Városközponti Iskola
KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
1
A Városközponti Iskola közalkalmazottainak munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket az intézmény főigazgatója, mint munkáltató és a Pedagógus Szakszervezet (PSZ), valamint a Pedagógusok Demoktatikus Szakszervezete (PDSZ) munkahelyi szervei - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. törv., a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törv., a 138/1992. számú Kormányrendelet a közalkalmazotti törvény végrehajtásáról – 2009. június 01-től határozatlan időre az alábbi Kollektív Szerződésben szabályozza.
I. Bevezető rendelkezések l. A Kollektív Szerződés megkötésének helye: Városközponti Iskola Pécs, Mezőszél utca 1. 2. A Kollektív Szerződés megkötésének időponja: 2009.június 01. A Kollektív Szerződést megkötő felek képviselői és aláírói: a munkáltató részéről: Cselikné Juhász Ildikó a PSZ részéről: dr. Benkő Istvánné a PDSZ részéről. Bentzik Kinga 3. A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed az intézményben közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi közalkalmazottra. 4. A Kollektív Szerződés a kihirdetéssel lép hatályba. Rendelkezéseit a kihirdetést követő első naptól alkalmazzuk. 5. A Kollektív Szerződés ismertetése tantestületi értekezleteken, a munkáltatónál való kifüggesztéssel történik meg. 6. A kifüggesztés helyei: tanári szobák (eredetiben aláírt példányok) 7. A Kollektív Szerződés megtalálható: - elektronikus formában minden intézményegységnél - főigazgatónál - kincstárnoknál, - szakszervezetek képviselőinél, - az iskola honlapján. 8. A Kollektív Szerződést bármely fél hathónapos felmondási idővel felmondhatja, de rendelkezéseit a felmondási idő alatt is alkalmazni kell. A felmondási jogot a megkötéstől számított 1 éven belül egyik fél sem gyakorolhatja. A Kollektív Szerződés egyes fejezetei és pontjai külön is felmondhatók.
2
9. A Kollektív Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását évenként március 31-ig értékeljük azért, hogy a szükséges módosításokat június 3o-i kihirdetéssel végre lehessen hajtani. Módosításra javaslatokat az intézmény bármely közalkalmazottja benyújthat. 10. Az intézménynél a közalkalmazottak nagyobb csoportjának kell tekinteni a közalkalmazottak 25%-át, vagy 20 főt meghaladó közalkalmazotti csoportot. 11. Írásbeli nyilakozatok a következő esetekben kötelezőek: - jogviszony létesítése, kinevezés, -
igazolás, jogviszony módosítása,
- minősítés, -
jogviszony megszüntetése,
-
munkáltatói intézkedés, indoklás
-
munkabér elszámolása,
-
kárigény,
-
egyéni jogviták,
Alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. Akkor tekinthető közöltnek az írásbeli nyilatkozat, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek átadják. Ha megtagadja az átvételt, erről jegyzőkönyvet kell írni. Indoklási kötelezettség akkor áll fenn, ha az írásbeli intézkedés ellen jogorvoslat kezdeményezhető: - jogviszony munkáltató általi megszüntetése, - kártérítési kötelezés esetén, - tévesen kifizetett illetmény visszafizetése esetén. 12. A Kollektív Szerződésben használt fogalmak és rövidítések: - Kollektív Szerződés /rövidítve KSZ/. A munkáltató megbízottja és a munkavállalói érdekképviseleti szervek által aláírt jelen kétoldalú szerződés, mellékleteivel együtt. - Munkáltató: Pécs, Városközponti Iskola főigazgatója -
Munkavállaló:
Az
intézménnyel
közalkalmazotti
jogviszonyban
álló
dolgozó
/közalkalmazott/. - Jogviszony: Jelen KSZ alkalmazásakor a közalkalmazotti jogviszony értendő. -Munkavállalói érdekképviselet: A munkáltatónál működő, képviselettel rendelkező szakszervezetek. - Szakszervezet: E Kollektív Szerződésben említett /a szakszervezetnél bejegyzett/ munkavállalói érdekképviselet helyi szervezete vagy megbízottja.
3
- Szerződő felek: A Kollektív Szerződést aláíró munkáltató és munkavállalói érdekképviselet. /Kjt. l2.§./1/ bek./ - Mt.: Munka Törvénykönyve. - Ptk.: Polgári Törvénykönyv. - Kjt.: Törvény a közalkalmazottak jogállásáról. - KT.: Közalkalmazotti Tanács. - Kö.Sz.: Közalkalmazotti Szabályzat.
