A jelnyelv szerepe a siketek idegennyelv-tanulásában Kontráné Hegybíró Edit ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
„Esélyegyenlőség a nyelvoktatásban” Kutatóasszisztens: Sáfár Anna
Hosszabb távú cél: Kezdődjön meg célzottan a siketek számára való angoltanárképzés és tananyagkészítés
Közvetlen cél: ismeretszerzés és problémafeltárás Fókusz: Milyen szerepet játszik a jelnyelv az idegen nyelvek tanulásában és tanításában?
A kutatás háttere Négy kérdéskör • Jogi : Milyen törvényi hátteret biztosít a jog a siketek idegennyelv-oktatásához? • Nyelvi : Mi a siketek anyanyelve illetve első nyelve? • Pedagógiai : Milyen pedagógiai irányzat érvényesül a siketoktatásban? • Szakmódszertani : Milyen nyelvtanítási módszerek, tananyagok, taneszközök állnak rendelkezésre a siketek nyelvoktatásához?
• Magyarországon kb. 60 000 siket él • A harmadik legnagyobb kisebbség • Nyelvi-kulturális kisebbség • Anyanyelvük a magyar jelnyelv • Az EU Parlament 1988. február 19-i határozata: szorgalmazza a tagállamokban a jelnyelv elfogadását és a siketek kisebbségként való hivatalos elismerését.
Problémák:
• A magyar jog a siketeket – fogyatékosként tartja nyilván, – siketségüket hiányként kezeli, – s mint fogyatékosoknak biztosítja számukra az egyenlő bánásmódot.
(1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról).
• A magyar jelnyelv nem hivatalos nyelv • A siketek 90%-a halló családba születik – nincs közös nyelv – a jelnyelvet a siket óvodában sajátítják el
A siketek oktatása • • • •
Az orális módszer: hangképzés, szájról olvasás A jelnyelv mellőzött / tiltott A tanároknak nem kell ismerni a jelnyelvet „a siket ember a jelnyelvétől megfosztva válik fogyatékossá” Vasák (1996:103)
• Salamanca-i Nyilatkozat (UNESCO, 1994): – el kell ismerni a jelnyelvnek mint a siketek közötti kommunikáció nyelvének fontosságát – biztosítani kell, hogy siket egyének a saját nemzeti jelnyelvükön részesülhessenek az oktatásban
Idegennyelv-oktatás
• NAT: 5. osztálytól 1. idegen nyelv • Siketek számára nem kötelező • Az általános iskolákban gyakorlatilag nincs • A középiskolai siket osztályokban általános a felmentés gyakorlata • Felsőoktatás: tolmács felmentés • A siketek nyelvtanításának módszertana: nincs
A kutatás menete Résztvevők: 23 fő, 18 siket és 5 nagyothalló Mintavétel: hólabda módszer, maximális változatosság Tanult nyelvek: angol, német, orosz, olasz, japán, latin, ruszin Módszer:
egyéni, kb. 60 perces interjúk, jeltolmács segítségével audio- és videofelvétellel Helyszín: SINOSZ Elemzés: kvalitatív, tartalmi elemzés; MAXQDAT , ,
Eredmények A jelnyelv szerepe: • Óravezetés, tanórai kommunikáció • Tanári magyarázat • „Siketes” gondolkodás • Tanár-diák kapcsolat
1) Az órai kommunikáció, óravezetés A jelnyelv nélkül az óra unalmas, fárasztó, információ vesztéssel jár, lassú, eredménytelen – „Az a baj a nyelvtanulással, hogy beszédre épül az egész. És minden idegen … például nekem a középiskolában halló volt a tanárom, és az órán ott ültem mint egy tejbetök. Csak beszélt, beszélt, mászkált, beszélt. És ez egy száraz óra volt. És nem tudtuk követni az óra anyagát. Írásban vagy jelben jobb lett volna az oktatás.” (Zsolt)
