Vedd fel a szép ruhád!

Univ-01.qxd

2006.11.20.

11:23

Page 1

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

VII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM – 2006. NOVEMBER 20.

Vedd fel a szép ruhád!

Ajánló London Calling Isten óvja, Ferenc pedig diákmunkában õrzi a Királynõt. Tizenkétezer magyar fiatallal együtt dolgozik Angliában. Történetek következnek. 3. OLDAL Bent se rossz De tudósítónk kint volt a külügyi információs tájékoztató napon, ahol munkáról és ösztöndíjról kérdezett. 4. OLDAL Sovány Az anorexiát több elmélet is magyarázza, Barbie pedig orra esik soványság-elméleti összefoglalónkban. 15. OLDAL Nyenyerét Nyererére A Pécs2010-ügyben mindig válaszra kész Tarrósy Istvánt Tanzánia érdekli. Két hétig Afrikában tessék keresni! 16. OLDAL Az év filmje Belek, ondó, nyál, vér a Taxidermiában. A film elõtt arra kértük Pálfi György rendezõt, segítsen megérteni Filmszemle-nagydíjas moziját. 19. OLDAL

FOTÓ: GÁBOR ZSÓFIA

Szíven szúr Tudósítónk büntetõjogászok, szabadságvédõk és európai joghallgatók közt kapkodta a fejét. A drogfogyasztás büntethetõségérõl vitáztak a jogon. 22. OLDAL

„... viszlek a bálba” – énekli Lovasi András, és még nem gondol a vészesen közelgõ vizsgaidõszakra, amit épp ilyen nehéz megúszni szép ruha nélkül. Még gólyabáli szezon van, mi pedig nem keverjük a szezont a fazonnal, így el is felejtjük még kicsit a vizsgákat, és köszöntjük az összes elsõévest, aki kiöltözik és a bálban esküszik, mulat és táncol. Képünk a Pollack Mihály Mûszaki Kar november 16-ai gólyabálján készült az Apáczai Nevelési és Általános Mûvelõdési Központ Mûvelõdési Házában. Fotóriportereink hangulatjelentése szerint Jamie Winchester és Hrutka Róbert fellépése remek hangulatot teremtett az eseményen, ahol a várakozásokkal szemben meglepõen sok fiatal hölgy is megjelent.

Bevetésre készen az egykori szakkollégium Éveken át tartó tétlenség után újjászervezõdik a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium. A KTK keretein belül mûködõ szervezet az alapítók szándéka szerint azonban már csak nevében fog hasonlítani egykori elõdjére, mert a mostani szakkollégiumot úgy szervezetileg, mint eszmeiségében teljesen új alapokra helyezve fogják felépíteni. A témáról a kezdeményezés egyik ötletgazdájával, Rideg András hallgatóval beszélgettünk. MOLNÁR Balázs írása

Mikor és hogy jött az ötlet? Somogyi Gergely és Weiner János hallgatótársaimmal még februárban, egy téli forraltborozás közben merült fel bennünk, hogy tartalommal kellene feltöltenünk az akkor már évek óta „kómában levõ” Janus Pannonius Szakkollégiumot. Elég merész ötletnek tûnt, de miután elkezdtünk foglalkozni az üggyel, meglepve tapasztaltuk, hogy – hallgatói és oktatói részrõl is – nagyon sokan kiálltak a kezdeményezés mellett. Azóta hol tartotok? Április-május táján elkészítettük a szakkollégium felépítését pontokba szedõ

menettervét. Ennek ütemét tartjuk, most a szervezet népszerûsítését szolgáló marketing van napirenden: szórólapozunk, az órák elõtt személyesen megkeressük a KTK hallgatóit, a következõ hetekben a standolásé lesz a fõszerep. Februárra tervezzük a tagság elnyeréséhez nélkülözhetetlen felvételik lebonyolítását, melyek során kevésbé a lexikális tudás, sokkal inkább a strukturális gondolkodás, a szakmai rálátás feltérképezése lesz a fõ szempont. A tagság létrejötte után szeretnénk kialakítani a szakkollégium kereteit. Ez persze nem azt jelenti, hogy most ne lennének különbözõ elképzeléseink a szakkollégium arculatát illetõen, de értelemszerûen a leendõ tagoknak is meg kell adni a lehetõséget, hogy elmondhassák az erre vonatkozó

ötleteiket. Végül el kell majd fogadnunk a szervezeti mûködési szabályzatot, ki kell alakítanunk a tantárgyi kereteket, valamint meg kell oldanunk a szervezet karon belüli zökkenõmentes integrálását. Miért éri meg csatlakozni hozzátok? Manapság évente ötezer közgazdászhallgató hagyja el a felsõoktatási intézményeket. A szakkollégiumi tagság lehetõséget biztosít a tömegbõl való kitûnésre, elõsegítve ezzel például a könynyebb munkavállalást, mivel a többségtõl eltérõen, a mi tagjainknak egy hasznos oklevéllel több lesz. Ezen felül egy aktív szakkollégium felpezsdítheti végre a KTK-n belüli tudományos életet, valamint a folyamatos kapcsolattartással a tanár-diák viszonyok jelentõs javulását reméljük. A szakkollégiumunkkal kapcsolatban felmerülõ további kérdésekkel a [email protected] email címen kereshetnek meg bennünket, de november 20-tól a KTK-n felállított standjainknál is várjuk az érdeklõdõket.

FORMA Unalmas filmek, súlyos abszurd jelenetecske, elsõ gyertya és csikkek a Forma mûvészeti folyóirat új számában. Keresd középen!

Univ-02.qxd

2006.11.20.

11:24

Page 1

szubjektív Kétoldalú lépéskényszer

MOLNÁR Balázs publicisztikája

Szeptember közepén az egyik országos hetilap vitasorozatot indított a magyar értelmiség jelenlegi helyzetérõl, melyben közismert társadalomtudósok, közéleti személyiségek fejtették ki véleményüket a témáról. Olyan kérdéseket feszegettek, mint hogy, a szó eredeti értelmében beszélhetünk-e értelmiségrõl ma Magyarországon? Ha igen, akkor az betölti-e azt a szerepet, ami egy parlamentáris demokráciában a feladata lenne? Ha nem, akkor hogyan lehet meghatározni a társadalom azon rétegének tagjait, akik a felsõoktatási intézményekbõl diplomával a kezükben kerülnek ki? Természetesen sokan sokféle álláspontot képviseltek, és ezen írásnak nem is célja ezeket ismertetni. Ám az ok, ami miatt mégis „tollat ragadtam” az, hogy a vitasorozatot végigolvasva felmerült bennem néhány, a témához többé-kevésbbé kapcsolódó és elsõsorban bennünket, egyetemistákat érintõ kérdés. Ha abból indulunk ki, hogy az „értelmiségi”, mint kategória létezik ma Magyarországon, akkor mennyire tudatosul az egyetemi polgárságban, hogy õk egykor, majd ennek az egyre terebélyesedõ, de a társadalmi arányokat figyelembe véve még mindig szûk elitrétegnek a tagjaivá fognak válni? Amennyiben – tételezzük fel – tudatosul bennünk, akkor ez milyen mértékben befolyásolja a felsõoktatás világához való pillanatnyi viszonyunkat? Jelent-e ez egyben nagyobb felelõsségtudatot? Ha azonban az egyetemisták nagy részében nem tudatosul mindez, akkor közép- vagy hosszútávon milyen következményei lehetnek, akár az értelmiségi réteg, akár az egész társadalom „minõségét” tekintve? Tisztában vagyunk azzal, hogy mennyi minden múlik rajtunk? Bár nem sorolom magam a pesszimisták népes táborába, õszintén szólva, nem vagyok túl derülátó ez ügyben. Túl sok ugyanis a közvetlen és közvetett negatív élményem az egyetemisták munkához való

hozzáállásával kapcsolatban, amelyek nem adnak túl sok okot a bizakodásra. A felsõoktatási intézményekben – a hallgatók létszámához képest – elenyészõ az alulról szervezõdõ szellemi mûhelyek száma. Ezek azért is lennének fontosak, mert hosszú távon jó alapot szolgáltathatnának egy hatékony érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ civil szféra kialakulásához, szemben a mai pártosodott értelmiségi körökkel. Ám ameddig a felsõoktatásban részt vevõk többsége nem érez magában hajlamot arra, hogy aktív tagja legyen ilyen szellemi mûhelyeknek, addig az esélye sem lesz meg annak, hogy változtassunk a sokat és joggal szidott közéleti viszonyokon, melyek alapjaiban befolyásolják a társadalmi közgondolkodást. És ha mi, akik remélhetõleg egykor majd a nemzet „kimûvelt emberfõi” leszünk, nem tudunk változtatni ezen, akkor kik tudnának? Az érmének persze ez esetben is két oldala van. Egyrészt be kell látnunk, hogy sajnos a hallgatók többsége nem kellõképpen motivált a szakmája iránt. Mint ahogy e lap hasábjain korábban már megfogalmaztam, sokaknál elsõdleges cél a diploma megszerzése, és – jobb esetben – csak másodlagos a minél alaposabb és szerteágazó tudás elsajátítása. Magyarul maga a papírdarab fontosabb, mint a mögötte levõ tényleges tartalom. Ez vitathatatlanul a mi felelõsségünk. Másrészrõl viszont ott az egyetem, amely – valljuk meg, forráshiány, vagy egyszerûen csak érdektelenség miatt – nem mindig áll ki kellõképpen a hallgatói kezdeményezések mögött. Hosszú listát lehetne írni azokból a meg nem valósult, de egyébként kiváló hallgatói ötletekbõl, amelyek idõszakosan, vagy végleg háttérbe szorultak csak azért, mert az egyetem különbözõ okok miatt nem karolta fel a kezdeményezést. Tény, hogy a helyzet nem egyszerû, de az érintett feleknek mindenképpen lépniük kellene már, hogy kibillenjünk a holtpontról. A hallgatók részérõl a megoldás talán a személyes, egyénenkénti felelõsség tisztázásában rejlik. Az egyetemistáknak be kell látniuk, hogy a felsõoktatás világa nem csak lehetõségeket rejt, hanem egyben alanyi felelõsséggel is felruházza õket, amelyet mindannyiunk érdekében nagyon komolyan kell venni. Az egyetemi vezetésnek pedig nem elég csak a külsõ kommunikáció szintjén nyitottnak lennie, hanem a használható konkrét ötletekre bizony pénzt, idõt és energiát kell áldozni, mert a jó kezdeményezések elõbb-utóbb megtérülnek. És ez már nem csak az ötletgazdák, hanem az egész egyetem dicsõsége is lesz egyben.

Bank az interneten: www.otpbank.hu Bank mobiltelefonon: 06-40/3-66-666

Zágrábi ösztöndíj A Zágrábi Egyetemmel (Sveuciliste u Zagrebu) megkötött egyetemközi szerzõdés keretében a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya tanulmányi pályázatot hirdet a 2006/2007-es tanév tavaszi félévére. A tartózkodás idõtartama 5 hónap. Az ösztöndíj összege 900 Kuna/hónap. Az ösztöndíjas hallgató elhelyezése a Zágrábi Egyetem kollégiumában történik, napi kétszeri kedvezményes étkezési lehetõséggel. A pályázás feltételei: – 2 befejezett tanulmányi félév – oktatói ajánlás – felsõfokú horvát nyelvtudás Pályázni személyesen lehet a következõ címen: Czéh Gábor, PTE NKO 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. 1. emelet 115. Tel.: 72/501-509 (belsõ mellék: 2420) A pályázatnak tartalmaznia kell: Önéletrajz (horvát vagy angol nyelven), motivációs levél (horvát vagy angol nyelven), oktatói ajánlás (horvát vagy angol nyelven), nyelvismeret és az indexmásolat az utolsó két lezárt félévrõl. A pályázatok beérkezési határideje: 2006. december 15., 12 óra A határidõn túl beérkezett pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni. További információ a horvát intézményrõl, és a felvehetõ kurzusokról: http://www.unizg.hr

Állásbörze lesz a Mûegyetemen 2006 nem várt sikereket hozott az állásbörzeszervezõk számára annak ellenére, hogy a HR szakemberek egy része már évek óta a nyugat-európai trendeknek megfelelõen az ilyen jellegû rendezvények szerepének csökkenését várja. Az egyetemi karrier irodák a jóslatok ellenére további növekedésre számítanak. Bár igaz, hogy nagyon magas a pályakezdõk körében a munkanélküliség, nagyon sok fiatal nem talál a végzettségének megfelelõ munkát, pályaelhagyásra, vagy a végzettsége által indokoltnál alacsonyabb pozíció elfogadására kényszerül, néhány szakmában nagyon nagy hiány alakult ki. A helyzetet tovább rontja, hogy ezek Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is hiányszakmáknak számítanak. Bár kétségtelen, elsõsorban a megalapozott szakmai tudással, néhány éves tapasztalattal és jó nyelvismerettel rendelkezõ mûszaki és IT szakemberek váltak a fejvadász cégek célpontjává. Nincs okuk panaszra a pénzügyi végzettségûeknek és a fontosabb európai nyelveket magas szinten beszélõ bölcsészeknek sem. Elsõsorban a hirtelen felfutó keresletnek és optimista üzleti várakozásnak köszönhetõ a felsõoktatási intézményekben szervezett állásbörzék dinamikus növekedése, ami nemcsak abban nyilvánul meg, hogy egyre több vállalkozás igyekszik már az egyetem falai között „elcsábítani” a felnövekvõ generáció legjobbjait, hanem abban is, hogy egyre többen találnak állást, szakmai gyakorlati helyet ezeken a „kiállításokon”. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legújabb felméré-

Impresszum Felelôs kiadó: dr. Lénárd László rektor Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b Fõszerkesztô: Gyôrffy Zoltán Fõszerkesztõ-helyettes: Harka Éva Lapszerkesztõ: Radics M. Péter

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja Olvasószerkesztôk: Gáncs Katalin, Magyar Melinda

Állandó munkatársak: Apró Annamária, Babarci Bulcsú, Dolowschiák Tamás, Egervári Zoltán. Ferge Alexandra, Fodor Janka, Képszerkesztõ: Rajnai Ákos Füge Kata, Herman Veronika, Fotóriporterek: Csortos Szabolcs, Kasza Szabolcs, Kaufmann Balázs, Farkas Szabina, Gábor Zsófia, Kiss Mónika, Kocsis Anita, Juhász Anikó, Kalmár Nagy Komáromi Éva, Kovács Nóra, András Lugosi „scham” Tamás, Makk Gábor, Molnár Balázs, Németh Krisztina, Lapterv, tördelõszerkesztõ: Obradovic Ena, Palotás Péter, Wéber Tamás Petró „Bab” Bálint, Pór Károly, Logó: Ringeisen Dávid Andy C. Rouse, Rekvényi Márta, Tóth Mariann, Takács Tímea /

Alapító: Pécsi Tudományegyetem

Hirdetési vezetõ: Samu Éva (20/481-7331) Hirdetési tanácsadók: Babai István (70/504-7231) Horváth Balázs (20/211-8243) Terjesztés: Filákovity Dusán (70/209-3353)

Szerkesztôség: 7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b Telefon: 72/ 501-500/2122, 2144 Fax: 72/ 501-500/2140 E-mail: [email protected]

A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget!

2

se szerint a Villamosmérnöki és Informatikai Karon végzett diákjainak 26,5%-a a saját állásbörzéjén helyezkedett el. Nem csoda, a karon végzõ villamosmérnökök és informatikusok „dúskálnak” az ajánlatokban, viszont a kevésbé keresett vegyészmérnökök közül is minden ötödik a Mûegyetemi Állásbörzén járt szerencsével. Mi lehet a titkuk? Semmi ördöngös: nem sajnálták az idõt és fáradságot az információgyûjtésre, az állásbörze honlapjának az átböngészésére, a kiszemelt cégek minél jobb megismerésére és a rendezvényen a kiválasztottak standjának felkeresésére. Mindez talán 2–3 napot is elvett az életükbõl, viszont többségük elõbb kapta kézhez elsõ munkaszerzõdését, mint diplomáját. Könnyû ezt megtenni Pesten, de mi van, ha valaki Pécsett tanul? Szerencsére az állásbörzéken sem kell feltétlenül személyesen megjelenni: az interneten célirányosan jelentkezõknek majdnem ugyanannyi esélyük van, mint akik személyesen teszik tiszteletüket a standoknál. Az õ nagy hátrányuk, hogy az interjún szereznek elõször „élõ benyomást” leendõ munkaadójukról. Választani pedig van mibõl: a Mûegyetemi Állásbörze 3 szintes, 1.000 m2-nyi beépített területen 175 vállalkozás közel 3.600 állásajánlatára lehet jelentkezni, pedig a „házigazda” intézményen kevesebb mint 2.000 diák végez évente. A rendezvényen már évekkel korábban kisebbségbe kerültek a BME saját hallgatói: az állást keresõk (és találók) alig 45 %-át teszik ki. Bõvebb információ és jelentkezés a felkészítõ programokra: www.allasborze.bme.hu

2006. november 20.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja Nyomda: ADOC-Interprint Nyomda Kft., Budapest, Fehér út 10. Felelôs vezetô: Csényiné Iszli Magdolna HU ISSN 1586-1767 Megjelenik 12.000 példányban

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

Univ-03.qxd

2006.11.20.

11:44

Page 1

Több ezer fiatal magyar egyetemista és fõiskolás dolgozik heteket, hónapokat, vagy éveket az angol fõvárosban és környékén. Takarítanak, felszolgálnak, gyerekekre vigyáznak. Új generációs élmény, amire harminc év múlva visszagondolva kacsintanak a mai húszasok és harmincasok – ha visszatérnek. Az UnivPécs összeállítása õfelsége fiatal munkásairól.

téma Az angol meló

– Akkor forduljon a királynõhöz, nem tudok jobbat mondani! – jött a válasz a munkaközvetítõnél. Ferenc azért ment reklamálni a londoni irodába, mert már negyedik hete hiába keresett kint alkalmi munkát. Türelmetlen volt, mert három hónapra ment ki a szigetországba, elsõsorban azért, hogy alkalmi munkával pénzt keressen, amit a tanév alatt itthon költhet el. Kiutazott, szerzett szállást, de nem talált megfelelõ munkát. Amikor folyamatos panaszkodására válaszul az irodából a királynõhöz küldték, gondolt egyet, és tényleg elindult a Buckingham palotába. A történet szerint immár negyedik hónapja dolgozik a díszõrség kiszolgáló személyzeténél, a palotában szükség volt konyhai dolgozóra, Ferencet azonnali kezdéssel felvették. Márpedig Angliában óriási igény van a fiatalok munkájára, akár rövid, akár hosszú távon. Londonban a külföldiek fõként a vendéglátóiparban tudnak elhelyezkedni. A munkakereséskor meghatározó az angol nyelvtudás. Itthon megítélt tudásunkat nyugodtan oszthatjuk kettõvel: ha valaki itthon úgy érzi, hogy középfokon beszél, az a valós kinti életben még alapszintûnek sem fogja érezni a nyelvtudását. De megijedni nem kell, több megkérdezett hallgatótársunk is jelezte, hogy London bizonyos kerületeiben talán nem is találkozott angolt anyanyelvként „tökéletesen” beszélõ helybelivel. Az általános tanács szerint nem szabad válogatósnak lenni, pláne, ha rövid idõre érkezünk, vagy még csak néhány napja tartózkodunk odakint. Buzási Balázs cége oktatással, tréninggel foglalkozik, hajóra és „szárazföldre” készülõ fiatal munkavállalókat készítenek fel. Az egyetemet végzett, vagy végzõ külföldre készülõ munkavállalókkal szemben számos fenntartása van: „Sokan állnak a munkához úgy, hogy mivel õk tanult emberek, nekik nem jó akármilyen munka, elvárják a magasabb beosztást, még ha a nyelvtudásuk ehhez hiányzik is – így két szék közt a padlóra esnek”. Buzási kiemelendõnek tartja, hogy bár a 2004-es csatlakozás után az Európai Unió országaiban hirtelen meginduló dolgozó-áradattól, tömegesen kiköltözõ kelet-európai munkavállaloktól tartottak, ez szinte teljesen elmaradt. Bár például Lengyelországból több százezer fiatal költözött Angliába (lásd külön rövid összefoglalónkat), Magyarországról az egyik legkevesebben. „Ennek oka kulturális sajátosság, a magyarok tökéletesen immobilak. Még az országon belül sincs mozgás évszázadok óta, aligha várható el, hogy akár egy jobb lehetõség érdekében bárki is vállalja, hogy hajón dolgozik, vagy kiköltözzön a csatorna túloldalára”.

Továbbra is népszerû lehetõség ugyanakkor au pair-nek menni az Egyesült Királyságba. Az au pair-ek általában 18–27 év közötti lányok, vagy fiúk. Az au pair-kedés számos, a gyermekneveléssel, illetõleg a háztartással kapcsolatos kisebb teendõt foglal magába, ami néha unalmas és egyhangú lehet. Napi 4–6 órát kell dolgozni a szállásért, az étkeztetésért, a zsebpénzért cserébe. Közel 25 000 au pair látogat Nagy-Britanniába évente, fõleg DélAngliába, és a nagyobb városokba. Csak Londonban közel 18 000 au pair él. A munkavállaló heti 25–30 órás tüsténkedése fejében hetente 50–100 angol font értékû zsebpénzre tarthat igényt, aminek pontos összege és rendelkezésre bocsátásának idõpontja (hétvégenként, avagy havonta, utólag avagy elõre, egy összegben, avagy

részletenként) az au pair, illetõleg a család közti megegyezés függvénye. A 19 éves Bori szeptemberben érkezett Londonba. Egy fõvárosi közvetítõ iroda segítségével „talált magának” családot. Az ügynökségen keresztül már itthon megtörtént az elsõ telefonbeszélgetés is, melyben igen nyájasnak tûnt a London külvárosában lakó családanya. A valóságban aztán – Bori beszámolója szerint – másnak mutatkozott. Az elõzetes tájékoztatás szerint a napi 5–6 óra munkaidõ könnyebb házimunkákat és a gyerekek kiszolgálását foglalta magában. A gyakorlatban ez egy családi ház napi kitakarítását, egy 12 éves fiú és egy 7 éves gyerek szinte teljes ellátását jelenti és a feladatok a lady kénye-kedve szerint változhatnak. A fizikai nehézségek mellett gondot okoz a fõnökasszony

„Dzien Dobry!” azaz „Jó napot!”, olvasható lengyelül a köszöntés a brit fõváros egyik legforgalmasabb McDonald's gyorséttermében, a Charing Crossnál. Nem véletlenül, vendég és alkalmazott közt is sok 2004 óta a lengyel. Az Egyesült Királyság Belügyminisztéruma összefoglaló jelentést közölt a 2004 óta csatlakozott tíz országból bevándorlókról. 447 000-en érkeztek két év alatt Nagy-Britanniába legálisan munkát vállalni (õk regisztrálták megukat), mintegy 36 000 további eltartottak hoztak magukkal, és a becslések szerint százezres nagyságrendû munkavállaló érkezett még regisztráció nélkül is. Az érkezõ bevándorlók 62 százaléka lengyel, három százaléka magyar, õk 12 000-en érkeztek az elmúlt két évben, ennyien regisztrálták magukat, és dolgoznak a szigetországban legálisan. 84 százalékuk fiatal, 18–34 év közötti életkorú.

kiszámíthatatlan kedve és az elvárások, amiket még egy tapasztalt takarítónõ is csak nehezen teljesítene. A 70 fontos heti bérbe a nyelviskola költségei, az utazás és a telefon díja fér bele, a maradékhoz pedig nem kell naponta bevásárolni, hogy elköltse az ember Anglia fõvárosában. Így Bori már egy afféle másodálláson gondolkodik. Ez a kint dolgozó magyar diákoknak többnyire takarítást jelent és persze az amúgy sem bõséges szabadidõ feláldozását. „A legnagyobb probléma az, hogy nincs egy pontos munkaköri leírás, amit még otthon kitölthetnénk és aláírnánk. Senki sem tudja, pontosan mit takar az au pair feladata. Olyan munkákat is el kell végeznünk, melyeket elõzetesen ismerve, kétszer is meggondolnánk, hogy alá írjuk a szerzõdést. Így könnyen kiszolgáltatottá válhat az ideérkezõ diák. Mindamellett még mindig ez a legpraktikusabb módja az angliai tanulásnak.” – mondja Bori. A 20 éves Kata esete más, neki nem volt elsõdleges célja, hogy a munkával töltött két hónap után jelentõs megtakarítással jöjjön haza. Nagyon leegyszerûsítve mondhatjuk, hogy két hónapos kirándulásának költségeit fedezte a munkával, amit idõközben kint végzett. Elindulás elõtt egy közvetítõ cégnél albérletet foglalt: a házért, amelyben 9 lakó bé-

2006. november 20.

relt helyet 270.000 forintot fizetett, ami ott nagyon kedvezõ árnak számít. „Nagyon sok étterem, kávézó ablakában kiírják, hogy munkaerõt keresnek, de ahol nincs kiírva, ott is érdemes próbálkozni”. A tanulmányokra, végzettségre, közösségi tevékenységre hivatkozni kár. Kata elõször rendes életrajzával próbálkozott a kávézókban, de a munkaadók nem estek hasra a közgazdasági egyetemtõl. Azzal az életrajzzal, amiben csak itthon végzett (kamu) felszolgálói munkákat tüntetett fel, már sikerrel járt. Óránként körülbelül 5 fontot keresett, ez az ottani alapfizetésnek nagyjából megfelelõ összeg. Azt persze érdemes megjegyezni, hogy bár az így végzett pár hetes munkát a hatóságok nem nagyon vizsgálják, nem üldözik, ez tulajdonképpen illegális – engedély, regisztráció nélkül végezni ezt tilos. „Van aki rosszul érzi magát, mert csak dolgozni megy ki, pénzt keresni, és nehezen találja a helyét. Van, aki egyenesen utálja Londont. Én imádom! Imádtam a koncerteket, a mozit, a multikulturális várost, az embereket. Vissza fogok menni”. Neki bejött. Összeállította: KAUFMANN Balázs, RADICS M. Péter Közremûködött: CSICSÁK Bori, FÜGE Kata

3

2006.11.20.

11:43

Page 1

KINT vagy bent?

egyetemi élet

Mikor tavaly a diploma utáni munkalehetõségekrõl írtam, és az elõnyökrõl faggattam az illetékeseket a „mi jó, ha van?” kérdéssel, a válasz a következõ volt: nyelvvizsga és külföldön szerzett tapasztalat. És tényleg. 5–6 évvel ezelõtt még az számított kuriózumnak, ha valaki külföldre ment tanulni, vagy dolgozni.

hírek SZOCIOLÓGIAI KONFERENCIA

MINISKA Édua írása

„A felsõoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztésérõl – Társadalmi tanulmányok BA és Szociológia BA szakok indításáról” címmel tartottak konferenciát a bölcsészkar szakemberei november 8-án a Dominikánus Házban. A megnyitót követõen Kiss Gabriella és Gáspár Gabriella a BA szakok kidolgozásáról, bevezetésérõl, a hallgatók társadalmi hátterérõl tartottak elõadásokat. A november 9-ei, második napon Schadt Mária és Ábrahám Katalin tartottak a témához kapcsolódó elõadást.

FORRADALOM ÉS MEGTORLÁS A PTE Egyetemi Levéltár szervezett tudományos konferenciát immár harmadik alkalommal, amelyen a forradalom utáni megtorlások kárvallottjai meséltek megpróbáltatásaikról, valamint egyetemi elõadók segítségével magát a korszakot is jobban megismerhették az érdeklõdõk. A megnyitó után „ellenforradalmi tevékenységükért” elítélt egykori hallgatók elõadásai következtek, melyekbõl megtudhattuk miként érintette õket az egyetemrõl való kizárás, az ösztöndíjak megvonása, vagy a börtönbe zárás. A megtorlásokban hat pécsi egyetemistát, és két oktatót ítélt el a bíróság, a legsúlyosabb büntetés tizenöt év börtönbüntetés volt. A rehabilitáció elsõ lépése 1963-ban történt meg, amikor törölték az egyetemrõl való kizárást, majd 1989-ben, a rendszerváltáskor teljes rehabilitáció történt.

Manapság már az számít különlegességnek, ha valaki nem megy, ennek ellenére több az itthonmaradók száma, mint a kijutóké. Azért, hogy ez az arány megváltozzon, november 7én az EHKB (Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottság) a jogi kar aulájában megszervezte a KINT – Külügyi Információs és Nemzetközi Tájékoztató Napot. Ezen számos szervezet képviseltette magát, többek között a ccUSA, a Study Time, vagy a Francia Intézet. Mindegyik standnál különbözõ lehetõségekrõl értesülhettünk. A ccUSA például olyan szervezet, amely megszervezi a munkavállalást Amerikában, az Egyesült Királyságban, Oroszországban vagy Kínában is. Online jelentkezhetsz, megnézik a nyelvtudásod egy interjú keretében, és már repülhetsz is. Amikor beszélgettem a képviselõkkel, valami hatalmas lelkesedéssel meséltek nekem az ott szerzett élményeikrõl és tapasztalataikról. Egyébként büszkék lehetünk városunkban tanuló diákjainkra, hiszen általában a kiküldöttek nagyobb arányban pécsiek. A Study Time tanulni küldi a jelentkezõket Angliába, Ausztráliába, Canadába vagy Spanyolországba.

Képviseltette magát a Pécsi Tudományegyetem Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda, a KÖSZI is. Az õ standjuknál az Európai Önkéntes Szolgálatról (EVS) értesülhettünk, melynek keretén belül az Európai Unió tagállamaiba lehet eljutni. A franciául tanuló diákoknak is érdemes volt körbejárni az aulát, hiszen a Francia Nagykövetség is képviseltette magát, többek között tanulmányi és kutatói ösztöndíjakról, nyelvtanfolyamokról és nyelvvizsgákról tájékoztattak. Miután én is kellõképp informálódtam, nagyon kíváncsi voltam a

ETK 15

INNOVÁCIÓS KUTATÓI FÓRUM AZ ÁOK-N

MONOKLI ÉS SZTK-KERET A PTE TTK Szentágothai Szakkollégium elsõ és úttörõ diákelõadására kerül sor november 23-án 18:00-kor a TTK Földrajzi Intézet C épület negyedik emeleti szemináriumi termében. Sallai József Zoltán matematika-fizika szakos szakkollégista „A szem és a szemüveg, avagy a látás fizikája” címmel tart elõadást.

