VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE GAZDASÁGI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE GAZDASÁGI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Szám: 04/23-2/2012

ELŐTERJESZTÉS a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2012. február 13-i ülésére

Tárgy:

Lesencéktől a Balatonig kistérség környezetvédelmi program tervezet 2011-2016. véleményezése

Előterjesztő: Dr. Áldozó Tamás a bizottság elnöke

Előkészítő:

Athanassoff Ibolya környezetvédelmi referens

Tisztelt Bizottság!

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (Siófok) megküldte véleményezésre a Lesencéktől a Balatonig kistérség környezetvédelmi programja 2011-2016. közötti időszakra szóló tervezetét. A kistérséghez 9 település, Balatonederics, Hegymagas, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Raposka, Szigliget, Uzsa tartozik. Az SZMSZ. 5. sz. melléklete alapján a megyei közgyűlés Gazdasági és Területrendezési Bizottsága előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő programjairól. A környezetvédelmi program dokumentációja – mely az előterjesztés mellékletét képezi – összhangban van Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016 dokumentációjával, és elfogadásra javasolom az alábbi kiegészítéssel: 2.4. Települési környezetminőség (63. o.) Javasolt a fejezet kiegészítése Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció ZÖLD-2 pontja alapján (Program 170. o.), mely az egyedi fák, fasorok védelmét írja elő. 2.4.5. Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem (68. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció SZENNYVÍZ - 1 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat javaslatot tehet a közüzemi vállalatok felé a szennyvízcsatornák állapotának felmérésére és karbantartására. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem (70. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció ÉLŐ-3 pontja szerint (Program 169. o.) a települési önkormányzat feladata a környezetbarát építkezés elősegítése, tájidegen építmények megvalósításának megakadályozása. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.6. Fenntartható terület és földhasználat (72. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció FÖLD-2 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat feladata e szakterületen a környezetkímélő tápanyag utánpótlás (szerves anyag) bevezetésére javaslattétel, illetve program kidolgozása. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.7. Vizeink védelme és „fenntartható” használata (73. o.) Javasolt, a programban kerüljön leírásra, hogy a 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozattal elfogadott Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban: OVT) miként érinti a kistérséget. Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció VÍZ-3 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat feladata az OVT-ben foglalt intézkedések végrehajtása illetve a végrehajtás ellenőrzése. 2.8. Hulladékgazdálkodás (75. o.) Javasolt a fejezet kiegészítése Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció HULL-5, 6 pontja alapján, melyek a folyékony hulladék gyűjtésére vonatkoznak. Ezzel kapcsolatosan javasolt a folyékony hulladék mennyiségének adatait az illetékes közszolgáltatóktól megkérni.

2

Egyéb megjegyzés: Javasolt a programot kiegészíteni a sugárzások (radiológia és elektromágneses energiaforrások) témakörével. Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció RAD-1,2,3,4,5 pontja javasol a települési önkormányzatoknak feladatokat. Javasolt a programban hivatkozott jogszabályokat átnézni és javítani, mert egyes jogszabályok változtak a program készítésének idején, pl. az 1999. évi LXXIV. katasztrófavédelmi törvényt hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXXVIII. törvény. Javasolt a programban említett szervezetek megnevezését átnézni és javítani, mert egyes szervezetek neve megváltozott, pl. az ÁNTSZ neve Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve.

Tisztelt Bizottság!

Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2012. (II. 13.) Gazdasági és Területrendezési Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Területrendezési Bizottsága a Lesencéktől a Balatonig kistérség környezetvédelmi programja 2011-2016. közötti időszakra szóló tervezetet elfogadásra javasolja az alábbi kiegészítéssel: 2.4. Települési környezetminőség (63. o.) Javasolt a fejezet kiegészítése Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció ZÖLD-2 pontja alapján (Program 170. o.), mely az egyedi fák, fasorok védelmét írja elő. 2.4.5. Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem (68. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció SZENNYVÍZ - 1 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat javaslatot tehet a közüzemi vállalatok felé a szennyvízcsatornák állapotának felmérésére és karbantartására. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem (70. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció ÉLŐ-3 pontja szerint (Program 169. o.) a települési önkormányzat feladata a környezetbarát építkezés elősegítése, tájidegen építmények megvalósításának megakadályozása. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.6. Fenntartható terület és földhasználat (72. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció FÖLD-2 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat feladata e szakterületen a környezetkímélő tápanyag utánpótlás (szerves anyag) bevezetésére javaslattétel, illetve program kidolgozása. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.7. Vizeink védelme és „fenntartható” használata (73. o.) Javasolt, a programban kerüljön leírásra, hogy a 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozattal elfogadott Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban: OVT) miként érinti a kistérséget. Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció VÍZ-3 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat feladata az OVT-ben foglalt intézkedések végrehajtása illetve a végrehajtás ellenőrzése.

3

2.8. Hulladékgazdálkodás (75. o.) Javasolt a fejezet kiegészítése Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció HULL-5, 6 pontja alapján, melyek a folyékony hulladék gyűjtésére vonatkoznak. Ezzel kapcsolatosan javasolt a folyékony hulladék mennyiségének adatait az illetékes közszolgáltatóktól megkérni. Egyéb megjegyzés: Javasolt a programot kiegészíteni a sugárzások (radiológia és elektromágneses energiaforrások) témakörével. Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció RAD-1,2,3,4,5 pontja javasol a települési önkormányzatoknak feladatokat. Javasolt a programban hivatkozott jogszabályokat átnézni és javítani, mert egyes jogszabályok változtak a program készítésének idején, pl. az 1999. évi LXXIV. katasztrófavédelmi törvényt hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXXVIII. törvény. Javasolt a programban említett szervezetek megnevezését átnézni és javítani, mert egyes szervezetek neve megváltozott, pl. az ÁNTSZ neve Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve.

A Bizottság felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.-t értesítse a határozatról.

Felelős: Határidő:

Dr. Imre László megyei főjegyző 2012. február 29.

Veszprém, 2012. február 7. Dr. Áldozó Tamás s. k. a bizottság elnöke A kiadmány hiteléül:

Dr. Imre László megyei főjegyző

4

LESENCÉKTŐL A BALATONIG KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011-2016. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA TERVEZET

KÉSZÍTETTE: BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 2011.

0

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 2 I. HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................................................................................................. 3 1. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ................................................................................................................. 6 1. 1 Levegőminőség ....................................................................................................................................... 6 1.2 Vizek ...................................................................................................................................................... 11 1.3 A föld ..................................................................................................................................................... 18 1.4 A környezeti – és ökológiai állapot ........................................................................................................ 22 2. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA .......................................................................................................... 23 2.1 Kommunális infrastruktúra.................................................................................................................... 23 2.2 Közlekedési infrastruktúra ..................................................................................................................... 41 2.3 Épített környezet .................................................................................................................................... 44 3. TERMÉSZETVÉDELEM .................................................................................................................................... 45 4. KÖRNYEZETHASZNÁLATOK........................................................................................................................... 49 5. KÖRNYEZETBIZTONSÁG ................................................................................................................................ 50 6. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ SWOT ANALÍZISE ........................................................................... 52 II. A „LESENCÉKTŐL A BALATONIG” KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA .... 54 1. STRATÉGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK........................................................................................................................ 54 1.1 Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014. stratégiai tervezésének alapelvei ............................. 54 1.2 Környezeti jövőkép ................................................................................................................................ 55 1.3 ÁLTALÁNOS CÉLOK ..................................................................................................................................... 56 1.4 A STRATÉGIAI PROGRAM ÉS A BALATON TÖRVÉNY ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................................................... 57 2. TEMATIKUS CÉLOK ........................................................................................................................................ 59 2.1 A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése.................................................................. 59 2.2 Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás ....................................................................................... 60 2.3 Környezet és egészség ............................................................................................................................ 62 2.4 Települési környezetminőség ................................................................................................................. 63 2.5 A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem ................................................................... 70 2.6 Fenntartható terület és földhasználat .................................................................................................... 72 2.7 Vizeink védelme és „fenntartható” használata ...................................................................................... 73 2.8 Hulladékgazdálkodás............................................................................................................................. 75 2.9 Környezetbiztonság................................................................................................................................ 76 3. FELELŐSSÉGI KÖRÖK ..................................................................................................................................... 77 III. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI ............................................. 78 GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK ....................................... 78 Önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedések, feladatok ........................................................................ 81 Balatonederics ............................................................................................................................................. 81 Hegymagas .................................................................................................................................................. 92 Lesencefalu ................................................................................................................................................ 105 Lesenceistvánd........................................................................................................................................... 117 Lesencetomaj ............................................................................................................................................. 127 Nemesvita .................................................................................................................................................. 136 Raposka ..................................................................................................................................................... 146 Szigliget ..................................................................................................................................................... 156 Uzsa ........................................................................................................................................................... 166 A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI .......................................................................................................................... 175 ELLENŐRZÉS, MONITORING ........................................................................................................................... 1777 MELLÉKLETEK………………………………………………………………………………………………178

1

Bevezetés A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2003. és 2004-ben készítette el a „Lesencéktől a Balatonig” kistérség településeinek környezetvédelmi programját Balatonederics település kivételével a 2004-2009. közötti időszakra vonatkozóan, amely a kistérség településeire egyedi cselekvési tervet határozott meg (felülvizsgálatára 2008-ban került sor) 2011 évben időszerűvé vált az új Környezetvédelmi Program kidolgozása összhangban a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. A feladat alapvető célja az, hogy a „Lesencéktől a Balatonig” kistérség települései az aktuális környezeti állapotukhoz illeszkedő cselekvési tervekkel rendelkezzenek, amelyek a helyi környezetvédelem megalapozását szolgálják. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy milyen természetes és emberi eredetű környezeti változások történtek a korábbi program és annak felülvizsgálata óta, és ezek milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásokkal jártak. Majd a települések fejlesztési elképzeléseihez, és a környezetvédelmi alapelvekhez igazodóan a szükséges intézkedések meghatározására és ütemezésére van szükség. A Program záró része az operatív feladat-tervek elkészítése, amelyek során értékelhetővé válik a településeken végzett környezetvédelmi tevékenység, és elkészülnek az előirányzott intézkedéseket időben ütemező és fontosság szerint jellemző feladattervek. A Program elkészítése folyamán egyeztetések történtek az önkormányzatokkal, amelyek során a polgármesterek tájékoztatást adtak a környezeti elemekben bekövetkezett lényeges változásokról, illetve felvilágosítást nyújtottak a tervezett intézkedésekről. Ezek az információk, és a környezetvédelmi program stratégiai fejezetében megfogalmazott elvek szem előtt tartása teszik lehetővé, hogy a program megvalósíthatósága biztosítható legyen.

2

I. Helyzetértékelés Jelen környezetvédelmi program a Lesencéktől a Balatonig Kistérség - Balatonederics, Hegymagas, Nemesvita, Lesencetomaj, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Raposka, Szigliget és Uzsa települések közigazgatási területére vonatkozik. Általános jellemzés A Lesencéktől a Balatonig Kistérség 9 településéből áll (Balatonederics, Hegymagas, Nemesvita, Lesencetomaj, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Raposka, Szigliget és Uzsa), a Tapolcai-medence peremén a Keszthelyi-hegység lábánál helyezkedik el. Szigliget és Hegymagas a Tapolcai-medencében a Szentgyörgy-hegy délnyugati, Raposka a nyugati lábánál fekszik. A kistérség településeinek közös vonása, hogy 450 méternél nem magasabb hegyek árnyékában helyezkednek el, klímájuk kedvez a szőlőtermesztésnek. A Balatonhoz legközelebb Szigliget, Balatonederics, Nemesvita és Hegymagas (5km), míg legtávolabb Uzsa fekszik.

1. sz. táblázat: A Lesencéktől a Balatonig Kistérség településeinek jellemző adatai Megnevezés Balatonederics Hegymagas Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita Raposka Szigliget Uzsa

A település területe 2010 (ha)

Állandó népesség száma 2010 (fő)

1858 789 719 864 2408 925 490 3426 2024

1099 308 338 1000 1191 391 260 960 356

Forrás: Területi Információs Rendszer Adatbázis 2011

Balatonederics Veszprém megyében az utolsó Balaton-parti, a Keszthelyi-hegység keleti lábánál elnyúló település. Jelentős közlekedési utak találkozási pontja, a 84-es főközlekedési út mellett, a Balatontól mindössze 1,5 kilométerre fekszik. A lakóházaktól nyugatra, a Keszthelyi-hegység présházakkal, nyaralókkal tarkított lejtőin termelik ízletes boraikat a falubeli gazdák. A település 1262-ben írásokban már szerepel, neve valószínűleg a szláv Odol személynév ic képzős alakjából keletkezett (Odolic, Edelich, Edelics, Ederics). A Balaton előtag a tó közelségéből adódik, amit a XVIII. század második felétől használnak. Római katolikus temploma a község közepén, kis magaslaton áll. Még az Árpád korban, de legkésőbb a XIII. században épülhetett, román stílusban. Később gótikus stílusban átalakították, a múlt század hetvenes éveiben pedig átépítették. A község mélyebben fekvő részein több helyen bukkantak települések maradványaira az őskor különböző szakaszaiból: kelta eredetű sírra az i.e. II. századból, kockakőből épített római eredetű útra. A leleteket – amelyből több európai jelentőségű – a keszthelyi Balaton Múzeum őrzi.

3

A település nevét ismertté tette az Afrika Múzeum és Szafari. Hegymagas Hegymagast hegyéről, a Szentgyörgy-hegyről nevezték el. A település a Tapolcaimedencében található. Közvetlen fölötte magasodik a 415 méter magas vulkanikus eredetű Szentgyörgy-hegy. A község élete szervesen kapcsolódik össze a hegy életével. A hegy szigetszerűen emelkedik ki a medence síkságából és 70-90 méter magas bazalttakaró fedi, belőle 30 méter magas 1-1,5 méter magas sokszögalapú, európai hírű bazaltoszlopok merednek az ég felé. Nemcsak geológiai értékek, hanem botanikai különlegességek is találhatók itt, ezért az egész hegy területe természetvédelmi terület. Gyönyörű kilátás nyílik a hegyről a Balatonra, a közelben található Szigligeti Várra és Tapolca városára. A hegyoldalt körbe szőlők borítják, köztük nagyon sok hangulatos pince, régi kápolna, műemlék présház található. Legnevezetesebb a XVIII. században épült Tarányi Présház és a mellette lévő Lengyel Kápolna. A község fő profilja a szőlőtermesztés. Elsősorban rizlinget, szürkebarátot és ezerjót termelnek. Lesencefalu A 84-es útról egy fakereszt mellett ágazik el a bekötőút a községhez. A Csík-völgyében, az Ökör-völgyi patak mentén erdőkkel, szőlőültetvényekkel körülhatárolt környezetben található. Katolikus temploma a XV. századból való, 1745-ben barokk stílusban átalakították. A falu másik jelentős nevezetessége a XVIII. században épült Donát-kápolna. A községben a szőlőtermesztésnek és borászatnak régi időkre visszanyúló hagyományai vannak. Lesenceistvánd A Tapolcai-medence peremén a Keszthelyi-hegység lábainál fekszik. Zala és Veszprém megye határán Kelet felől vulkanikus hegyek láncolata és a Bakony erdői övezik. Sümeg felől a 84-es számú főút határolja, amely csatlakozik a Balaton északi partján húzódó 71-es főúthoz. A Keszthely felől ide érkezők szőlőhelyek között kanyarogva, csodálatos panorámába gyönyörködhetnek. A falu Lesence-patak mellé települt, határa dombok alatt, erdők és nádasok között fekszik - ezért kevés szántója is vizenyős. A lakosság az erdők kiirtásával jelentős mértékben megnagyobbította szántóit. A vidék éghajlata és természeti adottságai elsősorban a szőlészetnek és a borászatnak kedveznek. A lakosság létalapját mindig a földművelés és a szőlőtermelés alkotta. Leginkább rozst termeltek. A szőlőhegy a falu határában „Istvándi hegy” néven vált ismertté. Egyéb haszonbevételeik között mindig fontos volt az állattenyésztés, a halászat a Balatonban és a gesztenye termelése. Lesencetomaj A Balaton északi partja felől Szigligetnél a 84-es útra térve érhető el a település. Lesencetomaj régóta lakott hely, már a múlt században kerültek elő római emlékek a határában. Neve, mely valószínűleg István király sógorától, Tomaj vezértől származik. A település lakossága főként szőlőt és gyümölcsöt termeszt, házaik közül már csak egy őrzi eredeti szalmafedelét. Lesencetomaj római katolikus templomát és a közelében látható barokk stílusú kastélyt 1752-ben a Nedeczky-család építette. A kastély kéthektáros, szép parkjában az 1800-as évek elejéről származó fák is élnek, közöttük két mamutfenyő. Nemesvita A Keszthelyi-hegység keleti lábára felkapaszkodó község Balatonedericstől 3 kilométerre található a 84-es főút mellett. A helyiek egyik büszkesége a bekötőutat őrző két sudár jegenyesor. Nemesvita egy erdőkkel borított völgyben fekszik, házai a hegyoldalba épültek. A lakosság a régmúlt időkben sokat szenvedett az esőzések következtében kialakult

4

vízmosásoktól, ezek ellen támfalakkal védekeztek. Így alakult ki a község Magyarországon ritka, festői képe, melyre a kanyargós utcák és az egymás fölé épített házak jellemzők. Raposka Raposka a Tapolcai-medence kistájon helyezkedik el. Fejlődését természeti adottságai mellett térségi kapcsolatai határozzák meg. Raposka Tapolca szomszédja, a város alig néhány kilométerre fekszik, így Tapolca vonzása erősen érvényesül. Főút a településen nem halad keresztül. Raposka zsáktelepülésnek számít. Ez az elhelyezkedés nagyban befolyásolta Raposka fejlődését. A település a Szent György-hegy északnyugati oldalával szemben fekszik, szőlőterületei a hegyre kúsznak. Külterületét két patak, a Tapolca-patak és a Viszlói-patak, valamint az ezekre kötő csatornák keresztezik. Környezetében védett természetközeli területek találhatók: nedves rétek, láprétek a patakok környezetében, síkvidéki területen, ugyanakkor velük szemben a Szent György-hegy bazaltormai, gazdag növény- és állatvilággal, geológiai és kultúrtörténeti értékekkel, mely változatos domborzatával adja a síkvidéki területek kontrasztját. Raposka térségi elhelyezkedésének legértékesebb adottságai jó megközelíthetősége, városhoz való közelsége, természetközeli környezete, zsákutcás jellegből adódó nyugodt, nagy forgalomtól elzárt világa. Szigliget Szigliget a Tapolcai-medence déli részén, a Badacsony és a Keszthelyi-hegység között helyezkedik el. Délről a Balaton határolja. Szigliget zárt, védett helyzete az oka, hogy területén már az ősember is megtelepedett. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a kőkor, bronzkor embere is lakta. Kelta, római, avar sírleletek bizonyítják az emberek állandó jelenlétét. A honfoglalás után a XII. századból írásos emlék is maradt a faluról. Szigliget leghíresebb műemléke a Várhegyen álló középkori vár. A tatárjárás után 1260-ban kezdte építeni a Pannonhalmi Apátság. 1262-től a vár királyi tulajdon lett. A századok során a többször gazdát cserélt, valamennyi tulajdonosa bővített, módosított rajta. A Várból leérve az ún. Öregfaluba lehet eljutni. Az Öregfalu kb. a török hódoltság idején alakult ki, az apró, fehér, nádtetős házak kanyargós közökkel a domboldalban egymás fölött helyezkednek el, őrzik az elmúlt évszázadok hangulatát. Az Öregfaluból DK-i irányban található a klasszicista stílusban épült Eszterházy-kastély, amely ma Írók Alkotóházaként működik. A kastélyhoz tartozó 9,3 hektár területű park különösen védett terület, sok különleges díszfa található benne, kiváltképpen fenyőfélékben gazdag. A Várhegy árnyékában található az Eszterházy-pince, mely egyben bormúzeum és kedvelt szórakozóhely is. Uzsa Uzsa község a Tapolcai-medence északnyugati peremén található. Írásos emlékek nevét 1247ben említik először. Mai formáját az 1950-es években nyitott kőbányának köszönheti. Tipikus bányásztelepülés, 1995. augusztus 20-án nyilvánították önálló községgé. A környező erdők maradandó élményt nyújtanak a természet kedvelőinek. A község melletti hegytetőről belátható az egész Tapolcai-medence.

5

1. A környezeti elemek állapota

1. 1 Levegőminőség A vizsgált települések légszennyezőanyag-terhelése vonatkozásában a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása alapján nem áll rendelkezésre levegőminőségi adat a településekre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy sem manuális, sem automata mérőállomás nem található. Az Országos Légszennyezettség Mérőhálózat adatai alapján a legközelebbi mérőállomás Tapolca városban található (5-10 km-es távolságban a kistérség településeihez viszonyítva), ahol manuálisan történik a levegőszennyező anyagok koncentrációjának a meghatározása három mintavételi helyen (Tapolca Ipari u. 3., Ady E. u. 1-3., valamint Kazinczy tér 2.) nitrogén-dioxidra, kén-dioxidra és az ülepedő porra vonatkozóan. Az elmúlt évek mérési eredményeit az 2 sz. táblázat szemlélteti. A 2008. évtől azonban már csak a NO2 mennyisége követhető nyomon, így nem kapunk kifogástalan képet, a levegőt szennyező anyagok mennyiségéről. A közlekedési eredetű emisszió azonban nyomon követhető a NO2 koncentrációjából is. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.), valamint a módosításáról szóló 1/2005. (I. 13.) KvVM rendelet határozza meg az ország területeinek levegőminőségi besorolását. A rendelet 1. számú melléklete értelmében a települések levegőminőségi állapota a 10. számjelű légszennyezettségi zónába tartozik, ennek megfelelően megállapítható, a települések levegőminősége: nem szennyezett.

2. sz. táblázat: Légszennyezettség minőség Megnevezés

Kén-dioxid

„Lesencéktől a Balatonig” Kistérség

F

PM10 Arzén (As)

Nitrogéndioxid

F

PM10 Kadmium (Cd)

Szénmonoxid

PM10

F

E

PM10 Nikkel (Ni)

PM10 Ólom (Pb)

Benzol

F

Talajközeli ózon

O-I

PM10 benz(a)pirén (BaP)

Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/2010 A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a besorolási kódok jelentése a következő: Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

6

A 0-I csoportba sorolandók azok a területek, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. 3. sz. táblázat: A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk (µg/m3, ülepedő por esetében g/m2*30 nap) Zónacsoport E F

Kén-dioxid 50-75 50 alatt

Nitrogén-dioxid 26-32 26 alatt

Szén-monoxid 10-14 10 alatt

Ülepedő por (PM 10) 2500-3500 2500 alatt

Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/2010 A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendelet értelmében megállapítható, hogy a kistérséghez legközelebb eső településen található manuális mérőállomás adatai alapján a vizsgált levegősszennyező anyagok koncentrációja mindegyik paraméter esetében határérték alatti volt. Helyhez kötött légszennyező források A kistérségben a légszennyezőanyag-kibocsátás a közlekedésből (kiépítetlen, burkolatlan utak), a lakossági fűtésből, valamint az avar és kerti hulladékok égetéséből adódik. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke is erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. Balatonedericsen a nyílttéri égetéssel kapcsolatosan önkormányzati rendelet született, amely szerint a magasabb szintű tilalom kivételével lehet égetni, a helyi rendeletben meghatározott napokon: szerda-péntek-szombaton, mely tilalom kivételével érvényes egész évben Lesenceistvánd közigazgatási területén található ipari jellegű létesítmények (üzemeltető: Kámán Bányászati és Kereskedelmi Bt. a Lesenceistvánd I. kavics és homokbányára vonatkozóan) üzemeltetéséből származó levegőszennyezés nem jellemző a település belterületén, mivel a kavicsbánya 2007-ben bezárásra került. Ezen kívül meg kell említeni, hogy Lesenceistvánd és Uzsa településeken az uzsai bazaltbánya (Basalt-Középkő Kőbányák Kft.) üzemeltetéséből származó porszennyezés az északi szél hatására a településeken is megjelenik. Az uzsai aszfaltüzem (Magyar Aszfalt Kft.) bezárásra került, így a korábban okozott porszennyezés és bűzhatás megszűnt az érintett településeken. Lesencetomaj területén a Readymix-Lesence Kavicsbánya Kft. által művelt Lesencetomaj I. kavicsbánya üzemeltetéséből származó levegőszennyezés nem jellemző a település belterületén, valamint jelentéktelen a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó terheléshez viszonyítva. Nemesvita településen a Mega Top ’93 Kereskedelmi Kft. (Szúnyogmajor) által üzemeltetett, Nemesvita I. Szúnyogmajor kavicsbánya bezárásra került, levegőszennyezés nem történt. Szigliget Cifra majori településrészén a faüzemen kívül ipari jellegű létesítmény nincs, így az üzemeltetéséből származó levegőszennyezéssel nem kell számolni. A fő légszennyezőforrás a

7

71. sz. főközlekedési út forgalma, amely különösen tavasztól őszig nagy, azonban az ott képződő kipufogógázok a település lakó és üdülőterületét nem terhelik (a lakóépületektől mért távolság legalább 500 m), viszont feltehetően jelentős szennyezést és károsodást okoznak a főút közvetlen közelében levő élővilágban. A kistérségben fűtési emissziós problémák nem jelentkeznek, ami részben a háztartások közepes gázellátásának, részben a viszonylag alacsony számú lakosnak köszönhető. A vezetékes gáz a lakosság rendelkezésére áll, azonban több településen a gáznál gyakoribb, vagy ahhoz hasonló jelentőségű energiaforrás a tűzifa. Bűzproblémák A kistérségben többféle bűzprobléma jelentkezik. Hegymagas településen elsősorban a mezőgazdasági tevékenység, ezen belül a növényvédelmi munkálatok, avarégetés okoznak bűzproblémákat, ennek hatása azonban átmeneti és rövid időn belül megszűnik. A községben működő állattartó telep (melyet a Hegymagasi Mezőgazdasági Szövetkezet üzemeltet) a belterülettől és a turisztikailag frekventált területektől viszonylag távol található, mélyalmos technológiájából fakadóan jelentős bűzproblémát nem okoz. Lesenceistvándon a szennyvíz gerincvezeték kiépítése óta fordulnak elő gondok abból adódóan, hogy a hálózatba jutó vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy a folyamatos átöblítés biztosított legyen. Ennek köszönhetően berothadások fordulnak elő egész éven át. Korábban Szigligeten jelentkezett hasonló probléma a szennyvíz átemelőknél, azonban a DRV Zrt. szakemberei szűrőket helyeztek el, amelyek csökkentették a szaghatást. Nemesvita közigazgatási területén található mezőgazdasági jellegű létesítmény Kántor Zoltán vállalkozó (Szúnyogmajor) baromfitelepe miatt az állattartásból származó esetleges bűzhatás érződik a lakott területen. Közlekedési emissziók A térség két legforgalmasabb útja a 71. és a 84 sz. másodrendű főutak, amelyek jelentős forgalma nem terheli a településeket. A járművek nagy száma inkább közlekedés biztonsági és zajterhelési vonatkozásában kedvezőtlen, azonban a települések belterületén, légszennyezés szempontjából nem okoz nagyobb problémát. 4. sz. táblázat: Járműforgalom a kistérség állami közútjain Település

Útszám

Átlagos napi forgalom 2009 (egységjármű/nap)

Burkolat állapota

Vízelvezetés állapota

Balatonederics

73142

1488

tűrhető

nem működő

Lesencefalu

73156

606

nem megfelelő

nem működő

Lesenceistvánd

73167

1261

rossz

nem működő

Lesencetomaj

73167

1261

rossz

még megfelelő

7342

1643

rossz

nem működő

8

Település

Útszám

Átlagos napi forgalom 2009 (egységjármű/nap)

Burkolat állapota

Vízelvezetés állapota

Hegymagas

7318

2755

tűrhető

nem működő

Nemesvita

73154

595

nem megfelelő

nem működő

Raposka

73155

740

tűrhető

még megfelelő

Szigliget

71123

911

rossz

nem működő

71337

883

változó

nem működő

84

6617

tűrhető

még megfelelő

Uzsa

Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatósága, 2011 A kistérség településein a korábban rendelkezésre álló információk alapján a személygépkocsik számának kb. 30 %-os növekedése, az utóbbi években már csak 10%-os mértékű növekedése figyelhető meg. Ez országos jelenség, akárcsak vele párhuzamosan a gépkocsik átlag életkorának csökkenése, ami viszont jobb műszaki állapotot, és javuló emissziós értékeket feltételez, így a járművek számának növekedésével egyre kisebb mértékben nő a személygépkocsik okozta légköri terhelés. 5. sz. táblázat: A személygépkocsi állomány változása a kistérségben Megnevezés

Személygépkocsi állomány, db 2006

Változás, %

2011

Balatonederics

341

343

1

Hegymagas

86

109

27

Lesencefalu

63

78

24

Lesenceistvánd

269

262

-3

Lesencetomaj

273

290

6

Nemesvita

105

123

17

Raposka

88

92

5

Szigliget

352

355

1

Uzsa

138

132

-4

Összesen

1627

1784

10

Forrás: Területi Információs Rendszer 2011

9

A levegőt érintő környezeti konfliktusok a kistérség településein: − Légszennyezőanyag-kibocsátás levegő minőségére ható tényező az avar égetés és a lakossági széntüzelés. − A gépjárművekből származó kibocsátások jelentős szerepet játszanak a közút közvetlen környezetében levő településrészek levegőjének szennyezettségében. - A szennyvízátemelők, szennyvízcsatorna bűzhatása egyes településrészeken érezhetők. − A földutak hozzájárulnak a porszennyezéshez. − A mezőgazdasági hulladékok nyílt téri égetése átmeneti lakossági panaszokat okozhat. − A közlekedéssel összefüggő levegőminőségterhelés a 71-e Főút közvetlen közelében az élővilág számára szennyezést és károsodást okoz. − A levegő minőségére ható tényezők: a kőbánya (bazaltbánya) tevékenysége okozta porszennyezés, a növekvő mértékű szénmonoxid-kibocsátás.

10

1.2 Vizek 1.2.1 A felszíni vizek Vízrendszerek, vízgyűjtők A Lesence nádasmezőhöz tartozó vízgyűjtő terület a Balaton parttól északi irányban, a Keszthelyi hegység és a Balaton-felvidék közötti területen fekszik. A vízgyűjtő területe 159,2 km2, kisvízfolyásai a Tapolcai medence kisvízfolyásai közül a Nemesvitai övárok, a Lesence patak, a Világos patak, a Kétöles patak és az Kétöles-patak, amelyek közül az előbbi kettőt a Lesence nádasmezőre vezették. Szigliget a Tapolca-patak vízgyűjtőjén helyezkedik el, a Balaton Szigligeti-medencéjében. A Tapolca-patakot a Tapolca forrás, mint a legnagyobb karsztforrások egyike táplálja. A karsztvíz a Malom-tó forrásaiban tör a felszínre, innen folyik a Tapolca patakon át a Balatonba. A Tapolca-patakot tápláló tóforrás hozama fokozatosan tér vissza, ennek következtében a patak vízhozamának ma már csak kisebb hányada a Tapolcai Szennyvíztisztító Telep által visszavezetett tisztított szennyvíz. A patak alsó folyásának vízjárása alapvetően a tóforrás és a csatlakozó források (pl. Királykúti források), valamint a patak medrében hagyott (a Lesence-nádasmezőre ki nem vezetett) vizek nagyságától függ. A Kétöles-patak és a Világos-patak alsó szakaszának medrében (a Balaton és a 71-es út által határolt terület) Balaton víz található. A Világos-patak alsó szakasza a Lesence-nádasmező üzembe helyezése óta, a Kétöles-patak alsó szakasza pedig a 2002. év tavaszán végzett átkötés óta csak nagy vízhozamok esetén kap felülről vízutánpótlást. Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága. A mezőgazdasági területekről lefolyó víz erősen megterheli a kis vízgyűjtőterületű és kis vízhozamú folyóvizeket. A meredekebb területeken felgyorsuló víz jelentős mennyiségű hordalékot képes szállítani, amit aztán a kisebb esésű szakaszokon lelassulva lerak. Az így létrejövő feliszapolódások megakadályozzák a zavartalan lefolyást, és a mederből kilépő víz eróziós károkat tud okozni mezőgazdasági területeken és belterületen egyaránt. Rendszeresen előfordulnak feliszapolódások, az Kétöles-patak, a Lesence-patak, a Lesencetomaji-, Németfalusi-árkon. Az önkormányzatok saját területükön gondoskodnak a medrek tisztításáról, azonban a problémák gyakran nem az önkormányzati kezelésű területeken jelentkeznek.

11

6. sz. táblázat A felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyainak változása

0,450 0,400 0,350 0,300 0,250 0,200 0,150 0,100 0,050 0,000

2008 2009 2010

Ja nu Fe á r br M uár ár ci us Áp ril i M s áj u Jú s ni us Au Júli g us Sz usz ep tu te s m b O er kt No ó be ve r De mb ce e r m be r

vízhozam m3/s

A Tapolca patak vízhozama

hónapok

Felszíni vízhasználatok, terhelések A Balatonba történő vízkiemelés és vízbevezetés nincs a Kistérségben.

7. sz táblázat: Tényleges vízhasználatok Vízhasználat megnevezése

Engedélyes

Település

Felhasznált vízmennyiség [m3] Engedélyezett 3 vízmennyiség[m ] 2008. 2009. 2010. év év év

Raposka vizes élőhely

Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósága

Raposka

38 400

38 400

38 400

38 400

Hoffman Ferenc

Raposka

1 500

1 300

0

0

Raposka

24 000

csak létesítési engedéllyel rendelkezik

Szigliget

100 000

-

0

0

Szigliget

15 650

0

0

0

Uzsa

600 180 150

500 40 200

600 39 000

600 39 000

Szántóföldi öntözés Külterületi öntözés Kongó vizes élőhely Konyhakert és porta öntözése Dísztavak – 2 db Összesen:

Mogyorósi Tiborné Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósága Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Táborosi László

A Települési kárelhárítási tervek elkészítése (a 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 8. §. b) bekezdése alapján szükséges, mivel az elmúlt évek rendkívüli esőzései nagy károkat okoztak.

12

8.sz táblázat: Tisztított szennyvíz bevezetés Felhasznált vízmennyiség (m3) Vízhasználat megnevezése Hegymagas és Raposka kommunális szennyvízelvezetése Összesen:

Engedélyes

Település

Engedélyezett 2008. év vízmennyiség (m3)

2009. év

2010. év

Bakonykarszt Zrt.

Hegymagas

28 470

0

16 600

20 856

28 470

0

16 600

20 856

Ipari és mezőgazdasági vízhasználatok A vizsgált tervezési területen sem nagy vízforgalommal, szennyvízkibocsátással rendelkező ipari üzem, sem jelentős állattartó telep nem található. Ennek oka az, hogy a kb. 15-20 évvel ezelőtt a Balaton vízminőségének védelme érdekében, a szennyezést okozó trágyával szennyezett csapadékvizek, valamint az ipari jellegű szennyvizek Balatonba történő bekerülését illetve a bevezetését megszüntették, így a Balaton környékén lévő állattartó telepek, továbbá ipari üzemek felszámolásra kerültek. Az érintett területen jelenleg működő vállalkozások főként bányászati tevékenységet folytatnak, így szennyezőanyag kibocsátás e tevékenységből nem keletkezik. A mezőgazdaság főként a szőlőtermelés és a borászat terén van jelen a vizsgált területen, így egyedüli szennyező forrásként a szőlőtermeléshez kötődő a műtrágyázás, vegyszeres növényvédelem okozhat diffúz szennyező hatást. A rendelkezésünkre álló információk alapján, az alábbi ipari és mezőgazdasági létesítmények működnek az érintett területen: - a BASALT-KÖZÉPKŐ KŐBÁNYÁK Kft. Uzsa-Lesenceistvánd területén lévő bányaüzeme - a READYMIX Kft. Lesencetomaj területén lévő kavicsmosó üzeme - a BIOFUNA Kft. Lesencetomaj, Piroscseri-majorban működő komposztáló telepe A kistérségben üzemelő, 500 m3/év vízfelhasználást meghaladó vízbázisok vízjogi engedélyeiben változás nem történt.

13

Ténylegesen felhasznált vízmennyiségek 9. sz táblázat: Az üzemelő vízbázisok kútjaiból felhasznált vízmennyiségek Felhasznált vízmennyiség (m3) Település Hegymagas

Vízbázis neve Szarvasmarha telep

Lesencetomaj

Kavicsüzem

Lesencetomaj

Piroscseri major

Raposka

Vízműkút

Szigliget

Vízműkutak I-III.

Uzsa

Szentlélek-forrás

Uzsa

Erdészet

Kutak Hegymagas K-1 (rétegvíz) Lesencetomaj K-4 (karsztvíz) Lesencetomaj K-5 (karsztvíz) Raposka K-1 (karsztvíz) Szigliget K-2, 4, 5 (karsztvíz) forrásfoglalás (rétegvíz) Lesenceistvánd K-6 (karsztvíz)

2008 1.460

2009 1.460

2010 1.460

68.000

68.000

4.109

560

560

560

25.320

26.939

23.431

0

0

0

2.555

2.555

2.555

5.918

11.231

4.017

14

10. sz. táblázat Felszíni vizek minősége Lesencéktől a Balatonig kistérségben 2008-2010. években Minősítés az MSZ 12749-nek megfelelően

Paraméter pH

Fajl. el. vezkép.(20 0C-ra)

Oldott oxigén

Oxigéntelítettség

Biokémiai oxigénigény (e)

KOI (k)

KOI (p)

Ammónium N-ben

Nitrit-N

Nitrát-N

Összes foszfor

Foszfát-P

Anionaktív detergens

TOC

Tapolca Kétöles patak patak Hegymagas Szigliget 2008 II II 2009 II 2010 II II

Kétöles Raposka

Év

2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010

III III III I I I II II III

2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010

I I II V III III I I I II II I V IV III II III III IV III III V V V

2008 2009 2010 2008 2009 2010

I I I V IV III

II

LesenceLesence Nemesvitai tomaj 71. sz patak övárok 71 Balaton út Lesencetomaj sz út II II II III III III

IV

III

III

IV

IV

IV I

I

I

I

I

I III

II

I

II

I

II

I

I

I

I

I IV

II

III

III

IV

III IV

I

III

III

V

V I

II

I

I

I

I IV

V

III

II

III

III II

II

II

II

II

III IV

IV

II

III

IV

II V

V

V

V

V

I

I

I

I

I

I V

II

IV

IV

V

III III III I I I II III IV

II

I I I III III III II II II I I I I I I I I I II II I V V V

V

I I I IV IV IV

III

15

Minősítés az MSZ 12749-nek megfelelően

Paraméter

Év

Higany (oldott)

2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2010

Kadmium (oldott)

Nikkel (oldott)

Ólom (oldott)

Arzén (oldott)

Króm (oldott)

Cink (oldott)

Réz (oldott)

a-klorofill

Coliformszám

Tapolca patak Hegymagas I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I III IV IV

Kétöles patak Szigliget

Kétöles Raposka

I

I

I I

I

I I

I

I I

I

I I

I

I I

I

I I

I

I I

I

I IV

I

I IV

III

III

LesenceLesence Nemesvitai tomaj 71. sz patak övárok 71 Balaton út Lesencetomaj sz út I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I II I III III II III III III III II II III

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2011

A kistérség felszíni vizein végzett mérések eredményeit a fenti táblázat szemlélteti. A táblázatok adataiból látható, hogy a kistérség vízfolyásainak minősítése többnyire III. és IV. osztályú tűrhető, illetve szennyezett víz. A Kétöles-patak, és a Tapolca-patak egyaránt a Balatonba torkolló vízfolyások. A vízminőségi mérések eredményei alapján megfigyelhető, hogy némely paraméterek tekintetében előfordul V. és II. minősítés is, ám mindkét patak vize többségben a IV. vagy kisebb arányban a III. kategóriába tartozik. Megállapítható tehát, hogy mindkét vízfolyás jelentős mértékben terheli a tavat. A vízminőséget illetően kedvezőtlen a mezőgazdasági területekről az erózió következtében bemosódó hordalék, ugyanis szerves anyagok mellett szervetlen mikroszennyezők is a vízfolyásokba kerülhetnek.

16

Engedélyezett vízilétesítmények A kistérség területén a 2008-2010 közötti időszakban vízjogi engedéllyel rendelkező, kataszterezett kutak nem létesültek. Megjegyezzük, hogy az 500 m3/év vízkivételt nem meghaladó, sajátcélú, talajvizes kutak engedélyezése önkormányzati jegyzői hatáskörbe tartozik. Ezekről nem áll rendelkezésre információ.