II. A Kollektív Szerződést kötő felek mint szerződő felek A szerződő felek az érvényes jogszabályok alapján kötik a Kollektív Szerződést a következő részletezéssel. A szerződés aláírói: A Kollektív Szerződés aláírói a munkáltató megbízásából a főigazgató és a munkavállalók nevében megbízott érdekképviseleti szervek vezetői. /Mt. 33.§./
III. A Kollektív Szerződés célja l. A KSZ. megkötése, kötelességvállalások A Kollektív Szerződés megkötése az érvényes jogszabályok, a Kjt. figyelembevételével történt. A Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit az 1992. XXXIII. törvényben előírt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mt.-ben munkaviszony alatt a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszony értendő. A szerződő felek a Kollektív Szerződést együttműködésük fontos eszközének és a zavartalan együttműködésük szabályzatának tekintik. A szerződésben rögzítik a munkáltató és a munkavállalók jogait, kötelességeit.
2. A szerződő felek vállalják, hogy a közalkalmazotti szabályzatban a Kollektív Szerződést figyelembe véve járnak el. Kjt. 17. §.
3. Együttműködés A KSZ-ben foglaltak megtartását a szerződő felek magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik,
megtartását
ellenőrzik,
ennek
során
együttműködnek, bevonva a KT-t is.
4
a
KSz-ben
szabályozottak
szerint
4. A KSZ mellékleteiben kell szabályozni az évi juttatások fajtáit, mértékét. A szerződő felek megegyeznek abban, hogy az évi juttatások - amennyiben ezek az előző évhez viszonyítva kedvezőbbek a munkavállalók részére - a tárgyév január 1-től lépnek hatályba, függetlenül a módosítás időpontjától.
5. A felsőbb szakszervezet szerepe, jogállása. Jelen KSZ-ben a szerződők kinyilvánítják, hogy az ágazati szakszervezet - mint felsőbb munkavállalói érdekképviselet - állásfoglalásait figyelembe veszik.
6. Munkaügyi kapcsolatok: A munkáltató köteles az intézményben működő szakszervezettel /szakszervezetekkel/ rendszeresen együttműködni a következők szerint: a) Információátadás: egyéni ügyben szakszervezeti kifogást nem lehet tenni. - A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések megtétele előtt - ha a közalkalmazottak 25 %-át vagy több mint 2o főt érint - a munkáltató írásban közli a szakszervezet tisztségviselőjével a tervezett intézkedést /érdekvédelmi, gazdasági, szociális/ a döntés meghozatala előtt 8 nappal. - Az intézkedés megismerésére 15 nap biztosított /szükség esetén 1 hét/: •
munkaidővel, munkarenddel kapcsolatos kérdések,
•
munkavégzés körülményeinek változása,
•
jutalmazás elvei,
•
rendkívüli munkavégzés elrendelésének elvei,
• költségvetés, bérfedezet alakulása.
- A Kollektív Szerződést aláíró szakszervezetek vállalják, hogy minden, a dolgozókat közvetlen vagy közvetve érintett kérdésben az esetleges más érdekképviseleti szervekkel egyeztető tárgyalásokat folytatnak, megegyezés esetén egységes képviseletet alkotnak a munkáltatóval folytatott tárgyalásokban. A szakszervezet a nem szervezett dolgozók véleményét is törekszik megismerni azokban a kérdésekben, amelyek összdolgozói képviseletet igényelnek.
5
Egyeztetési eljárásnak helye van: •
a Kollektív Szerződés megkötésével, módosításával kapcsolatos vitában,
•
kifogásból eredő viták esetében,
•
bármelyik fél által indokoltnak tartott szabályozás kérdésében,
•
a Kollektív Szerződési érdekvitában, ha a szakszervezet kifogást /vétót/ nyújtott be,
•
ha a Kollektív Szerződésben kötelezően szabályozni rendelt kérdésekben keletkezik vita.
