Itthon, Tolnában
Megyei Napló 2008. május
TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA
Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban
Úsznak a boldogságban A bátaszékiek régi álma vált valóra. Most, a strandszezon kezdetén, de akár majd a hûvösebb idõ beálltával sem kell már elutazniuk, ha úszni szeretnének. Május 30-án adták át ünnepélyes keretek között a várva várt tanuszodát, amit viszont az úgynevezett terhelõ próba során már ki is próbálhattak az iskolások. (folytatás a 3. oldalon)
X. ÉVFOLYAM 5. szám
www.tolnamegye.hu
Veszélyben a helyi közösségek összetartói A kisiskolák megmentésére összefogást hirdetett a Tolna Megyei Önkormányzat 2007-ben országosan mintegy 100 falusi iskola kapujára került lakat. A következõ években sok száz intézményt fenyeget hasonló sors. A folyamat ellen Tolna megyében is fellép a megyei önkormányzat, karöltve a kistelepülésekkel. A kormány megszorító intézkedései több tízezer gyermeket hoznak hátrányos helyzetbe: nekik már a tudáshoz vezetõ út elsõ lépéseinél el kell szakadniuk az otthonuktól. Az iskolától megfosztott falvak sorsa a lassú halódás. Ezt tudván a finnek, franciák, osztrákok és más európai népek nem büntetik, de inkább megkülönböztetett segítségben részesítik a kistelepülések iskoláit. Tudják, az országnak falvakra, a falunak iskolára van szüksége. S olcsóbb és emberségesebb, ha a diákok serege helyett, szükség esetén tanáraik kelnek útra reggelente. Nálunk a kormányzat költséghatékonyságról beszél, és pedagógusok
ezreit ereszti szélnek. Ki nem fizetett bérükbõl kitelik majd a digitális táblák, kakaóbiztos számítógépek ára, több tízezer gyermek mindennapi útiköltsége. A kisiskolák megmentéséért országos Élõlánc Mozgalom indult, amellyel párhuzamosan helyi összefogást hirdetett dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke Tolna megye polgármestereivel. Az önkormányzati vezetõk egyetértenek abban, hogy a helyzet katasztrofális és cselekvésre van szükség. Ennek jegyében május 14-én Sárszentlõrincen – mint a probléma által egyik legérintettebb településen – egy nyilatkozatot fogadtak el, és egy alapítvány létrehozásáról döntöttek a polgármesterek. A nyilatkozat szerint a legnagyobb probléma, hogy a törvényben meghatározott átlagos osztálylétszám alatt csak csökkentett normatívához juthatnak az iskola fenntartói, ami kényszerpályára állítja az önkormányzatokat, hisz’ saját forrásaikkal kell kiegé-
Az alsónánai alsó tagozat a várdombi iskola tagintézményeként mûködik már több éve, és továbbra is a fennmaradásért küzd
szíteniük a kiesõ központi támogatásokat. Ez a legtöbb esetben a települések eladósodásához vezet, ami összevoná-
sokra és végsõ soron iskolabezárásokra kényszeríti a településeket. (folytatás a 4. oldalon)
Kis fogás jó hangulatban Kisszékely volt a házigazdája május 24-én a Tamási–Simontornya kistérség polgármestereinek szervezett horgászversenynek. A „nagy fogás” ugyan elmaradt, de például Peszt Attila (képünkön) Udvari polgármestere horgára is azért akadt hal. A versenyt Molnár Réka kistérségi koordinátor nyerte. A jelenlévõk teszt formájában horgászati elméleti tudásukról is számot adtak, köztük Hirt Ferenc országgyûlési képviselõ is. A 22 polgármester részvételével zajlott, jó hangulatú programot hagyományteremtõ céllal rendezték meg. Jövõre Miszla és Udvari lesz a házigazda. rb
Költözés a péróból, vagy nyomor Kútba eshet a pályázati pénz Hosszú ideje szólnak a híradások a váraljai cigánytelep, a péró felszámolására tett kísérletekrõl. A település önkormányzata célul tûzte ki az ott élõk életkörülményeinek javítását. Egy korábban beadott pályázat sikertelenségén nem csüggedve, újabbat adtak be. Ez már nyert, sikerének azonban nem örül mindenki felhõtlenül. Többen népszavazással tiltakoznak a felzárkóztató program ellen.
Közeleg a tanév vége az általános és középiskolákban, egyetemeken, fõiskolákon. Júniusban több száz diák keresi meg az iskolaszövetkezeteket, hogy továbbtanulása vagy nyaralása költségeinek fedezésére munkalehetõséghez jusson és dolgozzon. (folytatás a 2. oldalon)
(folytatás a 4. oldalon)
2. oldal ♦ EGYENSÚLYHIÁNYBAN A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG
3. oldal ♦ KILAKOLTATÁS HELYETT KÖZMUNKA
4. oldal ♦ A BAJOR–MAGYAR BARÁTSÁG JELKÉPE LETT A MÁJUSFA
5. oldal ♦ EGÉSZSÉGTÉRKÉP A TAMÁSI KISTÉRSÉGRÕL
6. oldal ♦ MEGINT ÜZENT A MÚLT
7. oldal ♦ MEZÕGAZDASÁGI MUNKÁLATOK JÚNIUSBAN
Olimpiai lángot gyújtottak Szekszárdon Megvan a megyei olimpiai pályázat nyertese Tolna megye egykori olimpiai bajnokai és a 2008-as játékokra Tolna megyébõl már kvalifikációt szerzett sportolók részvételével gyúlt meg megyénk jelképes olimpiai lángja május 19-én Szekszárdon. Eldõlt az is, hogy megyei civil sportolóként ki utazhat Pekingbe. A Prométheusz parki eseményen Buzánszky Jenõ, az Aranycsapat tagja és Kovács Antal Barcelona judo-bajnoka is méltatta és biztatta azokat a fiatal tehetségeket, akik Tolna megyét képviselik augusztusban Pekingben.
A külföldi munkavállalás veszélyekkel is jár Árufeltöltõ, hostess, szórólapozás vagy éppen címerezés. Ilyen és ehhez hasonló munkákat vállalhat egy diák a nyáron, a szünidõben. A legtöbb munkára már most hatalmas a túljelentkezés. De vigyázat a külföldi ajánlatokkal!
Korábban Váralja önkormányzata már beadott egy pályázatot a telepfelszámolási program keretében, aminek a segítségével a település határára szorult romatelepen élõ 17 családot akarták beköltöztetni a faluba, jobb életkörülményeket biztosítva neki. Ez a pályázat akkor nem nyert.
Lapunk további tartalmából
Dolgozni akar sok diák
Az ASE versenyzõi: Mészáros Anett és Bor Barna judósok és Kozmann György kajak-kenu világbajnok már biztosan ott lesznek az Olimpián. Boros Gergõért, az ASE kajakosáért és Csillag Balázs közép- és hosszútávfutóért még izgulhatunk. Megyénk olimpiai bajnokai Barabás Éva mûsorvezetõ segítségével a közönség elõtt idézték fel élményeiket. Mint kiderült, az újdombóvári születésû Buzánszky Jenõ Dombóvárra és Dorogra is „haza megy”. (folytatás a 7. oldalon)
Családi erõszak áldozata lett a 4 éves kislány Családjának öt tagja zaklatott szexuálisan egy 4 éves tolnai kislányt. A gyermek bántalmazóinak egy része most elõzetes letartóztatásban van, az apa ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. Szemérem elleni erõszak áldozata lett 2007-ben egy akkor 4 éves tolnai kislány. Az eset nemrég derült ki. A gyermeket saját családja zaklatta másfél éven át, összesen öt személy követett el ellene rendszeresen erõszakot. A megdöbbentõ tetteknek a gyermek testvére is szemtanúja volt, aki akkor 5 évesen nézte végig testvére szexuális bántalmazását. (folytatás a 7. oldalon)
2. oldal
T O L N A
HÍREK RÖVIDEN ♦
ZOMBA Egykori németek kitelepítésének 60. évfordulójára emlékeztek Zombán. 1948-ban 172 családnak kellett elhagynia a szülõfalut. Közülük sokan a mai napig élénken ápolják az itthon maradottakkal, Zombával a kapcsolatot, hiszen a településhez számos meghatározó emlék fûzi õket. A közelmúltban megtartott évforduló alkalmából emléktáblát állítottak fel, amit az egykor számûzöttek megkoszorúztak.
♦ ALSÓNYÉK Hamarosan vége lehet a hatalmas átmenõ forgalomnak Alsónyéken. Az M6-os autópálya kivitelezése ugyanis lehetõséget biztosít egy elkerülõ út megépítéséhez. Az autópályától nem csak a forgalom csökkenését reméli az önkormányzat, hanem multinacionális cégek betelepülését is várja. A településen idén járdaépítkezés és két középület felújítása is megvalósul.
♦ NAGYMÁNYOK Népszavazást kezdeményezett a harkányi Zöld Forrás Egyesület Nagymányokon a szénbánya és a mészkõbánya tervezett megnyitásáról. A miértékre a település önkormányzata magyarázatot nem kapott. Ha a jegyzõ hitelesíti a kérdéseket, elkezdõdhet az aláírásgyûjtés, elegendõ támogatás esetén pedig szavazás lesz. Karl Béla polgármester szerint, ha nem indulnak be a bányák, a falu jövõje kerül veszélybe. ♦ FADD-DOMBORI Már most közel ezer tõ virág díszíti Fadd-Dombori központját. Az Együtt Domboriért Egyesület mindent megtesz azért, hogy az üdülõtelepet idén is ellepjék a nyaralni vágyók és a strandolók. Felújították a strandot, padokat asztalokat helyeztek ki, feltöltötték a gyerekpancsolót. Késõbbi terv Fadd és Dombori között a vízpart mentén egy bicikliút megépítése. Programot is találnak az üdülõk, a Dombori Nyári Fesztivál július 3-án kezdõik.
