Végh Enikő AZ ÖNIGAZGATÁSI ÁLTALÁNOS AKTUSOK NYELVEZETE
N É H Á N Y ELŐZETES
MEGJEGYZÉS
A z önigazgatási általános aktusok nyelvezetének tanulmányozása és elemzése sokrétű, összetett feladat, amely folyamatos m u n k á t , valamint a nyelvészek és jogászok szoros együttműködését igényli. Minden olyan elemzés, amely e két lényeges feltétel kielégítése nélkül történik lényegében csak részleges, pillanatnyi helyzetképet n y ú j t h a t , illetve nem foglalja magába egyidejűleg a nyelvész és a jogász hozzáállását. A jelen elemzés is tehát, mivel nem készült a k é t említett feltétel teljes kielégítésével, szükségszerűen mellőzi az általános érvényű és átfogó értékelések kimon dásának lehetőségót. A z említetteken k í v ü l , általános érvényű következ tetések levonását nagyban nehezítette a z a k ö r ü l m é n y is, h o g y az elem zés szerzőjének nem állt rendelkezésére olyan adat, amely bizonysággal utalna a m a g y a r nyelven íródott önigazgatási általános aktusok számára, így a feldolgozott forrásanyagot, kiválasztási m ó d j á t és mennyiségét ille tően nem tekinthetjük m i n t á n a k . Elemzésünk tárgyául, a k ö v e t k e z ő forrásanyagot h a s z n á l t u k : 1. ö n i g a z g a t ó i egyezmény a dolgozók m u n k á j á n a k társításáról a. G R A D A - M O N T munkaszervezetben, Kishegyes, 1977. dec. 2. A kishegyesi G R A D A - M O N T munkaszervezet S T A T Ú T U M A , G R A D A - M O N T Épületipari felszerelések gyára, Kishegyes, 1977., dec. 3. Szabályzat a munkaviszonyról, G R A D A - M O N T Épületipari fel szereléseket sorozatban g y á r t ó vállalat, Kishegyes, 1978., jan. 4. Önigazgatási megegyezés a F A D I P munkaszervezetbe való t á r s u lásról, Becse, 1979. 5. ö n i g a z g a t á s i megegyezés a közös szolgálatok munkaközösségében d o l gozó m u n k á s o k m u n k á j á n a k társításáról, F A D I P , Becse, keltezés nélkül. 6. ö n i g a z g a t á s i megegyezés a dolgozók m u n k á j á n a k társításáról, Zen-
7. 8. 9.
10. 11.
12. 13.
14.
15.
16.
17. 18.
19.
20.
21.
22.
ta [textilipari vállalat, T k a n i n a t á r s u k m u n k a - a l a p s z e r v e z e t , Zenta, 1977., dec. A munkaszervezetbe v a l ó társulásról szóló önigazgatási megegyezés, Zentai textilipari vállalat, Zenta, 1977., dec. A munkaviszonyról szóló szabályzat, Zentai textilipari vállalat, Zen ta, 1978., aug. ö n i g a z g a t á s i megegyezés a munkaszervezetbe v a l ó társulásról, O k tóber 8., Egységes k ö z é p - és középfokú h i v a t á s i r á n y ú oktatási és ne velési k ö z p o n t , Zenta, 1979. A m u n k a v i s z o n y r ó l szóló szabályzat, S t a n d a r d , Településrendezési k ö z p o n t , Ada, 1978., dec. ö n i g a z g a t á s i megegyezés a kanizsai M E T A L teljes felelősségű fém megmunkáló munkaszervezet dolgozói m u n k á j á n a k társításáról, K a nizsa, 1981., júl. A kanizsai M E T A L teljes felelősségű fémmegmunkáló m u n k a s z e r vezet Szabályzata a m u n k a v i s z o n y r ó l , Kanizsa, 1982., feb. ö n i g a z g a t á s i megegyezés a m u n k a és az eszközök Potisje Szerszám gépgyár és ö n t ö d é k A d a munkaszervezetbe való társításáról, A d a , keltezés nélkül. ö n i g a z g a t á s i megegyezés a dolgozók m u n k á j á n a k a t á r s u l t m u n k a alapszervezetben való társításáról, Severna Bačka, Postaforgalmi munkaszervezet, Subotica, 1980., o k t . Severna Bačka Postaforgalmi munkaszervezetbe társult TT-forgalmi Tmasz Telekomunikacije alapszervezet A l a p s z a b á l y z a t a (átdolgozott szöveg), 1980. o k t . ö n i g a z g a t á s i megegyezés a dolgozók m u n k a t á r s í t á s á r ó l a temerini U n i o n gabonafeldolgozó és pékség t á r s u l t m u n k a alapszervezetében, Temerin, 1977. A temerini K O O P E R A N T mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtó k o operánsok alapszervezetének S T A T Ú T U M A , Temerin, 1979., m á r c . A dolgozók munkaviszonyairól, fegyelmi és anyagi felelősségéről szóló szabályzat, Agrocoop — Petőfi M . Sz. Mezőgazdasági birtoka, Temerin, keltezés nélkül. A szabadkai N o v e m b e r 29. húsárugyár társulásról szóló önigazgatási megjegyzése, A N o v e m b e r 29. h ú s g y á r H i v a t a l o s Lapja, Szabad ka, 1980. szept. 16., 1. szám. A munkaközösség és a társult munkaszervezet egymás közötti viszo nyait meghatározó önigazgatási megegyezés, Subotica Közművesítő Munkaszervezet, Szabadka, keltezés nélkül. ö n i g a z g a t á s i megegyezés a társult munkaszervezetek és a Közös kommunális szolgálatok intézete egymás közötti viszonyáról, Város rendezési, Lakásgazdálkodási, Közművesítési t á r s u k vállalat, Sza b a d k a , 1975., m á j . ö n i g a z g a t á s i megegyezés a dolgozók m u n k á j á n a k társításáról a zen tai Moša Pijade Középfokú h i v a t á s i r á n y ú oktatási és nevelési a l a p szervezetben, Zenta, 1979.
