3. óra Versenyjog
VERSENY A GAZDASÁGI ALKOTMÁNYBAN
Alkotmány
Alaptörvény
Következtetés
Preambulum: jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése, amely a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot valósítja meg
Nemzeti hitvallás nem tartalmaz kifejezett rendelkezést
A versenyben kiszolgáltatott egyén állami védelmét jelenti. Ehhez képest az Alkotmánybíróság a magánosítást és a szakszervezeti tevékenységet hozta ezzel összefüggésbe (magántulajdon, magán kezdeményezés) A magánosítást is inkább az átmenthez kapcsolta. Ha az átmenet megvalósult, akkor az utalás is felesleges. Viszont hozzá kapcsolódik a tisztesség, ami megjelenik. Ez többlet kötelezettséget, a minden féle erőfölénytől (kartell is) való védelmet feltételezi.
Alkotmány 9. § (1) bekezdés: Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, […]
Alaptörvény Következtetés Bolgár, olasz alkotmány sem tartalmazza a Nem tartalmazza, piacgazdaság elismerését. Ettől még az helyette: Alaptörvény gazdasági rendje a piacgazdaság Alapvetés M. cikk (1) talaján áll: 1. Az AB szerint intézményvédelmi bekezdése: Magyarország gazdasága kötelezettség áll fenn, egyes alapjogok (munka, foglalkozás, vállalkozás, tulajdon, az értékteremtő munkán tulajdonformák egyenlősége) védelmén és a vállalkozás keresztül nyilvánul meg és ezek az alapjogok az szabadságán alapszik Alaptörvényben is szerepelnek. 2. A piacgazdaság feltétele a szabad verseny biztosítása és ez elismert; 3. A verseny a vállalkozás jogát engedi kibontakozni az AB szerint. Visszafele is érvényes a következtetés, hogy a vállalkozás szabadságának deklarálása a piacgazdaság tételének elismerését jelenti. Az AB a piacgazdaságot amúgy sem tekintette önálló alkotmányossági mércének. Erre alkotmányellenességet csak szélsőséges esetben enged alkalmazni
Alkotmány
Alaptörvény
9. § (1) bekezdés: […] amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
Nem tartalmazza
9. § (2) bekezdés: a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
Következtetés
AB szerint önmagában nem is értelmezhető. Az már nem egyértelmű, hogy minek a konkretizálása. Jogegyenlőség és verseny/vállalkozás szabadság vagy a tulajdonhoz való jog és jogegyenlőség. Mindegyik levezethető azonban az Alalptörvényből Alapvetés M. cikk (2) Majdnem szó szerint a bolgár alkotmány bekezdés:Magyarorsz szövege. A tisztesség erkölcsi értékítéletet ág biztosítja a közvetít, a szociális piacgazdaság sajátja. tisztességes gazdasági Ennek fényében kell érteni az erőfölényt verseny feltételeit. is, amely mindenféle piacai hatalmat (a Magyarország fellép kartelleket is) lefed. De a gazdasági az erőfölénnyel való verseny feltételeinek biztosításából is ez visszaéléssel következik. szemben, és védi a alkotmánybíróság szerint a gazdasági fogyasztók jogait. verseny elismerése és támogatása azt jelenti, hogy az állam annak meglétét és működését biztosítja
Alkotmány
Alaptörvény
Következtetés
10. § (2) bekezdés: az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
38. § (2) bekezdése: az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
Az EU-ban sincs monopólium alapítási tilalom: pl. olasz dohány kiskereskedelem, francia temetkezés. Tiltott az import kizárólagosság valamint a vállalatoktól versenyjogot sértő magatartás megkövetelése. Pl francia köny viszont eladási ár megkötés. Egyedileg vannak kötelezve az alanyok.
A gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, hanem • a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az Alkotmány 9. § (2) bekezdése értelmében az államnak is feladata. A versenyszabadság állami elismerése és támogatása megköveteli a vállalkozáshoz való jog és a piacgazdasághoz szükséges többi alapjog objektív, intézményvédelmi oldalának kiépítését. Elsősorban ezeknek az alapjogoknak az érvényesítése és védelme által valósul meg a szabad verseny, amelynek – a piacgazdasághoz hasonlóan – külön alkotmányossági mércéje nincs. Az Alkotmánybíróság a piacgazdaság, a versenyszabadság és más hasonló államcélok alkotmányellenes megsértését csak szélsőséges esetben állapítja meg, ha az állami beavatkozás, fogalmilag és nyilvánvalóan ellentétes az államcéllal. [818/B/1997. AB határozat, ABH 1998. 759, 761.; Lásd még: 21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994. 117, 120.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200]
Állami beavatkozás versenyjogi korlátai a piaci viszonyokba
MAGYAR JOG
Alkotmányossági korlát – lényegében nincs •
• • •
•
Az Alkotmánybíróság a 33/1993. (V. 28.) AB határozat indokolásában kifejtette, hogy az Alkotmány - a piacgazdaság deklarálásán túl- gazdaságpolitikailag semleges. Az Alkotmányból az állami beavatkozás nagysága, ereje, még kevésbé annak tilalma közvetlenül nem vezethető le. az Alkotmánybíróság 21/1994. (IV. 16.) határozatában a piac, illetve verseny korlátozásának két módját is elismerte alkotmányosnak. Az egyik, amikor a korlátozás magát a szabad piac fenntartását szolgálja. alkotmányos lehet a piac korlátozása a piac szabadságától teljesen független alapjogok és alkotmányos érdekek miatt is: pl. környezetvédelmi, egészségügyi, vagy éppen honvédelmi okokból. Ebből következően – ellenkező előjellel tehát – elismerte az Alkotmánybíróság, hogy lehet alkotmányellenes a piac korlátozása, de nem a piacgazdaság elvébe ütközés, hanem az attól teljesen független olyan korlátozása miatt is, amely valamely alapjogot sért. Ez nagyon magas küszöb. Alkotmánybíróság gyakorlatában a piacgazdaság ezért vált semleges értékelési szemponttá: soha nem a piacgazdaság (és annak feltétele a versenyszabadság) korlátozásának van alkotmányos relevanciája ugyanis, hanem az annak megvalósítását szolgáló valamely alkotmányos jog (alapjog, diszkrimináció) esetleges sérelmének
Korlát: közigazgatási döntések • Tpvt. 85. § – versenyhatóság a verseny szabadságát sértő közigazgatási határozat módosítására, illetve visszavonására szólíthatja fel a közigazgatási szervet. – Amennyiben ennek a felszólításnak adott szervezet 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a hivatal a megyei bíróság előtt pert kezdeményezhet, kivéve, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy véév már eltelt.
EU JOG
EU gazdasági alkotmányossága • EUMSZ 119. cikk (1): az Unió tevékenysége magában foglalja egy olyan gazdaságpolitika bevezetését, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának szoros összehangolásán, a belső piacon és a közös célkitűzések meghatározásán alapul, és amelyet a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban valósítanak meg. • Erre figyelemmel az Európai Bíróság több döntésében is hangsúlyozta, hogy EU gazdasági alkotmányának alapvető elve a verseny • A tisztességes verseny, mint közérdek jogkorlátozást (lényegében a féktelen versenypiaci magatartás korlátozását) is eredményezhet, ha szükséges és arányos, az EUI versenyszabályok ezt a szükségességi arányossági beavatkozási mércét megütik (AB is elismeri) • A tisztességes versenyt védő szabályok érvényesülésének nemzeti korlátozása (EUMR 21., effet utile, 106. cikk) • Verseny korlátozásának keretei (magyar vonatkozása csak a Tpvt. 85. §)
EU korlátok főbb elemei • Fúziók: EU joghatóság alá tartozó fúziót a tagállam csak kivételesen vizsgálhat meg • 101-102: A tagállam nem fogadhat el olyan intézkedést, amellyel az EUMSz 101-102 hatályosulását eredményességétől megfosztaná. Fellépés ellene – Effet utile (bíróság előtt) – EUMSz 106: közvetlen Bizottsági • Árukereskedelmi monopólium nem eredményezhet tagállamok közötti diszkriminációt • Állami támogatások tilalma
Fúziók • Fúziós rendelet 21 (4) bekezdés lehetővé teszi, hogy a tagállamok a jogos érdekeik védelmére megfelelő intézkedéseket tegyenek (például egy Bizottság által engedélyezett összefonódást megtiltsanak a területükön), ha ezek az érdekek a közösségi jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel összhangban állnak. A fúziós rendelet a közbiztonságot, a média pluralitását és a prudenciális szabályokat jogos érdekeknek tekinti, amelyekre hivatkozással a szándékolt nemzeti intézkedés előtt nem kell a Bizottsághoz bejelentéssel sem élni.
