az ELTE BTK-n. Munkahelye 2003 óta az MTA Régészeti Intézete. kés rézkori, badeni kultúra

F‡bi‡n Szilvia–Serlegi G‡bor

Egy telep hŽt Žlete Ember Žs t‡j kapcsolata Balatonkeresztœr–RŽti-d l! lel!helyen

A

nŽh‡ny Žvvel ezel!" els! ’zben megrendeze" Fiatal Kutatók Fórum‡nak tŽm‡ja a „Mi végre a tudomány?” keretc’met viselte.1 Az egyes tudom‡ny‡gak kŽpvisel!i ezen a szimpóziumon rendre meg is v‡laszolt‡k a felte" kŽrdŽst. Az ado" v‡laszokból kiinduló logikai l‡ncok mentŽn haladva azok m‡s Žs m‡s tŽmakšrškhšz vezetnek minket. Az egyik ilyen gondolati fonal mentŽn elindulva eljuthatunk a m‡sodik el!ad‡s-sorozat kere"Žm‡j‡ig, amely a külšnbšz! tudom‡ny‡gak szigorœan ve" hat‡rainak elhalv‡nyul‡s‡val, az eredmŽnyek kšzšs hasznos’t‡s‡val Žs a külšnfŽle diszcipl’n‡k kutatóinak együ"es gondolkod‡s‡nak lehet!sŽgŽvel foglalkozik. Amennyiben mi, Þatal kutatók a kŽrdŽst m‡s szavakkal teszszük fel, œgy is fogalmazhatunk: mi a cŽlja a tudom‡nynak? VŽlemŽnyünk szerint a tudom‡ny cŽlja nem m‡s, mint a v‡laszad‡s a felte" kŽrdŽsekre. Ebben az esetben, amint az el!bbiekben felv‡zolt egyszer pŽlda is mutatja, a v‡laszad‡s „mellŽktermŽke” az œjabb kŽrdŽsek felmerülŽse, œjabb logikai l‡ncok kiindulópontja. A tudom‡nyos gondolkod‡s fejl!dŽse, az egyre nagyobb volumen kŽrdŽsekre ado" v‡laszk’sŽrletek elmoss‡k a tudom‡ny‡gak hagyom‡nyosan kialakult kereteit, ebb!l adódóan Žrezheti œgy a Þatal kutató, hogy egyes esetekben diszcipl’n‡j‡nak „hat‡r‡n innen Žs tœl” j‡r.

F‡ i‡n Szilvia 2002-ben régészet (!srégészet) szakon végze" az ELTE BTK-n. Munkahelye 2003 óta az MTA Régészeti Intézete. Készül! PhD-diszszertációjának témája a kés! rézkori, badeni kultúra településtörténete a Balaton déli partja mentén. Kutatási területe: a Kárpát-medence középs! neolitikumának és kés! rézkorának településtörténete. Serlegi G‡ or 2002-ben római provinciális régészet szakon végze" az ELTE BTK-n. Munkahelye 2002-t!l az MTA Régészeti Intézete. Kutatási területe: a Balaton történeti kori vízállástendenciái és ennek emberi megtelepedésre gyakorolt hatásai.

