Beköszöntő
Immár kilencedik alkalommal köszöntjük Kedves Olvasóinkat! Reméljük, eddigi kiadványaink bővelkedtek hasznos információkban és érdekes egyetemi hírekben, eseményekben. A jövőben is igyekszünk minden, az egyetemi élettel kapcsolatos hírről, eseményről részletesen beszámolni. Az e-mail címmel rendelkező tagjainknak 2-3 hetente hírlevél formájában is továbbítjuk az aktuális információkat. Az előttünk álló időszak legfontosabb eseménye az EU csatlakozás lesz, amely a polgárok, a cégek, illetve a felsőoktatási intézmények számára is a lehetőségek mellett komoly munkát és kihívást jelent. A változásokról, lehetőségekről mi is megpróbáljuk folyamatosan tájékoztatni a tagságot.
Február végén, március elején ismét megrendezésre kerül a Mûegyetemi Napok programsorozat, melynek keretében a kulturális és szórakoztató programok mellett idén is várja a szakmai érdeklődőket az Ipari Nyílt Nap. A rendezvény témája: A BME mint kutatóegyetem: partnerség, innováció, versenyképesség. A részletes információk a www.bme.hu honlapon tekinthetők meg. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ebben az évben is lehetőséget biztosít a magánszemélyeknek arra, hogy befizetett adójuk 1 %-ának közcélú felhasználásáról az általuk megjelölt kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzenek. Kérjük, hogy a munkatársi, baráti, családi körében is ajánlja, hogy a befizetett adó 1 %-át a BME Öregdiák Szervezetét támogató Mûegyetemi Hallgatókért Alapítvány számára ajánlják fel.
Impresszum A Mûegyetemi Öregdiák Szervezet Hivatalos Öregdiák kiadványa (VI. évfolyam, 9. szám) Felelős kiadó: Veres Gábor, BME Diákközpont igazgató Felelős szerkesztő: Tóth Sándor, Öregdiák Szervezet projektvezető Képek: Philip János, BME Fotócsoport Tördelés, grafika: Szász Kinga, Mûegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Kht. Megjelent: 2 500 példányban.
3.
7 év a Műegyetem élén A felsőoktatási törvénynek megfelelően a következő tanévtől mindenképpen új rektor kerül a BME élére. Ez alkalomból az elmúlt éveket értékeltük Dr. Detrekői Ákos rektor úrral. Rektor úr hogyan ítéli meg az irányítása alatt eltelt 7 évet? Úgy érzem, nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy érdekes és történésekben, változásokban bővelkedő időszakban lehettem a Mûegyetem rektora. A gazdaság, az ipar fejlődött, ennek megfelelően a mérnökök megbecsültsége, a szakma presztízse is növekedett. Az évek során végig kiváló szakemberek, tárgyalópartnerek vettek körül az egyetemen, az iparban, és az államigazgatásban egyaránt. Az egyetem berkein belül maradva nagyon fontosnak érzem, hogy a BME profilja ezen időszak alatt önálló természet és társadalomtudományi, illetve gazdaságtudományi ismereteket adó képzési helyekkel bővült. Nagy élmény volt, hogy e folyamatok során számos remek szakemberrel, ipari és gazdasági vezetővel, kiváló professzorral ismerkedhettem meg és dolgozhattam együtt, akiktől sokat tanultam. Sikerült fejleszteni az oktatáson kívül, a közéleti, kulturális, tudományos tevékenységeket is. Meghonosítottuk a Mûegyetemi Napok programsorozatot, sikeres az Ipari Nyílt Nap. A ma már hagyományos Újévi Fogadáson vendégül láthatjuk a gazdasági és az egyetemi élet neves képviselőit, számos szobrot állítottunk helyre és helyeztünk el. Úgy érzem, hogy napjainkban az egyetemi polgárok még büszkébbek lehetnek arra,
4.
hogy a BME-n tanulhatnak, dolgozhatnak. Az újonnan alakult Öregdiák Szervezet segítségével erősödött az egykori hallgatók, - akik többsége ma elismert szakember egyetemhez való kötődése is.
A megindult átalakulási folyamatok nem értek véget. Ön szerint mit hoz még a jövő? Azt gondolom, a folyamatok még csak most indulnak el igazán, hatalmas változások várhatók! Kiemelkedő fontosságú, hogy a bolognai folyamaton keresztül az Európai Oktatási Térhez, a különböző keretprogramokon keresztül pedig az Európai Kutatási Térhez csatlakozni tudjunk. Ehhez – minden más feltétel megléte esetén – új, korszerû egyetemi irányítási szervezet is szükséges. A Felsőoktatási Törvény tervezett változtatásától függetlenül, annál jóval korábban mondtuk ki a rektor-kancellári modell bevezetésének szükségességét, mely egyébként a CSEFT (Csatlakozás az Európai
Felsőoktatási Térhez, a szerk. megjegyzése) minisztériumi anyaghoz is illeszthető.
A gazdasági folyamatok növelték a mérnökök iránti keresletet. Ez nagyobb felelősséget is jelent. A jövőben mit vár e téren? Fel kell arra készülni, hogy a verseny tovább éleződik az egyes felsőoktatási intézmények
között, hisz például a külföldi egyetemek is megtelepedhetnek hazánkban, és az uniós csatlakozással az európai egyetemek kapui még szélesebbre tárulnak a hallgatók előtt. Ha a Mûegyetem tudja tartani a képzés színvonalát, akkor a nálunk oklevelet szerzettek iránti kereslet nem csökken, és bizton állíthatom: diplomásaink remek karrierlehetőségek elé néznek. Remélem, hogy – a hagyományoknak megfelelően – a bolognai folyamat részeként bevezetésre kerülő kétszintû képzés során a BSc szintre olyan jó képességû hallgatók jelentkeznek, akik többsége gond nélkül teljesíti a magasabb, (MSc) fokozat követelményeit is. A BME erőssége az alapos elméleti képzés, a tudomány és mesterség szimbiózisa és ebből nem engedünk a kétlépcsős képzés bevezetése után sem! Szerencsére elmondható, hogy mérnökképzésünkben ugyanakkor nem egyszerûen gyakorlati ismereteket adunk át, hanem a problémamegoldó, kreatív gondolkodásmód fejlesztésére is törekszünk.