23. ö n i g a z g a t ó i megegyezés a munkaszervezetbe v a l ó társulásról, Backa Mezőgazdasági-élelmiszeripari munkaszervezet, Bácstopolya, 1979. 24. A munkaviszonyról szóló szabályzat, a topolyai Mezőgazdasági Élel miszeripari Munkaszervezet Kooperacija T m a s z , Bácstopolya, 1 9 8 1 . 25. ö n i g a z g a t ó i megegyezés a munkaközösség dolgozói és az alapszer vezetek dolgozói egymásközti jogairól, kötelezettségéről és felelőssé géről, Protein Tmasz, Zivinostok T m a s z ; Kooperáció T m a s z ; D ó z s a G y ö r g y T m a s z és Njegosevo Tmasz, keltezés nélkül. 26. A P a l m a - P a r k o v i i rasadnici Társultmunka-alapszervezet dolgozói n a k Munkaviszonyról szóló szabályzata, S z a b a d k a , 1 9 7 8 . A felsorolt önigazgatási általános aktusok jogszabályait kizárólag a jogi kifejezések helyes h a s z n á l a t á n a k szemszögéből vizsgáltuk, azok al kotmányossága és törvényessége ezúttal nem képezi t a n u l m á n y u n k t á r gyát. 1
A NYELV SZEREPE A 1. A társadalmi
valóság,
JOGSZABÁLYALKOTÁSBAN a gondolat
és a nyelv
viszonya
A n y e l v a gondolat kifejézőjeként a .társadalmi kapcsolatok k i a l a k u lásának és fejlődésének nélkülözhetetlen kelléke. A nyelv a társadalmi felépítmény jeles kategóriája, kialakulását és fejlődését döntőleg 'befolyá solják az a d o t t élet- és m u n k a k ö r ü l m é n y e k , v a l a m i n t a gazdasági és n e m zeti sajátosságok. A társadalmi valóság a gondolat közvetítésével jut el a nyelvbe, a nyelv t e h á t a társadalmi valóságtól függően alakul és v á l tozik. Minél fejlettebbek a társadalma viszonyok, annál fejlettebb az adott társadalom nyelve is. A társadalmi valóság, a gondolat és a nyelv viszonya n e m egyirányú. A nyelv lényegesen visszahat a gondolatra, hozzájárul v a g y gátolja fej lődését, t e h á t kerékkötője v a g y előmozdítója az új valóság, a z új társa dalmi viszonyok k i a l a k u l á s á n a k . A nyelvnek tehát dialektikus a l k o t ó ereje v a n . Ebből következik, h o g y a n y e l v m a g á b a foglalja a t á r s a d a l mi élet szabályait, túlszárnyalja a z egyén gondolatvilágát és társadalmi jelleget ölt. Amennyiben a nyelv nem k ö v e t i időben és a sajátosságainak megfelelően a társadalmi viszonyok változásait, az említetteken kívül, visszahúzó hatása közvetlenül érzékelhető az a d o t t társadalom és nép kultúrájában. 2
2. A jogszabályalkotás
nyelvhasználata
A nyelvészek általában beszéd-, vizuális és írott n y e l v r ő l beszélnek. A beszédnyelvet h a n g o k k a l fejezzük ki, hallással érzékeljük és a nyelv a l a p vető, legtökéletesebb megjelenési formájának t a r t j u k . A vizuális nyelv arcjátékból, mozdulatokból és k o n k r é t helyzetekből tevődik össze, látás
által érzékeljük. A z í r o t t nyelvet t ú l n y o m ó a n írásban, ritkábban .mate matikai képletekben v a g y á b r á k b a n találjuk. A jog fejlődése során a n y e l v m i n d h á r o m megjelenési formájával t a lálkozunk, míg ma a jogszabályok alkotásában az írott nyelvnek van döntó szerepe, ö s s z e v e t v e az írott és beszédnyelvet, az utóbbi előnye a közvetlen kapcsolat megteremtése, a hanglejtés és a vizuális nyelv k a p csolódása (mindkettő nagyjelentőségű a m o n d a n i v a l ó értelmének kialakí tásában) v a l a m i n t a g o n d o l a t o k n a k a jelenben t ö r t é n ő kinyilvánítása. Ezzel szemben az írott n y e l v előnye a gondolat tartósítása, széles körű át vitele (térben és időben korlátlanul) és megismételhetősége. E tulajdon ságai jóvoltából k a p o t t az írott nyelv d ö n t ő szerepet a fejlett t á r s a d a lom jogalkotásában. A z írásban történő jogszabályalkotás követelményei a tömör, világos, rövid, szabatos és pontos megfogalmazás. A megfogalmazásnak teljes egészében fednie kell a gondolatot, a g o n d o l a t o k a t kifejező m o n d a t o k n a k teljeseknek, értelmeseknek és érthetőeknek kell lenniük. Természetesen nem k ö n n y ű feladat a felsorolt követelményeket kielégíteni, amiről egyéb k é n t g y a k r a n tanúskodik egy-egy jogszabály (állami v a g y önigazgatási alanytól egyaránt) két vagy ennél is különböző értelmezése. N e m szorul nak külön m a g y a r á z a t r a az ilyen jogszabály alkalmazásában felmerülő nehézségek, jogviták. Jogászaink zöme munkája során t a l á l k o z o t t , vagy maga is a l k o t o t t ilyen jogszabályt. P é l d a k é n t említjük a következő jog szabályokat, amelyek megfogalmazásából kiviláglik, hogy n e m tesznek eleget a 'felsorolt követelményeknek: 3
