1
Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt „Kérdések és válaszok” Magánszemélyi kezdeményezés Emlékeztető
Címzett: -
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága 1012 Budapest Márvány út 1/C
-
Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és - Kezelési Önkormányzati Társulás 8200 Veszprém Pápai u. 41. I. 125 Krajnák Pál „r”
-
Egervölgye 5 Önkormányzata (Monostorapáti, Hegyesd, Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend)
-
Veszprém és Zirc városi Önkormányzat
-
Bakonykarszt Zrt. 8200 Veszprém Pápai út 41. Kugler Gyula „r”
Tárgy: Emlékeztető, alternatívák és lehetséges jövő 2009 április 21.-én Monostorapáti Polgármesteri Hivatal nagytermében megtörtént az első egyeztetés a „Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt” magánszemélyi kezdeményezésre, ahol az érintett lakosság képviselőin kívül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, Monostorapáti, Hegyesd, Vigántpetend, Zirc, Veszprém, és a Bakonykarszt Zrt. képviselői (vezérigazgató, műszaki igazgató) PIU iroda képviselői vettek részt. Az egyeztetésről videó-anyag készült, és ennek segítségével ebben az emlékeztetőben a fontosabb fejleményeket újra átvesszük. Az egyeztetésen a felek érdemben közelíteni nem tudták álláspontjaikat, legfőképpen a generális nézeteltérések és jogi értelmezési félreértések miatt. A közel félszáz kérdésre, amely az általam összeállított tanulmányban átadásra került, nem kaptunk megnyugtató konkrét válaszokat. Tehát a témakörök Lakosság tájékoztatása, megnyerése; reális támogatható műszaki alternatíva; pályázati konstrukció; egyéni érdekeltségi hozzájárulás mértéke; közszolgáltatási árak; amortizációs költségvállalás elrendelése.
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
2
Lakosság tájékoztatása, megnyerése: Az egyeztetésen a következő konkrét adatok hangzottak el a PIU iroda vezetője Krajnák úr előadásában. Az Európai Uniós pályázatban (2004), amit jóváhagytak az 1 éves üzemeltetési költség már a 2008-as évre a következők szerint került megállapításra. Éves szennyvízkapacitás: 119. 000m3 Éves összköltség: 280. 000€ 1m3 szennyvízre vetítve 2, 35€ csak üzemeltetés, amely 260Ft/€ árfolyamon számolva 611Ft/m3 Üzemeltetési díj Illetve 915, 6Ft/m3 amortizációs díj Összesen: 1, 527Ft/m3 csatornadíjat hagyott jóvá a pályázatban az EU 2004-ben a 2008-as évre meghatározva. 2009-re már az inflációs hatásokkal korrigálni kellene. Ezeket az információkat, a döntés időszakában Mazák úr a Hegyesd-térségi Önkormányzatok elé tárta előterjesztés formában. A lakosság tájékoztatása viszont elmaradt, mert a lakossági fórumokon összesen 500Ft/m3 együttes víz-csatornadíjat mondtak. A Képviselőtestületek, a polgármesterek felelőssége ott bizonyítható, hogy ha ezen adatok birtokában voltak, így félrevezették a projekt érdekében megnyert lakosságot. Mazák úr elmondása szerint, ha nem tudták a képviselők a várható költségeket, akkor el sem olvasták a korrekt döntés elősegítését megalapozó előterjesztéseket, és úgy szavaztak a társuláshoz való csatlakozáshoz. Ennek érdekében kérdőívet küldünk a lakosság felé, amelyben megkérdezzük őket a valós tájékoztatási adatokról, és követeljük a minket képviselő önkormányzatok felelősségre vonását. A helyi önkormányzatok feletti szervek felelőssége is megmutatkozik: Mazák úr elmondta: Az, hogy ez egy drága beruházás, azt mindig is tudták, és itt mindig az volt a kérdés, hogy egyáltalán a pályázat része legyen, vagy ne legyen része. Nem csak a Hegyesd-térsége, Keszthelyig az egész 111 település is volt egy szakaszban ennek a pályázatnak a része, mielőtt a Minisztérium csökkentette volna a lehetőségeket. Elmondta Mazák úr, hogy a tervezett 3, 7Mrd invesztíciónak sokkal durvább amortizációs kalkulációja volt, így a gondolatmenetem szerint közel 1, 5Mrd Ft amortizációt (családonként ~1, 1Millió Ft) meg kellett volna fizetni 1. 