VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA 1 SZÁNT VERZIÓ

 

 

1  VÉGSŐ Ő JÓVÁH HAGYÁSR RA SZÁNT T VERZIÓ Ó 

KÉSZÍTETTÉK K 

  SÁ ÁRVÁR VÁRO OS ÖNKORM MÁNYZATA  96600 Sárvár, V Várkerület 2.   

MEGBÍZÓ   

FÜ ÜLÖP ÉPÍTÉSSZIRODA BT. 10033 Budapesst, Zab utca 1 12.  

GENERÁ ÁLTERVEZŐ 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fülöp Pétter 

mérnök, teleppülésrendezésii vezető tervezző  okl. építészm

Fülöpp Építésziroda Bt. 

Fülöp Jud dit 

okl. építészm mérnök 

Fülöpp Építésziroda Bt. 

Aczél Gáb bor 

okl. építészm mérnök, teleppülésrendezésii vezető tervezző 

Aczél l Városépítészz Bt. 

Márton M Melinda 

okl. települé ésmérnök 

Aczél l Városépítészz Bt. 

                                 

                                 

                                 

                                 

      2015. március   

 

2 

Tartalom    BEVEZETÉS .................................................................................................................................................... 4  1.  KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ......................................................................................... 5  1.1. 

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ......................................................................................... 5 

1.1.1.  A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései ........... 5  1.1.2.  Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014‐2020 célkitűzései ................................................... 8  1.1.3.  A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása ........................................... 9  1.1.4.  A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások ......................................................... 14  1.2. 

A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása ....................................................... 17 

2.  A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ................................................................................. 19  2.1. 

A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként .............................................. 19 

2.2. 

A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok) ...................... 43 

2.3. 

A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve ............................................ 46 

3.  ANTI‐SZEGREGÁCIÓS PROGRAM........................................................................................................... 48  4.  A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................................... 49  4.1. 

A stratégia külső összefüggései ........................................................................................................... 49 

4.2. 

A stratégia belső összefüggései ........................................................................................................... 54 

5.  A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ............................................................ 56  6.  A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE ............................................................................. 58  6.1. 

A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ........ 58 

6.2. 

Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása .. 58 

6.3. 

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ............................................ 59 

6.4. 

Monitoring rendszer kialakítása .......................................................................................................... 61 

6.4.1.  A monitoring rendszer feladata és módszertana ............................................................................ 61  6.4.2.  A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása ...................................... 61  6.4.3.  Javasolt indikátorkészlet meghatározása ........................................................................................ 61  1. MELLÉKLET .............................................................................................................................................. 65  2. MELLÉKLET .............................................................................................................................................. 68         

 

3 

BEVEZETÉS    Az Integrált Településfejlesztési Stratégia feladata  Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú  célok elérése érdekében középtávra (7 év) határozza meg a város fejlesztésének főbb irányait és a szükséges  konkrét beavatkozásokat. Eszerint az ITS középtávú elképzelései – tematikus célokba rendezve – illeszkednek a  koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz, és egytől‐egyig a hosszú távú jövőkép elérését szolgálják.    A területfejlesztés tervezési gyakorlatának megváltozása, a felülvizsgálat indoklása  A Kormány 2012‐ben új jogszabályi környezetbe helyezte a területfejlesztést, és megalkotta a 314/2012. (XI. 8.).  Kormány  rendeletet  a  településfejlesztési  koncepcióról,  az  integrált  településfejlesztési  stratégiáról  és  a  településrendezési  eszközökről,  valamint  egyes  településrendezési  sajátos  jogintézményekről  (a  továbbiakban  Kormányrendelet).    A  Kormányrendelet  szerint  az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégia  –  korábbi  nevén  Integrált  Városfejlesztési  Stratégia  (IVS)  –  tartalmi  követelményrendszere  megváltozott,  ez  indokolttá  teszi  a  korábbi dokumentum felülvizsgálatát és aktualizálását.  Sárvár város jelenleg érvényes Településfejlesztési Koncepciója 2002‐ben készült, amelyet a képviselő‐testület  2012‐ben  –  kizárólag  a  gyógyhellyé  nyilvánítás  érdekében  –  részlegesen  módosított.  A  módosítás  érdemben  nem  érint  más  településrendezési  eszközt  –  kizárólag  a  gyógyhely  területének  térbeli  lehatárolása  miatt  vált  szükségessé –, a településrendezési tervek és a koncepció elhatározásai továbbra is érvényesek.  A  Településfejlesztési  Koncepcióban  meghatározott  jövőkép  elérése  érdekében  a  város  2008‐ban  elkészítette  Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az akkori tartalmi követelményeknek megfelelően.    A felülvizsgálatot és aktualizálást – a Kormányrendelet megjelenésén túl – a korábbi IVS elkészítése óta eltelt  idő  is  szükségessé  tette,  hiszen  a  stratégiája  vonalán  harmonikusan  fejlődő  Sárvár  hat  évvel  ezelőtt  körülhatárolt  fejlesztési  elképzeléseinek  jelentős  része  megvalósult.  A  továbblépés  érdekében  a  jövőkép  és  célok  elérése  érdekében  az  elmúlt  évek  tapasztalataira  építve  új  beavatkozási  területeket,  projekteket  kell  meghatározni.    Az  fentieken  túlmenően  a  város  társadalmi,  gazdasági  és  környezeti  helyzetében  is  jelentős  változások  következtek be:   megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai),   megújult az EU kohéziós politikája,   nagyobb  figyelem  fordult  a  korábban  kisebb  jelentőségű  témákra,  mint  pl.  a  klímaváltozás,  az  energiahatékonyság, vagy a gazdasági innováció kérdésköre,   módosultak a város társadalmi, gazdasági folyamatai (melyek elemzéséhez már rendelkezésre állnak a  KSH 2011‐es népszámlálási adatai),   jelentősen  megváltoztak  az  önkormányzat  feladat‐  és  hatáskörei  (intézményfenntartás,  köznevelés,  közművelődés stb.),   rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei.  A megváltozott jogszabályi környezethez és az EU megújult kohéziós politikájához igazodva a központi tervezés  már  2012‐ben  elkezdődött. Az Országgyűlés  az  1/2014. (I.3.) OGY  határozattal  elfogadta  a Nemzeti  Fejlesztés  2030  ‐  Országos  Fejlesztési  és  Területfejlesztési  Koncepciót  (OFTK),  amely  alapján  készülnek  az  uniós  előírásoknak megfelelő további szükséges dokumentumok. Az OFTK összefoglalja minden fontos hazai politikai  és  szakpolitikai  dokumentum  fejlesztési  gondolatait.  Az  OFTK  elfogadását  követően  2014‐ben  elkészült  Vas  Megye  Területfejlesztési  Koncepciója.  A  megyei  koncepció  megfogalmazta  a  megye  és  térségei  területi  fejlődéséhez szükséges fő irányokat, és meghatározta hosszabb időtávra az ezen irányok eléréséhez szükséges  legfontosabb  eszközöket.  A  megyei  koncepció  közvetíti  a  várostérségek  felé  az  országos  szinten  megfogalmazott, a célok elérését szolgáló eszközöket és megoldásokat.    A  településfejlesztési  stratégia  és  a  településrendezés  eszközeinek  összehangolása,  harmonizálása  közös  nevezőre hozza a falvak és városok előrelépéséhez szükséges eszközrendszert. Ezáltal a települések közössége  és vezetése együtt kell, hogy végiggondolja jövőképét, a fejlesztés céljait, és az azok megvalósulásához vezető  utat, annak stratégiai elemeivel együtt. 

4 

1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI   

1.1.

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 

1.1.1. A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok  célkitűzései    II. Településfejlesztési Koncepció – a város hosszú távú jövőképe és célkitűzései    Jövőkép 

„Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely, az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára  egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló, szolgáltató autonóm várossá válik.” 

  A  város  jövőképének  elsődleges  célja,  hogy  Sárvár  gazdasági,  azon  belül  turisztikai  versenyképessége  erősödjön. Ennek elérése érdekében a koncepcióban megfogalmazott átfogó cél:     Sárvár gyógyhellyé fejlesztése  „Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az autonómia megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, a  jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva.”    A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében a koncepció három fejlesztési prioritást, és azokon belül további  részcélokat  határoz  meg  ‐  majd  e  részcélok  elérése  érdekében  konkrét  beavatkozásokat  és  intézkedéseket  fogalmaz meg ‐. (Ezeket a 2008‐ban készült IVS kiegészítette (lásd dőlt betűvel írt pontok):    I. prioritás: TURIZMUSFEJLESZTÉS  1. 2. 3. 4. 5. 6.

Fürdőfejlesztés  Az üdülőhelyi imázs erősítése, gyógyhelyi területek kialakítása  A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése  Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévő adottságok jobb kihasználása  Szálláshely‐fejlesztés  Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés    II. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont bővítése  Az üdülőterület és a városközpont térbeli összeköttetése  Tudatos városkép alakítás  Vonalas infrastruktúra fejlesztése  Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények fejlesztése  Parkolóhelyek kialakítása  Barnamezős tevékenységek a felhagyott ipari, gazdasági termelőegységek területén  Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása (geotermikus energia)  Környezetkímélő  technológiájú  gazdasági  egységek  letelepedésének  támogatása  (vállalkozásbarát környezet kialakítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések alakítása) 

  III. prioritás: EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE  1. 2. 3. 4. 5.

 

Önkormányzati szolgáltatásfejlesztés  Turisztikai desztinációs modell kialakítása  Intézményfejlesztés  Civil szervezetek  A humánerőforrás‐fejlesztés infrastrukturális támogatása       

5 

III. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) célkitűzései    Az  IVS  a  koncepcióban  meghatározott  prioritásrendszerhez  illeszkedve  a  jövőkép  elérése  érdekében  három  specifikus stratégiai célt fogalmaz meg:  1. 2. 3.

Térségi szerepkör erősítése  A versenyképesség megőrzése  Élhető és vonzó település megteremtése 

  A 2008‐as IVS megvalósult fejlesztései    Megvalósulás 

Beavatkozás, indikatív tevékenység 

igen 

részben 

nem 

1. KÖZPONTI AKCITERÜLET  1. Városközpont és a fürdőközpont összekapcsolása 

  

Nádasdy vár előtti parkoló felújítása, nyilvános illemhelyek kiépítése 

X  X 

 

     

Nádasdy vár hídjának felújítása 

  

X 

  

Várpark zöldfelületi megújítása 

  

X 

  

Nádasdy vár hátsó bejáratának rekonstrukciója 

  

  

X 

Nepomuki Szt. János szobrának visszaállítása 

  

  

X 

Rákóczi utca ‐ járdaépítés, utcabútorok, parkolók, zöldfelületrendezés 

X 

 

2. Sárvári Gyógy‐ és Wellnessfürdő fejlesztése 

X 

  

  

3. Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron 

X 

  

  

4. Emelt szintű járóbeteg ellátó központ kialakítása Sárváron 

X 

  

  

Várkerület – útburkolat javítása 

  

5. A sárvári Csónakázó tó és szabadidőpark fejlesztése 

  

  

6. Tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja    

8. Szálláshelyfejlesztések 

  

9. Arborétum    

  

     

  

X  X 

X 

10. Piactér 

X 

X  X 

7. Volt téglagyár rehabilitációja ‐ Sportcentrum kialakítása 

  

  

     

  

X 

2. KISVÁROSI AKCIÓTERÜLET  1. Szolgáltatásfejlesztés 

  

X 

  

3. KERTVÁROSI AKCIÓTERÜLET  ‐ 

  

  

  

4. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA AT  1. Üdülőterület kiterjesztése, szálláshelyfejlesztés 

  

X 

  

5. ÉSZAKI GAZDASÁGI AT  1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) 

  

  

X 

6. IPARI PARK AT  1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) 

  

X 

  

7. BARNAMEZŐS TERÜLETEK AT  1. Idegenforgalmi célú fejlesztések az egykori barnamezős területeken 

  

  

X 

2. Szállodafejlesztés 

  

  

X 

3. Kereskedelem‐, szolgáltatásfejlesztés 

  

  

X 

  

  

X 

8. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK (GOLFPÁLYA) AT  1. Golfpálya kialakítása a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás keretében) 

6 

Megvalósulás 

Beavatkozás, indikatív tevékenység  9. KERESKEDELEM, LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK AT  1. Kereskedelmi, logisztikai fejlesztések a 84. sz. főút mentén (zöldmezős  beruházás) 

igen 

részben 

nem 

X 

  

  

  

  

  

  

  

  

10. RÁBASÖMJÉN AT  ‐  11. HEGYKÖZSÉG AT  ‐  12. ÚJMAJOR AT  X  1. Idegenforgalmi célú fejlesztések          Megállapítható, hogy a 2008‐as IVS a specifikus stratégiai célokat, valamint a fejlesztési prioritásokat helyesen  határozta  meg,  azokat  ma  is  érvényesnek  lehet  tekinteni.  Az  elmúlt  évek  tapasztalatai  alapján  elmondható,  hogy  a  város  fejlesztései  –  a  megvalósult  és  jelenleg  folyamatban  lévő  fejlesztései  egyaránt  –  az  IVS‐ben  foglaltaknak megfelelően történnek.   

7 

A szabadidő aktív eltöltési  lehetőségeinek bővítése  Új turisztikai kínálati elemek létesítése,  attrakcióbővítés 

T2 

T3 

Vonzó, támogató befektetői környezet  megteremtése 

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is  vonzó településközpont kialakítása 

8 

A környezettudatos szemléletmód  erősítése  A város profiljának megfelelő minőségi  oktatás fejlesztése 

T14 

T15 

Közbiztonság növelése, a lakossági  biztonságtudat erősítése  Ár‐ és belvízvédelmi intézkedések  fokozása  T20 

3.2.Minőségi  közszolgáltatáso khoz való  hozzáférés  megteremtése,  egyenlős esélyek  biztosítása 

T19 

és a társadalmi kohézió megteremtése 

T18  feltételeinek javítása, egyenlő esélyek 

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés 

társadalmi integráció elősegítése 

T17  támogató rendszerek fejlesztése, a 

3.1. Minőségi és  versenyképes  tudás kialakítása  és fenntartása 

Egészségügyi és szociális ellátó és 

között 

T16  intézmények és a gazdasági szereplők 

2.2. A fenntarthatóság és  környezettudatosság elvének  érvényesítése 

Együttműködés ösztönzése az oktatási 

Fenntartható erőforrás‐gazdálkodás,  energiahatékony városüzemeltetés  T13 

levegőtisztaság védelem 

T12  környezetterhelés csökkentése, 

Káros‐anyag kibocsátás, 

A beépítetlen területekkel való  takarékos bánásmód 

2.1. Tudatos városfejlesztés 

T11 

A városi és városkörnyéki zöldterületek,  természeti értékek megóvása, minőségi  T9  fejlesztése, a sérült környezet  rehabilitációja  A kulturális örökség megóvása,  T10  értékőrző megújítása 

T8 

megteremtése a városrészek között 

1.2. A gazdaság  diverzifikálása 

T7  erősítése, területi kohézió 

Városi és várostérségi kapcsolatok 

T6  K+F+I tevékenységek ösztönzése 

T5 

foglalkoztatottság növelése 

1.1.Turizmus‐ fejlesztés 

T4  és szolgáltatásfejlesztés, 

Helyi adottságokra épülő kereskedelem 

Sárvár nemzetközi gyógyhellyé  fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése 

STRATÉGIAI  CÉLOK 

T1 

KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK 

1.1.2.  Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014‐2020 célkitűzései 

Jelen  ITS  a  város  eddigi  sikeres  városfejlesztési  tevékenységét  folytatva,  a  korábban  meghatározott  prioritásokhoz,  specifikus  célokhoz  és  a  tervezett  fejlesztésekhez  illeszkedve kibővíti a 2008‐as IVS célrendszerét, és ez alapján határozza meg a szükséges stratégiai beavatkozásokat, intézkedéseket az elkövetkezendő időszakra. Ennek  megfelelően:  Sárvár középtávú célkitűzései 2014‐2020 

JÖVŐKÉP 

Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató  várossá válik. 

ÁTFOGÓ CÉL 

Sárvár tudatos fejlesztése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva 

SPECIFIKUS  CÉLOK 

SC1. Térségi szerepkör erősítése  SC2. Élhető és vonzó település megteremtése  SC3. A versenyképesség erősítése 

FEJLESZTÉSI  TERÜLETEK  1.GAZDASÁG  2. ÉPÍTETT‐ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET  3. TÁRSADALOM 

3.3. Biztonságos  városi  környezet,  összetartó  társadalom  megteremtése 

1.1.3.

A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása 

 

1. GAZDASÁG    1.1. Turizmusfejlesztés    Sárvár város gazdaságában mindig is jelentős szerepet játszott az idegenforgalom. A koncepció, így a stratégia is  kiemelt  figyelmet  szentel  a  turisztikai  célú  fejlesztéseknek,  melyeknek  legfontosabb  alappillére  a  városban  fellelhető  gyógyvíz.  A  gyógyvizek  hasznosítása  és  az  erre  alapozott  turisztikai  vonzerő  megteremtése  a  helybéliek  és  a  városba  látogatók  érdekeit  egyaránt  szolgálják,  hiszen  a  gyógyhelyi  városkarakter  kialakítása,  illetve a település egyre attraktívabb megjelenése az itt élők mindennapjaira is pozitív hatással van. A fürdő‐ és  gyógyturizmusra  épülő  szolgáltatás‐  és  szálláshelyfejlesztések  hatására  az  idegenforgalom  jövedelemtermelő  képessége és munkahelyteremtő hatása növekszik.  Mindemellett  azonban  nem  szabad  megfeledkezni  Sárvár  további  idegenforgalmi  adottságainak  fejlesztési  lehetőségeiről  sem  (műemléki  környezet,  lovas  turizmus,  ökoturizmus,  falusi  turizmus),  a  kulturális‐  és  sportkínálat, a szabadidő eltöltésére alkalmas terek bővítése, fejlesztése mind‐mind olyan vonzerőt jelentenek,  amellyel  a  város  tovább  növelheti  turisztikai  kínálatát.  A  megnövekedett  kínálat  további  turisztikai  infrastruktúra‐beruházásokat  is  igényelhet  (elsősorban  szálláshelyek  és  vendéglátóipari  létesítmények).  A  minőségi  szolgáltatáshoz  elengedhetetlen  továbbá  a  megfelelő  szakképesítéssel  rendelkező  munkaerő  biztosítása is, így fontos a felmerülő igényekhez igazított oktatás fejlesztése, és a képesített emberek helyben  tartásának elősegítése.  A  turizmusfejlesztés  elengedhetetlen  feltétele  a  város  külső  megközelíthetőségének  javítása,  és  a  városon  belüli  egyéni  és  közösségi  közlekedési  módok  (autóbusz,  kerékpár,  gyalogos)  megfelelő  színvonalának  biztosítása,  valamint  a  megfelelő  információs  rendszer  (turisztikai  táblarendszer,  internetes  tájékoztató)  kiépítése.    A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok  T1. Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése  T2. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése  T3. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés    1.2. A gazdaság diverzifikálása  A  turizmusfejlesztés  mellett  elengedhetetlen  –  a  város  gazdaságának  versenyképessége  érdekében  –  más  gazdasági  ágazatok  fejlesztése  is.  Ennek  érdekében  szükséges  az  uniós  források  hatékony  befektetési  célú  felhasználása, a hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, a gazdasági szereplők közötti együttműködés  ösztönzése,  általában  a  tudásalapú  gazdaság  preferálása.  A  versenyképes  gazdaság  megteremtésének  alapfeltétele  továbbá  a  befogadó  és  támogató  attitűd  a  város  lakói  és  döntéshozói  részéről.  A  vállalkozásösztönzés,  a  vállalkozások  közötti  együttműködés,  a  lakosság  vásárlói  tudatosságának  erősítése  (helyi termékek preferálása), közvetlen termelői‐fogyasztói kapcsolatok elősegítése (termelői piac), a megfelelő  befektetői környezet megteremtése, mind hozzájárulnak a helyi gazdaság fellendítéséhez, és jövedelemtermelő  képességének növeléséhez.  A gazdaság helyi viszonyainak újraszervezésével, a kereslethez igazodó kínálat felmérésével, és a hozzá igazodó  fizikális környezet és emberi erőforrás fejlesztésével biztosítható a gazdaság stabilitása.  A  fenti  alapelveket  figyelembe  véve  elsősorban  az  alábbi  gazdasági  ágazatok  fejlesztését  kell  elősegíteni  (helybiztosítás, támogatási rendszer, szakképzés, együttműködés):  o o o o

termelői/feldolgozó ipar fejlesztése  K+F+I tevékenységek erősítése (pl.: környezetipar)  kereskedelem‐ és szolgáltatásfejlesztés  KKV szektor fejlesztése  

 

9 

A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok  T4. Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés  T5. Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése  T6. K+F+I tevékenységek ösztönzése 

  2. ÉPÍTETT‐ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET    2.1. Tudatos városfejlesztés  A városfejlesztés elsődleges célja minden esetben az élhető és minőségi városi környezet megteremtése, mind  a  város  lakói,  mind  a  városba  látogatók  számára.  A  minőségi  városi  környezet  hozzájárul  az  idegenforgalmi  vonzerő – ezáltal a térségi versenyképesség – növeléséhez. Ezt a város az épített‐ és természeti környezetének  értékőrző megújításával, minőségi fejlesztésével érheti el. A városfejlesztés sikeressége nagymértékben függ az  „integrált szemléletmód” érvényesítésétől, vagyis attól, hogy a döntéshozók, beruházók és tervezők képesek‐e  saját  céljaikon,  érdekeiken  túllépve  megteremteni  a  projekt  sikerességéhez  szükséges  integrált  fizikai,  gazdasági és társadalmi környezetet.    A célok elérését szolgáló városfejlesztési tevékenységek:  ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

műszaki  infrastruktúra  fejlesztése  (közlekedés  vonalas  létesítményeinek  fejlesztése,  parkolási  problémák enyhítése, közműfejlesztések)  gyalogos‐  és  kerékpáros  közlekedés  fejlesztése  (sétaútvonalak  gyalogos  zónák,  pihenőhelyek  kiépítése,)  közterület‐rehabilitáció ‐ városi terek kialakítása, minőségi fejlesztése  pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek,  játszóterek fejlesztése)  lakóterületek fejlesztése (rehabilitáció, rekonstrukció)  épületenergetikai fejlesztések  beruházásra  alkalmas  területek  kialakítása  (barnamezős  területek  megtisztítása,  megfelelő  szabályozási környezet biztosítása) 

  A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok  T7. Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között  T8. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása  T9.  A  városi  és  városkörnyéki  zöldterületek,  természeti  értékek  megóvása,  minőségi  fejlesztése,  a  sérült  környezet rehabilitációja  T10. A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása      2.2. A fenntarthatóság és a környezettudatosság elvének érvényesítése  A fenntartható fejlődés folytonos törekvést jelent a kiegyensúlyozott és harmonikus társadalmi‐, gazdasági és  környezeti  viszonyok  megteremtésére.  A  fenntartható  fejlődés  környezeti  szempontból  már  hosszú  ideje  jól  definiált  fogalom.  Olyan  komplex  gondolkodásmódot  jelent,  amely  egyrészt  önkorlátozást  jelent  a  fogyasztásban, az elsődleges források felhasználásában, másrészt biztosítja az elhasznált források biztonságos  visszavezetését a természet és az ember által meghatározott rendszerek körforgásaiba – mindezt az eljövendő  generációk érdekében. A „klasszikus” megfogalmazás szerint:    „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a  jövendő generációk esélyét és képességét saját szükségleteik kielégítésére.”    Mai  felfogásunk  szerint  a  fenntarthatóságot  a  társadalom,  a  gazdaság  és  a  környezet  területén  egyaránt  értelmezzük.  Az  egyes  területek  szorosan  összefüggenek  egymással,  ami  azt  jelenti,  hogy  mindhármat  együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok  kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben.    

