VERSENYKÉPESSÉGI ÉVKÖNYV 2008

V ER SEN Y K ÉPE SSÉG I É V KÖ N Y V 20 0 8

20 0 8

Magyarország

Ta r ta l o m j e g y z é k ELŐSZÓ 7 BEVEZETÉS 8 Ö S S Z E F O G L A L Á S 10

1

A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H AT Ó F E J L Ő D É S E 17

1.1

Gazdasági növekedés 17

1.2

Társadalmi jólét 19

1.3

A környezet fenntarthatósága 28

2

V E R S E N Y K É P E S S É G A N E M Z E T K Ö Z I P I A C O K O N 32

2.1

Áru- és szolgáltatás export 32

2.1.1

Az export dinamikája 32

2.1.2

Részesedés a világ áru- és szolgáltatás exportjában 36

2.2

Külföldi működőtőke 43

3

A V E R S E N Y K É P E S S É G E T M E G H ATÁ R O Z Ó F Ő T É N Y E Z Ő K 49

3.1

Termelékenység 49

3.2

Költség-versenyképesség 53

A kiadvány megjelenését támogatta Microsoft Magyarország Kft.

3.2.1

Reálárfolyamindex 53

Kiadja GKI Gazdaságkutató Zrt.

3.2.2

Munkaerő-költségek 54

Felelős kiadó Vértes András

3.2.3

Egyéb (nem bérjellegű) költségek 57

Szerkesztette Viszt Erzsébet

3.2.4

Adózás 61

Lektorálta Losoncz Miklós

3.3

Üzleti környezet 69

3.3.1

Munkaerőpiaci szabályozás 70

A kiadvány szerzői

3.3.2

Versenyfeltételek 71

© Adler Judit, Borsi Balázs, Farkas László, Kis Gergely, Losoncz Miklós, Lőrincz Vilmos,

3.3.3

Adminisztratív terhek 76

Molnár László, Munkácsy Anna, Papanek Gábor, Udvardi Attila, Viszt Erzsébet

3.3.4

Tőkeellátottság 79

3.3.5

A vállalati szervezet 81

Szerkesztés lezárva 2008. szeptember 30.

3.3.6

A politika szerepe 82

Borítóterv és nyomdai előkészítés Czipor Adrienn, Vass Petra

3.4

Infrastruktúra 86

Nyomdai kivitelezés Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft., Budapest

3.4.1

Állami beruházások 87

Készült 1000 példányban

3.4.2

Közlekedés 89

3.4.3

Energiaellátás 94

3.4.4

Lakás 95

Budapest, 2008

3.4.5

Információs és kommunikációs technológiák (IKT) 96

3.4.5.1

A számítógép és az internet szerepe a lakosság körében – elnclusion 97

3.4.5.2 Online közszolgáltatások – eGovernment 103 3.4.5.3 Online egészségügy – eHealth 107 3.4.5.4 Az IT üzleti alkalmazásai – eBusiness 109 3.5

Kutatás-fejlesztés és innováció 115

3.5.1

Befektetések az új tudásba 115

3.5.2

A tudományos-technológiai munkaerő 121

3.5.3

Innovációs miliő, hálózatosodás 124

3.5.4

Az innováció hatásai és a tudományos-technológiai teljesítmény 130

3.6

Humán erőforrások 135

3.6.1

Demográfiai helyzet 135

3.6.2

Foglalkoztatás 138

3.6.3

Képzettség 149

4

FÜGGELÉK 160

4.1

Kiemelt adatbázisok 160

4.2

Egyéb jelentősebb adatforrások 161

4.3

Rövidítések magyarázata 164

5

Á brajegyzék 1 6 7

ELŐSZó A 2008. évi Versenyképességi Évkönyv közreadásával arra törekedtünk, hogy a versenyképesség tényezőinek minél szélesebb körét mutassuk be részben statisztikai adatok, részben nemzetközileg összevethető felmérések segítségével. Annak tudatában tettük ezt, hogy a statisztikák szükségszerűen a ható tényezők mérhető csoportjára korlátozódnak, amelyeket célszerű kiegészíteni egyes statisztikailag nem, vagy csak részben jellemezhető tényezőkkel. Ez utóbbiakat mindenekelőtt a globalizáció szülte innovációs kényszer erősíti fel, ami a szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok tanulsága

Vé r tes An dr ás

szerint növekvő szerephez jut. Fokozott erővel jutnak érvényre olyan történeti-társadalmi tradíciók, regionális sajátosságok vagy egyéb nem mérhető tényezők, amelyek a fejlődés motorjaként, esetenként pedig fékezőerőként, súlyos ballasztként fejtik ki hatásukat. E tényezők hosszabb távon esetenként meghaladhatják azt a potenciált, amiről a gazdaságpolitikusok legfeljebb álmodni mernek. A nemzetközileg összehasonlítható, szubjektív véleményeken alapuló felmérések éppen ilyen típusú, a hagyományos statisztikában nem szereplő, de a versenyképességet nagymértékben befolyásoló tényezők minősítésére törekszenek. Az Évkönyv készítői igyekeztek

Drajkó László

ezek minél nagyobb mértékű integrálására is abban a reményben, hogy a nem számszerűsíthető tényezők mérlegelése a statisztikai adatokkal együtt segítheti a gazdaságpolitika gyenge pontjainak azonosítását.

Vé r te s A n d r ás

Drajkó László

GKI Gazdaságkutató Zrt. – elnök

Microsoft Magyarország Kft. – ügyvezetô igazgató

GK I – M i c r o s o f t Ve r s e n y k é p e s s é g É v k ö n y v 2 0 0 8 | 7

B evezetés

több mint 50 országát minősíti, rangsorolja mintegy 300 indikátor segítségével. A második a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Programja keretében megjelenő WEF

A 2008. évi Versenyképességi Évkönyv – az előző kettőhöz hasonlóan – a legfrissebb

Global Competitiveness Report, a harmadik pedig a Világbank Doing Business adatbázisa,

adatokra és felmérési jelentésekre támaszkodva mutatja be Magyarország mintegy

amely kifejezetten a vállalatok üzleti szabályozási környezetének nemzetközi összehason-

20 országhoz viszonyított pozícióját, s az Évkönyv újdonságaként ábrázolja és értékeli

lításához nyújt segítséget. E jelentések a magyar gazdaságban felmerülő fontos verseny-

a 2000 óta bekövetkezett változások irányát és mértékét. Ez a hosszabb távú visszatekintés

képességi kérdésekre csak általános válaszokat adnak és módszertani megközelítésük –

világosabb képet ad arról, hogy a versenyképesség mely területein sikerült előrelépni és

a széleskörű szakértői megkérdezések miatt – nagyrészt szubjektív értékeléseket tartal-

hol nőtt más országokhoz képest a lemaradás.

maznak. Az objektívebb statisztikai adatokat azonban széleskörűen kiegészítik, ezért

A versenyképesség a gazdaság általános állapota és növekedési potenciálja alapján

adatforrásként nélkülözhetetlenek.

a globális versenyben történő helytállás képességét jelenti. Egyes nemzetgazdaságoknak

A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országoknak három csoportja szerepel.

az a képessége, hogy a világgazdaságban egyre újabb árukkal vagy szolgáltatásokkal jelen-

Az első körbe tartozó „benchmark” országok közé a világgazdaság olyan fontos szerep-

jen meg, különösen a kis és nyitott gazdaságok számára fontos, amelyek nem rendelkeznek

lői tartoznak, amelyek számára Magyarország nem észrevehető versenytárs, ugyanakkor

a vállalkozásaik hatékony működéséhez szükséges méretű belső piaccal.

teljesítményük vagy helyzetük megszabja a nemzetközi verseny (vagy összehasonlítás)

A gazdaság fejlettségét, valamint az élet minőségét és a környezet állapotát fejezik ki azok

mércéjét az adott területen. (Ilyen ország például az USA, Japán, Németország, az Egye-

az általános gazdasági mutatószámok, amelyeket akár szintetikus versenyképességi muta-

sült Királyság, s egyre inkább Kína és India). Az ezekkel az országokkal való összehasonlítás

tóknak is tekinthetünk. Ezek a társadalom hosszabb távú versenyképességi potenciáljának

a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességi pályájának értékeléséhez, illet-

fontos elemei. A további – kötetben szereplő – mutatók vagy a versenyképesség megjele-

ve háttérként hasznos. A kisebb „benchmark” országok (így Ausztria, Finnország, Iz-

nését (keresleti vagy output-oldal), vagy annak feltételeit (kínálati vagy input-oldal) mérik.

rael, Írország) szerepeltetését az egyes területeken elért jó eredményeik indokolják.

A versenyképesség keresleti oldala azt fejezi ki, hogy a kibocsátást hogyan fogadják el a fő,

A második körbe a közvetlen versenytárs országok, mindenekelőtt az Európai Unióhoz 2004-

mindenekelőtt nemzetközi piacok, milyen részesedést értek el az egyes országok a világke-

ben csatlakozott országok (Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország, Lett-

reskedelemben, vagy egyes részpiacokon más országokhoz képest, illetve az országok po-

ország, Litvánia), és a kevésbé fejlett régi EU-országok (Görögország, Portugália) tartoznak.

zíciói ezek vonatkozásában hogyan változnak. A kötet a versenyképesség kínálati tényezői

A harmadik csoport azokat az országokat tömöríti, amelyek a magyar gazdasághoz képest

között vizsgálja a termelékenységet, a költségeket és árakat, továbbá – a vállalkozások hazai

lemaradtak, de több versenyképességi előnyük miatt – nem megfeledkezve alacsonyabb

mozgásterét befolyásoló gazdaságpolitika és gazdasági szabályozás területei közül – az üz-

költségeikről sem – egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek már ma is

leti környezetet, az adózást, az oktatást, az infrastruktúrát, a kutatás-fejlesztést, az innováci-

(elsősorban Bulgária és Románia). Az ezekkel az országokkal történő összehasonlítások le-

ós környezetet, valamint az emberi erőforrásokat. Az infrastruktúra tekintetében a kötet ki-

hetővé teszik a magyar pozíciók kisebb eltéréseinek nyomon követését is, hiszen az inten-

emelt hangsúlyt fektet az információs és kommunikációs technológiára (IKT), azokon belül

zív verseny körülményei között a világgazdasági mércével jelentéktelen elmozdulások is

is az eInclusion (eBefogadás), az eGovernment (eKormányzat), az eHealth (eEgészségügy),

lényegesek.

valamint az eBusiness (eÜzlet) területeire. Az adatok egy része statisztikai adatokon alapuló

A 2008. évi Versenyképességi Évkönyv kiemelt fontosságú, a korábbi évkönyvekhez képest

kemény, más része szubjektív értékeléseken alapuló puha információkat jelent.

jelentősen megújult fejezetei az Információs és kommunikációs technológiák, valamint

A kötetben szereplő mutatók egy része a világon ma ismert versenyképességi jelentések-

a Humán erőforrások címűek.

ben is megjelenik, ezek közül több e kötetnek is fontos forrása volt. Elsősorban három ilyen

A kéziratot 2008 szeptemberében zártuk le, a nemzetközi és magyar adatbázisokban és

jelentésre támaszkodtunk: az első az IMD World Competitiveness Yearbook, amely a világ

versenyképességi jelentésekben az addig rendelkezésre álló adatsorokat dolgoztuk fel.

8|


Ö sszef o glal á s

Az egyes magyar részmutatók eltérően mozogtak a rangsorban. A legnagyobb mértékű vis�szaesés a kormányzati hatékonyság területén történt. Ebben a magas államháztartási deficit

A 2000 és 2007 közötti időszakban a magyar gazdaság versenyképessége nemzetközi

és az ebből adódó megszorító intézkedések, a munkát terhelő adók magas szintje és az adó-

összehasonlításban ellentmondásosan alakult és a kép 2007-2008-ban is erősen differenciált.

elkerülés mértéke játszott elsősorban szerepet.

Míg a változások sebességét mérő mutatók alapján, amelyek a felzárkózás fontos indikátorai,

A növekedés lassulása a gazdaság szereplőit nem egyformán érintette: a külföldi piacra ter-

jelentősebb a javulás, addig az állapotjelző mutatók szerint nézve lényegesen kedvezőtle-

melő, illetve szolgáltató cégek bővülése dinamikus maradt, amit versenyképességi oldalról

nebb a helyzet.

a továbbra is jelentős termelékenység növekedés és a reálbérek csökkenése is alátámasztott.

Magyarország az IMD World Competitiveness Yearbook összevont mutatója szerinti rang-

A hazai KKV-szektor addig is lassú fejlődése ugyanakkor megtorpant. Ezt tükrözi az IMD érté-

sorban az utóbbi években ha ingadozásokkal is, de lefelé csúszott. Egyértelmű, hogy

kelése is, ami szerint az üzleti hatékonyság tekintetében Magyarország a korábbi évek ingado-

a Magyarországot utolérni akaró országok (Bulgária, Románia) javítottak, a rangsorban

zásai után 2006-2008-ban visszaesett az országok rangsorában.

közelebb kerültek Magyarországhoz, míg a közvetlen versenytársak (Csehország, Lengyelor-

A szélesen értelmezett infrastruktúra szempontjából nézve Magyarország pozíciója 2003-ig

szág, Szlovákia) jobb átlagos pozíciót szereztek és lehagyták hazánkat. A felzárkózás szem-

egyértelműen romlott, azóta némileg javult. Ez azzal magyarázható, hogy jók egyes okta-

pontjából legközelebb álló országokat (Görögország, Spanyolország, Szlovénia és Portugália)

tási és egészségügyi ellátási mutatók, fejlett a távközlési infrastruktúra, ugyanakkor gyenge

a versenyképességi ország-rangsorban 2000-2007 között (2004 kivételével) még Magyaror-

a nyelvismeret, alacsony a felsőfokú képzettségűek részaránya és kicsi a vállalati K+F.

szág megelőzte, 2008-ban azonban elmaradt tőlük.

2. ábra Az összevont versenyképességi rangszám komponensei, 2000-2008

1. ábra Összevont versenyképességi rangszám, 2000-2008

Gazdasági teljesítmény

15 20 25 30

Kormányzati hatékonyság

15

15

20

20

25

25

30

30

35

35

40

40

45

45

50

50 55

55 2000

35

2001 HU

2002

2003

ÁTLAG - RO, BG

2004

2005

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2006

2007

2000

2008

ÁTLAG - PT, ES, GR, SI

2001 HU

2002

2003

ÁTLAG - RO, BG

45 50 55 2000

2001 HU

2002

2003

ÁTLAG - RO, BG

2004

2005

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2006

2007


2008

15

15

20

20

25

25

30

30

35

35

40

40

45

45

50

50

10 |

2006

2007

2008


55

55 2000

2001 HU

World Competitiveness Yearbook IMD 2008

2005

Infrastruktúra

Üzleti hatékonyság

40

2004

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2002

2003

ÁTLAG - RO, BG

2004

2005

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2006

2007


2008

2000

2001 HU

2002

2003

ÁTLAG - RO, BG

2004

2005

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2006

2007




2008

2000-2006 között a magyar gazdaság átlagosan 4,3 százalékos ütemben bővült, de 2006 vé-

a fejlett országok közül megelőzi Finnországot, Görögországot és Izraelt is. Különösen ered-

gére nem fenntartható mértékű államháztartási hiányt halmozott fel. A kiigazítást követően

ményes volt Magyarország a német működőtőke-befektetések vonzása terén. A régióban

2007-ben a növekedés a vártnál jóval lassúbb, 1,3 százalék volt, amit egyedi hatások, így

Magyarország élen jár a külföldi működőtőke kivitelében is, ami nem csekély mértékben járult

a rossz időjárásból fakadó gyenge mezőgazdasági eredmények is magyaráznak. A verseny-

hozzá a világexportban elfoglalt részesedés növekedéséhez és a magyar kivitel szerkezetének

képesség 2007-ben talán minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaságpolitikai

korszerűsítéséhez.

deklarációk szintjén, de hatásos intézkedések nem történtek. A szembenálló politikai erők kö-

A magyar export versenyképesség javulásának a 2000 és 2007 közötti időszakban is a ter-

zötti kiélezett küzdelem miatt a konszenzust igénylő reformok lefékeződtek vagy abbamarad-

melékenység emelkedése volt a legfőbb forrása. A termelékenységjavulás üteme az EU új

tak, s sokszor kudarcba fulladtak a kisebb korrekciók is.

tagállamaihoz viszonyítva elmaradt a gyors ütemben felzárkózó Románia, Észtország és

Az Évkönyvben vizsgált 2000 és 2007 közötti időszakban az EU új tagállamai folyamatosan

Szlovákia, illetve Csehország dinamikájától. Magyarországon a termelékenység elsősorban

zárkóztak fel a leglényegesebb versenyképességi mutatószámok körében a benchmark

az exportra termelő feldolgozóipari ágazatoknak abban a körében magas (például jármű-

országokhoz és az EU-27 átlagához. Az EU-csatlakozásra való felkészülés, majd az EU-ba való

gyártás, elektronikai berendezések gyártása), ahol jelentős a külföldi működőtőke, magas

belépés a javulás lényeges hajtóereje volt. Ugyancsak közeledtek az új EU-tagállamok mutatói

a technológiai színvonal és korszerű a vállalati szervezet, s ahol a szakképzett, jól képezhe-

az EU-15 alacsonyabb fejlettségi szintű országainak (Portugália és Görögország) indikátorai-

tő munkaerő koncentrálódik. Ennek ára azonban az, hogy a nagyvállalatok és a KKV-k ha-

hoz. Egyes esetekben és területeken bizonyos új tagállamok versenyképessége meghaladta

tékonysága közötti különbség Magyarország esetében nemzetközi összehasonlításban

a portugál és a görög szintet. A verseny másfelől éles az új tagországok között is: e csoport

a legnagyobb. Az egyéb költségek (irodabérleti díjak, villamos energia, földgáz, telekommuni-

államai között történt kisebb-nagyobb átrendeződés a versenyképességben, de sok tekintet-

káció) terén Magyarország a régiós középmezőnyben helyezkedik el.

ben a teljesítménymutatók ki is egyenlítődtek.

A sikeres exportteljesítményhez a költség versenyképesség alakulása is hozzájárult. A 2000 és

Az új EU-tagállamok között Magyarország az export versenyképességét nézve a legsike-

2007 közötti időszakban Magyarország a munkaerőköltség alapú reál-árfolyamindex emelke-

resebb országok közé tartozik, mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. A világex-

dése alapján az új EU-tagállamok középmezőnyébe tartozott. Az egy munkaórára jutó mun-

portban elfoglalt 0,7 százalékos magyar részesedés 2007-ban meghaladta az 1938. évi 0,68

kaerőköltség-színvonal Szlovéniában a legmagasabb, nem különbözik lényegesen Magyaror-

százalékos értéket.

A magyar kivitelben regionális összehasonlításban a legmagasabb

szágon, Csehországban és Lengyelországban, de valamivel alacsonyabb Szlovákiában. Ezek

a globális szerkezetváltásban élenjáró, műszaki szempontból korszerű ágazatok (el-

között az országok között tehát a versenyelőnyt ma már kevéssé a bérkülönbségek, egyre

sősorban a gépipar, azon belül a K+F és tudás-intenzív alágazatok) aránya, a világex-

inkább más típusú tényezők biztosíthatják. Kiemelkedő viszont még mindig Románia és Bul-

portban elfoglalt magyar részesedés is ezeken a nemzetközileg élenjáró területeken

gária bérelőnye.

a legmagasabb. Kedvezően alakultak a magyar pozíciók a nemzetközi szolgáltatás-kereskede-

Magyarország szintén a középmezőnyben van a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez vi-

lemben is, ahol elsősorban a tudásalapú üzleti szolgáltatások exportja terén vannak Magyar-

szonyított arányát tekintve, különösen alacsony a vállalati szféra aránya a K+F ráfordításokban,

országnak növekedési tartalékai.

a kutatói utánpótlással gondok vannak. A külföldi tőkével működő ipari és szolgáltatási

Magyarország sikeres volt a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás más te-

szektor a globális piaci versenyben kevéssé támaszkodik hazai tudásra, a KKV-szektor egé-

rületein is, legfőképpen a műszaki-szerkezeti átalakulásban, ezen keresztül a nemzetközi

szének innovációs teljesítménye gyenge. Az üzleti környezet nem eléggé innovációbarát,

versenyképesség javításában kiemelkedő fontosságú külföldi működőtőke-beáramlásban.

részben azért, mert korlátozott a verseny, a társadalom az újításokra nem eléggé fogékony,

Az EU új tagállamai közül az egy főre jutó külföldi működőtőke állomány nagyságában csak

a kormányzati finanszírozású K+F nincs szoros kapcsolatban a vállalkozásokkal. Az új tu-

Észtország előzi meg Magyarországot. A világ külföldi működőtőke-importjának állományá-

dás hasznosulásában (így a szabadalmak számában, az új termékek és szolgáltatások

ban Magyarország Csehországhoz, Ausztriához és Portugáliához hasonló pozíciót foglal el,

arányában, az innovatív vállalatok számában) meglehetősen gyenge Magyarország

12 |


pozíciója, s a folyamatok változatlansága esetén az innovációs pozícióvesztés folytatódik.

átlaghoz közeli. Ez egyrészt nemzetközi összehasonlításban szűk adóalapra, másrészt jelentős

A beruházási ráta, azaz a beruházások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon nemzet-

adóelkerülésre utal.

közi összehasonlításban alacsony. A beruházások dinamikája a 2004. évi EU-csatlakozás óta

A versenyképesség keretfeltételeit alkotó, hosszabb távon viszont mindinkább meghatározó

a várakozásokkal ellentétben nem gyorsul, sőt a 2006. évi kiigazítás óta stagnál. Különösen

infrastruktúra minősége alapján Magyarország az új EU-tagállamok középmezőnyébe tarto-

elgondolkodtató a nemzetközi versenyképesség szempontjából kiemelkedő jelentőségű fel-

zik. Ezen belül az energiaellátás minősége megfelel az EU-átlagnak, a 2000 után végbement

dolgozóipari, illetve vállalati beruházások lanyhulása, ez az üzleti szféra kedvezőtlen kilátásait

javulás ellenére kedvezőtlen viszont a helyzet a fizikai infrastruktúra többi elemének (közúti,

tükrözi.

vasúti és folyami közlekedés, lakásállomány) minősége terén. Ezek az elemek természetesen

Ami a munkaerőt illeti, Magyarországon a rendszerváltást követően eleinte csökkent a fog-

nem egyenlő súlyúak. Multiplikátor hatása folytán kiemelkedik közülük az autósztrádák épí-

lalkoztatottak és nőtt a munkaórák száma. Az ezredfordulóra a munkaórák száma csökkent,

tése, ahol jelentős az előrelépés. A távközlési és informatikai szektorban Magyarország – az

a foglalkoztatottság nőtt, majd 2000 után stabilizálódott. A munkaképes korú népesség

utóbbi időben egyébként csökkenő – versenyelőnyei a kínálati oldalon, a hozzáadott érték

számának bővülését elsősorban a nyugdíjkorhatár 1998-tól bekövetkezett növelése okozta.

termelésben, a GDP-növekedéshez való hozzájárulásban domborodnak ki. A keresleti olda-

A magyar foglalkoztatási ráta a legalacsonyabbak közé tartozik.

lon, azaz a felhasználásban (számítógép- és internet-sűrűség, digitális tudás, DSL-lefedettség,

Összességében romló irányzatú a magyar pozíció a munkaerő minősége terén, az aktív népes-

e-business, e-kormányzat, online egészségügy, széles sávú internet-lefedettség stb.) Magyar-

ség képzettségi struktúráját, vagy az oktatásnak a munkaerőpiaccal való összhangját tekintve.

ország mind a vállalati, mind a lakossági szférát tekintve az új EU-tagok középmezőnyében

Kedvezőtlenek a képzettségi színvonallal, a nyelvtudással, az élethosszig tartó tanulással, vagy

található, esetenként az utóbbi időben romló tendenciával. Bár a fizikai infrastruktúra nem-

a tudósképzéssel kapcsolatos mutatók is. Ennek ellenére a vállalkozások jó arányban találnak

zetközi összehasonlításban legfeljebb közepes minősége is mind nagyobb mértékben rontja

a munkaerőpiacon műszaki szakembereket, bár a vállalatok elégedettsége a műszaki szakem-

Magyarország nemzetközi versenyképességét, az összehasonlítások azt mutatják, hogy ez

berek kínálatával kapcsolatban visszaesett.

önmagában lényegesen nagyobb teljesítményre is módot adna.

A versenyképesség intézményi keretének, vagy más szavakkal az üzleti környezetnek a te-

A humán fejlődés mutatószámai (várható élettartam, egészségesen várható élettartam, alko-

kintetében a magyar pozíciók differenciáltak. Magyarországnak a vállalatokra nehezedő ad-

holfogyasztás, dohányzás stb., különösen a férfiak esetében) 2000 után javultak Magyarorszá-

minisztratív terhek, a munkaerőpiaci szabályozás, a verseny gyakorlata, a cégek etikai kultú-

gon, ennek ellenére továbbra is kedvezőtlenek tág nemzetközi és szűkebb regionális összeha-

rája (korrupció, adóelkerülés), a jogbiztonság, kisebb mértékben a hitelhez való hozzájutás

sonlításban. A humán szféra zavarai maguk is versenyképességi problémákat tükröznek.

feltételei, a vállalatirányítási hatékonyság, az adófizetési morál, a fekete és szürke gazdaság terjedelme, valamint a politika és az üzleti szféra összefonódása terén vannak hátrányai. A vállalatalapítás időszükséglete és költsége az utóbbi időben jelentősen csökkent. A külföldi működőtőke-beáramlás ösztönzése és a versenyszabályozás tekintetében viszont Magyarország az új EU-tagállamok rangsorának élén foglal helyet. Az adózást tekintve Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban viszonylag kedvező az alacsony társasági nyereségadót illetően, amit azonban részben ellensúlyoz a magas helyi iparűzési adó. Kiemelkedően magasak a munkaerőt terhelő járulékok, ezzel összefüggésben a munkát terhelő adóék (a munkáltató és a munkavállaló által fizetett összes bért terhelő adó és járulék, illetve az ezekkel együtt számított teljes bérköltség hányadosa). A forgalmi adó általános kulcsa is átlag feletti, miközben a GDP-arányos adóterhelés az EU-

14 |


Magyarország versenyképességének javulása az 1990-es évek közepétől olyan tényezőkből

1 A gazdas á g fenntarthat ó fejlődése

táplálkozott, amelyeket többségében kedvező fejlődési trendek alapoztak meg. A termelékenység és az export dinamikus növekedése, a kivitel szerkezetének modernizálódása,

A gazdaság versenyképességének növelése nem önmagáért való cél, hanem az életszínvonal

az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, hálózati infrastruktúrájának kiépí-

növekedésének és az életminőség javulásának a feltétele. Ez a fejezet Magyarország teljesít-

tése és a hozzájuk kapcsolódó értékteremtés forrása a nemzetközi összehasonlításban

ményét ebben az összefüggésben vizsgálja.

alacsony fajlagos munkaerőköltség-szint és -dinamika, a képzett munkaerő rendelkezésre állása és a – nem utolsó sorban a korábbi gazdasági reformokkal összefüggésben – a volt

1 .1

Gazdasági növekedés

szocialista országokhoz képest viszonylag korán kialakított kedvező üzleti környezet volt.

A megemelkedett energia- és nyersanyagárak miatt – függetlenül a hitelpiaci válságtól –

Mindez jórészt a külföldi működőtőke-befektetések közvetítésével került kiaknázásra. Egy-

a világgazdaság konjunktúraciklusa már 2007 első felében gyengülni kezdett, s ezt a rövidtávú

részt a versenyképesség javulás viszonylag rövid és középtávú hajtóerőit mozgósították és

trendet erősítették a pénzügyi válságjelenségek. Ennek ellenére a felzárkózó országok gyors

aknázták ki a gazdasági szereplők, másrészt a korábban felhalmozódott fizikai, humán és in-

növekedése következtében a világgazdaság a megelőző három évhez hasonlóan, 2007-ben is

tézményi tőke cseréje, átalakítása és esetenként felélése következett be.

még dinamikusan, 4,6 százalékkal nőtt. Kivétel Magyarország, ahol az elkerülhetetlen egyensúlyi

A versenyképesség javulás korábbi hajtóerőinek részbeni kimerülése és a világgazdaság-

kiigazítás és a rossz időjárás következtében a gazdasági növekedés üteme a mélypontra zuhant.

ban erősödő verseny diktálta megújulás kényszere azonban nemcsak Magyarországot érinti, hasonló a helyzet a versenytárs országokban is. Az országoknak az egyes versenyképes-

3. ábra Világgazdasági növekedési ütemek 2000-2007 (előző év=100, százalék)

ségi mutatók szerinti helyezésében és a helyezések változásában valójában az fejeződik ki,

10

hogy a hátrányokat az egyes országok hogyan képesek csökkenteni, s komparatív előnyei-

9

ket hogyan használják ki, képesek-e olyan fejlődési pályára átállni, amelyek átléphetővé teszik a hagyományos erőforrások kereteit. Hozzájuk viszonyított lemaradásunk az újra és újra elkezdett reformokhoz való negatív hozzáállásra, a régi kiváltságok megőrzésére, a sza-

8 7

bályozás gyenge színvonalára enged következtetni, ami nem függetleníthető az alapvető

6

politikai konszenzus hiányától. Mindezek következménye, hogy túlzottak az államra háruló

5

feladatok sok területen, legyen szó akár tudományról, képzésről, kultúráról, vagy sportról. Más országokhoz képest túl sok a kiskapu, túl nagy a szürke és a fekete gazdaság tere. Az ebből következő romló kormányzati hatékonyság kifejezetten aggasztó. Ilyen körülmé-

4 3

nyek között a gazdaságpolitika csak korlátozottan képes betölteni feladatát, aminek egye-

2

nes következménye az innováció, vagy a foglalkoztatás terén egyaránt kulcsszerepet játszó

1

KKV szektor fuldoklása. A sikeres kis európai országok, így Finnország, Írország, de újabban Szlovákia példái azonban bíztatóak lehetnek számunkra. Ez az, ami ki kell, hogy jelölje a gazdaságpolitika feladatait.

