Védőoltások Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet Gáspár Gáborné Szottfriedné Péter Edina Nagy Krisztina Járványügyi felügyelők
Az előadás célja: • Védőoltásokkal kapcsolatos ismeretek bővítése • 2 hónapon túli oltáselmaradások csökkentése
Védőoltás Olyan egészségügyi tevékenység, melynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható. Előnye a természetes immunizációval szemben: a szervezet immunválasza a megbetegedés kockázata nélkül alakul ki Súlyos betegségek megelőzése
Védelem kialakulása a fertőző betegségekkel szemben IMMUNITÁS
TERMÉSZETES
AKTÍV:
PASSZÍV:
betegségek átvészelése
anyai ellenanyagok
MESTERSÉGES (= védőoltás)
AKTÍV A védőoltás tartalmazhat: - élő, gyengített kórokozó - elölt, inaktivált kórokozó - antigén - toxoid - rekombinációval előállított
PASSZÍV
Kész ellenanyagok
A védőoltások történelmi háttere 1. • 1796: a járványmegelőzés első világsikere - feketehimlő járványban a fokozott expozíció ellenére sem betegedtek meg az előzőleg tehénhimlőn átesett fejőasszonyok-ezt felismerve Jenner kifejlesztette a himlő elleni aktív védekezést vakcinációval
• 1840: az első oltási törvény Angliában
A védőoltások történelmi háttere 2. • 1980: WHO: A Föld himlőmentes • 2002: A WHO Európai Régiója poliomyelitis mentes (járványos gyermekbénulás)
Járványos gyermekbénulás szövődménye: légzőizmok bénulása
Az utolsó himlős eset: Ali Maow Maalin 1977. október 26.
Védőoltások bevezetése Magyarországon • Diphteria (torokgyík) ellen 1938. • Tetanus (merevgörcs) ellen 1953. • Pertussis (szamárköhögés) ellen 1954. • Tuberkulózis (gümőkor) ellen 1954. • Poliomyelitis (gyermekbénulás) ellen 1959. • Morbili (kanyaró) ellen 1969. • Rubeola (rózsahimlő) ellen 1989. • Mumpsz (fültőmirigy gyulladás) 1991. • Hepatitis B ellen 1999. • Haemophylus okozta gyermekkori agyhártyagyulladás ellen 1999. • Pneumococcus (tüdőgyulladás) elleni vakcina 2008 (2014-től kötelező).
Poliomyelitis
Kanyaró
1952-2012 között a védőoltások bevezetését követő járványügyi helyzet Fertőző betegség
Megbetegedések számának évi átlaga 1952-61
1962-71
1972-81
1982-91
1992-96
1997-01
2012
Diphtheria
938
41
6
1
-
-
-
Pertussis
15176
1216
57
14
3
1
5
Tetanus
313
102
59
28
16
12
5
Poliomyelitis
808
4
2
1
-
-
-
Morbilli
40014
36169
12273
2087
15
14
2
Rubeola
.
.
40945
20990
543
97
7
Mumps
.
.
42683
34929
9921
212
4
Fertőző betegség
Halálozások számának évi átlaga 1952-61
1962-71
1972-81
1982-91
1992-96
1997-01
2012
Diphtheria
25
5
1
-
-
-
-
Morbilli
143
56
3
1
-
-
-
Védőoltással megelőzhető betegségek szövődményei Gyermekbénulás: légzésbénulás, halál. Kanyaró: tüdőgyulladás, a középfülgyulladás, agyvelőgyulladás (1/1000). Torokgyík: ha a hártya leválik és a beteg képtelen felköhögni, a légutakat elzárva halált okozhat. A toxin felszívódva eljut a létfontosságú szervekbe (szívizom, máj, vese, mellékvese) és ezekben súlyos elváltozásokat okoz. Szamárköhögés: a leggyakoribb komplikációk a tüdőgyulladás (15-20%), a középfülgyulladás, görcsrohamok 2-4%-ban lépnek fel, az agy is károsodhat. Az erős köhögés a szem bevérzését, valamint lágyék- és köldöksérvet okozhat. Rózsahimlő: a fertőzött anya magzata - amennyiben túléli a fertőzést - súlyos károsodást szenved. A fejlődési rendellenességeket veleszületett rubeola szindrómaként (CRS) ismerjük (szívhiba, süketség, hályog). Merevgörcs: tüdőgyulladás, tüdőembólia, időseknél szívelégtelenség.