10 

A  fenntartható  fejlődés  kulcskérdése  napjainkban  az  energiagazdálkodás  racionalizálása,  más  szóval  az  energiahatékonyság  kérdése.  Az  energiahatékonyság  kérdése  szorosan  összefügg  a  –  napjainkban  is  tapasztalható  –  klímaváltozással,  melynek  egyik  okozója  az  üvegházhatású  gázok  kibocsátása.  Ezért  a  fejlesztések  során  cél  a  CO2‐  kibocsátás  csökkentése  (ennek  eszköze  pl.  az  alternatív  meghajtású  járművek  használata, vagy a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése).  A  klímaváltozás  okozta  felmelegedés  –  a  jelenlegi  technikai  lehetőségek  között  ‐  várhatóan  jelentős  többlet‐ energiát fog igényelni (nyári hűtés), amely energiaigény növekedést a hagyományos energiaellátási struktúrával  egyre  költségesebb  kielégíteni.  Ennek  elkerülése  érdekében  szükséges  az  infrastrukturális  rendszerek  korszerűsítése  (új  technológiák  alkalmazása),  valamint  további  hatékony  energiafelhasználásra  irányuló  fejlesztések  megvalósítása  (épület‐energetikai  fejlesztések;  energiatakarékos  beruházások  támogatása;  a  városszerkezet  klímatudatos  alakítása;  több  zöld‐  és  vízfelület,  épületek  tájolása).  A  fejlesztések  hatására  az  üzemeltetési költségek csökkenthetők (ami pozitívan hat a gazdaságra). A klímaváltozásból adódóan fontos a  változó  csapadékviszonyok  megfelelő  kezelése  (megfelelő  vízelvezetési  illetve  tárolási  rendszerek  kialakítása)  mind  környezeti  mind  biztonsági  okokból  (árvízvédelem).  Sárvár  esetében  továbbá  érdemes  vizsgálni  a  termálvíz másodlagos hasznosíthatóságát.  A  kiegyensúlyozott  környezeti  viszonyok  azonban  nemcsak  az  energiafelhasználás  racionalizálását  jelentik,  hanem többek között a környezetszennyezés visszaszorítását, a meglévő városi és városkörnyéki zöldterületek,  valamint  a  településeket  övező  mezőgazdasági  termőterületek  védelmét  is.  Sárvár  területének  mintegy  egyötöde  –  többek  között  a  Rába  és  holtágai  menti  mélyfekvésű  területek,  az  összefüggő,  nagy  kiterjedésű  erdőtömbök  –  ökológiai  szempontból  értékes  területek  (Nemzeti  Ökológiai  Hálózat  része,  a  város  külterületének a Rába és Csörnöc‐patak völgyéhez tartozó része az EU Natura 2000 hálózatához tartozó terület,  a  Rába  és  holtágainak  környezete  a  Ramsari  területek  közé  tartozik).  2014‐ben  elkészült  a  Rába  és  Csörnöc‐ völgy  Natura  2000  terület  fenntartási  terve,  amely  a  területre  vonatkozó  részletesen  tartalmazza.  Mind  a  hosszú,  mind  pedig  a  középtávú  fejlesztések  során  a  terv  ajánlásait  mindenkor  szem  előtt  kell  tartani  a  természeti  környezet  megóvása,  és  fenntarthatósága  érdekében.  A  Natura  2000  területek  védelmében  különösen hangsúlyos a hagyományos gazdálkodási módok szerepe, ahol a rezervátumszerű védelem helyett e  területek  a  társadalmi,  kulturális,  gazdasági  és  természetvédelmi  érdekek  összehangolására  alapozott  megóvása  kerüljön előtérbe. A környezeti fenntarthatóság elérésének további alapvető feltétele a társadalom  felfogásának megváltozása, a környezettudatos magatartás általánossá válása.     A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok  T11. A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód  T12. Káros‐anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem  T13. Fenntartható erőforrás‐gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés  T14. A környezettudatos szemléletmód erősítése 

  3. TÁRSADALOM    3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása  2013.  január  1‐től  az  óvodai  nevelés  kivételével  a  közoktatás  kikerült  a  helyi  közügyek  köréből  –  (az  Önkormányzat  hatás‐  és  feladatköréből)  –,  és  állami  feladattá  vált.  Az  állami  és  önkormányzati  feladatmegosztás  azonban  felemás  módon  történt  meg,  ugyanis  a  fenntartói  és  működtetői  jogokon  differenciált módon osztoznak. Az átszervezést az oktatás‐nevelés országos szinten eltérő színvonala indokolta,  ugyanakkor  vitathatatlan,  hogy  az  iskoláknak  helyi  identitás‐megtartó,  –képző  és  –erősítő  szerepe  van,  így  a  helyi közösségekhez és önkormányzatokhoz való szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen.  Tehát Sárvár már nem tud közvetlen eszközökkel beavatkozni a középfokú oktatás és szakképzés területébe ‐  nem  a  város  kezében  van  a  szakmai  irányítás  ‐,  ugyanakkor  feladata  a  saját  tulajdonában  lévő  létesítmények  műszaki  fenntartása,  és  –  megfelelő  forrás  rendelkezésre  állása  esetén  –  minőségi  fejlesztése.  A  megfelelő  infrastrukturális  feltételek  biztosítása  mellett  ugyanakkor  a  város  érdeke,  hogy  továbbra  is  a  profiljának  megfelelő – ebben az esetben a turizmushoz kapcsolódó – magas szintű szakképzés folyjon az intézményekben,  melynek érdekében szoros és folyamatos együttműködést kell megvalósítania a feladatellátásért felelős állami  szervezettel (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). 

11 

A  versenyképes  szaktudás  elengedhetetlen  feltétele  az  elméleti  ismeretek  elsajátítása  mellett  a  megfelelő  gyakorlati oktatás.  Az oktatási intézmények és a gazdasági szervek között olyan együttműködésre van szükség,  amely együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez.   Az önkormányzat érdeke a szakképzett emberek helyben tartása, a városon belüli megfelelő munkahely kínálat  megteremtésével. Így az Önkormányzat elsődleges feladata az olyan foglalkoztatást bővítő gazdaságfejlesztési  tevékenységek ösztönzése, amelyek lehetőé teszik a helyben képzett szakemberek elhelyezkedését. A felsőfokú  (OKJ) szakképzések bővítése további lehetőségeket teremthet a város számára.    A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok  T15. A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés  T16. Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között    3.2. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlő esélyek biztosítása   A  településen  élők  életminőségét  jelentősen  befolyásolja  a  közjavak  és  szolgáltatások  elérhetősége  és  azok  minősége.  Közjavak  például  a  közparkok,  közutak,  az  egészségügy  és  az  oktatás.  Az  intézményi  és  műszaki  infrastruktúra‐hálózatok  kiépítése  és  üzemeltetése  ezért  kiemelt  fontossággal  bír  a  helyi  társadalom  kiegyensúlyozott  viszonyainak  fenntartásában.  A  város  területén  csökkenteni  kell  a  közszolgáltatások  területi  eloszlásából  adódó  különbségeket,  a  hozzáférhetőség  javításával  és  az  egyenlő  esélyek  biztosításával  a  lakossági elégedettség és a társadalmi kohézió is erősödik.  Kiemelten fontos az egészségügyi és szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és  járóbeteg‐szakellátás  minőségi  fejlesztése  (rendelők  korszerűsítése,  hatékony  szervezési  és  irányítási  rendszerek kialakítása, szakképzett dolgozók az intézményekben).  A  közművesítés  mértéke  és  állapota  alapvetően  befolyásolja  a  lakosság  életminőségét.  Sárvár  városának  közmű‐kiépítettsége  mára  már  közel  települési  szintű.  A  csapadékvíz  elvezetése  a  település  nagy  részén  nyílt  árkos rendszerben történik, azonban az árkokra, csatornákra, patakokra általánosan jellemző, hogy az utóbbi  években  karbantartásuk  hiányos  volt.  Több  helyen  a  vízelvezetést  biztosító  árkok,  patakok  medre  feliszapolódott,  illetve  növényzettel  benőtt.  A  felszíni  vizek  és  a  csapadékvizek  zavartalan  elvezetése  a  gyűjtőhálózat  hiányos  szakaszainak  kialakítását,  a  vízgyűjtő  hálózat  hidraulikai  rendezését,  a  befogadók  fokozottabb karbantartását igényli.   A lakosság számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a szabadidejét milyen módon, és milyen körülmények között  tölti el. A sport‐ és rekreációs lehetőségek széles választékának biztosítása, a közterületek, parkok, a pihenésre  alkalmas  helyszínek  rendezettsége  hozzájárul  –  mind  fizikailag,  mind  mentálisan  –  az  egészséges  társadalom  megteremtéséhez.    A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok  T17. Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése  T18. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió  megteremtése    3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése  Egy település közbiztonsága az ott élők életminőségét alapvetően meghatározó tényező. A közbiztonság nem  csak a lakosság védelmét, és biztonságérzetét jelenti, hanem jelentős hatással van a város gazdasági életére is  (vállalkozások  megtelepedése,  tőke  bevonzása).  A  közbiztonságot  alapvetően  meghatározó  tényezők  alakítására,  befolyásolására  az  önkormányzatnak  korlátozottak  a  lehetőségei,  azonban  helyi  szinten,  a  körülmények és feltételek megfelelő biztosításával sokat tehet a biztonságosabb és lakhatóbb városi környezet  megteremtéséért  (pl.  köztéri‐kamerarendszer  fejlesztése).  Mivel  a  bűnözés  alapvetően  társadalmi  jelenség, –  amely  általában  az  egyenlőtlenségekből,  illetve  az  eltérő  szocializációs  folyamatokból  adódik  –  az  önkormányzat különböző preventív, illetve a társadalmi összetartást erősítő program szervezésével fokozhatja  a lakosság biztonságérzetét.  A biztonságos környezet megteremtése érdekében a közbiztonság fokozásán túlmenően kiemelt figyelmet kell  fordítani  a  katasztrófavédelemre.  Sárvár  földrajzi  fekvése  és  vízrajzi  adottságai  miatt  árvíz  és  belvíz 

12 

tekintetében egyaránt veszélyeztetett település. A Sárvár közigazgatási területén áthaladó, kiterjedt vízgyűjtő  területről  érkező  Rábán  és  a  Gyöngyös  patakon  is  nagy  esőzések,  hirtelen  záporok,  hóolvadás  esetén  árhullámok  alakulnak  ki.  A  nagyobb  árhullámok  levonulásakor  a  víz  mederben  tartása  nehézséget  okoz,  az  árvízvédelmi  mű  és  a  folyó  medre  közötti  hullámtéri  terület,  valamint  a  nagyvízi  meder  által  érintett  vízjárta  terület kisebb‐nagyobb hányada is víz alá kerülhet. A felszíni vízfolyások karbantartása hiányos, több helyen a  vízelvezetést  biztosító  medrek  feliszapolódtak,  illetve  növényzettel  benőttek,  azok  vízszállító  képessége  romlott.  Az  árvízvédelem  állami  feladat,  azonban  a  belvízvédelmi  feladatok  az  önkormányzat  hatáskörébe  tartoznak. A napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási körülményeket figyelembe véve tehát a jövőben  fokozottabb  ár‐  és  belvízvédelmi  intézkedésekre,  a  felszíni  vizek  és  a  csapadékvizek  zavartalan,  rendezett  elvezetéséhez a befogadók fokozottabb karbantartására van szükség.    A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok  T19. Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése  T20. Ár‐ és belvízvédelmi intézkedések fokozása     

13 

1.1.4.

A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások  TEMATIKUS CÉLOK 

T1 

Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi  imázs erősítése 

T2 

A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése 

T3 

Új turisztikai kínálati elemek létesítése,  attrakcióbővítés 

T4 

Helyi adottságokra épülő kereskedelem és  szolgáltatásfejlesztés 

T5 

Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése 

T6 

K+F+I tevékenységek ösztönzése 

INDIKATÍV BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK*                                   

fürdőfejlesztés  minőségi szálláshely‐fejlesztés (magas és alacsonyabb kategóriában egyaránt)  szolgáltatásfejlesztés  gyógyhelyi területek bővítése (gyógyvízkincs kihasználása)  programkínálat bővítés  egységes arculat megteremtése (Sárvár „brand”)  belföldi és külföldi marketing tevékenység sportterületek fejlesztése (pl. sportpályák, játszóterek, tornatermek fejlesztése, extrém sportok helybiztosítása)  a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas terek, és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl. futópálya, nyilvános WC, stb.)  lovaglási lehetőségek fejlesztése (pl. iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése)  sportrendezvények, közösségi programok  klubok, egyesületek támogatása turisztikai desztinációs modell kialakítása (a várostérséggel együttműködésben)  ökoturisztikai kínálat bővítése (pl. túraútvonalak fejlesztése)  egészségturisztikai szolgáltatás‐ és termékfejlesztés (a gyógyvízre építve)  lovas turizmushoz kapcsolódó fejlesztések (időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása, túralovaglás, lovas üdülés,  lovasbemutatók, fogattúrák szervezése)  üzleti és konferenciaturizmus kiszolgálásához kapcsolódó fejlesztések  programkínálat bővítés  a kulturális intézmények fejlesztése  kiállítások szervezése  a közművelődést elősegítő programok szervezése  belföldi és külföldi marketing tevékenység  tájékoztató rendszer fejlesztése (táblarendszer, web)  egészségturisztikai termék és szolgáltatásfejlesztés  a kereslethez igazodó kínálati elemek, helyi egyedi termékek azonosítása  a termékek piacra jutásának elősegítése  termelői piac megszervezése  attraktív üzlethelyiségek kialakítása  kezdő vállalkozások támogatása  a meglévő, alulhasznosított területeken megfelelő alapinfrastruktúra kiépítése (pl. szennyezett talaj megtisztítása, közművesítés)  befektetés ösztönző önkormányzati tevékenységek  K+F+I tevékenységek menedzselése (konferenciák, pályázatok, háttérszolgáltatások)  fejlesztési területek beazonosítása és a kapcsolódó kutatási igények felmérése (pl. gyógyfürdő – új fűtési technológiák; arborétum –  energianövények)  szükséges technológiai infrastruktúra‐fejlesztések, eszközbeszerzés (pl. Erdészeti Tudományos Intézet)  speciális képzések indítása a tevékenységeknek megfelelően  14 

T7 

Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi  kohézió megteremtése a városrészek között 

T8 

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó  településközpont kialakítása 

T9 

A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti  értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült  környezet rehabilitációja 

T10  A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása 

T11  A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód 

T12 

Káros‐anyag kibocsátás, környezetterhelés  csökkentése, levegőtisztaság védelem 

T13 

Fenntartható erőforrás‐gazdálkodás,  energiahatékony városüzemeltetés 

T14  A környezettudatos szemléletmód erősítése 

T15 

A város profiljának megfelelő minőségi oktatás  fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés 

 a hiányzó térségi közlekedési kapcsolatok megteremtése   városi úthálózat fejlesztése (új utak kiépítése, meglévők fejlesztése – szélesítése, biztonságtechnikai fejlesztések)   a városrészek közötti egyéni és közösségi közlekedési kapcsolatok erősítése (kerékpárút kiépítés, hiányosan ellátott területek autóbusz  elérésének megteremtése)   megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése   városi és turisztikai célra alkalmas rendezvényterek kialakítása  gyalogos területek kiterjesztése   lakóterületi fejlesztések  városi zöldterületek növelése (pl. út menti fásítás, városi terek „zöldítése”)   meglévő zöldterületek minőségi fejlesztése (pl. Várpark, Kavicsgödörpark)   vízpartok revitalizációja (vízparti sétány, kerékpárút, csónakház, stb.), tórendszer bővítése   pihenőerdők fejlesztése (gyalogösvények, tanösvények)   egységes zöldfelületi rendszer megteremtése – kapcsolatok kiépítése (gyalogos és kerékpáros útvonalak összekötése, hidak, stégek  kialakítása)    az épített értékek megóvása, megújítása (pl. Zeneiskola, Magtár, Zárda)   a magánerős beruházások ösztönzése (a nem önkormányzati tulajdonban lévő építészeti értékek megújítása)   szemléletformáló tevékenységek  barnamezős területek hasznosítása, az elhagyott ipari csarnokok, létesítmények aktivizálása   a beépítésre nem szánt terület átsorolása beépítésre szánt területbe csak kivételes esetben (speciális elhelyezkedésből adódóan)   a városi foghíjak beépítése, szükséges telekrendezések elvégzése   a beépített területek intenzifikálása  környezetbarát – alternatív – közlekedési módok támogatása (kerékpáros közlekedés), a szükséges szolgáltatások kiépítése (pihenőhely,  tárolók)   korszerű járművek beszerzése, megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése   hulladékgazdálkodásra és hasznosításra irányuló fejlesztések (szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése)  épületenergetikai fejlesztések (az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése)   környezetbarát közműrendszerek fejlesztése (pl. közvilágítás; hulladékgazdálkodás)   megújuló energiák hasznosítása   költséghatékony közlekedési rendszer  komplex programok, előadások megrendezése különböző célcsoportok részére   közösségi programok szervezése (pl. szemétszedési akció)   kommunikációs tevékenységek (tanácsadó‐hálózat, kiadványok, honlap)   tervezési és támogatási intézkedések – a lakosság érdekeltté tétele a megújuló energiák használatában  a munkaerő‐piaci igények és képzések szinkronizálása   speciális képzési területek azonosítása, szakemberek képzése elsősorban:  ‐ egészségturizmus területén (pl. masszőr, pénztáros, gépész‐karbantartó, segédmunkás)  ‐ lovas turizmus területén (pl. lótenyésztő, lovas‐túravezető, szakedző) 

 magas szintű idegen nyelvi képzés   gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás)   kutatás és fejlesztés erősítése

15 

T16 

Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények  és a gazdasági szereplők között 

Egészségügyi  és  szociális  ellátó  és  támogató  T17  rendszerek  fejlesztése,  a  társadalmi  integráció  elősegítése 

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés  T18  feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a  társadalmi kohézió megteremtése 

T19 

Közbiztonság növelése, a lakossági  biztonságtudat erősítése 

T20  Ár‐ és belvízvédelmi intézkedések fokozása 

 gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás)                 

egészségügyi intézményrendszer fejlesztése (energetikai korszerűsítés, bővítés, eszközbeszerzés)  alapszintű orvosi ellátás biztosítása (egészségházak fejlesztése)  szociális intézményrendszer fejlesztése  bérlakás‐állomány korszerűsítése  a társadalmi integrációt elősegítő, szociális összetartást erősítő programok szervezése civil szervezetek támogatása  helyi hagyományőrző programok megrendezése  szabadidős infrastruktúra fejlesztése, megfelelő helyszínek kialakítása (pl. nagyterem a Nádasdy‐várban)  önkormányzati minőségi szolgáltatásfejlesztés  megfelelő információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése (tájékoztatás, adathozzáférés, elektronikus ügyintézés)  elektronikus hírközlés fejlesztése  köztemetők fenntartása, fejlesztés (bővítése)  közterületek tisztántartása  közműellátás és –kezelés  utcabútorok, padok kihelyezése térfigyelő kamera‐rendszer kiépítése, fejlesztése  prevenciós és életvezetési programok, oktatás szervezése minden korosztály számára 

 csapadékvíz‐elvezető rendszerek karbantartása   vízvisszatartás   védekező szervezetek tevékenységeinek összehangolása

    *Az  egyes  célok  elérését  szolgáló  indikatív  (lehetséges)  beavatkozási  területek  közötti  kapcsolat,  így  a  tervezett  fejlesztések  egymásra  hatása  és  egymástól  függése  vitathatatlan. Például a térségi szerepkör erősítésének egyik – ha nem a legfontosabb – eleme a megközelíthetőség javítása, vagy a térségi szintű intézményi infrastruktúra  fejlesztése.  Ezek  mindegyike  elsősorban  műszaki  fejlesztést  igénylő  feladat,  vagyis  az  épített  környezetbe  történő  beavatkozás.  Mindezek  hatására  azonban  a  város  versenyképessége  is  erősödik,  és  a  lakosság  életminősége  is  javul.  A  projektek  nemcsak  beruházási  típusúak  lehetnek,  hanem  például  foglalkoztatási,  képzési,  szemléletformáló  jellegűek  is.  Ezek  mellett  fontos  hangsúlyozni,  hogy  a  tematikus  fejlesztési  célok  a  település  más‐más  fejlesztési  területein,  esetenként  azonban  azonos  területeken,  komplex  –  több  ágazatot  érintő  –  módon  valósíthatók  meg.  Ilyen  komplex  fejlesztés  például  a  gyógyfürdő  fejlesztése,  hiszen  területileg  koncentráltan  több  fejlesztés (energetikai fejlesztés, szolgáltatás és termékfejlesztés, zöldterületi fejlesztés) egymást erősítve, ütemezetten tud megvalósulni.  

16 

1.2.

A te ematikus és területi cé lok közötti összefüggé ések bemuttatása 

  Sárvár váárosszerkezete, városrészek lehatárolás a  A  korább bi  IVS  Sárvár  területét  nem m  osztotta  feel  városrészekre,  hanem  12  1 „akcióterüületet”  jelölt  ki,  ezeket  azonban nagyobb összzefüggő – soksszor városrészznek tekinthettő ‐ területre kiterjedően éértelmezte. Jelen ITS – a  etelményeivel  összhangban n – városrésze eket jelöl ki, a melyek lehatá árolásánál  vonatkozzó rendeletek  tartalmi köve – kisebb kkorrekciókkal ugyan, de igyyekezett figye lembe venni aa korábbi akcióterületi lehaatárolást.  Sárvár  –  városszerkezetét  és  egyess  településrésszeinek  jelleggzetes  karakte erét  tekintve  –  igen  sokszíínű  város.  dő városrésze ek lehatárolássa ennek ellen nére meglehetősen nehéz,  hiszen még a az egyes –  Önállóan  élő és működ mileg  kialakult  –  városrésszek  határai  sem  azonossíthatók  már pontosan.  Ezért  jelen  ITS‐ben  a  történelm városrészzek  lehatároláásának  elsődle eges  célja  a  ddokumentum  értelmezhető ősége.  (Hivataalos  városrészz  kijelölési  szándék eesetén a hatáárok és elneve ezések felülvizzsgálata javasolt.) Ennek m megfelelően teehát az ITS Sárvár teljes  közigazgaatási területétt 14 részre osztja (ezen bel ül 4 külterületi „városrész” került kijelöléésre).  Az  ITS  a  városrészek  területén  akkcióterületekeet  és  önálló  projekteket  is  meghatárooz.  A  kijelöléssre  kerülő  ületek  –  a  vo onatkozó  rend deletek  szerinnt,  tehát  elté érően  a  2008 8‐as  IVS  gyakkorlatával  –  a  a valóban  akcióterü akciószerrűen megvalóssítható fejleszztéseket fogla lják magukba.  Az  akciótterületi  és  ön nálló  projekteken  túlmenőeen  az  ITS  ún..  hálózatos  prrojekteket  is  meghatároz,  ezeket  az  érintett  vvárosrészek  területénél  t is  megjeleníti.  (Kizárólag  azokban  az  essetekben,  ahool  a  hálózato os  projekt  tartalmi  eelemei,  helyszínei  jelen  do okumentum  kkészítésekor  issmertek,  vagy y  beazonosíthhatók.  Ez  azon nban  nem  zárja  ki  aaz  adott  projjektcsomag  célterületeinekk  –  a  tervezé ési  illetve  a  megvalósítási  m időszakban  történő  –  bővítésétt, és a projektek frissítését.)  Azokban  a városrészekkben, ahol kö özéptávon konnkrét beavatkkozás nem terrvezett, az ITSS a városrész tterületére  nlásokat tartallmaz.  általános – a városrészz karakterétől és jellegétől ffüggő – hosszabb távú aján A fent leíírtak alapján aaz ITS városrésszi felosztása aaz alábbiak szzerint alakul:

  17 

  Az ITS‐ben meghatározott projekttípusok  1. Akcióterületi projektek  Akcióterületi  projektnek  tekinthetők  a  térben  és  időben  koncentrált,  egymással  összehangolt  beavatkozásokból  álló  projektek.  A  térben  való  koncentráltság  azt  jelenti,  hogy  a  beavatkozások  egy  jól  meghatározható  határvonallal  körülvett  területen  belül  történnek.  Az  időben  való  koncentráltság  pedig  azt  jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül ‐  legfeljebb  néhány  év  alatt,  jelenleg  a  2014‐2020‐as  uniós  cikluson  belül  –  megtörténnek.  Az  akcióterületen  végbemenő fejlesztések:   egymással  szinergikus  hatást  fejtenek  ki,  vagyis  az  egyes  projektelemek  segítik  más  projektelemek  megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését,   az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra,   volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen.  Az akcióterületek kijelölése több szempont figyelembevételével történt:   

Először  meghatározásra  kerültek  a  város  nagyobb  összefüggő,  hasonló  karakterű,  vagy  hasonló  funkciót  betöltő,  jól  beazonosítható  területei,  vagyis  jelen  dokumentum  szóhasználata  szerint  Sárvár  „városrészei”.  A  rendelkezésre  álló  projektötletek  és  fejlesztési  igények  elemzését  követően  jól  kirajzolódott,  hogy  azok a városrészeken belül térben hol koncentrálódnak, így létrejöttek az akcióterületi lehatárolások. 

