Vélemény a Járási Hivatalok kialakításáról szóló kormányzati koncepcióról A médiából értesültünk arról a nem elhanyagolható tényről, hogy megkezdődött a kormányhivatalok járási hivatalainak kialakításáról - azaz voltaképpen a járási rendszer kialakításáról - készített koncepciójáról - szóló társadalmi egyeztetés. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a tervezés során az érintett települések erről nem kaptak előzetes tájékoztatást. A legnagyobb megdöbbenésünkre a nyilvánosságra hozott koncepcióhoz tartozó táblázatból kiderült, hogy a kormányzati szándék szerint Pest megye 113. sorszámú járási székhelye Budakeszi. A hozzá rendelt települések Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Remeteszőlős, Telki, Törökbálint, Zsámbék.
Ez a környéken élő állampolgárok részéről elfogadhatatlan és érthetetlen. Budaörs intézményrendszere, közigazgatása, közlekedési kapcsolatai a környező településekkel megoldottak, rendkívül jól működnek. Budaörs kiemelt szerepét bizonyítja az a tény is, hogy Budaörs jelenleg is kistérségi központ. Éppenséggel a budaörsi kistérségnek egyik települése a hozzá képest kevesebb mint feleannyi lakosságú Budakeszi, melynek most a járási székhely szerepet szánják. Nem véletlenül vált kistérségi központtá Budaörs. A város lakosságszáma, kiemelkedő infrastrukturális helyzete, kiváló közlekedési adottságai, az itt található intézmények sora tette ezt lehetővé. Az itt élők számára különösen érthetetlen és indokolatlan a járásszékhelyre vonatkozó javaslat. Magyarországon az elmúlt évtizedben szerves fejlődés eredményeképpen jöttek létre a kistérségek, köztük Budaörs székhellyel a Budaörsi kistérség is. A települések összefogása olyannyira sikeres volt, hogy a budaörsi kistérség 2008-ra az ország legfejlettebb kistérségévé vált. A koncepcióban szereplő Budakeszi járás települési összetétele túlnyomórészt – a lakosságszámot nézve még erőteljesebben - megegyezik a Budaörsi kistérség települési összetételével. Nem ismerünk megfelelő indokot arra nézve, hogy miért alakítanának ki egy mesterséges járás székhelyet azon természetes térségi központ helyett, melyet az érintett települések saját maguk választottak ki, és amely bizonyítottan sikeresen betöltötte ezt a szerepet.
2
A koncepciót tanulmányozva egyébként Pest megyében nem találunk rá példát, hogy a létező kistérséggel szinte teljesen megegyező területű járás székhelye más lenne, mint a kistérségi székhely. Ez egyébként véleményünk szerint a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat több pontjával is ellentétben áll. Álláspontunkat egyébként több Budaörs környéki település (Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom) képviselő-testületei is osztják, és velünk egyezően úgy nyilatkoztak, hogy nem javasolják Budakeszi járási székhellyé nyilvánítását. Az erről szóló nyilatkozatukat a budaörsi önkormányzatnak megküldték, ezeket véleményünkhöz eredetiben csatoljuk. A következőkben kiemelünk néhány olyan fontos szempontot, amely alátámasztja Budaörs központi szerepét a térségben.
Történeti előzmények Az új járási rendszert felvázoló koncepciók gyakran utalnak vissza történelmi hagyományokra, ezért kisebb visszatekintést téve megjegyezzük, hogy Budaörs már a járási rendszer 1984-es felszámolását követően körzetközponti szerepet kapott. Ennek alapján városi jogú nagyközségi rangot szerzett, s a megszűnt Budai járás településeinek jelentős része – egyebek mellett Budakeszi is – a városkörnyéki igazgatás keretében a Budaörsi Nagyközségkörnyékhez került. Említésre méltó továbbá, hogy Budaörs már a rendszerváltást megelőzően országgyűlési egyéni választókerület székhelyeként funkcionált. Ezt a szerepet nemcsak a demokratikus fordulatot követő két évtized választókerületi rendszerében sikerült megőriznie [2/1990. (I. 11.) MT rendelet], hanem a közelmúltban elfogadott, a korábbinál kisebb számú és népesebb választókerülettel számoló, elsőként a soron következő általános országgyűlési képviselőválasztáson alkalmazandó törvény [2011. évi CCIII. törvény] szerint is. 2004. szeptember 28-án a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény felhatalmazása alapján alakult meg Budaörs Kistérség Többcélú Társulása, Budaörs székhellyel. Településünk kistérségben betöltött, gazdaságilag, kulturálisan és közigazgatásilag egyaránt meghatározó vezető szerepét nem érintette, hogy 2007-ben négy település kiválásával, Érd székhellyel új kistérség alakult. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint, a Központi Statisztikai Hivatal által számolt komplex mutatók alapján hazánk 174 kistérsége közül a Budaörsi kistérség volt a legfejlettebb az országban. Ugyanezen évben a KSH által készült országos felmérés szerint, tizenhét jelzőszám alapján Budaörs volt Magyarország legfejlettebb városa.
