Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Médiainformatika Intézet Informatika Tanszék
Városi könyvtárak honlapjai Pest megyében
Konzulens: Kerecsendi András
Készítette: Bajnok Tamara informatikus könyvtáros szak távoktatás tagozat 2005
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ ........................................................................................................................................... 3 2. PARADIGMAVÁLTÁS? ...................................................................................................................... 6 2.1. A JÖVŐ KÖNYVTÁRA ......................................................................................................................... 7 3. MILYEN LEGYEN A HONLAP? ....................................................................................................... 8 3.1. A KULTURÁLIS HONLAP MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI ........................................................................ 9 4. WEB-DESIGN ALAPOK ................................................................................................................... 10 4.1. ÁLTALÁNOS HIBÁK ......................................................................................................................... 11 4.1.1. A stratégia nélküli honlap ...................................................................................................... 12 4.1.2. A túl hivatalos honlap............................................................................................................. 12 4.1.3. A prospektus honlap ............................................................................................................... 12 4.1.4. Az arcok nélküli intézmény honlapja ...................................................................................... 13 4.1.5. Az egoista honlap ................................................................................................................... 13 4.1.6. A hasznos tartalom nélküli honlap ......................................................................................... 13 4.1.7. A legújabb technológiájú honlap............................................................................................ 14 4.1.8. Az útvesztő honlap .................................................................................................................. 14 4.1.9. Az elhanyagoló honlap ........................................................................................................... 14 4.1.10. Az elavult honlap .................................................................................................................. 15 5. A KÖNYVTÁRI WEBOLDALAK JELLEMZŐI............................................................................ 15 5.1. FORMAI SZEMPONTOK ..................................................................................................................... 15 5.2. TARTALMI SZEMPONTOK................................................................................................................. 16 6. SZEMPONTRENDSZER ................................................................................................................... 20 7. PEST MEGYEI VÁROSI KÖNYVTÁRAK HONLAPJAINAK ELEMZÉSE ............................. 21 7.1. ASZÓD ............................................................................................................................................ 22 7.2. BUDAÖRS ........................................................................................................................................ 23 7.3. CEGLÉD........................................................................................................................................... 25 7.4. DUNAHARASZTI .............................................................................................................................. 27 7.5. DUNAKESZI ..................................................................................................................................... 29 7.6. ÉRD ................................................................................................................................................. 32 7.7. GÖDÖLLŐ ........................................................................................................................................ 35 7.8. NAGYKÁTA ..................................................................................................................................... 38 7.9. NAGYKŐRÖS ................................................................................................................................... 40 7.10. RÁCKEVE ...................................................................................................................................... 42 7.11. VÁC .............................................................................................................................................. 44 7.12. VECSÉS ......................................................................................................................................... 46 7.13. VERESEGYHÁZ .............................................................................................................................. 48 7.14. AZ ELEMZÉSEK ÖSSZEGZÉSE ......................................................................................................... 50 7.15. AHOL NINCS HONLAP .................................................................................................................... 53 8. ÖSSZEFOGLALÁS............................................................................................................................. 55 9. FELHASZNÁLT IRODALOM .......................................................................................................... 57 10. MELLÉKLETEK .............................................................................................................................. 59 1. SZ. MELLÉKLET 2. SZ. MELLÉKLET 3. SZ. MELLÉKLET 4. SZ. MELLÉKLET 5. SZ. MELLÉKLET 6. SZ. MELLÉKLET 7. SZ. MELLÉKLET 8. SZ. MELLÉKLET 9. SZ. MELLÉKLET
INTERNETHOZZÁFÉRÉS A VÁROSI KÖNYVTÁRAKBAN ............................................... 59 LEVÉL MOLDOVÁN ISTVÁNNAK ............................................................................... 60 MOLDOVÁN ISTVÁN VÁLASZA ................................................................................. 61 A HONLAPELEMZÉSEK TÁBLÁZATOS FORMÁBAN...................................................... 62 LEVÉL A KÖNYVTÁRAKNAK ..................................................................................... 63 KÉRDŐÍV I. ............................................................................................................... 64 KÉRDŐÍV II............................................................................................................... 65 A KÖNYVTÁRAK „KÉRDŐÍV I-RE” ADOTT VÁLASZAI ................................................ 66 GRAFIKONOK ........................................................................................................... 67
2
1. Bevezető „...És mégis – mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken…” (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban) A könyvtár mint intézmény évezredek óta működik, mert mindig képes volt idomulni az aktuális trendhez. A XXI. század átalakulóban lévő gazdasági és társadalmi körülményeihez alkalmazkodva szinte minden könyvtár felülvizsgálja szolgáltatásait és azok
hatékonyságát.