2. Akcióterületen kívüli, önálló projektek  Nem minden – a város területén megvalósuló ‐ projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben,  vagy  térben  nem  koncentráltak,  vagy  a  beavatkozás  jellege  nem  komplex.  Térben  nem  koncentrált  projekt  például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat.  Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem  komplex  jellegű  az  a  projekt,  amely  egyetlen,  pontszerű  beavatkozást  jelent.  Jellemző  akcióterületen  kívüli  projektek:    önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése,   közterület‐ és környezetrendezés a város egy‐egy pontján,   új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben,   hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése,  ipari területek funkcióváltása, stb.)  3. Hálózatos projektek  Hálózatos  projektnek  az  egymással  összehangolt,  térben  kapcsolódó  beruházási  és  nem  beruházási  („soft”)  jellegű projekteket nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több  városrészre,  vagy  akár  a  város  egészére  is,  kapcsolódhat továbbá  nagyobb  léptékű  térségi  (országos,  megyei,  járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt   több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll,   a város egészére vagy annak egy részére – például több akcióterületre – terjed ki,   a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 

 

 

18 

2. A MEG GVALÓSÍTÁ ÁST SZOLGÁ ÁLÓ BEAVAT TKOZÁSOK  2.1.

A megvalósításst szolgáló b beavatkozá ások bemutatása várossrészenkéntt  1..

VÁROSKÖZZPONT 

 

 

A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N TERVEZETT T BEAVATKO OZÁSOK CÉLJJA  A  fejleszttés  célja  Sárvár  történelm mi  emlékeineek,  a  jelen  a  közigazgatássi  szerepénekk  és  a  jövőt  jelképező  fürdőközpont  egységees  városképi  arculatának  kialakítása,  a  a szolgáltatássok  magas  m minőségű  fejle esztése,  a  zöldterüleetek rendezésse.    

A AKCIÓTERÜL LETI BEAVATTKOZÁSOK A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N  A1. NÁDASDY VÁ ÁR ÉS KÖRNYE EZETE – KÖZÖ ÖSSÉGI FUNKC CIÓK ÉS TURIS SZTIKAI ATTRA AKCIÓK BŐVÍÍTÉSE Az akcióóterület lehattárolása Várkerü ület – Kossuth tér – Ady Enddre utca – Deáák Ferenc utca a által határollt terület  A településfeejlesztési akció ó rövid leírása a A  Vár  ed ddigi  sikeres  rekonstrukció r ójának  folytatáása  szélesebb b  körű  haszná álatot  eredm ényez,  tovább  bővül  a  város  kullturális  kínálaata.  A  fejlesztések  útján  kiiemelt  cél  tovvábbá  a  helyii  identitáshozz  hozzájáruló  közösségi  terek  kiaalakítása  és  programok  szervezése,  s aa  különböző  egyesületi  törekvések  t feelkarolása  a  kulturális  sokszínűsség bemutathatósága érdekkében.  Akcióterül eti projektek Cél A Nádasddy‐vár gazdasággi épületeinek ffelújításával eggy nagyterem  T2, T3,  V Városi nagyterrem kialakítássa  kialakításaa,  egyben  a  Nemzeti  N Öröksség  részét  képpező  kiemelt  T8, T10,  A1.1  aa Nádasdy‐várrban  műemlék i együttes rekonstrukciójának befejezése.  T18 

A1.2 

A A Nádasdy‐várr energetikai  kkorszerűsítése e 

A  történeelmi  emlékhelyyként  nyilvánta artott  vár  a  m magyar  állam  tulajdona ,  azonban  a  város  v kezeléséb ben  van.  A  várr  energetikai  korszerűssítése  az  építm mény  műemléki  jellege  miatt  körültekintő  tervezést  és  megoldáásokat  igényel.  A  fejlesztéés  célja  az  elöregedeett  távhő  rend dszer  berendezzéseinek  cserééje,  korszerű  megoldássok  alkalmazása.  A  korszerűssítéssel  megközzelítőleg  20‐ 30% enerrgia takarítható meg.  19 

T10, T12,  T13 

A Nádasdy‐vár  A1.3  díszkivilágításának  rekonstrukciója  Közösségi terek és  közlekedési területek  A1.4  megújítása a Nádasdy‐vár  környezetében 

Báthory Erzsébet program –  A1.5  a Nádasdy vár turisztikai  kínálatának bővítése 

A projekt célja a vár meglévő díszkivilágításának korszerűsítésével  egy takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszer kiépítése.   a gyaloghíd felújítása, mellvéd és külső fal rekonstrukciója   a hátsó gépjármű bejárat felújítása, közvilágítás kiépítése   a várudvar, mint rendezvényhelyszín fejlesztése: mobil színpad  és mobil lelátó, színpad‐tető és színpadtechnika kiépítése  A  program  célja  Báthory  Erzsébet  –  Nádasdy  II.  Ferenc  legendás  felesége  –  kultuszának  bemutatása,  valamint  egy  hozzá  kötött  programsorozat  létrehozása  és  működtetése.  A  vár  területén  létrehozott  attrakció  egyrészt  bemutatja  Báthory  Erzsébet  valódi  történetét, illetve a személyével kapcsolatos legenda kialakulását,  magyarázatát.  Az  új  turisztikai  attrakcióval  nem  csupán  a  múzeumi bemutatás a cél, hanem egy olyan program létrehozása,  amely  folyamatosan  fenntartja  a  városban  élők  érdeklődését,  és  egyben növeli a városba érkező turisták számát is. 

T8, T10,  T12, T18,  T19  T2, T3,  T8, T10,  T18 

T3, T8,  T10, T16 

 

AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN  A2. POSTA TÉR ÉS KÖRNYEZETE – KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK BŐVÍTÉSE  Az akcióterület lehatárolása Batthyány utca – Ady Endre utca – Deák Ferenc utca – Várkerület által határolt terület  A településfejlesztési akció rövid leírása Sárvár gyógyhelyi arculatának fejlesztésére az egyéb turisztikai és városi infrastrukturális fejlesztések is jelentős  hatással vannak. A 2014‐ben megújított Posta tér a város turisztikai főtere. A tér a város érkezési és kiindulási  pontja,  amely  „kaput”  nyit  a  hozzá  kapcsolódó  történelmi  városrészek,  a  Nádasdy  Vár,  és  a  gyógyfürdő  irányába.  A  projektcsomag  célja  a  főtéri  funkciók  további  bővítése,  és  a  város  rendezett  közterületeinek  kiterjesztése.  Akcióterületi projektek Cél A2.1  A Hild‐park megújítása 

A2.2 

Posta tér – főtéri funkciók  bővítése 

A2.3 

Csapadékvíz elvezetési  rendszer rekonstrukciója 

Az evangélikus templom előtti területek megújítása, közterületek  rendezése:  térrendezés,  út‐  és  sétányépítés,  rendezvénytér  kialakítása,  árnyékoló,  szökőkút,  vízgépészet,  közvilágítás  és  díszvilágítás,  kertészeti  beavatkozások,  utcabútorok  cseréje,  egységes arculat A  Posta  tér  sikeres  megújítását  folytatva  a  cél  a  főtéri  funkciók  további bővítése:  − színpadépítés  − országzászló építése  − Sylvester János szobor/emlékmű építése  A  csapadékvíz‐elvezetési  rendszer  korszerűsítése  a  Posta  tér  és  Hild‐park területén, és a kapcsolódó közterületeken. 

T1, T2,  T3, T4,  T5, T8,  T10, T18  T1, T2,  T3, T10,  T18  T8, T12,  T18 

 

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014‐2020 

P1 

Termelői piac létesítése  

P2 

K+F és Innovációs  infrastrukturális fejlesztések az  Erdészeti Tudományos Intézet  területén   

A  jelenleg  kihasználatlan,  beépítetlen  és  funkció  nélküli  belvárosi  terület  rehabilitációja,  a  fürdővárosi  minőséghez  piac  kialakítása  a  cél.  A  belváros  átalakításának  szerves  folytatásaként  a  csatlakozó  területek  (Hild‐park,  Posta  tér)  rendezésével,  díszburkolásával  egy  összefüggő  sétatér  kialakítása, ezáltal az idegenforgalmi kínálat bővítése. Így az  „élő” fürdővárosi városközponti funkciók tovább bővülnek.  A  fejlesztés  jelentős  gazdaságélénkítő  hatással  van  az  térségre  és  egyúttal  újdonságként  jelenik  meg  az  idegenforgalmi kínálatban. Az  intézet  országos  szinten  élvonalban  jár  az  energia  növények  tudományos  kutatásában.  Kísérleti  telepein  egyedülálló  munka  folyik.  A  fejlesztés  az  ingatlan  infrastrukturális és eszközfejlesztését jelenti a már elkészült  tervek  alapján.  A  megújuló  energiafajta  reménybeli  elterjedése  egyre  inkább  sürgeti  a  tudományosan  megalapozott  kutatások  folytatását.  A  kutatás  már  ma  is  világszerte érdeklődést vált ki a tudományos világból, így a  20 

 

T4, T5, T7,  T8, T18 

T4, T5, T6,  T13, T14,  T15, T16 

P3 

P4 

Gondozási és Családsegítő  Központ felújítása 

fejlesztés nemzetgazdasági szinten is megalapozott.  A  projekt  célja  a  családsegítő  központ  fizikai  megújítása,  bővítése,  energetikai  korszerűsítése,  a  szociális  és  családsegítő  funkciók,  valamint  a  társadalmi  integráció  feltételeinek javítása 

A Rákóczi Ferenc utcai városi  egészségház felújítása,  energetikai korszerűsítése 

A  város  egyik  fontos  feladata,  hogy  a  jelenleg  nem  önkormányzati  tulajdonban  lévő  ingatlanokban  működő  háziorvosi  praxisok  számára  helyet  biztosítson.  Ennek  érdekében  szükséges  a  meglévő  leromlott  állagú  rendelők  átalakítása,  korszerűsítése,  valamint  épületenergetikai  fejlesztése. 

T7, T8,  T12, T13,  T14, T17,  T18  T7, T8,  T12, T13,  T14, T17,  T18 

  További, a városrész területén megvalósítandó fejlesztések (a városrész területét érintő hálózatos projektek)  H2.  

Belterületi út‐, járda‐, kerékpárút építési program  o gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Dózsa György utca között  o Várkerület útburkolat megújítása 

H3. 

Lakóházak energetikai célú felújítása 

H4. 

A városrész területén kiemelt feladat a parkolási problémák enyhítése. Ennek érdekében a „Parkolók  kialakítása  a  város  több  helyszínén”  c.  hálózatos  projektcsomag  keretén  belül  a  városrész  több  pontján parkolók kialakítása tervezett:  o Alkotmány utca  o Gárdonyi utca  o Dózsa György út  o Árpád utca   o Rákóczi Ferenc utca – Rendelőintézet  

H5. 

Sárvár közvilágításának energetikai korszerűsítése 

H6. 

Sárvári kulturális örökségvédelmi program  Sárvár  legtöbb  védett  (ill.  védendő)  épülete  a  központi  –  belvárosi  –  területen  található,  így  a  programcsomagban foglalt fejlesztési elképzelések a városrész területén kiemelten érvényesíthetők:  o saját tulajdonban lévő épületek megújítása (műemléki felújítás, energetikai korszerűsítés)  o a lakosság szemléletformálása (helytörténet, értékvédelem)  o a  nem  önkormányzati  tulajdonban  lévő  ingatlanok  esetében  a  magánerős  felújítások  ösztönzése 

H11. 

Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben  H11.1. A Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnokának energetikai célú felújítása  H11.2. A Vármelléki Óvoda felújítása, épületenergetikai korszerűsítése  H11.3. A Zárda (civil ház – Batthyány utca 29.) épületenergetikai fejlesztése   

 

21 

2.

FÜRDŐN NEGYED ÉS REEKREÁCIÓS ZÓ ÓNA 

 

 

A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N TERVEZETT T BEAVATKO OZÁSOK CÉLJJA  A  városréész  Sárvár  fürrdő  területét  és  a  hozzá  kaapcsolódó  „re ekreációs  zónát”  (a  Vadke rt  körúttól  ésszakra  eső  tórendszeert  és  zöldterrületeket)  vala amint  a  volt  ttéglagyári  terrületeket  foglalja  magába.    A  városrész  területén  tervezettt  fejlesztések  célja  a  szaba adidő  –  legyeen  szó  pihené ésről,  vagy  ak ktív  kikapcsollódásról  –  elttöltésének  etőségeinek  ffejlesztése,  ezzel  e erősítve e  Sárvár  fürddővárosi  és  gyógyhelyi  g minőségi   –  és  mennyiségi  –  lehe degenforgalom mban betöltöttt szerepét.  karakteréét, a térségi id  

A AKCIÓTERÜL LETI BEAVATTKOZÁSOK A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N  A1. VO OLT TÉGLAGYÁ ÁR TERÜLETEE  – SPORTCEN NTRUM Az akcióóterület lehattárolása Essze Tamás utca – Nádasdy FFerenc utca – Katóköz utca – Tizenhárom mváros utca –  Gyöngyös pattak A településfeejlesztési akció ó rövid leírása a Az  egyko ori  téglagyár  területén  t tervvezett  fejleszttés  célja  egy  nemzetközi  színvonalú,  s a  sárvári  lakosság, és  az  aktív  szaabadidő  eltöltését  kedvelő ő  turisták  iggényeit  maxim málisan  kielégítő  sportcenntrum  létreh hozása.  (A  fejlesztéss csak ütemezetten valósíth ható meg.)  Akcióterüületi projektekk Cél

A1.1 

A1.2   

Multifunkcio onális  sportcsarnok építése  (I. ütem: 201 14‐2020)  Nyitott pályák és kiszolgá áló  létesítmények kialakítása a,  szolgáltatásffejlesztés  (II. ütem: 2020 után)   

A  pprojekt  kereté én  belül  eg gy  olyan  muultifunkcionális sporttcsarnok  létessítése  tervezettt,  amely  kie légíti  a  helyi egyessületek  terem migényét,  meg gfelelő  helyszínn  nemzetközi verseenyek  megrendezésére,  és  mindezek  melllett  kulturális progrramok  befogad dására  is  alkalm mas  (a  terület  rendelkezésre áll).

T2, T3,  T8, T9,  T13,  T18 

A proojekt keretén b belül az I. ütemben megépítettt sportcsarnok melleett  nyitott  sp portpályák  elhelyezése,  és  a  kapcsolódó szolggáltatások  kialakítása  k ((területszerzés tervezett  folya matban). 

T2, T3,  T8, T9,  T13,  T18 

22 

A2. SÁRVÁR FÜRDŐ – TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS  Az akcióterület lehatárolása Rákóczi Ferenc utca – Vadkert krt. – Markusovszky utca – Gyöngyös műcsatorna által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása Az  idegenforgalom  területén  egyre  élesedő  versenyhelyzet  következtében  a  fürdő  –  mint  100%‐os  önkormányzati tulajdonú vállalkozás – továbbfejlesztése, attrakcióbővítése indokolt.   Akcióterületi projektek Cél

A2.1 

2200 m‐es kút fúrása,  gyógyászat fejlesztése 

A2.2 

 Szállodafejlesztés 

A2.3 

A „Patkó‐tó” rehabilitációja,  turisztikai célú hasznosítása 

A2.4 

A fürdő fejlesztése 

Előzetes  tanulmányok  alapján  a  Fürdő  területén  2200  m  mélységben  megtalálható  a  magas  sótartalmú  83°C  körüli  gyógyvíz  (amelyből  korábban  a  Sárvári  Termálkristály‐t  állították  elő).  A  gyógyvizet  medencékben  valamint  a  gyógyászaton  különleges  gyógykezelések  formájában  lehet  alkalmazva.  A projekt része a gyógyászati szárny földszintjének felújítása,  speciális  gyógyászati  eszközök  beszerzése,  inhalatórium  kialakítása, valamint gyógyvíz bázisú termék előállítás.  A  Fürdő  közvetlen  szomszédságában  egy  160  szobás  gyógy  szálloda  építése  –  elsődlegesen  prevenciós  és  rehabilitációs  kúrák  céljából.  A  szállodából  a  fürdő  zárt  folyosón  keresztül  érhető  el.  A  megjelenő  szálláskapacitás  hozzájárul  a  Fürdő  hétköznapi kiegyenlített vendégforgalmának biztosításához, a  gyógyászati részleg magasabb kihasználásához.  A  projekt  keretén  belül  a  „Patkó‐tó”  rehabilitációja,  kibélelése, partfal építése tervezett. A Fürdőből elfolyó meleg  vizek  felhasználásával  biztosítható  a  tó  vizének  megfelelő  hőmérsékleten  tartása.  A  tó  partján  ún.  spa  bungalók  kerülnek  kialakításra,  melyek  lehetőséget  biztosítanak  családok vagy baráti társaságok kikapcsolódására.  A 2001 óta magas kihasználtsággal (jelenleg évi kb. 720 ezer  vendég)  működő  fürdőben  a  fenntartható  és  gazdaságos  üzemelés  érdekében  időszerűvé  vált  a  régi  fürdő  komplett  energetikai,  épületgépészeti  és  víztechnológia  megújítása.  Mindemellett  komplett  belsőépítészeti  felújítás,  a  medencetér  burkolatainak  cseréje  és  a  családi  fürdőszárny  bővítése tervezett a projekt keretén belül.  A  projekt  célja  továbbá  út  túloldalán  lévő  területek  beintegrálása  a  fürdőkertbe  egy  híddal,  és  a  megkezdett  parkoló bővítés befejezése. 

T1, T2,  T3, T4,  T6, T8,  T13, T14 

T1, T4,  T15, T16,  T17 

T1, T2,  T3, T9,  T11, T13,  T14, T20 

T1, T2,  T3, T4,  T8, T12,  T13, T14,  T18 

  A3. CSÓNAKÁZÓ‐TÓ ÉS KÖRNYEZETE – TERMÉSZETVÉDELMI PRIORITÁSÚ FEJLESZTÉSEK  Az akcióterület lehatárolása A tórendszer és környezete (lásd: térképi lehatárolás) A településfejlesztési akció rövid leírása A termálfürdőhöz közel, 9 hektárnyi vízfelületű, négy részből álló tórendszer található, melyet öt híd és öt sziget  tesz hangulatossá. A csónakázásra, hétvégi piknikre, horgászásra, sétára is alkalmas természetközeli környezet  tökéletes  helyszín  a  csendes  kikapcsolódásra,  pihenésre  vágyó  lakosok  és  turisták  számára.  A  fejlesztések  közcélt szolgálnak, és hosszú távon a gyógy‐idegenforgalom fellendülésével pozitív hatást gyakorolnak a város  gazdasági helyzetére.  Akcióterületi projektek Cél A3.1 

A3.2 

A Csónakázó‐tó  megközelíthetőségének  javítása 

 Gyalogút építése berendezésekkel a Vadkert körút és a  meglévő csónakázó tó között, ill. a gyalogösvény folytatása  a sétálóerdő irányába 

T1, T2,  T3, T7,  T9, T11,  T12, T14,  T18 

A szabadidő eltöltésére  alkalmas terek megújítása 

 a tó melletti játszótér felújítása   a  gyermek  KRESZ  park  és  sportpályák  felújítása,  közvilágítás kiépítése a pályákhoz   közszolgáltatások  fejlesztése  a  tó  körül  (nyilvános  illemhely, esőbeállók, stb.) 

T1, T2,  T3, T8,  T9, T11,  T18, T19 

23 

A3.3 

A tórendszer bővítése, a  kapcsolódó zöldterületek  természetvédelmi prioritású  fejlesztése 

 A projekt célja a Csónakázó‐tó mellett lévő közel 10 ha‐os  agyag‐nyerőhely  rekultivációjával  a  Csónakázó‐tó  meglévő  vízfelületének mintegy 5 ha‐os bővítése.   A  kibővített  tórendszer  mellett,  pihenőerdő,  gyalogösvények és természetvédelmi tanösvény kialakítása  tervezett.

T1, T2,  T3, T9,  T11, T12,  T13, T14,  T18, T20 

     További, a városrész területén megvalósítandó fejlesztések (a városrész területét érintő hálózatos projektek)  H2.  

Belterületi út‐, járda‐, kerékpárút építési program  o gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Spirit Hotel között 

H3.  

Parkolók kialakítása a város több helyszínén c. projektcsomag keretén belül a Vadkert körút mentén  250 db új felszíni parkoló létesítése tervezett. 

   

 

24 

3.

IPARI PA ARK 

 

 

A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N TERVEZETT T BEAVATKO OZÁSOK CÉLJJA  A  sárvárii  Ipari  Park,  mint  „városrész”  egy  önáálló  akcióterü ület.  A  fejleszztés  révén  a  meglévő  válllalkozások  megtartáása mellett cél újabb befekttetők, vállalkoozások letelep pedésének elő ősegítése, öszztönzése. A fe ejlesztések  a város téérségben betö öltött gazdasá ági szerepköréét erősítik.     A AKCIÓTERÜL LETI BEAVATTKOZÁSOK A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N  A1. IPA ARI PARK – GA AZDASÁGI SZEREPKÖR ERŐ ŐSÍTÉSE Az akcióóterület lehattárolása Nádasdyy utca – Ungváár utca – Ikervvár út – Ikerváár úti temető n nyugati határa a – a Katona JJózsef utca dé éli oldalán  húzód dó telkek hátssó telekhatáraa – belterületii határvonal által határolt tterület  A településfeejlesztési akció ó rövid leírása a A  tudatos  városépítő  munka  legjele entősebb  fejleesztése  a  – nagyrészt  n márr  beépített  555  hektáros  –  Ipari  I Park,  nix menedzsm mentje alatt m működik, helye et adva továbbbi – részben  ráépülő –  amely jelenleg az ameerikai Flextron öltő – ipari  vállalkozáásoknak. A tellepülésfejleszttési akció célj a – a város gaazdasági életében jelentős sszerepet betö park  edd digi  sikeres  fejlesztéseinekk  folytatása,  amelyhez  Önkormányzat  elsősorban  a  minőségi  befektetői  b környezet  megteremtésével  tud  hozzájárulni  (vvárosi  műszakki  infrastruktú úra  fejlesztésee,  és  a  befekktetéseket  bevonzó szabályozási ffeltételek meggteremtése).  Akcióterüületi projektekk Cél A1.1 

B Befektető‐von nzó szabályozzási  kkörnyezet me egteremtése  

A1.2 

SSzolgáltatásbő ővítés  ((nem önkormá ányzati felada at) 

A  m megfelelő  szaabályozási  környezet  meggteremtése  – telepüülésrendezési  eszközök  mód dosítása  (szüksség  esetén  a beépííthetőség növellése; bővítési le ehetőség biztosí sítása)  Az  Ipaari  Park  terüle etén  olyan  üze emeltetési  hátttér  kialakítása, amelyy  –  a  területe en  már  működ dő  és  a  jövőbben  letelepedő mindeenkori  igényekket  figyelembe e  véve  –  ereedményesebbé tehetii az üzleti tevékkenységet.  ‐ vonzó,  tecchnológiailag  ko orszerű  vállalkoozói  környezet kialakítása  non‐profit  szolgáltatássok  (pl.  kközműrendszer ‐ ése, tisztítás, ka arbantartás, stbb.)  üzemelteté ‐ szolgáltató óházi  funkciók  (pl.:  jogi   tanácsadás, hatóságok  közötti  közv vetítés,  műszaaki  előkészítés

25 

T4, T5,  T6, T11 

T4, T5,  T6, T16 

A1.3 

Csapadékvíz‐elvezetési  problémák enyhítése  (nem önkormányzati feladat) 

segítése,  támogatási  forrásokról  való  tájékoztatás,  pályázatkezelés, finanszírozási segítségnyújtás)  ‐ beszállítói hálózat  A  területen  a  megfelelő  csapadékvíz‐elvezetés  hiánya  –  felszín  alatti  –  vízszennyezési  problémákat  okoz.  A  területről  érkező  csapadékvíz  befogadói  (Gyöngyös  műcsatorna,  Újmajori‐árok)  nem  képesek  a  keletkezett  vízmennyiséget  megfelelően  elvezetni (hiányos karbantartás miatt a medrük feliszapolódott).  Az  árvízvédelem  állami  feladat,  így  a  kapcsolódó  műtárgyak  is  állami  tulajdonban  vannak.  Ezért  az  önkormányzat  feladata,  hogy – a lehetőségekhez mérten – a megfelelő hatóságoknál a  problémák  kezelése  érdekében  eljárjon,  erőteljes  lobby‐ tevékenységet folytasson.  

T9, T12,  T14,  T19,  T20 

  További, a városrész területét érintő hálózatos projektek  H1.  

A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése  A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése az Ipari Park működésének stabilitását,  illetve a település belső forgalmának csillapítását eredményezi 

H2. 

