VÉP VÁROSKÖZPONTJÁNAK MEGÚJÍTÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVET MEGALAPOZÓ KÖZTERÜLETRENDEZÉSI KONCEPCIÓTERV

MEGBÍZÓ:

VÉP VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9751 VÉP, RÁKÓCZI F. U. 8.

2010. FEBRUÁR HÓ

9700 SZOMBATHELY, WELTHER K. U. 31. R ÁP LI PÁL OK L . ÉP Í T É S Z M ÉR N Ö K , F E L EL !S T ER V E Z ! - E 1 8 - 0 0 47 • S Z A N Y I T I BO R M A G A S ÉP ÍT ! T E CHN IK US

TEL.: +36 94 509 075 • FAX.: +36 94 509 077 • E-MAIL: [email protected] • WEB: www.altussavaria.hu

. •

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVET MEGALAPOZÓ KÖZTERÜLETRENDEZÉSI KONCEPCIÓTERV

A L T U S S A V A R I A T E R V E Z ! IRODA KFT

VÉP

VÁROSKÖZPONTJÁNAK MEGÚJÍTÁSA

TARTALOMJEGYZÉK

VÁROSÉPÍTÉSZETI M!SZAKI LEÍRÁS 1.

CÍMLAP TARTALOMJEGYZÉK M!SZAKI LEÍRÁS 1.

TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI EL!ZMÉNYEK

2.

A BELVÁROSI TELEPÜLÉSSZÖVET VIZSGÁLATA

3.

FOLYTONOS ÉS TERVEZETT KARAKTERELEMEK

TERVMELLÉKLETEK FOTÓDOKUMENTÁCIÓ VÁROSKÖZPONT TÉR- ÉS TÖMEGARÁNYAINAK - MEGLÉV! ÁLLAPOT A TEREK ÉS ZÖLDFELÜLETEK RENDSZERE - MEGLÉV! ÁLLAPOT VÁROSKÖZPONT TÉR- ÉS TÖMEGARÁNYAINAK - TERVEZETT ÁLLAPOT A TEREK ÉS ZÖLDFELÜLETEK RENDSZERE - TERVEZETT ÁLLAPOT A VÁROSKÖZPONT KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK KONCEPCIÓTERVE

TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI EL"ZMÉNYEK DIÓHÉJBAN1 A helytörténészek véleménye a helységnév eredetét illet"en megoszlik, egyesek szerint a helység neve szláv eredet# szónak látszik, jelentése vadkan vagy veresberkenye. Mások szerint annak a Veper személynévnek a rövidüléses becéz" alakjára vezethet" vissza, amelyet Weppersdorf település is meg"rzött (Sopron vármegyének Ausztriához került részén található). A helységnév említési formái a következ"k: 1. 1217-ben - Weep 2. 1226-ban - Wep 3. 1240-ben - Wepeg 4. 1377-ben - Véph 5. 1393-ban - Web 6. 1444-ben - Véped 7. 1447-ben - Kisveped, Kisvepud 8. 1498-ban - Ksywep 9. 1540-ben - Kys Weped. A település története a kora vaskorig vezethet" vissza: a falu területén kora vaskori kerámia töredékek kerültek napvilágra, határában kora vaskori halomsírokat találtak. Vép az "si Savaria el"városa volt. Ennek bizonyítéka, hogy a község határában végzett ásatások során, a Ferenc-majortól 6-700 m-re nyugatra, római kori építményeket és kutakat találtak. A romok miatt e határrészt k"kúti d#l"nek nevezik. Savariából a mai Sárvár irányába vezet" római út Vép határának északi részén haladt át, nyomai ma is láthatók. A római kor emlékét el"került érmék és k"koporsók is bizonyítják. Vép eredetileg talán szláv település volt, amelyre a honfoglaló magyarok rátelepedtek. Valószín#leg Bulcsú népéhez tartoztak. A pogánylázadások leverése után a király birtokába került ez a helység is és e birtokokat a sz"ll"si és vépi udvarnokainak adta. Vép okleveles említése már a XII. századból ismert: 1186ban III. Béla király már számba vette a népi és sz"ll"si udvarnokokat (udvarnok: a 11-14. századi Magyarországon liszttel-kenyérrel és más termékekkel is adózó, királyi udvari birtokon él" szolgálónép). 1217-ben II. András határjáró oklevele szerint az udvarnokok és a vasvári káptalan népei osztoztak e területen. A települést Weep néven említi. A temet"ben lév" "Szent Mihály lován" lév" felírás szerint Vép már 1217-ben mez"város (oppidium) volt, egészen 1924-ig. A XIII. század elején Vép határa jóval kiterjedtebb volt, mint a kés"bbi korokban, hiszen Megyehíddal volt határos. Ez pedig azt jelentette, hogy Szombathelyt"l Megyehídig, a Gyöngyös mentén egy összefügg" területet alkotott. IV. Béla király 1240-ben megújította a Wepy-i udvarnokok régi kiváltságait. A faluban 18 szabad udvarnok - mansio volt. Az udvarnokok közül több köteles volt lovat tartani a király szolgálatára. [...] Egy 1280-ból származó írásos feljegyzésb"l kit#nik, hogy IV. László királyi adományként (donatio) adta a települést, Webet Zeuleust Rubinius vasi ispánnak hadi tettei elismeréséül. A XIV. században a Pecöli Zarka famíliának és a törzscsaládnak a Vátiaknak volt részbirtoka Vépen. 1386-ban Vépen új birtokosként jelent meg az Elderbach család. Zsigmond

1

Forrás: Vép Város honlapja • http://www.vep.hu/index.php?v=1&p=38&function=2_2&lap=2 2