273

FÁBIÁN SZILVIA–SERLEGI GÁBOR

A magyarorsz‡gi rŽgŽszet kih’v‡sai A magyarorsz‡gi rŽgŽszetet az utóbbi Žvek folyamatai egyre tšbb Žs egyre szŽlesebb ’v kŽrdŽsek feltŽtelŽre šsztšnšztŽk, Žs eljuto" arra a hat‡rvonalra, hogy a tšbb Žvtized ala" kialak’to" gondolkod‡smód Žs módszertan nem ad teljes mŽrtŽkig kielŽg’t! v‡laszokat a felmerül! problŽm‡kra. Az 1990-es Žvekt!l ugr‡sszer en meginduló nagyberuh‡z‡sok Žs az ehhez kapcsolódó tšrvŽnyi el!’r‡sok megsokszorozt‡k az intŽzmŽnyek Žs a kutatók feladatait. Az autóp‡lya-nyomvonalak, ipari parkok, bev‡s‡rlókšzpontok tšbb hekt‡rra kiterjed! területŽnek felt‡r‡s‡t a sz kre szabo" hat‡rid!k kšvetkeztŽben a nŽh‡ny sz‡z nŽgyzetmŽterre kiterjed! felületekre kidolgozo" módszerekkel kelle" megkezdeni. A rŽgŽszeti dokument‡ciós technológi‡t az ‡sat‡sok felt‡r‡sa kšzben kelle" hozz‡igaz’tani az œj kšvetelmŽnyekhez. Az els! ’zben megrendeze" Þatal kutatói fórumon kŽt munkat‡rsunk, BelŽnyesy K‡roly Žs Marton Tibor m‡r beszŽltek a teljes’tend! œj kšvetelmŽnyek mia" megv‡ltozó szemlŽletmódról Žs el!‡lló kih’v‡sokról.2 Az eml’te" Þatal kutatók a rŽgŽszeti terepmunka oldal‡ról kšzel’te"Žk meg a kŽrdŽst. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a rŽgŽszet feladata nem Žr vŽget az utolsó lap‡t fšld kidob‡s‡val. A lel!hely minŽl teljesebb igŽny feldolgoz‡sa is hozz‡tartozik a folyamathoz, ezŽrt tanulm‡nyunkban a nagy felület felt‡r‡sokban rejl! tov‡bbi kutat‡si lehet!sŽgekre szeretnŽnk egy remŽnyeink szerint j‡rható utat felv‡zolni. Mind az eml’te" kutatók ’r‡s‡nak, mind a jelen tanulm‡nynak egyik alapvet! pillŽre a felt‡ró rŽgŽsz ‡ltal a területen felve" adatok fontoss‡ga. A terepi munka szempontj‡ból az adatok minŽl pontosabb Žs aprólŽkosabb ršgz’tŽsi módszerŽnek kidolgoz‡sa Žs ennek technológi‡ja alapvet! jelent!sŽg . A feldolgoz‡s folyamat‡ban derül ki, hogy a ršgz’te" adatok hogyan haszn‡lhatóak, hiszen az šsszes tov‡bbi munkafolyamat a felt‡r‡s kšzben kŽszült dokument‡cióra, adatmennyisŽgre Žpül. A magyar rŽgŽszet menet kšzben volt kŽnytelen alkalmazkodni a kšrülmŽnyekhez, ezŽrt szüksŽges a területi adatfelvŽtel alapvet! metódusainak, a nŽh‡ny Žvtizeddel ezel!"i, œgyneveze" terv‡sat‡sok kšvetelmŽnyeihez kialak’to" módszereknek a tov‡bbfejlesztŽse. Az utóbbi id!kben ’gŽretes k’sŽrletekr!l, kezdemŽnyezŽsekr!l, œj technológi‡król is egyre tšbb szó esik. A terv‡sat‡sok sor‡n, ‡tlagosan egy hónap ala" kŽtsz‡z nŽgyzetmŽteres felületeket t‡rtak fel a kutatók. Ezzel szemben a nagyberuh‡z‡sokhoz kapcsolódó megel!z! felt‡r‡sokon a tavasztól !szig tartó ‡sat‡si idŽnyben, ‡tlagosan nŽgy-št hekt‡r kiterjedŽs felületeken folynak a munk‡latok. Jól kisz‡molható, hogy mindaddig, am’g a felületek nagys‡ga 200–250-szeresŽre, addig a rendelkezŽsre ‡lló id! mindšssze nagyj‡ból nyolcszoros‡ra n!". Ez egyrŽszr!l az adat‡raml‡s sebessŽgŽnek nšvekedŽsŽt, m‡srŽszr!l az adatmennyisŽg nomin‡lis nšvekedŽsŽt jelenti, amelyet a felt‡ró rŽgŽsznek folyamatosan

274

EGY TELEP HÉT ÉLETE

1. ábra. Információk, adatok és következtetések strukturális szerkezete

275

FÁBIÁN SZILVIA–SERLEGI GÁBOR

ršgz’tenie kell. A nagy felület felt‡r‡sokon, a lel!helyek kiterjedŽsŽnek mŽretei mia" a lel!helyet švez! kšrnyezeti jellegzetessŽgek ršgz’tŽse is tšbb feladatot jelent, hiszen bizonyos rŽgŽszeti jelensŽgek megŽrtŽse lehetetlen a kšrnyezeti viszonyok vizsg‡lata nŽlkül. Ebben nagy seg’tsŽget nyœjt a rŽgŽszeti geodŽzia, amely hatalmas mennyisŽg , nagy pontoss‡gœ adat alapj‡n elhelyezi a lel!helyet, a felt‡rt rŽgŽszeti jelensŽgeket egy egysŽges EOV-rendszerben,3 ezzel együ" kšzvetlen fšldrajzi kšrnyezetŽben. A felt‡r‡si munk‡latok befejezŽse ut‡n, a feldolgoz‡s megkezdŽsekor óri‡si menynyisŽg inform‡ció ‡ll a kutatók rendelkezŽsŽre, amelyet kŽt nagyobb csoportra lehet bontani. EgyrŽszt a lel!hely objektumaiból sz‡rmazó rŽgŽszeti adatokra, amelyek a hagyom‡nyos rŽgŽszeti módszerekkel ŽrtŽkelhet!ek. M‡srŽszt a lel!hely jelenlegi Žs egykori kšrnyezetŽre vonatkozó adatokra, amelyek megfelel! sz’nvonalœ ŽrtŽkelŽse csak m‡s tudom‡ny‡gak kutatóinak bevon‡s‡val lehetsŽges. A kŽt eredmŽnycsoport šsszeillesztŽsŽvel kšrnyezetrŽgŽszeti kšvetkeztetŽseket vonhatunk le, amelyekben p‡rhuzamosan vizsg‡lhatjuk az emberi kultœr‡kban bekšvetkeze" v‡ltoz‡sokat Žs a terület termŽszeti kšrnyezetŽnek ‡talakul‡sait, megÞgyelhetjük a kŽt tŽnyez! kšlcsšnšs egym‡sra hat‡s‡t (1. ábra).