4
„ A munkaeszközökkel és ügykezeléssel kapcsolatban melyet a dolgozók i r á n y í t a n a k , a z o k r a közvetlen h a s z n á l a t i joguk van és rendelkeznek ezekkel: — az alapeszközökkel a m u n k a f o l y a m a t b a n (a k á r értékének leírásá val) előkészítésben a funkción (ideiglenes használatra való adás, leírás) — a forgóeszközökkel, a m u n k a f o l y a m a t b a n (tartalékalap és segéd anyagok és mások). A z eszközök használása és velük való rendelkezés természetüktől függ." „ A nyilyános p á l y á z a t o n részvevőket, a k i k e t n e m választottak meg az egyszemélyi ügyvezető szerv funkciójának ellátására, a választás vég rehajtása napjától legtöbb 10 napos határidőben értesíteni kell a válasz tásról azzal, hogy el kell j u t t a t n i az egyszemélyi ügyvezető szerv megvá lasztásáról és kinevezéséről szóló h a t á r o z a t o t is, tájékoztatva őket arról, h o g y amennyiben úgy tartják, hogy a p á l y á z a t o t nem vezették le az elő írásoknak megfelelően, vagy a megválasztott jelölt n e m tesz eleget a p á lyázatban kórt feltételeknek, joguk v a n kifogásolást b e n y ú j t a n i . " A z első példában a jogszabály értelmetlen, a felkínált szövegezés m e g b o n t o t t a a gondolat egységét, kételyeket támaszt a fogalmak terjedelmét és egymás közötti viszonyát illetően, helytelenül használja és kapcsolja a köznyelv és a szaknyelv kifejezéseit. Ismeretes, hogy a m u n k a e s z k ö z ö 5
0
ket az a d o t t jelentésben nem irányítjuk, h a n e m igazgatjuk (a munkaesz közöket lehet irányítani is, h a ezt rendeltetésük megengedi, pl. az emelő d a r u t ) , míg az ügykezelés i r á n y í t h a t ó ugyan, de elképzelhetetlen a m u n kások használati joga az ügykezeléssel vagy az ügykezelésen. A z utóbbi nál valószínűleg nemcsak terminológiai, h a n e m fogalomzavar is fenn áll. A z a d o t t példával kapcsolatosan még csak a n n y i t jegyeznénk meg, hogy a m u n k á s o k n a k a társadalmi eszközökön használati, igazgatási és rendelkezési joguk v a n (korižćenje, upravljanje i raspolaganje društve nim sredstvima — lásd a társult m u n k a törvényének 227. szakaszát). A m á s o d i k példa, a terminológiai pontatlanságoktól eltekintve, jellem ző a terjengős, körülírásos, nehézkes jogszabály-fogalmazásra, többszörö sen bővített m o n d a t b a n igyekszik kifejezni m o n d a n i v a l ó j á t . Ez természe tesen megnehezíti a jogszabály megértését és alkalmazását, sőt n e m ritkán értelmetlenné teszi, v a g y kételyeket t á m a s z t a közbeékelt m o n d a t t a r talmi terjedelmét illetően. H a b á r a jogszabály alkotásában nincsenek külön statisztikai szabályok és a jogszabály stílusát lényegében a n o r m a tív aktus fajtája, v a l a m i n t az a d o t t t á r s a d a l o m műveltségi szintje h a t á rozza meg, a stílus nem veszélyeztetheti a jogszabály érthetőségét, tömör ségét és következetességót. Ismeretes ugyanis (az irodalomban és a jog alkotásban egyaránt), h o g y a képzettség m e n n y i r e kihat a kifejezésmód ra, a stílusra. A képzettebb ember hajlamosabb a t ö m ö r stílusra, míg a kevésbé k é p z e t t v o n t a t o t t a n és nehézkesen fogalmaz. 7
A jogszabályalkotásban n a g y szerepe v a n az írásjelek h a s z n á l a t á n a k (vessző, ékezet stb.). A z írásjelek ugyanis m e g v á l t o z t a t h a t j á k a jogsza bály értelmét, a jogszabály a k í v á n t t ó l éltérő jelentést nyer. A z írásjelek pontos h a s z n á l a t á n a k követelménye t e h á t v á l t o z a t l a n u l fennáll a római jogtól a m a i napig. Visszatérve az idézett jogszabályhoz, terminológiai szempontból a k ö vetkező észrevételeket tehetjük. A funkciót, tisztséget, nem láthatjuk el, ahogy ez a szövegben áll, h a n e m tisztséget töltünk be v a g y tisztséget vi selünk esetleg tisztséget végzünk. A z a d o t t jogszabály értelméből kiindul va, amennyiben azt helyesen értelmeztük, a h a r m a d i