• „a halló tanárok úgy tanítanak nyelvet, hogy már elve rosszul teszik a dolgukat, már eleve nem érik el azt a célt, hogy lehessen valamilyen szintre eljutni. Még az alapfokig sem tudnak eljutni, [...] az én osztályom ugye négy évig tanulta a németet, negyedik év végén volt egy felmérés. Kiosztottak egy tesztlapot, az igéket próbálták tesztelni, az igék használatát, jelen idő, múlt idő, jövő, és kíváncsiak voltak arra, hogy ki hányat tud rögzíteni, vagy ki hányat rögzített. És az össz átlag elég lehangoló volt, átlagban kilenc igét összesen. Négy év oktatás után kilenc igét összesen, átlagban. Átlagban kilenc darab igét tudtak felírni!” (Bence)
2) A tanári magyarázat • „ ...a német nyelvterületen jobban meg tudom értetni magam, és ők is jobban megértenek engem, a tanárnál viszont az égvilágon semmit nem értettem, pedig ő magyar volt. Könyvből tanultam, de volt, amikor egy icipicikét jelnyelven magyarázatot kaptam, és akkor máris tudtam kapcsolódni. De sajnos a [tanári] magyarázatokból nem értettem semmit.” (Karcsi)
• KE: „A magyar nyelvhez viszonyította a német nyelvtant? Vagy a siket jelnyelvhez?” • Bence: „A magyar nyelvhez. Igen, pont ez volt a baj, hiszen a siket jelnyelvhez kellett volna, hiszen nekünk ez az anyanyelvünk, ehhez kellett volna viszonyítani. [...] Szükséges a jelnyelvi összefüggés is, hiszen a siket ember, hogyha a magyar nyelvet sem tudja nagyon, akkor hogyan lehet elvárni tőle, hogy tanulja meg a német nyelvet? És a magyar nyelvet nagyon nehéz megtanulni a siketnek [...] De ha a jelnyelven kapja meg, jelnyelven egészen biztos, hogy ez az „igen, most már értem”, ez az élmény ez előjött.”
3) A „siketes” gondolkodás • „Már ugye meg kell, hogy ismételjem, jobb a siket nyelvtanár, jobb. Mert a halló lehet, hogy megtanul jelelni, de még mindig nem ismeri a siketek gondolkodását. Ezért lassít a nyelvtanuláson.”(Levente)
• „Ha például abból a csoportból, akit [XY] tanított, olyan siketet [lehetne] találni, akit érdekel az angol, milyen jó lenne, ha őbelőle egy angol oktató tanár lenne. Milyen jó lenne, hogy ő oktathatná a siketeket angol nyelvre. Sokkal simább lenne akkor az utunk, hiszen tudja, hogy a siketeket hogyan kell tanítani, milyen módszerrel. Hogyan kell variálni. A hallóknak megfelelő szöveget átvariálja úgy, hogy az a siketeknek megfelelő legyen.”(Bence)
• „Hát, az én véleményem szerint a siket tanár azért fontos, hogy tanítson a mimikát meg a jelnyelvet, mert szerintem egy siket mégiscsak jelnyelven fogja megtanulni, akkor érti meg a vizuális úton a gondolkodásmódját. De a halló tanártól nem biztos, hogy gondolkodásmódot kapja meg, mint például a siket iskolában vagy nagyothalló iskolában ilyen hangos nevelés vagy hallásnevelés, nem biztos, hogy ettől gondolkozik az ember.” (István)
4) Tanár-diák kapcsolat
• „Jött egy másik tanár, és az igazgató bedobta a mélyvízbe. Siket osztályt kapott. Soha nem hallott a siketekről, és meg volt ijedve, hogy siketek. Beszélt, nem értettük, és elkezdte frusztrálni, hogy nem ért minket és sírt. És azért is, ott maradt végül is és megpróbálta. Rá két éve már imádtuk őt, mert próbálkozott, segítséget kért tőlünk, hogy mit hogy kell jelelni, és hát le a kalappal előtte. Számít, hogy milyen hatással van egy tanár ránk, hogy megtanuljuk, nem tanuljuk meg. Hogy ha azt látjuk, hogy tesz a siketekre, akkor az nem működik.” (Lili)
Következtetések • A siketek nyelvtanítását eredményesebbé kell és lehet •
tenni. Bizonytalan alapokra nem lehet jó nyelvtanulást építeni:
– bizonytalan hangzó magyar nyelvi tudás – kevéssé fejlett jelnyelvi tudás
• Jelnyelvi oktatás: jelnyelv mint anyanyelv az iskolában • •
közismereti tárgyak jelnyelven is Jelnyelvi tanárképzés: alapképzés, továbbképzés Legyen Mo.-on is jelnyelv szak és jelnyelvi tanszék!