Általános megállapítások Budaörs a kormányhatározatban foglalt kritériumokat figyelembe véve minden területen jobb adottságokkal rendelkezik, mint Budakeszi. Budaörs térszervező funkciókat betöltő, központi település (Korm. hat 2. pont i) alpont). Kiépült, jól működő, a tervezett járás településeit
3
túlnyomórészt jelenleg is ellátó államigazgatási infrastruktúrával rendelkezik (Korm. hat 2. pont g) alpont). A tervezett járás településeinek mindegyike 30 km-es távolságon belül található (Korm. hat. 2. pont h) alpont). Kedvezőbb közlekedési lehetőségekkel, nagyobb lakosságszámmal, és lényegesen jelentősebb igazgatási infrastruktúrával rendelkezik, mint a tőle mindössze 11 km-re található Budakeszi.
Lakosságszám A tervezett Budakeszi Járásközpont tagtelepüléseinek lakosságszáma /Forrás KSH 2011 január 1-i statisztikája/
Település
Lakosságszám
Biatorbágy Budajenő Budakeszi Budaörs Herceghalom Nagykovácsi Páty Remeteszőlős Telki Törökbálint Zsámbék Összesen:
12.567 fő 1.830 fő 14.311 fő 29.428 fő 2.043 fő 6.628 fő 7.090 fő 726 fő 3.715 fő 13.542 fő 5.542 fő 97.422 fő
Közlekedés A járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Kormányhatározat 2. h) pontja alapján „(… ) a székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket.” A főváros nyugati kapujaként is emlegetett Budaörs – település-földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – kiemelkedő közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, térségi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A közúti megközelítés lehetőségei tekintetében kiemelkedő szerepe van a várost kettészelő M1-M7-es autópálya közös bevezető szakaszának, emellett keresztülhalad a településen az 1-es főút is. A MÁV 1-es számú vasúti fővonalán (BudapestHegyeshalom vasútvonal) a település kötöttpályás megközelíthetősége is biztosított. A főváros szomszédos kerületében elhelyezkedő repülőtér üzemeltetésének átvétele céljából több előkészítő lépést is tett a közelmúltban a város. A közösségi közlekedésben helyközi viszonylatban a Volánbusz és a MÁV, míg helyi, és a Budapestre irányuló helyközi viszonylatban a BKV Zrt. autóbuszjáratai bonyolítják a legjelentősebb forgalmat. A település közútjai csekély számú kivételtől eltekintve szilárd burkolatúak és jó minőségűek, a parkolás a város egész területén díjmentes, a szolgáltató létesítmények parkolói jelentős kapacitással bírnak. A közelmúltban elkészült a települést hosszában átszelő kerékpárút, melyhez
4
kapcsolódhat a belső kerékpárút-hálózat. A gyalogos közlekedés feltételei jók, szinte mindenhol jó minőségű, akadálymentesített járda áll rendelkezésre. Kilépve a helyi keretekből, a közlekedés-földrajzi helyzetet szemlélve megállapítható, hogy a térség a főváros-centrikus sugaras országos közlekedési hálózat délnyugati kezdőpontjában fekszik. Erre tekintettel sajátos kétarcúság jellemzi: míg nyugati és délnyugati irányban kedvező közlekedési lehetőségeket kínáló sugárirányú közlekedési infrastruktúra áll rendelkezésre, a haránt irányú hálózat elégtelennek tekinthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a tervezett járás lakosságszám tekintetében súlypontinak tekinthető településeit, Budaörsöt, Törökbálintot és Biatorbágyot, illetve az ezeknél jóval kisebb Herceghalmot tulajdonképpen „felfűzi” a térség közlekedési gerincét alkotó M1-es autópálya és az azzal párhuzamos főút-, illetve vasútvonal, a Zsámbéki-medence további települései – az M0-ás