Előterjesztés a Vas Megyei Közgyűlés 2015. december 11-i ülésére
A járási hivatalok működése megyénkben
I. A járási hivatalok kialakítása
A magyar Országgyűlés a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényben döntött a járások és a járási hivatalok kialakításáról, ami alapján a járások az államigazgatás legkisebb területi egységeiként jöttek létre 2013. január 1jével. A járási körzethatárok kialakítása - elsősorban a kormánymegbízott személyes feladatköréhez kapcsolódóan - már a 2012-es év első felében is komoly érdekközvetítő-összehangoló munkát igényelt, hiszen a járások megalakításánál az alábbiakat kellett figyelembe venni:
a sajátos településszerkezetet, a járási székhely tekintetétben az identitáshordozó szerepet az adott térségben, a történetiséget, a munkahely, a közlekedés, a vidékfejlesztés tényezőit és bizonyos esetekben a méltányosságot.
A járások kialakításánál ezeknek a szempontoknak a megvalósítására törekedtünk, megítélésünk szerint ezeknek sikerült is megfelelnünk: a jelenlegi járások területi beosztása gyakorlatilag megegyezik Vas vármegye történeti járásaival (leszámítva a trianoni változásokat). A fenti törvény, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet döntött a járási székhelyek kialakításáról, amely alapján a járási hivatalhoz átkerülő államigazgatási feladatokat szolgáló vagyon a Magyar Állam ingyenes használatába került, vagyonkezelője a kormányhivatal lett. Ennek megfelelően a Kormányhivatal 2012 augusztusától nagy erővel megkezdte a járási hivatalok kialakításához szükséges humánerő- és ingó-ingatlanállomány felmérését, az önkormányzatokkal kötendő megállapodások előkészítését. Külön munkacsoportokat alakítottunk ki a humánpolitikai, jogi, pénzügyi, valamint informatikai feladatok elvégzésére. A megye területét a kialakítandó járásokhoz igazodóan beosztottuk, így minden járáshoz konkrét ügyintézők tartoztak, akik az első perctől kezdve folyamatosan intézték az adott járás hozzájuk tartozó szakmai feladatait, és folyamatosan nyomon tudták követni a változásokat. Emellett a hét járás 216 polgármesterével egyeztetéseket folytattunk, megismertettük velük a járási rendszer létrehozásának céljait, segítségüket kérve az ehhez szükséges teendőkhöz. A járási hivatalok megszervezésének előkészítése során minden önkormányzattal partnerségi viszonyra törekedtünk, ennek szellemében kötöttünk megállapodásokat, szükség esetén településről településre járva, szabad mérlegelést adva a feleknek. Valamennyi település esetében törekedtünk arra, hogy az állampolgárok ügyeit változatlan helyszínen intézzék munkatársaink, a már meglévő infrastruktúrával: a polgármesteri hivatalokban államigazgatási feladatot ellátó ügyintézőkkel, az e célra rendelkezésre álló ingatlannal, tárgyi és informatikai eszközökkel. A megyében a járási hivatalok elhelyezésére döntően a polgármesteri hivatalokban került sor, és a járási hivatalok létrehozása összesen 313 fő önkormányzati köztisztviselő, illetve státusz átvételét is jelentette.