Rektor úr hogyan képzeli el a jövőjét? Jönnek a nyugodt nyugdíjas hétköznapok? Az életkorra vonatkozó szabályoknak megfelelően rektori és tanszékvezetői megbízatásom egyszerre ér véget. Őszintén megvallva kicsit már várom is a percet, mert nagyon örülök, hogy a jövőben több időt szentelhetek szakmai-tudományos feladataimnak. Megemlíteném, hogy számos szervezettől, intézménytől már kaptam felkérést, hogy segítsem tevékenységüket, hasznosítsam náluk tapasztalataimat. Rektori megbízatásom miatt ezeket rendre elhárítom, augusztustól ugyanakkor megfontolom néhányukat. Unatkozni biztosan nem fogok, és bízom benne: munkámmal a jövőben is hozzájárulhatok a Mûegyetem oktatási-kutatási tevékenységeihez, fejlődéséhez.
Tóth Sándor
DÉKÁNI HIVATALOK Építészmérnöki Kar 1111 Bp., Műegyetem rkp. 3. K. I.10. Tel.: 463-3521 • Fax: 463-3520 http://www.epitesz.bme.hu
Közlekedésmérnöki Kar 1111 Bp., Bertalan L. u. 2. Z. ép. III. em. Tel.: 463-3551 • Fax: 463-3550 http://www.kozlek.bme.hu
Építőmérnöki Kar 1111 Bp., Műegyetem rkp. 3. K. I. 16. Tel.: 463-3531 • Fax: 463-3530 http://www.bme.hu
Természettudományi Kar 1111 Bp., Műegyetem rkp. 3. K. I. 58. Tel.: 463-3561 • Fax: 463-3560 http://www.ttk.bme.hu
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 1111 Bp., Műegyetem rkp. 3. K. I. 58/a. Tel.: 463-3591 • Fax: 463-3590 http://www.gtk.bme.hu
Vegyészmérnöki Kar 1111 Bp., Műegyetem rkp. 3. K. I. 9/b. Tel.: 463-3571 • Fax: 463-3570 http://www.bme.hu
Gépészmérnöki Kar 1111 Bp., Műegyetem rkp. 3. K. I. 14. Tel.: 463-3541, 463-1140 Fax: 463-3540 http://www.bme.hu
Villamosmérnöki és Informatikai Kar 1111 Bp., Egry József u. 18. V1. ép. fszt. Tel.: 463-3581 • Fax: 463-3580 http://www.vdk.bme.hu
5.
BME HÍREK
• Az Európai Egyetemek Szövetsége
(European University Association, EUA) 2004. január 22-23-án a BME-n tartotta tanácsülését. Az eseményhez kapcsolódóan Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter, Eric Froment, az EUA elnöke és Dr. Detrekői Ákos rektor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke közös sajtótájékoztatót tartott. Az Európai Egyetemek Szövetsége célja egy egységes európai felsőoktatási szervezet kialakítása, amelyben az európai egyetemek és az európai országok egyetemi szervezetei is helyet foglalnak. Az ülésen az európai rektori konferenciák elnökei és főtitkárai
• Az Országgyűlés elfogadta a Kutatási és
Technológiai Innovációs Alapról szóló (2003. évi XC.) törvényt. E jogszabály lehetővé teszi a Műegyetem számára a gazdasági társaságok befizetéseiből származó források kutatás-fejlesztés területén való felhasználását. Az Alapból elsősorban K+F pályázati források biztosíthatók, amelyek kezelője a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. A pályázati felhívások előreláthatóan 2004. januárjától folyamatosan jelennek meg. Ugyanakkor a gazdasági társaságok befizetési • A Holland Egyetemi Zenekar január végén hangversenyt adott a főváros egyetemi hallgatóinak, diákjainak és minden érdeklődőnek a BME központi épületének aulájában. A Nederlands Studenten Orkest (NSO) a maga nemében egyedülálló szimfonikus zenekar,
6.
– 25 országból –, valamint a szövetség elnöksége vesz részt. Az EUA-nak mintegy 630 európai egyetem a tagja. Az EUA egyik legfontosabb küldetésének tekinti az egységes Európai Felsőoktatási és Kutatási Térség kialakítását, amely Európát 2010-re a világ élvonalába hozza és a felsőoktatás és kutatás egyik legvonzóbb térségévé teszi. Mint az európai egyetemi felsőoktatás átfogó szervezete az EUA különféle, jórészt EUáltal támogatott projektekkel segíti az egyetemi menedzsment fejlesztését, intézmény-értékelési programjaival támogatja az intézményeket a minőségfejlesztésben.
kötelezettsége csökkenthető a társaság saját tevékenységi körében végzett, illetve költségvetési és közhasznú kutatóhelyektől megrendelt (pl. KK-jellegű szerződés keretében végzett) K+F tevékenységeinek költségeivel. Az új törvény lehetőséget biztosít a BME számára a gazdaság szereplőivel akár középtávú K+F együttműködés kialakítására, amely elősegítheti a BME K+F tevékenységének fejlesztését és új lendületet adhat a kétoldalú, KK-szerű kutatási témák megvalósítására.
melynek tagjai a legkülönbözőbb holland egyetemeken tanulnak. A zenekart a turnékból származó bevétel legnagyobb részét a fogyatékos (ANGO Fund) és menekült (University Assistance Fund) diákok megsegítésére fordítja.