király a Mogyorókeréki Elderbach Bertholdnak és Jánosnak érdemeik jutalmaként adományozta Webet, Sz"ll"ssel együtt. [...] Az Elderbach család utolsó tagja János volt, aki szerencsétlen gazdálkodása révén nehéz pénzügyi helyzetbe került. Gyermekei és fiúágon rokonai nem voltak. Eladósodása következtében Erd"dy Bakócz Tamástól, a kés"bbi esztergomi érsekt"l vett fel 40 ezer forintot. Ügyét úgy rendezte, hogy a kor szokásai szerint egymást testvérül fogadták. 1496ban János végrendeletében vagyonát Erd"dy Bakócz Tamásra hagyta. [...] 1547-ben Erd"dy Péter halálával fia II. Péter örökölte a birtokokat. A horvátországi várak és a török elleni harcok a katonaság felszerelése révén nagy megterhelést jelentettek, s arra kényszerült, hogy magyarországi birtokait elzálogosítsa. A zálogbirtokos a kés"bbi szigetvári h"s, Zrínyi Miklós lett. A zálogszerz"dés azonban egy eljegyzési szerz"déssel párosult, mivel II. Péter lányát, Annát Zrínyi Miklós fiával, Györggyel jegyezték el. A zálogszerz"dés sok bonyodalmat okozott Vép birtokügyeiben. A Zrínyiek 1603-ig, Zrínyi György haláláig maradtak Vépen. Erd"dy Tamás idejében a helyzet rendez"dött. Mint horvát bán, sikerrel felvette a harcot a törökökkel és rendezte bels" ügyeit. A Zrínyiek elleni birtokpere 1591-t"l 1612-ig tartott. A zálogterhek visszafizetése után " lett az egyedüli birtokos. A falu a XVI-XVII. században a hadak járása és a járványok miatt sokat szenvedett, sokan meghaltak, elmenekültek. [...] 1681-ben Erd"dy I. Sándor meghalt és 1696-ig özvegye Csáky Krisztina uralkodott a vépi várban. A "vépi Vénusz" itt tartotta lakodalmát Bercsényi Miklóssal. Erd"dy I. Sándor fia, II. Sándor, mint Vép f"ura sokat tartózkodott itt. Vasvármegyei f"ispánsága alatt többször tartottak Vépen megyegy#lést háborús id"ben vagy más kedvez"tlen körülmények miatt. A XVII. század folyamán Vépen 6 országos vásárt tartottak évente, melynek jövedelme a földesúré volt. Az 1720. évi összeírás szerint a településen 63 jobbágycsalád és 24 házzal bíró zsellér család élt. A jobbágyok a telket kétnyomósban m#velték. Az összeírásban 10 iparos neve is szerepelt.

használatban maradtak, a XIX. század második felében került sor e területek tagosítására. 1855-57 között a község határát feltérképezték, s ez megmutatta az egyes birtokok elhatárolását. Az 1848-49-es szabadságharcot az egész község lelkesen üdvözölte, sokan önként jelentkeztek a nemzeti zászló alá. Az els" világháború idején a férfiak zöme katonai szolgálatot teljesített. A 98 h"si halott tiszteletére 1919-ben H"si Emlékm#vet emelt a település. 1910-t"l állandó orvosa van a községnek, 1927-ben készült el az állandó orvosi lakás és ett"l az évt"l gyógyszertár is m#ködik Vépen. 1925-ben a belügyminiszter 116521/1925. v. rendeletével Vépet nagyközséggé nyilvánította. Ekkor 2800 lakost számlált a település. A második világháborúban elesettek emlékét az 1990 tavaszán felállított emlékm# "rzi. Meszes Tóth Gyula szobrászm#vész alkotta. Az 1945-ös földreform során 2972kh földet vettek igénybe. A földigényl"k száma 336 f" volt. 1946-50-ig az iskolában m#ködött a könyvtár. 1951-ben létrejött a községi közm#vel"dési könyvtár, amely a községi tanács irodáján szekrényben volt elhelyezve. 1961-ben a kultúrház önálló helyiségébe költözött. 1962-ben a Mez"gazdasági Szakmunkásképz" Intézet Pápáról Vépre költözött és máig a kastélyban m#ködik. 1955-ben kapott község villanyt. 1969-ben elkészült az óvoda, 1972-ben az ABC áruház, 1973-ban a második orvosi rendel". [...] 2009-ben, 133 év után, Vép újra városi rangra emelkedett. Az el!zményekb!l az is kit"nik, hogy nem a kor szeszélye, hanem sokkal inkább egy városindokú hely felismert szükségszer"sége emelte a települést ismét méltó rangjára.

Az 1728-as körjegyz"ségi iratok azt bizonyítják, hogy Vépnek ekkor már közigazgatási jelent"sége volt: 1 bíró és 12 esküdt intézte a falu ügyeit. A település közigazgatásilag 1786-ban a Szombathelyi Járáshoz, 1790-1849-ig a Szombathelyi Kerület Gyöngyös és Sorok-melléki Járáshoz, 1850-1860-ig a Sárvári Járáshoz tartozott. 1861-1871-ig a Szombathelyi Kerület Vépi Járásának községe volt, majd 1872-t"l ismét a Szombathelyi Járáshoz került. A falu "si temploma kéttornyú fatemplom volt, melyet Szent András apostol tiszteletére szenteltek fel. 1774-ben a régi fatemplomot lebontották és felépítették a mai egytornyú ekkor még egyhajós templomot. E templomot l788-ban Szily János els" szombathelyi püspök szentelte fel. 1848-ban kib"vítették a templomot, megépítették a két oldalhajót. A század végi felújítás alkalmával elkészült az oratórium (1898.) a templom kegyurai részére. 1929-ben ismét sor került küls" és bels" felújításra, melynek költségeit Süt" György és Gróf Erd"dy Sándor fedezte. 1962-ben és 1978-ban küls" tatarozásra, 1996-ban pedig általános felújításra került sor. A település története elválaszthatatlan a mindenkori birtokos család - az Erd"dyek életét"l. A Pinka és a Gyöngyös mentén elterül" uradalmaik központja Vép volt, a várkápolnában lakott a grófi család, amely a XV. században épült. A várat többször átépítették: 1615-ben Erd"dy Tamás négyszögalakra építette, majd a XIX. század közepén Erd"dy Sándor osztrák mesterek segítségével alakította át. A f"homlokzati tornyot bástyává formálták, sarkaira további 4 kicsi bástyát helyeztek el, tehát védelmi jellegét meg"rizte. Erd"dy Sándor szenvedélyes kertépít" és növénygy#jt" alakította ki a tájkert jelleg# parkot az 1840-es évekt"l kezdve. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a legel"k és az erd"k továbbra is közös 3

2.

teljes rendszer revitalizációjára tekintettel kell lennie, jelen tanulmány az utóbbi, szorosan vett településmagra koncentrál a továbbiakban.

