Értsetek meg! vezérfonal
SEGÍTSÉG A MAGYAR JELNYELV ALAPVETŐ PEDAGÓGIÁJÁHOZ
„Csendes társaink” a társadalomban
•
A BILINGVÁLIS MÓDSZER
•
A mondanivalónkat egyszerre mondjuk (hangzó beszéd) és mutatjuk is kézjelekkel. A magyar jelnyelv nem „igazi” magyar, de önálló nyelvi rendszer, valamint; magyaros is (szavak, jelek gyökérjelentése). Nyelvi kisebbség használja - a kommunikációs elérhetőséget és akadálymentességet szolgálja, de a siketek kultúrája is így terjed.
•
•
2
A BILINGVÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI
• Két információs csatornát használ: jelet + a beszédmozgást (artikuláció) • A szájról olvasás, vagy nagyothallók esetén, a hallási maradvány beszédértése mellett a jelelés segíti a megértést!
• Hallássérültek használják, az ő kultúrájukhoz tarozik, vizuális jelekből áll, Magyarországon kialakult, jogilag is elismert, önálló, természetes nyelv. 3
A Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el. 2009. évi CXXV. Törvény /3§
• 2009. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY, 11§ / 3-4
• A magyar jelnyelv oktatását –a jövőbenkizárólag jelnyelv szakos pedagógus végezheti. • A speciális kommunikációs rendszerek oktatását: „látássérültek pedagógiája”, vagy „hallássérültek pedagógiája” szakos gyógypedagógus végezheti.
4
Kiknek szól a jelnyelv? Hogyan adható át? Hallássérült kiskorúaknak –a szülők (gyám) kérésére, olyan, (még) hallóknak, akik előrehaladó halláskárosulásban szenvednek, Gyógypedagógusoknak is!, Siketeknek, Halló, laikus segítőknek, hozzátartozóknak, egészségügyi szakápolóknak. A jelnyelv oktatás-képzés, tanfolyamok során sajátítható el, aminek ugyanolyan módszere van, mint bármely más nyelvnek (tantárgy-pedagógia) 5
Szemléletváltás – társadalmi integráció • Korábban (2007!) még arra neveltek a gyógypedagógusok, hogy ragaszkodjunk az orális (szájbeli) kommunikációhoz. E szemlélet már tíz évvel ezelőtt is tarthatatlan volt –mert akinek soha nem volt hallási élménye, az a személy nem képes a magyar nyelv elsajátítására, sem nyelvtani összefüggések gyakorlására, megértésére. • A siketek egy társadalmi, nyelvi, kulturális kisebbség, a társadalomba való illeszkedés (integráció) akadálya a beszédértés és a kifejezés nehezített volna. A jelnyelv az integrációt is segíti.
6
A tanítás módszertana (didaktika)
• A tanítás során két alapvető dologra kell figyelni: • A) mit tanítok?, ezzel milyen képességeket (motiváció,
vizuális figyelem, osztott figyelem kialakítása, jelkészlet bővítése)
akarok fejleszteni?, milyen módszerekkel teszem ezt? Építhetek-e már valamire, vagy alapozni kell? • B) kiket tanítok (gyermek, felnőtt, siket, halló, stb. sajátos szükségletei), és mennyi időre – mennyi anyagot lehet felosztani?