Egy ese"anulm‡ny – Balatonkeresztœr–RŽti-d l! Az utóbbi Žvtizedben az MTA RŽgŽszeti IntŽzete is bekapcsolódo" a nagyberuh‡z‡sokat megel!z! munk‡latokba. Sz‡mos lel!helyen vŽgeztünk felt‡r‡sokat az M7-es autóp‡lya Somogy megyei szakasz‡n, amelyek ado"s‡gai kit n! lehet!sŽget nyœjtanak a kšrnyezetrŽgŽszeti vizsg‡latokra. A nyomvonalba es! lel!helyek jelent!sŽge nemcsak a tšbbhekt‡ros kiterjedŽsükben rejlik, hanem maga a k#elšlt nyomvonal olyan, geomorfológiailag jelent!s területet keresztez a Balaton dŽli partvonala mentŽn, amely fontos inform‡ciókat tartalmaz ember Žs kšrnyezet kapcsolat‡ra. A Balaton KšzŽp-Európa legnagyobb kiterjedŽs termŽszetes eredet tava. Napjainkban kiterjedŽsŽt Žs partvonal‡t a 19. sz‡zadi szab‡lyoz‡s Žs az erre Žpül! v’zgazd‡lkod‡si szab‡lyok hat‡rozz‡k meg.4 Az emberi beavatkoz‡st megel!z!en a v’zszintingadoz‡st, amelynek mŽrtŽke ak‡r az 5-10 mŽtert is elŽrte, egyŽrtelm en a terület klimatikus viszonyai befoly‡solt‡k, ugyanis v’zszintjŽt a v’zh‡ztart‡si ŽrtŽkek alapj‡n els!sorban a csapadŽkv’z mennyisŽge hat‡rozza meg.5 Sz‡raz, meleg id!szak esetŽn a tóból elp‡rolgó v’z mennyisŽge nagyobb, mint a csapadŽk Žs a hozz‡foly‡s šsszege. Ekkor a tó v’zszintje apadni kezd. CsapadŽkosabb Žs h všsebb id!j‡r‡s melle" csškken a p‡rolg‡s, nšvekszik a tó felületŽre Žs a v’zgy jt! területre hulló csapadŽk mennyisŽge, ezŽrt a tó v’zszintje nšvekszik. Napjainkban a csapadŽkból sz‡rmazó v’zfelesleget a Sió-zsilipen keresztül vezetik el annak ŽrdekŽben, hogy a tó v’zszintje a szab‡lyoz‡si hat‡rŽrtŽkek kšzš" maradjon.

276

EGY TELEP HÉT ÉLETE

M‡r a 19. sz‡zad vŽgi geológiai vizsg‡latok kimuta"‡k, hogy a tó termŽszetes ‡llapot‡ban csekŽly mŽrtŽk v’zszintemelkedŽs esetŽn is elšnti a dŽli partot k’sŽr! meridion‡lis všlgyek torkolat‡t, valamint a Nagyberek területŽt, ’gy ezek a tó termŽszetes šbleivŽ v‡lnak.6 Ezek a rŽszek a mai mestersŽgesen alacsony v’z‡ll‡s melle" is mocsaras területek. A v’zzel bor’to"s‡g mŽrtŽke Žs ennek a talajv’zviszonyokra gyakorolt hat‡sa meghat‡rozza a všlgyek mentŽn hœzódó lšszh‡takon az emberi megtelepedŽsre alkalmas területek kiterjedŽsŽt Žs ezek gazdas‡gi hasznos’thatós‡g‡nak módj‡t. A v’zszintingadoz‡s emberi megtelepedŽsre gyakorolt hat‡s‡ra el!szšr Balatonkeresztœr–RŽti-d l!7 lel!helyen Þgyeltünk fel. A rŽgŽszeti lel!hely a Marcali-lšszh‡t Žs a Balaton legnagyobb termŽszetes šble, a Nagyberek hat‡r‡n hœzódik. A Nagyberek egy mŽterrel fekszik mŽlyebben, mint a jelenlegi mestersŽgesen alacsonyan tarto" balatoni v’zszint. Manaps‡g a terület legel!kŽnt való hasznos’thatós‡g‡t csatorn‡z‡ssal Žs sziva" yœz‡ssal biztos’tj‡k. A lel!hely Balatonkeresztœrtól dŽlre, a Balatonœjlakra vezet! m œt bal oldal‡n helyezkedik el, hosszan elnyœlva a nyomvonal ‡ltal k#elšlt nyugat–keleti ir‡nyœ s‡vban a mocsaras Nagyberek szŽlŽig. A terület nyugati oldala enyhŽn lejt keleti ir‡nyba Žs sz‡ntófšldi m velŽs ala" ‡llt, m’g keleti rŽszŽt, amely egy meredekebbŽ v‡ló lejt!vel simul bele a Nagyberek mocsaras területŽbe, legel!kŽnt hasznos’to"‡k. A 2003–2004 folyam‡n rendelkezŽsünkre ‡lló 11 hónap ala" kšzel 60 ezer m² területet t‡rtunk fel, tšbb mint 3000 rŽgŽszeti objektumot bonto"unk ki Žs dokument‡ltunk. HŽt rŽgŽszeti korszak sz‡mos nŽpessŽgŽnek emlŽkanyag‡t Žs megtelepedŽsŽnek nyomait tal‡ltuk meg. Az objektumšsszes’t! tŽrkŽpen mind a hŽt rŽgŽszeti korszak objektumai egyszerre l‡thatók (2. ábra). A felületšsszes’t! egyrŽszt megmutatja a terület rŽgŽszeti fede"sŽgŽt, m‡srŽszt egy kis ’zel’t!t ad abból, hogy mit l‡t a rŽgŽsz a felt‡r‡s ala", azaz mind a hŽt rŽgŽszeti korszak objektumait egy id!ben. RŽszben a felt‡r‡s kšzbeni korszak-meghat‡roz‡sok, rŽszben a kŽs!bbi rŽgŽszeti feldolgoz‡s feladata a külšnbšz! id!s’kokon lŽtez! települŽsek objektumainak szŽtv‡logat‡sa, amely egy rŽgŽszeti módszer, a lelettipológia seg’tsŽgŽvel tšrtŽnik. Ennek eredmŽnyekŽnt vizsg‡lhatóv‡ v‡lik, hogy hogyan haszn‡lt‡k ki a Nagyberekkel hat‡ros domboldal területŽt az o" Žl! emberek a hŽt rŽgŽszeti korszak folyam‡n. Az adatok ŽrtŽkelŽse alapj‡n elmondható, hogy Balatonkeresztœr–RŽti-d l! területŽn a kšzŽps! rŽzkor elejŽt!l kezdve egŽszen a kŽs! rŽzkori, badeni kultœra vŽgŽig folyamatos volt a megtelepedŽs, amely a kŽs!bbi elemzŽsek sor‡n sz‡mos hasznos, a rŽzkorra vonatkozó települŽstšrtŽneti inform‡cióval szolg‡lhat. A lel!helyen a kšzŽps! rŽzkori, Balaton–Lasinja kultœra nyomai a felület nyugati, m œthoz kšzel es! rŽszŽn šsszpontosultak, de nŽh‡ny objektuma szórv‡nyosan a meredek lejt! peremŽn is megtal‡lható volt. A kŽs! rŽzkori badeni kultœr‡nak, mind a kor‡bbi boler‡zi csoportj‡t, mind a klaszszikus Žs kŽsei badeni id!szak‡nak települŽsmaradv‡nyait megtal‡ltuk a terület felŽn. A korszak települŽsŽnek magja a lejt! fels! szŽlŽn Žs a"ól keletre helyezkede" el le-