4

Az Egészségtudományi Kar lapzártánk utolsó perceiben kezdte meg fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségét a Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti Vargha Damján konferenciatermében. A délelõtti tudományos ülés megnyitóbeszédét dr. Bódis József megbízott dékán tartotta. A délutáni ünnepi tanácsülés programjában a Mûvészeti Kar zenés programja, az Országgyûlés elnökének, a város, a megye, az egyetem és orvosi kar vezetõinek köszöntõje, majd történeti visszatekintés következett.

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

A 21. századi egyetem kizárólag az oktatásból származó bevételekbõl nem képes fenntartani magát. Azonban a finanszírozás tekintetében nagy áttörést jelentene az innováció. A kutatói és a gazdaság szféra közötti információáramlás biztosítására létrejött PTE Kutatáshasznosítási és Technológiai Transzfer Iroda vezetõje, Dobay Kata az eseményen hangsúlyozta: „az innováció több mint maga a kutatás, gyakorlatilag ez a fogalom a gazdasági szereplõk által a kutatási eredményeknek valamilyen formában történõ hasznosítását jelenti. Egy kutatóegyetemnek lépést kell tartania az innovációorientált tudásalapú gazdaságfejlõdéssel. Ehhez nyújt segítséget a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózattal (DDRIÜ) együttmûködõ Transzfer Irodánk.” A fórumon bemutatták került a PTE 2005. október 28-án hatályba lépett Szabályzatát a szellemi tulajdon védelmérõl és kezelésérõl.

diákok szemléletére. Ha kimentek, mik voltak a tapasztalataik, ha nem mentek, akkor miért nem. Egyöntetû választ kaptam az utóbbi kérdésemre. A pénzhiány mellett a nyelvtõl, az újtól való félelem. Ennek tudatában a kijutottaktól már azt is megkérdeztem, mit éreztek az indulás elõtti éjszaka. Itt is egybecsengõ volt a válasz. Féltek. De rögtön hozzátették, hogy nem volt mitõl. Élménybeszámolóik alapján arra következtettem, hogy kint nagyon kedvesek az emberek, nem számít, ha hibázol, hiszen gondolj bele, kedves Olvasó, ha olyan közösségben vagy, ami nemzetközi, akkor oroszoktól a kínaiakig mindenki igyekszik, próbál élni. Úgyhogy a döntés a mi kezünkben van: KINT vagy bent?

FOTÓ: UNIV TV

Univ-04.qxd

Lassan bronzlakodalmat ünnepelhet a Pécsi Tudományegyetem és az Egészségtudományi Kar (a korábbi Egészségügyi Fõiskola) frigyét üdvözlõ illusztris közönség. Elõadások minden vonatkozó témában és mennyiségben, kamarazene, patinás konferenciaterem, ahol csengetnek is öt perccel a start elõtt. Méltó születésnapi ünnep, egy maholnap nagykorúvá váló (jelenleg 15 éves) kar életében. Mert az egészség azért fontos... (Egervári Zoltán)

2006. november 20.

Univ-05.qxd

2006.11.20.

11:42

Page 1

Széles látókör Az V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia neves szakemberek részvételével várta a nagy terek politikai földrajzára kíváncsiakat, akik ebbõl az alkalomból november 9–10-én több, mint 60 elõadást hallgathattak meg. A TTK Földrajzi Intézete által szervezett konferencia a magyar kutatóknak találkozási helyet, vitalehetõséget ad, valamint lehetõvé teszi eredményeik publikálását is. A számos elõadás elõtt többek között Gábriel Róbert dékán, Tasnádi Péter polgármester, Pap Norbert, a konferencia elnöke tartott köszöntõt, majd Tóth József professzor, valamint a brazil és az indiai nagykövetek elõadásai mutattak rá egyes aktuális problémákra. A továbbiakban a prezentációk külön szekciókba tömörülve zajlottak: Amerika; Tengerek földrajza; Kárpát-Balkán; Ázsia; Afrika, valamint civilizációs és vallási problémák. Itt kell megjegyeznem, hogy viszonylag kevés érdeklõdõ vett részt a sok esetben nagyon is érdekes elõadásokon – ennek okát valószínûleg a rendezvény szakmaiságában kell keresni. Így

családias légkörben, mintegy kerekasztal-beszélgetésként vitatták meg professzorok, PhD-hallgatók, hogy milyen környezetvédelmi, nemzetvédelmi, vallási és egyéb problémákkal küzd a világ jó néhány országa. Változatos témákban sok érdekességet hallhatott a laikus érdeklõdõ: a tengerek földrajza szekcióban például Fischer Ferenc elmondta, hogy levéltári kutatásai arra mutatnak rá, hogy a német kadétok az elsõ világháború után Chile partjainál gyakorlatoztak, és bár ez a vidék fjordjaival és egyéb földrajzi adottságaival nagyon hasonlít Norvégiára, senkinek sem tûnt fel, hogy ezzel Németország gyakorlatilag a következõ háborúra készülõdött. Szintén ebben a szekcióban Kaiser Ferenc a Távol-Keleten zajló fegyverkezési versenyrõl be-

szélt, no meg arról, hogy az Egyesült Államok fölénye a haditengerészeti felszereltség tekintetében szinte megingathatatlan. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína mélytengeri flottákat épít, és nemzeti jövedelmének 10%-át minden évben fegyverkezésre költi, ami nem elhanyagolandó. Több elõadás is kitért a kiotói egyezményre, hangot adva bizonyos sürgetõ kérdéseknek, hogy kinek lehet atomfegyvere, melyik országoknak nem, hogyan lehet ezeket betartatni, ellenõrizni, ki adhat el kinek haditechnikai gépeket, azok terveit stb. Szintén fontos téma volt a természet- és környezetvédelem. Sokan fejtegették, hogy azok az országok, amelyek a legnagyobb mértékben szennyezik a környezetet, meszsze nem tesznek eleget annak csökkentésére, mérséklésére. Az éghajlatváltozás is további nehézségekkel állít szembe bennünket, nem beszélve a háborúkról, zavargásokról, és egyes országok mértéktelen olajfogyasztásáról. Összeállította: REKVÉNYI Márta, TÓTH Mariann

Triázsolás Az aznap reggeli hóesés természetben generált, fehér színérõl nem éppen egy mentõautó jutott eszembe. Pedig kétségtelen, hogy akkor és ott reflexeimet ez irányba kellett volna irányítanom. Talán ha egy kis vért hallucináltam volna a szûz, égi áldásra... EGERVÁRI Zoltán írása

FOTÓ: KALMÁR NAGY ANDRÁS

Mint minden valamire való magyar rendezvény, itt is a csúszás nevû programponttal kezdõdött a mûsor. Sebaj, gondoltam, lesz idõ átmelegedni az aulává avanzsált széles folyosón, és elmélázhatok azon, hogy mi a franc is lehet ez a szó szerinti fordításban „három kort” jelentõ kifejezés, a triage. Mint utóbb kiderült nem is angol, hanem francia eredetû. Valószínûleg a latin háromból ered, mely az 1700-as években bukkant fel a francia nyelvben, a piacokon, a gyümölcsök osztá-

lyozásánál. Napóleon sebésze, Larrey is alkalmazta akkoriban ezt a módszert, a csatamezõn a betegek ellátásának prioritási sorrendjénél. Visszatérve a jelenbe: a Pécsi Sürgõsségi Napok egyik kísérõprogramjaként a mentõtiszt és ápoló képzések kapcsán megrendezett elõadások és beszélgetések a PTE legfiatalabb, 15 éve alakult tanszékén, az Egészségtudományi Karon folytak. Ez egyben az elsõ ilyen jellegû kar ahol komplett oktatás folyik, megteremtve a lehetõséget, hogy hallgatóit akár a doktori iskoláig is eljuttassa. Megemlítendõ, hogy a képzéshez szükséges és elengedhetetlen gyakorlati tudást lehetõvé tevõ, szimulációs eszközök az országban másodikként már itt is alapfelszereltségnek számítanak. „A triage szerepe a sürgõsségi ellátásban” elnevezésû workshopon az ország legnevesebb szakemberei képviseltették magukat. Végre körvonalazódott az ismeretlen kifejezés definíciója: egy bizonyos szituációban, amikor ellátásra van szükség és az ellátottak többen vannak, mint az ellátás képessége, akkor a lehetõ legtöbb beteget el tudják látni, más szóval a triage az ellátás elsõbbségi sorrendjének megállapítása a diagnózis és a valószínû prognózis alapján. Az elméleti elõadások szárazságát enyhítendõ, ízelítõt kaphattunk többek között az október 23-án szolgálatot teljesítõ mentõk fõigazgató-helyettesétõl is, aki képekkel illusztrálva mutatta be az aznapi fejetlenséget, elõtérbe helyezve a triage szempontjait. Az õ szájából hangzott el az a fontos kitérõ, miszerint: 2001. szeptember 11. óta új besorolások szerint osztályozzák a tömeges rendezvényeket, úgy mint nemzetbiztonsági, rendvédelmi és egészségügyi. A részletes beszámolók után pedig a kar büszkeségei is bemutatkoztak: az utángyártott, valósághû és vérezni tudó vénával ellátott karrészlet, a táguló vagina és egyéb nõgyógyászati és szüléslevezetõ eszközök, illetve a balesetben sérült, már fekvõ áldozat, aki nem tud szólni, ha ott fáj ahol nyomják.

2006. november 20.

hírek MINI ÁLLÁSBÖRZE AVAGY KARRIERNAP?

A PTE FEEK Hallgatói Egyesület szervezte meg 2006. november 13–15. között a tradicionális Karrierhetet. A földszinti folyosón megyei és országos cégek bemutatkozása, valamint a Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda (KÖSZI) komplex szolgáltatásai zajlottak: álláskeresési tanácsadás, pályaorientációs grafológiai tanácsadás, próbainterjúk, munkajogi tanácsadás. A konferencia-program mellett a Karrierhét szerves részét képezték a Hallgatói Önkormányzat által szervezett kulturális és sportrendezvények. Ilyen volt többek között a kari squash verseny, a Tanár-Diák foci, a színházlátogatás, vagy éppen a tradicionális villányi bortúra. Ezek a rendezvények, az informális találkozók legalább olyan fontosak, mint a hivatalos programok. Kötetlen keretek között szabadjára lehetett engedni a gondolatokat, lehetett beszélgetni, vitatkozni. Egyszóval kihagyhatatlanok voltak, mint mindig.

DIÁKÚJSÁGÍRÓ PÁLYÁZAT MÁSODSZOR A PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke az elsõ pályázat sikerén felbuzdulva idén is kiírta a középiskolások számára Marsall-toll diákújságíró pályázatát. A versenyen két kategóriában – az év középiskolai újsága és az év középiskolai újságírója – lehet pályázni. A középiskolás médiumok pályázataikat 2007. január 31-ig adhatják be, a díjátadóra pedig 2007. márciusában kerül sor. További felvilágosítással Havasréti József, a tanszék egyetemi adjunktusa szolgál a 72/501-561es telefonszámon.

IRÁNY KANADA! Tanuljunk Kanadában! címmel kerül sor 2006. november 27-én (hétfõn) 12–14 óra között a Kanadai Nagykövetség szervezésében a kanadai oktatási rendszerrõl és kanadai ösztöndíjlehetõségekrõl szóló elõadásra. Ennek helyszíne a PTE Közgazdaságtudományi Kar (Pécs, Rákóczi út 80.), B019-es terem, az elõadás nyelve magyar. A rendezvényre minden érdeklõdõt szeretettel várnak.

FEEK INNOVÁCIÓS NAP Kari Innovációs Nap címmel rendez konferenciát a Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Kar november 21-én. A nyitóelõadást Dr. Németh Péter, az Általános Orvosi Kar dékánja tartja „Az innováció szerepe és távlatai a PTE-n” címmel, és az elõadások zárásaként kerekasztal beszélgetésre is sor kerül „Az oktatás és az innováció” címmel. Ennek moderátora Gáspár János. A program teljes ideje alatt gyermekfelügyeletet biztosítanak a résztvevõk gyermekei számára.

5

Univ-06.qxd

2006.11.20.

11:41

Page 1

Tudomány-napi kavalkád OROVA Edina írása

Középiskolai igazgatóknak rendezett szakmai fórumot november 14-én reggel a Pécsi Tudományegyetem. A korán kelést jól bíró igazgatók a minisztériumot képviselõ Bakos Károly prezentációjáról kérdeztek a legtöbbet. RADICS M. Péter írása

Bakos az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsõoktatási Fõosztály fõtanácsosa, és mint a hivatalos információkat tartalmazó Felvételi Tájékoztató fõszerkesztõje, a gimnazistákat érintõ felvételi ügyek valószínûleg elsõszámú tudója. A 2007-es felvételi szabályairól

Kinek ki az elsõ és miért? „Felsõoktatási minõségkommunikáció: rangsor és marketing” címmel november 8-án konferenciát szervezett az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK), a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája együttmûködésével, Budapesten. A téma sokakat érint, hiszen egyre több sajtóorgánum kap rá arra, hogy saját szakállára sorrendbe állítsa a felsõoktatási intézményeket. A nagy és sokat idézett angol, kínai és amerikai listák szempontrendszerei nagyban különböznek: az egyik kutatás, a másik oktatáscentrikus, de akad olyan is, ami az adott intézmény webes megjelenését, és a külsõ linkeket számolva mutatja be, ki áll az elsõ helyen. És ennek súlya van. Merthogy hiába bizonygatták az OFIK szakemberei, hogy az õ listájuk milyen szakszerû és modern (az is!), valamint, hogy csak tényeket közölnek, mely tükröt tart az intézmények saját értékeléséhez, az elsõk között lenni mégiscsak fontos. A rangsorok tudományosan jól használhatóak, ám a felmérések szerint a célintézmény kiválasztásakor még csak 10%-ban veszi figyelembe a felvételizõ, hogy az általa kiszemelt egyetem mennyire áll elõkelõ helyen. Az elõrejelzések szerint azonban a rangsorok szerepe csak erõsödni fog a jövõben. További információ: www.felvi.hu

6

szóló elõadásában beszélt az idéntõl induló mesterképzési szakokról, arról hogy jövõre várhatóan 56 000 államilag támogatott hallgatót vesznek fel az egyetemek és fõiskolák, hogy a felvételi tájékoztatóban idén már nem adnak meg az egyes intézményeik szakjaik mellé irányszámot arról, hogy mennyien járhatnak az adott képzésre. A jövõre felvételizõ hallgatókat második egyetemi évüktõl már érinti a fejlesztési részhozzájárulás, az évi 105000 Ft körül összeg, mely az egyetemnek fizetendõ. Ez alól csak a felsõfokú szakképzésben résztvevõk mentesülnek, õk díjmentesen tanulhatnak. Az egyetem képviselõi elmondták: a hozzájárulást a hallgatók fedezhetik majd diákhitelükbõl, mivel várhatóan az adott szemeszter vizsgaidõszakáig kell majd befizetni. A jövõ évi felvételi újdonsága még az, hogy mindössze egy felsõoktatási jelentkezési lap lesz, (nincs több A és B jelû) amelyet központilag dolgoznak majd fel. A 9000 forintos jelentkezési díj ezen fedezi a három megjelölhetõ szakra a jelentkezést (ami lehet hat, ha a költségtérítéses képzést is vállalja a jelentkezõ). A fõtanácsos felhívta a figyelmet, hogy a három lehetõséget mindenképpen érdemes kihasználni, hiszen azokat a díj amúgy is tartalmazza. Továbbra is lesz mód az elektronikus jelentkezésre, aminek számtalan elõnye van a postai jelentkezéssel szemben, és a felvételi pontokat továbbra is a 120 plusz 24 pontos rendszerben számolják majd. A többletpontok számításáról az érintett karok országos kollégiumai döntöttek, így például olimpiai bajnoki szintû sportteljesítményért, vagy kiemelkedõ mûvészi munkáért jövõre a jogi karok igen, a bölcsészkarok viszont nem adnak majd pluszpontot. Csak a jelenlegi tizenegyedik évfolyamos gimnazistákat és általában a 2008-ban felvételizõket érinti majd a pontszámítási rendszer változása. Ekkor 400 pontból és 80 adható pluszpontból számítható majd a pontszám.

TÓTH Mariann írása

Méltóképpen ünnepelték a Magyar Tudomány Napját a Természettudományi Karon november 8-án: professzorok tartottak elõadásokat a lelkes érdeklõdõknek a BTK-TTK aulájában. Dr. Katics Lászlótól (Testnevelés- és Sporttudományi Intézet) megtudhattuk, hogy nem az a legjobb edzés, amikor nagyon-nagyon elfáradunk. Dr. Jakab Gábortól (Biológiai Intézet) arról értesültünk, hogy a géncsendesítés – nagyon leegyszerûsítve – egy gén elhallgattatása, vagyis hatásának kiiktatása. Nem mellesleg a jövõ génterápiájában valószínûleg nagy szerepet kap még a géncsendesítés, például a vírusok elleni védekezés terén. Dr. Csabai Zoltán, a Környezettudományi Intézet munkatársa elmagyarázta, hogy sok vízi rovar elpusztul, mert látásuk különbözik a miénktõl, minek folytán például mesterséges, ember által létrehozott sík, fényes felületeket, mint például az aszfaltozott utat, vagy a fekete sírkövet, vagy a sötét színû gépkocsit sokkal inkább víznek érzékelik, mint a vizet. Dr. Kovács Tamás (Fizikai Intézet) tudomásunkra hozta, hogy az anyagok tömegének 99%-át a kvarkok közti erõs kölcsönhatás teszi ki. Ezt a hatalmas energiát még nem tudjuk kinyerni, aki viszont képes izolálni egy darab különálló kvarkot, az biztosan Nobel-díjat kap. Dr. Szabó Sándor (Matematikai és Informatikai Intézet) arról beszélt, hogy fénykorát éli-e a matematika, valamint õ is pénzdíjas, megoldásra váró matematikai problémákat említett. Dr. Gyenizse Péter (Földrajzi Intézet) elõadásában a Plútó lefokozásáról beszélt, a vele készült interjú UnivPécs szeptember 25-ei számában olvasható. A már sötétedõ aulában a Kémia Intézet képviseletében dr. Kunsági-Máté Sándor a gyenge molekuláris kölcsönhatásokat, az entrópiakompenzációt, valamint a vörösbor színét helyezte elõadásának középpontjába. Mindezeket a tudomány iránti tisztelet, és elkötelezettség fogta össze, valamint a kíváncsiság, amely a tudóst elõbbre viszi. És a publikum is ebbõl az okból volt ott, és ugyanebbõl az okból nyitotta tágra a fülét.

Új Herbárium a TTK-n A TTK Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszéke november 10-én avatta fel új növénygyûjteményes kutató laboratóriumát, a Herbáriumot. A rendezvény részeként Orosziné dr. Kovács Zsuzsát nyugdíjba vonulása alkalmából köszöntötték. TAKÁCS Tímea írása

A herbárium maga préseléssel vagy szárítással kikészített növények gyûjteménye. Az egyetem 66 ezer anyagból álló gyûjteménye a katalógusok mellett bizonyos részben kapszulák formájában található meg. A dékán utalt arra, hogy miért is fontos a flóra gyûjtése. Egyrészt az élõvilág folyamatos változásával, mely során fajok pusztulhatnak ki, meg tudjuk „õrizni a múltat, és dokumentálni a jelent a jövõ számára”, másrészt a Mecsek világának értékességét megmutathatóvá tudjuk tenni. Salamonné dr. Albert Éva tanszékvezetõ nagy szerepet vállalt a munkálatokban. Beszédében kitért az 1948-ban megalapított Pécsi Pedagógia Fõiskola Herbáriumára, amelynek alapanyagát Vörös László Zsigmond gyûjteménye tette ki, és eh-

2006. november 20.

FOTÓ: KALMÁR NAGY ANDRÁS

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

Minden szinten szinte minden

Pezsgett az élet az IGYFK „A” épületében november 8-án, a tudomány napján. Ugyanis nemcsak a tudományt ünnepeltük, hanem a szociális munka napját is, valamint névadónk, Illyés Gyula születésnapját. Egész napos programsorozat várta az érdeklõdõket, s az elõadások sokszor ütköztek, így nehéz volt eldönteni, melyikre érdemesebb beülni. A délelõtt Fusz György fõigazgató megnyitó beszédével indult, ezt követték a szociális munka napját érintõ prezentációk. A Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet másodszor rendezett ilyen jellegû szakmai napot. A délelõtti „teltházas” kiskonferencián több témát is bemutattak a meghívott elõadók. Így hallhattunk beszámolót többek között a törvénytelen gyermekek helyzetérõl, a közigazgatási bíráskodás hazai rendszerérõl, vagy a lélektani krízis nyelvi jeleirõl. Délután fõként a tereptanárok szerepérõl tartott elõadások hangzottak el, melyek egy továbbképzés anyagát szolgáltatták a résztvevõknek. Este kerekasztalbeszélgetés keretein belül könyvbemutató volt Bíró Gyula történelemtanár vezetésével. Itt ismerhettük meg Csernák Árpád és Gerencsér Zsolt közösen írt könyvét, mely a Felnõtté tiporva címet viseli. A kaposvári szerzõk egy tizenéves fiú szemszögébõl igyekeztek bemutatni 1956ot. A könyv fülszövege elárulja: a mû célja az, hogy a fiatalok megismerjék közös nemzeti múltunkat, és kedvet kapjanak más, a témával kapcsolatos könyvek elolvasásához. Ez a munka nemcsak érdekes beszámoló, hanem pontos történelmi adatokkal felruházott szépirodalmi alkotás – vallották az írók. A nap zárásaként Illyés Gyulára emlékeztünk. A fõiskola elõtti szobrának koszorúzása után családias hangulatú ünnepségen adták át az Illyés-plaketteket. Farkas Pál szobrászmûvész alkotását idén dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató és Szente István fõiskolai docens, a kar két oktatója kapta meg. A díjat a szakmai életben elért sikereik, a munkatársak és a hallgatók bizalma eredményeként nyerhették el. A mûsorok végeztével még sokan megtekintették az aulában levõ, „Textúrák” címû kiállítást, melyen fiatal tolna megyei építészek tervei és makettjei láthatók.

Tudomány dióhéjban – ahogy egy laikus látta

hez járultak hozzá a Növényi Tanszék tanárainak munkái. A pécsi Herbárium folyamatos bõvüléssel 1991-ben bekerült a világ nyilvántartási rendszerébe. Az erre a célra készített tárolószekrényekbõl zuzmók, külföldi algagyûjtemény, a pannonhalmi gyûjtemény értékes anyaga – melyek zöme az 1800-as

évekbõl való –, valamint a szintén muzeális jellegû pécsi gyûjtemény került elõ. Dr. Borhidi Attila professzor beszélt a kubai, valamint kaliforniai, mexikói és további távoli élõvilág gyûjteményeirõl is. A Herbárium érdekessége, hogy a legújabb típusú molekuláris kutatások is elvégezhetõk anyagából.

Univ-07.qxd

2006.11.20.

11:41

Page 1

Nyelvtanulás és a technika vívmányai Az emberek egy része összefüggést lát a nyelvtanulás és a különbözõ modern nyelvtanulási technikai eszközök alkalmazása között. Azaz, minél „szuperebb” egy nyelvtanító tankönyv, CD-ROM, DVD vagy némely internetes honlap, annál könnyebben és jobban meg fog tanulni az adott idegen nyelven. Hányan próbálták már ki ezeket a módszereket? És minden bizonnyal sikerrel. Hisz egy érdekes témákat feldolgozó színes tankönyv sokkal könnyebben eljuttatja hozzánk a nyelvet, és szinte észrevétlenül sajátítjuk el a nyelvi készségeket. Szívesen olvassuk a nekünk szóló olvasmányokat, nagy kedvvel játszuk el a különbözõ, valós életbõl vett élethelyzeteket és az ezekhez kapcsolódó hanganyagokat is nagy figyelemmel hallgatjuk. Akinek ez nem elég, és egyedül is van ideje, energiája a nyelvtanulásra, különbözõ interaktív programokat találhat, melyek segítségével még alaposabban rögzítheti fejében a tanultakat, illetve új nyelvtani részt, szókincset ismerhet meg és gyakorolhat. Ha már az idegen nyelvben elértünk egy kis eredményt, jó lenne azt élõben is gyakorolni. Azonban még a mai korban sem könnyû olyan nem magyar anyanyelvû ismerõst találni, aki a mi országunkban dolgozik vagy tanul, és szívesen beszélget velünk saját anyanyelvén. Legtöbbször õk is szeretnék gyakorolni a magyar nyelvet. Így marad az internet, az e-mail és esetleg a klasszikus levelezés. Ugyanis levelezés közben nagyon sokat tanulhatunk nemcsak a másik fél kultúrájából, hanem szókincset, mondatszerkesztést, nyelvtant, stílust és helyesírást is. A hagyományos levélírás sajnos ritka manapság, pedig a legjobb írás-gyakorlás ez lenne. Ha nincs idõnk és kedvünk ehhez a gyakorlási formához, keressünk magunknak idegen nyelven levelezni vágyó e-mail-társat, társakat. Biztos nagyon sokat találunk. Nem elvetendõ szempont az e-mail levelezésnél, hogy anyanyelvi levelezõ társat találjunk, vagy olyat, aki nagyon jól és

helyesen beszéli, írja a nyelvet. Ne elégedjünk meg csupán a hanyag „konyhanyelvvel”! Annak is megvan a maga helye, de csak azután, ha már jól elsajátítottuk a nyelvet.

lálnunk ehhez a megfelelõ stílust, nyelvtant és szókincset is. Valamint ezek szinte élõ párbeszédek valódi szereplõkkel, mégha a résztvevõk fantázianéven szerepelnek is.

Mindezek mellett valószínû, hogy az érdeklõdõbb nyelvtanulók böngészik az idegen nyelvû honlapokat, portálokat is. Itt találkozhatnak fórum oldalakkal, ahol a lapot olvasók megvitatnak egy-egy témakört. Hozzászólások, vélemények olvashatók bennük, ahol bárki közzéteheti gondolatait. Ha ezeken a fórumokon igyekszünk minél pontosabban kifejteni nézetünket a témáról, akkor valószínû, hogy meg kell ta-

A tanulásnak és gyakorlásnak több módozata létezik, használjuk a számunkra legmegfelelõbbet! Azonban ne feledjük: eleink is tanultak idegen nyelvet hazai pályán, amikor nem állt rendelkezésükre a sok modern csoda, sõt esetleg csak a palatábla. Nem az eszközökön múlik nyelvtudásunk! Energia befektetése nélkül ne várjunk eredményt a technika vívmányainak segítségével se!

Univ-08.qxd

2006.11.20.

11:39

Page 1

interjú Nyitottság mindenre, minden újra A felsõoktatásban tervezett átalakításokkal, az egyes karok hallgatóinak létszámcsökkentésével egyre fontosabbá válik az adott intézmény népszerûsége. Évrõl évre kiemeltebb szerepet játszik a marketing, a pr, melyek segítségével az egyetem ismertsége, vonzereje növelhetõ. Ennek kapcsán kérdezte lapunk Ferling József pr-szakértõt, a mai magyar pr egyik kiemelkedõ alakját a szakmáról, a felsõoktatási pr-rõl.