2
Hangsúlyozni kell, hogy az átalakulás az önkormányzatok autonómiáját nem érintette, kizárólag az állami feladatokat vették át a járási hivatalok az önkormányzatoktól. Azzal, hogy a jegyző jogköreit a járások veszik át, az állam a saját szervezeti rendszerén belül - a járási hivatalban - végzi el saját feladatait. A polgármesteri hivatalok, közös önkormányzati hivatalok a helyi ügyintézésért és az ahhoz kapcsolódó adminisztrációért felelősek. Így valósul meg az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási ügy több mint 40%-a került vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz. A jegyzőknél csak azok az ügyek maradtak, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben helyi mérlegelési lehetőség is van. ( A járási hivatalokhoz fokozatosan további hatáskörök kerülnek át az önkormányzati hivataloktól, idén márciustól az önkormányzatok helyett már a járási hivatalok állapítják meg és folyósítják az aktív korúak szociális ellátásait.) Vas megyében 2012. október 31-ig összesen nyolcvanhat megállapodás született százhatvankilenc település vonatkozásában. Ezek a megállapodások a mai napig hatályosak, de az élethelyzetekből adódó változásokra tekintette - indokolt esetben – módosítjuk is azokat. Vas megyében a hét járásszékhely-településen: Celldömölkön, Körmenden, Kőszegen, Sárváron, Szentgotthárdon, Szombathelyen és Vasváron jöttek létre járási hivatalok, amelyek közül a Körmendi Járási Hivatalhoz kapcsolódóan Őriszentpéteren, a Kőszegi Járási Hivatalhoz kapcsolódóan Csepregen, míg a Sárvári Járási Hivatalhoz kapcsolódóan Répcelakon hoztunk létre kirendeltséget.
Vas megye járásai ( 7 ) Répcelak
Csepreg
Járási székhelyek (Kirendeltségek) és járási hivatalvezetők: Celldömölk Gecse József Körmend (Őriszentpéter) Gombásné Nardai Ibolya Kőszeg (Csepreg) Dr. Kapiller Sarolta Sárvár (Répcelak) Dr. Galántai György Szentgotthárd Dr. Orbán István Szombathely Dr. Kovács Györgyi Vasvár Tauszné Vincze Edit
Őriszentpéter
5
3
II. A járási hivatalok működése és szervezeti felépítése
Annak érdekében, hogy a járási hivatalok rangját kellőképpen hangsúlyozzuk, 2013. január első napjaiban valamennyi járási hivatalban ünnepélyes keretek között iktattuk be az új járási hivatalvezetőket. A ceremóniákon az adott járási hivatal munkatársai mellett a járásszékhely önkormányzati polgármesterei és más vezető tisztségviselői is részt vettek. Külön gondot fordítottunk arra, hogy a hivatalvezetők a járásokhoz tartozó valamennyi képviselő-testületi ülésen személyesen mutatkozzanak be, amelyet az önkormányzatok az együttműködési készség egyértelmű jeleként is értékeltek. A járási hivatalok felállítását követően, 2013. év első hónapjaiban kiemelt feladatunk volt a járási hivatalok működésének tényleges beindítása, a napi problémák megoldása, majd a működés egységesítése - mindez olyan módon, hogy a lakosság, az állampolgárok irányába lehetőleg semmilyen észrevehető fennakadást ne okozzon. Ennek megfelelő megoldási keretet kínált az a módszer, hogy a 2013. év első hónapjában minden héten egyeztetést tartottunk a járási hivatalvezetőkkel, valamint a működés elindítására létrehozott jogi, informatikai, üzemeltetési és humánerőforrás-munkacsoportok vezetőivel, amelynek eredményeképpen a problémák hétről-hétre csökkentek. A 2013. január 1-jén megalakuló járási hivatalok törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből álltak, és ebben a struktúrában folytatták tevékenységüket egészen 2015. március 31.napjáig. A Kormány 2015. évben összegezve az integráció tapasztalatait és folytatva a szervezeti átalakításokat, az Államreform 2 nevű program keretei között egyszerűsítette a Kormányhivatal és ezzel együtt a járási hivatalok szervezeti felépítését. Az átalakítás kiterjedt a kormányhivatali szervezet egészére, így a kormányhivatalok korábbi törzshivatalaira, a szakigazgatási szervekre és a járási hivatalokra is. Célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése volt: az eddig ágazatonként elkülönülő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek, valamint a funkcionális feladatokat ellátó szervezeti főosztályok összefogott, ellenőrzött, eredményes és költségtakarékos területi működtetése. A szervezeti átalakítás a kormányhivatalok önálló feladat-és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeire, a járási hivatalokra is a fenti szempontok alapján terjedt ki. Az átalakítások eredményeképpen 2015. április 1-től az egyes szakigazgatási szervek önálló hatásköre megszűnt, a hatáskör járási szinten a járási hivatalvezetőhöz került, emellett a Vas Megyei Kormányhivatal hét járási hivatala osztályok útján látja el ügyfélszolgálati, védelmi igazgatási, járási hatósági és oktatási, szociális és gyámügyi, élelmiszerlánc-ellenőrzési és állategészségügyi, építésügyi, foglalkoztatási és közfoglalkoztatási, földhivatali, valamint népegészségügyi feladatait.