A BELVÁROSI TELEPÜLÉSSZÖVET VIZSGÁLATA

A HELY MIN"SÉGE, A TÉR ÉS A TÖMEG VISZONYA, A KÖZTERÜLETI SZÖVET, VALAMINT A ZÖLDFELÜLETEK KÖZÖSSÉGI HASZNÁLATA SZERINT

2.2. A TÉR ÉS A TÖMEG VISZONYA A történeti el"zmények jól jellemzik, hogy eleink miként éltek a táji, természeti és geo-politikai helyzet kínálta lehet"ségekkel. A tanulmány vizsgálati fejezete a városépítészeti alaktan eszközrendszerével2 kívánja feltérképezni a településszerkezet jellegzetes karakterét. Az ezáltal nyert és immár rajzos formában is kivetül" önismeretre alapozva könnyebb lesz meghatározni a térfejl"dés értékes elemeit, folytonosságot biztosító irányát. Mivel az épített környezet átalakulása lassú folyamat, a Városközpont fejlesztési céljaihoz tartozó építészeti karaktert szükségszer#en a városképi és m#szaki lehet"ségekhez kell igazítani, különben esetleges, félkész hatású állapot konzerválódik évtizedekre. A tömörít" cím alatt a településtervez" szakma a városi terek, térfalak, épület tömbök, zárt udvarok, a közintézmények félig nyitott terei számos árnyalatát, min"ségét érti. Vép esetében az akadémikus értekezés helyett megelégedtünk a helyi sajátosságok vázlatos értékelésével. Nagyon nehéz ugyanis - és sokszor a végcél szempontjából talán felesleges er"feszítés is - a helyismeretb"l adódó érzetekkel vegyes m#szaki-technikai információkat és elméleti tudást zárt tudományos elméletté érlelni. Nem beszélve arról, hogy ezáltal a minket megbízó (értsd.: bennünk megbízó) lakoság végleg nem érthet majd semmit az egészb"l. Az elméleti probléma feloldására az alábbi megoldást kínáljuk:

Jól megfigyelhet", hogy a régi mez"városra jellemz", tölcséresed" utcákat zárt telektömbök határolták. A kastély kertje ezek közül némileg nyíltabb tömböt képezett, mivel a közkertet virágzása idején a látogató forgalmon túl a lakosság is látogathatta. A templom telke teljesen nyitott volt és maradt. A kés"bbi kereskedelmi-szolgáltatási és igazgatási funkciók megjelenésével párhuzamosan új típusú telekformák is megjelentek Vépen. Így jelenleg intenzíven beépített, úszótelkes ingatlanon álló épületek sora lazítja a korábban egységes tömbök sorát. Ezek további jellemz"je az utcai telekhatártól visszahúzott beépítési vonal is. Több m#tárgy kis méret# telkével beékel"dik telkével a korábbi rendbe (víztorony, telefonközpont). Ezen beavatkozások környezete a mai napig kialakulatlan. A Kozár-Borzó-patak partja beszorítva, értékeinek feltárása nélkül csörgedezik az oda lefutó telkek végében. A falusi használat megbecsülte egykor az él" (éltet") vizet, és nem indokolt különösebb beavatkozást a partokat illet"en, hiszen az a m#velt telekvégek szerves része volt. A városi fejl"dés során pedig még nem er"södött meg az igény a vízi környezet természet-közeli sétánnyá fejlesztésére. Pedig, ha korábban fizikai síkon itta a patak a jószágokat, a mai korban már mint az lakótér életmin"ségének legfontosabb letéteményeseként kell értékelnünk az él"víz jelenlétének kedvez" adottságát.

- A meglév" állapotot jól láttató vizsgálati tervlapokat készítettünk (lásd tervi mellékletek). Szándékunk szerint ezek úgy használhatók, mint a jó topográfiai térképek: az ért"k számára szinte jelkulcs nélkül is izgalmas elemzések táptalajául szolgálnak. - Információként a fontosabb közetületi részek panorámafotóit is dokumentáljuk, néhány, ma még bántó feltárulás bemutatásával.

2.3. A KÖZTERÜLETI SZÖVET, VALAMINT A ZÖLDFELÜLETEK KÖZÖSSÉGI HASZNÁLATA

- A fentiek alátámasztására szakági munkarészek is készülnek. 2.1. A HELY MIN!SÉGE A SZAKRÁLIS FÖLDRAJZ TÜKRÉBEN A települést három vízfolyás szeli át, melyb"l ma a Kozár-Borzó-patak a legb"víz#bb. A víz éltet" jelenléte határozta meg a kastély és nagy kiterjedés# parkjának fekvését. Az országutak találkozása pedig a másik szervez"pontot jelölte ki. Itt áll ma is a templom és környezetében számos intézmény, kereskedelmi egység. A temet" sincs messze, de az egykoron a település külterületére esett. Mára a Belváros határát nyugatról a szakképz" iskola bejárata, míg keletr"l a temet" el"tti park képezi. A köztes terület városi funkciókkal népesült be az elmúlt évszázadban. Az igazgatási és oktatási intézmények mozaikos mintázatként elosztva települtek, önállóan szervezve mikrokörnyezetüket. Az így „belakott“ terület továbbra is harmonikusan illeszkedik a település szakrális geometriájához. A nyugati kapunál s#rüsöd" finom-energetikai hálózatokat el"deink a Nepomuki szoborral, míg a keleti „végeket“ a Szent Vendel szoborral jelölték meg. Az ennél is tágabb kapu pozíciókat Szombathelye felé a Latrok szoborcsoport, a belterületi határtól délre, az ország út menti vaskereszt, keletre pedig a porpáci úti vasúti keresztez"désben álló Mária szobor jelzi.

Kissé talán ellentétes állapotokat mutat a vizsgálat, ha nem az épített tömbök, hanem a köztük lév" “üresség” oldaláról közelítünk. Amennyiben az így ábrázolt tereket, féltereket áthatjuk a rájuk jellemz" zöldfelületi karakterrel, az alábbi jellemz" féleségek írhatók le Vép esetében: - Intenzív növényzetével domináló, de közösségi használatát tekintve meglehet"sen zárt közterületként jelenik meg a kastély, az iskola, a temet" és a templom mögötti kerített játszótér. - Az egyes tömbökbe mélyen benyllva ugyanakkor szabad átjárást enged" magánterületek találhatók, mint a “piac” telkei, az iskola patakparti sportterülete vagy a templom telke. - A Belváros egykoron egységes közleked"- és vásártere mára markánsan eltér" használatú területekre esett szét; aszfaltozott közleked" sávokra, késér" (monokulturás) gyepfelületekre, sziget szer#en megjelen" parkoló lemezekre. Néhány szép park is említhet", amelyek f"leg a fontosabb középületek el"terében alakultak ki (vagy maradtak fenn). - Az úszótelken létesült üzletek és szolgáltató egységek - nem tudván saját telken megoldani a parkolás és az árufeltöltöltés problémáját - a környez" közterületeket veszik igénybe. Az így degradálódott területek, disszonáns módon, további intézményeket tárnak fel (orvosi rendel", óvoda), elmélyítve a kaotikus állapotokat.