Orosz-testnevelés szakon végzett itt Pécsett, most pedig egy saját ügynökség kreatív igazgatója. Hogyan került egyik versenypályáról a másikra? Az orosz-testnevelés szakom mellett is rendszeresen irogattam. Költõ, majd író akartam lenni. Idõvel aztán rá kellett jönnöm, nem tudok jó verseket, prózát írni. Újságíró lettem. A médiától a pr-ig viszonylag már egyenes volt az út, mivel a pr-ben elég jelentõs a sajtómunka. Nem is versenypályának, inkább életformának nevezném. Szeretem ezt, nem is csinálok mellette mást. Pr, divatos ma ezzel dobálózni. Sokan használják, de kevesen tudják hogy pontosan, mit takar. Tömören hogyan lehetne megfogalmazni mit jelent? Nálam három dolgot jelent. A hírnév növelését, a bizalom erõsítését és a nyilvánosság biztosítását. A pr azt jelenti, hogy az életben való mûködéshez, a személyes élethez, a szervezetek mûködéséhez, a vállalatok gazdálkodásához tudatos munkával megfelelõ környezetet tudunk teremteni. Fontos, hogy bármit is teszünk, azt értse meg, és fogadja el környezetünk. Pr vagy „píár”? Mennyiben azonos, mennyiben más a két fogalom? A „píárt” mi szeretnénk leválasztani a pr-rõl. Divatos lett ma az a „píározás”, ami a mellébeszélést, sajtóelhárítást, a mindent rózsaszínre festést jelenti. Ez nem pr! A „píár” is a pr eszközeivel operál, csak éppen rövidtávú célok érdekében. Létezik erre egy mondásunk: „Kevés embernek hosszú ideig, vagy sok embernek kevés ideig lehet hazudni, de sok embernek hosszú ideig nem lehet. Mindig igazat kell mondani.” Milyen egy jó pr-es, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie? Ezt nehéz megmondani. A legfontosabb tulajdonság azt hiszem, az empátia, a másik fejével való gondolkodás képessége. Emellett azonban még számos tulajdonságnak kell a birtokában lenni. Fontos a magyar nyelv tökéletes, nagyon magas szintû ismerete, a sokoldalú tájékozottság, a részletekkel való foglalkozás képessége, kell retorikai érzék, társadalomismeret… Összefoglalva talán azt mondanám, hogy nyitottság mindenre, minden újra. Mennyire tanulható ez szakma és mennyire függ egyéniségtõl, adottságoktól? Azt gondolom megtanulható, viszonylag könynyen elsajátítható ennek az eszközrendszernek a használata. Ez ugyanolyan szakma, mint a többi. Azonban kell bizonyos rálátás a világ dolgaira. A szó rossz értelmében vett felnõttség. Túl kell lenni az illúziókon, elemzõ módon kell nézni, látni a világot. A pr-hez túl kell jutni a naivságon, távolságtartóbb módon kell szemlélni a dolgokat. Ilyenkor már kevesebb naiv hit marad

8

az emberben, mégis minden nap újat és újat kell építenie. Értelemre vagy érzelemre van szükség? A szakértõk részérõl értelemre mindenképpen. Bár azt gondolom minden munkatársam erõs érzelmi attitûddel rendelkezik. Értelem vagy érzelem? Célcsoportja válogatja. Nekünk az a jó, ha észérvek vitáznak. Az könnyû, tiszta, azt lehet kezelni. Az érzelmek sokkal kevésbé irányíthatók, de erre is vannak hatékony megoldások. Mekkora az érdeklõdés a terület iránt? Menynyiben számít ez ma „divatszakmának”? Az elmúlt tíz év a pr magyarországi karrierje volt, a most következõ öt, pedig a (további) felemelkedésé lesz. Nagyon sokan érdeklõdnek a szakma iránt, hogy ide belépnének, viszont úgy látom, a szakma befogadóképessége nem ekkora. A tapasztalatok azt mutatják, hogy éves szinten néhány száz új embert tud befogadni csupán. Hogyan választják ki azokat, akik aztán ebben a szakmában dolgozhatnak? Mindenhol máshogy. Ismerek olyan vállalatot, ahol a magas szintû angol nyelvtudás, megfelelõ végzettség, az elméleti tudás elégséges. Van olyan, ahol a gyakorlati tapasztalat számít igazán, s még a nyelvtudást is háttérbe szorítják. Bár manapság ez már nem nagyon hagyható ki. De ide is sokan kerülnek be kapcsolatok útján, mint mindenhol. Az adott vállalattól, cégtõl függ, a döntéshozó felelõssége a választás. Több szemeszter óta tart a BTK-n „Bizalom, Hírnév, Nyilvánosság” címmel egy elég népszerû kurzust. Miért ezeket a fogalmakat választotta címnek, hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ezek a pr alapvetõ impulzusai Ezeket tartom a legfontosabbnak elmondani ebben a témában. Azt gondolom, hogy bizalom nélkül, nincs hírnév. Ha nincs hírnév, nem tudok elégséges bizalmat szerezni ahhoz, hogy elvégezhessem a dolgaimat. Hitem szerint a mai világban mindennek a nyilvánosság elõtt kell zajlania. S, ha kimegyünk a nyilvánosság küzdõterére, akkor ott tudni kell az eszközökkel bánni. A pr ugyanis nem olyan ház, amelybe csak úgy beköltözünk. A pr maga az építkezés. Az egyetemnél, iskoláknál tartva észrevehetjük, hogy egyre többet foglalkoznak a felsõoktatási intézmények marketing tevékenységével, nyilvánosságával. Ön szerint mekkora ma a marketingnek és a pr-nek a szerepe ezen a területen? Nagyon nagy. Véleményem szerint néhány év múlva az egyetemek jelentõs része el fog tûnni, vagy beolvad valamelyik másikba. Ha nem jól menedzselik magukat, nem teszik magukat ismertté, nem tudják felmutatni azt, amiben õk különböznek a többitõl, és az a különbözõség nem valódi, hanem álságos, akkor meg fognak bukni. Ha nem tudják magukat bemutatni, akkor

FOTÓ: GÁBOR ZSÓFIA

KOCSIS Anita interjúja

nem õket fogják választani. Ha nem lesz hallgatójuk, nem lesz állami forrás, ha ez nem lesz, el fognak apadni a pénzes kurzusok is. Úgy gondolom, még további integrációk lehetnek. Ilyen módon rendkívül fontos a hírnév, a publicitás, a reputáció. Ha belegondolunk, a mobiltelefon után szinte az elsõ piac a felsõoktatási piac. Hihetetlenül sok vásárló van ezen a piacon, nagyon tudatos kommunikáció kell. A hallgatók és az õ döntéseiket befolyásolók jól körülhatárolható célközönséget jelentenek. Mondhatjuk, hogy verseny van ma Magyarországon a felsõoktatásban is? Mindenképpen. Úgy érzem még nem is érezzük, hogy mekkora, hiszen még nem látjuk a jövõ évi állami támogatások rendszerét pontosan. Úgy tûnik most, hogy a kibontakozó támogatási szisztéma azokat az intézményeket fogja preferálni, amelyek a legnépszerûbbek, amelyeket a legtöbben jelölnek meg elsõ helyen. Elsõnek csak egy egyetemet lehet választani, így el kell érni, hogy a diákság a „mi egyetemünket”, a „mi tanszékünket” jelölje meg elsõ helyen, nemcsak regionálisan, hanem országos szinten is. Jó minõségû munka kell. Ahol nincs minõség, nincs teljesítmény, ott nincs helye a pr-nek. Ahol vannak felmutatható eredmények, jó a munka, ott a hatékony pr sokat tud segíteni. Összevetve egy profitorientált vállalat marketingjével, nehezebb egy egyetem pr-jét megtervezni, véghezvinni? Azt gondolom nem. Más munkamódszereket igényel. A vállalatok profitorientáltak, nagyon keményen vizsgálják a visszacsatolásokat. Az ok-

2006. november 20.

tatási intézményekben több érintett és több döntéshozó van, és a visszacsatolás sem azonnali. Amit befektetek annak csak 4–6 év múlva látom a hasznát. Aki az oktatásban dolgozik, az tudja ezt. A felvételi jelentkezési trendek is csak lassan alakíthatók. Oktatás mellett más szférában milyen munkákat végzett, végeztek, amire büszke? Érdekes civil program a Zöld Gondolat Lovagrend, ami arra szeretne rávilágítani, hogy egészen egyszerû dolgokat is lehet másképpen csinálni. A világ ebbõl a sok kicsi másképpenbõl, elkezdhet másképpen mûködni. Ez egy idea, egy illúzió, de jó benne hinni. Emellett természetesen számos izgalmas konfliktuskezelõ, hírnévnövelõ programot és kampányt szervezünk az ország számos pontján. Sok évvel a háta mögött, rengeteg tapasztalattal mit gondol, érdemes (volt) belevágni? Érdemes. Ez egy nagyon jó munka, nincs két egyforma nap. Akit ez terhel, aki nem szereti az adrenalint és nyugalmat szeretne, az ne válassza ezt. Ez a szakma vezetett rá arra a bölcsességre is, hogy nincsenek a földön ellenségeink. Vannak más emberek, csoportok, akiknek vágyai kibékíthetetlenek a mi céljainkkal. Õk is és mi is meg akarjuk valósítani a vágyainkat, céljainkat. Meg kell találnunk egymás mellett a lehetõségeinket. Az ellenségkép nem visz elõre minket a megoldás keresésében, párbeszéddel viszont mindent meg lehet oldani. Figyelni kell a másikra, engedni is tudni kell, idõre és türelemre van szükség. Nem mehet minden egyszerre. De ha ezt betartjuk, akkor az élet nagyon egyszerû.

Univ-09.qxd

2006.11.20.

11:39

Page 1

krónika Felvillanyozó Publikációs díj

FOTÓ: RAJNAI ÁKOS

Ünnepeltek

1997 óta a magyar társadalom megemlékezik a tudomány mûvelõirõl. A magyar tudomány napja alakalmából díszdoktoravató ünnepi szenátusi ülést tartottak a Pécsi Tudományegyetemen november 9-én a Dr. Halasy-Nagy József Aulában. MAKK Gábor írása

Dr. Kovács L. Gábor az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ elnöke köszöntõ beszédében elmondta, hogy „az elmúlt században a tudomány rendkívül gyorsan fejlõdött és az évszázad végére nemzetek felettivé vált. A 21. századra egy új korszak köszöntött ránk, a tudás társadalma, ahol az országok rangso-

rát már nem csak a nemzeti jövedelem mértéke alapján álllapítják meg, hanem azt is figyelembe veszik, hogy az egyes országok milyen szellemi tõkével rendelkeznek. Hazánk ilyen szempontból elõnyös helyzetben van, mert mindig is gazdag volt szürkeállományban, alkotásra képes kutatókban.” A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa a Doktori Szabályzatában foglalt elõírásoknak megfelelõen tiszte-

letbeli doktorrá avatta azokat a belás külföldi személyeket, akik „több évtizeden keresztül kiemelkedõen mûvelték tudományterületüket, nemzetközi elismerésre tettek szert, szoros kapcsolatot tartanak fenn a Pécsi Tudományegyetemmel, komoly szolgálatokat tettek az egyetemnek, illetve a magyar tudománynak.” Az ünnepségen a PTE honoris causa cím adományozásával díszdoktorává fogadta a kémiai kutatásairól ismert Nobel-díjas Peter Agre (Duke University), a kisvállalkozások közgazdasági problémáit vizsgáló Ács J. Zoltán (George Mason University) és a sejtbilógiai kutatásairól híres Soren Nielsen (Aarhus University) professzorokat. Dr. Lénárd László rektor a PTE Alapító Okiratát adományozta a pécsi andragógus képzés kialakítójának, Katus Józsefnek, a Leideni Egyetem professzorának, illetve a Magyar Tudományos Akadémia és a PTE kutatáshálózatát integráló Paál Hubának, a MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája nyugalmazott igazgatójának. A PTE Szenátusa címzetes egyetemi tanári címmel jutalmazta Farkas Gábor Yblés Pro Architectúra díjas építészt és Katus Józsefet, illetve címzetes docensi címmel Zalán Vince filmkritikus, filmtörténészt és Janish Attila filmrendezõt. A Szenátus mindezeken túl számos habilitációt és PhD fokozatot ítélt oda a PTE munkatársainak körében.

Komárom Pécsett A komáromi Selye János Egyetem küldöttsége láto gatott el a Pécsi Tudomány egyetemre november 16án. A vendégeket dr. Lé nárd László rektor fogadta, aki dr. Albert Sándor rek torral egyetemközi keret szerzõdést írt alá.

A magyar nyelvû felsõoktatás 1918 után a mai Szlovákia (akkori Csehszlovákia) területén gyakorlatilag megszûnt. Kivételt a tanító- és tanárképzõ fõiskolák képeztek, a pozsonyi Tanítóképzõ Intézeten, majd 1945 után a pozsonyi Pedagógiai Fõiskolán és a Comenius Egyetemen. A Selye János Egyetem megalapításáig a nyitrai Konstantin Egyetemen, a

pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén, illetve a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen lehetett magyarul tanulmányokat folytatni. 2003. március 13-án a szlovák kormány jóváhagyta a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot és az alapítás ütemtervét. 2003. október 1-én az Akkreditációs Bizottság elfogadta az egyetem megalapítását, majd október 23-án a szlovák parlament jóváhagyta a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló jogszabály javaslatot. Jelenleg a Selye János Egyetemen három kar mûködik: Gazdaságtudományi Kar, Pedagógiai Kar és Református Teológiai Kar. A Selye János Egyetem legfontosabb feladatának a szlovákiai magyar felsõoktatás fejlesztését tartja azzal, hogy jobb képzettséget próbál teremteni a magyar fiatalok körében, csökkentve ezzel a munkanélküliséget és elõsegítené a magyarok által lakott területek gazdasági fellendülését.

Az E.ON Hungária Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem 2001 óta köt szakmai együttmûködési megállapodásokat. A társaság kiemelten ápolja kapcsolatait a Pollack Mihály Mûszaki és a Közgazdaságtudományi Karral, így a hallgatói ösztöndíjak mellett az idei tanévben már másodszor hirdettek pályázatot rangos, nemzetközileg is elismert szaklapban megjelenõ publikációk szerzõinek díjazására. Az E.ON Publikációs Díjat a közgazdasági és a mûszaki tudományok területén kiemelkedõ eredményt elérõ oktatók kaphatják. A 2006 õszén lefolytatott pályázat eredményeképp az E.ON Publikációs Díját a közgazdaságtudományok területén: Bugár Gyöngyi, a KTK Stratégiai Menedzsment Tanszék egyetemi docense, a mûszaki tudományok területén: Elmer György, a PMMK Villamos Hálózatok Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el, akik november 16-án vették át oklevelüket a PTE Marketing Osztályán lezajlott ünnepségen.

Tanulj Japánban! Lénárd László rektor fogadta november 9-én a Pécsre látogató japán delegációt, és mivel a rektor úr több évet töltött Japánban, saját anyanyelvükön köszöntötte az ide látogatókat. Az Akita Egyetem május 30-án együttmûködési megállapodást kötött a PTE-vel, amely többek között lehetõvé teszi hallgatói csereprogramok létrehozását. A felsõoktatási intézmény ide látogató elnöke, Mineo Nakajima most elérkezettnek látta az idõt arra, hogy közelebbrõl is megismerje a PTE-t. Az elkövetkezõ szemeszterben már két japán hallgató érkezik Pécsre, majd az azt követõ félévben magyar hallgatók is folytathatják tanulmányaikat a szigetország egyetemén, ahol az oktatás nyelve az angol, non-stop könyvtár áll a hallgatók rendelkezésére, és minden egyetemi polgárnak kötelezõ egy évet legalább külföldön tanulnia. Az Akita Egyetem Japán északi részén helyezkedik el, Akita megyében, amelynek a kormányzó-helyettese, Kobajashi Kenichi szintén ideláto-

gatott és elmesélte, hogy az említett vidék milyen gyönyörû, valamint azt is, hogy meggyõzõdése szerint a magyarjapán kapcsolat a múltban gyökeredzik, kifejezõdik kultúráink, nyelveink hasonlóságában. Lénárd professzor elmondásából kiderült: ha valaki kellõképpen precíz, szorgalmas, vagy netán jó értelemben véve munkamániás, akkor könynyen be tud illeszkedni a japánok közé. Aki többet szeretne tudni az Akita University-rõl: www.aiu.ac.jp.

Jöhetsz, mehetsz! Már nyáron elkészült egyetemünk Rektori Hivatalának megújult fõbejárata, azonban csak a feliratos táblák és a kaput övezõ cserjék elhelyezése után, november 6án délben került sor az átadására. Ez az új közlekedési pont egyben egyetemünk egyik legdinamikusabban fejlõdõ részének, a Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Karnak a bejárataként is funkcionál. A fejlõdés egyre több oktatási területet kíván. A mindössze másfél éve karként mûködõ intézmény a jelenlegi oktatási épület és a volt Pécsi Egyetemi Klub közötti árkádsor teljes beépítését tervezi. A FEEK dékánja, dr. Koltai Dénes a megnyitó ünnepségen hangoztatta, hogy „ismét pár lépéssel közelebb kerültünk az idõvel oktatási-kulturális központtá alakuló volt Pécsi Egyetemi Klub bejáratához.”

2006. november 20.

9

Univ-10.qxd

2006.11.20.

11:38

Page 1

ehök EHÖK SZMSZ reloaded

STEMLER Miklós írása

Egyszerûbb megragadni azt, hogy mi nem változik az új, hosszas elõkészítés után tetõ alá hozott Alapszabályban: maradnak a kari hallgatói önkormányzatok. Bár ez magától értetõdõnek tûnhet, valójában nem az, ugyanis az új felsõoktatási törvényben a karok, mint olyanok, nem szerepelnek; az állam az egyetemeket fogadja el önálló intézményeknek, a karok ezen a szinten nem léteznek. A PTE vezetése mindenesetre úgy döntött, hogy az eddigi kari struktúra valójában tökéletesen megfelelt és az egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzata megõrizte õket. Az EHÖK ehhez hasonlóan járt el a szervezeti átalakításnál, így a kari önkormányzatok továbbra is önállóan léteznek majd. Egy változás azért õket is érinti: ezentúl minden kari hallgatói önkormányzati elnök választása közvetlen és ezáltal remélhetõleg még demokratikusabb lesz a rendszer (jelen pillanatban néhány karon közvetett választást tartanak). Az SZMSZ kötelezõ frissítése arra is lehetõséget ad, hogy olyan változások is bekerüljenek az új szabályzatba, amelyek az egész rendszer mûködését teszik átláthatóbbá és hatékonyabbá. Ilyen például a döntéshozási szintek és intézmények az eddigieknél világosabb elválasztása egymástól. A személyi döntésekért (EHÖK elnök, alelnök megválasztása) a továbbiakban egy elekto-

ri testület felel, a „stratégiai” ügyek (mint a költségvetés) a küldöttgyûlésre tartoznak majd, még a napi, „operatív” ügyeket az EHÖK elnöksége viszi. Új elemek lesznek a kari alapon szervezõdõ bizottságok, amelyek az olyan kiemelt fontosságú ügyekért felelnek majd, mint például a juttatások, avagy a kollégiumok. Ezek élén egy-egy korlátozott jogkörrel rendelkezõ alelnök áll majd, míg a mindenkori elnök mellett ezentúl egy alelnök lesz az eddigi kettõ helyett, általános jogkörrel felruházva. Az új Alapszabály abból a szempontból is jelentõs, hogy kikerült belõle a „jogelõd intézmény” fogalma és jogállása; ezzel az EHÖK is pontot tett az egyetemi integráció végére. A szervezeti ésszerûsítés a kollégiumokat is érinti. Itt eddig kettõs rendszer mûködött: a kollégiumi bizottságok fölött léteztek ellenõrzõ szervek, a kollégiumi tanácsok. Ebben a felállásban a feladatkörök és jogok nem mindig voltak elég világosak, így a változtatás lényege az egyszerûsítés: a kollégiumi ügyeket mostantól kezdve az EHÖK-ben külön bizottság viszi majd, és a kollégium tanácsok megszûnnek. A kollégiumi bizottságok megmaradnak, ám itt egyfajta profiltisztítás megy végbe: az új keretek között ezek a szervezetek a diákszállók közéletéért és kulturális életéért felelnek majd kizárólag. A visszaélések elkerülése érdekében az új Alapszabály szigorúan szabályozza majd az összeférhetetlenséget. Mostantól a kari hök-ök és az EHÖK elnöke nem lehet politikai szervezetek, az egyetemen létrehozott gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek tagja, illetve nem vállalhat szerepet más érdekvédelmi szervezetekben. A módosítás a remények szerint meggátolja az öszszefonódásokat, és így a HÖK elnökök teljes egészében munkájukra koncentrálhatnak. Az új Alapszabályt az EHÖK választmánya elfogadta már, ezen kívül még az egyetem szenátusának kell jóváhagynia. Ez a tervek szerint november 30-án történik meg és a változások jövõre éreztetik majd hatásukat.

FOTÓ: UNIVPÉCS ARCHÍV

Az új, és máris több ráncfelvar ráson átesett felsõoktatási tör vény egyik mellékhatása az volt, hogy a felsõoktatási intéz ményeknek markánsan át kel lett szabniuk mûködési sza bályzataikat, hogy megfelelje nek az új törvényi kereteknek. A szórásból az Egyetemi Hall gatói Önkormányzat sem ma radt ki; az új SZMSZ, azaz a törvény betûje szerint Alapsza bály, a kötelezõ fazonigazítás mellett a remények szerint átte kinthetõbbé és demokratiku sabbá is teszi a szervezet mû ködését.

MásképPEN

Urbán Istvánt, aki nem újonc programok szervezésben, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat programszervezésért felelõs elnöki megbízottjává nevezték ki november 16-án. A 2006-os Pécsi Egyetemi Napok szervezésébõl is nagy részt vállaló „Keresztaput” épp ezért a PEN-rõl kérdeztük, és arról, ami két PEN között lesz jövõ tavasszal. RADICS M. Péter interjúja

Miben volt új a 2006-os PEN? A programok szervezését a koncertszervezésben már tapasztalt Bokor Zoli barátommal bonyolítottuk le, a meghatározó gondolat az volt, hogy a PEN három pillére közül egyik se legyen súlytalanabb a többinél. Az elsõ fontos pillér a hagyományos diákrektor választás, a városban zajló rendezvények, a második az egyetemi zenekarok, hallgatók tehetséges produkcióiból összeálló idei egyetemi színpad, és a harmadik a több ezer embert megmozgató nagy koncerteket sorozata, amit idén a Multicafé sátorban rendezhettünk. Milyenek voltak a rendezvényrõl a visszajelzések? Kitûnõek; azt hiszem, a 2006-os PEN tényleg fantasztikusan sikerült. Minden kar hallgatói önkormányzatától kértünk, hogy segítsenek a náluk is népszerû egyetemi zenekarokat megtalálni, és az egyetemi színpadon így 13 tehetséges kezdõ csapat léphetett fel, olyan önmagukban is nagyon népszerû zenekarokkal együtt mint mondjuk az Amber Smith vagy a Moog. A nagyszínpadon a fesztiválhangulat nem is lehetett volna jobb, a hagyományosan népszerû

Laktám: több, szebb, kiszámíthatóbb Bár kollégiumi helybõl rosszabbul állunk, mint fél éve, legalább az albérleti díjakat könnyebben ki tudjuk csengetni jövõ félévben. A lakhatási támogatás ugyanis emelkedik, ráadásul ezentúl havi bontásban kapjuk. A közeljövõben kerül kiutalása az idei félévi laktám, és bár a négy havi összeg minden bizonnyal jól jön a november közepére vékony pénztárcájú hallgatóknak, még jobb lenne, ha minden hónapban számolhatnának ezzel a pénzzel. A lakhatási támogatás rendszere ennek megfelelõen alakul át 2007 elejétõl, hiszen az összeg havi bontásban kerül majd kiutalásra. A másik, még ennél is lényegesebb változtatás az összeg emelkedése. A központi keretet a minisztérium 50 százalékkal emeli meg és bár ez pontosan nem fordítható le arra, hogy mindenki másfélszer annyi pénzt kap majd, az biztos, hogy mindenkinek jelentõsen emelkedik a támogatása, 30-50 százalék között. A laktám többi eleme (igénybe vehetõség, stb.) változatlan marad.

10

2006. november 20.

Quimby, Pál Utcai Fiúk, Kispál és a Borz mellett nagyon jól fogadta a közönség az olyan újabb zenekarokat, elõadókat az egyetemi fesztiválon, mint a Neo, az Esclin Syndo vagy Yonderboi. Egy jó példa a „másik oldalról is” arra, hogy milyen jól érezték magukat a PEN résztvevõi: a balatonfenyvesi gólyatáborban beszélgettünk a szegedi Timur Lenk zenekarral, õk nagyon lelkesen mesélték, hogy az egyik legprofibb fesztivál az évben a PEN volt. Úgy érezték, hogy a Sziget szervezettségét, sok tekintetben „profizmusát” sikerült ötvözni a legendás efottok emberközeli, barátkozós hangulatával. Mi a terv a két PEN között idõszakra? PEN kétévente van, legközelebb 2008-ban lesz, de a közbeesõ években, így 2007-ben is szeretnénk azért létrehozni valami szellemiségében hasonlót, még ha kisebbet is. A 2007-es Egyetemi Kulturális Napokkal kapcsolatban az a tervünk, hogy a tíz kar összefogásával alakítjuk ki az elsõ napok programját. Ezeken a napokon a program vándorol a karok között, meglátjuk melyik kar milyen programot, kiállítást, rendezvényt talál ki, amelyet az „egész egyetem” számára bemutat, majd a programsorozat második részében sátras, zenés fesztivál lesz. Hol lehet ennek helyet találni Pécsen? A helyszínt a 2007-es rendezvényhez még keressük, tudjuk jól, hogy megfelelõ helyszínt találni jelenleg nem könnyû Pécsett. Igazodni kell a város rendeleteihez, és este késõn már nem lehet szabadtéren hangos rendezvényt tartani. A Zsolnay-gyár sok szempontból megfelelõ helyszín volt, de nem biztos, hogy a jövõben is rendelkezésünkre áll.

Univ-11.qxd

2006.11.20.

11:37

Page 1

7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b, telefon: 501-500/2085, 2086 e-mail: [email protected], honlap: www.koszi.pte.hu

szolgáltatások

Mi a pálya?

Újabb szakmai gyakorlati lehetõségek! A GWH Személyzeti Tanácsadó Zrt. keres HR gyakornokot, az alábbi feladatokra: személyügyi feladatok ellátása, toborzás-kiválasztásban való aktív közremûködés, beérkezõ jelentkezések fogadása, adminisztráció. Valamint munkaügyi gyakornokot, feladatok: munkaügyi feladatok ellátása, az iroda munkaügyi osztályán dolgozó kollégák munkájának segítése, adminisztráció, szerzõdéskötés elõkészítése, ügyfélfogadás. Mindkét helyre PTE FEEK HR szakos hallgatók, vagy közgazdász szakos (HR szakirányú) hallgatók jelentkezését várják. Jelentkezni a [email protected] címre eljuttatott önéletrajzzal és motivációs levéllel lehet, emellett szükséges a személyes regisztráció is a KÖSZI irodában (7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b.). Jelentkezési határidõ: november 24. További részleteket a www.koszikarrier.hu weboldalon találsz.

Nyerj a KÖSZI PROF programmal! Reméljük, sokan vannak, akik úgy érzik, hogy a KÖSZI PROF program segítségével valamelyest megkönnyítettük a munkaerõpiacon való elhelyezkedését. Ezúton meghirdetett játékunkkal szeretnénk visszajelzést kapni a program eddigi sikerességérõl, és ötleteitek alapján tovább szélesíteni szolgáltatásaink körét. Ha a KÖSZI PROF segítségével találtál munkahelyet, játssz velünk! A jelentkezõk között az Angol Ház nyelviskola két intenzív nyelvvizsgára felkészítõ kurzusát sorsoljuk ki. Hogy miként tudsz benevezni a játékba? Ha részt vettél az alábbi programok valamelyikén: a KÖSZI PROF projekt keretében zajló kurzusokon, tréningeken, tanácsadásokon, rendezvényeken, vagy aktív felhasználója vagy, (voltál) a www.koszikarrier.hu weboldalnak, és úgy gondolod, ezáltal megkönnyítettük, hogy felvegyenek a mostani munkahelyedre, akkor jelentkezz! A www.koszikarrier.hu weboldalról letölthetõ regisztrációs lapot és egy munkáltatói igazolást juttass el a 72/501-525-ös fax számra, vagy irodánk címére: 7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b., 2006. december 31-ig. A játék további részletei, és letölthetõ a jelentkezési lap a www.koszikarrier.hu weboldalon találhatók. Bõvebb információ: PTE KÖSZI, [email protected], 72/501-500/2085

Játssz velünk! Újra itt a lehetõség, hogy részt vegyél Diák Kalauzos játékunkban, ahol ezúttal a Badacsony Borozó által felajánlott 50 bónuszkártya egyikéért szállhatsz síkra. E heti kérdésünk: Melyik utcában található a Badacsony Borozó? a.) Felsõmakár dûlõ b.) Felsõmalom utca c.) Felsõvámház utca Játssz tehát újra velünk, figyeld a kérdéseket és nyerj! A válaszokat az alábbi címre várjuk: [email protected], név és egyetemi kar feltüntetésével. Beküldési határidõ: november 27. 12:00 óra (A nyerteseket 2006. november 30-ig értesítjük e-mailben.)

A pályakezdõ diplomások szakmai konferenciáját rendezte meg a KÖSZI november 9-én, a Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti konferenciatermében. KOVÁCS Nóra írása

Mikor az ember bekerül az egyetemre, úgy gondolja, lesz pár jó éve, mikor kitombolhatja magát, és mellette sok okossággal tömik meg a fejét. Aztán a diploma megszerzése után kapkodni fognak utána a cégek jobbnál jobb munkalehetõségeket kínálva. Szép álom, de a valóság sokkal prózaibb. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a felsõoktatásban túltermelés folyik, így a diploma nem garancia semmire. A hallgatóknak elõre kell tervezniük, és minden kínálkozó lehetõséget meg kell ragadniuk. Egy ilyen lehetõség volt a tájékozódásra ez a konferencia is. Meglepõdtem, mikor odaértem a konferenciára. Sokkal kevesebb érdeklõdõ volt, mint amire számítottam. Nem értem, a hallgatókat enynyire nem érdekli, hogy mi lesz velük az egyetem elvégzése után, vagy sokan még a fentebb említett álomképben élnek? Ideje felébredni, mert a kontraszelekció idõszaka a múltba vész. Ma már kemény harcot kell vívnia egy pályakezdõnek ahhoz, hogy jó álláshoz jusson. Érdekes volt a konferencia felépítése. Kezdésként kaptunk egy három elõadásból álló hidegzuhanyt, hogy felébredjünk, aztán a kávészünet után felvillantottak egy reménysugarat, majd az ebéd után következtek a sikertörténetek, hogy megnyugodhassunk – befutni és sikeresnek lenni sem lehetetlen.

Alapfelszerelés Mivel is kell rendelkeznie egy pályakezdõ diplomásnak? Angol nyelvtudással minimum, de minél több nyelven beszél valaki, annál jobb. Számítástechnikai eszközök,

szövegszerkesztõ és táblázatkezelõ programok, internet ismerete is alapkövetelmény. Emellett nem árt, ha van jogosítványa, és némi gyakorlata az adott szakterületen. Tudom, a legnagyobb mumus a történetben a szakmai gyakorlat. Aki már nézegette az álláshirdetéseket, tudja, hogy 95%-uk úgy kezdõdik, hogy szakmai gyakorlattal rendelkezõknek. Az persze ritka, mint a fehér holló, hogy a munkáltató gyakornokot keressen. A konferencián a gyakornoki programokról Pach Gabriella a BAT Hungary munkatársa tartott elõadást. A sok hasznos információ mellett konkrét gyakornoki állást is felajánlott cégénél. Az angol nyelv természetesen itt is kötelezõ, további információkért kattintsatok a https://karrier.bat.hu weboldalra.