autóút nyugati szektorának hiányában – elégtelen kiépítettségű mellékutakon közelíthetők meg. A fővárosi agglomeráció Budapest határát át nem lépő utazásait tekintve igen kedvezőtlen a modal-split, vagyis markánsan jelentősebb arányt képvisel az egyéni közlekedés a közösségi közlekedéshez képest. A fentebb kifejtett közlekedés-földrajzi helyzetre és úthálózatra tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy a 13.542 fős Törökbálint, a 12.567 fős Biatorbágy és a 2.043-as lélekszámú Herceghalom lakossága lényegesen jobb feltételekkel és biztonságosabb körülmények közt képes személygépkocsival megközelíteni Budaörs városát, mint a járás-székhelynek tervezett Budakeszit. Erre nemcsak a jó minőségű – és a városi szakaszán jelentős saját forrásból korszerűsített – 1-es számú országos főúton, hanem az M0ás csomópontig díjmentesen igénybe vehető M1-es autópályán is lehetőség kínálkozik. (A Sasfészek pihenőhelynél kiépítendő csomópontnak köszönhetően Pátynak is közvetlen autópálya-csatlakozása létesül.) A transzverzális útvonalaknak a térség sugaras úthálózatból fakadó elégtelensége, továbbá ezen alsóbbrendű utak fokozott terhelésből és elmaradt korszerűsítésből fakadó leromlott műszaki állapota nem teszi lehetővé, hogy a fent említett három település és Budaörs – melyek lakosságszáma a tervezett járás több, mint 59%-át teszi ki – lakossága személygépkocsival kulturált forgalmi körülmények között közelíthesse meg a koncepcióban tervezett járásszékhelyet. A Budaörsöt Budakeszivel összekötő 8102. jelű út – melynek közelmúltban mért forgalma 12500 E/nap – már jelenleg is jelentős tranzitforgalmat bonyolít, nagyban megterhelve egyébként Budakeszi belterületét is. Ezen útszakasznak kellene a továbbiakban elvezetnie a Budaörsről, Törökbálintról és – a 81106. jelű illetve 1102. jelű útnál kedvezőbb eljutási feltételek miatt – Biatorbágyról a tervezett járásközpontba irányuló gépkocsiforgalmat is.
5
Megközelíthetőség bemutatása autóval, a lakosságszám feltüntetése mellett:
A fent felsorolt települések közül Budaörs, Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy, Zsámbék, Páty/az autópálya lehajtó megépülésére tekintettel/ lakosságszáma 70.212 fő, azaz a teljes érintett lakosság 72%-a, vagyis több mint kétharmada. Ezekről a településekről lényegesen könnyebben és gazdaságosabban közelíthető meg Budaörs, mint Budakeszi. A fennmaradó 5 település lakosságszáma 27.210 fő, alig 28%. Közösségi közlekedés A térség valamennyi szereplője – egymással együttműködve – prioritást élvező célként kezeli a közösségi közlekedés fejlesztését. Ebből az aspektusból szintén fontos rögzíteni, hogy Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy városa, valamint Herceghalom község az érintett szakaszon 140 km/h engedélyezett sebességű, kétvágányú, villamosított vasúti fővonalon fekszik, melyen valamennyi település állomással illetve megállóhellyel rendelkezik. A településeket összekötő elővárosi vasút ütemes menetrendben, munkanapokon fél- illetve egyóránként közlekedik, menetideje Budaörs felé Herceghalomról 14, Biatorbágyról 9, Törökbálintról mindössze 4 perc. A budaörsi állomás viszonylagos periférikus fekvését ellensúlyozza, hogy az intermodalitást a BKV 88-as jelzésű autóbusz-viszonylata és az önkormányzat által finanszírozott helyi járatok a vasútközlekedéshez igazított menetrenddel jó színvonalon biztosítják. Mindezekre tekintettel, valamint a megvalósult vagy tervezett