Merevgörcs Clostridium tetani
Jogszabályi háttér • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről • 18/1998 (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
• Módszertani Levél a védőoltásokról (Az Országos Epidemiológiai Központ évente megjelenő kiadványa, a www.oek.hu weboldalról letölthető)
Életkorhoz kötött kötelező védőoltások Magyarországon
A magyar állampolgárt, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten a) gümőkór (tuberculosis), b) torokgyík (diphtheria), c) szamárköhögés (pertussis), d) merevgörcs (tetanus), e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta), f) kanyaró (morbilli), g) rózsahimlő (rubeola), h) mumpsz (parotitis epidemica), i) agyhártyagyull. b típusú Haemophilus influenzae (Hib), j) májgyulladás (hepatitis B) ellen védőoltásban kell részesíteni. Haemophilus influenzae + Pneumococcus elleni vakcina 2008 (ezévtől kötelező). + 2014-ben folyamatban van az önkéntes HPV oltás bevezetése
Kötelező védőoltás • Ingyenes • Egyenlő hozzáférhetőség • Kiváló minőségű és hatékonyságú • Optimális időpontban • Állami felelősségvállalás
2013. évi oltási naptár 1.
* Ezévben a pneumococcus elleni oltás is bekerült a kötelező oltások közé, változás még, hogy a 3. emlékeztető oltás beadása 12 hós korban kerül sorra
2013. évi oltási naptár 2.
* Betöltött 12. és be nem töltött 13. év között kötelezően felajánlható a lánygyermekeknek a HPV elleni oltás
Jelentési rendszer Védőnői jelentések Folyamatos oltás: • ellátási területére vonatkozóan havonta az esedékességet követő hónap 5. napjáig, • az oltásnak az esedékessége hónapját követő 2 hónapot meghaladó elmaradását Iskolai kampányoltás: • az iskola-egészségügyi feladatokat ellátó védőnő - az oltásra kijelölt időszakot követő hónap 15. napjáig
Járási Népegészségügyi Intézet Adatrögzítés az EFRIR Védőoltási programrészébe: a folyamatos oltások adatait havonta, a jelentés hónapját követő 20-ig, a kampányoltások adatait a kampány befejezését követő hónap végéig
Szakmai felügyeletet ellátó munkatársak Statisztikai feldolgozások • oltások teljesítése • átoltás üteme
Átoltási ütem alakulása Pest megyében 2013. Az Alapvető Jogok Biztosának „A gyermekek egészséges környezethez való jogának vizsgálatáról” szóló (AJB-1356/2013. számú) jelentése kitért az életkorhoz kötött védőoltások teljesítésére is – átoltási ütem elhúzódó. • Az újszülöttkori, ill. 2 és 3 hónapos kori oltások esetén átoltás üteme jó. • Az életkor előrehaladtával lassul. • A 15 hónapos kori oltásoknál Intézetünk illetékességi területén már 4-5 hónap kell a 98%-os átoltottság eléréséhez. • A 18 hónaposak és a 6 évesek átoltásának üteme ennél is kedvezőtlenebb, nagyon elhúzódó, tehát több mint 6 hónap telik el 98%-os átoltottság eléréséhez. • ún. „nyájimmunitás” biztosításához szükséges a 98%-os átoltottság védi a nem olthatókat (= kontraindikáltakat)a fertőző betegségektől az oltás nemcsak azokat védi, akik be vannak oltva, hanem azokat is, akik nem! Feladat: az életkorhoz kötött kötelező védőoltások késedelem nélküli biztosítása
Az oltás esedékességét követő 2 hónapos csúszás Indokok: • • • •
Elhúzódó vagy ismétlődő lázas megbetegedés Tartósan kontraindikált, súlyos alapbetegség 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás Tartózkodási helye ismeretlen – költözés, nem jelentkezik be a védőnőhöz • Szülői hanyagság, gondatlanság, („jobban tudja, mikor kell adni”) • A szülők ellenzik a védőoltás beadását
Közös összefogásra van szükség
Védőnő Oltóorvos felelőssége Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhivatal Népegészségügyi Intézet
Oltottság ellenőrzése Azok az orvosok, védőnők, akik bölcsődébe, óvodába, általános iskolába, egyéb gyermek-közösségbe, oktatási intézménybe kerülő gyermekek/tanulók vizsgálatát végzik, az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni, a hiányzó oltásokat pótolni kötelesek. Gyermekközösségbe, továbbá alsó- és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel tankötelezettség? Jogszabályi ütközés
Elengedhetetlen beiratkozáskor a védőoltási dokumentáció vizsgálata.