7
a TANTERV, • A tanterv nagyjából 40-50-60 tanfolyami órával számol, ez egy „nagyobb” doboz, amibe belezsúfolunk kisebb dobozokat (havi fejlesztési célok, az egyes órák vázlatai)
Kommunikációs stílusváltás (hangról képire) Szó/ jel készletek tanítását, (gesztussal való előkészítést)
Memória fejlesztést Hosszabb mondatalkotást Kifejezetten siketes, ún. proform használatot
8
Kurrikulum (életút, = az egész tanítási folyamatot leíró) típusú tanterv
• Nagyvonalú, az EGÉSZ (pl. 50 órás) anyagra figyel, célokat jelöl ki, módszereket nevez meg, és a folyamat végén elvárható és mérhető, ún. kompetenciákat, képességeket. • 1. nevelési (elfogadás, társadalmi integráció) célok megjelölése, 2. a tanítási feladatok (gátlásoldás, jelkészlet, folyamatos beszéd, gyakorlat) terve, a 3. tanítás szervezése, 4. a tanulók (gyermek, fiatalkorú, felnőttoktatás, hallók, hallássérültek, már diplomás tanárok posztgraduális képzése) sajátosságai,
5. az értékelés terve, 6. célszerű tanulási módszerek, stratégiák , 7. a tanítási folyamatok megszervezése 9
Miért kell a tanítás technikája, módszere? • A megtanítandó anyag jellege megszabja az anyag feldolgozásának: lehetőségeit, módjait, mit?, mikorkinek?, hogyan tanítok? Hogyan készítem elő, hogyan gyakoroltatom az anyag kisebb részeit?
• A tanári hatékonyság nem önmagától jön: Különböző ügyességekkel, módszerekkel nagyban növelhető a tanítás hatékonysága. 10
A taxonomikus tanterv felsorolja (taxonómia) az elérni kívánt célokat, pl. „értse”, tudja”, „képes legyen arra, hogy…” Ez a jelnyelvi tanítás alapja (pl. a szakértői tantervvel szemben)
• Az egyes tudnivalókat hónapos lebontásban tárgyalni és gyakorolni (pl. új jelek, ismétlések, szövegértés, gyakorlások)
• A tantervet célszerű kb. 2 tanórás, kisebb egységekre bontani, • A legkisebb egység az ún. óravázlat, ami az egyes tanóra menetét és anyagát tárgyalja vázlatosan –ez segít a célok világos átlátásában 11
Fejlesztendő kompetenciák Szájról olvasás (magyar nyelvű tv adások)
Önvizsgálat – artikulált beszéd tükör előtt!
3-6 egyszerű jel megjegyzése (egyszeri, lassú, tagolt jelelés után, előkészítése: 2-3 -szori jelelésről csökkentjük a bemutatást egyszeri alkalomra.) Cél: a rövid idejű emlékezet és a vizuális figyelem fejlesztése.
A jelek bemutatása oldalról is, szemből is, sőt, „tükörből kitalálás” alapján is történjen, -a térlátás és mozdulatok téri megfigyelése, fejlesztés Az első 3 óra után azonnal kezdjük el a rövid, egyszerű párbeszédeket, egyből beszédhelyzetet teremtve –csoportmunka. (szemben a hazai, passzív, „padban tanulni az angolt” gyakorlattal) Átfogalmazások. Siketek által nem ismert szavak, idegen kifejezések, bonyolult, összetett szavak azonnali, egyszerűre fordítása, - közép fokú tanfolyamon az első óráktól. Kb. 15perc / óra.
12
jelesítve… • Az első lépés az artikulációnk és a szájról olvasás fejlesztése • -tükörbe történő beszéd, némán is, tanulók egymásról való szájról olvasása, [2-4 óra/ 20 perc!] jel, hangos szó nélkül! • A testünk tájékainak megkülönböztetése, tudatosítása: arc, nyaki-mellkasi régió, a mellbimbókon áthaladó, ún. meridián, a középvonal. Tükörrel és utánzások (a tanulók egymás tükörképei) nélkül ez nem megy. A cél: a testtudatosság kialakítása. • Játék: activity, rajzzal és levegőbe rajzolással, mutogatással való játékos helyzetekben szavak nélkül kell megértetni magunkat! Ez jó csoportmunkában is! 13
A jelelés előkészítése • Bár a cél a jelelés, mégis, a jelek felismerését először még nem jelelős, ám ügyes gyakorlatokkal készíthetjük elő : • 1-2-3 jel megjegyzése, jelek kézbe írása (taktilis jel), levegőbe írt betűk • Körök, háromszögek stb. lassú rajzolása a levegőbe, sötétben lézermutatóval, csillagszóróval -jegyezd meg, rajzold le, vagy mutasd meg te is! (a rövid idejű memória fejlesztése, térlátás, irányok és az összetett mozgások megfigyelni tudása, közös leutánzás!, etc.)