6
fejlesztéseknek köszönhetően (pl. autóbusz-járatok ráhordó szerepének erősítése, P+R parkolók kiépítése, állomásépületek felújítása, akadálymentes korszerű motorvonatok közlekedtetése) Budaörs lehetséges járásszékhelyként vasúton gyorsan, kényelmesen és környezetkímélő módon közelíthető meg az említett településekről. A Volánbusz Zrt. helyközi autóbuszjáratai – illetve egyes esetekben távolsági viszonylatai – csekély számú kivételtől (Nagykovácsi, Remeteszőlős) eltekintve érintik a tervezett járás településeit. A sugaras úthálózathoz igazodó járatszervezésből következően a viszonylatok egy része (pl. Zsámbék, Páty, Telki, Budajenő) Budakeszin, mint forgalomáramlási gócponton keresztül a fővárosi Széna térre tart, másik része pedig (pl. Biatorbágy, Törökbálint ) Budaörs érintésével jellemzően az Etele térre érkezik. E két kiemelhető tengely között az autóbuszos kapcsolat alulreprezentált, amely alatt mind a kínálati menetrend-, mind az átszállásmentes kapcsolatok hiánya értendő. Budaörs és Budakeszi között megteremti ugyan az összeköttetést a ’90-es évek közepén felszámolt BKV-viszonylat helyett indított 779-es járat, azonban útvonala Budaörs településmagjától csak átszállással elérhető és munkanapokon is mindössze óránként közlekedik. Ennél is ritkábban indítja a közlekedési társaság a Budakeszit Törökbálinttal közvetlenül összekapcsoló (Bp. Camponáig közlekedő) 758-as járatot, Biatorbágy és Herceghalom irányába pedig teljesen hiányzik az átszállásmentes autóbuszos kapcsolat. Ezzel ellentétben – a már fentebb említett vasúti összeköttetésen túl – a Herceghalmot érintő távolsági autóbuszok közül több is megáll Budaörsön, a helyközi járatokból pedig munkanapokon több mint 50 viszonylat teremt közvetlen kapcsolatot Biatorbágy és Budaörs között. Törökbálint és Budaörs „kék-buszos” összeköttetését kínálati menetrenddel, részben alacsonypadlós járművekkel kiemelkedő színvonalon biztosítja a BKV Zrt. 140-es és 272-es autóbusz-viszonylata, illetve alvállalkozója, a Volánbusz Zrt. által üzemeltetett 88-as jelzésű járat. Megközelíthetőség autóbusszal: Buszközlekedés szempontjából Budaörsi központot könnyebben elérő települések Budaörs,Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom lakosságszáma:57.580 fő, azaz 59%, vagyis a lakosságszám több mint fele. Budakeszi központot könnyebben elérő települések Budakeszi, Zsámbék, Páty, Budajenő, Telki/ lakosságszáma:32.488 fő 33% Csak Budapesten keresztül elérhető települések Nagykovácsi, Remeteszőlős településeiről nem jár közvetlen járat sem Budakeszire sem Budaörsre. Ezen állampolgároknak tömegközlekedéssel Budapesten keresztül kell megközelítenie mind Budaörs, mind Budakeszi településeit. Lakosságszám:7.354 fő 8%
7
Hatósági-igazgatási infrastruktúra A Korm. határozat 2. g) i) és o) pontja értelmében: „g) A járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra. i) Az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás székhelye, o) A meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani.” Budaörsi székhellyel, térségi területi ellátási kötelezettséggel Városi Bíróság, Ügyészség, Rendőrkapitányság és Munkaügyi Központ található városunkban. A már meglévő és jól működő, megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézményrendszer is hangsúlyozza Budaörs központi szerepét. Egyszerűbb és olcsóbb, az ügyfelek számára is kedvezőbb, ha egy településen belül járhatnak el különböző hatósági ügyeikben.