Belterületi út‐, járda‐, kerékpárút építési program  Ikervár út szélesítése: Az Ikervári út szélesítése, és körforgalom kialakítása az Ipari Park működésének  stabilitását, illetve a település belső forgalmának csillapítását eredményezi. 

         

 

26 

  4.

HEGYKÖZSÉG 

 

 

A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N TERVEZETT T BEAVATKO OZÁSOK CÉLJJA  Hegyközsség Sárvár délkeleti részén található, kisssé „leszakadó ó” falusias‐zárttkertes jellegűű lakóterület. Az utóbbi  években  egy  jelentős  átalakulási  fo olyamat vette   kezdetét  a  városrészben:  v a telkek  folyaamatosan  áté épülnek,  a  modernebb csa aládi házak éppülnek (a törtténelmileg kia alakult – a doomborzati viszzonyokhoz  falusi házzak helyére m igazodó,  szalagtelkes –– településstruktúrát megtaartva). A váro os egykori szőlőhegye tájkéépvédelmi sze empontból  n kezelendő ö övezet.  kiemelten A  tervezeett  fejlesztéseek  elsődlegess  célja  a  vároosrész  „közpo onti  várostesttel”,  a  fürdővvel  való  kapccsolatának  fejlesztésse  (közúti,  kerékpáros  és  gyalogos  g kapccsolatok  erőssítése).  A  váro osrész  területtén  tervezett Országos  Mentőszo olgálat  (OMSSZ)  helikopte er‐leszállójána k  megvalósíttásával  a  városrész  a  sáárvári  –  és  térségi  –  egészségügyi ellátás kiiemelkedő pontjává válhat.. A mentőhelikopterek leszállási lehetőséége erősítheti a Térségi  nt  regionális  szerepkörét  (hiszen  a  nyugat‐dunán ntúli  légi  meentés  kérdésse  régóta  rehabilitáációs  közpon megoldattlan problémaa).  Az önkormányzat köteelező feladatai között kiem melt szerep jutt egy – a váro osrész területéén megvalósíttandó – új  ak.  temető léétesítésének, fenntartásána A  felmerrülő  lakóterület‐fejlesztése ek  területigénnyének  kielégítése  érdekéb ben  szükségees  és  ajánlottt  a  lehető  legnagyobb terület bellterületbe von nása a kialaku lt településszerkezet megta artásával.  j A  tervezeett  fejlesztéseek  megvalósítása  mellett  ccél  a  városréssz  lakó‐üdülő  és  mezőgazddasági‐kertes  jellegének  megőrzésse, az itt találh ható országossan védett épüületek megóvása.  27 

 

AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN  A1. HEGYKÖZSÉG KAPUJA – KÖZÖSSÉGI TÉR KIALAKÍTÁSA Az akcióterület lehatárolása Sótonyi út – Celli út – Kálvária kápolna térsége A településfejlesztési akció rövid leírása A helyi közösségi identitás és a város egyedi arculatának erősítése érdekében a városrész területén (Celli út – Sótonyi  út  térségében)  egy  magas‐kilátó  elhelyezése  tervezett,  mindezt  az  objektum  környezetének  rendezésével és „főtéri” funkciók kialakításával egybekötve.  Akcióterületi projektek Cél A1.1 

Magas‐kilátó létesítése  

A1.2 

„Főtér” kialakítása 

A  kialakítandó  magas‐kilátó  kiemelkedő  idegenforgalmi  vonzerőt  jelenthet  a  város  számára,  hiszen  a  városrészről  –  földrajzi adottságainak köszönhetően – izgalmas látvány tárul az  idelátogatók elé.  A  kilátó  megépítése  magával  vonzza  a  csatlakozó  közterületek  rendezését,  egy  közösségi  tér  –  „főtér”  –  kialakítását  a  szükséges berendezésekkel, közösségi szolgáltatásokkal. A tér –  a tervezett lakóterület fejlesztések kapcsán felmerülő közösségi  funkció‐igények  kielégítésének  is  eleget  téve  –tökéletes  találkozási‐,  kiinduló‐  vagy  akár  érkezési  pont  lehet  a  városrészbe látogatók számára.

T2, T3,  T10 

T2, T3,  T10,  T18 

  A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014‐2020  Projekt

P1 

Új városi köztemető kialakítása 

P2 

OMSZ mentőhelikopter bázis  létesítése 

Cél

Sárvár  központi  temetője  1830‐ban  létesült,  jelenlegi  kapacitása  már  nem  elegendő  a  felmerülő  igények  kiszolgálására.  Az  új  köztemető  kialakítása  halaszthatatlan,  mert a régi köztemető fizikai bővítésére már nincs lehetőség. A  T9, T18  fejlesztés első üteme (útcsatlakozás kiépítése, területvásárlás –  önkormányzati  önerőből  –  már  megtörtént).  A  városrész  területén megvalósítandó új köztemető megnyitásával a városi  temető hosszú távon kegyeleti parkká válhat. Az  OMSZ  által  létesítendő  mentőhelikopter  bázis  megépülésével  a  város  egészségügyben  ellátott  térségi  és  regionális  szerepköre  is  erősödhet.   A  bázis  létesítésének  legalapvetőbb  feltételei  –  a  településrendezési  eszközök  T7, T17,  módosításával  –  már  megvalósultak.  Az  esélyegyenlőség,  a  T18  hozzáférés  minél  szélesebb  körben  történő  biztosításának  céljával  a  bázis‐struktúra  kiépítésének  előkészítése  zajlik  és  jelenleg megvalósításra – és forrásra – vár.  

  További, a városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek  H2.  

Belterületi út‐, járda‐, kerékpárút építési program  o a termálfürdő és Hegyközség között önálló kerékpárút és gyalogos sétány kiépítése 

H5. 

Sárvári kulturális örökségvédelmi program  A  műemlékekben  gazdag  belváros  mellett  Hegyközségben  (és  Újmajor  városrészben)  találhatóak  további  védelem  alatt  álló  épületek,  létesítmények,  így  a  programcsomagban  foglalt  fejlesztési  elképzelések a városrész területén kiemelten érvényesíthetők:  o saját tulajdonban lévő épületek megújítása (műemléki felújítás, energetikai korszerűsítés)  o a lakosság szemléletformálása (helytörténet, értékvédelem)  o a  nem  önkormányzati  tulajdonban  lévő  ingatlanok  esetében  a  magánerős  felújítások  ösztönzése 

H6. 

Közösségi közlekedésfejlesztési program  o autóbuszjáratok átszervezése, új megállóhelyek kialakítása az új köztemető irányába 

 

28 

Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén  Az  utóbbi  években  sok  új  épület  épült  a  városrészben,  és  további  igények  merültek  fel  az  ilyen  irányú  fejlesztések iránt. A városrész jelentős lakásépítési tartalékkal rendelkezik, de az igények kielégítése érdekében  szükséges  további  lakóterületek  kijelölésének  sincs  akadálya:  külterületi  földrészletek  belterületbe  vonása,  a  városrész karakterét szem előtt tartó megfelelő szabályozási környezet megteremtése, és a szükséges műszaki  infrastruktúra kiépítése (kiemelt figyelemmel a csapadékvíz‐elvezetésre).   

29 

5.

KERTVÁ ÁROS 

 

A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N TERVEZETT T BEAVATKO OZÁSOK CÉLJJA  Sárvár  váárosközpontjáától  nyugatra  –  a  belvároshhoz szervesen n kapcsolódva a – található  családi  házass  övezet  a  város  haggyományos  értelemben  ve ett  –  és  nevezzett  –  kertvárrosa.  A  kellem mes  hangulatúú,  és  egységes  arculatú  rendezettt  utcák  menttén  földszinte es,  nyeregtetőős  épületek  sorakoznak.  A  fejlesztések  útján  cél,  a  kertvárosi  karakter  megőrzése m mellett a lakókörnyezet fejleesztése, a min ndennapi élethez szükségess közlekedési feltételek  javítása.   

A AKCIÓTERÜL LETI BEAVATTKOZÁSOK A A VÁROSRÉSZ Z TERÜLETÉN N  A1 1. KERTVÁRO OS – LAKÓTERÜ ÜLETFEJLESZT TÉS Az akcióóterület lehattárolása Náádasdy Ferencc utca – Ungváár utca – Újmaajori árok által határolt terüület  A településfeejlesztési akció ó rövid leírása a A települlésfejlesztési aakció célja a  kertváros dél nyugati „csüccskéhez” csatlakozó – a re ndezési terve ekben már  kertvárossias  lakóövezetbe  sorolt,  jelenleg  kültterületi,  mezőgazdasági  –  – területek  laakóterületi  fe ejlesztésre  alkalmasssá tétele.  Akcióterüleeti projektek Cél A1.1 

TTelekviszonyo ok rendezése 

A1.2 

M Műszaki infrastruktúra‐hálózat  kkiépítése 

 a  külterületi mezzőgazdasági területek belterüleetbe vonása   teelekalakítás, telkek parcellázása (végrehajtás))  A  fejllesztések  alapffeltételeként  a  közterületek  (utcák)  és  a  teljes  közmű‐infrasttruktúra  kiépítése  a  területeen  (fokozott  figyeleemmel  a  csap padékvíz‐elvezetési  rendszereek  megfelelő  kialakkítására).

T11 

T7, T8,  T12, T14 

  A VÁROSRÉSZ T TERÜLETÉN T ERVEZETT ÖN NÁLLÓ PROJEK KTEK 2014‐20020  Proojekt P1 

Árpád utcai ttelkek hasznosítása 

A  15511,  1512  éss  1513  helyra ajzi  számú  önnkormányzati  tulajddonú  telkek  rendezése,  együttes  hasznosítása  (telekkegyesítés):  a  nagyvárosias  lakóterület  öveezetbe  sorolt  terüleeten  –  igényfe elmérést  követtően  –  lakó  ill .  szolgáltató  funkcciók elhelyezése e

 

30 

Cél T4, T5,  T11 

További, a városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek  H1.  

A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése  A  várost  északról  elkerülő  körgyűrű  III.  szakaszának  megépítése  a  település  belső  forgalmának  csillapítását eredményezi. 

H2. 

Belterületi út‐, járda‐, kerékpárút építési program  H2.1. Ikervár út szélesítése: a település belső forgalmának csillapítását eredményezi.  H2.2. Körforgalmi csomópont kialakítása a Soproni utca – Sársziget utca találkozásánál: a csomópont  biztonságtechnikai fejlesztésével a Penny Market megközelíthetőségi problémái is enyhülnek.  A gyors és biztonságos közlekedés megteremtése érdekében a Nádasdy Ferenc, Esze Tamás és  Berzsenyi utcák teljes megújítása tervezett. 

H6. 

Közösségi közlekedésfejlesztési program  o autóbuszjáratok átszervezése Kertváros irányába  Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben  o Kertvárosi – Petőfi tagóvoda energia‐hatékony felújítása   

H11.   

31 

6.

ÓVÁR – PÉNTEKFALU 

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  Óvár a Gyyöngyös‐patak keleti oldalá án található töörténelmileg kialakult „városrész” (a Kr. u. I. század elején Rába  két partjáán katonai táborok épültekk, így például  Óvár területé én is, ahol az  út védelméree épített egykkori római  erőd  maradványait  taalálták  meg).  A  Deák  Ferrenc  utca  és  a  Gyöngyös‐‐patak  közöttt  található  te erület  ma  működik.   kereskedelmi‐szolgáltaató gazdasági területként m Péntekfalu  1912‐ben  lett  Sárvár  része.  Az  egyykori  egyutcáás  falu  mára  már  teljesenn  átépült,  a  zömében  ős  épületekke el  kertvárosia s  jelleget  mu utat.  A  múlt  nyomait  n már  csak  a  Fekete e  híd  utca  földszintees,  nyeregtető északi  old dala  mentén  található  sza alagtelkes  teleekstruktúra  őrzi.  A  Fekete  híd  utca  meentén  a  Rákócczi  Ferenc  utcához kközeledve a kkertvárosias je ellegű beépítéést már – a fü ürdő közelségéből adódóann – kisvárosias karakter  váltja fel.  nti nevesített  történelmi te elepülésrészenn túl az ITS álttal lehatárolt városrész maagában foglalja továbbá  A két, fen a Deák Feerenc utcától nyugatra található kertvároosi karakterű településrészeket is.     A városréész területét kkiemelten érintő hálózatoss projektek  H2. 

B Belterületi út‐, járda‐, keré ékpárút építéssi program  K Közterület‐felújítás keretén n belül útburkkolás és parkolók kiépítése a a Szatmár utccában 

H11. 

ÉÉpületenerge etikai fejleszté ések Sárvár köözintézménye eiben  A A Szatmár utccai tagóvoda é épületenergettikai felújítása. 

  Hosszabb b távú fejleszttési szándékok a városrész  z területén  A  városréész  területén  cél  –  a  jelenlegi  kis‐és  ke rtvárosias  karakter  megőrzése  mellett  –  az  eddig  be eépítetlen  tömbök eelsősorban lakkóterületi fejle esztése, illetvee a lakófunkciióhoz kapcsolódó szolgáltattások megszervezése.      

 

32 

7.

VOLTT CUKORGYÁ ÁRI TERÜLETEK K 

Cuko orgyári kastély 

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  A rendszeerváltáskor prrivatizált – ma ajd több néveen és tulajdon nos kezében m működő – sárrvári cukorgyá árat 1998‐ ban bezárták, majd a ggyár épületein nek többségétt 2005‐ben leb bontották.  ori  gyártól  ésszakra  található  a  sárvárriak  által  csak  Cukorgyári‐kastélyként  emlegetett  –  – jelenleg  Az  egyko magántulajdonban lévvő és eladásra kínált – Hatvvany‐Deutsch‐‐kastély, amelyet a gyár egyykori tulajdon nosa, báró  k  tartozik.  Az   épület  nem  áll  egyedi  Hatvany  Béla  építtetett  1898‐ban.  A  kastélyhoz  egy  közel  5  hektáros  park élykert  történ eti  kertként  van  v nyilvántartva.  A  cukorrgyár  lebontá ása  után  a  védelem  alatt,  ugyanaakkor  a  kasté óövezetté min nősítették.  területet üdülő‐és lakó   Hosszabb b távú fejleszttési szándékok a városrész  z területén  Sárvár funkcióváltásra  szoruló barnamezős (felhaagyott) ipari tterületei közü ül a volt cukorrgyári terület  átépülése  nnak elősegítése) jelentős  hatással lesz  a városszerke ezetre, hiszen a terült fekvvése ‐ a sűrűn beépített  (illetve an várostestt és a Rába kö özött ‐, a közve etlen vízparti  helyzet és a ffürdőhöz való közelség jól ppozícionálja a területet,  amely  a  jövőben  az  idegenforgalm mi  fejlesztéseek  kulcsterüle ete  lehet.  A  terület  fekvééséből  adódó ó  előnyök  a terület teljees funkcióválttását eredmén nyezheti. A voolt cukorgyári épületek  rendkívülli értéket jeleentenek, ami a többségéének  bonthatósága  e  funkkcióváltás  reaalitását  előse egítheti,  hisze en  a  meglevőő  épületállom mányból  a  Szatmár  utca menti lakó és irodaép pületeken kívüül alig van ho osszú távon is megtartható . Mindezen adottságok  aintegrálható .  Ehhez  hossszú  távon  következttében  az  egyykori  zárványy‐iparterület  a  városszerkkezetbe  vissza megoldan ndó  feladatott  jelent  a  belsső  feltárás  reendszerének  megvalósítása m a,  új  utcanyitáásokkal  a  terület  belső  szerkezettének kialakítáása és bekapccsolása a megllevő városi háálózatba. 

33 

A volt cukorgyári területek középső sávja ideális lakóterületi fejlesztések számára. A jelenleg használaton kívüli  kastély  kiváló  helyszín  kereskedelmi  szálláshely‐fejlesztés  céljára.  A  fürdő  közvetlen  vonzáskörzete  (Rákóczi  utca  térsége,  Rába  patak)  a  rekreációs  és  szálláshely‐fejlesztéseken  túl  az  idegenforgalomhoz  kapcsolódó  kiegészítő funkciók elhelyezésére is alkalmas.  Az Önkormányzat elsődleges és legfontosabb feladata a funkcióváltás elősegítése egy olyan építési szabályozás  megteremtésével, amely az építészeti értékek sérülése nélkül teszi lehetővé a terület átalakulását.         

 

34 

8.

ÉSZZAKI GAZDASÁ ÁGI TERÜLET

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  A városréész Sárvár várrosközpontjáh hoz északról kkapcsolódó gazdasági terüle eteket foglaljaa magába. A vvárosrészt  a vasútvo onal két eltérő jellegű részzre osztja. A vvasútvonaltól  északra fekvő ő területen m már korábban  létesültek  telephelyyek, de a térséég jelenleg alulhasznosítottt, annak ellen nére, hogy közlekedési kappcsolatai jók. A A vasúton  túli  fekvéése  következttében  lakóterületekkel  nem m  érintkezik.  A  város  felől  a  Deák  Fereenc  utcai  felü üljárón,  az  Ipartelep  utcai  vasútti  kereszteződ désnél,  ill.  ggyalogosan  azz  állomásterü ület  fölötti  ggyalogos  felü üljárón  jól  a közvetlen köözúti kapcsolaata rendelkezé ésre áll. A vároost északról e elkerülő út  megközelíthető. Rábassömjén felől a Ny‐i lakóterüle eteiről és a Ke ertváros felől iis elérhetővé válik.  III. üteméének megépítéése után a terrület a város N A vasútvo onaltól délre h húzódó terüle et területfelhaasználás szempontjából igen vegyes képeet mutat: a va asút menti  gazdasággi területek éss a Sársziget u utca kisvárosiaas karakterű tterületei közé é „ékelődve”  helyezkedik e el a Városi  A Soproni utcca és a Hunyad di János utca  között találhaató Sárvár legnagyobb lakóótelepe, a Pető őfi Sándor  Temető. A lakótelep p. Itt található továbbá a kedvezőtlen elhhelyezkedésű SSága Húsipari Rt. üzeme is..    A városréész területét é érintő hálózattos projektekk  H2. 

B Belterületi út‐, járda‐, keré ékpárút építéssi program  orgalmi  csom mópont  kiala kítása  a  Sop proni  utca  –  – Sársziget  uutca  találkozzásánál:  a  o Körfo csom mópont bizton nságtechnikai  fejlesztésévell a Penny Marrket megközellíthetőségi problémái is  enyh hülnek. 

H11. 

ÉÉpületenerge etikai fejleszté ések Sárvár köözintézménye eiben  o A Sárrvári Városi Bö ölcsőde energgiahatékony fe elújítása. 

Hosszabb b távú fejleszttési szándékok a városrész  z területén  A  vasúttó ól  északra  eső ő  területek  szzerkezeti  elheelyezkedése  a  gazdasági  tevvékenységek  számára  kedvvező,  és  a  belterületen  ma  lakó óterületek  közé  ékelődött  gazdasági  te elephelyek  kiköltözésére  is  alkalmas.  A  kijelölt  emezetten,  a z  igényeknekk  megfelelő  folyamatos  f beelterületbe  vonásokkal  gazdasággi  területek  feejlesztése  üte hogy a ne alakkuljanak ki üre es zárványterü ületek.  valósíthattó meg annakk érdekében, h A  vasúttó ól  délre  kiem melt  feladat  a  lakókörnyezeet  minőségi  fejlesztése:  f elsősorban  a  PPetőfi  Sándor  lakótelep  zöldterüleeteinek megú újítása és a parkolási probléémák enyhítésse új parkolóh helyek kiépítéssével.   

  35 

9.

DÉLLI REKREÁCIÓ ÓS ZÖLDZÓNA

Vadkerrt Major ‐ Lovasccentrum 

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  A  települlésrész  a  fürd dő  közvetlen  szomszédságáában,  a  várossközponttól  délre  d húzódó  nagy  kiterjed désű  Rába  menti és kapcsolódó teermészetköze eli, ökológiai t erületeket fogglalja magába a. (Fontos kiem melni, hogy a lehatárolt  é nem  is  szabad  fizikálisann  ténylegesen n  különválasztani  a  város  ––  illetve  a  szomszédos  területet  nem  lehet  és  ől, a lehatároláást csupán a vvárosközpont és a fürdő köözelsége, és az ebből az  településsek – ökológiaai rendszerétő elhelyezkkedésből adód dó természetkközeli fejlesztéési lehetősége ek bemutatha atósága indokkolta.) A Rába az ország  harmadikk  leghosszabb b  folyója,  a  Duna  legjelenttősebb  magyaarországi  mellékfolyója,  haazánk  egyik  le egkevésbé  háborítottt folyóvize, szzámos fajnak  nyújt otthontt. A város közzigazgatási terrületén fennm maradt holtággak erősen  eltérő  állapotúak,  és  sokféle igényb s bevételnek  kittettek. Értékü ük  –  különöse en  a  nyílt  vízzzel  rendelkező ő  holtágak  n – nemcsak teermészetvéde elmi, hanem m mezőgazdasággi, rekreációs és környezetvvédelmi szempontból is  esetében felbecsülhetetlen. Az EEsze Tamás uttca és az árvízvvédelmi töltés között – a te ervezett terüleetfelhasználás szerint –  delmi),  valam mint  az  ide egenforgalomhoz  és  rekkreációhoz  ka apcsolódó  erdőterületek  (turiszttikai  és  véd szolgáltattások (pl. szálloda, kempingg) elhelyezéséére kijelölt különleges területek húzódnaak.    A városréész területét é érintő hálózattos projektekk  H4. 

P Parkolók kialaakítása a váro os több helyszzínén 

H8. 

ZZöldfelület‐fe ejlesztési proggram Sárváronn 

H9.  

V Vízpartok revvitalizációja, m minőségi fejle sztése 

H10.  

LLovasturisztikkai szolgáltatá ások fejlesztésse és program mkínálat bővíttés 

36 

Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén  A Rába folyó és ökológiai környezete, valamint Sárvár védett természeti értékei megfelelő teret és lehetőséget  biztosítanak  a  város  ökoturisztikai  fejlődéséhez.  Az  ökoturizmus  a  fenntartható  fejlődés  elvének  érvényesítésében  igen  nagy  szerepet  játszik,  hiszen  lényege,  hogy  a  bemutatott  attrakciók,  látnivalók  a  jövő  nemzedékei  számára  is  elérhetőek  maradjanak.  Vagyis  az  ökoturizmus  a  természeti  és  kulturális  értékek  oly  módon történő bemutatása, hogy egyben azok védelme és megőrzése is biztosított legyen. Az ökoturizmusnak  számos  formája  ismert,  ezek  közül  a  déli  rekreációs  zöldzóna  többek  között  a  lovas‐,  kerékpáros‐,  vízi‐,  és  természetjáró turizmus megfelelő színtere lehet. Feladat tehát a jövőben az ökoturizmus fogadási feltételeinek  megteremtése  (különböző  típusú  szálláshelyek  létesítése,  kapcsolódó  szolgáltatások,  tájékoztató  rendszer  kiépítése).  A  folyó  menti  töltés  alkalmas  egy  regionális  kerékpárút  kialakítására,  amely  részben  a  folyóvölgy  élővilágának megismerését, részben a mellette fekvő települések bemutatását is szolgálhatja.  A város hatályos településrendezési eszközei lehetővé teszik továbbá Bagoly‐rét teljes területén a szálláshely‐ fejlesztést,  valamint  a  fürdő  szomszédságában  elterülő  Vadkert  Major  továbbfejlesztését,  bővítését  (kemping  kialakítása,  parkolóhelyek  létesítése).  A  Vadkert  Zrt.  tulajdonában  lévő  Vadkert  Major  (a  Nádasdy  vár  történelmi vadaskertje) területén 2014‐ben megvalósított fejlesztéseket (19. századi épületegyüttes felújítása,  négy  évszakos  lovaspálya  kialakítása)  folytatva  Sárvár  igazi  lovasközponttá  válhat.  A  Vadkert  Majorhoz  kapcsolódóan  a  0270/3  hrsz‐ú  telken  kemping,  a  szomszédos  0270/4  hrsz‐ú  telken  pedig  –  önkormányzati  beruházás keretén belül – parkoló kialakítása tervezett.  A területen megvalósuló fejlesztéseknél a táj természetes jellegének megtartására kell törekedni, hiszen Sárvár  legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik.   

 

37 

10. RÁBASÖM MJÉN 

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  Az  1968‐ban  Sárvárho oz  csatolt  Ráb basömjén  –  H Hegyközséghez  hasonlóan  –  – a  központi  várostesttől  különálló,  dt” belterületii városrész. A falusias karakkterű egykori kközség önállósága ma is meegmaradt.   „leszakad   A városréész területét kkiemelten érintő hálózatoss projektek  H2. 

B Belterületi út‐, járda‐, keré ékpárút építéssi program  SSárvár‐Rábasö ömjén kerékpáros útvonal kkiépítése 

H4. 