4
A kormányhivatal járási hivatalainak jelenlegi felépítése és irányítási rendszere
4
Természetesen szót kell ejteni a járási hivatalok irányítási rendszeréről is. Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy – amint az a fenti ábrán is látható - az irányítás továbbra is a kormánymegbízott által, a főigazgató közreműködésével történik, akiknek munkáját az igazgató segíti. A funkcionális irányítás (pénzügy, humánpolitika, informatika) tehát továbbra is a kormányhivatal központi apparátusánál van, a személyi ügyekben a járási hivatalvezető a munkáltatói jogkör gyakorlója valamennyi járási kormánytisztviselő felett, azonban a személyi döntéseikhez a kormánymegbízott előzetes jóváhagyása szükséges. Két olyan területet mutatunk be részletesen, amelyek az új területi államigazgatási rendszer bevezetésekor még újdonságot jelentettek, mára már azonban egyre jobban beépültek/ beépülnek a mindennapokba: az egyik terület a kormányablakok rendszere, a másik a települési ügysegédi rendszer.
A Kormányablakok rendszere
A területi közigazgatás átalakítása során egyik fontos célként fogalmazódott meg az egyablakos ügyintézés kialakítása. A folyamat első állomásaként 2011. január 3-án, 29 helyszínen jöttek létre kormányablakok: a megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban és Budapesten. A járási hivatalok kialakításakor a járási hivatalokhoz kerültek az okmányirodák, amelyek bázisán országszerte megkezdődött az okmányirodai feladatokat is ellátó kormányablakok kialakítása, ahol ma már mintegy 423 ügykörben járnak el a munkatársak (ebből 412 hatósági ügytípus intézhető, 11 esetben nyújtanak kiegészítő szolgáltatást).
5
A megnövekedett feladattal együtt járó ismeretek elsajátítására, azoknak az ügyfélszolgálatokon történő gyakorlatára a Kormány kiemelt figyelmet fordított. Ennek eredményeként 2013-2014. évben öt csoportban 199 fő vett részt Kormányablak ügyintéző képzésen (108 felsőfokú végzettségű, 91 középfokú végzettségű munkatársunk). Vas megyében összesen tizenkét helyszínen alakítottunk ki kormányablakot. 2014. tavaszán Répcelakon és Szombathelyen, a Hollán Ernő utcában (a Szombathelyi Járási Hivatal földszintjén) avattunk kormányablakot, majd az idei esztendőben további tíz helyszínen: valamennyi járás-székhelyen és Csepreg, Őriszentpéter kirendeltségeken - mindegyik esetben már meglévő okmányirodák egységes arculat szerinti átalakításával és felújításával. A helyszínek közül ki kell emelni a szombathelyi vasútállomást. A patinás épületet a GySEV Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre, míg a berendezést, az informatikai hátteret és a képzett munkaerőt már a Kormányhivatal biztosította. Mivel jelentős itt az utasforgalom, ezért egy komoly ügyfélforgalmat lebonyolító kormányablakot adtunk át 2015. január végén. A kormányablakok ma már rendkívül jelentős ügyfélforgalmat bonyolítanak le. A Vas Megyei Kormányablakok elhelyezkedése
Cse pre g
Rép cela k
Őriszent péter
A települési ügysegédek hálózata A területi közigazgatás rendszerének átalakításánál a Kormány legfontosabb célkitűzése az volt, hogy egyszerűbb és ügyfél-barát ügyintézési rendszer jöjjön létre. A járási hivatalok létrehozásának teljesen új hozadéka volt a települési ügysegédi rendszer, hiszen a kistelepüléseken élők mindennapi államigazgatási ügyeit ezentúl a települési ügysegédek is segítik. Mindazon településeken alakítottunk ki ilyen ügyintézési helyet a megyében, ahol az önkormányzatok ezt igényelték, illetve igénylik. Mintegy félszáz ügysegéddel 154 településen jelenünk meg jelenleg ilyen módon, ez a magas szám is bizonyítja, hogy Vas megyében a járási hivatalok igyekeznek a települési ügysegédek útján is az állampolgárok rendelkezésére állni.