Bíróság A bíróság és az ügyészség illetékességi területéhez – más települések mellett – Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom és Törökbálint is odatartozik. A járásban érintett mindegyik (azaz 11) település a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról a 2010. évi CLXXXIV. törvény 2012. január 1-től hatályos rendelkezései szerint a Budapest Környéki Törvényszékhez, mint másodfokú bírósághoz tartozik. Ezen belül a Budaörsi Városi Bíróság (2013. január 1-től majd Járásbíróság elnevezéssel) illetékességébe Budaörsön kívül a járás települései közül Biatorbágy Herceghalom és Törökbálint, valamint 6 más járáshoz tartozó település is beletartozik. Budajenő, Budakeszi, Nagykovácsi, Remeteszőlős, Telki és Zsámbék a budapesti székhellyel rendelkező Budakörnyéki Bírósághoz tartozik.
Ügyészség Az ügyészségek illetékességi területéről szóló 21/2011. (XII.20.) LÜ utasítás az 4. § (1) bekezdése értelmében a járási és a járási szintű ügyészségek illetékességi területe - egyes kivételekkel - azonos a járásbíróságok illetékességi területével. Ennek alapján Budaörsön a bíróságéval megegyező illetékességi területtel működik a Budaörsi Városi Ügyészség.
Rendőrség A Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet 1. melléklete értelmében a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság alárendeltségébe tartozik a Budaörsi Rendőrkapitányság 21 településre kiterjedő illetékességgel, amelyek teljes körben magukban foglalják a tervezett Budakeszi székhelyű járás és (1 kivétellel) a szomszédos Pilisvörösvár székhellyel tervezett járás településeit. Ez a tervezet változatlan
8
megvalósulása esetén azt jelentené, hogy a jövőben a nem járási székhely Budaörs területén lévő rendőrkapitányság épületéből koordinálnák két, jóval kisebb lakosságú járási székhely közbiztonsági feladatait is.
Munkaügyi Központ A munkaügyi központok illetékességi területét is 2012. január 1-i hatállyal új jogszabályok határozzák meg. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint a a megyei (fővárosi) munkaügyi központok illetékességéről, valamint a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet módosításáról szóló 42/2011. (XII. 2.) NGM rendelet értelmében Pest Megye Kormányhivatal Munkaügyi Központja egyik kirendeltsége az értelemszerűen budaörsi székhelyű Budaörsi Kirendeltség, amelyhez tartozó 13 település, ezen belül Budakeszit is beleértve a járáshoz tartozó 8 település - köztük a legnagyobb lakosságszámú települések – a munkaügyi feladatait látja el. A tervezett járás többi települése: Budajenő, Telki és Zsámbék a Zsámbéki Kirendeltséghez tartozik.
Okmányiroda Budaörsön jelenleg egy jól felszerelt, minden minőségi elvárásnak megfelelő okmányiroda működik, amely térségi feladatokat lát el. Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében: "Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet mellékletében kijelölt, körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda (a továbbiakban: okmányiroda) útján, az ország területére kiterjedő illetékességgel látja el - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatait.”
A melléklet alapján a tervezett járáshoz tartozó települések illetékességi köre az alábbiak szerint alakul (az aláhúzott nevű települések a tervezett járáshoz tartoznának): Budakeszi Okmányiroda Budajenő Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Remeteszőlős Telki Tök Zsámbék 42650 fő
Budaörsi Okmányiroda Biatorbágy Budaörs Herceghalom Törökbálint
57080 fő
9
A budaörsi okmányiroda a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében minden nap nyitva tart, ebből heti két alkalommal du. 18 óráig. Az okmányirodai működéshez kapcsolódó szolgáltatások: postai befizetőhely, illeték-árusítás és biztosítási alkusz. A postai forgalom 2011-ben mintegy 354 millió forintot ért el, jelentősen megkönnyítve ezzel az okmányirodai ügyfelek ügyintézését. Az ügyfélirányító rendszer biztosítja a városi honlapon az időpontfoglalást és az online jegyfoglalás lehetőségét. Tájékoztatást ad az iroda pillanatnyi forgalmáról (várakozók száma és fogadható ügyfelek száma). A rendszer előre kalkulálja a fogadható ügyfelek számát és biztosítja, hogy a várakozási idő ne kösse a váróhoz a kérelmezőket. 2003-tól kezdődően az önkormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy az okmányirodai szolgáltatás a lehető legmagasabb színvonalú legyen. Ennek érdekében minden támogatást megadott mind az eszközök mind a létszám tekintetében. A megvásárolt, bérelt, saját fejlesztésű informatikai alkalmazások nagyban elősegítették, hogy a budaörsi okmányiroda az ország egyik legkorszerűbb igazgatási szolgáltató helyévé válhatott. A központi hivatal 16 munkaállomása mellé az önkormányzat további 29 munkaállomást biztosított. Az okmányirodában megforduló ügyfelek száma havi bontásban 2800-3500 fő között mozog. (Az okmányirodai ügyforgalomra vonatkozó statisztikai adatok a következő oldalon találhatók.)