307 családnak, és ezt Brüsszel és a Minisztérium is állítólag tudja, és ennek ellenére biztosítva látták a hosszú távú fenntartási lehetőséget. Itt a felelőssége minden hivatalos szerv képviselőjének, mert ha ők már 2004-ben tudták, a döntés időszakában, hogy Brüsszel által jóváhagyott 1. 527Ft csatornadíj, és ehhez a vízdíj egy négytagú család 20m3 átlagos fogyasztására bruttó 42. 068Ft terhet jelent, akkor az Urak a hivatalos szervektől becsukott szemmel járnak, és nem Magyarországon laknak,
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
3 az átlagos magyar kereseteket és hatalmas adóterheket nem ismerik. Ez a lakossági teher nem biztosít hosszú távú fenntartható rendszert, mivel az érintett lakosság ezt nem fogja tudni kifizetni. A levél írójaként én is egy négytagú családot tartok el egy fizetésből, és 20m3 folyamatos fogyasztásom van évek óta. Tehát engem is érzékenyen érintene a tervezett csatornadíj. Készített valaki kalkulációt a várható terhekre optimalizálva az érintett szervezeteknél? Szerintem nem, de én most megteszem. EU által jóváhagyott csatornadíj: 1 527 Ft Vízdíj 2008‐ra vetítve 212, 5 Ft Alapdíj NA13 160 Ft Elszámolás 2 hónap Fogyasztás 20 m3 Csatornadíj Bruttó: 36 648 Ft Vízdij Bruttó: 5 100 Ft Összes teher Bruttó: 42 068 Ft Csatornaberuházás előtt 5 420 Ft Csatornaberuházás után 42 068 Ft 45 000 Ft 40 000 Ft 35 000 Ft 30 000 Ft 25 000 Ft 20 000 Ft 15 000 Ft 10 000 Ft 5 000 Ft 0 Ft Csatornaberuházás előtt
Csatornaberuházás után
Aki erre azt mondja, hogy ezt így akartuk, ezt tudtuk, ezt elmondtuk, és ennek tudatában vittük EU Kohéziós Alap pályázatára ezt a kistérséget, akkor ott mindenki felelős! Erről a lakosság nem lett tájékoztatva, és ha tudja, nem lett volna a kivitelezésből semmi.
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
4
Reális támogatható műszaki alternatíva: A Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója Kugler úr elmondta a kronológiai sorrendet a műszaki alternatívák keresése során. 2000 óta foglalkoznak többek között ennek a térségnek a szennyvíz kérdésével. 2002 decemberében kapták a megbízást az Önkormányzattól, és ekkor még csak hazai forrásokra lehetett pályázni. A pályázathoz akkor még elég volt Vízjogi Létesítési engedély, amelyet természetesen elkészítettek, de később Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási programot kellet összeállítani. Ez tendereztetve lett, és külsős tervezők készítették el. Előzetes tervek, koncepciók: ‐ ‐ ‐ ‐
Veszprém Megyei Víz és Csatornamű Vállalat készített egy koncepciótervet Közép Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is készített egy másik koncepciótervet Veszprém Megyei Önkormányzat Belga/Flamand kapcsolat révén egy harmadik koncepciótervet állított össze. Közben megjelent az Agglomerációs rendelet (25/2002), ami kimondja, aki abban a rendeletben benne van, és milyen agglomerációban, azoknak egy adott határidőig el kell készíteni a szennyvíztisztítást, és csatornázást. A Hegyesdi Agglomeráció ebben az 5 településben egy önálló szennyvíztisztító teleppel szerepel, és 2015-ig kell megvalósítani a szennyvízkezelést.