0 2000

2001

US

2002

EU-27

2003

HU

2004

Világtermelés

2005

Ázsia

2006

2007

Latin-Amerika

OECD, IMF, Európai Bizottság, Eurostat, KSH

16 |


1 . f e j e z e t | A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H A T Ó F E J L Ő D É S E

A gazdasági növekedés üteme elsősorban a fejlett országokban, mindenekelőtt az USA-ban,

1. 2

Tá r s a d a l m i j ó l é t

Japánban, Németországban, Olaszországban lassult az előző évhez képest, de a gyorsan növekvő Finnországot és Írországot is érintette. Az Európai Unió közép- és kelet-európai tag-

A társadalmi jólét legáltalánosabb mutatószáma az egy főre jutó GDP. A nemzetközi

államaiban – kivéve Magyarországot – a 2007. évi dinamika meghaladta az EU-27 átlagát.

gyakorlat azonban a társadalmi jólétet szélesebben értelmezi. Beleértik a születéskor vár-

Magyarország közvetlen versenytársai közül Szlovákia gazdasága fejlődött a leggyorsabban,

ható életkort, az iskolázottságot, a népesség egészségi állapotát, a társadalmi kohézióval

10,4 százalékkal, az észt, a cseh, a lengyel, a román és a szlovén gazdaság pedig 6 százalék

és a szegénységgel kapcsolatos indikátorokat is. A fejezetben szereplő Human Development

feletti ütemben bővült. Lassult a növekedés üteme Észtországban és Romániában.

Index (HDI), amelyet az ENSZ évente (de több éves késéssel) a világ összes országára közzétesz,

A hitel- és pénzpiacokat sújtó hatalmas krízis, a gyorsan növekvő energia- és élelmiszerárak,

maga is a társadalmi jólét több elemét tartalmazó mutatószám.

az erős euró és a lakáspiaci gondok az EU tagállamainak szinte mindegyikében – más-más

2000-ben Magyarországon az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson 10700 euró volt, az EU-

erősséggel – a növekedés további lassulását, esetenként a recesszió veszélyét vetítik előre

27 átlagának 56 százalékát érte el, míg 2007-ben a 15700 euróra növekedett érték az EU-27 át-

2008-ban. Japánban is véget ért az elmúlt évek fellendülése, s az USA-ban is tovább lassul

lagának 63 százalékát tette ki. Ezzel Magyarország a világ 177 országa között mind 2000-ban,

a gazdasági növekedés.

mind 2007-ben a 38. helyet foglalta el. Magyarország pozíciója a legreálisabban utolérhető EU-országokhoz – Portugáliához, Gö-

4. ábra A GDP éves növekedési üteme 2006, 2007 (előző év=100, százalék) 12

12

rögországhoz, Spanyolországhoz, valamint Szlovéniához – viszonyítva 2000-2007 között csak Portugáliához képest javult érdemben. Magyarország közvetlen versenytársaival összevetve

SK EE

10

10

vegyes a kép: a cseh, illetve szlovák gazdaság GDP-növekedése ebben az időszakban sokkal

CZ PL

gyorsabb volt a magyarnál, míg Lengyelország gazdasága annál lassabban bővült. A magyar

BG SI

8

8

gazdaságot utolérni igyekvő Románia, illetve Bulgária fejlettsége lényegesen alacsonyabb

RO IE

Magyarországénál, de a különbség 2000-2007 között csökkent.

IL

6

6

FI EU27

5. ábra Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 2007 (EU27=100, százalék)

GR

4

4

ES AT

2

2

0

0

US JP PT

HU

PT

JP

US

DE

AT

ES

GR EU27

FI

2007

IL

IE

2006

Eurostat, World Competitiveness Online IMD

RO

SI

BG

PL

CZ

EE

SK

US

US

DE

HU -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3

Változás 2006-2007 (százalékpont)

IE

IE

AT

AT

FI

FI

JP

JP

DE

DE

EU15

EU15

ES

ES

EU27

EU27

GR

GR

SI

SI

CZ

CZ

PT

PT

EE

EE

SK

SK

HU

HU

PL

PL

RO

RO BG

BG 0

20

40

60

80

100

Eurostat, World Competitiveness Online IMD

18 |

120

140

160

180

-10

0

10

20

30




Míg a legkevésbé fejlett két EU-ország, Bulgária és Románia fejlettségi szintje kevesebb, mint

Magyarország gazdasági teljesítményének jelentős része Közép-Magyarországra koncentrá-

az egyharmada az ír, vagy az osztrák gazdaságénak vásárlóerőparitáson, addig az Európai

lódik: itt állították elő 2000-ben a GDP 43 százalékát, 2005-ben pedig már 47 százalékát. A leg-

Unión belüli regionális különbségek ennek többszörösei. A versenyképesebb régiók gyor-

gyengébb gazdaságú régiók – Észak-Alföld, Észak Magyarország – további leszakadása ugyan-

sabb növekedése következtében a különbségek csak lassan mérséklődnek, sőt, a fejlett or-

akkor megállt, elsősorban az M3-as autópálya továbbépítésének köszönhetően. Meglepetés

szágokban – és Magyarországon is – nőnek.

a legmagasabb fejlettségi szintű vidéki régió, a Nyugat-Dunántúl, s általában a dunántúli régiók helyzetének relatív romlása, feltehetően azért, mert egyes cégek főleg az ipari munka-

ROBG PL SK HUBG PT CZROGR PL DE UK FI FR AT HU PT GRSK FI DE CZ FR AT UK

6. ábra Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU egyes régióiban 2006 (euró)

helyek egy részét alacsonyabb költségszintű országokba, például Romániába telepítették át.

Inner London

7. ábra Az egy főre jutó GDP Magyarország régióiban 2000 és 2005 (Magyarország=100, százalék)

Wien Île de France Praha Bremen

Dél-Alföld

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Észak-Alföld

Észak-Magyarország

Észak-Magyarország

Dél Dunántúl Dél-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország

Közép-Magyarország

Åland Bratislavský kraj Attiki Lisboa Közép-Magyarország Burgenland Nord - Pas-de-Calais Itä-Suomi Cornwall and Isles of Scilly Mecklenburg-Vorpommern Mazowieckie Voreia Ellada Bucuresti - Ilfov Strední Morava Norte Yugozapaden Észak-Magyarország Východné Slovensko Lubelskie

0

Severozapaden Nord-Est

20 |

40

60

80 2005

0

Eurostat

20

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

KSH

100 2000

120

140

160

180

-20 -10

0

10




A jövedelmek elosztását a társadalom különböző csoportjai között a Gini koefficienssel mé-

Az ENSZ HDI indexe szerint Magyarország 2000-ben a világ 177 országa között a 42., 2005-

rik, amelynek értéke 0 és 1 között lehet. Ha a mutató értéke 0, ez azt jelenti, hogy mindenki

ben pedig a 38. volt. A grafikonon ábrázolt 20 ország között Magyarország a 15. helyen állt,

azonos jövedelemmel rendelkezik, ha pedig 1, akkor egyetlen ember kezében koncentráló-

valamivel megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát, Észtországot, s jelentősebben Bulgáriát és

dik minden jövedelem. Magyarországon a (bevallott) jövedelmek eloszlása egyenletesebb,

Romániát. A vizsgált öt évben ezt az országcsoportot figyelembe véve hazánk egy helyet

mint az ábrán szereplő 15 országé, de több igen fejlett országban sem sokkal nagyobbak

javított (előbbre került Lengyelországnál).

a különbségek. Az osztrák adat alig haladja meg a magyart, a finn a magyarral azonos, míg a japán annál is alacsonyabb. Egyébként szinte minden vizsgált országban növekedtek a jövedelmi különbségek 2000-2005 között, Magyarországon viszonylag mérsékelten. Ugyanakkor a fekete és a szürke gazdaság közismerten jelentős hazai súlya megkérdőjelezheti a koefficiens realitását, de ez más ország esetében is igaz lehet.

9. ábra A humán fejlettség mértéke 2000, 2005 (HDI index, pont) 100

100

RO BG

95

95

EE SK PL HU

8. ábra A jövedelmi egyenlőtlenség mértéke (Gini koefficiens) 2005

90

90

85

85

CZ PT SI

US

US

IL

IL

PT

PT

UK

UK

EE

EE

ES

ES

PL

PL

GR

GR

IE

IE

DE

DE

FR

FR

RO

RO

BG

BG

AT

AT

SI

SI

HU

HU

FI

FI

SK

SK

CZ

CZ

GR IL DE

80

80

UK AT ES US

75

75

FR FI JP

70

70 IE

JP

FI

FR

US

ES

AT

UK

DE

IL 2005

Human Development Report UN 2007

GR

SI

2000

PT

CZ

HU

PL

SK

EE

BG

RO

IE -1

0

1

2

Változás 2000-2005 (pont)

JP

JP 0,20

0,25

0,30


22 |

0,35

0,40

0,45

-0,05

0,00

0,05

0,10

Változás 2000-2005


3

4


A születéskor várható élettartam tekintetében – ami a HDI index további eleme – rosszabb

A magyarok átlagosan 65 évet élnek meg egészségben, a szlovákok és lengyelek ennél

a helyzet: a 73 éves várható életkorral a világ országai között csak a 63. helyen áll Magyaror-

egy-egy évvel, míg a csehek hárommal többet. A balti országokban és Romániában viszont

szág. A grafikonon szereplő országok között Magyarország a 17., Lengyelország és Szlovákia

a magyarnál valamivel alacsonyabb az egészségben megélt átlagos életkor.

is megelőzi. Ugyanakkor 2000-hez képest kettővel sikerült előbbre lépni.

11. ábra Egészségben és betegségben megélt átlagos életkor 2006 (év)

10. ábra A születéskor várható élettartam 2000, 2005 (év) 85

85

LV BG

LT

RO HU

RO

EE

80

80

SK PL

EE

CZ PT

BG

SI

75

75

US

HU

IE FI

SK

UK DE

70

70

PL

GR AT IL

CZ

ES FR

65

65 JP

FR

ES

IL

AT

GR

DE

UK

FI

IE 2005

WHO

US

SI

2000

PT

CZ

PL

SK

EE

HU

RO

BG

SI

JP 0

1

2

Változás 2000-2005 (év)

3

AT DE 55

60

65

70

Egészségben várható átlagos élettartam (év)

75

80

Egészségi problémákkal az élet még várható hossza (év)

WHO

24 |


85


Egy ország fejlettségét s a társadalmi jólétet a táplálkozási és fogyasztási szokások is tükrözik.

A HDI további alapelemét képező iskolázottsági index egyrészt a felnőtt lakosság képzettsé-

A grafikon hat országot ábrázol, amely szerint a magyar lakosság elől jár a dohányzásban,

gi mutatójából, másrészt az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban való részvétel arányából

négy országot pedig megelőz az alkoholfogyasztásban. A rövid átlagos életkor és a beteg-

tevődik össze. Ebben a tekintetben sokkal kedvezőbb a magyar pozíció, mint a fejlettségi szint

ségben megélt élettartam ezzel is összefügg. A napi energiabevitel szempontjából kiegyen-

és a várható életkor tekintetében: Magyarország 2000-ben a 77 ország között a 32. helyen

lített a mezőny, de eltér a táplálékok összetétele. A magyarok kevés halat esznek (bár ez Kö-

állt, s 2005-re igen nagy előrelépéssel a 24. helyre került. A vizsgált országok között a 11.

zép- és Kelet-Európában általános), a gyümölcsfogyasztás közepes, zöldségfogyasztásban

helyet foglalja el, a közép-és kelet-európai régióban csak Szlovénia és Észtország előzi meg.

viszont csak a románok és a franciák előznek meg.

Túlzott elégedettségre ugyanakkor nem lehet okunk, mivel mind az aggregált statisztikai mutatószámok, mind egyéb felmérések a képzés és a gazdaság igényei közötti összhang jelentős

12. ábra Dohányzás és alkoholfogyasztás 2007

hiányára utalnak. Ennek kiemelkedő eleme a műszaki- és természettudományos képzésnek a felsőoktatásban elfoglalt alacsony részaránya.

HU

13. ábra Iskolázottsági index 2000, 2005 (százalék)

PL

SK

CZ

SI

1,00

1,00

0,98

0,98

0,96

0,96

0,94

0,94

0,92

0,92

0,90

0,90

0,88

0,88

0,86

0,86

0,84

0,84

0,82

0,82

0,80

RO

0,80 FI

IE

ES

FR

SI

US

UK

GR

EE

AT 2005

0

5

10

Alkoholfogyasztás (liter/fĘ/év)

15

20

25

30

35

HU

DE

2000


PL

JP

IL

CZ

BG

PT

SK

RO

RO SK PT BG CZ IL JP PL DE HU AT EE GR UK US SI FR ES IE FI -0,02

0,00

0,02

0,04


Dohányzók aránya a 15 év feletti népességbĘl (%)

Eurostat, WHO, WTO

26 |


0,06


2000-2005 között minden országban csökkent a szén-dioxid kibocsátás. Az EU 2005-ben

1. 3 . A k ö r ny e z e t f e n n t a r t h a t ó s á g a

vezette be a kibocsátások kereskedelmi rendszerét, hogy így tartsa ellenőrzése alatt a szen�A környezet fenntarthatóságának lényege az emberi tevékenység és a természet közötti kap-

nyezés mértékét az Európai Unióban, és garantálja a haladást a nemzetközi klímavédelmi

csolat kiegyensúlyozottsága, ami nemcsak a jelen, hanem a jövő generációk életminősége

célokkal összefüggésben. Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásáért nemcsak

szempontjából is meghatározó jelentőségű.

az ipari vállalatok a felelősek – itt történt a legnagyobb javulás a gazdaság energiaigényes

Ebből a szempontból vizsgálva Magyarország pozíciója nem egyértelmű. Az ábrán szereplő

szektorainak leépülésével – hanem a közlekedés és a lakosság is. A közlekedéssel kapcsola-

felzárkózó országok között az energiaigényesség szempontjából majdnem a legjobb helyen

tos környezetvédelmi szempontok kevéssé kerültek eddig előtérbe, s a háztartások fűtésé-

áll, főleg mert a rendszerváltás óta jelentősen csökkent az energiaigényes ipari ágazatok

nek és melegvízellátásának korszerűsítésében is számottevő tartalék van. Mindezzel együtt

aránya. Ezzel együtt messze lemarad a fejlett országoktól s a régión belül is elmaradunk

a magyar helyzet – a szlovén mellett – a legjobb az új EU-tagországok között.

a megújuló energiafelhasználás vonatkozásában. Ez azt jelzi, hogy a lehetőségeket – akárcsak a többi közép-és kelet-európai ország – még messze nem használtuk ki.

tonnában)

14. ábra A gazdaság energiaigényessége – bruttó belföldi energiafelhasználás/GDP 2005 (kilogramm kőolajegyenérték/1000 euró) BG RO EE LT SK CZ LV PL HU

BG

BG

RO

RO

PL

PL

CZ

CZ

BG

SK

SK

RO

EE

EE

EE

IL

IL

LT

HU

HU

SK

EU27

EU27

CZ

SI

SI

LV

US

US

PL

GR

GR

HU

SI US FI PT EU27 UK EU15 DE AT IE JP

15. ábra A szén-dioxid kibocsátás intenzitása 2005 (a GDP egymillió dollárjára jutó metrikus

SI US FI PT EU27 UK EU15 DE AT

PT

PT

ES

ES

DE

DE

FI

FI

JP

JP

AT

AT

UK

UK

IE

IE

FR

FR

0

IE JP

0

200

400

600

800

1000

1200


28 |

1400

1600

1800

2000

-30 -20 -10

0

Változás 2000-2005 (%)

10

20

UNCTAD

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

2 000

-2 500

-1 500

-500

Változás 2000-2005 (metrikus tonna)


500


A megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia, vízi

A következő ábra azt fejezi ki, hogy – a szakértők megítélése szerint – milyen mértékben

energia) összes energiafelhasználásban elfoglalt aránya a vizsgált országokban igen nagy-

tekintik a cégek fontosnak az egészséggel, a biztonsággal és a környezettel kapcsolatos

mértékben különbözik egymástól és – ellentétben a kötetben bemutatott legtöbb mutató-

szempontokat. Fontos kérdés, hogy a vállalatok ezekkel kapcsolatos felelősségvállalása Ma-

val – nem függ szorosan össze a fejlettségi szinttel. A legtöbb országra jellemző alacsony

gyarországon miért ilyen gyenge, s a szakértők megítélése erről 2008-ban miért negatívabb,

arány részben magyarázható a természeti adottságokkal. Valószínű, hogy a magas és nö-

mint 2000-ben volt.

vekvő energiaárak következtében Magyarországon is jelentősen változik az energiaforrások

17. ábra A vállalatok egészséggel, biztonsággal és környezettel kapcsolatos felelősség

szerkezete, a magas beruházási költségek mellett is terjed például a napenergia fűtésre és

vállalása 2008

melegvízellátásra való felhasználása. 16. ábra A megújuló energiaforrások aránya az összes energia felhasználásból 2004 és 2008

AT

AT

DE

DE

(százalék)

JP

JP

UK

UK

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

FR

FR

US

US

FI

FI

SI

SI

EE

EE

CZ

CZ

IL

IL

SK

SK

ES

ES

PT

PT

GR

GR

PL

PL

RO

RO

HU

HU

BG

BG

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

-2

-1

1=nem jelentős 10=jelentős World Competitiveness Yearbook IMD 2008

0

0 UK

JP

IL

CZ

HU

SK

DE

US

GR

PL

2008

BG

FR EU27

SI

EE

RO

PT

AT

FI

2004


30 |

0



1

2

V ersenyképesség a nemzetközi piac o k o n

A piacgazdaságba való átmenet befejeződése és az 1995. évi pénzügyi stabilizációs program végrehajtása után a magyar gazdaság exportképessége ugrásszerűen javult. A kilencvenes

2 .1 . Á r u - é s s z o l g á l t a t á s e x p o r t

évek második felében a magyar exportdinamika a vizsgált országok élcsoportjában volt,

Az egyes országok szempontjából a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás fő

egyedül csak Észtország előzte meg. 2000 és 2006 között a magyar kivitel éves átlagos nö-

elemeit az áru- és szolgáltatásexport volumene, a világ áru- és szolgáltatás-exportjában

vekedési üteme meghaladta az EU-15 országokét, de elmaradt több új tagállam dinamikája

elfoglalt részesedés, a kivitel áruszerkezete, a főbb árucsoportok világexportjában elfoglalt

mögött (pl. Szlovákia és Csehország), de gyorsabb volt például a lengyelnél, az észtnél és

részesedés, valamint a külföldi működőtőke-forgalom volumene és a világ működőtőke-for-

a szlovénnél.

galmában elfoglalt részesedés alkotják. Ezek változása szabja meg a nemzetközi munkamegosztásba történő integrálódás trendjét.

19. ábra Az export volumen alakulása a régió országaiban 2000-2007 (2000=100) százalék 240

2 .1 .1 . A z e x p o r t d i n a m i k á j a A világkereskedelem növekedési üteme a 2006. évi 9,5 százalékról 2007-ben 6,8 százalékra lassult. Az importdinamika visszaesése a világgazdaság legtöbb országára kiterjedt, de jelentősebb volt a fejlett, mint a felzárkózó országokban. A világkereskedelmi trenddel gyökeresen ellentétes folyamat tapasztalható Kínában. A kínai kivitel volumennövekedése 2004 és 2007 között minden évben meghaladta a 20 százalékot, miközben az USA, az EU, illetve Oroszország exportbővülése az 5-10 százalék közötti tartományban mozgott.

220 200 180 160 140

18. ábra Az export volumen változása a világgazdaságban 2004-2007 (előző év=100) százalék

120

30

100 25

80 2000 20

2001

2002

2003 CZ

2004 PL

SK

2005

2006

2007

HU

KSH

15

10

5

0 2004

KSH

32 |

2005 EU

2006 US

CN

2007

RU


2 . f e j e z e t | V ER S E N YKÉ P E S S ÉG A N E M ZE T K Ö Z I P I A C OKO N

2007-ben Magyarországon az exportvolumen 13,8 százalékkal nőtt, a megelőző hat év átla-

Az utóbbi öt évben jelentősen megváltozott az export relációs szerkezete. Miközben tovább-

gát 1,5 százalékponttal meghaladó mértékben. Ez a dinamika nemzetközi összehasonlításban

ra is az Európai Unió régi tagországai a legfontosabb kereskedelmi partnerek, Szlovákia, Kína

is magas volt, bár Szlovénia, Csehország, de mindenekelőtt Szlovákia kivitele gyorsabban

és Oroszország irányába bővült legjobban a magyar kivitel. Az elsőként említett Szlovákia

bővült. A régi EU-tagok közül 2007-ben Portugália mellett Németország és Ausztria export-

esetében több mint hatszorosára, az utóbbi két ország esetében több mint négyszeresére.

bővülése volt a legdinamikusabb, ami e piacok fontossága miatt a magyarországi vállalatok

A legnagyobb kereskedelmi partner, Németország irányába kisebb mértékben, mintegy 50

számára is kedvező volt.

százalékkal nőtt a magyar export.

20. ábra Az exportvolumen változása 2007 (százalék)

21. ábra A magyar export volumenének alakulása a legfontosabb partnerországok szerint 2002-2007 (2002=100) százalék

SK

SK

CZ

CZ

SI

SI

HU

HU

RO

RO

PL

PL

BG

BG

PT

PT

DE

DE

AT

AT

GR

GR

IE

US

FI

FI

EE

EE

UK

700

600

500

400

300

UK

-15

-10

Eurostat

-5

0

5

10

15

20

25

30

-20

-10

0

10

Változás 2007 és 2000-2006 átlaga (százalékpont)

20

200

100

0 2002

2003 US

2004 CZ

PL

2005 CN

DE

2006 RU

RO

2007 SK

KSH

34 |



2 .1 . 2 . R é s z e s e d é s a v i l á g á r u - é s s z o l g á l t a t á s e x p o r t j á b a n

Az árukereskedelemhez képest az új EU-tagországok máig kisebb mértékben kapcsolódtak be a globális szolgáltatás-kereskedelembe. Az 1996 és 2007 közötti időszakban az új közép-

A kivitel dinamikus bővülése nyomán Magyarországnak a világ áruexportjában elfoglalt ré-

és kelet-európai EU-tagállamok részesedése – Románia és Csehország kivételével – csekély

szesedése az utóbbi évtizedben megkétszereződött és 2007-ben már 0,7 százalékot tett ki,

mértékben emelkedett. Rangsorukat nagyságrendi okok miatt Lengyelország vezeti, majd

ami az ír és a finn eredményekhez hasonló. A magyarnak megfelelő mértékben nőtt Szlová-

Csehország következik, amely a 2007. évi gyors növekedésével ebben megelőzte Magyaror-

kia és Románia részesedése is a világexportban. Jelentős részesedés csökkenést szenvedett

szágot. Írországban az ezredfordulót követően határozott szerkezetváltás ment végbe. Az

el viszont a fenti időszakban a globális árupiac legnagyobb szereplőinek többsége, az USA,

országnak a világ árukereskedelmében meglévő részesedése csökkent, ugyanakkor igen je-

Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország.

lentős teret nyert a szolgáltatások kereskedelmében, ami a tudásalapú üzleti szolgáltatások térnyerésének tulajdonítható. Jelentős részesedés csökkenést a fenti időszakban, hasonlóan

22. ábra Részesedés a világ áruexportjában 2007 (százalék)

az árukereskedelemhez, a globális szolgáltatási piac legnagyobb szereplőinek többsége: az

US

US

DE

DE

JP

JP

UK

UK

FR

FR

AT

AT

PL

PL

CZ

CZ

IE

IE

HU

HU

FI

FI

PT

PT

IL

IL

SK

SK

GR

GR

RO

RO

SI

SI

BG

BG

LT

LT

EE

EE

LV

LV

0

WTO

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

USA, Japán és Franciaország szenvedett el. Ez elsősorban a fejlődő országok, közülük is leginkább Kína és India térnyerésének tulajdonítható. A hazai esélyeket a szolgáltatások globalizációja terén latolgatva elsősorban a kontinensen belüli kiszervezés, az ún. near-sourcing, s a logisztika tűnik ígéretesnek. Az állami feladatok közül ez a képzés és ezen belül is a nyelvtanulás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Kiemelkedően gyors növekedési potenciált képviselnek emellett a különböző franchise-megoldások. 23. ábra Részesedés a világ szolgáltatás-kereskedelmében 2007 (százalék)

-5 -4 -3 -2 -1

0


1

US

US

UK

UK

DE

DE

JP

JP

FR

FR

IE

IE

AT

AT

GR

GR

PL

PL

IL

IL

CZ

CZ

PT

PT

FI

FI

HU

HU

RO

RO

SK

SK

BG

BG

SI

SI

EE

EE

LT

LT

LV

LV

0

WTO

36 |

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

-5 -4 -3 -2 -1 0 1 2




Az 1990-es és a 2000-es években végbement gyors szerkezeti korszerűsödés eredményeként

Magyarország nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának szerkezete és minő-

Magyarország világexport-részesedése erőteljesebb javulást mutatott a szakképzett mun-

sége a visegrádi országokkal történő összehasonlításban is viszonylag kedvező. A gépipari

ka- és technológia-intenzív, illetve részben kutatás- és fejlesztés-igényes ágazatokban (pl.

termékek világexportjában elfoglalt magyar részesedés 2007-ben alig maradt el a cseh része-

irodagépek és számítástechnikai berendezések gyártása, járműgyártás), mint a nemzetkö-

sedéstől, igaz ugyan, hogy 2000-ben még a magyar részesedés volt a jelentősebb. Lengyelor-

zi szerkezet-átalakulási folyamatokban lemaradó textiliparban és élelmiszeriparban, illetve

szág 3,5 százalékot meghaladó részesedésével és annak gyors növekedésével emelkedik ki az

a vegyipar egyes területein. Magyarország világexportban elfoglalt pozíciói az ezredfordulót

EU-tag kelet-európai országok közül. A gépipari termékek világexportjából való részesedését

követően a szállítási ágazatot kivéve minden vizsgált áru és szolgáltatás esetében javultak.

Magyarország közel fél százalékponttal növelte 2000 és 2007 között. Ez alacsonyabb bővülés

A szállítás viszonylagos lemaradása nem szükségszerű, hiszen Magyarország földrajzi adott-

a lengyel és a cseh exporthoz képest, de jelentősebb, mint a szlovák, a román, a szlovén vagy

ságai indokolttá tennék az ágazat gyorsabb fejlődését.

a bolgár.

24. ábra Magyarország részesedése néhány áru és szolgáltatás világexportjában 2007

25. ábra Részesedés a világexportból – Gépipari termékek 2007 (százalék)

(százalék) Irodagépek és távközlési berendezések

Irodagépek és távközlési berendezések

Gépipari termékek

Gépipari termékek

Élelmiszeripari termékek

Élelmiszeripari termékek

Szállítás

Szállítás

MezĘgazdasági termékek

MezĘgazdasági termékek

Vegyipari termékek

Vegyipari termékek

Utazás

Utazás

Textilipari termékek

Textilipari termékek 0,0

WTO

38 |

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

-0,5

0,0

0,5

1,0


PL

PL

CZ

CZ

HU

HU

SK

SK

RO

RO

SI

SI

BG

BG

0,0

WTO

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0




A 2000 és 2007 közötti időszakban Magyarország az irodagépek és távközlési berendezések

Ami a nemzetközi szerkezetátalakulási folyamatokban lemaradó ágazatokat és területeket

világexportjában betöltött részesedését közel megduplázta. Ennél az előretörésnél csak Cseh-

illeti, az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek világexportjában elfoglalt magyar része-

országé volt nagyobb, de így is lemarad ebben hazánktól. A többi, 2004-et követően csatlako-

sedés nem változott 2000 és 2007 között, miközben Lengyelország erőteljesen javított pozíci-

zó közép- és kelet-európai EU tagállam részesedése viszont ezen a piacon nem jelentős.

óin és a magyarnál jobban nőtt a cseh és a szlovák részesedés is. Tekintve Magyarország kom-

26. ábra Részesedés a világexportból – Irodagépek és távközlési berendezések 2007

paratív adottságait, a viszonylagos visszaszorulás tényezőinek vizsgálata tanulságos lehet. 27. ábra Részesedés a világexportból – Élelmiszeripari termékek 2007 (százalék)

(százalék) HU

HU

PL

PL

CZ

CZ

HU

HU

SK

SK

CZ

CZ

PL

PL

SK

SK

RO

RO

BG

BG

SI

SI

RO

RO

BG

BG

SI

SI

0,0

WTO

0,5

1,0

1,5

2,0

0,0

0,5

1,0

1,5

0,0

2,0


1,0

1,5

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0

2,0


WTO 28. ábra Részesedés a világexportból – Mezőgazdasági termékek 2007 (százalék) PL

PL

CZ

CZ

HU

HU

SK

SK

RO

RO

BG

BG

SI

SI

0,0

WTO

40 |

0,5

0,5

1,0

1,5

2,0

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0




A vegyipari termékek világexportjában elfoglalt részesedés alapján Magyarország 2000 és 2007 között kis mértékben lehagyta Csehországot, míg Lengyelország előnye velünk összevetve tovább nőtt. Ezzel szemben viszont a többi közép- és kelet-európai ország vegyipari világexport részesedése a magyarnál lassabban növekedett.

2.2.

