Véleménypolarizáció és választási részvétel Kmetty Zoltán MTA-‐ELTE-‐PERIPATO
Tartalom • Problémafelvetés • Magyarázati sémák • Indikátorok, modellek • Eredmények – Választási verseny és részvétel összefüggése – Kistelepülések – Részvételi szint
• További kutatási irányok
Problémafelvetés • Makro szinten (település) hogyan hat a választási részvételre a pártok szavazatainak megoszlása? • A nagyobb politikai verseny vajon nagyobb választási részvétellel jár együtt? • Ökológiai (téri) modellezés
Magyarázati sémák I • Az a kiinduló axiómánk, hogy azokon a településeken, ahol a pártok támogatottsága között kicsi a különbség a szavazók is tisztában vannak ezzel, valamint a pártok is érzékelik a szorosabb erőviszonyokat. • Ha ezt a felvetést elfogadjuk, akkor a választási részvétel kapcsán két ellentétes hatásmechanizmust feltételezhetünk. – Egyrészről a pártok jobban koncentrálnak ezekre a billegő körzetekre, nagyobb erőforrásokat vonnak be a szavazók meggyőzésébe, hogy pártjukra adják le a szavazatukat. – Ezzel párhuzamosan a választók is érzékelik a nagyobb tétet, tehát a saját szavazatuk súlyát is fontosabbnak tartják, mint egy olyan körzetben, településen, ahol egyértelmű, hogy melyik párt nyeri meg a versengést a szavazatokért.
Magyarázati sémák II – Ezekkel szemben feltételezhetünk egy olyan szociálpszichológiai hatásmechanizmust is, hogy a szoros verseny, és a polarizált környezet növelheti a politikai diskurzusokban megjelenő konVliktusok mennyiségét, ami a kevésbé elkötelezett szavazók esetében a részvételi szándék elvetéséhez vezethet, más szóval kivonuláshoz a részvételből. – Utóbbi hatásmechanizmus létét támasztják alá Bozsonyi Károly és Bálint Lajos kutatásai (2010, 2011), akik a 2010-‐es választás kapcsán kimutatták, hogy azokon a településeken és kistérségekben, ahol szoros volt a verseny a pártok között, alacsonyabb volt a választási részvétel.
Indikátorok, modellek I Függő változó: Részvétel átlaga településenként Adatok forrása: Dr. Vécsei Pál, www.valasztas.hu Táblázat 1 – Az 1990 óta megtartott országgyűlési választások részvételi mutatói 1990 1994 1998 2002 2006 2010 2009 (EP)
Átlag 62.47% 66.74% 55.00% 67.60% 64.90% 62.10% 34.60%
Szórás 10.87% 8.60% 10.30% 8.10% 7.90% 8.00% 10.20%
Minimum 27.82% 37.50% 23.50% 38.00% 37.30% 25.30% 11.40%
Maximum 94.74% 94.74% 100.00% 100.00% 94.50% 95.20% 88.20%
Indikátorok, modellek II • Blau-‐index: A blau-‐index a szavazat eloszlás egyenletességét vizsgálja.