1.2.2 A felszíni alatti vizek A térség rendkívül gazdag forrásokban, amelyek jelentős része gyógyvíznek minősül. A karsztvízszint emelkedése miatt reális esély van arra, hogy a térségben egyre több forrás fog visszatérni. Ezek jelentősége nemcsak természetvédelmi szempontból nagy, gazdasági vonzatuk sem elenyésző. A felszíni és felszín alatt vizeket érintő környezeti konfliktusok a kistérség településein: − A településeken átfolyó vízelvezető árkok, amelyek összegyűjtik a település területéről a felszíni vizeket, estlegesen szennyezett vizek is bekerülhetnek. − Felhagyott ásott kutak. − A csapadékvíz-elvezetés hiányosságai veszélyeztetik a felszíni vizek vízminőségét és nem akadályozzák meg az eróziót - a bemosódáson keresztül - rontja a tó vízminőségét. − A települések szennyvízcsatorna hálózattal rendelkeznek, ezért ösztönözni kell a rákötések arányának növelését. − A felszíni vízfolyások ökológiai szempontok szerinti mederrendezésének figyelembe vétele fontos a település sárral történő elöntésének elkerülése érdekében illetve a megoldatlan vízelvezetés. − A mezőgazdasági művelés során kijuttatott műtrágyák, növényvédőszerek káros hatások következtében növelik a talaj, a felszíni és a felszín alatti víz szennyezettségét. − A mederkotrás alacsony hatékonysága, elmaradása, valamint a huzamos ideje fennálló alacsony vízállás együttes hatása miatt a strandi területeken gödrök keletkeztek a mederüledékben, ami balesetveszélyes. − A települések felszíni vízfolyásai közül egyesek vízminősége, valamint mederrendezése nem kielégítő. (Tapolca-patak, Kétöles-patak, Viszlói patak) − A mezőgazdasági művelés során kijuttatott műtrágyák, növényvédőszerek kártékony hatásuk következtében növelik a talaj és talajvíz szennyezettségét. − Különösen a patakok és csatornák összefolyásánál, illetve esetenként a vízfolyások mentén szembetűnő a növényzet hiánya és a degradáció. − A településeken az ipari üzemek vízhasználata fokozott felügyeletet igényel.

17

1.3 A föld

Területhasználatok A területhasználatok vonatkozásában Hegymagas, Lesencefalu, Lesencetomaj, Nemesvita, Szigliget településen a termőterületek aránya alacsonyabb, és a művelés alól kivett területek növekedtek. Hegymagas esetében a szántó, kert, legelő, rét, erdő terület aránya csökkent, míg az egyéb területhasználat (nád) területe növekedett, azonban összességében 20 ha-ral csökkent a termőterület aránya. Lesencefalu tekintetében a rét, legelő terület arányának kivételével, minden mezőgazdasági és erdő művelési ágú terület aránya csökkent az elmúlt évekhez viszonyítva. Lesencetomaj település vonatkozásában a szőlő, gyümölcsös, egyéb, valamint az erdő művelési ágú területek aránya kevesebb, a szántó, kert, rét, legelő terület aránya viszont növekedett. Összességében megállapítható, hogy a termő területek aránya 14 ha-ral csökkent. Nemesvita település esetén a szőlő, gyümölcsös, valamint egyéb terület arányának kivételével, minden mezőgazdasági és erdő művelési ágú terület aránya alacsonyabb, ennek mértéke a 8 ha-t közelíti. Szigliget tekintetében a szántó, kert és az erdő terület aránya kevesebb, míg az egyéb terület aránya növekedett, összességében azonban a termőterület aránya 3 ha-ral csökkent. Balatonedericsről településen a termőterületek nagysága kevesebb, különösen a szántó, gyümölcs területeké. Uzsa korábban Lesenceistvándhoz tartozott, szétválását követően önálló település lett, de egyéb okok miatt az ingatlan-nyilvántartási szétválasztásuk még nem történt meg, ezért az adatok tájékoztató jellegűek. 11. sz. táblázat: A Lesencéktől a Balatonig Kistérség területhasználati adatai Terület Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett Terület Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett

Balatonederics Balatonederics ha, 2007 ha, 2011 997,9582 995,5846 761,2545 668,0412 126,7244 126,9641 225,808 223,0491 318,0188 318,0280 90,7033 90,8397 236,7037 236,7037 860,5221 862,9075 Lesencefalu ha, 2007 652,4427 287,028 73,8043 173,624 38,8104 0,7893 365,4147 66,1952

Hegymagas ha, 2007 711,9977 632,8818 72,6997 170,2762 387,6509 2,255 79,1159 76,8308

Hegymagas ha, 2011 711,5845 630,2136 71,3329 171,1163 387,7644 3,9259 77,4450 77,2741

Lesencefalu Lesenceistvánd Lesenceistvánd ha, 2011 ha, 2007 ha, 2011 657,4932 2599,7196 2597,0658 286,2018 671,6081 667,0021 291,2518 291,1112 69,7356 177,5332 121,5039 120,3465 38,9330 257,1333 255,5444 0,7893 1,7191 1,9522 370,5021 1928,112 1928,1115 60,8344 288,5193 291,2058

18

Terület Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett Terület Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett

Lesencetomaj Lesencetomaj ha, 2007 ha, 2011 1728,185 1728,1134 1009,336 1009,0735 606,7641 598,5127 105,9008 112,105 296,4799 298,4558 0,1913 0,1913 718,8486 718,8486 680,1832 680,2545 Raposka ha, 2011 431,8604 380,9426 119,3578 61,9003 199,6845 1,3071 49,6107 58,4232

Szigliget ha, 2007 1409,212 1248,264 196,8209 69,2385 850,9022 131,3021 160,9482 2016,396

Nemesvita ha, 2007 782,9033 592,99 316,579 41,6182 233,4458 1,347 189,9133 141,8287

Nemesvita ha, 2011 782,4676 591,2073 299,2098 39,8467 252,1508 1,347 189,9133 142,2644

Szigliget ha, 2011 1408,8608 1116,6105 196,8209 68,1618 851,6278 131,3021 160,9482 2016,7336

Uzsa ha, 2004 1927 178 120 58 0 1749 98

Forrás: Veszprém Megyei Földhivatal, 2008; Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, 2011

Erdőterületek A kistérség vonatkozásában (Lesenceistvánd) a Bakonyerdő Zrt. Sümegi Erdészet által kezelt erdőterületek 2005. évtől a Keszthelyi Erdészethez tartoznak, ezeknek a területeknek az üzemterve 2004.01.01-től 2013.12.31-ig van érvényben. A Keszthelyi Erdészet üzemterve Balatonederics, Nemesvita, Lesencefalu vonatkozásában 2005.01.01-től 2014.12.31-ig van érvényben. Az erdészet a természetközeli, tartamos erdőgazdálkodás jegyében az üzemterve alapján szálaló üzemmód gazdálkodást végez a községhatárokon belüli erdőterületein. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park védett, illetve fokozottan védett területeihez tartoznak az erdőterületek a zártkerti ingatlanok kivételével. A Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészet üzemterve 2006.01.01-től 2015.12.31-ig van érvényben. Az érintett községek: Hegymagas, Szigliget. A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóság üzemterve 2002.01.01-től 2011.12.31-ig van érvényben. Lesencetomajon a volt tapolcai laktanya területéhez tartozó honvédségi területek egy része az önkormányzat tulajdonába kerültek. A korábbi erdőgazdálkodó a HM Lesecetomaj volt, az erdők és a terület kezelését a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. végezte. Az önkormányzati tulajdonba került területeken az üzemtervezési kötelezettség megszűnésével az üzemtervezett egyéb részletek területi csökkenése következett be (-112 ha). Az átadott területek a földhivatali nyilvántartás szerint kivett művelési ágban vannak, az üzemtervi kötelezettség csak a faállománnyal borított területekre vonatkozik. A faállománnyal borított (erdő) területek (erdőrészletek) azonban összességében nem csökkentek

19

A többi erdőterület üzemtervei (magán, önkormányzati, egyéb állami tulajdonban lévő erdőterületek) a Monostorapáti Erdőtervezési Körzet részeként a 2008.12.31-ig voltak érvényben. Az idei évben kerül sor az új körzetterv üzemtervezési terepi munkáinak (állapot felmérés) elvégzésére. 12. sz. táblázat: Az erdőterületek jellemző adatai Megnevezés

Védelmi rendeltetésű,

Gazdasági rendeltetésű,

ha

ha

Közjóléti rendeltetésű, ha

Földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban lévő terület, ha

257,93

0

0

236,7

Hegymagas

65,62

0

0

77,445

Lesencefalu

367,53

0

0

370,5021

LesenceistvándUzsa

867,11

960,27

4,3

1928,1115

Lesencetomaj

785,72

68,85

0

718,8486

Nemesvita

176,42

0

0

189,9133

Raposka

33,84

0

0

49,6107

Szigliget

163,72

0

0

160,9482

n.a

n.a

n.a

236,7

Balatonederics

Uzsa

Forrás: Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, 2011. Összességében elmondható, hogy a kistérségben jelentős erdőterület változások nem történtek. Az erdőterületek vonatkozásában meg kell említeni, hogy a bányászati tevékenységek felhagyásával a rekultivációs tevékenység megkezdődött, illetve egyes területeken be is fejeződtek: - A Lesencefalu 048 hrsz-ú földrészleten a volt dolomitbánya műszaki rekultivációja befejeződött. A műszaki rekultiváció során a töréslépcsők, a teraszok kialakítása megtörtént. - A Molnár-kő Bányászati Kft. erdőgazdálkodónak saját költségén a bányaterület faállománnyal nem borított részén 1,33 ha-on első kivitelű erdőtelepítést és cserjésítést végzett. - Lesenceistvánd (Uzsa) tekintetében a Lesenceistvánd 036/3 hrsz-ú ingatlanon lévő volt kavicsbánya rekultivációja során (4,4213 ha) erdő műveléságú terület keletkezett, a terület jelenleg nem üzemtervezett erdőterület. - Nemesvita esetében jelentősebb erdőterület változás nem történt. A erdőgazdálkodás jegyében a Keszthelyi Erdészet Nemesvita községhatáron belüli erdőterületein az új üzemterv alapján szálaló üzemmód gazdálkodást végez. .

20

Ásványvagyon ( korábban meglévő bányatelkek esetében) Lesencefalu: a dolomitbánya rekultivációja megtörtént, a megszűnését 2007.02.14-én 4675/5/2006. számú határozatával állapította meg a bányakapitányság. Lesenceistvánd: a 036/3 hrsz-ú ingatlanon található kavicsbánya bezárása megtörtént, a megszűnését 2007.02.14-én 896/27/2006. számú határozatával állapította meg a bányakapitányság. A bánya rekultivációja megtörtént. Lesencetomaj: a működő kavicsbánya bővítését tervezi a bányavállalkozó, a bányatelek módosítására irányuló eljárást 1552/16/2007. számú határozatával felfüggesztette a bányakapitányság. Nemesvita: a kavicsbánya bezárása befejeződött, a megszűnését 2007.04.14-én 752/21/2006. számú határozatával állapította meg a bányakapitányság. Szennyezett, degradált területek helyzete A kistérségben előfordul több illegális hulladéklerakás, amelyek általában a lakosság által alkalmanként használt anyagnyerő helyek területein jelennek meg. Általánosan elmondható azonban, hogy a hulladék közszolgáltatás elérhetőségének köszönhetően csökkent az illegális lerakások gyakorisága. A problémás esetek többségében építési-bontási törmelék, vagy lomok lerakása okoz gondot. Kisebb illegális lerakások időnként mindegyik településen előfordulnak, amelyek felszámolásáról az önkormányzatok igyekeznek gondoskodni, elszámolásukra településenként sor kerül. A kistérség változatos domborzatú területein további károkat okoz az erózió, amely megfelelő művelési ág megválasztással, helyes agrotechnikával, hatékony csapadékvíz elvezetéssel, és a folyóvizek befogadóképességének javításával csökkenthető. A földhasználatból eredő környezeti konfliktusok a kistérség településein: − A mezőgazdasági művelés során kijuttatott műtrágyák, növényvédőszerek káros hatások következtében növelik a talaj, a felszíni és a felszín alatti víz szennyezettségét. − Az eróziós folyamatok talajlepusztulást okoznak. − A csapadékvíz-elvezetés hiányosságai veszélyeztetik a felszíni vizek vízminőségét. − Nem megoldott a településeken az erózió elleni védelem, a bemosódáson keresztül romolhat a felszíni vizek vízminősége. − A mezőgazdaságban jellemző a vegyszerezés. − A felhagyott anyagnyerőhelyek, szippantott szennyvízürítő és a külterületi hegyi utak vonzzák az illegális hulladék lerakásokat. − A települések földterületein a mezőgazdasági művelés csökkent, ami hozzájárul a parlagon levő területek gyomosodásához, allergén növények elterjedéséhez. − A jó termőképességű, könnyen művelhető területek más célú hasznosításának minimalizálása. − Az illegális hulladékanyagok minőségétől függően az lehetséges szennyezés nagysága is különböző. Sajnos, az illegális lerakások többsége nem inert hulladékokból, hanem vegyes összetételű települési hulladékokból áll. − A talajerózió jelentős területei a bányaművelés következtében jöttek létre, ahol a bányászati tevékenység a talaj pusztulását, degradációját eredményezte. Ezek egy részén a 21

rekultiváció elvégzése elmaradt, balesetveszélyessé vált. − A megszűnt szennyvíztisztító környezetszennyező forrás. 1.4 A környezeti – és ökológiai állapot A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térség megfelelően szabályozott területhasználata elengedhetetlen feltételek az ökológiai állapot egyensúlyának megőrzéséhez. Az ökológia az élőlények egymás és környezetük közötti kölcsönhatás – rendszerét vizsgálja. Az ökológiai rendszerek, mint általában a környezeti rendszerek, nyíltak. Az élőrendszerek természetes körülmények között is változnak, de az emberi élet tartamához képest lassan, míg az emberi beavatkozások hatására a változások felgyorsulhatnak. Ha a környezetvédelmi szempontból negatív hatások dominánssá válnak (pl: túl sok az illegális lerakó a külterületen), a rendszer gyors ütemben degradálódik, sőt el is pusztulhat. Az élőrendszerekben fennálló törvényszerűségek ismeretében az ember szabályozhatja azok működését, így kellő tudatossággal az egyensúly pozitív irányba is eltolható, és tudatosan létrehozható egy új dinamikus egyensúlyi állapot. Az ökológiai állapotot a levegőbe kibocsátott terhelés, a felszíni- és felszínalatti vizeket, a talajt közvetlenül érő szennyezés számottevően befolyásolja. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − Az ökológiai állapotot a kibocsátott szennyezőanyag terhelés számottevően befolyásolja. − Az illegális hulladék lerakás, a turistaforgalom a fajok veszélyeztetettségét növeli. − A szántóföldi növénytermesztés és a tartamos erdőgazdálkodás a biodiverzitásnak nem kedvez.

22

2. A települési környezet állapota 2.1 Kommunális infrastruktúra

2.1.1 Ivóvízellátás aránya/minősége Közüzemi ivóvízbázisok adatai Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Szigliget és Uzsa települések közüzemi ivóvíz ellátását a DRV Zrt. által üzemeltetett Nyugat- Balatoni Regionális Vízmű keleti ága biztosítja a nyirádi és helyi felszínalatti vízbázisai által. A kistérség területén található szigligeti kutak jelenleg nem vesznek részt a vízszolgáltatásban. A vízbázisokból felhasználható engedélyezett vízmennyiség az elmúlt években nem változott. Hegymagas és Raposka települések közös községi vízművel rendelkeznek, melyet a Bakonykarszt Zrt. üzemeltet. A vízmű üzemeltetési engedélyében az elmúlt években változás nem történt. A kistérség területén található közüzemi ivóvízbázisok közül a raposkai vízbázis védelembe helyezése történt meg, a Raposka K-1 vízműkút védelmére külső és hidrogeológiai „A” és „B” védőidom került lehatárolásra 2009. évben (kijelölő határozat száma: 2893/2008. ügyszám, 82302/2009. ikt.szám). Közüzemi ivóvízellátás adatai Hegymagas és Raposka A két település közös vízműrendszerét a többször módosított 21720-2/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti (Vksz: 245/5182-8299). A mélyfúrású kútból K.64 1-12 (Q= 12,0 m3/h; H= 90,0 m) típusú szivattyú termeli ki a vizet és juttatja a vastalanító berendezésen keresztül a 100 m3-es magastároló medencébe felső beömléssel. Túlfolyószint: 183,63 mBf. A vízkezelés FERMASIC típusú nyomás alatti vastalanító berendezéssel megoldott. A víz fertőtlenítése Pro Minet típusú adagolóval történik. Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Szigliget és Uzsa Nevezett települések vízellátása a többször módosított 21805-3/1998 számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer (NYBRV) K-i ágáról biztosított. Üzemeltető a DRV Zrt. vízbázis a Nyirádi vízbázis.

23

13. sz táblázatA települések ivóvíz- ellátottsági adatai: Település

Értékesített ivóvíz (e m3/év)

Elosztó vezeték hossza (km)

2008 2009 2010 2008-2010 Balatonederics 46,9 45,9 52,9 13,7-13,7 Hegymagas 12,6 18,5 10,3 6,1-6,1 Lesencefalu 16,6 14,1 14,1 3,0-3,0 Lesenceistvánd 28,0 25,9 27,2 4,0-4,0 Lesencetomaj 14,7 16,5 24,4 6,5-6,5 Nemesvita 18,2 14,8 17,0 4,0-4,0 Raposka 8,7 7,0 6,6 2,0-2,0 Szigliget 12,3 125,6 95,6 20,7-20,7 Uzsa 16,7 13,3 12,7 4,8-4,8 Forrás: Az üzemeltetők Bakonykarszt Zrt., DRV Zrt.

Házi bekötővezeték hossza (km)

Össz bekötés szám (db)

5,4-5,4 0,7-0,7 0,9-0,9 2,0-2,0 2,0-2,0 1,3-1,3 0,4-0,4 6,7-6,7 0,8-0,8

957 153 167 402 412 272 107 1326 154

Ivóvízellátás tekintetében az ellátás 100 %-os. Főművi fejlesztés a térségben az elmúlt időszakban nem történt. 2.1.2 Vízminőségi adatok 201/2001. (X. 25.) Korm. Rendeletben a kistérség egyetlen települése sem szerepel a 6. mellékletben található, a szolgáltatott ivóvíz szempontjából minőségi kifogással érintett települések listáján. Az ivóvíz ellátottság a kistérségben magas, közel 100%-os. A fővezetékek megfelelő hosszban rendelkezésre állnak a teljes körű ellátás megvalósítására a települések belterületein. Külterületen előfordul még néhány olyan ingatlan, amelyek bár állandóan lakottak, mégis hiányzik a vezetékes ivóvíz. Ezen településrészek ellátása magas költségekkel járna, és csak néhány újabb rákötést eredményezne. Hegymagas település vízellátása Hegymagas-Raposka vízműrendszerről megoldott. A vízműrendszer vízbázisa Raposka község területén üzemelő mélyfúrású karsztkút. A mélyfúrású kút műszaki állapota kielégítő. A kutat a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. üzemelteti. A kitermelhető víz határértéket meghaladó vastartalmán túlmenően, ismert vízminőségi probléma nem áll fenn. Középtávon elő kell irányozni a kút műszaki felülvizsgálatát. A kút vize a vastartalma miatt kifogás alá esik, a hálózatba táplálása előtt vastalanítani kell, ez folyamatosan történik. A Raposka fúrt kút belső védőterülete kialakított, ezen túlmenően a külső és hidrogeológiai védőidomok/védőterületek lehatárolása megtörtént. A vízbázisvédelmi biztonságba-helyezési terv szerint a vízbázis által hasznosított vízadó földtani és hidraulikai okoknak köszönhetően természetes védettséggel rendelkezik, a hasznosított vízadó jelentős részben védett. A már kialakított belső védőterületen túlmenően külső és hidrogeológiai védőterület kialakítása a terv hatósági elfogadása esetén nem szükséges. A község vízellátó hálózata megfelelő állapotban van, jelenleg rekonstrukcióra nem szorul.

24

A kistérség további településeinek ivóvízellátása vegyes övezeti formában biztosított, üzemeltetője a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Lesencetomaj belterületén elhelyezett nyomásfokozóra a víz gravitációsan folyik rá az Izamajori 1000 m3 nyomáskiegyenlítő medencéből. Az ellátandó ingatlanok nagy szintkülönbségen találhatók. A nyomásviszonyok változása, illetve a bekötések magassági elhelyezkedése, szivattyús, hidroforos üzemelést indokolnak. A hidroforok nyomáshatárai 6-9,8 bar között üzemelnek. Az itt található légüstök és kiegyenlítő tartályok korrodáltak, cserére szorulnak Lesencetomajon és Lesencefaluban is. Az ágvezetékek és fővezetékek 98 %-a a 60-as években került kiépítésre. A településeken a vízfogyasztást és a tűzivízfogyasztást a már korrodált, öregedő és az EU szabványoknak korlátozottan megfelelő AC csöveken történik. A települések a Balaton-felvidéki borvidékhez tartoznak és ily módon a feldolgozók létesítése fenn áll. A volt szövetkezet feldolgozó üzeme Lesencefaluban eladásra vár, az üzem beindítása nagy mennyiségű vízfelhasználást igényel. Jelentősebb fejlesztéseket a fenti területen nem tervez a DRV Zrt.

14. sz táblázat: A raposkai üzemelő vízműkút vízkémiai adatai Időpont/ adatok Na (mg/l) K Ca Mg Fe Mn NH4 Cl NO3 NO2 KOI lúgosság (mmol/l) pH keménység (CaO/mg/l)

2008. 2008. 02.04. 05.05. 5,0 2,6 77 76 47 39 0,28 0,4 <0,02 <0,02 0,23 0,18 5 4 <1 <1 <0,01 <0,01 1,19 1,26 6,6 6,3

2008. 2008. 2009. 2009. 07.23. 10.27. 02.02. 04.27. 5 2,7 73 74 80 76 47 43 45 44,9 0,31 0,32 0,21 0,27 <0,02 0,14 <0,02 <0,02 0,19 0,21 017 017 5 5 5 5 <1 <1 <1 <1 <0,01 <0,01 <0,01 <0,01 0,80 0,87 0,96 0,47 6,1 6,5 6,5 6,3

2009. 2009. 2010. 2010. 07.20. 10.19. 02.08. 05.03. 6,5 3 81 74 76 72 42,6 46 42,5 42,2 0,26 0,54 0,41 0,66 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 0,2 0,24 0,23 0,19 6 4 4 4 <1 <1 <1 <1 <0,01 <0,01 <0,01 <0,01 0,97 0,26 1,05 0,41 6,3 6,0 6,4 6,3

78 44,3 0,26 <0,02 0,16 5 <1 <0,01 0,62 6,4

75 42,5 0,3 <0,02 0,16 5 <1 <0,01 0,60 6,2

7,3 215

7,2 210

7,6 211

7,59 211

7,44 203

7,6 196

7,6 204

7,5 217

7,6 210

7,5 210

7,61 204

7,38 199

2010. 2010. 07.26. 10.18.

25

15. sz táblázat: Az ivóvízellátás jellemző adatai a 2008-2009-2010 évekre vonatkozóan Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma (db)

Szolgáltatott ivóvíz mennyisége (m3)

Település

2008

2009

2010

2008

2009

2010

Balatonederics

959

961

958

52040

48956 44200

Hegymagas

429

446

456

17253

18495 17691

Lesencefalu

168

169

166

11393

11619 10767

Lesenceistvánd 378

377

379

25592

25899 25100

Lesencetomaj

388

390

392

34832

34126 31251

Nemesvita

273

271

268

13250

15070 14162

Raposka

171

171

171

7975

6969

Szigliget

1298

1290

1266

70356

72706 60982

Uzsa

145

146

146

11951

10839 10698

6621

Forrás: DRV Zrt., Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. 2011

A vízminőségi paraméterek az összes érintett településre vonatkozóan az alábbi táblázatban kerültek bemutatásra: 16. sz. táblázat: Az ivóvíz vízminőségi jellemzői Ivóvíz minőségi paraméter Összes keménység (nko) pH Fajlagos elektromos vezetőképesség (mS/cm) Kémiai oxigénigény (permanganát index, KOIps) (mg/l O2)

Határérték 5 – 35 6,5 – 9,5 2500 5

Nátrium – koncentráció (mg/l)

200

Kálcium – koncentráció (mg/l)

-

Magnézium – koncentráció (mg/l)

-

Arzén – koncentráció (µg/l)

10

Ammónium – koncentráció (mg/l)

0,5

Nitrát – koncentráció (mg/l)

50

Nitrit – koncentráció (mg/l)

0,5

Klorid – koncentráció (mg/l)

250

26

Ivóvíz minőségi paraméter

Határérték

Szulfát – koncentráció (mg/l)

250

Vas – koncentráció (mg/l)

0,2

Mangán – koncentráció (mg/l)

0,05

Alumínium – koncentráció (mg/l)

0,2

Forrás: DRV Zrt., 2011

2.13 Szennyvízelvezetés- és tisztítás A szennyvíztisztító telepek a balatoni kiemelt vízminőségi kategóriához tartozó I. befogadói kategóriának megfelelő tisztított szennyvíz paramétereket kell betartania, melyet a 28/2004. KvVM rendelet határoz meg. Hegymagas és Raposka Hegymagas-Raposka szennyvízelvezetés- és tisztítás létesítményeit a 16680/10 (iksz: 58041/10) számon módosított 25075/08 (iksz: 102986/09) számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti (Vksz: 245/5182-16122). A szennyvízcsatorna hálózat mindkét település egész területén kiépült. A szennyvíztisztító telep: helye: Hegymagas 231 hrsz-ú ingatlan. hidraulikai kapacitása: 78 m3/d; 652 LE keletkező szennyvíz jellege: kommunális Tisztítási technológia: Szakaszos betáplálású biológiai tisztítási technológiájú szennyvíztisztító rendszer, amelynek során a szennyvíztisztítás aktív eleveniszapos, időciklusok alapján, oldott oxigénszint szabályozással működő, totáloxidációs folyamatok valósulnak meg. Tisztított szennyvíz elvezetés jellemzői: Befogadó: Tapolca-patak 4+346 szelvénye EOV koordinátái: X= 166 391; Y= 526 468 Bevezetés jellege: parti Tisztított szennyvíz vezeték: 13,40 m D 110 KPE gravitációs csatorna Balatonederics és Nemesvita Balatonederics és Nemesvita szennyvízelvezetése a Balaton IV. (keszthelyi) szennyvízelvezetési régió részét képezi. A településeken keletkező szennyvizek a szennyvízgyűjtő-hálózaton és a IV. régió főgyűjtő rendszerén keresztül a Keszthelyi szennyvíztisztító telepre kerülnek tisztításra, amely 21.500 m3/d kapacitású. A telepen mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, biológiai nitrogén eltávolítás, kémiai és biológiai foszforeltávolítás és fertőtlenítés történik. A tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. A többször módosított 10146/1/2003 számon kiadott egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelteti a főművi és települési rendszereket a DRV Zrt.

27

Balatonederics esetében a szennyvízgyűjtő- hálózati hosszak módosulásait a 11087/05. (ik.sz.9716/06) számon módosított 20751/00 számú vízjogi üzemeltetési engedély követi nyomon. Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj és Uzsa A települések szennyvízelvezetése a Lesencei régió részét képezik, mely része a Tapolcai szennyvízelvezetési agglomerációnak. A keletkező szennyvizek befogadója a tapolcai szennyvízhálózaton keresztül a Tapolcai szennyvíztisztító telep, amely 5200 m3/d kapacitású A telepen mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, biológiai nitrogén eltávolítás, kémiai és biológiai foszforeltávolítás és fertőtlenítés történik. A tisztított szennyvíz befogadója közvetve a Balaton. A szennyvíztisztító telep a többször módosított 20 013/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelt. Az üzemeltetési engedély 2010.03.10 -én lejárt, az új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás folyamatban van. Szigliget Szigliget szennyvízelvezető hálózata a Badacsony térség V/1 Badacsonyi alrégió regionális szennyvízelvezetési rendszerhez kapcsolódva a Nemesgulácsi agglomeráció része. A településen keletkező szennyvizek a Nemesgulácsi szennyvíztisztító telepen kerülnek tisztításra, melynek kapacitása 1800 m3/d. A telepen mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, biológiai nitrogén eltávolítás, kémiai és biológiai foszforeltávolítás és fertőtlenítés történik. A tisztított szennyvíz befogadója közvetve a Balaton A vízjogi üzemeltetési engedély száma: 23441/2004. (Vksz: D 1/5217-15263). A telep intenzifikálására 25207/2010. ügyszámon vízjogi létesítési engedély került kiadásra. Fenti települések szennyvízrendszerét a DRV Zrt. üzemelteti. Tervezett fejlesztések: a befogadói kategóriának megfelelő határértékek betartásához szükséges fejlesztések megvalósítása a szennyvíztisztító telepeken. A DRV Zrt. A szennyvíz gyűjtő hálózaton jelentős fejlesztéseket nem tervez. A csatornahálózattal rendelkező településeken az önkormányzatok jelentős mértékben támogatták a háztartások rákötését. Az adatokat megvizsgálva látható, hogy 80 % illetve a 90 %-ot közelíti a csatornahálózatba bekapcsolt ingatlanok aránya. Az ingatlanok száma tartalmazza a lakó és üdülőingatlanokat is, ami azt jelenti, hogy az üdülők nagy része bekötésre került a csatornahálózatba. A csatornázott részeken a rákötések számának növelése továbbra is cél. Jogi szabályozással, pénzügyi eszközökkel, valamint tudatformálással el kell érni, hogy a háztartások számára a környezetkímélőbb módszer választása legyen a kedvezőbb megoldás.

28

17. Sz táblázat A kiépített szennyvízcsatorna hálózat jellemzői településenként: Település neve:

Elosztóhálózat hossza (km)

Házi bekötővezeték hossza (km)

Bekötött lakás (db)

Bekötött üdülő (db)

Bekötött közület (db)

2008-2010 2,4-2,7 342-352 132-131 Balatonederics 8,2-8,4 3,1-3,1 1,7-1,7 126-134 0-0 Hegymagasx 5,3-5,3 0,6-0,6 111-99 16-17 Lesencefalu 2,3-2,3 330-332 17-17 Lesenceistvánd 7,6-7,6 10,3-12,3 1,9-1,9 303-306 18-20 Lesencetomaj 4,9-4,9 2,3-2,3 124-135 61-67 Nemesvita 1,2-1,2 0,9-0,9 83-88 0-0 Raposkax 16,0-16,0 4,4-4,4 386-390 610-629 Szigliget 2,8-2,8 0,8-0,8 133-131 0-1 Uzsa Forrás: Az üzemeltetők adatszolgáltatása alapján x épült 2008-évben, adatok 2009. évtől állnak rendelkezésre

25-25 5-5 5-6 8-11 14-17 4-4 2-2 59-61 9-11

Elvezetésre kerülő szennyvíz mennyiség: e m3/év

2008

2009

2010

43,3 16,4 17,9 49,1 9,8 26,1 33,0

50,3 9,6 18,9 20,9 34,8 11,1 7,0 23,7 33,7

37,5 11,2 23,5 34,6 75,9 18,3 8,5 36,6 21,4

18. sz táblázat A kistérség szennyvízelvezető rendszerének jellemző adatai Település

Csatornahálózatra rákötött ingatlanok száma

Elvezetett szennyvíz mennyisége

2008

2009

2010

2008

2009

2010

Balatonederics

492

505

508

29162

29410

27060

Hegymagas

99

126

130

1534

6874

7201

Lesencefalu

113

121

120

5625

7962

6896

Lesenceistvánd

314

332

333

22304

24013

22634

Lesencetomaj

305

315

317

30456

32914

27749

Nemesvita

188

199

206

8412

10633

10245

Raposka

65

83

84

951

5025

5375

Szigliget

949

974

982

54662

59233

51594

Uzsa

142

143

143

11785

10709

10458

(m3)

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011

29

A szennyvíz elvezetésével kapcsolatos környezeti konfliktusok a kistérség településein: − A település belterületi részén szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik, a külterületen nem megoldott a szennyvíz-elvezetés és tisztítás. − Az önkormányzatok egyes településrészeken az ivóvíz-ellátás nem megoldott. − Ösztönözni kell a szennyvízhálózatra való rákötések arányának növelését.

2.1.4 A csapadékvíz-elvezetés Általánosságban elmondható, hogy a települések fontosnak tartják, ezért megkezdték a vízrendezési koncepciók elkészítését. Lesencefalu csapadékvíz elvezetésére több vízjogi üzemeltetési engedély is került kiadásra, amelyek azonban csak egy-egy utcát foglalnak magukban a következők szerint: • 8056-1/1968. számú határozat, (amely a 21904/1991. számú határozattal került módosításra) a Kossuth Lajos utca vízrendezését tartalmazza, amelynek befogadója a Németfalui árok. • 26634/2004. számú üzemeltetési engedélymódosítás, amely a 194 hrsz-ú árok csapadékvíz elvezetéséről szól. • 22459/2002. számú üzemeltetési engedély, amely a 194 hrsz-ú ároktól, mint befogadótól induló 102 hrsz-ú (Kossuth Lajos utcai) vízelvezető árok műszaki jellemzőit adja meg. Nemesvita 342/3 hrsz-ú közút melletti árok csapadékvíz elvezetése csak létesítési engedéllyel rendelkezik. Szigliget csapadékvíz elvezetésének vízjogi létesítése engedélyezési eljárása megszüntetésre került a 24601/2010. számú végzéssel. Az egyes települések esetében a fontos a vízrendezési A kistérség változatos domborzatú területen helyezkedik el. Ennek eredményeként az utóbbi évekre jellemző, nagy intenzitású esőzések során jelentős mennyiségű víz képes lefolyni a magasabban fekvő területekről. Az önkormányzatok a szükséges karbantartási, tisztítási munkákat saját dolgozóikkal látják el, beépítve a zöldterületek rendezési munkálatai közé. A településeken az utóbbi három évben többséggel ilyen jellegű karbantartási munkák történtek. Sok esetben azonban ez nem elegendő. A megfelelő vízelvezetés biztosításához az árkok mértékadó csapadékviszonyokhoz igazodó bővítésére, megfelelő burkolattal és szűrő műtárgyakkal való ellátására van szükség. Nemesvita és Lesenceistvánd településeken a nagy csapadékhozamok nem okoznak jelentősebb problémákat. Bár a csapadékvíz elvezető árkok felújítására vonatkozó átfogó beruházás nem történt, a jó lefolyási viszonyoknak köszönhetően a jelenlegi rendszer megfelelően karbantartva elvezeti a csapadékvizeket. Lesencetomajon a szükséges karbantartási munkálatok kerülnek folyamatosan elvégzésre, azonban ezek nem mindig elégítik ki a szükséges feltételeket, a belterületen a temető alatt található utat a csapadékvíz veszélyezteti. Szigligeten a meglévő árkok tisztítása, karbantartása rendszeresen történik, azonban a szűk keskeny utcákon vizesárkok kialakítása nem mindenhol lehetséges, ezért nagy intenzitású csapadék esetén az utcákon folyik a víz és ebből elöntések adódnak. 30

Balatonedericsen, Lesencefaluban és Uzsán csupán a szükséges karbantartási munkálatok kerülnek elvégzésre, azonban ezek nem elégítik ki a szükséges feltételeket. Uzsán a Főút mentén az Aszfaltkeverő teleptől felfelé nem megoldott a csapadékvíz-elvezetése, Lesencefaluban pedig a külterületi árkok elhanyagolt állapota akadályozza a vízelvezetést. Hegymagas település rendelkezik a csapadékvíz elvezető rendszerének felújításáról szóló tervekkel (Szentgyörgy-hegyre vonatkozó külterületek tekintetében), amelyek megvalósítási ideje forráshiány miatt előre nem látható. 19. sz. táblázat: A vízelvezető árkok állapota a kistérség területén Település

Csapadékvízelvezető hálózat hossza, km

Szilárd burkolatú csapadékvíz elvezető árok hossza, km

Nyílt elvezető árok hossza, km

Zárt elvezető árok hossza, km

Csapadékvíz szűrő műtárgy száma, db

Balatonederics

18,4

3,5

14,8

0,1

0

Hegymagas

6,6

1,8

4,8

0

0

Lesencefalu

40,075

0,97

40,075

0

0

Lesenceistvánd

12

0

6

0

0

Lesencetomaj

7,3

0,2

7,3

0

0

Raposka

3

-

-

0

-

Nemesvita

18

1

0,9

0,1

0

Szigliget

14,07

9,59

13,47

0,64

0

Uzsa

3,03

0,17

18,7

0

0

Forrás: önkormányzatok adatszolgáltatásai, 2011

A csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos környezeti konfliktusok a kistérség településein: − A hegyoldali területek erózió következtében lemosódó hordalék a csapadékvíz-elvezető rendszer eltömődését okozza. − Az intenzíven művelt szőlőterületek környezetében az árok nélküli, burkolt utakon a csapadékvíz felgyorsulva eróziót, kimosódást okoz, jelentős környezetterhelést okozva a felszíni vizekben. − A hegyoldali területek erózió következtében lemosódó hordalék a csapadékvíz-elvezető rendszer eltömődését okozza. − A települések csapadékvíz-elvezetői helyenként rossz műszaki állapotban vannak. − Nagyobb esőzések alkalmával a csapadék a vízelvezetők már említett rossz műszaki állapota, valamint az erózió miatt meglazult földet belterületi utakra sodorja, ezzel veszélyessé téve a közlekedést. − A csapadékvíz kül-, és belterületi hiányosságai miatt a bemosódáson keresztül a szállított hordalék terheli a Balatont. − A meglévő árokrendszer és hordalékfogók felújítása nem minden településen valósult meg.

31

− A meglévő árokrendszer (utak és hidak környéke) rendszeres karbantartásával csökkenthető a felszíni vizeket érő szennyezőanyag terhelés. − A csapadékvíz-elvezetés hiányosságai veszélyeztetik a felszíni vizek vízminőségét és nem akadályozzák meg az eróziót.

2.1.5 Hulladékgazdálkodás A kistérség hulladékgazdálkodását tekintve részben történtek meg a környezetvédelmi program készítésekor előre ütemezett fejlesztések. Néhány településen hiányoznak (Szigliget, Hegymagas) a szelektív hulladékgyűjtés, a veszélyes hulladékgyűjtés feltételei, illetve több településen gondot okoz az állati tetemek ártalmatlanítása. A térségben keletkező hulladékok a tapolcai, valamint a marcali lerakókba kerülnek. A fejlődés elmaradásának oka, hogy az Észak-balatoni komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása időben elhúzódik. A kommunális hulladék elszállítás a lakosság számára elérhető a településeken. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy csökkent az illegális hulladéklerakások száma. A kistérségben két szolgáltató végez hulladékkezelési, hulladékszállítási tevékenységet. A településeken található dögkutak használata többségben felhagyásra került. Szakszerű rekultivációról, illetve további használatot kizáró lezárásról azonban nem minden esetben lehet beszélni. Az állattartó telepekről megoldott a tetemek elszállítása, de a lakosságnak jelenleg nem áll rendelkezésére ilyen jellegű szolgáltatás. A Remondis Tapolca Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. a kistérség hét településén folytat hulladékgyűjtési és kezelési szolgáltatást. A gyűjtés gyakorisága továbbra is heti egy alkalom egész éven át. A Remondis Kft. tájékoztatása szerint Balatonedericsen, Lesenceistvándon, Nemesvitán és Uzsán üveg-, papírhulladék és PET palack külön gyűjtést folytatnak. Veszélyes hulladék gyűjtést nem végez a szolgáltató. Lesencefaluban és Lesencetomajon a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. végez hulladékszállítást. Heti rendszerességgel gyűjtik a kommunális hulladékot. Lesencetomajon 120 literes gyűjtőedényzetet használnak a lakók, Lesencefaluban 120 literes gyűjtőedényzetet és 60 literes műanyag zsákot. Lesencefalu községben még nincs lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. Lesencetomajon a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtést 2006-ban vezették be. Itt a lakosság a papírt, műanyagot, valamint a fémdobozokat egy zsákban gyűjti és havonta egyszer kerülnek a zsákok elszállításra. Az üveg hulladékot 3 havonta egyszer gyűjtik össze az önkormányzat kérésére.

32

20. sz táblázat A kistérség településeiről elszállított települési szilárd hulladék mennyisége A lakosságtól Összes A lakosságtól szelektív Rendszeres Szelektív elszállított elszállított hulladékgyűjtésben hulladékgyűjtésbe hulladékgyűjtésbe települési települési elszállított Település bevont lakások bevont lakások szilárd hulladék szilárd hulladék települési szilárd száma száma mennyisége mennyisége hulladék 2009(település) 2009(település) 2009(település) 2009(település) mennyisége 2009(település) 458 0 351,9 345,6 0 Balatonederics 0 151,8 151,8 0 153 Hegymagas 150 150 74,8 74,8 4 Lesencefalu 387 0 251,6 251,1 0 Lesenceistvánd 330 330 325 256,2 8,1 Lesencetomaj 180 0 105,5 105,1 0 Nemesvita 107 0 106,5 106,3 0 Raposka 441 0 825,9 795,4 0 Szigliget 162 0 118 117,4 0 Uzsa Forrás: Területi Információs Rendszer 2011.

