Védekezési módszerek Vadkármegel zés és vadkárbecslés
1. Közvetlen módszerek:
8. el adás
2. Közvetett módszerek.
1. Mechanikai 2. Kémiai 3. Biológiai
Védekezési módszer kiválasztásának alapja Védekezés a vadkárok ellen
• Ráfordítás igény: – Munkaer – Pénz
• A kivitelezhet ség nehézsége. • Kisüzemi, nagyüzemi alkalmazás. • A gyakori megoldások technológiája teljes mértékben kidolgozott.
Védekezés – közvetlen módszerek • Területvédelem – Kerítés: kiugrók, kapuk, létrák. Magasság, er sség, építési mód vadfajtól függ en. – Villanypásztor. – Riasztás hanggal: karbidágyú, szélkerekes kerepl , riasztólövés, riasztó hang lejátszása. – Riasztás fénnyel. – Biológiai: kedvelt növény, riasztó növény, háziállat jelenlét és ürülék, vér, zsír, sz r. – Kémia: gyantaszármazékok (dendrocol, vadicell, vadóc).
I.
Kerítések • Kerítések építése a kárt okozó fajok távoltartására a kritikus területt l. • Drága és id igényes. • A kerítés lehet csibe hálóból, fából és acélból is. • A kerítésnek meg kell akadályoznia a célzott fajt az átmenetelben, átugrásban és átbújásban is. • Elektromos kerítések is lehetnek.
Mechanikai területvédelem – – – – – –
II.
Deszka-palánk kerítés Dorongból épített kerítés Hagyományos kerítésdrótfonat Er sített, nagy szem9 vadháló Ponthegesztett panelb l (Dunaújvárosi panel) épített kerítés Elektromos vadkárelhárító kerítés (villanypásztor)
Területvédelem
Hang- és fényhatáson alapuló területvédelem – – –
III.
Karbidágyú Periodikus villanófény Különböz fényvisszaver , a szél hatására összever d , hangot adó (sörös, üdít s dobozok) dolgok kiaggatása
Szaghatáson alapuló védelem – – –
IV.
Emberi haj kiszórása, kiaggatása a védend terület körül Kémiai anyagokat tartalmazó zacskók kiaggatása Egyéb b9zös anyagok kijuttatása
;rzésen alapuló védelem – –
Fegyveres rzés, vadriasztás Kutyás rzés, riasztás
I. Mechanikai területvédelem • Fontos a kerítés állapotának rendszeres ellen rzése. • A hibák kijavítása. • Bentre kerül vad eltávolítása. • A legdrágább védekezés, amikor nagy költséggel elkészítjük a kerítést, de annak állapotát nem ellen rizzük. • Jelent s beruházás ellenére - kártétel!
I. Mechanikai területvédelem
Vadkárelhárító kerítések létesítésének szabályai • • • • • • • • • • •
A bejutott vad kiterelésére kiugrót kell építeni (+létra). A kapukat állandóan zárva kell tartani. Folyamatos állapotellen rzés és javítás. A kerítésen belül vadbúvó s9r9t nem szabad hagyni. Ivóhelyet, dagonyát bekeríteni tilos. Utat ne kerítsünk be. Esetleges talaj-el készítést végezzük el a kerítés megépítése el tt. Vad menekülési útját elzárni, kimagasló pontokat bekeríteni tilos (ártereken). Csak közvetlenül telepítés vagy ültetés el tt. A nyomvonal a lehet legrövidebb legyen. A bekerített terület mérete 2 és 10 (20) ha között legyen (!?).
I. Mechanikai területvédelem 1. 10x10 cm-es hálóméret", vastag drótból készített drótfonat – – –
– –
A kifejezetten vadkár-elhárítási céllal gyártott. Vaddisznó ellen (10) 20-30 cm-re a földbe süllyesztve + küszöbfa. Szarvas ellen 180-220 (250) cm magassággal + oszlopokra helyezett optikai riasztó doronggal (szemöldökfa). Dámszarvas 200-220 cm, z min 150 cm magas. Nyulak ellen 80 cm-es magasságig 5 (8) cm-es lyukb ség9 hálóval kiegészíteni.