6
Az ügysegédek a hét meghatározott napjain a polgármesteri hivatalokban tartanak ügyfélfogadást. Ezzel sikerül elérni, hogy az állampolgárok időt, energiát és pénzt spórolhatnak: nem kell utazásra fordítani szabadidejüket; és törekszünk arra, hogy a legtöbb ügy elindítása történjen meg az ügysegédek útján, aztán a hatóságok kommunikáljanak egymással, ne az állampolgár menjen az ügy után. Az ügysegédeknek szakmai tudásuk megszerzése, illetve bővítése érdekében az egyes járási hivatalvezetők szükség szerinti rendszerességgel tartanak vezetői egyeztetéseket, a Kormányhivatal pedig szakmai napok szervezésével, képzésekkel, módszertani kiadványok folyamatosan egíti munkájukat. A Kormányhivatal Hatósági Osztálya minden hónap elején rövid tájékoztatóban hívja fel a figyelmet az előző hónapokban megjelent, a kormányhivatali munkát érintő jogszabály-változásokra, azok rövid tartalmát is ismertetve. A települési ügysegédeket korszerű informatikai eszközökkel is elláttuk.
III. Az egyes járási hivatalok bemutatása 1.
Celldömölki Járási Hivatal Celldömölk, Városház tér 1. Hivatalvezető: Gecse József
Celldömölk, a Kemenesalja kulturális és gazdasági központja országosan ismert búcsújáróhely. A járásszékhelyi rang ennek a kiemelt szerepnek is elismerése. A Celldömölki járáshoz 28 település tartozik, települési ügysegédekkel 24 településen vagyunk jelen. Osztályainak száma: 4 Hatósági és Gyámügyi Osztály Kormányablak Osztály Földhivatali Osztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály A járási hivatalban munkaerő-piaci pont működik. Kormányablakok száma: 1 (Celldömölk).
Körmendi Járási Hivatal Körmend, Szabadság tér 7. Hivatalvezető: Gombásné Nardai Ibolya
7
A Batthyányak városa a legtöbb települést magában foglaló Vas megyei járás székhelye. A járáshoz tartozik a megye idegenforgalmának egyik pillérét képező Őrség túlnyomó része is. A Körmendi járáshoz 46 település tartozik, települési ügysegédekkel 28 településen vagyunk jelen. Osztályainak száma: 7 Hatósági és Gyámügyi Osztály Kormányablak Osztály Földhivatali Osztály: illetékessége kiterjed a szentgotthárdi járásra is Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Osztály: illetékessége kiterjed szentgotthárdi és vasvári járásokra is Népegészségügyi Osztály: illetékessége kiterjed szentgotthárdi és vasvári járásokra is Foglalkoztatási Osztály: illetékessége kiterjed szentgotthárdi és vasvári járásokra is Építésügyi Osztály: illetékessége kiterjed szentgotthárdi és vasvári járásokra is Kormányablakok száma: 2 (Körmend, Őriszentpéter).
2. Kőszegi Járási Hivatal Kőszeg, Kossuth L. u. 15. Hivatalvezető: dr. Kapiller Sarolta
A megye egyetlen volt szabad királyi városa Trianon és a Vasfüggöny miatt komoly hátrányokat szenvedett. Az, hogy ismét járási székhellyé válhatott, talán bizonyos mértékű erkölcsi rehabilitációt is jelent számára. A Kőszegi járáshoz 21 település tartozik, települési ügysegédekkel 9 településen vagyunk jelen. Osztályainak száma: 2 Hatósági és Gyámügyi Osztály Kormányablak Osztály A járási hivatalban munkaerő-piaci pont működik. Kormányablakok száma: 2 (Csepreg, Kőszeg).