Megalakult a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 820 millió forintos pályázati pénz felosztásáról dönt a nyár közepéig a május elején Pécsen megalakult Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság. A szervezet a régió szakképzõ intézményeinek eszközbeszerzéseit támogatná a forrásból. Másik fõ feladata, hogy különféle eszközökkel összehangolja a munkaerõpiaci keresletet és kínálatot, amely még mindig nincs harmóniában. A regionális testület 26 taggal kezdte meg mûködését, alapvetõen két funkciót lát el. Gondozza azt a 820 millió forintos pályázati alapot, amelyet szakképzõ intézmények részére írtak ki. Az iskolák legfõképpen olyan eszközök beszerzésére pályázhatnak, amelyek a diákokat korszerû módon készítik fel a jövõre. – Fõleg olyan technikai berendezésekrõl van szó, amelyek itthon ma még a gyakorlatban is ritkaságnak számítanak. Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, elsõdleges cél, hogy a végzett növendékek bárhol el tudjanak helyezkedni – fogalmazott Bókay Endre (balra), a bizottság elnöke. A forrásból a vállalkozók is pótolni, fejleszteni tudják eszközpark-
Júniusi megyei közgyûlések A Tolna Megyei Közgyûlés június 6-i, soron kívüli ülésén tárgyalja a Térségi Integrált Szakképzõ Központ létrehozására, illetve közoktatási feladat átvételére vonatkozó javaslatot. A Tolna Megyei Közgyûlés 2008. június 27-i ülésének várható napirendi pontjai: • Közmeghallgatás • Beszámoló a lejárt határidejû közgyûlési határozatok végrehajtásáról • Rendelettervezet a megyei önkormányzat 2008. évi költségvetésérõl szóló 2/2008. (II.15.) önk. rendelet módosításáról • Rendelettervezet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, valamint azok igénybevételérõl szóló 12/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról • Javaslat a Sztárai Mihály Gimnázium igazgatójának megbízására • Wosinsky Mór Megyei Múzeum beszámolója • Balassa János Kórház beszámolója • Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének tevékenységérõl, Tolna megye munkaerõpiaci helyzetérõl • Javaslat megyei kitüntetõ díjak odaítélésére
Hiányzik az uniós gazdálkodási modell szág. Az, hogy a gazdák nem jutnak elõre, Font Sándor szerint az Európai Unióban alkalmazott gazdálkodási modell hiányára vezethetõ vissza. A vezetõ ellenzéki párt annak idején ezt bevezette, ám a program nem folytatódott. A modell lényege, hogy erõs családi gazdaságok mûködjenek, magyar tulajdonú földeken. Hátráltatja továbbá a folyamat kialakulását, hogy a mamutcégek megölik a kisvállalkozásokat, a Fidesz szerint ezt is szabályozni kellene. wj
Jó a megyei adózási morál – az APEH ismét közzétette feketelistáját Negyedévente olvasható az APEH honlapján az a „szégyenlista”, amelyen a kiemelten magas tartozást felhalmozók neve szerepel. A Dél-Dunántúli Régióban úgy tûnik, a Tolna megyei adózok a legszabályosabbak. Mindössze két megyei vállalkozó rontja csupán a statisztikát. Ismét olvasható az APEH honlapján az adózok feketelistája. A májusban közzétette adatok országosan 802 vállalkozóra és több, mint 2000 magánszemélyre mutatnak rá. A linkek között azok a vállalkozások találhatók meg, amelyek 100 millió forintnál is nagyobb összegû tartozást halmoztak fel. Továbbá a magánszemélyek 10 milliónál magasabb adótartozásáról is képet ad a lista, illetve az adóhiány-
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T E
Egyensúlyhiányban a szakképzés és a gazdaság
2008. május 1-jétõl új munkarend lépett életbe a megyei önkormányzat hivatalában. A dolgozók munkaideje hétfõtõl csütörtökig 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig tart.
– Az elmúlt idõszak Magyarország hanyatlását jelentette, ezt érezzük 2002. után, az emberek zsebe kiürült – mondta Font Sándor, az Országgyûlés Gazdasági Bizottságának elnöke május 23-án, Szekszárdon. A politikus arról tájékoztatta a fórumon megjelent gazdákat, hogy a Fidesz egy olyan programot alkotott, amely a magyarok problémáit hivatott orvosolni. Az Erõs Magyarország program szerves része a mezõgazdaság, lévén hazánk agráror-
M E G Y E
nyal küzdõket is felsorolja. A sajátos tabellán 6%-ban találhatók cégek, magánszemélyek a Dél-Dunántúli Régióból. Tolnában a legjobb a helyzet a régió 3 megyéjét összehasonlítva. Itt 2 vállalkozó „felejtette el” rendezni számláját az adóhatóság felé – tudtuk meg Marton Ferenc regionális sajtóreferenstõl. A szekszárdi és a dunaföldvári illetõségû két cég együttes tartozása meghaladja a 400 millió forintot. A Tolna megyében élõ magánszemélyek esetében is felhalmozódott jelentõsebb nagyságrendû tartozás a hatóság felé. A listán legnagyobb arányban a Baranya megyei adózók szerepelnek. A feketelistát az APEH negyedévente teszi közzé azzal a céllal, hogy a tájékoztatás mellett az adózókat a törvények betartására sarkallja. W.J.
jukat, amelyet a szakképzésben kamatoztathatnak. Legalábbis ez az elvárás velük szemben. Ezáltal ugyanis saját termékeiket tudják fejleszteni tanulók révén, így a kölcsönös haszon is megvan. A testület Tolna megyei társelnöke, dr. Fischer Sándor (jobbra) szerint a legnagyobb probléma még mindig az, hogy másfelé megy a szakképzés és a gazdaság. Évek óta megfigyelhetõ, melyek azok a divatszakmák, ahol túlképzés mutatkozik, ugyanakkor más, kevésbé keresett foglalkozásokból hiány van a munkaerõpiacon. Ez elsõsorban a nem megfelelõ képzési rendszer következménye. Mint azt a kereskedelmi és iparkamara Tolna megyei elnöke hangsúlyozta, a tanulókat a hiányszakmák felé kellene terelni, ám ez nem történik meg. A következmény pedig a régóta megfigyelhetõ egyensúlytalanság. A gazdaságnak jó néhány szakmában volna igénye arra, hogy minél több szakember jelentkezzen. Ilyen a például
a hegesztõ, esztergályos, asztalos és egyéb ipari tevékenységek. Ma a képzés valójában a szolgáltató szféra irányába halad, és túlképzés van a kereskedelemben, a fodrászoknál, a kozmetikusoknál és más hasonló szakmákban. Hazánkban a becslések szerint 200 ezerrel kevesebb szakember van a kelleténél, ugyanakkor 400 ezer munkanélkülit tartanak nyil-
ván. A most megalakult regionális bizottság ezt hivatott összehangolni. A tervek szerint meg fogják határozni, hogy mely szakmákban hány fõ tanulhat, illetve hogy az egyes szakképzõ intézmények milyen irányú képzéseket folytassanak. Ezekhez rendelik hozzá a forrásokat is. Egy országos felmérést is készíttet a testület, amivel közel 13 ezer szervezetet és 16 érdekképviseletet keresnek meg. Ennek célja, hogy maguktól a gazdasági szereplõktõl tudják meg, konkrétan milyen szakemberekre lenne szükség, és mekkora létszámban. Dobos Marianne
Több kerül, de még mindig kevés a nyugdíjasok zsebébe Átlagosan havi 850 forinttal jár több a nyugdíjasoknak a májusi emelések miatt. A némileg megvastagodott juttatást a postások már kikézbesítették az érintetteknek. Május 6-tól kezdte meg a Magyar Posta az emelt szintû nyugdíjak, a rokkantsági nyugdíjak és a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások kézbesítését. A kormány a vártnál nagyobb áremelkedésekre való tekintettel döntött úgy idén márciusban, hogy már az év elsõ felében korrigálja a nyugdíjak öszszegét. Az 1,1%-os emelést januárig visszamenõen egy összegben kapta meg Tolna megye közel 80 000 ezer nyugdíjasa – tájékoztatott Haffner Béla, a DélDunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatóhelyettese. Akinek a bankszámlájára érkezik a nyugdíja, azok már május 8-án 9-én
megkapták pénzüket a visszamenõleges járulékokkal együtt, a többieknek pedig a postás a megszokott ütemben vitte a nyugdíjat. Az emeléssel a juttatások összege átlagosan havi 850 Ft-tal nõ, májusban pedig a visszamenõen négy hónap után járó egyösszegû kifizetéssel
átlagosan további 3400 Ft-ot kaptak az idõsek. Sokak szerint ugyanakkor ez az öszszeg semmire sem elég, a nyugdíjasok nincsenek kellõképpen megbecsülve. Így véli Szíjártó Miklósné (képünkön) szekszárdi lakos is, aki sokakkal együtt egész életét végigdolgozta, de ez nincs összhangban a nyugdíjával. A rohamosan emelkedõ árak mellett a mostani pár száz forintos emelést elenyészõnek tartja. Haffner Bélának nincs tudomása arról, hogy a kormány a szokásos novemberi emelés elõtt a drasztikus áremelkedések miatt tervez-e újabb korrekciót. Mint mondta, a számítások szerint a nyugdíjemelés 2008-ban összesen 170 milliárd forintot vesz ki az állam kasszájából, a májusi nyugdíjemelés a nyugdíjak esetében 31 milliárd, a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásokat tekintve 1,3 milliárd forint többletkiadást eredményez. H.Zs.
Dolgozni akar sok diák (folytatás az 1. oldalról)
A szekszárdi Meló-Diák Iskolaszövetkezetnél már május eleje óta rengetegen kopogtatnak. Tóth Mózer Anett területi vezetõ elmondta, a nyári munkalehetõségekre tavalyhoz képest több mint négyszeres a túljelentkezés. A választék náluk is széles: folyamatos munkalehetõséget biztosít például az árufeltöltõ poszt, 18 év felettieknél akár a pénztárosi munkakör is szóba jöhet. Szezonális ugyanakkor a szórólaposztás, a hostess munka vagy éppen címerezés. A legtöbben nem akarnak kemény fizikai munkát vállalni, még mindig az irodai, adminisztrációs lehetõségek a legkeresettebbek, vannak azonban olyanok is, akik bármilyen munkát elvégeznének, mivel szükségük van a pénzre. Fontos, hogy a diákok munkáltatói szerzõdést kössenek a munkaadóval, ez a garancia arra, hogy valóban kifizessék õket A különbözõ iskolaszövetkezeteknél munkára minden 16. életévét betöltött nappali tagozatos diák jelentkezhet. A diákoknak rendelkezniük kell érvényes nappali iskolalátogatási igazolással, bankszámlaszámmal, ahová utalhatja a munkaadó a keresetüket, adószámmal, TAJ-kártyával, személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával. Szükséges továbbá vásárolniuk egy úgynevezett részjegyet, amivel a szövetkezet tagjává
válnak. Ennek ára a legtöbb esetben 1000-1500 forint. Az összeget a kilépéskor visszaadják a diákmunka-szervezõk. A túljelentkezések ellenére még nem késõ nyári munka után nézni. Aki dolgozni szeretne, még kap rá lehetõséget. A diákmunka veszélyekkel is jár, figyelmeztetett a TMRFK Bûnmegelõzési Osztálya. Mint azt Király Balázs rendõrszázadostól, osztályvezetõ-helyettestõl megtudtuk, évrõl évre nõ azoknak a fiataloknak a száma, akik a magasabb kereseti lehetõségek miatt újsághirdetésen keresztül külföldön vállalnak munkát, és nem ritkán emberkereskedõknél kötnek ki, akik prostitúcióra kényszerítik õket. Az úgynevezett toborzás során az emberkereskedõk álcázzák a tevékenységüket. Leggyakrabban utazási irodának, közvetítõ cégnek adják ki magukat. Módszerük az önbizalomra építés. Különösen figyelni kell az olyan újsághirdetésekre, amelyekben garantáltan szexmentes munkát, illetve nyelvtudás nélküli munkát ígérnek. Hogyan védhetõk ki a szélhámosok? A legbiztosabb, ha ismerõsökön keresztül
keresünk munkát. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a hirdetésben megadott adatok valódiak-e, létezik-e egyáltalán az a cég, amely a hirdetést feladta, illetve létezik-e az az internetes oldal, amit meghirdettek. Jegyezzük meg a kapcsolattartó személy nevét. Ha szerzõdést kötnek, azt csak ügyvéd bevonásával tegyük. Kiutazás elõtt fénymásoljuk le az útlevelet, készüljön egy fénykép is. A személyi igazolványt és útlevelet soha ne adjunk át másoknak! Írjuk fel az adott ország magyar nagykövetségének elérhetõségeit, és azokat tartsuk mindig magunknál. Ha az európaitól eltérõ kultúrájú országba megyünk, akkor tájékozódjunk a helyi szokásokról, nehogy viselkedésünkkel váratlan helyzetekbe kerüljünk. A családdal folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, ne csak e-mailben! A fenti tanácsokat érdemes megfogadni, hiszen sok áldozat mondta már azt, hogy „velem ez úgysem történik meg”. Valós problémákról van szó, ami a nyári munkavállalási szezon beköszöntével különösen aktuális. H.Zs.–R.B.