Fentiek tükrében Vép belvárosa olyan lineáris tér, melynek keleti-nyugati f"tengelye több csillapító ponton keresztül teljesedik ki a bels" magban. Míg a településrendezési tervnek a 2

A vizsgálat módszertanát és szempontrendszerét prof. Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan (Bp. 2009. TERC. Kft.) cím# összefoglaló m#véne adta 4

3.

A zárt tujasor fokozatos leváltása nem jelenti azt, hogy nincsen fasorokra, virágzó ágyásokra szükség. Amennyiben mindezek jó ritmusban, játékos ismétl"déssel valósulnak meg, er"sítik a térélményt, gazdagítják a környezetet, oldják annak mérnöki merevségét. A mai térépítészeti divat sajnos gyakran forró katlanként m#köd", steril k"sivatagokat állít el". Reméljük és kívánjuk, hogy Vép elkerülje ezt a csapdát.

FOLYTONOS ÉS TERVEZETT KARAKTERELEMEK A településmag egységes, áramló életét - figyelembe véve a korszer# közlekedési szempontokat és tulajdonosi szerkezetet - újjá kell szervezni. A megvalósítás teljes szemlélet váltás követ"en lehet csak sikeres, a jelenlegi, ágazati szempontú, analitikus gondolkodást ugyanis holisztikus megközelítés# komplex megoldások kell, hogy felváltsák. Kész recept helyett az alábbiakban közreadunk néhány vitaindító felvetést, szíves továbbgondolásra.

3.1. NYITOTT ÉS ZÁRT RENDSZEREK HARMÓNIÁJA A TÖMBÖK ÉS TÖMEGEK VISZONYÁBAN A szakiskola kertjének déli területeit vissza kell adni a közhasználatnak. Jó ürügy lesz erre a regionális kerékpárút átvezetésének szándéka, mely az országos f"út megemelt és besz#kül" pályájával együtt nehezen lenne megvalósítható. Látni kell azonban azt is, hogy a közúthoz közel es", mélyfekvés# területen él" növényállomány megmentése nemcsak a park talajvízutánpótlásának helyreállításától függ, hanem a közlekedési terhelés kivédésének sikerét"l is. Önkormányzati források sz#kössége folytán, a megoldás érdekében a szükséges forrásokat a hálózati fejlesztések következményeként célszer# interpretálni. Nyitni szükséges a templomkert esetében is. A gyakorlatilag átjárható park kerítés “maradványok” és terepben megt#rt szegélyek révén felesleges akadályokkal terhelt. A félmegoldások révén megöröklött állapot rontja a m#emlék feltárulását, és ellentétes az eredeti rendeltetés befogadó-hívogató szellemiségével is. Az úszótelkes beépítések környezetét egyértelm#en jó min"ség# közterületekké kell fejleszteni. A burkolatok megválasztásakor a funkcionális igényeket (parkolás, árufeltöltés, akadálymentesség) figyelembe kell venni. A m#vel"dési ház el"tere és a vele szemközt nyíló új tömbfeltárás közterületként megjelenítend" iniciáléja új elemként kell, hogy tagolja a nyugati-keleti közlekedési f"tengelyt. Érdekes módon e helyütt, az északi oldalon inkább egyértelm#síteni kell a térfalakat, míg délr"l inkább oldani, “közter#síteni” kell azokat. Két fontos tömbfeltárás kínálkozik a tervezési területen: Az egyik, az igazgatási mag déli telekhatárán, az önkormányzati intézményeket tenné elérhet"vé, csillapított forgalmú, helyi kiszolgáló úttal (minden bizonnyal csak a helyismerettel rendelkez", helyi lakosok számára). A másik, a templomtól dél-keletre lév" tömb súlyvonalán haladva, intenzív beépítéssel és vegyes funkciókkal gazdagítaná a város telek- és lakáskínálatát, növelve a szolgáltatásra, vendéglátásra alkalmas városi helyek területét.

3.3

VÁROST SZERVEZ! FINOMENERGETIKAI RENDSZEREK ER!SÍT! SZEREPE Vép esetében a településszerekezet számára. Az értékmentést a kor emelésével érték el dics" el"deink. várhatók el, ezért elégedjünk meg szobrászati emlékek környezetének megoldásokat kínál.)

“megfogó pontjai” szerencsésen meg"rz"dtek az utókor gyakorlatának megfelel"en szakrális szobrok avatott Mai, rohanó világunkban hasonló, érzékeny tettek nem a ránk hagyott értékek állhatatos meg"rzésével. (A rendezésére a táj- és kertészeti munkarész konkrét

Több, a város felemelkedését akadályozó m#tárgyat örökölt a mai lakosság. Ezek f"ként oszloptarfók, szirénák,felesleges légkábel-pókhálók, melyek a régi-új város kisvárosi és egyedi hangulatát korlátozzák, értékeinek vizuális hatását jelent"sen rontják (lásd tervanyag fotódokumentációját). Vép várossá válása következtében a megnövekedett önkormányzati feladatok ellátása miatt a meglév" Polgármesteri Hivatal sz#kösnek bizonyulhat. A meglév" épületben - annak aránybeli torzulása és a túlzott mérték# anyagi áldozatok miatt - a b"vítés nem képzelhet" el. A szakrális geometria alkalmazása ez esetben azért nyújthat segítséget, mert felhívja figyelmet egy, jelenleg üresen álló belvárosi épület alkalmasságára: Az állami tulajdonban lév", egykori étterem és sörf"zde épülete ugyanis kitüntettett, magasrend# helyen áll, alkalmas önkormányzati hivatallá alakításra. (Éppenúgy mint az egykori szombathelyi városháza, a körmendi volt városháza vagy éppen a washingtoni Fehérház épülete.) Összefoglalóan elmondható, hogy a Város nagyon szép, több ütemben megvalósítható revitalizáció el"tt áll. A szükséges munkák gerincét közm#-rekonstrukció, úthálózati fejlesztés, kerékpárút építése, és az ezzel párhuzamosan szakaszolható közterületfejlesztés tervezése és megvalósítása alkotja. Mindeközben szorgalmazni kell a magántulajdonú ingatlanok felújítását, funkciób"vít" átépítését is. Amennyiben lesz ereje a városnak az éppen aktuálisan kiírt pályázatok egyirányú utcája helyett saját függetlenül felépített és jól ütemezett lépéseit megtenni, hosszú id" után ismét a térség gyöngyszemévé válhat Vép.