21. sz táblázat A kistérség településeiről elszállított települési szilárd hulladék mennyisége Település

Hulladékmennyiség (t/év) 2008

2009

2010

Balatonederics

367,136

351,943

392,34

Hegymagas

131,59

151,817

131,38

Lesencefalu

74,25

71,49

68,68

Lesenceistvánd

268,469

251,97

253,93

Lesencetomaj

260,42

250,74

240,90

Nemesvita

93,025

105,563

105,12

Raposka

91,994

106,438

87,58

Szigliget

1,2

325,925

493,00

139,02

118,616

129,89

Uzsa

Forrás: Remondis Kft., Keszthelyi Városüzemeltetési Kft. 2011

33

22. sz táblázat A kistérség településein szelektíven gyűjtött hulladékok jellemző adatai Település 1

Balatonederics Lesenceistvánd1 Hegymagas Nemesvita1 Raposka Szigliget Uzsa1 Lesencefalu Lesencetomaj2 Összesen

üveg 1,89 0,5 0,18 0,32 0,3

Szelektíven gyűjtött hulladékmennyiség (t/év) 2008 2009 2010 PET papír üveg PET papír üveg PET 1,89 1,8 1,46 1,47 3,37 2,27 1,62 0,15 0,8 0,4 0,18 0,23 0,34 0,15 0,29 0,44 0,04 0,13 0,2 0,19 0,25 0,21 0,47 0,02 0,03 0,37 1,05 0,48 0,15 0,21 0,26 4,03 3,91 11,65 8,05 7,63 22,31 20,24 19,45

papír 1,92 0,15 0,41 0,14

Forrás: Remondis Kft., Keszthelyi Városüzemeltetési Kft. 2011

A háztartási zöldhulladék, a telkek gondozásából származó nyesedék az esetek többségében elégetésre kerül. Egyelőre kevés háztartás és önkormányzat körében működik a szerves és zöldhulladékok komposztálása. A kommunális veszélyes hulladékok gyűjtése a települések többségén nem megoldott, Nemesvitán az iskolában és a könyvtárban gyűjtik a száraz elemeket. 23. sz. táblázat: A Lesencéktől a Balatonig Kistérség településein keletkezett veszélyes hulladék mennyiségek Település

Veszélyes hulladék mennyisége (kg/év) 2006

2008

2009

381

185

120

Hegymagas

-

-

-

Lesencefalu

-

-

-

Lesenceistvánd

-

-

-

Lesencetomaj

-

125

77

Nemesvita

-

-

-

Raposka

-

-

-

Szigliget

-

-

-

8805

7215

12679

Balatonederics

Uzsa

Forrás: HIR – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (http://terkep.kvvm.hu/hirweb)

34

24. sz táblázat: Veszélyes hulladékokcsoportok Hulladékkód

Hulladékcsoport

Mennyiség (kg) 2006

2008

2009

0501

Kőolaj finomításból származó hulladékok

261

1301

Hidraulika olaj hulladékok

1302

Motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok

3110

1305

Olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok

120

180

120

1406

Szerves oldószer-, hűtőanyag és hab/aeroszol hulladékok

1501

Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat)

57

1137

855

139

50

2

0

3

0

109

49

16

28

1502

Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat 344

1601

A közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járműveket is), azok bontásból, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08)

500

1606

Elemek, akkumulátorok

14

1702

Fa, üveg és műanyag

1703

Bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek

1705

Föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

180103

Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

190801

Rácsszemét

650

190805

Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

330000

4780

35

25. sz táblázat: A kistérségben keletkezett veszélyes hulladékok Település

EWC kód

Balatonederics

130508

Balatonederics

150110

Balatonederics

150202

Lesencetomaj

180103

Lesencetomaj

200133

Hulladék Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók

Uzsa

010407

Uzsa

070610

Uzsa

130205

Uzsa

150110

Uzsa Uzsa

150202 160107

Nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Olajszűrők

Uzsa

160601

Uzsa

170301

2008

2009

180

120

2

3

16

28

109

49

1088 27 5130

8827

248

788

345 212

1042 637

Ólomakkumulátorok

560

270

Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek

720

Köztisztaság A kistérség településein az önkormányzatok látják el a zöldterületek, utak melletti zöld sávok, felszíni vízelvezető árkok karbantartását, a települések virágosítását, a közterületi hulladékgyűjtést, utak portalanítását közcélú, közhasznú, közmunkások alkalmazásával, közmunka program keretében. Az elmúlt három évre jellemző, hogy a csapadékos időjárás következtében gyorsan növő vegetáció ápolása, illetve a parlagfű elleni védekezés hatékonysága érdekében minden önkormányzat kiemelten kezelte a köztisztaság feladatkörét. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő utak mentén előfordulnak lekaszálatlan területek.

36

26. sz. táblázat: A karbantartott zöldterületek nagysága Terület nagysága

Összes zöldterület területe 2009(település)

Település

(ha)

BALATONEDERICS

10

16733

0,953

9531

HEGYMAGAS LESENCEFALU

1,2

0

LESENCEISTVÁND

3

24580

Lesencetomaj

12

0

Nemesvita

3

1371

Raposka

-

1704

Szigliget

4,86

0

Uzsa

3,2

15956

Forrás: TEIR 2011

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezeti konfliktusok a kistérség településein: − A települési szilárd hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása megoldott, azonban a szelektív gyűjtés területén számos hiányossággal jellemezhető. − Megfelelő hulladékgazdálkodás megvalósításának feltétele a tudatosság, illetve a hulladékkezeléssel, környezetvédelemmel és általában a köztisztasággal összefüggő, felelős szemlélet erősítése. − Az illegális hulladéklerakás a turistaforgalom, a fajok veszélyeztetettségét növeli. − A szelektív hulladékgyűjtés valamint a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése nem mindenütt megoldott.

2.1.6 Energiagazdálkodás, energiahasználat helyzete A térségen halad át a Tapolca -Balatonederics 20 kV-os gerinchálózat, amelyről a transzformátor állomások leágazásai indulnak. A leágazó vezetékek általában 50 mm2 keresztmetszetű szabadvezetékek, amelyek a követelményeket kielégítik. A középfeszültségű hálózaton alkalmazott érintésvédelmi rendszer a védőföldelés, amely a szükséges követelményeket kielégíti. A települések kisfeszültségű hálózata alapvetően szabadvezetékes. A szabadvezetékek részben csupasz, részben szigetelt kivitelűek. A csupasz szabadvezetékek hagyományos kereszttartós kivitelűek. A szigetelt szabadvezetékek kötegeltek. Alkalmazásuk az újabb építésű lakó- és gazdasági épületeknél jellemző. A meglévő vezetékhosszak üzemeltetési problémákat az áramszolgáltatói tulajdonú hálózatokon nem jelentenek.

37

A kisfeszültségű hálózaton alkalmazott érintésvédelmi rendszer nullázás, a vele szemben támasztott követelményeket kielégíti.

27. sz táblázat A Kistérség villamos energia ellátásának főbb jellemzői Település

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma, db

Háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (MWh/év)

2006

2009

Változás %

2006

2009

Változás %

Balatonederics

1078

1085

1

1762

1565

-11

Hegymagas

513

517

1

629

639

2

Lesencefalu

427

429

0

421

422

0

Lesenceistvánd

550

567

3

1186

1159

-2

Lesencetomaj

534

544

2

1160

1089

-6

Nemesvita

320

321

0

545

533

-2

Raposka

302

302

0

394

344

-13

Szigliget

1226

1240

1

2132

1901

-11

Uzsa

160

161

1

418

378

-10

Forrás: Területi Információs Rendszer

28. sz táblázat: Szolgáltatott villamosenergia mennyiség adatok Szolgáltatott Villamosenergiaösszes fogyasztók Település villamosenergia száma mennyisége 2009(település) 2009(település) 2087 1150 Balatonederics 765 540 Hegymagas 480 440 Lesencefalu 1308 585 Lesenceistvánd 1911 584 Lesencetomaj 341 733 Nemesvita 428 309 Raposka 2833 1344 Szigliget 3853 187 Uzsa

Forrás: Területi Információs Rendszer

A kistérségben a gázfogyasztók száma nőtt, a gázvezetékek hossza azonban nem változott. A rákötések száma Lesenceistvándon, Lesencetomajon növekedett legnagyobb arányban. A Kistérség minden településen jelentős a tűzifa, mint energiaforrás használata. Ez a térségben található jelentős mennyiségű erdőnek, valamint az alacsony jövedelmeknek

38

köszönhető. Az önkormányzatok tájékoztatása szerint egyre több háztartás tér vissza a fatüzelésre. Az energia-felhasználással kapcsolatos környezeti konfliktusok a kistérség településein: − A régebbi telepítésű faoszlopok állapota már nem megfelelőek, rekonstrukcióra szorulnak. A vasbeton oszlopok között is vannak túlterheltek, amelyek cserélendők. − Nincs megújuló-energia hasznosítás. − Alacsony a földgáz hálózatra csatlakozó háztartások aránya. 29. sz táblázat Gázellátás szerinti adatok

Település

Balatonederics Hegymagas Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita Raposka Szigliget Uzsa

Az összes gázcsőhálózat hossza (km) 2006

2009

11 5 4 6 14 9 2 27 5

11,9 5,3 4,8 6,9 14,4 9,9 2,6 27,1 5,9

Gázfogyasztók száma

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége

2009 2006 Háztart 2006 Összes ás 236 250 228 379 84 94 90 103 44 44 41 58 137 145 136 222 139 147 138 367 87 88 83 91 61 63 62 83 394 454 433 568 76 76 69 436

2009 Összes 275,4 89 43,5 188,3 330 73,4 71,4 489,5 91,6

Háztartás 226,6 84,9 38,5 154,8 182,2 67,4 68,5 385,9 68,4

Forrás: Területi Információs rendszer 2011

30. sz táblázat: A kistérség gázellátásának főbb jellemzői 2011 Település

Gázfelhasználók száma

Belt. gázelosztó vezeték Hossza (fm) Lakossági

Nem lakossági

Összesen

Balatonederics

7163

225

22

247

Hegymagas

4006

88

4

92

Lesencefalu

2746

42

3

45

Lesenceistvánd

3904

135

9

144

Lesencetomaj

5291

136

10

146

Nemesvita

5324

83

7

90

Raposka

1894

61

1

62

Szigliget

24554

440

21

461

Uzsa

2264

69

7

76

Forrás: Magyar Gázszolgáltató Kft. 2011.

39

A korszerű megújuló energiahasználat a kistérség településein egyelőre nem jellemző. Egyegy családi háznál használnak napkollektoros rendszert melegvíz előállításra. Előrelépést jelent a napenergia hasznosítást illetően, hogy a jövőbeni fejlesztéseknél már terveznek megújuló energia felhasználást (pl. Balatonedericsen a strand melegvíz előállítására napkollektor elhelyezése).

40

2.2 Közlekedési infrastruktúra A térséget két főútvonal szeli át D-en a 71 sz. Lepsény-Fenékpusztai főközlekedési út. A tervezési területen a 88+706-92+253 km szakasza halad át. A teljes szakasz külterületen található. 1 db vasúti átjáró, l db csomópont, l db benzinkút található rajta. A 90+266 km szelvényben levő csomópont a 84 sz. Balatonederics- Sopron főközlekedési út kiinduló pontja. A 84. sz. út l5+ 350 km-ig halad a vizsgálati területen, onnan Sümeg területén folytatódik. Két csomópontja 7342. sz. út keresztezéséhez és az Uzsabányai úthoz került kiépítésre. 1 db vasúti átjáró van a vizsgált szakaszon. A fő útvonalak kiépítettsége vonalvezetés szempontjából megfelelő. Az átmenő forgalom nagysága időszakosan a kapacitás határánál van. Utak állapota, útminősét, úthálózat érintő A kistérség önkormányzati útjait illetően elmondható, hogy az elmúlt három évben nem történtek jelentősebb felújítások. Balatonedericsen a Temetői út aszfaltozására került sor 420 m-en és 1 km-es szakaszon az út kavicszúzalékos burkolatot kapott. Hegymagason a szennyvíz-csatorna beruházás megvalósulását követően kerülnek felújításra a település belterületi útjai teljes hosszon. Lesencetomajon a belterületi utak 2004-2005-ben teljes egészében felújításra kerültek a szennyvíz beruházás után. Szigliget településen 7,5 km hosszon kerültek felújításra a belterületi utak. Uzsán 1,26 km hosszon kerültek aszfaltozásra a következő utak: Ady E. utca, Liget út valamint a Béke út.

41

31. sz. táblázat: Önkormányzati utak jellemző adatai Település Balatonederics

Teljes Belterületi Külterületi úthálózat utak utak hossza, hossza, hossza, km km km 31,6 8,6 23

Szilárd burkolatú utak hossza, km 10

Szilárd 2004-2007 burkolatú között utak aránya, felújított út, % km 1,42 31,65

Hegymagas

19,14

3,01

16,13

1,1

5,75

-

Lesencefalu

26,15

2,92

23,22

2,102

8,04

-

24

6

18

4,5

18,75

-

7,32

3,05

4,27

2,8

38,25

3,05

10

7

46,67

-

-

-

Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita

15

Raposka

-

0,986

-

-

Szigliget

36,17

23,26

12,91

25,3

69,95

7,5

20

3

17

16

80,00

1,26

Uzsa

Forrás: Települési önkormányzatok

32. sz. táblázat: A kistérség területén lévő állami közutak adatai, burkolatuk jellemzői Útszám

Kezdőszelv. Km+m

Balatonederics

73142

Hegymagas

Végszelv. Km+m

Részszakasz hossza, m

Burkolat állapota

0+106

2+0,95

1989,0

rossz

7318

2+663

3+310

647,0

nem megfelelő

Lesencefalu

73156

0+000

1+120

1120,0

nem megfelelő

Lesenceistvánd

73167

0+454

1+930

1476,0

tűrhető

Lesencetomaj

7342

0+585

1+256

671,0

rossz

Nemesvita

7342 7342 7342 7342 73167 73154

1+256 1+286 1+512 2+012 0+000 0+000

1+286 1+512 2+012 2+770 0+140 0+615

30,0 226,0 500,0 758,0 140,0 615,0

jó rossz tűrhető nem megfelelő tűrhető jó

Raposka

73155

0+047

0+750

703

tűrhető

Raposka

73155

0+750

1+033

283

tűrhető

Szigliget

71337

0+000

1+000

1000,0

rossz

Uzsa

71337 71337 71337 71337 84

1+000 1+633 2+133 3+955 12+858

1+633 2+133 3+955 4+510 13+188

633,0 500,0 1822,0 555,0 330,0

tűrhető nem megfelelő tűrhető nem megfelelő rossz

Település

Forrás: Magyar Közút Kht., Veszprém Megyei Területi Igazgatóság 2011.

42

33. sz. táblázat: A települések közigazgatási területét érintő utak forgalmi adatai Település

Útszám

Éves átlagos napi keresztmetszeti forgalom 2009 (egységjármű/nap)

Mértékadó óra forgalom (E/óra)

Összes járműforgalom (j/nap)

Balatonederics

73142

1488

152

1422

Lesencefalu

73156

606

69

576

Lesenceistvánd

73167

1261

129

929

Lesencetomaj

73167

1261

187

1573

7342

1643

187

1573

Hegymagas

7318

2755

281

2529

Nemesvita

73154

595

70

456

Raposka

73155

740

73

592

Szigliget

71123

911

115

919

71337

709

104

727

71337

883

130

880

84

6617

781

5488

Uzsa

Forrás: Magyar Közút Kht., Veszprém Megyei Területi Igazgatóság, 2011.

A adatokból kitűnik, hogy a kistérség településeit érintő úthálózaton a forgalmi adatok tekintetében egyes utakon magas a forgalom (Hegymagas és Balatonederics belterületén), más utakon azonban csökkent a forgalom (Lesencetomaj belterületén, illetve a 84-es főúton). A közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó környezeti konfliktusok a kistérség településein: − − − − − –

A belterületi úton csak a forgalom okoz zajterhelést. A belterületi utakhoz kapcsolódó csapadékvíz-elvezetők megrongálódtak. Kerékpárút nem vezet a településen. Átvezető utak korszerűtlensége miatt fokozott a balesetveszély. A 71. sz. út forgalmas, az úton való gyalogos átjutás problémás. Külterületi utak nem minden esetben oldják meg a nagy intenzitású csapadékvíz elvezetést. − A belterületi úton átmenő forgalom jelentős zajterhelést okoz, amellett, hogy az útburkolatot jelentős mértékben igénybe veszi. – A településre vezető út aszfaltburkolata több helyen sérült.

43

2.3 Épített környezet Az épített környezet vonatkozásában a kistérségben közintézmények felújítása, és korszerűsítések és állagmegóvások történtek. Ezek mellett néhány műemlék került restaurálásra. Templom felújítást végeztek Nemesvitán, Balatonedericsen ezenkívül Balatonedericsen a Csodabogyós barlang bázisépületének a kialakítására került sor. Uzsán és Lesenceistvándon a művelődési házban történtek felújítások: könyvtár, vizesblokk felújítás, fűtéskorszerűsítés. A kistérség műemlékeinek összetételében nem történt változás 2004. év óta.

44

3. Természetvédelem Magyarországra az uniós csatlakozás óta érvényes a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezért kötelező volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajok védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának a részeivé váltak. Különleges madárvédelmi területek és különleges természet megőrzési területek kerültek meghatározásra. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Védett területeink csaknem teljes egészében bekerültek a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kapott védettséget. Ezek között sok a mezőgazdasági terület, így a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás, fenntartható gazdálkodás kerülhet előtérbe. A települések környezetvédelmi programjainak elkészülését követően lépett életbe a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet (2010-ben módosításra került sor) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, valamint a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről. A rendeletek célja az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, és kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzése, és ezáltal a biológiai sokféleség fenntartása, megőrzése és az ehhez szükséges szabályok megállapítása. A Lesencéktől a Balatonig kistérséget öt kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület érinti. Ezek a Balaton (HUBF30002), a Keszthelyi-hegység (HUBF20035), a Szent-György hegy (HUBF20020), a Tapolcai-medence (HUBF20028), az Uzsai-erdők (HUBF20029), a 4. sz. melléklet tartalmazza a területek elhelyezkedését. Balaton (HUBF30002) Balatonederics (hrsz.) 0151/1, 0151/2, 0151/3, 0151/4, 0151/5, 0151/6, 0151/7, 0151/8, 0162/1, 0162/2, 0162/3, 0162/4, 0162/5, 0163/1, 0163/2, 0163/3, 0163/4, 0163/5, 0163/6, 0163/7, 0163/11, 0163/12, 0163/13, 0163/14, 0163/15, 0163/16, 0163/17, 0163/18, 0163/19, 0163/20 Szigliget (hrsz.) 0126/19, 0126/21, 0126/22, 0126/24, 0126/26, 0126/28, 0126/30, 0126/32, 0126/34, 0126/36, 0126/38, 0126/40, 0126/42, 0126/44, 0126/46, 0126/48, 0129/2, 0156/2, 0164/10, 0164/11 Keszthelyi-hegység (HUBF20035) Balatonederics (hrsz.) 025/1, 025/2, 026/2, 026/3, 026/5, 026/6, 026/7, 027, 035/22, 035/23, 035/24, 035/27, 035/28, 035/37, 035/38, 035/40, 036/3, 036/4, 036/5, 036/6, 036/8, 036/9, 036/10, 038 Lesencefalu (hrsz.) 028, 041, 042, 043, 044/1, 044/2, 045, 047, 048, 049, 050/1, 050/2, 050/3, 051, 052, 053, 054, 059

45

Lesenceistvánd (hrsz.) 0108, 0110/1, 0110/3, 0110/4, 0111/1, 0111/3, 0111/4, 0113, 0114, 0115, 0116/1, 0116/2, 0116/3, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5, 0118/1, 0118/2, 0119, 0122/1, 0124/5, 0124/6, 0124/7, 0124/9, 0124/10, 0124/11, 0124/12, 0125, 0136, 0137/1, 0137/2, 0137/3, 0137/4, 0137/5, 0137/6, 0137/7, 0137/8, 0137/9, 0137/10, 0137/11, 0137/12, 0137/13, 0137/14, 0137/15, 0137/16, 0137/17, 0137/18, 0138/1, 0138/2, 0138/3, 0138/4, 0139/1, 0139/2, 0139/3, 0139/4, 0139/6, 0139/7, 0139/8, 0139/9, 0139/10, 0139/11, 0139/12, 0140/1, 0140/2, 0140/3, 0140/4, 0140/5, 0140/6, 0140/7, 0140/8, 0140/9, 0140/10, 0140/11, 0140/12, 0140/13, 0140/14, 0141, 0142, 0143, 0146/24, 0146/25, 0146/26, 0146/43, 0146/44, 0146/46, 0146/48, 0146/49, 0146/50, 0146/51, 0146/52, 0195, 0196/1, 0196/2, 0261/3, 0261/4, 0261/5, 0261/6, 0262/5, 0262/6, 0262/7, 0262/8, 0262/10, 0262/11, 0262/12, 0262/13, 0262/14, 0262/15, 0262/16, 0263, 0264/2, 0265, 0266/3, 0267/1, 0268/1, 0268/2, 0268/3, 0269/1, 0269/2, 0269/3, 0270/1, 0270/2, 0271, 0273, 0274, 0275, 0276, 0277/1, 0277/2, 0277/3, 0278, 0279, 0280, 0281, 0282, 0283, 0285, 0289 Nemesvita (hrsz.) 0108/1, 0116/1, 0121/1, 0121/2, 0122/1, 0122/2, 0122/3, 0122/5, 0122/6, 0123/2, 0124, 0125, 0126 Szent György-hegy (HUBF20020) Hegymagas (hrsz.) 016, 017, 019, 020 Tapolcai-medence (HUBF20028) Balatonederics (hrsz.) 092/1, 092/2, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 092/11, 092/12, 092/13, 092/14, 094, 095/1, 095/2, 095/3, 095/4, 096, 097/2, 097/3, 097/4, 097/5, 097/6, 097/7, 097/8, 097/9, 097/10, 098, 099/3, 099/4, 099/5, 099/6, 099/7, 099/8, 099/9, 099/10, 099/11, 099/12, 099/13, 099/14, 099/15, 099/16, 099/17, 099/18, 099/19, 099/20, 099/21, 099/22, 099/23, 099/24, 099/25, 099/26, 0100, 0101, 0102, 0103/1, 0103/3, 0103/4, 0103/5, 0103/6, 0103/7, 0103/8, 0103/9, 0103/10, 0103/11, 0103/12, 0103/13, 0103/14, 0103/15, 0103/16, 0103/17, 0103/18, 0103/19, 0103/20, 0103/21, 0103/22, 0103/23, 0103/24, 0103/25, 0103/26, 0103/27, 0103/28, 0103/29, 0103/30, 0103/31, 0103/32, 0103/33, 0104, 0105, 0106, 0107, 0108/1, 0108/2, 0109, 0110, 0111, 0112, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0129, 0130, 0131, 0132/1, 0132/2, 0132/3, 0133/1, 0133/2, 0134, 0135, 0136/1, 0136/2, 0137/1, 0137/2, 0138, 0139, 0140/1, 0140/2, 0141, 0143, 0144/1, 0144/2, 0145/1, 0145/2, 0146/2, 0146/3, 0146/5, 0146/6, 0147/1, 0147/2, 0147/3, 0147/4, 0147/5, 0147/6, 0147/7, 0147/8, 0147/9, 0147/10, 0147/11, 0147/12, 0147/13, 0147/14, 0147/15, 0147/16, 0147/17, 0147/18, 0147/19, 0147/20, 0147/21, 0147/22, 0147/23, 0147/24, 0148, 0149/3, 0149/4, 0149/5, 0149/7, 0150, 0151/1, 0151/2, 0152, 0153, 0154/1, 0154/2, 0155, 0156 Hegymagas (hrsz.) 02, 03/2, 03/3, 03/4, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 03/10, 03/11, 03/12, 03/13, 03/14, 03/16, 03/17, 04, 05/1, 05/2, 06/1, 06/3, 06/4, 06/5, 06/6, 06/7, 06/8, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 07/10, 07/11, 07/12, 07/13, 07/15, 07/17, 07/19, 07/20, 07/21, 07/22, 08, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 09/8, 09/9, 09/10, 09/11, 09/12, 09/13, 09/14, 09/15, 09/16, 09/17, 09/18, 09/19, 09/20, 09/21, 09/22, 09/23, 010

46

Lesenceistvánd (hrsz.) 041/1, 042, 043, 044, 045 Lesencetomaj 015/1, 015/2, 016, 017, 018/1, 018/2, 019, 020, 021, 022, 023, 024/1, 024/2, 0129/1, 0129/2, 0130, 0140, 0141, 0144, 0145, 0158, 0159/1, 0166/1, 0167, 0168/1, 0169/1, 0169/2, 0170, 0171, 0172, 0173, 0174, 0175, 0176/1, 0176/2, 0251/1, 0251/2, 0251/3, 0254, 0258, 0259/1, 0259/2, 0259/3, 0259/4, 0260, 0268, 0269, 0270, 0271, 0272, 0273, 0274, 0275, 0276, 0277, 0278/1, 0278/2, 0278/3 Nemesvita (hrsz.) 017, 018, 019, 020, 021/1, 021/2, 021/3, 021/4, 021/5, 021/6, 022, 023/1, 023/2, 023/3, 023/4, 024, 025/2, 025/3, 025/4, 025/5, 025/6, 025/7, 025/8, 025/9, 025/10, 026, 027, 028, 029, 030, 031/1, 031/2, 032, 033/1, 033/2, 033/3, 033/4, 034, 035, 064, 066/3, 069/1, 069/2, 069/3, 069/4, 069/5, 070/1, 070/2, 071, 072/1, 072/2, 074/2, 074/3, 074/4, 074/5, 075, 076/1, 076/4, 076/5, 076/6, 076/7, 076/8, 077 Szigliget (hrsz.) 0163/1, 0163/2, 0164/4, 0164/5, 0164/6, 0164/7, 0164/10, 0164/11, 0165, 0166/1, 0166/2, 0166/3, 0166/4, 0166/5, 0166/6, 0166/7, 0166/8, 0166/9, 0166/10, 0166/11, 0166/12, 0167/1, 0167/2, 0167/3, 0167/4, 0167/5, 0167/6, 0167/7, 0167/8, 0167/9, 0167/10, 0167/11, 0167/12, 0167/13, 0167/14, 0167/15, 0167/16, 0167/17, 0167/18, 0167/19, 0167/20, 0167/21, 0167/22, 0167/23, 0167/24, 0167/25, 0167/27, 0167/28, 0167/29, 0167/30, 0167/31, 0167/32, 0167/33, 0167/34, 0167/35, 0167/36, 0167/37, 0168, 0169/5, 0169/6, 0169/7, 0169/10, 0169/11, 0169/12, 0169/13, 0169/14, 0169/15, 0169/17, 0169/18, 0169/19, 0169/21, 0169/22, 0169/23, 0169/24, 0169/25, 0169/26, 0169/27, 0169/28, 0169/29, 0169/30, 0169/31, 0170/1, 0170/2, 0170/3, 0170/4, 0170/5, 0170/6, 0170/7, 0170/8, 0170/9, 0171, 0172/1, 0172/2, 0173/9, 0173/10, 0173/11, 0173/12, 0173/14, 0173/16, 0173/18, 0173/20, 0173/22, 0173/25, 0174, 0175/1, 0175/2, 0175/3, 0175/7, 0175/8, 0175/9, 0175/10, 0175/11, 0175/12, 0175/13, 0175/14, 0175/15, 0175/16, 0175/17, 0175/18, 0175/19, 0175/20, 0175/21, 0175/22, 0175/23, 0175/24, 0175/28, 0175/29, 0175/30, 0175/34, 0175/35, 0175/36, 0175/37, 0175/38, 0175/39, 0175/41, 0175/42, 0175/43, 0175/44, 0175/45, 0175/46, 0175/47, 0175/48, 0175/49, 0176, 0177/1, 0177/2, 0178/1, 0178/3, 0178/4, 0178/5, 0178/6, 0178/7, 0178/8, 0178/9, 0178/10, 0178/11, 0178/12, 0178/13, 0178/14, 0178/15, 0178/16, 0178/17, 0178/18, 0178/19, 0178/20, 0178/21, 0178/22, 0178/23, 0178/24, 0178/25, 0178/26, 0178/28, 0178/30, 0178/33, 0178/35, 0178/36, 0178/37, 0179/1, 0179/2, 0180/1, 0180/2, 0180/3, 0180/4, 0180/5, 0180/6, 0180/7, 0180/8, 0180/9, 0180/10, 0180/11, 0180/12, 0180/13, 0180/14, 0180/15, 0180/16, 0180/17, 0180/19, 0180/20, 0180/21, 0180/22, 0180/23, 0180/24, 0180/26, 0180/28, 0180/29, 0180/30, 0180/34, 0181/1, 0181/2, 0182/1, 0182/2, 0182/3, 0182/4, 0182/5, 0182/6, 0182/7, 0182/8, 0182/9, 0182/10, 0182/15, 0182/17, 0182/18, 0183/1, 0184/4, 0184/5, 0184/6, 0184/7, 0184/8, 0184/9, 0184/10, 0184/11, 0184/12, 0184/13, 0184/14, 0184/15, 0184/16, 0184/17, 0184/18, 0184/19, 0184/20, 0184/21, 0184/22, 0184/23, 0184/24, 0184/25, 0184/26, 0184/27, 0184/28, 0184/29, 0184/31, 0185/1, 0185/2, 0186, 0187/2, 0188/4, 0188/5, 0188/6, 0188/8, 0188/9, 0188/11, 0188/12, 0188/13, 0188/14, 0189, 0190/3, 0190/4, 0190/6, 0190/7, 0190/8, 0190/9, 0190/10, 0190/11, 0190/12, 0191, 0192/5, 0192/6, 0192/8, 0193/2, 0194/3, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0205, 0206, 0207, 0208, 0209, 0210, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215, 0216, 0217, 0218, 0219, 0220/1, 0220/2, 0221, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227, 0228, 0229/2

47

Uzsai-erdő (HUBF20029) Lesenceistvánd (hrsz.) 024/1, 024/2, 025/1, 025/2, 026/1, 026/2, 026/4, 026/5, 027/1, 027/2, 029, 030, 031/1, 031/2, 064, 065/1, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/6, 065/7, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 065/16, 065/17, 065/18, 069/1, 069/2, 069/3, 069/4 070, 071/1, 071/2, 071/3, 071/4

48

4. Környezethasználatok A környezethasználó tevékenységek körében a lesencefalui szőlőfeldolgozó megszűnése (Lesence Szőlő-Gyümölcs Bor és Szeszipari Rt.), a nemesvitai baromfi telep bezárása (Kántor Zoltán vállalkozó telephelye a Szúnyogmajor, Baromfitelep a 047/1 hrsz-ú ingatlanon), valamint a Magyar Aszfalt Kft. uzsai aszfaltkeverő üzemének bezárása változást jelent. Ezen kívül említést érdemel még, hogy Nemesvitán 22 hektáros területen újabb lovasudvar került kialakításra Equital elnevezéssel, valamint Uzsán motocross pálya került kiépítésre a 0219 hrsz-ú területen. Motocross pálya Kalmár Sándor az Uzsa külterületén fekvő 4,7733 ha nagyságú ingatlanon motocross pályát és a hozzá kapcsolódó különleges sport szolgáltató tevékenységet végzett, a motocross pálya azonban jelenleg nem üzemel. A pálya kiépítettsége: A technikai sportok kűzdőterének létesítményei az ugródombok, amelyekből 11 db létesült, különböző magasságban. Kiszolgáló épület céljára felállításra került 4 db panelgarázs és elhelyezésre került 1 db szennyvízgyűjtő tartály. A telephely északi és nyugati telekhatáron zajárnyékoló fal épül. Az üzemeltetés időszakában évente 4 alkalommal 1-2 versenynapon 80-100 crossmotor versenyzett, évente mintegy 80 alkalommal tartottak edzéseket. Tekintettel arra, hogy Uzsa a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó település, így a 2000. évi CXII. tv. 15 §-a értelmében az üdülőkörzetre vonatkozó zajterhelési határértékek betartása kötelező.

49

5. Környezetbiztonság A környezetbiztonság a természeti és környezeti katasztrófák számának világszerte tapasztalható növekedése miatt kiemelt társadalmi megítélést kap. Ennek és a felelős politikai gondolkodásmódnak köszönhető, hogy az Országgyűlés elfogadta a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényt (katasztrófavédelmi törvényt). A katasztrófavédelmi törvény a katasztrófák elleni védekezés, felkészülés fő települési feladatainak végrehajtását a polgármesterekre bízza. A polgári biztonság érdekében jelenleg folyik az állami szervezetben a környezeti kockázatok felmérése. A környezet állapotát egyrészt természetes, másrészt mesterséges (ember által előállított) tényezők változtathatják meg gyorsan és nagymértékben. Ezeket a gyors és nagymértékű környezeti változásokat nevezik katasztrófáknak. A környezetbiztonság, közbiztonság, valamint közlekedésbiztonság mellett megkülönböztetett figyelem tulajdonítandó a Balaton parton a fürdőzők, és a vízi sportokat űzők biztonságára (az UV-sugárzás okozta veszélyeket is bele értve), az élelmiszerbiztonságra, továbbá a munkavégzés biztonságos feltételeinek garantálására csakúgy, mint a lakosság létbiztonságára, illetve általában a katasztrófa megelőzésre, és elhárításra. Fel kell készülni arra, hogy az éghajlatváltozás következtében növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, ami az eddigieket meghaladó kockázatot jelent. A hagyományos hatósági eszközök mellett e feladat elvégzése során az erre szakosodott civil szervezetek (polgárőrség) aktivitására is építeni kell, és fel kell készíteni a lakosságot a gyors beavatkozások szervezett elvégzésére. Természetes eredetű katasztrófák lehetőségei: − Földrengés, − Légköri természeti csapások (csapadék, szél, magas hőmérséklet okozta károk), − Természetes eredetű tűzvész. A mesterséges (emberi tevékenység által okozott) katasztrófák lehetőségei: − Üzemi robbanás, üzemi környezetszennyezés (mérgezés, tűz, villámcsapás, tankautó, vasúti baleset), − Tűzvész, − Repülőgép baleset, − Terrorista merénylet következményei. A „Lesencéktől a Balatonig” kistérség minden településén a fejlesztéseknek és a települések biztonságos működtetésének, az élet- és vagyonbiztonságnak alapvető feltétele az üzemi robbanás és a tűz elleni védelem hatékony megoldása. A tűz elleni védekezés legfontosabb eszközei, módszerei: − a szükséges oltóvíz - mennyiség biztosítása, − az oltóvíz biztonságos eljuttatása a település valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területére, − a vízkivétel műszaki lehetőségeinek biztosítása, − az egyes építési övezetek, illetve létesítmények gyors megközelítése a tűzoltóság járművei részére.

50

Az önállóan ható tényezők, környezeti környezetbiztonság területét érintő környezeti konfliktusok a kistérség településein: − A természetes eredetű és az emberi tevékenység által okozott katasztrófák bekövetkezése, kiemelten a tőzegtüzek esetére. − Közúti (tartálykocsi) baleset. − Földcsuszamlás. − A természetes eredetű és az emberi tevékenység által okozott katasztrófák bekövetkezése. − A tőzeg vagy nádastüzek komoly légszennyezést okozhatnak.

51

6. A kistérség környezeti szempontú SWOT analízise Erősségek − kedvező a kistérség természeti fekvése, természetföldrajzi adottságai, egyedülálló tájképe, fejlett szőlő kultúra − kedvező a kistérség megközelíthetősége − az ivóvíz és energia ellátás megoldott − megfelelő a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat sűrűsége és hosszúsága − a környezetszennyező ipar hiánya − műemlékek, valamint történelmi emlékek gazdagon találhatók a településeken − jelentős természetvédelmi terület − alacsony beépítettség, kis népsűrűség – viszonylag természet közeli állapotok − nagy fajgazdagság, megfigyelési, vadászati lehetőségek − védett, Nemzeti Parki területek Gyengeségek − felszíni szennyeződésre érzékeny természeti környezet − hiányos a csapadékvíz-elvezető rendszer − felszíni vízfolyások medre nem megfelelő állapotú − elöregedő társadalom − sérülékenység az éghajlatváltozás hatásaival szemben − jelentős forgalom a szezonban, szűk keresztmetszet − átvezető utak korszerűtlensége − forgalom okozta zajterhelés − a terület nagy része erózió által fokozottan veszélyeztetett − gondozatlan és erózióveszélyes szőlőterületek − belterületi utak rossz állapota komoly gondokat okoz a települések bizonyos szakaszain Lehetőségek − fejlesztések összehangolása a mezőgazdasági tevékenységgel és a turizmussal − biotermesztés, új és hagyományos növények és állatfajok tartása − a civil-szféra aktivizálódása − kihasználatlan területek gondozása, hasznosítása − a környezettudatos életszemlélet kialakítása − megújuló energiaforrások (napenergia, biomassza) hasznosítása − fenntartható turizmus, természetvédelmi oktatás − kerékpáros utak kialakítása, bekapcsolódás a BKÜ vérkeringésébe − a táj-rehabilitáció támogatottság mind az EU, mind a kormányzat részéről jelentős − információs társadalom fejlődése

52

Veszélyek − központi és helyi támogatások csökkenése − a dinamikusabban fejlődő régiók vonzásának hatására nagyobb mértékű elvándorlás feltételezhető − helyi értékek háttérbe kerülése a globalizálódó világban − az EU szigorodó szabályozása a környezetvédelem terén − az EU szigorodó vállalkozói szabályozása − az éghajlatváltozás következtében romlik a Balaton és a vízgyűjtő vízmérlege, romlik a vízminőség − az éghajlatváltozás miatt csökken a biológiai sokféleség

53

II. A „Lesencéktől a Balatonig” Kistérség Környezetvédelmi Stratégiája 1. Stratégiai összefüggések 1.1 Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014. stratégiai tervezésének alapelvei A stratégiai célok és az figyelembevételével történt:

intézkedések

megfogalmazása

a

következő

alapelvek

− a környezetvédelmi törvényben is szereplő alapelvek, amelyek alapvetően a környezethasználat helyes módjára (elővigyázatosság, megelőzés), a felelősség vállalására (szennyező fizet), a közérdekből fakadóan az együttműködés és átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság); − a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéből eredően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembe vételének; − a területiség figyelembe vétele átfogó elvének érvényesítése, a fenntartható térhasználat, a kedvező területi hatások elősegítése és területi szinergia megvalósítása, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokhoz illeszkedő, területileg differenciált beavatkozások kialakításának elve; − kiemelt figyelmet kell szentelni az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságosság, valamint a nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elvének; ezek egyúttal kapcsolódnak a helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elvéhez, miszerint törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére, de egyben a helyi sajátosságok, sokszínűség, készletek védelmére. Ezen alapelvek következetes érvényesítése a tervezésen túl a megvalósításnak is fontos eleme kell, hogy legyen. A Program átfogó célterületei A Program hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Szemléleti alapja a környezet rendszerszemléletű megközelítése oly módon, hogy a társadalmi szükségletek anyagi és nem anyagi természetű feltételeinek biztosítása, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek harmonikus viszonyban álljanak a környezettel. Ennek része a környezeti potenciál megőrzése, a természeti önszabályozó mechanizmusok védelme, a környezet terhelhetőségének, valamint az ökoszisztémák anyagés energiaforgalmi sajátosságainak figyelembe vétele. A hosszú távú célkitűzéshez kapcsolódóan a Program átfogó céljai: a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése; természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése.

54

A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség / megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét.

1.2 Környezeti jövőkép A már elfogadott környezetvédelmi programmal összhangban szükséges egy környezeti jövőkép kialakítása a kistérség számára. A jövőkép megalkotásához elengedhetetlen a lakossággal, civil szervezetekkel, ipari és mezőgazdasági vállalkozásokkal és a hatóságokkal a környezetvédelem terén még szorosabb együttműködés megvalósítása. A végső cél, hogy a kistérség lakóinak életminősége, komfortérzete jelentősen javuljon és a kistérség a közigazgatási területén található természeti kincsek előnyeit turisztikai és gazdasági szempontból ki tudja használni, ugyanakkor az ennek érdekében megvalósuló fejlesztések az ökoszisztéma teherbíró képességét ne haladják meg, működjenek a megtartó funkciók, a védett értékek ne károsodjanak. Fokozatosan el kell érni, hogy az emberek belső igényévé váljon a tiszta, egészséges környezet és mindez párosuljon egy fenntartható, környezettudatos magatartás, életszemlélet kialakításával.