Menni az Unióba be A konferencián fontos szerepet játszott az Európai Unió foglalkoztatás politikájának ismertetése. Dr. Síkfõi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára elmondta, hogy a magyar munkaerõ nem versenyképes az EU-ban. Problémát jelent az infrastruktúra, pontosabban annak kisebb-nagyobb hiányosságai. Budapest gazdasági „porszívó” szerepe pedig akadályozza a vidéki munkáltatók fejlõdését. Egyfajta pólusrendszer kialakítására törekszenek, mely által bekapcsolódhat Magyarország az EU piacára. Pécs a Qualitypolis szerepét fogja betölteni, jelentõs kötelezettségeket vállalva ezzel az egészség-, környezet- és kultúripar ágazataiban. Erre azért is szükség van, mert változott az Európai Unió támogatáspolitikája is. Nem a lemaradókat, hanem a versenyképeseket kívánják támogatni.

VásÁrolj mindiG a diákigazOlványodDal! Megéri!

Két sikertörténetnek is fül- és szemtanúi lehettek az egybegyûltek. Szepesi Mátyás a Pesti Est-rõl, Tarrósy István pedig az ICWiP-rõl mondott nekünk Hollywoodba illõ mesét. Mi a siker kulcsa? Elõször is kell egy jó ötlet, lehetõleg olyan, mely sokak igényét kielégítheti. Aztán kell egy elszánt kemény mag, akik nekikezdenek az ötlet megvalósításához. Fontos a tervezés, a célok kitûzése. Ha mindez megvan, ráadásul elértünk a csúcsra is, csak akkor kezdõdik a nagy munka, hogy hogyan lehet ott maradni. Elengedhetetlen a folyamatos megújulás, az újabb és újabb lehetõségek keresése. Mind a Pesti Est, mind az ICWiP induláskor egy kis ötletnek tûnt. Sikerük kulcsa abban rejlik, hogy ez a kis ötlet jó alapnak bizonyult, melyre lehet építkezni.

Mi van, ha nem repül a sült galamb? Kétségbeesni akkor sem kell, ha nem jön össze elsõre. Egyrészt Magyarországon is kezdenek terjedni az alternatív és családbarát foglalkoztatási lehetõségek, erre mutatott példát térségünkben a Pécsi Vízmû Zrt., mely 2005-ben elnyerte a Családbarát munkahely különdíját. Emellett a hagyományos ipari társadalomra jellemzõ foglakoztatási koncepció is átalakulóban van. A jövõ munkavállalóinak fel kell készülniük rá, hogy életük során többször is fognak munkahelyet váltani, mely átképzéssel is járhat. Az átképzésben és az álláskeresésben sok segítséget nyújthatnak a Munkaügyi Központok Foglalkoztatási Információs Pontjai. Az egyetemen belül pedig a KÖSZI PROF-nál lehet érdeklõdni arról, hogy mi a pálya. www.koszikarrier.hu

Tanácsadások

JOGSEGÉLY, JOGI TANÁCSADÁS Fegyelmi eljárás, tanácsadás polgári és büntetõperes ügyekben, albérleti szerzõdés, megbízás. Minden jogi jellegû kérdésre szakember ad választ. KÖSZI, szerda 14.00–18.00 regisztráció: Dr. Haszán Péter, 70/222-2646, [email protected]

ÁJK (010-es szemináriumi terem) csütörtök 16.00–18.00 – Pásztor Attila; regisztráció: 20/971-99-38 KÖSZI csütörtök 16.00–18.30 – Szilágyi Vera; regisztráció: 20/912-68-39

MENTÁLHIGIÉNÉS GRAFOLÓGIAI TANÁCSADÁS PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS

Elõzõ játékunk helyes megfejtése: 1, azaz a dohányzás káros hatása erõsebben érvényesül a nõknél és a fiataloknál. Nyertesek: Kornai Lilla, Sík Gabriella, Kertész Nikoletta

Akiknek bejött

Beilleszkedési, magánéleti problémák, vizsgaidõszaki stressz stb. megoldásában segítenek a Khairosz Alapítvány szakemberei. PMMK Szolgáltató iroda kedd 13.00–15.30 – Hajdú Szilvia; regisztráció: 20/939-69-75

2006. november 20.

Az önismeret fejlesztését segítõ tanácsadás, hozzájárul a megfelelõ szakirány, munkahely, munkakör kiválasztásához. KÖSZI, kedd és szerda 13.30–15.30 Tóth Attiláné Molnár Valéria Elõzetes regisztráció: [email protected]; 72/501-500/2085

11

Univ-12.qxd

2006.11.20.

11:37

Page 1

sport Egyetemi sport minden szinten Interjú Téczely Tamással a Mozgástani Intézet megbízott vezetõjével

Izgalmakkal teli volt az elmúlt két hét a PVSK-Expo Center Pécs számára. Brilliánsan kezdték a fiúk az idei szezont és eddig mindösszesen egy meccs végeredménye csúfítja a statisztikájukat. Bár legutóbb hazai pályán megverték a Bodrogi Bau-Vásárhely csapatát, a gárda mégis elszenvedte elsõ vereségét a Lami Véd-Körmend otthonában. OBRADOVIC Ena írása Már a meccs kezdete elõtt is egyértelmû volt, hogy hatalmas csatára számíthatnak a kilátogatók, hiszen a Körmend vezetõsége megelégelte a csapat eddigi gyenge szereplését (három meccsen mindösszesen egy gyõzelmet arattak), és nem hivatalos források szerint egyfajta ultimátumot is kaptak a játékosok (legfõképp az idegenlégiósok), így ezen a találkozón mindenáron javítani akartak. Másrészrõl pedig a mindaddig veretlen Pécs, egyértelmûen folytatni szerette volna a sikerszériát. Az elsõ percek alapján úgy tûnt ez sikerülni is fog az Exponak, hiszen remekül kezdtek. Lapov, majd Alekszics is eredményes volt, holott másik oldalon a hazaiak kísérletei rendre kimaradtak és még a szerencse sem kedvezett nekik. Olyannyira nem, hogy az elsõ negyed végére hét pontos vezetés alakult ki a pécsi gárda javára. Ám ez nem tartott sokáig, mert a második negyed elején a Körmend váltott a védekezésén, áttértek az egészpályás letámadásra, majd amikor a Pécs átért a térfélen agresszív csapdázással folytatták. Emellett megnõtt a csapat tripladobó kedve is, Trummer vezénylésével, aki rövid idõn belül három hármast is elsüllyesztett az ellenfél kosarába. Erre a Pécs nem tudott kellõképpen válaszolni, hét perc alatt csupán Lapov két büntetõjébõl és Alekszics mezõnygóljából tudott pontot szerezni. A szünetre 49-34-es elõnnyel mehetett a Körmend, de a második félidõben is folytatta menetelését. Ismét Trummer jeleskedett, míg pécsi oldalon ebben a játékrészben Hosszú Gergõ neve érdemel említést. A hazaiak már szinte örömjátékot játszottak, hála harmincpontos vezetésüknek és átlagon felüli dobószázalékuknak, amikor Völgyi Péter a Pécs vezetõedzõje a fiatalokat küldte a pályára, akik bizonyítási vágyuknak köszönhetõen nemcsak, hogy felvették a versenyt a körmendiekkel, de faragni is tudtak a hátrányból. Így a vége 90-74 a Körmend javára. A körmendi derbi után, valamennyivel könnyebb dolga volt a PVSK csapatának, hiszen hazai pályán fogadta a nyeretlen újonc Bodrogi Bau-Vásárhely gárdáját. Az már biztos volt, hogy Lakatos lovaglóizom-sérülés miatt nem léphet pályára, de Kecskés és Dénes is vírusos beteg lett és az utóbbi egyáltalán nem is tudta vállalni a játékot. A vendégek bátran kezdtek, rögtön magukhoz is ragadták a vezetést, ám erre Hosszú és Alekszics válaszolt. Egyik csapat dobóteljesítménye sem volt túlságosan kiemelkedõ. A pécsiek csak a második negyedben találtak magukra, Simon, illetve Lapov is jeleskedett a támadásokban, míg a másik oldalon egyedül Gémes tudott helytállni. A pécsi gárda a második félidõben is folytatta a remekelést, de nagyobb elõnyre nem tudtak szert tenni, hiszen az ellenfélnél a két idegenlégiós, Freeman és Hadzija tartotta a különbséget, valamint a lelket a vásárhelyiekben. A két külföldi sziporkázásának köszönhetõen a Pécs nem tudta megtartani húszpontos vezetését, és a végeredmény 9886 a hazaiak javára. Ezzel a Pécs jelenleg a tabella második helyén áll, de csak a rosszabb gólkülönbségnek köszönhetõen.

Talán sokan hajlamosak azt hinni, hogy a PTE sportélete kizárólag a TTK-hoz, illetve a TSI-hez kötõdik, pedig ez nem így van. Ez derül ki az alábbi interjú ból, amit Téczely Tamással a Mozgástani Intézet megbízott vezetõjével, testne velõjével készítettünk, aki nem mellékesen a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sportszövetség területi és országos elnökségének tagja. Beszélgetésünk során szót ejtettünk az ÁOK sportéletérõl, illetve az általa szervezett körzeti Universitas Kupáról és a karok közötti kosárlabda bajnokságról. PÓR Károly interjúja

Mi a Mozgástani Intézet feladata? Hogyan zajlik a testnevelés kötelezõ része, és milyen szabadidõsport lehetõségei vannak az orvostanhallgatóknak? A Mozgástani Intézet egyik fõ feladata az orvosi kar testnevelés óráinak, illetve szabadidõsportjának megszervezése. Az ÁOK hallgatóinak kritérium tárgyként négy félévben, heti 2 órában kell a testnevelés követelményeinek megfelelni. Azt, hogy pontosan milyen sportági órán kívánnak részt venni, szabadon választhatják meg, mint ahogy azt is, hogy pontosan mely félévekben, milyen idõpontban és melyik tanárnál kívánják teljesíteni az órákat. A testnevelés foglalkozásokat öt fõállású és két óraadó tanár vezeti. A szabadidõsportban egyrészt vannak különbözõ kari sportrendezvényeink, másrészt mûködik egy Medikus Sport Egyesület, és egy Medikus Sport Kör, melyek az állandó versenyzést, illetve edzéslehetõséget kívánják biztosítani. Melyek az állandó rendezvényeitek? Az egyik legnépszerûbb a minden évben megrendezésre kerülõ kari kispályás labdarúgó bajnokság, az úgynevezett POTE-kupa, melyen mindig 18 csapat küzd a végsõ gyõzelemért másfél hónapon keresztül. Emellett különbözõ sportágakban zajlanak még házibajnokságok, évfolyambajnokságok, így például kosárlabdában, kézilabdában, míg korábban a hallgatói igényeknek megfelelõen szerveztünk röplabda bajnokságot és tollaslabda bajnokságot is. Továbbá egy évben négyszer szokott lenni teniszbajnokság, és a Szigeti úti uszodában úszóversenyt is szoktunk rendezni. Nagyon népszerû karunkon a természetjárás, félévente általában 5 túrát szervezünk. Hagyományos rendezvény még az úgynevezett Mikulás-kupa, amely egy karok közötti nõi kézilabda torna. Idén tavasszal pedig elõször rendeztünk ÁOK sporthetet, mely tanórák utáni rendezvényekbõl állt, és ezt ebben a tanévben is szeretnénk megrendezni. A rendezvények számának egyedül a szûkös létesítményi kapacitás szab gátat. Mit kell tudni a Medikus Sport Egyesületrõl, és a Medikus Sport Körrõl? A kettõ között az a különbség, hogy az egyesület egy jogilag önálló szervezet, míg a sport kör alapvetõen az egyetemhez tartozik. Az

egyesület jelenleg 3 szakosztállyal rendelkezik (férfi kosárlabda, baseball, szabadidõsport), és körülbelül 60 igazolt versenyzõje van, akik közül a baseballosok szerepelnek a legmagasabb szinten, a Nemzeti Bajnokságban. A sport kör 16 szakosztályában mintegy háromszázan sportolnak. Milyen a kapcsolatotok a kari vezetéssel? Van-e olyan orvostanhallgató, aki kiemelkedõ sporteredményekkel is rendelkezik? Mind a hallgatói önkormányzattal, mind a kari vezetéssel jó a viszonyunk, és ez a viszony a jövõben még szorosabbá válhat, mert az új dékán, dr. Németh Péter programjában külön szerepel a kari sportélet támogatása. Nekünk elsõdleges célunk, hogy minél több szabadidõs versenyzési lehetõséget teremtsünk a hallgatók számára a kari, karok közötti versenyek, illetve az országos megmérettetések (Universitas Kupa, Medikus Kupa, MEFOB) alkalmával. Emellett persze arra is van lehetõsége hallgatóinknak, hogy más egyesületekben magasabb szinten sportoljanak. Példaként Csobó Dávidot említhetem, aki párbajtõrben junior Eb 6. helyezettnek vallhatja magát egyéniben, csapatban pedig ezüstérmes. Mit lehet elmondani az Universitas Kupa elnevezésû országos versenysorozatról. Miben más ez, mint a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Országos Bajnokság ? Ez elsõsorban annyiban különbözik a MEFOBtól, hogy szabadidõs sportverseny, labdajátékokban NB II-es és magasabb szinten sportolók nem indulhatnak, míg a MEFOB-on bárki részt vehet, aki hallgatói jogviszonyban áll az egyetemmel. Az Universitas Kupát országos szinten nõi és férfi kispályás fociban, kosárlabdában, és fiú-lány vegyes csapatok alkotta röplabdában rendezik meg. Az ország régiókra, illetve területekre van osztva, a régiók gyõztesei a területi döntõkbe jutnak, ahonnan pedig az országos fináléba lehet kerülni. A dél-dunántúli körzeti kupát ebben a tanévben is a mi intézetünk szervezte a sportév rendezvénysorozatának keretében október elején és kiegészítettük kézilabda és úszás sportágakkal is. Milyen eredmények születtek? Ezeken a körzeti versenyeken a PTE különbözõi karai versengtek egymással, illetve az ugyanezen körzetbe tartozó kaposvári egyetem hallgatóival. Nõi kispályás labdarúgásban a Kaposvári Egyetem, a férfiaknál pedig a PTE

Következõ hazai mérkõzés:

PVSK-Expo Center Pécs – Marso Carmo-Suzuki NYKK November 22., szerda, 18 óra Pécs, Lauber Dezsõ Sportcsarnok

12

2006. november 20.

FOTÓ: GÁBOR ZSÓFIA

Elsõ botlás

ÁOK nyert és jutott a gyõri döntõbe. A somogyi megyeszékhely hallgatói röplabdában tudtak még diadalmaskodni, indulási jogot szerezve ezzel a veszprémi döntõre. Nõi kosárlabdában a férfi focihoz hasonlóan az ÁOK nyert, míg a férfiaknál a PMMK, a területi döntõt pedig majd mi rendezzük, itt Pécsen december 2-án. Beszéljünk kicsit a karok közötti kosárlabda bajnokságról. Ha jól tudom, ez a bajnokság már nagy múltra tekint vissza. Igen valóban így van, hiszen idén immár 10. alkalommal kerül megrendezésre. A bajnokság õszi-tavaszi rendszerû, vagyis mind a hat résztvevõ gárda (Medikusok, Jog-Ászok, Közgazd-Ászok, TTK, TESI, Pollack) játszik mindenkivel egyszer õsszel és egyszer tavaszszal. Az idei bajnokság annyiban más, hogy illeszkedik a „Sport Éve” rendezvénysorozatba, és emiatt december 6-án a tabella 1–2. helyezettje játszik egymással egy úgynevezett döntõt, de ettõl még a bajnokság tavasszal a megszokottak szerint folytatódik. Milyenek az erõviszonyok? Kilenc mérkõzés után meglehetõsen változatos eredmények születtek. Volt olyan meccs, ahol például mindössze 66 pont esett (JogÁszok – TTK 30–36), és volt olyan is ahol 117 (TTK – Medikusok 41–76) de az eredmények számszerûségét nagyban befolyásolja a mérkõzések lejátszására rendelkezésre álló idõkeret. Az eddigiek alapján a végsõ gyõzelemre talán a TESI, a Pollack és a Közgazd-Ászok nevû csapat pályázhat jó eséllyel.

Univ-13.qxd

2006.11.20.

11:36

Page 1

sPortré

Októberben rendezték a Magyar Egyetemista és Fõiskolás Országos Bajnokságot (MEFOB) országúti kerékpározásban. A verseny gyõztese Steig Csaba, a PTE testnevelés szakos hallgatója lett. sPortré rovatunkban vele beszélgettünk. PÓR Károly interjúja

A 2006-2007-es tanévben Te nyerted az elsõ MEFOB aranyérmet egyetemünknek. Milyen volt a verseny? Minek köszönhetõ a sikered? A versenyt a Pest megyei Tahitótfalun rendezték. Ez egy idõfutam verseny volt 18 km-es távon. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerre indultak a versenyzõk, hanem külön-külön, és az idõeredményeik alapján érték el helyezéseiket. Ami azt illeti nekem nem ez a fõ számom, hanem az úgynevezett mezõnyverseny, de szerencsére ennek ellenére gyõzni tudtam. 23 versenyzõ közül bizonyultam a leggyorsabbnak, úgy, hogy a 2. helyezettet 10 másodperccel sikerült megelõznöm, míg a 3.-ra már 30 másodpercet tudtam ráverni. Sajnos ez idáig nem tudtam errõl a versenyrõl, így a korábbi években nem indultam, de idén a tanáraim felhívták rá a figyelmemet, és mivel az egyetem anyagilag is támogatta az utazásomat rajthoz tud-

tam állni. Örülök ennek az eredménynek, mert ennyivel „tartoztam” az iskolának, tanáraimnak, azért is, mert mindvégig segítettek tanulmányaimban az élsport mellett. Mióta ûzöd ezt a sportot, melyik egyesületben szerepelsz? Én1971-ben születtem, a kerékpározást pedig 13 évesen kezdetem az öcsém révén Szekszárdon. Azóta már 6 egyesületem volt, jelenleg pedig a budapesti PNivo Betonexpressz 2000 Kft SE versenyzõje vagyok. Ez az egyesület az FTC-bõl vált ki, és a pécsi Kornix mellett az ország egyik meghatározó kerékpár egylete. Milyen versenyeken indulsz, hogyan épül fel egy versenyidény? Az országúti kerékpárban különbözõ kategóriákra vannak osztva a versenyek, én általában 2. és 3. kategóriás versenyeken veszek részt. Májustól augusztusig vannak versenyek, ez kb. 2025 versenyt jelent, melyek között több-

naposak is vannak, így összesen 40–45 versenynap van egy évben. A megmérettetéseknek nagyjából a felét rendezik itthon, a többit a környezõ országokban, illetve a legmesszebbit Olaszországban. Az edzések egy néhány hetes novemberi szünet után kezdõdnek minden évben. Télen fõképp konditermi, erõnléti edzések vannak, majd tavasszal kezdõdik az alapozás, melyet általában edzõtáborban töltünk, Horvátországban, vagy Olaszországban, illetve korábban a Fekete-tengernél is jártunk. Mely eredményeidre vagy a legbüszkébb? Mivel foglalkozol a sport mellett? Meddig szeretnél még aktívan sportolni? Tizenhét éves sportpályafutásom eredményei közül külön kiemelném 5 egyéni magyar bajnoki címemet, illetve világranglista versenyen elért szakaszgyõzelmemet. Csapatban legutóbb a hármas csapatbajnokságon végeztünk 2. helyen, két nemzetközi versenyen pedig a csapatösszetett élén végeztünk. A

FOTÓ: VANIK ZOLTÁN

Aranykovács két keréken

sport mellett Szekszárdon jelenleg is tanítok óraadóként, és a jövõben is tanítani szeretnék testnevelõként. A diplomáig még egy évem van hátra, és az egyetem befejezéséig még szeretnék sportolni. Már sokszor megfogadtam, hogy nem csinálom tovább egy évnél, de aztán mindig folytattam, és bár ennyi év után egyre kisebb a motivációm, de még egy évet végig csinálok.

Steig Csaba Született: Szekszárd, 1971. 06.12. Szakja: testnevelés (PTE TTK) Sportja: országúti kerékpár Klubja: P-Nivo Betonexpressz 2000 KFT SE Edzõje: Stubán Ferenc Legjobb eredményei: 5X magyar bajnok, világranglista versenyeken szakaszgyõztes

Hogyan látod a kerékpársport jövõjét Magyarországon? Lennél-e edzõ a késõbbiekben? Sajnos elég pesszimistán látom a jövõt, és éppen ezért edzõsködni sem szeretnék. Nincs megfelelõ számú utánpótlás, a mai fiatalok nem vállalják az ezzel a sporttal járó kemény, lemondásokkal teli munkát, mert a sikerért itt szó szerint szenvedni kell. A szövetség mondvacsinált módon mûködik, nincs igazi válo-

gatott keret, nincsenek kiírva világbajnoki válogatóversenyek, nincs koncepció által vezérelt következetes munka, ebbõl pedig egyenesen adódik, hogy jövõje sincs a sportnak. Hiába van Bodrogi László személyében egy Európa szerte ismert kerekese Magyarországnak, a többiek fényévekre vannak tõle, és bár a körülmények nem a legideálisabbak, de ez nem csak pénzkérdés…

Nyomás! Napjaink fitnesz- és welnesscentrikus világában az egyetemisták körében is egyre nagyobb népszerûségre tesz szert az aerobik és a testépítés kultúrája, hiszen a hallgatók nagy számban veszik igénybe a Pécsi Tudományegyetem által biztosított sportolási lehetõségeken túl az alma materrel partnerkapcsolatban álló sportlétesítményeket is. A PTE fennállásának történelmében a rendszeresen edzõ hallagtók idén második alkalommal mérhetik össze az erejüket november 27én szerdán 20 órakor Pécsett, az Ybl M. utcában lévõ Mecsek Áruház negyedik emeletén található Mecsek Testépítõ Klubban a PTE fekvenyomó-versenyen. Mivel a versenyzõ által kinyomott súlyt a testtömegével arányosan pontozzák a bírák, a testépítõk körében népszerû megmérettetésben bármekkora tömegû személy egyenlõ esélyekkel indul. A résztvevõk értékes nyereményekkel és az esti kikapcsolódás nyújtotta kellemes élményekkel távozhatnak.

Akik még nem érzik magukat versenyformában, de kedvet kaptak az alakformáláshoz, vegyék igénybe a Mecsek Fitness- és Welness központ szolgáltatásait. A Mecsek Testépítõ Klub vezetõedzõje, Kis-Balázs Sándor és aerobik-edzõje, Csizmadia Éva ingyenesen nyújt személyre szabott edzésprogramokat. A klub elõnyeihez az is hozzátartozik, hogy az alakformáláshoz és az egészséges, kiegyensúlyozott közérzet megteremtéséhez itt minden egy helyen megtalálható, hiszen a testépítõterem mellett aerobik, spinning, fallabda, szolárium, szauna, masszázs, pezsgõfürdõ és sóbarlang is mûködik. Nyerj személyre szóló havi bérletet a Mecsek Testépítõ Klubba! Nem kell mást tenned, csupán helyesen válaszolni az alábbi kérdésre és a megfejtést elküldeni az [email protected] email címre november 29-ig. Kérdés: Hol található a Mecsek Testépítõ Klub?

2006. november 20.

13

Univ-14.qxd

2006.11.20.

11:35

Page 1

American Corner

english

Office hours: 8 am to 4 pm International House (Európa Ház) Mária utca 9. Phone: 72/514-817 [email protected] www.americancorner.hu

Letter from the Village

More Grannies by Andy ROUSE

Last time I was waxing eloquent upon my mother's cooking and how it defines East and West. But - without being rude, mum - there may be an even more important cultural division. Indeed, I am sure that there is, and that it falls somewhere between her generation and mine; more precisely, in the generation of my older cousins, born after the war but at the latest in the first half of the fifties. You may not believe it, but I'm too young to be a hippie. Moreover, I grew up in the village of Bothenhampton, West Dorset, a region of England not exactly outstanding for its vibrant youth culture. By the time I got to London it was all over bar the shouting. But my older cousins, two in particular - one with a guitar and the other with a drum set - were just the right age. They also lived quite close to Glastonbury, although I don't know if they ever visited the festival. Today, of course, hippies are the subjects of academic treatises… though what's been written about them may mostly be written, which makes them questions in exams instead, because they're not a movement any more, they're DATA. I'm sure those of them that are in their graves - and if you do your maths, you'll realise that this is precisely where quite a lot of them are - are proverbially turning and shuddering. Yet there is still an important piece of work to do, one which I have yet to see on the shelves (though of course I might be looking in the wrong place, or not particularly looking at all). When it gets researched and written and the fun version published (otherwise why bother?), I recommend the title "How My Hippie Granny Changed the World". Because they have. Do you remember that wonderful washing-powder commercial of a few years ago? The filthy (as in clothes) young man comes home to the tidy

semi-detached home where his neat mother knits at a comfy armchair with dirt covers on the back and arms, watching the television over horn-rimmed spectacles, and throws a grimy rucksack into the corner. The conversation went something like this: "Have a good time at the pop festival dear?" "Yes, mum. Can you wash these for me?" (Pointing at the rucksack). "Of course, dear." Pause. "Of course, in my day we didn't wear any clothes." By now that lady - both the ad actress and her part is a granny. She is about sixty years old, and although today she lives in unadulterated respectability, once upon a time she was a hippie. Now she is baby-sitter to her children's children, but once she was a hippie. Now she goes to the beautician and has weekends at wellness centres, but once she was a hippie. Now she is a member of the Royal Society for the Protection of Birds, but once she sat in civil disobedience next to the pigeons in Trafalgar Square in "Make Love Not War" demonstrations the peaceful nature of which would have put Gandhi to shame, while warmongering governments shuddered at the danger of such subversive propaganda… Has anybody seriously considered the earth-shattering implications of all these post-hippie role-model grannies baby-sitting away, reminiscing to impressionable young girls and boys their own racy youth? The youth culture of the 1960s certainly makes exciting reading (sometimes), but how much more stirring the life adventures of these youths as they grow older and treasure, forfeit and adapt all that in which they firmly believed. The world can and should be divided in terms of the hipness of its grannies.

An American Thanksgiving On the fourth Thursday in November, many Americans sit down around the table to celebrate not only the day of giving, but also the day of thanks. This day is commemorated in America to honor the American Indians, who helped the first pilgrims survive the long hard North American winters. The American Indians showed the pilgrims how to cultivate food in the new country. Without the help of the Indians, the pilgrims would have starved to death. In many American families, this day helps bring families together. Often university students as well as extended family spend the day before thanksgiving traveling home, jamming themselves into cars, trains and planes. Universities are deserted, as it is almost mandatory

for students to be at home to eat grandma's or mom's homemade turkey. The turkey preparations often begin on the day before thanksgiving, as (depending on the size of the bird) the bird must go in the oven in the early morning hours as it is baked all day long. While the smells of our big feathery friend loft about in the house, American football is often watched during the day. College league games and Pro-football games, occupy the sports fan's mind until the food is ready. Once the turkey is served on a big platter with all the side trimmings such as: baked potatoes, sweet potatoes, mashed potatoes, cranberry sauce, green beans, jello etc, the family gathers around not only to eat, but to celebrate this day of thanks.

Join us for a Thanksgiving bowling contest and turkey eating on the 23rd of November! See details in the program section!

Did you know that in America November is…? Adoption Awareness Month Alzheimer's Disease Month Apple Month Child Safety and Protection Month

Diabetes Month Drum Month Native American Heritage Month (American Indian Heritage Month)

Quiz Who helped the pilgrims when they first went to North America? Deadline: November 29th Address: [email protected]. The winner of the quiz will receive a book and an annual subscription to the American Corner library. The winner of the last quiz is Zoltán Csima. Congratulations!

We really need to talk about this Programmes The book is the winner of the Orange prize for fiction, an incredible story about a sixteen-year-old boy, who killed seven of his fellow high-school students, a cafeteria waiter and a teacher. Kevin Khatchadourian is visited by his mum, Eva, who narrates in a series of letters to her estranged husband, Franklin, her worries, her account of Kevin's upbringing. A book about the fears, only a mother can feel: what kind of child one might bring into the world, how a single mum can cope with the hatred and blame of people. There is a dangerous distance between what we feel and what we are ready to admit when serious things happen in our family life. This is the idea what the book honestly talks about. America already produced a number of child killers, the author took the risk to write about this cultural matter. It is something different, shocking but still a masterpiece, impossible to put down. Lionel Shriver – We need to talk about Kevin

14

November 21 - 6:30 p.m.

November 28 - 6:00 p.m.

Movie Nights - American Corner The Snows of Kilimanjaro Based on Ernest Hemingway's classic short story, this film explores Hemingway's use of irony and tragedy in his unending search for answers. As writer Harry Street (Gregory Peck) lays gravely wounded from an African hunting accident he feverishly reflects on what he perceives as his failures at love and writing.

International Education Week - American Corner The USA vs. World Terrorism Join the presentation and the follow-up discussion with Dr. Kramár Zoltán, guest lecturer at the Faculty of Adult Education and Human Resources Development of the University of Pécs.

December 4 - 5:00 p.m. American Corner Books in the Box The Regional English Language Office will present a brand new book package about tutoring methodology aimed at English teachers.

November 23 - 5:00 p.m. Pécs Plaza, bowling alley (next to food court) The American Corner's Bowling for Thanksgiving Join in for a bowling contest for the main prize and taste our ovenroasted Thanksgiving turkey with a delicious pumpkin pie! (participation fee: 300 Ft)

2006. november 20.

December 5 - 6:30 p.m. Special St. Nicholas Day Movie Nights - American Corner How the Grinch Stole Christmas & A Charlie Brown Christmas Watch these original and traditional American Christmas classics (1966 & 1965) like all Americans do!

Univ-15.qxd

2006.11.20.

11:34

Page 1

magazin Versengõ Barbie Szép volt, magas, szõke és vékony. Pontosan megfelelt a mai ideálnak. Sétálgatott a menõ butikok között, majd egy kirakat elõtt felsóhajtott. Nem szólt semmit, csak késõbb, mikor hazament. Összefogta a bõrt a hasán és megkérdezte: „Szerinted kövér vagyok?”