Közben volt azért vizsgálata a Tapolcai, Nagyvázsonyi rendszerre való rákötés lehetőségének. Ez mind végig lett gondolva, de a leggazdaságosabb az önálló Hegyesdi szennyvíztisztító telep és a gravitációs illetve bizonyos helyeken a nyomott rendszer kialakítása lett. Ennek okai: ‐ 1-es kategóriában kell tisztítani a Balaton és a nyitott karszt miatt ‐ Bejött a Balaton törvény, amely kimondja, ha nincs szennyvízkezelés, nem lehet új telkeket kialakítani a településeken, így sürgetett az idő. . Ennek azért utánanéztem, és úgy gondolom nem pontos a tájékoztatás. Nevezetesen nem szorított az idő. Részlet: a településeink ebben vannak felsorolva „ BKÜ( Balaton kiemelt üdülőkörzet)-településeinek területén ahol a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki új épület építésére építési engedélyt, vagy az engedélyek érvényét meghosszabbítani 2010 december 31-ig (korábban 2007) csak megfelelő (vízzáró) szennyvíztároló, vagy szennyvíz-csatornahálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetében lehet, az újonnan csatlakozott településeknél 2012 december 31. ez a Üdülőkörzetet alkotó 14 kistérségből 6 tartozik a jövőben teljes határidő.” terjedelmével a BKÜ-be: Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca, Fonyód, Balatonföldvár, Siófok.
‐
Művészetek Völgye rendezvénysorozat higiéniás előírásai nem voltak biztosítva
Ezért összeállt a koncepció, ami kapott egy elvi Vízjogi Engedélyt, és ezt a koncepciót szerepeltették a 7 Önkormányzat által alapított „Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési társulás” pályázati anyagában. Először a Minisztérium átvizsgálta, utána nézték át az EU által finanszírozott gazdasági és műszaki szakértők. 2004 szeptemberében fogadta el Brüsszel. 2004 decemberében írták alá a támogatási szerződést. Azt viszont, hogy ennek ekkora a beruházási költsége és ilyen az amortizációja, sajnos azt az elejétől fogva tudták, ahol kellett mindenütt elmondták. Első egyeztetés
2009. 04. 22.
5 Kérdésem volt: A Kohéziós Alap projektek alapkritériuma szerint a Megvalósíthatósági Tanulmányban 2-3 reális, megvalósítható műszaki alternatívát kell bemutatni. A tapolcai rákötés lehetősége ki lett dolgozva a Megvalósíthatósági Tanulmányban, mint reális megvalósítható alternatíva?
Válasz Kugler úrtól: Nem, az Agglomerációs rendelet ezt nem tette lehetővé, egyébként nem volt gazdaságos megoldás, mert a Tapolcai szennyvíztelepet bővíteni kellett volna, másként az Agglomerációs rendelet előírja, hogy mekkora lehet a szennyvíznek a tartózkodási ideje, tehát mekkora Agglomerációkat lehet kiképezni. Most végig kell gondolni, hogy Vigántpetendről el kell pumpálni Tapolcára a szennyvizet, amely 5 órát meghaladó tartózkodási idő. Ezekről a véleményem: A Hegyesdi szennyvíztelep 800Millió Ft-ba került és kapacitása kevesebb, mint tized része, a Tapolcai telepnek, aminek bővítése valószínűleg kevesebbe került volna, és az amortizáción és üzemeltetésen nagyobb lakosságszám osztozna. Részben ismerjük a Zirci régió fejlesztését ugyanebben a projektben, ahol a meglévő szennyvíztelepre 456Millió Ft-ot költöttek és ezzel további 7. 400 embernek oldották meg a szennyvízkezelését. Most nézzük a műszaki kritériumokat. Nálunk csak 2. 700 ember volt a feladat. Megnéztem a 25/2002-es Agglomerációs rendeletet (70 oldal), ahol valóban megtalálható Hegyesd- térsége az 5 Önkormányzattal egy Agglomerációban, és a határidő valóban 2015 december 31. a csatornázottságra.