55

1.3 Általános célok A kistérség környezetvédelmi programjának céljait döntően a következő főbb szempontok határozzák meg: − a környezeti állapot értékeléséből következő célok, − a jogszabályi előírásokból következő célok, − az EU tagságból fakadó célok. A helyzetértékelés segítségével megállapíthatók azok a célok, amelyeket a kistérség területén meg kell valósítani annak érdekében, hogy a környezet állapota a kívánt elvárásoknak megfeleljen. Ezeknek a céloknak a teljesítése nem kizárólag az önkormányzat feladata, hanem részben a kistérség településein tevékenykedő gazdálkodó szervezetekre és a lakosságra is hárul. Ezért szükséges a célok egységes megfogalmazása azért, hogy az önkormányzatok koordináló szerepe erősödhessen. A kistérség településeinek környezetvédelmi feladatait elsősorban az önkormányzati törvény és a környezetvédelemmel, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet rendezésével összefüggő törvények szabályozzák. A legfontosabb jogszabályok a következők: 1995. évi LIII. törvény a környezet általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 1996 évi LIII. törvény a természet védelemről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2000. évi LXIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és területrendezési szabályzatának megállapításáról 2001. évi LXXXI. törvény a környezeti információhoz való hozzáférésről 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 2008. évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és területrendezési szabályzatának megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása 2008. évi XCI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról A célok kitűzése során figyelemmel kell lenni az országos, régiós és megyei szintű koncepciók, programok teljesítésére, illetve a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére.

56

Az EU jogszabályai a tagállamokat, a tagállamok természetes és jogi személyeit közvetlenül kötelezik, így Magyarország és kistérség települései számára is kötelezővé válnak. Az EU joganyagaiból és környezetvédelmi politikájából adódó elvárások, alapelvek az általános és a konkrét célok megfogalmazásánál a lehetőségek figyelembe vételével beépítésre kerültek. A kistérségi környezetvédelmi program célja - a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljával összhangban - a legfontosabb környezeti problémák feltárása, és azok megoldása, azaz: 1. A települések lakói életkörülményeinek és életminőségének javítása, és a vonzó kistelepülési életmód megteremtése, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése. 2. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez méltó üdülőhely minőségi fejlesztése a közhasználatú zöldterületek növelésével oly módon, hogy az biztosítani tudja a lakó és üdülőnépesség rekreációs igényét. 3. A települések adottságaihoz és hagyományaihoz illeszkedő, a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, környezetbarát, és versenyképes termelési és szolgáltatási technológiák alkalmazása. 4. Környezeti, táji és természeti értékek megóvása, helyreállítása, illetve a természet védelmének szem előtt tartása a települések gazdasági, társadalmi fejlesztése során. 5. A fentiekkel összhangban, a környezettudatos életszemlélet erősítése, és a partnerség fejlesztésének előtérbe helyezése.

1.4 A stratégiai program és a Balaton törvény összefüggései A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (Balaton Régió) fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. számú törvény, illetve az azt módosító 1999. évi XCII. számú törvény értelmében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el, amely jog- és hatáskörénél fogva jelentős támogatást és együttműködést képes biztosítani a kormányzati és az önkormányzati vízminőségvédelmi, környezetvédelmi intézkedések és más fejlesztési programok ütemezésére, összehangolására és végrehajtásuk gyorsítására. A stratégiai célok megvalósításához hozzárendelhető intézkedések, továbbá a konkrét projektek kidolgozásának bázisául a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és Területrendezési Szabályzatának megállapításáról szóló 2008. évi LVII. számú törvény (a továbbiakban „Balaton törvény”) szolgál. Ebben a Szabályozásban 27 alövezetet különböztetnek meg s ezeket a 4/1. – 4/16. sz. mellékleteken (térképeken) is megjelenítik, a törvény 4. sz. mellékletéhez csatoltan. Alapvető célja a törvénynek a táj jellegének, a természeti és települési környezet minőségének védelme és fontos célja az üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek javítása és a térség kiegyensúlyozott fejlődésére való törekvés. A Lesencéktől a Balatonig kistérség településeire az övezeti besorolások alapján a következő előírások vonatkoznak környezeti és épített környezeti elemenkénti felsorolásban – részletesen a melléklet tartalmazza.

57

Levegőtisztaság-védelem 15. § a) b) ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) Felszín alatti és felszíni vizek 34. § a) b) c) d) 35. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) Talaj, területhasználat 20. § (1) (2) (3) (4) (5) 28/B. § (1) (2) 29. § (2) b) 30. § (2) a) b) c) (3) d) 31. § (1), (2) a) b) 32. § (1), (2) a) b) 33. § a) b) 39. § (1) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) (2) (3) (4) 40. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) 41. § a) b) 42. § a) b) c) d) e) f) g) 43.§ a) b) c) 44. § a) b) 45. § a) b) c) d) 46. § a) b) c) d) e) Táj, természetvédelem 23. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) 24. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) 25. § (1) a) b) c) d) e) f) g) 26. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) Infrastruktúra 4/C. § (1) (2) a) b) e) h) i) (3) a) b) c) d) 9. § (1) (2) (3) a) b) (4) (5) (6) (7) Épített környezet védelem 27. § (1) (2) a) b) c) 28. § (1) (2) 37. § a) b) c) d) e) 38. § a) b) c) 46/A. § a) b) c)

58

2. Tematikus célok 2.1 A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Indoklás Az ember és a természet viszonyát, a jelen és a jövő generációk számára kedvező vagy kedvezőtlen jellegét hosszabb távon a társadalmi értékrend és az ebből fakadó viselkedés, termelési-fogyasztási szokások befolyásolják leginkább. A társadalmi értékrend részét képező, azt befolyásoló környezettudatosságnak olyan szintjét kell elérni a jövőben, amely az ok-okozati összefüggések és az ezek mélyén rejlő hajtóerők feltérképezésének fényében biztosítja, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenységekkel együtt járó környezetterhelés a lehető legkisebb mértékű legyen, beleértve a szennyezőanyag kibocsátás és a hulladéktermelés minimalizálását, az erőforrások takarékos használatát. A környezetvédelmi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásában való társadalmi részvételt az EU elvárásai, az Aarhusi Egyezmény kötelezettségei, a hazai jogszabályok erősítik, de a társadalmi partnerek egyre növekvő mértékben igénylik is. Célok: A társadalmi részvétel ösztönzését szolgáló legfőbb intézkedések: a környezeti információkhoz való hozzáférés javítása; a civil szervezetek és a lakosság bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe; civil szervezetek bevonása környezet és természetvédelmi feladatok végrehajtásába, közreműködésük pénzügyi támogatása. Jelenleg a környezeti nevelés döntő színterei az oktatási intézmények, ám ahhoz, hogy sikeres legyen a program, a színtereket ki kell terjeszteni az élet szinte minden területére, de különösen a családra, az oktatási és művelődési intézményekre, a civil szervezetekre, a hatóságokra, az önkormányzatokra és a gazdaság szereplőire is. Leírás TUDAT-1. Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás. A társadalom környezeti értékrendjének javítása. - Környezet- és természetbarát, valamint a környezettudatos szabadidős tevékenységek elősegítése. - Óvodás, iskolás korúak oktatása és a szülők bevonása (közös növényültetés, gondozás). - Környezettudatosság és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek megjelenítése az oktatási segédanyagokban. - Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és Erdei Iskola programok kiterjesztése. TUDAT-2. Környezeti információhoz való hozzáférés. − A lakosság hiteles tájékoztatása a környezet állapotáról és annak változásairól. − Fórumok, klubok szervezése, médiában való környezetvédelmi műsorok közvetítése. TUDAT-3. Az önkormányzat, a lakosság és a civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének, együttműködésének elősegítése. - Környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek folyamatos felülvizsgálata, azok betartatása. - Környezetvédelemmel kapcsolatos információs adatbázis összeállítása.

59

2.2 Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás Indoklás A világ eseményeit tekintve látható, hogy növekszik az éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák (árvizek aszály, erdőtüzek stb.) száma. Magyarországon is megszaporodtak a szélsőséges időjárási események. Az utóbbi évek eddig nem tapasztalt szélsőségeket, szokatlan időjárási viszonyokat hoztak, elpusztítva ezzel a termés jelentős hányadát, károkat okozva az infrastruktúrában, vagyoni javakban, nem ritkán veszélyeztetve az emberek személyi biztonságát és egészségét. A tudományos előrejelzések szerint a Balaton térségében a globális átlagot meghaladó, tartós melegedés várható, amelynek jelei már napjainkban is mérhetők, illetve érzékelhetők. A szélsőséges időjárású napok gyakorisága megnő (erős szél, túl magas/túl alacsony hőmérséklet, nagy hőmérséklet-ingadozás, egyszerre túl sok csapadék, stb.). A csapadékos napok száma csökken, a csapadékeloszlás egyenlőtlenebb lesz (télen több, nyáron kevesebb), amely a mezőgazdasági tenyészidőszakban illetve az idegenforgalmi évadban nagyobb szárazságot eredményez. Várható, hogy a fenti változások a természeti környezetre, a térség gazdaságára, ezen belül a Balatonnál meghatározó szektorra, a turizmusra is erőteljes hatást fognak kifejteni. Éghajlatvédelmi szempontból Magyarország helyzete ellentmondásos, csakúgy mint KözépKelet Európában a többi korábbi szocialista országé. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása jóval alacsonyabb, mint az 1990-es éveket megelőzően, amely időszak a klímavédelmi nemzetközi vállalások alapjául szolgál. Ugyanakkor a viszonylag kedvező állapot nem a klímatudatosságnak köszönhető, hanem a kibocsátás nagy részéért felelős szocialista nehézipar megszűnésének, a gazdasági szerkezet átalakulásának. A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy döntően a nehézipar összeomlását követően, 1992 óta lényegében nem változott az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátása. A klímavédelmet a Magyar Köztársaság Országgyűlése és Kormánya napjaink sürgető, megoldandó kérdésének tekinti. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Magyarország középtávú klímapolitikájának irányát jelöli ki a 2008−2025. közötti időszakra, elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. §-ának rendelkezése írja elő. Magyarország kibocsátás-csökkentési törekvéseit eddig a Kiotói Jegyzőkönyvben 2012-re tett 6 százalékos csökkentési vállalása határozta meg. 2012. után a fejlett ipari országoknak, közöttük Magyarországnak is jelentősebb mértékben kell kibocsátását csökkenteni, mint a globális átlag. A hazai éghajlatváltozási és energiagazdálkodással kapcsolatos politikának összhangban kell lennie az európai uniós politikával, amely nem kevesebbet kíván elérni, mint 10-15 év alatt egy új ipari forradalmat, amelynek végső célja az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság megteremtése. A 2008-2025. közötti időszakra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a célokat és tennivalókat a nemzetközi kötelezettségvállalások figyelembevételével jelöli meg. Az államnak mind a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklését, mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást ösztönöznie, erősítenie kell. Ehhez kapcsolódóan a konkrét intézkedéscsomagot − a tervezési és helyzetkezelési teendőket − a Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják tartalmazni. A programok országos és regionális szinten fogják előirányozni a megfelelő lépéseket. Az éghajlati alkalmazkodás felelősségét nemcsak az államnak és az önkormányzatoknak, hanem egyidejűleg az üzleti szférának, a civil szervezeteknek, valamint jelentős mértékben a helyi közösségeknek, azaz a lakosságnak is

60

viselnie kell. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonzó környezeti állapotának és gazdasági versenyképességének, népességmegtartó erejének megőrzése érdekében rendkívül fontos a felkészülés a változásokhoz való alkalmazkodásra, azaz a kedvező változások kihasználására és a kedvezőtlenek mérséklésére. Amíg a klímavédelemben a kibocsátás-csökkentési törekvések csakis globális összefogás esetén vezethetnek eredményre, addig az alkalmazkodási lépések helyi és regionális szinten önállóan is sikeresek lehetnek. A mostani és a leendő fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy a globális változások tudomásul vétele mellett a fentiekben prognosztizált körülmények között a természeti környezet, a térség lakóinak életfeltételei és a gazdasági környezet elfogadhatók maradjanak. Ehhez a természetvédelem, az emberi egészség védelme, a vízgazdálkodás, a mező- és erdőgazdálkodás, valamint a települési környezet fejlesztése terén kell a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában megfogalmazott szempontokat érvényesíteni. Célok: A globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklésében, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban a kormányzati szervek mellett az üzleti szférának, a civil szervezeteknek, valamint jelentős mértékben a helyi közösségeknek, azaz a lakosságnak is tevőlegesen részt kell venniük. A kibocsátások hathatós és tényleges mérséklését kell elérni leginkább az energetikában, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén. A kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával, a károk megelőzésével, enyhítésével. A klímatudatosság erősítése. Leírás KLÍMA-1. Politikák, intézkedések és eszközök a kibocsátás mérséklés megvalósítására. - A fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, a megújuló energiatechnológiákra adott bevezetési támogatás alkalmazása a településen. - A közlekedés vonatkozásában a CO2 szabványok a közúti közlekedésben, a vonzó tömegközlekedési eszközökbe és a közlekedés nem motorizált formáiba való beruházás. - Az építészetben szabványok és címkézés alkalmazása, épületek energetikai felmérése, valamint a hőtechnikai fejlesztése. - A mezőgazdaságban helyi adottságokra épülő szabályozások a jobb földgazdálkodás érdekében, az erdőterületek növelésére, védelmére, fenntartható természetközeli kezelésük megvalósítására. - A hulladékgazdálkodás terén pénzügyi ösztönzők a jobb hulladék- és szennyvízgazdálkodás érdekében, hulladékgazdálkodás szabályozása. KLÍMA-2. Technológiák és intézkedések a kibocsátások mérséklésére. - Megújuló hő és egyéb energia használat (nap-, szél-, geotermál-, bioenergia). - A közlekedés vonatkozásában üzemanyag hatékonyabb járművek alkalmazása, a nem motorizált közlekedés feltételeinek javítása, szállítási igények ésszerűsítése. - Az építészetben hatékonyabb fűtő- hűtő berendezések, elektromos készülékek használata, természetes fény használata, szigetelések fejlesztése, passzív- és aktív napenergia hűtésre/fűtésre, zöldfelületek növelése. - A mezőgazdaságban hatékonyabb talajművelés, trágyakezelés; extenzifikálás, céltudatos energianövény termesztés ösztönzése. - Természetközeli és folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának ösztönzése, erdőfelújítások, telepítések, erdei biomassza felhasználás. - A fenntartható hulladékgazdálkodás elveinek (3R – reduce: hulladékcsökkentés; reuse: újrafelhasználás; recycling: újrahasznosítás) érvényesítése, szemléletformálás.

61

KLÍMA-3. Intézkedések az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz. - Megfelelő jogi-gazdasági szabályozó rendszer kialakítása. - Társadalmi szemléletformálás, hatékonyabb anyag-energia felhasználás. - Hőségterv kidolgozása különös tekintettel a lakosság, és a vendégek felkészítésére; a közegészségügy felülvizsgálata az éghajlati alkalmazkodás követelményeinek integrálása érdekében. - A Balaton és térségének helyes vízkészlet gazdálkodása; vízvisszatartást előmozdító megoldások alkalmazása (ciszternák, ülepítő terek, szűrőmezők, medertisztítás); a települési csapadékvizek okszerű kezelése, az elvezető rendszerek alkalmassá tétele a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. - A mezőgazdaságban a termelők ösztönzése a legmegfelelőbb fajtaválaszték megválasztására alkalmazkodóképességi vizsgálatok eredményei alapján. - Az erdőterületek nagyságának növelése, az erdőssztyepp zónában alacsony záródású erdők fenntartása; mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása, fás legelők területének növelése, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése, a természeti károsításokat követően az erdőterületek helyreállításának biztosítása. - Építési előírások, szabványok felülvizsgálata, szigorítása az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően; klímatudatos telepítés módszereinek kidolgozása és megismertetése a rendezési terveket, épületterveket készítő szakemberekkel. - A természetvédelem klímapolitikájának kialakítása és összehangolása az erdészeti, agrár-, energia- és vízgazdálkodási szektorokkal; helyben történő adaptáció elősegítése a meglévő biológiai sokféleség megőrzése érdekében; a természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása, a fajok vándorlásának elősegítése érdekében.

2.3 Környezet és egészség Indoklás Az egészség az életminőség semmi mással nem helyettesíthető eleme, melynek megtartása vagy helyreállítása megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjon mind az egyén, mind a társadalom értékrendjében és cselekvésében. A magyar lakosság egészségi állapota kedvezőtlen képet mutat. A születéskor várható átlagos élettartam hat évvel az EU átlaga alatt van. A két vezető halálok, a légzőszervi daganatos betegségek tekintetében hazánk Európában első helyen áll, a keringési rendszer betegségei esetében is a legrosszabb eredménnyel rendelkező országok között szerepel. A halandósági kockázati tényezők között kiemelt fontosságúak – az életmód és a táplálkozás mellett – a környezeti ártalmak, a települési és lakókörnyezet egészségkárosító hatásai. A környezeti tényezők és az emberi egészség közötti ok-okozati összefüggés elemzése alapján feltételezhető, hogy a halálesetek mintegy 15%-ának az oka a szennyezett, rossz minőségű környezet. Az OECD 2008-ban Magyarországról készített környezetpolitikai teljesítményértékelésében felhívja a figyelmet arra, hogy a környezet-egészségügyben jelentkező problémákat tovább súlyosbíthatja mind a szegénység, mind a jövedelem egyenlőtlenségek növekedése. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a levegőszennyezéssel és az ivóvíz minőségével összefüggő egészségi problémák megelőzésére, illetve mérséklésére. Célok: Olyan környezeti állapot biztosítása, amely hosszú távon nem befolyásolja negatívan az emberi egészséget, és hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához.

62

Leírás EMB-1. A lakosság egészségi állapotának javítása. − Egészséges életmód népszerűsítése, aktív szűrő- és betegségmegelőző prevenciós program kidolgozása és megvalósítása. − Sportrendezvények szervezése, sportolással kapcsolatos beruházások, fejlesztések. − Környezeti ártalmakkal összefüggő betegségek, hatások feltárása. EMB-2. Az allergén gyomnövények jelentős visszaszorítása, és ezen növényekkel kapcsolatos ismeretterjesztés. − Az év minden napján minden egyes településen 30 pollenszem/m3 érték alatt maradjon a parlagfű koncentrációja és csökkenjen a biológiai allergének okozta egészségi kockázat. EMB-3. A szálló por mennyiségeének csökkenése. − Pormentes utak arányának növelése, forgalmi korlátozások. − Védő fasorok telepítése. − Porterheléssel járó tevékenységek korlátozása.

2.4 Települési környezetminőség Különösen fontos a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, így a Lesencéktől a Balatonig kistérségben is, a települési infrastruktúra olyan irányú fejlesztése, amely egyben a környezet és természet védelmét és a fenntartható fejlődést biztosítja. Jelenleg már nemcsak az elkezdődött infrastruktúra fejlesztések (szilárd hulladékok elhelyezése, vízminőségvédelem, zaj- és levegőszennyezés mérséklése) szükségesek, hanem az infrastrukturális feltételek olyan összehangolt, rendszer szemléletű mennyiségi és minőségi jellegű átalakítása, amely korszakos jelentőségű változást eredményez, és biztosítja az európai, hasonló adottságú térségekhez, településekhez történő felzárkózást. A település környezeti állapotának jellemzői, a település és a környező táj kapcsolata, a települési infrastruktúra, a szolgáltatások színvonala mind az életminőséget alapvetően meghatározó tényezők. Az „élhető település” az ott élők számára elsősorban környezeti ártalmaktól mentes, esztétikus, komfortos, megfelelő rekreációs feltételekkel rendelkező, biztonságos lakóhelyet jelent. A környezeti infrastruktúra részét képezi az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a rendszeres és szervezett hulladékgyűjtés és -kezelés. Fontos, hogy a településen élők igényeinek kielégítése, a településfejlesztés és -rendezés, illetve az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével történjen, beleértve többek között az energiatakarékos és egyúttal „klímatudatos” építést és fenntartást, a környezetkímélő közlekedés elterjesztését, a zöldfelület-gazdálkodási szempontok megfelelő érvényesítését 2.4.1 Településfejlesztés Indoklás Az épített környezet, azaz a település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi, környezetegészségügyi és nem utolsósorban érzelmi-hangulati, mentális kérdés. Természetvédelmi kérdés abban a tekintetben, hogy hogyan illeszkedik az 63

ökoszisztémába, mekkora térrészt foglal el, és mekkorát használ fel. Tájvédelmi, tájesztétikai kérdés, hogy beleilleszkedik-e a tájszerkezetbe, vagy inkább további megbontását, feldarabolódását okozza. A település szerkezete, zöldfelület-rendszere, arculata nagyban meghatározza a lakosság hangulatát, egészségét, azaz döntően befolyásolja az életminőséget. A település épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat. Kiemelten kell kezelni a települési tervezési feladatokat (pl. településrendezési tervek felülvizsgálata, települési hulladékgazdálkodási tervek átdolgozása, vízrendezési tervezések stb.), amellyel a tervszerű környezetgazdálkodás segíthető elő. A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A települési közterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet – elsősorban őshonos, tájbaillő fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A tisztaság és a növényzet számottevően növeli az ingatlanok értékét is. A növényzetnek komoly szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés a gáz állapotú szennyező anyagok és a zaj csökkentésében. A Lesencéktől a Balatonig Kistérség közigazgatási területén tervezett környezetvédelmi jellegű beruházások (hulladékkezelés, csapadékvíz elvezetés) út- és kerékpárút fejlesztése, valamint sport és rekreációs létesítmények építése – során a régészeti és műemléki érintettséget vizsgálni kell. Az egyes fejlesztési célok és feladatok a régészeti örökséget veszélyeztethetik. Amennyiben a beruházás műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, vagy régészeti lelőhely területét érinti – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonása szükséges. A földmunkával járó beruházásokkal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a lelőhelyeket el kell kerülni. Ha ez nem lehetséges, a 22. § (2) bekezdés alapján a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást, örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Célok: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme. A települések harmonikusabb tájba illesztése. A települések zavartalan működését biztosító környezeti infrastruktúra kiépítése. Leírás TEP-1. Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása. A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése. A nagyobb forgalmú utcákban, ahol lehetséges, és ahol indokolt, környezeti hatásoknak, és az újabb károsítóknak ellenálló fajták (cserjék, lehetőleg őshonosak) telepítése. − A közterületek gondozása (legalább évente két-háromszori kaszálás, évenként nyesés), a település körül a legkritikusabb részeken (utak széle, hulladéklerakásnak kitett területek, stb.) függetlenül a terület jellegétől. − Gyepborítás kialakítása minden olyan területen, ahol a talajviszonyok és a területhasználati mód lehetővé teszi. − A növényzet életképességének növelése az ültetési mód és alkalmazkodóbb, ellenállóbb fajták (például erősebb facsemete) telepítésével. − A sport- és rekreációs rendeltetésű létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése. − Virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság, főként a gyermekek és fiatalok bevonásával.

64

− Zöldterületek és egyéb közterületek köztisztasági feladatainak megszervezése, elvégzése. TEP-2. Az épített környezeti értékek védelme és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. − A településkép harmóniájának fokozott védelme. − Az épületek külső megjelenésének javítása. − Leromlott településrészek megújítása a környezeti szempontok figyelembe vételével. − Helyi építészeti örökség számbavétele, védetté nyilvánítása és fenntartása. − Környezetbarát építési anyagok, folyamatok, technológiák előnyben részesítése az önkormányzati beruházásoknál. − Egységes, környezetbe illeszkedő hirdető- és útbaigazító tábla rendszer alkalmazása, összhang megteremtése a BKÜ településeivel. − Korszerű infrastruktúra hálózat kialakítása (pl.: elektromos közművek földkábelben létesíthetők).

2.4.2 Települések levegőminőségének javítása Indoklás Az utóbbi két évszázadban a földön a levegő összetétele jelentősen megváltozott, ugyanis egyes légköri nyomgázok és aeroszol részecskék légköri mennyisége világszerte rohamosan emelkedik. Az emberiség létfeltételeit is veszélyeztető következmények elkerülése csak nemzetközi összefogással lehetséges, amelyben Magyarországnak és a kistérségnek is az arányos felelősség elve alapján kell szerepet vállalnia. Az éghajlatváltozás kockázatát csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehetséges megelőzni. E gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés rovására írható, így a légkör védelme végső soron a nemzetgazdaságokat átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelési-termesztési rendszerek fenntarthatóbb fejlesztését jelenti. A globális folyamatok mellett helyi szinten nem az üvegház hatású gázok, hanem az emberi egészséget, az ökológiai rendszert és az épített környezetet is fenyegető légszennyező anyagok okoznak komoly gondokat. Ezek forrásai szintén az energetikai és más iparágak, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltató ágazat, a lakossági fűtés – tehát antropogén eredetűek. Olykor a természet maga is nagymértékben hozzájárul a légszennyezéshez (vulkán kitörés, aszály stb.). A légszennyezők e csoportjának hatása általában jóval gyorsabban érzékelhető (napok, hetek, súlyos esetekben percek alatt), mint az üvegház hatású gázok esetében. A légszennyező anyagok szilárd (por, korom, pernye), gáz (kéndioxid, nitrogén oxidok, kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, metán, alacsony forráspontú szerves anyagok) és gőz (üzemanyag gőzök, közepes és magas forráspontú szerves anyagok) lehetnek. A szilárd légszennyezőkhöz gyakran kötődnek az egészségre különösen káros szerves mikroszennyezők (policiklikus aromás vegyületek, dioxinok, oldószergőzök, stb.). Ezen anyagok egy része a légkörben rövid élettartamú, így csak a kibocsátási pont szűkebb környezetében (néhány 100 m – néhány km) van jelentős hatásuk. Ugyanakkor egyes anyagok (pl. savas oxidok) regionális, mások (freonok, perzisztens szerves vegyületek) globális szinten is kifejtik káros hatásukat.

65

A kistérségi környezetvédelmi programban nagy figyelmet kell fordítani a légszennyezők e csoportjába tartozó anyagok csökkentésére is, mivel ezek lokálisan és rövid távon hatnak mind a lakosság egészségi állapotára, mind pedig az élővilágra és az épített környezetre. A kistérségben az ipari tevékenységnek nincs jelentősége, így környezetterhelő tevékenység a közlekedés. A közúti, vasúti közlekedési kibocsátások alakulásában három tényező játszik fontos szerepet: az üzemanyag és a jármű-állomány minősége, valamint a járműhasználat mennyisége. A kistérségben az üdülőterület jelleg miatt, a települések teljes területén és környékén az itt lakók, ide látogató szempontjából kerülni kell minden olyan tevékenységet, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy az emberek nyugalmát zavarja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek. A kistérséget két nagy forgalmú út (71. és 84. sz.) értintik, amelyek a Balaton és az északi országrész fő közlekedési tengelyei. Ezenkívül a vasút korszerűsítése szintén fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is, mivel ennek a közlekedési formának a legalacsonyabb az egy utas-km-re jutó széndioxid kibocsátása. A Balaton északi partján a vasúti közlekedés jelentős környezeti terhelést, zajterhelést és légszennyezést okoz, melynek csökkentése érdekében szükség van a minőségi fejlesztésre, korszerűsítésre, amely – egyéb energiagazdálkodást is figyelembe véve –modern diesel üzemű, alacsony padlós motorkocsik beállítását és a sínpálya felújítását jelenti, ezáltal elősegítve a gyorsabb, gördülékenyebb elérhetőséget. Célok: Légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése, illetve a jó minőség megőrzése. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por részecskék 20%-os csökkentése 2010 és 2020 között (25 µg/m3-ről 20 µg/m3–re). Az EU tematikus stratégiájával összhangban a 2020-ra teljesítendő célok megalapozása, időarányos teljesítése országos szinten (kén-dioxid: 55 kt, nitrogén-oxidok: 89 kt, illékony szerves vegyületek: 96 kt, ammónia: 90 kt).

Leírás LEV-1. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése. − Korszerű motorokkal rendelkező autóbuszok alkalmazása. Az autóbuszok okozta koromszennyezés csökkentése jelentős beruházással és forgalomszervezéssel jár, de a dízel járművek megfelelő karbantartásával kisebb költségekkel is jelentős javulás érhető el. − A nem motorizált közlekedés feltételei megteremtésének elősegítése a kerékpárút-hálózat fejlesztése (belterületen és a kistérség településeinek irányába). − A szilárd burkolatú, pormentes (portalanított) utak arányának fokozatos növelése, növénytelepítés megvalósítása. Meg kell teremteni az összhangot a vízminőség védelemmel, azaz a burkolat kialakítás mellett biztosítani kell a csapadékvíz elvezetést is. − Törekedni kell a közlekedési és közúti szállítási igények mérséklésére. LEV-2. A kistérség meglévő vasútvonalának megőrzése, és a levegőminőség védelem érdekében korszerűsítése. 66

− Korszerű járműpark kialakítása. − A vasúti közlekedésben a villamos vontatás megvalósítása. LEV-3. Bűzhatások csökkentése. − A szennyvíz távvezetése bűzproblémát vetett fel, ezért a közeli jövőben a vezetékek és átemelők felülvizsgálatát, technológiai korszerűsítését el kell végezni. − Az állattartó telepen (Hegymagas) megfelelő technológiai fegyelem betartása. LEV-4. A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése. − Avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó helyi szabályozás megalkotása, betartatása. − Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. − A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet esetén a szükséges intézkedések megtétele, lakosság folyamatos tájékoztatása. 2.4.3 Zajterhelés csökkentése Indoklás A településeken a lakosság számára veszélyes vagy károsító zajterhelések csökkentését aktív vagy passzív módon, különböző műszaki megoldással, adminisztratív eszközzel, illetve ezek kombinált alkalmazásával lehet megoldani. A környezet általános védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 31. § szerint a zaj – és rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani: − a zaj- és rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, − a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását, − a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét, valamint − a passzív akkusztikai védelmet (intézkedési terv kidolgozása során) a tervezett fejlesztések és terület felhasználások zajvédelmi szempontú vizsgálata során. Célok: A lakosság egészségvédelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre történő mérséklése. A közlekedésből, ipari, szolgáltatási, mezőgazdasági termelésből származó zajterhelés az előírások betartásával nem haladhatja meg a határértékeket.

Leírás ZAJ-1. A meglévő zaj és rezgés források feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határérték megállapítása, a meglévő problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása (forgalomszervezéssel). ZAJ-2. Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására (elsődleges célnak kell tekinteni lakó- és gazdasági területeken is). − Érvényt kell szerezni a zaj- és rezgésvédelmi rendelet előírásainak. − Következetesen ellenőrizni kell a zajcsökkentésre kötelezett létesítmények intézkedéseinek hatékonyságát.

67

2.4.4 Közlekedés és környezet Indoklás Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és törekedni kell a meglévő hálózatokon, a meglévő feltételek javításával, környezetkímélő módon megoldani a gazdaság szállítási, és személyforgalmi igényét. Az utak vonatkozásában a szélességnél figyelembe kell venni a távlati közművesítést (vízvezeték, földkábel) a csapadékvíz-elvezetést. A település közlekedésének olyan szintű megszervezése szükséges, amely a közlekedésbiztonság növelése mellett minimálisra csökkenti a közlekedés eredetű levegőszennyezést és zajterhelést, javítva így a lakosság komfortérzetét. Célok: Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása. A különböző közlekedési eszközök és formák (egyéni és közösségi) használatának hatékony összehangolása. Az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése. Leírás KÖZL-1. A kistérség úthálózatának fejlesztése. − Meglévő útszakaszok, belterületi utak korszerűsítése, biztonságossá tétele és karbantartása. − Szilárd burkolatú utak és térburkolatok vízzáróan, csapadékvíz elvezető rendszerrel történő kiépítése. − Utak portalanításának megvalósítása, burkolat kialakítása, javítása. − A települési úthálózat por-, illetve síkosság mentesítése (környezetbarát anyagok alkalmazásával). KÖZL-2. A kistérség területén a közlekedés biztonságossá tétele. A gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. − A szűk keresztmetszetek felszámolása, a település átkelési szakaszain a forgalom biztonságossá tétele. − Az előírt sebesség betartását elősegítő műszaki megoldások kialakítása. − A közlekedés környezeti hatásait (zaj, por) mérséklő növényzet telepítése. − A kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése és feltételeinek javítása. KÖZL-4. Közösségi közlekedés feltételeinek javítása. Vízi közlekedés fejlesztése (eszközpark, tárolás, kikötői kapacitás fejlesztése). 2.4.5 Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem Indoklás A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása az önkormányzatok kötelező feladata. A kistérség települései rendelkeznek közműves ivóvízellátással. A települések külterületeinek vízellátása nem teljes körű. A településeken keletkező szennyvizek elvezetése és –tisztítása a lakosság életminőségének javításához, a közegészségügyi szempontok érvényesítéséhez, a környezet védelméhez, valamint a gazdaság fejlesztéséhez egyaránt hozzájárul. A térség csatornázottsága jó, ez a Balaton vízminőség megőrzése szempontjából kedvező.

68

A tisztított szennyvíz, eső- és csurgalékvíz hasznosítást a fogyatkozó édesvízkészletek védelme érdekében növelni kell. Külön probléma az erózió és csúszásveszély következtében a felszíni vízelvezetés megoldatlansága. A lejtős területeken az utak szolgálnak vízelvezetőként hiszen a keskeny utak mellett lehetetlen vízelvezető árkokat építeni. Célok: A közműves vízellátás területén fennálló ellátási hiányok felszámolása. A csatornázottság arányának növelése, a közműolló fokozatos bezárása. Leírás KOMVÍZ-1. Az ivóvízellátás, csatornázottság korszerűsítése, bővítése. − Az ivóvízhálózat teljes körű felülvizsgálata, a szükséges javítások, felújítások elvégzése (régi vízvezeték rendszer cseréje), új hálózatok kialakítása az ellátatlan területeken. − A rákötések számának növelése a szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező település részeken. Csatornahálózat kialakítása a be nem kapcsolt településrészeken, a kialakítandó beépítési telkeken. KOMVÍZ-2. A kommunális szennyvíz kezelését biztosító létesítmények kihasználtságának felülvizsgálata, optimalizálása. − A települési folyékony hulladék kezelésének szabályozott megvalósítása. − Csapadékcsatornába történő illegális szennyvízbekötések feltárása, megszüntetése, az illegális szennyvízszikkasztás felszámolása. − Szennyvíz tárolók vízzáróságának vizsgálata. − Szennyvíziszapok komposztálása, ártalommentes elhelyezése. KOMVÍZ-3. Ki kell építeni a térség teljes területén a csapadékvíz-elvezető és tisztító rendszert és gondoskodni kell folyamatos karbantartásáról (a gyommentesítés kaszálással, kapálással lehetséges, gyomirtó szerek használata tilos), mivel csak ilyen módon csökkenthető a kistérség tápanyag és szennyezőanyag terhelése közvetetten a Balaton felé. 2.4.6 Energiagazdálkodás Indoklás Világszerte erős törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt a fosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrészt pedig az energiaexport függőség csökkentése érdekében. A megújuló energiaforrások alkalmazása a terület- és gazdaságfejlesztés kiemelkedő fontosságú területe gazdasági, szociális és környezeti szempontból egyaránt. A hagyományos fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) ára egyre inkább emelkedik és utóbbiak esetében a készletek kimerüléséhez közeledve hosszabb távon még erőteljesebben fog emelkedni, amivel a lakosság jelentős része képtelen lesz lépést tartani. Másrészt, a kőolaj és gázárak növekedése nyomást fog gyakorolni a kőszén felhasználás növelése irányában, amely a már ismert környezetvédelmi problémák (savas eső, pernye, stb.) ismételt súlyosbodásához vezet, amennyiben megfelelő alternatív energiaforrások fejlesztése nem történik meg. Az elkövetkező 1-2 évtized átmeneti állapotnak tekintendő, amikor a hagyományos energiahordozók közül a legkisebb szennyezést okozó földgáz használatát célszerű növelni. Célok: Energiahatékonyság, megújuló energia hasznosításának növelése.

69

Leírás ENERGIA-1: Gázhálózat fejlesztése. ENERGIA-2. Korszerű, biztonságos energia ellátás megvalósítása, villamos energiahálózat fejlesztése a kialakítandó építési telkeken. ENERGIA-3. Energia hatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások (napenergia, geotermikus energia, biomassza) használata akadályainak megszűntetése, elősegítési rendszerének fokozatos kiépítése. − Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, közintézmények, energiatakarékosságra, az energiahatékonyság növelésére, az alternatív energiák felhasználására irányuló törekvéseit. − Az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának vizsgálata, szükség esetén javítása, a működési költségek csökkentése. − Közvilágítás korszerűsítése energiahatékonysági szempontból. − Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezőanyagkibocsátású, korszerű tüzelőberendezések alkalmazásának támogatása). − A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése (passzív napenergia hasznosítás, hőszigetelés).

2.5 A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem Az élő rendszerek ember által történt szétdarabolódása Európában a legnagyobb mértékű. A negatív hatások, a mozgatórugók, a változások iránya a fogyasztói társadalom térhódítása következtében fő vonalaiban már Magyarországon is hasonlóak ahhoz, amit NyugatEurópában lehet tapasztalni. Természeti örökségünk jövőbeni megőrzése érdekében a természetvédelmi szempontokat nem csupán a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, hanem – ha különböző módon és mértékben is – de minden területen és tevékenységben érvényesíteni kell. Indoklás A természet megőrzése és védelme szervezett, törvényileg szabályozott, központilag irányított és finanszírozott szakmai és hatósági tevékenység, de egyszersmind társadalmi, önkormányzati, állampolgári érdek és feladat is. A táji sokféleség és a biológiai sokféleség szorosan összetartozó fogalmak, csak egy változatos, a hagyományos tájszerkezetet őrző táj rendelkezik a különböző élőhelytípusok sokaságával, ami a biológiai sokfélség alapját képezi. Az emberi térhódítás jelenlegi fokán a biológiai sokféleség megőrzéséhez már messze nem elegendő a még megmaradt természetes/természetközeli élőhelyek megőrzése, egyre nagyobb energiát kell fordítani a tönkretett élőhelyek rehabilitációjára, illetve új élőhelyek létrehozására a megváltozott környezetben. A táj az élőhely biztosítása mellett esztétikai funkciót is betölt, a természetes vegetáció, a geológiai és települési sajátságok harmóniája hangulati-közérzeti kérdés, inspiráció a lakosság, vonzerő a turisták számára. A kistérség területén magterület (Ö-1) országos ökológiaihálózathoz tartozó területek, pufferterületek (Ö-3), térségi jelentőségű tájképvédelmi területek (T-1) találhatók.

70

Célok: A biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken és azokon kívül. A kistérség természeti értékeinek és környezetének védelme, fenntartható használata. Továbbá a települések és környezetük tájainak fenntartható használata, a táj esztétikai értékének megőrzése. Leírás BIODIV-1. Biztosítani kell a természetes élőhelyek, különösen a veszélyeztetett növény- és állatfajok természetes élőhelyeinek védelmét. − A természetes területeket károsan érintő tevékenységeket fel kell tárni, meg kell szüntetni. − Inváziós fajok elterjedésének megelőzése, korlátozása, visszaszorítása. − Natura 2000 területek esetében az EU által előírt kötelezettségek teljesítése. BIODIV-2. A természetes területekre, élettelen természeti értékekre védelmi, és – lehetőség szerint – bemutatási-hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni, megőrzésük és fenntartásuk érdekében. − A kistérség védett természeti értékeinek megismertetése érdekében tájékoztató kiadványok készítése. − Ökoturizmus, szemléletformálás megvalósítása. BIODIV-3. A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület-felhasználás, a telekkialakítása, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. − Biztosítani kell a jellegzetes (élő és élettelen) tájképi elemek fennmaradását. − Tájérték kataszter elkészítése. − Felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni tájsebek rehabilitációja.