1. 10x10 cm-es hálóméret", vastag drótból készített drótfonat – – – –
Általános lyukb ség méret 10x10 cm. A 10-15 éve alatt elhasználódik. A bontás nagy költséggel jár, újrahasznosítása nem nagyon fordul el . Fontos a rendszeres ellen rzés! 10 –15 ezer folyóméter felett külön ember az ellen rzésre.
I. Mechanikai területvédelem • A maradványok mind az erd gazdálkodást, mind a vadgazdálkodást akadályozzák: – akadályozza a közlekedést, – fákba a drótfonat belen , azon mechanikai károkat okoz, – fakitermeléskor a f9részláncot rongálja, – a vad esetleg belegabalyodik, és elpusztul, – a kerítésdrót az erd ben természetidegen, szemétként jelentkezik.
I. Mechanikai területvédelem 2. Ponthegesztett panelb*l épített kerítés: – – – – – – – –
Leginkább használt területvédelmi forma. Vaddisznó ellen 120-150 cm magas. Szarvas ellen 180-220 cm magas + oszlopokra helyezett optikai riasztó doronggal. Építése gyors. Jó védelmet biztosít (állandó ellen rzés mellett). Gazdaságosan visszabontható, többször is újra felhasználható. A vaddisznó néha a panel elemeit felemeli, és átbújik alatta. A keletkezett lyukakat azonnal javítani kell, mert egy id után az z, s t a szarvas is bejár a kerítés alatt.
I. Mechanikai területvédelem 3. Villanypásztor (elektromos kerítés) –
Egyenárammal, magas feszültséggel, m9ködik, melyhez az energiát általában napelem biztosítja. – A borult id szakokra akkumulátorban tárolja a szükséges energiát. – ;z ellen: • alacsony, 100-120 cm magasságban készül, • optikai riasztóval egészítik ki (sárga, nejlon m9anyag háló a kerítésen belül kihúzva). – Szarvas és vaddisznó ellen: • általában több huzalból álló, jól kifeszített 150160 cm magas kerítés, • a huzalok között széles, színes szalag az optikai hatás végett.
I. Mechanikai területvédelem 3. Villanypásztor (elektromos kerítés) – – –
A vad nem szokja meg és nem is éri károsodás. Véd hatása jó (folyamatos ellen rzés mellett). Probléma a kerítés vonalának a tisztántartása (lágyszárúak, cserjék). – Sajnos több esetben a napelemet megrongálják és az akkumulátort ellopják. – Ideiglenes védelem vagy magas érték9 kultúrák esetén. • intenzív mez gazdasági területek, • makkvetéses területek védelme, • nagy hozamú takarmányterm területek védelme.
II. Hang- és fényhatáson alapuló védelem • Módszereit ritkán alkalmazzák. • A hatás általában rövid ideig tart, a vad megszokja. 1. A karbid-ágyú – rendszeres napi feltöltést igényel. – Vascs b l kialakított riasztópuska.
2. Fényvisszaver* fóliák – Utak mellett megfelel irányokba való kihelyezése, amelyek a közlekedési eszközök lámpáinak fényét szórják szét a területen, – kis forgalmú, kis vadlétszámú területen van némi hatása.
3. Rémzsinór – Védend terület körül egy szál drótra kiaggatott fóliacsíkokból, üres sörösdobozokból készített „kerítés”. – A fóliacsíkok mozgása, az egymáshoz üt d sörösdobozok hanghatása gyenge hatékonyságú, vadkár-elhárítási módszernek nem fogadható el, viszont csúnya és szemetet gyárt.
II. Hang- és fényhatáson alapuló védelem 4. Egyéb hanghatást kelt* eszközök – Általában kisebb területeken. – Automatikusan ki-be kapcsolódó kihangosított rádió, villanycseng . – Szélkerekes kerepl 5. Villanófény – Fényérzékel automatika kapcsolja be és reggel ki. – Mozgásérzékel vel m9ködik, így kevésbé szokja meg a vad. – Villámfény er sség9 villanás + hanghatás is.