• Gesztusokból levezetett jelek; pl. mozgásos játék, a verbálisról a
vizuálisra való áttérés, köszönés úr, nő, gyerek, evés, öltözködés, járás, mászás, úszás, pingpongozás, kalapálás, gyalulás, főzés, öröm, fájdalom, meglepetés (érzelmek, mimika!) stb. • Osztott figyelem: mondok némán valamit, egy időben gyorsan (1 mp) de nem azonos jelentésű kártyát mutatok fel, pl. száj + eper, ház +esernyő, stb. Mindkettőre figyelni kell! 14
Módszerek Ugyan azt… és másképp
Ujj abc (daktil) • Türelem és figyelmet fejlesztő játék: Nevek, események dolgok Daktillal való jelelése, ÉS…
2. ujj-abc –vel, 3. jelekkel,de:
Jelelt beszéd – beszélő jelek
• UGYANezen dolgokat jelekkel IS elmondani
• Cselekvéseket csak proformokkal: pl., Elesik, hány, biciklizik, autóvezetés, megijed, leesett, parkol, mászik, stb.
15
Szinonimák – rokon értelmű szavak 3-4 soros újságcikkek,
• Átfogalmazása, és: legalább kétféleképpen • DVD részlet megtekintése,
Rugalmas sokféleség
• A beszédben átfogalmazottakat eljelelni többféleképpen (minta-adás) sikettel, de az első 10 alkalommal lassan, lehetőleg részekre tagolva
–a megfigyelés fejlesztése • A tanár MINTASZERŰ,
többszöri
bemutatása (2-4x), majd lassú, közös jelelés
16
17
Adott témakör szavait mihamarabb keverjük más témakör szavaival lépésről lépésre - kontextusok - asszociációk képzése 4
Fordítási gyakorlatok példa szövegekkel
3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5 18
Tér –sík –mozdulat -ív • • • •
Hasznos, ha a jeleket oldalról is megtekintjük, A test különböző síkjait tudatosan használjuk, Jel tanulásakor rögzítjük, a jelet melyik testtájon mutatjuk? Hogyan, mikor viszünk testtáji jelet csak az arc elé?
19
A hallók nyelvi képességeinek oldalai
20
A nyelvhasználat egyaránt fejleszti az érzelmi életet és a gondolkodást • A hallók nem csak közvetlen tapasztalattal, hanem a nyelvvel is birtokba veszik a valóságot, • A hallók: kérdezhetnek-, és hallomásból is tudhatnak dolgokról. • A szavak birodalma óriási. A tanuláshoz, információk eléréséhez, másokkal való kapcsolatfenntartáshoz is: beszélni kell.
A hallássérülteknek ugyanezeket/ hasonló a lehetőségeket meg kell adni. „Az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek
számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.” Az esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény, 15§ /hc 21
A jó szülő gondos, „gyanakvó” - a hallás és beszéd korai észlelése • Fontos tudni, figyel-e a csecsemő hangokra, fordítja –e a fejét hangingerekre? • Gőgicsél-e a kisgyermek, később; • Van-e spontán beszéde, majd, alkalmaz-e nyelvtani szerkezeteket? • A beszéd = kifejezőmozgás, utánozza-e a gyermek anyját (gondozóját)? Siketek, nagyothallók gyermekeinek beszédgondozását az észlelés pillanatától kell megkezdeni –náluk nincs (vagy nem jó a) beszédmodell. Van-e, milyen a fejlődő gyermek fogalomalkotása, van a beszédhiba, a nehéz, idegen szavak utánzása?, a dallamra való emlékezet és a ritmus utánozása?
22
Az ép, normális beszédfejlődés szakaszai:
• • • • • •
Újszülöttkor: a kiáltozások időszakasza, Kisgyermekkorban a gagyogás szakasza következik, Ezután jelenik meg az utánzás időszaka, a beszéd megértésének periódusa, majd a kisgyermekkori beszéd önálló fejlődési állomásai. Magyarországon későn észlelik a hallássérült csecsemőket és az autista kisgyermeket, ezért korai ellátásuk jelentős hátrányt szenved!