277

FÁBIÁN SZILVIA–SERLEGI GÁBOR

2. ábra. Egy telep hét élete – objektumösszesít!, Balatonkeresztúr–Réti-d#l! hœzódva a Nagyberek szŽlŽig. A dombtet!n koncentr‡lódó kŽs! rŽzkori objektumok kšzš" felt‡rtunk tšbb, egŽsz ‡llatv‡zat Žs nagy mennyisŽg ker‡miatšredŽkeket tartalmazó „‡ldozati” gšdršt Žs tšbb badeni temetkezŽst is.8 Ezek a jelensŽgek m‡s ismert badeni telepeknŽl is megÞgyelhet!k.

278

EGY TELEP HÉT ÉLETE

A kora bronzkori Somogyv‡r–Vinkovci Žs kisapostagi kultœra települŽsi objektumai, gšdršk Žs temetkezŽsek a felület nyugati rŽszŽn koncentr‡lódtak, kelet felŽ csak nŽh‡ny elszórtan elhelyezked! objektum jelezte !ket. Feltehet!en a kora bronzkor m‡sodik felŽhez kšthet! az ezen a területen felt‡rt 11 s’rból ‡lló csontv‡zas r’tusœ temet!, amelyben a halo"ak enyhŽn zsugor’tva, oldalukra ford’tva, kissŽ behajl’to" l‡bakkal feküdtek, kezüket legtšbbszšr arcuk elŽ helyeztŽk. A temetkezŽsekb!l nŽh‡ny bronz Žkszer is el!került. A kŽs! vaskor, kora római id!szak fordulój‡ra keltezhet! kelta nŽpcsoport megtelepedŽsŽnek nyomai a lel!hely egŽsz területŽn megtal‡lhatók voltak, egŽszen a Nagyberek szŽlŽig. Ebben a korszakban hœzódtak legkšzelebb a mocsaras, ingov‡nyos terület szŽlŽhez. A lejt! legalsó szakasz‡n felt‡rt fŽlig fšldbe mŽly’te" Žpületek, št kemence, sz‡mos verem Žs cšlšplyuk, a main‡l is jóval alacsonyabb talaj Žs balatoni v’zszintet feltŽtelez. A lel!hely keleti rŽszŽn felt‡rt jellegzetes, alig fšldbe mŽlyed! Žp’tmŽnyek, amelynek egykori tet!szerkezetŽre hat cšlšplyuk enged kšvetkeztetni, valamint nŽh‡ny gšdšr, t‡rolóverem Žs egy római tegul‡val bŽlelt kœt leletanyaga a Kr. u. 6. sz‡zad elejŽn, a kšrnyŽken megtelepül! germ‡n nŽpcsoporthoz, a langobardokhoz kšthet!. Az Árp‡d-kori megtelepedŽs nyomai a domboldal teljes hossz‡ban, ‡m elszórtan jelentkeztek. Sz‡mos gšdšr, egy fŽlig fšldbe mŽly’te" Žpület Žs h‡rom kemence maradv‡nya kšthet! a korszakhoz, valamint a felület kšzŽps! rŽszŽn, a dombtet!n egy csoportban elhelyezked! št, 10–11. sz‡zadra keltezhet! nyœjto" v‡zas temetkezŽs. A kelet–nyugati ir‡nyœ lank‡s domboldal keleti vŽge a Nagyberek szŽlŽt!l mintegy sz‡z mŽterre meredekebb lejt!be megy ‡t. A kŽt területrŽsz hat‡r‡n tal‡ltuk meg a kšzŽpkori, 13–15. sz‡zadi Cholta települŽst.9 A jelenkori felsz’nt!l mintegy hœsz centimŽteres mŽlysŽgben – kšzvetlenül a termŽszetes veget‡ció ‡ltal bolygato" rŽteg ala" – jól megÞgyelhet!ek voltak a cšlšpszerkezetes h‡zak, fŽlig fšldbe mŽly’te" gazdas‡gi Žpületek nyomai, gšdršk, kemencŽk, tšbb faszerkeze"el kibŽlelt kœt. A korszakhoz kšthet!ek egy feltehet!en tšbbosztatœ lakóh‡z alapoz‡smaradv‡nyai is. Az egybefügg!, nagy kiterjedŽs felületeknek kšszšnhet!en jól megÞgyelhet! a terület domborzati viszonyainak hat‡sa az emberi megtelepedŽsre a külšnbšz! rŽgŽszeti korszakokban. A meredekebb lejt! pereme minden id!szakban kedvelt volt, amit jól mutatnak a s r n egym‡sba ‡so" objektumok. E"!l a rŽszt!l keletre, illetve nyugatra hœzódó területeken az objektums r sŽg csškken, valamint jól kšvethet!en megv‡ltozik a terület külšnbšz! rŽszeinek korszakonkŽnt megoszló kihaszn‡lts‡ga. A kŽs! rŽzkor Žs a Kr. u. 6. sz‡zad nŽpessŽgeinek emlŽkanyagai a Nagyberekhez kšzeli lejt!n alacsonyan, 106 mŽter tengerszint fele"i magass‡gban hœzódó szakaszain is megtal‡lhatók. A kŽs! vaskori, kora római kori kelta telep objektumainak nagy tšmege nyœlik el a domboldal teljes hossz‡ban, kelet felŽ kšzvetlenül a Nagyberek szŽlŽig. A korszak legalacsonyabban fekv! be‡s‡saiban minden esetben megjelent a talajv’z,