Ez a jelenet bizonyára ismerõs. A férfiak falra másznak tõle, a nõk megmosolyogják, majd hazatérve, elkeseredve vetik magukat a tükör elé és sóhajtják: „Bárcsak én is olyan lehetnék, mint õ!” vagy „Bárcsak leadhatnék most rögtön öt kilót. Ha sokáig mondogatjuk, kisebbségi érzésünk lesz, és végül kimondjuk a varázsszót: fogyókúra. Persze azt elfelejtjük megkérdezni magunktól, hogy ez egészséges-e? Vagy normális-e? Csak nekiugrunk. 1959: Piacra dobnak egy új babát, ami nem is baba; egy nõ. Ez a fõ „erénye”: melle van, kerek csípõje és darázsdereka. Õ a legdivatosabb játék, ezért minden kislány õt akarja, a neve fogalommá lesz: Barbie. Az évek múlásával Barbie megnyúlik, vékonyabb lesz, lebarnul, kiszõkül a haja és egyre több kislány játszik vele, mi pedig észre sem vesszük, mi lehet ennek késõbb a következménye. Ugyanis ha a gyerekek játszanak, szerepjátékot játszanak, ami nagyon fontos a lelki fejlõdésükben. A szerepjáték során pedig beleéli magát a játék helyébe, és szépen bekódolja az agyába, hogy felnõttként így kell majd kinéznie, mert csak akkor élhet ilyen fényûzõ, sikeres életet. A serdülõkori ön-keresésben pedig óhatatlanul visszanyúlunk tudat alatt gyerekkori kedvencünkhöz, és mindent elkövetünk, hogy álmunk teljesüljön: akár még éhezünk is. Pedig ez az álom korántsem reális. Barbie méretei emberre vetítve 180/95/45/80 és mindehhez 32-es a lába, tehát ha élne, orra esne, mert a kicsi lába és a vékony dereka nem tudná megtartani nagy melleit. De ha valaki „csak” úgy akar kinézni, mint egy szupermodell, ahhoz is meg kell szenvednie, hisz a 180/90/60/90-es méretek csak 8%-nak adatott meg a

világ nõi közül. Az anorexiáról persze vannak más elméletek is. Ilyen az önsanyargatás tézise, melynek mottója a „nem vagy tökéletes, hát akkor szenvedj!” – mondat is lehetne. Vagy Bereczkei Tamás Evolúciós pszichológia címû könyvében található elméletek. Az egyik szerint például az anorexia célja a korán érõ lányoknál a termékenység elfojtása, amely lehetõvé teszi, hogy sikeresebbek legyenek az életben. Mint tudjuk, a nõstények, ha a körülmények nem megfelelõek az utód születésére, gátolják termékenységüket. Az anorexia egyik velejárója a hónapokig vagy akár évekig kimaradó menstruáció és a nemi vágyak csökkenése. Egy kutatás szerint a korábban érõ lányok korábban élik át az elsõ szexuális élményt és nagyobb eséllyel „pályáznak” a leányanya címre. Ezt elkerülendõ, az anorexiával gátolják termékenységüket, hogy karrierjükkel foglalkozhassanak. A másik elmélet szerint az anorexia a nõk közötti versengésnek az eredménye, de korántsem olyan formában, mint a mire mi gondolunk. A látszat az, hogy a túlzott karcsúság és önmagunkkal való foglalatoskodás a férfiak szimpátiájának elnyerésére alakult ki, ám feltehetõ, hogy ezt a karcsúság kényszert a magas státuszú, domináns nõk terjesztik az írott és elektromos médián keresztül, hogy ezzel kiejtsék a párválasztási versenybõl – addigra már nádszálvékony – vetélytársaikat. Ha ez így nem érthetõ, elárulom, a lényege, hogy a férfiak – õsi ösztöneikre hallgatva – a gömbölyûbb formákra esküsznek. Õk ezt tartják vonzónak, tudat alatt ez tudatosítja bennük, hogy a kiszemelt kedves megfelelõ a szaporodásra – a willendorfi Vénusz nem véletlen volt olyan, amilyen. Ezért a csontosabb, vékonyabb lányokról az a tudat alatti információjuk, hogy „nem jó” egyed a családalapításra. A harmadik tézisnek is köze van a párválasztáshoz és a versengéshez. E szerint az elmélet szerint a nõk

Az apróhirdetés egyetemi polgároknak (egyetemistáknak EHA kóddal, egyetemi oktatóknak és dolgozóknak munkahely megjelöléssel) 20 szóig ingyenes. Cégeknek, vállalkozóknak, vagy magánszemélyeknek kiemelt apróhirdetési lehetõségeinket ajánljuk: 30 szóig keretes kiemeléssel 1000 Ft+ÁFA, vagy 30 szóig színes kiemeléssel 2000 Ft+ÁFA. Az ingyenes apróhirdetéseket a megjelenés elõtti héten szerdáig várjuk az [email protected] e-mail címre, míg a keretes aprókat a [email protected] e-mail-re vagy keresse az impresszumban található elérhetõségeken hirdetési tanácsadóinkat. Következõ beküldési határidõ: november 29. ÁLLÁS Belvárosi étterem konyhai kisegítõt keres. Érd.: 70/9439863, 72/225-670

FOTÓ: RAJNAI ÁKOS

DEÁK Szonja írása

Apróhirdetés

Klasszikus tanácsadó cég pécsi irodájába hosszú távra munkatársakat keres pénzügyi és lakossági hitelszakértõi területre. Érd.: 70/4546 991

úgy akarják megõrizni fiatalos (sokszor talán kislányos) bájukat, formáikat, hogy vékonyak maradnak – amivel persze késleltethetik a termékenységet is – így harmincas éveik alatt is fiatalosak, amivel elnyújtják „szavatossági idejüket”. Bármi is a magyarázat a kialakulására, egy biztos: ezt a betegséget – mert ez betegség – meg kell állítani, le kell gyõzni, és mindenképpen le kell dönteni a bástyáit annak a reklámpolitikának, mely úgy vetet meg velünk minden (sokszor haszontalan) terméket, hogy komplexust ébreszt bennünk. Ne az különítsen el minket az állatoktól, hogy változtatni tudunk a testünkön, hanem hogy gondolkodunk és szeretünk! Ne szépek akarjunk lenni, hanem egészségesek, sportoljunk rendszeresen önmagunkért, és akkor látni fogjuk, hogy a testünk és vele együtt a közérzetünk is változni fog. Jól fogjuk érezni magunkat a bõrünkben és akkor majd nem csak magunkkal fogunk foglalkozni, hanem másokkal is.

KÍNÁL Canon EOS 20D fényképezõgép váz, 11 hónapos, eladó. Ára: 215 000 Ft. Érd.: [email protected] Egyéb A youJane zenekar énekesnõt keres. Tel.: 30/3850896 Szakdolgozatok, levelek, diplomamunkák gépelését (ha kell gyors határidõvel) vállalom. Érdeklõdni: 30/560-0936, vagy a 20/492-5060as telefonszámokon lehet.

Zöld zóna

Jól elintézzük a szemeteket! Megígértük, hogy utánajárunk, mennyire is „green campus” a PTE. Mivel is kezdhettük volna, ha nem a szelektív hulladékgyûjtés kérdésével. Ez ugyanis a legkönnyebben megoldható és kivitelezhetõ feladat, amivel a remélhetõleg folyamatos átalakulást kezdeni lehet (egyébként ez saját otthonunkra is vonatkozik). REKVÉNYI Márta írása

2003-ban elsõként a Állam- és Jogtudományi Kar jelentkezett a BIOKOMnál (személy szerint dr. Pánovics Attila adjunktus) a szelektív hulladékgyûjtés igényével, ezt követõen a Közgazdaságtudományi Kar, majd 2004-ben a TTK és a BTK. Ebben az évben kapcsolódott a gyûjtéshez az ÁOK is. A hét egy napján körjáratban

szedik össze különféle részlegektõl a hasznosítható hulladékokat. A szelektív hulladékgyûjtést a BIOKOM Kft. 100%-os tulajdonú – a hasznosítható hulladékok kezelését végzõ – leányvállalata, a BIOMARK 2000 Kft. látja el. Egyes karoknak 120 literes edényeket biztosítanak, õk pedig ezekbe helyezik el a papírhulladékot. Természetesen mûanyagot is elszállítanak zsákokba csomagolva, és a szolgáltatás ingyenes.

A PTE létesítményeiben fõként a papír különgyûjtése megoldott, mintegy 27 helyszínen. Egyedül talán a Mûvészeti Karra nem jutott még el a BIOKOM azon kezdeményezése, hogy az irodákban szelektíven gyûjtsék a hulladékot. A parkolóban azonban elhelyeztek egy szelektív hulladékgyûjtõ konténert (papír, üveg, mûanyag). Ez a Damjanich úti kollégium lakói számára is elérhetõ. Az Illyés Gyula Fõiskolai Karon Szekszárdon egyelõre a papírhulladék és a nyomtató patronok különgyûjtése van megoldva. Bíztató, hogy most már kísérleti jelleggel 3 helyszínen kezdték el a mûanyagok, elsõ-

sorban PET-palackok különgyûjtését: a II. sz. Belgyógyászati Klinikán, a FülOrr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán, illetve az Integrált Klinikai egységek Akác utcai telephelyén. A veszélyes hulladékok mindenhol szigorú keretek közt külön vannak gyûjtve és elszállítva. A kiürült nyomtatópatronokat és fénymásoló tonereket, ahol a szerzõdésben nem szerepel, negyedévente szakcég veszi át. További szárazelem gyûjtõ pontok vannak szerte az egyetem területén: a TTK-n, a PTE Akác utcai telephelyén, az I. sz. Belgyógyászati Klinikán 2 darab, a Szívgyógyászati Klinikán, a Gyermekgyógyászati Klinikán, az Onkoterápiás Intézetben pedig folya-

matban van a telepítés. A környezetvédelmi alapból pályázati úton az egyetem rendszeresen jut támogatáshoz, melybõl szelektív gyûjtésre alkalmas edényeket vesznek. Tehát nyomozásom nem várt kellemes meglepetést okozott, most már egy kicsit nyugodtabban térek aludni azzal a bizakodással, hogy egyetemünk elindult a fenntarthatóság felé vezetõ úton. Azért az jó lenne, ha a környezetvédelmi alapból nem csak fonott kosarakra jutna, de legyünk optimisták és bizakodók, másként nagyon nehéz. Mindenesetre, ha egy titkárnõt rajtakapnátok, hogy a papírt rossz helyre dobta, csak szóljatok, utánajárok!

A Zöld zóna megjelenését a PANNONPOWER HOLDING Rt. támogatja 2006. november 20.

15

Univ-16.qxd

2006.11.20.

11:34

Page 1

Az MTV meghalt

RADICS M. Péter írása

Az MTV 1981-ban kezdett sugározni. Az elsõ zenei videóklipje a „Video Killed the Radio Star” volt. A nyolcvanas évek végétõl a kilencvenes évek végéig a videóklip köré szervezõdve tévék és mûsorok százai jöttek létre. Amit az MTV leadott, az volt az élvonalban, és számtalan magyar zenei produkció is azzal igazolta mûködését, ha klipje „látható volt az MTV-n” – Neoton Familiától, Draft együttesen át, egészen Yonderboi-ig. A séma egyszerû: az állomás eldönti mit hallgat a nép, az elõadó megveszi a lemezt (kazettát, CD-t), aki bekerül, boldog. Így mûködik egy magyar zenetévé, egy magyar szórakoztató rádió, egy popmagazin is, ilyen az MTV-generáció. Csakhogy, nem ilyen az MP3generáció. Nekünk egy CD-másolás elleni reklámfilm már önmagában jogi és erkölcsi kérdéseken felül álló vicc: miért vennék CD-lemezt letöltés helyett? Hogyan tegyem bele a 12 centis korongot a feleakkora MP3-lejátszómba, miért veszõdjek vele a számítógépemen? CD-t az vesz aki túl fiatal vagy túl öreg – vagy túl gazdag – ahhoz, hogy letöltsön, válogasson, keressen és találjon (bizonyítékul elég rápillantani a lemezkiadó szövetség toplistájára). Esetleg érzelmi okokból, némi nemes érzésbõl, de semmiképp sem azért mert praktikus, vagy kényelmes. Az MP3-generációnak nem tetszik, hogy egy kereskedelmi érdekei szerint dolgozó zenei szerkesztõ diktáljon, nagyon kevés az a tíz szám, ami a rádióban hallható, az a huszonöt, ami a tévében fut. A videoklip-mûfaj válságba jutott, az iPod-generáció zenei ízlése annyira szegmentálódott, hogy egyre kevesebbet nézik az általános könnyûzenei adókat. Nem azt nézzük és hallgatjuk amit „adnak”, hanem amit mi akarunk – ezt mondja ez a generáció.

Új eszköze alig másfél éves, úgy hívják: Youtube. A Youtube maga az egyszerûség, videók megnézésére, megosztására való. A YouTube Macromedia Flash technikát használ hogy megjelenítse a tartalmat, többek közt film- és tévémûsorrészleteket, videóklipeket és otthoni videófelvételeket. Kis leegyszerûsítéssel: csak egy böngészõ kell hozzá. 10 perc a videó felsõ határa, más megkötés tulajdonképpen nincs, házivideó, vagy tévérõl, netrõl felvett anyag feltölthetõ. Bár a feltöltés adja az erejét, kevesen bajlódnak vele, hogy saját tartalmat osszanak meg rajta. Ami nem baj, ilyen hatalmas mennyiségû felhasználó töredéke is bõven sok ahhoz, hogy megfelelõ mennyiségû és minõségû anyag gyûljön össze. A Youtube igazából arra van, hogy a videókat megnézzük. És tényleg: tessék csak kipróbálni. Minden megvan rajta. Írd be a Youtube-on kedvenced nevét, írd be a keresõmezõbe egy rég nem látott kedvenc videóklip címét, keress egy szellemes reklámra, egy amolyan „vicces videóra”, vagy valami történelmi esemény híradórészletére! Persze a Youtube-ot nem valami egyedi technikai megoldás teszi különlegessé. Igazi ereje a közösségben van, az egyszeri és a szenvedélyes felhasználókban, akik 65000 új videófilmet töltenek fel minden nap, és egy nap 100 millió kisfilmet néznek meg. Egy „élõ múzeum”, az „interaktív tévé”, a „választás szabadsága”, és még számtalan közhelyes címke aggatható a Youtube-ra, pedig lehet hogy nem több egy eszköznél, egy szolgáltatásnál. Van exkluzív anyaga több amerikai tévécsatornától, akik rendszeresen adják át a legjobb minõségû mûsorrészleteket, lesz szuper mobiltelefonon használható felülete, és amiért mostanában a hírekben szerepel: megvette a Google, úgyhogy keresõ-technológiára, biztos háttérre se lesz egy ideig gondja. Van belõle magyar másolat is bõven, de ezek mutatják a legjobban: a Youtube nem technikailag nagy szám. Azért egyedi, mert a legnagyobb, mert annyian használják, hogy megkerülhetetlen, és minden van rajta. A közössége teszi erõssé. A letöltõk, megosztók, másolók közössége.

Nyerere népe Tarrósy István a Pécs2010 Menedzsment Központ általános igazgatója, az Európa Centrum Kht. ügyvezetõje, a BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke PhD-hallgatója, és úgy általában mióta a Pécs 2010 projekt elõkészítése folyik, a város egyik legnépszerûbb arca. Most két hétre Kelet-Afrikába utazik tanulmányútra. Tanzániát kutatja. RADICS M. Péter interjúja

Mi az érdekes Tanzániában, miért ezt az országot kutatod évek óta? Tanzánia politikailag az egyik legstabilabb ország volt mindig is, de különösen az 1963–64-es évek óta, amióta független. A szuahéli partvidékre Európából elõször portugálok értek, maga Vasco da Gama is, késõbb pedig német misszionárusok jelentek meg, akik létrehozták Német Kelet-Afrikát, majd britek rendezkedtek be, és tõlük nyerték el függetlenségüket a tanganyikai területen élõk, majd Zanzibár is. Az európai szál mellett van egy nagyon érdekes közel-keleti is, mert omániak települtek be Zanzibár szigetére évszázadokkal ezelõtt, méghozzá azért, mert az ománi szultán geopolitikailag nagyon fontosnak ítélte a térséget az Indiai-óceánon, elsõsorban kereskedelmi szempontokat figyelembe véve. A rabszolga- és aranykereskedelem mellett kiemelendõ, hogy Zanzibár például a szegfûszeg hazája is. Tanzánia Afrika legstabilabb országai közé tartozik, ennek mi az oka? Nincsen példa Tanzánia történelmében arra, hogy valamelyik etnikum elnyomta a másikat. Az ország etnikailag nem homogén, körülbelül 130 törzsi etnikum található itt, de egyik sem dominálja a másikat. Az elsõ elnök Nyerere képes volt arra, hogy azt mondja „legyen egy tanzániai nemzet, építsünk közösen egy nemzetet”, bevezetett egy közvetítõ nyelvet, a szuahélit, és létrehozta a nemzeti identitást, ami a térség stabilitásának egyik záloga.

FOTÓ: RAJNAI ÁKOS

Az események zajlanak, a popkultúra mozog, de a Magyar Televíziót most békén hagyjuk, a téma a Music Television, és utódja a Youtube, amirõl most megtudhatja mindenki, hogy jó.

Shakespeare több darabját szuahélire, Angliában tanult. Meg tudta õrizni azt a stabilitást, amelyben nem tudtak elszabadulni az indulatok, nem volt Tanzániában polgárháború, és ehhez kellett az õ nemzetépítõ stratégiája. Õ szorgalmazta az államszövetséget Kenyával és Ugandával, és a pánafrikai gondolat is jelen volt a munkájában, az apartheid elleni harccal együtt. Ennek élharcosa volt. Negatívan értékelhetõ a munkája abban a tekintetben, hogy õ az afrikai szocializmus mozgalom híve

volt, és rosszul mérte fel a gazdasági lehetõségeket, terveket. Gazdasági értelemben ez a tervutasításos rendszer nem mûködött, ugyanúgy, ahogy KeletEurópában sem mûködött. Mi az utazásotok célja? 2000 óta foglalkozom a térséggel és Tanzániával, jelenleg a disszertációm végén tartok. Most következik az empirikus rész, szeretnék találkozni politikai, gazdasági vezetõkkel, és a modern társadalmi-gazdasági átalakulásról interjúkat csinálni. A tanzán államfejlõdés érdekel, és ennek a regionális kontextusba ágyazása. Két éve tervezem ezt a tanulmányutat, most jött össze, elkísér Kalmár Lajos fényképész, és kolleganõm Czvikli Nóra. Lajos azért, hogy fotókon dokumentálja az utat, és a könyvhöz is, amit jövõre szeretnénk megjelentetni, Nóra pedig azért, mert az ICWIP pécsi kultúrhétnek egyedül Tanzániában van Európán kívül testvéreseménye. Ez az ISWT, International Student Week in Tanzania, 2008-ban lesz a következõ. Szeretnénk 2007-re egy egyetemista csoportot Pécsre hozni, 2008-ra pedig szervezni egy pécsi egyetemista csoportot Tanzániába, hogy többet tudjanak meg egymásról a fiatalok. Péntektõl, az indulás napjától indul, az út alatt pedig folyamatosan frissül a tanulmányút weblapja, ami a www.tanzania.mcp.hu címen érhetõ el.

Afrika-napok Idén második alkalommal rendezték meg városunkban az Afrika-napokat, mely változatos programokkal várta az érdeklõdõket. A kínálatban szerepelt fotókiállítás, filmvetítés, útibeszámoló és kerekasztal-beszélgetés is. A megnyitón, melyen Dél-Afrika magyarországi nagykövetségének titkára is részt vett, megtudhattuk, hogy az eseménysorozat célja a „fekete kontinens” kulturális gazdagságának bemutatása. Elhangzott, hogy Magyarország is mindinkább felismeri a földrészben rejlõ lehetõségeket, és keresi a gazdasági és kulturális kapcsolatot, mindemellett pedig támogatást is nyújt a fejlõdõ országoknak. A segítségnyújtásból mindkét fél profitálhat, van mit tanulnunk az afrikaiaktól, hiszen kultúrájuk és tradícióik évezredekre nyúlnak vissza. (Palotás Péter)

Hogyan lehet megítélni Nyerere elnököt, mennyire pozitív az õ szerepe az ország történelmében? Végtelenül pozitív, az afrikaiak szemében ténylegesen õ a nagy tanítómester. Van egy szuahéli szó, „Mwalimu”, nagy tanítómester - így hívják õt. Ténylegesen tanító volt, õ fordította például

Körkérdés

Hogy hallgatsz? SZATMÁRI DÁVID

KEMLER BEÁTA

FÉHR ZOLTÁN

HAJNA ZSÓFIA

VIDOVSZKI LILLA

TTK V. ÉVF.

BTK VI. ÉVF.

PMMK III. ÉVF.

ÁOK III. ÉVF.

FEEK I. ÉVF.

Szerintem azért hasznosabb az MP3lejátszó, mert kisebb, több zeneszám fér rá. Amelyik akkumulátorral rendelkezik, az tölthetõ is – nem kell az elemekkel veszõdni – így sokkal praktikusabb. De az elemekkel mûködõ lejátszók is jobbak a discmannnél mert kisebb teljesítményû és kevesebb elem kell beléjük. Én magam is inkább MP3lejátszót hallgatok. Korábban hallgattam discmant is és walkmant is, de ezek már régebbi, „elavult” technikák. Mindenképpen az MP3 mellett döntök, mert sokkal több a pozitív tulajdonsága.

Én inkább discmant hallgatok azon egyszerû oknál fogva, hogy nekem az van. Akkor szoktam legtöbbször használni, amikor utazom. Egyébként is megvannak a saját lemezeim, azokat szeretem hallgatni, nincs szükségem MP3-lejátszóra. Eléggé elfoglalt vagyok, sajnos így se sok idõm jut zenehallgatásra, nem tudnám kihasználni az MP3-lejátszó adta lehetõségeket. Régebben volt walkmanem de azt már lecseréltem, mert elavultnak tartottam. Az én igényemnek tökéletesen megfelel a discman, fõleg ahhoz képest amennyi zenét én hallgatok.

Azért döntöttem az MP3-lejátszó mellett, mert korábban csak walkmanem volt, és ha eddig kibírtam, hogy, nem vettem discmant, akkor úgy gondoltam, most már csak MP3-lejátszót érdemes vásárolni. Sokkal több minden szólt mellette. Modernebb, mint elõdje, kisebb, könnyebb, több zeneszám fér rá, és tölthetõ akkumulátorral rendelkezik. A legfõbb szempont ellenben az volt, hogy nem kell a cd-re való kiírással bajlódni. Sokkal egyszerûbb! Csak rádugom a számítógépre, és már lehet is cserélni a fájlokat, meg hallgatni a zenét!

Inkább a discmant választom. Tanuláshoz szoktam a legtöbbet hallgatni és ehhez a használathoz bõségesen elég ez a lejátszó, mert elsõsorban komoly és könnyûzenei lemezeim vannak otthon. MP3-lejátszót nem használok, mert nincsen annyi zenei fájlom, ezen kívül nem is szükséges számomra, mert szerintem azoknak praktikusabb, akik utaznak, hogy kis helyen is elférjen és hosszabb idõtartamú zene ráférjen. Mondjuk, aki vidékrõl jár be hetente, és utazás közben szeretne zenét hallgatni, annak mindenképpen jobb, de én pécsi vagyok.

MP3-lejátszót soha nem hallgatok, már csak azért sem, mert nekem nincs. Így nincs is összehasonlítási alapom, nem tudom megmondani miben lehet jobb az egyik a másiknál. Én inkább discmant hallgatok, de azt is csak ritkán, mert zavar a fülhallgató. Ha mégis „rákényszerülök”, hogy fülessel bajlódjak, akkor utazáskor szoktam leginkább használni. Nekem egyszerûbb így, mert nem kell a számok felvételével bajlódnom, csak berakom a cd-t, és már szól is a zene. Régen ugyanis walkmaneztem és így szoktam meg a zenehallgatást.

16

2006. november 20.

Univ-17.qxd

2006.11.20.

11:33

Page 1

Jótékonysági koncert Köldökfotel, „dombocska” és sikerélmény

FOTÓ: KALMÁR NAGY ANDRÁS

KOVÁCS Zsófia írása

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikája szervezett jótékonysági koncertet november 13-án a Pécsi Nemzeti Színházban. Az esten Szentpéteri Csilla zongoramûvész adott izgalmas hangulatú, különleges látványvilágú koncertet zenészeivel. Zenéje alapvetõen klasszikus mûvekre épült, korszerû átiratban, megfûszerezve virtuóz latin, rockos, jazzes ritmusokkal, széles érzelmi skálát bejárva. A koncertet lenyûgözõ fény-és videotechnika kísérte. Az est bevételét az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete megkétszerezi és felajánlja a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának technikai fejlesztésére. Az adományt egy új lélegeztetõ gép beszerzésére kívánja fordítani a Gyermekgyógyászati Klinika újszülött osztálya. Kalmár Nagy András

Elsõ lépésben a már feleslegessé vált ruhákról eltávolítják a gombokat és a cipzárt, majd az anyagból kötélverõ technikával retextil alapfonal készül. Ebbõl aztán hurkolással, fonással, csomózással lakberendezési és használati tárgyakat hoznak létre. Az eljárás különlegességét az adja, hogy minden egyes produktum kézzel készül az elsõ fázistól az utolsóig. A legnépszerûbb retextil technikával készülõ termék a köldökfotel és a biciklifelni alapra helyezett lámpa. Emellett hintaágy (bébi mérettõl az óriás méretig), táska, faliszõnyeg, „dombocska” (négyszögletû nagy ágy) és heki (horgolt labda) is szerepel a repertoárban. Thiesz Angéla kezdeményezését Magyarországon elsõként az Istenkúti Közösségért Egyesület karolta fel, s a támogatásnak köszönhetõen 2001-ben megszületett a RETEXTIL Manufaktúra. Hazánkban Pécsen kívül Várpalotán, Budatétényen és Kistarcsán mûködnek a

technikával foglalkozó egyesületek és alapítványok. Pécsen a János utca 1. szám alatt található a Retextil Alapítvány Nyitott Mûhelye, mely állandó kiállítással várja az érdeklõdõket. Az alapítvány munkáját Pataki Erika (szakmai vezetõ), 16 állandó munkatárs és 5 önkéntes segíti. Terveik között szerepel, hogy 2006 decemberében a Nyitott Mûhely termékeibõl árverést tartanak. Folyamatban van, hogy bekapcsolódnak az Európai Önkéntes Szolgálatba (EVS) is, melynek keretén belül 18-25 éves fiatalok lehetõséget kapnak arra, hogy önkéntesként 6–12 hónapot külföldön tölthessenek. Ez idõ alatt teljes ellátást és zsebpénzt kapnak. Az alapítvány

az EQUAL Program (egy Európai Unió által indított közösségi kezdeményezés) támogatottja. Jelenleg 16 krónikus és pszichés beteget foglalkoztatnak, akik retextil technikára épülõ kreatív terápiákon vesznek részt, s lehetõséget kapnak arra is, hogy szakmát tanuljanak. A Retextil Alapítvány baráti viszonyt ápol a PTE Mûvészeti Karral, s számos egyetemi rendezvényre biztosítottak már retextil technikával készített berendezési tárgyakat. A Nyitott Mûhely keddtõl csütörtökig 14.00 és 18.00 óra között nyitva áll mindazok számára, akik szívesen megismerkednének a technikával és kedvük lenne tárgyakat is készíteni. További információ: www.retextil.hu

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

1998 folyamán Thiesz Angéla, Pécs istenkúti peremkerületén élõ esztéta és akciómûvész kifejlesztett egy új, azóta is egyedülálló kézmûves technikát: a retextilt. Nem kell megijedni a nevétõl, a készítési eljárás nagyon egyszerû. A retextil technika háztartási textilhulladékok (régi rossz ruhák, rongyok) kézmûves- és iparmûvészeti újrahasznosítása (recycling).

Folyadékpótlás Ki ne tudná, hogy fontos? Igyunk is sok vizet! Aki viszont másra vágyik, fejtse meg a rejtvényt. A szerencsések között 3X2000 Ft értékû bónt sorsolunk ki a megfejtésben szereplõ helyre. A megfejtéseket november 29-ig várjuk az [email protected] e-mail címre.

2006. november 20.

17

Univ-18.qxd

2006.11.20.

11:32

Page 1

www. pecs2010 .hu A hivatalos verzió Hivatalosan is megkapta Pécs városa az Európa Kulturális fõvárosa címet november 13-án. Természetesen Essen és Isztambul is büszke birtokosa lett a Brüsszel által jóváhagyott titulusnak. Fontos ez azért, mert az eddigi egyéni és közös munkálatok mellett egy konkrétabb keretet és hátteret élvezhet ez az országhatárokon és kultúrákon túlnyúló, többéves projekt. Ennek az elõrelépésnek, illetve magának a „kultúrfõvárosi” lehetõségnek a népszerûsítésére települt ki az Árkád bevásárlóközpontba a Pécs2010 Programiroda, hogy a kapcsolódó eseményeket és lehetõségeket, a civil lakosságot érintõ pályázatokat népszerûsítsék. Tették mindezt a bejáratoknál kihelyezett informatív táblákkal, kivetítõvel, melyen Pécs 2010-es kampányfilmje pergett perpetuum mobile módjára, illetõleg szóróanyagokkal, melyekbõl jócskán találtunk az Alexandra könyvesbolt elõtti alkalmilag felállított „kultúrstandon”. Véleményládába helyezhették az éppen arra járók megfogalmazott gondolataikat, kételyeiket, elképzeléseiket, és a fiatalabb korosztály vállalkozó kedvû tagjai is hozzájárulhattak a köztér rehabilitációhoz, rajzverseny formájában. Ki tudja, lehet, hogy az ovisok tudnak valamit...