Viszont sehol sincs utalás a szennyvíz tartózkodási idejének megkötésére, azaz az Agglomeráció nagyságának meghatározására, illetve az önálló szennyvíztelep kikötése sem található a rendeletben. Ellenben vannak konkrét megvalósított rendszerek tucatjairól műszaki információk, amely egyértelműen megmutatják, hogy a Tapolcai távolság nem jelenthet problémát, és az említett tartózkodási idő és Agglomerációs nagyság sehol sem volt gond. Ez mind félretájékoztatás a Bakonykarszt részéről, és nem érthető az a koncepció sem, hogy az elszigetelt kis önálló rendszereket támogatják, nagy invesztíciós és járulékos költségekkel. Látni fogjuk, amit én is szorgalmaztam, nevezetesen a nagy rendszerek kiépítésének lehetősége mindenhol megvan, nagy lakossági számra, ami az amortizációra és az üzemeltetésre, az egyénre nézve sokkal kedvezőbb feltételeket teremthetett volna.
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
6 Amit nem lehetett a távolság, a rendelet, és a gazdaságtalanság miatt… Tapolca térsége 8 meglévő átemelő szivattyú, 35. 736 fő a régióban, kapacitás: 5. 200m3/d
A gazdaságtalanságra tekintettel továbbra is a felvetésem az, hogy ezzel a műszaki alternatívával a Bakonykarszt elvesztette volna ezt a térséget a DRV miatt. Így neki nem volt érdekében ez a műszaki alternatíva, amely a tanulmányban sem szerepelt
22 átemelő szivattyú, 32. 507 fő a régióban egy szennyvíztisztító teleppel. Kapacitása:14. 400m3/d
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
7
28 átemelő szivattyú, 21. 852 fő a régióban egy szennyvíztisztító teleppel Kapacitása 7. 000m3/d
39 átemelő szivattyú, 109. 533 fő egy szennyvíztisztító teleppel Kapacitása: 21. 500m3/d
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
8
Egyéni érdekeltségi hozzájárulás mértéke: amiben legalább előrébb jutottunk ‐
Az egyéni hozzájárulás tervezett 3%-os és a tényleges invesztícióhoz számolt valós 16%-os lakossági egyéni hozzájárulás kivetését az illetékes szervek képviselői megcáfolni nem tudták, annak következetes számítási modelljét bemutatni nem sikerült a lakosság felé.
‐
Mazák úr elmondta, hogy a teljes elszámoláskor a lakossági terhek csak a tervezett 3% és közös költségek szerint lesz megállapítva. Ezek szerint a számításom helytálló, és valóban csak ~50. 000Ft-ot kellett volna fizetnünk a 180. 000 vagy másoknak 207. 000Ft helyett. Így a túlfizetés visszajár, kamatokkal, állami támogatással együtt. (30% támogatás az LTP számla miatt+kamatok)
‐
Gondolom, a nem elszámolható költségek tekintetében lenne még több nézeteltérésünk a jövőben, ezért ezt megelőzve az alábbi információkat itt közzéteszem: Kohéziós Alap projektek elszámolható költségei: http://www.nfu.hu/kohezios_alap
„A költségek elszámolhatóságára vonatkozó általános szabályokat az ISPA projektek esetében a Pénzügyi Megállapodás (PM) III.2 számú melléklete (a továbbiakban PM melléklet), a Kohéziós Alap projektek esetében a Kohéziós Alap által társfinanszírozott intézkedések keretében a kiadások támogathatósága tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló 16/2003. EK bizottsági rendelet (a továbbiakban Rendelet) tartalmazza. Míg a 2004 előtt támogatási döntéssel rendelkező projektek esetében – az uniós csatlakozás tényétől függetlenül a projekt teljes életciklusa során - a PM rendelkezései az irányadóak, addig a csatlakozás évétől (2004) kezdve elfogadott projekteknél a Rendelet szabályait kell alkalmazni az elszámolhatóság megítélése tekintetében. Az Útmutatóban a PM melléklet hivatkozások egyértelműen a projektek előbbi, míg a Rendeletre való utalások a projektek utóbbi csoportjára alkalmazandók. PM melléklet III.-IX. szakaszai szerinti elszámolható költségkategóriák
Rendelet 11-39. cikkei szerinti elszámolható költségkategóriák
1
Megvalósíthatósági tanulmányok, tervezési munkák és műszaki tervek (beleértve a környezeti hatásvizsgálatot is)
Tervezés és kialakítás
2
Terület előkészítés
Terület előkészítés
3
Területszerzés
4
Építés
Építés
5
Projektbe tartósan beépített berendezések és gépek, tesztelés és betanítás
Berendezések
6
Projektirányítás
Projektirányítás
7
Tájékoztatás és nyilvánosság költségei
Tájékoztatás és nyilvánosság költségei
8
Első egyeztetés
Le nem vonható ÁFA
2009. 04. 22.
