A vá város, mint élőhely
Városi vadgazdálkodás II. elő előadá adás: A vá város, mint élőhely
A vá város betonbeton-dzsungel?
Magá Magánkertek Közparkok Sportpá Sportpályá lyák iskolai – kórhá rházi - főiskolai zö zöldterü ldterületek Útpadká tpadkák felhagyott iparterü iparterületek Temető Temetők változatos tö többnyire pioní pionír tá társulá rsulások zöldterü ldterületek tová további nö növekedé vekedése vá várható rható.
A termé természetes élőhelyek eltű eltűnése ás átalakulá talakulása. Ma M.M.-on 1% a termé természetesnek tekinthető tekinthető élőhelyek ará aránya.
Az élőhelyek gyors és erő erőteljes vá változá ltozása minden fajra negatí negatívan hat. A bú búvóhely és tá táplá plálékvá kválasztá lasztásban generalista fajok alkalmazkodnak hamarabb. Az emberek és a lakott terü területek tö többsé bbsége városivá rosivá válik.
Élőhelyek a vá városban belvá belvárosi kemé keménymag: aszfalt rengeteg: ví víz nem jut a talajba, iható iható víz nincs, a kisebb parkok tavacská tavacskái erő erősen eutrofizá eutrofizálódtak; dtak; fa csak az út mellett, kicsi parkok, virá virágtartó gtartók, há házak elő előtti kis elő előkertek; erő erősen tö tömörödött, degradá degradálódott talaj, minimá talajélettel, lecsö lecsökkent O2 té térfogat minimális talajé szá százalé zalékkal (erdő (erdőben 18%, vá városban 1%!);
1
Élőhelyek a vá városban külvá lvárosi lakó lakókörzet: változatosabb élőhely, mint a belvá belváros; nagyobb parkok, lakó lakókertek, iskolai kertek, játszó tszóparkok; ritká ritkás fá fás vegetá vegetáció ció, nem őshonos fajokkal, alatta nyí nyírt gyep, szintezettsé szintezettség nincs; a ví vízellá zellátás jobb, de hő hőmérsé rséklete magasabb, O2 tartalma alacsonyabb, mint a normá normálisé lisé;
Élőhelyek a vá városban a kü külvá lvárosi és a mű művelt agrá agrárzó rzóna hatá határa: jellemző jellemzően a mező mezőgazdasá gazdasági mű művelé veléssel felhagyott terü területek: termé természetes szukcesszió szukcessziós folyamatok, melyek irá iránya a ré régi klimax tá társulá rsulás (honos fajokbó fajokból álló lló kemé kemény lombos erdő erdő); három kü különfé nféle tá társulá rsulás: termé természetes nö növénytá nytársulá rsulások maradvá maradványai, alacsony diverzitá diverzitással gyomfajokbó ó l kialakuló ó pioní í rtá á rsulá gyomfajokb kialakul pion rt rsulások ültetett nö növények;
Élőhelyek a vá városban A vá városi élőhelyek globalizá globalizálódnak A vá városi élőhelyeken mindenhol a vilá világon ugyanazon fajok, vagy hasonló hasonló ökoló kológiai nicheniche-t betö betöltő ltő fajok jelennek meg. A vá városi élőhelyek jobban hasonlí hasonlítanak egymá egymásra, mint a kö környezetü rnyezetükben lé lévő termé természetes élőhelyekre.
A vá városi élőhelyek jellegzetessé jellegzetességei A nagy sű sűrűségben jelenlé jelenlévő népessé pesség ökoló kológiai dominanciá dominanciája mó módosí dosítja a termé természetes rendszereket, és folyamatos ökoló kológiai és kö környezeti hatá hatást jelent.
JELENTÉSTERVEZET a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiáról 2006/2061(INI) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Európai Parlament
A vá városkö rosközpontoknak vonzó vonzó lakó lakóhelyekké helyekké kell vá válniuk. Ehhez tö több zöldre van szü szüksé kség a belvá belvárosokban. Aká Akár egy tí tíz né négyzetmé gyzetméternyi zö zöld szigetecske is feldobja a belvá belváros hangulatá hangulatát, felté feltéve persze hogy vannak a közelben nagyobb parkok és kertek is.