23
Siketek beszédfejlődéséről nem beszélhetünk • Nem a beszédfejlődés elmaradása a baj, hanem a beszéddel járó gondolkodás és megértési folyamatok (belső beszéd) fejődésének nehézsége • Siketek jelelése még a jeltolmács számára is igen nehéz; nemcsak külön nyelvről van szó, sajátos gondolkodásról is! Ezért fontos a több módon való kommunikáció, jel, jelelt magyar és siketes (proformos) jelelés. A többféle beszédmód segít a gondolkodási folyamatokban is. 24
Nagyothalló kisgyermeknél erősítsük a beszédet (szájról olvasást) is –a jelelés mellett. A MEGERŐSÍTETT TEVÉKENYSÉG, SZOKÁS, ISMÉTLŐDNI FOG. DE ÁLTALÁBAN DICSÉRNI (MEGERŐSÍTÉS) HATÁSTALAN, LEGYÜNK KONKRÉTAK, PL. MONDJUK, HOGY ÖRÜLÖK, HOGY MONDANI , SZÓTAGOLNI, STB. IS TUDOD! A BESZÉD, DE LEGALÁBB AZ ÉRTHETŐ KOMMUNIKÁCIÓ (JELELÉS, ÍRÁS) SEGÍTI A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓT, ELFOGADÁST. ÉS… ÖNBIZALMAT AD! UGYANAKKOR NE SZIDJUK A GYERMEKET, HA CSAK JELEL, ERRŐL NE VEGYÜNK TUDOMÁST, (NEM ADUNK MEGERŐSÍTÉST) A BESZÉDNEK VISZONT ÖRÜLJÜNK!
25
Beszédfejlődés és önvezérlés, önmegfigyelés
• 1. A két, agyi félteke nem érik teljesen egyformán, a jobb félteke előbb érik, • A gyerekek, kb. 3-4 éves korukban magukat kommentálják, pl. Gabika babázik (mondja magának), Zolika szerel. A bal félteke kívülről (önmagát hallva) tudja meg, mit gondol és csinál a gyerek, mert a féltekéket összekötő rész (korpusz kallózum) még nem érett. (A jobb félteke hamarabb érik, mint a bal.) • „Nem tudom mit gondolok, amíg nem hallom, mit mondok” – korszak. • Hallássérülteknél különösen fontos a szülők, tanárok kommentáló figyelme: „látom, kiszínezed… tudom, le szeretnéd venni a polcról…” 26
Beszéd –mintaadás (modell) • Beszéljünk a siket/ nagyothalló gyermek előtt is, • Kezdetben, kicsit tagoltabb szájmozgással (artikuláció) és lassabb beszédritmusban! A túlartikulálás viszont nem érthető! • Hagyjunk a gyermeknek/ partnernek szünetet gondolkodni, párbeszédhelyzetben • Elfogadás; sehogy ne minősítsük a másikat („olyan kis butus vagy”, tökéletesen tudod”), fogadjuk el olyannak, amilyen. • Rákérdezés-tisztázás: arra gondoltál…jól értettem?... • Partnerként kezelni a másikat: - Egyetértesz… azzal…? Mi a véleményed… hogyan lehet?... A gyermek így fog fejlődni! Nem pedig szorongani a beszédtől…
27
beszéd = kifejezőmozgás Az arc, a mimika, a beszéd szerves Amíg meg nem tanulunk hazudni, része! vagy takarni érzéseinket:
• A kisgyermek azonosul a gondozójával, később a beszélő partnerrel, -utánzás, • Őszintén azonosul a saját szövegével –kifejezés, • Tény: a legügyesebb jelelő sem érthető eléggé, ha a mimikája merev, szegényes.