Az egyeztetésben a munkáltató és a szakszervezet által delegált képviselők vesznek részt. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: - az egyeztetés helyét, idejét, - az egyeztetésben résztvevő személyeket, - a kifogásolt intézkedést és munkáltatói észrevétel lényegét, - az egyeztetési eljárás során elhangzott nyilatkozatot, - a megkötött egyezség pontos szövegét, a vétó visszavonását, - az eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot, - az egyeztetésben résztvevő felek jegyzőkönyvi aláírását és bélyegzőjét. Döntést csak a partner véleményének meghallgatása, az arra adott érdemi választ követően hoz a munkáltató. Ezen túl a legfontosabb információkat is közli. A szakszervezet vállalja, hogy nem kezdeményez semmilyen érdekvédelmi eljárást addig, amíg az adott ügyben nem folytat konzultációt a munkáltatóval.
b) Tárgyalás: Konzultációt követően a vitás kérdés rendezésére mindkét fél tárgyalást kezdeményezhet. A tárgyalásokra a felek kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsájtják mindazokat az információkat, amelyek a tisztánlátáshoz szükségesek. A megegyezés célja csak a felek számára elfogadható megállapodás lehet. A tárgyalás eredményét irásba kell foglalni, amelyet a tárgyalópartnerek aláírásukkal látnak el. A megállapodásnak részletesen kell kitérni a megoldás módozataira, a végrehajtás ütemezésére, a végrehajtás során felmerülő problémák rendezésére. A tárgyalás eredményét a Kollektív Szerződésben rögzítjük.
6
c) Vita Minden nagyobb csoportot érintő közalkalmazotti jogsérelem, illetve érdekképviseleti szerveket közvetlenül érintő és jogellenes munkáltatói intézkedés és mulasztás ellen kifogást /vétót/ lehet benyújtani, de csak abban az esetben, ha az ellen egyéni jogvitára nincs lehetőség. - a szakszervezeti jogok megsértése, -a Munkatörvénykönyvben előirt munkáltatói együttműködési kötelezettség megsértése, -a Közalkalmazotti tanács jogainak megsértése, -a Munkatörvénykönyv 26, 27. §-nak megsértése, -a Munkatörvénykönyv 28. §-nak megsértése, -a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény, rendkívüli szabadság megvonása, - a Kollektív Szerződésben foglalt együttműködési megegyezések megsértése. A vétó gyakorlásának szabályai a következők: Munkáltatói jogellenes magatartásról való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül kell a vétót benyújtani írásban a munkáltató vezetőjének. Kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani. A kifogásolt intézkedés végrehajtására a kifogásnak halasztó hatálya van. Egyeztetés eredménytelensége esetén a szakszervezet munkaügyi jogvitát is kezdeményezhet. Ha a nézeteltérés oka nem minősül munkaügyi jogvitának, a felek a konfliktus rendezése érdekében az abban nem érintett külső, független személy közvetítését veszik igénybe. Feladata: közvetítésével a konfliktus rendezése. A felek a kollektív munkaügyi vita rendezéséhez „döntőbírót” vehetnek igénybe. A „döntőbíró”döntése, ha ennek a felek írásban alávetik magukat, kötelező érvényű. d) Közzététel: A munkáltató köteles biztosítani a szakszervezeteknek, hogy saját információikat, felhívásaikat a munkavállalók részére közzétegyék a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon, faliújságokon. e) Működési feltétel: A szakszervezet jogosult az intézmény helyiségeit /iroda, tanterem, sportlétesítmények/ellenszolgáltatás nélkül - rendezvényeire használni, illetve igénybe venni különböző eszközöket: telefon, fénymásoló, irodaszer stb.
7
f) Tisztségviselői juttatások: A szakszervezet tisztségviselőit munkaidő-kedvezmény illeti meg az Mt. 25 § 2.bek alapján: - Bejelentési kötelezettségük van a munkáltató felé. A szakszervezet tisztségviselőit a munkaidő kedvezmény igénybevételekor átlagilletmény illeti meg. Tíz aktív munkavállaló tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadság illeti meg a szakszervezet által szervezett képzés, továbbképzés céljából. Az igénybevétel előtt 3o nappal kötelező munkáltatójának jelezni. A szakszervezet tisztségviselőjét munkajogi védelem illeti meg: A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges választott tisztségviselőjének: - a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, - a munkáltató által történő felmentéshez.
Előzetes értesítési kötelezettség terheli a munkáltatót: - fegyelmi eljárás megindítása esetén, - változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre beosztásakor. A munkajogi védelem a tisztségviselő megbízatása idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg feltéve, ha tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte. A szakszervezet a választott tisztségviselő személyi változását 8 napon belül köteles a munkáltatóval közölni.
IV. A közalkalmazotti jogviszony A. A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása l. A közalkalmazotti jogviszony alanyai: - a munkáltató - a közalkalmazott.