2
JELENTÉSTERVEZET a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiáról 2006/2061(INI) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Európai Parlament A kö központon kí kívül elhelyezkedő elhelyezkedő nagyobb parkok, városi erdő erdők, tavak és má más zö zöldterü ldterületek fontos ré részei egy élhető lhető városnak. Szá Számos állatfaj is otthont talá talál az urbanizá helyenként urbanizált életté lettérben, és a biodiverzitá biodiverzitás helyenké növekszik a vá városainkban. Az állatok - bizonyos mé mérté rtékig - alkalmazkodnak a városi életté lettérhez. A vá városlakó roslakó gyermekek tö többsé bbségének ők jelentik „az állatvilá llatvilágot” got”. A szó rakoztató tájékoztató koztató poszterek, az „állatok „állatok a szórakoztató városban” rosban” jellegű jellegű szí színesen bemutató bemutató elő előadá adások, vagy a taná tanárok, illetve állatgondozó llatgondozók által tartott kü külté ltéri „bioló biológia órák” hozzá hozzájárulhatnak egy környezettudatosabb generá generáció ció kinevelé kineveléséhez.
A vá városi élőhelyek jellegzetessé jellegzetességei A nagy metropolisok élővilá világa általá ltalában változatos csak nagyon mobilis egyedek és nagyon életké letképes fajok lakjá lakják. A legsű legsűrűbben beé beépített terü területeken is nagyszá nagyszámban fordulhatnak elő elő exotikus betelepí betelepített, vagy betelepü betelepülő fajok. A legjobban beé beépített terü területekre kevé kevés faj jellemző jellemző, amik viszont nagy egyedsű egyedsűrűségben fordulnak elő elő. Hiá Hiányoznak a nagy mozgá mozgásigé sigényű nyű, az emberi zavará zavarást nem tű tűrő és az élőhelyü helyükre érzé rzékeny fajok.
A vá városi élőhelyek jellegzetessé jellegzetességei A nagy metropolisok élővilá világa általá ltalában változatos környező rnyező termé természetes élőhelyek fajai a lé létrehozott mestersé mesterséges tá társulá rsulások alkotó alkotói felapró felaprózódott terü területek
változatos tulajdonviszonyok intenzí intenzív emberi jelenlé jelenlét gyors vá változá ltozások Élőhelyi szigetek kialakulá kialakulása
degradá degradálódott talajok, ké kémiai hatá hatások és erő erős izolá izoláció ció
A vá városi élőhelyek jellegzetessé jellegzetességei A vá városlakó roslakó fajok mortalitá mortalitásának okai: leggyakoribb ragadozó ragadozó a kutya és a macska A legtö legtöbb fajnak nincs termé természetes ragadozó ragadozója A legtö legtöbb fajt az ember sem irtja
közlekedé zlekedési balesetek csatorná csatornák, a magas feszü feszültsé ltség és egyé egyéb mestersé mesterséges hatá hatások
A vá városi élőhelyek jellegzetessé jellegzetességei Az emberek kü különbsé nbségeket tesznek a városlakó roslakó fajok kö között: Segí Segítik a jelenlé jelenlétet – eteté etetés, bú búvóhely – amit az egyes egyedek hamar megtanulnak.
Az emberek való valós fajismerete gyenge: a madarakat általá ltalában kedvelik az éjszakai életmó letmódot folytató folytató emlő emlősöktő ktől fé félnek a betegsé betegségek terjeszté terjesztésétől akkor is fé félnek, ha egyé egyébké bként ezek a fajok jelenlé jelenlétükkel nem zavarjá zavarják őket.