P Parkolók kialaakítása a váro os több helyszzínén  P Parkolóhelyekk kialakítása a rábasömjéni  temetőhöz (ú útfelújítással e egybekötve) 

H11. 

ÉÉpületenerge etikai fejleszté ések Sárvár köözintézménye eiben  A A Rábasömjén ni kultúrház kü ülső és belső eenergetikai fe elújítása   

Hosszabb b távú fejleszttési szándékok a városrész  z területén  A városréész területén  az Önkormányzatnak fejlessztési szándékka jelenleg nin ncs. Ugyanakkkor a városréssz jelentős  lakásépítéési tartalékkal rendelkezik, így hosszú tá von cél ‐ és szzem előtt tartandó szempoont ‐, hogy az iidőközben  megvalóssuló  fejlesztéssek  hatására  a  városrész  falusias  karaktere  ne  sérüljön.  A  vároosrész  elérhettőségének  javítása aa Rábasömjéni út fejlesztésé ével valósíthaató meg.   

 

38 

11. ÉSZZAK‐NYUGATI KÜLTERÜLET

Újon nnan beépítésre  szánt  kereske edelmi‐szolgáltattó terület 

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  Sárvár  ésszak‐nyugati  külterületén  zömében  áltaalános  mezőggazdasági  területek  húzóddnak.  A  váross  egészére  jellemző,  hogy közigazzgatási területtén (külterüleetén) elszórtan ipari gazdasági, illetve szzolgáltató hassznosítású  óak,  melyek  gyakran  renndezetlen  megjelenésükke el,  környezettszennyező  hatásukkal  h területekk  is  található zavaróak a tájban. (Ilyeenek például a a Rábasömjénn menti üzemii gazdasági telepek, a Term málkristály üzeme stb.)    Hosszabb b távú fejleszttési szándékok a városrész  z területén  Rábasöm mjén  szomszéd dságában  a  84‐es  számú   főút  keleti  oldala  menttén  jelentős  méretű  kere eskedelmi‐ szolgáltattó  gazdasági  terület  (loggisztikai  közppont)  kialakíttását  teszi  lehetővé  a  vváros  érvényyben  lévő  településsszerkezeti  éss  szabályozássi  terve.  A  zzöldmezős  fe ejlesztés  mag gánberuházáskként  valósíth ható  meg,  ugyanakkkor  érdemes  a  területkijelölést  a  jelenllegi  gazdasági  szerkezetváltás  tükrébenn  átgondolni,  hiszen  az  északi  gazdasági  terüleeten  jelentős  szabad  terül etkapacitás  áll  rendelkezéssre  a  logisztikkai  és  nem  za avaró  ipari  ésére  is.  A  vváros  ilyen  lé éptékű  terjeszzkedése  a  küülterület  irányyába  nem  gazdasággi  tevékenységgek  elhelyezé ások  folyamaatosan  csökkentik  a  mezőgazdasági  területeket,  aminek  indokolt,  a  zöldmezzős  beruházá etek  és  az  é lő  környezet  területi  arán nya  kedvezőttlenül  alakul,  és  így  a  eredményeként  a  beépített  terüle ható fejlődés ((kompakt váro os) elve nem éérvényesül.   fenntarth

39 

12. ÉSSZAK‐KELETI K KÜLTERÜLET

G Golfpálya kialakí ítására  kijelölt terület 

Sarolta m major 

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  Sárvár  váároskörnyéki  területinek  t tá ájhasználatábaan  meghatáro ozó  – elsősorb ban  a  Rába éés  a  Csörnöc‐H Herpenyő‐ patak  vö ölgyében  –  a  a vízgazdálkodással  szorossan  összefügggő  erdőgazdálkodás,  és  a  nagyvízi  mederben,  m hullámtérben  lehetségges  mezőgazd daság.  A  Rábaa  és  holtágai  mentén  húzó ódó  mélyfekvvésű,  vízjárta  területek,  ű erdőtömbjeei ökológiai szzempontból értékes területtek. E tájban  művi ‐ de  Sárvár össszefüggő, naggy kiterjedésű gyakran aa tájképet gazzdagító ‐ elem mként jelenneek meg az erd dők között me egbúvó, gyakrran építészeti  értéket is  hordozó  mezőgazdasáági  majorok,  tanyák  (pl.  Ú Újmajor,  Saro olta  major,  Lánkapuszta).  L Ez  az  épületállomány  jelenleg ssajnos pusztullóban van.     Hosszabb b távú fejleszttési szándékok és javaslatook a településsrész területén  Korábban n  a  külterületten,  a  Közép‐malom  környyékén  idegenfforgalmi  fejlesztési  szándéékként  jelentkkezett  egy  golfpályaa  (és  a  hozzá  tartozó  klubház,  szálló,  üüdülőfalu)  léte esítése.  E  fun nkciókat  a  várros  be  tudná  fogadni  ‐  ennek  m megfelelően  módosította  is  településsrendezési  esszközeit  ‐,  azonban  a márra  a  befekte etői  kedv  alábbhaggyott, a megvaalósításnak jelen dokumenttum időtávjáb ban nincs realitása. Emellettt meg kell jegyezni azt  is, hogy aa fejlesztésre  kijelölt terüle et a Rába árteerén fekszik, e ezért évente ttöbbször is ellöntésre kerülhet, így a  pálya  gazzdaságos  üzem meltethetőségét  a  jövőbenn  meg  kell  viizsgálni.  Az  újj  turisztikai  atttrakció  –  am mennyiben  megvalóssul  –  a  Rába  menti  erdőkb ben  vezetett  túraútvonalakon  keresztül  összeköthettő  a  városközzpont  más  idegenforrgalmi funkció óival.  Sarolta  m majort  jellegee  (kisebb  lépttékű  hajdani  gazdaság)  és  kedvező  természeti  környyezete  (Rába  és  Lánka  patak közzelsége) a falu usi turizmus éss a családi üdüülések potencciális helyszíné évé teheti.      

 

40 

13. DÉÉL‐NYUGATI K KÜLTERÜLET

Újmajor 

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  A Dél‐nyu ugati külterületen, a Gyönggyös‐patak éss az Ikervár uttca találkozásánál találhatóó Újmajor. A ffelhagyott  egykori  mezőgazdasáági  major  épületállomá nya  műemlé éki  védelem m  alatt  áll.  A  majorsá ág  kiváló  G ak,  valamint  a  visszaduzzasztásával  településsszerkezeti  elhelyezkedése,  épített  örö ksége  és  a  Gyöngyös‐pata nyert tó ttáji adottságai jól hasznosíttható idegenfoorgalmi fejleszztési potenciá ált jelentenek..     A városréész területét kkiemelten érintő hálózatoss projektek  H1.  

A A Sárvárt elke erülő út III. üttemének kiéppítése  A A  dél‐nyugati  külterületen n  megvalósíttandó,  a  váro ost  északról  elkerülő  körrgyűrű  III.  szakaszának  m megépítése a település belső forgalmánaak csillapításáát eredményezi. 

H10.    

LLovasturisztikkai szolgáltatá ások fejlesztésse és program mkínálat bővíttés 

Hosszabb b távú fejleszttési szándékok és javaslatook a településsrész területén  A legjelen ntősebb majo or‐rehabilitáció ós beavatkozáást a műemléki védelem alatt álló Újmajjor felújítása jjelentené.  Kiterjedt  épületegyütttese,  nagy  be efogadó  kapaacitása  többfé éle  idegenforg galmi  szolgálttatás,  de  első ősorban  a  ogramok  és  helyszínek  kialakítására  teszi  alkalmasssá  (pl.  lovassturizmus,  falusi  turrizmushoz  kaapcsolódó  pro kézművess  és  hagyományőrző  (kulttur)turizmus,  ifjúsági  turizm mus).  Udvara  szabadtéri  eelőadások,  ün nnepségek  megrendezésére is alkkalmas, de aká ár a vadászturrizmushoz kap pcsolódó szolg gáltatások kia lakítása is elkképzelhető  orábbi  IVS  akkcióterületkén nt  kezelte  a  majorság  terrületét,  azonban  a  rehabbilitációval  eggybekötött  itt.  A  ko funkcióvááltás  megvaló ósítása  a  stratégia  időtávvjában  nem  reális.  A  majorság  magá ntulajdonban  van,  így  fejlesztéssére az önkorm mányzatnak közvetlen eszkközei és forrássai nincsenek.  

  41 

14. D DÉL‐KELETI KÜ ÜLTERÜLET 

 

A VÁROSRÉ SZ RÖVID BEEMUTATÁSA A  Hegyközsség  és  környezete  országo os  és  térségii  jelentőségű ű  tájképvédelmi  területek..  Az  igen  ked dvező  táji  környezet  és  a  változatos  dombo orzati  viszonyyok  kiváló  ad dottságokat  jelentenek  a  kertes  mező őgazdasági  tevékenyységek számárra. Az utóbbi  években Hegyyközség egykori zártkertes területeinek  átalakulása ‐ főként az  északi  teerületeken  ‐,  és  a  lakóterrületek  külterrület  irányába  történő  terjeszkedése  ffigyelhető  me eg,  annak  ellenére,  hogy  a  dom mborzati  viszo onyok  nem  éppen  a  legkedvezőbbek  lakófunkció  telepítésére..  (A  szűk,  é teszi a lakóte erületté törtéénő átalakulásst.)  meredek utcák, a keskeny telekstruktúra rendkív ül költségessé   Hosszabb b távú fejleszttési szándékok és javaslatook a településsrész területén  A külterü ületi „városréssz” területén  ‐ a korábbi feejlesztési elké épzelésekkel e ellentétben –  jelenleg nem m tervezett  beavatko ozás.  A  Hegyyközségben  esetlegesen  e ffelmerülő  lakóterület‐fejle esztési  igényyeknek  megfe elelően  a  külterülettek belterülettbe vonása leh hetséges, azo nban az átsorrolásnál a beépítetlen táj m megőrzése, a R Rába‐völgy  természeeti folytonossáágának biztosíítása mindenkkor figyelembe e veendő szem mpont.   

42 

2.2.

A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok) 

A PROJEKTCSOMAG NEVE 

H1 

A Sárvárt elkerülő út III.  ütemének kiépítése 

H2 

Belterületi út‐, járda‐,  kerékpárút építési  program 

H3 

Lakóházak energetikai  célú felújítása 

H4 

Parkolók kialakítása a  város több helyszínén 

A PROJEKTCSOMAG TARTALMA  A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése az Ipari Park működésének stabilitását, illetve a település  belső forgalmának csillapítását eredményezi.  

Illeszkedés  a tematikus  célokhoz  T1, T4, T5,  T7, T8, T12,  T18, T19 

TOP  forrás  2000  (IKOP) 

Sárvár belső közlekedési viszonyait nagyban meghatározzák a településszerkezeti adottságai (természetes és mesterséges  határok, az épített környezet). A programcsomag célja – a gyorsan bővülő turizmus, a tranzitforgalom növekedése miatt – a  gyors és biztonságos közlekedés megteremtése. A programcsomag keretén belül az alábbi fejlesztések tervezettek:   Nádasdy utca, Esze Tamás utca, Berzsenyi utca teljes megújítása   Várkerület útburkolat megújítása   Ikervári út szélesítése, körforgalmi csomópont kialakítása   Soproni utca (Penny Market) biztonságtechnikai fejlesztése (körforgalom)  T1, T2, T7,   gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Dózsa György utca között  T8, T12, T14  360   a kerékpárút‐hálózat fejlesztése, a hiányzó összeköttetések megteremtése:  T18, T19   Sárvár‐Rábasömjén kerékpáros útvonal kiépítése   a termálfürdő és Hegyközség között önálló kerékpárút és gyalogos sétány kiépítése   Péntekfalu: Fekete híd utcán   a 88.sz. főút mellett (Sárvár – Bögöti elágazás) megépített kerékpárút folytatása, átvezetése a vasúton a  városközpont irányába.   a Bagolyrét turisztikai fejlesztése kapcsán gyalogos és kerékpáros kapcsolatok létesítése a Rába fölött   Gyógyhelyi út a Posta tértől a Spirit szállodáig  A  paneles  és  téglablokk  épületek  hőszigetelése,  nyílászárók  cseréje,  fűtéskorszerűsítés  a  lakóközösségek  T8, T12, T13,  400  együttműködésével.  T14  (KEHOP)  A város területén, a kritikus pontokon a közlekedésbiztonság javítása érdekében a projektcsomag célja parkolók kialakítása  – elsősorban – az alábbi helyszíneken:   Alkotmány utca (30 db)   Gárdonyi utca (45 db)   Dózsa György út (50 db)  T1, T8, T12,  300  T18, T19   Árpád utca (30 db)   Izraelita temető mögött (170 db)   Rákóczi Ferenc utca – Rendelőintézet (25 db)   Vadkert körút (250 db)   Parkolóhelyek kialakítása a rábasömjéni temetőhöz (útfelújítással egybekötve)  43 

A  fürdővárosi  jelleg  megkívánja  a  korszerű,  takarékos  és  vendégbarát  közvilágítási  rendszert.  Ennek  érdekében  a  Sárvár közvilágításának  projektcsomag  célja  a  város  területén  található  2000  db  –  helyenként  több  évtizedes  –  telepített  közvilágítási  rendszer  energetikai korszerűsítése  felújításával egy korszerű, takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszer megteremtése.   a  város  egyedi  védelem  alatt  álló  (helyi  védett  vagy  műemléki)  épületeinek  értékőrző  megújítása  magánerő  Sárvári kulturális  H6  bevonásával  örökségvédelmi program   az épített örökség megóvására irányuló, szemléletformáló programok szervezése  Közösségi   vasúti  pályaudvar  felújítása  és  körforgalmú  csomópont  kiépítése  (körforgalom,  P+R  parkolók  és  kerékpártárolók  H7  közlekedésfejlesztési  kiépítése)  program   autóbuszjáratok átszervezése, új megállóhelyek kialakítása (Kertváros, új köztemető irányába)  A fejlesztési program célja a város zöldfelületeinek minőségi és mennyiségi fejlesztése, egy összefüggő zöldfelületi rendszer  kialakítása:   a meglévő zöldterületek fejlesztése, értékőrző megújítása  Zöldfelület‐fejlesztési   a  szigetszerű  meglévő  zöldfelületeket  összekapcsolása,  az  összekötő  útvonalak  mentén  fasorok  H8  program Sárváron  kialakítása/pótlása, pihenőhelyek, kilátópontok létrehozására   a szabadtéri, pihenési és sportolási funkciók fejlesztése (pl.: sportpályák, korcsoportos játszóterek)   temetőkertek megújítása   Rába parti gyalogos sétány kialakítása  Vízpartok revitalizációja,   a tórendszer bővítése nyugati irányba, az eddig elkészült tanösvény ÉK‐i irányba történő folytatása   H9  minőségi fejlesztése   a vízparti turisztikai szolgáltatások fejlesztése   A Gyöngyös‐patak és a Csónakázó tó hídjainak felújítása   Újmajor turisztikai célú fejlesztése (lovas‐turizmus, élő skanzen, rendezvényhelyszín)  Lovasturisztikai   Lovastúra útvonal hálózat és a szükséges infrastruktúra fejlesztése: lovagló útvonal kialakítása Csénye és Ikervár  H10  szolgáltatások fejlesztése  felé, a Rába parton, Újmajor felé  és programkínálat bővítés   a vadkerti lovascentrum fejlesztése   Kertvárosi – Petőfi tagóvoda energiahatékony felújítása   Szatmár utcai tagóvoda energiahatékony felújítása   Rábasömjéni kultúrház energiahatékony felújítása  Épületenergetikai  H11  fejlesztések Sárvár   A Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnokának energetikai célú felújítása  közintézményeiben   A Sárvári Városi Bölcsőde energiahatékony felújítása   A Vármelléki Óvoda felújítása, épületenergetikai korszerűsítése   Zárda (civil ház) épületenergetikai korszerűsítése  H5 

44 

T1, T8, T13,  T14, T18,  T19  T1, T3, T8,  T10, T11,  T14, T20 

250 

‐ 

T1, T5, T7,  T8, T12, T18 

‐ 

T1, T2, T3,  T8, T9, T11,  T12, T14,  T18, T19,  T20 

‐ 

T1, T2, T3,  T8, T9, T11,  T13, T14,  T20  T2, T3, T4,  T7, T8, T9,  T10, T11,  T14 

T6, T8, T12,  T13, T14 

‐ 

‐ 

‐ 

H12  Gyógyhelyi út program 

A  programcsomag  célja  egy  tematikus  gyógyhelyi  út  kialakítása  a  Posta  tér  és  a  Spirit  Hotel  között a  Csónakázó‐tavat  is  érintve.  A  gyalog‐és  kerékpárút  és  a  kapcsolódó  beruházások  (közvilágítás,  utcabútorozás,  fásítás,  információs  táblák  kihelyezése, stb.) kiépítése mellett az úthoz csatlakozó tematikus terek létrehozása tervezett (KRESZ‐park, bokorlabirintus,  korcsoportos  játszóterek,  parkok).  A  program  keretén  belül  továbbá  a  Rákóczi  úti  kandeláberek  cseréje,  a  meglévő  légvezeték kiváltása tervezett. 

45 

T1, T2, T3,  T7, T8, T9,  T12, T18 

‐ 

2.3.

A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve 

Jelen  ITS  készítésekor  kizárólag  a  Terület‐  és  Településfejlesztési  Operatív  Program  (TOP)  tervezhető  forrásai  ismertek.  A  végleges  források  (ágazati  Operatív  Programok)  ismerete  és  pontos  tervek  (megvalósíthatósági  tanulmányok) szükségesek a tényleges összegek meghatározásához.   A  Terület‐  és  Településfejlesztési  Operatív  Program  (TOP)  keretein  belül  meghatározott  források  tervezése  integrált területi programok kialakításával megyei szinten történik. Jelenlegi ismereteink szerint a Vas Megyei  Önkormányzat  a  2014‐2020‐as  időszak  tervezésénél  21,4  milliárd  forint  uniós  támogatással  és  hazai  társfinanszírozással  számolhat.  A  Sárvár  számára  rendelkezésre  álló  indikatív  forráskeret  az  ITS  készítésekor  még  nem  ismert.  A  ténylegesen  rendelkezésre  álló  forráskeret  (ágazati  Operatív  Programok)  ismerete,  és  a  műszaki tervek (megvalósíthatósági tanulmányok) elkészítése szükséges a részletesebb és pontosabb pénzügyi  terv, valamint az egyes projektek ütemezhetőségének meghatározásához.  Az  alábbi  táblázatok  a  Sárvár  városa  által  –  az  egyes  projektek  megvalósítására  –  a  megyétől  igényelt  TOP  forrásokat  tartalmazzák.  (A  fent  leírtak  alapján  a  ténylegesen  rendelkezésre  álló  összegek  ettől  akár  majd  jelentősen is eltérhetnek.)  1. VÁROSKÖZPONT  A1. NÁDASDY VÁR ÉS KÖRNYEZETE – KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK ÉS TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK BŐVÍTÉSE Sorszám 

Projekt megnevezése 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

A1.1  A1.2  A1.3 

Városi nagyterem kialakítása a Nádasdy‐várban A Nádasdy‐vár energetikai korszerűsítése A Nádasdy‐vár díszkivilágításának rekonstrukciója  Közösségi terek és közlekedési területek megújítása  a Nádasdy‐vár környezetében  Báthory program – a Nádasdy vár turisztikai  kínálatának bővítése 

ERFA ERFA  ERFA 

2000  100  ‐ 

ERFA 

‐ 

ERFA, ESZA 

‐ 

A1.4  A1.5 

A2. POSTA TÉR ÉS KÖRNYEZETE – KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK BŐVÍTÉSE  Sorszám 

A2.1  A2.2  A2.3 

Projekt megnevezése 

A Hild‐park megújítása  Posta tér – főtéri funkciók bővítése Csapadékvíz elvezetési rendszer rekonstrukciója 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

ERFA ERFA  ERFA 

200  ‐  ‐ 

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014‐2020  Sorszám 

Projekt megnevezése 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

P1 

Termelői piac létesítése   K+F és Innovációs infrastrukturális fejlesztések az  Erdészeti Tudományos Intézet területén  Gondozási és Családsegítő Központ felújítása A Rákóczi Ferenc utcai városi egészségház felújítása,  energetikai korszerűsítése 

ERFA

150 

ERFA 

300 

ERFA, ESZA 

300 

ERFA 

150 

P2  P3  P4  1.

FÜRDŐNEGYED ÉS REKREÁCIÓS ZÓNA  A1. VOLT TÉGLAGYÁR TERÜLETE  – SPORTCENTRUM

Sorszám 

A1.1  A1.2 

Projekt megnevezése 

Multifunkcionális sportcsarnok építése (I. ütem: 2014‐2020)  Nyitott pályák és kiszolgáló létesítmények  kialakítása, szolgáltatásfejlesztés  (II. ütem: 2020 után) 

46 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

ERFA 

2500 

ERFA 

‐ 

A2. SÁRVÁR FÜRDŐ – TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS Sorszám 

A2.1  A2.2  A2.3  A2.4 

Projekt megnevezése 

2200 m‐es kút fúrása, gyógyászat fejlesztése Szállodafejlesztés  A „Patkó‐tó” rehabilitációja, turisztikai célú  hasznosítása  A fürdő fejlesztése 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

ERFA ERFA 

250  3000 

ERFA 

250 

ERFA

1200 

A3. CSÓNAKÁZÓ‐TÓ ÉS KÖRNYEZETE – TERMÉSZETVÉDELMI PRIORITÁSÚ FEJLESZTÉSEK  Sorszám 

Projekt megnevezése 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

A3.1 

A Csónakázó‐tó megközelíthetőségének javítása 

ERFA 

‐ 

A3.2 

A szabadidő eltöltésére alkalmas terek megújítása  A tórendszer bővítése, a kapcsolódó zöldterületek  természetvédelmi prioritású fejlesztése 

ERFA 

‐ 

ERFA 

300 

A3.3  2.

IPARI PARK  A1. IPARI PARK – GAZDASÁGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE

Sorszám 

A1.1  A1.2  A1.3  3.

Projekt megnevezése 

Befektető‐vonzó szabályozási környezet  megteremtése   Szolgáltatásbővítés  (nem önkormányzati feladat)  Csapadévíz‐elvezetési problémák enyhítése (nem önkormányzati feladat) 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

ERFA 

‐ 

ERFA 

‐ 

ERFA 

‐ 

HEGYKÖZSÉG  A1. HEGYKÖZSÉG KAPUJA – KÖZÖSSÉGI TÉR KIALAKÍTÁSA

Sorszám 

A1.1  A1.2 

Projekt megnevezése 

Magas‐kilátó létesítése   „Főtér” kialakítása 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

ERFA ERFA 

20  ‐ 

  A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014‐2020  Sorszám 

P1  P2  4.

Projekt megnevezése 

Új városi köztemető kialakítása OMSZ mentőhelikopter bázis létesítése  (önkormányzati hozzájárulás) 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

ERFA

550 

ERFA, ESZA 

10 

KERTVÁROS  A1. KERTVÁROS – LAKÓTERÜLETFEJLESZTÉS

Sorszám 

A1.1  A1.2 

Projekt megnevezése 

Telekviszonyok rendezése   Műszaki infrastruktúra‐hálózat kiépítése

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

ERFA ERFA 

‐  ‐ 

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014‐2020  Sorszám 

P1 

Projekt megnevezése 

Árpád utcai telkek hasznosítása

 

 

47 

Finanszírozó alap 

TOP forrás (mFt) 

ERFA

‐ 

3. ANTI‐SZEGREGÁCIÓS PROGRAM    Az  anti‐szegregációs  program  elsősorban  területi  dimenzióban,  a  szegregációs  folyamatok  szempontjából  vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. A program célja, hogy felmérje a város  azon területeit, ahol a szegregációs folyamatok már megindultak, illetve ahol előrehaladott állapotban vannak,  és  ezek  figyelembe  vételével,  az  anti‐szegregációs  folyamatok  stratégiai  megközelítésével  és  kezelésével  kapcsolatos intézkedéseket, programokat határozzon meg.   A  szegregátumok  lehatárolásának  kiindulópontját  a  Központi  Statisztikai  Hivatal  (továbbiakban  KSH)  által  szolgáltatott  szegregációs  térképek  adják,  melyeken  kijelölésre  kerülnek  –  a  népszámlálási  adatokon  alapuló  szegregációs mutatóknak megfelelően – a szegregátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek.  A 2001. évi népszámlálás alapján, Sárváron nem volt kimutatható olyan terület, amely a szegregációs mutató  alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.  A  járásszékhely  városok  Integrált  Településfejlesztési  Stratégiáinak  kidolgozásához  a  KSH  a  2011‐es  népszámlálás alapján – a korábbiaktól eltérő módon – újonnan meghatározott mutatószámok alapján jelöli ki a  szegregált, illetve a szegregációval veszélyeztetett területeket. Jelen ITS – társadalmasításra szánt egyeztetési  anyagának  –  készítésekor  az  új  szegregációs  mutatók  még  nem  állnak  rendelkezésre,  azonban  az  anti‐ szegregációs  program  kidolgozása  csak  ezen  adatok  ismeretében  lehetséges  (amennyiben  az  új  mutatók  alapján lehatárolhatóak olyan területek, amelyek szükségessé teszik a program elkészítését). 