2. Az intézményben dolgozó közalkalmazottak felett a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. A magasabb vezető beosztású közalkalmazott munkáltató jogát gyakorolja: Pécs M.J. Város Önkormányzat Közgyűlése
8
3.
Közalkalmazotti jogviszony a kinevezéssel és a kinevezés elfogadásával jön létre
határozott vagy határozatlan időre. A Kjt. 6l.§. tartalmazza a fizetési osztályt és fokozatot, az illetményt, munkakört, a munkavégzés helyét, a munkavégzés egyéb körülményét. /pld.technikai:
osztott
munkaidő/
/
Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy felette a munkáltatói jogokat, mely személy gyakorolja. A munkáltatói jogkörök megoszlását minden közalkalmazottnak tudomására kell hozni /kinevezés, munkaviszony megszüntetése, módosítás, szabadság engedélyezése, fegyelmi felelősségrevonás, kártérítésre kötelezés, napi munkavégzéssel kapcsolatos utasítások stb./. A munkáltató a közalkalmazottól a jogviszony létesítésekor csak olyan nyilatkozat megtételét vagy adatlap kitöltését kérheti, mely a munkavállaló személyiségi jogait nem sérti, és a jogviszony létesítése szempontjából lényeges információkat nyújt. Amennyiben a kinevezés napja és a munkába állás napja között időbeni eltérés van, a közalkalmazott kötelezettségei a következők: a.) Az iskola különböző szabályzatainak a megismerése: - Alapító okirat, - Szervezeti és Működési szabályzat, - Kollektív Szerződés, - Gyakornoki szabályzat, - Házirend, -IMIP, - munkavédelmi - és tűzvédelmi szabályzat. b.) Az iskola helyi szokásrendszerének megismerése. Ehhez a pedagógus vegye igénybe a munkaközösségvezetőjének és az illetékes igazgatóhelyettesnek a segítségét. A technikai dolgozó a gazdasági ügyintéző segítségével tájékozódjon. 4. A megüresedő munkakörökre a pályázati felhívást 3o napon belül köteles a munkáltató kiírni. A pályázó kiválasztásáról a munkáltató dönt. /138/1992. 17. §/2/. MT. előzetesen kikéri az igazgatók véleményét/ 5. A próbaidő tartama közalkalmazotti munkakörben határozott és határozatlan időre szóló kinevezésnél 3 hónap. Próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. /Mt. 81.§./ A kinevezési okiratban ezt rögzíteni kell. Gyakornoki idő: a Kjt. 22. paragrafusa szerint.
9
6. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés módosítása csak akkor érvényes, ha ezen szándékát a közalkalmazott is kinyilvánítja, és ezt írásban dokumentálja.
7. Ideiglenes jelleggel az iskolai munka zavartalan biztosítása érdekében a közalkalmazottat a kinevezésében megjelölttől eltérő munkakörben is lehet foglalkoztatni. Ez is csak közös megegyezéssel lehetséges úgy, hogy a megállapodásban rögzítjük az eltérő munkakör ellátásának időtartamát, valamint azt, hogy ennek elteltével eredeti munkakörében foglalkoztatjuk tovább. /MT. 82.-85. §./
V. A közalkalmazotti iogviszony megszűnése l. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: /Kjt. - 25.-29.§./ •
közös megegyezéssel
•
áthelyezéssel
Áthelyezés csak a törvény hatálya alá tartozó állami vagy helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatás esetén lehet. Áthelyezés csak a közalkalmazott és a két közalkalmazotti munkáltató egyetértése esetén lehetséges. Meg kell állapodni: a munkakörben -a munkahelyben, -az illetményben, -az áthelyezés időpontjában. •
lemondással
A határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott bármikor indoklás nélkül megszüntetheti. A lemondás idő két hónap. A két hónap a lemondó nyilatkozat közlésétől a munkáltatónak történő átadástól számít. Ezen idő alatt a közalkalmazott a munkavégzés alól mentesíthető, de ez nem kötelező. •
rendkívüli lemondással
Rendkívüli lemondással a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató kötelezettségét szándékosan súlyosan megszegte, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
10