Külföldi működőtőke

Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány 2006-ban Magyarországon meghaladta a 8000 dollárt, ami Észtország után a második legmagasabb érték a 2004-ben és azt követően csatlakozott EU-tagországok között. 2000-2006-ban hasonló mértékű volt a tőkebeáramlás

29. ábra Részesedés a világexportból – Vegyipari termékek 2007 (százalék)

Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában, viszont ebben a régió országait tekintve ebben az időszakban lemaradt Szlovénia, Lengyelország, illetve Bulgária és Románia is.

PL

PL

HU

HU

CZ

CZ

31. ábra Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány 2006 (dollár)

SI

SI

SK

SK

RO

RO

BG

BG

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0

WTO


Magyarországnak a textilipari termékek világexportjában elfoglalt részesedése, ha csekély mértékben is, de emelkedett 2000-2007 között.

CZ

RO

RO

SK

SK

HU

HU

SI

SI

BG

BG

PL

PL

42 |

0,5

1,0

FR

FI

FI

EE

EE

AT

AT

PT

PT

HU

HU

CZ

CZ

DE

DE

US

US

SK

SK

SI

SI

GR

GR

LT

LT

LV

LV

PL

PL

BG

BG

RO

RO JP

JP

1,5

2,0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

World Investment Report UNCTAD 2006

CZ

WTO

UK

FR

0

30. ábra Részesedés a világexportból – Textilipari termékek 2007 (százalék)

0,0

UK

12 000

14 000

16 000

18 000

20 000

0

10 000

Változás 2000-2006 (dollár)

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0



20 000


Magyarország 2006-ban 0,7 százalékban részesedett a világ működőtőke-importjából, ami

A fejlett európai és tengerentúli országokban a működőtőke-kivitel hasonló mértékű,

majdnem megkétszereződött 2000 óta. Magyarország Csehországhoz, Ausztriához és Por-

vagy meg is haladja a működőtőke-behozatalt a globális világgazdaságba való bekap-

tugáliához hasonló pozíciót foglal el, a fejlett országok közül megelőzi Finnországot, Görög-

csolódás egyik legfontosabb csatornájaként. Ez az új EU-tagországokban még nagyság-

országot és Izraelt is. A részesedés növekedése az előbbi három országéval közel azonos

rendileg messze elmarad a beáramló tőkétől. A magyarországi vállalatok (bankok, szál-

mértékű volt 2000 és 2006 között.

lodák, szoftver cégek stb.) tőkekihelyezése – terjeszkedése – messze a legjelentősebb a térségben. A tudás alapú üzleti szolgáltatások rendkívül gyors globalizációja viszont

32. ábra A világ működőtőke-import állományában való részesedés 2006 (százalék)

további potenciális lehetőséget teremt Magyarország számára a korábban megszerzett

-6,7 14,9 9,5

US UK

lépéselőny kiaknázásához.

US UK

FR

FR

DE

DE

PL

PL

JP

JP

33. ábra A világ működőtőke-export állományában való részesedés 2006 (százalék)

PT

PT

US

HU

HU

UK

AT

AT

FR

CZ

CZ

FI

FI

DE

IL

IL

RO

RO

GR

GR

BG

BG

EE

EE

LT

LT

LV

LV

SI

SI

SK

SK 0

1

2

3

4


5

6

7

19,1 11,9 8,7 8,1 3,6

JP

-1

0

1


2

3

UK FR

1,5

-2,1 -2,5

DE JP

FI

FI

AT

AT

PT

PT

IL

IL

GR

GR

HU

HU

CZ

CZ

SI

SI

PL

PL

LT

LT

LV

LV

EE

EE

SK

SK

RO

RO BG

BG 0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6


44 |

US

0,7

0,8

0,9

1,0

-1,0 -0,5 0,0

0,5

1,0




A működőtőkét befektető országok szerint vizsgálva Magyarországon legjelentősebb Né-

A német jegybank adatai szerint a német működőtőke befektetések elsődleges célpontja

metország pozíciója, amelyre a külföldi működőtőke-állomány 27 százaléka jut. A holland és

a szomszédos Csehország, majd Magyarország és Lengyelország, a növekvő munkaerő- és

az osztrák befektetők ennek kevesebb, mint a felét tudhatják magukénak, míg a többi ország

egyéb költségek ellenére. A régió többi országában az a magyarországi harmadát sem éri el.

részesedése 10 százalék alatt marad. Az ázsiai működőtőke befektetések értéke alacsony bá-

Németország méretéhez képest meglepően alacsony a Kínába és Oroszországba történő be-

zisról ugyan, de növekvő tendenciát mutat.

fektetések mértéke, ami arra mutat rá, hogy a német befektetők számára a kiszámíthatóbb üzleti környezet, a kisebb földrajzi távolság lényegesebb, mint az alacsonyabb költségek.

34. ábra Külföldi tőkebefektetések értéke és részaránya Magyarországon a legnagyobb

Ennek felismerése Magyarország szempontjából is különösen fontos, megerősíti, hogy a ver-

befektető országok szerint 2006. december (Mrd Ft és százalék)

seny főleg a régión belül folyik a német befektetésekért.

4 000

30

35. ábra A német működőtőke-befektetések állománya 2006 (millió euró) 3 500

25

CZ

3 000 20

2 500

HU PL

2 000

15

CN RU

1 500

10

IE SK

1 000 5

500

RO BG

0

0 DE

NL

AT Érték (Mrd Ft, bal tengely)

Magyarország számokban KSH 2007

UK

FR

Részesedés (%, jobb tengely)

LU

US

SI LT LV EE 0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

Deutsche Bundesbank

46 |


20 000


A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2008-ban közzétett konjunktúrajelentése a német vállalatok számára fontos kelet-európai országokat vizsgálta. A német befektetők 70-80 százaléka elégedett az ábrán szereplő országokkal, így 73 százalékuk Magyarország-

3

A V ersenyképesség E T M E G H ATÁ R O Z Ó F Ő T É N Y E Z Ő K

3 .1 . Te r m e l é k e n y s é g

gal is. Ez nem rossz arány, de – kivéve Lengyelországot – alacsonyabb a többi országénál,

Az olyan időszakban, amikor a munkavállalók heti munkaideje nem növelhető és a foglalkoz-

különösen Szlovákiánál, ahol a befektetők 85 százaléka elégedett.

tatottak száma nem, vagy lassan nő, a GDP növekedési ütemének alakulásában meghatáro-

36. ábra A német cégek befektetési elégedettsége (Ma ismét Magyarországot választaná befektetési helyszínnek?) 2008 (a válaszolók százalékában)

zó a termelékenység alakulása. A termelékenység alakulása igen fontos mutatója a vállalatok gazdálkodásának is, amennyiben az egy munkaóra alatt létrehozott hozzáadott értéket méri. Magyarországon ez megfelel a fejlettebb közép-és kelet-európai országok mezőnyének, hasonló, mint Portugáliában, elmarad viszont a görög és a spanyol szinttől.

SK

Az USA termelékenységi szintje az utóbbi három év lassulása ellenére is az egyik legmagasabb

BG

a fejlett országok között. 2007-ben 12 százalékkal haladta meg az EU-15 és 24 százalékkal az EU-27 országok átlagát. Ugyanakkor több európai ország – mindenekelőtt Luxemburg és

CZ

Norvégia, valamint Ausztria, Hollandia, Franciaország – szintje meghaladja vagy megközelíti

EE

az amerikait. Magyarországon az egy munkaórára jutó GDP az USA szintjének 48 százaléka

LV

volt 2007-ben, hasonló, mint Portugáliában, vagy Csehországban. Ugyanakkor Románia, vagy Bulgária az amerikai szintnek csak 25-27 százalékát érte el.

LT

37. ábra A munkatermelékenység szintje (GDP/munkaóra) vásárlóerő paritáson 2007

RO

(USA=100, százalék)

HU PL

0

10

20

30

40

50 Igen

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

60 Nem

70

80

90

100

NO LU AT NL US FR DE IE UK EU15 IT FI EU27 JP GR ES SK PT HU CZ PL BG RO 0

20

40

60

80

100

120

140

160

Groningen Growth and Development Centre

48 |


3 . f e j e z e t | A V E R S E N Y K É P E S S É G E T M E G H ATÁ R O Z Ó F Ő T É N Y E Z Ő K

Miközben a következő ábrán szereplő Finnország és Ausztria termelékenységi szintje hosszú

Az Európai Unióban a 2006. évi 1,7-ről 2007-ben 1,4 százalékra csökkent a termelékenység (az

távon az EU-27 átlaga fölött volt 10-20 százalékponttal, addig a visegrádi országoké jóval

egy munkaórára jutó GDP) növekedési üteme. A lassú javulás elsősorban a nagy európai gaz-

elmaradt attól. 1997-2002 között a magyar gazdaság zárkózott fel a leggyorsabb ütemben,

daságok – így Németország, Spanyolország és Olaszország – gyenge teljesítményével függött

2003 után viszont Szlovákia. Amíg egy évtizeddel ezelőtt a szlovák gazdaság termelékeny-

össze. Kis mértékben ellensúlyozta ezt az Egyesült Királyság, valamint több kis európai ország

sége jóval elmaradt mind a magyar, mind a cseh mögött, 2007-ben már lehagyta a csehet és

(például Ausztria, Finnország, Görögország) gyorsabb termelékenység növekedése. Az USA

utolérte a magyart.

termelékenysége ennél is lassabban, mindössze 1 százalékkal nőtt 2006-ban és 1,1 százalékkal

38. ábra A munkatermelékenység – egy foglalkoztatottra jutó GDP vásárlóerőparitáson – az EU27 átlagához viszonyítva 1997-2007 (százalék)

2007-ben, második éve lassúbb ütemben, mint az Európai Unióé. A felzárkózó BRIC-országok, különösen Kína, India és Oroszország gyorsabb, 2007-ben átlagosan 8 százalékos, valamint a közép- és kelet-európai országok legtöbbjének az EU átlagánál gyorsabb termelékenység

130

növekedése nem kis részben a feldolgozóipari fejlesztéseknek, valamint az információs és

120

kommunikációs technológiákba történő beruházásoknak tulajdonítható. Mindennek hatásaként tovább csökkent a termelékenységi különbség a fejlett és a felzárkózó országok között

110

– jelezve, hogy a világ versenyképességi térképe alapvető változásokon megy keresztül.

100

39. ábra A munkatermelékenység (egy munkaórára jutó GDP) változása 2006, 2007 (előző

90

év=100) százalék

80 SK

70

AT CZ

60

UK

50

GR

40

PL

FI

IE

1997

1998

1999

2000 HU

Eurostat

2001 CZ

2002 AT

PL

2003 SK

2004 FI

2005 EU27

2006

2007

HU JP EU27 RO US IT DE ES 0

1

2

3 2007/2006

4

5

6

2006/2005

Groningen Growth and Development Centre

50 |


7


Magyarországon a termelékenység elsősorban az exportra termelő feldolgozóipari ágaza-

3.2. Költség-versenyképesség

tok körében magas (pl. járműgyártás, elektronikai berendezések gyártása), ahol jelentős a külföldi működőtőke, magas a technológiai színvonal és korszerű a vállalati szervezet, s ahol

Az egyes országok nemzetközi versenyképességének fontos meghatározó tényezője az ál-

a szakképzett, jól irányítható munkaerő koncentrálódik. Sokkal kedvezőtlenebb hatékony-

taluk előállított és exportált áruk, illetve nyújtott szolgáltatások leglényegesebb költségele-

sággal működnek a hazai piacra termelő, kisebb vállalatok, amelyek kevésbé vannak kitéve

meinek, valamint a nemzeti valuta árfolyamának az alakulása. A költség-versenyképességet

a nemzetközi versenynek.

a különféle reálárfolyam-indexekkel mérik. Mivel a gazdaságban a munkabér és a rárakódó

Ezt igazolja az alábbi grafikon is, amely szakértői vélemények alapján azt mutatja be, hogyan

adó és járulék a legnagyobb költségtétel, ezért a termékegységre jutó munkaerőköltség alapú

tér el egymástól a nagyvállalatok, illetve a kis és közepes méretű cégek hatékonysága. Míg

reálárfolyam-index változása meghatározó jelentőségű az egyes országok relatív nemzetközi

a régi EU-országok közül Ausztriában és Németországban a KKV-szektor működése hatéko-

versenyképességének alakulásában. Az index a nominális árfolyamot a reál-egységnyi (ter-

nyabb a nagyvállalatokénál, Finnországban közel azonos, addig az új tagországok legtöbb-

mékegységre jutó) munkaerőköltséggel (ULC) korrigálja.

jére az jellemző, hogy a nagyvállalatok hatékonyabbak. Magyarország esetében nemzetközi összehasonlításban egyedülálló a kis- és középvállalati szektor hatékonyság szempontjából

3 . 2 .1 . R e á l á r f o l y a m - i n d e x

való elmaradása a nagyvállalatitól, ráadásul a két vállalatcsoport közötti különbség 2000-hez

A 2000 és 2007 közötti időszakban az egységnyi munkaerőköltség alapú reálárfolyam-in-

képest tovább nőtt. Ez a hatékonysági szakadék gátat szab a KKV-szektorban rejlő foglalkoz-

dex Romániában értékelődött fel a legnagyobb mértékben, rontva ott a versenyképességet.

tatási és innovációs potenciál kibontakoztatásának.

A magyar index ugyanolyan ütemben értékelődött fel, mint a szlovák, míg e két országénál valamivel lassúbb volt a felértékelődés Csehországban.

40. ábra A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága 2008

41. ábra Egységnyi munkaerőköltség (ULC) alapú reálárfolyam indexek 2000-2007 éves átAT

laga (százalék)

HU

Reál-leértékelĘdés

DE

Reál-felértékelĘdés

RO

CZ

SK HU

SK

CZ

FI

EE

RO

GR

IE UK

EE

PT

SI

BG

BG

FR

PL FI

PL

SI

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

AT DE

A KKV-szektor mĦködésének hatékonysága

1= nemzetközi mércével mérve nem hatékony 10=hatékony World Competitiveness Yearbook IMD 2008

52 |

A nagyvállalatok mĦködésének hatékonysága

US JP -8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

Eurostat



Az alábbi ábráról leolvasható, hogy a mérnökök átlagkeresetének összehasonlításában je-

3.2.2. Munkaerő-költségek A nemzetközi befektetők kritikusak a bérfelzárkózás gyors ütemével szemben: 2007-ben igen magas ütemben, 20-33 százalékkal nőttek a minimálbérek Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, valamint a balti államokban. Magyarországon, Szlovéniában és Szlovákiában ez sokkal mérsékeltebb, 3-7 százalék között alakult, miközben Csehországban nem emelték a minimálbért. Az Európai Unió legtöbb országában a munkaerőköltségek sokkal magasabbak, mint az USAban (ez Franciaországban mintegy 60, Németországban 50, Olaszországban 20 százalékkal

lentős különbség mutatkozik a régi és az új EU-tagállamok fővárosai, illetve egyéb vizsgált fővárosok között. Bécsben, illetve Helsinkiben egy mérnök átlagosan több mint három és félszeresét keresi egy budapestinek, Lisszabonban pedig több mint a kétszeresét. Ugyanakkor a Budapesten dolgozó mérnökök keresete szinte azonos a prágaiakkal, vagy a bukarestiekkel. Az autószerelők átlagkeresete viszont Budapesten, Prágában, vagy Pozsonyban jóval magasabb, mint a keletebbre eső városokban. Ezek a különbségek nyilvánvalóan befolyásolják a nemzetközi munkaerő áramlást.

haladja meg az amerikai szintet). Az európai bérnövekedést ugyanakkor hosszabb távon ke-

43. ábra A mérnökök és az autószerelők átlagkeresete a világ nagyvárosaiban 2006 (éves

vésbé ellensúlyozza a termelékenység növekedése, mint az USA-ban.

bruttó bér USD)

A munkaerőköltség különbségek az Európai Unión belül is óriásiak, különösen a 2004. és a 2006. évi bővítés után. Legalacsonyabbak Bulgáriában, ahol az egy munkaórára jutó munka-

Bécs

erőköltség alig haladja meg az egy eurót. A magyar és a német vagy a finn munkaerőköltségek

Helsinki

között kb. négyszeres a különbség. Az euróban kifejezett egy munkaórára jutó munkaerőköltségek nem különböznek lényegesen Magyarországon, Csehországban, valamint Lengyelországban, valamivel alacsonyabbak Szlovákiában. Ezek között az országok között tehát

Milánó Madrid

a versenyelőnyt ma már kevéssé a bérkülönbségek, egyre inkább más típusú tényezők biz-

Lisszabon

tosíthatják. Kiemelkedő viszont még mindig Románia és Bulgária bérelőnye, de ebből főként

Budapest

Románia veszített sokat az utóbbi években.

Prága

42. ábra Egy munkaórára jutó munkaerő-költségek 2006 (euró)

Bukarest

DE

DE

DE

FI

FI

FI

UK

UK

UK

ES

ES

ES

SI

SI

SI

CZ

CZ

CZ

HU

HU

HU

PL

PL

PL

EE

EE

EE

SK

SK

SK

LT

LT

LT

LV

LV

LV

RO

RO

RO

0

Eurostat

54 |

5

10

15

20

25

30

Shanghai Kiev 0

10 000

20 000

30 000 AutószerelĘ

40 000

50 000

Mérnök

Union Bank of Switzerland

BG

BG

BG

Pozsony

0

2

4

6

Változás 2000-2006 (euró)

100

150

200

250

Változás 2000-2006 (%)


60 000


2000-2006 között a feldolgozóipari fajlagos munkaerőköltségek (ULC) mérséklődtek a ma-

3. 2. 3. Egyéb (nem b érjelle gű) költ sé gek

gyar gazdaságban, a közvetlen versenytárs országok közül csak Lengyelországban volt nagyobb a csökkenés mértéke. 2007-ben a versenytárs országok közül Lengyelország-

Magyarországon egy irodahelyiség átlagos éves (egy négyzetméterre vonatkozó) bérleti díja

ban, Szlovéniában és Szlovákiában erőteljesebben estek a fajlagos bérköltségek, mint

dollárban 2007-ben alacsonyabb volt, mint Lengyelországban (Japánról, az Egyesült Királyság-

Magyarországon.

ról és Franciaországról nem is beszélve), viszont magasabb, mint a többi új EU-tagállamban,

44. ábra Fajlagos munkaköltségek (ULC) alakulása a feldolgozóiparban 2000-2006 átlaga, 2007 (előző év=100) százalék

valamint egyes régi tagállamokban (Finnország, Portugália és Ausztria). 2000 és 2007 között az Egyesült Királyság, Japán és Lengyelország után Magyarországon emelkedtek a bérleti díjak a legnagyobb mértékben. Szlovéniában alacsonyak a bérleti díjak és alig emelkedtek. A szak-

2007/2006

2000-2006 átlaga

EE

EE

LV

LV

PT

PT

IE

IE

ma várakozásai szerint annak következtében, hogy Magyarországon egyre több új irodaépületet adnak át, a bérleti díjak a következő években kismértékben csökkenhetnek. 45. ábra Irodabérleti díjak 2007 (dollár/nm/év)

FI

FI

JP

JP

UK

UK

UK

UK

BG

BG

LT

LT

CZ

CZ

HU

HU

SK

SK

PL

PL

FR

FR

GR

GR

DE

DE

US

US

HU

HU

SI

SI

FI

FI

AT

AT

SK

SK

DE

DE

PT

PT

ES

ES

AT

AT

PL

PL -20

-15

-10

-5

0

5

Európai Bizottság AMECO adatbázis

10

-20

-15

-10

-5

0

5

10

IL

IL

CZ

CZ

BG

BG

RO

RO

EE

EE

SI

SI

0

200

400

600

800

1 000

World Competitiveness Online IMD 2008

56 |

1 200

1 400

1 600

1 800

2 000

-300

0

300

Változás 2000-2007 (dollár)


600


Magyarországnál drágább az ipari elektromos áram Szlovákiában és Romániában, míg

A nagy ipari gázfelhasználók éves költségei Magyarországon több mint négyszeresére

a többi új EU-tagországban a magyarnál alacsonyabb. Ez nem meglepő annak fényében,

emelkedtek 2000 és 2007 között. Ezzel a vizsgált országokat tekintve Németország után

hogy 2000 és 2007 között a legnagyobb mértékű áremelkedés Magyarországon volt.

Magyarországon volt a legmagasabb az ipari felhasználók által fizetett gáz ára.

A piac – közösségi jogszabályok által előírt – további liberalizációjával az EU-tagállamok közötti különbségek várhatóan tovább mérséklődnek, vagyis az elektromos áram díja mint versenyképességi tényező veszít jelentőségéből. 46. ábra Az ipari elektromos áram díja 2007 (euró/100 KWh) UK

DE

DE

SK

SK

PT

PT

RO

RO

HU

HU

AT

AT

CZ

CZ

SI

SI

GR

GR

LT

LT

FI

FI

PL

PL

FR EE

EE

BG

BG

LV

Eurostat

58 |

3

4

5

6

7

8

AT

AT

9

10

SK

PT

PT

FR

FR

FI

FI

PL

PL

SI

SI

RO

RO

UK

UK

CZ

CZ

LT

LT

LV

LV

BG

BG EE

EE 0

Eurostat

LV

2

DE HU

SK

FR

1

DE HU

EU27

UK

0

47. ábra Az ipari gáz ára 2007 (euró/GJ)

-5

0

2

4

6

8

10

12

14

0

5


5



10


A helyi mobiltelefon hívás percdíja Magyarországon 14 százalékkal csökkent 2006-ban, ami-

3.2.4. Adózás

nek következtében az újonnan csatlakozott EU tagállamok közül csupán az észt, a lengyel és a szlovén díjak voltak alacsonyabbak a magyarnál. Jóval kevesebbe kerül viszont a mobiltele-

A vállalkozások jelentős adóterhe önmagában is korlátozza a fejlesztési lehetőségeket, rontja

fonálás Finnországban és az USA-ban, s ennél is kevesebbe Izraelben.

a versenyképességet. Ezért az elmúlt években számos európai ország csökkentette az adóelvonás mértékét. Ez a kérdés Magyarországon is napirenden van, de bizonytalan, hogy

48. ábra Mobiltelefon költségek (helyi hívás díja) 2006 (dollár/perc)

a következő években a versenyképesség javítása érdekében milyen kormányzati lépések

FR

FR

PT

PT

AT

AT

JP

JP

GR

GR

BG

BG

CZ

CZ

DE

DE

SK

SK

RO

RO

LT

LT

HU

HU

SI

SI

IL

IL

PL

PL

EE

EE

FI

FI

US

történnek. Rövidtávon nem várható radikális GDP-arányos adócsökkentés, ugyanakkor belső átcsoportosítások megvalósulhatnak és folytatódhat az egyszerűsítés, illetve a gazdaság fehéredéséhez vezető lépések sora. Kedvező esetben megkezdődhet a foglalkoztatás közteherviselési rendszerének átalakítása. Ez azért fontos, mert jelenleg a teljes bérköltségből – ami tartalmazza a bruttó béren felül a munkáltató által fizetett járulékokat is – az átlagos elvonás az átlagbér környékén jóval meghaladja az 50 százalékot (a környező versenytárs országokban ez kevesebb, 38-44 százalék). Az átlagbér feletti további bérnövekménynél már 70 százalékot is túllépő az elvonás (ezzel valószínűleg „vezetünk” Európában). Mindemellett a foglalkoztatás közteherviselési rendszere rendkívül bonyolult, drágítja a közepes és magasabb képzettségűek legális foglalkoztatását, egyszerre oka és következménye a széleskörű szürke és fekete foglalkoztatásnak.

US

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6


60 |

0,7

0,8

0,9

1,0

-100

-50

0

50

100

150

Változás 2005-2006 (%)



Az európai országokban az összes adó- és járulékbefizetések GDP-hez viszonyított aránya 2000

Az ezredfordulót követően az európai országok többségében jelentősen csökkentek

és 2006 között tendenciájában csökkent, a grafikonon ábrázolt tagállamok körében átlagosan

a társaságok nyereségére kivetett adómértékek. A következő ábrán felsorolt országok is

0,7 százalékponttal. Ez azonban az USA-hoz, vagy Japánhoz képest továbbra is magas. 2000-

a versenyelőny megszerzése érdekében 2000 és 2008 között több mint 10 százalékponttal,

2006-ban a legnagyobb ütemben, 4,9 százalékponttal Szlovákia mérsékelte az állampolgá-

33 százalékra csökkentették a vállalkozásaik nyereségére kivetett átlagos adómértéket.

roktól és a vállalkozásoktól való elvonást, s Finnország és Görögország ehhez közelálló adatai

Legerőteljesebb, 24 százalékpontot meghaladó volt a csökkenés Bulgáriában, ezáltal jelen-

is figyelemre méltóak. Jellemző volt az adóbevétel arányának csökkenése Magyarországon

leg itt a legkisebb (10 százalék) a nyereség adóterhe. Hasonló nagyságú és irányú volt a válto-

is, annak szintje 2000-ben 38 százalék, 2006-ban 37,1 százalék volt, elsősorban az áfa-kulcs

zás Németországban, de ott még mindig nagyon magas a nyereségadó kulcsa.

mérséklése következtében. Végső soron a 2006. évi hazai mutató nagysága közel azonos volt

A mérséklés terén rendkívül éles verseny alakult ki a szomszédos országok között is. Szlo-

az EU-27 átlagával, azonban az ábrán felsorolt új EU-tagországok adóterhelései ennél kiseb-

vákia 10 százalékponttal, 19 százalékra csökkentette adókulcsát, a cseh és a lengyel gazda-

bek voltak (Szlovéniát kivéve). Különösen alacsony, 27 százalékos a román és 28 százalékos

ságban 14, illetve 15 százalékpont volt a csökkentés mértéke. Magyarországon a standard

a szlovák adóbevétel/GDP ráta.

vállalati nyereségadókulcs 2004-ben 2 százalékponttal 16 százalékra csökkent, majd költségvetési egyensúlyjavítási okok miatt 2006-ban kiegészült a nagyobb adóalapból számítandó

49. ábra Az összes adóbevétel a GDP arányában 2006 (százalék)

4 százalékos „különadóval”. Önmagában az összevont mérték még mindig vonzó és elvisel-

FR

FR

FI

FI

AT

AT

SI

SI

EU27

EU27

HU

HU

UK

UK

hető lenne, azonban a helyi iparűzési adóval együtt a vállalkozások nyereségterhe megközelíti a 30 százalékot. Ez már meghaladja a környező országok adóterhét és korlátozza az ország tőkevonzó képességét. 50. ábra Vállalati nyereségadó kulcsok 2008 (százalék)

IL

IL

CZ

CZ

DE

DE

JP

JP

PT

PT

US

US

PL

PL

BG

BG

IE

IE

GR

GR

EE

EE

SK

SK

FR

FR

DE

DE

UK

UK

IL

IL

PT

PT

US

US

FI

FI

RO

RO

AT

AT

GR

GR

JP

JP 0

5

10

15

20

25

30

35

Taxation Trends in the European Union Eurostat 2007 Revenue Statistics OECD 2006

40

45

50

-6

-4

-2

0

2


4

SI

SI

CZ

CZ

EE

EE

SK

SK

PL

PL

RO

RO

HU

HU

BG

BG 0

5

10

15

20

25

30

Taxation Trends in the European Union Eurostat 2007

62 |

35

40

45

-30 -20 -10



0

10


Magyarországon az EU-csatlakozás előtt az áfakulcs-struktúrája (0, 12, 25 százalék) nem fe-

Magyarországon a munkát terhelő adóék, vagyis a munkáltató által fizetett összes bérjellegű

lelt meg az uniós előírásoknak, így a csatlakozással a 0 kulcsot 5 százalékra kellett emelni.

kifizetés (adókkal és járulékokkal együtt) és a dolgozó által kézhez kapott nettó bér hányado-

További változtatás eredményeként 2004. január elsejétől az új adókulcs-struktúra 5, 15, 25

sa túlzottan magas. A megelőző években is jelentős nagyságú adó- és járulékteher 2006-ban

százalék lett, amely 2006-tól 5, 15, 20 százalékra változott (2008-tól 5 és 20 százalék).

3,4 százalékponttal tovább emelkedett és ezzel meghaladta az 54 százalékot. Ez a mérték

A következő ábrán felsorolt államok döntő többsége 19 és 22 százalék közötti általános

különösen a környező versenytársakénál lényegesen magasabb (Csehország: 42,9 százalék,

kulcsokat alkalmaz. Az EU tagállamok kedvezményes áfa-kulcsai ettől jóval szélesebb

Lengyelország: 42,8 százalék, Szlovákia: 38,5 százalék). Egy évvel korábban még Németor-

sávban szóródnak, mivel az erre vonatkozó átmeneti szabályozások a nemzeti kivételek

szág megelőzte Magyarországot, de 2006-ban Budapest növelte, Berlin viszont csökkentette

sokaságát tartalmazzák. A Bizottság 2007-ben olyan javaslatot fogadott el, amely szerint

a bérterheket.

egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell az áfa-szabályokat, kiemelten a mérsékelt kulcsokra

Különösen erős a közteherviselés jelenlegi rendszerének negatív hatása az önfoglalkoztatás

vonatkozókat annak érdekében, hogy azokat rugalmasabban lehessen a tagállamoknak

és ennek fő terepe, az erős foglalkoztatási potenciállal rendelkező hagyományos és személyi

alkalmazni. Az új jogszabálytervezetet a Bizottság 2009-ben terjeszti elő, annak elfoga-

szolgáltatások terén. Itt az ingadozó bevételek a relatíve igen magas, könyörtelen állandó-

dása pedig 2010-ben várható.

sággal jelentkező kifizetési kötelezettségekkel szembesülnek. (Persze másfelől ebben a kör-

A felsorolt uniós tagállamok általános kulcsai 2000 és 2008 között jellemzően nem változ-

ben rendkívül magas a szürke és a fekete gazdaság súlya.)

tak, mindössze Csehország és Szlovákia mérsékelte, illetve Görögország, Németország és Portugália növelte azokat.