3.2. A TÉRFALAK ÉS A KÖZTES TÉR FELTÁRULÁSA A városközpont térélményét kedvez"en befolyásolja, ha minél kevesebb szegély elválasztótagoló vizális sáv tagolja azt. Ma a térfalak között jó sok ilyen elválaztás található: így járda, vendégjárdában zárt tujasor, kiemelt szegélyek, eltér" anyagú, strukturájú burkolatok, stb. Ezek csak lineáris mozgást engednek meg és akadályozzák az egységesség élményének kialakulását. Természetesen a közúti forgalom átkelési szakaszát továbbra is biztonságosan, szabályos módon kell átvezetni a központon. De, ahol az ágazati el"írások megengedik, a kiemelt szegélyek helyett döntött szegély alkalmazása kívánatos. A gyalogátkel"k járdaszinten tartása forgalomcsillapító hatásán túl, összeköti az elválasztott oldalakat. Ezen felül minél több hasonló karakter# burkolat fektetése indokolt.

Szombathely, 2010. február 26.

Rápli Pál okl. városépítési, városgazdasági szakmérnök vezet! településrendezési tervez!

5

VÉP VÁROSKÖZPONTJÁNAK MEGÚJÍTÁSA Táj- és kertépítészeti munkarész

I RÁNYELVEK A TELEPÜLÉS - RENDEZÉSHEZ Minden kerüljön a helyére, azaz újra fel kell emelni a települést "si rangjára, emberi életmin"ség szolgálatába kell álljon. Olyan várost kell létrehozni, ahol örömtelien élnek az emberek és aki ide betér, - ha nem is tudja miért, de – jól érezze magát.

J ELENLEGI ÁLLAPOT Ennek elemei: A táj szép adottságokkal bír. Nagy méret#, termékeny szántóföldek, jelentékeny méret# – és nagyobbrészt egy tömbben lév" erd"k jellemzik, amelyeket három kis vízfolyás is átszel. Rét, legel" alig található. A vízfolyások mentén helyenként szép patak menti társulások helyezkednek el. A tájnak ez a szelíd finomsága és harmonikus egysége nagy értéke a településnek. A város akkor lesz élhet" és egyedi szépségekkel bíró, ha ezt a tájkaraktert finoman behozzuk a belterületre, természetesen egy kicsit átalakítva a mindennapi lét természetéhez. A település legmeghatározóbb zöldfelületi egysége a mez"gazdasági szakközépiskola területe, ami kastélypark. Igen szép növényállománnyal bír, azonban a régi parkból csak a f" elemek maradtak meg, azok se teljességgel. Méltóbb gondozást, valamint felújítást igényelne. Másik szép egység a településen átfolyó Kozár-Borzó patak, ami nagy lehet"ség egy település életében, ha azt szépen harmonikusan belefonja a település zöldfelületi rendszerébe, életébe. Itt ennek hiányát érzem. Harmadik jelent"s elem a falu központjában található. A Széchenyi tér és a katolikus templom környezete. Mintegy kapuként emelkedik a Szentháromság és a Mária szobor, azonban környezetük méltatlanul kezelt, a növényültetések zavarosak. A parkolók fásítás nélküliek, ami funkcionálisan és

1. A település akkor épül bele a Föld él", eleven rendszerébe, ha azt semmilyen módon nem sérti. A Föld él" rendszerének egyik fontos alapeleme a nem látható, de érzékelhet" és/vagy mérhet" finomenergia rendszere. Ebbe simul bele az ember teljes lényével. Ha ezt sértjük, akkor az ember élettere is sérül, azaz nem tud, vagy sokkal nehezebben tud kibontakozni, nehezebben tudja önmagát kiteljesíteni. A régiségben erre a rendszerre harmonizálva épültek a templomok is, valamint a szobrok elhelyezésekor ezt is figyelembe vették. Mivel Vépen rengeteg szobor van, és közülük sok igen szép, ezért kiemelt fontossággal bír, hogy ezek helyét, kifejezés módját, környezetét felülvizsgáljuk, és ennek eredményeképpen, ha kell, újra harmonizáljuk. Azok az alkotások, amelyek anyaghasználatukban, vagy kifejezni valójukban nem méltók a helyhez, vagy félresikerült m#vek, azokat kevésbé jelent"s helyekre kell áttelepíteni, ahol kevésbé károsan hatnak. A szépet, harmonikus rendet sugárzó szobrok hatását er"síthetjük, ha azok környezetét növényekkel kiegészítjük. Ebben az esetben is fontos, hogy milyen növényeket helyezünk köréjük, mert azok szintén átadva lényüket, lényegüket környezetüknek, segíthetik azok hatását érvényesülni.

esztétikailag is rossz. A templom környezetében túlzott a sok emlékm# valamint a kopjafa együttes megjelenése. Itt az id"s fák jelent"s értékkel bírnak. Védelemre érdemesek. A polgármesteri hivatal el"tt szép öreg japánakác fák állnak. Védend"k. A Rákóczi Ferenc utcában szép k"keresztek állnak. Helyi védelemre érdemesek, valamint környezetük méltóbb rendezése fontos lenne. Az általános iskola el"tti Szent Flórián szobor védend"

A Nepomuki Szent János szobor régi precíz helyén található, az átkelés min"ségének a megjelenítésére, az ember figyelmeztetésére. A szobor felújítása állagvédelme esedékes, valamint a környezetének rendezése. Az id"k folyamán az út egyre joban fel lett töltve, így most már nagyon mélyre került a szobor. Fel kell emelni a közlekedés szintjére, valamint körülötte

érték. A temet" tujasorral körülvett, el"tte fásított terület. Kertépítészeti koncepcióval megalapozott, összehangoltabb parkká kellene tenni. A temet" melletti hrsz.301/1-es terület jó lenne, ha közparkká válhatna. Szép egységet képezhetne a temet"vel. A falu utcáira rányomja bélyegét Ausztria és a Prenor faiskola közelsége. Alapvet"en „eltujásított”

A Szent Flórián szobor méltatlanul lifeg a buszmegálló bódé mellett. A szobor környezetét egyszer#, szép növényekkel rendezni kell, a buszmegállót le kell cserélni.

utcákat látni, nyomokban lelhet"k csak fel honos, a tájnak megfelel" növények. Ez koncepcionális kérdés, az egyediség megragadása a fontos vagy a beleolvadás az általános trendekbe. A f"téren er"sen zavaró hatásúak a légkábelek sokasága, valamint a szobrok környezetében elhelyezett transzformátorok.

teret kellene formálni, szép háttér növényekkel – a feny"k eltávolításával. Ebb"l a térb"l tud majd kiindulni egy sétány a patakparton.