A magyar mérnökök és az EU Az EU belépésen egy ideig lehetett vitatkozni, a vita lezárult, 2004 májustól tagországgá válunk. Ez különböző változásokat fog jelenteni a mindennapi életünkben, egyes árak csökkennek, mások nőnek, jogi változások lesznek, de mi lesz a mérnökökkel? Valószínűleg nem lesznek lényegesen nagyobb eltérések, mintha mégsem jönne létre az EU tagságunk. Akkor is lenne fejlődés, változás, de most majd sok olyan folyamatra is rá lehet mondani, hogy az EU csatlakozás miatt történik, amelynek nincs közvetlen összefüggése az európai egyesüléssel.
Milyen változások lehetnek kedvezőek egy mérnöknek? 1. Ha könnyen talál megbízót, rá esik elég gyakran a választás.
8.
2. Ha a munkái érdekesek, a kezdeti gondolatoktól a végső munkafázisokig sok olyan részlettel foglalkozhat, amit szívesen, örömmel végezhet.
félreértették, mert az egyéni felelősség megnövekedését nem vették észre. Ma a szabványok betartása fontosabb lett, mint korábban.
3. Ha kedvezőek a fizetési feltételek: gyorsan és elegendőt fizetnek.
Mi befolyásolja egy-egy terület mérnökeinek helyzetét?
Az EU esetében a munka elnyerésében a konkurencia nagyobb lesz, mint amit megszoktunk. Itt nemcsak a már EU országokra kell gondolnunk, hanem a velünk belépőkre is. De konkurenciát jelentettek eddig is - és várhatóan a jövőben is -, a tőkével rendelkező külföldi beruházói megbízások is, főleg az engedélyezésre nem kerülő ügyek esetén, pl. kiviteli tervezésnél.
1. Az érdekérvényesítés szintje. Van-e kidolgozott stratégia, ütőképes csapat? Magyarország helyzete jónak mondható a mérnöki kamarai törvénnyel (1996. évi LVIII. törvény) és a hozzá kapcsolódó kormány és miniszteri rendeletekkel. A Visegrádi Országok (V4) együttműködése is előnyös, különösen, ha tovább erősödik, de az európai mérnökök összefogása is megkezdődött, a kezdeti szervezési lépések megtörténtek.
Az anyagi ellenérték több tényezőtől függ. Alapvető a munkánk megbecsülése, a konkurencia kérdése. A megbecsülés kivívásához színvonalas munkát kell végezni, de a munkáink másokkal történő megismertetése is szükséges, pl. publikálás, konferenciákon való részvétel. A béreink az EUhoz képest elmaradottak, tehát van esélyünk arra, hogy nőni fognak a megbízási díjak. A konkurencia ésszerű mértékéhez szükséges, hogy a meglévő előírásainkat betartsuk, pl. a terveket, nem csak az engedélyezésre benyújtásra kerülőket, hanem mindet – ha van rá előírás - csak jogosult tervezők készíthetik, csak magyar nyelvű feliratokkal.
Mire kell azonban mérnökeinknek különösen körültekintően figyelniük? 1. Először is a kedvező szerződés megkötésére. Szerepeljen a szerződésben világosan a vállalt feladat, utólag ne legyen vita, hogy mi értendő bele, mi nem. 2. A minőségi kérdéseket is előzetesen kívánatos rendezni. 3. A szabványok kérdése ma már a szerződésekben nem megkerülhető, ha el akarjuk kerülni a későbbi vitákat. „A szabványok nem kötelezőek” kijelentést sokan
2. Az oktatás, képzés jelentősége felértékelődik, figyelmet kell fordítani az erők hatékony mozgósítására. A felsőoktatási képzés kétszintűvé válása miatt – Bolognai Megállapodás – várhatóak viták, de jó végrehajtás esetén, ez is előremutató kezdeményezés. 3. A szakirodalom, a szakfolyóiratok, konferenciák elérhetősége, alapvetően javítja mérnökeink lehetőségeit. 4. A felszereltség, a technikai lehetőségek, az új megoldások alkalmazása, különösen a digitális lehetőségek, hatványozottan jelentkeznek az EU körülmények között. 5. A világgazdaság helyzete is befolyásoló tényező. Az esetleges visszaesések nem
egyformán érintenek mindenkit, kellő rugalmassággal lehet találni szép feladatokat. Ha viszont a gazdaságnak jobban megy, akkor is lehet valaki vesztes, ha nem tudja felhívni egyes feladatokra a figyelmet. Ne felejtsük el, a mérnökök sok potenciális megbízója sok esetben nincs tisztában saját érdekeivel, rá kell őket vezetni.
Mire célszerű felkészülni? 1. Az EU szervezeteinek és előírásainak megismerésére. 2. A nyelvismeretre, hiszen a dokumentációk, szabványok gyakran csak idegen nyelven állnak rendelkezésre, 3. A színvonalas munkára, és ha ezt képesek vagyunk produkálni, akkor ezt legalább a szakmai körökben kommunikálni kell. 4. A vitás kérdések szakmai kezelésére, a mérnökök gondjait csak a mérnökök oldhatják meg, nem a jogászok, közgazdászok vagy más végzettségűek. 5. Az indokolatlanul alacsony vállalási díjak elkerülésére, gondoljunk az olcsó húsnak híg a leve közmondásra. Összességében az EU belépés lehetőségeket nyit meg a mérnököknek, de ahhoz, hogy ez előnyünkre váljon, a belépés után is kitartó munkára van szükség.
Dr. Ronkay Ferenc, okl. gépészmérnök, ügyvezető igazgató, Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Egész évben működő online állásbörze A hallgatók, illetve a fiatal mérnököket alkalmazó cégek elvárásaihoz, valamint a kor követelményeihez igazodva a BME Diákközpont Karrier Irodájának honlapja átalakult. A honlapról, valamint a mérnökök elhelyezkedési esélyeiről Hajdú Csongorral, a Karrier Iroda vezetőjével beszélgettünk. Miért vált szükségessé a fejlesztés? A partnereink számára kialakított kedvező díjszabású szolgáltatási csomagokkal, a site folyamatos fejlesztésével szeretnék elérni, hogy a végzős hallgatók, illetve a néhány
10.