• A mutatónak az értéke nulla abban az esetben, ha egy párt kapja az összes szavazatot, míg akkor maximális ha az összes párt ugyanannyi szavazatot kap, tehát a szavazatok egyenletesen oszlanak meg a pártok között. Táblázat 2 – A Blau-index értékei az országgyűlési választásokon 1990 1994 1998 2002 2006 2010 2009 (EP)
Átlag 0.743 0.766 0.741 0.765 0.564 0.555 0.522
Medián 0.761 0.778 0.748 0.681 0.575 0.572 0.535
Szórás 0.065 0.046 0.039 0.0378 0.06 0.099 0.117
Minimum 0.195 0.276 0.46 0.376 0.012 0.084 0.054
Maximum 0.828 0.8315 0.821 0.765 0.726 0.753 0.784
Indikátorok, modellek III • További háttérváltozók – maximum 8 általános végzettek aránya a településen (2001-‐ es Népszámlálás alapján) – A magukat felekezethez tartozóknak vallók aránya (2001-‐es Népszámlálás alapján) – A munkanélküliek aránya (KSH mutató, a választási évhez leginkább közelebbi alkalmazva) – Településtípus (dummy változókként került bevonásra Budapest, valamint 2000 fő alatti község – az aktuálsi közigazgatási és településnagysági adatokat alkalmazva)
Indikátorok, modellek IV • Téri „hiba” modellek illesztése – Területi autoregresszivitás kivédésére
• Voronoi megközelítés – Szomszédsági mátrix
• Hierarchikus modell speciVikáció – Kontroll változók – Blau-‐index
Választási verseny és részvétel összefüggése -‐ I
• Kiinduló hiba modell (1990) (Intercept)
B 0.5388
sig ***
8 általánost végzettek aránya (2001)
-‐0.0034
***
Felekezethez tartozók aránya (2001) Munkanélküliségi arány (1993Ö Budapest (0: nem, 1:igen) 2000 fő alatti település (0: nem, 1:igen) R2 Lambda Moran I
0.0012 -‐0.0025 0.0842
*** *** ***
0.0435
*** 16.01% 0.6800 N.S.
Választási verseny és részvétel összefüggése -‐ II • A Blau-‐index hatása a választási részvételre
B
Sig
Importance
R2
Moran 1
1990
-‐0.284
***
8.90%
17.33%
N.S.
1994
-‐0.335
***
13.86%
9.31%
N.S.
1998
-‐0.382
***
5.98%
14.44%
N.S.
2002
0.166
***
7.44%
8.10%
N.S.
2006
-‐0.182
***
9.75%
6.06%
N.S.
2010
-‐0.188
***
19.12%
8.67%
N.S.
2009 EP
-‐0.177
***
13.03%
11.77%
N.S.
Kistelepülések • A 2000 fő alatti települések változó (dummy) és a Blau-‐index interakciós hatása
B
Sig
Imp
1990
-‐0.1
*
0.75%
1994
N.S.
1998
-‐0.24
**
18.79%
2002
-‐1.41
***
45.02%
2006
-‐0.15
***
9.23%
2010
N.S.
Részvételi szint I • A Blau-‐index B értéke az egyes részvételi szinteken (hiba modell reziduálisára illesztett regresszió) – Arányos megközelítés
Összes település
Medián alatti részvétel
Felső 20 százalék
Felső 10 százalék
B
Sig
B
Sig
B
Sig
B
Sig
1990
-‐0.22
***
-‐
N.S.
-‐0.28
***
-‐0.28
***
1994
-‐0.27
***
-‐
N.S.
-‐0.24
***
-‐0.2
***
1998
-‐0.32
***
-‐
-‐0.28
***
-‐0.2
**
2002
0.14
***
0.94
***
-‐0.21
***
-‐0.18
***
2006
-‐0.14
***
-‐
N.S.
-‐0.13
***
-‐0.13
***
2010
-‐0.12
***
-‐
N.S.
-‐0.07
***
-‐0.06
*
Részvételi szint II • A Blau-‐index B értéke az egyes részvételi szinteken (hiba modell reziduálisára illesztett regresszió) – Objektív megközelítés
Összes település
50 százalék alatt
70 százalék felett
80 százalék felett
B
Sig
B
Sig
B
Sig
B
Sig
1990
-‐0.22
***
-‐
N.S.
-‐0.22
***
-‐0.23
***
1994
-‐0.27
***
-‐
N.S.
-‐0.24
***
-‐0.19
***
1998
-‐0.32
***
0.16
**
-‐0.18
*
***
-‐
2002
0.14
***
1.01
***
-‐0.22
***
-‐0.16
***
2006
-‐0.14
***
-‐
N.S.
-‐0.12
***
-‐
N.S.
2010
-‐0.12
***
-‐
N.S.
-‐0.08
***
-‐
N.S.
Részvételi szint III
Részvételi szint IV
Részvételi szint V
További kutatási irányok • További interpretációs sémák keresése • Tér-‐idő modellek speciVikálása • További országok adatainak vizsgálata (Görögország)
Köszönöm a Vigyelmüket!