 

48 

4. A STR RATÉGIA KÜ ÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI  4.1.

A stratégia külsső összefügggései 

Tervhieraarchia  A  települlésrendezési  és  é településfe ejlesztési  típuusú  tervek  küllönböző  szintjjeit  és  hierarcchiáját,  egym mással  való  kapcsolattait, illetve az  ITS helyét eb bben a tervrenndszerben az  4.1. ábra mutatja be. Mindden alacsonya abb szintű  terv  a  céélrendszerét  a  a felette  álló  –  magasabb  szintű  –  terv  célrendszerét  figyelembe  véve,  azokho oz  igazítva  alakítja, íígy az alacsonyyabb szintű te ervek egyre réészletesebben n dolgozzák ki – a helyi célookhoz és adottságokhoz  igazodva – a kitűzött célokhoz vezettő konkrét meegoldásokat, javaslatokat.   4.1. ábra a: A rendezéssi és fejlesztéssi típusú terve ek kapcsolataa 

 

 

49 

Az EU tematikus célkitűzései és beruházási prioritások  Az Európai Unió támogatásait a 2014‐2020 közötti időszakban az elérendő célokhoz (11 tematikus célkitűzés) és  a  meghatározott  beruházási  prioritásokhoz  köti,  ezekhez  igazodva  hirdet  meg  különböző  programokat,  pályázatokat. Az Unió átfogó és specifikus céljait bizonyos horizontális alapelvek egészítik ki, melyeket minden  egyes  cél  megvalósulásánál  érvényesíteni  kell.  Az  esélyegyenlőség  és  a  környezeti  fenntarthatóság  biztosítására  irányuló  horizontális  alapelvek  Magyarország,  és  egyben  Sárvár  városa  számára  is  kiemelten  fontos  prioritásokat  jelentenek.  Az  ITS  ezen  horizontális  alapelvek  figyelembevételével  készült,  a  célok  megvalósítása  érdekében  tervezett  intézkedések  és  beavatkozások  összhangban  vannak  az  EU  alapelveivel,  melyeket a stratégia végrehajtásánál minden esetben érvényesíteni kell.  Az EU tematikus célkitűzései és az ITS célrendszere közötti kapcsolatot a 4.1. táblázat mutatja be. A beruházási  prioritások és az ITS tervezett beavatkozásai közötti összefüggéseket az 1. melléklet tartalmazza.     4.1. táblázat: Az EU 11 tematikus célkitűzése és az ITS célkitűzései közötti kapcsolat  AZ ITS 2014‐2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK STRATÉGIAI CÉLJAI 2. ÉPÍTETT ÉS  1. GAZDASÁG  TERMÉSZETI  3. TÁRSADALOM  KÖRNYEZET 

 

   

 

50 

3.2.Minőségi közszolgáltatásokhoz  való hozzáférés megteremtése,  egyenlős esélyek biztosítása 

3.3. Biztonságos városi környezet,  összetartó társadalom  megteremtése 

Az alacsony szén‐dioxid‐kibocsátású gazdaságra  való áttérés támogatása minden ágazatban  Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás,  5.  valamint a kockázatok megelőzésének és  kezelésének elősegítése  Környezetvédelem és az erőforrások  6.  hatékonyságának elősegítése  A fenntartható közlekedés elősegítése és a  7.  kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti  akadályok elhárítása  A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás  8.  ösztönzése  A társadalmi befogadás előmozdítása és a  9.  szegénység elleni küzdelem  Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész  10.  életen át tartó tanulásba  Az intézményi kapacitások és a közigazgatás  11.  hatékonyságának fokozása  4. 

3.1. Minőségi és versenyképes tudás  kialakítása és fenntartása 

3. 

2.2. A fenntarthatóság és  környezettudatosság elvének  érvényesítése 

2. 

A kutatás, a technológiai fejlesztés és az  innováció megerősítése  Az IKT‐hoz való hozzáférés elősegítése és e  technológiák használatának és minőségének  fokozása  A KKV‐k versenyképességének fokozása 

2.1. Tudatos városfejlesztés 

AZ EU 2014‐2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK 11 TEMATIKUS CÉLTERÜLETE 

1. 

1.2. A gazdaság diverzifikálása 

 

1.1.Turizmus‐fejlesztés 

 

 

T5, T6 

T7 

T13 

T16 

 

 

 

T6 

T8 

 

 

T18 

 

T3 

T4, T5 

T7 

 

T15,  T16 

 

 

T1 

T6 

T7 

T12, T13,  T14 

 

 

 

 

T6 

T9, T10 

T11, T12,  T13, T14 

 

 

T20 

 

T6 

 

T11, T12,  T13, T14 

 

 

 

 

 

T7, T8 

T12, T13,  T14 

 

 

 

 

T4, T5,  T6 

T7 

 

T15,  T16 

T17, T18 

T19 

 

 

 

 

 

T17, T18 

T19 

 

 

 

 

T15,  T16 

T18 

 

 

 

 

 

 

T17, T18 

 

Vas Megye Területfejlesztési koncepciója 2014‐2030  Vas  Megye  Területfejlesztési  koncepciójából  megállapítható,  hogy  a  megye  területfejlesztési  elképzelései,  és  fejlesztési irányai Sárvár – mint a megye egyik kistérségi központja – fejlesztési irányai együtt értelmezhetőek  és valósíthatóak meg. Minden térség eltérő léptékben, a saját specifikumai alapján illeszkedik a megye átfogó  és stratégiai céljaihoz.  A megye által tervezett mind nagytérségi, mind megyén belüli tervezett közlekedési kapcsolatok (M86, S31‐87‐ es,  Szombathely  északi  körgyűrű,  M8,  M9)  elősegítik  a  térség  településeinek  fejlődését.  A  nagytérségi  közlekedésfejlesztésekhez kapcsolódóan a meglévő vasúti és közúti kapcsolatok (Sárvár‐Pápa közötti 45 km‐es  szakasz) kihasználásával és fejlesztésével lehetőség nyílik a logisztikai szolgáltatások bővítésére.  A megyei koncepció kiemelten fontos feladatként kezeli a Sárvár‐Celldömölk‐Jánosháza térségben „az érintett  települések  turisztikai  pozíciójának  erősítését,  a  szolgáltatások  kínálat  bővítését  több  település  bevonásával,  illetve  a  termelő  szektor  helyi  erőforrásokon  alapuló  fejlesztését.  Ezen  térségben  különösen  fontos  a  mezőgazdaság, így többek között az állattenyésztés versenyképes fenntartása.”  A  koncepció  külön  kitér  a  vonzó  települési  környezet  kialakításának  fontosságára  a  városokban,  melyhez  kapcsolódóan cél a megfelelő színvonalú kulturális és zöldövezeti infrastruktúra megteremtése. Sárváron ilyen  infrastrukturális fejlesztésként kezeli a csónakázó tavat és környékét.  A megyei koncepció célkitűzései és az ITS célrendszere közötti kapcsolatot a 4.2. táblázat mutatja be.  Vas Megye Gazdaságfejlesztési fókuszú operatív programja 2014‐2020  A Vas Megyei Közgyűlés 10/2014.(II.14.) számú határozatával társadalmi vitára alkalmasnak nyilvánította a Vas  Megye  Területfejlesztési  Stratégiai  és  Operatív  Program  egyeztetési  változatát.  Vas  Megye  Operatív  Programjának  megalkotása  során  a  Stratégiai  Programalkotásra  épülő,  decentralizált,  széles  szakértői  bázist  aktívan bevonó tevékenység valósult meg.  Sárvár a megye által tervezett projektek megvalósításához – a város tervezett fejlesztései révén – elsősorban  alábbiakhoz tud kapcsolódni:       

Gyógytermék  Kiválósági  Központ  (gyógyvíz‐kutatási  tevékenység,  gyógyvízből  termékek  létrehozásának ösztönzése)  Termelői szerveződés (helyi termelői piac kialakítása)  Nagyvállalati program (kutatás‐fejlesztési együttműködések elősegítése a felsőoktatási intézmények és  a nagyvállalatok között Vas megyében)  Tematikus turisztikai kínálat kialakítása  Helyi termékek fejlesztése, beépítése a turisztikai kínálatba  Sport program 

   

51 

Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése,  üdülőhelyi imázs erősítése  A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek  bővítése  Új turisztikai kínálati elemek létesítése,  attrakcióbővítés 

Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése,  T7  területi kohézió megteremtése a  városrészek között 

A beépítetlen területekkel való takarékos  bánásmód  Káros‐anyag kibocsátás, környezetterhelés  csökkentése, levegőtisztaság védelem  Fenntartható erőforrás‐gazdálkodás,  energiahatékony városüzemeltetés 

Együttműködés ösztönzése az oktatási  intézmények és a gazdasági szereplők között 

T11  T12  T13 

T15 

T16 

Egészségügyi és szociális ellátó és támogató  T17  rendszerek fejlesztése, a társadalmi  integráció elősegítése  A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés  T18  feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a  társadalmi kohézió megteremtése  Közbiztonság növelése, a lakossági  biztonságtudat erősítése 

T10 

T14  A környezettudatos szemléletmód erősítése  A város profiljának megfelelő minőségi  oktatás fejlesztése 

T8 

A városi és városkörnyéki zöldterületek,  T9  természeti értékek megóvása, minőségi  fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja  A kulturális örökség megóvása, értékőrző  megújítása 

T5 

T6  K+F+I tevékenységek ösztönzése 

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó  településközpont kialakítása 

T3 

Helyi adottságokra épülő kereskedelem és  T4  szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság  növelése  Vonzó, támogató befektetői környezet  megteremtése 

T2 

T19 

T20  Ár‐ és belvízvédelmi intézkedések fokozása 

ÁTFOGÓ CÉLOK 

            VAS MEGYE  TERÜLETFEJLESZTÉSI  KONCEPCIÓJÁNAK CÉLKITŰZÉSEI  T1 

HORIZONTÁLIS  CÉLOK  SÁRVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJESZTÉSI  STRATÉGIÁJÁNAK STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS  CÉLJAI                               

4.2. táblázat: Vas Megye Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere és az ITS célrendszere közötti kapcsolat (hozzárendelési mátrix) 

3. Munkaerő képzettségi szintjének  növekedése  4. Természeti és kulturális erőforrások  fenntartható hasznosítása  5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes  leszakadásának megakadályozása 

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok  bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe  Korszerű információs és kommunikációs  technológiák (ICT) alkalmazása  1.GAZDASÁG 

1.1.Turizmus‐fejlesztés 

2. ÉPÍTETT‐ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 

1.2. A gazdaság  diverzifikálása  2.1. Tudatos városfejlesztés 

  52 

3. TÁRSADALOM 

2.2. A fenntarthatóság és  környezettudatosság  elvének érvényesítése  3.1. Minőségi  és  versenyképes  tudás  kialakítása és  fenntartása  3.2.Minőségi  közszolgáltatások hoz való  hozzáférés  megteremtése,  egyenlős esélyek  biztosítása  3.3.  Biztonságos  városi  környezet,  összetartó  társadalom  megteremtés e 

1. Foglalkoztatás bővítése                                         

2. A gazdaság teljesítőképességének javítása                                         

                                       

                                       

                                       

Fenntartható környezet és tájhasználat                                         

Barnamezős területek hasznosítása                                         

                                       

                                       

Sárvár Gazdaságfejlesztési programja  Sárváron az elmúlt 10 évben megvalósult projektek közel fele közvetlenül gazdaságfejlesztési operatív program  támogatásával  valósult  meg,  de  közvetve  számos  projekt  szolgált  gazdaságfejlesztési  célokat,  részben  az  idegenforgalom  (szálláshely  és  szolgáltatásfejlesztések),  részben  a  város  elérhetőségét,  közlekedési  infrastruktúrájának  javítását  célozva.  A  város  gazdaságfejlesztési  sikereit  többek  között  a  jól  meghatározott  fejlesztési irányoknak és gazdaságfejlesztési programjának köszönheti. Sárvár gazdaságfejlesztési programjának  felülvizsgálata  jelenleg  folyamatban  van.  A  felülvizsgálat  a  város  eddigi  sikeres  gazdaságfejlesztési  útját  folytatva nem csak a város, hanem a megye és a kistérség fejlesztési szándékait, valamint a stratégia javaslatait,  célkitűzéseit figyelembe véve kerül aktualizálásra. 

 

53 

4.2.

A stratégia belső összefüggései 

Az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégia  elkészítésénél  elsődleges  szempont  volt  a  már  fent  ismertetett  magasabb,  illetve  települési  szintű  tervekhez  és  ágazati  dokumentumokhoz  való  illeszkedés.  Mindemellett  a  stratégia  célrendszere  –  a  célok  elérése  érdekében  megfogalmazott  projektek  és  beavatkozások  –  teljes  mértékben a helyzetelemzésben feltárt erősségekre építve, a beazonosított problémák megoldását célozzák. A  városrészi  szintű  beavatkozások  egymást  erősítve  járulnak  hozzá  a  stratégia  tematikus  céljainak  megvalósításához. A város stratégiájában megfogalmazott valamennyi prioritás a sárvári lakosság egészségének  és életminőségének javítását szolgálja.  Az egyes ágazati célok egymásra gyakorolt hatásai a valóságban nehezen szétválaszthatók. Az egyes tematikus  célokhoz rendelt beavatkozások hatása több területen egyszerre is jelentkezhet. A humánerőforrás erősítése  érdekében  tervezett  oktatási,  szociális  és  egészségügyi,  valamint  sport  és  szabadidős  tevékenységek  kiszolgálása  céljából  tervezett  infrastrukturális  fejlesztések,  a  városi  szolgáltatások,  vagy  a  kulturális  infrastruktúra fejlesztése gazdaságélénkítő hatásuk mellett legtöbb esetben az épített és természeti környezet  fejlesztésein keresztül realizálódnak. A műszaki infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések társadalmi hatása (a  lakosság  életminőségének  javítása)  mellett  a  város  megközelíthetőségének  és  térségi  kapcsolatainak  erősítésével  lehetőség  nyílik  a  város  gazdasági  potenciáljának  további  kiaknázására.  Környezetvédelmi  szempontból  valamennyi  eszköz  közvetlen  városfejlesztési  tevékenységet  jelent,  amely  a  környezetbarát  technológiák  elterjesztésén,  a  barnamezős  területek  rehabilitációján,  a  zöldterületek  és  a  konkrét  városrehabilitációs projekteken keresztül egyaránt támogatja a városfejlesztései célok elérését.  A városfejlesztés sikeressége a legnagyobb mértékben az integrált szemléletmód megfelelő érvényesítésétől  függ.  Vagyis  attól,  hogy  a döntéshozók, beruházók  és  tervezők  képesek‐e  saját céljaikon,  érdekeiken  túllépve  megteremteni a projekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet, vagyis  az integrált városfejlesztés optimális feltételeit.  Az alábbi táblázat az ITS tematikus céljai közötti kapcsolatokat szemlélteti annak tükrében, hogy az egyes célok  eléréséhez szükséges – indikatív – beavatkozások mely további célok teljesüléséhez járulnak hozzá.   

54 

A stratégiai és tematikus célok közötti kapcsolat bemutatása – hozzárendelési mátrix  1.GAZDASÁG 

1.2. A gazdaság  diverzifikálása 

Új turisztikai kínálati elemek létesítése,  attrakcióbővítés 

Helyi adottságokra épülő kereskedelem és  T4  szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság  növelése 

Vonzó, támogató befektetői környezet  megteremtése 

Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése,  T7  területi kohézió megteremtése a  városrészek között 

A beépítetlen területekkel való takarékos  bánásmód 

Káros‐anyag kibocsátás, környezetterhelés  csökkentése, levegőtisztaság védelem 

Fenntartható erőforrás‐gazdálkodás,  energiahatékony városüzemeltetés 

Együttműködés ösztönzése az oktatási  intézmények és a gazdasági szereplők között 

T10 

T11 

T12 

T13 

T14  A környezettudatos szemléletmód erősítése 

A város profiljának megfelelő minőségi  oktatás fejlesztése 

T8 

A városi és városkörnyéki zöldterületek,  T9  természeti értékek megóvása, minőségi  fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja 

A kulturális örökség megóvása, értékőrző  megújítása 

T5 

T6  K+F+I tevékenységek ösztönzése 

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó  településközpont kialakítása 

T3 

T15 

T16 

Egészségügyi és szociális ellátó és támogató  T17  rendszerek fejlesztése, a társadalmi  integráció elősegítése 

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés  T18  feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a  társadalmi kohézió megteremtése 

T19 

T20  Ár‐ és belvízvédelmi intézkedések fokozása 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T2 

A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T3 

Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T4 

Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés,  foglalkoztatottság növelése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T5 

Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T6 

K+F+I tevékenységek ösztönzése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T8  2.1. Tudatos városfejlesztés  T9 

Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió  megteremtése a városrészek között  Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont  kialakítása  A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek  megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja 

Közbiztonság növelése, a lakossági  biztonságtudat erősítése 

A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek  bővítése  T2 

3.3. Biztonságos  városi környezet,  összetartó  társadalom  megteremtése 

Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése,  üdülőhelyi imázs erősítése 

1. GAZDASÁG  2. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET  3. TÁRSADALOM 

2.1. Tudatos városfejlesztés 

3.2.Minőségi  közszolgáltatásokh oz való hozzáférés  megteremtése,  egyenlős esélyek  biztosítása 

Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs  erősítése 

T7 

2.2. A fenntarthatóság és  környezettudatosság elvének  érvényesítése 

2.2. A fenntarthatóság és  környezettudatosság elvének  érvényesítése 

3.1. Minőségi és  versenyképes tudás  kialakítása és  fenntartása 

T1 

SÁRVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK  STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLJAI 

1.2. A gazdaság diverzifikálása 

3. TÁRSADALOM 

T1 

1.1.Turizmus‐fejlesztés 

1.1.Turizmus‐fejlesztés 

2. ÉPÍTETT‐ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 

T10 

A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T11 

A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T12  T13 

Káros‐anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése,  levegőtisztaság védelem  Fenntartható erőforrás‐gazdálkodás, energiahatékony  városüzemeltetés 

T14 

A környezettudatos szemléletmód erősítése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T15 

A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T16 

Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a  gazdasági szereplők között 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.Minőségi közszolgáltatásokhoz  való hozzáférés megteremtése,  egyenlős esélyek biztosítása 

T17 

Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek  fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T18 

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása,  egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.3. Biztonságos városi környezet,  összetartó társadalom  megteremtése 

T19 

Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T20 

Ár‐ és belvízvédelmi intézkedések fokozása 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1. Minőségi és versenyképes  tudás kialakítása és fenntartása 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Erős kapcsolat 

 

 

55 

Közepes kapcsolat 

 

Gyenge kapcsolat 

5. A STRATÉGIA A MEGVALÓ ÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐ ŐBB KOCKÁ ÁZATAI    os  által  befol yásolható  be első,  illetve  a  város  hatásskörén  kívül  eső  külső  A  stratéggia  megvalósíítását  a  váro tényezőkkből adódó kocckázatok befo olyásolhatják.

  ellett a kockázzati tényezők aalapvetően há árom kategóriiába sorolható ók:  A külső‐belső kockázatok me Mind den  projekteelemre  vonatkkozóan 

1. Fizzikai,  környyezeti 

KOCKÁZATOK K Előkészíttés 

Tervvezési folyama at  elhú úzódása 

Pályyázati forrásokk el nem  nyerrése, folyamatosan  válto ozó tervezési környezet  (Opeeratív Program mok  tartaalma, forráske eret,  szerrvezeti keretekk)  A teervezettnél kissebb  támogatási összeg  meggítélése  2. Pénzzügyi,  gazdaasági 

Meggvalósítás 

Ü Üzemeltetés//Fenntartás 

Terveezési, illetve kivitelezési  A A megvalósítás időbeni csússzása  hibák ból adódó  ( műszaki okokk, időjárás)  baleseetveszélyesség  Nem rrendeltetésszerű  V Vis maior esem mények okozta (pl.  hasznnálatból, szánd dékos  bbalesetből adó ódó) károk  rongáálásból adódó károk  ésből adódó  Forga lomnövekedé megnnövekedett környezeti  ennyezés,  terhellés (zaj, légsze A Az építkezés kkövetkeztében n  m megnövekvő kkörnyezeti terhelés  forgallmi dugó)  Terveezett üzemelte etői struktúra  változzása   A A pályázati források  leehívhatóságának időbeni  ccsúszása 

A A kereslet áltaal generált  m magasabb kiviitelezői árak 

Befeektetői érdeklődés  elmaaradása 

KKivitelező csőd dbe megy 

Hiteelfelvételi prob blémák 

A A hazai és nem mzetgazdasági  hhelyzet romlássa miatt  bbekövetkező ffinanciális  pproblémák 

Az éérintett államigazgatási  szerrvek partnersé égének  hián nya 

A Az érintett állaamigazgatási  sszervek partne erségének hiánya 

Tőkeehiány, önerő ő hiány  miattt elmarat  közsszolgáltatásokk  fejleesztése 

TTöbb projekt p párhuzamos  m megvalósításaa következtébe en  jeelentkező finaanszírozási  pproblémák 

56 

Alacsoony vásárlói, b bérlői  érdekklődés, alacson ny kihasználtsság

Nyertes pályázat esetén a  Építési napló nem megfelelő  szerződéskötés elhúzódása  vezetése 

3. Jogi,  társadalmi,  szervezeti 

Az együttműködés és az  érdekérvényesítési  esélyeinek gyengülése 

Pótmunkák felmerülése 

Engedélyeztetési eljárás  elhúzódása 

Engedélyek kiadásának csúszása,  visszavonása 

Közbeszerzés időbeli  tolódása  Tulajdonjogi problémák  Az Önkormányzat  tevékenységeivel  kapcsolatos lakossági  ellenállás 

Lakosság általi kihasználtság nem  megfelelő 

A beruházó nem a  megállapodásnak megfelelő  módon végzi a kivitelezést 

Jogszabályi változások,  amik hatással vannak a  projektek költségvetésére 

  A  fent  bemutatott  kockázatok  különböző  mértékben  befolyásolhatják  a  stratégia  céljainak  megvalósulását,  valamint azok bekövetkezésének valószínűsége is változó. Ezek figyelembevételével kell az Önkormányzatnak a  szükséges intézkedéseket megtennie a kockázatok elkerülése érdekében. 

57 

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE  6.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati  tevékenységek  Az  Önkormányzatnak  a  stratégiában  rögzített  célok  megvalósítása  érdekében  a  fejlesztési  és  beruházási  tevékenységek mellett további, nem beruházási jellegű tevékenységeket is folytatnia kell. Ilyen tevékenységek  többek között az önkormányzat:   településfejlesztési,   gazdaságfejlesztési,   foglalkoztatáspolitikai,   lakás‐ és helyiséggazdálkodási,   intézmény‐fenntartási,   valamint energiagazdálkodási tevékenységei.    A  város  fejlődését  és  a  lakosok  életminőségét  a  környezet  fizikai  megváltoztatásán  túl  több  más  tényező  is  befolyásolja  (pl.:  egy  intézmény  fejlesztésénél  nem  elegendő  csupán  a  létesítmény  felújítása,  új  eszközök  beszerzése, hanem szükséges annak fenntartható és szakszerű működtetése).  Ilyen tényezők többek között:   a helyi szabályozás  − építésügyi szabályozás  − a  településképet/élhetőséget  befolyásoló  szabályozás  (közterületi  szabályozás,  belvárosi  üzletporták/cégérek egységes szabályozása, terasz‐kihelyezések koordinálása)  − tulajdonjog,  használati  jog  kezelése  (fejlesztéssel  érintett  területek  tulajdonviszonyainak  tisztázása)  − a  megfelelő  közbiztonság  és  nyugalom  érdekében  tett  szabályozási  lépések  (pl.  vendéglátóhelyek nyitva tartása)  − speciális területek szabályozása (pl. környezettudatos hulladékgazdálkodás – jogi keretek)   a közszolgáltatások minősége (oktatás és képzés minősége, szakképzett munkaerő)   a megfelelő szervezeti keretek biztosítása (színvonal, hatékonyság)   a  megfelelő  adózási  és  finanszírozási  környezet  megteremtése  (adható  kedvezmények  vizsgálata,  helyi adók mértéke, adható támogatások, befektetés‐ösztönzés)   együttműködés a város számára stratégiai fontosságú ágazatokat működtető partnerekkel, gazdasági  szereplőkkel, valamint az állami közszolgáltatásokat biztosító szervezetekkel (pl. KLIK)   bizalom  a  városvezetés  és  a  lakosság,  valamint  a  vállalkozások/befektetők  között  (pl.  folyamatos  tájékoztatás a városfejlesztési elképzeléseiről, illetve tevékenységeiről)   tudatos  gondolkodásmód  a  lakosság  részéről  (környezettudatosság,  szolidaritás  –  programok  szervezése)   a megfelelő kommunikációs – város‐ és térségmarketing – tevékenység (turisztikai brand, fesztiválok,  programok megrendezése, hálózatépítés, kommunikációs felületek biztosítása)   településközi  koordináció  –  a  külső  szereplők  tevékenységeinek  összehangolása  a  város  érdekeivel,  illetve befogadó attitűd a külső igények tekintetében.   