éve dolgozó fiatal diplomások minél több állásajánlat közül választhassák ki a Számukra leginkább megfelelőt. Tekintettel arra, hogy a műegyetemi diákság jelentős része gyakrabban használja az internetet, mint amilyen gyakran újságot, plakátokat vagy kiadványokat olvas –és ez a világháló gyors fejlődésével csak fokozódik– elengedhetetlen volt már, hogy egy olyan naprakész, interaktív honlappal rendelkezzen a Karrier Iroda, amelyen a szervezettel kapcsolatos információk mellett az odalátogatók a lehető legtöbb, az álláskeresést (esetleg a váltást) megkönnyítő információt megkapnak.
Hogyan vehetik igénybe a szolgáltatást a munkavállalók, illetve a munkaadók? Minden munkát kereső (hallgató) kialakíthatja a jelszóval védett személyes oldalát, folyamatosan önmaga frissítheti személyes és szakmai adatait, ha szükséges, egy időre felfüggesztheti, majd újra aktiválhatja regisztrációját. Az állásajánlatok mellett a Karrier Iroda egyéb szolgáltatásairól (pl. rendezvények, cégelőadások, gyárlátogatások, tréningek) is folyamatosan e-mail-ben tájékozódhat, aki ezt kéri. A végzősök iránt érdeklődő cégek –az adatvédelmi szabályokat betartva– közvetlenül nem érhetik el a személyes adatokat, csak állásajánlatokat
küldhetnek a rendszeren keresztül. Az elvárásoknak megfelelő álláskeresők automatikusan egy tájékoztató e-mail-t kapnak, ami alapján eldönthetik, érdekli-e őket az adott állásajánlat, felveszik-e a kapcsolatot a céggel. Fiatal szakembereket kereső vállalatoknak egy olyan eszközt kínálunk, amellyel egyszerűen, gyorsan, költséghatékonyan érhetnek el jelenleg kb. 5.500 állást kereső mérnököt, informatikust, közgazdászt, illetve ezen szakmák határterületein végzetteket.
Milyenek a visszajelzések? A megújult honlap és a hozzá csatlakozó „állásközvetítő rendszer” tesztelése 2003. nyarán lezajlott, és az “egész évben működő állásbörzét” szeptembertől már gond nélkül használják a végzős hallgatók és az őket alkalmazni kívánó vállalatok. A Karrier Iroda hosszú távú célja, hogy a műszaki felsőoktatásban diplomát szerzők jelentős része ismerje a www.karrier.bme.hu honlapot, és használja álláskeresésének támogatására.
Napjainkban milyen eséllyel találnak munkát a mérnökök? A friss diplomások iránti kereslet jelenleg már nem bővül olyan dinamikusan, mint néhány évvel ezelőtt, ugyanakkor az egyetemekről, főiskolákról egyre több végzős kerül ki. Az elhelyez-
10.
kedési esélyeket tovább rontja, hogy a már dolgozó diplomások túlnyomó többsége is fiatal, nyelveket beszélő szakember. Súlyos elhelyezkedési gondokról a műszaki végzettségűek körében még nem beszélhetünk, de a romló esélyek, a kezdő fizetések stagnálása (néhány, korábban felkapott területen egyenesen a csökkenése) itt is megfigyelhetőek. A BME-n végzettek közül a villamos- és a gépészmérnökök, illetve az informatikusok vannak jó helyzetben. A végzettek elhelyezkedési esélyeiről minden évben elkészített felmérésünk adataiból az is kiderül, hogy egy pályakezdő diplomás egyre nehezebben, illetve hosszabb munkával töltött idő után jut el vezető beosztásba. A mai friss diplomásoknak türelmesebbnek kell lenniük a saját karriertervezésük kapcsán.
BME Diákközpont Karrier Iroda 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. I. 52. Tel.: 463-3840, 463-3845 Fax: 463-3844
[email protected] www.karrier.bme.hu
Tóth Sándor
mmm
Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ Új szervezeti egység alakult a Műegyetemen, a nevében két, manapság mind gyakrabban hallható, a nem konvencionális oktatási formákra utaló kifejezéssel: a távoktatással és a felnőttképzéssel. A Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ feladatairól, tevékenységéről kérdeztük dr. Papp Lajos igazgatóhelyettest. Mikor alakult a Központ, mi a feladata? A Központot az Egyetemi Tanács 2003 nyarán hozta létre jogelődjének, a Műegyetemi Távoktatási Központ feladatkörének kibővítésével. A rektori Oktatási Igazgatóságnak vagyunk egyik szervezeti egysége, és feladatunk – ahogy a névből is kitetszik – kettős. Továbbra is folytatjuk a korábbi nyitott és távoktatási tevékenységünket, ilyen képzéseket, projekteket szervezünk, tananyagokat fejlesztünk, és kutatásokat végzünk. Új feladatként kaptuk viszont az egyetem felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos igazgatási és szolgáltatási teendők ellátását. Létrehoztuk az Egyetemi Felnőttképzési Adatbázist, amely tartalmazza a Műegyetem teljes felnőttképzési kínálatát, jelenleg több mint 300 különböző képzést. Az Adatbázis honlapunkon elérhető (http://www.bme-tk.bme.hu), és folyamatosan töltjük föl, bővítjük. A felnőttképzési igazgatási szakfeladatok ellátásán kívül segítjük a tanszékeket a programjaik megvalósításában, információt szolgáltatunk,
pályázati és egyéb forrásbővítési lehetőségek elérését támogatjuk.