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
Spanyol befektetõk Tolna határában Logisztikai park és bevásárlóközpont épül 106 hektáron Látványos építkezés folyik az épülõ M6-os autópálya Tolnához közeli szakaszán is. A környezõ területek iránt komoly befektetõi érdeklõdés van, amelybõl az itt élõk jelentõs elõnyökhöz juthatnak hosszútávon. Spanyol beruházók igényei miatt az egyik csomópontot át is tervezték. Tolnát 4,5 km-es szakaszon érinti a 2010-re várhatóan megépülõ M6-os autópálya. A település közigazgatási területén jelenleg a Szekszárdot Tolnával összekötõ 5112-es számú úton folynak a munkálatok, innen szállítják az M6–M9 autópálya csomópontjának kiépítéséhez a földet. A további autópályát érintõ útépítésre közbeszerzési eljárás van folyamatban, a kivitelezõ kiválasztása várhatóan 2008 közepére zárul le. A város közigazgatási területét két helyen érinti az M6-os autópálya
nyomvonala. Az egyik Fácánkert felõl északi irányban egy közel 1 km-es szakasz, illetve a földkitermelési munkálatok területén egy 3-3,5 kilométernyi szakasz. Mireider László (képünkön) építési osztályvezetõ elmondta, mint minden érintett település, az autópályától õk is a gazdaság fellendülését, vállalkozók betelepülését várják. Másfél éve élénk az érdeklõdés a területek iránt. A legnagyobb egy spanyol beruházás, ennek keretein belül az M6M9-es csomópontban logisztikai park és bevásárlóközpont épülne. 106 hektárnyi területet vásárolt fel a befektetõ, az õ igényeihez tervezték át a csomópontot is, hogy az jobban megközelíthetõ legyen, ezáltal gazdaságilag jobban hasznosíthatók legyenek a területek. Az osztályvezetõ hozzátette: Tolna városa leginkább a mözsi területekhez kapcso-
lódó autópálya csomóponti földek felértékelõdésére és az érkezõ vállalatok iparûzési adójának bevételére számíta-
Óriási kátyúk – maximum 60 km/h. Ez jellemzõ most a közutakra nemcsak Tolna, hanem Õcsény, Decs és Sárpilis környékén is. A M6-os építéséhez hordják a földet a hatalmas teherautók. A jármûvek óriási súlya miatt a településekre vezetõ utak egyik fele már szinte járhatatlan, míg a másik oldal is rövidesen hasonló sorsra jut, hiszen nehezen bírja a strapát az amúgy is rossz állapotú aszfalt a visszafelé már üresen közlekedõ, ám mégis nehéz jármûvek alatt. Az Õcsényt SzekszárdSzõlõheggyel összekötõ utat rövidesen le is kell zár-
találják magukat szembe. Némileg megnyugtató lehet, hogy ezt a szakaszt 2009-ben pályázati pénzbõl újítják fel. A sárpilisieket is körültekintõ közlekedésre inti az a tény, hogy az 56-os útról a település felé vezetõ szakasz az elõbbi utakhoz hasonló állapotot mutat. A földmunkákat kivitelezõ Colas Hungária Kft. egy megállapodást kötött még az M6-os építése elõtt a Magyar Közút Kht-val, amely kezelõje szinte az összes most járhatatlan útnak. A megállapodás szerint a Colas Hungária az építkezés elõtt és után is felméri a használt utak állapotát, és az általa okozott károkat kijavítja. Addig azonban még van néhány év, remélhetõleg pontosan kettõ, ugyanis a tervek szerint 2010-re készül el az M6-os Tolna megyei szakasza. A kivitelezõ cég és az érintett települések vezetõi addig is mindenkit óvatos közlekedésre intenek, és a lakosság türelmét kérik. Wessely Judit
Kilakoltatás helyett közmunka Országosan is egyedülálló lehetõséget ad a dombóvári képviselõ-testület az önkormányzati tulajdonú lakásokban élõ, de hátralékkal rendelkezõ családoknak. Közfoglalkoztatást ajánl fel, az érintettek többek között várostisztántartási munkákat végeznek. A kilakoltatás elkerülése miatt döntött a képviselõ-testület emellett a megoldás mellett, mivel megnõtt azoknak az önkormányzati lakásokban élõknek a száma, akik jelentõs bérlethátralékot halmoztak fel. 34 családról van szó, amelyekkel a polgármesteri hivatal, a Családsegítõ Központ és a Város- és Lakás-
gazdálkodási Kht. munkatársai közösen elbeszélgettek a tartozás okáról. Kiderült, nem csupán az önkormányzat felé van elmaradásuk, hanem jelentõs a közüzemi tartozásuk, illetve magas hitel állományt is kellene törleszteniük. Ennek orvoslására az önkormányzat 2008-ban 2,5 millió forintos keretet biztosít, hogy az érintettek dolgozhassanak, és képesek legyenek hátralékaik törlesztésére. Segítség híján ugyanis helyzetük csak romlana. A tartozás mértéke családonként változó,
A lakbérhátralékkal rendelkezõk munkavédelmi oktatás után kezdték meg a közmunkát
nak. Mindezek egyenes jótékony hatása lehet a gazdaság fellendülése és új munkahelyek létrejötte. H.Zs.
♦
TOLNA MEGYE Közel 40 mm csapadékot hozott május 20-án éjszaka a megye több területén a ciklon. Már nagy szüksége volt a termõföldeknek az égi áldásra, ám a térségben több olyan terület is volt, ahol jég kísérte az esõt, ez pedig komoly károkat okozott a még gyenge mezõgazdasági növényekben. Bogyiszlón például egy napraforgó táblán a diónyi jég félbehasította a növényeket, a leveleket kicsipkézte. A meteorológiai elõrejelzések szerint júniusban a megszokottnál több csapadék várható.
van 40 ezer körüli elmaradás, de akad több 100 ezres összhátralékkal rendelkezõ bérlõ is – mondta Szabó Loránd (képünkön) polgármester. A lehetõséggel egyelõre hatan éltek. Õk eddig egy munkavédelmi oktatást követõen a kórházhoz közeli zöldterületen bozótirtást végeztek, majd Újdombóváron festik az utcanév táblákat. Alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgoznak, havi 15 napot, 400 Ft-os órabérért. Az állással rendelkezõ tartozóknak biztosítják, hogy túlórában illetve hétvégén is vállalhatnak pluszmunkát. Szabó Loránd kiemelte: ez a program azért egyedülálló, mert lehetõséget biztosít a hátralékkal rendelkezõ családok számára, hogy saját erejükbõl álljanak talpra. Reméli, hogy idõvel újabb családok választják a hátralékuk íly módon való rendezését. Azok az adósok, akik részt vesznek a programban, remek megoldásnak tartják. Pallós Jánosné is, aki elmondta: kevés rokkantnyugdíjából nem egyszerû megélni, fõleg, hogy kiskorú gyermekét is nevelnie kell. Viszont ezzel a munkával végre esélyt kapott, ugyanis az elvégzett munkáért járó összeg maximum 50%-át felvehetik, nem kell az egészet a lakbérhátralék törlesztésre fordítaniuk, így még egy kis plusz is jön a konyhára. Porcsa Rita Dóra
BONYHÁD Fél milliárd forintból újítaná fel Bonyhád a városközpontot. A tervek már három éve készen vannak, most írták ki a testre szabott pályázatot. Megújulnának a katolikus templom körüli utak, járdák, renoválnák a fõtéri házak homlokzatát, valamint rendbehoznák a volt községházát is. A pályázattól függetlenül már most is zajlanak a városban útfelújítások. Teljes egészében új burkolatot kap a piacnál a Forberger utca, illetve a Budai Nagy Antal utca. Pályáznak továbbá a gondozási központ számára egy 20 fõs közösségi busz beszerzésére is.
Úsznak a boldogságban (folytatás az 1. oldalról)
Járhatatlanok a bekötõutak Õcsényben, Decsen és Sárpilisen ni. Az úton található híd már szinte teljesen járhatatlan, de ha minden igaz, felújítják – tudta meg lapunk Fülöp János õcsényi polgármestertõl. A teljes útszakaszt egy másik nyomvonalon építik fel újra, egy 6 méter széles, körforgalommal ellátott úton lehet majd közlekedni. Kritikus a helyzet az 56-os út decsi bekötõjénél is. Óvatosan járjanak erre az autósok, hiszen itt is hatalmas kátyúkkal, porral, esõ esetén pedig sárral
HÍREK RÖVIDEN
♦
Útáldozattal épül az autópálya Járhatatlan aszfalt, hatalmas porfelhõ – ez jellemzi most az õcsényi, decsi és sárpilisi utakat. Egy majdani szebb jövõ reményében átmenetileg bizony megsínylik azok a területek az M6-os építését, amelyek hosszútávon mégiscsak a szerencsések közé tartoznak. A kivitelezõ ígéri, a munka végeztével kijavítja az úthibákat.
3. oldal
K Ö Z É L E T E
1350 m2 hasznos alapterületen két medence, egy 25×11 méteres, versenyek megtartására is alkalmas, és egy 12,5×6 méteres épült meg a hozzá tartozó kiszolgáló egységekkel együtt. A nagymedence vize 26 fokos, a kicsi 30 fokos hõmérsékletû. A sportlétesítmény szolgáltatásait egyszerre mintegy 75 fürdõzõ tudja igénybe venni. Az uszoda energia ellátását a földgázon kívül napkollektorok is szolgálják, amelyek fõleg nyáron melegítik majd a vizet. A beruházás 450 millió forintba került, és PPP program keretében valósult meg az Alisca-Bau Kft. finanszírozásában és kivitelezésében. A munkálatokban a kft. bátaszéki dolgozói vettek részt. A város tulajdonába 15 év múlva kerül a tanuszoda, az önkormányzatnak a szolgáltatás megvásárlása évente 50-80 millió forintot jelent. Ehhez az állam hasonló nagyságrenddel járul hozzá.