Az útszéli keresztek környezetét ével" virágokkal, liliomokkal, valamint helyenként egy hársfa párral kellene feldíszíteni. A jelenlegi f"út, amelyik a Szentháromság szobor és a Mária szobor között megy el, jelen helyzetében is sérti a Mária szobor fizikai és szellemi terét. Fizikailag már most hiányos a szobor köré vont domb az út felöli oldalon. Egyéb tekintetben a növényhasználat és a nagy

6

forgalom fejti ki káros hatását. Az új körforgalmi rendezés során a dombot nem szabad még jobban megcsonkítani, mert még furcsább helyzetbe hozná a szobrot. Jelenleg igen szép a két karakter közti különbség és megkülönböztetés, - bár úgy látom nagy id" különbséggel készültek – Mária a földelemhez kötöttebb, a Földanyasághoz, ezt hangsúlyozza a domb és a talapzat magassága, míg a Szentháromság szobor a síkon nyugszik, és a magasságokba tör. Ennek a képnek a hangsúlyozása, vagy alátámasztása fontos feladat, és ennek érdekében a dombot ki kell egészíteni és egy virágmintával fel kell díszíteni. A szobrok mögé félkörben záródó örökzöld falat kell képezni. A templom körül hemzsegnek a szobrok. Véleményem szerint a legharmonikusabb közülük az I.vh. szobor. Ezt kiemeltebb helyzetbe kellene hozni, a többit a háttérbe helyezném, vagy leginkább áthelyezném máshova. A templom kerítését el kellene bontani. Az I.vh emlékm#vet ki kell szabadítani a sövény zárásból, és virágokkal kellene feler"síteni. A templom el"tt díszteret kellene képezni. 2. Az él" rendszert zavaró elemek eltávolítása, vagy energetikai hatástalanítása. A település energia – él" rendszerét károsítják, az emberi létünkhöz, technikai civilizációnkhoz tartozó elemek, mint a transzformátorok, víztornyok, rádióadók, szennyvízvezetékek… stb. . Ezek, ha fontos földalatti energiahálón helyezkednek el, akkor gyengítik, illetve befolyásolják azok hatását. Ezeket át kell helyeznünk kevésbé zavaró helyekre, vagy zavaró hatásaikat csökkentenünk kell, vagy meg kell szüntetni. A régi, szép szobrok környezetéb"l, - hogy azok érvényesülni és hatni tudjanak, fontos feladat a transzformátorok, villanyoszlopok áthelyezése.

6. Növényhasználatban fontos - minél nagyobb mértékben hazai, tájba ill" növényzet alkalmazása - hagyományos, a környékre és Vépre jellemz" faültetések, utcai virágos el"kertek, - ami nem honos növény, annak tudatos átgondolása melyik miért, hol, miben segíti létét, oka legyen megjelenésének

a város

- minél több nagy lombkoronájú és hosszú élettartamú fák ültetése. 7. A kastélypark rendbe hozása, életmin"ségének helyreállítása, valóságos kertmin"ség létrehozása, amely kisugárzásával a mindennapi életet segíti. A kastélypark egy település életében mindig nagy szerepet játszott. Ezek nem csupán gy#jteményes kertek vagy díszkertek voltak, hanem életmin"ségükkel az egész település életét jótékonyan segítették. Ma a kastélyparkjaink messze elmaradnak régi fényükhöz képest, ezért fontos azokat újra feléleszteni, hogy azok is egy fontos elemként segítsék a város életét, jöv"jét. 8. A híd, az átkelés, a létmin"ség váltás helye. Ezt régen nagyon tudták. Ennek egyik megmaradt jele a Nepomuki Szent János szobrok a hidak, révek mellett. Ennek az eszmei min"ségét kell helyre állítani a Nepomuki Szt. János szobor felújításával és a hidak átalakításával. A meglév" vasbeton és ósdi fémszerkezetes hidak nem csak nem szépek, de méltatlanok a helyhez. Ezeket egyszer# eszközökkel könnyen széppé tehetjük. Azokon a helyeken , ahol nem "rz"dött meg a Nepomuki Szent János szobor, oda újonnan készített szobrokat elhelyezhetünk.

A f"téri légkábeleket f"képpen esztétikai okokból földkábelre kellene cserélni. 3. A település kapuk megkeresése és méltóképpen kialakítása. A településeknek nem csak formailag van kapuja, mint azok általában megjelennek köszönt" táblákban, hanem ezek konkrét helyekhez köthet"k, és ezek megjelölése, növény és szobor kompozíciókkal való megjelenítése szintén áldásos hatással van a település életére, jöv"jére. 4. A víz, az áramló élet hatásának kibontakoztatása – mell"zése helyett felemelése az élet minden napi szintjéhez. A víz megjelenése egy településen nagy adomány az ott él"k számára. Azonban a víz akkor hat kedvez"en az életünkre, ha hagyjuk élni, hagyjuk szabad áramlását, meanderezését, csobogását, lélegzését, csillogását. A mai világunkban ezeket elnyomjuk, sz#k, sokszor kiburkolt, kiegyenesített árkokba kényszerítjük, ezzel kedvez" hatásait tompítjuk. Vissza kell

Sz!cs Gábor tervez!

adni a víznek, ami a lénye, lényege, le kell hozni az embereket a vízpartra, sétányokat kell építeni, a víz elszemetel"dését, elszennyez"dését meg kell akadályozni. 5. Természetes burkolatanyagok használata, cél a min"ség megjelenítése hosszútávon. A település fontos helyeinek, tereinek burkolatainak felújításánál – amennyiben lehetséges természetes, lélegz" burkolatokat kell használni. Ezek lehetnek termésk", tégla, k"zúzalék, fa, kavicsburkolatok. Ezek dekoratív, esztétikus rendben kialakított felületei nemesítik a helyet. 7