9
9
Környezeti hatást kompenzáló vagy enyhítő intézkedések PM-ben megnevezett egyéb költségfajták
BH-ban rögzített egyéb kiadások
Kohéziós Alap/amortizáció: Az említett hivatalos szervek képviselői az amortizációs költségvállalás végrehajtását a következő megoldásban rendelték el. - Hegyesd-térsége a Kohéziós Alapból nyert 3,7Mrd Ft-ot „Projekt kód: 2004/HU/16/C/PE/003” 2004. decemberében, így a 14/2004 (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet értelmében kötelezett a Kohéziós Alapból megvalósuló vagyontárgyak fenntartására, felújítására és újrapótlására a mindenkori inflációs hatásokkal korrigálva, amelyet a közszolgáltatások árába kell beépítenie. A Kohéziós Alap pályázati feltételek (50. 000LE felett,10M€ projektköltség felett), és a hivatalos megjelent szervek nyilatkozata alapján a Hegyesd-térségi Önkormányzatok önállóan nem tudtak volna ezekre az EU forrásokra pályázni, mert nem felelnek meg a feltételrendszernek egymagában, csak „csoportban” a többi érintett térséggel. Így a kérdéseim a következők, amelyre hivatalos írásos jogi választ kérek: Ha a Hegyesd-térség a Kohéziós Alapból csak több térség összefogásával nyerhetett EU pályázati támogatást, akkor a 14/2004-es eljárási rendelet is a „csoport” egészére kell, hogy vonatkozzon, vagy önállóan is terhelhető a régióban invesztált amortizációval? Azaz 2. 740 emberre több mint 1Mrd Ft közteher kiróható-e a 14/2004 rendelet szerint? Ez csak a Kohéziós és Strukturális Alapokra vonatkozik. (A valós kivitelezés ~2 Mrd Ft.) Ha nem felel meg önállóan a feltételrendszernek, akkor a követelményrendszernek miért felel meg önállóan? 50. 000LE feletti megkötés - 2. 740LE valós lélekszám
Közszolgáltatási árak: Kugler úr előadásában: A Bakonykarszt Zrt 1996-ban alakult, tisztán Önkormányzati tulajdoni Rt. Az alapítók (121 Önkormányzat) úgy döntöttek, hogy a szolgáltatási díjaknak legyen egy szolidáris része, illetve egy ténylegesen helyi költségeket tartalmazó része. ‐ Szolidáris rész: feladata, hogy ne fizessen meg a kistelepülésen élő annyival magasabb szolgáltatási díjat, mert nyilvánvaló a járulékos költségek magasabbak a kistelepüléseken, mint egy nagyvárosban. ‐ Helyi költség, ami eltéríti a díjakat, a helyi adottságokat veszi figyelembe (síkvidék, hegyvidék, vegyszer, villamosenergia, anyagjellegű szolgáltatások) A díjak másik része: Egységes üzemeltetési és karbantartási és igazgatási költség. Ebben benne van az, az amortizációs költség, ami a társulás tulajdonában lévő vagyonon képződik. ‐ Van benne még 2Ft/m3 eredmény hányad ami 1% alatti hasznot jelent. A bérüzemeltetés formában (ahol a szennyvízvagyon nincs a Bakonykarszt tulajdonában) ott az Önkormányzatok állapítják meg a bérleti díjat (szolgáltató ajánlata alapján) az amortizáció
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