71

2.6 Fenntartható terület és földhasználat Indoklás A természeti erőforrások között, a környezetben sajátos helyet foglal el a termőföld, mert feltételesen megújuló, korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, amelyen alapul a mezőgazdaság, az élelmiszer termelés, erdőgazdálkodás. Az intenzív ipari tevékenység szennyező hatása megváltoztatja a talajok termékenységét-, befolyásolja a szerkezetet, talajképződés és pusztulás folyamatát. A kistérség területén felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny (SZ-1.) területek találhatók, ahol természet és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni. Ezenkívül a kistérségben földtani veszélyforrásnak kitett területek (P-1, Lesencefalu, Nemesvita), vízeróziónak fokozottan kitett területek (P-2, mind a 9 településen találhatóak), komplex tájrehabilitációt (R-1, Uzsa) igénylő területek, valamint ökológiai rehabilitációt igénylő területek (R-2, Uzsa, Lesencetomaj, Lesenceistvánd) is találhatóak. Ezenkívül említésre szorul a gondozatlan, gyomos, parlagterületek előfordulása is. A térség erdőgazdálkodásában elsősorban az erdők rekreációs funkcióira kell fókuszálni, erősítve a közjóléti erdőhasználatot. Az erdők gazdasági használatában a természet közeli formák támogatandóak, valamint az erdei termékekben rejlő lehetőségek kihasználása, gyűjtése, feldolgozása és piacra juttatása. Az újonnan telepítendő erdőknél a klíma, domborzat, talaj adottságainak figyelembe vételével, a jelenlegi élőhelynek leginkább megfelelő, lehetőleg természet közeli társulás kialakítására kell törekedni. Célok: A talaj termőképességének védelme, a talajdegradációs és szennyező folyamatok megelőzése, illetve mérséklése. Leírás FÖLD-1. Ösztönözni kell a termőföld minőségének védelmét és termékenységének megőrzését, illetve javítását szolgáló beruházások megvalósítását, a talajvédelmi létesítmények fenntartását, valamint a talaj vízgazdálkodásának ésszerű szabályozását, a szélsőséges vízháztartási helyzetek mérséklését. − Parlagterületek rehabilitációja: a területek használatlansága egyrészt környezetegészségügyi gondokat (parlagfű, egyéb allergének), másrészt pedig növény-egészségügyi problémákat (gyomosodás, fertőzés) okoz. − Potenciális talajszennyezést jelentő illegális hulladéklerakások, vadlerakások felszámolása. − Bányászati tevékenységek által keletkezett tájsebek rekultivációja. FÖLD-2. Agrár-környezetvédelem. − Vegyszermentes szegélyek létesítése és fenntartása. − Nedves talajú területek vagy időszakosan vízzel borított területek rendezése a természetvédelmi szempontok érvényesítésével (rétgazdálkodás). − Műtrágyák körültekintő, talajvizsgálattal megalapozott alkalmazása (tekintettel a felszín érzékenységére vízbázis-védelmi szempontból) − Lejtős területeken az erózió megelőzése érdekében talajvédő agrotechnika alkalmazása. − A bio- illetve integrált gazdálkodás feltételeinek megteremtése, népszerűsítése és a kémiai kockázat csökkentése.

72

FÖLD-3. Biztosítani kell az emberi tevékenység vagy természeti okok miatt csökkent területű erdőtársulások megőrzését, továbbá ösztönözni kell a fafaj cserék felgyorsítását az idősebb faállomány megújítását (őshonos fafajok). FÖLD-4. Az eróziós hatások megakadályozása érdekében a hiányzó csapadékvíz-elvezetési rendszerek, hordalékfogók kiépítése, környezetvédelmi szabályok érvényesítése. Ahol a terület lejtésviszonyai a 10 %-ot meghaladják, ott az erózió fellépését kizáró területhasználatot kell lehetővé tenni. A földrészletek tagolásával, lejtőmegszakítókkal eróziómentes szakaszokat kell létrehozni, talajfedettséget biztosító füvesítéssel, vagy egyéb módon kell az erózió kialakulását megelőzni.

2.7 Vizeink védelme és „fenntartható” használata Indoklás A víz alapvető, pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszínalatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban természetesesen ezek az ivóvíz legfőbb forrásai. A víz megújuló természeti erőforrás, azonban nem körültekintő használata és a globális igények szakadatlan növekedése (népességnövekedés a gazdasági növekedés, fogyasztás, „életszínvonal” növelés kényszerével párosulva) következtében az egészséges édesvíz hiánytól szenvedő lakosság aránya rohamosan emelkedik, a fenntarthatóságot veszélyezteti, mitöbb, diplomáciai vagy akár fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki a nem is oly távoli jövőben. Ennek elkerülése, érdekegyeztetés, a vízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében számos globális kezdeményezés indult, mint pl. a „Water for Peace” – Víz a Békéért – program. Magyarország nagy hagyományokra visszatekintő, magas szintű vízpolitikával és vízgazdálkodási gyakorlattal rendelkezik. A vízpolitika központi kérdése a vízzel, mint nem helyettesíthető természeti készlettel és környezetbiztonsági tényezővel való átfogó és többcélú gazdálkodás. Az ország hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődéséhez, a társadalmi tevékenységek ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak mind a hidrológiai folyamatokra, mind a készletek mennyiségére és minőségére. A vízvédelemhez tartozik a felszíni vizek, a talajvíz és a mélységi vizek védelme, a környezetkímélő vízgazdálkodás, az ásvány- és gyógyvizek, valamint a gyógyászati célú hévizek kiemelkedő védelme. A felszín alatti víz esetében biztosítani kell az egyensúlyt a felszín alatti víz kitermelése és utánpótlódása között. A közműves ivóvízellátásra közegészségügyi szempontból feltétlenül szükség van. A Balaton törvény alapján elkészült a kistérség szennyeződésérzékenységi besorolása, amely alapján területének jelentős része szennyeződésre fokozottan érzékeny (SZ-1.), így a talaj és ezen keresztül a felszín alatti vizek és a Balaton veszélyeztetettsége fokozott mértékű. A terület (fokozott) érzékenysége miatt mindenféle tevékenységet nagyobb figyelemmel kell végezni (a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet iránymutatásainak figyelembevételével). A Balaton, mint állóvíz sajátos adottságokkal és problémákkal rendelkező sérülékeny ökoszisztéma, melynek védelméről több kormányintézkedés rendelkezik (2035/2001 (II.23.) 73

Korm.határozat, 2153/2002, (V.15.) Korm. határozat, valamint a 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat). Meg kell akadályozni, hogy a Balatonba bejuthassanak a különböző diffúz és pontszerű szennyezőforrásokból származó emittált szennyező anyagok, ezért a bel- és külterületi vízrendezést, a csapadékvíz összegyűjtést, a csapadékvíz elvezetést meg kell oldani nemcsak Balatonederics, hanem az összes térségi háttértelepülés teljes területén. Az éghajlatváltozás következtében növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, ami az eddigieket meghaladó kockázatot jelent. Fel kell készülni a mind hevesebb viharokra, a Balaton vízszintjének kilendüléseire, hirtelen nagy csapadékokra, hőhullámokra. Ezen változások mindegyike kedvezőtlen vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi szempontból. Alkalmazkodási intézkedésként fontos a csapadékvizek visszatartása, beszivárogtatása, és az erózió csökkentése. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a strandolás egyben a leginkább időjárásfüggő vonzerő. Míg a vendégéjszakák száma alig kimutatható mértékben függ a nyári vízhőmérséklettől, addig a strandbelépések száma 1oC hőmérséklet növekedésre mintegy 10%-kal növekszik. Az éghajlatváltozási előrejelzések 2025-ig 1.0-1.4 °C hőmérséklet emelkedést mutatnak. Fel kell készülni strandterületek iránti igény növekedésére, amely nehezen egyeztethető össze a vízpart rehabilitációs rendeletekkel (Balatonederics: 32/2004 (XII. 17.) TNM rendelet). Másrészről, a levegő hőmérséklet már ma is lehetővé tenné a szezon hosszabítást, azonban az alacsony vízhőmérséklet miatt a strandok késő tavaszi nyitása és kora őszi zárása nem hozza meg a kívánt eredményt. Emiatt rendkívül fontos, hogy a strandokon olyan, megújuló energiával üzemelő, meleg vizes medencék létesüljenek, amelyek a strandolási szezont több héttel meghosszabbíthatják. A vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tevékenységek keretét az EU Víz Keretirányelv (VKI) jelenti. Célok: A Víz Keretirányelvvel összhangban 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése. A Balaton, mint természeti érték és mint ivóvízbázis védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése. A további felszíni és felszín alatti víz minőségének védelme. Leírás VÍZ-1. Vízvédelmi tevékenység – vízfolyások belterületi, külterületi rendezése, vízfolyások, tavak „jó állapotának” elérése. − A vízkeret irányelvvel összhangban el kell végezni a települések környezetében lévő vízfolyások karbantartási feladatait, hogy az esetleges nagycsapadékok okozta árhullámok levonulása biztosítva legyen, és a szabályozott vízkormányzás újra megvalósulhasson. − Fel kell tárni a diffúz szennyezőhatások szempontjából a kritikus szennyezőpontokat, amelyek megszüntetése, korlátozása és ellenőrzése az önkormányzat hatáskörében is elvégezhető. − A szennyező források/területek megszüntetésének, felszámolásának fontossági sorrendjét meg kell állapítani (pl. illegális hulladéklerakás), környezetszennyező hatásaikat mérsékelni, majd megszüntetni szükséges (a gyommentesítés kaszálással, kapálással lehetséges, gyomirtó szerek használata tilos).

74

VÍZ-2. Felszíni és felszín alatti vizek minőségének vizsgálata, vízbázis védelem. − A mezőgazdasági eredetű vízszennyezés mérséklése, a műtrágyák körültekintő használata. − Kutató fúrások elvégzése termálvíz hasznosítása érdekében. VÍZ-3. Biztosítani kell a megmaradt természetes partszakaszok védelmét (a part felől a településeket szegélyező nádasok speciális védelem alatt állnak, ezért a területhasználatot jogszabályi előírások korlátozzák, ám a nádast számos – nagyrészt rendezetlen jogviszonyú – bejáró, napozó-fürdőstég szabdalja). − A Balaton medrét és parti sávját érintő esetleges fejlesztések (pl. partvonal szabályozás, kikötő, strand) tekintetében a Balaton partvonal szabályozási tervével, a mindenkor hatályos nádasminősítéssel, valamint a 32/2004 (XII. 17.) TNM rendelettel és mellékleteivel való összhang megteremtésére figyelemmel kell lenni. VÍZ-4. A Balaton vízminőségének, higiénés állapotának javítása a partközeli (strandi) területeken, legalább II. osztályú vízminőség fenntartása. A klorofill-a koncentráció ne lépje túl a 25 mg/m3 értéket. − Fel kell tárni, hogy hol szükséges a mederkotrás a fenéküledékben felhalmozódott foszfor és más szennyezőanyag eltávolítására. − Gondoskodni kell a kiemelt iszap ártalom mentes és gazdaságos elhelyezéséről. − A Balaton törvény előírásaival összhangban meg kell akadályozni a tisztítatlan csapadékvizek közvetlen tóba kerülését, mivel ma már ez jelenti a legnagyobb közegészségügyi kockázatot. − Strand higiénés állapotának javítása.

2.8 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás (szilárd, folyékony) nem képzelhető el megfelelő műszaki védettséggel rendelkező, alkalmas környezeti feltételek közé telepített hulladékgazdálkodási létesítmények nélkül. Ehhez elengedhetetlen a regionális kezdeményezés és koordináció mellett létrejövő településcsoportok (társulások) létrehozása, amelyek hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás szempontjából összetartoznak, közös hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Egy ilyen rendszer jelentősen növeli a munka hatékonyságát, javítja és meggyorsítja a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési feladatok komplex és hatékony megoldását. A korszerű hulladékgazdálkodás egyben azt jelenti, hogy az ismételt felhasználáson, újrahasznosításon keresztül kevesebb primer nyersanyag és energia kerül felhasználásra, amely jelentős mértékben segíti a fenntarthatóságot és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A kevesebb lerakott hulladék egyben kevesebb természetes terület felhasználását is jelenti, amely fontos tényező a biodiverzitás megőrzése szempontjából. Célok: Az évente képződő hulladék mennyisége 20 %-kal csökkenjen. A 2014-re képződő hulladék legalább 40 %-a hasznosuljon, az energetikai hasznosítás elérje a 10 %-ot. Leírás HUL-1. Települési hulladékgazdálkodás tervezése a hulladék keletkezés megelőzése érdekében (hulladékgazdálkodásról szóló törvény valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban). A tervezés fő céljai:

75

− − − − − −

Helyi hulladékgazdálkodás intézményrendszerének kialakítása. Hulladék keletkezés megelőzése, hulladék mennyiségének csökkentése. Hulladékok szelektív gyűjtése. Újrahasznosítás, újrafelhasználás, tovább hasznosítás. Ártalmatlanítás. A környezetvédelem szempontjainak megfelelő, minimalizált lerakás.

HUL-2. Hasznosítás a települési hulladékok területén. − A kommunális háztartási, veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének megvalósítása, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása. − A lakossági veszélyes hulladékok évenkénti begyűjtése. − Házi és helyi komposztálás szervezése. − Komplex hulladékkezelő rendszer részeként újrahasználati központok kialakítása. − A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. − A települési szilárd hulladék újrafeldolgozási arányának 30%, teljes hasznosításának 40% fölé emelése. − 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok összességében 35%-os hasznosítása (2020-ig 50%). HUL-3. Hulladékok ártalmatlanítása. − A lerakási igényeket kielégítő, közszolgáltatás keretében működő, térségi ártalmatlanító kapacitások biztosítása. − A papír és a biohulladék lerakástól eltérő kezelésének megoldása. − A régi lerakók rekultiválásával és utógondozásával, az illegális lerakás és a hulladékelhagyás felszámolásával és szankcionálásával kapcsolatos feladatok ellátása. − Közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése. − Lakossági szemléletformálás a lerakás minimalizálása, a korszerű hulladékgazdálkodás megvalósítása és hulladékelhagyás megszüntetése érdekében. HUL-4. A hulladékszállítás műszaki színvonalának javítása érdekében fokozatosan növelni kell a minimális porkibocsátású, környezetbarát motorral működő, alacsony zajszintű korszerű hulladékgyűjtő-szállító gépek beszerzését.

2.9 Környezetbiztonság Indoklás A környezetbiztonság fogalomkörébe azok a biztonságunkat veszélyeztető események és folyamatok tartoznak, amelyek egyrészt természeti (földrengés, árvíz, szélviharok, erdőtűz stb.), másrészt emberi eredetűek (pl. környezet-károsítással is járó ipari, közlekedési katasztrófák). A civilizációs eredetű szennyezések egyaránt származhatnak hazai és külföldi tevékenységekből, melyek a felszíni vizek és a levegő szennyezésén túl több éven keresztül veszélyeztethetik a felszín alatti vizek, a földtani közeg természetes állapotát, illetve jelentős természetkárosítással is együtt járhatnak. A már bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása érdekében szükséges a szennyezőforrások és területek felderítése, a kármentesítési feladatok végrehajtása. Több – magyar részvételű – pán-európai szintű nemzetközi egyezmény tartalmaz a környezetbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket, hiszen az ezzel kapcsolatos folyamatok, hatások átterjednek az országhatárokon is.

76

A természeti és ipari katasztrófák elhárítása, illetve következményeik felszámolása az ország biztonságának egyik kulcseleme. A környezetbiztonság feladatait olyan egységes rendszerbe célszerű beilleszteni, ahol a környezetvédelem, az egészségvédelem és az általános biztonsági intézkedések együtt jelennek meg Az 1999. évi LXXIV. törvény (un. „katasztrófa-törvény”) pontosan meghatározta a különböző szervezeteknek, a felelősöknek és az állampolgároknak a katasztrófák elleni védekezésben rájuk háruló feladatokat. Az ipari termelés, tevékenység különböző formában és mértékben veszélyezteti a környezetet. A lakosság komfortérzetének, biztonságának megteremtése, az információ, tájékoztatási lehetőségek korszerűsítésével valósítható meg. A veszélyeztetések a keletkezés oka alapján három fő csoportra oszthatók: − technikai (technológiában bekövetkező zavar, veszélyes anyag tárolása, kezelése), − természeti (földrengés, tűz, vízbázisok elszennyeződése - ez utóbbi jellemzően inkább emberi hatásokra következik be), − egyéb (terrorcselekmény, nukleáris veszélyeztetés, háborús veszélyeztetés). Célok: A környezetbiztonság növelése. A veszélyeztetés megelőzése. A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása. A környezetkárosodás felszámolása. Leírás BIZ-1. Helyi környezeti károk kezelése, a települések fejlesztési – rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszín mozgásokkal való veszélyeztetettségre. − Katasztrófa, illetve havária terv kidolgozása a zöld hatóság bevonásával. − A jogszabályok betartásának hatékonyabb ellenőrzése a gazdálkodó szervezetek, közintézmények működtetése és a magáningatlanok tekintetében.

3. Felelősségi körök A kistérésgi környezetvédelmi program egyik fő célja, hogy a környezetvédelmi szempontokat érvényesítse a területfejlesztési és környezetvédelmi programok és projektek megvalósítása során. Ahhoz, hogy a célokat az adott felelősségi körökhöz lehessen rendelni, a fentiekben kitűzött célok esetében elsődlegesen arra volt szükség, hogy áttekintésre, és elkülönítésre kerüljön azönkormányzat közvetlen és közvetett feladatai, valamint az önkormányzattól független, a gazdálkodó szervezetek felelősségi körébe tartozó feladatok. Ennek alapján a célok és a feladatok két csoportot alkotnak: 1. gazdálkodó szervezetek hatáskörébe tartozó feladatok 2. önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok − az önkormányzat közvetlen irányításával és megvalósításával végrehajtandó feladatok − az önkormányzat közvetett irányításával és közreműködésével végrehajtandó feladatok.

77

III. A környezetvédelmi program operatív intézkedései Gazdálkodó szervezetek hatáskörébe tartozó intézkedések, feladatok A vállalat neve VOLÁN

Végrehajtandó program megnevezése, tervezett intézkedések, beruházások A közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése

Kapcsolódó cél, célállapot LEV-1.

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Útpadka művelés, kaszálás

LEV-1.

DRV Zrt.

A szennyvízkezelés megoldása, a szennyvíziszap elhelyezése a KOMVÍZ-2. sérülékeny vízbázison kívül

Területileg illetékes vizitársulat Felszíni vízfolyások külterületi mederrendezése (iszaptalanítás, VÍZ-1., nádkaszálás, cserjeirtás) KLÍMA-3. KDKTVF

Vízminőségi ellenőrző program indítása, folytatása

Veszprém Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság Földtulajdonosok, mezőgazdasági vállalkozók KD-KÖVIZIG

Erdőterületekre vonatkozó szabályozás kidolgozása, betartatása FÖLD-3. a 2002.01.01 hatályba lépett erdőterv figyelembe vételével

Mezőgazdasági vállalkozók Bányakapitányság Veszprém Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság

A vízerózió elleni védekezés helyes területhasználattal, agrotechnikával A Balatonba folyó patatokon lévő ülepítő műtárgyak karbantartása Biogazdálkodás, gyógynövény termesztés fejlesztése A felszínmozgásra érzékeny területek, számbavétele, felmérése Erdőtelepítések felgyorsítása, magántulajdonú erdők rendbe tétele

VÍZ-4.

FÖLD-2., 4. FÖLD-4., KLÍMA-3. FÖLD-2. FÖLD-4. FÖLD-3., KLÍMA-2..

Várható hatás, eredmény A levegőszennyezettségre vonatkozó értékek csökkennek Csökken a vízátfolyás az utak felületén, javul a vízelvezetés, gondozott megjelenés A szennyvíziszap hasznosításával lerakó rekultiválása megoldható A vízfolyás víz minősége, vízszállító képessége és környezete is javul Az esetleges szennyezések feltárása, javuló életkörülmények Erdőterületek növekedésével javul a talajvédelem, erózió védelem nő Csökken a talajlehordás Eróziós hatások, foszfor terhelés csökkentése Javul a környezet használat, munkahelyek teremtődnek, Lakosság biztonságérzete nő, javulnak az életkörülmények Javulnak a település környezetre vonatkozó adottságai

A megvalósítás várható időpontja 2012-től folyamatos 2012-től folyamatos

2012.

2012-től folyamatos

2012-től folyamatos

2012-től folyamatos

2012-től folyamatos 2012-től folyamatos 2012-től folyamatos 2012-2013. 2011-től folyamatos

78

A vállalat neve DRV Zrt.

Végrehajtandó program megnevezése, tervezett intézkedések, beruházások Csatornahálózat karbantartása, további rákötések elvégzése

Kapcsolódó cél, célállapot KOMVÍZ-1.

ÁNTSZ

A környezeti ártalmakkal összefüggő hatások feltárása

EMB-2.

Erdőtulajdonosok

Körültekintő gazdálkodás eróziós területeken

FÖLD-2., 4., KLÍMA-2., 3.

MÁV Zrt.

A vasúti légszennyezés és zajterhelés műszaki és szervezési eljárásokkal történő csillapítása Az azbeszt tartalmú vezetékek cseréje Települési földvédelmi stratégia kialakítása (irányelveket rögzítő kívánatos földhasználati struktúra)

LEV-2., ZAJ-1.

DRV Zrt. Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

KOMVÍZ-1. FÖLD-1.

Várható hatás, eredmény

A megvalósítás várható időpontja 2012-2015

Szikkasztások megszűnése, vízbázisvédelem, jelentős javulás a felszínalatti vízminőségben Preventív intézkedések, 2012-től folyamatos egészségkárosító hatások feltárása, megismerése Csökken az erózióveszély, 2012-től folyamatos illetve a településeken a csapadékvíz elvezetés problémája A zajterhelés mértéke csökken 2011-től folyamatos Javul a lakosság életkörülménye 2011-től folyamatos Az adottságoknak megfelelő 2011-től folyamatos területhasználat valósul meg, birtokszerkezet, tulajdoni struktúra alakul ki

79

A vállalat neve Helyi gazdálkodók, Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat

Végrehajtandó program megnevezése, tervezett Kapcsolódó cél, intézkedések, beruházások célállapot Növényvédelmi előrejelző rendszer kialakítása és működtetése FÖLD-2.

Remondis Kft., VÜZ Kft.

A termelődő hulladék elszállításának racionalizálása, a kialakított hulladékudvar teljes ürítése, a szelektív hulladék kezelése, újrahasznosításának megszervezése

Remondis Kft., VÜZ Kft.

A hulladék-szállítás műszaki színvonalának javítása, korszerű HUL-4. jármű park kialakításával

Balatoni Hajózási Zrt.

A Balaton közlekedésbiztonságának megszervezése, a csónakkikötők kialakításának megalapozása, a vitorlás közlekedés megszervezése és ellenőrzése (a motorok szennyező anyag kibocsátásának megakadályozása) Biztosítani kell a természetes élőhelyek védelmét

BfNPI

BfNPI

Természetvédelmi területek látogatásának megszervezése, tájékoztatás, ismeretterjesztés Gazdáálkodók, közintézmények A jogszabályok betartásának hatékonyabb ellenőrzése a gazdálkodó szervezetek, közintézmények működtetése és a magáningatlanok tekintetében

HUL-1., 2., 3., KLÍMA-2.

KÖZL-3.

BIODIV-1.

BIODIV-2. BIZ-1.

Várható hatás, eredmény

A megvalósítás várható időpontja 2012-től folyamatosan

Csökken a talajba jutó növényvédelmi szerek mennyisége, javul a talajminőség Csökkennek a településen az 2012-től folyamatosan illegális lerakók, az önkormányzat költségei, nő a lakosság környezet-tudatossága és felelősségérzete A pormentes és kevésbé zajos 2012-től folyamatosan hulladék-szállítás hozzájárul a környezet állapotának javulásához Kevesebb szennyező anyag 2012-től folyamatosan kibocsátás a vízbe, biztonságosabb vizi közlekedés Kapcsolódás az Országos és a 2012-től folyamatosan Megyei Biomonitoring Hálózathoz Flóra, fauna védelme, 2012-től folyamatos tudatformálás, értékvédelem nő Kevesebb szennyező anyag 2012-től folyamatosan kibocsátás

80

Önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedések, feladatok Balatonederics

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz.

1.

Feladat, tervezett intézkedés A településre bevezető közutak forgalma okozta légszennyezés hatásainak csökkentése védőintézkedések bevezetésével

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) LEV-1. 2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források regionális és EU források, önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Növényvédő fasorok, A légszennyezési önkormányzat2, elhelyezése, adatokban mutatkozó Magyar Közút forgalom-korlátozás káros anyag és zaj- Nonprofit Zrt. csökkenés, porterhelés csökkenése

81

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

2.

3.

4.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) VÍZ-1., 2011-től részletes KLÍMA-3. folyamatosan költségelemzést igényel

A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása, (mederrendezés, hulladék eltávolítás), az esetleges szennyező anyag bemosódások elleni intézkedések megtételével, védőterület-lehatárolással Partszakasz védelem (partvédművek VÍZ-3. állagóvása) és a csónakkikötő bővítése 30-35 férőhellyel (kishajók részére is)

A Balaton vízminőségének, higiénés VÍZ-4., állapotának javítása a partközeli KLÍMA-3. (strandi) területeken (csapadékvíz elvezetés, kotrás) – medertisztítás, hínár irtás, strand fejlesztése (szabadtéri zuhanyzó, fürdő medence elhelyezés 150-200 m2)

2011-től folyamatosan

tervezés alatt

2011-től folyamatosan

6,4 / üledék laza m3

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális Vízminőségi forrás, önkorm. állapotjellemzők támogatás értéke javul (gyom kaszálás m2-en, iszapeltávolítás m3 )

Következmény indikátor A vízfolyások megközelítése, a víz minősége és környezete is javul

Felelős, közreműködő Balaton-felvidéki Vízitársulat, önkormányzat2, KTVF, BfNPI

regionális Természetes önkormányzat2, Partvonal forrás önkorm. partszakasz hossza KÖDU-KÖVIZIG, szabályozása támogatás (km), csónakkikötők hozzájárul a Balaton horgászegyesület száma, férőhelye (db), ökológiai állapotának felújított javításához partvédművek (m) Parti sáv, strand Felhalmozódott regionális önkormányzat2, forrás, önkorm. foszfor eltávolítása (t), ökológiai, KÖDU-KÖVIZIG vízminőségi, támogatás külső terhelés Vízirendészet higiéniás állapota csökkentése (%), javul szennyvízelveztő csatornára történő rákötés aránya (%), mederanyag (m3) parti elhelyezése

82

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

5.

Ssz.

6.

7.

Feladat, tervezett intézkedés Parlagterületek rehabilitációja, a területek ellenőrzésével

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) FÖLD-1., 2011-től rendelet KLÍMA-2. folyamatosan alkotás

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Elhanyagolt nyaralók, Javulnak az lakóportálok életkörülmények számának csökkenése, allergén terhelés csökken

Felelős, közreműködő jegyző, Földhivatal, érintett területek tulajdonosai, civil szervezetek

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, célok, várható költség pénzügyi indikátor közreműködő célállapot időpontja (eFt) források Porterhelés csökken, önkormányzat1 A település köztisztasági feladatainak TEP-1. 2011-től 6.000 önkorm. Tisztított és megszervezése, játszóterek felújítása (2 folyamatosan támogatás karbantartott területek javul a környezet 2 db a faluban, 1 db a strandon, melyet aránya (m ), felújított állapota, a lakosság felül kell vizsgálni) játszóterek száma (db) komfortérzete A település zöldterületeinek ápolása, TEP-1., 2011-től 2.000 önkorm. A gondozott, A helyiek és a önkormányzat2, bővítése, parkosítással, parti sétány KLÍMA-3. folyamatosan támogatás, parkosított, vendégek közérzete helyi lakosok kialakításával és a meglévő regionális virágosított területek javul, a település közterületek, parkok korszerűsítésével forrás száma nő (m2) vonzereje nő (fásítás, virágosítás) Feladat, tervezett intézkedés

83

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2011-től 500 folyamatosan

8.

Helyi hulladékkezelési terv felülvizsgálata kétévente

9.

A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, a veszélyes hulladékokra vonatkozóan is

HUL-2.

2011-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel

10.

Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzetek elhelyezése a strandra és azok gyakori ürítésének megszervezése

HUL-1., 4.

2012

5 / db

11.

Mezőgazdasági hulladékok újrahasznosításának elősegítése komposztálással

HUL-2., 3. KLÍMA-2.

2011-től

3.000

12.

Építési törmeléklerakó megszűntetése

HUL-3.

2011-2012

részletes költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás önkorm. támogatás, regionális forrás

önkorm. támogatás, civil forrás munkaerő önkorm. támogatás, regionális forrás

önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Megvalósul a önkormányzat1, korszerű Remondis Kft., hulladékgazdálkodás gazdálkodó szervezetek Lerakott hulladék A lakosság önkormányzat1, mennyisége csökken szemlélete Remondis Kft. 3 megváltozik, (m ), a hasznosult szakszerű arány nő (%) hulladékgazdálkodás valósul meg Hulladékgyűjtő Javul a környezet önkormányzat1, edényzet száma (db), állapota Remondis Kft. térfogata (l) Terv-dokumentáció (db)

Kitermelt és felaprított A közterületek önkormányzat2, hulladék mennyisége ellátása a vállalkozók (m3), komposztáló komposzttal nevelt (m2), a hasznosított növényekkel komposzt mennyisége (q) Lerakott hulladék A lakosság önkormányzat1 mennyisége csökken szemlélete megváltozik, (m3), rekultivált terület nagysága (m2) szakszerű hulladékgazdálkodás valósul meg

84

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források 13. Csapadékvíz elvezető rendszerek KOMVÍZ-3., 2011-től 10-14.000/km önkorm. folyamatosan támogatás, korszerűsítése, karbantartása, műtárgyak FÖLD-3., kiépítése, Kajtár hídnál vízelvezető árok KLÍMA-3. regionális rendebetétele forrás 14. Új építési telkek közművesítése

KOMVÍZ-1

2012-től folyamatosan

9.000

önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

önkormányzat2, Csapadék-csatorna Megoldódik a hálózat hossza (km), felszíni vízelvezetés, KÖVIZIG kapacitása (m3/nap) csökken a környék terhelése, dugulások megszűnnek Kiépített Javul a lakosság önkormányzat1 szennyvízelvezető életkörülménye hálózat hossza (km)

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

15. Intézmények melegvíz előállítására napkollektorok elhelyezése (strand)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) ENERGIA-3., 2012-2014 150/m2 LEV-4., KLÍMA-2.

Várható pénzügyi források KEOP, önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Energiafogyasztás éves szintn csökken (%), napkollektor (db, m2)

Csökken a légszennyező kibocsátás, javul a környezet állapota

Felelős, közreműködő önkormányzat2, vállalkozók

85

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 16. Az óvodában és iskolában a gyerekek TUDAT-1. 2011-től részletes játékos nevelése a környezetvédelemre folyamatosan költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

17. Környezetvédelmi események TUDAT-2. szervezése, ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok szervezése

2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel

önkorm. támogatás, regionális forrás

Előadások száma, közös akciók száma (db)

18. A környezetvédelemmel kapcsolatos TUDAT-3. rendeletek folyamatos felülvizsgálata, a szükséges korrekciók megtétele, a rendelet betartatása a lakosság és a vállalkozók körében

2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel

önkorm. támogatás

Rendeletek felülbírálása, szankcionálás

Óvodai, iskolai foglalkozások száma (db), játékos akciók száma (db)

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A lakosság környezeti felelőssége nő a környezettudatos magatartás kialak. Javul a lakosság környezeti felelőssége és a környezettudatos magatartás Hatékonyabb környezetvédelmi intézkedések

önkormányzat1, óvoda, iskola, civil szervezetek önkormányzat2, civil szervezetek

önkormányzat1, érintettek

86

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 19. Belterületi úthálózat és külterületi utak KÖZL-1. 2011-től részletes fejlesztése (049/2 hrsz., 055 hrsz., 012 folyamatosan költséghrsz., 039 hrsz.) elemzést igényel 20. A Kistérségen belül több funkciós KÖZL-1. úthálózat kialakítása (Balatongyörök és Lesence irányába), körforgalom kialakítása (építési törmelék lerakónál)

2011-től

100.000

21. Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése egy vagy több kerékpáros bázissal

2013-2014

30.000 / km

KÖZL-2., KLÍMA-2.

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források Kiépült, felújított utak Javul a közlekedés önkormányzat1 regionális forrás, önkorm. hossza (km) biztonsága a támogatás külterület utakon, a gazdálkodók közlekedése javul regionális A 8 település között Javul a települések önkormányzat2, forrás, önkorm. 22 km-es úthálózat közötti kistérség települései támogatás épül meg összeköttetés, csökken a 84-es számú főút forgalma regionális Levegőszennyezés Környezet-barát önkormányzat2, forrás, önkorm. csökkenése közlekedési eszköz Magyar Közút Nonprofit Zrt., támogatás (%),kiépített kerék- használatának párút hossza nő (km) terjedése kistérség

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

22. A szálló por mennyiségének csökkentése

23. Az allergén (gyom-) növények felmérése, tájékoztató és megelőző tevékenység

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) EMB-1. 2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel EMB-2.

2011-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, szennyező vállalatok költségvetése önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Légszennyezés mértékének csökkenése (%), megbetegedések száma csökken (db) Allergiás megbetegedések számának csökkenése (db)

A környezet terhelése csökken, egészségi állapot javul

Felelős, közreműködő önkormányzat2, KTVF, ÁNTSZ, szennyező intézmények

A lakosság önkormányzat2, egészségi állapota és Földhivatal, Vp. az életminőség javul Megyei Kormányhiv. Növény- és Talaj. Ig, civil szervezetek

87

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források BIODIV-2. 2012-2013 Tervezés alatt önkorm. 24. Tájékoztató kiadvány szerkesztése a támogatás, település természetvédelmi értékeiről, túraútvonalak, ösvények kialakítása regionális (Pele apó tematikus tanösvény folytatása forrás, Uzsa irányába) LEADER program 25. Tájképi adottságok, értékek megőrzése BIODIV-3. 2011-től részletes önkorm. az építészet terén (tájház kialakítása, folyamatosan költségtámogatás, természeti, építészeti, műemléki értékek elemzést rendeletfeltárása, megóvása, restaurálása, igényel alkotás, civil szőlőhegyi kultúra) szféra támogatása, regionális forrás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A település védett Kedvezően változik civil szervezetek, értékeinek bemutatása a település külső BfNPI, 1000 pld-ban készülő megjelenése önkormányzat2 kiadványban

Felújításra került Kedvezően változik épületek száma (db), a település külső építési engedély (db) megjelenése kiadása

önkormányzat2, jegyző, tervezők, regionális örökségvédelmi intézmények

88

ZAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

26. Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja ZAJ-2. 2011-től -

Várható költség (eFt)

Várható pénzügyi források rendelet betartatás

Eredmény indikátor

Zajterhelési értékek változása (dB)

Következmény indikátor A lakosok életkörülménye javul

Felelős, közreműködő önkormányzat2, vállalkozók

KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

27. Havária terv készítése és évenkénti felülvizsgálata

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIZ-1., 2011-től részletes TUDAT-3. költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

A potenciális veszélyhelyzetek ismertté és elkerülhetővé válnak

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Lakosság önkormányzat1, biztonságérzete nő, katasztrófa-védelmi javulnak az igazgatóság életkörülmények.

önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

89

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Balatonederics

Ssz. Feladatok

2011

2012

2013

2014

2.

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA A településen levő közúti forgalom légszennyezésének csökkentése VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Természetes vízfolyás tisztítása

3.

Partszakasz védelem

4.

Balaton vízminőségének javítása

5.

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Parlagterületek rehabilitációja, birotkrendezés

1.

6. 7.

11. 12.

Építési törmeléklerakó megszűntetése

13.

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása

14.

Új építési telkek közművesítése

15.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Közintézmények energiahatékonyságának növelése

9. 10.

2016

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Köztisztasági feladatok megszervezése, közterületek üzemeltetése Zöldterületek bővítése ápolása HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Hulladékgazdálkodási terv kidolgozása, felülvizsgálata Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítése, fejlesztése, alkalmazása Rögzíthető hulladékgyűjtők a elhelyezése a strandra Mezőgazdasági hulldékok komposztálása

8.

2015

90

Ssz. Feladatok

2011

2012

2013

2014

16.

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Óvodások, iskolások környezeti nevelése

17.

Környezetvédelmi események szervezése

18.

19.

Környezetvédelmi helyi rendeletek folyamatos felülvizsgálata KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET A település úthálózatának fejlesztése

20.

Kistérségi többfunkciós úthálózat kialakítása

21.

Kistérségi és helyi kerékpárút megépítése

2015

2016

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG 22. 23.

Szálló por menny. csökkentése, allergén gyomnövény felmérés Allergén gyomnövények felmérése, védekezés BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE

24. 25.

Tájékoztató kiadvány, Pele apó tematikus tanösvény folytatása Tájképi adottságok megőrzése ZAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE

26.

Zajvédelmi előírások betartatása

27.

Havária terv készítés

KÖRNYEZETBIZTONSÁG legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

91

Hegymagas

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) LEV-1. 2011-től 20.000 folyamatosan

1.

Az önkormányzati belterületi utak minőségének javítása korszerű, környezetbarát módszerekkel

2.

Szentgyörgy-hegyi utak minőségének javítása korszerű, környezetbarát módszerekkel

3.

Önkorm. szabályozás nyílttéri LEV-4., égetéssel, elhanyagolt házak illetve TUDAT-3. háztetők korszerűsítésével; félbemaradt építkezések rendezésével kapcsolatban (Korm. rendelet)

LEV-1.

2011-től folyamatosan

70.000

2012-től folyamatosan

rendeletalkotás

Várható pénzügyi források EU-s pályázati források, regionális forrás ÚMVP, önkorm. támogatás

-

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Az összes belterületi Levegőszennyezés és önkormányzat1 út minősége javul zajterhelés csökken (%) hegyi utak minősége Levegőszennyezés és önkormányzat2, javul zajterhelés csökken hegyközség (%). Javul a pincészetek megközelíthetősége, vízelvezetés megoldódik Levegőszennyezés Javul a levegő és az önkormányzat1 mértékének élet minőség csökkenése (%)

92

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) VÍZ-1., 2012-től 10.000 KLÍMA-3. folyamatosan

4.

A Szentgyörgy-hegy vízelvezető koncepciójának kiépítése, vízelvezető árkok feltérképezése, beleértve a nem használtak kitisztítását

5.

A településen levő természetes, VÍZ-1., 2., vízfolyások állapotának javítása KLÍMA-3. (mederrendezés, hulladék eltávolítás), az esetleges szennyező anyag bemosódások elleni intézkedések megtételével; A források tisztítása, a források vízminőségének megőrzése, (infrastrukturális javítások által is) Ivóvíz minőségének megőrzése, javítása VÍZ-2., (vastartalom ellenőrzése, csökkentése), KOMVÍZ-1. valamint minőségének folyamatos ellenőrzése (vastartalom, stb.)

6.

Várható Eredmény indikátor Következmény pénzügyi indikátor források regionális A meglévő Vízminőségi forrás, önkorm. vízelvezető árkok állapotjellemzők támogatás kitisztítása értéke javul

2011-től folyamatosan

2.000

regionális 1km természetes Vízminőségi forrás, önkorm. vízfolyás kitisztítása, állapotjellemzők támogatás kiiszapolása értéke javul megtörténik

2011-től folyamatosan

50

önkorm. támogatás, KEOP

Felelős, közreműködő önkormányzat1

önkormányzat2, Balaton-felvidéki Vízitársulat

Vízminőség vizsgálata Ellenőrzött az ivóvíz önkormányzat2, évente történik minősége ÁNTSZ, Bakonykarszt Zrt.

93

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

7.

8.

9.

Feladat, tervezett intézkedés A Szentgyörgy-hegyen megvalósult növényvédelmi előjelző rendszer folyamatos üzemeltetése, újabb mérőpontok kihelyezése, tájékoztatás Az erózió kialakulásának megelőzése, az erózió mértékének csökkentése, csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítésének előkészítése a hegyi területeken

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja FÖLD-2. 2011-től folyamatosan

FÖLD-4., 2011-től KOMVÍZ-3., folyamatosan KLÍMA-2., 3.

„Élhető vidék, élhető falu”, a parlagon TEP-1. hagyott szőlőterületek művelésbe fogása

2012-től folyamatosan

Várható költség (eFt)

10.000 /km

-

Várható pénzügyi források Vállalkozók, ÚMVP

Eredmény indikátor

50 hektáros mezőgazdasági területen működő rendszer önkorm. Vízmosás-kötés, támogatás, gyepes vízelvezetők, regionális gyepes sorközök forrás, ÚMVP kialakítása (fm)

önkorm. Élhető, fenntartható támogatás, település regionális forrás, ÚMVP

Következmény indikátor Talaj és víz szennyezettség adatai javulnak

Felelős, közreműködő önkormányzat2, és vállalkozó

önkormányzat2, Természetközeli állapot helyreáll, érintett területek megszűnnek a tulajdonosai felszíni víz és sár elöntések, valamint a kőhordalékok lemosódása, illetve termékeny talajrétegmegóvása megvalósul A tájkép megőrzésre Keszthelyi Akadémiai kerül, a Alapítvány, parlagterületek önkormányzat eltűnnek, fiatalokat megtanítják gazdálkodni, jó gazdálkodás alakul ki, településfejlesztés – önkormányzati épületek használat alá kerülnek, munkahelyteremtés

94

Ssz.

10.

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források A település zöldterületeinek ápolása, TEP-1., 2011-től 1000 /év önkorm. Évenként nő a KLÍMA-3. folyamatosan támogatás, településen bővítése, parkosítása (játszótér kialakítása – ökopark) őshonos, tájba regionális karbantartott, illő növények alkalmazásával, biológiai forrás rendezett sokféleség megőrzése, gyarapítása zöldterületek aránya. (%) Feladat, tervezett intézkedés

11.