3. Sárvári Járási Hivatal Sárvár, Várkerület 3. Hivatalvezető: dr. Galántai György
8
Sárvár, a Nádasdyak városa megyénk egyik legimpozánsabban fejlődő települése. Termálvizének köszönhetően nemzetközi és országos viszonylatban is a gyógyturizmus egyik fellegvára. A Sárvári járáshoz 42 település tartozik, települési ügysegédekkel 29 településen vagyunk jelen. Osztályainak száma: 7 Hatósági és Gyámügyi Osztály Kormányablak Osztály Földhivatali Osztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály: illetékessége kiterjed a vasvári járásra is Népegészségügyi Osztály: illetékessége kiterjed a celldömölki járásra is Foglalkoztatási Osztály: illetékessége kiterjed a celldömölki járásra is Építésügyi Osztály: illetékessége kiterjed a celldömölki járásra is Kormányablakok száma: 2 (Répcelak, Sárvár).
4. Szentgotthárdi Járási Hivatal Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.
Hivatalvezető: dr. Orbán István
A kiegyezés után a korszak jeles politikusa, volt miniszterelnökünk, Széll Kálmán támogatásával erőteljes fejlődésnek indult Szentgotthárd városa. A járási szerepkör visszaállítása ennek az örökségnek a jegyében történő további szellemi és anyagi gyarapodást szolgálhatja majd. A Szentgotthárdi járáshoz 16 település tartozik, települési ügysegédekkel 13 településen vagyunk jelen. Osztályainak száma: 2 Hatósági és Gyámügyi Osztály Kormányablak Osztály Kormányablakok száma: 1 (Szentgotthárd).
5. Szombathelyi Járási Hivatal Szombathely, Hollán Ernő u. 1. Hivatalvezető: dr. Kovács Györgyi
9
A több mint kétezer éves Szombathely az ország legrégebbi folyamatosan lakott települése, amely a dualizmus korában az ország legdinamikusabban fejlődő városai közé tartozott. A patinás múlt jó alapot teremt a jelen és a jövő tartalmas formálásához az élet minden területén.
A Szombathelyi járáshoz 40 település tartozik, települési ügysegédekkel 29 településen vagyunk jelen. Osztályainak száma: 9 Hatósági és Gyámügyi Osztály Kormányablak Osztály Földmérési és Földügyi Osztály: illetékessége kiterjed a kőszegi járásra is Ingatlan-nyilvántartási Osztály: illetékessége kiterjed a kőszegi járásra is Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály: illetékessége kiterjed a kőszegi járásra is Népegészségügyi Osztály: illetékessége kiterjed a kőszegi járásra is Foglalkoztatási Osztály: illetékessége kiterjed a kőszegi járásra is Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály: illetékessége kiterjed a kőszegi járásra is Egész megyére kiterjedő illetékességgel rendelkezik a hivatal örökbefogadási és örökségvédelmi ügyekben. Kormányablakok száma: 3 (Szombathely, Bejczy utca; Szombathely, Hollán Ernő utca - járási hivatal földszintje; szombathelyi vasútállomás - GySEV Zrt.-vel közösen megvalósított beruházás).
6. Vasvári Járási Hivatal Vasvár, Árpád tér 1. Hivatalvezető: Tauszné Vincze Edit
Vas vármegye egykori székhelye, a megye névadó települése rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkező térség központja. A járás újbóli felállítása remélhetőleg közvetve hozzájárulhat a Vasi Hegyhát gazdasági fejlődéséhez, a munkalehetőségek bővüléséhez. A Vasvári járáshoz 23 település tartozik, települési ügysegédekkel 22 településen vagyunk jelen. Osztályainak száma: 3 Hatósági és Gyámügyi Osztály Kormányablak Osztály Földhivatali Osztály Kormányablakok száma: 1 (Vasvár).