279

FÁBIÁN SZILVIA–SERLEGI GÁBOR

ami nagyban nehez’te"e felt‡r‡sukat. Ebb!l kšvetkezik, hogy haszn‡latuk idejŽn a main‡l alacsonyabb talajv’zviszonyokat, ezzel šsszefüggŽsben a main‡l alacsonyabb balatoni v’z‡ll‡sviszonyokat feltŽtelezhetünk. Ezzel szemben a kšzŽpkori objektumok szinte csak a lejt! peremŽnek kšzelŽben Žszlelhet!ek, sem az Árp‡d-korban, sem a kŽs! kšzŽpkor folyam‡n nem hasznos’to"‡k a falu lakói a 110 mŽter tengerszint fele"i magass‡g ala" fekv! rŽszeket. A területen belüli, korszakonkŽnti sœlyponteltolód‡sok h‡"erŽben tšbbek kšzš" a balatoni v’z‡ll‡s Žs ennek kšvetkeztŽben a talajv’zviszonyok megv‡ltoz‡s‡nak hat‡s‡t sejthetjük. A tó v’zh‡ztart‡si ŽrtŽkeit meghat‡rozó tŽnyez!k alapj‡n elmondható, hogy a Balaton tšrtŽneti korœ v’z‡ll‡sviszonyai az ado" id!szak h!mŽrsŽkleti viszony‡nak csapadŽkosabb vagy Žppen sz‡razabb kl’m‡j‡nak a függvŽnye. Ezek a kl’mav‡ltoz‡sok, ingadoz‡sok termŽszetesen hat‡ssal voltak a lel!hely kšrnyezetŽre, ’gy a termŽszetes Žs a termeszthet! nšvŽnyzet šsszetŽtelŽre, a területen tartható, tenyŽszthet! ‡llatokra, ezen keresztül a megtelepede" nŽpcsoportok gazdas‡gi struktœr‡j‡ra, települŽsszerkezetŽre is.

A komplex kutat‡s lehet!sŽgei Egy rŽgŽszeti kultœra fejl!dŽstšrtŽnetŽnek megŽrtŽsŽhez a rŽgŽszeti anyag vizsg‡lata melle" nagy hangsœlyt kell fektetni az ado" korszak kšrnyezeti viszonyainak lehetsŽges rekonstru‡l‡s‡ra is, ’gy sok esetben Žrthet!bbŽ v‡lhatnak az anyagi kultœr‡ban bekšvetkeze" v‡ltoz‡sok. A kšrnyezetrŽgŽszeti kutat‡s az ember Žs kšrnyezetŽnek komplex vizsg‡lat‡t jelenti. A rŽgŽszeti kultœr‡k anyagi hagyatŽk‡nak tanulm‡nyoz‡sa v‡laszt adhat egy id!szak sor‡n az emberi kšzšssŽgekben vŽgbement bels! Žs küls! kultur‡lis v‡ltoz‡sokra, a kšzšssŽgeket Žrt hat‡sokra, csoportok kšzš"i tŽrbeli Žs id!beli kapcsolatrendszerekre. Ennek tanulm‡nyoz‡s‡ra a rŽgŽszetnek jól kialak’to", megalapozo" metódusai vannak. A kultœr‡k nŽpessŽgŽt kšrülvev!, azok ŽletŽnek sz’nterŽt jelent! termŽszetes kšrnyezet tšrtŽnetŽnek tudom‡nyos igŽny tanulm‡nyoz‡sa kapcs‡n azonban termŽsze" udom‡nyos módszerek alkalmaz‡s‡t, seg’tsŽgŽt is igŽnybe kell vennie. A kŽt vizsg‡lat kšvetkeztetŽseinek p‡rhuzamos ŽrtŽkelŽse vezethet minket kšrnyezetrŽgŽszeti eredmŽnyekhez, egy lel!hely komplex meg’tŽlŽsŽhez. A minket kšrülvev! kšrnyezet mœltbeli v‡ltoz‡sai, jelen folyamatai Žs ezek jšv!beni kšvetkezmŽnyei egy šsszefügg! rendszer rŽszei, amelynek alakul‡s‡t emberi Žs termŽszetes hat‡sok šsszessŽge együ"esen hat‡rozza meg. Tanulm‡nyoz‡sa sor‡n, minden esetben tšrekednünk kell az šsszes aspektus szem el!" tart‡s‡ra. A rŽgŽszeti vizsg‡latok melle" el kell vŽgeznünk a lel!hely sz kebb Žs t‡gabb kšrnyezetŽnek ŽrtŽkelŽsŽt. A geomorfológiai Žs tŽrinformatikai adatok elemzŽse lehet!vŽ teszi a lel!hely Žs kšrnyezetŽnek domborzati viszonyaiban bekšvetkeze" v‡ltoz‡sok rekonstru‡l‡s‡t. Az eh-