Tanuszodát június 1-jétõl szabadon látogathatja a nagyközönség. Õsztõl azonban beindulnak az úszásoktatások. A helyi óvodán, iskolán kívül már a környék legtöbb intézménye jelezte, hogy szeretné úszásra hozni a diákokat. Még a Baranya megyei Véménd és Dunaszekcsõ is csatlakozna a lehetõséghez, hiszen ha majd megépül az autópálya, például Véménd felé az eddig 40 km-es kerülõ út csupán 10 percre rövidül. -r–k-
Agora, a kulturális piactér Ha minden jól alakul, egy év múlva kaphat zöld utat a szekszárdi kulturpláza projekt megvalósítása. A bázist a Babits Mihály Mûvelõdési Ház és Mûvészetek Háza épülete adja. Igaz, a „Babitsot” nemrég részlegesen felújították, mint kiderült azonban, mégsem felel meg a 21. századi, modern szociokulturális igényeknek. Kihasználva az európai uniós TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) program megyei jogú városoknak kiírt pályázatát, a szekszárdi önkormányzat is beadta most májusban az AGORA multifunkcionális közösségi központ kialakítására programját – mondta el lapunknak Matókné Kapási Júlia igazgató. Igazi kulturplázát álmodtak meg, amely az épület teljes átalakítását jelenti a mai kor igényei szerint. A legsarkalatosabb változások: 1200 m2-es hozzáépítés új oktatótermekkel, irodákkal, nagyobb raktározási lehetõséggel, 500 fõs rendezvények fogadására is alkalmas, multifunkcionális moziterem, a színházterem teljes technikai korszerûsítése. Az új házban lesz étterem, gyermekjátszó–megõrzõ, pelenkázó–szoptató helyiség, több internet-hozzáférési
lehetõség, úgynevezett e-pont, és minden olyan egyéb kiszolgáló egység, amely a pláza hangulatot sugallja majd. A mûvelõdési ház eddig is civil mûhelyek befogadója volt. A bõvítés után
azonban ide költözne a város valamenynyi olyan civil szervezete, amely a szociokulturális szolgáltatásban részt vesz. Az 1,75 millárdos agora-terv tehát grandiózus, a kétfordulós pályázat nyerési esélyei jók. Az elsõ forduló eredménye nyár végére várható. Siker esetén önrész címén 300 millió forintot tesz hozzá a város. -szk-
4. oldal
T O L N A
A bajor–magyar barátság jelképe lett a májusfa Az I. Völgységi Majális keretében nem kis látványossággal gazdagodott Bonyhád fõtere. Egyenesen Németországból szállítottak ide egy 32 méteres bajor májusfát,
amelyet gondos kezek emeltek a helyére. Vendég Lázár Ödön, az Original Travel Utazási Iroda vezetõje barátjával jutott arra a gondolatra, hogy a soknemzetiségû Bonyhádon érdemes lenne bemutatni a lakosságnak egy bajor hagyományt. Januárban a bajorországi Ayingban vágták ki az alapul szolgáló 130 éves, 35 méteres fenyõfát. Kint megmunkálták, majd a bajor és a magyar nemzeti színekkel díszítették. Elkészítették hozzá a megfelelõ vas tartószerkezetet is. A májusfára itthon 12 pajzs formájú táblát rögzítettek régi bonyhádi mesterségek címereivel. Helyet kapott Bonyhád, a bajor segítõ Markt Schwaben település, valamint a Magyar Köztársaság címere is. Május 1-jén több ezer érdeklõdõ jelenlétében a 4200 kg-os fát andráskeresztekkel emelték a helyére, mintegy 50 önkéntes segítségével. A manõver közel három órán át zajlott. A bajor májusfával a szervezõk a köztéri májusfa állítás régi szokását elevenítették fel, egyben új hagyományt is teremtettek. A tervek szerint a mostani helyére négy év múlva Erdélybõl hoznak újabb májusfát. Az idén felállított fát majd feldarabolják, és jótékonysági célra elárverezik. Addig azonban a völgységi iparos múlt mellett büszkén hirdeti a bajor–magyar barátságot. Máté Réka
Párbeszéd indult megye múzeumai között A múzeumok együttmûködési lehetõségei címmel 2008. május 21-én elsõként Simontornyán a Vármúzeumban rendezték meg a Tolna Megyei Múzeumok Találkozóját. A konferencián a múzeumok, közgyûjtemények és kiállítóhelyek, tájházak és helytörténeti gyûjtemények vezetõi és munkatársai vettek részt. Dr. Gaál Attila megyei múzeumigazgató megnyitó beszéde után Török Petra, az OKM Közgyûjteményi Fõosztályának vezetõ tanácsosa ismertette a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ tevékenységét. Bemutatta az iskolabarát múzeumi fejlesztések lehetõségeit. A további elõadások központi témája a múzeumok közötti, valamint a múzeumok és a közmûvelõdési, közoktatási és felsõoktatási intézmények közötti együttmûködés volt. Endreffyné Takács Mária, a Simontornyai Vármúzeum igazgatója a rene-
HÍREK RÖVIDEN ♦
TOLNA MEGYE 300 millió forint értékben vásároltak a munkáltatók üdülési csekket áprilisig Tolna megyében. Ez a tavalyi számoknál 49%-kal több. A 2007-es évhez képest nõtt az elfogadóhelyek száma is a megyében, már 145 helyen lehet üdülési csekkel fizetni a szolgáltatásokért.
♦ SZEKSZÁRD A Babits-év keretében Költõk és koruk címmel rendeztek május 22– 24. között konferenciát Szekszárdon. A rendezvényen neves irodalomtörténészek szóltak Babits és József Attila kapcsolatának kérdéseirõl, költészetük irányvonalairól. Elõadást tartott többek között Tverdota György, Szegedy-Maszák Mihály és Kulcsár Szabó Ernõ. A konferencia keretében egyben megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tolna megyei tagozata is. ♦
SIMONTORNYA Színvonalas mûsor, eredményes összefogás jellemezte a május 8-án a Vármúzeumban megrendezett jótékonysági mûsort. A nemrég nehéz sorsra jutott Magyar család megsegítésére szervezett programon fellépett a Vándorok tánccsoport, Decsi-Kiss András, Nagy Bandó András és Csepregi Éva. A mûvészek azzal fejezték ki segítõ szándékukat, hogy lemondtak fellépti díjukról. Az est teljes bevételét, 290 ezer forintot a szervezõk felajánlották a váratlanul apa nélkül marad Magyar családnak.
szánsz év alkalmából szervezett programokat ismertette, amelyek a helyi iskola diákjainak és pedagógusainak együttmûködésével jöttek létre. A Vak Bottyán Általános és Szakképzõ Iskola, Gimnázium tanulói korhû ruhákban, dalokkal idézték meg a reneszánsz kor hangulatát. A találkozón megjelent szakemberek a szakmai eszmecserét a jövõben is folytatni kívánják. H.H.
M E G Y E
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T E
Veszélyben a helyi közösségek összetartói (folytatás az 1. oldalról)
Az óvoda és az iskola megszûnésével újabb közszolgáltatások és ezzel együtt a helyi közösségek egyik legfontosabb össszetartó ereje tûnik el a falvakból, ami végzetes következményekkel jár. Alsónánán mégsem adják fel, de helyzetük nem megnyugtató. Jelenleg 28 gyermek jár a helyi általános iskolába, amely országosan eredményekkel is büszkélkedhet az értékközvetítõ és képességfejlesztõ program megvalósításában – mondta a Megyei Naplónak Kollárné Kuris Piroska iskolaigazgató. Annak ellenére, hogy kis létszámú, kevés pedagógussal dolgozó iskoláról van szó, országos tanulmányi versenyek döntõiben is többször szerepelnek alsónánai diákok. A tanárok és a gyerekek egyaránt büszkék gyermekszínjátszó körükre, amelyben az iskola szinte valamennyi tanulója részt vesz. Bármily meglepõ, még bejárók is vannak az iskolában: Bátaszékrõl, Szálkáról és Faddról! is érkeznek gyerekek Nánára. Hogy miért? Azért az érzelmi és fizikai biztonságért, azért nyugodt környezetért, amit csak ilyen közegben kaphatnak meg a nebulók. Az egyik szülõ ezt így fogalmazta meg: „ez olyan, mint egy magániskola.” A legfontosabb, hogy az értékalapú oktatással mind nemzetükhöz, mind szülõfalujukhoz erõs kötõdés és tisztelet alakul ki a gyermekekben. Ezzel az iskola fontos közösségmegtartó erõt képvisel a faluban. Nélkülük lassú elsorvadásra lenne ítélve a település. A tényekkel alátámasztott eredmények ellenére mégis létbizonytalanságban vagyunk – válaszol az anyagi lehetõségeket firtató kérdésünkre az iskolaigazgató, aki hozzátette: a polgári kormány idején volt a legkiszámíthatóbb a mûködésük a stabil támogatásnak és a vidéki Magyarország érdekeit szem elõtt tartó politikának köszönhetõen. 1992-ig mûködött nyolc osztályos általános iskola Alsónánán, majd hat és végül csak négy osztály maradt. 2002. óta drasztikusan csökkent az állami finanszírozás és ezzel együtt pedig nõtt az önkormányzat költségvetésében a kiesõ támogatások pótlására fordított öszszeg. 2001-ben még pénzmaradványuk is volt, amelyet felújításra fordítottak, így ma egy korszerû, jó állapotú iskoláról beszélhetünk. Mindezek azonban mégsem elegendõek a fennmaradáshoz. Ha nem változik az alapfokú oktatás költségvetési finanszírozása, akkor las-
san felszámolódnak ezek az iskolák. A kormány intézkedéseivel ezt a folyamatot gerjeszti a csökkentett normatívák megállapításával. Ez komoly településszerkezet-változást fog elõidézni: ha nem is elnéptelenednek, de elöregednek a kistelepülések, amellyel lassan megszûnnek azok a helyi közösségek, amelyek mintát, értéket közvetítenek valamennyiünk számára – indokolta a megyei összefogás elindítását dr. Puskás
Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke, aki a kisiskolák megmentésérõl szóló nyilatkozat mellett egy alapítvány létrehozására is javaslatot tett. Az alapítványt a megyei önkormányzat várhatóan 20 millió forinttal támogatja majd, de vállalkozások és magánszemélyek is csatlakozhatnak a támogatókhoz. Az összegyûlt pénzt pályázat útján a kisiskolák mûködtetésének megsegítésére kívánják fordítani. Réger Balázs
Nyilatkozat a kisiskolák megmentéséért Mi, Tolna megyei polgármesterek felemeljük szavunkat az óvodák és a kisiskolák ellehetetlenítése ellen, amely a községek és ezen keresztül a vidéki Magyarország felszámolásához vezet. Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy a kormány a költségvetési törvényen keresztül évrõl évre szigorítja az alapfokú oktatás finanszírozását. Ezzel mesterségesen felgyorsítja elõbb a kistelepülési, majd a több ezer fõs községek iskoláinak megszûnését és ezen keresztül a falvak lassú elsorvadását. Azzal, hogy a törvényben meghatározott átlagos osztálylétszám alatt csak csökkentett normatívához juthatnak az iskolák fenntartói, kényszerpályára állítja a kormány az önkormányzatokat. Az állami költségvetésbõl juttatott normatív támogatás már alig haladja meg az ötven százalékát az oktatási intézmények költségvetésének. Ezért az önkormányzatoknak az óvodák és iskolák fenntartásához jelentõs saját forrásokat kell biztosítani, ami a szûkülõ anyagi lehetõségekkel gazdálkodó önkormányzatokat a teljes eladósodásba kényszeríti. Ebben a helyzetben az általános iskolák megszüntetése a képviselõ-testületek számára elkerülhetetlen. A fenti folyamat társadalmi hatásai beláthatóak. Az iskola bezárása legközvetlenebbül a gyerekeket sújtja, akik állandó utazásra kényszerülnek lakóhelyük és a körzeti iskolaközpont között. Gyermekkorukban heteket töltenek – veszélynek kitéve – egy autóbuszon. Az állandó ingázásból következõen nem kötõdnek sem szülõhelyükhöz, sem ahhoz a településhez, ahova iskolába járnak. Ez a körülmény tovább súlyosbítja az iskolákban már most is tapasztalható magatartási problémákat. Az iskolák megszûnése nehézségeket okoz az ingázásra kényszerített gyereket nevelõ szülõk számá-
ra is. Ezért leggyakrabban az általános iskoláskorú gyereket nevelõ, vagy gyerekvállalásra készülõ családok nem telepednek le olyan településen, ahol nincs iskola, sõt, az ott élõk is elköltöznek, ha lehetõségük van rá. Belátható, hogy a fenti folyamattal érintett településeken hamarosan már csak idõs emberek, és azok a családok fognak élni, akik anyagi lehetõségek hiányában képtelenek a mobilitásra. Ez a probléma már ma sem csak a kistelepüléseket, hanem a több ezer lakosú nagyközségeket is sújtja. Az iskolák megszûnése, településeink élettelenné válása azonban nem az érintett önkormányzatok belügye. Az önmagukért és a településért tenni akaró és tenni képes közösségek szétzúzásával a társadalom egésze gyengül. A helyi közösségek szabályozó, mintát adó szerepének felszámolásával „társadalmi jégkorszakot” idézünk elõ. Az államnak mindenkor a nemzet és a társadalom hosszú távú érdekeit szolgáló döntéseket kell hoznia. A születések számának csökkenésére nem lehet a társadalmat szervezõ állam válasza az iskolák erõltetett felszámolása. Felszólítjuk a Kormányt és a Parlamentet, hogy a magyar társadalom iránt viselt felelõsségük tudatában a jogalkotás, különösen a költségvetési törvény elfogadása során osztálylétszámtól függetlenül egységesen biztosítsa az alapfokú oktatás normatív finanszírozását! A nyilatkozathoz a lapzártáig csatlakozott önkormányzatok: Nagymányok, Cikó, Mórágy, Attala, Györköny, Bölcske, Felsõnyék, Szakcs, Pálfa, Gyulaj, Hõgyész, Nagyszékely, Medina, Várdomb, Alsónána, Kaposszekcsõ, Sárszentlõrinc, Felsõnána, Németkér, Pusztahencse, Regöly, Kajdacs, Kakasd, Ozora, Iregszemcse, Fürged, Sióagárd. Sárszentlõrinc, 2008. május 14.