• A szemkontaktus fontosabb a szónál, • Még jeleléskor is fontos a tekintet, figyeljünk gyakran arra, akinek beszélünk, jelelünk, • Bár a bal agyféltekében van a mozgásos és megértéses beszédközpont, de a világ megértéséhez mindkét agyfélteke kell! (Hughlings-Jackson, 1987) 28
A tanári tükröző funkció A fizikai tükör: • • • • •
A tanári visszajelzés:
• A tanár értékel, mert a tükör Megmutatja a fizikai valód, nem tud tanácsot adni, • Ám a kritika legyen mindig Arcod, mimikád, ruhád, konkrét, A testtartásod • Mindig türelemmel történjen, Gesztusaid és elfogadással, jóindulattal, – vagy ezek hiányát mert nem kisebbségi komplexus a cél, hanem a javítás-fejlesztés
29
A tanári értékelés fő oszlopai Az értékelés nem büntetés, nem is dicséret, hanem a fejlődéshez, az önértékeléshez szükséges aktus:
• A a pontos visszajelzés nélkül még az izmok sem, a csontok nem fejlődnek. • A visszajelzés MUTATja meg, mely területen vagyunk jók, mely területen kell még, és főleg: hogyan kell még fejlődnünk?
Az értékelés szempontjai: • 1. A tanuló önmagához (év elejéhez) mért fejlődése • 2. A tanuló a csoport átlagához mért, a többiek tudásához viszonyított teljesítménye • 3. A tanuló részképességeinek fejlettsége, pl. fordításbeli ügyesség, jelemlékezet, kivitelezés, megértés, stb.
30
Hogyan értékeljünk? Nem elég azt mondai 3-as, azt kell mondani, azért, meg mér ezért nem jobb/ rosszabb, mint… Egyértelműen • Legyünk jóindulatúak, udvariasak, • Legyen mindig többféle javaslatunk, hogyan javíthatsz ezen, vagy azon? • Az elfogadás mellet, a munkát de ne az embert kritizáljuk (kivéve lustaság, lógás, a társak zavarása…)
Következetesen • Fokozatosan növeljük az elvárásokat • Próbáljunk igazságosak lenni, a többiekhez is, a tanulót régebbi önmagához is mérni, pl. ez 4-es a csoporthoz képest, de csak 3-as régebbi önmagadhoz képest
31
A részletes visszajelzés fejleszt Sose vegyük el a motivációt (hajlandóságot), ne törjünk le senkit!
Mindig több szóval, inkább b ő beszéd ű en értékeljünk!
• Visszajelzés nélkül senki nem tanulja meg; ki is, mi is ő valójában?? • A fejlesztés tanári feladat (funkció), de a visszajelzés is az! • Magyaroknál kevés a sokoldalú • A visszajelzés orvosi diagnózis visszajelzés, ami, miként a tananyag (kórisme), amiből még a tanár is és a gyakorlás, a személyiség tanul, (tükör!) mire nem jutott fejlesztésének szerves része! figyelem, módszer, idő, • Akkor is dicsérjünk, ha kevés okunk • Mi a csoport fő problémája, vagy van rá, értékeljünk több oldalúan: mi sikere…? megy, mi nem megy még, mi a jó oldalad, mi a kevésbé ügyes, legyen • Épp ezért, mit kell a tanárnak rendszeres értékelés –a fontos vagy másként csinálni ? nekem!, éreztetése a tanár részéről! (időbeosztás, gyakorlás, bemutatás…) 32
A jelnyelv nagy része gesztus . Hat-hét, olyan alapgesztusunk = kifejező testtartásunk van, ami kultúrától függetlenül, ugyanazt jelenti. Orlic asszony a francia Szorbon (Sorbonne) egyetemen dolgozott (1975) az alapgesztusokkal –lelki beteg emberek önkifejezését segítendő! 33
Beszélő testtartás – a gesztus • Legfontosabb jellege, hogy megerősíti (ritkábban gyengíti) a kommunikációt, • Ezek tanult mozgások, de örökített alapjai vannak, • Segítik az ember önkifejezését, • A gesztusok átvihetők (jelelés!) a kezekre, • Érzékenytik – előkészítik a tanulót 1) mások gesztusainak értésére, 2) jelelési ügyességre • 1. felfelé törekvés, 2. kitárulkozás, 3. félelem, 4. meglepődés, 5. bezárás-visszavonulás, 6. erő/ agresszivitás/ támadás, 7. az ajándékozás alapgesztusai 34