k lehető megoldás a leghelyesebb. A z önigazgatási általános aktusban használt terminológia valószínűleg a szerbhorvát „vršenje funkcije" t ü k ö r f o r d í t á s a . Ilyen for dítással t a l á l k o z u n k m á r a következő terminusnál is. Tudniillik, a „vá lasztás végrehajtása" kifejezés a szerbhorvát „(od) izvršnog izbora" szó szerinti fordítása, helyesen a jelölt megválasztása, kiválasztása, illetve, az adott esetben a szöveg helyesen így h a n g z a n a : „a választás megejtésétől számított.. .". A z elemzett szöveg az „egyszemélyi ügyvezető szerv m e g választásáról és kinevezéséről szóló h a t á r o z a t r ó l " beszél. I t t valószínűleg arról v a n szó, hogy az érdekelteket, t e h á t a többi p á l y á z ó t , értesítik a döntésről (o odluci o izboru k a n d i d a t a ) , m í g a „ h a t á r o z a t " kifejezés az adott esetben az írott egyedi önigazgatási aktust jelenti. A szerbhorvát kifejezés „odluka o izboru kandidata" lehet t e h á t „döntés a jelölt meg választásáról", d e lehet „határozat a jelölt megválasztásáról" is, attól füg gően, hogy m i t szeretnénk kifejezni, vagyis m i r e vonatkoztatjuk, az ak-
tusra-e vagy a jogcselekményre. A szövegben megtalálható a „ p á l y á z a t ban kért feltételek" kifejezés is. Törvényfordításainkban szintén megta lálható ez a kifejezés, mint a szerbhorvát „uslovi k o n k u r s a " m a g y a r nyelvű megfelelője. Ezzel kapcsolatban említést érdemel a következő meg különböztetés: a p á l y á z a t feltételeket szab, azok tehát pályázati követel mények. Ezért helyesebb volna az a d o t t vonatkozásban az „eleget tesz (vagy nem tesz eleget) a pályázati követelményeknek", illetve „kielégíti (vagy nem elégíti ki) a pályázati követelményeket" kifejezéseket hasz nálni. . A rendelkezésünkre álló önigazgatási általános aktusok zöme eredeti leg nem íródott m a g y a r nyelven, h a n e m a megfelelő szerbhorvát nyel vűek fordítása. Erről t a n ú s k o d i k a t ü k ö r f o r d í t á s , a szerbhorvát nyelvre jellemző mondatszerkesztés, v a l a m i n t a szakkifejezések téves fordítása és értelmezése. Ez nagyszámú önigazgatási aktusnál megváltoztatta a jog szabály értelmét (néhány aktusnál a jogszabály valódi értelmét csak a szerbhorvát n y e l v ű aktussal való összevetés u t á n t u d t u k megállapítani), vagy rendkívül megnehezíti az alkalmazását, nem beszélve arról, hogy a téves nyelvhasználat és a téves, illetve nem megfelelő szakkifejezések megkérdőjelezhetik a z adott jogszabály v a g y önigazgatási általános aktus alkotmányosságát és törvényességét. A helyes nyelvhasználat jelentőségét tetőzi az a tény is, hogy m i n d a szerbhorvát, m i n d a m a g y a r nyelven író dott önigazgatási általános aktus hiteles szöveg, Vajdaság S 2 A T A l k o t m á n y a 2 3 3 . szakaszának értelmében. H a a két aktus között nyelvi okok ból eltérés m u t a t k o z i k , lévén mind a k é t szöveg hiteles, az a dolgozók különböző jogi helyzetét eredményezi, ami, m i n t ismeretes, a l k o t m á n y ellenes.
3. A szakterminológia
használata
az önigazgatási
általános
aktusokban
A z elmondottakból kiviláglik, hogy a jogszabályokban általában, így az önigazgatási általános aktusokban is, kétféle kifejezést különböztetünk meg: 1. a köznyelvi kifejezéseket és a 2. szakkifejezéseket, szakterminoiógiát. H a az önigazgatási általános aktusban egy kifejezést vagy m o n d a t o t ugyanolyan értelemben használunk, m i n t a köznyelvben, az adott kife jezés vagy m o n d a t m i n d e n n a p i , köznyelvi (vulgáris) jelentéséről v a n szó. Példáinkból megállapítható, hogy a jogszabályokban a kifejezések zöme ez utóbbi csoportba tartozik. A jogszabályba foglalt köznyelvi kifejezés nek nem lehet helyi jelentése, a kifejezés ilyen jelentése lehetetlenné tenné az adott jogszabály széles körű alkalmazását. Amennyiben a jogszabály alkotója a köznyelvi kifejezésnek az általánosan elfogadott jelentésétől eltérő jelentést kölcsönöz, köteles m e g a d n i a kifejezés új jelentését (pl. a szűkebb család fogalma a köznyelvben t á g a b b , m i n t a jogszabályokban, ezért a jogszabály az adott jogszabályzás szükségleteiből kiindulva meg h a t á r o z t a az említett fogalom, új jelentését).