A rendkívüli lemondást gyakorló közalkalmazottnak meg kell jelölnie a lemondás alapjául szolgáló okot, okokat. A lemondás jogát a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül gyakorolni kell, - az okot adó cselekménytől számított 1 éven belül. Ha a közalkalmazottnak kára származott a jogellenes munkáltatói magatartásból, akkor kártérítést is követelhet. A felmerült kárt azonban bizonyítania kell. /A közalkalmazottnak az átlagkereset jár annyi időre, mint amennyire a munkáltató felmentése esetén járna neki./ •
felmentéssel /Kjt, 3o. § - 36.§/
Felmentéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony létszámleépítés, feladatmegszűnés, nyugdíjazás, tartós alkalmatlanság megléte esetén. Tartós alkalmatlanság, ha a közalkalmazott tartósan alkalmatlanná vált munkaköri feladatainak ellátására vagy munkáját nem végzi megfelelően. Ebben az esetben a munkáltató köteles a nevelőtestület előzetes véleményét megkérni. A nevelőtestület véleményét írásban kell rögzíteni, és csatolni kell a felmentéshez. Nem megfelelő munkavégzés, illetve alkalmatlanná válás során a munkáltatónak a felmentés okát, indokát pontosan meg kell jelölni, a megalapozottságát bizonyítani kell. A felmentés előtt a munkáltatónak lehetőséget kell biztosítani a közalkalmazott számára, hogy megismerje a vele szemben felhozott kifogásokat, és védekezését előadhassa. A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg felmentéssel a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül. Felmentéssel nem szüntethető meg a jogviszony a következőkben: Kjt. 31.§, 32. §. A
munkaviszony
megszüntetésekor/megszűnésekor/
a
közalkalmazott
részére
a
közalkalmazotti igazolást ki kell adni, és részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a mukabérét s egyéb járandóságait.
A közalkalmazotti igazolás tartalmazza: - a közalkalmazott munkakörét, - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, A megszüntetés okát a közalkalmazott kérésére mellőzni lehet. Felmentési idő: legalább két hónap. -5 év után 3 hónap -10 év után 4 hónap -15 év után 5 hónap -2o év után 6 hónap -25 év után 7 hónap -3o év után 8 hónap
11
A közalkalmazottat a felmentési idő felére mentesítjük a munkavégzés alól. A felmentési időre átlagkereset jár.
2. Végkielégités illeti meg a közalkalmazottat: -felmentés, -rendkívüli lemondás esetén, -vagy, ha a munkáltató jogutód nélkül szünik meg /Kjt.37.§./ Nem jogosult a végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek tartós alkalmatlansága, vagy nyugdíjba vonulása miatt szűnt meg a jogviszonya.
A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött - három év: egy havi, - öt év: két havi, - nyolc év: három havi, - tíz év: négy havi, - tizenhárom év: öt havi, - tizenhat év: hat havi, - húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. - + 4 hónap jár amennyiben védett korban szüntetik meg a munkaviszonyt a Kjt. 37.§ alapján. A végkielégítés számításánál az adott munkáltatónál eltöltött közalkalmazotti jogviszonyt kell figyelembe venni, hozzászámítva annak a közalkalmazotti jogviszonynak az időtartamát is, amelyikből áthelyezéssel került a közalkalmazott a munkáltatóhoz.
3. A munkavégzés a) A munkavégzés szabályai - A munkavégzés alapvető feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. - A közalkalmazott számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetőleg az általa megjelölt munkakört betöltő személy köteles megadni. A technikai dolgozók, az adminisztratív dolgozók részére a kincstárnok, a pedagógusok részére az igazgatón kívül az illetékes ig.h. és a munkaközösségvezető. - A közalkalmazott kötelezettségei: a MT. lo3. §. szerint. A közalkalmazott a munkát munkáltatója utasításának megfelelően köteles elvégezni.
12
- Mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól az Mt. lo7. §. d.bek. előírásain túl: • Ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni MT. lo7.§. e bek. Az elháríthatatlan ok bizonyítandó, melyet a munkáltató körültekintő mérlegelés alapján fogad el. •
Munkáltató engedélye alapján, legfeljebb 5 napra: közeli hozzátartozó halála esetén, házasságkötés illetve rendkívüli, halaszthatatlan családi esemény miatt.