Beszédfejlesztés • Bátran kezdjük (alapfokon, középfokon, bemelegítő órák) beszéddel az órákat (a szorongás csökkentése, spontán megnyilatkozások, elfogadjuk azt, amit éppen a tanuló kitalál, hülyéskedik, fantáziál! –mert sokan nem mernek beszélni)
• Kezdetben próbáljunk személyesek lenni, -már ha a politika megengedi az emberi méretű csoportlétszámot, (elfogadás, bátorítás, a segítő légkör sugalmazása; új dolog lesz, de ne félj!) • Dia, vagy lehetőleg nagyobb képről való spontán beszéd, történet, majd … ugyanezekről való „activity”, mozgással, gesztussal való beszéd (még nincsenek jelek). A CÉL: önmagunk, már vizuális megértetése 35
Gesztus – mozdulat, tanári minták • Megfigyelni a tanári mintákat (minden órán, minimum 5-10 perc!), sőt, kitalálni, amelyiket csak lehetséges, pl. kávé kavarása, teafilter mozgatása, cigarettázás, gyufa gyújtás, óra megnézése, ajtónyitás, csodálkozás, sírás, nevetés, vágás-szúrás, állj, gyere… és mennyi minden még…
• Szabadon kitalálni és bemutatni ilyeneket, úgy, hogy a tanulók értsék egymást. Ez a jeltanulás kezdete. • Tanuljunk tanulni 1.figyelni, befogadni, 2. utánozni, újraalkotni! Gesztus-jelelés: kinyitom a sört, megiszom a kávét, táncolok Katival, utána lefekszem, reggel felkelek, eszem egy tojást és kenyeret.
36
Utánozzunk „hülyeségeket!” • Utánozzunk értelmetlen, vagy külföldi jelet, gesztust, tánclépést, kitalált jelet, saját nevet, mint összetett jelet (nem daktil és nem fonomimika), tanuljuk meg megjegyezni. • Név-lánc: kb. tíz fő, bemutatkozunk és megjegyezzük egymás jelét-gesztusát-mimikáját is! Utánozzuk a személyek mozgásait, körbemegyünk, míg mindenki 2-3x sorra nem kerül! (jel megjegyzése, emlékezet) 37
Játékok – ki a padból!
• 6-9 fő, mindenki adjon magának jelet, egyetkettőt (a tanfolyam későbbi szakaszában majd hármat is). • Valaki a kör közepére áll, s akinek a jelét (jeleit) jeleli, annak gyorsan másvalaki jelét kell jelelnie, különben ha elkésik, (megérintik) akkor ő áll a körbe –és így tovább. • Lényege, minél hamarabb felismerni a jelet, és nevetve tanulni! 38
Szólánc és
közös mese
• Egy tanuló kezdi, kitalál egy szót, jeleli, a jel (szó) utolsó betűjével kell a következőnek jelelni, de az előző jeleket megjegyezni, az első 3-4- alkalommal ne legyünk gyorsak, mert ez nem lehet pedagógiai cél. • (reggel-leves-segély-lyuk-kovács-csalás-suba…)
• A pedagógiai cél: közösségi aktusra nevelés, beszédhelyzet - kommunikálni csak másokkal lehet (interaktivitás) humor, játék, és persze a komplex fejlesztés (jelfelismerés, memória, sőt, kreativitás)
39
közös mese • Egyik tanuló középen ül, jobbra jelel valaki neki, amit, aki középen van magyarra fordít, balra viszont hangzó beszéddel olvasnak (min. 2–3 mondatot), amit jelre kell fordítani, de • a tanár a tanuló mögött int; mikor fordul meg a fordítandó forrása, ekkor már bal oldalt mondás, jobbról lesz jelelés, ez igen fejlesztő! Mindezt célszerű 3-4 szer váltogatni (középfokú képzés első harmada)
40
Tanterv (az egész” útiterv”) óravázlat (pillanatfelvétel)
• Innen kezdjük ……………………….
ide érkezünk.