Még mindig nem vagyunk elegen Igazából körkérdésnek indult a dolog. De mint utóbb kiderült a passzivitás és az elfoglaltság nagyobb úr. A mûszaki kar hallgatói lettek volna az „Én kulturális fõvárosom” civil ötletpályázat elsõ áldozatai. Lévén, hogy leendõ városalakítóknak csak van valami elképzelésük a dolgokról. Legnagyobb meglepetésemre a következõ érvekkel szembesültem: a leggyakoribb az információhiány, tehát nem értesültek a pályázatról. A következõ az önbizalom hiánya, tehát még a fáradságot sem vették, hogy utánanézzenek mik a feltételek, a harmadik amit mondjuk tudok tolerálni, hogy amúgy is rengeteg rajzolni valójuk van, nem érnek rá ezzel foglalkozni. De hát akkor ki? Hát, aki ráér, és aki kompetens ilyen jellegû témákban, mellesleg hasonló szakterületen dolgozik. Egy pályázót sikerült találnom, aki nem más, mint Majoros Nóra diplomás kertépítõ mérnök, aki – mint utóbb felvilágosított – a világörökségi helyszínek árnyékában heverõ zöldterületek rendbetételére esküdött fel. Elmondta, hogy az elõbb említett projekt közben felmerülõ és elõkerülõ újabb és újabb régészeti leletek tulajdonképpen elvitték a pénzt az egyéb lehetõségektõl. Pedig nemcsak az üvegbúra fontos a Cella Septoichorumon hanem, hogy ha mindezeket megtekintettük le is tudjunk pihenni mondjuk a székesegyház mögötti, tavaly még dzsumbujként meredõ parkban, és élvezzük a kilátást. Sok hasonló jellegû ötlettel rendelkezik de ezeket nem árulta el, legyen meglepetés ha megvalósul. Várjuk a hasonló jellegû kreatív emberek felbukkanását, sajnos még kevesen vannak. Az Én Kulturális Fõvárosom ötletpályázatról többet a www.pecs2010.hu weboldalon tudhatsz meg. Beadási határidõ: december 15. Fõdíj: 300 ezer Ft. Különdíjak: 3 millió Ft.

18

A pécsi Európa Kulturális Fõvárosa-program egyik legnagyobb várakozást keltõ kulcsprojektje a Zsolnay Kulturális Negyed. November elején a holland építészet legnevesebb képviselõi érkeztek Pécsre, hogy hazai kollégáikkal szimpózium keretében osszák meg tapasztalataikat a kulturális negyedek kialakításával kapcsolatban. Az építészeti szimpóziumon Wessel de Jonge, a ma már dizájn múzeumként mûködõ rotterdami van Nelle gyár rekonstrukcióját tervezõ építész nyilatkozott lapunknak az építészet hagyományos feladatainak újraértelmezésérõl és az egyetemisták szerepvállalásának fontosságáról.

Nem kellene megijednünk a diákok ötleteitõl! ját, a dolgokat a maguk teljességében, hogy értsem a projekt pénzügyi vonatkozásait, hogy megértsem a megrendelõim elvárásait, és mindez messze túlmegy az építészet hagyományos fogalmán.

Ön már számos, a Zsolnay Kulturális Negyedhez hasonló beruházásban mûködött közre. Ha Ön lenne a Zsolnayprojekt vezetõje, mi lenne az elsõ lépés, amit megtenne? Építészként természetesen nem én tenném meg az elsõ lépést, az építész pusztán megvalósítja az elképzeléseket, meghatározza a struktúrát. De hogy mégis válaszoljak a kérdésére, elõször is megpróbálnék valamit kezdeni a határokkal, itt ugyanis számos falat látok, és itt most nem a Zsolnay-gyárat körülölelõ falra, hanem a különbözõ emberek és elképzelések közti falakra gondolok. Ezekkel kellene tehát elsõsorban valamit kezdeni.

Az elõadása során többször is hangsúlyozta, hogy egy ilyen projekt során feltétlenül be kell vonni az elõkészületi munkálatokba az egyetemistákat. Igen. De úgy hallom itt ez nem ennyire egyértelmû. Túl nagy az ellenállás. A profi építészeknek egészen biztosan nem kell tartaniuk a diákok ötleteitõl, vagy attól, hogy háttérbe szorulnának. Rengeteg építészhallgató van ebben a városban, és ha nincs is még tapasztalatuk, kreatívak, bátrak és okosak. Én használnám ezt a kreativitást ahhoz, hogy új ötleteket nyerjek. Õk mindebbõl tanulhatnak és tapasztalatra tehetnek szert, mi pedig új ötletekhez juthatunk minimális befektetéssel. Kis csoportoknak, négy-öt diáknak adjunk ki egy-egy épületet, akik megnézhetnék azt örökségvédelmi szempontból, a fényhatások szempontjából stb. Min-

denki csinálna egy két-három napos felmérést, ezeket összegyûjtenénk, és csak ezek után kezdhetnénk el gondolkozni azon, hogy mire is jó egy adott épület. Ne a programmal, hanem az épülettel kezdjük. Az épületet, mint inspirációforrást kell használni. Mi gyakran dolgozunk ezzel a módszerrel, és egy épület esetében olykor hat-tíz funkció is körvonalazódik, és persze van, hogy csak kettõ. Mindebbõl célszerû egy kiállítást rendezni, amit talán megnéz egy üzletember, vagy egy fejlesztési szakember, aki a képeket látva könnyen arra a felismerésre juthat, hogy éppen egy ilyen épületre van szüksége ahhoz, hogy szakembereket képezzen ki, teszem azt a borgazdaságához. Sosem lehet tudni. A van Nelle gyár esetében gyakran elõfordult, hogy ilyen terveket használtunk, hogy igényeket hívhassunk életre, tehát mi megfordítjuk a procedúrát. A harmadik fontos szempont, hogy így az egyetemeket is jobban be lehet vonni a projektbe. A három dolgot tehát valahogy össze kell kapcsolni. Ahogy a délutáni workshop során egy tanárnõ megjegyezte, ha bevonjuk a gyerekeket, a szülõket is megnyerjük, és ha bevonjuk az egyetemistákat, az egyetemek vagy legalább az egyes karok is részt fognak venni az elõkészületekben. Ez persze csak néhány ötlet.

Zsolnay Kulturális Negyed

Egy magyar kollégája a szimpózium délelõtti részén éppen arról beszélt, hogy az építész Magyarországon a legtöbb esetben csupán végrehajtója a különbözõ vállalkozói igényeknek. Nem, én nem ilyennek látom a szakmámat. Az építészet mindig a társadalmi változások középpontjában áll, a társadalmi változások végeredménye, de generálhat is ilyen változásokat. Ez a modernista építészek kissé régimódi elképzelése, hogy tudniillik az építészet segítségével megváltoztathatjuk a társadalmat. Én ezt nem pontosan így gondolom. Ha megnézzük a dizájnt, ha csak a dizájnt, mint az „ügyes” építész ismérvét nézzük – értem ez alatt az arányok, színek, anyagok kérdését –, az esetek nagy többségében azt láthatjuk, hogy az építészet ebbõl a szempontból nem különösebben jelentõs. Az építészet mindig egy, a társadalomi történésekre adott reflexió, ezek a történések ugyanis inspirálóak lehetnek a jó építész számára. Ha ez nem így lenne, az építészet leragadna a körök és háromszögek megalkotásánál. Ez azonban számomra nem építészet. Az én szerepem ebben a – ti. a van Nelle – projektben, és sok másikban is az, hogy partner legyek, hiszen csapatként dolgozunk, beleszólunk egymás munkájába, hatunk egymásra. Az én szerepem építészként elsõsorban az, hogy megértsem a dolgok mûködésmód-

A Zsolnay-gyár nagy ipari épületegyüttesének revitalizációja néhány éve a mûemlék épületek felújításával elindult folyamat. Folytatásaként a „város a városban” jellegû épületegyüttes megnyílik a városi közterek felé, megtörténik nagy (tizenötezer négyzetméteres) közparkjának rekonstrukciója, az egykori ipari épületekbe kulturális, oktatási és szolgáltató funkciók települnek. A Zsolnay Kulturális Negyed kialakításával újraértelmezõdik a város modern kori jelképének, a Zsolnay-gyárnak a funkciója; új, nagy vonzású turisztikai terület jön létre, átstrukturálva Pécs turisztikai kínálatának térképét; s olyan kreatív közeg alakul ki, amelyben egyszerre zajlik kulturális termelés és fogyasztás, újra jelentéssel töltve fel Zsolnay Vilmos egykori gyárjellemzését: „egyaránt otthona a termelõ iparnak és a lelket nemesítõ mûvészeteknek”. A kulturális negyedben ipartörténeti témapark, az egyetem Mûvészeti Karának formatervezéssel foglalkozó részei, a kreatív ipar inkubátorháza, Kortárs Mûvészeti Központ települ meg, amelyhez szálloda, vendéglõk, irodák csatlakoznak. A mûemlék épületek rekonstrukciója évekre megrendeléssel látja el a gyár kisebb területre visszaszorult termelését, hozzájárulva gazdasági megerõsítéséhez. Az egyetemi oktatási, kortárs mûvészeti és inkubátorház funkciók révén a kulturális negyed a fiatal nemzedékek közegévé válik, növelve a város tehetségmegtartó képességét. (Becsült költsége: 10,9 milliárd Ft)

2006. november 20.

Univ-19.qxd

2006.11.20.

11:32

Page 1

Balatony-nyár November 14-én este az Apolló Artmoziban tartották a Filmszemle fõdíját elnyerõ Taxidermia pécsi bemutatóját. A Parti Nagy Lajos novellái alapján készült film vetítése elõtt Pálfi György rendezõvel beszélgetett az UnivPécs.

FOTÓ: WÉBER TAMÁS

RADICS M. Péter interjúja

Az elején elutasították Magyarországon a forgatókönyvet, nem kaptatok közalapítványi támogatást. Ennek mi az oka, mit láttak, vagy nem láttak benne a pályáztatók? Szerintem ezt látták benne, ami lett is. Akkor miért adtak késõbb mégis rá pénzt? Amikor az Arte nevû francia televíziócsatorna adott nekünk pénzt, az volt az áttörés. Azzal, hogy nekünk már van pénzünk, megnyíltak a magyar koprodukciós csatornák, akkor már a Magyar Mozgókép Közalapítvány is adott pénzt. Mit kerestek, mit láttak a forgatókönyvben a francia partnerek? Nekik miért érte meg támogatni a film tervét? Más a gondolkodásuk. Akinek már volt jó filmje, azt igyekeznek támogatni. Az Arte azt mondta, hogy „jó a terv, érdekes a forgatókönyv, ennek a csávónak van egy szuper elsõ filmje, ami magyar filmként bekerült a francia forgalmazásba, akkor a háromszázötvenezer eurót odaadjuk neki”.

Akkora szakítás a Taxidermia a magyar filmes hagyományokkal, hogy vállalhatatlan lenne a közalapítvány számára? Dehogy! Táplálkozik belõlük. Egyszerûen kevés pénz osztható szét filmre Magyarországon, és ebbõl nem akartak adni. Egy interjúban azt mondtad, a Taxidermia története tipikusan magyar, tipikusan kelet-európai. Nyugaton mégis nagyon sikeres, úgy látszik értik ott is. Akkor mitõl annyira magyar ez a történet? Persze az egyetemes emberrõl van a filmben szó, de ez bele van helyezve ebbe a tipikusan magyar közegbe. Amikor a film hosszabb volt, több mint 140 perc, akkor nagyon arról szólt „mi a magyar”. A külföldiek nem értettek volna belõle semmit. De nem csak ezért vágtunk: így feszesebb lett a cselekmény, így tényleg emberekrõl, tényleg filozófiáról szól. Nem boncolgatja, hogy mi az, de az utolsó szemcséig áthatja ez a „kelet-európai életérzés”. A látvány mégsem kelet-európai. Nem. A látvánnyal nagyon igyekeztünk, hogy hozza a nyugati minõséget. Inkább a gondolatvilág, ahogyan a második világháborúban baszogatják például ezt a szegény embert, aki ennyire csak ebben tud gondolkodni, a fantáziába menekül. Habár látható benne valami cseh humor, de ez mégiscsak ilyen keserédes. Keserédes és magyar. Hallgattam hozzá cseh, román zenéket, de erre valahogy csak Karády Katalint, Horthy-nótákat, magyar hangot lehetett elképzelni. Nem a képi világ magyar, hanem a történetek, a világlátás. Parti Nagy támogatta a munkát, mit szólt a kész filmhez? Tetszik neki. Egy más értelmezésként persze, hiszen õ hagyta, hogy ez elmenjen egy más értelmezés irányába. Látta, hogy nem szóról szóra adaptáljuk a novelláit, hanem saját, öntörvényû mozit akarunk készíteni.

programajánló Latin-Amerika magyar szemmel Molnár Gábor amatõr fotós, nemzetközi kapcsolatok szakértõ (jelenleg doktorandusz a PTE Földtudományok Doktori Iskolában) fénykép kiállítása látható novemberben a Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti aulájában, „Latin-Amerikai Mozaik” címmel. A képekrõl, múltbéli utazásokról és jövõbeni tervekrõl beszélgettünk az alkotóval. FÜGE Kata írása

Molnár Gábor közel hat évet töltött Kolumbiában (1997–2003 között), ahol szociálpszichológiát és nemzetközi kapcsolatokat végzett, emellett dolgozott egy magyar jezsuita szerzetes által alapított bogotái gyermekotthonban. Ebben az idõszakban készült fotói láthatóak most az Ifjúság úti épületben. Szegedi kötõdése révén ott már kiállításra kerültek a képek, mondhatni sikerrel, ugyanis a pécsi után, újra visszavárják azokat Szegedre. Most azt szeretné, ha a pécsi hallgatók és oktatók is betekintést kaphatnának egy merõben más kultúrába, portréin és életképein keresztül. Noha, teljes mértékben amatõr fotósnak tartja magát, úgy érzi, az a perspektíva, amit a kint töltött idõ alatt tapasztalt, egyedi színezetet ad képeinek. A fotózás mellett, rendszeresen publikál ismeretterjesztõ és a szakterületével, Latin-Amerikával kapcsolatos cikkeket, tanulmányokat. Igaz, mint elmondta, nem sok esélyt lát arra, hogy ezen a te-

2006. november 20.

rületen nagy tudományos karriert fusson be Magyarországon, ezért nagy valószínûséggel inkább Európa nyugatabbik oldalán tudja elképzelni további életét – nem azért, mert annyira jó elmenni, hanem mert szükségszerû akkor, amikor itthon nincs megbecsülve (se anyagi, se morális szempontból) az a területet, amellyel foglalkozik. Egyébként, tapasztalatai szerint, a „Latin-Amerika témát” Magyarországon úgymond, egy „szûk kis klikk tartja a kezében”, akár az egyetemi körökben, akár a külügyminisztérium berkeiben, akik jórészt még a kommunista diktatúra éveibõl maradtak a helyükön. Ugyanakkor, a jelenlegi magyar külpolitika iránya sem kedvez a Latin-Amerika „vonalnak”: „Ezt a helyzetet egyébként nagyon sajnálatosnak tartom, hiszen azzal a céllal jártam évekig a fél-világot, hogy a megszerzett tudást majd itthon kamatoztatom, és visszaforgatom szülõföldem javára. Most pedig, hogy itthon folytatnám az életem, azt látom, hogy a tapasztalataimra minimális igény mutatkozik. De meggyõzõdésem, hogy ez nem csak az én személyes problémám, éppúgy, mint a jelenlegi társadalmi helyzet sem. Ez egy nép tragédiája, a magyar nemzet keserû XXI. századi valósága…”. Mindemellett azt mondja, a fotózás sok szempontból is kulcsfontosságú volt utazásai során, hiszen most nemcsak személyesen neki segítenek a képek, hogy még jobban fel tudja dolgozni a rengeteg élményt és tapasztalatot, de úgy érzi, talán „használ” az által is, ha nem csak az albumokban hagyja azokat porosodni. Szeged után tehát, novemberben Pécsett is megtekinthetõek a latin-amerikai „mozaikdarabkák”.

19

Univ-20.qxd

2006.11.20.

11:31

Page 1

programajánló 11. 20 hétfõ Színház

11. 21. kedd Színház

10.00 Leander és Liliom R.: Steiner Zs. Harmadik Színház

17.00 Tartuffe R.: Mikuli J.

19.00 Kerek Világ Jótékonysági gála

19.00 Kvartett R.: Vincze J.

Nagyszínház

Film 16.30 Cseh álom

November 20-tól 26-ig

JESZ

Harmadik Színház

19.30 Grace és Glória R.: Füsti Molnár É. Szobaszínház

11. 22. szerda 11. 23. csütörtök Színház Színház 19.00 Vízkereszt, vagy bánom is én R.: Babarczy L. Nagyszínház

Film 17.30 III. Pécsi Rövidfilm Est Mûvészetek Háza, Breuer Marcell terem 20.00 Ede megevé ebédem R.: Jancsó M. Uránia

Film

R.: V. Kusák, F. Remunda

Apolló 19.00 Cigánykerék Új hullám filmklub. R.: C. Shortland Dominikánus Ház

17.00 A temetetlen halott R.: Mészáros M. Huszárik mozi újjáélesztése filmvetítések 1956 témájában PTE BTK-TTK, Vargha Damján Konferenciaterem 19.00 Brian élete

Koncert 19.00 Klasszikusok Buzukira és szimfonikus zenekarra IH

Buli 21.00 Ungarische Pálinka Wirtschaft! Pécsi Sörház

Egyéb 18.00 Forradalom, média, Magyarország – jelenkori társadalmi állapotelemzés Elõadó: Rózsa-Flores Eduardo író, publicista, a Kapu folyóirat fõmunkatársa Dominikánus Ház 18.00 Könyvbemutató Csorba Gyõzõ és barátai. Budapesti levelek Pécsre Vendégeink Kalász Márton költõ, a Magyar Írószövetség elnöke, Pintér László, a könyv sajtó alá rendezõje, Tüskés Tibor, író, irodalomtörténész.

Mûvészetek Háza, Breuer Marcell terem

20

20.30 Edukators R.: H. Weingartner

Apolló

Koncert 18.00 Bánky József zongoramûvész elõadással egybekötött hangversenye. Liszt Ferenc: 3 Petrarcaszonett Közremûködnek: Mécs Károly színmûvész, Komáromi Alíz énekes, Király Csaba zongoramûvész. Mûvészetek Háza, Fülep Lajos terem 19.00 Rományi Lumá / Gipsy world Hagyománytár – Népzenei koncertsorozat Dominikánus Ház

19.00 A Romantika sorozat I. hangversenye Palatinus Szálló Bartók terme

R.: T. Jones

IH Billentyû

Koncert 18.00 Bemutatkozunk A PTE Mûvészeti Kar hallgatóinak koncertje. Dominikánus Ház

19.00 I.M. koncert

Buli 22.00 Egyetemi buli

TK

Egyéb 18.00 A belsõ béke A beszélgetést dr. Hajnal Klára vezeti. Dominikánus Ház

Ifjúsági Ház

16.30 Brazil ritmus R.: M. Kaurismaki

19.00 Meleg helyzet A szombathelyi Cromwell Ifjúsági Színtársulat elõadása. R.: Horváth S. Harmadik Színház

19.00 A denevér R.: Halasi I.

18.00 Józsi nõvér és a sárga bicikli R.: Zsigmond D. Idõmozaik Dokumentumfilmklub Dominikánus Ház

Buli Pécsi Sörház

21.00 New Experience Szeszgyár 22.00 Latin Fever

Los Bongos

Sport 18.00 PVSK-EXPO CENTER PÉCS – Nyíregyháza férfi kosárlabda mérkõzés

Lauber Dezsõ Városi Sportcsarnok

Film 16.30, 18.30 Többet ne!

R.: I. Bollain

Apolló

20.00 Bûnügyi regény

Film Apolló

20.00 Zanzibár koncert

Koncert R.: M. Piacido

Uránia

Koncert 18.00 Az Alkony Brothers együttes rock koncertje ANK Mûvelõdési Ház 22.00 Cadik+Mc Zeek (hipp-hopp, drum&bass) Hard Rák Café

IH

Buli 20.00 Karaoke Party

Fordan

22.00 Latin For Girls Party I. Pécsi Sörház 22.00 Hiphop Don't Stop Szeszgyár

Uránia

Koncert 21.00 Eleven Hold, Exit Music, Muffin zenekarok koncertje Hard Rák Café

Egyéb 17.00 Martyn Ferenc grafikái Hommage a Martyn Mûvészetek Háza, Játékterem

22.00 Made In Hungary Pécsi Sörház 22.00 Get some culture! – I. ; Spacesh!t, Tripzoo (Graz) Szeszgyár

22.00 150 Ft-os party Hard Rák Café

Kiállítás „Ingókõ és Vízöntõ” Kotormán László szobrászmûvész kiállítása Parti Galéria

Sport 17.00 PKK - Szigetvár Férfi NB I/B Kézilabda mérkõzés Lauber Dezsõ Városi Sportcsarnok

19.00 Könyvbemutató Lázár Balázs: Nézd, Lear papa. Vendég: Lázár Balázs színmûvész, költõ. Az est házigazdája Bertók László, Kossuth-díjas költõ.

12.30 EKF Pécs köztérfejlesztés-szimpózium Végrehajtás: várostervezés városfejlesztés - menedzselés

Mûvészetek Háza, Fülep Lajos terem

Mûvészetek Háza, Fülep Lajos terem

2006. november 20.

Nagyszínház

15.00 Garfield 2. Azok a hétfõk és az a macska. R.: T. Hill Uránia

17.30 Martyn (a Pannonia Filmstúdió filmje) Hommage a Martyn Sötét térben - Ma Claire est morte (a Pécs TV filmje) R.: Kismányoki K. Mûvészetek Háza, Breuer Marcell terem 18.00 Szent Szív R.: F. Ozpetek

Színház 16.00 Mikor én kislány voltam R.: Bartal Kiss R. Bóbita

Film Eszenyi Enikõ új, önálló sanzonestje keretében az elmúlt század elismert, nagy sanzonettjeinek sikerszámait mutatja be Darvas Ferenc zongorakíséretével – amúgy „eszenyisen”. Harmadik Színház

11. 25. szombat

19.00 Bonnie & Clyde R.: Vincze B. Nagyszínház

Buli 21.00 Balaton koncert Hard Rák Café

22.00 Single Party 19.00 Az Auer vonósnégyes hangversenye Mûvészetek Háza, Fülep Lajos terem

18.00, 20.30 Eszenyi Enikõ sanzonestje

11. 24. péntek Színház

Egyéb

11. 26. vasárnap Film 16.30 A szabadság vihara R.: Colin K.Gray, M. Raney Uránia 20.30 Facér Jimmy R.: S. Buscemi

Apolló

Univ-21.qxd

2006.11.20.

11:29

Page 1

A programokat a [email protected] címre várjuk

November 27-tõl december 3-ig

www.allasmonitor.hu 11. 27. hétfõ

11. 28. kedd

11. 29. szerda

Színház

Színház

19.00 Hófehérke és a svéd törpe A L'art pour l'art Színház elõadása Nagyszínház

20.00 „Ez a mi munkánk” – J.A.V. M.

19.00 Szilánkok R.: Hágen Zs.

Színház 19.00 Hûtlen hûség R.: Hargitai I.

Nagyszínház 19.30 Piaf két arca Sanzonok és pillanatok Edith Piaf életébõl R.: Rosner K. Harmadik Színház

Harmadik Színház R.: Tóth András E.

Film

JESZ

16.00 Rokonok 19.30 Nem félünk a farkastól R.: Béres A. Kamaraszínház

Film 18.00 A bajusz R.: M. Carrere

11. 30. csütörtök

Film 18.30, 20.30 Shop-Stop 2. R.: K. Smith Apolló 19.00 Komm, süsser Tod Német nyelvû humor sztárjai R.: W. Murnberger Lenau Ház

MOZI

12. 01. péntek

Színház

Színház

19.00 Sóska, sültkrumpli R.: Vincze J. Harmadik Színház

19.30 Csak kétszer vagy fiatal R.: Bodrogi Gy. Kamaraszínház

19.30 Az idegenvezetõnõ A fõhõs egy fiatal tanár, aki a nyarat Görögországban tölti, és megismerkedik egy idegenvezetõnek szerzõdött lánnyal. A darab kettejük vitája az érzelmek kiszámíthatatlanságáról, megfoghatatlanságáról, irányíthatatlanságáról. A szerzõ szerint megváltást csak a tökéletesen odaadó, csaknem animális szerelem hozhat. R.: Hargitai I. Szobaszínház

Uránia

12. 02. szombat Színház 19.00 Ördögök

Film 18.30, 20.30 Kõkemény

R.: Béres A.

Nagyszínház

Film 16.30 Aaltra R.: B.Delépine

Apolló

Buli 22.00 150 Ft-os party Hard Rák Café

Film 18.30 Vadító szép napok

R.: Szabó I.

Uránia

19.00 Fata Morgana R.: W. Herzog Új hullám filmklub Dominikánus Ház 20.30 Ködös utak Marcel Carné legendás filmjében Jean (Jean Gabin), a dezertõr egy kikötõi kocsmában néhány gyanús alakra bukkan. Köztük van Nelly is, akit Zabel nevû pártfogója gyötör. Jean kénytelen lesz megölni Zabelt. R.: M. Carné Apolló

Buli 22.00 Ungarische Pálinka Wirtschaft! Pécsi Sörház

Egyéb

19.00 Isten hozta õrnagy úr IH Billentyû Filmklub Billentyû

TK

22.00 Poison – Egyetemi Rockbuli Toxic Music Club

19.00 Fül/szöveg – A Pannon Filharmonikusok koncertjeinek margójára

Buli 22.00 Egyetemi Buli

R.: D.Buck

R.: W. Kar-Wai

Apolló

18.00 Vadászat Angolokra R.: Bagó B. Uránia

Egyéb

Koncert 19.00 A Trio Duocenti Cordi koncertje Fiatal Tehetségek Pódiuma Mûvészetek Háza, Fülep Lajos terem Vendég: Howard Williams karmester. Az est házigazdája Kircsi László, a PTE Mûvészeti Karának tanára. Mûvészetek Háza, Fülep Lajos terem

Sport 18.00 MiZo-Pécs – Szeged nõi kosárlabda mérkõzés

Buli 21.00 Fondant

Szeszgyár

22.00 Latin For Girls Party II. Pécsi Sörház

Lauber Dezsõ Városi Sportcsarnok

22.00 Latin Fever

Los Bongos

Apolló

Koncert

19.00 Ahogy igent mond, ahogy nemet mond Brecht konferencia és est Összeállította: Radnóti J. Az összeállítás férfi és nõ kapcsolatáról, az „igenrõl” és a „nemrõl”, a hûségrõl és a hûtlenségrõl szól. Mûvészetek Háza, Fülep Lajos terem

18.00 Líbia – Rejtett kincsek a Szaharában Barangolás az arab világban Rozvány György író diaporáma elõadássorozata.

IH

Koncert 19.00 Szomszédaink muzsikája – A dél-baranya és szalvóniai sokác-horvátok népzenéje. Hagyománytár – Népzenei koncertsorozat Dominikánus Ház

19.00 Mikrofon és Koszt Quartett koncert IH 19.30 A Pannon Filharmonikusok koncertje Nagyszínház 20.00 Anselmo Crew koncert IH

Buli 22.00 Egyetemi Buli Hard Rák Café

22.00 Tóth Vera lemezbemutató koncert Crn

Buli 22.00 Get some Culture! – II.; Mat Planeta (PL) House; Pedro (Tilos Rádió); Péló & Sirmo FPT Szeszgyár

22.00 Nemzetközi Ska Party – Rimozione Koatta (I), Nemérdekes, The Last Minute Toxic Music Club

12. 03. vasárnap Színház 15.30 Anconai szerelmesek R.: Balikó T. Kamaraszínház

Pályán kívül 11.20–22.: 16.30 Taxidermia 11.20–22.: 18.30, 20.30 Cseh álom 11.20–22.: 16.30 Utolsó napjaim 11.20–22.: 18.30 Nagy ábránd 11.20.: 20.30 Edukators 11.22.: 20.30 Brazil ritmus 11.23–29.: 16.30 Shop-stop 2. 11.23–29.: 18.30, 20.30 Többet ne! 11.23–26.: 16.30, 18.30; 11.27–29.: 18.30; 11.30–12.03.: 18.30, 20.30 Facér Jimmy 11.23–26.: 20.30 Schultze getz the blues 11.29.: 20.30 Vadító szép napok 11.30–12.03.: 16.30 Kõkemény 12.01–03.: 18.30, 20.30 Aaltra 11.30–12.03.: 16.30 Ködös utak 11.27.: 20.30

Film 22.00 Crayzee Juice Dj zefil és vendégei (Hipp-hopp, r&b, reggie, dancehall) Hard Rák Café

16.00 Túl a sövényen

22.00 Beatrice, Far From Heaven Toxic Music Club

Egyéb 9.00 Fejezetek Pécs történetébõl az ókortól napjainkig-konferencia A konferenciát megnyitja: dr. Ujvári Jenõ, a Pécs Története Alapítvány kuratóriumának elnöke Dominikánus Ház

2006. november 20.

Kisállat közösség a bokrok mélyén. Egy új tag érkezik és máris oda a békés életnek. Expedíció és kalandos élelemszerzés a kerítésen túli világon. R.: T.Johnson, K.Kirkpatrik Uránia

Ede megevé ebédem 11.20.: 22.00; 11.21.: 20.00, 22.00; 11.22.: 20.00 Sztornó 11.20–22.: 16.00 Napola – A Führer elitcsapata 11.20–22.: 18.00 Szent Szív 11.23–27.: 18.00; 11.28–30.: 20.00 Bûnügyi regény 11.24–26.: 20.00; 11.27–29.: 22.00; 11.30–12.03.: 20.00 Garfield 2. 11.23–26.: 15.00 A szabadság vihara 11.23–26.: 16.30 Rokonok 11.27–29.: 16.00 A bajusz 11.27.: 20.00; 11.28–29.: 18.00 Vadászat Angolokra 11.30–12.03.: 18.00 Túl a sövényen 11.30–12.03.: 16.00

21

Univ-22.qxd

2006.11.20.