Mi minden tartozik az Egyetemen a sajátosan felnőttképzés körébe? A 2002-től hatályos Felnőttképzési törvény lényegében az iskolai rendszeren kívüli, tanfolyami képzéseket, szakmai és nyelvi képzéseket, továbbképzéseket sorolja ebbe a körbe, de az állami támogatás nélkül folyó egyetemi képzések is ide tartoznak, például az SZJA-kedvezmény szempontjából. A BME-n mint akkreditált felnőttképzési intézményben minden költségtérítéses képzés díjának 30 %-a, de legfeljebb hatvanezer forint leírható a jövedelemadóból ettől az évtől kezdődően.
Hol érdeklődhetnek a leendő tanfolyami résztvevők vagy a vállalatok a képzésekről? A képzéseket nem a Központunk, hanem az egyes tanszékek, karok, intézetek szervezik. Az Adatbázisban megtalálhatók a tanfolyamok leírásai, a részvétellel kapcsolatos feltételek, a szerezhető szakképesítés stb., és az érdeklődők számára biztosított elérhetőségek is. Természetesen mi is segítünk minden hozzánk fordulónak, de a tanfolyamok indulásáról, az aktuális árakról egyelőre a képzés szervezője adhat biztos információt. Az Adatbázis fejlesztésének egyik, néhány hónap múlva elérendő, fontos célkitűzése azonban az is, hogy naprakész információkat nyújtson mindenki számára.
Említette a vállalatoknál zajló képzéseket. Milyen újdonságok vannak ezen a téren? Újdonság az, hogy a cégek a saját munkatársaik képzésének teljes költségét finanszírozhatják a szakképzési hozzájárulásuk terhére, lényegében tehát ingyen képezhetik tovább munkavállalóikat. Az ehhez szükséges adminisztratív eljárás lebonyolításában, valamint az egymásra találásban Központunk segíti a tanszékeket és a vállalatokat egyaránt. Számos tanszék már ma is egyénre szabott képzési programot állít össze a legfrissebb szakmai-kutatási-oktatási tapasztalatai alapján a vállalati igényeknek megfelelően.
Egy ilyen kis létszámú szervezet, mint a Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ, hogyan tud hatást gyakorolni az Egyetem több mint száz szervezeti egységének működésére? Az elmúlt hónapok során többszintű, támogató és kapcsolati hálózatot alakítot-
tunk ki. Létrejött a Felnőttképzési Szakmai Tanácsadó Testület, melynek tagjai főként nagyvállalati humánvezetők, szakmai és államigazgatási szervezetek képviselői. Ez a testület a felhasználói kör nézőpontjából támogatja az egyetemi felnőttképzés fejlesztését, minőségének biztosítását. Munkánkat segítik a karok felnőttképzési koordinátorai is, és általában elmondható, hogy mind az Egyetem vezetése, mind pedig a tanszékek látják és támogatják a felnőttképzéssel kapcsolatos munkálatokat. Ehhez nyilván nagymértékben hozzájárulnak az olyan sikereink is, mint a legutóbb elnyert mintegy 26 millió forintos infrastruktúra-fejlesztési pályázat. Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ 1111 Budapest, Egry József u. 1. Tel.: 463-3866 • Fax: 463-2561,
[email protected] • www.bme-tfk.bme.hu
Tóth Sándor
Díszoklevelek a Műegyetemen! tartja. A kérés is bizonyítja, hogy akik fél évszázada, vagy még annál is régebben szereztek oklevelet a Műegyetemen, szívesen emlékeznek vissza az Alma Materre. Igényt tartanak arra az elismerésre, amit az Egyetem Tanácsa több évtizedes mérnöki munkájuk megbecsüléseként díszoklevél adományozásával fejez ki. Az érdeklődők jelentkezését a diplomát kibocsátó kar dékáni hivatala készségesen várja, ahol segítenek a továbbiakban. Az átadási ünnepségen a BME PR Irodája kérésre díszes emlékfényképet készít az ünnepeltekről. Részlet a 2003. évi díszoklevél átadó ünnepség hivatalos kiadványából:
Több évtizedes hagyomány a Műegyetemen, hogy minden tanév elején, szeptemberben, az új egyetemi polgárok beiktatását követően tisztelettel köszöntik és ünneplik azokat a volt hallgatókat, akik 50, 60, 65 vagy 70 évvel ezelőtt kapták meg mérnöki oklevelüket. A kérést, hogy ez alkalomból arany-, gyémánt-, vas-, és rubindiplomákat adományozzanak, a BME vezetése örömmel teljesíti, és egyben megtisztelő feladatnak
„ … Az örömön túl természetesen büszkeséget is érzünk. Önök, akik ezek között a falak között sajátították el a mérnöki mesterséget, akiket mi indítottunk el az életbe, joggal hihették, hogy ha jól és keményen dolgoznak, az itt megszerzett tudás birtokában életük szép és eredményes lesz. S bár tették kötelességüket, az 50-es, 60-as évek gyanakvással és bizonytalansággal teli időszakában sok megpróbáltatáson mentek keresztül. Sokukat meghurcolták, sokan hazánk elhagyására kényszerültek, de tanult mesterségükhöz mindnyájan hűek maradtak. Keményen, kitartóan dolgoztak, és sokan még ma is aktívan vesznek részt napjaink gazdasági átalakulásában. Az elért eredmények az Önök munkáját és erőfeszítését tükrözik. Akik pedig Önök közül külföldre kerültek, Magyarországtól távol szereztek hírnevet a Műegyetemnek. Életpályájukkal mindnyájan jelentős mértékben járultak hozzá intézményünk hazai és külföldi elismertségéhez … ”
19.
A KTH az alapképzésben résztvevő hallgatók személyes adatainak kezelését, tanulmányi eredményeinek nyilvántartását végzi, igazolványokat és igazolásokat készít, illetve ad ki a hallgatóknak. Közreműködik a hallgatói juttatások és térítések ügyintézésében is. Emellett a KTH a felvételi eljárásban is részt vesz, valamint nyilvántartja az egyetemen kiadott valamennyi oklevelet, és a végzettek felé is nyújt bizonyos szolgáltatásokat: régi oklevél másolatok, igazolások kiadása, stb. Ezeket a feladatokat eddig karonként egyegy dékáni hivatal végezte.