280

EGY TELEP HÉT ÉLETE

hez kapcsolódó paleohidrológiai vizsg‡latok seg’tenek megrajzolni a terület !sv’zrajzi viszonyait, mivel a 19. sz‡zad folyam- Žs tavi szab‡lyoz‡sai jelent!sen megv‡ltozta"‡k a t‡j kŽpŽt a K‡rp‡t-medencŽben. A rŽgŽszeti lel!helyek geomorfológiai helyzetŽnek ŽrtelmezŽse csak az egykori v’zh‡lózat Žs az ‡llandó vagy id!leges v’zj‡r‡s ‡ltal befoly‡solt területek kiterjedŽsŽnek ismeretŽben lehetsŽges. TermŽszetes tavaink v’zszintingadoz‡sai, a folyami ‡rterületek kiterjedŽsŽnek mŽrtŽke ŽrzŽkenyen jelzik az Žszaki fŽltekŽn bekšvetkez! kisebb-nagyobb kl’maingadoz‡sokat, amelynek vizsg‡latai m‡r a paleoklimatológia t‡rgykšrŽbe tartoznak. Az eml’te" kŽt vizsg‡lati módszer eredmŽnyei rŽszben a rŽgŽszeti talajtan Žs a szedimentológiai vizsg‡latok eredmŽnyeire t‡maszkodnak. A talajtan Þzikai Žs geokŽmiai módszerek seg’tsŽgŽvel lehet!vŽ teszi a talaj fejl!dŽsŽben vŽgbement termŽszetes Žs mestersŽges v‡ltoz‡sok regisztr‡l‡s‡t. A szedimentológia az id!legesen vagy ‡llandóan v’zzel bor’to" területeken seg’tsŽget nyœjt a v’zbor’to"s‡g mŽrtŽkŽnek Žs milyensŽgŽnek meghat‡roz‡s‡hoz. Ezt sz‡mos inform‡cióval egŽsz’thetik ki a szerves nšvŽnyi maradv‡nyok Žs a kšrnyezeti v‡ltoz‡sokra ŽrzŽkenyen reag‡ló puhatest ek rŽtegtani viszonyaival foglalkozó makrofossz’lia- Žs malakológiai vizsg‡latok. A rŽtegek radiokarbon-mŽrŽsei seg’tenek egy ado" ‡llapot abszolœt kronológiai elhelyezŽsŽben is. Az eml’te" vizsg‡lati módszerek els!sorban a kšrnyezetnek a v‡ltoz‡sokra ado" reakcióit mŽrik. A dendrokronológiai Žs archeobotanikai elemzŽsek m‡r adatot szolg‡ltathatnak az ember kšrnyezetre gyakorolt hat‡s‡ra is. A faŽvgy r vizsg‡latok amelle", hogy a f‡k Žvgy r szerkezet-v‡ltoz‡sainak tanulm‡nyoz‡s‡val, megfelel! hosszœs‡gœ mintasor alapj‡n megrajzolhatj‡k egy terület klimatológiai jellemz!it, adatokkal szolg‡lhatnak az id!szak fakitermelŽsi viszonyaira, fafeldolgoz‡si szok‡saira, valamint abszolœt kronológiai t‡mpontokat adhatnak. A nšvŽnyi magvak Žs pollenek elemzŽse seg’thet a lel!hely kšrnyezetŽben a termŽszetes Žs termeszte" veget‡ció ar‡ny‡nak Žs šsszetŽtelŽnek meghat‡roz‡s‡ban, ezen keresztül a rŽgŽszeti kultœr‡k nšvŽnytermesztŽsi szok‡sainak Žs mŽrtŽkŽnek rekonstru‡l‡s‡ban. Mindemelle" kŽpet alkothatunk a terület Žghajlati viszonyairól is, hiszen egyes nšvŽnyek csak ado" viszonyok kšzš" kŽpesek megŽlni Žs termelhet!ek megfelel! min!sŽgben. Az archeozoológia a lel!helyek objektumaiból el!került ‡llatcsontanyagot tanulm‡nyozza statisztikai módszerekkel, ’gy v‡zolva fel a rŽgŽszeti kultœr‡k ‡lla"enyŽsztŽsi viszonyait, az ‡llat‡llom‡ny šsszetŽtelŽt, függ!sŽgŽnek mŽrtŽkŽt a termŽszetes vad‡llom‡nytól, valamint inform‡ciókat szolg‡ltat a kšzšssŽg t‡pl‡lkoz‡si szok‡sairól. A magyarorsz‡gi rŽgŽszeti kutat‡sokban m‡r napjainkban is nagy hangsœlyt kap a külšnbšz! tudom‡ny‡gak šsszekapcsolód‡sa, enŽlkül egy lel!hely komplex feldolgoz‡sa Žs ŽrtelmezŽse elkŽpzelhetetlen. A jšv!ben a külšnbšz! tudom‡ny‡gak kšzš"i mŽg šsszehangoltabb, mŽg cŽlir‡nyosabb együ"m kšdŽsek, esetleges kšzšs projektek, a m‡r felt‡rt lel!helyek utólagos kšrnyeze"šrtŽneti vizsg‡lata, Žs az œj projektek el!re meghat‡rozo" kšzšs szemlŽlet vizsg‡lati direkt’v‡i mentŽn kialak’to" kutat‡si szemlŽlet mŽg hatŽkonyabb‡ tehetik a felvet!d! kŽrdŽsek megv‡laszol‡s‡t.