11:28

Page 1

Huszárik Mozi csapó kettõ

kultúra

Novemberben három vetítés erejéig újjáéled a Huszárik Mozi szelleme a BTK-TTK Konferenciatermében, azaz a hajdani helyszín azóta kicsit megváltozott környezetében. Három alkalom, három film 1956 témájában. Minderrõl a tervezett beszélgetések moderátorával, Szilágyi Lászlóval beszélgettünk.

Termeszt, elõállít, szív, szúr, nyal...

TAKÁCS Tímea interjúja

Hogyan szakadt meg a dolog? Nagyon egyszerû oka volt. 1995-ben az egyetem átépítései során odaértek arra a szárnyra, de nem akarták rekonstruálni a mozit. Így hát '95 novemberében vetítettünk utoljára. Miért is fontos ez a mostani '56-os filmvetítés-sorozat? 1956-ot filmen ábrázolni, és filmen jól ábrázolni, az egy nagyon régi adóssága a magyar filmmûvészetnek. Értelemszerûen a Kádár-korszakban '56-ról nem nagyon készítettek filmeket, amik készültek eléggé ellenforradalmian kívánták bemutatni. Ez volt a tabu, ehhez nem lehetett nyúlni. Amikor megtörtént a rendszerváltás, várva vártuk azokat a filmeket, amik tudnak valamit mondani, bármit '56-tal kapcsolatban. Mikor indult be az '56-os filmkészítés? Úgy fogalmaznék, hogy nem indult be. Egyik oka az, hogy amit errõl a történetrõl igazán el lehet mondani, azt dokumentumfilmekben elmondták. Ezeket a dokumentumfilmeket valahogy nem vették mûsorra. Másik az, hogy irtózatosan ne-

...hangzott el anno egy büntetõjog vizsgán az ominózus tétel, mely a kábítószer kriminalisztikai besorolásának egyfajta alternatív felfogásaként került be a felsõoktatás aranyköpéseinek szentelt lexikonba. A vizsgázó, mint az várható volt megkapta indexbe oltott, méltó büntetését, azonban a téma nem lett lezárva azóta se: büntessük vagy engedjük?

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

Mi is volt ez a Huszárik Mozi, és mit jelent az újjáéledése? A Huszárik Mozi 1981-ben alakult, akkor hozta létre egy Fodor László nevû fiatalember. Az õ ötlete az volt, ha már léztezik az egyetemen egy utánjátszó mozi, miért ne lehetne egyetemi kezelésbe venni, és egyetemi filmklubként üzemeltetni. Az akkori vezetés támogatását megnyerte, és 1982-ben teljes lendülettel elindult az a bizonyos Huszárik Mozi. 1985 és ‘92 között az én reszortom lett a mozi, a filmklub.

héz megcsinálni róla egy filmet, mert tömegmozgalmat ábrázolni filmen szinte lehetetlen. Egy-egy sorsot tudsz kiragadni. 1956-ról készült elsõ igazi film, az Kósa Ferenc A másik ember címû filmje volt. Ebben a filmben hangzik el elõször Magyarországon, így bele a kamerába Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról címû verse. Annyira sokrétû ‘56, hogy nagyon nehéz egy filmen ábrázolni. Mi alapján választottátok ki a mostani három filmet? Azt gondoltuk, hogy keresünk három olyan filmet, ami valamilyen módon 1956-ról szól. Azért választottuk az Eldorádót, mert az odavezetõ utat mutatja, és ‘56-ban zárul. Azért folytatjuk A másik emberrel, mert ‘56-ban játszódik, és azért fejezzük be A temetetlen halottal, hogy megmutassuk azt a pillanatot, amikor túl vagyunk ‘56-on. Ha úgy tetszik az elõélet, a történet maga, és az utóélet ezen a három filmen keresztül. Ez egy jelképes újraélesztés.

Õszi versparádé A közelmúltban jelent meg a Jelenkor kiadó gondozásában öt költõ verseskötete, amihez kapcsolódó Versparádét szerveztek a Mûvészetek Házában november 9-én. Az egyik programújságban olvastam az eseményrõl, ahol a cikk írója azt sugallta, hogy az embereket manapság már nem érdeklik a versek. Kíváncsi voltam a költõk véleményeire, és mûveikre is, mert bevallom már én sem voltam évek óta felolvasóesten. KOVÁCS Nóra írása

Érdekes érzés volt megismerni azoknak az embereknek a gondolatait, akiknek a verseit hallgattam. Azt vettem észre, hogy verseikben sokkal bátrabbak, mint élõ szóban. Szakács Eszteren különösen meglepõdtem, aki egy végtelenül szerény, halk szavú teremtés, mégis az õ egyik versének felolvasása közben kaptam fel elõször a fejemet. Versei iszonyúan személyesek, bár elmondása szerint õ inkább úgy érzi, a kollektív tudatalatti beszél belõle. Kivételt képezett a társaságban Csordás Gábor, aki nem mint költõ, hanem mint Edvard Kocbek Éjszakai ünnepély címû kötetének fordítója vett részt a fel-

22

olvasóesten. Valószínûleg személyiségébõl fakadóan, neki sokkal karakánabb véleménye volt, mint a megjelent költõknek. Az est folyamán sok téma felmerült a költészettel kapcsolatban. A „nagy kérdésre”, miszerint van-e a költészetnek jövõje, meg tudnak-e lenni az emberek versek nélkül, Zelki János a következõket mondta: „Egyedül a költõk nem tudnak meglenni versek nélkül, mindenki más igen”. Ennél azonban konkrétabb problémák is felmerültek, többek között az, hogy miért van az, hogy a magyar közönség nem fogékony a költészetre. Csordás Gábor a múltban látja ennek a „speciális magyar nyavalyának” az eredõjét. Szerinte a versnek fel-

EGERVÁRI Zoltán írása

Amikor átmentem ELSA-hoz a jogi kar nagyelõadójába, naivan hittem, hogy a téma iránt érdeklõdõ tömeg valóban tömeg lesz. Az lett. ELSA meghívta magukhoz a legjelesebb mentorokat: Dr. Szemelyácz Jánost, a neves pécsi pszichiátert, Juhász Péter aktív fogyasztót a Kendermagosoktól, Dr. Mészáros Bencét aki büntetõjogi tanársegéd és „besenyõi” babérokra tör, Sárosi Pétert a TASZ-tól átmeneti hallgatólagossággal és moderátorként az Echo Tv mûsorvezetõjét, (hogy a szomszéd közgázosok se rettenjenek el a témától) Perjés Zoltánt. ELSA – akinek neve a keresztségben annyit jelent, mint European Law Students' Association – jelmondatának

adata a közös tapasztalat formálása, amit az 1980-as években elrontottak, így manapság a költeményeknek az emberek számára nincs társadalmi értéke. Arra, hogy hogyan kell ezen változtatni, igazából nem született közös vélemény. Szerintem a mai felgyorsult, és napról napra változó világban azoknak a verseknek lehet hatása, melyek õszinték, rövidek, és mai szóval élve „ütõsek”. Valahogy úgy, ahogy Meliorisz Béla fiatalon gondolta: „a verset, mint egy nyilat, bele kell lõni az olvasóba”. Azonban a hosszabb lélegzetû, elgondolkodtatóbb költemények sem fognak eltûnni, csak felkerülnek a polcra, hogy a nyugdíjasoknak, vagy az álmodozóknak legyen lehetõségük az élet nagy kérdésein töprengeni. Hatvan éves kor elõtt is érdemes verses köteteket vásárolni. Nem sokkal kerül többe, mint egy mozijegy, ugyanakkor a versekben feltáruló világ sokkal jobban megmozgatja a fantáziát, mint egy hatodrangú akciófilm.

2006. november 20.

elsõként szembetûnõ pökhendisége egy idõ után már szórakoztatóvá vált. Õ csak annyit mondott: „any idiot can break the law, but only the best can study it”, magyarul mi, más karokon felakaszthatjuk magunkat. A vitafórum apropója nem igazán konkrét. Az már szinte közhelynek számít, hogy a felmérések szerint az egyetemisták közel fele már kapcsolatba került valamilyen kábító hatású szerrel, az azonban nem, hogy 2000–2001 óta eltûnt a nyilvánosság étkezõasztaláról ez a csámcsognivaló. Nagyon is aktuális, gondolhatnánk itt a jogon, hiszen a fõ kérdés az, miután megvizsgáltuk a jelenlévõkkel ennek általános, társadalmi, kulturális gyökereit és ütköztettük a büntetések „hatékonyságával” hogy most akkor mi legyen: engedjük, ne engedjük, és ha igen, hogyan, meddig mehetünk el, honnan büntessünk, honnan rehabilitáljunk, és ha már büntetni kell a prevenció, a ködösítés és elrettentés helyett, tisztában vagyunk e a hatások és következmények közti differenciával, felismerjük-e a társadalmi felelõsséget, és legfõképpen, miután már tudományosan is bizonyított a kapudrog-elmélet hamissága, kinövünk-e már végre a struccpolitika által generált szûklátókörbõl?

Megjelent a Pécsett szerkesztett

irodalmi és mûvészeti folyóirat novemberi száma, melynek élén a kilencven éve született Csorba Gyõzõ elõtt tisztelgõ összeállítás olvasható. Bertók László Mi van a halál után? címmel közli új, Csorba Gyõzõnek ajánlott költeményét, amit Csuhai Istvánnak a költõrõl írott esszéje követ. Csorba emlékének ajánlja Esterházy Péter Affolter, Meyer, Beil (Don Juan, avagy a boldog család) címû színjátékát, akár csak Tüskés Tibor „Az út vége” (Kassák Lajos öt levele) címû írását, melyben mind ez idáig ismeretlen Kassák-leveleket ad közre. A szépirodalmi rovat Oravecz Imre készülõ regénye, az Ondrok gödre egy fejezetével indul, majd Karátson Endre önéletírásának Samuel Beckett-rõl szóló része után Papp Sándor Zsigmond Az áldozat címû novelláját veheti kézbe az olvasó. Vörös István, Jász Attila, Balázs Imre József, Gellén-Miklós Gábor és Selmeci György verseit két kortárs horvát író, Delimir Rešicki és Josip Cvenic egy-egy elbeszélése követi, majd Jenei László közöl esszét Muszja és Marie címmel a tizenkilencedik század végén élt ukrán származású francia író- és festõnõ, Marie Bashkirtseff naplóiról, a hírneves Napló cenzúrázott részeibõl származó szemelvények társaságában. A kritikai rovatban Bárány Tibor a fiatal irodalomkritikus, Vári György kötetét veszi szemügyre, majd Scheibner Tamár Lovas Ildikó Kijárat az Adriára címû regényét, Horváth Györgyi Tóth Krisztina elbeszéléskötetét, a Vonalkódot, Tábor Ádám pedig Györe Balázs Apám barátja címû könyvét recenzálja. A novemberi Jelenkor zárásaképp Medve A. Zoltán a horvát írónõ, Vedrana Rudan regényérõl, Kisantal Tamás pedig Kovács Árpád kötetérõl, a Diszkurzív poétikáról ír bírálatot. www.jelenkor.net

Univ-23.qxd

2006.11.20.

11:26

Page 1

belépõ könyvjelzõ

8 mm

Dalban mondják el A középpontban mi más is állhatna, mint a szerelem. De nem a már megszokott, tupírozott romantikáé a fõszerep. Itt nincs „és boldogan élnek, míg meg nem halnak” szlogen. A szerelem most nem virágzó lugasok alatt terem, nem hosszúlábú, fiatal lányokat ragad derékon, és nem délceg vitézek dús haját borzolja össze. Már megunta

ránd a férfi agyában? Nos, majd kiderül. Otthon a feleség fagyos és dühös. Levelet talált Nick holmija között, a férfi kézírásával, melyben obszcén verset rímelt, Tulának címezve. És a nagy családi perpatvar végén váratlan dolog történik. A férfi kimegy a házból, és dalra fakad. Kiénekli bánatát, amibe sorra kapcsolódnak be az utca járókelõ férfijai. Táncra perdülnek, érzõ szívüket csak úgy feszíti a dallam, mert máshogy már nem tudják elmondani,

Románc és cigaretta színes feliratos amerikai roman tikus vígjáték, 115 perc, 2005 rendezõ: John Turturro szereplõk: James Gandolfini Susan Sarandon Kate Winslet Christoper Walken

a tökéletest, unja, hogy mindig, mindenki boldog. Mert õ nem ennyire kis egyszerû érzés. Õ a végzet, nagy csatákkal, sírig tartó harccal, egy életen át. És mert a szerelemnek elege lett belõle, hogy mindig csak virágcsokorral és nagy csókokkal szerepeltetik, elindul hát a világba, és megmutatja, hogy a valódi életben, a szürke falak között is ott van. Az átlagos, kapuzárás elõtti építõmunkás Nick hazafelé tart autójában. Mellette vörös hajú démon, cigarettát ereget buján. Aztán eltûnik. Képzelet volt csupán? Egy kósza áb-

Frank Schätzing: Híradás egy ismeretlen univerzumból Athenaeum, 2006 KOVÁCS Zsófia írása

2004-ben látott napvilágot Frank Schätzing: Raj címû nemzetközi bestsellere. A könyv már a megjelenést követõen nagy port kavart. Számos kérdést vett górcsõ alá törékeny Földünk jövõjével kapcsolatban. A szerzõ a közelmúltban megörvendeztette népes olvasótáborát egy újabb remekmûvel, melyet kísérõkönyvnek szánt a Rajhoz. Nos, a Híradás egy ismeretlen univerzumból címû regény tényleg megéri a pénzét. Be kell, hogy valljam, a regény mondanivalója teljesen a hatalmába kerített. Humor és izgalom, evolúció és „technolúció”, születés és halál. Elképesztõ információk zúdulnak az óceán és származásunk krónikája iránt érdeklõdõ olvasók nyakába.

Elgondolkodtunk már valaha azon, mi történt volna, ha nem halnak ki a dinoszauruszok, és kifejlõdött volna belõlük egy olyan faj, amely hasonlítana az emberre? Eszünkbe jutott egyszer is úgy tekinteni a kígyóra, mint aki tettével a fejlõdés útjára terelte az elsõ emberpárt a Paradicsomban? Vagy nézzünk egy napjainkban is aktuális problémát. Herr Schätzing szerint dokumentumok rögzítik, hogy Délkelet-Ázsiában 230–250 évenként nagy erejû tengerrengések által létrehozott impulzushullámok (cunamik) rázzák meg a térséget, melyek párosával jelentkeznek. 30–40 év elteltével tehát megismétlõdhet a katasztrófa. Akkor miért nem tesznek ellene? A szerzõ válasza: a tudatlanság és a nagymértékû közöny. Vessünk még egy pillantást az állatvilágra. Rengetegen félnek a cápatámadástól, pedig a porcoshalaknak nyomósabb érveik lennének rá, hogy ne szeressék az embereket. „Minden évben tíz

ember hal meg világszerte a cápák támadásainak következtében. És minden évben kétszázmillió cápa hal meg az ember kíméletlensége okán.” Hát nem megdöbbentõ? Milyen sors vár óceánjaink lakóira? Hogyan lehet ez a tengernyi víz a jövõ emberének segítségére? Frank Schätzing errõl is megpróbál hiteles képet nyújtani számunkra. Például a Karib-tenger mélyén él egy szivacs, melybõl sikerült kivonni egy svájci gyógyszerkutató cégnek a rák elleni lehetséges hatóanyagot. Másrészrõl nem elhanyagolható a tengerek szerepe, mint „akkumulátorok”. A SkySails, a hullámerõmûvek, a tengeri hõerõmûvek új távlatokat nyitnak meg az energiatermelésben… Micsoda jövõkép!

Kérdés: Mennyi cápa pusztul el évente az emberi közremûködésnek köszönhetõen? Beküldési határidõ: november 29. Cím: [email protected] A helyes megfejtõk között a Híradás egy ismeretlen... címû könyvet sorsoljuk ki. A könyvet a Fókusz Könyváruház (Pécs, Jókai u. 25.) ajánlotta fel.

hogy a férfinek szerelem kell. És innentõl már nem lepõdünk meg, ha a rendõr egy romantikus ódában megvallja félresikerült házasságait, a feleség pedig a templomi kórusban énekli ki szívébõl megcsalt férje miatt érzett dühét. Felfordul a világ az érzelmektõl. Kiderül, hogy itt mindenki egy kicsit flúgos, különc és talán magányos is. A vörös démon pedig csak gyújtja lángra tûzpiros ruhájában, mocskos, telefonba elsuttogott szavaival a férfiszíveket. Vajon az õ szívét is meg lehet ingatni? Talán majd a filmben elénekli…

Nyerj jegyet az Uránia Moziba! Ha szeretnél egyet nyerni az öt darab, két személyre szóló mozijegy közül az Urániába, nem kell mást tenned, mint helyesen válaszolni az alábbi kérdésre és a megfejtést elküldened az [email protected] e-mail címre. Beküldési határidõ: november 29. Kérdés: : Mi a foglalkozása Nicknek?

Játszottatok: nyertetek! KÖNYV – Könyves játékunk megfejtése: Egy nehéz nap éjszakája. A nyertesünk: Virágh Réka. Nyereménykönyvét a pécsi Fókusz Könyváruházban veheti át. MOZI – Mozi játékunk megfejtése: Visszafordít, megfordít. Kétszemélyes, tetszõleges elõadásra érvényes mozijegyet nyernek: Szabó Diána, Kaczur Gábor, Gerlinger Lilla, Ormai Eszter és Egri Tamás. A jegyeket az Uránia Mozi pénztárában vehetitek át. PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ – Színházi játékunk megfejtése: Jacob Grimm és Wilhelm Grimm. Egy-egy kétszemélyes ingyenjegyet nyertek a Pécsi Nemzeti Színházba: Nagy Viktória és Rick Ferenc. A jegyeket az UnivPécs szerkesztõségében vehetik át munkanapokon 9–15 óra között. KERESZTREJTVÉNY – A keresztrejtvény megfejtése: Halász Péter. Akik nyertek: Fábián Nóra, Varga Péter, Lévai Ágnes, Kis Bernadett és Balla Nándor. Nyereményüket a Szeszgyárban vehetik át. MECSEK TESTÉPÍTÕ – Alakformáló játékunk megfejtése: Technogym. Aki egy hónapra szóló bérletet nyert a Mecsek Testépítõ Klubba: Bogdán Rajcs Edit. Nyereményét az UnivPécs szerkesztõségében veheti át munkanapokon 9–15 óra között.

Gratulálunk!

zsöllye

Üzenet a pokol kapujából Dosztojevszkij: Ördögök Rendezõ: Béres Attila Pécsi Nemzeti Színház KISS Mónika írása

Felakasztott, élettelen test ködlik át a szürkén gomolygó füstön, alatta holtak, bûnösök és ártatlanok vérbe fagyott, dermedt halma: a pokol kapujáig vezetõ két részes „istenkeresés” zárképe ez, mint egy szimbolikus felkiáltójel Dosztojevszkij örökérvényû üzenetének végén. A polifónikus „mesében” a személyes bûn raszkolnyikovi problematikája fonódik össze a forradalom, a szélsõséges ideológiák történelmi kérdésével. Mi lesz a vége, ha a nagy eszmékbõl kivesszük az Istent?: Terror, diktatórikus hatalom, gyilkosság. És mi marad az emberbõl?: Önnön bûnében lubickoló ördög, kinek számára nem léteznek morális tézisek, kinek nem szab határt sem emberi, sem isteni törvény, sem pedig õszinte, igaz érzelmek. Mindent szabad, s ezért mindent és mindenkit elpusztít maga körül. 19. századi gondolat ez, de nem szolgálhatna-e mottójául a 20. század, vagy akár jelenkorunk összes iszonyatának? Béres Attila remek történetmesélõ, értõ és gondolkodásra késztetõ interpretátora Dosztojevszkijnek. A történetet több idõsíkban párhuzamosan futó jelenetekbõl, tekintélyes méretû szereplõgárdát megmozgatva vázolja fel az orosz mester széles társadalmi-politikai-emberi tabló-

FOTÓ: KÖRTVÉLYESI LÁSZLÓ

KOMÁROMI Éva írása

Tengernyi víz és „technolúció”

ját. Az események gyújtópontja Nyikoláj Sztavrogin (Pál András), afféle raszkolnyikovi figura: visszataszítóan szép, hideg okosságú arisztokrata, aki világmegvetõ fásult unalmában a bûn egyre mélyebb bugyraiba száll alá. Élvezi gaztetteit, s mivel sem Isten, sem az õt körülvevõ emberek nem lépnek közbe, ez felmentést jelent számára az egyre durvább tettek alól: személyében szabad kezet kap a gonosz. Lassan minden erkölcsi korlátot lerombol, ám a nihil, az öncélú bûn hiábavalóságának borzalmas súlyát képtelen elviselni, hiába vezekelne, végül összeomlik alatta. Nem marad más, csak egy „áldozatainak” tetemei felett némán lógó test, imbolygó árny, melynek szelleme azonban ma is köztünk jár…

Nyerj jegyet a színházba! Kérdés: Ki a fõszereplõje az Ördögöknek? A megfejtéseket az [email protected] e-mail címre várjuk november 29-ig. A helyes megfejtõk között 2 db, két személyre szóló színházjegyet sorsolunk ki a Pécsi Nemzeti Színház bármely elõadására. 2006. november 20.

23

Univ-24.qxd

2006.11.20.

11:26

Page 1

forma-01.qxd

2006.11.16.

15:58

Page 1

Tartalom Pernecker Dávid Súlyos (abszurd jelenetecske) 2. OLDAL

MÛVÉSZETI FOLYÓIRAT

Áldozó Krisztián Csikkek (részletek a versciklusból) 3. OLDAL lézengõ Ritter György Unalmas filmek (Megk5ve a 6alomtól) 3–4. OLDAL

II. évf. 6. szám – 2006. november 20.

KISS Kornélia

A probléma kezdetben nem látszott veszélyesnek, csak éppen aludni imádott. Képtelen volt ellenállni, ha párnát látott. A tarkója zsibbadni kezdett, és leragadtak a szemei. Nem tehetett róla, szerette az öntudatlanságot. Gyakran elodázta miatta dolgait. A meditálást egy barátnõje ajánlotta azzal, hogy milyen pihentetõ. – Elképzeled, hogy egészen apró vagy, és felmászol a saját fejed tetejére. Gyönyörû tájat látsz, valami megnyugtatót. Utána ugyanígy lemászol, de ne kapkodd el! Ez nem tûnt nehéznek. Mikor végre felért, a szeptemberi Balatont látta, kék tavat, fehér vitorlákkal, tökéletes volt, álomszerû. Jól érezte magát, csak néha fogta el valami furcsa nyugtalanság, ilyenkor a kép elhalványodott, szinte elszürkült, szétfolyt a szeme elõtt, de ezek csak pillanatok voltak, semmi ahhoz a temérdek idõhöz képest, amikor a tó csodálatosabb volt minden valaha látott tájnál. Késõbb a nyugtalanság állandóvá vált, feszengett. Eszébe jutottak dolgok, például hogy be kellett volna menni az egyetemre, gondolkodni kellene, egyszer végre már komolyan, hogy mihez kezd magával, és egyáltalán: jó lenne a valóságban látni a Balatont. Vágyott a víz csobogása után (hang ugyanis nem tartozott a képhez), szerette volna belemártani a kezét, a lábát. A szeptemberi délután is untatta, elvégre nyár van, és van este, meg hajnal, esõ, szél, felhõk. Azért sajnálta. Körülményesen készülõdött, mire rászánta magát, hogy elkezdjen lefelé ereszkedni egy hajtincsen. Azonnal érezte, hogy valami nincs rendben, többször elvétette a mozdulatot, végül a tincs kicsúszott a kezei közül, szó szerint egy hajszálon múlott, hogy elkapta. Sikoltott egyet. Ott himbálózott a hajvégeken, ahol még a válla is szédítõ mélységben látszott. Nagyon megijedt. Így nem tud, így nem lehet továbbmenni, nem engedheti el, a tincs jobbra-balra leng, mi van, ha elvéti a vállát és összezúzza magát a padlón? Kínnal – keservvel viszszakapaszkodott a hajszálakon. A feje búbján leült és sírva fakadt. Haragudott magára, hogy ilyen ostoba, hiszen itt jött fel, csak nem emlékszik, hogyan. Érezte, hogy most rögtön indulnia kellene, megpróbálni újra. Csak olyan fáradt ne lett volna. Már nem sírt, az õszi Balaton békével vette körül, elálmosodott tõle. Aludni szeretett volna. Ha kipiheni az egészet, minden megoldódik magától. Mikor felébredt, a nap ugyanott állt az égen, az egyszem bárányfelhõ is ugyanott lebegett, bár folyamatosan úgy tûnt, mintha úszna az égen, egész pontosan nyugati irányba. Úgy látszott, itt nincsenek napszakok. Eszébe jutott, hogy ahol nincsen

reggel és nincsen este, ott az ember akkor alszik, amikor akar. Továbbá, miután nincsenek beosztva az órák, sehol nem szükséges megjelennie adott idõre. Lehet, hogy idõ sincsen, és különben is ugyan hol jelenne meg? Csak haj van, és a Balaton. Az utolsó gondolattól rossz érzése támadt, ez vette rá, hogy hozzáfogjon megint a leereszkedéshez. Félt, tudta, hogy megtörténhet újra, megint elkezdhet zuhanni, és ki garantálja, hogy ezúttal is szerencséje lesz? Már azt is elfelejtette, legutóbb hogy kezdett hozzá. Kereste a támasztékokat a kezével, a lábával, hiába. Elkeseredésében toporzékolni kezdett, zokogott, kiszaggatott tövestõl vagy három hajszálat. Szerette volna érezni, ahogy gyökerükkel együtt kihasadnak a fejbõrébõl, de nem történt semmi. Ez teljesen kifárasztotta, le kellett ülnie. Bámult maga elé, a kezében az egyik kitépett hajszállal. Ezek szerint fájdalom sincsen errefelé, ezt is megtudta legalább. Még néhányszor próbálkozott, kapkodva, céltalanul. A Balatonról közben megfeledkezett. Olyan volt, mintha elõször látná, gyönyörû, ragyogó és békés. Nézte, valami ragaszkodásfélét érzett, és nem mozdult. Késõbb – gondolta – el is felejtettem, milyen jó itt. Hiba lenne máris faképnél hagyni. Tulajdonképp rengeteg elõnye van. Ezeket is figyelembe kell venni. A rend kedvéért erõlködött egy rövid ideig, hogy felsoroljon néhány érvet a lenti világ mellett, de csak hátrányok jutottak eszébe, egy elõnyre sem emlékezett. Ezután már csak üldögélt, a nemlétezõ idõt az alvások számával mérte, késõbb errõl is leszokott. A nyugtalan periódusok lassan elmaradtak. Néha olyanformán érzett, mintha valamit elfelejtett volna, ami sürgõs, halaszthatatlan, de mindig elhessegette azzal, hogy biztosan csak képzelõdik. Ahol csak haj van és a Balaton, ott semmi keresnivalójuk sürgõs és fontos ügyeknek. Idõközben lent halálra rémültek, kezelésrõl kezelésre hurcolták a szerencsétlen lányt, aki egyik napról a másikra alkalmatlanná vált legalapvetõbb kötelességeinek teljesítésére, alig beszélt, és nem volt hajlandó elhagyni a szobáját. Õ mindebbõl szinte semmit sem észlelt. Azt sem, hogy pár hét sikertelen kezelés után végleg elhelyezték egy vidéki szanatóriumban, ahol jelenleg is állandó felügyelet alatt áll. Egyébként jól érzi magát, csendesen viselkedik, és könnyen kezelhetõ. Mára már nem zaklatja fel semmi a létrára emlékeztetõ tárgyakon, és a gyakori, alapos hajmosáson kívül.

Impresszum

FARKAS ATTILA - SZERENÁD

Kétperces

PLOTÁR Noémi

kaland a… könyvtárban keresel néznek rád furán byron? nincs hogy összes? pláne keats? fõleg õk kik? angolok, romantikusok… valami költõk? valami… közben a polcról figyel a harry potter meg a da vinci-kód ez lenne az irodalom szép.

Elsõ gyertya Nos, pár nap híján pontosan egy éve jelent meg a Forma elsõ, bemutatkozó száma. Ez a tény, és a – mostanival együtt – megjelent hét lapszám még nem adna elegendõ okot az ünneplésre. Meg úgy gondolom, hogy nem is a mi feladatunk, a szerkesztõség feladata, hogy gratuláljunk, kezet rázzunk önmagunkkal. Vagy, hogy hosszas öndicséretbe kezdjünk. Nem célunk. Talán az még nem lépi át a jó ízlés határát, ha büszkeséggel gondolunk az eltelt idõszakra. És talán lehet is büszkének lenni, mert ha nagyot nem is, valami különlegeset sikerült létrehozni. Az elsõ lépések megtétele után érdemes mindig megállni, és végiggondolni az egészet, az elejétõl fogva. Csak azért, hogy ne felejtsünk el semmit, meg azért, hogy legyen elég idõnk kellõ mértékû önkritikát gyakorolni, ha szükséges. Ártani mindenesetre nem árt. Viszont szeretnénk megköszönni minden segítséget, minden beérkezett alkotást, és azt, hogy olvastatok, lapoztatok minket, a figyelmeteket. Reméljük, hogy sikerült egy fórumot létrehozni, melyen lehet és érdemes felszólalni. Ebben a szemeszterben utoljára jelent meg a Forma, az elmúlt félév négy lapszáma helyett két számban publikálhattatok. A következõ megjelenés februárra várható, viszont a szerkesztõség addig is mûködik, ezért természetesen folyamatosan várjuk alkotásaitokat, ötleteiteket, észrevételeiteket, véleményeteket. Kérünk Titeket, hogy megjelenésre szánt mûveiteket a [email protected] e-mail címre küldjétek az írott szövegeket (novellák, versek, elbeszélések, kritikák, recenziók, esszék, stb.) csatolt, „doc” vagy „rtf ” kiterjesztésû fájlként. A következõ találkozásig kellemes feltöltõdést kíván a Forma szerkesztõsége!