Sárszentlõrincen több mint 20 polgármesterrel egyeztetett dr. Puskás Imre megyei közgyûlési elnök
Költözés a péróból, vagy nyomor (folytatás az 1. oldalról)
Március végén újabb pályázatot nyújtottak be, amit most már a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pozitívan bírált el. Az önkormányzat 54 millió forintot nyert, amibõl 7-9 pérói család kapna új otthont Váralján vagy a környezõ településeken – tájékoztatott Filczinger Ágnes polgármester. A lakhatási projekten kívül az összegbõl másra is jutna, ilyen például a szociális, munkaerõpiaci, egészségügyi és oktatási elem, ami szintén része lenne a programnak. A péróban élõk szûrõvizsgálatokon, egészségügyi állapotfelmérésen vehetnének részt, a hátrányos helyzetû gyere-
kek mellé pedig mentor tanárokat jelölnének majd ki. Továbbá: gyakorlati képzés keretében szakmát tanulna 10 férfi és 10 nõi munkanélküli is. Ebben a programban nemcsak azok vehetnének részt, akik a péróban élnek, hanem a település bármely más lakosa. A képzés keretein belül újítanák fel a családoknak megvásárolt ingatlanokat is. Az, hogy ki, milyen támogatásban részesülne, komoly körültekintéssel bírálná felül az önkormányzat. Biztos, hogy a kiköltöztetésnél a kisgyerekes családokat részesítik elõnyben. A romatelepen élõk nagy lehetõséget látnak a
pályázatban. Mindenképpen ki szeretnének költözni a nyomorteleprõl, jobb jövõt biztosítva gyermekeiknek. Ez azonban sokaknak nem tetszik Váralján. Egy helyi polgár, Ranga János korábban már népszavazást kezdeményezett az alábbi kérdésben: „Szeretné-e ön, ha az önkormányzat támogatná a péróban élõket?” A település körjegyzõje elsõ körben a kezdeményezést formai okokra való tekintettel nem hitelesítette. A pályázat elnyerése után azonban újabb népszavazási kezdeményezést nyújtott be a tiltakozó. A péróban élõk és az önkormányzat is attól tart, ha összegyûlik az elegendõ aláírás, és sor kerül a népszavazásra, a sikeres pályázat mégsem valósulhat meg. A polgármester figyelmeztetett: a kiköltöztetésnek minden-
képpen meg kell történnie. Ha nem a pályázati pénzbõl, akkor ez a költség a település kasszáját terhelné meg. A péróban élõ családok közül van, aki végsõ elkeseredésében azt ajánlotta fel, beszélnek a kezdeményezõvel, elmondják nekik, hogy ha arról van szó, nem maradnak Váralján, csak hadd költözzenek ki a nyomorból. A váraljai önkormányzat most egyelõre még kénytelen várni. Filczinger Ágnes elmondta, tudomása szerint ez az egyetlen nyertes telepfelzárkóztatási program a megyében, de azt még nem tudja, mikor kezdõdhetnének el a munkálatok. A pályázati források felhasználása ugyanis csak a támogatási szerzõdés aláírását követõen történhet meg. Hajdú Zsuzsanna
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
Egészségtérkép a tamási kistérségrõl Tamási és környéke az ország leghátrányosabb kistérségei közé tartozik. Ez nemcsak a gazdasági életben jelentkezik, de megmutatkozik a lakosság egészségügyi állapotán is. Egy nyertes pályázatnak köszönhetõen – egyedüliként a megyében – most egy közel 2000 fõs reprezentatív mintán keresztül több mint 40 ezer lakost diagnosztizálnak átfogóan. A kistérség még 2007-ben pályázott az Egészségporta Egyesület és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, valamint az EGIS Gyógyszergyár Mikrolef programjára. Ennek keretében a helyi egészségügyi szakemberek együttmûködve az önkormányzati és egyéb szervekkel, illetve a pályázatkiírókkal egy olyan keresztmetszeti vizsgálatra vállalkoztak, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, magatartásáról, a betegségekrõl, a szakellátások igénybevételérõl, s más egészségre ható tényezõrõl ad tájékoztatást. A munkacsoportok megalakulása után 2007 õszén kérdõívek segítségével elsõ körben 1000 fõt kerestek meg, akik egy, a kistérség egészét jól reprezentáló csoportot alkottak (lakóhely, nem, kor fog-
lalkozás stb.). Az adatok feldolgozása lezárult, és számos ellentmondásos válasz érkezett. Például a válaszadók jelentõs százaléka, bár rossznak ítélte saját egészségi állapotát, mégsem látogatta
Dezsõ Zoltán tamási lakos testzsírtömegét Nászainé Jákob Éva védõnõ ellenõrzi
meg háziorvosát az elmúlt 12 hónapban, illetve öt éven belül nem mérette meg a vérnyomását sem. Ugyanakkor sok a rendszeres gyógyszerszedõ, amely mögött nincs mindig orvosi javaslat. Mivel a válaszok szubjektív elemeket is tartalmaztak, szükséges volt néhány alapszûrés – elsõsorban szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségekre vonatkozó – elvégzése is egy újabb 1000 fõs reprezentatív csoporton, de volt köztük olyan is, aki a kérdõíves vizsgálaton is részt vett. Erre május elsõ felében került sor a kistérség valamennyi településén a háziorvosok közremûködésével, de rendelési idõn kívül. Dr. László Eszter, az ÁNTSZ térségi tisztifõorvosa kiemelte: az országosan 12 kistérséget, 680 ezer embert érintõ vizsgálatok nemcsak a betegek kiszûrésére, azok szakorvoshoz való irányítására, az egészségtudatos életmód kialakítására ad lehetõséget, hanem arra is, hogy elkészüljenek a kistérségek egészségtérképei. Így rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek alapján nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a megnyíló uniós egészségpályázatokon. Örményi János
…hogy vigyék jó hírünket! Az országos sajtó munkatársainak és turisztikai szakembereknek szervezett a szezon kezdetén Tolna megyei tanulmányutat a megyei turisztikai kht. Nem ez az elsõ ilyen reklámfogás. Már negyedszer hívták meg három napra ezt a speciális célcsoportot, hogy azok késõbb az újságok hasábjain keresztül népszerûsítsék Tolna megye turisztikai értékeit. Idén 8 idegenforgalmi szakember és 10 újságíró vett részt 14 lapot képviselve. A szervezõk megpróbáltak a lehetõ legtöbbet megmutatni Tolna megyébõl. A csapat ellátogatott Gunarasra, Gyulaj-
Szélesedõ összefogás Dunaföldváron
A vadászokhoz a kézilabda egyesület sportolói és a Természetvédelmi Egyesület tagjai is csatlakoztak. A 40 fõs alkalmi takarító brigád 10 köbméter szemetet gyûjtöttek össze, de szomorúan konstatálták, hogy az utaktól távol továbbra is sok hulladék maradt kint a határban. A hagyományos háztartási hulladékok mellett találtak bizonytalan eredetû anyagokat is, amelyeknek növényekre, állatokra gyakorolt veszélyes hatása sem kizárt. Volt olyan szemét, amit csak markolóval lehetne felszedni, de erre most nem készült fel a társaság. Süveges József fõszervezõ elmondta, ha sikerülne a tudatos környezetszennyezõket beazonosítani, a mezõõrségen keresztül eljárás is indulhat ellenük.
Dukai István alpolgármester a kézilabda csapat tagjaként vett részt az akcióban. Örült, hogy a sportolók nagy része igent mondott a felkérésre. Szerinte a korábbi évekhez képest enyhe javulás tapasztalható a külterület tisztaságát illetõen. Ez bizonyára a szigorodó rendszabályoknak, az egyre gyakoribb tisztasági akcióknak és a nemrég újjászervezõdõ mezõõri szolgálatnak köszönhetõ. Ennek ellenére vannak igen szennye-
zett területek is, példaként említette a Nagy-hegy környékét. A tavaly újjászervezõdött Idegenforgalmi és Természetvédelmi Egyesület elnöke, Tóthné Kalauz Krisztina is úgy véli, Dunaföldvár határában van mit ta-
karítani, de szerencsére a szennyezettség az országos átlagnál nem magasabb. Õk is szerveznek önálló akciókat. Legközelebb õsszel a Sárga-gödröt és környékét szeretnék rendbetenni. Ez alkalomra szívesen látják a vadászokat, a sportolókat és más civil szervezetek tagjait is. Szabados Sámuel
Élõ kapcsolat Tolna megye és Main-Tauber Járás között Megyei küldöttség járt a német partnerjárásban Reinhard Frank, Main-Tauber-Kreis Közgyûlésének elnöke meghívására négy napos hivatalos látogatást tett a német járásban a Tolna Megyei Közgyûlés május 5. és 8. között. A dr. Puskás Imre közgyûlési elnök által vezetett delegáció a négy nap során megismerkedett Main-Tauber idegenforgalmi nevezetességeivel, önkormányzati szerkezetével és a helyi gazdaság néhány kiemelt szereplõjével. A látogatás egyik eredményének tekinthetõ, hogy Tolna megye
jövõre egy kulturális hét keretében mutatkozhat be Main-Tauber Járásban. Nem sokkal a delegáció hazaérkezése után a testvérjárásból érkeztek német fiatalok a szekszárdi Nyitott Világ Alapítványhoz. A szervezet évek óta közvetlen kapcsolatot ápol a Main Tauber járásában mûködõ Ifjúsági és Sport Irodával. Rendszeresen egy fiatalokból álló csoport tesz látogatást a másik meghívására. Idén Tolna megye látta vendégül a német fiatalokat, akik megismerkedtek a me-
gyei önkormányzat hivatalával, Simontornyán egy húsüzemmel és egy lovardával, Bátaapátiban megnézték az épülõ atomhulladék-tárolót. Kulináris élvezeteknek is hódolhattak a szekszárdi és bátaapáti pincelátogatások során, valamint kajakozhattak és focizhattak is. Emellett kirándultak Pécsre, Harkányba és a Balatonra is. A cserekapcsolat nagyban segíti a programokban részt vevõ fiatalok nyelvtudásának fejlesztését és személyes kapcsolatok kialakulását. R.B.
ra, Paksra, Simontornyára, Ozorára, Bikácsra, Kakasdra, Grábócra, Decsre, Bátára, Bátaszékre, Pörbölyre, Szekszárdra, Györkönybe, Dunaföldvárra és Sióagárdra. A szakemberek a finom ételek és borok mellett különleges természeti, kulturális és történelmi értékekkel ismerkedtek. A résztvevõk által kitöltött adatlapok azt bizonyítják, hogy a vendégek elégedettek voltak a programokkal és a szervezéssel. A tolnai vendégcsalogató írások az elkövetkezõ három hónapban jelennek meg turisztikai újságokban és tematikus magazinokban. F.Sz.