Mindez havi lebontásban, pl. januárban ezt és ezt és ezt, ilyen és olyan módszerekkel fogom megtanítani (ünnepkörök, hónapok, + tíz 3 soros újságkivágás 2 állatmese –maximum 10 - 20 sor) • Az óravázlat 60-2x 60 perces „programot”, afféle vázlatot tartalmaz –amit máskor már nem kell megcsinálni, bár két egyforma óra, csoport, tanári feladat nem létezik. • Pl. gyakorlatok, 5 perc, szó és jelismétlés 10 perc, párbeszédes játék újságcikk alapján kb. húsz perc. Tíz új jel, kb. tizenöt perc, stb. 41
Tanterv –szempontok: • 1 Mennyi a heti óraszám? Meddig tart a képzés? • 2 Kiknek tanítok (korosztály, létszám, alap/ közép/ felső fok) HÓNAPOK:
előkészítés új anyagrész /1. ismétlés-gyakorlás új anyagrész/2. ism. gyak. kiértékelés vagy előzmények 10-20 óra 10-20 óra ismétlése 5 – 10 óra A visszajelzés érvényesítése az előkészítésben (nehézség, óraszám, stb.)
• Tapasztalatok alapján: mit kellene megváltoztatni? 42
Óravázlat minta, 60 perc, közép fok (I.) A) Hangulatteremtés ki, hogy van, mi történt vele? -Mi volt nehéz, mire szánjunk több időt? (12-16 év körüli csoportnál közös szervezés és közösséggé szervezés fontos, különben soha nem lesznek önállóak) javaslatok, 3-5-7 perc (attól függ…)
B) Rövid ismétlések, az „agy bekapcsolása”. Mai témakör: a család -kb. 10 perc. Kiegészítő jelek, amiket még nem tárgyaktunk, de ide tartozik: keresztelő, temetés, válóper , lakásfenntartási támogatás (ezzel előkészítem a következő – hivatal- témakört). + 2 perc azokra, akik esetlenül jelelnek, +
2 perc 3-4, hosszabb mondatra is!
43
Óravázlat (folytatás II.) • C)Mozaik módszeres új jeltanítás, nem önmagában mutatjuk felsorolásszerűen a jeleket, hanem a régi szókincs
(jelkincs) közé „csempészem” (lassan) az új jelet, majd mondatonként meg beszéljük. Pl.: Nagymama elment
keresztapához, mert a fia válik. A gyermekelhelyezés rendben, de mindkettőnknek el kell menni a válóperre. A bírósági határozat kimondja, hogy a válás utáni első három hónapban a gyermek az anyánál kerül elhelyezésre. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. 6-10 perc.
• D) Új jeleink bemutatása, előbb lassan, majd normál
tempóban, tanár: 3-5 perc, (később ez 2-3 perc lesz csupán) • E) Közös jeleléses ismétlés, 2-3x , 5-7 perc 44
Óravázlat (folytatás III.) • F) az új óra új anyagának előkészítése Hogyan játsszák? (Sport, hobby) -próbálj jelet találni a: sakkra, hokira, pingpongra, futásra, úszásra, 10 perc A jelek szakszerű bemutatása 10 perc Példamondatok a jelekkel, minimum 15 db. 20 perc G)Házi feladat nem adása, hanem megbeszélése, hogyan csináld otthon? –Új jelek, példamondatok, vagy játékhelyzet, pl. 2 csoport sportolók, a 3. csoport sportriporter. Az órai munka –közös- kiértékelése, nehézséget okozó jelek (2- 3 perc) Elköszönés.
45
Alapvető és minimális pedagógiai ismeretek • Láthatatlan tanterv Ide tartozik minden, ami megírt tanterv mögött van, vagy lennie is kell, A siketek jelnyelvének tanítása mögött egy kisebbség elfogadása, a társadalom felé nyitottá tétele, a kisebbségi csoportok felkarolása áll! Nem csak jel, hanem szív is, értékközvetítés is! 46
47