Mûvészeti szerkesztõ: Somogyi Eszter

Nyomda: ADOC Interprint Nyomda Kft., Budapest, Fehér út 10. Felelõs vezetõ: Csényiné Iszli Magdolna

együttmûködésben az SDP Fiatal Alkotók Egyesületével

Tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Szerkesztõség: UnivPécs – Forma

Fõszerkesztõ: Mester Zoltán

7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. Tel.: 72/501-500 (2122, 2144)

Irodalmi szerkesztõ: Balogh Robert

E-mail: [email protected]

Az UnivPécs egyetemi hírlap mûvészeti melléklete

Megjelenik 12.000 példányban HU ISSN 1586-1767

forma-02.qxd

2006.11.16.

2 PERNECKER Dávid

16:00

Page 1

2006. november 20.

Súlyos (abszurd jelenetecske)

Hivatali iroda, nem túl nagy, szürkén berendezett, semmilyen. A falon oklevelek, a polcon díjak. Az íróasztalon egy számítógép, mellette egy tolltartó és egy lámpa, pár irat, papír. Az íróasztal mögött egy olcsó öltönyös, középkorú, szemüveges férfi ül unottan, egy ceruzával játszadozik. Rövid barna haját hullámoztatja a légkondicionáló ventillátora. Nyílik az ajtó. Bejön Mr. Jenkins. Középkorú, de jól tartja magát. A férfin bõrdzseki, alatta egy fekete póló. Farmert visel, haja fekete, középhosszú. Látszik rajta, hogy másnapos. Relatíve vidáman lép az asztalhoz.

Odanyújtja az igazolványt, a hivatalnok megnézi, tüzetesen, majd visszaadja.

JENKINS: (mosolyogva) Szép jó estét! HIVATALNOK: (egyhangúan, unottan) Nem túl szép. JENKINS: (szeme se rebben) Nem túl szép estét! HIVATALNOK: Reggel van. JENKINS: Nem túl szép reggelt! HIVATALNOK: Jól van. Mit akar? JENKINS: (kicsit félve, bizonytalanul) Khm… a feleségemre szeretnék ejtetni egy 45 tonnás súlyt… lehetséges ez? HIVATALNOK: Hát ez ebben a formában nem. Mr...? JENKINS: Jenkins, Dave Jenkins. HIVATALNOK: Sajnálom Mr. Jenkins, de a 45 tonnás súlyunkat elõre lefoglalták ma estére. Most épp fényesítik. Akad 40 és 35 tonnás súlyunk. JENKINS: (elgondolkodni látszik) Hát… akkor a 40 tonnásat választanám… tudja tegnap egy oltári buliban összejöttem a barátnõjével, és messze így a legkönnyebb elintézni az ügyet. (nevetve) Nemde? HIVATALNOK: (nem reagál a „poénra”, rezignált marad, a gépre mered) De. Bizonyára. Akkor küldhetem a 40 tonnásat? Ugye Mrs. Regina Jenkins a cél? JENKINS: Igen Õ. Persze, küldje csak… izé… nem tudja elintézni, hogy láthassam a… az eseményt? HIVATALNOK: Sajnálom, de ez a szolgáltatásunk csak ünnepnapokon érvényes. JENKINS: (sajnálkozva csettint) Ejj, ez kár… HIVATALNOK: (a monitorra koncentrálva, az egérrel matatva) Elmúlt 18 éves? JENKINS: El, természetesen… HIVATALNOK: Láthatnám a személyi igazolványát? JENKINS: (készségesen) Persze, adom…

Jenkins mosolyogva kisétál. Pár másodpercre a nyitott ajtón beszûrõdik a tipikus ügyintézõ, hivatali hangzavar. A hivatalnok az ajtó becsapódása után is a képernyõt nézegeti, majd egy iratot vizsgál meg, s ír alá gyorsan, fontoskodva. Ekkor lép be egy nõ. Magas, szõke, csinos. Olyan 27 lehet. Vidám hangon szólítja meg az ügyintézõt.

HIVATALNOK: Rendben, akkor egy olyan 10 perc múlva tudjuk kivitelezni az Ön kérését. Jelenleg el vagyunk havazva. JENKINS: Rendben. Mindent köszönök és viszont látásra! HIVATALNOK: (továbbra is unott, fel se néz a monitorról) A viszont látásra, vegyen ajándék cukrot az aulában.

NÕ: Helló! HIVATALNOK: (kipillant a monitor mögül, sóhajt) Önnek is… NÕ: (picit hadarva) Na, szóval befizettem itt kint (az ajtó felé mutat a hüvelykujjával) egy súly-rendelést és azt mondták, hogy maga intézi… szóval 45 tonnás súlyról… HIVATALNOK: (félbeszakítja, de ugyanazon a hangon) Sajnálom, de nincs jelenleg 45 tonnás súlyunk. 35 tonnás van már csak szabadon. NÕ: (rábólint egybõl) Az is megfelel! A férjemre kéne ráejteni. HIVATALNOK: Rendben hölgyem. Kérhetném a személyi igazolványát? NÕ: (pár pillanatnyi keresés után odanyújtja) Persze, itt van, tessék. HIVATALNOK: (ezt is megvizsgálja lelkiismeretesen) Úgy látom, minden rendben van Mrs. Jenkins, elmúlott 18 éves. Akkor küldöm a súlyt, ha jó önnek, akkor egy 5–10 perc múlva érhet célba. Mr. David Jenkins a célpont igaz? MRS. JENKINS: (meglepõdve) Igen, õ… honnan tudja a nevét? HIVATALNOK: Megérzés. Akkor elküldtem. MRS. JENKINS: (lelkes) Ó, értem, köszönöm uram… Tudja megcsalt a féreg. HIVATALNOK: (az órájára tekint, nem néz fel, miközben beszél) Szörnyû Mrs. Jenkins, szörnyû. A hivatalnok várakozva felnéz, s ekkor már zuhan is a 40 tonnás súly Mrs. Jenkinsre. Nagy nyekkenéssel és roppanással maga alá temeti a nõt. A hivatalnok most is ugyanolyan faarccal néz, mint eddig végig. Megrázkódtatásnak egy fikarcnyi jelét sem mutatja. A felkavart port legyezgeti maga elõl, köhécselve. Ekkor berohan Mr. Jenkins, lihegve próbál magyarázni. JENKINS: (undorodva tekint a súlyra és az alóla szivárgó vérre) Nem túl szép reggelt újra. Azért jöttem, hogy visszavonjam az elõzõ ügyet, tudja meggondoltam magam. Szeretem. Hiba lenne… HIVATALNOK: (rezignált, közönyös) Uram, rossz hírt kell közölnöm. Ez alatt a súly alatt a felesége fekszik holtan. Sajnálom. JENKINS: (elszörnyülködve, letaglózva) Istenem ne! Maguk aztán értik a dolgukat! HIVATALNOK: (a büszkeség apró mosolya villan az arcán) Köszönjük uram. Mindent az ügyfelekért, tudja. JENKINS: (szomorúan) Persze… tudom, de én tényleg szerettem… most mihez kezdjek, mondja meg, mihez? Tényleg, amúgy mit keresett itt a nejem? HIVATALNOK: Hát az igazság az, Mr. Jenkins… Nem tudja befejezni a mondatot, mert ekkor Mr. Jenkins-re rázuhan a 35 tonnás súly. Akárcsak a felesége, õ is egy nyekkenéssel tûnik el a súly alatt. A hivatalnok köhécselve feláll, megint legyezgeti a port. Kikerüli a súlyokat, átugrálja a vértócsákat, oda sétál az ajtóhoz, kinyitja, s kiszól.

HAJNAL NORBERT - MADÁRKA

HIVATALNOK: Molly, legyen oly szíves és szóljon a takarítóknak. Köszönöm. Lassan, elgondolkodva becsukja az ajtót. Megáll az asztallal szemben, a két súlytömböt nézi, majd sóhajt egy mélyet, fájdalmasat… HIVATALNOK: Mindennap ugyanaz… emberek…

Függöny

forma-03.qxd

2006.11.16.

16:03

Page 1

2006. november 20.

3 lézengõ Ritter György

Unalmas filmek (Megk5ve a 6alomtól) M.-nek

FARKAS ATTILA - EGO-LEGO

….mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. (Hamvas Béla: Patmosz – 1956)

Áldozó Krisztián

Csikkek (részletek a versciklusból) I. Minden gondolat leírandó. Minden irat széttépendõ. Minden toll eltûnik. II. Talán semmi újat eddig, Talán ezután se, Lehet meg se éri, Lehet, hogy nincs muszáj, Lehet, csak vállrándítások vannak. III. Egyre több hirtelen mozdulat, zavarodottságba kurvult Tény, és egyre több rúgnivaló értetlenség. Egyre nagyobb Távolságok jutnak az eszembe és egyre gyorsabban Csukom be az ajtót. IV. Mint, mikor a szegény anya átsétál Gyerekével a fõutcán és végigrettegi. Fél, hogy a gyerek is észreveszi a kirakatot, az ételt, a játékot, a ruhát, mindent, amire nincs keret. S ha már észrevette, meg kell kapnia akár telik rá, akár nem. Az ember gyûlöl nemet mondani annak, akit szeret. Már tényleg „drágák” vagytok. Én az anya, és a kisgyerek. V. Elfogadtatom magam. Igyekszem azok közé kerülni, Akik elfogadnak másokat. Így megy ez. Elfogadom. VI. Nem tudom, hogy nem vagyok álmos, vagy csak Rühellek egyedül lefeküdni. Ha belegondolok, Rühellek egyedül álmos lenni. Nem. Sokkal inkább szeretek Este közösen elfáradni. Anyám padlót súrolni hív. Félreért az Isten.

VII. Mert nem tudom összeszedni az emlékeket. A papírokat, A képeket, a kézzel hímzett törölközõt. Mert nem tudom Letörölni a videókat és felejteni. Mert nem tudok továbblépni, Mert nincsen lábam. Odaadtam neki, hogy messzebbre jusson. VIII. Az ember érzi, hogy jobb ember lett. Tapintatosan tapasztalja, elfélmosolyodik, gondolatban magához ölel mindenkit, hátradõl az ágyon, és elégedetten megállapítja, hogy legalább van mivel pótolni az elfogyott vécépapírt. XIII. Valami eltörött bennem. Most állunk, nézzük a darabjait. Anyám megijedt, szerinte Zsolnay. A srácok azt mondják Õk nem szóltak volna senkinek. Apám megragasztaná, De nem ért hozzá. (A sajátján kívül máséhoz nem nyúl Szívesen.) „Szívesen”. Buta szóviccek. Ezekbe temetkezem. XIV. Schwarzenegger (Babits Mihály) szeretnék lenni, hogy Egyedülálló fizikumommal (szellememmel) elkápráztassam A csajokat (olvasókat) és pillanatnyi élvezetet (maradandó Felismerést) okozhassak nekik az ágyban (versemben). Kéne még hasazni. (Csupa meghasonlás az élet.) XIX. A könyvhét azért jó, mert láthatom, hogy a Negyvenéveseknek megy. Na jó, vannak kivételes Húszasok. Egy-kettõ. Ez az õ privát, heroizált játszóterük, Személyre szabott homokozóval. (Legyen a fejet hova dugni.) Kötetek. Arcképpel a belsõ borítón, s mind befelé tekint a saját tartalom felé. Egy-kettõt kinyitni se merek. Tartok tõle, hogy köpnek.

Néhány évvel ezelõtt, az Iparmûvészeti Egyetem (ma MoholyNagy László) melletti kis moziban rendezett amatõr filmfesztiválon vettem részt. A záróünnepségen sok kezdõ, ma már külföldön is elismert fiatal rendezõ elsõ elismerését vehette át. A mûsorvezetõ zárómondataiban kitért arra, hogy jól sikerült a fesztivál, sok volt a látogató, jók voltak a bulik, majd megígérte, hogy jövõre is találkozunk (így is lett). Addig is csináljunk jó filmeket, majd sietve hozzátette, hogy „unalmasakat azt azért ne csináljunk(!), mondjuk ötvenhatról NE, mert az dög unalmas”. A közönség megtapsolta. A mûsorvezetõ úr ma milliomos playboy, reklámügynökség vezetõje, egy politikai párt kampányfõnöke, mûvésznevét pedig Jerry Siegel és Joe Shuster által 1932-ben kitalált képregényfigurából facsarta ki (lehet keresgélni). Elgondolkodtató, hogy vajon mi lehet az oka, a rendszerváltás és az azutáni generáció érdektelen hozzáállásának az ötven évvel ezelõtti eseményekhez. Kényszerûség beszélni errõl: valaki többet akarna kimondani, valaki kevéssel is beéri; valaki törvényes rendként értelmezi az akkori rendszert, valaki a legdurvább diktatúrának. Kérdéses, hogy a fent említett úriember állítása egy általános gondolkodást tükröz, vagy csak egyéni vélemény? Summa summarum az idén bemutatott fõvonalbeli ötvenhatos filmek (Goda Krisztina: Szabadság, szerelem, Szilágyi Andor: Mansfeld, Colin K. Gray, Megan Raney: Szabadság vihara, Erdõss Pál: Budakeszi srácok) fõhõsei viaszos bábok és nyálkás pajorok, akik inkább az ünnep PR kampányát izmosítják. Az ötvenhatról az elmúlt félévszázadban, mintegy száz film készült, amely valamilyen formában érintette a témát. Az 1960as évekig szörnyû mûfaji toposzokkal tûzdelt futószalagopuszokat gyártott a kultúrpolitika. Nem is olyan régen egy, az õsfilmeket népszerûsítõ kereskedelmi csatornán látható volt Keleti Márton Tegnap (1959) címû bugyuta katonáskodása, amely egy laktanya helytállását mutatja be. A hatvanas évek újhulláma már másképp állt a forradalomhoz. Az enyhülõ Kádári diktatúrában már lehetett (némán) utalni az ötvenhatra. Szabó István fiatal útkeresõinek (Álmodozások kora – 1964; Apa – 1966; Szerelmesfilm – 1970), Jancsó betyárjainak (Szegénylegények – 1965) ugyan a rendszerrel haverkodva, de volt egy néma sóhajuk a zsarnokságról. Õk már nem tudtak úgy élni, mintha mi se történt volna. A hatvanas években Herskó János Párbeszéde (1963) és Fábri Zoltán Húsz órája (1965) már a múlt és jelen kapcsolatát feszegeti. >>A Fõnix ébredezett.<< A hetvenes-, nyolcvanas években egyre érezni lehetett, hogy Kádár elvtárs öregszik. Többek között Mészáros Márta (Napló filmek: Napló gyermekeimnek – 1982; Napló szerelmeimnek – 1987; Napló apámnak és anyámnak – 1990; Kisvilma – Az utolsó napló – 1998), Sándor Pál (Szerencsés Dániel – 1982), Gábor Pál (Angi Vera – 1978) voltak az elsõk, akik levegõt vettek, ahhoz, hogy kimondják mikor nem volt ellenforradalom. Kósa Ferenc kissé dagályos, ám annál nagyobb élményû, eddigi utolsó játékfilmje A másik ember (1987) elõször érzékelteti: ötvenhat népfelkelés volt. Elindul a rendszerváltás és újjászületik a forradalom szelleme (melyet ekkor ideiglenesen polgári-demokratikus forradalomként kanonizálnak): nemzeti ünnep lesz. Folytatódik az ötvenhatos filmek reneszánsza: Bereményi Eldorádója (1988); KézdiKovács Kiáltás és kiáltása (1987); Zsombolyai János Halálraítéltje (1990); Makk Károly Magyar Rekviemje (1990) és rengeteg dokumentumfilm, amely elõször mert õszintén beszélni a forradalomról. (Folytatás a 4. oldalon)

forma-04.qxd

2006.11.16.

16:09

Page 1

2006. november 20.

4 (Folytatás a 3. oldalról)

Unalmas filmek (Megk5ve a 6alomtól) Az ötvenhatos filmek reneszánsza ekkor volt, az események után harmincnégy évvel… …majd ötven évvel. Az idei termést kétségtelenül az évforduló indokolja. Rengeteg doku és jó pár elkészült és még készülõ játékfilm prezentálja az ünnepet. Az elõkészületek már tavaly megkezdõdtek, az egyik régóta tervezett alkotás Szilágyi Andor második rendezése a Mansfeld – magasabb szempontból – címmel került végül a mozikba. A tizennyolc évesen kivégzett forradalmár fiúról azonban furcsa mód keveset tudunk meg a 120 perces mûbõl. A film elsõ részében a Széna téri srác forradalmi gondolatai a pubertáskori lázadással vegyül. A forradalom elbukása után játszódó sztori gyermekcsapatából kilóg a fiatal Petike, mert forradalmi emlékei után se nõre, se piára nem tud gondolni, csak arra, hogy majd megmutatja ezeknek a mocskos ávósoknak. Haverjai azért másra is gondolnak: meztelen csajokat kémlelnek, vagy a disszidálást tervezik. Együtt elkötik a fõmufti kocsiját, lefegyvereznek egy tisztet, majd lebuknak és irány a sitt. A dramaturgia itt fordulatot vesz, az eddigi szereplõk szinte háttérbe kerülnek és a karhatalmi tisztek drámájára koncentrál a történet. A különbözõ testnedveket viccesen bemutató Tibor vagyok, de hódtani akarok…(r: Fonyó Gergely – 2006) címû szexkomédiából ismerõs Fancsikai Péternek ezután alig kell küzdenie a dialógusokkal, mert szinte nincs is neki. Számára elég szétvert arccal néha elismételni: ezek úgyis kinyírnak. S valóban nemcsak a történetben, de a színészi alakításban is lepipálja õt Nagy Ervin (aki a karhatalmista szerepében ismét ugyanolyan jó alakítást nyújt, mint a karcagi gizda csávó, a biszex hímringyó, vagy Kossuth Lajos bõrébe bújva), Diményi Áron (aki a Hajdú Szabolcs filmek és a Koltai Lajos féle Sorstalanság Citrom Bandija után ismét zseniális a kémkedõ, kétszínû rendõr szerepében), Maia Morgenstein (aki ismét hozza a Passió-féle drámai anyakaraktert) és Eperjes Károly (akinek szájában most egy kicsit túlérett a szamóca) profi csapata. Ennek ellenére Fancsikai játéka nem rossz teljesítmény, csupán a felemás szándékkal megírt forgatókönyv nem rá, hanem egy erõs színészi csapatra fókuszál. A Mansfeld címû film bármilyen furcsa nem Mansfeld Péterrõl szól elsõsorban, hanem arról a magasabb szempontról, amelyet az alcím takar. Ez pedig nem más, mint annak a hatalmi gépezetnek a bemutatása, amely végül másodfokon halálraítélti õt. Sajnos pont emiatt (is) válik unalmassá a film. Szilágyi Andor és Füredi Zoltán forgatókönyve a diktatúradrámák jól ismert sablonjait ismételgeti (család – vallatás – felettes hosszadalmas váltakozása, amely a végén erkölcsi gyõzelmet eredményezne), képi világában a jól ismert tévéfilmes (hosszú) premier plánok és félközelik váltakoznak egészen addig, amíg (látszólag) Medvigy Gábor (a Tarr Béla filmek operatõre) rábeszéli a rendezõt néhány hosszú, de annál mélyebb jelentésû, a film legértékesebb részeit képezõ beállításra. Két szempontból jobb film a Mansfeld, mint az összes hasonló témájú, idei ötvenhatos kampányfilm. Ha jó szívû akarok lenni, akkor azért, mert annak ellenére, hogy a film nem a címszereplõrõl szól, jó alakításokat és remek befejezést felvonultató, színvonalas, történelmi dráma. Komorabb szempontból, azért mert nincs nála jobb. De rosszabb igen Az egyik „kihívó” Erdõs Pál Budakeszi srácok (2006) címû unalmas családdrámája. A hetvenes-, nyolcvanas években virágkorát élõ rendezõ, kortárs filmdrámái visító nevetésre ingerlik a nézõket. Szegény Erdõs elõzõ munkájának, az Üvegfalnak (2005) is ezt az „elismerést” kellett elszenvednie a tavalyi filmszemlén. Jelen ötvenhatos dolgozata, többhelyütt újra kivált ilyen hatásokat. A film egy csonka család (anya-fiú) útkeresését és tragédiáját mutatja be, amely az ötvenhatos eseményekben csúcsosodik

ki. Az ötlettelen plánozás, a rossz vágások, a röhejes vizuális effektusok, és a kifejezetten rossz rendezés unalmas egysíkú tévéfilmmé változtatja, az egyébként komoly drámai alapot. Ehhez hozzájárul a gyermekszínészek játéka, amely inkább a karakter felolvasásához hasonlít. Sajnos a felnõtt kollégáik is elég kényelmetlenül érzik magukat a rossz rendezõi instrukciókkal felépített, közhelyes dialógusokkal életre keltett szereplõk bõrében. Nagy-Kálózy Eszter egy-két jelenet kivételével, lapos anyaszerepet formál, Koltai Róbert hozza a rádiókabaréból ismert illetékes elvtárs karakterét, ezúttal a rendszer bírálójaként, Bán János szeretõ alakja a látszat ellenére ugyanolyan jelzésszerû, mint László Zsolt, Dörner György és Kovács Lajos karaktere. A film legkínosabb részei a hiteltelen sváb akcentusú szereplõk jelenetei, illetve a szovjet hadsereget jelképezõ elenyészõ (két harckocsi) felbukkanása a film különbözõ részein. A Budakeszi srácok egyszerûen elkészített, kissé slampos televíziós munka, amelyre ráfér egy kis igazítás a trükkstúdióban és a vágóasztalon – kár egy ilyen nagy múltú rendezõtõl. A másik „kihívó”, az amúgy is másfajta dimenziókban gondolkodó, Goda Krisztina által rendezett Szabadság, szerelem. Andrew G. Vajna, a magyar sajtó által kikiáltott szuper sikeres, valójában az utóbbi idõk legsilányabb tucatfilmjeit (pl. Michel Canton-Jones: Elemi ösztön 2 – 2006) gyártó producere, miután nem sikerült sztárt faragnia dekoratív nejébõl (sikertelenségét kompenzálva inkább kidobta az asszonyt – ezzel is pletykakampányt szolgáltatva saját filmjének), úgy döntött hazatér, hogy a legmenõbb magyar vállalkozóval karöltve (Demján Sándor) amerikai típusú, két órás mozigiccsé magasztalja fel az ötvenhatos eseményeket. A film valóban nagy lélegzetû munka, amit a reklámkampánya is bizonyít. Szorosabban ehhez a mûhöz tartozik Colin K. Gray, Megan Raney rendezõpáros Szabadság vihara (2006) címû dokumentumfilmje is, amely megcáfolja Goda Krisztina filmjének stáblistáján olvasható utolsó mondatai egyikét, vagyis, hogy a mû és annak szereplõi bármilyen kapcsolata a valósággal, csak a véletlen mûve. Az, hogy Quentin Tarantinonak és Lucy Liunak mennyi esztétikai beleszólása volt a dokuba, nem lehet érzékelni, de úgy vélem az õ nevük jelentõsége ennél a munkánál, csak azok számára lehet érdekes, akik (fiatalságuk ellenére) napról-napra a kereskedelmi tévék (szomorú) „durranásain” szocializálódnak. A Szabadság vihara valójában semmi más, mint a Vajnafilm kedvcsinálója. Felépítésében és mélységében a National Geographic Channel szenzációhajhász, ismeretterjesztõ jellegét alkalmazza. Középszerû, gyorsvágású, hatásvadász elõadás, amely szinte elfedi az emigrációs sorsban lévõ tragédiát. A Szabadság, szerelem „prológusa”, ez a film, amelyrõl nem csodálkoznék, ha legközelebb a DVD változat extrájában jelenne meg. S ha majd megjelenik örülhet a nyálas, giccses tinivígjátékokon és a kommandós, számítógépes játékokon edzõdött közönség, mert végre õk is megkaphatják, az ízlésükhöz igazított ötvenhatos emlékmûsort (talán nemsokára a film számítógépes változatán együtt irthatjuk a ruszkikat a Széna téren, vagy a Corvin közben). A Szabadság vihara sport-forradalom sztorija elevenedik meg elõttünk eposzias külsõben, a Chlidren of Glory angol címet viselõ szerelemesfilmben. Goda Krisztina és Andrew G. Vajna mûve tulajdonképpen ugyanazt csinálja ötvenhattal, mint amit több száz évvel ezelõtt a Képes krónika szerzõje csinált a Kalandozásokból. A melbourne-i olimpia magyar vízilabdapólósai lehel kürtjeként vágnak vissza a buzi (idézet a filmbõl) ruszkiknak a forradalom eltiprása miatt. Ezt a valódi eseményt fûszerezik meg az alkotók egy csöpögõs „lávsztorival”, amelyben feltárulnak az ötvenhatos forradalom eseményei. Ám sajnos azt elfelejtették, hogy a forradalmi tragédiát furcsa lesz egy patetikus, amerikai sablonformával elmesélni. A film dramaturgiája, karaketerei, zenéje és látványvilága az amerikai sematizmus jeleit viseli

magán: harcos mûegyetemi forradalmár, szemrevaló, árva lányka (pláne Molotov-koktéllal és gyufa nélkül), akit már megszorongattak az ávósok (Falk Viki), kigyúrt, „deltamatyis” vízipólós, aki a csapatot is képes otthagyni friss szerelméért (Szabó Karcsi), a nagydumás machó vízilabdás span (Vámos Tibi), és a kissé idealista, mulya, egyetemista csávó (Marci) stb. Konvencionális fordulatok, nagy érzelmi töltetek, túlhangsúlyozott akciójelenetek tûzdelik a filmet. A történelmi események mellett három dramaturgiailag jól elhelyezett haláleset predesztinálja, a film felemás katartikus (mitologizáló) befejezését: a fiatal mulya mûegyetemista fiú (aki természetesen szerelemes Dobó Kata figurájába), akivel az ideológia, a béke száll sírba, majd a pap alakja, aki a hit elvesztését jelképezi, s végül a jövõ, a fiatal anya pusztulása pecsételi meg szimbolikusan is a forradalom, de fõleg a szerelmespár sorsát (talán véletlen, de feltûnõ, hogy Roberto Rosselini: Róma, nyílt város –1945 címû filmje is erre az allegorikus-dramaturgiára épít). A Szabadság szerelem, egy profi módon elkészített, de cseppet sem elgondolkodtató szórakoztatófilm (kivéve az utolsó percekben olvasható Márai idézetet). Képi világa is inkább a nagy lélegzetû csatákra, tömeggyûlésekre koncentráló levegõs képeket részesíti elõnyben. A kínosan hiányzó õszinte intimitást az agyonszûrõzött, túlvilágított, közhelyes képek próbálják kompenzálni. Szomorú, de úgy tûnik, hogy a milleneumi és a holocaust megemlékezések filmes termésébõl okulva sem sikerült színvonalas alkotást létrehozni, a magyar történelem egyik kiemelten fontos eseményérõl. A Szabadság, szerelem fõhõsei éppen olyan viaszos, romantikus, harcos figurák, mint a középkori lovagkirályaink a Sacra Coronából (r.: Koltay Gábor – 2002), vagy a mikronyi statisztériával sztyeppei westernesdit játszó hét vezér a Honfoglalásból (1996). Képi világa és mondanivalója éppoly dekoratív, mint épp a lényeget elsumákoló Sorstalanság adaptáció (r.: Koltai Lajos – 2005), amely egy konkrét egzisztenciális válságból barnított, szélesvásznú, pompázatos holocaustgiccset varázsolt. Ezeket hiába is keresnénk az idei filmekben (de hát ne terheljük túl a közönséget). Igaza lehet a cikk elején említett mûsorvezetõnek: tényleg unalmas filmeket készteni ötvenhatról, hiszen a valódi érzelmek távol állnak a mainstream – filmektõl, közízlésünk meg nem is vágyik arra, hogy a szappanoperáktól eltérõ stílusban fogyaszszunk el bármiféle (õszinte) forradalmi katarzist (ha van egyáltalán ilyen). Tehetetlenség érzése nehezedhet ránk, hiszen a saját egyéni dolgainkról (sorstragédiánkról) is csak sablonosan tudunk szólni. Vajon ennek a kulturális erodációnak a felelõseit azokban az írókban, filozófusokban, tanárokban, politikusokban, egyszóval értelmiségiekben kell keresni, akik a rendszerváltás után már nem tudtak mit mondani az embereknek (értem ezalatt a Kádár-rendszer diktatúrájához szokott nihilista, minden-mindegy társadalmát arról, ami történik velük). Ötvenhat szelleme ezerkilencszáznyolcvankilencben ott merevedett meg, amikor el lehetett volna kezdeni beszélni róla. Egy olyan idõszakban, amikor egy pillanat alatt dõlt össze egy rendszer és annak erkölcse, hogy átadja a helyét egy új minimumnak. Ennek az alapkõnek a hiánya, illetve az emberek Kádár-kori nosztalgiája vezet a demokrácia és erkölcsök jelenlegi válságához. (>>A csönd az, ami körbelengi ezt a korszakot.<<) Talán így válhattak unalmassá, felejthetõvé az idei ötvenhatos filmek is, amelyek szinte mindegyike alkalmas lesz az elkövetkezendõ években az iskolai vetítésekre. Aki pedig igényesebb és mélyebb filmekre vágyik, az úgyis Gothár Megáll az idejéhez, Kósa Ferenc A másik emberéhez, Mészáros Márta Napló-sorozatához stb. fog nyúlni ötvenhat õszinte arcát (?) keresve.