Mi lesz a dékáni hivatalok feladata a jövőben?
Központi Tanulmányi Hivatal Megkezdte működését a Műegyetemen R. épületében a Központi Tanulmányi Hivatal (KTH). A változásokról kérdeztük Veres Gábort, a BME Diákközpont igazgatóját. Milyen tevékenységekkel foglalkozik tulajdonképpen a KTH? Kik végezték el eddig ezeket a feladatokat?
20
A dékáni hivatalok kisebb létszámmal működnek tovább. Itt folyik a későbbiekben is a nem alapképzések (doktorandusz- és a szakirányú továbbképzések) adminisztrációja, valamint a dékáni hivatalok segítik a kari vezető testületek és vezetők munkáját. Továbbra is a karok a felelősek a tantervekért, a tantárgyak programjáért, követelményeiért, a tantárgyak meghirdetéséért, az órarend elkészítéséért, stb.
Eddig az előadókkal számos ügyet meg tudtak beszélni a hallgatók. Változnak-e, szigorodnak-e a szabályok? A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a Tanulmányi Ügyrend alapján az egyetem minden hallgatójára az azonos ügyekben azonos eljárási rend vonatkozik. Ez nyilvánvalóan a különböző kari gyakorlatok miatt nem mindig teljesült. Véleményem szerint a KTH létrehozása helyes döntés volt, mely a racionalizálás irányába mutat, és hosszú távon nagy megtakarításokat eredményez. Ezt egy olyan lépésnek tartom, melyet a tömegképzés egyre inkább sürgetett. Ma a Műegyetemen kb. 12000 nappali tagozatos hallgató van. Annak érdekében, hogy a KTH létrehozásakor kitűzött célok teljesülhessenek a tanulmányi adminisztrációban résztvevők (oktatók, hallgatók, adminisztrátorok) számára
a szükséges ismeretanyagot oktatni kell, e nélkül a szabályokat betartatni nehéz.
Az évfolyamelőadóktól gyakran tanácsot is lehetett kérni. Változik-e ez a gyakorlat ennél a „monstre dékáni hivatalnál” ? A tanulmányi adminisztráció új rendszerében kettéválik az ügyintézés és a tanácsadás. Az ügyintézés csak úgy lehet igazán hatékony, ha közben más folyamatok nem zavarják azt. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók panaszaival olyan képzett csapat foglalkozzon, akik ezért kapják a fizetésüket és napi 8 órában a hallgatók rendelkezésére tudnak állni. Ezért kellett mindenképpen szétválasztani a két tevékenységet. A Diákközpont keretében működő hallgatói tanácsadó létszámában megnövekedett, és átköltözik
a KTH mellé, az R épület földszintjére. Ők fogják ellátni, immár teljes körűen a hallgatói tanácsadás feladatait. A tanácsadás bővülése mellett bővültek a Diákközpont hallgatói tájékoztatással kapcsolatos feladatai. Ennek alapját egy honlap fogja adni, amely bárhonnan – és bárki számára – elérhető, és forrását képezi a további elektronikus és papír alapú tájékoztatásnak.
BME Diákközpont 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. I. 51. Tel.: 463-2522 • Fax: 463-1065 www.sc.bme.hu
Tóth Sándor
Felsőoktatási reformfolyamatok Sok szó esik napjainkban a felsőoktatás szerkezetének átalakításáról. A folyamtokról kérdeztük Molnár Károly oktatási rektor-helyettest.
Az Oktatási Minisztérium egy vitaanyagot adott ki Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térhez (CSEFT) címmel. Mi ennek a célja? A CSEFT tulajdonképpen az új Felsőoktatási Törvény előkészítő anyaga. Átfogó elemzést ad a felsőoktatás reformjáról és javaslatokat tesz a szükséges módosításokra. Szakmai tartalma tulajdonképpen a Bolognai Dekrétummal összhangban a duális oktatási struktúra (egyetem-főiskola, a szerkesztő megjegyzése) lineárissá való átalakítását célozza meg. Ez röviden a külföldi intézményekben már alkalmazott BSc, MSc rendszer bevezetésének szükségességét jelenti. Emellett számos, az intézményvezetést is érintő átalakítási javaslatot tartalmaz. Az egyes intézmények eldönthetik, hogy az állammal, illetve a szaktárcával milyen tulajdonosi formában kívánnak együttműködni. Átalakulhatnak például közhasznú társasággá, mely gazdálkodási forma választása esetén is megmarad a hallgatók állami támogatása, ugya-
22.
nakkor a dolgozók közalkalmazotti státusza például megszűnne, ami ellen elsősorban a szakszervezetek emeltek szót. Az intézmények hagyományos, poroszos belső irányítási rendszerét felválthatja a külföldön elterjedtebb, jól bevált és hatékonyan működő akadémiai-kancellári modell. Ezen működési struktúra esetén egy igazgatótanács áll az intézmény élén, mely kapocs egyrészt a kormányzat felé, másrészt meghatározza az intézmény stratégiáját, kinevezi a felelős vezetőket. Az akadémiai vezető (rektor) az oktatás, a kutatás, a minőségbiztosítás színvonaláért, hatékonyságáért, azaz a tartalmi folyamatokért felelős. A menedzsment, illetve a kancellár biztosítja a működési feltételeket, azaz ő irányítja a gazdasági, műszaki, vállalkozási, vagyongazdálkodási feladatokat. Újdonság, hogy az oktatás, a kutatás irányításával egyetemben a külkapcsolatok, azaz a vállalati, nemzetközi, szponzori-támogatói kapcsolatok kiépítése, ápolása is a menedzsment feladata lesz.