A jogszabályalkotásban külön nehézséget jelentenek a k ö z n y e l v ún. diffúz kifejezései. Ezekre a kifejezésekre jellemző, hogy jelentésük a szö vegkörnyezettől függően változik. Ilyen kifejezések például a jelentékte len kár, a súlyos testi sérülés, a tetemes k á r , a nehéz m u n k a stb. H a a jogszabály t a r t a l m a z ilyen kifejezéseket, jelentésüket elsősorban a jogsza bály céljából állapíthatjuk meg. A joggyakorlatban a jogszabályban hasz nált diffúz kifejezések jelentésének zöme s z a b v á n y o s u k . A köznyelvben ismeretesek a h o m o n i m á k és szinonimák. H o m o n i m á ról van szó, ha a kifejezésnek két vagy több jelentése v a n . A jogszabály zásban a h o m o n i m á k használatánál k é t helyzet lehetséges. A jogszabály megtarthatja a homonima össz köznyelvi jelentését, v a g y osak néhányat, de kölcsönözhet neki, az a d o t t jogszabály szükségleteire, a köznyelvi mellett, újabb jelentést. Ilyen kifejezés például az amortizáció. E d d i g három jelentése ismeretes. A h o m o n i m a jelentésének megállapításához a jogszabály értelmi és m o n d a t t a n i elemzére szükséges. A szinonimáknál több kifejezésnek egy a jelentése. Míg az irodalmi szövegekben a szino nimák a szöveget változatossá teszik, a jogszabályokban z a v a r t kelte nek, kételyt t á m a s z t a n a k szinonim jelentésüket illetően, így kerülendő a használatuk. Jogszabályalkotáskor elsődleges a szakkifejezések szerepe. Szakkifeje zésen a köznyelv azon kifejezéseit értjük, amelyeket a jog külön jogi je lentéssel és t a r t a l o m m a l ruház fel. A szakkifejezések megalkotása a nyelv szabályaival és szellemével összhangban t ö n é n i k , jogi jelentésüket, értel m ü k e t a jogpolitika h a t á r o z z a meg. A szakkifejezések ismerete nélkülözhetetlen kelléke a jogszabályozás nak. Ismeretük jelentősége egyenrangú a szabályzandó társadalmi viszony ismeretével. Amennyire lehetetlen az adott társadalmi viszony megfelelő jogi szabályozása a szabályzandó társadalmi viszony alapos ismerete nél kül, a n n y i r a lehetetlen a megfelelő jogszabály megalkotása is a szakki fejezések hiányos ismeretével. A felhasznált forrásmunkákban sok p é l d á t t a l á l t u n k a szakkife ezések helyes és helytelen h a s z n á l a t á r a e g y a r á n t , v a l a m i n t olyan jogszabályokat is, melyekben körülírással kísérelték meg helyettesíteni a szakkifejezést. A.z alábbi példák csak kis része a kiválasztott, helyesbítést igénylő szak kifejezéseknek. 1. A forrásmunkák egy részében az önigazgatási általános aktus kife jezés helyett az önigazgatási általános ügyirat vagy önigazgatási általános okirat kifejezést használják. A z 1974-ben hozott a l k o t m á n y o k b a n általá nosan elfogadott az első kifejezés. A z o k i r a t kifejezés a szerbhorvát „isp r a v a , d o k u m e n t " kifejezésnek felel meg, míg az ügyirat a „spis, a k t " (elsősorban „sudski a k t " ) m a g y a r nyelvű megfelelője. 2. U g y a n a b b a n az önigazgatási általános aktusban találjuk a követke ző megszövegezést: „ A z Alapszervezet a m u n k a v i s z o n y megteremtése utáni szükségletét nyilvános p á l y á z a t , illetőleg hirdetés közzétételével elégíti ki, amit a nyilvános tájékoztatás eszközeinek útján végez" (10. szakasz). 9
A m u n k a v i s z o n n y a l kapcsolatos szakkifejezések: a munkaviszony lé tesítése, a munkaviszony megkötése, a munkaviszonyba állás. A m u n k a viszony megteremtése kifejezés nem ismeretes. A z idézett jogszabály cél jából és tartalmi elemeiből kiindulva tulajdonképpen az új m u n k a e r ő al kalmazási m ó d j á t szabályozza bonyolult, a nyelv szellemétől idegen meg fogalmazásban. Valószínűleg tükörfordításról van szó, így történhetett meg a téves kapcsolás is a nyilvános tájékoztatási eszközök szerepét ille tően. Tudniillik az a d o t t megfogalmazásban nem világos, mit végez az alapszervezet a nyilvános tájékoztatási eszközök útján, a pályázat, illet ve a hirdetés közzétételét, v a g y az a d o t t szükséglet kielégítését. A „ p o t rebu za zasnivanjem radnog o d n o s a " szerbhorvát kifejezést A m u n k a v i szonyról szóló vajdasági törvény m a g y a r nyelvű szövege a következő képpen f o r d í t o t t a : „más m u n k á s o k k a l való m u n k a v i s z o n y létesítése iránti szükséglet". Ebből a szövegezésből kiindulva, h a b á r nehézkes, az idézett jogszabály így h a n g z a n a : „ A z Alapszervezet munkaviszony léte sítése iránti szükségletét nyilvános p á l y á z a t , illetve hirdetés útján teszi közzé a nyilvános tájékoztatási eszközökben." 