6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti  kereteinek meghatározása  Az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégia  megvalósításának  legfontosabb  szereplője  maga  Sárvár  Önkormányzata  és  annak  munkaszervezete.  A  stratégia  sokrétűségéből  adódóan  a  Polgármesteri  Hivatal  valamennyi Irodája érintett az előkészítési és megvalósítási feladatokban.  A helyi településfejlesztési tevékenység irányításának legfelső szintjét a polgármester és az alpolgármester látja  el.  A  városfejlesztéssel  kapcsolatos  döntéshozói  tevékenységeket  a  Képviselőtestület  és  –  a  három  szakbizottság közül – a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság látja el. 

58 

A  koordináló  és  projektmenedzsment  jellegű,  valamint  a  településfejlesztéssel  és  üzemeltetéssel  kapcsolatos  operatív  feladatokat  a  legtöbb  esetben  a  –  Polgármesteri  Hivatal  három  irodája  közül  –  a  Gazdasági  és  Városfejlesztési  Iroda  látja  el.  A  Humánpolitikai  Iroda  az  oktatási,  sport  és  szociális  jellegű  projektekben,  a  turisztikai és kulturális projektekben valamint a városmarketing területén vállal szakmai irányító, illetve részben  projekt  lebonyolító  szerepet.  A  fejlesztések  forrását  biztosító  helyi  adóbevételek  megteremtésében  (beszedésében) a Hatósági Iroda működik közre.  A  városnak  külön  városfejlesztési  céllal  létrehozott  városfejlesztő  társasága,  projektcége  nincs.  A  településfejlesztési tevékenységet a hivatali és önkormányzati apparátus, valamint a városüzemeltetést ellátó  önkormányzati  társaság  végzi.  Az  Önkormányzat  egyes  projektek  lebonyolítására  célzottan  külső  szakértőket  von be.  A  kisebb  helyi  turisztikai  szolgáltatók  bevonására,  aktivizálására  2011  nyarán  megalakult  a  Sárvári  Turisztikai  Egyesület. Ezt követően a város Képviselő testületének elhatározása alapján megalapították a Sárvári Tourist &  TDM Nonprofit Kft‐t. A társaság tagjai az Önkormányzat, a Danubius, a Park Inn és a Spirit szállodák, a Sárvári  Turisztikai Egyesület, valamint a Sárvári Gyógy‐ és Wellnessfürdő.   

6.3.

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok 

A  fejlesztések  előkészítése  során  a  Vas  Megyei  Önkormányzat  a  saját  kompetenciájában  törekszik  az  adott  területegység  számára  szükséges  fejlesztési  tevékenységek  összehangolt  tervezésére.  2012.  január  1.  napján  megszűnt a megyei területfejlesztési tanács. A tanács jogutója a területileg érintett megyei önkormányzat lett.  Ezzel  a  megyei  önkormányzat  feladatkörébe  került  a  települési  önkormányzatok,  a  területi  államigazgatási  szervek,  valamint  a  civil  és  szakmai  szervezetek  irányában  fennálló  (hazai  és  nemzetközi)  együttműködés  irányítása,  elősegítése.  Továbbá  a  megyei  önkormányzat  vette  át  a  kormányzat,  az  önkormányzatok  és  a  gazdasági  szervezetek  fejlesztési  elképzeléseinek  a  megye  területén  belüli  összehangolásával  járó  feladatokat  is.  A megyei önkormányzat területfejlesztéshez és koordinációhoz kapcsolódó fontosabb feladatai:        

részt  vesz  az  országos,  valamint  a  megyét  érintő  ágazati  fejlesztési  koncepciók  és  programok  kidolgozásában, véleményezésében, nyomon követi azok kidolgozását,  véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,  részt  vesz  a  határ  menti  megyék  határon  átnyúló  nemzetközi  fejlesztési  programjainak  tervezésében,  kidolgozásában,  dönt  a  hatáskörébe  utalt  fejlesztési  források  felhasználásáról,  közreműködik  a  területi  operatív  programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában,  a  megye  gazdaságának  és  foglalkoztatásának  fellendítése  érdekében  gazdaságfejlesztési,  befektetés‐ ösztönző tevékenységet lát el,   segíti a települési és térségi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak tevékenységét,  működtetik  a  területi  információs  rendszert,  aminek  részeként  adatot  szolgáltatnák  a  megyei  vagy  az  alatti területi szinten megvalósuló fejlesztések megalapozásához. 

2012. január 1‐től új szervezeti formaként megjelent a megyei területfejlesztési konzultációs fórum. A 4 tagú  fórum  fele‐fele  arányban  a  megyei  közgyűlési  és  a  megyei  jogú  városi  küldöttekből  áll  össze.  A  fórum  előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztési ügyeiben, külön munkaszervezete nincs, titkársági  feladatait a Megyei Önkormányzati Hivatal látja el.  Sárvár kistérségi központ szerepköréből adódóan a térségi alapfeladatokat a város látja el. A kistérség egységes  fejlődéséhez  elengedhetetlen,  hogy  a  térség  képessé  váljon  arra,  hogy  problémáit  és  szükségleteit  közösen  tudja megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká alakítsa. Sárvár város jelen stratégiai dokumentuma  összehangoltan,  a  kölcsönös  egymásrautaltság  felismerésével  és  az  együttműködés  további  erősítésének  szándékával készült. A kistérség szervezeti keretei (Sárvár és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás) biztosítják a  hatékony együttműködést.   

 

59 

Együttműködési területek, javaslatok               

a települési önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése  térségi kohézió erősítése a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével (pl.: az alárendelt közlekedési utak és  mezőgazdasági utak állapotának javítása)  intézményfejlesztések térségi szintű összehangolása (egészségügyi‐ és szociális ellátás, oktatás terén)  idegenforgalom  –  térségi  szintű  programkínálat  és  attrakcióbővítés  (pl.  egységes  térségi  arculat,  turisztikai  menedzsment,  kistérségi  marketing  tevékenység,  attrakciók  egymásba  fűzése,  vendégváró  és marasztaló események térségbe vonzása)  környezettudatos szemléletformáló tevékenységek kistérségi szinten  kistérségi helyi termelők támogatása, termékeik feldolgozása és helyi termelői piacok létesítése  együttműködés megújuló energiák hasznosítása terén (ki és mit termel, a piacra jutás megszervezése)  regionális és kistérségi kerékpárút‐hálózat fejlesztése  falusi  turizmus  fejlesztése  (specifikus  helyszínek  és  lehetőségek  beazonosítása,  a  települések  közötti  versenyhelyzet kialakulásának minimalizálása, „együtt előre”)  közszolgáltatások fejlesztése terén – oktatások, tanfolyamok szervezése, idegen nyelvű képzés  kistérségi identitástudat növelése (pl. civil szervezetek hálózatosodásának elősegítése, kistérségi közös  hagyományőrző tevékenységek)  szoros együttműködés a természeti környezet védelme terén  együttműködés a közbiztonság, bűnmegelőzés terén  pályázatfigyelő „rendszer”, tájékoztató fórum 

Az együttműködéshez szükséges a térségi szinten jelentkező fejlesztési igények, projektjavaslatok ismerete és  számbavétele,  valamint  a  folyamatos  egyeztetés  és  tájékoztatás  a  tervezett  vagy  éppen  megvalósuló  fejlesztésekről.  A  közös  érdekű  fejlesztések  megvalósításakor  létrejövő  együttműködések  olyan  többleterőt  jelenthetnek a térség számára, amely a további fejlődés mozgatórugójává válhat.  Sárvár  fejlesztési  elképzeléseinek  kidolgozásakor  és  megvalósításakor  a  fent  leírt  –  térségi  szintű  –  együttműködéseken  túl  rendkívüli  jelentőséggel  bír  a  helyi  társadalmi  és  gazdasági  szereplők  bevonása  a  folyamatokba,  a  partnerek  folyamatos  tájékoztatása,  a  javaslatok  és  igények  befogadása.  Elengedhetetlen  az  Önkormányzat és a partnerek közötti intenzív kommunikáció és a résztvevők aktív támogató közreműködése. 

 

60 

6.4.

Monitoring rendszer kialakítása 

6.4.1. A monitoring rendszer feladata és módszertana  A monitoring rendszer egy folyamatos adatgyűjtésen alapuló ellenőrző tevékenység annak érdekében, hogy az  Önkormányzat információkhoz jusson az adott tevékenységek – jelen esetben a fejlesztési dokumentumaiban  foglalt  célkitűzések,  és  projektek  megvalósításával  –  kapcsolatban,  és  szükség  esetén,  akár  menet  közben  is  befolyásolhassa azok alakulását. A monitoring lényege az információk folyamatos visszacsatolása, és beépítése  az éppen aktuális elemek, projektek, programok végrehajtásába.  A monitoring működéséhez először alapadatokat, kiinduló értékeket tartalmazó adatbázis felépítése szükséges.  Az  ITS  egy  integrált  szemléletmódú  dokumentum,  amely  nem  csak  a  projekteket,  hanem  az  egyes  ágazati  célokat és azok összefüggéseit is figyelembe veszi. Ezért a monitoring rendszer mérési alapja nem kizárólag a  projektek  megvalósulása,  hanem  az  egyes  célok  teljesülése.  A  rendszer  hatékony  működéséhez  elengedhetetlen egy szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. A mérés alapja a kiinduló évben  meghatározott  bázis  érték,  melyhez  a  program  végére  elérendő  célértéket  kell  meghatározni.  A  bázisérték  meghatározására  elsősorban  szükséges  az  adatbázis  kiépítése,  az  alapadatok  beszerzése  majd  az  évenkénti  felülvizsgálatokhoz szükséges adatszolgáltatási rendszer kiépítése. A célértékek és az indikátorok pontosan csak  akkor azonosíthatók és számszerűsíthetők, amennyiben az operatív programcsomagok véglegesen elfogadásra  kerülnek,  illetve  a  projektek  műszaki  és  tartalmi  előkészítettsége  eljut  arra  a  szintre,  hogy  a  hozzájuk  kapcsolódó  indikátorok  mérhetők  legyenek.  Amíg  ezen  feltételek  nem  teljesülnek,  addig  elsősorban  az  alapelvek tisztázására és javasolt monitoring mutatók meghatározására kerülhet sor. 

6.4.2. A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása  A monitoring rendszer működtetési mechanizmusa az EU‐s társfinanszírozású projektek esetében a közösségi  és a hazai jogszabályoknak megfelelően történik. A monitoring tevékenység alapvetően az Önkormányzat belső  feladata,  és  a  végrehajtásért  felelős  szervezeti  egység  felelősségi  körébe  tartozik.  A  314/2012.  (XI.  8.)  Korm.  rendelet  5.  pontjában  meghatározottak  alapján  a  stratégia  készítése  során  –  a  kormányrendelet  1.  mellékletében  meghatározott  tartalmi  követelmények  alapján  –  készült  megalapozó  vizsgálatokat  szükség  szerint aktualizálni kell. A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselőtestülete  évente dönt. A kormányrendelet előírja a stratégia legalább négyévente történő ellenőrzését is, amely során az  önkormányzat  dönt  arról,  hogy  továbbra  is  változatlan  tartalommal  alkalmazza,  módosítja,  vagy  új  dokumentumot  készít.  Az  időközi  értékelésből  származó  javaslatok  beépülhetnek  az  aktuális  programok  végrehajtásába. 

6.4.3. Javasolt indikátorkészlet meghatározása   Az integrált stratégia nem csak a projektek szintjére, hanem az ágazati célokat is figyelembe véve a nagyobb  léptékű összefüggésekre is koncentrál, ezért a mérés alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az  egyes célok teljesülése. Az ITS készítésének jelen fázisában – végleges operatív programok és kidolgozott tervek  hiányában,  a  stratégiában  rögzített  projektek  és  fejlesztések  ismeretében  –  az  egyes  tematikus  célok  teljesülését  mérő  javasolt  indikátorkészlet1  kerül  meghatározásra,  amely  megfelelő  alapul  szolgál  a  végleges  monitoring rendszer kidolgozásához.       

1

Az ITS indikátorkészletének meghatározása az alábbi európai uniós dokumentumok figyelembe vételével történt:  − − − −

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA)  Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU RENDELETE az Európai Szociális Alapról (ESZA)  The  Programming  Period  2014‐2020  –  Guidance  Document  on  Monitoring  and  Evaluation  –  European  Regional  Development Fund and Cohesion Fund – Concepts and Recommendations  Széchenyi 2020 ROP indikátor adatlapok 

61 

 

1.1. Turizmus‐fejlesztés  1.2. A gazdaság diverzifikálása 

1. GAZDASÁG 

AZ ITS STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI 

T1 

T2 

T3 

T4 

T5 

T6 

Indikátor neve 

Termál és gyógyfürdőkben a támogatás  eredményeként kialakított új gyógyászati és  Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése,  rekreációs szolgáltatások száma  üdülőhelyi imázs erősítése  Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött  vendégéjszakák száma (külföldi+belföldi)  A sportolási célú rendezett területek nagysága A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek  A rendszeresen sportoló lakosság részaránya  bővítése  A természeti és a kulturális örökségnek, illetve  látványosságnak minősülő támogatott  Új turisztikai kínálati elemek létesítése,  helyszíneken látogatások várható számának  attrakcióbővítés  növekedése  Támogatott turisztikai attrakció árbevétele  Foglalkoztatottak száma (15‐64 éves) a  Helyi adottságokra épülő kereskedelem és  közszféra adatai nélkül  szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság  KKV‐k által előállított bruttó hozzáadott érték  növelése  növekedése  Ipari parkba, ipari területre újonnan  betelepült vállalkozások száma  Vonzó, támogató befektetői környezet  A foglalkoztatás növekedése a támogatott  megteremtése  vállalkozásoknál  K+F+I területén az oktatási intézményekkel  együttműködő vállalkozások száma  K+F+I tevékenységek ösztönzése  Beszerzett új nagyértékű eszközök, műszerek  száma 

62 

Indikátor  típusa 

Mértékegység 

Tervezett  változás 

kimeneti 

db 

növekszik 

eredmény 

db 

növekszik 

eredmény

2

m

növekszik 

eredmény 

% 

növekszik 

eredmény 

látogatás/év 

növekszik 

kimeneti

Ft

növekszik 

eredmény 

ezer fő 

növekszik 

eredmény 

mrd Ft 

növekszik 

eredmény 

db 

növekszik 

eredmény 

teljesmunkaidő‐ egyenérték 

növekszik 

eredmény 

vállalkozás 

növekszik 

kimeneti 

db 

növekszik 

2.1. Tudatos városfejlesztés 

Indikátor neve 

T7 

Városi és várostérségi kapcsolatok  Helyi térségi együttműködésbe bevont résztvevők száma  erősítése, területi kohézió  megteremtése a városrészek között  Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza 

T8 

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is  vonzó településközpont kialakítása 

T9 

A városi és városkörnyéki  zöldterületek, természeti értékek  megóvása, minőségi fejlesztése, a  sérült környezet rehabilitációja 

A kulturális örökség megóvása,  T10  értékőrző megújítása 

2.2. A fenntarthatóság és  környezettudatosság elvének  érvényesítése 

2. ÉPÍTETT‐ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 

AZ ITS STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI 

A beépítetlen területekkel való  T11  takarékos bánásmód  Káros‐anyag kibocsátás,  T12  környezetterhelés csökkentése,  levegőtisztaság védelem  Fenntartható erőforrás‐ T13  gazdálkodás, energiahatékony  városüzemeltetés  A környezettudatos szemléletmód  T14  erősítése 

Indikátor  típusa 

Mérték‐ egység 

Tervezett  változás 

eredmény 

db 

növekszik 

kimeneti 

km  pontérték  (1‐10) 

növekszik  növekszik 

Elégedettség a települési környezet minőségével 

eredmény 

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek 

eredmény 

m2 

növekszik 

kimeneti 

látogatás/év 

növekszik 

eredmény 

pontérték  (1‐10) 

növekszik 

kimeneti 

látogatás/év 

növekszik 

kimeneti eredmény 

db ha 

növekszik  növekszik 

kimeneti 

m2 

növekszik 

eredmény 

% 

növekszik 

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak  minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának  növekedése  A közösségi, szabadidős közszolgáltatást nyújtó terekkel és  létesítményekkel való lakossági elégedettség  A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak  minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának  növekedése  Felújított védett épületek (helyi védett és műemlék) száma Funkcióváltással felújított barnamezős területek nagysága  A korábban felhagyott, a fejlesztés nyomán újrahasznosított  ingatlanok területe  Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros  vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya 

eredmény

tonna CO2‐ egyenérték  PJ

növekszik 

eredmény 

PJ/év 

növekszik 

eredmény 

szervezet 

növekszik 

eredmény 

szervezet 

növekszik 

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése 

kimeneti 

A középületek éves elsődleges energia‐fogyasztásának csökkenése A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes  bruttó energia‐fogyasztáson belül  A szemléletformáló tevékenységekben együttműködő szervezetek  száma  A hatékony energiafelhasználásra irányuló programokon résztvevők  száma 

63 

növekszik 

3.2.Minőségi  közszolgáltatásokhoz  való hozzáférés  megteremtése,  egyenlős esélyek  biztosítása  3.3. Biztonságos  városi környezet,  összetartó  társadalom  megteremtése 

3. TÁRSADALOM 

3.1. Minőségi és  versenyképes tudás  kialakítása és  fenntartása 

AZ ITS STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI 

Indikátor neve 

Fejlesztett nevelési‐oktatási  intézményekben tanuló diákok száma  A közoktatási intézmények fejlesztéssel  érintett telephelyeinek száma  Az oktatási intézményekkel együttműködő  Együttműködés ösztönzése az oktatási  vállalkozások száma  T16  intézmények és a gazdasági szereplők  Az együttműködési programokba bevont  között  diákok száma  Támogatott gyermekgondozási és oktatási  Egészségügyi és szociális ellátó és  intézmények kapacitása  T17  támogató rendszerek fejlesztése, a  Jobb egészségügyi szolgáltatásokban  társadalmi integráció elősegítése  részesülő lakosság  A fejlesztés nyomán újonnan kialakított  A közszolgáltatásokhoz való  közösségi szolgáltatások száma a projektek  hozzáférés feltételeinek javítása,  T18  egyenlő esélyek és a társadalmi  által érintett területeken  kohézió megteremtése  Támogatott civil szervezetek száma Közlekedési balesetek számának csökkenése Közbiztonság növelése, a lakossági  Bűnmegelőzési előadásokkal elért  T19  biztonságtudat erősítése   gyermekek száma  Árvízvédelmi intézkedéseket élvező  lakosság  Ár‐ és belvízvédelmi intézkedések  T20  fokozása  Bel‐és csapadékvíz‐védelmi létesítmények  hossza  A város profiljának megfelelő  T15  minőségi oktatás fejlesztése 

 

64 

Indikátor  típusa 

Mérték‐ egység 

Tervezett  változás 

eredmény 

fő 

növekszik 

kimeneti 

db 

növekszik 

eredmény 

vállalkozás 

növekszik 

eredmény 

fő 

növekszik 

kimeneti 

fő 

növekszik 

eredmény 

fő 

növekszik 

eredmény 

db 

növekszik 

kimeneti eredmény

db db

növekszik  csökken 

eredmény 

fő 

növekszik 

eredmény 

fő 

növekszik 

kimeneti 

m 

növekszik 

1. MELLÉKLET  TEMATIKUS CÉLTERÜLETEK ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOK 

Tervez‐ hető  alap 

Várható  támogatási  keret 

ERFA 

GINOP 

ERFA 

GINOP 

ERFA 

GINOP 

ESZA 

GINOP 

Az ITS kapcsolódó fejlesztési szándékai,  beavatkozások, tevékenységek 

1. A kutatás, a technológia fejlesztés és az innováció megerősítése 1.1 

1.2 

1.3 

1.4 

A kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére  irányuló  kapacitás  megerősítése  és  különösen  az  európai  érdekeltségű  kompetenciaközpontok támogatása  A vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási  intézmények  egymás  közötti  kapcsolatainak  és  szinergiáinak  kialakításának  támogatása,  különösen  a  termék‐  és  szolgáltatásfejlesztés  elősegítése,  technológiaátadás,  szociális  innováció  és  közszolgálati  alkalmazások,  keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció  által  A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési  intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás  támogatása, az általános célú technológiák terjesztése  A  kutatás,  a  technológiai  fejlődés  és  az  innováció  ösztönzése  posztgraduális  képzések  kidolgozása,  kutató  képzési  programok,  valamint  a  felsőoktatási  intézmények,  kutató‐  és  technológiai  központok  és  vállalkozások  közötti  hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén 

• gazdaság diverzifikálása – K+F+I tevékenységek ösztönzése  • K+F és Innovációs infrastrukturális fejlesztések az Erdészeti  Tudományos Intézet területén  • ipari parki szolgáltatásfejlesztés  • új kút fúrása, gyógyvíz bázisú termékek előállítása  • a város profiljának (elsősorban idegenforgalom, gyógyászat  terén) megfelelő oktatásfejlesztés  • együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és  gazdasági szereplők között 

2. Az IKT‐hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 2.1  2.2  2.3 

2.4 

A  szélessáv‐kiépítés  kiterjesztése  és  nagy  sebességű  hálózatok  kiépítése,  továbbá  feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében  Az  IKT‐termékek  és  szolgáltatások,  az  e‐kereskedelem  továbbfejlesztése  és  az  IKT  iránti kereslet fokozása  Az  e‐kormányzás,  az  e‐tanulás,  az e‐befogadás, e‐kultúra és az  e‐egészségügy IKT‐ alkalmazásainak megerősítése  Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a  technológiák használatának és  minőségének fokozása a digitális jártasság és az e‐ tanulás  fejlesztése,  valamint  a  digitális  társadalmi  befogadással,  a  digitális  jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 

ERFA 

GINOP 

ERFA 

GINOP 

ERFA 

GINOP 

ESZA 

GINOP 

ERFA 

GINOP 

ERFA 

GINOP 

• a város és térség turisztikai kohézióját elősegítő  hálózatfejlesztési tevékenységek   • a lakosság hozzáférési lehetőségének javítása  • informatikai szolgáltatások fejlesztése (internet sávszélesség,  honlap kezelhetősége, dokumentumokhoz való hozzáférés  javítása)  • tanácsadási rendszer működtetése   

3. A KKV‐k versenyképességének fokozása 3.1  3.2 

A  vállalkozói  szellem  előmozdítása,  különösen  az  új  ötletek  gazdasági  hasznosításának  megkönnyítésével,  valamint  új  cégek  alapításának  ösztönzésével,  beleértve az üzleti inkubációt  KKV‐k  számára  új  vállalati  modell  kidolgozása  és  megvalósítása,  elsősorban  a  nemzetközivé válás céljával  65 

• a KKV‐k, a helyi gazdasági szereplők intenzív bevonása a  gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése érdekében  • helyi termelői piac – térségi termelői piac‐lánc, a minőségi  élelmiszer értékesítés helyszínének megteremtése  • a közvetlen kapcsolat megteremtése a termelő és a vásárló 

3.3  3.4  3.5 

A  termék‐  és  szolgáltatásfejlesztésre  irányuló  korszerű  kapacitások  támogatása,  létrehozása  A KKV‐k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében  A  kis‐  és  középvállalkozások  versenyképességének  növelése  a  vállalkozások  és  munkavállalók  alkalmazkodóképességének  elősegítése  és  a  humántőke‐ beruházások növelése révén 

ERFA 

GINOP 

ERFA 

GINOP 

ESZA 

GINOP 

között • KKV‐k és a nagyvállalatok közötti együttműködések erősítése –  új befektetők vonzása  • képzési és együttműködési programok  • helyi adottságokra épülő oktatásfejlesztése 