A gyulaji erdõ most megnyílt vadasparkját érdeklõdve vették szemügyre a vendégek
Nemcsak vadászok fogtak szemeteszsákot A Dunaföldvári Vadásztársaság évente két alkalommal, õsszel és tavasszal rendez környezetvédelmi napot a város külterületén. Idén a kivezetõ utak melletti sávot mintegy három kilométer hosszan tisztították meg, ezúttal már segítségük is volt.
5. oldal
K Ö Z É L E T E
A Szekszárdi Borvidék és Borút Egyesület képviselte Tolna megyét Németországban, a Wertheimi Gazdasági Hét programjain május 21-tõl 25-ig. A Main-Tauber-Kreis-ban szervezett expón megyénk delegációja tematikus borkóstolókkal várta a vendégeket. Fõként a szekszárdi és a tolnai borvidék néhány jellegzetes és híres borfajtáját ismertették meg a német közönséggel: kékfrankos, bikavér és kadarka borokat kóstolhattak az érdeklõdök.
Négy generáció az Úr útján Dédapa, fia, unokája és dédunokája volt a fõszereplõje május 18-án a bonyhádi református templomban megtartott ünnepi zenés generációs istentiszteletnek. Az esemény bizonyságul szolgál arra, hogy a hit képes több nemzedéken keresztül apáról fiúra szállni. Idõsebb, decsi születésû Kiss János (82 éves), fia, már a Decsi Kiss nevet felvevõ János (59 éves) református presbiter, képzõmûvész, újságíró, fia Decsi Kiss András (37 éves) és 7 éves fia, Decsi Kiss Ádám mind híven gyakorolják a református hitet, és vallják annak összetartó erejét. Az ünnepségen a család négy generációját képviselõ férfi tagjait Lemle Zoltán tisztelendõ köszöntötte, közremûködött a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes, valamint Lozsányi Tamás orgonamûvész. A szertartás után a templom melletti kiállító teremben Decsi Kiss János „Szózat 12 képre” címû kiállítása nyílt meg, amelyet mestere, Mözsi Szabó István festõmûvész ajánlott a résztvevõk figyelmébe. -sas-
A négy generáció
HÍREK RÖVIDEN ♦
BÁTASZÉK Négy korosztály, összesen 350 versenyzõ, hip-hop, funky, show, és több karaktertánc kategóriában mutatta be tánctudását a Nemzetközi Nyílt Moderntánc Versenyen. A május 17–18-án megrendezett nagyszabású program a Modern Tánccsoportok Magyarországi Szövetségének egyik éves versenyprogramja volt, a házigazda szerepét a helyi Magic Dance Club látta el. A hazaiak mellett szlovák, román és szerb táncosok is bemutatták tudásukat.
Dr. Puskás Imre elnök Reinhard Franknak, a járás elnökének adja át Tolna megye ajándékát
♦ A közgyûlés látogatást tett egy korszerû sörfõzdében is
A werkersheimi kastély fogadó terme lenyûgözte a Tolna megyeiket
Main-Tauber-Kreis –Tolna megye: 0:3
TOLNA MEGYE Kettõs Tolna megyei siker született az országos Közlekedésbiztonság gyermekszemmel címû rajzpályázaton. A valamennyi megyébõl induló 285 versenyzõ közül az I. helyezést az óvodás és az alsó tagozatos kategóriában egyaránt Tolna megyei gyermek nyerte el. Az ovisok között a legszebb rajzot Falus Hanga, a szekszárdi Kölcsey Óvodából készítette. Az alsó tagozatosok versenyét Király Éva, a szekszárdi V. sz. általános iskola tanulója nyerte. A díjakat Budapesten Komáromi Endre rendõr ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Fõosztály vezetõje adta át a nyerteseknek.
6. oldal
Megint üzent a múlt
Megyénk rejtett kincsei
Nagyszokoly A tamási kistérség 1000 lelkes települését a 65-ös fõútról Iregszemcsénél letérve közelíthetjük meg a legkönnyebben. Már honfoglaló õseink, a Guth-Keled nemzetség is szálláshelyéül választotta. Egy
1187-ben kelt pápai bullában említik elõször, akkor a johannita lovagrend birtokaként tartották nyilván. Mozgalmas történelme során tulajdonosai gyakran cserélõdtek, köztük volt Ozorai Pipo is. A török hódoltság alatt elnéptelenedõ községet az új birtokos, az Eszterházy család népesítette be a közeli Somogy megyei Igalról az 1720-as években. A kezdetben reformátusok lakta településre késõbb evangélikusok és katolikusok is érkeztek, így ma mind a három felekezetnek áll temploma. A település neve is többször változott, mai formáját 1903tól viseli. A szláv eredetû Szokol – jelentése sólyom – a közeli erdõségekben nagy számban élt madárra utal. A települést egykor híres lótenyésztõ helyként tartották számon, ma már csak néhány gazda tart belõlük hobbiból. Kiváló borok teremnek a falut övezõ lankákon. A Tolnai borvidék tagjaként még kiaknázásra várnak a borturizmusban rejlõ lehetõségek. Rendezvényei közül kiemelkedik az április végi búcsú, illetve a szeptember eleji falunap, amikor rokonok és az elszármazottak is felkeresik egykori szülõfalujukat. Ö.J.
Ritka értékes ezüstkincset találtak Paks mellett Az M6-os autópálya Tolna megyei szakaszának régészeti feltárásai rendre meglepetésekkel szolgálnak. Mind közül kiemelkedik azonban a múlt hónapban elõkerült középkori lelet, amelyet Paks határában tártak fel. A különleges kincs Európában is egyedülálló. Egy elpusztult középkori település korábbi lakóházainak maradványai kerültek felszínre Paksnál, Cseresznyés határában, a régészeti feltárás során. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régésze, Egry Ildikó elmondta, jelenleg három és fél hektáron folyik az autópálya leendõ nyomvonalának átvizsgálása. Az elsõ szakaszában egy mezõvárosias jellegû, elpusztult nagyobb középkori település maradványaira bukkantak. A feltárt régészeti terület a település központján halad át, érintve annak templomát, temetõjét és
Sült csuka tejfölösen zöldségágyon A mostani recepttel Salamon Attila bonyhádi lakos kíván a horgászoknak jó kapást és természetesen mindenkinek, aki elkészíti, jó étvágyat. Attila végzettségét tekintve borász, de nem veti meg a jó bor elõtt a jó falatokat sem. A halat szívesen fogja saját maga, s otthon, szüleinek és testvéreinek is gyakran készít ebédet. Elkészítés: A körülbelül 2 kilós csukát megtisztítjuk, kibelezzük, megmossuk, majd kívül-belül megsózzuk és félre rakjuk. Vöröshagymát és sárgarépát tisztítunk közben, illetve 1 kg burgonyát héjában megfõzzünk. Egy akkora tepsit kivajazunk, amiben elfér a csuka egészben. A burgonyát felszeleteljük, és a tepsiben egyenletesen elterítjük, majd rászórjuk a párolt sárgarépát és a szeletelt hagymát. A zöldségekre ráfektetjük a csukát, megszórjuk borssal és teljesen befedjük a halat bacon szalonnával. A tepsit alufóliába csomagoljuk, és 20 percre középmeleg sütõbe helyezzük. Ezután, ha a hal húsa teljesen puha, meglocsoljuk tejföllel, és visszahelyezzük a sütõbe. Addig sütjük, amíg a tejföl meg nem barnul.
Továbbra is várjuk a megyére jellemzõ érdekes recepteket, beküldõjük fényképével együtt.
Lássuk, hogyan fõz a megye! Megyei Napló 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. • e-mail:
[email protected]
Májusi „kék hírek” Május 21-e a bûnözõk fekete napja volt Szekszárdon és Tolnán.
• Fényes nappal a mözsi katolikus templom vörösréz csatornáit tartó vasakat két személy lefeszítette, majd a csatornából 1,2 métert elvitt. Bejelentés után a rendõrök a lakóhelyükön az elkövetõket elfogták. Közülük az egyik fiatalkorú, akivel szemben dolog elleni erõszakkal kisebb értékre elkövetett lopás bûntette miatt folyik az eljárás. A felnõtt korú elkövetõ kihallgatása során további bûncselekmények elkövetését is elismerte, akit õrizetbe vettek.
•
Két fiatalkorú személy az elkövetõje a
faddi szelektív hulladékgyûjtõ konténer gyújtogatásnak is. Heccbõl gyújtottak fel május 19-én éjjel 3 szelektív hulladékgyûjtõ konténert, ezáltal több mint 600 ezer Ft kárt okoztak. Velük szemben nagyobb kárt okozó rongálás bûntettének elkövetése miatt folyik az eljárás.
•
MEGYEI NAPLÓ
M A G A Z I N
A Szekszárdi Rendõrkapitányság Köz-
rendvédelmi Osztályának járõrei május 21én Szekszárdon egy Opel Corsa típusú személygépkocsit valamint utasait igazoltatták. Az autóról az igazoltatás során kiderült, hogy a BRFK. Közlekedésrendészeti Fõosztálya körözi, míg az autóban ülõ három személybõl kettõ szintén körözött bûnözõ volt. Az egyiket a Ráckevei Városi Bíróság, míg a másikat a Pécsi Rendõrkapitányság körözte. Az autó tulajdonosa az intézkedést követõen a helyszínrõl gyalog távozott.