3. A z egyik önigazgatási aktusban a következőt t a l á l t u k : „ A m u n k a szervezet cégneve: Metál , m í g egy másik a k t u s szerint „ A kooperánsok alapszervezetének cégjeként Kooperant a harmadik cégszövegről beszél , a legtöbb önigazgatási aktus azonban a cég kifejezést használja. A t á r s u l t m u n k a t ö r v é n y é n e k 416. szakasza értelmében a cég az a név, amely a l a t t a munkaszervezet tevékenységét végzi, a gazdasági t e v é k e n y séget végző alapszervezetnek pedig elnevezése v a n . A cég, cégszöveg és cégnév kifejezések szinonimák, jelentésük azonos, tehát m i n d a h á r o m szakkifejezés h a s z n á l a t a helyes. A szakkifejezések egységesítése céljából azonban jó volna a lehető szakkifejezések egyikét általánosan elfogadni. A cégjegyzék kifejezés m á s fogalmat fed (a bírósági cégjegyzékbe jegy zik be a társult m u n k a szerveit), használata a z idézett szövegben nem csak terminológiai hiba. 6
10
11
4. A szakkifejezések mellőzéséről tanúskodik a következő jogsza bály: „ A dolgozó felel a k á r o k é r t , amelyeket akarattal követett el, vagy túlzott figyelmetlenségből" A z idézett jogszabály a köznyelv kifejezéseit használja, ezek azonban nem szakkifejezések. A jogszabály helyes megfogalmazása a k ö v e t k e z ő : „ A dolgozó felelős a k á r o k é r t amelyeket szándékosan vagy súlyos gon datlanságból követte el." A „felel" kifejezés helyett a „felelős" kifejezés a helyes, az „akarat" megfelelő szakkifejezése a „szándék", a „túlzott figyelmetlenség" pedig „súlyos gondatlanság". 5. A z előzőleg idézett önigazgatási általános aktusban találjuk ezt a jogszabályt is: „ A z értesítés a választás megtörténéséről t a r t a l m a z z a a tanulságot és azt is, h o g y a jelöltnek joga van á t t a n u l m á n y o z n i a választásról szóló anyagot, a M u n k a Szervezett M u n k á s T a n á c s á h o z á t a d h a t követelményt 1 2
a jogai megvédése céljából, h a úgy érzi, hogy meg:értettók a Társult M u n ka dolgozójává válási jogát, v a g y a megválasztott dolgozó nem felel meg a követelményeknek és tanulságot arról, hogy a követelmény á t a d á sára m e n n y i a h a t á r i d ő . " A használt szakkifejezések megtárgyalására szükséges idéznünk A munkaviszonyról szóló t ö r v é n y 14. szakaszát: „ A z alapszervezet illetékes szerve köteles a nyilvános p á l y á z a t r a illet ve a hirdetményre v o n a t k o z ó jelentkezés határidejének lejártától számí tott 30 n a p o n belül h a t á r o z a t o t hozni a megjelentetett nyilvános p á l y á zatot illetve hirdetményt illetően, ha a t ö r v é n y másként nem rendelkezik, és a h a t á r o z a t meghozatalától számított 10 n a p o n belül értesíteni a nyil vános p á l y á z a t illetve h i r d e t m é n y minden részvevőjét a döntésről, fel hívva a figyelmét arra, h o g y joga van á t t a n u l m á n y o z n i a nyilvános p á l y á z a t t a l illetve hirdetménnyel kapcsolatos anyagot, és hogy jogai vé delmére, h a úgy tartja, hogy megsértették őket, kérelmet terjesszen e l ő . " összehasonlítás céljából idézzük az említett t ö r v é n y megfelelő szerb h o r v á t szövegét is: „ N a d l e ž n i o r g a n u osnovnoj organizaoiji dužan je da, u roku od 30 d a n a roka za podnošenje prijave na javni konkurs odnosno oglas donese odluku p o objavljenom j a v n o m k o n k u r s u odnosno oglasu, ukoliko z a konom nije drukčije u t v r đ e n o , i da u roku od 10 d a n a od d a n a donoše nja odluke obavesti svakog učesnika javnog k o n k u r s a odnosno oglasa o odluci, sa p o u k o m d a ima p r a v o d a r a z m o t r i materijale u vezi sa j a v nim k o n k u r s o m odnosno oglasom i d a uloži zahtev za zaštitu p r a v a , a k o smatra d a je njegovo p r a v o p o v r e đ e n o . " A z idézett önigazgatási általános