III. Szaghatáson alapuló védelem • Legrégibb módszer. 1. Véralbumin - gyártása régen megsz9nt. – Olcsó és hatékony volt. 2. Emberi haj, ruhadarabok – Ember által ritkán látogatott területen. – Egy-két nap id tartam. – Nem hatékony.
III. Szaghatáson alapuló védelem 3. Szaghatású riasztószerek (több gyártó is) – Egyes vadfajok, növénykultúrák függvényében, hatósági engedéllyel rendelkez készítmények. – Kereskedelemben beszerezhet k. – Rövid ideig – egy-két hét – van riasztó hatásuk. – Ezután új zacskókat kell kiaggatni célszer9 hatóanyagot váltani. – Általánosan nem elterjedt.
IV. ;rzésen alapuló védelem • Az egyik leghatékonyabb módszer. • Következetesen, nap mint nap kell alkalmazni! • Általában rövidebb ideig tartó kár veszélye esetén – makkvetések – kerül rá sor. • Állandó jelenlét – magas költségigény. • Vadásztársaságok, ha tagjaikat beosztják. • Probléma ha egy-két nap kimarad – rövid id alatt kárba mehet az addigi munka.
Védekezés – közvetlen módszerek
V. Makk csávázása
– A területvédelemi módszereknél általában nagyobb költség. – Évente vagy rendszeresen megismételve lehet csak hatékonyan alkalmazni.
• Riasztó ízhatású szerrel kezelik a makkot. • Vaddisznó túrását, fogyasztását akadályozza meg. • Kísérleti stádiumban van. • Nem elterjedt módszer. • A jöv ben várhatóan nagyobb jelent sége lesz.
Egyedi védelem
VI. A csemeték hajtásainak egyedi védelme
• Egyedi védelem • Mechanikai eszközök • Kémiai eszközök
V. Magcsávázás vetés el tt VI. A csemeték hajtásainak egyedi védelme – – – – –
Kellemetlen íz9 anyagok felkenése Rágás közben dörzsöl hatású anyagok felkenése Egyedi hajtásvéd háló kihelyezése (romb-háló) Egyedi rügyvéd sapka kihelyezése Kartonplaszt cs alkalmazása
VII. A fák egyedi törzsvédelme – – – –
Törzsvéd kémiai anyagok felkenése hántás- és rágáskár ellen Egyedi törzsvédelem hálóval Egyedi törzsvédelem kartonplaszt cs vel, hasábbal Egyedi törzsvédelem tüskés, szúrós ágak felkötözésével
•
Gyakori védekezési mód.
1. Riasztó íz- illetve szaghatású, és rágás közben az állat ínyét dörzsöl*, kisebz* kémiai készítmények: – Károkozás el tti alkalmazásukkal egy vegetációs id re védelmet biztosítanak. – De legalább 6 hónapig hatékonynak kellene lennie. – Egyes fafaj-csoportokra eltér készítmények. – Megfelel védelmet adhat.
VI. A csemeték hajtásainak egyedi védelme 1. Riasztó íz-, szaghatású, és rágás közben az állat ínyét dörzsöl*, kisebz* kémiai készítmények: – A véd hatás fokozható azzal, hogy az erd sítésben nem minden fafajt, illetve faegyedet próbálunk megvédeni a rágás ellen: • jó sarjadó képesség9 elegy-fafajokat, valamint a f fafaj egyes egyedeit nem védjük, • ezzel rágófelületet biztosítunk. – Csúcshajtás szerbe mártása, a szer felkenése, permetezése. – Fontos a véd réteg vastagsága (túl vastag gátolhatja a hajtás növekedését).
VI. A csemeték hajtásainak egyedi védelme 2. Rügyvéd* sapka, és háló – Alkalmazásának eredménye az eddigi kísérletek alapján nem egyértelm9. – Kihelyezésük munkaigényes. – A növényen való megmaradás egyes fafajoknál sok esetben nem biztosítható. – A táplálkozó állat a rügyet, hajtásvéget megvédeni kívánó eszközzel együtt leharapja, majd kiköpi. – Csak a vezérhajtást, illetve a f rügyet védi. – A véd eszközök általában m9anyag – néha összecsavart fém csík – alapanyagúak, amelyek a csemeték növekedése során a hajtásról lelök dnek, vagy az id járás hatására lefoszlanak, és szemétként jelentkeznek az erd ben.