52. ábra Béradók a munkabérköltségek arányában 2006 (százalék) HU

51. ábra Általános forgalmi adó kulcsok 2008 (százalék)

DE FI

FI

PL

PL

PT

PT

FR AT FI

SI

SI

AT

AT

HU

HU

BG

BG

PL

FR

FR

SK

SK

GR

RO

RO

SK

GR

GR

PT

DE

DE

CZ

CZ

UK

EE

EE

US

UK

UK

IL

IL

JP

JP 0

5

10

15

Corporate and Indirect Tax Rate Survey KPMG 2008

64 |

20

25

CZ

JP IE -3 -2 -1 0 1 2 3


0

10

20

30

40

50

Taxing Wages OECD 2007


60


A társadalombiztosítási járulékok szabályozására vonatkozóan nincsenek uniós előírások, azok

A tőke- és vagyonadók jellemzően alárendelt szerepet töltenek be az EU tagállamainak adó-

kizárólag a tagállamok önálló döntéskörébe tartoznak. Magyarországon 2000 és 2006 között

rendszereiben, annak GDP-arányos átlagos nagysága mindössze 1,2 százalék. Legalacso-

a GDP arányában kifejezett társadalombiztosítási járulék 0,5 százalékponttal 11,5 százalékra

nyabb a ráta Csehországban (0,4 százalék), legmagasabb Franciaországban (3,5 százalék).

emelkedett, ezáltal meghaladta a felsorolt európai országok átlagát. Az, hogy a magyaror-

2000-2006 között több vizsgált országban mérséklődött a vagyonadók GDP-hez viszonyí-

szági terhelés átlagot meghaladóan magas, összefüggésben van azzal, hogy az egészségügyi

tott aránya, rámutatva a vagyonadóztatással kapcsolatos nehézségekre. Ennek okai között

biztosítási szolgáltatásokat igénybevevők körén belül alacsony a járulékfizetők aránya. Ezért

említhető, hogy a központi vagyonadó működtetése igen költséges (a bevétel 8-10 százalé-

megkezdődött az egészségbiztosítást nem fizetők, illetve a rendezetlen egészségbizto-

ka), nem ösztönöz megtakarításokra, gátolja a felhalmozást.

sítási jogviszonyok kiszűrése, elindult a foglalkoztatás kifehérítése, s ezzel együtt a já-

Magyarország jelenlegi adórendszerében kicsi a vagyonadó szerepe. Az önkormányzatok-

rulékbevételek emelkedése. Az Egészségbiztosítási Alap 2007-ben már aktívummal

hoz folyik be, nem költségvetési forrás. Kiszélesítése és a költségvetésbe való bevonása már

zárt, hasonló pozitív változásra

többször felvetődött.

nem volt példa az Alap 1993. évi megalapítása óta.

A magyarral ellentétes irányú változások voltak 2000-2006 között Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában, ahol a járulékbefizetések aránya csökkent. Szlovákia e téren mindenkit megelőzve igen jelentősen, 9,1 százalékra mérsékelte a befizetések mutatóját.

FR

SI

SI

CZ

CZ

DE

DE

AT

AT

PL

PL

HU

HU

PT

PT

FI

FI

EE

EE

GR

GR

RO

RO

SK

SK

JP

JP

BG

BG

UK

UK

US

US

0

2

4

6

Revenue Statistics OECD 2007

66 |

8

10

12

14

16

FR

FR

US

US

IL

IL

JP

JP

BG

BG

PL

PL

EE

EE

FI

FI

PT

PT

GR

GR

DE

DE

HU

HU

SI

SI

AT

AT

RO

RO

SK

SK CZ

CZ 0,0

0,5

1,0

1,5

Revenue Statistics OECD 2007

IL

IL

UK

UK

53. ábra Kötelező tb-járulék a GDP arányában 2006 (százalék) FR

54. ábra Tőke- és vagyonadók a GDP arányában 2006 (százalék)

-4 -3 -2 -1 0

1

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

-1,5 -1,0 -0,5 0,0 0,5


2




A 2006. évi adó- és járulékbevételeket vizsgálva megállapítható, hogy az EU-országokban

3. 3. Üzleti környezet

átlagosan a három fő adókategória közel azonos súlyt képviselt a teljes adóbevételen belül. Az egyes adókategóriákon belül igen jelentősek voltak a tagállamok közötti arányeltérések.

Az üzleti környezet a vállalatok versenyképességét Európa egészében is visszafogja, Magyar-

Magyarországon 2006-ban a termékadók részaránya 39,7 százalék volt, jóval meghaladva

országon pedig az EU- átlagnál is erőteljesebben, több tényező vonatkozásában növekvő

a tagállamok átlagát. A környező országok közül Szlovákia, Románia és különösen Bulgá-

erővel rontja azt. Az Európai Unió KKV-körben végzett felmérése szerint a munkaerőköltsé-

ria költségvetése realizált jóval nagyobb arányú bevételeket a forgalmi adóból, a jövedéki

gek magas szintje, a piac korlátozottsága és a vállalatokat sújtó adminisztratív jellegű terhek

adóból és a vámbevételekből. Legkevésbé az osztrák, a francia, vagy a német adófizetőket

jelentős mértékben nehezítik a magyarországi kis- és középvállalatok gazdálkodását.

sújtották termékadóval.

Különösen szembeszökő, hogy a hazai KKV-szektor számára a munkaerőköltségek jelentik

A jövedelemadók részaránya az új tagállamokban igen alacsony: Szlovákiában, Lengyelor-

a legnagyobb gondot annak ellenére, hogy azok a régi EU-tagállamok hasonló költségei-

szágban, Romániában és Bulgáriában még a 19 százalékot sem érte el. Magyarország összes

nél jóval alacsonyabbak. Eszerint a hazai KKV-k munkaigényes, nem túl versenyképes ter-

adóbevételének 22,6 százaléka származott ebből az adófajtából.

mékpalettával rendelkeznek. Erre utal a piaci korlátok magas említési aránya is, ami mögött

Az uniós országok 2006. évi járulékbefizetései átlagosan nem érték el az összes adóbevétel

kereslethiány húzódik meg jelent. A magyar KKV-k túlnyomórészt a hazai piacra termelnek,

egyharmadát (32,2 százalék), Magyarországon ezt a szintet valamelyest meghaladták (35,3

illetve itt értékesítik szolgáltatásaikat, a felmérés szerint egyre nehezebben. A hazai gazda-

százalék).

ságban működő nagyvállalatok, köztük főként a multinacionális cégek a szakképzett és motivált munkaerő számára (mind a bérszínvonal, mind a karrierlehetőségek tekintetében) jobb

55. ábra Az adóbevételek megoszlása a fő adófajták szerint 2006 (százalék)

munkafeltételeket kínálnak.

BG

56. ábra Az üzleti környezet tényezői mint a gazdálkodás korlátai a KKV-szektorban 2007

RO

(az említések százalékában)

EE SK

MunkaerĘköltségek

PT HU

Piaci korlátok

GR Adminisztratív terhek

PL SI

Infrastruktúra

CZ Finanszírozás

FI EU27

Szakképzett munkaerĘ

AT Technológia

FR DE

MinĘség-ellenĘrzés

0

10

20

30

Forgalmi- és termékadók

40

50

Jövedelemadók (SZJA+nyereségadó)

Corporate and Indirect Tax Rate Survey OECD 2007

68 |

60

70

80 Tb-járulék

90 Egyéb adók

100

Szervezet 0

European Commission

10

20

30

40 HU

50

60

70

80

EU27



3 . 3 .1 . M u n k a e r ő p i a c i s z a b á l y o z á s

3. 3. 2 . Ve r s e ny f e lté te l e k

A rugalmas munkaerőpiaci szabályozás költségcsökkentő tényező, s jelentős versenyképes-

Mivel Magyarországon a versenyszabályozás alapja a közösségi jog, ezért nem meglepő, hogy

ségi előny Magyarország számára. Mivel azonban e piacon az Európai Unió egyes országai

az a hazai gazdasági szereplők versenyképességét nemzetközi összehasonlításban átlagosan

– például a korábban igen rossz helyzetben levő Szlovákia is – liberalizációs intézkedéseket

befolyásolja. Árnyalja a képet, hogy a romló világgazdasági konjunktúra hatására a közelmúlt-

hoztak, míg a magyar szabályozás (számos további EU-tagországéhoz hasonlóan) szigoro-

ban több tagország is javította versenyszabályozását, s Magyarország ettől elmaradt.

dott, ma már pozícióink nem sokkal kedvezőbbek az Európai Unió átlagánál.

Önmagában a versenyszabályozás, illetve az ezt képviselő állami intézmények nem mindig

Ugyanakkor előnyt biztosít a hazai vállalkozások számára az, hogy túlnyomó részüknél gya-

képesek a korrekt versenynek megfelelő magatartásra kényszeríteni a piaci szereplőket.

korlatilag nincs szakszervezet, így annak korlátozó szerepe sem érvényesülhet. A létszámgaz-

A Gazdasági Versenyhivatal visszatérően bírságol számos céget versenykorlátozó magatartá-

dálkodás és a bérpolitika így sokkal rugalmasabb lehet, mint az EU régebbi tagállamaiban.

sa miatt, illetve azért, mert megtévesztik a fogyasztókat. Ennek ellenére nem látható javulás a cégek magatartásában: a kiszabott bírságok nem elrettentők, a hazai ítélkezési gyakorlat

57. ábra Munkaerőpiaci szabályozás 2000 és 2008

nem pártfogolja a súlyosabb pénzbírságot.

10

10

9

9

US

58. ábra Versenyszabályozás 2000 és 2008

IL JP AT

8

8

HU

10

10

9

9

DE

8

8

FR

7

7

6

6

5

5

4

4

3

3

EE

7

7

6

6

5

5

4

4

UK BG

3

JP

FI EU27 RO CZ PT FR

2

2

1

1 DE

SI

PL

FR

PT

GR

CZ

RO EU27

FI 2008

SK

IE

2000

1=erősen korlátozza az üzleti folyamatokat 10=nem korlátozza az üzleti folyamatokat World Competitiveness Online IMD 2008

BG

UK

EE

HU

AT

JP

IL

US

FI IE

IE SK

GR

3

AT

PL SI

IL US EE UK HU EU27 PT CZ SK

DE -3 -2 -1 0 1 2 3


PL BG

2

2

1

1 SI

RO

GR

BG

PL

SK

CZ

PT EU27 HU

UK

2008

EE

2000

US

IL

JP

FR

IE

DE

FI

AT

GR RO SI -1

0


1=nem gátja a tisztességtelen versenynek 10=hatákony gátja a tisztességtelen versenynek World Competitiveness Online IMD 2008

70 |


1


A szabályozáshoz képest sokkal kedvezőtlenebb a verseny hazai gyakorlata. A nemzetközi ös�-

Mindez szorosan kapcsolódik a korrupció jelenségéhez. Az összehasonlítások szerint e téren

szehasonlítások meglehetősen kedvezőtlen képet adnak a magyar cégek etikai kultúrájáról:

Európa igen sok országában súlyosak a gondok és a régióban a felmérés szerint nem Ma-

arra mutatnak rá, hogy az nemcsak a fejlett országokénál, de a szomszédos országokban kiala-

gyarország áll a legrosszabb helyen. A nemzetközi megítélés kifejezetten kedvezőtlen (ami-

kultnál is kedvezőtlenebb és különösen nyugtalanító, hogy romlik. A vizsgált országok között

ért az üzleti világ részéről is igen sok a kritika). Arra is fel kell figyelni, hogy míg a korrupció

csak Romániában és Bulgáriában kedvezőtlenebb a kép.

érzete – a megítélés szerint – néhány országban (így pl. Észtországban, Csehországban,

Paradox módon esetenként az erős piaci verseny kényszeríti (részben) rá a vállalkozásokat arra,

Szlovákiában) csökkent, addig Magyarországon (a többséghez hasonlóan) erősödött.

hogy „erőn felüli” vállalásokat tegyenek, majd a szerződéskötés után ezek egy részét – ilyen-

A korrupció nemcsak az államigazgatást érinti, egyre többször lehet találkozni a vállalko-

olyan kifogásokkal – ne teljesítsék. Az ár-érték arányból a megrendelők gyakran csak az árat

zások közötti korrupciós ügyekkel is. Ennek lehetőségét esetenként éppen a korrupció

figyelik, azt próbálják minimalizálni, márpedig alacsony áron nem lehet valóban jó minőséget

fékentartására hivatott tendereztetés teremti meg. Mivel a tenderen nem mindig lehet ob-

kapni. Ez gyakran vezet vitákhoz a cégek között, ami az etikátlan eljárások táptalaját képezi.

jektív kritériumokat meghatározni, ezért nagy a szubjektív megítélés szerepe, teret nyitva

Ugyanide tartozik a késedelmes fizetések gyakorisága vagy a teljesítéssel kapcsolatos mond-

ez által a korrupciónak.

vacsinált kifogások előfordulása is.

60. ábra Korrupció 2000 és 2008

59. ábra A cégek etikai kultúrája 2007 és 2008

10

7

7

FI

10

9

9

8

8

DE

6

6

5

UK JP FR IL

4

PT SI EE

3

3

7

7

6

6

5

5

4

4

3

3

CZ

1 RO

BG

HU

CZ

SK

GR

PL

EE

SI

PT

2008

IL

US

FR

JP

2007

1=a világ legrosszabbjai között van 7=a világ legjobbjai között van The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

72 |

IE

UK

AT

DE

FI

2

2

1

1

HU BG

1

JP EE EU27 IL SI PT SK PL CZ

SK

2

FR

HU

PL GR

2

IE US

US

4

DE UK

AT IE

5

FI AT

RO

BG

-0,6 -0,3

0,0


RO

GR

CZ

PL

0,3

HU

SK

PT

SI

IL EU27 EE 2008

2000

JP

FR

US

IE

UK

DE

AT

FI

GR RO BG -3 -2 -1 0

1


1=erős korrupció 10=nincs korrupció World Competitiveness Online IMD 2008


2


Ami az adófizetés elkerülését illeti, ebben is jelentősek az eltérések a nemzet-

Magyarországon a (gazdasági) jogbiztonság csaknem eléri az uniós átlagot. A fejlettebb

közi gyakorlatban. A vizsgált összehasonlítások szélsőségesen rossznak – és erőteljesen rom-

országokban (köztük a szomszédos Ausztriában) a jogérvényesítés lehetőségei jobbak, de

lónak – ítélik a magyar helyzetet. Azok a cégek, amelyek megfizetik az adókat, versenyhát-

a legtöbb volt szocialista országban rosszabbak a magyarnál. Jövőbeli pozícióinkat azonban

rányba kerülnek azokkal szemben, amelyek nem teszik ezt. Az adóelkerülők magas aránya és

a gyorsan javuló cseh vagy szlovén színvonal, illetve a kissé romló hazai tendencia erősen

a magas adószint is együtt jár, ami a külföldi tőkebefektetéseket is visszafogja.

veszélyeztetik. A jogbiztonság egyik leglényegesebb mércéje, hogy kikényszeríthető-e a jogellenes ma-

61. ábra Az adófizetés elkerülése 2000 és 2008

gatartás szankciója. Magyarországon ez egyre nehezebb. A bíróságok ítélkezési gyakorla-

10

10

9

9

ta gyakran ellentmondásos (az elsőfokú ítéletet gyakran megváltoztatja a másodfok, s ez

AT SK

arra ösztönöz, hogy fellebbezzenek az ügyfelek). Emellett rendkívüli mértékben elhúzód-

FI IE

8

8

nak olyan ügyek, amelyek kimenetele jelentős befolyást gyakorol valamelyik érdekelt félre.

US JP

7

7

DE

6

6

UK

5

5

4

4

Néhány év pereskedés után a megszülető ítéletnek gyakran nincs végrehajtható következménye, mert az elmarasztalt fél már nem rendelkezik vagyonnal. Így az okozott károk sem

EE

térülhetnek meg.

CZ IL FR

62. ábra Jogbiztonság 2000 és 2008

EU27 PL SI

3

3

10

BG

10

RO

2

2

PT

9

9

GR

1

1 HU

GR

PT

RO

BG

SI

PL EU27 FR

IL 2008

CZ

UK

EE

2000

1=korlátozza az üzleti tevékenységet 10= nem korlátozza az üzleti tevékenységet World Competitiveness Online IMD 2008

DE

JP

US

IE

FI

SK

AT

AT DE FI IE

HU

8 -2

-1

0

1


8

JP FR

2

7

7

6

6

5

5

4

4

UK US EE IL EU27 GR HU SI CZ

3

3

PL SK

2

2

1

1 BG

PT

RO

SK

PL

CZ

SI

HU

GR EU27 IL 2008

EE

2000

US

UK

FR

JP

IE

FI

DE

AT

RO PT BG -2

-1

0


1=teljesen hiányzik 10=teljes World Competitiveness Online IMD 2008

74 |


1

2


3.3.3. Adminisztratív terhek

A vállalatoknak az adózásból eredőkön túlmenően is sok órát igénybevevő adminisztratív kö-

A magyar cégek a bürokrácia kapcsán elsőként az adó-bürokráciára gondolnak. A nemzetközi összehasonlítások ugyanakkor rámutatnak arra, hogy egyes szomszédos országokban a magyarnál bonyolultabb, több időráfordítást igénylő rendszerek is kialakultak. Az OECD felmérése szerint különösen rossz a helyzet Csehországban, míg például Szlovéniában és Romániában egyszerűbb az adóadminisztráció. A felzárkózókkal szemben a fejlett országok kétségtelenül előnyben vannak.

telezettségük van. A nemzetközi összehasonlítások kedvezőtlen eredményeit megismerve, a magyar kormány 2007-ben hangsúlyozottan törekedett is például a vállalatalapítás feltételeinek a javítására. Ennek eredményeként az lényegesen gyorsabbá és olcsóbbá vált. A módosulás azonban – mivel a közelmúltban számos versenytárs-ország is hasonló erőfeszítéseket tett – nem eredményezett ugrásszerű relatív versenyképesség-javulást. Bár az eljárások időigénye tekintetében Magyarország ma már a középmezőnybe tartozik, a versenytársak néhány napos lemaradása nem igazán befolyásolja a helyzetet.

63. ábra Az adózásra fordított idő 2007 (óra/év)

64. ábra A vállalatalapítás időigénye 2004 és 2008 (nap)

CZ PL SK HU

100

100

90

90

80

80

70

70

60

60

SI GR IL BG PL AT SK JP DE

SI

50

50

CZ HU

RO

40

DE AT

40

30

30

20

20

10

10

FR 0

0 US

UK

FR

PT

EE

UK

IE

RO

FI

HU

CZ

2008

IE 0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

Doing Business in 2008 World Bank

DE 2004

JP

SK

AT

PL

BG

IL

GR

SI

FI RO IE UK EE PT FR US -100

-50

Változás 2004-2008 (nap)

Paying Taxes OECD 2008

76 |

0


50


Az esetenként túlzott hazai bürokrácia különösen súlyos gond azért is, mert a közelmúltban

3 . 3 . 4 . Tő ke e l l á t o t t s á g

egyes országok – így Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság – jelentős erőfeszítéseket tettek a vállalati szférára nehezedő adminisztrációs terhek mérséklésére. Részleteiben mérték fel,

A nemzetközi összehasonlítások a hitelhez jutás lehetőségei terén a magyar gazdaságban

mely intézkedéseik adminisztratív terhei a legnagyobbak, s célul tűzték, hogy az „indokolat-

romló tendenciákat, de csak alig változó versenypozíciókat mutatnak. Magyarország számára

lanokat” megszüntetve néhány év alatt 25 százalékkal mérséklik a vállalatoknak az állami

a legfontosabb változás a szlovák pozíció ugrásszerű javulása, aminek következtében Szlová-

bürokráciával kapcsolatos terheit. Hasonló lehetőségek kihasználása jelentősen növelné

kiában ma már (a korábbiakkal ellentétben) könnyebb hitelhez jutni, mint Magyarországon.

a magyar vállalatok versenyképességét is.

Ugyanakkor a nehéz hitelhez jutás pozitívumként is értékelhető. A hazai bankok és pénzinté-

65. ábra Az adminisztrációs terhek aránya a GDP-ben (százalék) és azok 25 százalékos csökkentésével elérhető GDP növekedés 2025-ig (százalékpont)

zetek rigorózusabb hitel-kihelyezési gyakorlata például lehetőséget teremt arra, hogy kisebb legyen a bukott hiteleken elszenvedett veszteség, s így összességében alacsonyabb hitelterhek alakulhatnak ki.

8

66. ábra A hitelhez jutás feltételei 2000 és 2008 7 7

7

FI UK

6 6

6

5

US IE EE PT

5

5

4

IL SK DE

4

3

4

AT SI FR

2

3

3

1

2

2

1

1

JP HU GR BG CZ PL

0 FI

UK

SE

DK

IE

CZ

EU25

DE

FR

NL

SI

AT

ES

IT

PT

SK

PL

GR

HU

RO

PL

CZ

BG

GR

HU

JP

FR

Adminisztratív terhek a GDP arányában, 2006 (%)

AT

2008

Az adminisztratív terhek csökkentésével elérhetĘ GDP változás 2025-ig (%pont)

Measuring Administrative Costs and Reducing Administrative Burdens in the European Union, European Commission 2006

SI

DE

SK

IL

2000

PT

EE

IE

US

UK

FI

RO -4

-2


1=a vállalati hitelfelvétel nehéz 7=könnyű The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

78 |

0


2


A finanszírozás terén lényegesen javítja a magyar versenyképességet, hogy a külföldi működőtőke-befektetések állami ösztönzése (eltérően a japán, illetve a legtöbb volt szocialista ország gyakorlatától) igen erős. A nemzetközi összehasonlítás megerősíti e vélekedést. A 2000-2008 közötti romlás azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy az elmúlt időszakban ennek az ösztönzésnek a hatóereje gyengült, szemben például Csehországgal és Szlovákiával. Az EU-csatlakozással igen erősen visszaszorultak a befektetés ösztönzés lehetőségei. Minden nagyobb támogatáshoz ki kell kérni az EU megfelelő hatóságainak véleményét, s csak jóváhagyásuk esetén lehet kedvezményt adni a nagy beruházásoknak. A puha kedvezmények ösztönző szerepét azonban nem használjuk ki eléggé (képzés átalakítása, telephely-

3.3.5. A vállalati szer vezet A vállalati szervezetek változása évtizedünkben világszerte gyors volt. Az igazgatótanácsok az elmúlt évek során – nem csekély mértékben az USA-nak az ENRON botrányt követő erőfeszítései hatására – a korábbiaknál erőteljesebben ellenőrzik a menedzsmentet. Ennek következtében széles körben javult a vállalatirányítás hatékonysága. A tőzsdei cégek számára sok országban és Magyarországon is kötelezővé vált a Felelős Vállalatirányítási Ajánlások követése. Így, bár a legfejlettebb országokhoz viszonyítva lemaradásunk némileg nőtt, az adott téren versenyképességi pozícióink alig módosultak.

kialakítás költségeinek mérséklése stb.).

68. ábra A vállalati igazgatótanácsok hatékonysága 2000 és 2008

67. ábra A külföldi működőtőke befektetések ösztönzése 2000 és 2008

7

10

10

9

9 8

6

IE

6

SK

7

6

6

5

5

4

4

3

3

5

HU

5

1

1 SI

JP

GR

RO

PL

BG

PT

DE

FI

EU27 FR 2008

UK

EE

US

IL

HU

CZ

AT

SK

IE

2000

1=a beruházásösztönzők (ha egyáltalán vannak) nincsenek hatással a külföldi befektetőkre 10=a beruházásösztönzők erőteljesen vonzzák a külföldi tőkebefektetéseket

FR SK IL

US

4

EE

4

JP EE

UK

CZ

FR EU27

3

FI

3

PT SI

DE

HU

PT

2

2

PL

RO BG GR

RO

2

AT US

BG

2

DE IE

AT

IL

7

UK FI

CZ

8

7

GR

1

JP

1 PL

SI -3 -2 -1

0

1


2

3

GR

BG

RO

HU

SI

PT

CZ

EE

JP

2008

IL

SK

FR

US

IE

AT

DE

FI

UK

2000

PL 0,0

0,5


1=a menedzsment tevékenységét a vállalati igazgatótanácsok nem ellenőrzik 7=széleskörűen ellenőrzik The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008


80 |

1,0


1,5


3.3.6. A politika szerepe

A kormányzat költekezése a fentieknél is kedvezőtlenebb értékelést kapott, kifejezetten pazarlónak minősült. Ez nem általános jelenség az Európai Unióban, a finn, a német és az osztrák

A vállalatok és az állam kapcsolata akkor is a versenyképesség egyik fontos tényezője, ha

kormány például az „inkább takarékos” minősítést kapta. A pontszámok tekintetében csak

a cégek erre legtöbbször nem is térnek ki versenyképességi elemzéseik során. A nemzetközi

Románia helyezése rosszabb a magyarnál, s a magyar romlás mértéke is kivételesen nagy.

szubjektív értékelések e téren is Magyarország lemaradását mutatják.

A megszorító intézkedések sokat javítottak a költségvetés egyensúlyán, de a szubjektív

Az összehasonlítások szerint a magyar gazdaság versenyképességét a politikusok iránti köz-

megítélés ezt csak évek múlva fogja tükrözni. Ugyanakkor még ezekben a szűkös években is

bizalom hiánya jelentősen rontja. Kétségtelen ugyan, hogy a politikusok megbecsülése csak

mindig jelentkeznek olyan kiadások, amelyek erősen vitathatók. A kiadásokat nem előzi meg

Finnországban igazán magas, de a vizsgált országok közül kizárólag néhány volt szocialista

költséghaszonelemzés, jelentős források mennek el vitatható projektekre, ötletekre.

országban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. Sovány vigasz, hogy a közelmúltat nézve az utóbbiak többségében a helyzet hozzánk hasonlóan romlik.

70. ábra A kormányzati költekezés 2000 és 2008 7

7

69. ábra A politikusok iránti közbizalom 2000 és 2008 7

7

6

6

6

6

FI

5

5

UK

IE

4

US

4

SI

SI

4

IE

3

3

2

2

1

1

IL

3

GR PL

2

SK

RO

CZ

HU

BG

CZ

PL

SK

JP

SI

PT

GR

IE

US

FR

BG

1

1 BG

CZ

SK

HU

PL

GR

EE

IL

IE

2008

SI

PT

US

FR

2000

1=alacsony 7=magas

JP

UK

DE

AT

FI

SK CZ BG HU

HU

2

JP PL

EE

3

GR PT

PT

4

FR US

JP

5

IL UK

DE

FR

5

DE EE

AT

RO

FI AT

2008

RO -2

-1

0

1


2000

2

UK

EE

IL

DE

AT

FI

RO -2

-1


1=pazarló 7=takarékos The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

82 |

0


1


A Magyar Nemzeti Bank sem ért el kedvezőbb helyezést, monetáris politikája a vállalkozá-

A nem legális (szürke és fekete) gazdaság a fejlett országokban sokkal kevésbé korlátozza az

sok számára nem szimpatikus és 2000-2008 között az ezzel kapcsolatos vélemény igen so-

üzletmenetet, mint a legtöbb új közép- és kelet-európai országban. Sajnos a magyar vállal-

kat romlott. Hasonló történt Lengyelországban, Szlovéniában és Észtországban is, szemben

kozások, ha lehet, elkerülik a „fehér” gazdaságot, mint ahogyan hasonló jellemző Lengyelor-

Csehországgal és Szlovákiával: mindkét országban kedvezőbben vélekedtek a megkérdezet-

szágra, Görögországra, s még nagyobb mértékben Bulgáriára és Romániára is. Ez a helyzet

tek 2008-ban, mint 2000-ben.

2000 óta alig javult hazánkban, szemben az ábrán szereplő legtöbb országgal, köztük a versenytárs Csehországgal, vagy Észtországgal. Görögországban és Bulgáriában viszont kifeje-

71. ábra A központi bank politikája 2000 és 2008

zetten romlott az ezzel kapcsolatos helyzet.

10

10

9

9

SK

72. ábra A fekete és szürke gazdaság 2000 és 2008

CZ IL AT

8

8

US

10

10

9

9

US

8

8

EE

DE

7

7

6

6

5

5

4

4

EE RO

3

FR

EU27 HU UK SI PL

2

1

1 FR

GR

PT

IE

PL

JP

SI

UK

HU EU27 BG 2008

FI

2000

1=korlátozza az üzleti tevékenységet 10=nem korlátozza az üzleti tevékenységet World Competitiveness Online IMD 2008

RO

EE

DE

US

AT

IL

CZ

SK

PT

IL

7

7

6

6

5

5

4

4

3

3

PL

2

2

GR

1

1

IE

2

JP FI

FI BG

JP

3

AT

GR

DE UK CZ IE PT EU27 SK SI

FR -3

-2

-1

0


1

HU

RO

BG

GR

HU

PL

SI

SK EU27 PT

IE 2008

CZ

UK

2000

DE

IL

FR

EE

FI

US

JP

AT

BG RO -1

0

1

2


1=erősen korlátozza a gazdaság fejlődését 10=nem korlátozza azt World Competitiveness Online IMD 2008

84 |


3

4


3.4.