aktus „ t a n u l á g r ó l " beszél, valószínű leg a szerbhorvát „ p o u k a " kifejezés t ü k ö r f o r d í t á s a k é n t . A „pouka" ki fejezés megfelelő m a g y a r kifejezése az „utasítás, a „pouka o pravnom leku" kifejezés pedig m a g y a r u l „jogorvoslati utasítás". A „pouka" ki fejezés lehet magyarul „kioktatás" is. E z a jelentés világlik ki a példa ként felhozott önigazgatási jogszabály zárórészéből is. A szerbhorvát „ z a h t e v za zaštitu p r a v a " kifejezést magyarul a tör vényben a „kérelem a jogok védelmére" szövegezésben találjuk, míg az önigazgatási általános aktusban az követelmény a jogok megvédése cél jából". A „zahtev za zaštitu prava" kifejezés m a g y a r megfelelője a „jog védelmi igény", tehát az a dolgozó, aki úgy tartja, hogy megsértették jogaiban, jogvédelmi igényt nyújthat be. 6. A z egyik, m á r idézett, önigazgatási aktusban a következő olvasható: „ H a r m a d i k személyekkel való jogi kapcsolatokban a kooperánsok a l a p szervezete . . . s t b . " . A jogszabály értelméből kiviláglik, hogy a szerbhorvát „ p r a v n i o d n o s " kifejezésről van szó. Ennek m a g y a r megfelelője a „jogi viszony v. jog viszony" kifejezés. A „pravni posao — poslovi" kifejezés viszont nem jogi dolgok vagy m u n k á k , ahogy ezt n é h á n y aktusban találjuk, hanem „jogügyletekről v. jogi ügyletekről" v a n szó. Az említett néhány példa csak kis része a feldolgozott témának, jelen13
14
tőségük azonban u t a l a jogszabályozáson dolgozó jogászainak állandó képzésének szükségességére. A feldolgozott önigazgatási általános a k t u sok zömének jogi nyelvezete nem kielégítő, t ú l n y o m ó részük, t ü k ö r f o r d í tás, a m a g y a r nyelv szabályaitól és szellemétől ddegen mondatszerkesz téssel. Ez sok helyen eltorzította v a g y m e g v á l t o z t a t t a a jogszabály értel mét, sőt g y a k r a n értelmetlenné és érthetetlenné tette. A gyakorló jogá szok előtt ismeretes, milyen b o n y o d a l m a t o k o z h a t egy ilyen jogszabály alkalmazása. A z adott megállapítással kapcsolatosan meg kell jegyez nünk, h o g y a szerbhorvát nyelven íródott jogszabályok zömének n y e l vezete szintén nehézkes, terjengős, darabos. Részben ennek t u d h a t ó k be a fordítások nyelvezetére v o n a t k o z ó megjegyzéseink egy része. A szakkifejezések h a s z n á l a t á v a l sem lehetünk teljesen elégedettek. A z ismert szakkifejezések h a s z n á l a t a helyett az önigazgatási aktusok egy részében körülírással fejezik k i a m o n d a n i v a l ó t , ami a szakkifejezések hiányos ismeretére utal. A z ályen jogszabályok szövege nehézkes, hosszú, döcögős, sokszor értelmetlen és nem itesz eleget a jogi nyelv követelmé nyeinek. N e m ritka a szakkifejezések téves használata sem. A z ilyen ese tekben, a téves szakkifejezés miatt, a k í v á n t jogintézmény helyett egy másik jogintézménnyel állunk szembe. A n e m k í v á n t következmények is meretesek. A jogszabályalkotás a jogász m u n k a k ö r é b e n a legösszetettebb, leg nehezebb és legfelclősebb feladat. Sikeres végzéséhez nemcsak a társadal mi viszonyok nagyfokú ismerete szükséges, h a n e m a nyelv, a szakkife jezések és a jogszabályozás technikájának kiváló ismerete is. Ezek elsa játítása t e h á t minden jogszabályalkotással foglalkozó jogász elsődleges feladata.
Jegyzetek I
A felsorolt címszavakat az eredetihez híven másoltuk át. * Vuković dr. Mihajlo: Normiranje pravnih propisa. Informátor, Zgb., 1966, 50—52. oldal * Zečević dr. Miodrag: Proces stvaranja opitih akata, Privredni pregled, Bgd., 1978., 35. oldal. Vuković dr. Mihajlo, idézett mű, 52. oldal. A forrásmunkák jegyzékében, a 16. címszó 10. szakasza. * A forrásmunkák jegyzékében a 10. címszó 32. szakaszának 2. bekezdése. Zečević, dr. Miodrag, idézett mű, 39. oldal. A forrásmunkák jegyzékében a 8. címszó 3. szakasza. A forrásmunkák jegyzékében a 11. címszó 9. szakasza. A forrásmunkák jegyzékében a 17. címszó 2. és 4. szakasza. A forrásmunkák jegyzékében a 13. címszó 2. szakasza. A forrásmunkák jegyzékében a 2. címszó 6. szakaszának 3. bek. Lásd az előző pontot, 26. szakasz, 2. bek. A forrásmunkák jegyzékében a 17. címszó 3. szakasza. 4 5
7 8
8
1 0
1 !