10 Paraméterek: Időintervallum: 2009.01.01 - 2012.01.10
Régiók: Okmányiroda
Időtartam bontása: évekre Szolgáltatás halmazok: Személyi okmány, EVIG, Jármű
Tevékenység halmazok: Települések
Szolgáltatások bontása: halmazokra
Tevékenységek bontása: tevékenységekre
Okmányiroda
200 EVIG 9 Jármű ÖSSZESEN 83% Körzeten belüli eloszlás: Személyi okmány 201 EVIG 0 Jármű ÖSSZESEN
1757
454
Személyi okmány 201 EVIG 1 Jármű ÖSSZESEN 80% Körzeten belüli eloszlás: 2009 - 2012 81%
településEgyéb Település –
Település - Érd
Település - Budakeszi
BicskeTelepülés –
Bp. XI.Település –
Település - Budapest
247
2233
436
64
10
43
159
1007
14695
99
13
128
6
0
1
0
3
8
712
3414
1125
147
2094
835
94
43
93
119
1216
9180
12607
2981
407
4455 1277
158
54
136
281
2231
24587
5%
1%
0%
1%
1%
9%
85
20
425
336
1738
18856
20450 62%
15%
2%
22%
9604
2369
385
2833 1061
256
27
10
52
5
1
0
0
2
12
365
5475
1326
112
2389
588
152
46
190
170
1635
12083
3722
507
5274 1654
238
66
615
508
3385
31304
5%
1%
0%
2%
2%
11%
15335 79% Körzeten belüli eloszlás:
Település - Törökbálint
8739
Település - Herceghalom
Személyi okmány
Település - Biatorbágy
Budaörs Település –
Települések
24838 62%
15%
2%
21%
8220
1764
278
2190
692
82
10
296
134
1360
15026
215
22
6
49
5
3
0
0
2
11
313
4979
1322
122
2122
672
167
61
146
155
1465
11211
13414
3108
406
4361 1369
252
71
442
291
2836
26550
5%
1%
0%
2%
1%
11%
21289 63%
15%
2%
20%
41356
9811
1320 14090 4300
648
191 1193 1080
8452
66577
5%
1%
0%
10%
1%
1%
82441
11 Körzeten belüli eloszlás:
62%
15%
2%
21%
Gyámhivatal A Gyermekvédelmi Törvényből (1997. évi XXXI. Tv.) eredő kötelezettség folytán 1997. november hó 1. napjától - működik a városban Gyámhivatal. Megalakulásakor – a jelenlegieken kívül még – idetartoztak még Budajenő, Budakeszi, Telki, Tök, Perbál és Zsámbék települések is. 2001. január hó 1-től létrehozták a budakeszi Gyámhivatalt is. Ennek oka az volt, hogy problémásnak bizonyult a gyámhivatali ügyfelek részéről a távolabb eső helység megközelítése tömegközlekedéssel, ezért voltaképpen kettévált az eredeti gyámhivatal. Ügyfeleink nagy része nehéz anyagi helyzetben él, tehát számukra fontos hogy gyermekvédelmi és gyámügyekben gyorsan és lehetőleg olcsó közlekedéssel juthassanak el a gyámhivatalba. A budaörsi Gyámhivatal jelenlegi illetékességi területe négy településre terjed ki: Budaörs, Herceghalom, Biatorbágy és Törökbálint. A lakosság létszáma folyamatosan emelkedik.