Infrastruktúra

3 . 4 .1 . Á l l a m i b e r u h á z á s o k

Magyarország az infrastruktúra minősége alapján a középmezőnyben foglal helyet a vizsgált

1995 és 2005 között Magyarországon folyamatosan nőtt a beruházások volumene, de ezt

országok csoportjában. Jobb a helyzete, mint Romániának, Lengyelországnak és Bulgáriá-

2006-ban visszaesés, 2007-ben stagnálás követte. Ennek több oka volt: a) a költségvetési

nak, s Szlovákiát is megelőzi ezen a területen.

kiigazítás hatására erőteljesen mérséklődött az állami beruházási kereslet; b) a külföldi beru-

Hosszabb távon vizsgálódva az is kiderül, hogy az elmúlt évek kormányzati politikája ezen

házások számára az új tagországok vonzóbbak, ezért a tőke az új EU-tagországokba áram-

a területen számos országban, így hazánkban is eredményes volt. Az Egyesült Államok és

lott, mivel ott a megtérülési lehetőségek jobbak; c) megváltozott a beruházások szerkezete:

Finnország, illetve Lengyelország viszont rosszabb osztályzatokat kapott, mint korábban,

a vállalkozások egyre kevésbé fektetnek be tőkeigényes ingatlanokba (épületek, csarno-

ami aláhúzza korábbi megállapításunkat: a verseny ezen a területen is folyamatos megúju-

kok), egyre inkább a gépekbe és berendezésekbe történő beruházások válnak dominánssá.

lást követel.

Így ugyanolyan mértékű kapacitás létrehozása egyre kisebb beruházásból is elérhető, ami mérsékli a beruházások volumenét. Ez tükröződik a beruházási ráta alakulásában is, hiszen

73. ábra Az infrastruktúra minősége 2008

ugyanolyan nagyságú GDP eléréséhez egyre kevesebb beruházásra van szükség. FI

FI AT

AT

US

US

JP

JP

PT

PT

IL

IL

EE

EE

SI

SI

CZ

CZ

GR

GR

HU

HU

SK

SK

PL

PL

BG

BG

RO

RO 1

2

3

4

5

1=fejletlen 7=világszínvonalú The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

6

7

74. ábra A beruházási ráta (beruházás/GDP) és a beruházások volumenének alakulása Magyarországon 1990-2007 (előző év=100) százalék

-0,4 0,0

0,4

0,8


1,2

50

200

45

180

40

160

35

140

30

120

25

100

20

80

15

60

10

40

5

20

0

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Beruházási ráta (bal tengely)

A beruházások volumene (jobb tengely)

KSH, GKI Zrt.

86 |



Az erőteljes gyorsforgalmi úthálózat-építési program hatása mutatkozik meg abban, hogy az

3.4.2. Közlekedés

állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya viszonylag magas Magyarországon. Ebben szerepet játszik, hogy az állami beruházások jellemzően jóval többe kerülnek, mint a hason-

Az utóbbi öt évben kissé nőtt a közúthálózat sűrűsége a vizsgált országokban. Ott, ahol ko-

ló vállalkozói beruházások, mivel a közbeszerzéseken általában magasabb árszint alakul ki.

rábban fejletlen volt az úthálózat, jelentős előrelépést jelent akár egy 100 m/m2 -es bővítés is.

Ezt csak részben okozza az eltérő műszaki tartalom, az árakat gyakorta a kivitelezők össze-

A közúthálózat Magyarországon igen sűrű, hasonló, mint Csehországban, vagy Ausztriában,

játszása nyomja fel. A szigorú pályázati követelmények miatt sokan „körön kívülre kerülnek”,

ami fontos versenyképességi előny más országokhoz (Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia,

ami szintén erősen korlátozza a versenyt.

Románia stb.) képest. Igen jelentős összegeket igényel viszont az úthálózat karbantartása, megfelelő minőségének biztosítása. Tény, hogy az úthálózat jelentős része elhanyagolt,

75. ábra Állami beruházások/GDP 2004-2007 átlaga (százalék)

a fenntartási és fejlesztési elmaradás tetemes.

JP

76. ábra A közúthálózat sűrűsége (egy négyzetkilométerre jutó utak hossza, km) 2005

EE IE CZ

JP

JP

HU

HU

HU

PT

CZ

CZ

GR

AT

AT

ES

PL

PL EE

SI

EE

BG

SI

SI

PL

SK

SK

SK

GR

GR

PT

PT

RO

RO

US FI RO EU27 EU15

US

US

BG

BG 0

AT 1

2

3

European Commission Ameco adatbázis

88 |

4

5

6

7

1

2

3

World Roads Statistics. International Road Federation 2007

4

-0,1

0,0

0,1

Változás 2000-2005 (km)


0,2


A gyorsforgalmi úthálózat bővítése kiemelt kormányzati program volt az elmúlt években.

A magyar vasúthálózat igen kiterjedt, sűrűsége a franciához közelít, s messze meghaladja az

A gyorsforgalmi utak élénkítik a gazdaságot, a forgalom nagy része ezeken zajlik. Abban,

európai uniós átlagot. Ez egykor fontos fejlettségi mutatónak számított, de ma már önma-

hogy a Mercedes éppen Kecskeméten fejleszti tevékenységét, szintén fontos motíváló

gában nem jelent előnyt, mert a vasút a közlekedésnek már kevésbé domináns része. A nagy

szerepe volt az autósztráda megépülésének. Annak jelentőségét azonban Észak-Magyar-

sűrűség inkább hátrányt jelent: sok vonalon alig van forgalom, viszont a fenntartás költséges.

ország korábbi válság- és elmaradott térségei szempontjából, de az ország más térségei

A politikai konszenzus hiánya Magyarországon szembeötlően akadályozza a vasúti közleke-

szempontjából sem lehet eléggé hangsúlyozni.

dés racionalizálását.

77. ábra A gyorsforgalmi utak hossza 2000-2007 (km)

78. ábra A vasúthálózat sűrűsége 2006 (egy négyzetkilométerre jutó sínek hossza) km

1200

CZ HU

1000

SK AT

800

SI PL

600

RO JP

400

BG IL

200

PT

0

GR

US

2000

2001

2002

2003

A gyorsforgalmi utak hossza (km)

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

90 |

2004

2005

2006

A gyorsforgalmi utak átadása (km)

2007

EE 0,00

0,02

0,04

0,06

0,08

0,10

0,12

0,14

0,16

0,18



0,20


A nemzetközi értékelés a vasúti közlekedés két fő területét, a személyszállítást és a teherszál-

A légi közlekedés terén Magyarország helyzete közepes, csaknem eléri az EU átlagot.

lítást együtt kezeli, Magyarország az alsó harmadban helyezkedik el. A hazai teherfuvarozás

A nemzetközi forgalmat lebonyolító repterek (különösen Ferihegy) megfelelnek a nemzet-

paraméterei többé-kevésbé megfelelnek a környező országokéinak (Ausztria kivételével, ahol

közi elvárásoknak, az utasok kiszolgálását illetően pedig folyamatos a javulás. A reptér priva-

sokkal jobbak a minőségi mutatók értékei), miközben a személyszállítás minősége sokszor

tizálása megteremti a lehetőségét annak, hogy a magántőke beruházásokat valósítson meg,

kritikán aluli. Sem a személyvonatok állapota, sem azok tisztasága, sem a pályaudvarok nem

s növelje a forgalmat. A sorra nyíló és fejlődő vidéki repterek is új forgalmat generálhatnak,

felelnek meg Magyarország fejlettségi szintjének, s az utazósebesség tekintetében is van le-

élénkítik mind az üzleti, mind a turistaforgalmat, bár összességében sem közelítik meg Fe-

maradás. Mindez oda vezet, hogy fokozatosan morzsolódik le az a réteg, amely a vasúti szol-

rihegy forgalmát.

gáltatásokat igénybe veszi. Egyre inkább a fiatalok és idősek, s általában az alacsony jöve-

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhető, hogy javultak az értékelő mutatók. A magyar légi

delműek utazási formájává válik a vasút, szemben a fejlett országokkal (ott persze pontosak,

közlekedés a vizsgált országok közül a negyedik legnagyobb javulást érte el.

tiszták a vonatok, rendezettek és jól felszereltek a pályaudvarok).

80. ábra A légi közlekedés minősége 2008

79. ábra A vasúti közlekedés minősége 2008 JP

JP

FI

FI

US

US

AT

AT

CZ

CZ

SK

SK

PT

PT

IL

IL

EE

EE

SI

SI

HU

HU

BG

BG

PL

PL

GR

GR

RO

RO

1

2

3

4

5

1=fejletlen 7=világszínvonalú The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

92 |

6

7

AT

AT

CZ

CZ

US

US

JP

JP

FI

FI

EU27

EU27

HU

HU

IL

IL

PT

PT

EE

EE

RO

RO

SI

SI

GR

GR

BG

BG

SK

SK

PL

PL 1

2

3

4

5

6

-1,0 -0,5 0,0 0,5 1,0 1,5


7

8

9

10

-2 -1 0

1

2


1=igen gyenge 10=kiváló World Competitiveness Yearbook IMD 2008


3


3.4.3. Energiaellátás

3.4.4. Lakás

A vállalkozások számára a kiszámítható energiaellátás kulcsfontosságú tényező. Valójában

A lakáspiac alakulása konjunktúrabefolyásoló tényező. Spanyolországban, Írországban és

a cégek zöme nem is érzékeli, hogy jó az ellátás, csak akkor, amikor valami miatt korlátozni

Nagy-Britanniában az ingatlanszektor, azon belül különösen a lakásépítés volt az a terület,

kell azt. Dél-Európában nyaranta gyakori az áramhiány, mivel a folyami erőművek nem képe-

amely a legnagyobb hatást gyakorolta a nemzetgazdaság fejlődésére. Az ingatlanok iránti ke-

sek teljes kapacitáson működni. Egy-egy sztrájk miatt (legutóbb Nagy-Britanniában) időn-

reslet gyors növekedése az ingatlanárak emelkedését eredményezte, megélénkült az építési

ként üzemanyaghiány lép fel, ami rontja az adott ország vállalkozásainak renoméját, hiszen

piac. Az építőipari és a fejlesztő cégek kiváló befektetésnek tűntek, a lakáseladás rekordokat

bizonytalanná válik az áruszállítás. Ilyen eset csak ritkán fordul elő Európában. Magyarország

döntött. Az USA-ból kiinduló ingatlanpiaci és hitelválság azonban megtörte ezt a folyamatot.

energiaellátása nagyjából megfelel az EU-országok átlagának.

A lakosság csak egy bizonyos szintig hajlandó és képes eladósodni, emiatt a belső kereslet

Az országok többségében 2000-hez képest csak jelentéktelen elmozdulások történtek

óhatatlanul lefékeződött. A sorozatos hitelbedőlések miatt nőttek a kockázatok, egyre nehe-

az energiaellátás megítélésében, inkább a negatív irányú elmozdulás a jellemző. Jelentős

zebbé vált a lakások értékesítése, ami újabb csődöket eredményezett, s végül a folyamat ki-

romlás Olaszországot, Ausztriát, Finnországot és Nagy-Britanniát jellemzi, jelentős javulás

bontakozása a recesszió felé tolta a gazdaságot.

Japánt és Portugáliát.

Magyarországon ez a negatív spirál nem következett be, s várhatóan nem is fog bekövetkezni. A lakosság elsősorban saját használatra vesz ingatlant, nem széleskörű a spekuláció. A lakás-

81. ábra Az energiaellátás minősége 2008

építés csúcspontja 2004-ben volt, azóta lassú visszaesés jellemző. Az évenként elkészülő 30-35

AT

AT

CZ

CZ

JP

JP

PT

PT

FI

FI

US

US

SK

SK

EU27

EU27

EE

EE

HU

HU

IL

IL

SI

SI

BG

BG

PL

PL

GR

GR

RO

RO

1

2

3

4

5

6

1=igen gyenge 10=kiváló World Competitiveness Yearbook IMD 2008

7

8

9

10

ezer új lakás nagy részét az épületek átadásáig eladják, de az utóbbi évek fejlesztései nyomán bővült a kínálat és az egyensúlyi kiigazítás miatt csökkent a kereslet. Budapesten egyre több időt, energiát igényel a lakásértékesítés. Ehhez az egyre magasabb építési költségek s az így emelkedő lakásárak is hozzájárulnak. 82. ábra A kiadott építési engedélyek és a használatba vett lakások száma 1997-2007 60

50

40 -2

-1

0


1

2

30

20

10

0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

Kiadott építési engedélyek

2003

2004

2005

2006

2007

Használatba vett lakások

KSH, GKI Zrt.

94 |



3.4.5. Információs és kommunikációs technológiák (IK T)

3 . 4 . 5 .1 . A s z ámító gép és a z inter ne t s zerep e a lakoss ág köréb en – e Inclusion

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődése a világ egészét nézve töretlen,

A személyi számítógépek (PC) elterjedtségében az Egyesült Államok kiemelkedik a vizsgált

s főként a felzárkózó országokban segítette 2007-ben is a termelékenység gyors növekedését,

országok közül, ott ezer lakosra 780 PC jut. Ez az arány a grafikonon szereplő Ausztriában,

ahol a szektort élénk innovációs aktivitás jellemezte. Ezen a területen egyre erőteljesebb a

Franciaországban, Németországban, Írországban és Finnországban is jóval meghaladja az

vállalati koncentráció, az amerikai click&mortar vállalatok (olyan kereskedelmi vállalkozások,

Európai Unió szegényebb országait. A közép- és kelet-európai országok közül a Global

amelyre online és offline is kereskednek), illetve a kínai, tajvani és dél-koreai gyártók mellett

Competitiveness Report szerint Magyarország 140-nel a negyedik helyet foglalja el Szlová-

egyre nagyobb piaci részesedés jellemzi a szoftver és IKT szolgáltatásokkal foglalkozó indiai

kia, Csehország és Lengyelország után. Az ezredfordulót követő évek során a PC-penetrá-

számítástechnikai cégeket. Ezek elsősorban a hatalmas ázsiai és dél-amerikai piacokon képe-

ció növekedése Szlovákiában volt a leggyorsabb, ahol 2007-ben ezer lakosra 350 PC jutott.

sek gyorsan növekedni. Amint azt a fejezet ábráiból láthatjuk, jelentős az ágazat növekedési potenciálja, amit elsősorban a felhasználói IKT eszközök iránti fokozódó kereslet és az ezzel együtt járó növekvő sávszélesség igény indukál. Európa lemaradása ezen a téren az Egyesült Államok és Ázsia fejlett, illetve egyes fejlődő országai mögött az IKT-szektornak a GDP növekedéséhez való gyengébb hozzájárulásában fejeződik ki. Ez mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy az Amerikai Egyesült Államok vállalatai – az erősebb verseny nyomására – képesek arra, hogy jobban kihasználják az új technológiákban rejlő előnyöket az értéklánc minden elemében. Mindezt az állami pályázatokkal szemben segítik a kockázati tőkebefektetések, a szabad verseny, illetve a vállalkozóbarát üzleti környezet. Az Egyesült Államok gazdasági növekedési ütemének szerény mértéke, a pénzügyi és hitelválság átgyűrűzése, valamint a magas kőolaj- és élelmiszerárak elsősorban a fejlett világgazdaság lassulását vetítik előre, ami nem feltétlenül, de korlátozhatja az IKT-szektorba történő beruházásokat. Ugyanakkor ez nemhogy visszaszorítaná, de a hatékonyságnövelési lehetőségek miatt inkább ösztönzi az IKT egyre szélesebb körű használatát. A vezeték nélküli technológiák további innovációja és alkalmazásának terjedése a termelékenység növekedésének továbbra

83. ábra Ezer lakosra jutó PC-k száma 2007 (darab) US

US

AT

AT

FR

FR

DE

DE

IE

IE

FI

FI

SK

SK

ES

ES

CZ

CZ

PL

PL

HU

HU

PT

PT

RO

RO

GR

GR

BG

BG

0

100

200

300

400

500

Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

600

700

800

900

0

100

200

Változás 2000-2007 (darab)

is fontos mozgatórugója lesz. A világgazdaságban eddig is nagymértékben különbözött a szektor fejlődési pályája és eltérőek voltak annak a gazdaság teljesítményére gyakorolt hatásai. Az IKT alkalmazásának különbségei azonban nemcsak az egyes országok között, hanem az egyes országok fejlett és elmaradott régiói, valamint a lakosság egyes rétegei, korcsoportjai között is megnyilvánulnak. Nagyok a különbségek a vállalatok között is a korszerű információs és kommunikációs eszközök alkalmazásának gyakoriságában és minőségében. A felzárkózás így nemcsak attól függ, hogy mennyit költ egy ország IKT-ra, milyen mértékűek az erre fordított beruházások, hanem attól is, hogyan képes a korszerű technológiákat a társadalom és a gazdaság befogadni.

96 |


300

400


2007-ben az EU lakosainak több mint a fele rendszeresen használta az internetet, lényege-

Az internetezők között a legmagasabb azok aránya, akik információkeresés céljából ször-

sen többen, mint 2004-ben1. Óriási különbségek vannak azonban az internethez való otthoni

föznek, majd a bankügyintézés, a játék, az internetes újságok, folyóiratok olvasása, illetve

hozzáférésben: Hollandia, Norvégia és Dánia szinte a telítettség szintjéhez ért, de olyan fejlett

a rádióhallgatás és tv-nézés következik. A vizsgált felhasználási célok közül legkevésbé az

országokban, mint Ausztria, vagy Írország még csak 50-60 százalék közötti penetrációs szint

internetes telefonálás és a videokonferencia népszerű. Magyarországon szórakozásra ará-

a jellemző. Magyarországon 2004-2007 között közel megduplázódott az internet-kapcsolattal

nyaiban többen használják a világhálót, mint az EU-ban átlagosan, míg információkeresésre

rendelkező háztartások aránya, de ez még így is messze elmarad az EU fejlett országaitól, il-

vagy bankügyek intézésére, hasonlóan a térségünkbeli többi országhoz, kevesebben. Újsá-

letve átlagától. Lassúbb fejlődés és valamivel gyengébb ellátottság jellemző a magyarnál – az

got, folyóiratot a közép- és kelet-európai országok közül a magyar lakosság olvas legnagyobb

egyébként több szempontból fejlettebb – Csehországra.

arányban az interneten, s a játékokat is a magyarok használják leginkább.

84. ábra Internet kapcsolattal rendelkező háztartások aránya 2007 (százalék)

85. ábra Internet használat a felhasználás célja szerint 2007 (az internetező lakosok száza-

NL

NL

NO

NO

DK

DK

FI

FI

AT

AT

SI

SI

IE

IE

EU27

EU27

EE

EE

LV

LV

FR

FR

SK

SK

LT

LT

PL

PL

PT

PT

HU

HU

CZ

CZ

RO

RO

lékában)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Európai Bizottság

90

100

bankügyek intézésére FI

AT

AT

EU27

EU27

SI

IE

IE

SI

HU

SK

SK

PL

CZ

HU

PL

CZ

BG

BG

RO

RO 0

10

20

30

40

50

60

70

80

0

10

20

0

10 20 30 40


FI

FI HU

HU

SI

AT

SK

SK

EU27

BG

CZ

EU27

AT

PL

PL

SI

BG

IE

IE

RO

RO 2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

0

5

10

rádióhallgatásra, tv-nézésre FI

FI

SI

HU

HU

SK

EU27

AT

PL

SI

SK

CZ

IE

EU27

BG

PL

CZ

IE

AT

BG

60

70

15

20

25

30

35

40

RO 0

98 |

50

újságok, folyóiratok olvasására

RO

A ”rendszeres” használat jelentése: hetente legalább egy alkalommal.

40

játékra

CZ

0

1

30

telefonálásra, videokonferenciára

BG

BG

információkeresésre

FI

5

10

15

20

25

30

0

10

20

30

40

50

European Commission


60


Az a körülmény, hogy 2006 végéig az EU felnőtt lakosságának több mint 40 százaléka soha

A magyar felnőtt lakosság 57 százaléka nem rendelkezik alapvető számítógépes ismeretekkel,

nem használt még internetet, vezetett az i2010 eInclusion elnevezésű kezdeményezéshez.

az 55 évnél idősebbeknél pedig ez az arány 84 százalék. Az alapfokú képzettségűek 80 szá-

Ennek értelmében – amint azt 2007-ben az Európai Unió miniszteri szintű vezetői a Rigai Nyi-

zaléka, a középfokú képzettségűek 40 százaléka, de még a felsőfokú képzettséggel rendel-

latkozatban megfogalmazták – 2010-re felére kell csökkenteni a digitális különbséget a lesza-

kezők 17 százaléka számára is gondot okoz a számítógépek alapszintű használata. Nemcsak

kadással fenyegetett csoportok és a többségi társadalom között. Az internet-használat terén

a fejlett, de a hasonló fejlettségű országokhoz képest is nagy a magyar fiatalok (16-24 évesek)

jelentős előnyben vannak természetesen a diákok, a fiatalok és a felsőfokú képzettségűek.

lemaradása. Pedig sem az egyre növekvő online kormányzati, sem az üzleti kapcsolatok, szol-

A leginkább lemaradók pedig az idősek, a munkanélküliek, a fogyatékkal élők, az elmaradott

gáltatások nem érhetők el a „digitális analfabéták” számára. A felzárkózás eszközeként előtér-

térségekben lakók és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Súlyosbítja a helyzetet,

be kerülő, a digitális írástudás növelését szolgáló beruházások, programok Magyarországon

hogy a hátrányok általában halmozottan jelentkeznek. A nem teljes körű szélessávú lefedett-

– a fentiek tükrében – hangsúlyozottan fontosak.

ség például főként a hátrányos helyzetű régiókban élők esélyegyenlőségét rontja, ahol a la-

Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország területének közel kilenctizedén érhető el

kosság öregebb és az iskolázottság alacsonyabb szintű.

DSL-szolgáltatás, amely jobb, mint az EU-átlag, illetve Észtország után ez a második legjobb

86. ábra A számítógépes ismeretekkel nem rendelkezők aránya 2005 (a 16-74 éves korosztályban, százalék)

arány Közép- és Kelet-Európában. Vidéken ez az arány 77 százalék Magyarországon, amelynél nagyobb lefedettséget térségünkből csupán Szlovéniában találunk. Az Európai Unió tagállamai vonatkozásában jelenleg nincs összesített statisztika a távközlési hálózatok nyomvonalai

90

(gerinc-, körzet- és helyi hálózatok), illetve azok átviteli kapacitása vonatkozásában, de meg-

80

jegyezzük, hogy Magyarországon 2007 végén több mint 1400 településre (a 3152-ből) nem

70

jutott el optikai nyomvonal. Mindez korlátozza a településeken és azok környékén igénybe

60

vehető „szélessávú” szolgáltatásokat, beleértve a 3G-s mobil elérést is.

50

87. ábra DSL-lefedettség 2007 (százalék, a lakosság arányában)

40 30

DSL lefedettség

20 10

PT

0

AT

DSL lefedettség vidéken PT

munkanélküliek

diákok

felsĘfokú végzettségĦek

55-74 évesek

25-54 évesek

16-24 évesek

16-74 évesek

FI

FI SI

EE

AT

HU EU27

HU

SI

EU27

IE

IE

LT

LT

CZ

SK

AT

LV

PL

PT

HU

PL

LV

LV

PL

SK

SK

European Commission

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

European Commission

100 |


90

100


A szélessávú internet otthoni (lakossági) penetrációja Magyarországon, hasonlóan a két déli

3.4.5.2. Online közszolgáltatások - eGovernment

balti államhoz, valamint Csehországhoz, megközelíti a 15 százalékot, elmarad azonban Szlovéniától, Észtországtól és az EU-átlagától is. A DSL-penetráció Magyarországon 10 százalék alatt

A legtöbb európai ország nagy lépéseket tett az online közszolgáltatások területén. Míg 2006-

van, a térség országai közül ennél csak Szlovéniában magasabb.

ban EU-szinten a közszolgáltatások 50 százalékát, addig 2007-ben már 59 százalékát lehetett elérni online. Ilyen gyors éves fejlődésre 2001 óta nem volt példa. A vállalati adóbevallások

88. ábra 100 főre jutó internet kapcsolatok száma 2007 (százalék)

online intézése az EU-tagállamaiban közel 100 százalékos, a közbeszerzéseké 81 százalékos. Igen nagyok azonban ebben is az egyes országok közti különbségek: a vezető Ausztria és a leg-

100 főre jutó internet kapcsolatok

inkább leszakadó Bulgária között 85, Ausztria és Magyarország között pedig 50 százalékpont

FI

a különbség, de ezekben az országokban is egyre nő az e-kormányzati szolgáltatások köre.

EE EU27 AT

89. ábra A teljes mértékben online módon intézhető e-kormányzati szolgáltatások aránya

IE

2007 (százalék)

SI PT LV

AT

AT

CZ

SI

SI

PT

PT

RO

EE

EE

SK

FI

FI

CZ

CZ

HU LT

PL BG 0

10

20

30

40

50

100 főre jutó DSL kapcsolatok

IE

IE

HU

HU

GR

GR

LT

LT

FI

SK

SK

EU27

LV

LV

IE

PL

PL

SI

0

AT PT

Eurostat

EE HU

20

40

60

80

100

120

-20

0

20 40 60


LV LT CZ PL SK BG RO 0

10

20

30

40

50

European Commission

102 |



Magyarországon minden második 10 fő feletti vállalat intézte ügyeit a közhivatalokkal

Az eKormányzati internetes szolgáltatásoknak elsősorban a vállalatok a haszonélvezői, a la-

interneten 2007-ben, igen jelentős a fejlődés ezen a területen. Szlovákia és Szlovénia azon-

kosság számára kifejlesztett online szolgáltatások elérhetősége EU-szinten is csak mintegy

ban jóval előttünk jár, ahol a legfejlettebb országokra jellemző mértékű az internetes vállalati

50 százalékos. A következő ábra szerint vezető Hollandia és a leginkább leszakadt Románia

ügyintézés. Az ügyintézés elektronizálását az említett országokban a cégek adminisztratív

között több mint tízszeres a különbség, sokkal nagyobb, mint a vállalati ügyintézések eseté-

terheinek csökkentése, egyszerűsítése is segítette, míg Magyarországon az adminisztratív kö-

ben. 2007-ben – szemben az előző évekkel – ebben is jelentős előrehaladás történt: az EU-

telezettségek elektronizálása zömében a korábbi papír alapú ügyintézés elektronikussá téte-

ban az internetet használó lakosok átlagosan 30 százaléka a közhivatalokkal online került

lét takarja, egyszerűsítésre nem került sor. Sok esetben az elektronikus ügyintézés nehézkes,

kapcsolatba. Az elmaradás nyilvánvaló, ha azt tekintjük, hogy a vállalkozások esetében ez az

a honlapokon nehéz tájékozódni, a kitöltött űrlapok visszaküldése nem egyszerű, s mindez

arány 66 százalékos volt. Az utóbbi négy évben Írország és Szlovénia zárkózott fel e téren a

fékezi az eKormányzati szolgáltatások terjedését.

leggyorsabban, s az uniós átlag alatti országok közül Litvánia mellett Magyarországon is 8-9

90. ábra A közhivatalokkal interneten keresztül ügyintézést kezdeményező vállalkozások* aránya 2007 (százalék)

százalékponttal nőtt a közhivatalokkal interneten kapcsolatba kerülő lakosok aránya. 91. ábra Közhivatalokkal interneten keresztül ügyintézést kezdeményező lakosok aránya 2007 (százalék)

FI IE

NL

NL

SK

LU

LU

SI

FI

FI

EU15

EU15

GR

IE

IE

SI

SI

EE

EE

LT

EU27

EU27

EE

AT

AT

HU

HU

SK

SK

PT

PT

LV

LV

AT

CZ PT EU15 EU27 PL HU BG

LT

LT

PL

PL

GR

GR

BG

BG

RO

RO

0

LV

Eurostat

RO 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

10

20

30

40

50

60

-5

0

5

10


*A legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok körében

Eurostat

104 |

15


20


Az eKormányzás internetes szolgáltatásai és azok igénybevétele között általában nagyok

3.4.5.3. Online egészségügy - eHealth

a különbségek, főként, ami a lakossági szolgáltatásokat illeti. Ez alól az észak-európai országok, valamint Hollandia és Luxemburg jelentenek kivételt, ahol a vállalatok dolgozói és

A népesség öregedése és az egészségügyi költségek GDP-nél gyorsabb növekedése hos�-

a lakosság is inkább élnek a lehetőségekkel (a vállalatok esetében ennek hátterében állhat

szú távon a vizsgált fejlett és felzárkózó országokat is érinti. Egyre inkább előtérbe kerül az

a kötelezően előírt elektronikus adatszolgáltatás is). A különbség a többi országban az ala-

egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának kérdése, amelyben kulcsszerepet játszhatnak

csonyabb PC- és internet-penetrációban és nem kis mértékben a digitális írástudásban való

az információs és kommunikációs technológiák. Várhatóan egyre inkább terjed az elektroni-

lemaradásban rejlik.

kus úton való receptfelírás, a távdiagnózis vagy a betegek „távápolása”. A háziorvosok köré-

Az ír üzleti szféra például az online közszolgáltatás-kínálat teljes palettáját kihasználja,

ben végzett EU-felmérés eredménye szerint 70 százalékuk használja az internetet, de ennél

míg a magyar vállalatok még 60 százalékát sem, ami a legalacsonyabb arány térségünkben.

kevesebben szélessávon. Finnország vezet, s kiemelkedően jó ez az arány Észtországban is.

A magyar lakosság kissé több mint negyede veszi igénybe az online elérhető közszolgál-

A magyar háziorvosok esetében a szélessávú internet-penetráció az EU-átlagnál sokkal ked-

tatásokat, míg a lengyeleknek harmada, a balti államok lakosainak 30-40 százaléka, s a szlo-

vezőtlenebb képet mutat, bár több régióbeli országnál jobbat. Meg kell viszont jegyeznünk,

vákoknak több mint a fele.

hogy a háziorvosoknak Magyarországon ma már kötelező az interneten keresztüli adatszol-

92. ábra Az online közszolgáltatások igénybevétele a kínálat arányában (százalék) üzleti szféra

gáltatás, így szükséges, hogy legyen internet hozzáférésük. A kötelezettség teljesítését hátráltatja viszont, hogy Magyarország településeinek 10 százalékán – szélessávú infrastruktúra hiányában – erre nincs lehetőség.