News Corp./Sky – EUMR 21. (4) • Bizottság 2010 év végén engedélyezte, hogy a NewsCo irányítást szerezzen a Sky felett • Horizontálisan kevés átfedés volt • Vertikálisan a legfontosabbak: – a versenytárs újságkiadók korlátozása azáltal, hogy a Sky és NewsCo képes lesz Sky illetve a NewsCo nyomtatott, on-line és tablet kiadásainak vegyes, együttesen olcsóbb előfizetéssel való kombinálására (mixed bundling) > a lapokat pusztán árképzéssel nem lehet kiszorítani (nem ez a legfontosabb), on-line verzió: még sokan ingyenesek – Sky versenytársak nem tudnak a NewsCo lapokban hirdetni > máshol tudnak • A Bizottsági bejelentést követő napon a BIS kérte az Ofcom-ot, hogy vizsgálja meg a tranzakció pluralizmusra hatását. Az Ofcom 2011 elején javasolta a tranzakció CC elé utalását részletesebb vizsgálat céljából ezért a News vállalásokat tett amiket később visszavont, majd a CC vizsgálat folyományaként végül az egész tranzakciótól elállt.
Effet utile • Az Európai Bíróság a Van-Eycke ügyben rögzítette azokat az eseteket, amikor egy állami intézkedés az EUMSz versenyszabályait a hatásosságuktól megfosztja: – – – –
(i) tagállam megköveteli, (ii) elősegíti, (iii) megerősíti a 101., 102. cikkebe ütköző megatartást, vagy (iv) jogalkotói hatalmáról lemondva a gazdasági élet szereplőire delegál
Állami árszabályozás • egy állami intézkedés versenyt sértő hatásai miatt nem sérti a közösségi jogot. • Nem volt így jogsértő – Banki kamatok mértékének állami maximalizálása – Arra vonatkozó tilalom a biztosítás közvetítőknek, hogy a jutalékot a végső ügyfeleknek tovább adják. – Kisker üzemanyag szabályozás – az a francia szabályozás, amely megkövetelte a könyveken feltüntetett ár szerinti eladást, minthogy a Bíróság szerint ezzel az állam nem megállapodás megkötésére kötelezte a kiadókat és kereskedőket, hanem a kiadók/importőrök egyoldalú magatartását írta elő
Piaci döntéshozatal • Az állam bevonhatja a döntéshozatalba a vállalkozásokat is, de nem kaphatják meg a jogot, hogy az állam szerepét átvéve, saját érdekeik szerint szabályozzák üzleti magatartása • Például az olasz vámügynökök saját üzleti érdekeik mentén szabályozhatták a szolgáltatásuk árát, mint vállalkozásuk társulása állami felhatalmazás alapján • A jogsértés szempontjából az a kérdés, hogy – a kormányzat a testület döntésétől eltérhet-e (az ügyvédi díjakat a kamara terjesztette elő, de a miniszter nem volt az előterjesztéshez kötve, attól eltérhetett; Ezzel szemben a francia konyakszektor szereplőit tömörítő szövetség által elfogadott kvótát a miniszter rendelettel kihirdette) – Ha pedig nem a döntéshozó testületben többségben vannak-e a kormányzat képviselői vagy iparágtól független szakértők (a helyi szabályozás polgármesteri engedélyhez kötötte az új üzlet nyitását a településen, de az engedély kiadása egy olyan helyi testület kötelező véleményén múlott, amelyben a már üzlettel rendelkezők is tagok voltak, igaz kisebbségben)
106. cikk • Az effet utile elv speciális megnyilvánulási formája az EUMSz 106. cikk, amely a tagállamoknak tiltja, hogy állami, kizárólagos vagy különleges vállalkozások irányában Szerződéssel ellentétes intézkedéséket hozzanak vagy tartsanak fenn. A rendelkezés specialitását az effet utile elvhez képest a hatóköre adja: az állammal különleges viszonyban álló vállalkozások vonatkozásában tiltja a tagállamoknak a Szerződéssel ellentétes intézkedések meghozatalát. A rendelkezés szubszidiáris és külön ki is emeli a diszkrimináció tilalmát valamint a 101-102. cikkeket, amelyekbe az állami intézkedés nem ütközhet • A leggyakrabban a 106. cikk a 102. cikkek együtt került alkalmazásra, amikor a tagállamok a speciális erőfölényben lévő vállalkozásokra olyan kötelezettségeket róttak, azokat olyan helyzetbe hozták, amelyek egyébként autonóm viselkedés esetén erőfölénnyel való visszaélését valósítottak volna meg (pl.: Höfner, RTT)