- a közalkalmazott kötelezhető más munkakörben vagy munkahelyen való munka elvégzésére. A közalkalmazott a munkakörébe nem tartozó munka elvégzésekor a tényleges munkavégzésre vonatkozó előírások szerint jogosult a díjazásra, ez azonban átlagkereseténél nem lehet kevesebb. - Ha a közalkalmazott munkakörébe nem tartozó munkafeladat elvégzése mellett eredeti munkakörét is ellátja, munkabérén felül különdíjazási helyettesítési díj is megilleti. - A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonyával összeférhetetlen. /Kjt. 41 §. - 44.§./
b) Munkakörébe tartozó kötelező feladatként kell a pedagógusnak ellátni a következőket: -a tantervi követelményeknek, az adott osztály összetételének, érdeklődésének megfelelő ismeretanyag módszer, eljárás megválasztása, -a NAT, a helyi tanterv alapján oktató munkájának írásban való megtervezése /tanmenet/, jóváhagyatása az iskolavezetéssel, -a szakmai munkaközösségek és a szülők véleményének figyelembevételével a taneszközök megválasztása, -a tanítási órákra való felkészülés, eszközök előkészítése, -a kötelező és a túlórák, a beosztás szerinti ügyelet szükség szerinti elvégzése, -a törvényben meghatározott mértékig a helyettesítések ellátása, -a szaktantermek gondozása, javaslat a szertárak fejlesztésére, anyagi felelősség vállalása a használt eszközökért, -a tanulók tudásának rendszeres ellenőrzése, értékelése, minősítése a NAT, a helyi tanterv követelményei, a vizsgarendszer alapján, -az iskola pedagógiai programjában meghatározott mérések elvégzése,
13
-feladatlapok, munkafüzetek, dolgozatok, rajzok, egyéb tanulói munkák javítása, ellenőrzése, értékelése, beadástól számított két héten belül, -a szülők és a tanulók folyamatos tájékoztatása az ellenőrzés, az értékelés céljáról, módjáról, szabályairól, az eredményekről, -szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, -családlátogatások, szükség szerint /osztályfőnökök/, -a tehetséges tanulók gondozása, a tanulók hátrányainak kompenzálása felzárkóztató foglalkozással, -folyamatos önképzéssel, az iskola által előírt továbbképzésen való részvétellel a szaktárgya, a pedagógia, valamint a pedagógiával rokon társtudományok
elméletének megismerése,
alkalmazása, -aktív részvétel tantestületi értekezleteken, -az iskolai programban megfogalmazott szempontok alapján való beszámolók megírása -az iskola pedagógiai programjában megtervezett közhasznú munkák szervezése, irányítása /faültetés, udvartakarítás, hasznosanyaggyűjtés stb./, -kirándulások,
ünnepélyek,
sportnapok,
gyermekprogramok
előkészítése,
szervezése,
részvétel, -tanulmányi versenyek szervezése, vezetése, versenyre való felkészítés, -a tanulók felügyelete, kísérése /orvosi vizsgálat, úszás, sportversenyek, mozi, színház stb./, -napközis felügyelet ellátása, -megbízás alapján a tűzvédelmi és munkavédelmi feladatok. c) A pedagógus kötelező óraszámába beszámítható tevékenységek: szakköri foglalkozások képességfejlesztő foglalkozások énekkar tömegsport d) Órakedvezmény illeti meg: -osztályfőnököket, - munkaközösség vezetőket (témafelelősöket), - diákönkormányzati vezetőket, - közalkalmazotti tanács elnökét, - szakszervezeti tisztségviselőket. e) A minősítés /Kjt. 4o. §/
14
A közalkalmazott kérésére - a közalkalmazott jogviszonyának megszűnése esetén a munkáltató köteles minősítést készíteni. /egy évi közalkalmazotti jogviszony után/ A minősítésnek tartalmaznia kell: A személyi adatokat, a közalkalmazott munkájának ténymegállapításokon alapuló értékelését. A minősítés elkészülte után azt a közalkalmazottal ismerteni kell és aláíratni vele, egy példányt átadni neki. A közalkalmazott észrevételeit a minősítésre feljegyezheti.
4. Tanulmányi szerződés - A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét, amennyiben az anyagi lehetőségek biztosítottak. Abban az esetben, ha a munkáltató a közalkalmazottat nem kötelezi az adott iskola elvégzésére, illetve nem köt vele tanulmányi szerződést, fizetés nélküli szabadságot kell részére biztosítani. - Tanulmányi szerződést az iskola azzal a továbbtanuló közalkalmazottal köt, akinek újabb diploma szerzésre irányuló továbbtanulása kötődik az iskola érdekeihez. A szerződés tartalma a szerződő felek egyezségének függvénye a kölcsönös előnyök alapján. - Ha az intézményi tantárgyfelosztás lehetővé teszi, tanulmányi célokra heti egy szabadnapot biztosít a munkáltató a továbbképzés tanrendjéhez alkalmazkodva.