TMRFK zöldszáma: 06-80/200-178 A telefontanú ingyenes száma: 06-80/555-111
EGYHÁZI
GONDOLATOK :
lakóházait. A szakemberek szerint ritka, hogy ilyen nagy, egybefüggõ felületen tudjanak tudományosan vizsgálni 14. századbeli régészeti emlékeket. További érdekesség, hogy a mûszeres leletfelderítés során egy agyagkorsóba rejtett éremkincslelet is elõkerült, amely igazi kuriózum. Hajdani birtokosa még a középkorban egy szövetzsákba, majd korsóba rejtette az öszszesen 2340 darab ezüstérmét. A történészek számára a pénzek az 1300as évek elsõ felének gazdasági viszonyait segíthetnek jobban megérteni. A szenzációs leletek a Magyar Nemzeti Múzeum gyûjteményét fogják
majd gyarapítani. Elõtte azonban a régészeti vezetõ szándéka szerint itt a régióban, jelesül Pakson is be kívánják mutatni feltárt ezüstkincseket. A jelentõs leletanyag szakszerû kibontása, restaurálása és osztályozása jelenleg laboratóriumban szakértõk bevonásával zajlik. Továbbra is folyik a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai által Paks-Cseresznyés határának feltárása. A régészek számára további különös és izgalmas felfedezéseket rejthet az egykori középkori település maradványainak alapos tanulmányozása. Pálfi Katalin
„Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.”
Plakátokkal és szórólapokkal figyelmezteti magát a felnõtt világ, hogy nemsokára gyermeknap lesz. Gazdag programokat ajánlanak kicsiknek és nagyoknak, éreztetve, hogy nagyon fontosak számunkra. Bennem felvetõdött a kérdés miközben gyermekeim hozzák a programajánlókat az iskolából, óvodából, hogy tényleg fontosak számunkra a gyerekek, gyerekeink? A zsoltárossal együtt kérdezem a ma emberétõl, az Úr ajándékának, jutalomnak tartjuk õket? Sajnos, látva a bezárt iskolákat, óvodákat, a munkanélküli pedagógusokat, azt kell válaszolnom, a mai ember értéklistáján nem áll elõkelõ
helyen a gyermekvállalás. Pedig a gyermekek a jövõ hordozói, gyermek nélkül nincs jövõ, nincs élet. Néhány évet kicsiny falvakban szolgáltam lelkészként, ahol láttam elnémult iskolákat, templomokat, utcákat, mert nem vették komolyan a zsoltáros szavait. Félelmetes és döbbenetes, amikor nem hallani a gyermekek zsivaját. Kedves szülõk, ne a gyermekek vállalásától féljetek, hanem a csendtõl! Mert az a legfélelmetesebb, mikor nem hallatszik már ki az otthonokból, óvodákból, iskolákból a gyermekek éneke, nevetése.
Négygyermekes édesanyaként arra szeretnék buzdítani mindenkit, hogy ne féljen a gyermek vállalásától, mert a legnagyobb kitüntetés, hogy szülõk lehetünk. Isten szeretetébõl fakad, hogy életekkel jutalmaz meg bennünket, és életeket bíz ránk. Tudjunk élni ezzel a jutalommal, hogy az élet csodája valósággá váljon a mindennapokban. Véssük be szívünk táblájára ezt a bibliai idézetet: „…az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.”, és akkor valóságosan átélhetjük a gyermeknap örömét, nemcsak egy napon, hanem földi életünk minden napján. Lenkeyné Teleki Mária ref. lelkipásztor, Paks
Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata
Ozorai példa – együtt lélegzem az emberekkel Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Schranz Istvánné, Ozora polgármestere. Találkozásunk oka kettõs, a reneszánsz év, valamint a „Legvirágosabb falu” cím. A 18 éves polgármesterség alatt elért eredményei bizonyították viszont, hogy a vele való randevúnak bármikor apropója lehetett volna. – A rendszerváltás óta tölti be a polgármesteri posztot. Mi, illetve ki indította el ezen az egyre nehezebb úton? – A község plébánosa, Kiss Gyula – sajnos már nincs velünk – ösztönzésére vállaltam el a jelölést. Akkor még nem tudtam, milyen nagy és felelõsségteljes ez a munka. Õ jól ismert, tudta, hogy az emberekért fogok élni és dolgozni. Most úgy érzem, felülrõl figyel, segít a döntéseimben. – Szinte egy ember felnõtté válása az a 18 év az, amit maga mögött tudhat… – Ez alatt az idõ alatt sajnos a község lakossága 300 fõvel lett kevesebb a megtartó munkahelyek, a kevés születés, s a község elöregedése miatt. Mégis úgy érzem, nagy és fontos lépéseket tettünk ez alatt az idõ alatt. Szilárd burkolatú utakat építettünk, az összes önkormányzati intézményt felújítottuk. Építettünk egy többfunkciós civil házat, felújítottuk a mûvelõdési házat, s tavaly elkészült az általános iskola 150 milliós beruházással. Nyelvi labor, számítástechnikai tanterem, jól képzett pedagógusok – a XXI. század iskolája. A szociális alapszolgáltatásunk is megújult, – étkeztetõ konyha, idõsek klubja, családsegítõ szolgálat, gyermeksegítõ szolgálat – amely minden családot érint a községben. – Az önkormányzatokról legtöbbször
csak olyan híreket hallunk, hogy kevés a pénz, sok az adósság… – Mi a legfontosabb dolgokat, mint a gáz, villany, víz, amelyek az emberek életének jobbá tételét, egészségét szolgálja, igyekeztünk addig megvalósítani, amíg pénz volt, s az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy minden pályázati lehetõséget igyekszünk megragadni, mert minden fillér számít. Jelenleg a szennyvízpályázatunk van elbírálás alatt. – Példát vehet a többi település… Van valami titok, amit megosztana velük? – Titok nincs! Viszont egyrészt van egy Illyés Gyula által elénk állított példa, amely kötelez bennünket. Másrészt kezdetektõl fogva ugyanazzal a jegyzõvel dolgozom, Németh Györgynével, akivel a 18 év alatt összecsiszolódtunk. Az õ támogatása, hivatástudata, törvénytisztelete sokat jelent. Hogy nyugodtan végezhetem a feladataimat, az a kettõnk jó munkakapcsolatának köszönhetõ. Sajnos sok önkormányzatnál ez nem mûködik, ami gondokhoz is vezet. Emellett nem titok, hogy együtt lélegzem az emberekkel, s tudok a nyelvükön beszélni. Elsõdleges szempontnak tekintem az idõsek segítését, akik között sok az egyedülálló magányos ember. Sokszor nem is anyagi támogatásra, hanem odafigyelésre, jó szóra van szükségük. – Két nõi vezetõ, aki jól tud együtt dolgozni. Ez nem szokványos… – Hátha még azt is elmondom, hogy úgy szoktuk emlegetni a falut, hogy itt nõi „uralom” van, ugyanis az iskolaigazgató, a vár vezetõje is nõ. – Egy virágoskert az egész község…
– Elõször 1994-ben nyertük el a Nemzetközi „Legvirágosabb falu” díjat. 1995ben Tulnban /Ausztria/ Európa-díjat kaptunk. 2007-ben két miniszterelnöki díjat adtak ki, a falu kategóriában Ozora, városiban Siófok kapta. Úgy vélem, egy települést aszerint ítélnek meg, hogy milyen a környezete. Nekünk nincs a várunkon kívül olyan kincsünk, amivel büszkélkedhetünk, de aki végigmegy Ozorán, érezheti,
hogy akik itt laknak, szeretik a szépet, s sokat tesznek ezért. A település arculatát a lakosság, a közhasznú, és közcélú munkások alakítják, s akiknek a 90%-a roma. Annyi embert mint Ozora, egy település sem vezetett be a munka világába. Sajnos nincsenek nagy munkahelyek, éppen ezért fontosnak tartom, hogy az emberek munkát kapjanak, érezzék a felelõsséget magukért, családjukért, falujukért. Fontos, hogy békességben éljünk együtt a 25-30 %-ban roma lakossággal. Idén 15 ezer egynyári palántát ültettünk el, több ezer tõ muskátlit. Ezek a virágok folyamatosan virágoznak, s színesítik a falut.
– Büszkeségük a vár, amely újra a közkinccsé vált... – 2000-tõl, a felújítást követõen nem volt mûködtetõje. 2006 novemberétõl a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át, sokat köszönhetünk Dobó Ágotának. A vár megtelt tartalommal. A korhûen berendezett termeken keresztül elénk tárul a XIV. században élt vártulajdonos Pipó család élete. Idén, a reneszánsz évében június 28-tól szeptember 20-ig rendezvénysorozattal készülünk. Egy élménykastélyt szeretnénk kialakítani, a szálloda része már mûködik. Vissza van még a vár környezetének rendezése. Erre „Reneszánsz falu a Cinca patak partján” címmel egy norvég pályázat elbírálása van folyamatban. – Van-e ideje pihenésre, kikapcsolódásra, netán hobbira? – Olyan férjem van, aki a család összes gondját-baját magára vállalja. Ma már nyugdíjas, összetartja a családot, mindent megold. A sikerek mellett van egy nagy bánatom. Egy szem unokámra nem tudtam annyi idõt fordítani, amennyit szerettem volna. Amikor neki erre a legnagyobb szüksége lett volna, akkor lettem polgármester, s ezer felé kellett megfelelnem. Megígértem magamnak, hogy a következõnél ez nem fordulhat már elõ. A hobbim pedig az, amirõl Ozora híres lett: a virágok. Órákig tudom õket ápolgatni, gyönyörködni bennük, beszélgetni velük. A pihenés pedig az, hogy a férjemmel hétvégenként felkeressük a fürdõket. Ez jót tesz a testemnek, lelkemnek, hogy pihenten tudjam a következõ hetet elkezdeni.