Mennyiben érintik Műegyetemet?
a
változások
a
A BME mindig is élen járt a reformfolyamatok terén, és az új oktatási modellt már 2004. tavaszán be kívánta vezetni. A feszített ütem azonban várhatóan nem tartható, hisz a törvényi háttér nem áll készen. 2002-ben megalakult a Nemzeti Bologna Bizottság, melynek feladata az előkészítés, a javaslattétel. A bizottság javaslatai alapján a lineáris képzési rendszer bevezetése kapcsán 2004. tavaszán egy kormányrendelet kerül kiadásra, az átfogó törvény pedig őszre várható. A törvényi szabályozás azért is fontos, mert a 2003. évi berlini találkozón a folyamatok felgyorsításáról döntöttek a résztvevők, azaz 2010. helyett 2005-től önkéntes alapon, 2006-ra viszont kötelezővé teszik Magyarországon az egységes oktatási rendszer bevezetését. A Bolognai Dekrétumhoz igazodva a tavaszi kormányrendelet legfontosabb változása a szakok számának csökkentését mondja ki. Magyarországon a jelenlegi 460 helyett az alapképzés szintjén a jövőben 99 szakon oktathatnak az intézmények. A változások a BME-t kevésbé érintik: az eddigi 17 helyett 10 szakon folytatódhat a képzés. Hangsúlyoznám, hogy ez csak az alapképzést (BSc) érinti, a mesterképzés (MSc) terén ugyanis szakbővülés várható: a megszűnő szakok a magasabb szinten szakirányként megmaradnak, folytathatók. Ez azt is jelenti, hogy a változások a kialakult tanszéki struktúrát kevésbé érintik. Az átalakulás azért nem fog ilyen simán lezajlani. A műszaki képzést nyújtó felsőoktatási intézmények a szakmai ismeretek megfelelő átadásának érdekében a 3,5+2 éves, pontosabban a 210+120 kredites képzési rendszer bevezetését tartják kívánatosnak, hisz a hallgatóknak az eddigi egy helyett kettő alkalommal kell diplomamunkát készíteni, ami a képzéstől vesz el időt. E téren nem szakmai, inkább finanszírozási vita alakult ki az Oktatási Minisztériummal. Véleményünk szerint több alap-, és kevesebb master-fokozatú
mérnökre van igény a munkaerőpiacon, így a magasabb fokozatú képzésbe csak a hallgatók közel 35 %-a jut el, ezért a finanszírozási igény semmiképp nem növekedne.
Mennyire van felkészülve a Műegyetem a változásokra? A BME kész a kormányrendeletnek megfelelni, hisz már 3 éve készül a változásokra. Ugyanakkor 2004-ben két szakon (műszaki informatikus, gazdasági informatikus) néhány intézményben kísérleti jelleggel bevezetik a lineáris rendszert, azonban a Műegyetem épp a képzési idő körüli viták miatt nem indítja el az új rendszer szerint az említett szakokat 2004-ben.
Mi az álláspontja a BME-nek az intézményvezetési változásokról? A CSEFT e téren kevesebb konkrétumot tartalmaz, így számos kérdés vetődött fel a téma kapcsán. A Műegyetem a külföldi bevált példák figyelembevételével már 2002 óta gondolkodik az intézmény-irányítási rendszer átalakításán, korszerűsítésén, így a szakmai anyagtól, illetve a törvénytől függetlenül kezdeményezi a rektor-kancellár modell bevezetését. Erre a jelenlegi törvényi keretek is lehetőséget adnak. Az átalakítást törvényi kötelezettség hatására vagy személyi változások esetén érdemes megejteni. A BME új rektora 2004. februárjában kerül megválasztásra, így mostanában lesz lehetőség az átalakításifolyamat elindítására. Az Egyetemi Tanács (ET) márciusban tárgyal az új modellről, és dönt a bevezetés lehetőségéről. A döntés így mindenképp hozzáilleszthető lesz az átalakuló Felsőoktatási Törvényhez is. A megválasztott rektor így az ET döntésének függvényében alakíthatja ki az új intézményi illetve személyi struktúrát.
A változások lehetőséget teremtenek az oktatási struktúra korszerűsítésére is? A Központi Tanulmányi Hivatal elindítása is
23.
már ezt a célt szolgálta, ugyanis az adminisztrációs feladatok a karoktól átkerültek ide. A dékánok így jobban tudnak koncentrálni a szakmai munka irányítására, az akadémiai feladatokra, azaz az oktatásra, a tananyagfejlesztésre, korszerűsítésre. Ugyanez igaz a rektorra is az új intézmény-irányítási rendszer bevezetése esetén. Az ő feladata – elsősorban a személyi feltételek biztosításán keresztül – kiemelten az oktatás minőségi fejlesztése, a magas színvonal fenntartása lesz. Az alapképzésben csökken a szakok száma, ezáltal a még meglévő párhuzamosságok is megszüntethetők. Az átalakításra szerencsére van idő, hisz az ”új típusú” mérnökök 2008ban, illetve 2010-ben kapnak diplomát, így az új rendszernek eddig az időpontig kell működőképesen kialakulni.
Egyre többször kerül előtérbe a komplex szakember képzés kérdése. E téren hogy áll a Műegyetem? A humán és gazdasági tárgyak mennyiségét bizonyos határok között törvény írja elő. A BME a lehető legtöbb ilyen tárgyat tanítja a
kötelező modulok, és a szabadon választható tárgyak között (ahol a választás a hallgatókra van bízva) is óriási a választék. E keretek viszont tovább nem növelhetőek, hisz ez már a mérnöki tárgyak rovására menne. A BME által kibocsátott diplomák világszerte elismertek, és oktatás magas színvonalát a jövőben is fenn kell tartani! Régen tanították a hallgatókat, most alkalmassá kell tenni őket az önálló tanulásra!
tat foglalkoztat, s ezek közül körülbelül húszezer, azaz a kétharmaduk végez konkrét termelő tevékenységet, és ezeknek mindössze csak két-három százalékukra jellemző az innováció. Ez egy roppant kis szám, négyötszáz céget jelent. Az uniós átlag ehhez képest 14-15 százalék.