A település köztisztasági feladatainak TEP-2., megszervezése (illegálisan elhelyezett HUL-3. szemét összeszedés, hó eltakarítás, utak és közterületek tisztán tartása, szelektív hulladékgyűjtő konténerek felügyelete, használatuk szorgalmazása)

2011-től folyamatosan

1000 /év

12.

Kert-falu koncepció az előkertek szépítésére

2012-től folyamatosan

-

TEP-1.

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A helyiek és a önkormányzat1 vendégek közérzete javul, a település vonzereje nő Motiváljuk a fiatalok szabadban történő időtöltését Porterhelés csökken, önkormányzat2, önkorm. Tisztított és támogatás karbantartott területek javul a környezet Remondis Kft. 2 állapota, a lakosság aránya (m ), szemétgyűjtés évente komfortérzete nő. A közegészségügyi 2-szer lakosok és higiéniai részvételével (100 feltételek javulnak. zsák) önkorm. Élhető, fenntartható A falukép önkormányzat, támogatás, település megőrződik, a falugazdász regionális parlagterületek forrás, ÚMVP eltűnnek, fiatalok megtanulják gazdálkodást, településfejlesztést.

95

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

13. Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2011-től 500 folyamatosan

14. A mezőgazdasági és települési HUL-1., 2. zöldhulladékok újrahasznosítására helyi KLÍMA-2. szinten komposztáló kialakítása (pl. a temetőnél)

2013-tól

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források regionális önkormányzat2, 1 db TervMegvalósul a forrás, önkorm. dokumentáció korszerű kistérség támogatás hulladékgazdálkodás kistérség, Tervezés alatt regionális Egy darab Szelektív forrás, önkorm. komposztáló önkormányzat2 hulladékgyűjtést támogatás kialakítása, mely a segíti elő, településkép javul településekről származó szerves hulladék befogadására alkalmas

96

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KOMVÍZ-1. 2011-től 330.000 folyamatosan

15. A megépült szennyvíztisztító műre (Raposkával együtt) való rákötések ösztönzése (Szentgyörgy-hegyi csatlakozások megvalósítása a rendelkezésre álló kapacitást szem előtt tartva) 16. A szennyvíznek a környezetre káros KOMVÍZ-2. módon való kezelésének megszüntetése, szikkasztók felszámolása, a környezettudatos magatartás rendeletek általi ösztönzése

2011-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, lakossági hozzájárulás önkorm. támogatás, Bakonykarszt Zrt.

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Belterületi ingatlanok Csökken a önkormányzat2, vízicsatornázottsága környezeti közmű társulat, 100%-os lesz veszélyforrás, javul lakosság a lakosság életkörülménye Megfelelő záródású szikkasztó alkalmazása a csatornahálózat kiépítéséig

Csökken a önkormányzat2, környezeti Bakonykarszt Zrt., veszélyforrás, javul lakosság a lakosság életkörülménye

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 17. Önkormányzati ingatlanok nyílászáró ENERGIA-3., 2012-2013 10.000 cseréje, teljes hőszigetelése, a takarékos KLÍMA-2. energiafelhasználás ösztönzése a településen

Várható pénzügyi források KEOP, önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Az önkormányzat önkormányzat1 3 önkormányzati épületen, valamint 1 felesleges kiadásai db önkormányzat által csökkennek, több használt épületben pénz jut megvalósul a teljes életkörülményt javító fejlesztésekre szigetelés, korszerűsítés

97

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 18. Közterületek folyamatos karbantartása, TUDAT-1., 2011-től 1.000 /év tisztítása, a települési környezet TEP-1., 2., folyamatosan szépítése „Jó példával élen járj!” KLÍMA-3.

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

19. Az Önkormányzat a település és a Szentgyörgy-hegy lakóit a közterületek tisztaságával tudatos környezetvédelemre ösztönzi, környezetvédelemmel kapcsolatos eseményeket szervez

önkorm. támogatás

TUDAT-2., 3., Évenként TEP-1., megújuló HUL-3., KLÍMA-3.

700-800 /év

Eredmény indikátor

Kettő önkormányzati alkalmazott felelős a közterületek karbantartásáért és tisztántartásáért 200 ember a település és a környezet megóvásáért

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A település lakóinak önkormányzat2, környezet védelem iskola, civil iránti felelőssége nő szervezetek a környezettudatos magatartás kialakul Biztonságos önkormányzat2, civil környezet szervezetek, iskola

98

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

20. A külterületi ingatlanok elérhetőségét javító utak kiépítése, fejlesztése környezetkímélő módon, valamint a Hegymagas – Kisapáti összekötő út kialakítása 21. A Kistérségen belül több funkciós úthálózat kialakítása

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KÖZL-1. 2012-től több 30.000 ütemben

KÖZL-1.

2013-2015

100.000

22. Gyalogos utak, járdák építése, gyalogátkelőhely létesítése

KÖZL-2.

2011-től

30.000

23. A belterület utak folyamatos felújítása (Szent György utca), forgalomszervezése, a Fő-úti gépjárműforgalom sebességének csökkentése 24. Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése egy vagy több kerékpáros bázissal 9 km szakaszon a környezetvédelmi szempontok szem előtt tartásával (Tapolca-Szigliget)

KÖZL-2.

2011-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel

KÖZL-2., KLÍMA-2.

2013-2014

30.000 / km

Várható pénzügyi források ÚMVP, önkorm. támogatás, UFCE

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

7 km-es szakaszon Javul a közlekedés önkormányzat1 kiépült, felújított utak biztonsága a Cross-motor, quad külterület utakon, a gépjármű gazdálkodók tulajdonosok közlekedése javul PEA, ÚMVP A 8 település között Javul a települések önkormányzat2, 22 km-es úthálózat közötti kistérség épül meg összeköttetés, csökken a 84-es számú főút forgalma regionális 2.400 m-es Javul a közlekedés önkormányzat1 forrás, önkorm. járdaszakasz biztonsága a támogatás megépítése belterületi utakon, a lakók komfortérzete nő regionális Teljes belterületi Javul a közlekedés önkormányzat1 forrás, önkorm. útszakasz aszfaltozása biztonsága a támogatás, belterületi utakon, a ÚMVP lakók komfortérzete nő regionális Levegőszennyezés Környezetbarát önkormányzat2, forrás, önkorm. csökkenése (%), közlekedési eszköz Magyar Közút Nonprofit Zrt., támogatás kiépített kerékpárút használatának hossza nő (km) terjedése kistérség

99

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

25. Az allergén (gyom-) növények felmérése, és irtása

26. Az egészséget megőrző, az egészségkárosodást megelőző intézkedések (előadások, sport, egészséges életmód, túra, táplálkozás)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) EMB-2. 2011-től 1000 Ft/év folyamatosan

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

EMB-1.

önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

2011-től

-

Eredmény indikátor

Közterületek teljes gyomirtása

Lakosság egészségi állapota javul

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A lakosság önkormányzat2, egészségi állapota és Földhivatal, Vp. Megyei Kormányhiv. az életminősége javul Növény- és Talaj. Ig., civil szervezet A lakosság önkormányzat2, civil egészségi állapota és szervezet az életminősége javul

100

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

27. Tájékoztató kiadvány szerkesztése és promótáló rendezvények szervezése a település természetvédelmi értékeiről

Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források BIODIV-2. 2011-től Tervezés alatt önkorm. évenként támogatás, regionális forrás, LEADER program

28. Tájképi adottságok és a kulturális BIODIV-3. örökséget jelentő értékek megőrzése az építészet terén, tájgazdálkodás

2011-től folyamatosan

BFNPIengedély

önkorm. támogatás, regionális forrás, civil szféra

29. Tanösvény kialakítása a NATURA 2000 BIODIV-2. területeken

2012-től

BFNPIengedély

önkorm. támogatás, regionális forrás, civil szféra

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A kistérség védett értékeinek bemutatása 2000 pld-ban készülő kiadványban A földrajzi egység értékeinek bemutatása, papíralapon és elektronikusan egyaránt Szigorúan ellenőrzött építési engedélyek és tudatformálás

Kedvezően változik civil szervezetek, a település külső BfNPI, megjelenése önkormányzat2

A földrajzi egység értékeinek bemutatása,

A balatonfelvidéki építészeti hagyományoknak megfelelő tájkép

A balatonfelvidéki építészeti hagyományoknak megfelelő tájkép

önkormányzat2, körjegyzőség, BfNPI Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Építési Hatóság-Tapolca önkormányzat2, körjegyzőség, BFNPI

101

ZAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

30. Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására (cross motor és quad gyorshajtó járművek használatának korlátozása)

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja ZAJ-2. 2011-től -

Várható költség (eFt)

Várható pénzügyi források rendelet betartatása

Eredmény indikátor

Zajterhelési értékek változása (dB)

Következmény indikátor A lakosok életkörülménye javul

Felelős, közreműködő önkormányzat2, vállalkozók crossmotor, quad, tulajdonosok

KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

31. Havária terv készítése (környezetre gyakorolt potenciális veszélyek rangsorolása)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIZ-1., 2011-től részletes TUDAT-3. költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

A potenciális veszélyhelyzetek ismertté és elkerülhetővé válnak

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Lakosság önkormányzat1, biztonságérzete nő, katasztrófa-védelmi javulnak az igazgatóság életkörülmények.

önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

102

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Hegymagas Ssz. Feladatok

2011

2012

1.

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Belterületi utak minőségének javítása

2.

Szentgyörgy-hegyi utak minőségének javítása

3.

Nyílttéri égetéssel kapcsolatos szabályozás

4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14.

15. 16.

17.

2013

2014

2015

2016

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA A Szentgyörgy-hegy vízelvezető koncepciójának kiépítése A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása Ivóvízbázis szennyezésének csökkentése (nitrit) FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT A Szentgyörgy-hegyi növényvédelmi előjelző rendszer folyamatos üzemeltetése Az erózió kialakulásának megelőzése, mértékének csökkentése Parlagon hagyott szőlőterületek művelésbe fogása TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A település zöldterületeinek ápolása, bővítése A település köztisztasági feladatainak megszervezése Kert-falu koncepció az előkertek szépítésére HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata A mezőgazdasági és települési zöldhulladékok komposztálása KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A szennyvízhálózatra való rákötés ösztönzése A környezetre káros szennyvíz kezelések megszüntetése ENERGIAGAZDÁLKODÁS Önkormányzati ingatlanok nyílászáró cseréje

103

Ssz. Feladatok

18. 19.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE A települési környezet szépítése „Jó példával élen járj!” Környezetvédelmi események szervezése KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET

20.

A külterületi utak fejlesztése

21.

Kistérségi többfunkciós úthálózat kialakítása

22.

Járdák építése, gyalogátkelőhelyek létesítése

23.

A belterület utak folyamatos felújítása

24.

Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

25.

Allergén gyomnövények felmérése, védekezés

26.

Egészséges életmódra nevelés BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE

27.

Tájékoztató kiadvány, rendezvények

28.

Tájképi adottságok megőrzése

29.

Tanösvény kialakítása a NATURA 2000 területeken ZAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE

30.

Zajvédelmi előírások betartatása KÖRNYEZETBIZTONSÁG

31.

Havária terv készítés legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

104

Lesencefalu TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz.

1.

Feladat, tervezett intézkedés A szilárd burkolatú, pormentes belterületi utak arányának növelése és a meglévők felújítása a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésével együtt

Kapcsolódó célok, célállapot LEV-1., KÖZL-1.

Megvalósítá s várható időpontja 2011-től

Várható költség (eFt) 40.000

Várható pénzügyi források regionális forrás, önkorm. támogatás, ÚMVP

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

3 km-rel nő a aszfaltozott belterületi utak hossza

A légszennyezési adatokban mutatkozó káros anyag, zaj és porterhelés csökkenése

Felelős, közreműködő önkormányzat2, lakosság

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

2.

3.

4.

5.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) VÍZ-1., 2011-től 5.000 /év KLÍMA-3. folyamatosan

A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása (mederrendezés), az esetleges szennyező anyag bemosódások elleni intézkedések megtételével Egy 30.000 m3-es víztározó kialakítása VÍZ-1. (jóléti tó), a Németfalusi árok felduzzasztásával Új vízelvezető árkok építése az újonnan VÍZ-1., kialakított területek, telkek és utcák KLÍMA-3., mentén, és ezek karbantartás, a KOMVÍZ-3. csapadékvíz záportározóba való elvezetése Integrált vízgazdálkodás megvalósítása VÍZ-1, a Németfalusi árok vízgyűjtő területén VÍZ-2., Víz Keretirányelv értelmében (Holland- KLÍMA-3. Magyar együttműködés a sekély tavak vízgyűjtő-gazdálkodásáért)

Várható Eredmény indikátor Következmény pénzügyi indikátor források regionális Évente 1000 m-rel nő Vízminőségi forrás, önkorm. a kitisztított árkok állapotjellemzők támogatás hossza értéke javul

2012-2013

1.000.000

ÚMVP, regionális forrás regionális forrás, ÚMVP, önkorm. tám.

2011-től

25.000

2011-től

Tervezés alatt EU forrás, KEOP

Felelős, közreműködő önkormányzat2, Balaton-felvidéki Vízitársulat

Egy 30.000 m3 záportározó megépítése 1 km-es vízelvezető árok épül ki

Az esővíz ülepítés után ömlik a Balatonba Vízminőségi állapotjellemzők értéke javul

L.tomaj, L.falu önkormányzat1

A Németfalusi árok rendezése 4760 fm hosszon

Vízminőségi állapotjellemzők értéke javul

Holland-Magyar együttműködés, KÖVIZIG, önkormányzat2

önkormányzat1

105

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

6.

Integrált szőlő termesztés módszer elterjesztése

7.

Az erózió kialakulásának megelőzése, külterületi utak, árkok rendben tartásával csökkenteni az illegális szemétlerakó helyek előfordulását

Ssz.

8.

9.

10.

11.

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja FÖLD-2. 2012-től folyamatosan

FÖLD-4., KOMVÍZ-3., KLÍMA-3.

2011-től folyamatosan

Várható költség (eFt)

500 /év

Várható pénzügyi források ÚMVP, vállalkozók

Eredmény indikátor

Jelentősen csökken a önkormányzat2, talajba jutó növény vállalkozók, tanácsadók, védőszerek mennyisége önkorm. 6 km-es út és útpadka Talaj és víz önkormányzat2, támogatás, szakasz folyamatos szennyezettség érintett területek regionális rendben tartása adatai javulnának tulajdonosai, forrás, ÚMVP Balaton-felvidéki Vízitársulat

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források A település zöldterületeinek ápolása, TEP-1., 2011-től 500 /év önkorm. Évenként nő a bővítése, parkosítása KLÍMA-3. folyamatosan támogatás, településen regionális karbantartott, forrás rendezett zöldterületek aránya. (%) A település köztisztasági feladatainak TEP-2. 2011-től 500 /év önkorm. Tisztított és megszervezése (szemét összeszedés, hó folyamatosan támogatás karbantartott területek 2 eltakarítás, stb.) aránya (m ) 2011-től

-

2012-2014

160.000

Felelős, közreműködő

70 hektáros mezőgazdasági területet érint

Feladat, tervezett intézkedés

Önkormányzati rendelettel helyi / TEP-2. egyedi védelem alá helyezni épületeket, létesítményeket Régi iskola épület átalakítása leányanya TEP-2. otthon, családok átmeneti szállásának kiszolgálására

Következmény indikátor

rendelet alkotás

Helyi /egyedi védettségű területek növekedése (ha, m2) Átmeneti szállások regionális forrás, önkorm. kialakítása (db) támogatás, TIOP

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A helyiek és a önkormányzat1 vendégek közérzete javul, a település vonzereje nő Porterhelés csökken, önkormányzat2, javul a környezet Keszthelyi állapota, a lakosság Városüzemeltető Kft. komfortérzete nő Növekedik a önkormányzat2, település vonzereje BfNPI

A település népesség Tapolcai kistérség, megtartó ereje önkormányzat2 növekszik

106

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

12. Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata 13. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, a veszélyes hulladékokra vonatkozóan is

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2011-től 500

HUL-1., 2., KLÍMA-2.

2011-től

14. A helyi (települési) komposztáló HUL-1.,2. kialakítása, mezőgazdasági hulladékok KLÍMA-2. újrahasznosítására

2012-től

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források regionális önkormányzat2, 1 db tervMegvalósul a forrás, önkorm. dokumentáció korszerű kistérség támogatás hulladékgazdálkodás A lakosság szemlélete Környezet terhelése önkormányzat1 részletes regionális forrás, önkorm. megváltozik, költségcsökken, a Keszthelyi elemzést támogatás hulladékok szakszerű Városüzemeltető igényel hulladékgazdálkodás újrahasznosítása Egyszemélyes Kft. valósul meg megvalósulhat Tervezés alatt regionális Egy darab Szelektív önkormányzat1 forrás, önkorm. komposztáló hulladékgyűjtést Keszthelyi támogatás kialakítása, mely a segíti elő, Városüzemeltető településről származó településkép javul Egyszemélyes Kft. szerves hulladék befogadására alkalmas

107

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

15..

16.

17.

18.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, célok, várható költség pénzügyi indikátor közreműködő célállapot időpontja (eFt) források Teljes közművesítés, a kialakítandó új KOMVÍZ-1. 2011-től Tervezés alatt regionális A 17 db új építési Javulnak a fiatalok vízi-közmű társulat, forrás, önkorm. telek teljes letelepedési esélyei, önkormányzat2 építési telkeken folyamatosan támogatás közművesítése csökken a falu elöregedése Nem igényel A meglévő csatornahálózatra 100%-os KOMVÍZ-2. 2011-től 136 ingatlan Csökken a önkormányzat2, vízirákötés elérése folyamatosan kapcsolódik a 2004- környezeti közmű társulat ben kiépített veszélyforrás, javul csatornahálózatra a lakosság életkörülménye A szennyvíznek a környezetre káros KOMVÍZ-2. 2011-től részletes önkorm. Megfelelő záródású Csökken a önkormányzat2, DRV módon való kezelésének megszüntetése, folyamatosan költségtámogatás, szikkasztó környezeti Zrt., lakosság veszélyforrás, javul szikkasztók felülvizsgálata, elemzést DRV Zrt. alkalmazása a felszámolása igényel forrásai csatornahálózat a lakosság kiépítéséig életkörülménye Megoldódik a önkormányzat1 Csapadékvíz elvezető rendszerek KOMVÍZ-3., 2011-től Külterületen önkorm. Két darab 160 fm (záportározó) kiépítése, a meglévők KLÍMA-3. folyamatosan 80.000/km támogatás, szakasz kialakítása, felszíni vízelvezetés, regionális 30.000 m3 csökken a Balaton korszerűsítése, karbantartása vápás csapadékvíz tározó terhelése útkialakítással, forrás belterületen 30.000 /km

108

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

19. A megújuló energiaforrások alkalmazásának elősegítése, energiatakarékos üzemeltetésének támogatása 20. Önkormányzati ingatlanok nyílászáró cseréje, teljes hőszigetelése

21. Villamosenergia külterületi hálózatfejlesztése

Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források ENERGIA-1., 2011-től Tervezés alatt KEOP, 2., LEV-2., folyamatosan önkorm. KLÍMA-2. támogatás

Eredmény indikátor

Napkollektorok üzembe helyezése (db)

Következmény indikátor Az önkormányzat gazdaságosabb működése

Felelős, közreműködő önkormányzat1, ingatlantulajdonosok

Az önkormányzat önkormányzat1 felesleges kiadásai csökkennek, több pénz jut életkörülményt javító fejlesztésekre ENERGIA-2. 2012-től Tervezés alatt lakosság, 100 ingatlanhoz jut el Javulnak a önkormányzat2, E.ON, E.ON, önkorm. az elektromos áram a külterületen folyamatosan lakosság támogatás fejlesztés által mezőgazdasággal (szőlőtermesztés) foglalkozók munkafeltételei ENERGIA-3., 2012-2013 KLÍMA-2.

Tervezés alatt KEOP, önkorm. támogatás

Az önkormányzati épületeken 30db nyílászáró cseréjére kerül sor

109

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

22. Lesencetomaj, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Uzsa önkormányzatai által fenntartott iskola és óvoda pedagógiai programjának része a környezet fokozott védelmének tanítása

23. Közterületek folyamatos karbantartása tisztítása, „Jó példával élen járj!”

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) TUDAT-1. 2011-től Az iskolai folyamatosan költségvetés része

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás

TUDAT-1, 2, 2011-től 1.000 Ft/év 3., folyamatosan KLÍMA-2., 3.

önkorm. támogatás, regionális forrás

24. Az Önkormányzat a település lakóit a TUDAT-2., 3., Évenként közterületek tisztán tartásával a tudatos megújuló környezetvédelemre ösztönzi, környezetvédelemmel kapcsolatos eseményeket szervez

500 /év

önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Az iskolába és A gyerekek önkormányzat2, óvodába járó környezet védelem iskola, civil gyerekek fiatal korban iránti felelőssége nő, szervezetek elsajátíthatják a környezettudatos környezetünk magatartás kialakul. védelmének fontosságát 5 hektáros közterület, A település lakói önkormányzat2, karbantartása környezetvédelem iskola, civil iránti felelőssége nő, szervezetek megvalósul a környezettudatos magatartás kialakul 200 ember a település Biztonságos önkormányzat2, civil és a környezet környezet szervezetek, iskola megóvásáért

110

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

25.

26.

27.

28.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, célok, várható költség pénzügyi indikátor közreműködő célállapot időpontja (eFt) források A külterületi ingatlanok elérhetőségét KÖZL-1. 2012-től Tervezés alatt ÚMVP, UFCE 8 km-es szakaszon Javul a közlekedés önkormányzat1 javító utak kiépítése, fejlesztése folyamatosan pénzeszközök kiépült, felújított utak biztonsága a (Szőlőhegyi út fejlesztése 1,1 km) külterületi utakon, a gazdálkodók közlekedési feltételei javulnak A belterületi utak folyamatos felújítása, KÖZL-1., 2. 2011-től Tervezés alatt regionális 2,4 km korszerű Javul a közlekedés önkormányzat1 forrás, önkorm. karbantartott biztonsága a forgalomszervezése folyamatosan támogatás, útszakasz kiépítése belterületen, a lakók ÚMVP komfortérzete nő A Kistérségen belül több funkciós KÖZL-1. 2013-2015 100.000 ÚMVP A 8 település között Javul a települések önkormányzat2, úthálózat kialakítása (Uzsa22 km-es úthálózat közötti kistérség Balatnederics közötti szervízút) épül meg összeköttetés, csökken a 84-es számú főút forgalma Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat KÖZL-2., 2013-2014 30.000 / km regionális Levegőszennyezés Környezetbarát önkormányzat2, forrás, önkorm. csökkenése megépítése egy vagy több kerékpáros KLÍMA-2. közlekedési eszköz Magyar Közút Nonprofit Zrt., bázissal támogatás (%),kiépített kerék- használatának párút hossza nő (km) terjedése kistérség

111

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

29. A szálló por mennyiségének csökkentése

30. Az allergén (gyom-) növények felmérése, irtása

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) EMB-3. 2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel EMB-2.

2011-től folyamatosan

200 Ft/év

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, szennyező vállalatok költség-vetése önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

Eredmény indikátor

2,4 km-es belterületi útszakasz portalanítása, pormegkötése megtörténik Közterületeken

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A környezet önkormányzat2, terhelése csökken, KTVF, ÁNTSZ, az emberek szennyező egészségi állapota intézmények javul A lakosság önkormányzat2, egészségi állapota és Földhivatal, MGSZ az életminőség Hivatal, civil javul, megbeteg. szervezetek száma csökken

112

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

31. Védett természeti és kulturális értékek védelmének szabályozása helyi rendeletben (kápolnafelújítása) 32. Tájékoztató kiadvány szerkesztése a település természetvédelmi értékeiről

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja BIODIV-1.,2., 2011-től 3. folyamatosan

Várható költség (eFt)

BIODIV-2.

2012-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel

33. Tájképi adottságok, értékek megőrzése BIODIV-3. az építészet terén, rendezési terv TEP-2.

2011-től folyamatosan

-

Várható pénzügyi források rendelet alkotás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A balatonfelvidéki önkormányzat2, építészeti BFNPI hagyományoknak megfelelő tájkép A kistérség védett Megfelelő civil szervezetek, értékeinek bemutatása tájékoztatás BFNPI, 2000 pld-ban készülő nyújtása, a térség önkormányzat2 kiadványban természeti kincseiről Megóvott műemlék épületek (db)

önkorm. támogatás, regionális forrás, LEADER program Szigorúan ellenőrzött rendezési tervben építési engedélyek meghatározásra (helyi rendeletek) került, önkorm. támogatás, civil szféra támogatása, regionális forrás

A balatonfelvidéki építészeti hagyományoknak megfelelő tájkép

önkormányzat2, körjegyzőség, BFNPI

113

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Ssz.

34.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja A szolgáltató tevékenységeket korlátozó ZAJ-1. 2011-től önkormányzati intézkedések rendeletek folyamatosan betartásának ellenőrzése

Várható költség (eFt)

Várható pénzügyi források rendelet betartatása

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Önkormányzati Javuló rendelet (jogszabály) életkörülmények

Felelős, közreműködő önkormányzat1

114

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Lesencefalu Ssz. Feladatok

1.

2011

2012

2013

2014

3. 4.

Új vízelvezető árkok építése

5.

Integrált vízgazdálkodás megvalósítása a Németfalusi árok vízgyűjtő területén FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Integrált szőlő termesztés módszer elterjesztése

6. 7.

8.

Az erózió kialakulásának megelőzése, árkok karbantartása TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A település zöldterületeinek ápolása, parkosítás

9.

A köztisztasági feladatok megszervezése

10.

Önkormányzati rendelettel helyi védelem kialakítása Régi iskola épület átalakítása

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

19. 20. 21.

2016

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA A szilárd burkolatú utak arányának növelése VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Vízfolyások állapotának javítása (Tapolca, Egerpatak) 30.000 m3-es víztározó kialakítása

2.

2015

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, fejlesztése A helyi (települési) komposztáló kialakítása KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Teljes közművesítés, a kialakítandó új építési telkeken A meglévő csatornahálózatra 100%-os rákötés elérése Szikkasztók felülvizsgálata, felszámolása Csapadékvíz elvezető rendszerek (záportározó) kiépítése ENERGIAGAZDÁLKODÁS A megújuló energiaforrások alkalmazásának elősegítése Önkormányzati ingatlanok nyílászáró cseréje, teljes hőszigetelése Villamosenergia külterületi hálózatfejlesztése

115

Ssz. Feladatok

22. 23. 24.

25. 26. 27.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Környezettudatos nevelés az óvodában, iskolában Közterületek folyamatos karbantartása Tudatos környezetvédelemre való ösztönzés, környezetvédelmi események szervezése KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET A külterületi úthálózat fejlesztése A belterületi úthálózat felújítása, forgalomszervezése Kistérségi több funkciós úthálózat kialakítása

28.

Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

29.

A szálló por mennyiségének csökkentése

30.

Allergén gyomnövények felmérése, védekezés BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE

31.

Helyi védelem kialakítása

32.

Tájékoztató kiadvány szerkesztése

33.

Tájképi értékek megőrzése az építészet terén ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

34.

Zajvédelmi előírások betratása legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

116

Lesenceistvánd TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz

Feladat, tervezett intézkedés

1.

A szilárd burkolatú, pormentes hegyi utak arányának növelése, csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésével együtt

2.

Külterületi gyűjtőutak szilárd burkolattal történő ellátása 1,5 km hosszan a csapadékvíz elvezetéssel együtt

Kapcsolódó célok, célállapot LEV-1., KLÍMA-3., FÖLD-4.

Megvalósítá s várható időpontja 2012-től folyamatosan

Várható költség (eFt) 40.000

Várható pénzügyi források ÚMVP, önkorm. támogatás

LEV-1., KLÍMA-3.

2011-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel

önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

4 km-rel nő az aszfaltozott hegyi utak hossza (km)

1,5 km-rel nő az aszfaltozott külterületi gyűjtőutak hossza

Következmény indikátor A légszennyezési adatokban mutatkozó káros anyag, zaj és porterhelés csökkenése A légszennyezési adatokban mutatkozó káros anyag, zaj és porterhelés csökkenése

Felelős, közreműködő önkormányzat1, lakosság

önkormányzat1, lakosság

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

3.

Feladat, tervezett intézkedés Meglévő vízelvezető árkok, felszíni vízfolyások kitisztítása, és ezek folyamatos karbantartása, ehhez új kotrógép beszerzése

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja VÍZ-1., 2011-től KLÍMA-3., folyamatosan KOMVÍZ-3.

Várható költség (eFt)

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális 15 km-es szakaszon a forrás, önkorm. meglévő vízelevezető támogatás árkok teljes körű kitisztítása, vízelvezetés megoldódik a településen

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Vízmosások, és az önkormányzat2, általuk okozott kár lakosság, hegyközség jelentősen csökken, hegyi utak karbantartási költségei csökkennek

117

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

4.

5.

Ssz.

6.

7.

Feladat, tervezett intézkedés Erózióvédelem valamint a külterületi utak, árkok rendben tartásával megelőzni az illegális szemétlerakó helyek létrejöttét Tájsebek rendbetétele

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) FÖLD-4., 2011-től 100 /év KLÍMA-3. folyamatosan

FÖLD-1. BIODIV-3.

2011-től folyamatosan

10-15.000

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, ÚMVP vállalkozó

Eredmény indikátor

8.

Épületek homlokzatának javítása (templom felújítása)

TEP-2.

9.

Önkormányzati rendelettel helyi / TEP-2. egyedi védelem alá helyezni épületeket, létesítményeket (kápolna, templom)

2011-től folyamatosan

1200 /év

önkorm. támogatás

2011-től folyamatosan

500 /év

2012-től

-

önkorm. támogatás, civil szféra rendelet alkotás

Felelős, közreműködő

7 km-es út és útpadka A talaj és víz szakasz folyamatos szennyezettség rendben tartása adatai javulnak

önkormányzat1

1 db bezárt bányaterület rekultivációja

önkormányzat2, vállalkozók

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források TEP-1., 2011-től 500 / év önkorm. 5 év alatt 1 ha-ra nő a EMB-2., folyamatosan támogatás, parkosított területek regionális mérete forrás

A település zöldterületeinek ápolása, bővítése parkosítása, (Hegyalja utca, Mályi patak melletti pihenőhely kialakítása 3500 m2-en) szálló por mennyiségének csökkentése A település köztisztasági feladatainak TEP-2. megszervezése (szemét összeszedés, hó eltakarítás, lomtalanítás, stb.)

Következmény indikátor

Kialakul az egységes tájkép

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

önkormányzat2, helyi A helyiek és a vendégek közérzete lakosok javul, a település vonzereje nő

Porterhelés csökken, önkormányzat2, Tisztított és karbantartott területek javul a környezet Remondis Kft. állapota, a lakosság aránya javul (%) komfortérzete nő Rendezett utcasorok, Kedvezően változik önkormányzat2, civil és házak száma nő a település kép szféra

Helyi /egyedi védettségű területek növekedése (ha, m2)

Növekedik a önkormányzat2, település vonzereje BfNPI

118

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

10. Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata 11.

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2011-től 500 folyamatosan

Illegális hulladéklerakók felszámolása HUL-3., hulladékgyűjtési akciókkal egybekötve FÖLD-5.

2011-től folyamatosan

12. A szelektív hulladékgyűjtés bővítése (4 HUL-1., 2., db gyűjtősziget), a veszélyes KLÍMA-2. hulladékokra vonatkozóan is

2011-től folyamatosan

13. A helyi (települési) komposztáló HUL-1.,2, kialakítása, mezőgazdasági hulladékok KLÍMA-2. újrahasznosítására

2012-2013

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források regionális önkormányzat2, 1 db TervMegvalósul a forrás, önkorm. dokumentáció korszerű kistérség támogatás hulladékgazdálkodás 300 /év önkorm. 1 db illegális lerakó Jelentősen javul a önkormányzat2, civil támogatás, megszüntetése környezet állapota, szervezetek Zöld forrás, és a lakosság civil forráséletkörülménye javul munkaerő A lakosság szemlélete Környezet terhelése önkormányzat2, részletes önkorm. megváltozik, korszerű csökken, a hulladék Remondis Kft. költségtámogatás, elemzést regionális hulladékgazdálkodás újrahasznosítása megvalósulhat igényel forrás Tervezés alatt regionális Egy darab Szelektív önkormányzat2, forrás, önkorm. komposztáló hulladékgyűjtést Remondis Kft. támogatás kialakítása, mely a segíti elő településről származó szerves hulladék befogadására alkalmas

119

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 14.. Külterületen, az egykori zártkerti részen KOMVÍZ-1. 2012-től 100.000 a csatornahálózat fejlesztése, továbbá folyamatosan belterületen 26 építési telek közművesítése 15. Település csapadékvíz-elvezető rendszerének felújítása

KOMVÍZ-3., KLÍMA-3.

2012-től folyamatosan

10.000 / km

Várható pénzügyi források regionális és EU forrás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

vízi-közmű társulat, 3km-es szakaszon 150 Csökken a db ingatlant érint környezeti önkormányzat2 veszélyforrás, javul a lakosság életkörülménye regionális Megfelelően A talaj és víz önkormányzat1 forrás, önkorm. kialakított szennyezettség támogatás csapadékvízelvezető adatai javulnak hálózat (km)

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 16. Megújuló energia források alkalmazása ENERGIA-3., 2012-től 150 / m2 különös tekintettel a napenergia KLÍMA-2. felhasználásra (óvoda fejlesztése) ENERGIA-3., 2013-tól Tervezés alatt 17. Szélerőmű park kialakítása Napenergia park KLÍMA-2.

Várható pénzügyi források KEOP, önkorm. támogatás vállalkozói tőke, KEOP

Eredmény indikátor 10 db 2m2 napkollektor üzembe helyezése Kiépített szélerőmű park, szélkerekek (db), előállított villamos energia (kWh)

Következmény indikátor Az önkormányzat fenntartási költségei csökkennek Hagyományos energiahordozók kiváltása, környezetbarát energia felhasználás

Felelős, közreműködő önkormányzat1

Vállalkozók (német befektető), önkormányzat2

120

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 18. Lesencefalu, Lesenceistvánd, TUDAT-1. 2011-től Az iskolai Lesencetomaj és Uzsa önkormányzatok folyamatosan költségvetés által fenntartott iskola és óvoda része pedagógiai programjának része, a környezet fokozott védelmének tanítása 19. Az Önkormányzat a település lakóit a TUDAT-2., 3., Évenként 200 /év közterületek tisztaságával tudatos TEP-2.. megújuló környezetvédelemre ösztönzi, kapcsolódó rendezvények szervezésével

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás

önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A gyerekek Az iskolába és önkormányzat2, óvodába járó gyerekek környezet védelem iskola, civil iránti felelőssége nő, szervezetek fiatalon elsajátítják környezetvédelem a környezettudatos alapjait magatartás kialakul. Rendezvények, Biztonságos önkormányzat2, civil előadások száma (db) környezet szervezetek, iskola

121

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

20. A külterületi ingatlanok elérhetőségét javító utak kiépítése, fejlesztése (mezőgazdasági utak fejlesztése 4 km)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KÖZL-1. 2012-től 15.000

21. A belterületi utak folyamatos felújítása, KÖZL-1., 2. forgalomszervezése (Hegyalja u.)

2012-től folyamatosan

22. A Kistérségen belül, településeket KÖZL-1., összekötő több funkciós úthálózat LEV-1. kialakítása, ami kerékpáros közlekedésre is alkalmas

2013-2015

23. A meglévő járdák és gyalogos forgalomra kijelölt területek karbantartása, bővítése

2011-től folyamatosan

KÖZL-2.

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források ÚMVP, UFCE, 4 km-es szakaszon az Javul a közlekedés önkormányzat2, önkorm. aszfaltozás biztonsága, a Magyar Közút támogatás megtörténik külterületi utakon, a Nonprofit Zrt. gazdálkodók közlekedési feltétele Tervezés alatt regionális 6 km karbantartott Javul a közlekedés önkormányzat2, forrás, ÚMVP, útszakasz biztonsága a Magyar Közút önkorm. belterületi utakon, a Nonprofit Zrt. támogatás lakók komfortérzete nő 100.000 regionális A 8 település között Javul a települések önkormányzat2, forrás 22 km-es úthálózat közötti kistérség épül meg összeköttetés, csökken a 84-es számú főút forgalma, környezetbarát közlekedési eszköz használatának terjedése A meglévő járdák Javul a gyalogosok önkormányzat2, 10.000 /km regionális forrás, önkorm. karbantartása, és ezek közlekedés Magyar Közút Nonprofit Zrt. támogatás bővítése (m) biztonsága

122

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

24. Egészséges életmód népszerűsítése, sportolási lehetőségek bővítésével (falunappal egybekötve)

25. Az allergén (gyom-) növények felmérése, irtása

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) EMB-1. 2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel EMB-2.

2011-től folyamatosan

200 /év

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, civil szféra támogatása, TÁMOP önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Sportolási lehetőségek A lakosság bővülése egészségi állapota (rendezvények száma) javul

Közterületen a gyomok irtása megtörténik (ha)

Felelős, közreműködő önkormányzat2, civil szervezetek

A lakosság önkormányzat2, egészségi állapota és Földhivatal, Vp. az életminőség Megyei Kormányhiv. javul, megbeteg. Növény- és Talaj. Ig. száma csökken , civil szervezetek

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 26. A Lesence patak partján lévő éger fasor BIODIV-1., 2. 2012-től 200 védelmi koncepciójának kialakítása

Várható pénzügyi források tulajdonos

27. Történelmi tanösvény kiépítése BIODIV-2. templomtól a kápolnáig, 14 db pihenőhely kialakításával, továbbá erdei iskola kialakítása

2012-től

2.000

önkorm. támogatás, BFNPI, regionális forrás

28. Tájékoztató kiadvány szerkesztése a BIODIV-2. település természetvédelmi és turisztikai értékeiről (kistérségi szinten és különkülön)

2012-től

800

önkorm. támogatás, regionális forrás, LEADER program

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

2 km hosszan elterülő Továbbra is zaj és önkormányzat1 fasor megóvása porvédelmet nyújt a település számára 800 m-es tanösvény Csökken a környezet önkormányzat2, kialakítása terhelése, a BfNPI pihenőhelyek kialakításával csökken a szemetelés az erdőben A térség védett Megfelelő civil szervezetek, értékeinek bemutatása tájékoztatás a Térség BfNPI, a 2000 pld-ban természeti kincseiről önkormányzat2 készülő kiadványban

123

29. Tájképi adottságok, értékek megőrzése BIODIV-3., az építészet terén, kulturális örökség TEP-2.. védelme

2011-től folyamatosan

rendelet

építési engedély kiadás, önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

Szigorúan ellenőrzött A balatonfelvidéki építési engedélyek építészeti (helyi rendeletek) hagyományoknak megfelelő tájkép

önkormányzat2, körjegyzőség, BfNPI

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Ssz.

30.

Feladat, tervezett intézkedés Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására (ipari övezet terén)

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja ZAJ-1. 2011-től folyamatosan

Várható költség (eFt)

Várható pénzügyi források rendelet betartatás

Eredmény indikátor

Zajterhelési értékek változása (dB)

Következmény indikátor A lakosok életkörülménye javul

Felelős, közreműködő önkormányzat2, vállalkozók

KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

31. Havária program (katasztrófavédelmi terv) kidolgozása évenként

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIZ-1., 2012-től 200 /év TUDAT-3.

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Kidolgozott havária program

Következmény indikátor Biztonságos környezet

Felelős, közreműködő önkormányzat2, katasztrófavédelmi igazgatóság

önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

124

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Lesenceistvánd

Ssz. Feladatok

2011

2012

2013

2014

5.

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA A szilárd burkolatú hegyi utak arányának növelése Külterületi gyűjtőutak szilárd burkolattal történő ellátása VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Árkok, felszíni vízfolyások kitisztítása, és ehhez új gép beszerzése FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Az erózió kialakulásának megelőzése, árkok karbantartása Tájsebek rendbetétele

6.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A település zöldterületeinek ápolása, parkosítás

7.

A köztisztasági feladatok megszervezése

8.

Épületek homlokzatának javítása

9.

Épületek helyi védelem alá helyezése

1. 2.

3.

4.

10. 11. 12. 13. 14. 15.

16. 17.

2015

2016

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata Illegális hulladéklerakók felszámolása A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, fejlesztése A helyi (települési) komposztáló kialakítása KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Az egykori zártkerti részen a csatornahálózat fejlesztése Település csapadékvíz-elvezető rendszerének felújítása ENERGIAGAZDÁLKODÁS A megújuló energiaforrások alkalmazásának elősegítése Szélerőmű, napenergia park kialakítása

125

Ssz. Feladatok

18. 19.

20. 21.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Környezettudatos nevelés az óvodában, iskolában Közterületek folyamatos karbantartása, környezetvédelmi rendezvények KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET A külterületi úthálózat fejlesztése

22.

A belterületi úthálózat felújítása, forgalomszervezése Kistérségi több funkciós úthálózat kialakítása

23.

Járdák karbantarása, bővítése KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

24.