Kizárólagos jog alapítása • Höfner: a kizárólagos joggal rendelkező képtelen volt a kereslet kielégítésére, miáltal nem tudta elkerülni az erőfölénnyel való visszaélést. (vagyis önmagában a domináns pozíció létrehozása nem volt jogellenes) • RTT: kapcsolódó piacra kiterjedő átvetítés • Corbeau: Bíróság nem is vizsgálta az erőfölénnyel való visszaélést, hanem a 106. cikk (1) bekezdését együtt olvasta a (2) bekezdésbe foglalt kivétel szabállyal és azt vizsgálta, hogy a monopólium fenntartása valamilyen közérdekből kerül-e sor és annak biztosításához szükséges és arányos-e. Ez a vélelem a Bíróság szerint nem áll meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásról leválasztható, azt nem veszélyeztető, többlet szolgáltatásokat biztosító tevékenységek esetében.
EUMSz 37. cikk •
• • •
•
Míg a 106. cikk szolgáltatási, addig a 37. cikk a diszkriminatív tagállami árukereskedelmi monopólium kiigazítását követeli meg. Az EUMSz 37. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamok minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot kiigazítanak oly módon, hogy az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vonatkozóan a tagállamok állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés. Vagyis a tagállamoknak úgy kell kialakítaniuk a kereskedelmi jellegű állami monopóliumaikat, hogy azok a tagállamok között a termelés és a forgalmazás tekintetében ne jelentsenek diszkriminációt A rendelkezés olyan árukereskedelmi monopóliumokra vonatkozik, amely diszkriminálja a külföldi forgalmazókat. Például valamely áru kizárólagos importjára vonatkozó állami monopólium fogalmilag ilyen diszkriminációt valósít meg Vagyis a monopólium léte önmagában nem, csak akkor kifogásolható, ha képes a tagállamok közti kereskedelem torzítására. a monopólium, kizárólagos jog diszkriminatív hatása annál inkább jelentkezik a tagállamok közötti kereskedés vonatkozásában, minél inkább a vertikális lánc felső szegmenseiben helyezkedik el. Például míg jogsértést valósított meg a görög kőolajimport 65%-ára alapított kizárólagos jog az olasz dohány-kiskereskedelmi koncessziók nem ütköztek az EU jogba
VERSENYJOG HATÁLYA
Tárgyi • Piaci magatartás = vállalkozás (tárgyi hatály=személyi hatály) – Autonóm – Átfogó üzletpolitikája • Tpvt.: kivéve ha törvény eltérően rendelkezik – a felhatalmazásnak törvényben kell testet öltenie (vagy arra egyértelműen visszavezethetőnek lennie), továbbá ki kell, hogy tűnjék az a kivételes jogalkotói szándék, hogy a versenytörvény főszabályként minden gazdasági ágazatban akadálymentes érvényesülése elvének gátat szabjon. – Vj-100/2002 – Kizárólagos jog alapítása önkormányzati rendelettel egyes temetői szolgáltatások nyújtására • a törvénnyel azonos elbírálás alá esik a törvényre egyértelműen visszavezethető alacsonyabb szintű jogszabály Vj-63/2009 • 2012. évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
Dinnye ügy • • •
• •
Július közepe: VM megegyezik az áruházláncokkal, hogy a dinnye min. ár 99 Ft/kiló Augusztus 30-án eljárás indult: ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a SPAR és a TESCO, továbbá a Magyar Dinnye Szövetség és a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács ellen Október 8: törvényjavaslat a szakmaközi szervezetek szóló tv. Módosításáról – (1) Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény 11 . §ában meghatározott tilalom megsértése, ha a versenytörvény 11 . §-a szerinti megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szüksége s mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva. – (2) bekezdésben foglalt mentesülési feltételek fennállását a miniszter állapítja meg. – megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. November 27.: kihirdetés December 21.: állásfoglalás kérés egy másik ügyben is, cukor kartell megszűntetés