3
A vá városi zö zöldfelü ldfelületek jellegzetes kezelé kezelése intenzí intenzív gé gépi munká munkára és kemiká kemikáliá liára alapozott csinos, exotikus terü területek szé szép de “élettelen “élettelen”” kert. Folyamatos, rendszeres fű fűnyí nyírás, szá szállí llítás Játszó tszó és sport terü területek városi folyamatosan rombol
két-három fű fűféle Szá Százszorszé zszorszép Feketerigó Feketerigó Földigiliszta néhány rovar
A vá városi zö zöldfelü ldfelületek változatossá ltozatosságának javí javítása a fű fűnyí nyírások kö között eltelő eltelő idő időtartam milyen nö növények tudnak virá virágozni és magot hozni;
a talaj tí típusá pusát-termő termőképessé pességét milyen nö növények vá várható rhatók és melyek a legagresszí legagresszívabb versenytá versenytársai;
milyen fajok termé természetes megjelené megjelenésére szá számíthatunk; Milyen fajok betelepí betelepítése javasolt
4
A vá városi élőhelyek érté rtékelé kelése Érté rtékelé kelés az emberi haszná használat alapjá alapján
Pl. temető temetők, sportpá sportpályá lyák, parkok Mestersé é ges Mesters Nem mutatja az élőhelyek bioló biológiai és ökoló kológiai jellemző jellemzőit.
A vá városi élőhelyek érté rtékelé kelése Az egyes fajok megjelené megjelenését első elsősorban: nem az emberi haszná használat és nem a zö zöldterü ldterület nagysá nagysága hanem az elő előforduló forduló fafajok és egyé egyéb bioló biológiai jellemző jellemzők hatá határozzá rozzák meg.
A vá városi élőhelyek érté rtékelé kelése A kö környé rnyék lakossá lakosságának tá társadalmirsadalmigazdasá gazdasági stá státusza befolyá befolyásolja az élőhelyek bioló biológiai jellemző jellemzőit Fajgazdagsá Fajgazdagság és az egzotikus fajok szá száma a hozzá hozzáférhető rhető táplá plálék Példá ldául a há házi egé egér, vagy a vá vándorpatká ndorpatkány gyakrabban jelenik meg szegé szegényebb környé rnyékhez kö közeli élőhelyeken
A vá városi élőhelyek érté rtékelé kelése A termé természetes élőhelyek fokozatosan né négyfé gyféle vá városi élőhely tí típusra csé csérélődnek ki, melyek a vá város magja, belseje felé felé haladva egyre gyakoribbak: Épített élőhely: épületek és szigetelt felü felületek, mint az utak, parkoló központjá zpontját 80%80%-ban parkolók, melyek a vá város kö borí borítjá tják (Vá (Városi szü szürke terü területek). • Kezelt zö zöld terü területek: kertek, kö közparkok, és egyé egyéb intenzí intenzíven kezelt zö zöldfelü ldfelületek. • Magá á ra hagyott terü ü letek: ü res telkek, elhagyatott ipari Mag ter terü kivágtá gták a területek és olyan zö zöld élőhelyek, melyeken kivá növényzetet, majd elő előbbbb-utó utóbb elhagyatott terü területek lettek. • Termé Természetes maradvá maradvány vegetá vegetáció ció
5
Épületek, ablakok és tornyok
Az épületek szerkezeti kialakí kialakítása (pl.:tá (pl.:tágas, ritká ritkán haszná használt padlá padlás) vonzza a vadá vadállatokat. bekö beköltö ltöznek, bú búvó-, pihenő pihenő-, fé fészkelő szkelő, utó utódnevelő dnevelő helynek haszná használjá lják ugyanakkor veszé veszélyforrá lyforrássá ssá válhatnak: A kivilá kivilágított épületek megté megtéveszthetik, megzavarhatjá megzavarhatják, és maguk felé felé vonzzá vonzzák a madarakat. A madarak repü repülés kö közben nem érzé rzékelik akadá akadálynak az ablakokat: az ablakban tü tükrö kröződő eget, fá fákat lá látva úgy vé vélik tová tovább tudnak repü repülni. ütkö tközés kö következté vetkeztében: eszmé eszmélet veszté vesztés, vagy csonttö csonttörést szenvednek, vagy belső belső vérzé rzés alakul ki, ez okozza a madarak pusztulá pusztulását Megoldá Megoldási lehető lehetőség: ablakok kö környé rnyékén csö csökkentjü kkentjük a madarak sű sűrűségét, megszű megszűntetjü ntetjük a vonzó vonzó tényező nyezőket -- a madá madáretető retetőket a madarak szá számára lá látható thatóvá tesszü tesszük az ablakokat