IE

93. ábra Szélessávú internet-penetráció a háziorvosi praxisban 2007 (százalék)

SI EE AT

FI

BG

EE

CZ

LV

PT

SI

LV

EU27

HU

IE 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

CZ

lakosság

AT

FI

HU

SK IE

PT

LV EE

PL

LT

LT

PL SI

BG

CZ AT

SK

HU PT

RO

RO BG 0

European Commission

106 |

GR

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

European Commission


100


Az eEgészségügy terjedésének óriási lehetőségei rejlenek az egészségügyi hálózatok (kór-

3.4.5.4. Az IT üzleti alkalmazásai - eBusiness

házak, rendelők, specialisták, laboratóriumok, biztosítók, gyógyszertárak és a betegek otthona stb.) elektronikus összekapcsolásában. Ebben a fejlett kis országok, mindenekelőtt Dá-

Szélessávú internet-kapcsolat, digitális írástudás és az ehhez kapcsolódó nyelvismeretek,

nia, Hollandia, Finnország és Norvégia emelkednek ki, de ezekben az országokban is nagyok

valamint a távközlés egyéb korszerű eszközeinek alkalmazása nélkül az üzleti élet szereplői

a fejlesztési lehetőségek. A többi országban pedig még igen számottevőek a tartalékok.

nem lehetnek versenyképesek a globalizált gazdaságokban. Hatalmas különbségek mutat-

94. ábra Az egyes egészségügyi szolgáltatókkal IT-n keresztül kapcsolatban lévő háziorvosok aránya 2007 (százalék)

koznak már a számítógépet munkájuk során igénybe vevők arányában is, ha a két szélsőséget, például Finnország 73, illetve Bulgária 22 százalékos arányát vetjük össze. A visegrádi országok helyzete közel azonos, viszont Románia és Bulgária lemaradása számottevő. Jelentős, leg-

100

alább 10 százalékpontos volt a felzárkózás Németországban, Szlovákiában, valamint Romániában 2004-2007 között.

90 80

95. ábra A PC-t igénybe vevő alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest*

70

2007 (százalék)

60 FI

FI

50

DE

DE

IE

IE

40

AT

AT

EU15

EU15

30 20 10 0 LV

RO

SK

LT

BG Labor

European Commission

CZ

PL

HU

Szakrendelés

SI

PT

IE

Gyógyszertár

EU27

AT

EE

Betegek otthona

NL

NO

DK

FI

SI

SI

EU27

EU27

SK

SK

EE

EE

CZ

CZ

HU

HU

PT

PT

PL

PL

LT

LT

LV

LV

RO

RO

BG

BG

0

10

20

30

40


Eurostat

108 |

50

60

70

80

0

10

20




A tíz főnél többet foglalkoztató magyarországi vállalatoknak már több mint 40 százaléka

Amíg az internetes kereskedelem az üzleti kapcsolatok gyorsan fejlődő területe a fejlett

megjelenik a világhálón, de ezzel a grafikonon szereplő országok között Magyarország csak

országokban, addig a felzárkózó európai országokban nemcsak a lemaradás nagy, hanem

az utolsó harmadban van. Nemcsak a legfejlettebb EU-országoktól, de a régió országaitól

a felzárkózás is megtorpant. Legelöl Szlovénia és Lengyelország, leghátul Magyarország, Ro-

való lemaradás is jelentős. Nincsenek nemzetközi összehasonlítható adatok a honlapok hasz-

mánia és Bulgária áll, ezen a téren tehát még igen nagyok a fejlődési lehetőségek.

nálhatóságáról, frissítéséről, de példák sora bizonyítja, hogy a valódi használhatóságot biztosító minőségi fejlesztések terén is még sok a tennivaló.

97. ábra Az online módon értékesítő vállalkozások* aránya 2007 (százalék) UK

UK

96. ábra A honlappal rendelkező vállalkozások* aránya 2006 (százalék) FI

FI

AT

AT

CZ

CZ

EU15

EU15

SI

SI

EU27

EU27

IE

IE

IE

IE

DE

DE

AT

AT

EU15

EU15

EU27

EU27

LT

LT

SI

SI

PL

PL

CZ

CZ

EE

EE

SK

SK

PT

PT

GR

GR

GR

GR

EE

EE

SK

SK

PL

PL

HU

HU

HU

HU

RO

RO

LT

LT

BG

LV

LV

BG

BG

RO

RO

0

10

20

30

40

50


Eurostat

110 |

60

70

80

90

BG

0

5

10

15

20

*A legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok körében -10

0

10

20


Eurostat

25

30

35

-10

0

10

20




Az online értékesítés a vállalati bevételeknek még csak egy kis hányadát eredményezi, az

Az internetes kereskedelem fejlődése egyértelműen összefügg az internet-kapcsolatok ará-

EU-ban átlagosan annak alig több mint 10 százalékát. Ebben – feltehetően nyelvi előnyüknek

nyának alakulásával. Ahol az internet-penetráció magasabb, ott az internetes kereskedelem

köszönhetően – elől járnak az angolszász országok, s az átlagnál gyorsabban zárkóznak fel

iránt nagyobb a hajlandóság, nő a kereskedéshez szükséges bizalom.

a mediterrán országok is. Magyarország EU-viszonylatban a skála középső harmadában fog-

Az Eurostat felmérése szerint az EU-országokban átlagosan több mint háromszor annyi

lal helyet, de a fejlődés dinamikus.

online megrendelést kezdeményeznek a vállalatok, mint Magyarországon.

98. ábra Az internetes értékesítésből származó bevételek aránya a vállalkozások* összes be-

99. ábra Az online módon megrendelést végző vállalkozások* aránya 2007 (százalék)

vételében 2007 (százalék) IE

IE

IE

IE

AT

AT

UK

UK

EU15

EU15

EU15

EU15

EU27

EU27

DE

DE

EU27

EU27

AT

AT

ES

ES

CZ

CZ

PT

PT

HU

HU

LT

LT

PL

PL

SK

SK

SI

SI

CZ

CZ

LT

LT

PT

PT

PL

PL

EE

EE

GR

GR

SK

SK HU BG

GR

HU

EE

EE

BG

RO

RO

BG

BG

GR

0

5

10

15


Eurostat

20

25

0

-5

0

5


10

10

20

30

40


Eurostat

50

60

-10

0

10

20

A következő ábrák is azt bizonyítják, hogy az eBusiness elterjedtsége és használata Magyarország esetében még gyerekcipőben jár. A belső üzleti folyamatokkal kapcsolatos internet használat, az ERP2 rendszer, a CRM3 használata, az e-számlázás, valamint a digitális aláírás elterjedtsége térségünkben a vizsgált országok közül Magyarországon a legalacsonyabb. A külső üzleti folyamatok internetes menedzselése, valamint a biztonsági protokollok használata terén is Magyarország csupán Bulgáriát tudhatja maga mögött. Érdekes viszont, hogy a fejlett országokban sem alkalmaznak nagy arányban digitális aláírást, e mögött minden bizonnyal a versengő technológiák kiforratlansága, az adaptáció problémái állnak.

2 3

112 |

30


Enterprise Resource Planning: vállalati erőforrás tervezés Costumer Relationship Management: ügyfélkapcsolat-kezelés


40


Az eBusiness fejlődésének főleg a KKV-szektorban akadálya, hogy az alkalmazottak ITismeretei hiányosak, és a vezetés és/vagy a munkatársak nehezen fogadják el a változásokat. Mindez versenyhátrány számukra a nagyvállalatokkal szemben. Egyszerűen kezelhető rend-

3.5. Kutatás-fejlesztés és innováció 3 . 5 .1 . B e f e k t e t é s e k a z ú j t u d á s b a

szerek kifejlesztése és az alkalmazással kapcsolatos tanácsadás, képzés elősegítheti a kis-

Az ezredfordulón a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok szinte mindegyike a kutatási-

és középvállalatok informatikai fejlesztéseit.

fejlesztési ráfordítások növelését tűzte ki célul. A törekvés különösen az Európai Unióban volt látványos, a Lisszaboni Stratégia talán legtöbbet idézett számszerű célkitűzése, hogy 2010-

100. ábra Az eBusiness felhasználási módjai 2007 (százalék) belső üzleti folyamatok

re az EU K+F ráfordításai érjék el a GDP 3 százalékát. Bár a 21. század első évtizedének vége külső üzleti folyamatok

FI

AT

AT

FI

EU27

EU27

SK

IE

IE

SK

SI

RO

CZ

SI

PL

CZ

RO

PL

BG

HU

nincs már messze, a világon valójában nagyon kevés és jellemzően kisméretű ország költi a GDP legalább 3 százalékát K+F-re (közéjük tartozik például Izrael, Svédország, Finnország, Hong-Kong, Szingapúr és Svájc). A nagyobb gazdaságok közül elsősorban Japánt és Dél-Koreát érdemes említeni. A fejlett országok többnyire a 2-3 százalék közötti sávban találhatók, a felzárkózók közül Csehország és Szlovénia mutatója haladja meg az 1,5 százalékos értéket. Különösen gyors növekedésnek lehetünk tanúi Csehország esetében. Kína erőteljesen, az elmúlt 10 évben évente mintegy egynegyedével növelte K+F ráfordításait, ami már megközelíti

BG

HU 0

10

20

30

40

50

0

60

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

a GDP 1,5 százalékát. Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1 százaléka körül mozognak. Ez

ERP rendszer használata

CRM

AT

a szint hasonló a portugálhoz, illetve a lengyelhez, ugyanakkor Lengyelországban a növeke-

AT

SI

FI

CZ

IE

FI

EU27

EU27

CZ

IE

SI

RO

RO

SK

PL

PL

SK

BG

BG

HU

HU

0

5

10

15

20

25

dés valamivel erőteljesebb volt 2001-2006-ban. 101. ábra A K+F ráfordítások a GDP arányában 2006 (százalék)

0

30

5

10

e-számlák küldése, fogadása

15

20

25

30

35

digitális aláírás használata

CZ

SI

FI

BG

IE

CZ

AT

SK

EU27

RO

RO

PL

SK

EU27

IL

IL

FI

FI

JP

JP

US

US

DE

DE

AT

AT

FR

FR

EU27

EU27

UK

UK

SI

SI

CZ

CZ

IE

IE

HU

HU

PT

PT

PL

PL

GR

GR

BG

IE

SK

SK

PL

HU

RO

RO

SI

AT

HU

FI

0

5

10

15

European Commission

114 |

20

25

30

35

0 0

10

20

30

40

50

60

Eurostat

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

-0,4 -0,2 0,0 0,2 0,4 0,6




Jellemző különbség a fejlett országok és a felzárkózók között, hogy az előbbiek esetében

Magyarországon a világpiaci folyamatokba bekapcsolódó nagyvállalatok kiadásai teszik ki

a vállalkozások K+F ráfordításai jelentősen meghaladják az államét, míg utóbbiaknál (bele-

a vállalati K+F több mint 70 százalékát. Mindenekelőtt a gyógyszer- és járműipari kutatások

értve Görögországot és Portugáliát is) a kormányzati K+F kiadások aránya a jelentősebb.

emelkednek ki, de más szektorokban is főként a külföldi nagyvállalatok azok, amelyek saját

Magyarországon a vállalati K+F kiadások a teljes K+F ráfordítás kb. felét teszik ki, az utóbbi

K+F-fel rendelkeznek. A számítástechnikai, illetve mérnöki szolgáltatások területén viszont

5 évben nőtt ez az arány. Ugyanakkor Csehországban és Szlovéniában a vállalkozások K+F

létezik néhány tucat kisvállalatból álló, erőteljesen exportorientált, hazai tudásra építő mag.

kiadásainak magasabb szintje mellett is dinamikusabb volt a növekedés. Ami a régió továb-

A nagyvállalati K+F koncentrációja – a Nokiára építve – hasonlóan erős Finnországban is, ahol

bi országait illeti, Szlovákia, Románia és Lengyelország ezzel ellentétes pályán mozog, azaz

a mobilkommunikációs és információtechnológiai kutatások nagyvállalati keretek között

csökken a GDP-arányos vállalati K+F kiadások aránya.

folynak. A Nokia K+F-je viszont Finnországban kedvezően befolyásolja a hazai KKV-szektor kutatásait is, hasonló jellegű hatások Magyarországon kevésbé jellemzőek.

102. ábra A vállalkozási K+F ráfordítások a GDP arányában 2006 (százalék) IL

IL

JP

JP

FI

FI

US

US

DE

DE

HU

AT

AT

FR

FR

UK

UK

EU27

EU27 U

CZ

CZ

IE

IE

SI

SI

HU

HU

PT

PT

SK

SK

RO

RO

PL

PL

GR

GR

0

0,5

Eurostat

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

103. ábra A K+F ráfordítások vállalati méret szerinti megoszlása 2006 (százalék)

FI

AT

CZ

PT

IE

-0,5 -0,25

0

0,25


0,5

SK 0

Eurostat

116 |

10

20

30

40

50 fĘ alatt

50-249 fĘ

50

60

250-499 fĘ

70

80

90

500 fĘ felett


100


A szerény hazai tulajdonú vállalati kutatások egyben azt is jelentik, hogy a régióbeli versenytár-

Azokban az országokban, ahol jelentősek a vállalati innovációs célú ráfordítások, ott a koc-

sakkal összevetve Magyarországon igen magas a külföldi tulajdonú vállalkozások K+F ráfordí-

kázati tőke is markánsan jelen van. A kockázati tőke a régióban továbbra is Magyarországon

tásainak részaránya, valamint a külföldről finanszírozott kutatás-fejlesztés. Más nézőpontból

játszik jelentősebb szerepet. Ugyanakkor a korai szakaszban lévő, technológia-, illetve kuta-

kiindulva persze mondhatjuk, hogy a külföldi dominanciájú hazai vállalati K+F jelentős rész-

tásvezérelt vállalkozásokban a finanszírozás forrása csak elvétve kockázati tőkebefektetés.

ben a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok globalizációjának is részese. Ugyanakkor

Ezen a téren továbbra is nagy a lemaradás a legtöbb fejlett országhoz képest. Összehason-

a jelentős külföldi tőkével működő magyarországi vállalkozásoknak csak kis része az, amely

lításképp: az amerikai Szilícium-völgyben negyedévről negyedévre kb. 2 milliárd dollárnyi

jelentősebb összegeket fordít K+F-re.

kockázati tőkebefektetés talál gazdára – jobbára high-tech ágazatokban. Azaz a Szilícium-

104. ábra A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek vállalati K+F kiadásainak aránya, valamint árbevétel-arányos K+F intenzitásuk 2005 (százalék)

a rendszerváltás óta összesen. 105. ábra A kockázati tőkebefektetések állományának a GDP-hez viszonyított aránya

5,0

A külföldi többségi tulajdonban lévĘ Ę cégek K+F intenzitása (%)

völgyben fél év alatt kb. annyi kockázati tőkebefektetés valósul meg, mint Magyarországon

2005 (százalék)

DE

4,5 4,0

PT

3,5

FI

JP

3,0

IE

US

2,5

FI

2,0

HU

FR

AT

1,5

UK

NL

1,0

IE

CD

PT

IT

0,5

SK PL

CZ

PL

HU

CZ

0,0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

A külföldi többségi tulajdonban lévĘ cégek aránya a vállalati K+F kiadásokból (%)

Science, Technology and Industry Scoreboard OECD 2007

90

100

GR 0,00

0,02

0,04

0,06

0,08

Korai szakaszban

0,10

0,12

0,14

Növekedési fázisban

Science, Technology and Industry Scoreboard OECD 2007

118 |


0,16


A közép-és kelet-európai országokban a vállalati K+F és a kockázati tőke jelenléte egyaránt

3.5.2. A tudományos-technológiai munkaerő

szerényebb és ellentmondásosabb, mint a fejlettebb országokban. Csehországban és Szlovéniában, ahol viszonylag magas a vállalkozási K+F aránya, gyenge a kockázati tőke elérhe-

A kutatás-fejlesztés eredményességében és az innovációk sikerében a humán erőforrások-

tősége. Ugyanakkor Észtországban, ahol a kockázati tőkét könnyebb bevonni, a magyarhoz

nak kulcsfontosságú a szerepük. Magyarországon a kutatók-fejlesztők létszáma jóval alacso-

hasonlóan alacsony a vállalati K+F GDP-hez viszonyított aránya.

nyabb, mint a hasonló népességű Csehországban. Mivel Magyarországon az aktív népesség létszáma is szerényebb, ezért az aktív népesség arányában a cseh és a magyar mérőszám

106. ábra A kockázati tőke elérhetősége és a vállalati K+F kapcsolata 2007

hasonló, ugyanakkor Csehországban a vállalati, Magyarországon az állami szektorban

A kockázati tĘke elérhetĘsé ége (1=nehezen…10=könnyen elé érhetĘ)

7

(kutatóintézetekben és felsőoktatásban) dolgozó kutatók aránya jelentősebb. Főként Csehországban, de Magyarországon is nő azonban a vállalatoknál dolgozó kutatók száma.

6

US

UK

5

DK

IE

EE

DE

ES

SK PL PT LT LV BG HU 3 GR RO

107. ábra A kutatók létszáma gazdasági szektorok szerint 2006

FI

4

FI

AT

FR

JP

SI CZ

CZ

2 RO

1 0

0,5

1

1,5

2

A vállalkozási K+F ráfordítások a GDP arányában (%)

Eurostat, The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

2,5

3 HU

0

10 000

20 000

Vállalati szektor

30 000 Kormányzati szektor

40 000

50 000

FelsĘoktatási szektor

60 000

Non-profit szektor

Eurostat

120 |


70 000


A műszaki fejlődéshez kutatói utánpótlást jelentő Ph.D.-hallgatók száma a természettudo-

A kutatói utánpótlás gyengesége annak fényében még inkább aggasztó, hogy a WEF fel-

mányos és műszaki területeken Magyarországon alacsony, s az ezredforduló óta csak szerény

mérése szerint a K+F szempontjából különösen fontos természettudományi és matematikai

mértékben nőtt. A korosztályra vetített mutatószám tekintetében a régió sereghajtó országa

képzés színvonala romlott az elmúlt években. Ezzel együtt is a magyar természettudományi

Magyarország, az észt, a szlovén vagy a cseh Ph.D. hallgatók létszámának aránya jóval maga-

oktatás színvonala jónak számít Európában, hasonló az ír vagy az osztrák szinthez. A cseh és

sabb a magyarnál, s gyorsabban is nő.

– meglepetésre – a román képzés a felmérés szerint a magyarnál magasabb színvonalú.

108. ábra A Ph.D. hallgatók aránya a műszaki és természettudományos területeken

109. ábra A matematika és a természettudományok oktatása 2007

2006 (a 20-29 éves korosztály arányában, százalék)

FI

FI

FR

FR

CZ

FI

FI

GR

GR

CZ

CZ

HU

HU

AT

AT

EE

AT

SI

SI

EE

EE

PT

PT

IE

IE

ES

ES

RO

RO

BG

BG

PL

PL

HU

HU

0,0

0,2

Eurostat

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

CZ

RO

IE

IE

AT

JP

JP

SK

SK

IL

IL DE

DE

SI

UK

UK

US

US

GR

GR

PL

PL

BG

BG

PT

PT

-0,4

-0,2

0,0

0,2


0,4

1

2

3

4

5

6

7

-1

-0,5

0


1=nagyon gyenge 7=a világon az egyik legjobb The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

122 |


0,5

1


3.5. 3. Innovációs miliő, hálózatosodás

Ami az innovációk mikroklímáját illeti, az újítások a legtöbb esetben vállalkozók, vállalkozó szellemű vezetők motivációiból erednek. A magyarországi vállalati felső vezetés hatékony-

Elsősorban azok az országok képesek az innovációkra alapozott fejlődésre, ahol a KKV-szektor

sága – az IMD felmérése szerint – stabilan jó a közép- és kelet-európai mezőnyhöz képest.

is „jól érzi magát”, az erős versenyből adódóan kényszert érez és képes is költeni K+F-re és in-

Ugyanakkor az ezredfordulóhoz képest a szlovák mutató nagyot javult, ami országmintánkban

novációra, s az ebből eredő üzleti sikereket a társadalom is elismeri. Össztársadalmi szinten fon-

a negyedik legkedvezőbb megítélést jelenti. A verseny tehát ezen a területen is erős.

tos az innovációk iránti fogadókészség, mert a gazdasági környezet egyre gyakoribb változása, a globalizáció kihívásaihoz való alkalmazkodás ezt követeli. A nagy hatású innovációknál sok-

111. ábra A vállalkozások vezetésének hatékonysága 2008

szor nem is az újdonság műszaki tartalma jelentős, hanem a társadalmi-szervezési megújítás

IE

addig nem látott módja (példa erre a Google, az e-Bay, a diszkont légitársaságok vagy akár

IL

IL

FI

FI

a Hajtás-Pajtás futárszolgálat). Az IMD felmérése szerint az ezredfordulóhoz képest Magyarországon a reformokhoz való viszony nagyon sokat romlott, figyelmet felkeltő módon sokkal többet, mint a régióbeli versenytárs-országoknál. Ez az innovációs folyamatok szempontjából is rendkívül kedvezőtlen, mert rugalmatlanságot, nem kooperáló attitűdöt konzervál. Írország esetében az elmúlt évtizedek példátlan felzárkózását sokan annak is tulajdonítják, hogy a politikai elit konszenzusra jutott

IE

SK

SK

UK

UK

HU

HU

FR

FR

US

US

JP

JP

RO

RO

EE

EE

EU27

EU27

AT

AT

GR

GR

BG

BG

a legfontosabb reformlépések tekintetében és ebben a társadalmi közeg is kooperatív volt.

PL

PL

DE

DE

A függetlenné vált és sok tekintetben példamutató Észtországban az írhez hasonló reform-

PT

PT

SI

SI

CZ

CZ

attitűd tapasztalható.

1

2

3

4

5

6

IE

IE

EE

EE

IL

IL

AT

AT

JP

JP

US

US

BG

BG

FI

FI

UK

UK

PT

PT

EU27

EU27

RO

RO

DE

DE

PL

PL

CZ

CZ

SK

SK

SI

SI

FR

FR

GR

GR

8

9

10

-2

-1

0

1


1=nem hatékony 10=igen hatékony

110. ábra A gazdasági-társadalmi reformok elfogadása 2008

7


HU

HU 1

2

3

4

5

6

1 = a reformokat nem támogatja a társadalom 10 = a reformokat támogatja a társadalom

7

8

9

10

-2

0

2



124 |


2

3


A személyes kapcsolatok, az együttműködési készség, a kölcsönös bizalom és a földrajzi közel-

A szakértők vélekedése elég kedvező a hazai kutatóhelyek tudományos színvonaláról. A szín-

ség is fontos feltétele az innovációnak. A fejlett országokban jellemző, hogy a vállalkozások sok-

vonalas utánpótlás biztosítása – a tudományos képzés fentiekben bemutatott gyengeségei

szor a személyes ismeretségre építve könnyen kapcsolatba tudnak lépni a közelükben működő

mellett – nem könnyű feladat. Az is kérdés, hogy a mostani struktúrában hogyan lehetne a

kutatóhelyekkel, képzési intézményekkel, amelyek a vállalkozókkal az üzleti siker reményében

kutatóhelyek és a vállalkozások kapcsolatait erősíteni, a létrehozott kutatási eredményeket

működnek együtt. Nem kedvező, hogy a jó kutatóhelyek elérhetősége Magyarországon nehe-

gazdasági haszonra fordítani.

zebbé vált a régióbeli közvetlen versenytárs-országokhoz képest is. Ha a mindenkori kormányzat az új tudásba való befektetési lehetőségeket kereső cégeket szeretné vonzani, akkor ezen a helyzeten biztosan változtatnia kell.

113. ábra A tudományos kutatóhelyek színvonala 2008 US

US

IL

IL

UK

112. ábra A K+F szolgáltatások és képzés helyi elérhetősége 2008

UK

DE

DE

FI DE

DE

US

US

UK

UK

JP

JP

FI

FI FR

IL

IL

AT

AT

IE

IE

CZ

CZ

EE

EE

SI

SI

PT

PT

PL

PL

SK

SK RO

HU

HU GR

2

3

4

5

1=nem elérhető 7=világszínvonalú helyi intézményeknél elérhető

6

7

IE

AT

FR

HU

AT

EE CZ

HU

PT

CZ

SI

PT

PL

PL

RO

BG

BG SK

SK

GR

GR 2

3

4

5

*2000-ben nem áll rendelkezésre észt, román és szlovén adat.

BG 1

JP

1

GR BG

FI

IE FR

FR

RO

JP

-0,5

0


0,5

6

7

-1

0

Változás 2000-2008*

1=igen alacsony 7=igen magas The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008


126 |


1


Az ezredforduló óta az egyetemekkel való vállalati kapcsolatok több országban, így Észtor-

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok korlátozása akadályozza az innováció terjedését. A kö-

szágban, Ausztriában, Portugáliában és Szlovéniában jelentősen bővültek. Lengyelország

zép- és kelet-európai régióban általában jellemző a gyenge szellemi tulajdonvédelem. A WEF

és Magyarország esetében az egyetemi-vállalati kapcsolatok valamivel intenzívebbek, mint

felmérése szerint a magyar, az észt és a szlovén helyzet a közepesnél valamivel kedvezőbb,

Közép- és Kelet-Európa más országaiban. Észtország, Magyarország, Lengyelország és Cseh-

bár a fejlett országoktól jelentős az elmaradás.

ország vezető műszaki egyetemei környezetében néhány multinacionális nagyvállalat kisebb-nagyobb kutatási részlege is letelepült, ami egyértelmű jelzése annak, hogy a régióban létezik a vállalatok számára fontos és versenyképes tudás. Ha ennek kihasználása a multinacionális vállalatok számára kifizetődő, akkor hosszabb távon mindez záloga lehet a helyi (bel-

115. ábra A szellemi tulajdon védelme 2008 DE

DE

FI

FI

UK

UK

földi tulajdonú) vállalatok fejlődésének is az egyetemek környezetében. Ehhez a gazdaság-

FR

politikának és az egyetemi (sokszor intézményen belül eldönthető) szabályozásnak, valamint

JP

AT

IE

JP

a menedzsmentnek érdemes megfelelő ösztönzőket teremteni, például a központi források

US

elosztásához kapcsolódó értékelési kritériumok átalakításával.

FR

AT

IE

IL

US

PT

IL

EE SI

114. ábra A vállalkozások és az egyetemek közötti tudástranszfer 2008 IL

IL

US

US

FI

FI

AT

AT

IE

IE

DE

DE

UK

UK

EE

EE

EU27

EU27

PL

PL

FR

FR

HU

HU

JP

JP

RO

RO

PT

PT

CZ

CZ

SI

SI

GR

GR

SK

SK

BG

BG 1

2

3

4

5

6

1=nem működik 10=kiválóan működik

7

8

9

10

PT

HU

HU

GR

GR

CZ

CZ

SK

SK

PL RO

PL

BG

BG

1

2

3

4

5

*2000-ben nem áll rendelkezésre észt, román és szlovén adat.

6

7

-1

0

Változás 2000-2008*

1=gyenge vagy nem létezik 7= a világ legszigorúbb jogi szabályozásával egyenértékű The Global Competitiveness Report WEF 2007-2008

-2

-1

0

1

2



128 |


1


3. 5. 4 . A z innováció hatásai és a tudományos-technológiai teljesítmény

A fejlett országokban az exportáló cégek az értéklánc legértékesebb, legnagyobb hozzáadott értékű tevékenységeivel, így kutatással, fejlesztéssel, logisztikai tevékenységgel stb. is foglal-

A magyar feldolgozóipar tekintélyes hányada sikeresen megállja helyét a globális verseny-

koznak. Ezt szolgálja a nagy élőmunka igényű tevékenységek (például összeszerelés, üzleti

ben. Ezt az 1990-es évek második felétől felfutó csúcstechnológiai export kiemelkedően

szolgáltatások) olcsóbb bérű országokba történő kihelyezése (outsourcing) is. Ezzel szemben

magas részaránya is jelzi. 2006-ban e termékcsoportok aránya a kivitelben meghaladta

a felzárkózó gazdaságokban kevésbé jellemző, hogy a vállalatok az értéklánc tudásintenzív

például a japán vagy a finn értéket. A csúcstechnológiai export azonban jelentős részben

fázisait is integrálják. E tekintetben Csehország és Szlovénia pozíciója a régión belül kedve-

külföldi vállalatoknak végzett összeszerelést jelent, nagyrészt importált részegységekből.

zőbb Portugáliánál, Görögországnál, Lengyelországnál és Magyarországnál is.