Javaslat indokolása • „A Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli gyakorlata rávilágít a hazai agrárjogi szabályozás azon alapvető hiányosságára, hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a más ágazatokhoz képest eltér ő sajátosságaiból (termékek szezonális piaci jelenléte, időjárási hatások, ellátásbiztonság, azaz az élelmiszerek a fogyasztói vásárlások alapvető termékei) eredő kiszolgáltatottságára és az uniós jogban is jelen levő eltérő (preferált) megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből”
Kivett területek – EU: Katonai eszközök • EUMSz 346. 1. cikk (b) – a tagállamok megtehetik az alapvető, biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket; – ezek az intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan a közös piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében – Tanács a Bizottsággal listát készít az ilyen termékekről > sohasem publikálták – A tagállamok megvizsgálhatják az összefonódások katonai, míg a Bizottság a polgári hatásait>problémás ott, ahol a termékek mindkét célra használatosak: VSEL/British Aerospace (1994): nem kell notifikálni a katonai vonatkozásokat, a vitát a Bizottság a Bíróság elé is viheti akár
Kivett területek – EU: Mezőgazdaság • EUMSz 42. cikk – A versenyszabályokról szóló fejezet rendelkezései a mezőgazdasági termékek (nem pedig ipari, pl. pálinka) termelésére és kereskedelmére csak olyan mértékben vonatkoznak, ahogyan a Tanács meghatározza – A 1184/2006/EK rendelet szerint a 101. cikk nem alkalmazható azon EUMSz I. Melléklet megállapodásokra, amelyek (nincsen ehhez hasonló derogáció a 102. cikkre nézve a mezőgazdasági ágazatban): • a nemzeti piaci rendtartás szerves részei vagy • az EUMSz-ben írt célok eléréséhez szükségesek – Ha egy termék ebben a Mellékletben nem szerepel, akkor arra a derogáció nem vonatkozhat (pl. sajt gyártáshoz használt enzim, armagnac – francia brandy típus, konyak) – 1967 óta létezik közösségi agrárpiaci rendtartás, így a nemzetire hivatkozás visszaszorult (pl. gyümölcsök, halászat) – Az EU agrárpolitikai célokra hivatkozás akkor állja meg a helyét, ha mind az öt feltétel teljesül: termelékenység növelése, mezőgazdászok megfelelő életszínvonala, stabil piacok, ellátás biztosítása, ésszerű ár – Ha az ágazat bajban van, még nem hivatkozási alap, nem a piaci szereplők feladata a cselekvés – Ha a rendelet szerinti kivétel nem alkalmazható egyedi mentesítésre még sor kerülhet a 101. cikk (3) alapján
Példák •
1. A Francia Cognac (BNIC) terméktanács ellen a francia Versenyhatóság eljárást indított, mert a terméktanács elfogadott egy olyan szabályzatot, amely szerint büntetést kell fizetnie azon szőlő termesztőknek, akik túllépik az engedélyezett tiszta szesz marketing és tárolási kvótát. A tiszta szesz a Cognac gyártására kerül felhasználására. A BNIC álláspontja szerint erre a megállapodásra nem alkalmazható az EUMSz. 101. cikke. A Tanács 1184/2006/EK rendelete értelmében ugyanis nem alkalmazandó az EUMSz. 101. cikke az EUMSz I. sz. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek vonatkozásában kötött megállapodásokra, amelyek a nemzeti rendtartás szerves részei vagy az EUMSz. 39. cikkében írt célok (termelékenység növelése, mezőgazdaságból élők életszínvonalának biztosítása, piacok stabilizálása, ellátás és megfelelő ár biztosítása) eléréshez szükségesek. Franciaországban a Cognac előállítása a nemzeti rendtartás része. Ráadásul a terméktanács szabályzata szerint a büntetés bor és must tanulmányok készítését szolgálja. A must és bor viszont szerepel az EUMSz I. mellékletében. Helytálló a terméktanács hivatkozása?