10
Az egyes járások és járási hivatalok összesítő adatai
Járás
Közös+polg Településhivatalok szám száma
Járás
Járásszékhely
lakossága (fő)
Járási Hivatal
Ügysegédi tevékenység
KAB-ok
osztályaiKormánytelepülések ügysegédek nak létszáma ablakok száma száma (fő) száma száma
Celldömölki
28
4
25.330
11.209
4
46
25
6
1
Körmendi
46
7
27.196
11.563
7
92
29
9
2
Kőszegi
21
5
25.364
11.510
2
31
7
7
2
Sárvári
42
8
39.288
15.011
7
96
29
6
2
Szentgotthárdi
16
4
15.103
8.685
2
28
13
3
1
Szombathelyi
40
9+3
111.355 77.930
9
196
29
8
3
Vasvári
23
3+1
14.082
3
29
22
7
1
ÖSSZESEN
216
40+4
257.718 140.323
34
518
154
46
12
4.415
III. A járási hivatalok kapcsolatrendszere: együttműködés az önkormányzatokkal, más szervezetekkel
Az önkormányzatok és a járási hivatalok együttműködésének alapját és keretét a 2012 októberében a Kormányhivatal által megkötött megállapodások, továbbá a járási hivatalok hatáskörbővülése miatt történt egyeztetések, megállapodás-módosítások adják. Az együttműködés keretében - különösen a 2015. március 1-jei szociális hatáskörbővülés során - az önkormányzatok pontos adatszolgáltatásaikkal, szakmai tapasztalataikkal hozzájárultak az új hatáskörök nyomán jelentkező feladatok elvégzésének megkezdéséhez. Ezen körülményeken, továbbá a helyi védelmi bizottsági elnöki feladatkörből adódó kapcsolatokon kívül is nagyon jó az együttműködés a hatósági eljárásokban is. A járási hivatalok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy vezetői szinten képviseltessék magukat a képviselő-testületi, kistérségi társulási üléseken. A polgármesterekkel a közös együttműködés jegyében egyeztetnek a hivatalvezetők, legtöbbször személyes konzultációk útján. A közös önkormányzati hivatalok jegyzői részére rendszeresen tájékoztatókat küldenek aktuális és kiemelt (adott esetben közös) feladataikról (például hadiárva ellátás megállapítása, közfoglalkoztatási programok).
11
A járási hivatalok vezetői törekednek arra, hogy az önkormányzatokon kívül is jó kapcsolatot alakítsanak ki a járásban, a járási székhelyen lévő szervekkel, hivatalokkal: rendőrkapitányságokkal, katasztrófavédelmi kirendeltségekkel, bírósággal, ügyészséggel, egészségügyi szolgáltatókkal, de a gazdálkodó szervezetekkel, cégekkel is. A határon túli kapcsolatok ápolása különösen a Szentgotthárdi Járási Hivatal esetében nagy jelentőségű: Szentgotthárd városában székel az Országgyűlés szlovén nemzetiségi szószólója, a Szlovén Köztársaság főkonzulja. Emellett a járásban működik a felsőszölnöki székhelyű Országos Szlovén Önkormányzat is.
IV. Összegzés
Az elmúlt közel három év alatt a járási hivatalok szervezete kiépült, épületeinek egy része megújult, illetve megszépült, a munkatársak szakmai és emberi elkötelezettsége elmélyült. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közigazgatásban és a helyi társadalomban megtalálta helyét a járási hivatal, az önkormányzatoktól átvett feladatokat magas szakmai színvonalon, a közigazgatási jog szabályait betartva képes ellátni; az új feladatok fogadására kész, rugalmas és hatékony szervezet alakult ki. Erre azért is nagy szükség van, mert a területi közigazgatás irányításáért felelős Miniszterelnökség az elkövetkező évek egyik legfontosabb céljául a bürokrácia- és az adminisztráció további csökkentését, illetve az állami szolgáltatások minőségének további javítását tűzte ki. Reményeink szerint ehhez járul majd hozzá lelkiismeretes munkájával a Vas Megyei Kormányhivatal és járási hivatalainak valamennyi munkatársa.
Szombathely, 2015. november 26.
Harangozó Bertalan kormánymegbízott
12