VÉP VÁROSKÖZPONTJÁNAK MEGÚJÍTÁSA Közlekedési munkarész A városközpont megújításával a közlekedési funkcióval rendelkez" felületek is jelent"s változáson mennek keresztül. Ezek közül két fontos tényez"t emelünk ki, a • funkcionális és • esztétikai jelleg# változtatási javaslatokat. Míg az utóbbival a terv további részei részletesen foglalkoznak, a közlekedési hálózat módosításának szakmai vonatkozású részeit az alábbiakban ismertetjük. A településen halad át az országos kezelésben lév" 8443. jel# Ikervár- Szombathely összeköt" út, valamint az ehhez, a városközpontban csatlakozó, ugyancsak állami 8445. jel# Vép- Nemesböd összeköt" út. A korszer#sítés során olyan javaslatokat tettünk, amelyek egyrészt biztosítják ezeken az utakon a forgalom településen történ" biztonságos átvezetését, másrészt megfelelnek a város közlekedéssel kapcsolatos jöv"beni elképzeléseinek is. A fentiek szellemében általános javaslataink a következ"k: • Az országos kezelés# közutak esetében biztosítani kell a 6,5 m-es burkolatszélességeket, amely els"sorban a tömegközlekedés megfelel" lebonyolítása érdekében szükséges. • Ezen utak esetében legalább egy oldali járda kialakítása a szabvány szerint kötelez". Tekintettel a városközponti elhelyezkedésre a járdák ne csak a minimálisan el"írt 1,5 m szélességben készüljenek, hanem felkészülve a nagyobb gyalogosforgalomra, egyes szakaszokon (templom, Polgármesteri Hivatal, általános iskola) akár 2,5-3,5 m-es szélességben is épülhetnek. • Fontos feladat a településen áthaladó forgalom sebességének csillapítása, ezért középszigetek, sávelhúzások alkalmazásával, csomóponti átalakítások (pl. körforgalom) elvégzésével kényszerítjük ki a járm#vezet"kb"l a kisebb, így biztonságosabb sebesség betartását. • Ugyancsak a biztonság érdekében a csomópontok térségében új kanyarodósávokat (önállóan balra kanyarodó, illetve becsatlakozást segít" sávokat) is létesítünk. A városközpont megújításának közlekedési szempontból két f" pontja van: • Szent Imre utca- Kolozsvári utca- Kassai utca- Széchenyi tér csomópontja, • Kolozsvári utca- Dózsa György utca- Batthyány Lajos utca csomópontja.

körforgalomtól elkülönítetten lehet kialakítani. Figyelembe véve a városközpont megújításának egyik elvét (csak a szükséges járm#közlekedési felületek biztosítását), a kialakult rendszer olyan átalakítását terveztük, amely csak bizonyos csomóponti mozgásokat engedélyez. Ez lehet"vé teszi nagyobb zöldfelületek, illetve gyalogos területek biztosítását, egyúttal csökkenti az adott utca (pl. Bartók Béla utca) átmen" forgalmát is. • A körforgalmat Ikervár felé elhagyva a jelenlegi, közel egyenes vonalvezetés helyett, inflexiós íves pályát javaslunk kialakítani, amely ugyancsak forgalomcsökkent" hatású, ugyanakkor tetszet"sebb megoldás is. Kolozsvári utca- Dózsa György utca- Batthyány Lajos utca csomópontja: • A kialakítás elve itt is hasonló az el"bbihez: az országos kezelés# út 6,5 m-es, a csatlakozó utcák pedig 5,5 m-es burkolatszélességgel készülnek. • Az átalakítási javaslat figyelembe veszi a tervezett Vép - Porpác összeköt" út jöv"beni kialakítását, illetve annak forgalmi igényeit, „kényelmes”, ívelt csomóponti mozgási lehet"séget adva. • A forgalom átvezetésének érdekében továbbra is biztosított a Kolozsvári utca- Dózsa György utca forgalmi irány, azonban a sávok szétválasztásával, kisebb-nagyobb terel"szigetek beépítésével további csomóponti mozgások is biztosítottak, mind a porpáci, mind a Batthyány utat illet"en. A fentiekben felsorolt átalakítás el"nyei összefoglalva a következ"k: • továbbra is biztosítható a településen átmen" forgalom biztonságos átvezetése, a szabvány által el"írt paraméterek betartása mellett; • a jelentkez" gyalogosforgalom úttal párhuzamos, valamint csomópontban történ" áthaladásának biztosítása szabályozott formában; • a városközpontban lév" járm#közlekedési felületek minimalizálása, ezzel együtt a csatlakozó lakóutcák átmen" forgalmának csökkentése; • nagyobb zöldfelületek kialakíthatósága; • alkalmazkodás a meglév" építészeti, illetve egyéb kötöttségekhez; • felkészülés a település jöv"beni közlekedési kapcsolatainak kib"vítésére, ezek forgalmi igényeinek biztosításával.

Pálffy György tervez!

A két terület közös jellemz"je az, hogy nagy forgalom halad rajtuk keresztül, illetve az átalakítás során több kötöttséget is figyelembe kellett venni, amelyek korlátozták egyes módosítási elképzelések megvalósíthatóságát. Szent Imre utca- Kolozsvári utca- Kassai utca- Széchenyi tér csomópontja: • A két országos út csomópontjaként itt nemcsak a DNY-ÉK, hanem az É-D irányú forgalom is jelent"s, ugyanakkor nagyszámú gyalogos is igénybe veszi a közterületeket. Ilyen esetekben a legmegfelel"bb megoldás egy körforgalom kialakítása, amely biztonságosan tudja kezelni az egyidej# csomóponti mozgásokat, illetve a közúton történ" gyalogosforgalom átvezetését is. • A körforgalom elhelyezésénél több akadályozó tényez" is felmerült (szobrok, trafók), így a területre befutó Bartók Béla utca csatlakozását csak különálló csomópontként, a

Futura Bt. 8000 Székesfehérvár, Erzsébet út 15. Tel.: +3622 361108

8

VÉP VÁROS VÁROSKÖZPONT REHABILITÁCIÓ KONCEPCIÓTERVE

JELKULCS MEGLÉV! TERÜLETHASZNÁLAT, BURKOLAT ÉS ZÖLDFELÜLET ÖVEZET TÖMB, TELEKTEST, ELZÁRT MAGÁNTERÜLET

út

ZÁRT KÖZKERT, TEMET!, JELENT!S ZÖLDFELÜLET" MAGÁNTERÜLET MAGÁNTULAJDONÚ NYITOTT KÖZKERT, JELENT!S ZÖLDFELÜLET GYEPTERÜLET, KÖZTERÜLETET KÍSÉR! JELENT!SEBB ZÖLDSÁV KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZM"TERÜLET

PATAK, ÉL! VÍZFOLYÁS ÉPÜLETEK BEOSZTÁSA RENDELTETÉS ÉS ÉRTÉKVÉDELMI SZEMPONTBÓL M"EMLÉK ÉPÜLET

KÖZÉPÜLET VEGYES RENDELTETÉS" ÉPÜLET LAKÓÉPÜLET

SZAKRÁLIS ÉS KULTURÁLIS EMLÉKEK, BLOKKOT KÉPEZ! PONTSZER" KÖZM"VEK KIEMELT SZAKRÁLIS EMLÉK, EGYÉB EMLÉKM" ÉS KERESZT GÓLYAFÉSZEK VÍZTORONY OSZLOPTRAFÓ, LÉGVÉDELMI SZIRÉNA