Példák • 2. Sajtgyártáshoz használt enzimet (rennet) előállító holland egyesülés előírta tagjainak, hogy kizárólag tőle vásároljanak. Az előírást megszegőknek bírságot kellett fizetniük. Az egyesülés a holland rennet piac 100%-át birtokolja. • Az egyesülés álláspontja szerint erre a megállapodásra nem alkalmazható az EUMSz. 101. cikke. A Tanács 1184/2006/EK rendelete értelmében ugyanis nem alkalmazandó az EUMSz 101. cikke az EUMSz 1. sz. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek vonatkozásában kötött megállapodásokra, amelyek a nemzeti rendtartás szerves részei vagy az EUMSz 39. cikkében írt célok (termelékenység növelése, mezőgazdaságból élők életszínvonalának biztosítása, piacok stabilizálása, ellátás és megfelelő ár biztosítása) eléréshez szükségesek. A rennet ugyan maga nem szerepel az 1. sz. Mellékletben de az annak felhasználásával készült sajt igen.
Autonómia hiánya • •
•
Egy vállalkozás akkor tanúsít piaci magatartást, ha saját döntési, cselekvési önállósággal bír, így tevékenysége neki betudható – Vj-190/2001 kizárt valamely magatartás piacivá minősítése, ha az egy állami intézkedés egyenes következménye, hiszen ekkor alapvetően hiányzik a magatartás piaci, gazdasági jellegéhez szükséges vállalati autonómia. „Ilyen esetben a vállalkozás valójában nem saját, autonóm érdekei, üzleti tervei szerint cselekszik, hanem az állami intézkedés végrehajtójaként” - Vj-100/2002 EUMSz 101. és 102. cikke csak akkor alkalmazható, ha a nemzeti szabályozás terepet hagy a versenynek, amelyet így a vállalkozás autonóm magatartásával korlátoz
Vállalkozások versenyjogi felelőssége a szabályozás által elvárt magatartásért Ha a versenykorlátozó magatartást a nemzeti szabályozás – követelte meg vagy – olyan helyzetet idézett elő, amely kizárta a versenyző magatartás tanúsítását, akkor az EUMSz 101. és 102. cikke nem alkalmazható. Ebben az esetben ugyanis a versenykorlátozó magatartás nem tudható be a vállalkozás autonóm magatartásának • a versenykorlátozó hatás kizárólag a nemzeti jogból eredhet – Ha a vállalkozás befolyásolta kiskereskedelmi árat a szabályozóhatósági jóváhagyás kérelmezésén keresztül, az árprés korlátozó hatása nem kizárólag a nemzeti jogból ered – DT ügy – Attól, hogy a szabályozóhatóság jóváhagyta az árakat még a vállalkozás felelőssége megáll (price cap), akkor is ha a hatóság figyelemmel volt az EUMSz. 102. cikkére, mert a Bizottságot ez nem köti • ha az állami szabályozás ösztönözte vagy elősegítette a versenyjogot sértő magatartást (pl. azáltal, hogy versenykorlátozó döntés meghozatalára vonatkozó jogot delegál, ez más mint amikor szabályozói tevékenységet vesz át és úgy korlátoz, ekkor már az állam felelős), akkor az attól még piaci lesz, legfeljebb bírságcsökkentő tényező •
Vállalkozások versenyjogi felelőssége a szabályozás által elvárt magatartásért (folyt.) • Félretétel: – tagállami jogszabály közösségi jog ellenességének következményeit a tagállamnak és nem a vállalkozásnak kell viselnie, amelytől nem várható el, hogy a jogszabály be nem tartása révén kiprovokált bírósági eljárás útján bizonyítja a vonatkozó nemzeti jogszabály közösségi jog ellenességét (CIF) – Ha azonban a versenyhatóság deklarálta a tagállami jogszabály közösségi jog ellenességét, akkor az a jövőre nézve már nem vehető figyelembe a vállalkozást a versenyjogi felelősségre vonáshoz szükséges autonómiától megfosztó tényezőként.