OECD-tagországok között. (Összehasonlításképp: a japán export importtartalma mintegy 10 százalék, de a finn mutató sem éri el a 35 százalékot). A régióbeli versenytárs országokban a high-tech kivitel aránya lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon. 116. ábra A csúcstechnológiai kivitel aránya az összes kivitelből 2006 (százalék) IE

IE

UK

UK

US

US

HU

HU

JP

JP

FI

FI

FR

FR

DE

DE

CZ

CZ

AT

AT

EE

EE

PT

PT

GR

GR

SK

SK

SI

SI

RO

RO

PL

Eurostat

130 |

5

10

15

20

25

30

7

DE

FI

6

IL 5

EE 3

BG

RO

US

AT

IE

CZ PT HU PL SK

4

FR JP UK

SI

GR

2

1 1

2

3

4

5

6

- az exportĘr cégek elsĘsorban nyersanyagot termelnek ki, vagy gyártanak (1); - nem csak gyártanak, hanem termékfejlesztést, marketinget, logisztikát és értékesítés utáni szolgáltatásokat is megvalósítanak (7)

PL 0

117. ábra Értékláncok jelenléte és a vállalatok innovációs kapacitása 2007 a cégek a tecchnológiákhoz - külföldi vállalatok licen nszei, illetve másolása (1) - saját kutatások és új termékkek/technológiák elĘállítása (7) révén jutnak hozzá

A teljes magyar export importtartalma mintegy 60 százalék, messze a legmagasabb az

-20

-10

0

10




7


A belföldön bejelentett szabadalmak aránya nemzetközi összehasonlításban furcsa képet

Az Egyesült Államokban bejegyzett, nagyobb presztízsnek örvendő, valamint magasabb piaci

fest. Ennek alapján például Litvánia, vagy Lengyelország jobban teljesít, mint Németország,

potenciált jelentő magyar szabadalmi kérelmek száma ugyan jelentősen elmarad a fejlett orszá-

Írország, vagy Finnország. Ezek az országok nyílván nagyobb mértékben élnek a több lehe-

gokéhoz képest, de jobb a helyzet, mint a közép- és kelet-európai régió legtöbb országában, bár

tőséget nyújtó külföldi (főként USA, EU, Japán) szabadalmaztatással. A magyar szabadalmi

a fejlődés növekvő trendje messze nem bontakozott ki. Az USA-szabadalmak alapján a biotech-

teljesítmény lemaradása összefügghet a vállalati innováció egészében alacsony intenzitásá-

nológiában mérhető elsősorban némi magyar versenyelőny a régiós országokhoz képest, ami

val, de az is szerepet játszik, hogy a találmányokat a cégek gyakran eltitkolják, s azzal is, hogy

jelzi, hogy kezdjük kihasználni az ország biotechnológiában rejlő komparatív előnyeit.

a szabadalmaztatás költséges és bonyolult folyamat.

119. ábra Az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalmak száma 1977-2007

118. ábra Szabadalmi teljesítmény (belföldön bejelentett szabadalmak száma/ezer vállalati

700

kutató) 2008 600

JP

80

100

120


140

160

180

200

-50

0

Változás 2000-2008 (szab/kut.)

50

0

CZ

AT

HU

PT

SK

IE

USPTO

132 |


2007

60

2006

40

2005

20

2004

0

100

2003

EE

2002

CZ

EE

2001

HU

CZ

2000

HU

200

1999

FI

1998

FI

1997

SK

1996

PT

SK

1995

GR

PT

1994

GR

300

1993

UK

1992

BG

UK

1991

EU27

BG

1990

EU27

400

1989

IE

1988

IE

1987

RO

1986

AT

RO

1985

FR

AT

1984

FR

500

1983

SI

1982

DE

SI

1981

DE

1980

PL

1979

LT

PL

1978

LT

1977

JP


A tudományos teljesítmény fontos nemzetközi mérőszáma a jegyzett folyóiratokban megjelent publikációk száma. Népességarányosan Magyarország publikációs teljesítménye belesimul a közép- és kelet-európai mezőnybe. Amennyiben viszont a tudományos publikációk

3 . 6 .1 . D e m o g r á f i a i h e l y z e t

számát a kutatói létszámra vetítjük, Szlovénia, Csehország és Magyarország néhány fejlett

A vizsgált országok zömében nőtt a népesség 2000 és 2007 között. Jelentősen csökkenő po-

országot meg is előz. Az alábbi ábra szerint a régióból csak Szlovénia tartozik a fejlett or-

puláció egyes kelet-európai országokra jellemző. Ezzel összefüggésben több országban napi-

szágoknak abba a csoportjába, amelyet egyaránt átlag feletti népességarányos és kutatóra

renden van a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjrendszer és az egészségbiztosítási rendszer

vetített tudományos teljesítmény jellemez.

átalakítása. Magyarország népességszáma stagnál, de csökken a fiatal korosztályok létszáma, miközben az időseké emelkedik. A kedvezőtlen korösszetétel gazdasági következményeit va-

120. ábra Tudományos teljesítmény 2005

lamelyest tompíthatja a nemzetközi migráció, de ennek mértéke alacsony. A fő utánpótlási

1200

Egymillió lakosra jutó tudományos közlemény

3.6. Humán erőforrások

I: kiemelkedĘ népességarányos, de átlag alatti fajlagos kutatói teljesítmény

1000

forrás a környező országok magyar ajkú népessége lehetne, azonban ott az életszínvonal

II: kiemelkedĘ népességarányos és fajlagos kutatói teljesítmény

FI

emelkedésével egyrészt csökken a vándorlási hajlandóság, másrészt annak célállomásai áttolódnak a nyugat-európai országokba. 121. ábra A népesség éves átlagos változása 2004-2007 (százalék)

800

US IE

AT

600

JP

IE EE PT

SK

200

RO

0 0

LT LV 50

HU

US FR UK

GR

CZ

PT NL

IV: gyenge népességarányos, de átlag feletti fajlagos kutatói teljesítmény

PL BG 100

ES

SI

400 III: gyenge fajlagos teljesítmények

IL

EU15

150

200

Ezer kutatóra jutó tudományos közlemény

Megjegyzés: a jelölt egyenesek a számtani átlagokat mutatják

UNCTAD, Eurostat, US National Science Foundation

250

AT FI

300

GR SI CZ HU DE PL EE RO BG -1,5

-1

-0,5

0

0,5

1

1,5

2


134 |


2,5


A népesség elöregedése más mértékben és időben is kissé eltérő módon érinti az EU egyes

A társadalomnak a fiatalok és az idősek ellátásával kapcsolatos terhei a következő ábrán

országait. A fejlett ipari országokban erőteljesebb volt a népesség elöregedése 2000-

szereplő un. függőségi rátával párhuzamosan emelkednek. A környező országokban

2007 között, Közép-és Kelet-Európában ez némi késéssel következik be. Magyarorszá-

általában kedvezőbb a helyzet, mint Magyarországon, de a fejlett ipari országok többsé-

got ez a folyamat főként 2020 után fogja érzékenyebben érinteni, Szlovákiában és Len-

gének terhei nagyobbak. A népességnek több mint a fele eltartandó fiatal, illetve idős

gyelországban kedvezőbb demográfiai változásokra lehet számítani. Romániában

pl. Izraelben, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. E három magas függőségi rátá-

a rendszerváltás előtti népesedéspolitika még évtizedekig éreztetni fogja fiatalító hatását.

jú országban az eltartottakon belül a fiatalok vannak többségben, tehát hosszabb távon

Az EU fejlett országaiban Magyarországénál magasabb lesz az idős népesség aránya, ez az

ezek az országok kedvezőbb munkaerőpiaci potenciállal rendelkeznek.

előrejelzések szerint különösen Finnországot, valamint Németországot érinti. A japán társa-

A függőségi ráta megítélése nagymértékben függ attól, hogy abban mekkora a fiatalok,

dalom elöregedése minden vizsgált országnál erősebb.

illetve az idősek eltartási igénye. Azokban az országokban várható a demográfiai feszültségek kiéleződése, ahol az idős népesség arányának növekedése alacsony termékenységgel

122. ábra A 65 évesnél idősebb népesség aránya a teljes népességből 2007 (százalék) JP

JP

DE

DE

GR

GR

BG

BG

PT

PT

EE

EE

párosul. 123. ábra Függőségi ráta (15 évnél fiatalabbak és 64 évnél idősebbek/15-64 évesek) 2007 (százalék)

AT

AT

IL

IL

ES

ES

JP

JP

FI

FI

FR

FR

FR

FR

DE

DE UK

UK

UK

UK

HU

HU

FI

FI

NL

NL

GR

GR

CZ

CZ

SI

SI

RO

RO

PL

PL

US

US

SK

SK

IE

IE

IL

IL

0

5

10

Global Market Information Database 2007

15

20

25

-5

0

5

10


PT

PT

US

US

NL

NL

AT

AT

EE

EE

IE

IE

HU

HU

ES

ES

BG

BG

RO

RO

PL

PL

CZ

CZ

SI

SI

SK

SK

0

10

20

30

40

Global Market Information Database 2007

136 |

50

60

70

-10

-5

0

5



10


3. 6. 2 . Foglalkoz tatás

A közép- és kelet-európai országokban jóval magasabb az egy fő által ledolgozott órák száma, mint a fejlett országokban, ahol rövidebb a munkaidő, hosszabb a fizetett szabadság,

Magyarországon a rendszerváltást követően folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak és

jelentősebb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, kevesebb a túlóra. Lengyelország-

nőtt a munkaórák száma, leegyszerűsítve: akinek volt munkahelye, az egyre többet dolgozott.

ban, Magyarországon és Csehországban legalább 20 százalékkal több órát dolgoznak egy

Az ezredfordulóra a munkaórák száma csökkent, a foglalkoztatottság nőtt, majd 2000 után

évben átlagosan a foglalkoztatottak, mint Ausztriában. Magyarországon az EU-27 országok

stabilizálódott. A munkaképes korú népesség számának bővülését elsősorban a nyugdíjkor-

átlagához képest 30 százalékkal, Hollandiához képest pedig – ahol átlagosan a legrövidebb

határ 1998-tól bekövetkezett növelése okozta. Az 55-59 évesek aktivitási rátája az 1997-es 27

a munkaidő – több mint 40 százalékkal dolgoznak több órát.

százalékról napjainkra közel 50 százalékra nőtt, s a jövőben is az idős népesség növekedésével célszerű számolni a munkaerőpiacon. 124. ábra A munkaórák alakulásának „tényezői” Magyarországon 2000-2007 (2000=100)

125. ábra Ledolgozott munkaórák száma/fő/év 2000-2007 2300 2200

százalék 104

2100

103

2000 102 101

1900

100

1800

99

1700 98

1600

97 96

1500 2000

95

2001 HU

94 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Népességszám

A munkaképes korúak száma

A foglalkoztatottak száma

A munkaórák átlagos száma (óra/fĘ/év)

2007

2002 CZ

2003 PL

SK

2004 RO

2005 BG

NL

2006 AT

2007 US

OECD

OECD, KSH

138 |



Európa lemaradása az Egyesült Államok mögött látványosan fejeződik ki abban is, hogy

A magyar foglalkoztatási ráta a legalacsonyabbak közé tartozik, 57 százalék, s 2000 óta alig

a munkaképes korúak (15-64 évesek) foglalkoztatási rátája (az aktivitási és munkanélküli ráta

változik. Ehhez hasonlóan alacsony – de az utóbbi években érzékelhetőbben növekvő –

összege) jóval alacsonyabb. Míg 1975-ben az mind az EU-ban, mind az USA-ban 64 százalék

a szlovák foglalkoztatási szint és ennél is alacsonyabb – bár kissé emelkedő – a lengyel. A kü-

volt, ezt követően egyre nőtt a különbség: 2007-ben az EU27 foglalkoztatási szintje 64, az

lönösen alacsony foglalkoztatási szint ezekben az országokban szorosan összefügg a fekete

USA-é pedig 72 százalék volt. Európa lemaradása ebben Japánnal összevetve is szembeszö-

gazdaság jelentős terjedelmével. Ezt igazolja, hogy Magyarországon néhány olyan ágazat-

kő, ahol a munkaképes korúak 71 százaléka foglalkoztatott.

ban, ahol jelentős a szürke és a fekete foglalkoztatás, nőtt a statisztikába bejelentett létszám, miközben nem, vagy kevésbé nőttek a teljesítmények (jellemzően az építőipari, kereskedel-

126. ábra A foglalkoztatási ráta 2007 (százalék)

mi ágazatokban, valamint a vendéglátásban).

US

US

AT

AT

JP

JP

FI

FI

CZ

CZ

EU27

EU27

SK

SK

HU

HU

PL

PL 0

10

Eurostat

20

30

40

50

60

70

80

127. ábra A foglalkoztatási ráta 1996-2007 (százalék) 80 75 70 65 60 55 -4

-2

0

2


4

50 45 40 1996

1997

1998

1999 EU27

2000

2001

HU

CZ

2002 AT

2003 PL

2004 SK

2005

2006

2007

FI

Eurostat

140 |



A nők aktivitása alacsonyabb a férfiakénál, ami különösen néhány mediterrán és közép-kelet

A rugalmas, így a részmunkaidős foglalkoztatás hatékony eszköz lehet a munkaerő kereslet

európai országra jellemző. Az eltérések mértékében szerepet játszanak a női munkavállalás-

ingadozásainak a kiegyenlítésére. A részmunkaidőben alkalmazottak aránya meglehetősen

sal kapcsolatos hagyományok, de olyan szabályozási kérdések is, mint a gyermeknevelés tá-

tág határok között mozog az EU-ban, s leginkább az Egyesült Királyságra, Hollandiára, vagy

mogatása, vagy a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének biztosítása. A részmunkaidős fog-

Németországra jellemző. Ezekben az országokban igen magas a szolgáltatások aránya, ahol

lalkoztatás elterjedtsége is befolyásolja a nők munkavállalását. Ahol az nem jellemző, mint

az iparnál kiterjedtebben alkalmazzák a részmunkaidőt, főként a női munkavállalók esetében.

hazánkban is, ott alacsonyabb a nők foglalkoztatása.

A közép- és kelet-európai országokban, vagy a mediterrán országokban kevésbé jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás. Ez a jövedelmek alacsonyabb színvonalával, a hagyomá-

128. ábra A nők aránya a foglalkoztatottakon belül 2007 (százalék)

nyokkal, a társadalmi értékrenddel egyaránt összefügg. EE

EE

129. ábra A részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2006 (százalék)

FI

FI

FR

FR

PT

PT

UK

UK

NL

US

US

JP

JP

UK

UK

DE

DE

AT

AT

HU

HU

NL

NL

NL

RO

RO

IE

IE

PL

PL

AT

AT

SK

SK

CZ

CZ

DE

DE

SI

SI

IE

IE

ES

ES

PL

PL

JP

JP

PT

PT

GR

GR

BG

BG

GR

GR

0

OECD

10

20

30

40

50

60

-5

0


5

FR

FR

US

US

FI

FI

ES

ES

CZ

CZ

HU

HU

SK

SK

BG

BG

0

OECD

142 |

5

10

15

20

25

30

35

40

-5

0

5

10




A munkavállalási korú inaktívak száma az EU-ban 112 millió, szemben a 218 millió foglal-

2000-2007 között az EU-tagállamok legtöbbjében csökkent a munkanélküliségi ráta.

koztatottal. Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a munkavállalási korú

Az EU-ban 2007-ben az aktív népesség 92,9 százaléka volt foglalkoztatott, 7,1 százalék pedig

nem dolgozók aránya, számuk mintegy 1,7 millió fő. Ezen belül a legnépesebb csoportot

munkanélküli. Igen alacsony a munkanélküliség Dániában és Hollandiában, ezekben az or-

a munkavállalási korú nyugdíjasok jelentik. A korai nyugdíjba vonulást szigorító – a közel-

szágokban erősödik a munkaerőhiány. A közép- és kelet-európai országok közül kiemelkedő-

múltban hozott intézkedések – valamelyest csökkentik ezt a kört. Az inaktívak másik nagy

en magas a munkanélküliség Szlovákiában és Lengyelországban, s lényegesen jobb a helyzet

csoportját a munkavállalási korú tanulók képezik. Számuk részben demográfiai okok mi-

Magyarországon és Csehországban. Magyarországon azonban kissé növekedett a munkanél-

att, részben az oktatási kapacitások csökkentése nyomán mérséklődni fog. A legnagyobb

küliségi ráta az elmúlt egy évben, amelynek fő oka a gazdasági növekedés ütemének csökkené-

problémát az „egyéb inaktívak” jelentik, akiknek zöme nem is szándékozik visszatérni

se, s a költségvetésből gazdálkodó szféra, különösen az államigazgatás létszámának mérsék-

a legális munkaerőpiacra. Hazai kutatások szerint mintegy 300 ezer ember munkába állí-

lése volt. Ezzel szemben sokat javult a lengyel helyzet: itt az utóbbi két évben felére csökkent

tása életkoruk, alacsony képzettségük, kedvezőtlen egészségi és mentális állapotuk miatt

a munkanélküliségi ráta. A csökkenésben a migráció, a beiskolázások növekedése, s nem

szinte lehetetlen. A munkanélküliek közel fele, mintegy 150 ezer fő is olyan tartós munka-

utolsó sorban a gyors gazdasági növekedés játszott szerepet.

nélküli, akik ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkeznek. Mindez igen jelentős terheket ró a gazdaságra, s a munkaerőpiacra való visszavezetésükre irányuló állami intézkedések eddig kevés sikerrel jártak.

SK PL DE FR GR ES PT IL HU EU27 BG

130. ábra Az inaktívak aránya a népességen belül 2007 (százalék) HU

HU

PL

PL

RO

RO

BG

BG

SK

SK

LT

LT

CZ

CZ

EU27

EU27

SI

SI

LV

LV

IE

IE

EE

EE

PT

PT

AT

AT

UK

UK

DE

DE

0

5

Eurostat

144 |

10

15

20

25

30

35

40

45

131. ábra Munkanélküliségi ráta 2007 (százalék) SK PL DE FR GR ES PT IL HU EU27 BG FI RO

FI RO CZ UK SI EE US IE AT JP NL

CZ UK SI EE US IE AT JP NL

0

Eurostat -8

-4

0

4

8

2

4

6

8

10

12

-10 -5

0

5

10





Európa és az USA munkaerőpiaci működésének jelentős eltérése fejeződik ki a tartós mun-

A munkaerőpiaci igények változását nem követő oktatási és képzési rendszer is oka annak,

kanélküliek arányában. Míg az USA munkanélküliségi rátája 4,5 százalékos, s csak minden

hogy a fiatalok (15-24 évesek) körében kétszer olyan magas a munkanélküliek aránya, mint

kilencedik ember tartósan munkanélküli, addig az EU-ban, ahol a munkanélküliségi ráta 7

a munkanélküliségi ráta. A tanulmányok befejezését részben a gyakorlatlan munkaerő keres-

százalék, majdnem minden második ember tartósan marad távol a munkaerőpiacról. Ez jel-

letének hiánya, részben személyes okok miatt gyakran nem, vagy csak késve követi munka-

lemzi pl. Németországot, Portugáliát, Szlovákiát, Lengyelországot, vagy Magyarországot is.

vállalás.

A tartós munkanélküliség rátája 2000-2007 között az EU országaiban enyhén, több közép- és

A 27 EU tagállam közül Dániában és Hollandiában a legalacsonyabb a fiatalok körében a

kelet-európai országban viszont jelentősen mérséklődött, miközben Magyarországon kissé

munkanélküliség (7,7, Illetve 6,6 százalék), s Ausztriában, Írországban és Litvániában is 10

nőtt. Ez növeli az ország szociális terheit, mégpedig tartósan; a nem munkajövedelmekből

százalék alatt van. Ezzel ellentétben igen magas és növekszik Svédországban, Portugáliá-

élők gyermekei nagy valószínűséggel átörökítik ezt az életformát, s akár generációkon ke-

ban, Németországban és Magyarországon is. Svédországban, Finnországban és az Egye-

resztül is terhelik a társadalmat.

sült Királyságban lényegesen magasabb a fiatalok, mint az idősebbek körében a munkanélküliség, s ebből következően speciális – ifjúság orientáltabb – a munkaerőpiaci politika.

132. ábra Tartós munkanélküliségi ráta 2007 (százalék)*

A magyar munkaerőpiac rugalmatlanságát jelzi, hogy 2000 óta nem csökkent azok aránya

SK

SK

PL

PL

DE

DE

GR

GR

BG

BG

PT

PT

HU

HU

FR

FR

RO

RO

EU27

EU27

CZ

CZ

EE

a fiatalok körében, akik tartósan munkanélküliek, szemben több versenytárs országgal. 133. ábra A 25 évnél fiatalabbak munkanélküliségi rátája 2007 (százalék) GR

GR PL

PL

SK

SK

RO

RO

FR

FR

EE

HU

HU

SI

SI

PT

PT

FI

FI

FI

FI

JP

JP

EU27

EU27

IE

IE

BG

BG

NL

NL

UK

UK

UK

UK

DE

DE

AT

AT

CZ

CZ

US

US

US

US

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

*a tartósan (legalább 12 hónapig) munkanélküliek a gazdaságilag aktív népesség százalékában

Eurostat

-8

-4

0

4


SI

SI

EE

EE

IE

IE

AT

AT

JP

JP

NL

NL

0

Eurostat

146 |

5

10

15

20

25

30

35

40

-20

-10

0

10




A szolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek a fejlett és felzárkózó országokban egyaránt.

3.6.3. Képzettség

Ez fejeződik ki a szolgáltatásokban foglalkoztatottak arányának túlsúlyában és viszonylag gyors növekedésében. Főként az üzleti szolgáltatások területén mennek végbe robbanás-

A diákok teljesítményét tekintve nemzetközi összehasonlításban elég rosszul állunk. A köz-

szerű változások, különös tekintettel az internet alapú szolgáltatásokra. Magyarország is

ismereti tárgyak oktatása gyenge, a szakképzési rendszer nem elég hatékony. Sem a felső-

azok között az országok között van, amelyek haszonélvezői a tudásalapú üzleti szolgáltatá-

oktatás szerkezete, sem annak színvonala nem felel meg a gazdaság jelenlegi és főleg nem

sok fejlett országokból történő kiszervezéseknek. A külföldi befektetéseknek – a feldolgo-

a jövőbeli igényeinek. Az iskolarendszer keretei között zajló, rugalmatlan oktatás hiányossá-

zóipariak után – ez a második hulláma főleg a fiatal, könnyen továbbképezhető diplomások

gait csak részben képes ellensúlyozni a nagyobb rugalmasságot lehetővé tevő iskolarend-

foglalkoztatásában játszik szerepet, s Magyarország versenyelőnyét ezen felül nagymérték-

szeren kívüli oktatás. Egyre többen képezik magukat életük során, de Magyarország így is

ben az idegen – főként angol – nyelvtudás fejlesztése, terjedése biztosíthatja.

sereghajtó ebben az országok között. Az oktatási rendszer átalakítását célzó törekvések erős ellenállásba ütköznek.

134. ábra A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 2006 (százalék)

A legfrissebb nemzetközi PISA-teszt alapján, amely többek között a 15 évesek diákok mate-

US

US

NL

NL

UK

UK

FR

FR

DE

DE

FI

FI

JP

JP

IE

IE

AT

AT

GR

GR

HU

HU

EE

EE

matikai készségét méri, Magyarország a gyenge középmezőnybe tartozik. A magyar fiatalok tudományos érdeklődése ennél valamivel kedvezőbb helyet képvisel a rangsorban. Optimizmusra okot adó tényező, hogy a 2005. évi felmérés alkalmával – 2000-hez képest – a magyar fiatalok mindkét kritérium alapján kissé kedvezőbb eredményt értek el, de a javulás nem volt nagy. Kiemelkedő viszont a javulás Lengyelországban. 135. ábra A 15 évesek matematikai készsége és tudományos érdeklődése 2006 (pont)

PT

PT

SK

SK

FI

FI

CZ

CZ

JP

JP

CZ

CZ

SI

SI

PL

PL

BG

BG

RO

RO

0

10

20

30

40

50

60

70

World Competitiveness Yearbook IMD 2008, OECD

80

90

100

0

5

10

15

20


AT

AT

DE

DE

IE

IE

FR

FR

PL

PL

SK

SK

HU

HU

ES

ES

US

US

PT

PT

GR

GR

400

420

440

460

480

A 15 évesek tudományos affinitása

500

520

540

A 15 évesek matematikai készsége

560

580

-50

-25

0


OECD PISA 2006

148 |


25

50


A tudásalapú társadalom képzett munkaerőre épül, s a képzettségi szint mind a fejlett, mind

Az Európai Unió országaiban a fiatal felnőtteknek átlagosan mintegy egynegyede rendelke-

a felzárkózó országokban növekszik. Az országok többségében még a középfokú végzett-

zik felsőfokú végzettséggel, a világ élenjáró országaiban mintegy a fele. Kiemelkedik Izrael,

séggel rendelkező népesség aránya a legmagasabb, de a technológiai haladásban és globa-

ahol – részben a bevándorlás következtében – nagymértékben emelkedett a felsőfokú vég-

lizálódásban élenjáró Izraelben a felsőfokú végzettségűek köre ezt meghaladja, Japánban,

zettségűek aránya. Magyarországon a felsőfokú végzettségűek súlya – az elmúlt évtizedben

az USA-ban és több fejlett európai országban pedig megközelíti. Ezzel szemben a közép- és

végbement expanzió ellenére – nemzetközi összehasonlításban alacsony, a vizsgált országok

kelet-európai országokban a csak általános iskolát végzettek aránya kisebb a középfokú vég-

között csak Szlovákiát és Csehországot előzi meg.

zettségűeknél, de a főiskolát, egyetemet végzettek súlya jóval elmarad a fejlett országoktól. Magyarországon a legdinamikusabb változás a felsőoktatás területén ment végbe az elmúlt

137. ábra A felsőfokú végzettségűek aránya a 25-34 éves népességben 2005 (százalék)

másfél évtizedben. 1990 óta megközelítően másfélszeresére nőtt a felsőfokú végzettséggel

JP

rendelkezők száma a teljes népességen belül, valamint megnégyszereződött a felsőfokú kép-

IL

IL

IE

IE

US

US

FR

FR

zésben részesülők száma. A felsőoktatás szinte tömegszerűvé vált, de ezzel párhuzamosan

JP

romlott az oktatás minősége, csökkent a diplomák értéke és a diplomával rendelkező mun-

FI

FI

ES

ES

kaerő átlagos képzettségi szintje.

NL

NL

UK

UK

EE

EE

136. ábra Az alap-, a közép- és a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-64 éves népességben 2003 (százalék)

SI

SI

EU27

EU27

GR

GR

PL

PL

DE

DE

BG

BG

AT

AT

PT

PT

US

HU

HU

JP

SK

SK

CZ

IL

FI

CZ

0

UK

10

20

Education At a Glance OECD 2006

FR DE

30

40

50

60

-2 0

2

4

AT

HU PL CZ SK PT SI 10

20

30

40 alap

50 közép

60

70

80

90

100

felsĘ

Education at a Glance OECD 2006

150 |

8 10


GR

0

6



A felsőfokú képzés szerkezeti problémái fejeződnek ki a humán képzettségűek túlkínálatá-

Az oktatás munkaerőpiaccal való összhangjának nemzetközi összehasonlítását az egyes or-

ban és a műszaki képzettségűek hiányában. Ennek következtében a fiatal diplomások egy

szágok szakértői körében végzett felmérések teszik lehetővé. A szakértők általában gyenge

része csak nehezen, nem képzettségének megfelelően tud elhelyezkedni, miközben a cégek

vagy legfeljebb közepes „osztályzatot” adtak a legtöbb országra vonatkozóan. Az oktatá-

nem találnak elég szakképzett vagy megfelelő diplomás munkaerőt.

si rendszer alkalmazkodása szempontjából Magyarország elég gyenge osztályzatot kapott

A felsőfokú természettudományos és műszaki végzettségű fiatalok aránya Magyarországon

2008-ban, sokkal rosszabbat, mint 2000-ben. Gyenge vigasz, hogy a legtöbb felzárkózó

a legalacsonyabb a vizsgált országok körében, ennek kétszerese Szlovákiában, Romániában,

országban, így a régió országaiban is hasonlóan romló megítéléssel találkozhatunk ebben

Észtországban s jóval több, mint a kétszerese Lengyelországban.

a kérdésben.

138. ábra A felsőfokú természettudományos és műszaki végzettségűek száma a 20-29 éves

139. ábra Az oktatási rendszer igazodása az üzleti szféra igényeihez 2008

népességre vetítve 2006 (fő/ezer fő)

FI

FI

AT

AT

IE

IE

LT

LT

FI

FI

UK

UK

EE

EE

JP

JP

US

US CZ

FR

FR

DE

DE

PL

PL

CZ

EU27

EU27

IL

IL

EU15

EU15

EU27

EU27

PT

PT

EE

EE

AT

AT

SI

SI

JP

JP HU

DE

DE

HU

RO

RO

SK

SK

US

US

GR

GR

SK

SK

CZ

CZ

RO

RO

SI

SI

LV

LV

BG

BG

HU

HU

0

5

10

15

Gazdasági és Szociális Adattár MSZOSZ, ÉSZT 2008

152 |

20

25

PT

PT

BG

BG

1

-4

0

4

Változás 2000-2006 (fő)

8

2

3

4

5

6

7

8

9

10

-3

-2

-1


1=nem felel meg 10=teljes mértékben megfelel World Competitiveness Yearbook IMD 2008


0

1


A felsőszintű képzésről kedvezőbbek az értékelések, mint az oktatás egészéről, de a magyar

A felsőszintű képzés kritikája ellenére is Magyarországon a vállalkozások jó arányban találnak

felsőoktatás megítélése is – hasonlóan a szlovákhoz és a románhoz – jelentősen romlott.

a munkaerőpiacon kiváló műszaki szakembereket. Nemzetközi összehasonlításban Magyar-

A fejlett országokban a felsőoktatás tevékenységével elégedettebbek a vállalatok, de ebben

ország az erős középmezőnyben található, megelőzve Közép-Kelet Európa valamint Dél-Eu-

Japán kivétel.

rópa más országait és Németországot, Spanyolországot. 2000 és 2008 között világszinten nőtt a vállalatok elégedetlensége a műszaki szakemberek kínálatával kapcsolatban, Szlová-

140. ábra A felsőoktatás igazodása az üzleti szféra igényeihez 2008

kiában és Romániában még jobban, mint Magyarországon.