MEGYEI NAPLÓ
S P O R T
–
K Ö Z É L E T
–
M E Z Õ G A Z D A S Á G
–
7. oldal
P R O G R A M O K
Olimpiai lángot gyújtottak Szekszárdon Aki szeret, nem szerez (folytatás az 1. oldalról)
Kovács Atom Anti örömmel adta át a fiataloknak az Olimpia üzenetét, amely a békérõl, a közös ünneplésrõl, a sportolók teljesítményérõl szól. A Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium által szervezett rendezvény zárásaként a diákok magukkal vihették a megye olimpiai lángját mécsesekben és egy lapon az Olimpia Üzenetét. Eredmény született arról is, hogy Tolna megyébõl ki az a sportoló, aki ellátogathat a pekingi játékokra. A Tolna Megyei Önkormányzat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége kezdeményezésére hirdetett pályázatot a XXIX. Pekingi Nyári Olimpiai Játékokon szurkolóként való részvételre egy megyei, igazolt sportoló részére. A megyei ifjúsági és sport bizottság május 13-án tartott ülésén hozta meg határozatát. Ez alapján a 20 éves paksi Dejczõ Balázs, az Atomerõmû Sportegyesület ifjú tehetsége utazhat augusztusban Pekingbe. Dejczõ Balázs a kajakkenu sportágban egyéniben serdülõként
és ifiként 2001. óta 10 országos bajnoki címet tudhat magáénak. 2005-ben a plovdivi Európa-bajnokságon C-1 500 méteren 4., C-4 500 méteren 6. lett, a 2006-os athéni EB-én C-1 500 méteren
A gyermekek nagymamája, aki szintén részt vett az erõszakban, nemrég nevelõotthonba adta a testvéreket – tudtuk meg Dr. Buda Bernadettõl, a Szekszárdi Rendõrkapitányság sajtószóvivõjétõl. Feljelentést a hõgyészi gyermekotthon igazgatója tett végül is, akinek feltûnt, hogy a gyermekek zavartak, nem a koruknak megfelelõen viselkednek, nagyon visszahúzódóak. Az ügyben jelenleg a Szekszárdi Rendõrkapitányság Vádelõkészítõ osztálya folytat nyomozást. Az esetet három független pszichológus szakértõ bevonásával vizsgálják, akik már találkoztak a sértett kislánnyal. A gyermek
hogy jól megy neki. Mindent megszerzett, amit csak akart. Fess öltönyökben járt, márkás kocsival, modern, napkollektoros házban lakott, váltogatta a dekoratív nõket. De én a barátja voltam, és a máz mögé láttam. Tudtam, hogy elégedetlen. Tollforgató lettem a rendszerváltáskor, õ meg vállalkozó. Nagyot szakított, aztán nagyot zuhant. Meglátogattam, hogy lelket öntsek belé, de nem kellett. Falura költözött, szerény kis háza udvarán egy fatuskón ült és furulyázott. Azt mondta: felszínesen élt eddig, a divat, a külsõségek, a bírhatnék bûvöletében. De kijózanodott. Van egy jóra való aszszonykája, aki megtanította a lét lényegére: aki szerez, nem szeret, aki szeret, nem szerez. Wessely
Mezõgazdasági munkálatok júniusban
olyan rajzokat készített, amelyekbõl a laikus számára is egyértelmû, milyen torzult a kislány lelkiállapota. A család egyik tagját például egy óriási szörnyként ábrázolja, valamint többször látható a rajzokon az édesapa nemi szerve. A család egy része már rendõrkézen van. Három személyt helyeztek elõzetes letartóztatásba, egy személy fiatal kora miatt szabadlábon védekezik. A gyermekek édesapja jelenleg szökésben van, ellene elfogató parancsot adott ki a Szekszárdi Rendõrkapitányság, amely rövidesen, várhatóan nemzetközi szinten is érvényben lesz. Az elkövetõk tettükért 10 év szabadságvesztéssel büntethetõk. Wessely Judit
Okos meglátás VÍZSZINTES: 1. Montesquieu gondolatát idézzük. 11. Férfi elõd. 12. Megkezdi mûködését. 13. Nõi név. 16. Kelet németül. 17. Tunéziai gépkocsik nemzetközi jelzése. 18. Szíriai nép. 19. Alul. 21. Brummogni kezd! 22. Akadály. 23. Mikszáth Kálmán regényhõse (Miklós). 24. Bibliai személy, Ábel gyilkosa. 25. …Pacino, amerikai színész. 26. Gondol, régies szóhasználattal. 27. Kis folyóvíz. 28. Transzjordánia õslakója. 30. A sivatag alkotó eleme. 32. Sárga virágú gyógynövény. 33. Területmérték, 1600 négyszögöl, röv. 34. Germán fõisten. 35. Gurítós teremsport. 36. Perzsa uralkodó. 37. Tréfás színházi bemondás. 38. Elgondolkozó. 39. Petõfi ráérõ nemese (Pál). 40. Az ittrium és a hidrogén vegyjele. 41. Görög törzs. 42. Ragasztó anyag. 44. Ruhát száradni tesz a levegõre. 47. Látnok.
Évekkel ezelõtt, egy termelõüzemben együtt dolgoztam Z-vel. Izgága, hajtós fickó volt. Alighogy befejezte az egyik melót, már kapott is a következõ után. Pénzért termelt, nem azért, hogy valami elkészüljön. Ebben a dilinósan felpörgetett világban számomra ez a leginkább megfoghatatlan: a céltalanság. Nincs élvezhetõ végeredmény, szeretgethetõ alkotás, csak átmeneti siker. Pénz. Amit elköltesz, és kész. Elrohansz az áruházba, veszel egy motorcsónakot – persze nincs idõd körültekintõen vásárolni, viszonylag jót, viszonylag olcsón –, aztán a halász haverod gondjaira bízod, mert te nem érsz rá se karbantartani, se leruccanni vele Mohácsra. Csak vágytál rá. És most van. De nem boldogít. Sokan irigyelték Z-t, mert úgy látták,
Ki mint vet, úgy arat
Családi erõszak áldozata lett a 4 éves kislány (folytatás az 1. oldalról)
pedig 6. A sportoló kiutazásának, szállásának és a versenyek belépõinek teljes költségét a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Tolna Megyei Önkormányzat vállalja. Réger Balázs
FÜGGÕLEGES: 1. Olasz politikus volt (Giuseppe). 2. Mûtétet végez. 3. Felöltõ. 4. Szemüvegtartó. 5. Házõrzõ. 6. Itáliai szobrász volt (LEONI). 7. Német közgazdász (Friedrich). 8. Robbanószer névbetûi. 9.Juttat. 10. Hódpatkány. 14. Emlegetni kezd! 15. A szénhidrogénekbõl vezethetõ egy vegyértékû csoport. 20. Más irányba kényszeríti a csordát. 21. Megyei település. 23. Testforma. 24. Shakespeare makrancos hõse. 26. Egyiptomi fõisten. 27. Sült tésztaféle, pl. túróval ízesítve. 28. Addig az idõpontig. 29. A horog végére teszik. 30. A gondolat folytatása. 31. A megjelölt helyre szólít. 33. Pozitív töltésû ion. 35. Ellenértéket fizet a szolgáltatásért. 36. Második kaszálású fû. 38. Afrikai nyelv. 39. A Ludolf-féle szám. 41. Majdnem édes! 43. Szekszárd patakja. 45. Személyed. 46. A múlt idõ jele. 48. Rövidítés aláírás után.
Kihívásnak eleget téve A május 21-én megtartott országos Kihívás Napján Szekszárd az elmúlt évekhez hasonlóan ismét nagy sikert aratott. Ebben az évben már 5. alkalommal nyerte el sorozatban az elsõ helyezést a 6. kategóriában (25 ezer – 69 ezer lakosú települések) 12 város közül. Az elismerõ díjhozt 150 ezer Ft értékû sportszer-utalványt is jár, amely a legtöbb aktív résztvevõvel szereplõ városi intézmények között kerül szétosztásra.
Június a nyári elsõ hónap, amely nagy hatással van az évben realizálható mezõgazdasági termékek mennyiségére és minõségére egyaránt. Az év legcsapadékosabb hónapjaként (átlagosan) döntõen meghatározza a talajok vízellátottságát. Ugyanakkor gyakorta elõfordul felhõszakadás és jégesõ, amelyek fokozottan ráirányítják a figyelmet a gombás betegségek elleni védelemre. Erre az idõszakra esik a legintenzívebb vegetációs növekedés a szántóföldi növényekben. A hónap elején virágzik a szõlõ, a hónap végén megkez-
dõdik a kalászos gabonák érése. A gyümölcsök közül a cseresznye, õszibarack érése ebben az idõszakban kezdõdik. Hõmérsékleti szempontból a nyár mérsékelten meleg hónapja, különösen csapadékosabb években. Az idei június várhatóan minimálisan átlagos csapadékú lesz, különös tekintettel a 2007. évi rendkívül száraz és meleg június után. A szántóföldi munkák sorában a kukorica állománykezelõ gyomirtása még a legfontosabb tevékenység a hónap során, továbbá a kalászoknál a gomba betegségek és vetésfehérítõ bogár elleni védekezés. Az idei év eddigi idõjárása reménykeltõ a szántóföli növénytermesztési termények termésátlaga alakításában. Kõvári László
II. Újkori Nagy Süan Harcmûvészeti és Kulturális Fesztivál – Június 7–8., Szekszárd-Sötétvölgy A harcmûvészeteket kedvelõk számára idén már második alkalommal nyújt programot, ezúttal Szekszárd-Sötétvölgyben a az Újkori Nagy Süan Harcmûvészeti és Kulturális Fesztivál. Június 7-én különféle harcmûvészeti iskolák mutatkoznak be, de láthatók történelmi hagyományõrzõ bemutatók, és lesz gyakorlási és ismerkedési lehetõség az elsõ és második nap fellépõivel. A témában különféle elõadásokat is hallhatnak az érdeklõdõk mindkét napon. Az elsõ nap estéjén 19 órától magyar népzenei táncház szórakoztatja a látogatókat. Mindkét napon a kézmûves sátraknál mesterség bemutatókat tartanak, sõt megtanulható a rovásírás is. A szervezõk külön programokkal várják a kisgyermekeket is. Részletes program: www.nagysuan.hu
MÉDIAPARTNEREINK Szekszárd 91,1 MHz Paks 107,5 MHz Bonyhád 92,8 MHz Dunaföldvár 106,5 MHz Tamási 101,9 MHz Baja 94,3 MHz
SZEKSZÁRDI SZENT LÁSZLÓ NAPOK 2008. június 27–29. Szekszárd város védõszentje – Szent László király 1077-ben került trónra. 1192-ben avatták szentté, a néphagyomány úgy tartja számon, mint a pogányok ellen harcoló kegyes lovag királyt. A háborúzásai miatt a legtöbb csoda a harcaihoz kapcsolódik. Kultuszának köszönhetõen a magyar katonák még a II. világháború idején is „Szent László, segíts!” felkiáltással indultak a csatába. Szekszárd minden évben a László naphoz legközelebb esõ hétvégén megrendezett ünnepi programsorral tiszteleg a nagy király személyének. 2008. június 27. péntek NYITÓRENDEZVÉNYEK 2008. június 28. szombat SZEKSZÁRDI PÖRKÖLT ÉS BOR ÜNNEPE 2008. június 29. vasárnap SZENT LÁSZLÓ NAPI VIGADALOM KEDVCSINÁLÓ A PROGRAMOKBÓL: középkort idézõ mutatványosok, korhû fegyverbemutatók, koncertek, kiállítások, utcaszínház, népi étkek kavalkádja, kirakodó vásár, esti fáklyás felvonulás, nyitott pincék várják az érdeklõdõket.
LEGYEN ÖN IS VENDÉG LÁSZLÓ KIRÁLY UDVARÁBAN 2008. június 29-én (vasárnap) a Béla király téren! Várjuk mindazokat a vállalkozó kedvû gyerekeket, hölgyeket és urakat, akik szeretnének a Szekszárdi Szent László Napi Vigadalom középkori forgatagában az események szereplõ részesei lenni! Korabeli ruhákba öltözve, bárki az uralkodó kíséretének tagja lehet, szórakozhat udvarhölgyek, lovagok, mesterek társaságában. A ruhák elkészíthetõk egyénileg, vagy kiválaszthatók június 23-án (hétfõ) 9–15 óráig a Polgármesteri Hivatal konferenciatermében a meglévõ kollekcióból! Jelentkezni lehet a Babits Mihály Mûvelõdési Házban személyesen vagy a 74-529610-es telefonszámon. Várjuk a szórakozni, kikapcsolódni vágyó baráti társaságokat, családokat és minden jókedvû „belevaló” Szekszárdit.
Rendezõ: Babits Mihály Mûvelõdési Ház és Mûvészetek Háza. Társrendezõ: Szekszárd Borvidék Kht. www.babitsmuvhaz.hu, 74/529-610
MTolna EGmegye YEIközéleti NAPlapja LÓ Beküldendõ a vízszintes 1. és a függõleges 30. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2008. június 15. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk helyes megfejtése: MINDEN ELLENSÉGÜNK HALANDÓ Nyertesek: Balogh Koppány (Németkér), Berecz Lívia (Szakadát), Imre Éva (Szekszárd) A Séd Nyomda saját gyártású könyveit postán juttatjuk el.
M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l :
[email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu
ISSN 1585 – 5481
További információk: 74/529-610. A mûsorokról részletesen: www.babitsmuvhaz.hu