5. A fegyelmi felelősség Fegyelmi vétség megvalósulásának feltételei: /a két feltételnek együtt kell meglennie/ a) Közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségszegés: -a munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése, -a munkáltató utasításainak megtagadása, -rendszeres késés b) A kötelezettség vétkes megszegése: szándékosság, gondatlanság, A fegyelmi büntetések kiszabásánál, a fegyelmi eljárás lefolytatásánál a Kjt. 45. paragrafustól az - 54. paragrafusig a meghatározó.
6. A pihenő idő MT. 122. - 125. paragrafus A munkaközi szünet időtartama a nem pedagógus munkakörben 2o perc étkezésre fordítható. A munkaközi szünet beleszámít a munkaidőbe.
15
7. A rendkívüli munkavégzés /MT. 126-129. paragrafus/. Rendkívüli munkavégzés: - a túlmunkavégzés - a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés /A rendkívüli munkaidőben végzett munkát írásban rögzítjük./ Az elrendelhető túlmunka felső határa: évenként 2oo óra.
8. Rendes szabadság: /Kjt. 56. 57. §., MT. 13o-136. paragrafus/ - Alapszabadság: A,B,C,D fizetési osztályban : évi 2o munkanap. E, F, G, H, I, J osztály: évi 21 munkanap - Pótszabadság: /Kjt. 57.paragrafus/. pedagógusnak: évi 25 munkanap Technikai és adrninisztratív munkaerőnek: fizetési fokozatával megegyező számú munkanap. A szabadság kezdetének napját a közalkalmazottal a munkáltató írásban közli a szabadság megkezdése előtt legalább 15 nappal. Az éves szabadságolási tervet a munkáltató a Közalkalmazotti tanáccsal egyezteti. A szabadságot pénzben megváltani nem lehet /kivétel MT. 136. §. l.bek./ A pedagógus évi szabadságidejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb 15 munkanapra a következő esetekben vehető igénybe: - továbbképzés, - napközis ügyelet, - az iskolai munka szervezésével kapcsolatos teendők /leltár, adminisztráció stb./, - táborozás.
9. Közalkalmazottak előmeneteli és illetmény rendszere a) Az előmeneteli rendszer /Kjt. 6o-65. paragrafus/ Közalkalmazotti jogviszonynál az illetmény nem lehet alku tárgya. b) Illetménypótlék: /Kjt. 69.-74. §./ alapján c) Minőségi bérpótlék A szabályozás tartalma: - A szabályozás törvényi alapja - Az elismerés intézményi eljárásrendje - Az elismerés alapjául szolgáló intézményi kritériumok
16
A szabályozás törvényi alapja: A bérpótlékról a 1997 évi CXLVI tv. rendelkezik /115. Mk./, mely módosítja a közoktatásról szóló törvény 19.§.-át. A törvény meghatározza a pótlék mértékét és évi minimumát, melyet a költségvetés biztosít. A törvény rendelkezik azok köréről, akiknek kötelező e pótlékot adni.
10. Az elismerés intézményi eljárásrendje: -
A vezetői feladatokból és hatáskörökből következően és a miniszteri rendelkezés szövegének megfelelően is a bérpótlék személyre szóló megállapítása igazgatói hatáskör.
-
Álláspontjának kialakítása során az igazgató előzetes javaslatot kér: •
a szakmai munkaközösségek vezetőitől,
•
az iskolavezetőség
tagjaitól a tanévi differenciálás elveinek kialakításával és a
személyre szóló javaslatokkal kapcsolatban, •
az információk sorában fontos szerepet kapnak a szülők és a tanulók körében szerzett folyamatos tapasztalatok is.
11. Túlmunkadíj A túlmunka a közalkalmazott rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Túlmunkadíj annak a pedagógusnak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, ha a kötelező órájánál többet tanít. Óraszámának keretében a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj 5o %-a. Az osztályfőnök helyettesítése esetén az egy hetet meghaladó hiányzáskor a helyettesítőt az osztályfőnöki pótlék időarányos része illeti meg. Ügyelet esetén az illetmény 5o %-ának megfelelő munkabér jár. A nem szakszerű helyettesítés ügyeletnek minősül. Az óradíj a pedagógus illetménye osztva a kötelező óraszám 4,33-mal történő szorzatával. A túlóradíj összegét mindig az határozza meg, ahol a nevelő a munkáját végzi. A kiküldetésben lévő dolgozó napidíjat kap, a mindenkori önkormányzati rendeletben előírt összeget. 12. A pedagógust a munkáltatóval kötött megállapodás alapján külön díjazás illeti meg a következő esetekben:
17
- A Pedagógiai Programban szereplő tanulmányi kirándulás esetén a részvétel költsége (szállás) kerül kifizetésre. - Nyári balatoni táboroztatáskor útiköltség és a teljes részvételi díj fizethető.