10 biztosítására. Jelenleg szinte mindenhol 10-30Ft/m3 és az Önkormányzatok többsége nem képezi meg az amortizációs díjat. Márpedig, ha EU támogatással történik egy beruházás, akkor a 14/2004 szerint meg kell teremteni a teljes amortizációt. Viszont elmondtam: Radács úr, a Bakonykarszt Zrt műszaki igazgatója, egy Hegymagasi jegyzőkönyvben 2008.08.18-án a következő díjszámítási modellt vázolta fel az érintett településeknek. A Bakonykarszt Zrt. által megajánlott díj, három komolyabb díjrészletből áll. Az egyik, az egységes érvényű díjelem, ami azt jelenti, hogy az egész Bakonykarszt Zrt. területén ugyanannyi, ahol szennyvíz szolgáltatást végeznek. Ez 114,86Ft/m3. Ebben van a működtető vagyonának az amortizációja, a csatornamosó kocsi amortizációja, a diszpécser szolgálat, iszapkezelés Nagyvázsonyban, Ajkán. A másik az üzemeltetési díj 178,60, a harmadik a bérleti díj 11,40Ft/m3. Erre reagált Kugler úr: a díjszámítási modell nagyon egyszerű, és felvázolta a következőket Egységes érvényű üzemeltetési és karbantartási költségek
Társaság tulajdonában levő közművagyon amortizációja. ‐
csak azoknál az Önkormányzatoknál tudják elszámolni, aki annak idején vagyont vitt a Bakonykarszt Zrt-be
‐
Veszprém
‐
Zirc…stb.
Társaság tulajdonában levő működtető vagyon amortizációja. Ez van Hegyesden és Hegymagason elszámolva. ‐
csatornatisztítás
‐
iszapkezelés Nagyvázsony, Ajka
‐
rendszerfelügyelet
‐
Ez mindössze 5Ft/m3
Az elvek tiszták, és korrektek. Felvetettem a Hegyesd/Hegymagas évi 20.000m3 azonos terhelésének eltérő csatornadíjait. Radács úr, a Bakonykarszt Zrt. műszaki igazgatója erre reagált: A Hegyesdi és a Hegymagasi 290Ft/m3 díjából ugyanaz a 116,70Ft/m3 az üzemeltetési és karbantartási díj, mert ez egységes az egész RT-nél . Ezt a helyben felhasznált anyagok, a helyben felhasznált villamos energia térítheti el egymástól. Ezt Kugler úr is megerősítette.
Tehát az egységes érvényű díjelem ismert két része, amit érthetően elmagyarázott Kugler úr kiegészült egy harmadik egységes érvényű díjelemmel, nevezetesen a 116,70Ft/m3 üzemeltetési díjjal, ami még mindig nem vesz figyelembe helyi adottságokat.
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
11 A társaság tulajdonában levő működtető amortizáció így változott az említett szövegrészben, és előadásban 10 perc leforgása alatt. : ‐
114,86Ft/m3 a Hegymagas jegyzőkönyvében, Radács úr előadásában
‐
5Ft/m3 Kugler úr előadásában, amit csak Hegyesd/Hegymagas díjába építenek
Illetve megjelent a 116, 70Ft/m3 (Radács úr előadásában) az egységes üzemeltetés. Most kicsit gondoljunk a részletekbe: Veszprémben, Zircen… ahol a vagyon részben a Bakonykarszté, ezek szerint van három egységes érvényű díjelem, illetve sok-sok egyéb költség. Ezek a következők: ‐
Társaság tulajdonában levő közművagyon amortizációja, amely jelentős lehet, hiszen több évtizede működő rendszernek az amortizációjáról beszélünk. ~30Ft/m3
‐
Társaság tulajdonában levő működtető vagyon amortizációja, ami állítólag 5Ft, de Hegymagason azért 114,86Ft… de ugye tudjuk, mindenhol ugyanaz.