Egészséges életmód népszerűsítése

25.

Allergén gyomnövények felmérése, védekezés BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE

26.

Éger fasor védelmi koncepciójának kialakítása

27.

Történelmi tanösvény kiépítése

28.

Tájékoztató kiadvány a település értékeiről

29.

Tájképi adottségok, kulturális örökség megőrzése ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

30.

Zajvédelmi előírások betratása KÖRNYEZETBIZTONSÁG

31.

Havária program kidolgozása legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

126

Lesencetomaj TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz.

1.

Feladat, tervezett intézkedés A még működő kavicsbánya lezárt területeinek rekultivációja, erdőtelepítéssel, mely erdő leköti a településhez közel fekvő bányában, nagy mennyiségben felszálló port.

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) Nem ismert LEV-1., 2012-től FÖLD-1. folyamatosan

Várható pénzügyi források vállalkozó, ÚMVP

Eredmény indikátor

10 hektáros erdő telepítése

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A légszennyezési Readymix-Lesence adatokban mutatkozó Kft., HM Erdészet káros anyag, zaj és önkormányzat2 porterhelés csökkenése

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

2.

Feladat, tervezett intézkedés A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása (mederrendezés, hulladék eltávolítás), az esetleges szennyező anyag bemosódások elleni intézkedések megtételével

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) VÍZ-1., 2011-től 1.500 KLÍMA-3. folyamatosan

Várható pénzügyi források

regionális forrás, önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

1km természetes Vízminőségi vízfolyás kitisztítása, állapotjellemzők kiiszapolása értéke javul megtörténik

Felelős, közreműködő önkormányzat2, Balaton-felvidéki Vízitársulat

127

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

3.

Ssz.

4.

5.

Feladat, tervezett intézkedés A tájsebek rekultivációja – a kavicsbánya tájrendezési terv megvalósítását ütemezni kell és a bányászat által felhagyott terület erdősítését meg kell kezdeni és folytatni

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) FÖLD-1., 2012-től 353.217 BIODIV-3. folyamatosan

Várható pénzügyi források vállalkozó

Eredmény indikátor

Tájsebek Természet-közeli helyreállítása (466148 állapot helyreáll, m2), csökken a megszűnnek a balesetveszély és a felszíni talaj degradálódás(%) egyenetlenségek

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források A település zöldterületeinek ápolása, TEP-1., 2011-től 500-700 / év önkorm. Parkosítás, gondozás bővítése, parkosítása KLÍMA-3. folyamatosan támogatás, valósul meg regionális forrás A település köztisztasági feladatainak TEP-2. 2011-től 800 /év önkorm. Tisztított és megszervezése (szemét összeszedés, hó folyamatosan támogatás karbantartott területek eltakarítás, stb.) aránya javul (%) Feladat, tervezett intézkedés

Következmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő Readymix-Lesence Kavicsbánya Kft.

Felelős, közreműködő

A helyiek és a önkormányzat1 vendégek közérzete javul, a település vonzereje nő Porterhelés csökken, önkormányzat2,. javul a környezet állapota, a lakosság komfortérzete nő

128

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2011-től 500

6.

Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata

7.

Illegális hulladéklerakók felszámolása HUL-3., hulladékgyűjtési akciókkal egybekötve TUDAT-1.

2011-től folyamatosan

-

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális 1 db Tervforrás, önkorm. dokumentáció támogatás önkéntes 2 db illegális lerakó munka, megszüntetése önkorm. támogatás, Zöld forrás

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

önkormányzat2, Megvalósul a korszerű kistérség hulladékgazdálkodás Jelentősen javul a önkormányzat2, civil környezet állapota, szervezetek és a lakosság életkörülményei is

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

8.

9.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) A szennyvíznek a környezetre káros KOMVÍZ-2. 2011-től részletes módon való kezelésének megszüntetése, költségszikkasztók felszámolása elemzést igényel Laktanya fejlesztés Tapolcával közösen KOMVÍZ-1. 2012-től részletes – közművesítés (148 ha) folyamatosan költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, DRV Zrt. forrásai önkorm. támogatás, DRV Zrt. forrásai

Eredmény indikátor

Megfelelő záródású szikkasztó alkalmazása

Következmény indikátor

Csökken a környezeti veszélyforrás, javul az életkörülmény Kiépített köz,űhálózat Csökken a hossza (km) környezeti veszélyforrás, javul az életkörülmény

Felelős, közreműködő önkormányzat2, DRV Zrt., lakosság önkormányzat2, Tapolca

129

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

10. A meglévő önkormányzati épületek teljes fűtés korszerűsítése és hőszigetelése, nyílászárók cseréje (iskola épületben)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) ENERGIA-3., 2014-ig 2.500 /év KLÍMA-2. folyamatosan

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás és KEOP

Eredmény indikátor

8 db önkormányzati épület teljes fűtés korszerűsítése

Következmény indikátor Az önkormányzat felesleges kiadásai csökkennek, több pénz jut életkörülményt javító fejlesztésre

Felelős, közreműködő önkormányzat1

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

11. Az iskolában 1994 óta működik környezetvédelmi szakkör, melynek folytatása fejlesztése indokolt (ökoiskola)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) TUDAT-1. 2011-től 200 /év folyamatosan

12. Az Önkormányzat a település lakóit a TUDAT-2., 3., Évenként közterületek tisztaságával tudatos TEP-1., megújuló környezetvédelemre ösztönzi, HUL-3. kapcsolódó rendezvények szervezésével

200 /év

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás

önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Évenként 20 iskolás A gyerekek vesz ezeken a környezet védelem szakkörökön részt, iránti felelőssége nő alapvető ismeretek a környezettudatos szerzése a környezetv. magatartás kialakul 400 ember a település Biztonságos és a környezet környezet megóvásáért

Felelős, közreműködő önkormányzat2, iskola, civil szervezetek önkormányzat2, civil szervezetek, iskola

130

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 13. A belterület utak folyamatos felújítása, KÖZL-1. 2012-től 5.000 Ft/év forgalomszervezése (Hertelendy Ferenc folyamatosan u.)

14. A Kistérségen belül, településeket összekötő több funkciós úthálózat kialakítása

KÖZL-1.

2013-2015

100.000

15. Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése egy vagy több kerékpáros bázissal

KÖZL-2.

2011-től

30.000 / km

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális Felújított, korszerű forrás, önkorm. utak támogatás, ÚMVP

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Javul a közlekedés önkormányzat2, biztonsága a Magyar Közút belterületi utakon, a Nonprofit Zrt. lakók komfortérzete nő regionális A 8 település között Javul a települések önkormányzat, forrás 22 km-es úthálózat közötti kistérség épül meg összeköttetés, csökken a 84-es számú főút forgalma regionális Levegőszennyezés Környezet-barát önkormányzat2, forrás, önkorm. csökkenése közlekedési eszköz Magyar Közút Nonprofit Zrt., támogatás, (%),kiépített használatának kerékpárút hossza nő terjedése Kistérség (km)

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

16. Egészséges életmód népszerűsítése – sportolási lehetőségek bővítésével

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) EMB-1. 2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, civil szféra, TÁMOP

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Sportolási lehetőségek A lakosság bővülése egészségi állapota javul

Felelős, közreműködő önkormányzat2, civil szervezetek, sportkör

131

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

17. Tájékoztató kiadvány szerkesztése a település természetvédelmi értékeiről

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIODIV-2. 2012-től 800 folyamatosan

18. Tájképi adottságok, értékek megőrzése BIODIV-3., az építészet terén, kulturális örökség TEP-2. védelme

2011-től folyamatosan

BFNPIengedély

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, LEADER program önkorm. támogatás, civil szféra támogatása, regionális forrás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A kistérség védett Kedvezően változik civil szervezetek, értékeinek bemutatása a település külső BfNPI, 2000 pld-ban készülő megjelenése önkormányzat2 kiadványban

Szigorúan ellenőrzött A balatonfelvidéki építési engedélyek építészeti hagyományoknak megfelelő tájkép

önkormányzat2, körjegyzőség, BfNPI

132

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Ssz.

19.

Feladat, tervezett intézkedés Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja ZAJ-1. 2011-től -

Várható költség (eFt)

Várható pénzügyi források rendelet betartatása

Eredmény indikátor

Zajterhelési értékek változása (dB)

Következmény indikátor A lakosok életkörülménye javul

Felelős, közreműködő önkormányzat2, vállalkozók

KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

20. Havária program felülvizsgálata évenként

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIZ-1., 2. Évenként 50 /év TUDAT-3. megújuló

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Kidolgozott havária program

Következmény indikátor Biztonságos környezet

Felelős, közreműködő önkormányzat2, katasztrófa-védelmi igazgatóság

önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

133

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Lesencetomaj Ssz. Feladatok

1.

2.

3.

4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

11.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA A kavicsbánya lezárt ter. fásításával a pos megkötése a VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT A kavicsbánya rekultivációjával a tájseb helyreállítása TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A település zöldterületeinek ápolása, bővítése A település köztisztasági feladatainak megszervezése HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata Illegális hulladéklerakók felszámolása KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A körny.károsító szennyvízkezelések megszűntetése Laktanya fejlesztés, közművesítés ENERGIAGAZDÁLKODÁS Önkormányzati ingatlanok nyílászáró cseréje, fűtés korszerűsítése KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE

12.

Iskolai környezetvédelmi szakkör fejlesztése, ökoiskola A lakosság öszönzése a közterületek tisztántartásával KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET

13.

A belterületi úthálózat felújítása

14.

Kistérségi többfunkciós úthálózat kialakítása

15.

Kistérségi és helyi kerékpárút

134

Ssz. Feladatok

2011

2012

2013

2014

2015

2016

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG 16.

Egészséges életmódra nevelés BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE

17.

Tájékoztató kiadvány szerkesztése

18.

Tájképi értékek megőrzése ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

19.

20.

Zajvédelmi előírások betartása új és meglévő létesítmények esetében KÖRNYEZETBIZTONSÁG Havária terv készítés legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

135

Nemesvita

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) LEV-1., 2012-től 4 100.000 KLÍMA-3. ütemben

1.

A szilárd burkolatú, pormentes hegyi, külterületi utak arányának növelése, csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésével együtt

2.

A 84-es számú főút mellé védő erdő sáv LEV-1., telepítése KLÍMA-3.

2012-ig folyamatosan

1.000

Várható pénzügyi források regionális forrás, önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

5 km-rel nő a aszfaltozott külterületi utak hossza

KözOP, ÚMVP 300 db facsemete ültetése

Következmény indikátor A légszennyezési adatokban mutatkozó káros anyag, zaj és porterhelés csökkenése Levegőszennyezés és zajterhelés csökken (%)

Felelős, közreműködő önkormányzat1

önkormányzat2, Vp. Megyei Kormányhiv. Erdészeti Igazgatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt.

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

3.

4.

Feladat, tervezett intézkedés A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása (mederrendezés, hulladék eltávolítás), az esetleges szennyező anyag bemosódások elleni intézkedések megtételével Új vízelvezető árkok karbantartása, a csapadékvíz záportározóba való elvezetése

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) VÍZ-1.,2 2012-től 20.000 KLÍMA-3. folyamatosan

Várható Eredmény indikátor Következmény pénzügyi indikátor források 1km természetes Vízminőségi regionális forrás, önkorm. vízfolyás kitisztítása, állapotjellemzők támogatás kiiszapolása értéke javul megtörténik

VÍZ-1., KOMVÍZ-3., KLÍMA-3.

önkorm. támogatás, regionális forrás

2012-től több 20.000 ütemben

4 km árok kitisztítása A felszíni vizek szennyezőanyag csökkentése

Felelős, közreműködő önkormányzat2, Vízügyi Igazgatóság, BfNPI

önkormányzat2, lakosság, hegyközség

136

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja FÖLD-2. 2013-tól -

5.

Integrált szőlő termesztés módszer elterjesztése

6.

Erózióvédelem, külterületi utak, árkok rendben tartásával közmunka program keretében

7.

Bányató vízminőségvédelmi fejlesztése, FÖLD-1., bánya rekultiváció megvalósítása BIODIV-3.

Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

8.

A település zöldterületeinek ápolása, bővítése, parkosítása, pihenőhelyek kialakítása

9.

A település köztisztasági feladatainak megszervezése

FÖLD-4., KLÍMA-3.

2012-től folyamatosan

2012-től

Várható költség (eFt)

500 /év

Várható pénzügyi források ÚMVP, vállalkozók

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Jelentősen csökken a önkormányzat2, talajba jutó növény vállalkozók, védőszerek tanácsadók mennyisége 7 km-es út és útpadka Talaj és víz önkormányzat2, szakasz folyamatos szennyezettség Balaton-felvidéki rendben tartása adatai javulnak Vízitársulat

20 hektáros mezőgazdasági területet érint

önkorm. támogatás, regionális forrás, ÚMVP Tervezés alatt vállalkozó Jóléti tó fejlesztése 10 A település Mega Top 93 Bt., ha területen vonzereje nő a önkormányzat2 terület rendezésével

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források TEP-1., 3., 2011-től 500 / év önkorm. 5 év alatt 1 ha-ra nő a KLÍMA-3. folyamatosan támogatás, rendbe tett területek regionális mérete forrás TEP-1. 2011-től 500 /év önkorm. Tisztított és folyamatosan támogatás karbantartott területek aránya javul (%)

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A helyiek és a önkormányzat2, helyi vendégek közérzete lakosok javul, a település vonzereje nő Porterhelés csökken, önkormányzat2, javul a környezet Remondis Kft. állapota, a lakosság komfortérzete nő

137

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

10. Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2011-től 500

11. Illegális hulladéklerakók felszámolása HUL-3., hulladékgyűjtési akciókkal egybekötve FÖLD-1. (évente kétszer)

2012-től folyamatosan

100 /év

12. A szelektív hulladékgyűjtés HUL-1.,, 2. elterjesztése, fejlesztése, kiterjesztése a KLÍMA-2. veszélyes hulladékokra vonatkozóan is

2012-től

540 / gyűjtősziget

13. Építési törmelék lerakó kialakítása a lakott területtől ÉK-re

2012-2013

részletes költségelemzést igényel

2012-től

1.500

HUL-3.

14. A helyi (települési) komposztáló HUL-2., kialakítása, mezőgazdasági hulladékok KLÍMA-2. újrahasznosítására, aprítógép beszerzése

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális 1 db Tervforrás, önkorm. dokumentáció támogatás önkorm. 1 db illegális lerakó támogatás, megszüntetése civil szféra – 20-30 m3 tavasszal munkaerő, Zöld forrás A lakosság szemlélete önkorm. megváltozik, korszerű támogatás, regionális hulladékgazdálkodás, forrás 2 db gyűjtő sziget kialakítása önkorm. 1 ha területe támogatás kialakítása az építési törmelék elhelyezésére

regionális Egy darab forrás, önkorm. komposztáló támogatás kialakítása, mely a településről származó szerves hulladék befogadására alkalmas

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

önkormányzat2, Megvalósul a korszerű kistérség hulladékgazdálkodás Jelentősen javul a önkormányzat2, környezet állapota, civil szervezetek és a lakosság életkörülménye javul Környezet terhelése önkormányzat2, csökken, a hulladék Remondis Kft. újrahasznosítása megvalósulhat Korszerű önkormányzat2, hulladékgazdálkodás lakosság megvalósul, település rendezettsége nő (illegális elhelyezés csökken) Szelektív önkormányzat2, hulladékgyűjtés Remondis Kft. megvalósul

138

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

15. Teljes közművesítés, a kialakítandó 20 db új építési magántulajdonú telkeken

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KOMVÍZ-1. 2012-től 220/telek folyamatosan

16. A meglévő csatornahálózatra 100%-os rákötés elérése

KOMVÍZ-1.

2011-től folyamatosan

-

17. Csapadékvíz elvezető rendszerek korszerűsítése, karbantartása (Balatonedericsi záportározóba vezető árok rendben tartása)

KOMVÍZ-3., KLÍMA-3.

2012-2013

20.000

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források regionális Az új építési telkek Javulnak a fiatalok vízi-közmű társulat, forrás, önkorm. teljes közművesítése letelepedési esélyei, önkormányzat2 támogatás valósul meg csökken a falu elöregedése 250 ingatlan Csökken a önkormányzat2, vízikapcsolódik a 2003- környezeti közmű társulat ban kiépített veszélyforrás, javul csatornahálózatra a lakosság életkörülménye önkorm. 4 km vízelvezető árok Megoldódik a önkormányzat1 támogatás, kitisztítása felszíni vízelvezetés, KÖVIZIG regionális megtörténik csökken a Balaton forrás terhelése

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 18. Önkormányzati ingatlanok fűtés ENERGIA-3., 2012-2013 10.000 korszerűsítése, nyílászáró cseréje, falak KLÍMA-2. teljes külső hőszigetelése

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források önkorm. 3 db önkormányzati támogatás, épületenergetikai regionális korszerűsítése forrás, KEOP

19. Megújuló energia források alkalmazása ENERGIA-3., 2012-től 150 / m2 különös tekintettel a napenergia LEV-4., folyamatosan felhasználásra KLÍMA-2.

KEOP, önkorm. támogatás

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Az önkormányzat önkormányzat2, E.ON kiadása csökken, több pénz jut életkörülményt javító fejlesztésekre 10 db 2m2 Az önkormányzat önkormányzat1 napkollektor üzembe fenntartási költségei helyezése csökkennek

139

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

20. Tisztasági nap, a környezetünk megóvásáért (Föld napja, Víz világnapja)

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja TUDAT-1. Folyamatosan évente egyszer

21. Közterületek folyamatos karbantartása tisztítása „Jó példával élen járj!”

TUDAT-1., KLÍMA-3.

22. Az Önkormányzat a település lakóit a közterületek tisztaságával tudatos környezetvédelemre ösztönzi, kapcsolódó rendezvények szervezésével

TUDAT-1., 3., Évenként TEP-1., megújuló HUL-3., KLÍMA-3.

Várható költség (eFt)

2011-től 1.000 /év folyamatosan

200 /év

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás

önkorm. támogatás

önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Tisztasági nap, a önkorműányzat1 környezetünk civil szervezetek megóvásáért (Föld óvaodák, iskolák napja, Víz világnapja) Közmunka program Közterületek önkorműányzat1 keretében valósul meg folyamatos civil szervezetek a közterületek karbantartása karbantartása és tisztítása „Jó tisztántartása példával élen járj!” Rendezvények, Az Önkormányzat a önkorműányzat1 előadások száma (db) település lakóit a Remondis Kft. közterületek tisztaságával tudatos környezetvédelemre ösztönzi, kapcsolódó rendezvények szervezésével 2 db település közterületeit tisztítják meg a diákok a szeméttől

140

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

23. A külterületi ingatlanok elérhetőségét javító utak felújítása

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KÖZL-1. 2014-ig több 30.000 ütemben

24. A belterületi utak folyamatos felújítása, KÖZL-1. forgalomszervezése

2012-től folyamatosan

28.000 / km

25. A Kistérségen belül, településeket összekötő több funkciós úthálózat kialakítása (Balatonedericcsel és Hegymagassal)

2013-2015

100.000

26. Környezetvédelmi szempontú KÖZL-2. gépjárműforgalom korlátozását elősegítő módszer kialakítása (egyirányúsítás)

2012-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel

27. Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése egy vagy több kerékpáros bázissal (tervek készítése folyamatban van)

2012-től

30.000 / km

KÖZL-1., LEV-1.

KÖZL-2., KLÍMA-2.

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális 7 km-es szakaszon forrás, önkorm. felújított utak támogatás, ÚMVP

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Javul a közlekedés önkormányzat2, biztonsága a Magyar Közút külterület utakon, a Nonprofit Zrt. gazdálkodók közlekedése feltétele javul regionális 4 km-es szakaszon, Javul a közlekedés önkormányzat2, forrás, önkorm. felújított, korszerű biztonsága a Magyar Közút támogatás, utakat tart fenn az belterületi utakon, a Nonprofit Zrt. lakók komfortérzete ÚMVP önkormányzat nő PEA, ÚMVP A 8 település között Javul a települések önkormányzat2, 22 km-es úthálózat közötti kistérség épül meg összeköttetés, csökken a 84-es számú főút forgalma önkorm. Szűkkeresztmetszetek Javul a közlekedés önkormányzat2, Magyar Közút támogatás, felszámolódnak, biztonsága a regionális átjutási idő csökken belterületi utakon, a Nonprofit Zrt. forrás (perc) lakók komfortérzete nő Levegőszennyezés Környezetbarát önkormányzat2, regionális forrás, önkorm. csökkenése közlekedési eszköz Magyar Közút Nonprofit Zrt.., támogatás (%),kiépített használatának kerékpárút hossza nő terjedése kistérség (km)

141

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

28. A szálló por mennyiségének csökkentése

29. Egészséges életmód népszerűsítése – sportolási lehetőségek bővítésével

30. Az allergén (gyom-) növények felmérése, tájékoztató és megelőző tevékenység (vetélkedők gyerekek részére)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) EMB-3. 2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel EMB-1. 2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel EMB-2. 2011-től 500 /év folyamatosan

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, vállalkozók önkorm. támogatás, civil szféra, TÁMOP önkorm. támogatás, civil szféra

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Por eltakarítás, A környezet pormegkötés terhelése csökken, locsolással 4km-es egészségi állapot belterületi szakaszon javul Sportolási lehetőségek A lakosság bővülése egészségi állapotának javulása Allergiás megbetegedések számának csökkenése (db)

Felelős, közreműködő önkormányzat2, KTVF, ÁNTSZ, szennyező intézmények önkormányzat2, civil szervezetek

A lakosság önkormányzat2, egészségi állapota és Földhivatal, az életminőség javul Vp. Megyei Kormányhiv. Növényés Talaj. Ig., civil szervezetek

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 31. A településhez kapcsolódó területeken a BIODIV-1., 2012-től 200 /év növényzet, állatvilág, a természeti TEP-2., folyamatosan képződmények, talaj és vizek KLÍMA-3. védelmének megszervezése 32. Tájékoztató kiadvány szerkesztése a település természetvédelmi értékeiről

BIODIV-2.

2012-től folyamatosan

800

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, BFNPI, regionális forrás önkorm. támogatás, regionális forrás, LEADER program

Eredmény indikátor

A területek eredeti állapotukban kell megőrizni

Következmény indikátor Természetes élőhelyek megőrzése biztosítottá válik

Felelős, közreműködő önkormányzat2, BfNPI

A kistérség védett Megfelelő civil szervezetek, értékeinek bemutatása tájékoztatás a térség BfNPI, 2000 pld-ban készülő természeti értékeiről önkormányzat2 kiadványban

142

KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 33. Információs hálózat és havária program BIZ-1., 2011-től 200 /év kidolgozása évenként TUDAT-3.

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Kidolgozott havária program

Következmény indikátor Biztonságos környezet

Felelős, közreműködő önkormányzat2, katasztrófavédelmiigazgatóság

önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

143

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Nemesvita Ssz. Feladatok

2011

2012

2013

2014

2015

2016

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA 1.

Külterületi hegyi utak építése

2.

Erdősáv telepítése a 84. sz. főút mentén

3. 4.

5. 6. 7.

8. 9.

10. 11. 12. 13. 14.

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása Új vízelvezető árkok építése, és ezek karbantartása FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Integrált szőlő termesztési módszer elterjesztése Az erózió kialakulásának megelőzése, mértékének csökkentése Bányató vízminőségvédelmi fejlesztése, bányarekultiváció TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A település zöldterületeinek ápolása, bővítése A település köztisztasági feladatainak megszervezése HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata Illegális hulladéklerakók felszámolása A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, fejlesztése Építési törmelék lerakó kialakítása

15.

Települési komposztáló létesítés, aprítógép beszerzés KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Új telkek kialakítása, közművesítése

16.

A csatorna hálózat rákötéseinek bővítése

17.

Csapadékvíz elvezető rendszerek záportározó kiépítése ENERGIAGAZDÁLKODÁS Önkormányzati ingatlanok nyílászáró cseréje, fűtés korszerűsítése Megújuló energia források alkalmazása

18. 19.

144

Ssz. Feladatok

20. 21.

2011

2012

2014

2015

2016

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Környezetvédelmi események szervezése

23.

A települési környezet szépítése „Jó példával élen járj!” A lakosság öszönzése a közterületek tisztántartásával KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET A külterületi utak fejlesztése

24.

A belterületi úthálózat felújítása

25.

Kistérségi többfunkciós úthálózat kialakítása

26.

Forgalomszervezési módszerek alkalmazása

27.

Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

28.

A szálló por mennyiségének csökkentése

29.

Egészséges életmódra nevelés

30.

Allergén gyomnövények felmérése, védekezés

22.

2013

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE 31.

Természeti értékek védelmének biztosítása

32.

Tájékoztató kiadvány KÖRNYEZETBIZTONSÁG

33.

Havária terv készítés legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

145

Raposka

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz.

1.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) A szilárd burkolatú, pormentes utak LEV-1., 2012-től részletes arányának növelése, csapadékvízKLÍMA-3. költségelvezető rendszer kiépítésével együtt a elemzést vasútállomás felé és a hegyi területeken igényel

Várható pénzügyi források regionális forrás, önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

5 km-rel nő a aszfaltozott külterületi utak hossza

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A légszennyezési önkormányzat1 adatokban mutatkozó káros anyag, zaj és porterhelés csökkenése

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

2.

Feladat, tervezett intézkedés A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása (mederrendezés, hulladék eltávolítás), az esetleges szennyező anyag bemosódások elleni intézkedések megtételével

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) VÍZ-1.,2 2011-től részletes KLÍMA-3. folyamatosan költségelemzést igényel

Várható Eredmény indikátor Következmény pénzügyi indikátor források regionális természetes vízfolyás Vízminőségi forrás, önkorm. kitisztítása, állapotjellemzők támogatás kiiszapolása értéke javul megtörténik (m)

Felelős, közreműködő önkormányzat2, Vízügyi Igazgatóság, BFNPI

146

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

3.

Erózióvédelem, külterületi utak, árkok rendben tartásával közmunka program keretében

4.

Parlagterületek művelésbe vonása, kezelése

Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

5.

Kulturház tetőterének beépítése

6.

Ravatalozó építése-felújítása

7.

Útszéli keresztek felújítása

8.

Parkosítás

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) FÖLD-4., 2011-től 500 /év KLÍMA-3. folyamatosan

FÖLD-1.

2012-től folyamatosan

-

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, ÚMVP Földtulajdonosok forrásai

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

7 km-es út és útpadka Talaj és víz szakasz folyamatos szennyezettség rendben tartása adatai javulnak

önkormányzat2, Balaton-felvidéki Vízitársulat

Csökkenő parlagterületek (ha)

önkormányzat2, földtulajdonosok

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források TEP-2. 2012 -2013 részletes önkorm. Beépített tetőtér (m2) költségtámogatás, elemzést regionális igényel forrás TEP-2. 2012 részletes önkorm. Felújított, tájba illő költségtámogatás, épület (db) elemzést regionális igényel forrás TEP-2., 2012-2013 részletes önkorm. Felújított keresztek BIODIV-3. költségtámogatás, (db) elemzést regionális igényel forrás TEP-1. 2012 -től részletes önkorm. Parkoított terület (m2) költségtámogatás, elemzést regionális igényel forrás

Rendezettebb külterületek

Következmény indikátor Nőtt a közösségi terek kapacitása

Felelős, közreműködő önkormányzat1

Javul a településkép önkormányzat1

Javul a településkép önkormányzat1 a kulturális örökség védelmén keresztül Javul a településkép, önkormányzat1 nő a rendezett zöldterület

147

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

9.

Feladat, tervezett intézkedés Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2011-től 500 folyamatosan

10. Illegális hulladéklerakók felszámolása HUL-3., hulladékgyűjtési akciókkal egybekötve FÖLD-1. (évente kétszer)

2011-től folyamatosan

100 /év

11. A szelektív hulladékgyűjtés HUL-1.,, 2. elterjesztése, fejlesztése, kiterjesztése a KLÍMA-2. veszélyes hulladékokra vonatkozóan is

2011-től

540 / gyűjtősziget

12. A zöldhulladékok komposztálásának bevezetése települési/háztartási formában

2012-től

1.500

HUL-2., KLÍMA-2.

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források regionális önkormányzat2, 1 db TervMegvalósul a forrás, önkorm. dokumentáció korszerű kistérség támogatás hulladékgazdálkodás önkorm. Illegális lerakók Jelentősen javul a önkormányzat2, civil környezet állapota, a szervezetek támogatás, megszüntetése civil szféra – (m3) lakosság munkaerő, életkörülménye javul Zöld forrás A lakosság szemlélete Környezet terhelése önkormányzat2, önkorm. megváltozik, korszerű csökken, a hulladék Remondis Kft. támogatás, regionális hulladékgazdálkodás, újrahasznosítása forrás 2 db gyűjtő sziget megvalósulhat kialakítása regionális Egy darab Szelektív önkormányzat1, forrás, önkorm. komposztáló hulladékgyűjtés Remondis Kft. támogatás kialakítása, mely a megvalósul településről származó szerves hulladék befogadására alkalmas

148

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

13. A meglévő csatornahálózatra való rákötések arányának növelése

14. Összefogás Szent György-hegy települései a csapadékvíz- elvezetés megoldására.

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja KOMVÍZ-1. 2012-től -

KOMVÍZ-3., KLÍMA-3., FÖLD-4.

2012-től folyamatosan

Várható költség (eFt)

20.000

Várható pénzügyi források -

önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Csatlakozó ingatlanok Csökken a önkormányzat2, víziszáma (db) környezeti közmű társulat veszélyforrás, javul a lakosság életkörülménye 1 km új Megoldódik a önkormányzat1 csatornahálózat épül, felszíni vízelvezetés, és 4 km kitisztítása csökken a Balaton VÍZÜGY megtörténik terhelése KEZELÉSÉBEN

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 15. Közvilágításban jelenleg használt izzók ENERGIA-3., 2012-2013 részletes energiatakarékosra történő cseréje KLÍMA-2. költségelemzést igényel

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források Kicsrélt világítótestek Az önkormányzat önkormányzat2, E.ON önkorm. (db), energia kiadása csökken, támogatás, pénz jut megtakarítás (kWh) több regionális életkörülményt forrás, KEOP javító fejlesztésekre

149

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

16. Környezetvédelmi események szervezése, tisztasági nap, a környezetünk megóvásáért (Föld napja, Víz világnapja) 17. Közterületek folyamatos karbantartása tisztítása „Jó példával élen járj!”

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja TUDAT-1. Folyamatosan évente egyszer

TUDAT-1., KLÍMA-3.

Várható költség (eFt)

2011-től 1.000 /év folyamatosan

18. Az Önkormányzat a település lakóit a TUDAT-1., 3., Évenként közterületek tisztaságával tudatos TEP-1., HUL- megújuló környezetvédelemre ösztönzi, 3., KLÍMA-3. kapcsolódó rendezvények szervezésével

200 /év

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás

önkorm. Támogatás !!!!!

önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

2 db település közterületeit tisztítják meg a diákok a szeméttől

Tisztasági nap, a TUDAT-1. környezetünk megóvásáért (Föld napja, Víz világnapja) Két önkormányzati Közterületek TUDAT-1., KLÍMAalkalmazott végzi a folyamatos 3. közterületek karbantartása karbantartását és tisztítása „Jó tisztántartását példával élen járj!” Rendezvények, Az Önkormányzat a TUDAT-1., 3., TEPelőadások száma (db) település lakóit a 1., HUL-3., KLÍMA3. közterületek tisztaságával tudatos környezetvédelemre ösztönzi, kapcsolódó rendezvények szervezésével

150

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

19. A külterületi ingatlanok elérhetőségét javító utak kiépítése, fejlesztése , felújítása

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KÖZL-1. 2014-ig több 30.000 ütemben

20. A belterületi utak folyamatos felújítása, KÖZL-1. forgalomszervezése

2012-től folyamatosan

28.000 / km

21. A Kistérségen belül, településeket összekötő több funkciós úthálózat kialakítása (Balatonedericcsel és Hegymagassal)

KÖZL-1., LEV-1.

2013-2015

100.000

22. Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése egy vagy több kerékpáros bázissal (tervek készítése folyamatban van)

KÖZL-2., KLÍMA-2.

2012-től

30.000 / km

23. Tapolca-Keszthely főút felújítása

KÖZL-1.

2012-től

részletes költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források ÚMVP, önkorm. támogatás, UFCE

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

7 km-es szakaszon Javul a közlekedés önkormányzat1, kiépült, felújított utak biztonsága a Magyar Közút külterület utakon, a Nonprofit Zrt. gazdálkodók közlekedése feltétele javul regionális 4 km-es szakaszon, Javul a közlekedés önkormányzat1, forrás, önkorm. felújított, korszerű biztonsága a Magyar Közút támogatás, utakat tart fenn az belterületi utakon, a Nonprofit Zrt. lakók komfortérzete ÚMVP önkormányzat nő PEA, ÚMVP A 8 település között Javul a települések önkormányzat2, 22 km-es úthálózat közötti kistérség épül meg összeköttetés, csökken a 84-es számú főút forgalma regionális Levegőszennyezés Környezetbarát önkormányzat2, forrás, önkorm. csökkenése közlekedési eszköz Magyar Közút Nonprofit Zrt.., támogatás (%),kiépített használatának kerékpárút hossza nő terjedése kistérség (km) regionális Felújított útszakasz Javul a közlekedés Magyar Közút minősége, csökken a Nonprofit Zrt. forrás hossza (km) közlekedési zaj

151

Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

24. A szálló por mennyiségének csökkentése

25. Egészséges életmód népszerűsítése – sportolási lehetőségek bővítésével

26. Az allergén (gyom-) növények felmérése, tájékoztató és megelőző tevékenység (vetélkedők gyerekek részére)

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források EMB-3. 2011-től részletes önkorm. folyamatosan költségtámogatás, elemzést vállalkozók igényel EMB-1. 2011-től részletes önkorm. folyamatosan költségtámogatás, elemzést civil szféra, igényel TÁMOP EMB-2. 2011-től 500 /év önkorm. folyamatosan támogatás, civil szféra

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Por eltakarítás, A környezet pormegkötés terhelése csökken, locsolással 4km-es egészségi állapot belterületi szakaszon javul Sportolási lehetőségek A lakosság bővülése egészségi állapotának javulása Allergiás megbetegedések számának csökkenése (db)

Felelős, közreműködő önkormányzat2, KTVF, ÁNTSZ, szennyező intézmények önkormányzat2, civil szervezetek

A lakosság önkormányzat2, egészségi állapota és Vp. Megyei az életminőség javul Kormányhiv. Növényés Talaj. Ig., civil szervezetek

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 27. A településhez kapcsolódó területeken a BIODIV-1., 2011-től 200 /év növényzet, állatvilág, a természeti TEP-2., folyamatosan képződmények, talaj és vizek KLÍMA-3. védelmének megszervezése 28. A Szőlőhegyen található Írisz gyűjtemény gondozásának segítése

BIODIV-1., 2. 2012-től folyamatosan

300/év

29. Tájékoztató kiadvány szerkesztése a település természetvédelmi értékeiről

BIODIV-2.

800

2012-től folyamatosan

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, BFNPI, regionális forrás önkorm. támogatás, regionális forrás, LEADER program önkorm. támogatás, LEADER program

Eredmény indikátor

A területek eredeti állapotukban kell megőrizni

Következmény indikátor Természetes élőhelyek megőrzése biztosítottá válik

A gondozásra fordított A gyűjtemény öszeg (eFt) megőrzése az utókornak.

Felelős, közreműködő önkormányzat2, BfNPI

önkormányzat1, BfNPI

A kistérség védett Megfelelő civil szervezetek, értékeinek bemutatása tájékoztatás a térség BfNPI, 2000 pld-ban készülő természeti értékeiről önkormányzat2 kiadványban

152

KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 30. Információs hálózat és havária program BIZ-1., 2012-től 200 /év kidolgozása évenként TUDAT-3.

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Kidolgozott havária program

Következmény indikátor Biztonságos környezet

Felelős, közreműködő önkormányzat2, katasztrófavédelmiigazgatóság

önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

153

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Raposka Ssz. Feladatok

1.

2011

2012

2013

2014

4. 5.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A kulturház tetőterének beépítése

6.

Ravatalozó építése, felújításe

7.

Útszéli keresztek felújítása

8.

Parkosítás

3.

9. 10. 11.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata Illegális hulladéklerakók felszámolása

12.

A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, fejlesztése A zöldhulladékok komposztálásának bevezetése

13.

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A csatorna hálózat rákötéseinek bővítése

14.

15.

2016

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Vasutállomási és hegyi utak aszfaltozása VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Az erózió kialakulásának megelőzése, mértékének csökkentése Parlagterületek művelésbe vonása

2.

2015

Csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése a Szent György hegyen ENERGIAGAZDÁLKODÁS A közvilágítás korszerűsítése

154

Ssz. Feladatok

16. 17.

2011

2012

19. 20.

A belterületi úthálózat felújítása

21.

Kistérségi többfunkciós úthálózat kialakítása

22.

Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése Tapolca-Keszthely főút felújítása

23.

2014

2015

2016

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Környezetvédelmi események szervezése A települési környezet szépítése „Jó példával élen járj!” A lakosság öszönzése a közterületek tisztántartásával KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET A külterületi utak fejlesztése

18.

2013

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG 24.

A szálló por mennyiségének csökkentése

25.

Egészséges életmódra nevelés

26.

Allergén gyomnövények felmérése, védekezés BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE

27.

Természeti értékek védelmének biztosítása

28.

Az írisz gyűjtemény gondozásának segítése

29.

Tájékoztató kiadvány, rendezvények

30.

Havária terv készítés

KÖRNYEZETBIZTONSÁG legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

155

Szigliget TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz.

1.

Feladat, tervezett intézkedés A településre bevezető közutak forgalma okozta légszennyezés hatásainak csökkentése védőintézkedések bevezetésével (Kisfaludy és Külsőhegyi út egyirányúsítása)

Kapcsolódó célok, célállapot LEV-1.

Megvalósítá s várható időpontja 2011-től folyamatosan

Várható költség (eFt) részletes költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források regionális források, önkorm. támogatás, ÚMVP

Eredmény indikátor

Forgalom-elterelés, növényvédő fasorok, elhelyezése, forgalom-korlátozás

Következmény indikátor A légszennyezési adatokban mutatkozó káros anyag és zaj csökkenés, porterhelés csökkenése

Felelős, közreműködő önkormányzat2, Magyar Közút Nonprofit Zrt.

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

2.

3.

4.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) VÍZ-1., 2011-től 6-8.000 KLÍMA-3. folyamatosan

A településen levő természetes, vízfolyások állapotának javítása, a nádas szűrőmezők megőrzése (mederrendezés, hulladék eltávolítás), az esetleges szennyező anyag bemosódások elleni intézkedések megtételével, védőterület-lehatárolással (Tapolca-, Eger-patak) Partszakasz védelem (partvédművek VÍZ-3. állagóvása)

A Balaton vízminőségének, higiénés állapotának javítása a partközeli (strandi) területeken – folyamatos medertisztítás és hinár írtás

VÍZ-4., KLÍMA-3.

2011-től folyamatosan

2011-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel 6,4 / üledék laza m3

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális Vízminőségi forrás, önkorm. állapotjellemzők támogatás értéke javul (gyom kaszálás m2-en , iszapeltávolítás m3 )

Következmény indikátor A vízfolyások megközelítése, a víz minősége és környezete is javul

Felelős, közreműködő Balaton-felvidéki Vízitársulat, önkormányzat2, KTVF

Partvonalszabályoza önkormányzat2, s hozzájárul a KÖVIZIG, Balaton ökológiai horgászegyesület állapot javításához regionális Felhalmozódott Parti sáv, strandok önkormányzat2, forrás, önkorm. foszfor eltávolítása (t), ökológiai, KÖVIZIG támogatás külső terhelés vízminőségi, csökkentése (%), higiéniás állapota javul hinár írtás (2-szer) regionális forrás

Természetes partszakasz hossza (km),

156

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

5.

Ssz.

6.

7.

8.

Feladat, tervezett intézkedés A tájsebek rekultivációja (veszélyes partfal)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források FÖLD-4., 2012-től 10-15.000 /db önkorm. BIODIV-3. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Tájsebek helyreállítása (db), csökken a balesetveszély és a talaj degradálódása (%)

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források A település zöldterületeinek ápolása, TEP-1., 2011-től 6.000 / év önkorm. A gondozott, bővítése, parti sétány kialakításával és a KLÍMA-3. folyamatosan támogatás, parkosított, meglévő közterületek, parkok regionális virágosított területek korszerűsítésével, Liget u. Tapolcaforrás száma nő (m2) patak között fásítás A település köztisztasági feladatainak TEP-2. 2011-től 7.000 önkorm. Tisztított és megszervezése folyamatosan támogatás karbantartott területek 2 aránya (m ) Feladat, tervezett intézkedés

Műemlékek, épületek külső megjelenésének javítása, egységes, környezetbe illeszkedő hirdető- és útbaigazító tábla rendszer alkalmazása

TEP-2.