13. Jutalom Az a közalkalmazott, aki legalább 25, 3o, vagy 4o év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik - jogosult a jubileumi jutalomra: 25 év - 2 havi 30 év - 3 havi 40 év -5 havi illetmény
14. Utazási költségtérítés A munkábajárás költségeit a IV./30 PM. rendelet alapján térítjük. Ez alapján a vidéki munkavállaló bérlete árának 80%-át ill. 86%-át térítjük. Helyi bérlet hozzájárulásra jogosult: - főigazgató-helyettes, - kincstárnok - pénztáros - a nem nyugdíjas kézbesítő teljes térítést kap.
15. Szociális juttatások - Az intézmény közalkalmazottai részére étkezési térítést ad étkezési utalvány formájában. A juttatás 12 hónapra jár. A munkáltató a közalkalmazottnak a mindenkori önkormányzati rendeletben előírt összegű étkezési utalványt biztosít.
Nem jár étkezési utalvány: - 30 napot meghaladó távollét esetén (táppénz, szülési szab., GYED, GYES, fiz. nélk. szab.) - felmentésnél a munkavégzés alóli felmentési időre - tárgyhó 15-e után belépett dolgozóknak. A tárgyhó 15-éig belépett dolgozók, valamint a részfoglalkozású dolgozók egész hónapra jogosultak étkezési utalványra.
18
- A munkáltató ellátja a pedagógusokat a tanításhoz szükséges tankönyvekkel. - Védőszemüveg térítés csak szakorvosi javaslat alapján fizethető. A térítés mértéke védőszemüvegenként a mindenkori szemüveg lencse ára. Felülvizsgálat 2 évente az időszakos orvosi vizsgálattal egy időben történjen. Jogosultak köre: 50/1999 (XI.3 EÜM) rendelet alapján az intézményi munkakörök sajátosságai alapján.
16. Védőruha juttatás. A védőruha juttatást a munkavédelmi szabályzat V. számú melléklete tartalmazza.
A dokumentum a tantestület szótöbbségi egyetértésével 2009. június 01-től lép életbe. A szabályzatot az érdekelt felek a Kollektív Szerződésben, annak módosításával rögzítik. A dokumentum alapján hozott vezetői döntést évente a tantestület nyilvánossága előtt ismertetni kell. Pécs, 2009. május 01.
……………………………………… Dr. Benkő Istvánné PSZ képviselője
…………………………………………. Bentzik Kinga PDSZ képviselője
……………………………………… Cselikné Juhász Ildikó főigazgató Városközponti Iskola
19
Kollektív Szerződés módosítása
15. Szociális juttatások módosítása - A szociális juttatások (cafeteria) rendjét és módját a Kollektív Szerződés mellékletét képző mindenkor érvényben lévő Választható Béren Kívüli Juttatási (CAFETERIA) rendszer szabályzata tartalmazza. Az eredeti Kollektív Szerződés Cafeteriát érintő meghatározásai érvényüket vesztik. - Védőszemüveg térítésének mértéke 20.000,- Ft védőszemüvegenként a mindenkori szemüveglencse árából. 17. Minőségi munkáért járó keresetkiegészítés odítélésének eljárásrendje Az adott évre járó keretösszegből kerül finanszírozásra a Városközponti Iskola rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában részt vevők és az igazgatók, valamint a VKI munkaközösség vezetők díjazása, melynek elosztása a főigazgató hatáskörébe tartozik. Elosztás szempontjai: - milyen szintű az adott rendezvény (városi, megyei, területi, országos) - hány intézményegységünket érinti a rendezvény - rendezvényen részt vevők száma - szervezőként, vagy segítőként vesz részt a kolléga - a rendezvény megvalósításának módja, szervezettége, sikeressége - igazgatók és a VKI munkaközösség vezetők éves munkája A fennmaradó keret felosztását az intézményegységek eljárásrendje tartalmazza, mely a Kollektív Szerződés melléklete.
Pécs, 2010. március 05.
……………………………………… Dr. Benkő Istvánné PSZ képviselője
…………………………………………. Bentzik Kinga PDSZ képviselője
……………………………………… Cselikné Juhász Ildikó főigazgató Városközponti Iskola
20