A védőoltások gyakran saját sikereik áldozatává válnak A betegség járványokat okoz Nő az oltást megtagadók száma
Védőoltás megelőzi a betegség kialakulását
Alaptalan rémhírek terjednek a védőoltás mellékhatásairól
Az átoltottság fokozatosan nő
A betegséggel szembeni félelem csökken
A megbetegedések száma csökken A betegség fokozatosan kikopik a köztudatból
Az átoltottság csökkenése járványok kitöréséhez vezet Diftéria járvány Ukrajnában, 1991-1997. • > 5000 megbetegedés • > 200 haláleset Olaszországi kanyaró járvány, 2002: • 594 kórházban kezelt eset • Szövődmények - 99 fő: tüdőgyulladás, 15 fő: agyvelőgyulladás, 2 fő: vérzékenység, 15 fő: egyéb szövődmény • 4 haláleset Járványos gyermekbénulás járvány Tádzsikisztánban, 2010. • 128 beteg • 10 haláleset
Oltásmegtagadásra buzdító csoportok Motivációjuk •Nem szakmai kérdéseket vetnek fel, hanem előre eldöntött prekoncepció alátámasztására igyekeznek szakmai köntösbe bújtatott okfejtéseket tenni. •Nem megegyezni akarnak, hanem manipulálni. •Nem vitatkoznak, hanem az emberek érzelmeire hatva pánikot keltenek. •Nem információt terjesztenek hanem rémhírt. •Igyekeznek magukat úgy feltüntetni, mintha valamilyen pozitív célért küzdenének, pl. azt mondják, hogy a védőoltások választhatósága a céljuk. •Cél: bizalom megingatása a védőoltásokban
Módszereik - a tömegmanipuláció klasszikus, jól bevált eszköztára •érzelmekre történő apellálás (hogy kiiktassák a mondanivalójukkal szembeni racionális gondolkodást) •primitív vizuális manipulációk •féligazságok vegyítése egész hazugságokkal •pánikkeltés •direkt hamisítások
Oltásellenes hangoztatások „Európában már nem is ajánlott sehol a BCG” az alacsony tbc incidenciával (új megbetegedés/lakosság) rendelkező országok választhatják a nagyrizikójú csoportokra fókuszált oltást „Az oltóanyagokban mérgek vannak” Fogalomzavar, szándékos félrevezetés (kálium-cianid, víz - csak a dózis teszi a mérget) „Hg – autizmus” sosem volt Hg egyetlen vakcinában sem tiomerzál ártalmatlan, kiürül nincs a csecsemőkori egyadagosakban „Al – autizmus” nincs összefüggés „Túl sok antigén túl korai életkorban” modern vakcinákkal 20-ad annyi antigént adunk „A vakcinák nem természetes anyagok” – csak a természetes jó „Nem a védőoltások miatt tűntek el a fertőző betegségek, hanem a jobb eü. ellátás, stb. miatt.” – fogalomzavar (morbiditás vs. mortalitás) „Nincs bizonyíték arra, hogy a vakcina biztonságos” – nekik kellene bizonyítani azt, hogy a vakcinák nem biztonságosak, nem fordítva – logikai bukfenc
A mai kor jellegzetességei • Web 2.0: Felhasználók által feltöltött, megosztott, véleményezett tartalom • „Posztmodern egészségügyi paradigma”: • tudományos eredmények megkérdőjelezése • orvosi szakvélemény „ellenőrzése” • elsődleges információforrás az Internet Ezek a körülmények megteremtették a lehetőséget az oltásellenes üzenetek gyors terjedéséhez.
37/2007. (VI. 20.) Alkotmánybírósági határozat
23
Az életkorhoz kötött védőoltások esetében a gyermek jogainak védelme és a járványügyi közérdek nem különíthető el teljesen, mivel az oltások jelentős részben a közösségben élő gyermekek egészségének védelmét szolgálják. Az óvodai, iskolai és más csoportokban együttlévő gyermekek hatással vannak egymás egészségi állapotára, a fertőző betegségek gyakran terjednek szét a gyermekközösségekben. Mindazonáltal az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, a gyermekek egészségének védelme és a fertőző betegségek elleni védekezés alkotmányosan elfogadható indok az alapjogkorlátozásra. Az életkorhoz kötött védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez. A gyermekek testi-lelki integritásához való jogának és a szülők gyermekeik gondozásához fűződő alapjogának korlátozását szükségessé teszi egyrészt az államnak az Alkotmány 67. § (1) bekezdéséből következő intézményes (objektív) alapjog-biztosítási kötelezettsége, másrészt a 70/D. §-hoz kapcsolódó közegészségügyi, járványügyi közérdek mint alkotmányos cél.
Köszönöm a figyelmet! Kérdések, hozzászólások?
Maja és Lilla