281

FÁBIÁN SZILVIA–SERLEGI GÁBOR

Irodalom BelŽnyesy K‡roly–Marton Tibor: Perspekt’v‡k, tendenci‡k Žs kih’v‡sok az ezredforduló rŽgŽszetŽben. In: Mi végre a tudomány? Fiatal Kutatók Fóruma 1. – 2003. MTA T‡rsadalomkutató Kšzpont, Budapest 2004. Bendefy L‡szló: A Balaton v’zszintjŽnek v‡ltoz‡sai a neolitikumtól napjainkig. Hidrológiai Közlöny, 1968. 6. 257–263. Bendefy L‡szló–V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. M szaki Kšnyvkiadó. Budapest 1969. Bendefy L‡szló: TermŽszeti Žs antropogŽn tŽnyez!k hat‡sa a Balaton v’z‡ll‡s‡ra. Földrajzi Értesít!, 1972. 21. 2–3. 335–358. Bodor Elvira–Cserny Tibor: A balatoni šblšk v’zbor’to"s‡g‡nak šsszehasonl’tó fejl!dŽstšrtŽnete a palinológiai vizsg‡latok eredmŽnyei alapj‡n. Hidrológiai Közlöny, 1998. 78. 360–363. Cholnoky Jen!: A Balaton hidrográÞája. A Balaton Tudom‡nyos Tanulm‡nyoz‡s‡nak EredmŽnyei I/2. Budapest, 1918. F‡bi‡n Szilvia: Balatonkeresztœr, RŽti-d l!. In: Régészeti Kutatások Magyarországon 2003. (2004) 157–158. F‡bi‡n Szilvia: Balatonkeresztœr–RŽti-d l! (M7 S–35 lel!hely) In: Honti Szilvia–BelŽnyesy K‡roly–F‡bi‡n Szilvia–Gallina Zsolt–Hajdœ Ád‡m D‡vid–Hansel Bal‡zs–Horv‡th Tünde–Kiss Viktória–Koós Istv‡n–Marton Tibor–NŽmeth PŽter Gergely–Oross Kriszti‡n–Oszt‡s Ane"–Polg‡r PŽter–P. Sze!ke Judit–Serlegi G‡bor–Siklósi Zsuzsanna–Sófalvi Andr‡s–Vir‡gos G‡bor: A terveze" M7-es autóp‡lya Somogy megyei szakasz‡nak megel!z! rŽgŽszeti felt‡r‡sa (2002–2003). El!zetes jelentŽs III. Somogy Megyei Múzeumok Közleményei, 2004. 16. 10–15. F‡bi‡n Szilvia: Balatonkeresztœr, RŽti-d l!. In: Régészeti Kutatások Magyarországon 2004. (2005) 172–173. Harkay M‡tŽ: A Kis-Balaton-rekonstrukció Žs kšrnyezeti hat‡sai. In: Évezredek üzenete a láp világából. Szerk.: Kšlt! L‡szló–V‡ndor L‡szló. Kaposv‡r–Zalaegerszeg 1996. Jakab Guszt‡v–Sümegi P‡l–Sz‡ntó ZsóÞa: KŽs! glaci‡lis Žs holocŽn v’zszintingadoz‡sok a Szigligeti-šbšlben (Balaton) makrofossz’lia vizsg‡latok alapj‡n. Földtani Közlöny, 2005. 135. 3. 405–429. Kiss Csaba: Középkori település Balatonkeresztúr határában. Szakdolgozat. SZTE BTK, RŽgŽszeti TanszŽk, 2006.

Jegyzetek 1 2

3 4 5 6

7

A Þatal kutatói fórumra 2003. m‡rcius 4-Žn, Budapesten került sor az MTA T‡rsadalomkutató Kšzpont rendezŽsŽben. BelŽnyesy K‡roly–Marton Tibor: Perspekt’v‡k, tendenci‡k Žs kih’v‡sok az ezredforduló rŽgŽszetŽben. In: Mi végre a tudomány? Fiatal Kutatók Fóruma 1. – 2003. MTA T‡rsadalomkutató Kšzpont, Budapest 2004. 171–178. EOV – egysŽges orsz‡gos vetületi rendszer. Harkay M‡tŽ: A Kis-Balaton-rekonstrukció Žs kšrnyezeti hat‡sai. In: Évezredek üzenete a láp világából. Szerk.: Kšlt! L‡szló–V‡ndor L‡szló. Kaposv‡r–Zalaegerszeg, 1996. 8–9. Jakab Guszt‡v–Sümegi P‡l–Sz‡ntó ZsóÞa: KŽs! glaci‡lis Žs holocŽn v’zszintingadoz‡sok a Szigligetišbšlben (Balaton) makrofossz’lia-vizsg‡latok alapj‡n. Földtani Közlöny, 2005. 135. 3. 407. Cholnoky Jen!: A Balaton hidrográÞája. A Balaton Tudom‡nyos Tanulm‡nyoz‡s‡nak EredmŽnyei I/2. Budapest 1918. 11–22.; Bendefy L‡szló: A Balaton v’zszintjŽnek v‡ltoz‡sai a neolitikumtól napjainkig. Hidrológiai Közlöny, 1968. 6. 257–263.; Bendefy L‡szló–V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. M szaki Kšnyvkiadó. Budapest 1969. 11–155.; Bendefy L‡szló: TermŽszeti Žs antropogŽn tŽnyez!k hat‡sa a Balaton v’z‡ll‡s‡ra. Földrajzi Értesít!, 1972. 21. 2–3. 335–358.; Bodor Elvira–Cserny Tibor: A balatoni šblšk v’zbor’to"s‡g‡nak šsszehasonl’tó fejl!dŽstšrtŽnete a palinológiai vizsg‡latok eredmŽnyei alapj‡n. Hidrológiai Közlöny, 1998. 78. 360–363. F‡bi‡n Szilvia: Balatonkeresztœr RŽti-d l!. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2003. (2004) 157–158.; F‡bi‡n Szilvia: Balatonkeresztœr–RŽti-d l! (M7 S–35 lel!hely) In: Honti et al.: A terveze" M7-es autóp‡lya