VI. A csemeték hajtásainak egyedi védelme 3. Kartonplaszt cs* – Rügy és hajtásvéd eszköz, de mint törzsvéd is felhasználható. – Megfelel átmér j9 és magasságú m9anyag cs a csemetét teljesen körülfogja és megvédi. – A cs ben kialakuló mikroklíma a fejl dést is gyorsíthatja • némely kórokozónak is (pl. tölgy lisztharmat) kiváló feltételeket biztosít. – Drága módszer, csak a kés bbi hálózatban fenntartani kívánt egyedeken, és az értékes elegyfajok esetén szokás alkalmazni.
VI. A csemeték hajtásainak egyedi védelme 3. Kartonplaszt cs* – Rágás ellen megfelel védelmet akkor biztosít, ha a f károsító vad méretét, rágásmagasságát is figyelembe veszik. • A 120 cm-es kartonplaszt védelmében jól fejl d csemetét, mihelyt abból kin tt, szinte hetente rágta vissza a szarvas. – Használatának további el nyei: • • • •
kisebb csemeték is alkalmasak ültetésre, nem csökken a vad élettere, kevesebb a hektáronkénti szükséges növényszám, gyomnövény probléma alig adódik.
VII. A törzs egyedi védelme •
A hántás, rágás, dörzsölés és törés ellen egyaránt védhet.
1. Tüskés, tövises ágak, egyéb természetes anyagok törzsre kötözése –
ma az erd ben már nem alkalmazott módszer.
2. Hálóval, kartonplaszt cs*vel történ* törzsvédelem – –
Hatékony, de drága. Rendszeres ellen rzést kíván, leesése esetén azonnal vissza kell helyezni. Kötözéssel rögzített változatnál a fa vastagodásának függvényében a kötözést fel kell lazítani, újra kötni.
–
VII. A törzs egyedi védelme
Védekezés – közvetett módszerek
3. Kémiai anyagok törzsre kenése – – – – –
A rágást, hántást azáltal akadályozza meg, hogy a felkenés után a leveg n megkeményedve összefügg bevonatot képez. A törzsre a károsítás várható magasságában körkörösen kell felkenni (talajtól – 2 méterig). Három-négy éves védelmet biztosít (5 év kellene). Alkalmazása drága, csak a vad által kifejezetten kedvelt, vagy az értékes elegyfafajok védelmére alkalmazzák. Dörzsölés ellen is hatékony védelmet biztosít.
• Tudatos, tervszer9 gazdálkodás valós adatok alapján. • Él hely javítás, fejlesztés. • Vadföldgazdálkodás. • Vadtakarmányozás, elterel etetés. • Zártkertek (!?).
Nem halálos beavatkozási lehet*ségek • Segítenek kontrolálni a ragadozók és az egyéb potenciális gerinces kártev k által okozott károkat. • Nem okoznak sérülést az állatoknak.
Él*hely manipuláció • Elriasztja a célzott állatot, vagy csökkenti a jelenlétét. • Ragadozók esetében a kotorékok megszüntetése. A kotorékok feltöltése szeméttel vagy k vel. • Madarak esetében a beül helyek felszámolása. • Vastag, s9r9 növényzettel, bozóttal lehet körbeültetni a területet.
Csapdázás/Áttelepítés • Élvefogó csapdázás és a befogott egyedek más helyen történ elengedése. • Változatos lehet ségek. • Az új helynek elég messze kell lennie ahhoz, hogy ne tudjon visszajönni az állat.
Viselkedés megváltoztatása – kémiai anyagok • Diethylstilbestrol – fogamzásgátló, csökkenti a ragadozók kölyökszámát, ha csökken a populáció, kevesebb préda kell. • Lithium chloride – tojásba vagy préda állatba injektálva. Legközelebb már nem kívánja a ragadozó.
;rz* állatok • Kutyák • Kacsák • Öszvér