I I
1 3 1 4
Rezime Jezik s a m o u p r a v n i h opstilh a k a t a U ovom radu izvršena je analiza pravnog jezika 26 samoupravnih opštih akata organizacija udruženog rada pisanih na mađarskom jeziku. Pri tom je posvećena posebna pažnja analizi upotrebe pravnih .termina na mađarskom jeziku. S obzirom da se raspolagalo sa relativno malim brojem samoupravnih opštih akata, koji se ni po broju ni po načinu odabira ne mogu smatrati uzorkom, viđenja i ocenc date u radu, nužno nisu obuhvatna, celovita i opšta već se zas nivaju na pojedinačnim primerima. Poznato je da u svakom pravnom propisu, tako i u samoupravnim opštim aktima razlikujemo dve grupe izraza: 1. izrazi narodnog (vulgarnog) jezika, i 2. pravnu terminologiju. U prvom slučaju određen izraz ili rečenica u pravnom propisu ima identično značenje kao i u narodnom jeziku, dok u drugom slučaju pravo izrazu narodnog jezika daje posebno pravno značenje i sadržinu. Uoč ljivo je, da većina izraza u pravnim propisima uopšte, dakle i u samoupravnim opštim aktima, pripada prvoj grupi, ali je za pravno normiranje poznavanje pravne terminologije i njena pravilna upotreba neophodna. Polazeći od uloge i značaja jezika i terminologije u pravnom normiranju, pravni jezik velike većine analiziranih samoupravnih opštih akata na mađar skom jeziku nije zadovoljavajući. Radi se pretežno o doslovnim, mehaničkim prevodima sa srpskohrvatskog jezika, često protivno pravilima i duhu mađar skog jezika (red reči, konstrukcija rečenice i drugo). U ne malom broju sluča jeva time je promenjeno značenje pravne norme ili je ono postalo nerazumlji vo. Upotreba pravne terminologije na mađarskom jeziku u proučenim samo upravnim opštim aktima takođe nije u potpunosti zadovoljavajuća. U jednom broju samoupravnih opšuh akata ne koriste se odgovarajući pravni termini već se opisno daje njihova sadržina, što nesumnjivo upućuje na njihovo nedovoljno poznavanje. Naravno, u slučaju prevoda, ukoliko ni srpskohrvatski tekst nije imun od teških, dugačkih i složenih formulacija (sto je inače prisutno našem pravnom normiranju), oni će sadržavati sve negativne strane takvog stila i je zičke konstrukcije. U aktivnosti pravnika pravno normiranje je nesumnjivo jedno od najslože nijih, najtežih i najodgovornijih poslova. Za njegovo uspešno vršenje neophod no je ne samo vrsno poznavanje društvenih odnosa, već i dobro poznavanje jezika, pravne terminologije i pravne tehnike. Sadašnje stanje u samoupravnom normiranju na mađarskom jeziku ukazuje na potrebu kontinuirane aktivnosti na obučavanju i osposobljavanju kadrova u samoupravnim organizacijama i zajednicama koje se bave poslovima normiranja i prevođenja samoupravnih opštih akata.
Resummee Die Sprache der Selbstverwalterssehen allgemeinen aktenstücke In dieser Arbeit wurde die Analyse der Redbtssprache von 26 selbstverwalterischen allgemeinen Aktenstücken der vereinigten Arbeitsorganisationen — die in ungarischer Sprache geschrieben waren — bearbeitet. Angesiohts der Tatsache, dass nur verhältnissmässig wenige selbstverwalterische allgemeine Aktenstücke zu Verfügung standen, die sich weder naoh der Zahl, noch nach dem Inhalt als Muster angesehen werden können, kön nen die Wahrnehmungen und Urteile die ind der Arbeit gegeben sind, nicht als allgemein-gültige, vollkommene betrachtet werden. Sie beruhen auf Ein zelfällen. Es ist wohl bekannt, dass man in jedem juristisohen Aktenstück zwei ver schiedene Arten von Ausdrücken unterscheiden kann. 1. Die Ausdrücke der all täglichen (vulgären) Sprache und 2. die juristische Terminologie. Im ersten Falle ist der bestimmte Ausdruck oder Satz im Aktenstück gleichbedeutend, wie in der Sprache des Volkes, im zweiten Falle jedoch gibt das Recht dem Ausdruck speziellen Sinn und Inhalt. Es ist festzustellen, dass die Ausdrücke in den juristischen sowie selbstverwakerscrien Aktenstücken meistens der ersten Gruppe entsprechen, aber für die rechtl'che Normierung ist die Kenntnis und der entsprechende Gebrauch der juristisohen Terminologie obligatorisch. In Anbetracht der Rolle und der Bedeutung der Spraohe und der Termino logie, in der juristischen Normierung, ist es festzustellen, dass die juristische Sprache in der Mehrheit der analisierten Aktenstücke, nicht zufriedenstellend ist. Es handelt sich meistens um wörtliche, mechanische Übersetzungen aus der serbo-fcroatischen Spraohe, die oft den Nonnen und dem Sinn der ungarischen Sprache nicht entsprechen (Reihenfolge der Wörter, Satzkonstruktionen usw.). In nicht wenigen Fällen ist daher der Sinn der Rechtsnorm geändert, oder er wird unverständlich. Der Gebrauch der juristischen Terminologie in der serbo kroatischen Sprache, ist in den untersuchten selbstverwalterischen allgemeinen Akten auch nicht zufriedenstellend. In einer Anzahl der selbstverwalterischen Akten, werden nicht die entspre chenden juristischen Ausdrücke gebraucht; ihr Inhalt wird nur paraphrasiert. Das weist unbedingt auf ihre Unkenntnis hin. Natürlich, ist bei Übersetzungen in der serbo-kroatischen Spraohe, der Text auch nicht von schweren, langen und komplizierten Formulationen befreit. Die Übersetzung wird daher alle negative Folgen solcher Ausdrucksweise und Spraohkonstruktion beibehalten. In der Aktivität der Juristen, ist die juristische Normierung zweifellos eine der schwierigsten, kompliziertesten Aufgaben, mit grösster Verantwortung. Um diese Arbeit zu bewältigen, ist nicht nur die gute Kenntnis der gesellschaftlichen Verhältnisse, sonder auch die Sprachkenntnis und das Wissen der juristischen Terminologie und der Rechttechnik unbedingt nötig. Der jetzige Stand der selbst verwalterischen Normierung in der ungarischen Spraohe, unterstreicht die Nö tigkeit der kontinuierten Aktivität im Unterricht und Befähigung des Kaders in den selbstverwalterischen Organisationen, der mit der Normierung und Über setzung der selbstverwalterischen Allgemeinaktenstücke beauftrag wird.