US

US

AT

AT

FI

FI

141. ábra Kiváló műszaki szakemberek jelenléte a munkaerőpiacon 2008

IL

IL

DE

DE

EE

EE

FR

FR

CZ

CZ

GR

GR

IL

IL

FI

FI

UK

UK

US

US

EU27

EU27

PT

PT

FR

FR

AT

AT

HU

HU

SI

SI

PT

PT

JP

JP

HU

HU

NL

NL

EU27

EU27

JP

JP

ES

ES

SK

SK

DE

DE SK

BG

BG

SK

RO

RO

PL

PL

GR

GR

CZ

CZ

1

2

3

4

5

6

1=nem elégíti ki 10=teljes mértékben kielégíti World Competitiveness Yearbook IMD 2008

7

8

9

10

-3

-2

-1


0

1

UK

UK

BG

BG

RO

RO

EE

EE

SI

SI

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

-4 -3 -2 -1


1=hiányoznak 10=jelen vannak World Competitiveness Yearbook IMD 2008

154 |


0

1


A Német Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a Közép-és Kelet Európában működő né-

Európában 72 millió az alacsony képzettségű munkaképes korúak száma, a munkaerő mint-

met vállalatoknak egyre nagyobb gondot jelent a szakemberek hiánya. Ez a vélemény 2006

egy egyharmada, s egyre kevesebb az olyan munkahely, amely alacsony képzettségűekkel

óta tovább erősödött. Magyarország a felmérés szerint közepes helyet foglal el a 12 vizsgált

is betölthető. A globalizálódó világ munkaerő iránti igényei gyorsan változnak, a foglalkoz-

ország között mind a munkavállalók képzettségével való elégedettség, mind a szakképzett

tathatóság kikényszeríti a folyamatos tanulást. E kényszer hatásai azonban igen eltérőek az

munkaerő kínálata terén. Az azonban figyelemreméltó, hogy sokkal jobb helyezést ért el

egyes országokban. Néhány kivételtől eltekintve a felnőttképzés részaránya eléri a 12,5 szá-

a magyarnál képzettség tekintetében a felmérés alapján szinte minden ország, a balti álla-

zalékos lisszaboni célt az EU-országaiban. A legtöbb ország kiemelt figyelmet fordít az átlag-

mok kivételével, és a szakképzett munkaerő vonatkozásában hat ország, köztük Románia,

nál alacsonyabb képzettségű rétegek, így az időskorúak és bevándorlók foglalkoztatására és

Horvátország és Szlovákia.

az ehhez szükséges képzésre. A magyar felnőttek körében az élethosszig tartó tanulás aránya

142. ábra A vállalatvezetők elégedettsége a munkavállalók képzettségével, illetve a szak-

az egyik legalacsonyabb, mindössze 4-5 százalék, szemben a 10 százalék fölötti EU-átlaggal. 143. ábra Az élethosszig tartó tanulás aránya (a 25-64 évesek közül oktatásban, képzésben

képzett munkaerő kínálatával 2008 Képzettség

résztvevők) 2006 (százalék)

Szakképzett munkaerő kínálata

EE

LV

LT

EE

FI UK

LV

LT

HU

BG

SI

BG

PL

SK

CZ

HU

PL

CZ

SK

SK

RO

RO

1

2

3

1=elégedetlen 5=elégedett Német Kereskedelmi Kamara

4

5

FR EU27 EE 1

2

3

4

5

CZ DE PL PT GR HU BG RO 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Eurostat

156 |


50


Nemzetközi szinten megfigyelhető tendencia, hogy a vállalatok egyre inkább rákényszerül-

Magyarországon köztudottan alacsony az idegen nyelvet jól beszélők aránya, amit a válla-

nek arra, hogy alkalmazottaikat továbbképezzék. A legfejlettebb EU-tagállamokban ez szinte

latok évről évre egyre nagyobb problémának ítélnek. A nyelvtudás feltétele pl. a már em-

általános. Magyarországon az EU átlagnál valamivel alacsonyabb a képzést folytató cégek

lített szolgáltatás kiszervezésnek, de feltétele annak is, hogy a kisebb vállalatok piacot

aránya, és jóval elmarad a szlovén, a cseh, az észt és a szlovák aránytól. Különösen alacsony

szerezzenek külföldön, hogy bekapcsolódjanak a világpiac vérkeringésébe. A hazai felmé-

a kisvállalatoknál a továbbképzés szerepe. Az Eurostat 2005. évi felmérése szerint Magyaror-

rések azt mutatják, hogy – saját bevallás szerint – a lakosság 73 százaléka egyáltalán nem

szágon csak kb. minden tizedik kis- és középvállalatnál folyt belső képzés, szemben a nagy

beszél semmilyen idegen nyelvet, még alapfokon sem. A fiatal korosztályok körében ked-

cégekkel, ahol ez az arány lényegesen magasabb. Kétségtelenül előnyt szerez a munkaerő-

vezőbb a kép: a 16-20 éveseknek csak 33 százaléka nem beszél idegen nyelvet. Tárgyalási

piacon az a fiatal munkavállaló, aki nagyvállalatnál kezd, ahol biztosítják számára a szakmai

szintű nyelvtudással a lakosságnak csak mintegy 3 százaléka rendelkezik, társalgási szintűvel

fejlődést.

11 százalék. Igen nagy különbség van a főiskolai és egyetemi végzettségűek nyelvtudása között: előbbiek 28, utóbbiak 12 százaléka nem beszél idegen nyelvet, így a főiskolai nyelvok-

144. ábra Képzést folytató cégek aránya 2005 (százalék)

tatás erősítése kiemelt fontosságú.

UK

145. ábra A nyelvtudás értékelése a vállalatok megítélése szerint 2008

AT NL

FI

NL

SI

IL

IL

FI

FI

CZ

AT

AT

GR

GR

PT

PT

EE

EE

EE

DE

DE

SK

SI

SI

EU27

EU27

RO

RO

BG

BG

DE

EU27

CZ

CZ

SK

SK

LT

US

US

PT

PL

PL

FR

FR

HU

RO LV PL

UK

UK

HU

HU

JP

JP

ES

ES

1

2

3

4

5

6

BG 0

Eurostat

158 |

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

7

8

9

10

-3

-2

-1

0


1=nem megfelelő 10= megfelelő World Competitiveness Yearbook IMD 2008


1

2

4

FÜGGELÉK

4 .1 . K i e m e l t a d a t b á z i s o k AMECO Az Európai Unió AMECO adatbázisát, amely éves szintű adatokat tartalmaz az EU országairól, a DG Economic and Monetary Affairs állítja össze.

4.2. Egyéb jelentősebb adatforrások European Information Technology Observartory Az Európai Információtechnológiai Obszervatórium (European Information Technology Observatory – EITO) feladata többek között az információ- és kommunikáció-technológiai évkönyv elkészítése az IKT ágazat, illetve az IKT felhasználói számára. A szervezet elemzéseket készít a nyugat-európai információtechnológiai és telekommunikációs piacokról.

EUROSTAT Az Eurostat az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) szerves része. Az ESS az Eurostat mellett

IMD World Competitiveness Yearbook 2008, IMD World Competitiveness Online

tartalmazza a tagországok statisztikai hivatalait, ügynökségeit, valamint központi bankjait,

A World Competitiveness Yearbook (WCY) először 1989-ben jelent meg Svájcban, Lausanne-

a melyek a tagországok, továbbá Izland, Norvégia és Lichtenstein hivatalos statisztikai adatait

ban, az Institute for Management Development kutatóintézet termékeként. A 18 év óta fo-

gyűjtik. A tagországok az EU által megadott szempontok szerint végzik az adatgyűjtést. Az ESS

lyamatosan megjelenő évkönyv elkészítésének kiemelt célja a világ országai versenyképes-

hálózatként működik, melynek tagjaként az Eurostat fő feladata az egyes nemzetek statisztikai

ségének minősítése és számos szempont szerinti rangsorolásuk. A versenyképesség szokásos

mutatóinak harmonizációja és közzététele. Az ESS emellett folyamatos koordinációt folytat

mutatói (termelékenységi index, unit labour cost) mellett kiterjed olyan – a vállalkozások

a nemzetközi szervezetekkel, az OECD-vel, az ENSZ-szel, az IMF-fel és a Világbankkal.

környezetét meghatározó – indikátorokra, amelyek a gazdaság működésének hatékonyságát

KSH

nagyban befolyásolják. A WCY 51 fejlett és fejlődő országot fog át. Több mint 300 versenyké-

A Központi Statisztikai Hivatal nagy múltú, a kormány közvetlen felügyelete alá tartozó,

pességi kritérium szerint állítja sorrendbe az országokat, a következő területek szerint rendsze-

szakmailag önálló, országos hatáskörű szerv. Feladata adatfelvételek megtervezése, adatok

rezve: gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság, infrastruktúra.

felvétele, feldolgozása, tárolása, elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme. A hiva-

A WCY egyrészt statisztikai adatokat, másrészt mintegy 4000 válaszadó szakember által kitöl-

tal adatokat szolgáltat az országgyűlés és a közigazgatás szervei, a társadalmi szervezetek,

tött kérdőíves felmérés eredményeit tartalmazza. Az IMD World Competitiveness Online-on

az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos élet, a gazdasá-

hosszabb idősorok is elérhetők.

gi szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek, a külföldi felhasználók részére. OECD Az OECD 30 tagországot foglal magában, melyeket a demokratikus kormányzás, valamint a piacgazdaság iránti elkötelezettség jellemez. A szervezet folyamatos aktív kapcsolatot tart fenn 70 szervezeten kívüli országgal, nemzeti kormánnyal, valamint civil szervezetekkel. Tevékenysége – gazdasági és társadalmi szinten egyaránt – a makroökonómiai elemzésektől kezdve a kereskedelmi, oktatási tevékenységen keresztül a tudományos kutatás-fejlesztésre is kiterjed. Az OECD adatbázisai a tagországok gazdasági- és társadalomstatisztikai adatait, mutatóit tartalmazzák.

160 |

International Railway Statistics A vasúti közlekedés nemzetközi statisztikai adatait tartalmazó kiadvány, amelyet a vasutak 1922-ben alakult nemzetközi szövetsége (International Union of Railways, Paris) ad ki. KPMG’s Corporate Tax Rate Survey 2007 A KPMG Nemzetközi Adóügyi és Jogi Központja évente publikálja a vállalati adókulcs-felmérést. Az 1993-ban indult felmérés jelenleg 69 országra terjed ki, többek között 30 OECD tagállamra, valamint számos ázsiai, illetve latin-amerikai országra. A felméréshez a helyi KPMG adóirodák biztosítják az adatokat.


4 . f e j e z e t | F Ü GGELÉK

Transparency International

World Roads Statistics

A Transparency International nemzetközi civil szervezet, amelynek célja a korrupció globális és

A közutak független nemzetközi szervezetének (The International Road Federation) 1958 óta

lokális felszámolása. A szervezet saját statisztikai adatbázissal rendelkezik.

megjelenő statisztikai kiadványa.

UN Human Development Report 2007

World Trade Organization

Az ENSZ jelentése kétfajta statisztikai információt tartalmaz: a társadalmi fejlődés egyes indi-

A World Trade Organization (WTO) az egyetlen nemzetközi szervezet, amelynek tevékenysége

kátorait, amelyek képet nyújtanak a társadalmi fejlődésről, valamint fejezetenként tematikus

a nemzetközi kereskedelmet szabályozó előírások elemzésére, befolyásolására, módosítására

összehasonlítást az egyes országokról. A jelentést évente publikálják, elég nagy késéssel.

irányul. A WTO honlapja on-line keresőfelülettel rendelkezik, amely tagországainak legfontosabb kereskedelmi statisztikáit tartalmazza.

UNCTAD World Investment Report 2007 Az 1991 óta évente megjelenő World Investment Report 2006 (WIR) a működőtőke áramlás legfrissebb folyamataiba enged betekintést. A jelentés függelékében 196 országra vonatkozó adatok szerepelnek a működőtőke áramlásról és állományról. WEF The Global Competitiveness Report 2007-2008 A Global Competitiveness Report 1979 óta jelenik meg a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) Globális Versenyképességi Programja keretében. A kiadvány, amelynek összeállításában neves szakemberek, köztük Michel Porter is részt vesz, egyes országok versenyképességét két index (Növekedési Versenyképességi Index – GCI, illetve Üzleti Versenyképességi Index – BCI) segítségével elemzi. E két index nyilvánosan hozzáférhető adatokból, valamint 103 országban folyó felméréséből (Forum’s Executive Opinion Survey) épül fel. A felmérés keretében közel 9000 üzleti vezető nyilváníthatja ki véleményét az üzleti környezet egyes tényezőiről. World Bank, Doing Business in 2008 A Világbank Doing Business adatbázisa a vállalatok szabályozási környezetét fogja át, nemzetközileg összehasonlítható mutatószámok alapján 175 ország gazdaságára vonatkozóan. World Development Indicators 2007 A World Development Indicators (WDI) a Világbank évente megjelentetett, fejlettséget és fejlődést mérő és bemutató kiadványa. A 2006. évi kiadvány 80 táblázatba rendezve 6 fő fejezet szerint (Világ, Társadalom, Környezet, Gazdaság, Piacok, Globális kapcsolatok) több mint 900 indikátort tartalmaz.

162 |



4.3. Rövidítések magyarázata ADSL Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line = aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) technológiával a hagyományos (analóg) telefonvonal nagysebességű internetezésre alkalmas digitális vonallá alakítható. Az adatkommunikáció két irányának (feltöltés és letöltés) sebessége eltérő (aszimmetrikus), a legtöbb internetező számára fontos letöltési irány sokkal gyorsabb, mint az általában alig használt feltöltési irány. APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal CIS Community Innovation Survey. Az EU kutatás-fejlesztéssel és innovációval kapcsolatos felmérése. BRIC-országok Brazília, India, Kína, Oroszország CRM Costumer Relationship Management (ügyfélkapcsolat-kezelés) DSL Digital Subscriber Line (digitális előfizetői vonal) ERP Enterprise Resource Planning (vállalati erőforrás tervezés)

GINI-KOEFFICIENS A jövedelem-eloszlás egyenlőtlenségét kifejező mutató. Értéke 0, ha teljes jövedelemegyenlőség valósul meg (azaz mindenki jövedelme egyenlő), és 100 a teljes egyenlőtlenség esetén (vagyis minden jövedelmet egyetlen háztartás kap meg). HDI A Human Development Index (Humán Fejlettség Indexe) a születéskor várható átlagos élettartamot, az iskolázottsági szintet és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerőparitáson mért értékét összesíti egy mérőszámban. IKT Információs és Kommunikációs Technológia ISDN Integrated Service Digital Network (ISDN) egy olyan telekommunikációs szolgáltatás, amely a hálózatokat digitális vonalon, termináladapter segítségével köti össze. KKV Kis- és középvállalatok K+F Kutatás-fejlesztés NSF National Science Foundation. Az Amerikai Egyesült Államokban 1950-ben létrehozott független szervezet, amely a tudományos kutatást és fejlesztést támogatja.

FDI Foreign Direct Investment (külföldi működőtőke befektetés) GDP Gross Domestic Product. Az előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke.

164 |



ORSZÁG RÖVIDÍTÉSEK

5 Á B R A J E G Y Z É K

AT – Ausztria

GR – Görögország

PL – Lengyelország

BG – Bulgária

HU – Magyarország

PT – Portugália

1. ábra

Összevont versenyképességi rangszám, 2000-2008

CN – Kína

IE – Írország

RO – Románia

2. ábra

Az összevont versenyképességi rangszám komponensei, 2000-2008

CZ – Csehország

IL – Izrael

RU – Oroszország

3. ábra

Világgazdasági növekedési ütemek 2000-2007 (előző év=100, százalék)

DE – Németország

IT – Olaszország

SK – Szlovákia

4. ábra

A GDP éves növekedési üteme 2006, 2007 (előző év=100, százalék)

EE – Észtország

JP – Japán

SL – Szlovénia

5. ábra

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 2007 (EU27=100, százalék)

ES – Spanyolország

LT – Litvánia

UK – Egyesült Királyság

6. ábra

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU egyes régióiban 2006 (euró)

FI – Finnország

LV – Lettország

US – USA

7. ábra

Az egy főre jutó GDP Magyarország régióiban 2000 és 2005 (Magyarország=100, százalék)

FR – Franciaország

LU – Luxemburg

8. ábra

A jövedelmi egyenlőtlenség mértéke (Gini koefficiens) 2005

9. ábra

A humán fejlettség mértéke 2000, 2005 (HDI index, pont)

10

17

18 19 20 21

22 23

PC

10. ábra A születéskor várható élettartam 2000, 2005 (év)

Személyi számítógép

11. ábra Egészségben és betegségben megélt átlagos életkor 2006 (év) 12. ábra Dohányzás és alkoholfogyasztás 2007

11

24 25

26

PISA-TESZT

13. ábra Iskolázottsági index 2000, 2005 (százalék)

A fejlett ipari országok (OECD) megbízásából PISA (Programme for International Student

14. ábra A gazdaság energiaigényessége – bruttó belföldi energiafelhasználás/GDP 2005

Assessment) néven átfogó nemzetközi felméréssorozat folyik a világban, amelynek célja az

oktatás hatékonyságának és eredményességének mérése.

15. ábra A széndioxid kibocsátás intenzitása 2005 (a GDP egymillió dollárjára jutó metrikus tonnában)

29

16. ábra A megújuló energiaforrások aránya az összes energia felhasználásból 2004 és 2008 (százalék)

31

(kilogramm kőolajegyenérték/1000 euró)

27

28

PPP

17. ábra A vállalatok egészséggel, biztonsággal és környezettel kapcsolatos felelősség vállalása 2008

Purchasing Power Parity (vásárlóerőparitás) a hazai árszínvonal és a nominális árfolyamon

18. ábra Az export volumen változása a világgazdaságban 2004-2007 (előző év=100) százalék

hazai valutában kifejezett külföldi árszínvonal hányadosa. Ha ez 1 alatt van, akkor a nemzeti

19. ábra Az export volumen alakulása a régió országaiban 2000-2007 (2000=100, százalék)

valuta alulértékelt, ha 1 felett, akkor felülértékelt.

20. ábra Az exportvolumen változása 2007 (százalék)

31

32

33

34

21. ábra A magyar export volumenének alakulása a legfontosabb partnerországok szerint 2002-2007

ULC

Unit Labour Cost (a termelés egységére eső munkaerőköltség)

22. ábra Részesedés a világ áruexportjában 2007 (százalék)

(2002 = 100, százalék)

35 36

23. ábra Részesedés a világ szolgáltatás-kereskedelmében 2007 (százalék)

37

UNCTAD

24. ábra Magyarország részesedése néhány áru és szolgáltatás világexportjában 2007 (százalék)

United Nations Conference On Trade and Development, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési

25. ábra Részesedés a világexportból – Gépipari termékek 2007 (százalék)

Szervezete.

26. ábra Részesedés a világexportból – Irodagépek és távközlési berendezések 2007 (százalék)

39

27. ábra Részesedés a világexportból – Élelmiszeripari termékek 2007 (százalék) 28. ábra Részesedés a világexportból – Mezőgazdasági termékek 2007 (százalék) 29. ábra Részesedés a világexportból – Vegyipari termékek 2007 (százalék)

166 |

38

40

41 41

42


5 . f e j e z e t | Á B RAJEGYZÉK

30. ábra Részesedés a világexportból – Textilipari termékek 2007 (százalék) 31. ábra Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány 2006 (dollár) 32. ábra

55. ábra Az adóbevételek megoszlása a fő adófajták szerint 2006 (százalék)

42

56. ábra Az üzleti környezet tényezői mint a gazdálkodás korlátai a KKV-szektorban 2007 (az említések

43

A világ működőtőke-import állományában való részesedés 2006 (százalék)

33. ábra A világ működőtőke-export állományában való részesedés 2006 (százalék)

44

százalékában)

69

45

57. ábra

Munkaerőpiaci szabályozás 2000 és 2008

34. ábra Külföldi tőkebefektetések értéke és részaránya Magyarországon a legnagyobb befektető

58. ábra Versenyszabályozás 2000 és 2008

59. ábra A cégek etikai kultúrája 2007 és 2008

országok szerint 2006. december (Mrd Ft és százalék)

46

35. ábra A német működőtőke-befektetések állománya 2006 (millió euró)

68

60. ábra Korrupció 2000 és 2008

47

70

71 72

73

36. ábra A német cégek befektetési elégedettsége (Ma ismét Magyarországot választaná befektetési hely-

61. ábra Az adófizetés elkerülése 2000 és 2008

színnek?) 2008 (a válaszolók százalékában)

62. ábra Jogbiztonság 2000 és 2008

37. ábra

A munkatermelékenység szintje (GDP/munkaóra) vásárlóerő paritáson 2007

63. ábra Az adózásra fordított idő 2007 (óra/év)

(USA=100, százalék)

64. ábra A vállalatalapítás időigénye 2004 és 2008 (nap)

48

49

74

75 76 77

38. ábra A munkatermelékenység – egy foglalkoztatottra jutó GDP vásárlóerőparitáson – az EU27

65. ábra Az adminisztrációs terhek aránya a GDP-ben (százalék) és azok 25 százalékos csökkentésével

átlagához viszonyítva 1997-2007 (százalék)

50

elérhető GDP növekedés 2025-ig (százalékpont)

39. ábra A munkatermelékenység (egy munkaórára jutó GDP) változása 2006, 2007 (előző év=100)

66. ábra A hitelhez jutás feltételei 2000 és 2008

67. ábra

(százalék)

53

40. ábra A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága 2008

52

79

A külföldi működőtőke befektetések ösztönzése 2000 és 2008

68. ábra A vállalati igazgatótanácsok hatékonysága 2000 és 2008

41. ábra

Egységnyi munkaerőköltség (ULC) alapú reálárfolyam indexek 2000-2007 éves átlaga

69. ábra A politikusok iránti közbizalom 2000 és 2008

(százalék)

70. ábra A kormányzati költekezés 2000 és 2008

83

71. ábra A központi bank politikája 2000 és 2008

84

53

42. ábra Egy munkaórára jutó munkaerő-költségek 2006 (euró)

54

43. ábra A mérnökök és az autószerelők átlagkeresete a világ nagyvárosaiban 2006

72. ábra A fekete és szürke gazdaság 2000 és 2008

73. ábra Az infrastruktúra minősége 2008

(éves bruttó bér USD)

55

78

80

81

82

85

86

44. ábra Fajlagos munkaköltségek (ULC) alakulása a feldolgozóiparban 2000-2006 átlaga, 2007

74. ábra A beruházási ráta (beruházás/GDP) és a beruházások volumenének alakulása Magyarországon

(előző év=100) százalék

56

45. ábra Irodabérleti díjak 2007 (dollár/nm/év)

Az ipari gáz ára 2007 (euró/GJ)

48. ábra Mobiltelefon költségek (helyi hívás díja) 2006 (dollár/perc) 49. ábra Az összes adóbevétel a GDP arányában 2006 (százalék)

51. ábra Általános forgalmi adó kulcsok 2008 (százalék)

A gyorsforgalmi utak hossza 2000-2007 (km)

78. ábra

A vasúthálózat sűrűsége 2006 (egy négyzetkilométerre jutó sínek hossza) km

80. ábra

64

54. ábra Tőke- és vagyonadók a GDP arányában 2006 (százalék)

77. ábra

79. ábra A vasúti közlekedés minősége 2008

62

52. ábra Béradók a munkabérköltségek arányában 2006 (százalék)

168 |

60

63

53. ábra Kötelező tb-járulék a GDP arányában 2006 (százalék)

88

76. ábra A közúthálózat sűrűsége (egy négyzetkilométerre jutó utak hossza, km) 2005

58

59

50. ábra Vállalati nyereségadó kulcsok 2008 (százalék)

87

75. ábra Állami beruházások/GDP 2004-2007 átlaga (százalék)

57

46. ábra Az ipari elektromos áram díja 2007 (euró/100 KWh) 47. ábra

1990-2007 (előző év=100) százalék

66 67

65

89

90 91

92

A légi közlekedés minősége 2008

93

81. ábra Az energiaellátás minősége 2008

94

82. ábra A kiadott építési engedélyek és a használatba vett lakások száma 1997-2007 83. ábra Ezer lakosra jutó PC-k száma 2007 (darab)

95

97

84. ábra Internet kapcsolattal rendelkező háztartások aránya 2007 (százalék)

98



85. ábra Internet használat a felhasználás célja szerint 2007 (százalék) (az internetező lakosok

109. ábra A matematika és a természettudományok oktatása 2007

110. ábra A gazdasági-társadalmi reformok elfogadása 2008

százalékában)

99

124

86. ábra A számítógépes ismeretekkel nem rendelkezők aránya 2005 (a 16-74 éves korosztályban,

111. ábra A vállalkozások vezetésének hatékonysága 2008

112. ábra A K+F szolgáltatások és képzés helyi elérhetősége 2008

százalék)

100

87. ábra DSL-lefedettség 2007 (százalék, a lakosság arányában)

101

88. ábra 100 főre jutó internet kapcsolatok száma 2007 (százalék)

113. ábra A tudományos kutatóhelyek színvonala 2008

123

125 126

127

114. ábra A vállalkozások és az egyetemek közötti tudástranszfer 2008

102

128

89. ábra A teljes mértékben online módon intézhető e-kormányzati szolgáltatások aránya 2007

115. ábra A szellemi tulajdon védelme 2008

116. ábra A csúcstechnológiai kivitel aránya az összes kivitelből 2006 (százalék)

(százalék)

103

129 130

90. ábra A közhivatalokkal interneten keresztül ügyintézést kezdeményező vállalkozások aránya 2007

117. ábra Értékláncok jelenléte és a vállalatok innovációs kapacitása 2007

118. ábra Szabadalmi teljesítmény (belföldön bejelentett szabadalmak száma/ezer vállalati

(százalék)

104

91. ábra Közhivatalokkal interneten keresztül ügyintézést kezdeményező lakosok aránya 2007

119. ábra Az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalmak száma 1977-2007

(százalék)

105

92. ábra Az online közszolgáltatások igénybevétele a kínálat arányában (százalék) 93. ábra

Szélessávú internet-penetráció a háziorvosi praxisban 2007 (százalék)

kutató) 2008

131

132

120. ábra Tudományos teljesítmény 2005

106

134

121. ábra A népesség éves átlagos változása 2004-2007 (százalék)

107

133

135

94. ábra Az egyes egészségügyi szolgáltatókkal IT-n keresztül kapcsolatban lévő háziorvosok aránya

122. ábra A 65 évesnél idősebb népesség aránya a teljes népességből 2007 (százalék)

123. ábra Függőségi ráta (15 évnél fiatalabbak és 64 évnél idősebbek/15-64 évesek) 2007 (százalék)

2007 (százalék)

108

95. ábra A PC-t igénybe vevő alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest 2007 (százalék) 96. ábra A honlappal rendelkező vállalkozások aránya 2006 (százalék)

109

97. ábra Az online módon értékesítő vállalkozások aránya 2007 (százalék)

124. ábra A munkaórák alakulásának „tényezői” Magyarországon 2000-2007 (2000=100) százalék 125. ábra Ledolgozott munkaórák száma/fő/év 2000-2007

110

126. ábra A foglalkoztatási ráta 2007 (százalék)

111

128. ábra A nők aránya a foglalkoztatottakon belül 2007 (százalék)

99. ábra Az online módon megrendelést végző vállalkozások aránya 2007 (százalék) 100. ábra Az eBusiness felhasználási módjai 2007 (százalék)

113

114

101. ábra A K+F ráfordítások a GDP arányában 2006 (százalék)

102. ábra A vállalkozási K+F ráfordítások a GDP arányában 2006 (százalék)

142 143

130. ábra Az inaktívak aránya a népességen belül 2007 (százalék)

144

145

132. ábra Tartós munkanélküliségi ráta 2007 (százalék)

116

103. ábra A K+F ráfordítások vállalati méret szerinti megoszlása 2006 (százalék)

141

129. ábra A részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2006 (százalék)

131. ábra A munkanélküliségi ráta 2007 (százalék)

115

146

133. ábra A 25 évnél fiatalabbak munkanélküliségi rátája 2007 (százalék)

117

147

104. ábra A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek vállalati K+F kiadásainak aránya, valamint

134. ábra A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 2006 (százalék)

135. ábra A 15 évesek matematikai készsége és tudományos érdeklődése 2006 (pont)

árbevétel-arányos K+F intenzitásuk 2005 (százalék)

118

105. ábra A kockázati tőkebefektetések állományának a GDP-hez viszonyított aránya 2005 (százalék) 106. ábra A kockázati tőke elérhetősége és a vállalati K+F kapcsolata 2007 107. ábra A kutatók létszáma gazdasági szektorok szerint 2006

120

121

119

138

140

127. ábra A foglalkoztatási ráta 1996-2007 (százalék)

112

137

139

98. ábra Az internetes értékesítésből származó bevételek aránya a vállalkozások összes bevételében 2007 (százalék)

136

148 149

136. ábra Az alap-, a közép- és a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-64 éves népességben

2003 (százalék)

150

137. ábra A felsőfokú végzettségűek aránya a 25-34 éves népességben 2005 (százalék)

151

108. ábra A Ph.D. hallgatók aránya a műszaki és természettudományos területeken 2006 (a 20-29 éves

138. ábra A felsőfokú természettudományos és műszaki végzettségűek száma a 20-29 éves népességre

170 |

korosztály arányában, százalék)

122

vetítve 2006 (fő/1000 fő)

152



139. ábra Az oktatási rendszer igazodása az üzleti szféra igényeihez 2008 140. ábra A felsőoktatás igazodása az üzleti szféra igényeihez 2008

153

154

141. ábra Kiváló műszaki szakemberek jelenléte a munkaerőpiacon 2008

155

142. ábra A vállalatvezetők elégedettsége a munkavállalók képzettségével, illetve a szakképzett munkaerő

kínálatával 2008

156

143. ábra Élethosszig tartó tanulás aránya (a 25-64 évesek közül oktatásban, képzésben résztvevők) 2006

(százalék)

157

144. ábra Képzést folytató cégek aránya 2005 (százalék)

158

145. ábra A nyelvtudás értékelése a vállalatok megítélése szerint 2008

172 |

159

VERSENYKÉPESSÉGI ÉVKÖNYV 2008

Recommend Documents