282

EGY TELEP HÉT ÉLETE

8 9

Somogy megyei szakasz‡nak megel!z! rŽgŽszeti felt‡r‡sa (2002–2003). El!zetes jelentŽs III. Somogy Megyei Múzeumok Közleményei, 2004. 16. 10–15.; F‡bi‡n Szilvia: Balatonkeresztœr, RŽti-d l!. In: Régészeti Kutatások Magyarországon 2004. (2005) 172–173. Az embertani anyag vizsg‡lat‡t Kšhler Ki" i, az MTA RŽgŽszeti IntŽzetŽnek Þatal kutatója vŽgzi. A kšzŽpkori falu nevŽt Kiss Csaba azonos’to"a okleveles adatok alapj‡n. Kiss Csaba: Középkori település Balatonkeresztúr határában. Szakdolgozat. SZTE BTK, RŽgŽszeti TanszŽk. 2006. 7–11.

Summary Szilvia F‡bi‡n – G‡bor Serlegi Seven lives of a settlement: The people and their environment at the Balatonkeresztúr–Réti-d$l% archeological site Recent developments have encouraged Hungarian archeologists to ask more and more questions in a widening spectrum of research Þelds. Since the 1990s a lot of investments have taken place that, as a result of new legal rules, multiplied the tasks of institutions and researchers. During the archeological excavations of large areas for motorway tracks, industrial parks and shopping centers, archeological documentation techniques had to adapt rapidly to the new requirements. The establishment of a method for exact and sophisticated data recording and its technology are of essential importance for Þeld work. The usefulness of data turns out during the processing, since all the further workphases are built on the documentation prepared during the excavation. On the excavation sites preceding great investments work is usually carried out from spring till autumn on 4-5 hectares. A&er the excavation there is plenty of information available for researchers as they begin the processing phase. One source of data are the archeological features on the site that can be assessed with traditional archeological methods. For the adequate analysis of other kinds of data – characteristics of the present and historical environment of the site – researchers of other Þelds have to be involved. By combining the results of the two approaches we can draw environmental archaeological conclusions. This way changes in human cultures and the simultaneous transformations of the natural environment of the area can be analyzed, making it possible to assess the mutual e'ects of these factors on each other (Figure 1). In the last decade the Archeological Institute of Hungarian Academy of Sciences participated in the works preceding the great investments. We carried out excavations on numerous sites on the track of the M7 motorway in Somogy County. The characteristics of these sites give an excellent chance for environmental archeological study. The information uncovered along the motorway track is signiÞcant for two reasons. First,

283

FÁBIÁN SZILVIA–SERLEGI GÁBOR

the excavation sites span a sizeable area. Second, the territory along the southern shore of Lake Balaton is signiÞcant from a geomorphological point of view, as it reveals a lot about the relationship of the inhabitants and their environment. Lake Balaton is the largest natural lake in Central Europe. Before human intervention the changes in the water level were undoubtedly caused by the climatic conditions of the area. In its natural state the lake ßooded the valleys of the southern shore and the area of Nagyberek even at a slight increase in the water level, therefore these became the natural bays of the lake. The extent of water cover and its e'ect on groundwater conditions deÞne the size of the areas appropriate for human occupation on the loess ridges and the means of their economic exploitation. The e'ect of changing water level on human se"lements was Þrst noticed at the Balatonkeresztœr–RŽti-d l! site. During the works we excavated an area of 60 000 square meters, found and described more than 3000 archeological features. We found traces of se"lements from seven di'erent archeological periods: Middle and Late Copper Age, Early Bronze Age, Late Iron Age, Early Roman Period, Migration Period and the Early and Late Middle Ages. The site plan shows all the features, from the di'erent periods (Figure 2.). The date of the features are established with the help of the traditional typochronological method. Thanks to the large intact surfaces, the e'ect of terrain conditions in the area on human se"lements in the di'erent archeological periods can be easily analyzed. Shi&s in the location of signiÞcant human occupation in the di'erent periods are likely to have been caused by the changes in the water level of Lake Balaton and in groundwater conditions. In order to understand the development of an archeological culture, the environmental conditions of a certain period have to be reconstructed, as they are able to show the factors that caused the changes in the material culture. The history of natural environment can also be analyzed but for this work researchers have to turn to the methods of natural science. All the past changes and the present processes of the environment with their future consequences are parts of a coherent system, which is controlled by both human and natural factors. During the study of this system researchers always have to assess every possible aspect. Therefore analytical methods comprise several factors, creating a multidisciplinary scientiÞc approach.

284