Budaörs Biatorbágy Herceghalom Törökbálint ÖSSZESEN
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
24.58 6 8.293
25.17 1 8.866
25.78 3 9.523
26.00 5 9.799
1.537 12.02 3 48.14 3
1.620 12.26 5 49.19 1
1.623 12.38 4 49.81 1
27.04 8 11.26 0 1.780 12.87 8 52.96 6
27.46 1 12.06 8 1.861 13.04 7 54.43 7
28.032
1.355 10.97 4 45.20 8
26.30 9 10.63 0 1.710 12.58 2 51.22 9
12.306 2016 13.431 55.830
A Gyámhivatal létszáma hat fő. Ingatlanforgalmi szakjogász, családjogászok, gyermekvédelmi szakértő is dolgozik az irodában. Hárman mediációs tréneri végzettséggel is rendelkeznek, ketten pedig jeltolmácsi vizsgát tettek. Az iratforgalom folyamatos emelkedése jól érzékelteti a gyámhivatali munka mértékét: 2003. évben 3.135 db 2004. évben 3.326 db 2005. évben 4.381 db 2006. évben 6.772 db 2007. évben 6.321 db
13
2008. évben 7.457 db 2009. évben 9.719 db 2010. évben 7.399 db 2011. évben 7.084 db iratot iktattak, és 2401 döntést hoztak.
Összegzés Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a tervezett felosztás a térségünkben kialakítandó járás tekintetében nem veszi figyelembe a Kormány szándékát a modern kori járások és a járási kormányhivatalok kialakításáról. „A Nemzeti Együttműködés Kormányának célja olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrejöttéhez. A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik eleme. A Kormány által megfogalmazottak szerint a járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, melyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják. Járások kialakításánál érvényesíteni kívánt cél: • a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása • az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez telepítése • az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása • az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása A járási rendszer kialakítása szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járások számára vonatkozó javaslat kialakítása kapcsán figyelembe vette a kutatói javaslatokat, valamint az előzetesen lefolytatott egyeztetéseket is. Ezekre alapozva alakult ki a KIM, mint járások előkészítéséért felelős szaktárcának a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal egyeztetett javaslata. Az előkészítést követően a járások kialakításának koncepcionális elveiről a Kormány az 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatával (a továbbiakban: Korm. határozat) döntött. Mindezek alapján a Kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének a kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében. A kialakítás alapelvei: • gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz • a létező ügyintézési helyszínek megőrzése • a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése • a megyék határainak megőrzése.”
14 A kormányhatározat szempontrendszere közül kiemelnénk azt, amely kimondja, hogy „az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás székhelye.” Budaörs és Budakeszi 11 km-re vannak egymástól. A kettő közül egyértelműen Budaörs rendelkezik a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával. Annak ellenére, hogy a térképre ránézve Budakeszi légvonalban központibb helyűnek tűnik, a valóság erre rácáfol. Nem méhekről vagy madarakról, hanem emberekről van szó, akik vagy tömegközlekedéssel (busszal), vagy gépkocsival közlekednek. Ennek fényében egyértelműen Budaörs a központi település. Az autópálya közelsége, és a buszközlekedés fejlettsége figyelembevételével a térség lakosainak 72 százaléka autóval, 59 százaléka busszal könnyebben közelíti meg, mint Budakeszit. Budakeszi rendkívül keskeny, rossz minőségű bevezető és belső úthálózattal rendelkezik, a parkolás még a jelenlegi okmányirodájánál is problémás. A tömegközlekedés – a kistérség szerves kialakulásával – alkalmazkodott a körülményekhez, és Budaörsöt könnyebben megközelíthetővé tette a tervezett járás legnagyobb lélekszámú települések lakosai számára. Ha ezeket a lakosokat ezentúl Budakeszire kellene utaztatni, azt is csak Budaörsön keresztül tudnák megtenni, felesleges átszállás közbeiktatásával, újabb autóbuszjáratok beállításával. Mindez a lakosság számára többletterheket, a közlekedés számára súlyos milliárdokat jelentene. Kérjük, hogy a felsorolt érvek alapján a járási székhely kérdését a tervezett járás területén élő állampolgárok érdekében ismételten gondolják át. Kezdeményezzük, hogy Pest megyében a térségünkben tervezett járásnak ne Budakeszi, hanem Budaörs legyen a székhelye. Amennyiben ezt valamilyen okból nem tartanák kivitelezhetőnek, arra az esetre kezdeményezzük, hogy önálló budaörsi járást alakítsanak ki, Budaörs járási székhellyel, legalább Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom és Törökbálint települések vonatkozásában. Budaörs, 2012. január „
„