Szemé Szemétlerakó tlerakó helyek, konté é nerek, kuká kont kukák Veszé Veszélyforrá lyforrások: egy vadá vadállat élelem forrá forrással kö köti össze az ember jelenlé jelenlétét, fü függeni kezd ettő ettől a forrá forrástó stól -- fellé fellép az ember és állatok kö közötti konfliktus. kisebb mé mérté rtékű konfliktus: ha egy mosó mosómedve által feldú kukát és szé szétszó tszóródott szemetet kell feldúlt kuká feltakarí feltakarítanunk nagyobb problé probléma: egy medve aká akár komoly sé sérülést is okozhat „koldulá koldulás” közben. egé egészsé szségügyi veszé veszély: a szemé szemétben turká turkáló állatok kü különbö nböző kórokozó rokozókat szedhetnek össze, ezeket az emberek kö közelé zelébe vihetik. az egyes fajok egymá egymástó stól kapott fertő fertőzésének is nagyobb a kocká kockázata, mivel a szemé szemétkupacok nagy sű sűrűségben vonzzá vonzzák az állatokat, ezá ezáltal a zoonó zoonózisok terjeszté terjesztésének lehető lehetősége is megnő megnő.
Városi zö zöld terü területek Maradvá Maradványny-élőhelyi foltok Nem építettek be, a vá város megjelené megjelenésével viszonylag érintetlenü rintetlenül maradtak olyan fajok élnek rajta, amelyek az adott fö földrajzi környezetre jellemző jellemzőek Megmaradhattak mert: felé felépítésük akadá akadályozhatja a kié kiépülésüket (pl. ví vízfolyá zfolyások menti árterü rterületek). az erdő erdő menté mentén terjeszkedő terjeszkedő város egyre jobban beé beépül az ül”. erdő erdőbe is, de egyegy-egy erdő erdőfoltot meghagynak „érintetlen „érintetlenü
Szemé Szemétlerakó tlerakó helyek, konté konténerek, kuká kukák A szerves hulladé hulladék felhalmozó felhalmozódása az urbanizá urbanizált életkö letközössé sségek velejá velejárója átlagos há háztartá ztartás: naponta kb. fé fél kg ételmaradé telmaradékot dobnak ki, ez évente elé eléri a 200 kgkg-ot – jelentő jelentős vonzó vonzó tényező nyező. Felhalmozó Felhalmozódik, mert a vá városlakó roslakók, há házi kedvenceik és a vá városi vadá vadállatok kis helyre sű sűrűsödnek tová továbbá bbá az újrahasznosí jrahasznosítás nem megoldott. Szemé Szeméttelepek bá bárhol elő előfordulnak, ahol valamilyen emberi csoportok is vannak, így gyakorlatilag bármilyen szá típuson. szárazfö razföldi élőhely tí
Repü Repülőterek, mint élőhelyek a vá városokhoz hasonló hasonlóan vá változatos élőhelyet jelentenek (é (élelem, ví víz és bú búvóhely). Néhány repté reptér rá ráadá adásul bizonyos vá vándorló ndorló madá madár fajok vonuló vonuló útjá tjában lé létesü tesült. Sok repté reptérnek nincs megfelelő megfelelő szemé szemét tá tároló rolója, Gyakran repterek kö közelé zelében lé létesí tesítenek szemé szemétlerakó tlerakókat. Az elszó elszórt szemé szemét, papí papírtasakok, vonzzá vonzzák a madarakat - föntrő ntről fajtá fajtársuknak hiszik
Repterek tartó tartós ví vízfelü zfelülete (parkosí (parkosítás, árví rvízvé zvédelem, vagy szennyví szennyvízelvezeté zelvezetés miatt) – vízi madarakat vonzza Nagy kiterjedé kiterjedésű, nyí nyílt fü füves terü területek: a ludak szá számára vonzó vonzó.