Hogyan alakul a hazai innovációs rendszer, lesz-e a korábbi helyzethez képest változás?
Felvetődik az élethosszig tartó tanulás kérdése is. Mit tud nyújtani a BME a már végzett hallgatóinak? A technológiai fejlődés nagyon gyors, amire fel kell készíteni a szakembereket. A BME erre alkalmas, azaz a mérnökök munkáját, képzését képes a diploma után is segíteni, támogatni. Örömmel jelenthetem ki, hogy különböző formákban számos felnőttképzési centrum működik az egyetemen, ideértve a tanszékeket, a Mérnöktovábbképző Intézetet illetve a Távoktatási és Felnőttképzési Központot is.
Tóth Sándor
Innováció, a növekedés feltétele Dr. Pakucs Jánossal, a Magyar Innovációs Szövetség elnökével a vállalatok K+F ráfordításairól, az új innovációs stratégiáról beszélgettünk. Mennyire innovatívak a magyar vállalatok?
1
Felméréseink szerint a magyar vállalatok között mintegy harmincezer olyat találunk ma, amelyik tíz főnél több alkalmazot-
Az új innovációs politika kialakítása az elmúlt esztendőben végre elkezdődött, noha ez valójában egy hosszú évek óta zajló kezdeményezés. Nyáron megalakult a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, amely a miniszterelnök vezetésével funkcionáló kormányzati fórum, s melynek feladata a tudományos kutatást, a technológia-fejlesztést és innovációt érintő koncepciók, előterjesztések véleményezése. A kormány azután augusztusban elfogadta az innovációs törvény koncepcióját, s ősszel elkezdődött egy többlépcsős törvénykezési folyamat, melynek során elsőként az Innovációs Alapról szóló törvény született meg novemberben. A kormány ezt követően hozta létre a kutatás-fejlesztés ösztönzésével és hasznosításával kapcsolatos állami teendők ellátására a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt, mint a tudomány- és technológiapolitika önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szervét, amely 2004. január elsejétől már működik.
Milyen előrelépést jelenthetnek ezek a változások? Ma az Európai Unió minden tagállamában létezik kutatás-fejlesztéssel foglalkozó állami intézmény, sok helyütt pedig szakminisztérium. Ezen országok döntéshozói ugyanis már régen ráébredtek arra, hogy a gazdaságot horizontálisan érintő, keresletorientált innovációs politikát a lehető legmagasabb szinten kell koordinálni és összefogni. Úgy gondolom, az a lépéssorozat, amely
25.
Magyarországon most kezdődött, s amely megteremtheti a keresletvezérelt kutatás- és innováció-támogatási politika gazdasági, jogi és intézményi feltételeit, közeledést jelent az európai gyakorlathoz.
a rendszerváltáskor regisztrált szinttel. A növekedésre az Innovációs Alap létrejötte már garanciát jelent, s a K+F költések további növekedésének záloga a társasági adóhoz kapcsolódó ösztönző-rendszer bevezetése is.
Mekkora források állnak az innováció rendelkezésére?
Azok a cégek például, amelyek részt vesznek egyetemi, akadémiai kutatásfejlesztési tevékenységben, 2004-től 300 százalékkal, legfeljebb 50 millió forinttal csökkenthetik társasági adóalapjukat. Ez évtől a 10 és 50 fő közötti vállalkozások korrigált nettó árbevételük 0,05 százalékát, az 50 főnél nagyobb társaságok pedig 0,2 százalékát fizetik majd be az alapba innovációs járulékként akkor, ha nem végeznek önálló innovációs tevékenységet, műszaki fejlesztést.
Az Európai Bizottság barcelonai határozatában deklarálta: 2010-ig a GDP 3%-át kívánja kutatás-fejlesztésre fordítani az EU átlagában. A csatlakozás után ez a határozat Magyarországra nézve is kötelező lesz. A tervek szerint központi forrásokból a GDP 1%-ának megfelelő összeget kell majd kutatásra fordítani 2010-ig, a vállalatoktól pedig elvárják, hogy a GDP 2%-ának megfelelő összeget fordítsanak kutatás-fejlesztésre. Az új hazai K+F finanszírozási szisztéma, melyet sokan az innovációs járulékkal azonosítanak, lényegében ennek megvalósítását célozza. Ennek a bizonyos három százaléknak a kétharmadát a vállalatoknak, egyharmadát pedig az államnak kell biztosítania. Emellett az EU központi forrásaiból is jelentős összegeket fordítanak európai kutatás-fejlesztési célokra. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi nyilatkozott a közelmúltban arról – és a közösség nevében először –, hogy minden eddiginél nagyobb forrásokat mozgósítanak K+F feladatokra.
Mi a biztosítéka annak, hogy Magyarországon a K+F tevékenység finanszírozása javulni fog? Magyarországnak a jelenlegi 1-1,1 százalékos szintről kell feltornáznia magát a célul tűzött 3 százalékra, ami nagyon komoly kihívást jelent. 2006-ra szeretnénk elérni a 1,61,8 százalékot, ami egyébként megegyezne
26.
Azok a cégek azonban, amelyek rendelkeznek saját kutatás-fejlesztési részleggel, vagy műszaki fejlesztéssel foglalkoznak, mentesülnek a járulékfizetés alól, és a K+F költségeiket leírhatják az adójukból. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba, amely a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, elkülönített állami pénzalap – számítások szerint – azonban teljes gazdasági évet számítva, mintegy 20 milliárd a vállalati befizetésekből, és újabb 20 milliárd forint pedig költségvetési támogatásként kerül majd. A felhasználható összeg a befizetések egy részének 2005-re történő áthúzódása miatt is meg fogja közelíteni a 30 milliárd forintot. Magyar Innovációs Szövetség 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.: 453-6572 • Fax: 240-5625
[email protected] • www.innovacio.hu
Tóth Sándor