2011-2012

részletes költségelemzést igényel

ÚMVP, önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

Következmény indikátor Természet-közeli állapot helyreáll, megszűnnek a felszíni egyenetlenségek

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő önkormányzat2, érintett területek tulajdonosai

Felelős, közreműködő

A helyiek és a önkormányzat2, vendégek közérzete helyi lakosok javul, a település vonzereje nő

Porterhelés csökken, Remondis Kft., javul a környezet önkormányzat1 állapota, a lakosság komfortérzete Rendezett utcasorok, Kedvezően változik önkormányzat2, házak száma nő (db) a település külső civil szféra megjelenése

157

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

9.

Feladat, tervezett intézkedés Helyi hulladékkezelési terv felülvizsgálata

10. Mezőgazdasági hulladékok újrahasznosításának elősegítése aprítással (aprítógép beszerzés) majd Badacsonytomajra történő szállítással

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2011-től 500

HUL-2., KLÍMA-2.

2013-tól folyamatosan

1.500

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Megvalósul a önkormányzat1, korszerű Badacsonyvidéki hulladékgazdálkodás Önkorm. Közt. Int. gazdálkodó szervezetek regionális Kitermelt és felaprított A közterületek önkormányzat2, forrás, önkorm. hulladék mennyisége ellátása a vállalkozók támogatás (m3), komposztáló komposzttal nevelt (m2), a hasznosított növényekkel komposzt mennyisége (q) Terv-dokumentáció (db)

158

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, célok, várható költség pénzügyi indikátor közreműködő célállapot időpontja (eFt) források A csatornahálózat és a Javul a 11. A szennyvíz csatorna hálózatának KOMVÍZ-1. 2012-től 160 / háztartás regionális vizi-közmű társu bekötött ingatlanok csatornázottság az lat, önkormányzat2, további bővítése (Cifra-majori terület) a folyamatosan forrás, helyi bekötések ösztönzése lakosok, KEOP száma nő (km, db), a életminőség, DRV Zrt., szennyvíz-kezelő hely továbbá a Balaton helyi lakosok korszerűsödik vízminőség (modernebb techn) e 12. A szennyvíztelep felszámolása, KOMVÍZ-2. 2011-től részletes önkorm. Rekultivált terüle Csökken a önkormányzat2, rekultivációja folyamatosan költségtámogatás, (m2) környezeti DRV Zrt. elemzést DRV Zrt veszélyforrás, javul igényel forrásai a lakosság életkörülménye 13. Csapadékvíz elvezető rendszerek KOMVÍZ-3., 2012-től 114.000 önkorm. Csapadékcsatorna Megoldódik a önkormányzat1 kiépítése homok-, olajfogókkal, VÍZ-4., folyamatosan támogatás, hálózat hossza (km), felszíni vízelvezetés, átereszekkel, műtárgyakkal együtt FÖLD-4., regionális kapacitása (m3/nap), csökken a Balaton KLÍMA-3. forrás terhelése műtárgyak (db), homok és olajfogók (db), átereszek (db)

159

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 14. A megújuló energiaforrások ENERGIA-3., 2011-től részletes alkalmazásának elősegítése település LEV-2., folyamatosan költségközintézmények energiatakarékos KLÍMA-1., 2. elemzést üzemeltetésével kapcsolatban (iskola és igényel közintézmények)

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, KEOP, fogyasztók hozzájárulása

15. Elhanyagolt szántóterületeken ENEGIA-3, energianövény termelésének elősegítése FÖLD-1., tanulmányok készítésével (pellet KLÍMA-2. feldolgozás)

önkorm. támogatás, KEOP

2013-tól

1.200

Eredmény indikátor

A termelődő elégethető mg-i, erdészeti hulladék felhasználása (t), napkollektoros rendszerek kiépítése (db, mWh) Tervdokumentáció (db)

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Kevesebb nem önkormányzat2, megújuló energia energiaszolgáltatók, fogyasztás, olcsóbb alternatív rendszerek energia felhasználás, kiépítésével komfortos foglalkozó cégek életkörülmények Csökken a parlag önkormányzat2, területek aránya a tervezők, településen, javul a földtulajdonosok külső megjelenése

160

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 16. Az óvodában és iskolában a gyerekek TUDAT-1. 2011-től részletes játékos nevelése a környezetvédelemre folyamatosan költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

17. Környezetvédelmi események TUDAT-2., szervezése, ismeretterjesztő előadások, TEP-1.,2., tanfolyamok szervezése HUL-1., KLÍMA-2.,3.

2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel

önkorm. támogatás, regionális forrás

Előadások száma, közös akciók száma (db)

18. A környezetvédelemmel kapcsolatos TUDAT-3. rendeletek folyamatos felülvizsgálata, a szükséges korrekciók megtétele, a rendelet betartatása a lakosság és a vállalkozók körében

2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel

önkorm. támogatás

Rendeletek felülbírálása, szankcionálás

Óvodai, iskolai foglalkozások száma (db), játékos akciók száma (db)

Következmény indikátor A lakosság környezeti felelőssége nő a környezettudatos magatartás kialak. Javul a lakosság környezeti felelőssége és a környezettudatos magatartás Hatékonyabb környezetvédelmi intézkedések

Felelős, közreműködő önkormányzat1, óvoda, iskola, civil szervezetek önkormányzat2, civil szervezetek

önkormányzat1, érintettek

161

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KÖZL-1., 2. 2011-től 500-1.000 + parkoló rendelet megalkotása KÖZL-1., 2. 2012-től 3-5 /m2 folyamatosan

19. Gépkocsi forgalom szabályozása (Kisfaludy, Külsőhegyi úton egyirányúsítás, parkolók kialakítása a strand mellett) 20. A belterület utak folyamatos felújítása (Kisfaludy – Antalhegyi – Ciframajor u.), forgalomszervezése, sima útburkolat kialakítása, kerékvályúk, útfelfagyások megszüntetése, várhoz vezető út lekövezése 21. Kerékpárút kialakítása a strandtól a KÖZL-2. Csonkatoronyig

2012-2014

20000/km

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális Levegőszennyezés forrás, önkorm. csökken (%), átmenő támogatás forgalom csökken (j/nap) regionális Felújított, korszerű forrás, önkorm. utak, járdákkal, támogatás, csapadékvíz elvezető ÚMVP rendszerrel (km)

önkorm. támogatás

Kiépített kerékpárút hossza (km)

Következmény indikátor Javul a közlekedés biztonsága és az életkörülmények

Felelős, közreműködő önkormányzat2, Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Javul a közlekedés önkormányzat2, biztonsága a Magyar Közút belterületi utakon, a Nonprofit Zrt. lakók komfortérzete

Környezetbarát közlekedési mód elterjedése

önkormányzat2, Magyar Közút Nonprofit Zrt.

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

22. Az allergén (gyom-) növények felmérése, írtása

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) EMB-2. 2011-től 200 /év folyamatosan

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Allergiás A lakosság önkormányzat2, egészségi állapota és Földhivatal, megbetegedések számának csökkenése az életminőség javul Vp. Megyei (db) Kormányhiv. Növényés Talaj. Ig., civil szervezetek

162

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

23. Tájékoztató kiadvány szerkesztése a település természetvédelmi értékeiről

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIODIV-2. 2012-2013 3.000

24. Tájképi adottságok, értékek megőrzése BIODIV-3. az építészet terén (táji, természeti, építészeti, műemléki értékek feltárása, megóvása, restaurálása, szőlőhegyi kult.), továbbá a Csonkatoronynál római villa feltárása, épület alapjainak bemutatása, Óvárnál (Királynészoknyája hegyen) kilátó kialakítása

2011-től folyamatosan

részletes költségelemzést igényel

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, LEADER önkorm. támogatás, civil szféra, regionális forrás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

A település védett Kedvezően változik civil szervezetek, értékeinek bemutatása a település külső BFNPI, 1000 pld-ban készülő megjelenése önkormányzat2 kiadványban Építési engedély (db) Kedvezően változik önkormányzat2, jegyző, tervezők, kiadása a település külső megjelenése regionális örökségvédelmi int.

KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

25. Havária program (katasztrófavédelmi terv) kidolgozása évenként

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIZ-1., 2012-től 200 /év TUDAT-3.

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Kidolgozott havária program

Következmény indikátor Biztonságos környezet

Felelős, közreműködő önkormányzat2, katasztrófavédelmi igazgatóság

önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

163

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Szigliget

Ssz. Feladatok

2011

2012

2013

2014

5.

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA A közlekedési légszennyezés csökkentése, utak egyirányúsítása VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Vízfolyások állapotának javítása (Tapolca, Egerpatak) Partszakaszvédelem, balatoni partvédő művek állapotának javítása A Balaton vízmin. jav., különös tekintettel a csapadékvíz bevezetésekre FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT A tájsebek rekultivációja (veszélyes partfal)

6.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A település zöldterületeinek ápolása, parkosítás

7.

A köztisztasági feladatok megszervezése

8.

10.

Műemlék épületek felújítása, útbaigazító tábla rendszer HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata A zöldhulladékok komposztálásának bevezetése

11.

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Szennyvíz hálózat bővítése (Cifra major)

1.

2. 3. 4.

9.

12.

A szennyvízbekötések arányának növelése, szennyvíziszaplerakó felszámoása

13.

Csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése homok-, olajfogókkal

14. 15.

2015

2016

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Önk. ingatlanok fűtéskorhszerűsítése, nyílászáró cseréje Elhanyagolt szántóterületeken energianövény termesztés

164

Ssz. Feladatok

16. 17. 18.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Környezettudatos nevelés az óvodában, iskolában Környezetvédelmi események szervezése

19.

A környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek folyamatos felülvizsgálata KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Gépkocsiforgalom szabályozása

20.

A belterületi úthálózat felújítása

21

Kerékpárút kialakítása KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

22.

Allergén gyomnövények felmérése, védekezés BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE

23.

Tájékoztató kiadvány szerkesztése

24.

Tájképi értékek megőrzése az építészet terén

25.

Havária terv készítés

KÖRNYEZETBIZTONSÁG legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

165

Uzsa TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz.

1.

2.

Feladat, tervezett intézkedés A szilárd burkolatú, pormentes hegyi, külterületi utak arányának növelése, csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésével együtt (bányába felvezető -út folyamatos portalanítása locsolókocsival saját forrásból) Motocross pálya használata következtében jelentkező zaj és levegőszennyezés csökkentése

Kapcsolódó célok, célállapot LEV-1., KLÍMA-3.

Megvalósítá s várható időpontja 2012-től több ütemben

Várható költség (eFt) 15.000

Várható pénzügyi források ÚMVP, önkorm. támogatás

LEV-1., ZAJ-1.

2012-től

részletes költségelemzést igényel

vállalkozó

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

3 km-rel nő a aszfaltozott külterületi utak hossza

A légszennyezési adatokban mutatkozó káros anyag, zaj és porterhelés csökkenése

önkormányzat2, lakosság

Levegőszennyezés mértékének csökkenése (%), zajvédő-fal kialakítása (m)

Javul a levegő és az élet minőség

önkormányzat2, vállalkozó

VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz.

3.

4.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) Meglévő vízelvezető árkok kitisztítása, VÍZ-1., 2012-től 500/év és ezek kikövezése és karbantartása KLÍMA-3., KOMVÍZ-3.

Útmenti vizesárkok rekonstrukciója, a bányaterületen a vízgyűjtés megvalósítása

VÍZ-1., KLÍMA-3., KOMVÍZ-3.

2012-től folyamatosan

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális 4 km-es szakaszon a forrás, önkorm. meglévő vízelevezető támogatás árkok teljes körű kitisztítása, a vízelvezetés megoldódik

Következmény indikátor

Vízmosások, és az általuk okozott károk jelentősen csökken, hegyi utak karban tartási költségei csökkennek Tervezés alatt önkorm. 56 ha területen A csapadék okozta támogatás, megvalósul a felszíni talajlehordás Basalt-Közép. víz összegyűjtése a mértéke csökken, Kőbányák Kft. bánya területén megszűnik

Felelős, közreműködő önkormányzat2, lakosság

önkormányzat2, Basalt-Középkő Kőbányák Kft.

166

FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz.

5.

Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés Erózióvédelem, külterületi utak, árkok rendben tartásával (bányába vezető út)

Feladat, tervezett intézkedés

6.

A település zöldterületeinek ápolása, parkosítás

7.

Pálos kolostor maradványainak feltárása, környezetének rendezése

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) FÖLD-4., 2011-től 500 /év KLÍMA-3. folyamatosan

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, ÚMVP

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Külterületi útszakasz Talaj és víz folyamatos rendben szennyezettség tartása (km) adatai javulnak

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény indikátor Következmény célok, várható költség pénzügyi indikátor célállapot időpontja (eFt) források TEP-1., 2., 2011-től 1.780 /év önkorm. A településen nő a A helyiek és a KLÍMA-2., 3. folyamatosan támogatás, gondozott vendégek közérzete regionális zöldterületek aránya javul, a település forrás vonzereje nő TEP-2. Bánya bezárás részletes ÚMVP, Rendbe hozott terület Település építészeti után költségönkorm. nagysága, felújított, értéke nő, település feltárt maradvány (db, vonzereje nő elemzést támogatás m2) igényel

Felelős, közreműködő önkormányzat2, Erdészet

Felelős, közreműködő önkormányzat2, helyi lakosok önkormányzat2, Basalt-Középkő Kőbányák Kft.,

167

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) HUL-1. 2012-től 400

8.

Kistérségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata

9.

Illegális hulladéklerakók felszámolása HUL-3., hulladékgyűjtési akciókkal egybekötve FÖLD-1. (évente kétszer)

2012-től folyamatosan

100 /év

10. A szelektív hulladékgyűjtés HUL-1.,, 2. elterjesztése, fejlesztése, kiterjesztése a KLÍMA-2. veszélyes hulladékokra vonatkozóan is

2012-től

540 / gyűjtősziget

11. A zöldhulladékok komposztálásának bevezetése települési/háztartási formában

2012-től

1.500

HUL-2., KLÍMA-2.

Várható Eredmény indikátor Következmény Felelős, pénzügyi indikátor közreműködő források regionális önkormányzat2, 1 db tervMegvalósul a forrás, önkorm. dokumentáció korszerű kistérség támogatás hulladékgazdálkodás önkorm. Illegális lerakók Jelentősen javul a önkormányzat2, civil környezet állapota, a szervezetek támogatás, megszüntetése civil szféra – (m3) lakosság munkaerő, életkörülménye javul Zöld forrás A lakosság szemlélete Környezet terhelése önkormányzat2, önkorm. megváltozik, korszerű csökken, a hulladék Remondis Kft. támogatás, regionális hulladékgazdálkodás, újrahasznosítása forrás 2 db gyűjtő sziget megvalósulhat kialakítása regionális Egy darab Szelektív önkormányzat1, forrás, önkorm. komposztáló hulladékgyűjtés Remondis Kft. támogatás kialakítása, mely a megvalósul településről származó szerves hulladék befogadására alkalmas

168

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

12. Külterületek bekapcsolása a regionális vízhálózatba, ivóvízhálózat felújítása

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KOMVÍZ-1. 2012-től 30.000 folyamatosan

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források Nő a külterületi regionális vízellátottság (%) forrás, KEOP, önkorm. támogatás regionális Az új építési telkek forrás, önkorm. teljes közművesítése támogatás valósul meg

13. Új építési telkek kialakítása közművesítéssel

KOMVÍZ-1.

2012-től

220/telek

14. A felhagyott, régi szennyvíztisztító rekultiválása, a terület felszámolása

KOMVÍZ-2.

2012-től folyamatosan

10.000

önkorm. támogatás, szolgáltató

15. Csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése a meglévők korszerűsítése, karbantartása

KOMVÍZ-3., KLÍMA-3.

2012-től folyamatosan

10.000 / km

önkorm. támogatás, regionális forrás

Következmény indikátor Javuló termelők munkafeltétele

Felelős, közreműködő önkormányzat2, DRV Zrt.

Javulnak a fiatalok vízi-közmű társulat, letelepedési esélyei, önkormányzat2 csökken a falu elöregedése Rekultivált, tájba A környezeti önkormányzat1 2 illesztett terület (m ) kockázat csökken a talaj szennyezettségét illetően Csapadékvíz-elvezető Megoldódik a önkormányzat1 hálózat kialakítása, felszíni vízelvezetés, tisztítása (km) csökken a Balaton terhelése

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

16. Önkormányzati ingatlanok nyílászáró cseréje (orvosi rendelő, polgármesteri hivatal nyílászáró csere)

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) ENERGIA-3., 2012-2013 3-4.000 KLÍMA-2.

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források regionális 20 db nyílászáró forrás, önkorm. cseréje valósul meg támogatás, KEOP

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Az önkormányzat önkormányzat1 felesleges kiadásai csökkennek 10%kal, több pénz jut életkörülményt javító fejlesztésekre

169

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

17. „Tiszta Falu nap” iskolások szemétgyűjtési akciója (közös fenntarrtású iskolával)

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja TUDAT-1. 2012-től folyamatosan (Évente)

Várható költség (eFt)

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Évente egyszer a Környezet védelem önkormányzat2, település közterületeit tudatosítása iskolás iskola, civil az iskolások korban szervezetek megtisztítják a hulladéktól

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 18. A belterület utak folyamatos felújítása, KÖZL-1. 2012-től több 12-13.000 forgalomszervezése (Hársfa u., Lázhegy ütemben u.)

19. A Kistérségen belül, településeket összekötő több funkciós úthálózat kialakítása

KÖZL-1., LEV-1.

2013-2015

100.000

20. Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése egy vagy több kerékpáros bázissal

KÖZL-2., KLÍMA-2.

2013-2014

30.000 / km

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, ÚMVP

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Javul a közlekedés önkormányzat2, biztonsága a Magyar Közút belterületi utakon, a Nonprofit Zrt. lakók komfortérzete nő PEA, ÚMVP A 8 település között Javul a települések önkormányzat2, 22 km-es úthálózat közötti kistérség épül meg összeköttetés, csökken a 84-es számú főút forgalma regionális Levegőszennyezés Környezetbarát önkormányzat2, forrás, önkorm. csökkenése közlekedési eszköz Magyar Közút Nonprofit Zrt., támogatás (%),kiépített használatának kerékpárút hossza nő terjedése kistérség (km) 2,3 km korszerű karbantartott útszakasz üzemeltetése

170

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

21. Egészséges életmód népszerűsítése – sportolási lehetőségek bővítésével

22. Az allergén (gyom-) növények felmérése, tájékoztató és megelőző tevékenység

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) EMB-1. 2011-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel EMB-2. 2011-től 200 /év folyamatosan

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, civil szféra, TIOP önkorm. támogatás, civil szféra támogatása

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

Sportolási lehetőségek A lakosság önkormányzat2, civil bővülése egészségi szervezetek állapotának javulása

Allergiás A lakosság önkormányzat2, megbetegedések egészségi állapota és Földhivatal, számának csökkenése az életminőség javul Vp. Megyei (db) Kormányhiv. Növényés Talajv. Ig., civil szervezetek

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 23. Térségi tájékoztató kiadvány BIODV-2. 2012-től 800 szerkesztése a Térség természetvédelmi évenként és turisztikai értékeiről

24. Tanösvény kialakítása Balatonederics és BIODV-1., 2. 2012-2013 Uzsa közötti szakaszon

Koncepció készítés

Várható Eredmény indikátor pénzügyi források kistérségi A kistérség védett értékeinek bemutatása támogatás, 2000 példányszámban regionális forrás, készülő kiadványban LEADER Tervdokumentáció és önkorm. a tanösvényhez támogatás, BfNPI forrásai, kapcsolódó regionális tájékoztató táblák forrás elhelyezése

Következmény indikátor

Felelős, közreműködő

civil szervezetek, Megfelelő tájékoztatás a térség BfNPI, természeti kincseiről önkormányzat2

Megfelelő civil szervezetek, tájékoztatás a térség BfNPI, természeti értékeiről önkormányzatok2

171

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Ssz.

25.

Feladat, tervezett intézkedés A meglévő és új létesítmények telepítésénél zajvédelmi előírások betartása (motocross pálya tekintetében zajvédő fal kialakítása)

Kapcsolódó Megvalósítás célok, várható célállapot időpontja ZAJ-1. 2012-től folyamatosan

Várható költség (eFt)

Várható pénzügyi források rendelet betartatás

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

Zajterhelési értékek A lakosok változása (dB), életkörülménye kialakítandó zajvédő javul fal (m)

Felelős, közreműködő önkormányzat2, vállalkozók

KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ssz.

Feladat, tervezett intézkedés

26. Havária program (katasztrófavédelmi terv) kidolgozása évenként

Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIZ-1., 2012-től 200 /év TUDAT-3.

Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás

Eredmény indikátor

Kidolgozott havária program

Következmény indikátor Biztonságos környezet

Felelős, közreműködő önkormányzat2, katasztrófavédelmi igazgatóság

önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

172

Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről - Uzsa

Ssz. Feladatok

1. 2.

3. 4.

5.

6. 7.

8. 9. 10.

2011

2012

2013

2014

2016

LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Pormentes hegyi, külterületi utak arányának növelése Motocross pálya használata következtében jelentkező levegőszennyezés csökkentése VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Meglévő vízelvezető árkok kitisztítása, kikövezése Útmenti vizesárkok rekonstrukciója, a bányaterületen a vízgyűjtés megvalósítása FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Az erózió kialakulásának megelőzése, mértékének csökkentése TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A település zöldterületeinek ápolása, parkosítás A pálos monostor maradványainak feltárása, környezetének rendezése HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Térségi hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálata Illegális hulladéklerakók felszámolása

11.

A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, fejlesztése A zöldhulladékok komposztálásának bevezetése

12.

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Külterületek bekapcs. az ivóvíz hálózatba

13.

Új építési telkek kialakítása, közművesítése

14.

A felhagyott szennyvíztisztító rekultiválása

15.

Csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése a Szent György hegyen ENERGIAGAZDÁLKODÁS Önk. ingatlanok fűtéskorhszerűsítése, nyílászáró cseréje

16.

2015

173

Ssz. Feladatok

2011

2012

2013

2014

18.

KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE „Tiszta Falu nap” iskolások szemétgyűjtési akciója KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET A belterületi úthálózat felújítása

19.

Kistérségi többfunkciós úthálózat kialakítása

20.

Kistérségi és helyi kerékpár-úthálózat megépítése KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

21.

Egészséges életmódra nevelés

22.

Allergén gyomnövények felmérése, védekezés

17.

2015

2016

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE 23.

Térségi tájékoztató kiadvány

24.

Tanösvény (Balatonederics-Uzsa) ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

25.

26.

Zajvédelmi előírások betratása (motocross pálya) KÖRNYEZETBIZTONSÁG Havária terv készítés legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok

A települési feladattervekben használt rövidítések: KÖVIZIG – Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KTVF – Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség BfNPI – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság TIOP – Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program KEOP – Környezet és Energia Operatív Program KözOP – Közlekedésfejlesztési Operatív Program ÚMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER – Vidékfejlesztési Program

174

A megvalósítás szereplői

A környezetvédelmi program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megfelelően erősíteni kell az önkormányzatok környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen bővíteni és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét, szorosabb együttműködésre törekedve a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal. A környezetvédelmi program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom szereplőire, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvénnyel, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban e vonatkozásban sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak. A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékeny részt kell vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert e nélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. A környezetvédelmi program megvalósításának főszereplője: A Lesencéktól a Balatonig kistérség települési önkormányzatai. A megvalósítás további szereplői: − kistérség lakossága − Az államigazgatás központi és területi szervei − Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság − Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség − Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság − Balaton-felvidéki Vízi társulat − Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat − Veszprém Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság − Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatóság − Balatoni Hajózási Zrt. − Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. − Bakonykarszt Zrt.

175

− − − − − − − − − − − −

E-ON Zrt. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Remondis Kft. Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Tapolca és Környéke KistérségTöbbcélú Társulása Veszprém Megyei Önkormányzat Vállalkozások Civil szervezetek

A szaktárcák feladatai a környezetvédelmi program megvalósítása során: − szakmai segítség, − hatósági feladatok, − költségvetésükben a hozzájuk tartozó projektek pályázat finanszírozhatóságának biztosítása.

útján

történő

176

Ellenőrzés, monitoring

A program végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni, és meg kell szervezni az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról-felfelé áramoljanak annak érdekében, hogy a szükséges programok mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Így a folyamatos visszajelzéseket először a részprogramok felelősei kapnák meg, akik intézkednének, és arról tájékoztatnák a végrehajtás fő felelősét. Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag az együttműködés során született feladatvállalásokat hivatott nyomon követni és jelezni az eseteges eltéréseket. A települések önkormányzatának minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia, mivel a program egészének végrehajtásáért felelős szervezet. Az információáramlást ezért úgy kell megszervezni, hogy ne csak a felmerülő problémákkal kapcsolatban forduljanak hozzá, hanem a pontos teljesítésekről is mindenkor tájékozott legyen. Az információ-áramlás biztosítása magában foglalja az alábbi tevékenységeket: − a szerződések és megállapodások folyamatos nyomon követése, − a teljesítésekről szóló írásbeli tájékoztatások számon kérése a részprogramok felelőseitől és az együttműködő partnerektől, − a részprogramok felelőseivel együtt helyszíni ellenőrzések végzése, − a teljesítésekről szóló tájékoztatók feldolgozása és annak alapján összesített jelentések készítése az önkormányzat számára, külön kiemelve a szükséges intézkedéseket, − a megtett intézkedések visszajelzése. Az ellenőrzési folyamat fontos eleme, hogy az önkormányzat évente nyilvános beszámolót készítsen a Környezetvédelmi program végrehajtásáról. A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése kettős követelményt támaszt a monitoring rendszer megszervezésére vonatkozóan. Egyrészt fontos megismerni az új fejlesztéseket, azok hatását a gazdasági és társadalmi folyamatokra, másrészt figyelni kell a fejlesztések, beruházások és a turistaforgalom által a környezetre gyakorolt hatásokat. Mivel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács koordinálásával folyamatos programozási, monitoring és kutatási tevékenység folyik, az ennek során elkészített dokumentumok, jegyzőkönyvek fontos támpontot jelentenek a település fejlődésének, állapotának nyomon követésében.

177

Mellékletek

178

1. sz. melléklet: Légszennyezettségi adatok Tapolca város légszennyezettségi adatai

Megnevezés

2007

2008

2009

2010

Egészségügyi Határérték: 40 µg/m3 (éves) Mérőhely

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

NO2 éves

10,30

22,65

30,58

14,24

15,49

27,66

14,38

14,06

18,83

16,16

16,07

15,56

átlag µg/m3 Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/ 2011 1.: Tapolca, Ipari u. 3; 2.: Ady u. 1-3.; 3.: Kazinczy tér 2.

Térségi légszennyezettségi adatok Megnevezés

Zánka, Tapolca, Gyermeküdülő Ipari u. 3., Centrum, Mentőállomás GYÜC minimum 0,00 0,00 maximum 48,00 79,00 átlag 8,67 14,24 gyakorlati db 336 217 elméleti db 343,00 343,00 adatrendelkezés 97,96 63,27 % határérték 0,00 0,00 átlépés db határérték 0,00 0,00 átlépés % Minôsítés kiváló kiváló Határérték 85,00 85,00 Megnevezés Zánka, Tapolca, Ipari Gyermeküdülő u. 3., Centrum, Mentőállomás GYÜC minimum 0,00 0,00 maximum 40,00 155,00 átlag 8,52 14,38 gyakorlati db 309 248

Tapolca, Ady E. u. 1-3., Kórház Tapolca 0,00 65,00 15,49 322 343,00 93,88

Tapolca, Kazinczy tér 2., Y ltp. hőközpont 2,00 78,00 27,66 200 343,00 58,31

0,00

0,00

0,00

0,00

kiváló 85,00 Tapolca, Ady E. u. 1-3., Kórház Tapolca 0,00 35,00 14,06 342

kiváló 85,00 Tapolca, Kazinczy tér 2., Y ltp. hőközpont 1,00 47,00 18,83 251

179

elméleti db adatrendelkezés % határérték átlépés db határérték átlépés % Minôsítés Határérték Megnevezés

minimum maximum átlag gyakorlati db elméleti db adatrendelkezés % határérték átlépés db határérték átlépés % Minôsítés Határérték

343,00 90,09

343,00 72,30

343,00 99,71

343,00 73,18

0,00

1,00

0,00

0,00

0,00

0,40

0,00

0,00

kiváló 85,00 Zánka, Gyermeküdülő Centrum, GYÜC 0,00 51,00 9,27 320 329,00 97,26

kiváló 85,00 Tapolca, Ipari u. 3., Mentőállomás 1,00 69,00 16,16 286 330,00 86,67

kiváló 85,00 Tapolca, Ady E. u. 1-3., Kórház Tapolca 0,00 51,00 16,07 322 343,00 93,88

kiváló 85,00 Tapolca, Kazinczy tér 2., Y ltp. hőközpont 1,00 45,00 15,56 308 343,00 89,80

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

kiváló 85,00

kiváló 85,00

kiváló 85,00

kiváló 85,00

Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Felügyelőség 2011.

180

2. sz. melléklet: Lesencéktől a Balatonig kistérség településeire a módosított Balaton törvény övezeti besorolásai alapján a következő előírások vonatkoznak környezeti és épített környezeti elemenkénti felsorolásban Levegőtisztaság-védelem 11. § A Btv. 14-15. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek: „15. § A kiemelt üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak, továbbá b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést ba) magterületen, bb) ökológiai folyosón, bc) pufferterületen, bd) erdőterületen, be) turisztikai fejlesztési területen, bf) szőlő termőhelyi kataszteri területen és bg) települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken nem okoznak.” Felszín alatti és felszíni vizek 28. § A Btv. 34. §-a és 34 §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete 34. § A felszíni vízminőség-védelmi terület övezetén (F-1, mellékletben az 1. sz. ábra): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben a természetvédelmi szempontokkal összhangban szabályozott területeken elhelyezett, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető; c) üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető; d) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.” 29. § (1) A Btv. 35. §-át megelőzően a „Tó meder övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „35. § A tómeder övezetén (D-1, mellékletben az 1. sz. ábra): a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet;

181

c) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető; d) a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el; e) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhelylétesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti; f) a IV-V. osztályú nádasban - védett természeti terület kivételével - az e) pont szerinti tevékenység - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhető, vízi állás a jegyző engedélyével létesíthető; g) a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja; h) a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható; i) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható; j) a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármű a tómeder területén csak kiépített kikötőben tárolható.” Talaj, területhasználat 20. § (1) A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - alapján felülvizsgált településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. (2) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel - első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel - közterületbe sorolt területekre vonatkozóan a települési önkormányzatokat - külön jogszabályban meghatározottak szerinti védett természeti területeken az államot - elővásárlási jog illeti meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (4) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV-V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási

182

egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalogés kerékpárút alakítható ki. (5) Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I-III. osztályú minősített nádas területén. 22. § A Btv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés és alcím lép, valamint a Btv. A következő 28/A. és 28/B. §-okkal és alcímekkel egészül ki: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 28/B. § (1) Az ásványi nyers anyag-gazdálkodási terület övezete (A-1, mellékletben a 2. sz. ábra) területét – az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állás foglalása alapján – a településrendezési tervekben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a település rendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) Az ásványi nyers anyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) tekintetében az OTrT által meghatározott ásványi nyersanyag gazdálkodási terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások érvényesek. 23. § (1) A Btv. 29. §-át megelőző alcím és a 29. § felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 29. § A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1, mellékletben a 3. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:” (2) A Btv. 29. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [29. § A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:] „b) a bányászattal érintett területen az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányatelek területére készített, az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság által jóváhagyott tájrendezési előterv, vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni.” 24. § (1) A Btv. 30. §-át megelőzően az „Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezet” alcímmel egészül ki: (2) A Btv. 30. §-a felvezető szövegének és a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetén (R-2, mellékletben a 3. sz. ábra): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;” b) építési tevékenység nem folytatható; c) a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani; (3) A Btv. 30. §-a d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: [30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetén (R-2)]

183

„d) a bányászattal érintett területen a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság által jóváhagyott tájrendezési előterv vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni.” 25. § (1) Btv. 31. §-át megelőzően „Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete” alcím helyébe a „Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezete” alcím lép. (2) A Btv. 31. §-a felvezető szövegének és a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: „31. § A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1, mellékletben a 4.sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;” b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. 26. § (1) A Btv. 32. §-át meg előzően a „Földtani veszélyforrás terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 32. §-a helyébe a következőrendelkezés lép: „32. § (1) A földtani veszélyforrás terület övezete (P-1 mellékletben az 5.sz. ábra) területét – a földtani veszélyforrások tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján – a településrendezési tervekben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A földtani veszélyforrás terület övezet (P-1) tekintetében az OTrT által meghatározott földtani veszélyforrás területe kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) az övezetbe besorolt területeken a beépítés feltételeit a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; b) a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló műtárgyakat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban tervezni kell.”

27 § (1) A Btv. 33. §-át megelőzően a „Vízeróziónak kitett terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) a Btv. 33 §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § A vízeróziónak kitett terület övezet (P-2, mellékletben a 6. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni; b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.”

184

30. § (1) A Btv. 36. §-át megelőz en a „Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 33. § A Btv. 39. §-a és 39. §-ának „Térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete” alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Általános mezőgazdasági terület övezete 39. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1, mellékletben a 7. sz. ábra): a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; e) szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; f) a szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m2-t nem haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; i) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg; j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

185

A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. (3) A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető.” 34. § (1) A Btv. 40 §-át megelőzően a „Kertgazdasági terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 40 §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „40. § A kertgazdasági terület övezetén (M-2, mellékletben a 7. sz. ábra): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg; c) 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni; d) művelt telekre 3%-os beépítettséggel - a 39. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak kivételével - a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni; e) az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg; f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; g) az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; h) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található; i) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.” 35. § (1) A Btv. 41. §-át meg előzően a „Kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

186

„41. § A kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezet (M-3, mellékletben a 8 sz. ábra) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántó terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló – a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító – agrotechnikai módszerek alkalmazhatók; b) csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.” 36. § A Btv. 42. §-a és 42. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Erdőterület övezete 42. § Az erdőterület övezetén (E-1, mellékletben a 7. sz. ábra): a) a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető; b) a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; c) a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; d) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell; e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad; f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhető; g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.” 37. § A Btv. 43. §-át megelőzően az „Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „43. § Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet (E-2, mellékletben a 7. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható; c) erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.” 38. § A Btv. 44. §-át megelőzően a „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „44. § A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (E-3, mellékletben a 8. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások érvényesek: a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési tervekben kell lehatárolni; b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak.” 39. § A Btv. 45. §-a és 45. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

187

„Turisztikai fejlesztési terület övezete 45. § A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-1, mellékletben a 9. sz. ábra): a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel; b) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni; c) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani; d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájképvédelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.” 40. § (1) A Btv. 46. § -át megelőzően a „Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46. § A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1, mellékletben a 9. sz. ábra): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni; c) építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; d) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető; e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.

188

Táj, természetvédelem 20. § A Btv. 23-25. §-ai, valamint a §-okat megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezések és alcímek lépnek: „Magterület övezete 23. § A magterület övezete (Ö-1, mellékletben a 10. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg; b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet; e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el; g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; h) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Ökológiai folyosó övezete 24. § Az ökológiai folyosó övezete (Ö-2, mellékletben a 10. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és funkcionális változtatások nem engedélyezhetők és nem hajthatók végre; b) a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani; c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető; e) a települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

189

g) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be; h) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; i) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; j) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet; k) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; l) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható; m) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni; n) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Pufferterület övezete 25. § A pufferterület övezete (Ö-3, mellékletben a 10. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; b) művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; c) országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el; d) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető; e) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be; f) új külszíni bányatelek nem állapítható meg; g) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők; h) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; i) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető; j) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.”

„Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 26. § A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1, mellékletben a 11. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos 190

övezetre, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető; c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; e) országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; g) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető; h) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; i) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.” Infrastruktúra 5. § A Btv. 5. §-át megelőző III. fejezet címe helyébe a következő cím lép, valamint a Btv. A következő 4/A-C. §-okkal és alcímekkel egészül ki: „A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT A térségi terület-felhasználás rendjére vonatkozó szabályok 4/C. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2/1-5. számú melléklet tartalmazza. (2) A közlekedési infrastruktúra építményei közül a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területén kell biztosítani, a nyomvonal biztosítása során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani; b) a meglévő főutak elkerülő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési tervekben kell pontosítani; e) kiemelt jelentőségű mellékutakat kell kialakítani a 2/1. sz. melléklet szerint meghatározott irányokban;

191

h) a vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízpart rehabilitációs tanulmánytervek, első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alapján történhet; i) a meglévő repülőterek a 2/4. sz. melléklet szerint megtartandók és fejlesztendők. (3) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül a) a szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor; b) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető; c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; d) a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.” 9. § A Btv. 9-12. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek: „9. § (1) A kiemelt üdülőkörzet területére kívülről - a regionális víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. (2) A kiemelt üdülőkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a kiemelt üdülőkörzet területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni. (3) A kiemelt üdülőkörzet településeinek a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező, b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező. (4) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó 2000 LEÉ alatti településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. (5) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

192

(6) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet. (7) A kiemelt üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető.” Épített környezet védelem „Történeti települési terület övezete 27. § (1) A történeti települési terület övezetének (T-2, mellékletben a 12. sz. ábra) területét – a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján – a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a település rendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökségvédelméről szóló rendeletben – a külön jogszabályban meghatározottak szerint– meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, a zöld felületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájképvédelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; c) új üzemanyag töltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető.” 28. § (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3, mellékletben a 13. sz. ábra) területét - a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján - a településrendezési tervekben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni.

31. § A Btv. 37. §-a és 37. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

193

„Települései terület övezete 37. § A települési terület övezetén (U-1, mellékletben a 7. sz. ábra): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. 32. § (1) A Btv. 38. §-át megelőzően a „Gazdasági terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „38. § A gazdasági terület övezetén (U-2, mellékletben a 7. sz. ábra): a) a település szerkezeti tervben új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki; b) a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségű lehet, és az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani; c) a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, és az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.” 41. § (1) A Btv. 46. §-át követően „A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. a következő 46/A. §-sal egészül ki: „46/A. § A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezet (K-1, mellékletben a 14. sz. ábra) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírásokkal alkalmazandók: a) az övezetbe tartozó ingatlanok listáját a 2/6. számú melléklet tartalmazza; b) a 2/6. számú mellékletben szereplő ingatlanokat a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésüknek megfelelően le kell határolni; c) a lehatárolt területekre az OTrT kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek országos övezetre vonatkozó szabályozási előírásai érvényesek.”

194

1. sz. ábra: A felszíni vízminőség-védelmi terület övezete

195

2. sz. ábra: Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

196

3. sz. ábra: A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

197

4. sz. ábra: A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete

198

5. sz. ábra: A földtani veszélyforrás terület övezete

199

6. sz. ábra: A vízeróziónak kitett terület övezete

200

7. sz. ábra: Az általános mezőgazdasági, kertgazdasági, erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas-, települési-, gazdasági terület övezete

201

8. sz. ábra: A kiváló termőhelyi adottságú szántó és erdőterület övezete

202

9. sz. ábra: A turisztikai fejlesztés, szőlő termőhelyi kataszter terület övezete

203

10. sz. ábra: A magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete

204

11. sz. ábra: A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

205

12. sz. ábra: A történeti települési terület övezete

206

13. sz. ábra: A világörökség és világörökség-várományos terület övezete

207

14. sz. ábra: A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

208

3. sz. Melléklet: A települési feladattervekben használt rövidítések

ÚMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program PEA – Pályázati Előkészítő Alap BNPI – Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság UFCE – Magyar Közút Kht. kezelésében lévő kül- és belterületi közutak üzemeltetése, fenntartása, felújítása az “Országos Közutak Kezelési Szabályzata” szerint, az UFCE pénzeszközeiből történik KÖVIZIG – Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KTVF – Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KEOP – Környezet és Energia Operatív Program KözOP – Közlekedésfejlesztési Operatív Program TÁMOP – Társadalom Megújítási Operatív Program TIOP – Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program BÖKI - Badacsonyvidéki Önkormányzatok Köztisztasági Intézménye MGSZ Hivatal – Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal LEADER - Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, így a „Lesencéktől a Balatonig” kistérségben is prioritást kell adni a vízminőség védelmi, vízgazdálkodási feladatoknak, az erózió védelemnek/földvédelemnek, a természetvédelemnek és a tudatformálásnak, valamint az éghajlatváltozásra való felkészüléssel/alkalmazkodással kapcsolatos feladatoknak. A szennyvízelvezetés és tisztítás sokat javult az elmúlt években a BKÜ átlagához képest, azonban a korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtésére komoly erőforrásokat kell csoportosítani a jövőben is.

209