Városi zö zöld terü területek Maradvá Maradványny-élőhelyi foltok az urbanizá urbanizáció ció sorá során a maradvá maradványterü nyterületek szigetszerű szigetszerűen ágyazó gyazódnak be a vá városi/ kü külvá lvárosi útépület há hálózatba. tudatos emberi beavatkozá beavatkozás, kezelé kezelés nem éri a szomszé hatással van szomszédos mestersé mesterséges kö környezet hatá a foltokban megjelenő megjelenő fajokra és egyedszá egyedszámukra A megjelenő megjelenő fajok fü függenek: a folt nagysá nagyságától más termé természetes élőhelytő helytől való való távolsá volságától a foltot kö körülvevő lvevő környezet (má (mátrix) rendelteté rendeltetésétől.
6
Városi zö zöld terü területek Maradvá Maradvány élőhelyi foltok Barko és munkatá munkatársai (2003) Dél-IllinoisIllinois-ban vizsgá vizsgáltá lták azokat az élőhely tulajdonsá tulajdonságokat, amelyek meghatá meghatározzá rozzák a fehé fehér-lábú egé egér egyedszá egyedszámát a legnagyobb egyedszá egyedszámban azokon a foltokon éltek, amelyek lakott terü területekkel voltak kö körül vé véve a vá városi terü területekhez kö közeli élőhely foltok megfelelő megfelelőbbek a faj szá számára (?) a lakott terü területi elszigetelő elszigetelődés miatt a fajtá fajtársak foltok közötti vá vándorlá ndorlása megszű megszűnt adott terü területen nagyobb egyedsű egyedsűrűség
Városi zö zöld terü területek Szukcesszió Szukcessziós élőhelyi foltok De nem őshonos, invazí invazív fajok is megjelenhetnek a szukcesszió szukcessziós folyamat kezdeté kezdetén Az elő előszö ször megtelepedett fajok befolyá befolyásoljá solják a később megjelenő megjelenőket Nitrogé Nitrogéngyű ngyűjtő jtők Árnyé rnyékoló kolók
a szukcesszió szukcessziós tá társulá rsulás és összeté sszetétele a kolonizá kolonizáció cióhoz szü szüksé kséges „forrá forrás-fajok” fajok” közelsé zelségétől és szá számától fü függ
Városi zö zöld terü területek Kezelt élőhelyi foltok fizikai és bioló biológiai tulajdonsá tulajdonsága szá számos té tényező nyező együ együttes hatá hatására alakult ki
lakosok kultú kultúrája Törté rténelme ökonó konómiai té tényező nyezők az adott terü terület fló flórája és fauná faunája A terü terület nagysá nagysága a forrá volsága forrás-élőhelyektő helyektől való való távolsá a foltot kö körülvevő lvevő városi kö környezet.
Városi zö zöld terü területek Szukcesszió Szukcessziós élőhelyi foltok Felhagyott terü területek spontá spontán kezdő kezdődő szukcesszió szukcessziós folyamatok elő előszö ször a jó jól terjedő terjedő növényfajok jelennek meg Majd elmé elméletben a terü területen őshonos fajok jelennek meg
Városi zö zöld terü területek Kezelt élőhelyi foltok olyan terü területek, melyeken intenzí intenzív gazdá gazdálkodá lkodás, kezelé kezelés, emberi beavatkozá beavatkozás folyik temető temetők, parkok, golf pá pályá lyák, lakó lakókertek nagyobb temető temetőkben maradvá maradvány élőhely foltot is lehet talá találni
Városi zö zöld terü területek Kezelt élőhelyi foltok a vá városi kezelt terü területeken gyakran van maradvá maradvány élőhely folt bioló biológiai megő megőrző rző helyek Kent vá városi golf pá pályá lyák vizsgá vizsgálata a pá pályá lyákon fü füves pusztá pusztákat Dűnéket ritka orchidea, vajvirá vajvirág (Orobanche (Orobanche)) és moha populá populáció ciókat talá találtak
veszé veszélyeztetett fajok is megtalá megtalálhatjá lhatják életfelté letfeltételeiket
7