USA kitekintés
Szövetségi versenyjog tagállami szabályozás általi korlátozása: State Action doktrína • Az USA Legfelsőbb Bírósága Parker v. Brown 1943 – Bizonyos körülmények között a tagállami szabályozás kiütheti a Sherman Act alkalmazását
• Lényeg: („Midcal teszt”) – a vitatott korlátozásnak világosan kifejezettnek kell lennie azt illetően, hogy állami politikát szolgál, vagyis az állam kifejezett jóváhagyásával tér el a szabadpiaci verseny elveitől, – másrészt az adott politikának ténylegesen is az állam által felügyeltnek kell lennie.
Szövetségi versenyjog szövetségi jogalkotással való korlátozása • •
Kongresszus elfogadhat ún. savings clause-okat annak érdekében, hogy az antitröszt jog alkalmazásának határait világosan kijelölje az adott ágazatban. Ilyen savings clause-ok hiányában a bíróságok jogértelmezéssel döntik el, hogy mi volt a jogalkotó szándéka – beleértelmezett antitröszt immunitás a Legfelsőbb Bíróság szerint akkor állja meg a helyét, ha teljesen nyilvánvaló ütközés van a szabályozás és antitröszt jog között – Versenyjog a hozzáférés biztosításának csak egy további eszköze • Verzion Communications Inc. v. Law Offices of Curtis Trinko, LLP: – a Verzion elégtelen versenytársakkal folytatott együttműködésére nem alapozható az eddigi joggyakorlat alapján antitröszt igény, mert az 1996-os amerikai távközlési törvény a kötelező hozzáférés előírásával biztosítja a hálózati elemekhez való hozzáférést. – A Legfelsőbb Bíróság az Aspen Skiing ügyhöz hasonló esetekre azonban a jövőben sem zárta ki az antitröszt jog alkalmazhatóságát. (amikor nem szabályozás által már biztosított hozzáférés további lehetővé tételéről van szó)
Személyi (funkcionális) • Vállalkozás – Formától független (lehet természetes személy, állami szerv, ügyvéd stb.) – Függetlenül attól, hogy nyereségorientált-e – Lényeg: piaci magatartást tanúsítson • azaz nem, ha közhatalmi: ez lehet állami és nem állami vállalat is pl. Eurocontrol, vagy szolidarítási alapon nyugvó szociális intézmények • sporttevékenység: transzferdíj, klubcsapatok külföldi játékosainak összetétele – Gazdasági egység: nem függetlenek versenyjogilag egyek a társasági jogtól eltérően – Ügynök: mint egy munkavállaló, nincs önálló döntési autonómiája
Földrajzi •
•
EU: – EU területén követik el – Itt hajtják végre (végrehajtási elv) – Külföldi anyavállat felelőssége az EU leány jogsértéséért Mo.: – Magyarország területén • Kivétel – Fióktelep összefonódása – Magyarországon kívül, de hatása Magyarországon is érvényesülhet, • kivétel – Tisztességtelen verseny tilalma – Üzletfelek megtévesztése
Időbeli hatály • Tpvt. – Öt év a megállapodások, fúzió és erőfölény eseteiben
• EU – Három év: információ kérés, helyszíni vizsgálat – Öt év általános