‐
Van egységes érvényű üzemeltetési költség, amely mindenhol ugyanaz: 116,70Ft
‐
Van benne EU pályázat miatti kötelező amortizáció: ~30Ft-50Ft
‐
Van benne helyi költség: Villamos energia: ~100Ft, anyag jelegű ráfordítás: ~20Ft, illetve 2Ft eredményhányad. Mindezeket természetesen az elmondottakból gondolom. Ez összesen jóval 300Ft felett van. De Veszprémben: 267Ft/m3
Zircen:312Ft/m3 a csatornadíj. Ez vajon hogy lehet?
Kicsit nehezen érthető és követhető az egyszerű és korrekt díjszámítási modell, ennek valós és elvárt haszonnal számolt ellenőrzése csak a következőképpen valósítható meg:
Követeljük az Önkormányzattól a szigorúan ellenőrzött közbeszerzési pályázat kiírását VÍZ és CSATORNARNDSZER bérüzemeltetésére. A lehetősége továbbra is megmarad a Bakonykarsz-nak, ha reális a díjmeghatározása. A közszolgáltatási árak korrekt megállapítása csak versenyeztetéssel ellenőrizhető, és ennek feltétele, hogy legalább 4-6 pályázó adja be szolgáltatási igényét, és ezek összehasonlításra kerülnek, azonos szolgáltatási színvonal elvárása esetén.
Amortizációs költségvállalás elrendelése/alternatívák: - A lakosságot tájékoztatta a Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója Kugler úr, hogy jelenleg az Önkormányzatok nem képeznek forrást az amortizációra, ezért van a Hegyesdi-térség kivételével mindenhol 10-30Ft amortizáció a csatornadíjba építve. Továbbá elmondta, hogy 2010 végén egy EU direktíva értelmében minden fogyasztó kötelezve lesz a teljes amortizációra.
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
12
Legfőbb cél: A Hegyesd-térségében élők kérik a jelenlegi amortizációs teher kivételét a közszolgáltatási árból az említett ideig, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, és a várható megszorítások további hatásainak csökkentésére. 2010 év végén túl leszünk talán a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzeten, és a megszorításoknak is talán megjön az eredménye, illetve az adórendszer tervezett 2010-es átalakítása révén biztosíthatóbbá válik a közszolgáltatási terhek vállalása. A direktíva csak egy ajánlás, és ennek törvényi vagy rendeleti formában kell érvényre jutnia Magyarországon, és azt természetesen végre is kell tudni hajtani. A csatornadíjak várható 5-szörös emelkedése, ami indokolt lenne, várhatóan nagyon nehezen valósítható meg kis hazánkban. A több ezer Ft-os víz és csatornadíj úgymond „kiveri a biztosítékot a teljes lakosság körében”. Emlékezzünk 1990 októberére, a taxisblokádra, amikor a nagyságrendi emelés mekkora lakossági ellenállást váltott ki. Tehát, ezt majd akkor meglátjuk, hogy lehet-e egyáltalán érvényesíteni, de addig is annyit szeretnénk fizetni, amennyit más.
Másik járható út a „közös” amortizáció. Mint ahogy az egyeztetésen felvetettem, az amortizációs kötelezettség az egész projektre érvényes az én értelmezésemben. Kiszámolása nagyon nem egyszerű, de nem is lehetetlen. A „hegyesdi” fizet a veszprémi most kivitelezett 3, 5Mrd vagyon, és a zirci 500Milliós vagyon amortizációja után, de a veszprémi és a zirci is kiveszi a részét a hegyesdi invesztícióból. Figyelni kell, hogy Veszprémben és Zircen van meglévő és új amortizáció, és a számításokban csak a pályázatból megvalósuló vagyon anyagi eszközei vehetnek részt. Szívesen segítek, ha kell…
Ha-e mellet döntenek, a számítást kérjük bemutatni a lakosság előtt.
Kérem a kérdésemre, és a felvetéseimre érdemben válaszoljanak.
Tisztelettel Vind József Monostorapáti, Petőfi út 76.
Első egyeztetés
2009. 04. 22.