01

VÁROSKÖZPONT TÉR ÉS TÖMEGARÁNYAI - MEGLÉVŐ ÁLLAPOT -


JELKULCS MEGLÉV! TERÜLETHASZNÁLAT, BURKOLAT ÉS ZÖLDFELÜLET ÖVEZET TÖMB, TELEKTEST, ELZÁRT MAGÁNTERÜLET ZÁRT KÖZKERT, TEMET!, JELENT!S ZÖLDFELÜLET" MAGÁNTERÜLET MAGÁNTULAJDONÚ NYITOTT KÖZKERT, JELENT!S ZÖLDFELÜLET

út

GYEPTERÜLET, KÖZTERÜLETET KÍSÉR! JELENT!SEBB ZÖLDSÁV PATAK, ÉL! VÍZFOLYÁS

ÉL!VÍZ-REHABILITÁCIÓS TERÜLET KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZM"TERÜLET MEGLÉV! FAÁLLOMÁNY

ÉPÜLETEK BEOSZTÁSA RENDELTETÉS ÉS ÉRTÉKVÉDELMI SZEMPONTBÓL M"EMLÉK ÉPÜLET



01

A TEREK ÉS ZÖLDFELÜLETEK RENDSZERE - MEGLÉVŐ ÁLLAPOT -


JELKULCS MEGLÉV! TERÜLETHASZNÁLAT, BURKOLAT ÉS ZÖLDFELÜLET ÖVEZET TÖMB, TELEKTEST, ELZÁRT MAGÁNTERÜLET ZÁRT KÖZKERT, TEMET!, JELENT!S ZÖLDFELÜLET" MAGÁNTERÜLET MAGÁNTULAJDONÚ NYITOTT KÖZKERT, JELENT!S ZÖLDFELÜLET GYEPTERÜLET, KÖZTERÜLETET KÍSÉR! JELENT!SEBB ZÖLDSÁV

PATAK, ÉL! VÍZFOLYÁS TERVEZETT TERÜLETHASZNÁLAT, BURKOLAT ÉS ZÖLDFELÜLET

HÁLÓZATI SZEREPPEL BÍRÓ ORSZÁGOS, ILLETVE ÖNKORMÁNYZATI UTAK TERVEZETT HELYI KISZOLGÁLÓ ÚT CSILLAPÍTOTT FORGALM" KÖZLEKED! TERÜLET, PARKOLÓLEMEZ út

DÍSZBURKOLATTAL FEDETT TERÜLET MAGÁNTULAJDONÚ NYITOTT KÖZKERT, JELENT!S ZÖLDFELÜLET GYEPTERÜLET, KÖZTERÜLETET KÍSÉR! JELENT!SEBB ZÖLDSÁV ÉL!VÍZ-REHABILITÁCIÓS TERÜLET ÉPÜLETEK BEOSZTÁSA RENDELTETÉS ÉS ÉRTÉKVÉDELMI SZEMPONTBÓL M"EMLÉK ÉPÜLET



01

A VÁROSKÖZPONT TÉR ÉS TÖMEGARÁNYAI - TERVEZETT ÁLLAPOT -


JELKULCS MEGLÉV! TERÜLETHASZNÁLAT, BURKOLAT ÉS ZÖLDFELÜLET ÖVEZET TÖMB, TELEKTEST, ELZÁRT MAGÁNTERÜLET ZÁRT KÖZKERT, TEMET!, JELENT!S ZÖLDFELÜLET" MAGÁNTERÜLET MAGÁNTULAJDONÚ NYITOTT KÖZKERT, JELENT!S ZÖLDFELÜLET GYEPTERÜLET, KÖZTERÜLETET KÍSÉR! JELENT!SEBB ZÖLDSÁV PATAK, ÉL! VÍZFOLYÁS

ÉVEL! ÁGYÁS, INTENZÍV NÖVÉNYZET, GYEPTERÜLET ÉL!VÍZ-REHABILITÁCIÓS TERÜLET KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZM"TERÜLET út

TERVEZETT HELYI KISZOLGÁLÓ ÚT CSILLAPÍTOTT FORGALM" KÖZLEKED! TERÜLET, PARKOLÓLEMEZ DÍSZBURKOLATTAL FEDETT TERÜLET MEGLÉV!, ILLETVE TERVEZETT FAÁLLOMÁNY

ÉPÜLETEK BEOSZTÁSA RENDELTETÉS ÉS ÉRTÉKVÉDELMI SZEMPONTBÓL M"EMLÉK ÉPÜLET



01

A TEREK ÉS ZÖLDFELÜLETEK RENDSZERE - TERVEZETT ÁLLAPOT -


út

JELKULCS TERVEZETT TERÜLETHASZNÁLAT, BURKOLAT ÉS ZÖLDFELÜLET

HÁLÓZATI SZEREPPEL BÍRÓ ORSZÁGOS, ILLETVE ÖNKORMÁNYZATI UTAK MEGLÉV" ÚTNYOMVONAL-VEZETÉS TERVEZETT ÚTNYOMVONAL-VEZETÉS TERVEZETT HELYI KISZOLGÁLÓ ÚT CSILLAPÍTOTT FORGALM! KÖZLEKED" TERÜLET, PARKOLÓLEMEZ

SZAKRÁLIS ÉS KULTURÁLIS EMLÉKEK, BLOKKOT KÉPEZ! PONTSZER" KÖZM"VEK KIEMELT SZAKRÁLIS EMLÉK, EGYÉB EMLÉKM! ÉS KERESZT GÓLYAFÉSZEK VÍZTORONY OSZLOPTRAFÓ, LÉGVÉDELMI SZIRÉNA

01

A VÁROSKÖZPONT KÖZLEKEDÉSI R E N D S Z E R É N E K K O N C E P C I Ó T E RV E


SZÉCHENYI TÉR

KISKASTÉLY

NYUGATI VÁROSKAPU

KELETI VÁROSKAPU

FOTÓDOKUMENTÁCIÓ


KÖZÚTI MINTAKERESZTSZELVÉNYEK

VÉP VÁROSKÖZPONTJÁNAK MEGÚJÍTÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVET MEGALAPOZÓ KÖZTERÜLETRENDEZÉSI KONCEPCIÓTERV

Recommend Documents