4. Az alacsony szén‐dioxid‐kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban  4.1  4.2  4.3  4.4 

4.5 

4.6  4.7 

4.8 

Megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása 

ERFA, KA 

A  vállalkozásokban  az  energiahatékonyság  és  a  megújuló  energia  használatának  elősegítése  Az  infrastrukturális  létesítményekben,  beleértve  a  közcélú  épületeket  és  a  lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása  Alacsony  és  közepes  feszültségű  intelligens  elosztórendszerek  fejlesztése  és  megvalósítása  Minden  típusú  területi  egységben,  különösen  a  városokban  alacsony  szén‐dioxid‐ kibocsátású  fejlesztési  stratégiák  támogatása,  beleértve  a  fenntartható  városi  mobilitás  előmozdítását  és  a  releváns  adaptációs  intézkedések  negatív  hatásainak  enyhítését  Alacsony  szén‐dioxid‐termelésű  technológiák  kutatásának,  innovációjának  és  átvételének előmozdítása  Magas hatékonyságú hő‐ és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos  hő keresleten alapulva  A  kis  szén‐dioxid‐kibocsátású,  az  éghajlatváltozás  hatásaival  szemben  ellenállóképes,  erőforrás‐hatékony  és  környezeti  szempontból  fenntartható  gazdaságra  való  áttérés  támogatása  az  oktatási  és  képzési  rendszerek  reformja,  a  készségek és képesítések munkerőpiaci  igényekhez való  igazítása, a munkavállalók  képzési  szintjének  emelése,  valamint  a  környezettel  és  energiával  foglalkozó  ágazatokban történő munkahelyteremtés révén 

ERFA, KA 

GINOP. TOP,  KEHOP  GINOP, TOP,  KEHOP 

ERFA, KA 

GINOP, TOP,  KEHOP 

ERFA, KA 

TOP, KEHOP 

ERFA, KA 

TOP, KEHOP,  IKOP 

ERFA 

GINOP, TOP,  KEHOP 

ERFA 

  TOP, KEHOP 

ESZA 

TOP, KEHOP 

• megújuló energiák használatának ösztönzése – tájékoztatási  rendszer a lakosság és a gazdasági szereplők számára egyaránt,  szemléletformáló programok  • épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben  (Nádasdy‐vár, orvosi rendelők, óvodák, Sárvár fürdő területén)  • Lakóházak energetikai célú felújítása (paneles és téglablokk  épületek hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés)  a lakóközösséggel együttműködve  • Közösségi közlekedésfejlesztési program ‐ környezetbarát  közlekedési rendszer fejlesztése (gyalogos‐ és kerékpáros utak  kiépítése, korszerű buszok beszerzése)  • környezetbarát közműrendszerek kialakítása – Sárvár  közvilágításának energetikai korszerűsítése  • a városi klímatudatos alakítása: városi zöldterületek megóvása  fejlesztése, vízpartok revitalizációja és bekapcsolása a város  zöldfelületi rendszerébe (Zöldfelület‐fejlesztési program  Sárváron; Vízpartok revitalizációja, minőségi fejlesztése)  • a város levegőjének védelme – átgondolt ipar (Ipari Park, Északi  gazdasági terület) és energetikai fejlesztések; átgondolt  közlekedési fejlesztések  • környezettudatosságra nevelő szemléletformáló  tevékenységek   • beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód  • együttműködési lehetőségek keresése az áramtermelés és  ellátás terén – Ikervári Vízerőmű  • termálvíz másodlagos hasznosításának vizsgálata 

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 5.1 

5.2 

Az  éghajlatváltozáshoz  való  alkalmazkodásra  irányuló  célzott  beruházás  támogatása  Egyedi  kockázatok  kezelésére,  a  katasztrófákkal  szembeni  ellenállóképesség  biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások  elősegítése 

66 

ERFA, KA 

TOP, KEHOP 

ERFA, KA 

TOP, KEHOP 

• árvízvédelmi biztonság fokozása a város teljes területén • roncsolt felületek, tájsebek rehabilitációja  • csapadék‐elvezetési rendszer fejlesztése (Ipari Park –  vízszennyezési problémák kezelése)  • mikroklimatikus hatások biztosítása a városi zöldfelületi  rendszer és a vízpartok fejlesztésén keresztül (pl. Rába part, új  köztemető) 

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 6.1 

A  hulladékgazdálkodási  ágazat  jelentős  beruházási  szükségletének  kielégítése  az  Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 

ERFA, KA 

GINOP, TOP,  KEHOP 

ERFA, KA 

TOP, KEHOP 

ERFA, KA 

KEHOP, GINOP,  TOP 

ERFA, KA 

KEHOP, GINOP,  TOP 

ERFA, KA 

TOP, KEHOP 

A  vízgazdálkodási  ágazat  jelentős  beruházási  igényeinek  kielégítése  az  Unió  környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében  6.2 

A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 

6.3 

6.4 

A biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és‐ helyreállítás, és az  ökoszisztéma‐szolgáltatások  elősegítése,  ideértve  a  NATURA2000‐t  és  a  zöld  infrastruktúrákat is 

A  városi  környezetfejlesztést  célzó  intézkedések,  ideértve  a  rozsdaövezetek  helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is  6.5 

   

67 

• hulladékgazdálkodás és hasznosításra irányuló fejlesztések  (szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése)  • energetikai korszerűsítés – szennyezőanyag kibocsátás  csökkentése (Ipari Park, közintézmények)  • szemléletformáló tevékenységek  • ivóvízkészlet védelme • gyógyvíz védelme  • folyóvizek öntözésre való haszonsítása  • élővizek patakok védelme  • a környezettudatos szemléletmód erősítése  • ártéri gazdálkodás szabályozása – szennyező anyag talajba  jutásának megakadályozása  • természetvédelmi prioritású fejlesztések (Rába part,  Csónakázó‐tó, a Patkó‐tó rehabilitációja, a tórendszer bővítése  nyugati irányba, stb.)  • műemléki területek megóvása, kulturális és turisztikai célú  fejlesztések (Belváros, Hegyközség)  • Védett építészeti értékek megóvása, megújításának ösztönzése  (egykori majorok – Újmajor; Cukorgyári kastély)  • az épített örökség megóvására irányuló szemléletformáló  programok szervezése  • A Nemzeti Ökológiai Hálózat folytonosságának biztosítása és  fejlesztése  • ártéri erdők és növényvilág fokozott védelme (eredeti  természetes növénytársulások – tölgy‐kőris‐szil ligeterdő)  • az ökológiailag sérülékeny területek megóvása  (hulladéklerakás, túlzott beépítés, környezetszennyezés, stb.)  • roncsolt felületek, tájsebek rehabilitációja  • barnamezős területek rehabilitációja – volt cukorgyári  területek  • működő ipari‐gazdasági, városüzemeltetési területek  technológiai korszerűsítése  • környezetbarát közlekedési rendszer‐fejlesztés  • szemléletformáló és nevelési programok 

2. MELLÉKLET  A véleményezési szakasz során beérkezett észrevételek összefoglalása 

Ikervár Község Önkormányzata  9756 Ikervár  Kossuth u. 47.  Ikt.: I/92‐2/2015.  Fehér Ferenc polgármester  Tel:  (95) 490‐001 Közlekedésfejlesztési  Koordinációs Központ  1024 Budapest  Lövőház u. 39.  Ikt.: M‐1/8‐8/2015  Ea: Haraszti Zsuzsa  Tel: 061‐336‐8227

válasz kelt  2015.02.27.

címzett   

2015.02.24. 

799‐23 

799‐24 

Ügyiratszám 

A  településfejlesztési  koncepcióról,  az  integrált  településfejlesztési  stratégiáról  és  a  településrendezési  eszközökről,  valamint  egyes  településrendezési  sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 31. § (1) bekezdésében  meghatározottak alapján lefolytatott államigazgatási eljárás  véleményezési szakaszára beérkezett észrevételek összefoglalása2 és önkormányzati válaszok: 

állásfoglalás  (hozzájárul/nem járul hozzá) 

észrevétel 

válasz 

Az ITS‐ben foglaltakkal egyetértenek, különösen az Ikervár irányába  Egyetért, kifogást nem emel. induló elképzelések és beruházások vonatkozásában.

–

Tájékoztat a fejlesztési javaslatok megvalósítása figyelembe veendő  Kifogást nem emel  előírásokról és dokumentumokról.   

– 

2

 Az összefoglalás csak a tervezés során figyelembe veendő, az alkalmazandó jogszabályokon kívüli további észrevételeket rögzíti. A beérkezett eredeti véleményeket a CD melléklet  „Terviratok” című mappája tartalmazza.  68 

Rendőrkapitányság Sárvár –  Rendészeti Osztály  9600 Sárvár, Ady E. u. 3. Pf.:30  Tel.: 0695/523‐543  Ikt.: 18040/444/2015. ált.  Üi.: Molnár István r. alezredes  osztályvezető 

2015.02.20.  2015.02.23. 

799‐22  799‐21  799‐20 

Győr‐Moson‐Sopron Megyei  Kormányhivatal ‐ Építésügyi és  Örökségvédelmi Hivatal ‐ Állami  Főépítészi Iroda  9021 Győr  Árpád út 32.  Ikt.sz.: GYD‐02/33‐2/2015.  Üi.: Somogyi László  Tel.: 96/507‐234 

Támogatja az anyag elfogadását  –    (Mind a környezetvédelmi, mind a  természetvédelmi célú  intézkedések megvalósításában  Az  alábbi  beavatkozásokkal  javasolja  kiegészíteni  az  A.1.  Nádasdy‐ A javasolt beavatkozásokkal az  az egyesület szívesen  vár és környezete akcióterületen tervezett projekteket:  anyagot kiegészítettük.  közreműködik, akár az  1.4. A Nádasdy‐vár gyalogos hídjának felújítása  előkészítés, akár a megvalósítás  1.5. A Nádasdy‐vár hátsó bejárati útjainak illetve a belső Várkerület  szakaszában.)  járda és útfelújítása  1.5.  A  Várpark  növényállományának  és  gyalogösvényeinek  rekonstrukciója  A „Fürdőnegyed és északi rekreációs zóna” akcióterület elnevezését  A földrajzi elhelyezkedésre utaló –  megtévesztőnek tartja, hiszen az érintett terület a város déli részén  megtévesztő – jelzőt a terület  helyezkedik el.  elnevezéséből töröltük, a térképi  lehatároláson maga a „rekreációs  zóna” jól beazonosítható.  Általánosságban mind a Településfejlesztési Koncepció, mind az ITS  Eltérő véleményt nem fogalmaz  –  szerkezete,  tartalma  pontosan  követi  a  Korm.  rendelet  2.  sz.  meg, kifogást nem emel  mellékletében  rögzítetteket  és  meggyőzően  érzékelteti  a    megalapozó  vizsgálatok,  elemzések  és  értékelések  mélységét  és  „A véglegesített fejlesztési  szakszerűségét.  koncepció megvalósításához, a  Szerencsés,  ha  a  város  fejlesztési  koncepciója  és  annak  operatív  stratégiai célok eléréséhez sok  stratégiája  –  a  településrendezési  tervekre  is  kitekintéssel  –  egy  sikert kívánok.”  „Az  elkészített  dokumentáció  gondosan  előkészített,  jól  felépített,  alapos  munka.  Tartalmazza  mindazokat  a  stratégiai  célkitűzéseket  és tervezett intézkedéseket, amelyek középtávon biztosítani tudják  a város fejlődését.” 

2015.02.26. 

Sárvár Városszépítő Egyesület  9600 Sárvár,   Várkerület 2‐3.  Dr. Kulcsár László elnök  Tel.: 0630‐631‐0665 

ütemben,  koherens  rendszerként  készül  el:  a  nagy  összefüggés  kibontásából  kerülnek  levezetésre  a  taktikai  szintű  döntések  és  a  tényleges operatív lépések.  Dicséretes, hogy az „integrált” jelzőnek értelmet adva a társadalmi,  gazdasági  és  környezeti  szempontok  a  maguk  komplexitásában  és  egymással való sokrétű összefüggésében tekinti, ezzel megalapozva  a kidolgozott dokumentum hatékonyságát és eredményességét.  A  stratégiai  tervezettel  kapcsolatban  észrevételt  nem  tesz,  az  Észrevételt nem tesz  eljárásban a továbbiakban nem kíván részt venni. 

69 

– 

2015.02.20. 

A  megküldött  anyagot  a  Korm.  rendeletnek  megfelelően,  valamint  Támogatja  vasútszakmai  szempontokat  figyelembe  véve  áttanulmányozta,  azt  Észrevételt, javaslatot nem tesz  támogatja, módosító javaslattal, kiegészítéssel nem kíván élni. 

Adatszolgáltatást  (tájékoztatást)  nyújt  a  város  területén  érvényben  Kifogást nem emel  lévő,  talajvédelmi  létesítményekről,  és  részletesen  tájékoztat  az  egyes  akcióterületek  termőföldre  vonatkozó  érintettségéről,  és  a  vonatkozó  jogszabályokról,  amelyeket  a  további  részletes  tervezésnél  (rendezési  tervek,  engedélyezés  tervek,  kiviteli  tervek,  stb. készítésénél) figyelembe kell venni. 

– 

A tervezett módosításokkal, célokkal egyetért 

– 

Kifogást nem emel 

2015.02.18. 

2015.02.10. 

– 

Észrevételt nem tesz, a tervezetet  –  elfogadja 

2015.02.19. 

– 

2015.02.19. 

799‐19  799‐17  799‐16  799‐15  799‐14 

MÁV Pályavasúti Üzemeltetési  Főigazgatóság  Pályavasúti Területi Igazgatóság  Szombathely  9700 Szombathely  Széll Kálmán u. 2.   Ikt.: 10074/2015/MÁV  Ea.: Finta‐Sarkadi Beáta  Tel.: +361‐517‐1532  Nyugat‐Dunántúli  Környezetvédelmi és  Természetvédelmi Felügyelőség  9700 Szombathely  Vörösarty u. 2., 9701 Pf.: 183  Sz.:1247‐1/1/2015  Ea.: Kigyós Attila  Tel: (94) 506‐724  Vas Megyei Kormányhivatal  Növény és Talajvédelmi  Igazgatóság  9762, Tanakajd  Abróczy sétány 2.  Ikt: VAF/TALVO/97‐2/2015.  Üi.: Ágfalvi Miklós  Tel.: (94) 577‐410  Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vas  Megyei Igazgatóság  9700 Szombathely  Március 15. tér 2.  Ikt.: 262‐2/2015.  Üi.: Szakács Gábor – megyei  forgalomtechnikai és kezelői  osztály  Tel.: (94) 819‐510, (94) 504‐000  Vas Megyei Kormányhivatal  Népegészségügyi Szakigazgatási  Szerve  9700 Szombathely, Sugár u. 9.  Ikt.: VAR/088/00209‐2/2015.  Üi.: Takácsné Dankovics Brigitta 

A  tervezet  közegészségügyi  szempontból  megfelelő,  a  Kifogást nem emel, teljes  közegészségügyi  hatóság  hatáskörébe  tartozó  szakkérdések  mértékben támogatja  tekintetében azok megvalósítását teljes mértékben támogatja.  „A  dokumentáció  alapos.  A  város  valamennyi  akcióterületét  –  a  közegészségügyi érdeket is szem előtt tartva – a hely lakosság és a  gyógyfürdő vendégeinek igényei szerint kívánja fejleszteni.” 

70 

 

Az Önkormányzat a  hulladékudvar újbóli létesítését  nem tervezi.  

Vas Megyei Kormányhivatal  Szombathelyi Járási Hivatal  Járási Építésügyi és  Örökségvédelmi Hivatal  9700 Szombathely, Bejczi u. 1‐3.  Ikt.: VA‐06D/EOH/302‐2/2015  Üi.: Bek Tamás / Bodovics László  Jan  Tel.: (94) 520‐334  Vas Megyei Kormányhivatal  Erdészeti Igazgatósága  9700 Szombathely  Batthyány tér 2.  Ikt.: VAG/EI/867‐2/2015  Üi.: Kiss Noémi  Tel.: (94) 512‐987 

Tájékoztat  a  stratégia  megvalósítását  szolgáló  projektek  részletes  Kifogást nem emel, észrevételt  tervezésénél  (rendezési  tervek  kidolgozása,  építési  tervek,  stb.)  nem tesz  figyelembe veendő jogszabályokról. 

– 

Az  IVS  felülvizsgálatának  és  módosításának  erdészeti  szempontból  Kifogást nem emel  akadálya nincs.    Tájékoztat  a  fejlesztési  javaslatok  megvalósítása  során  betartandó  jogszabályokról,  és  a  betartandó  előírásokról  (erdőterületek  más  célú igénybevétele, létesítmények elhelyezése, stb.) 

– 

2015.02.11. 

Javasolja  a  2015.  január  1‐től  megszűnt,  a  lakosság  számára  a  szelektív  módon  történő  hulladék  elhelyezését  szolgáló  hulladékudvar újbóli létesítését és folyamatos működtetését. 

2015.02.19. 

799‐13  799‐12 

Tel.: (94) 506‐324 

71 

2015.02.16. 

VASIVÍZ Vas Megyei Víz‐ és  Csatornamű ZRt.  9700 Szombathely  Rákóczi Ferenc u. 19.  Ikt.: FF/54‐5/2015.  Üi.: Hompasz Gyula fejlesztési  főmérnök  Tel.: (94) 516‐200  Égáz‐Dégáz Földgázelosztó ZRt.  9700 Szombathely  Rákóczi F. u. 23‐25.  Ikt.: F7126‐8003‐2/2015.  Üi.: Gombás Róbert  Tel.: (94) 518‐700 

2015.02.12. 

799‐9 

799‐10 

799‐11 

2015.02.12. 

Vas Megyei Kormányhivatal  Földhivatala  9700 Szombathely  Welther K. u. 3.  Ikt.: 10.038/2015.  Üi.: Ligeti Zoltán  Tel.: (94) 511‐120 

Tájékoztat  a  fejlesztési  javaslatok  megvalósítása  során  betartandó  Támogatja, kifogást nem emel  előírásokról (termőföld védelmének érvényesítése).  A  módosításra  irányuló  szándékok  nagy  többsége  belterületi  és  művelés  alól  kivett  területeket  érint,  melyek  esetében  a  termőföldre  vonatkozó  földvédelmi  rendelkezéseket  nem  kell  alkalmazni,  a  Hivatal  hatáskörrel  nem  rendelkezik,  ezért  kifogást  nem emel.  „Egyértelműen  megállapítható,  hogy  a  Sárvárt  Rábasömjénnel  összekötő kerékpárút megvalósítása csak átlagosnál jobb minőségű  termőföldek  –  indokolt  mértékű  –  igénybevételével  valósítható  meg”,  ezért  a  tervezett  változtatással  szemben  földvédelmi  szempontból kifogást nem emel.   Kifejezetten támogatja az anyag mezőgazdasági művelési területek  védelmére irányuló javaslatait (konkrétan pl. a 84‐es sz. főút keleti  oldala  és  Rábasömjén  között  a  kereskedelmi‐szolgáltató  gazdasági  terület/logisztikai  központ  kialakítására  irányuló  rendezési  tervben  rögzített  szándék  átgondolása,  valamint  a  golfpálya  indokoltsága  is  felülvizsgálatra került).  Földvédelmi  szempontból  támogatja  továbbá  a  T11  és  a  T20  jelű  intézkedéseket, valamint a II. prioritású városfejlesztés 7. pontjában  jelölt barnamezős tevékenységeket.  A  fejlesztési  javaslatok  tervezésére  és  megvalósítására  vonatkozó  Kifogást nem emel  észrevételt tesz.  („A  település  vízellátását  szolgáló  vízbázisok  védelméről  –  a  Waterplan  Kft.  dokumentációja  alapján  –  a  Nyugat‐dunántúli  Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 332‐ 1/10/2011.  I.  számú  határozatában  rendelkezik.  A  fejlesztéseket  erre tekintettel kell megtervezni. „)  Továbbtervezésre vonatkozó tájékoztatást ad. 

72 

Javasolja a stratégiai  jóváhagyását 

– 

– 

– 

Nagysimonyi Község  Önkormányzata  9561 Nagysimonyi  Kossuth L. u. 12.  Üi.sz: 93‐2/2015.  Lábos András polgármester  Tel: (95) 550‐005 

2015.02.06. 

2015.02.04. 

2015.02.12. 

Adatszolgáltatást nyújt. 

Kifogást nem emel 

A  megküldött  dokumentációban  foglaltak  a  honvédelem  érdekeit  Észrevételt nem tesz.  nem  érintik,  a  Magyar  Honvédség  nemzeti  és  szövetségi  védelmi  feladatai  végrehajtása  biztosított,  ezért  az  abban  foglaltakkal  kapcsolatban külön észrevételt nem tesz. 

– 

A  módosítás  az  Ostffyasszonyfa  község  közigazgatási  területét  Kifogást nem emel  érintő  infrastrukturális  kapcsolatokra  nincs  hatással,  környezeti  ártalmat a településre nem jelent. 

– 

A felülvizsgálat és módosítás a város bel‐és külterületét érinti.  Adatszolgáltatás:  2015.02.11. 

– 

A  fejlesztési  javaslatok  megvalósítására  vonatkozóan  tájékoztatást  ad a betartandó előírásokról és követelményekről. 

Kifogást nem emel, eltérő  véleményt nem fogalmaz meg 

– 

Észrevételt nem tesz, kifogást  nem emel 

– 

A  város  külterületi  részét  érinti  a  Nemzeti  Ökológiai  Hálózat,  Ramsari  Terület  és  a  Natura  2000  hálózat,  melynek  határvonalait  adatszolgáltatásban (email) az Önkormányzat részére megküldte.  2014‐ben  elkészült  a  Rába  és  Csörnöc‐völgy  Natura  2000  terület  fenntartási  terve,  mely  a  területre  vonatkozó  részletes  ajánlásokat  tartalmazza.  Kéri  a  tervben  foglaltak  figyelembe  vételét a  stratégia  megvalósításakor.  – 

2015.02.04. 

799‐8  799‐7  799‐6  799‐5  799‐4 

Vas Megyei Katasztrófavédelmi  Igazgatóság  9700 Szombathely  Ady Endre tér 1.  Sz.: 36800/1290‐2/2015. ált.  Üi.: Ferenczy Sándor tű. alez.  Mosonyi Gábor műszaki üi.  Tel: (94) 513‐430  Honvédelmi Minisztérium  Hatósági Hivatal  1135 Budapest  Lehel u. 35‐37.  Nyt.sz.: HHI/665‐1/2015  Üi.: Dr. Gulyás András ezredes  Tel: (1) 237‐5556  Celldömölki Közös  Önkormányzati Hivatal Jegyzője  9500 Celldömölk  Városháza tér 1.   Üi.sz.: C/520/1/2015  Üi.: Császár Réka  Tel: 95/525‐826  Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság  9941 Őriszentpéter  Siskaszer 26/A  Ügy.sz.: 25‐200‐  /2015  Üi.: Havas Márta  Tel: (94) 548‐036 

73 

Nemzeti Közlekedési Hatóság  Útügyi, Vasúti és Hajózási  Hivatala  1066 Budapest, Teréz krt. 62.  Ikt.: UVH/UH/2019/1/2015.  Üi.: Balassa András  Tel: (1) 474‐1712 

2015.02.04.  2015.02.02.  2015.02.05. 

799‐3  799‐2  799‐1 

Rábapaty Község Önkormányzata  9641 Rábapaty  Alsópatyi u. 82.  Dugovics Balázs polgármester  Ikt.: 132‐2/2015.  Tel: (95) 360‐035  Nemzeti Közlekedési Hatóság  Légügyi Hivatal  1065 Budapest Pf.: 41.  Ikt: FD/RR/NS/A/143/1/2015  Üi.: Horváth András Szilárd 

A  tervezetben  szereplő,  a  Sárvár‐Rábasömjén  területrészre  Kifogást nem emel  tervezett  kerékpárút  létesítéssel  kapcsolatban  a  megvalósítás    keretében  készek  együttműködni  esetleges  kerékpárút  nyomvonal  hosszabbítását  illetően  Rábapaty  irányába,  közös  pályázat  benyújtására a szükséges források biztosítása érdekében. 

– 

A Hatóság a további egyeztetési eljárásban nem kíván részt venni. 

– 

Hozzájárul 

Az  ITS‐ben  meghatározott,  a  város  fejlesztésének  középtávú  A stratégia elfogadását támogatja  feladatainak  megvalósítását  biztosító  kulcsprojektekkel  és  integrált  akcióterületi  beavatkozásokkal,  valamint  annak  meghatározott  keretfeltételeivel  egyetért,  azokkal  kapcsolatban  észrevételt  nem  tesz. 

 

74 

–