A legfontosabb
kérdés,
hogyan
lehetne
megújulni.
A
számítástechnika és az informatika megváltoztatta a könyvtárak és a könyvtárosok életét. Az Internet elterjedésével, az elektronikus információszolgáltatás mindennapossá válásával a könyvtáraknak is újra kell fogalmazniuk információs stratégiájukat, kaput kell nyitniuk a világra, és lehetőséget kell teremteniük használóiknak arra, hogy beléphessenek ezen a kapun a világháló segítségével is. A lehetőségek kihasználásával bővíteni kell a szolgáltatások körét, megfelelő tempót kell felvenni az információs szupersztrádán, hogy minél több potenciális használóhoz jusson el az adott könyvtár szolgáltatásainak híre.
Munkám során és könyvtár szakos főiskolai hallgatóként is sokszor kerültem olyan helyzetbe, hogy könyvtárak honlapjairól kellett információkat gyűjtenem. A könyvtári honlapok formailag és tartalmilag is igen sokszínűek voltak. Úgy tűnt számomra, hogy az intézmények nem mindig vannak tisztában azzal miért is „kell” jelen lenniük a világhálón, ezért dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam, hogyan használják ki- és fel a könyvtárak az Internet adta lehetőségeket, milyen virtuális képet mutatnak magukról. A szakirodalom feltérképezésekor kiderült, hogy kevés konkrét elemzés létezik, különösen a városi könyvtárak honlapjainak tekintetében. Le kell szögeznem, hogy bár az elemzés szakmai kritériumok alapján készült, nem (lehet) mentes a szubjektív elemektől, hiszen a honlapokat nem csak könyvtárosként, hanem olvasóként is felkerestem.
3
Kiindulási alapként a Könyvtári Intézet 2004 novemberében Fehér Miklós nevével fémjelzett „Internet a könyvtárakban1” című felmérését használtam. Vizsgálódásom tárgyául, szűkebb hazám Pest megye városi könyvtárainak honlapjai szolgáltak, kizártam tehát a községi, a munkahelyi könyvtárakat, az oktatási intézmények könyvtárait, valamint a megyei könyvtárat. A honlapok elemzéséhez olyan szempontrendszer kidolgozására törekedtem, amely a szakmai kritériumok mellett figyelembe veszi az olvasó, illetve a honlap látogató vélt vagy valós elvárásait. Emellett fontosnak tartom azt is, hogy maguk az intézmények mit gondolnak a könyvtárak világhálón való jelenlétéről, ezért a téma többszempontú feldolgozása érdekében rövid kérdőíveket állítottam össze az Internet hozzáféréssel rendelkező könyvtárak számára, melyek adatai is szerepelnek a dolgozat oldalain.
Dolgozatom első részében szeretném felhívni a figyelmet a hazai és nemzetközi stratégiákra, irányelvekre, a Web-design alapszabályaira, a könyvtári honlapok általános elvárásaira, majd röviden rátérek a honlapok gyakori hibáinak taglalására, ezek után a „jó” honlap ismérvei következnek. A kialakított szempontrendszer bemutatása után olvashatók a dolgozat második, hangsúlyosabb részében a honlapelemzések a városnevek betűrendjében. A téma könnyebb érthetősége, és a sokoldalú feldolgozás érdekében a dolgozatot mellékletekkel láttam el.
Fontosnak tartom azonban, hogy még itt a Bevezetőben szó essék az anyaggyűjtés nehézségeiről. A munka megkezdéséhez a már fentebb említett felmérést használtam, ahol a könyvtárak Internet hozzáférését vizsgálják. Az adatok szerint Pest megyében 30 városi könyvtár rendelkezik Internet hozzáféréssel. Sajnos a felmérés nem terjedt ki arra, hogy a könyvtáraknak van-e saját önálló honlapjuk. Az URL címek megszerzéséhez a HUNOPAC2 adatbázist használtam, ahol sokrétű információt találhatunk a magyar könyvtárak vonatkozásában. A városi könyvtárak felsorolásánál a WebOPAC és Telnet katalógus mellett, „H” betű jelöli, amennyiben az adott könyvtár rendelkezik honlappal. Az ikonra kattintva rögtön az adott könyvtár oldalára ugorhatunk. A várt 30 cím helyett 11-et találtam, ebből 4 nem működött. A további nyomozás során a www.konyvtar.lap.hu oldalon 2 könyvtár címére sikerült rábukkannom. A további címeket a városok hivatalos honlapjain találtam meg. 1 2
1. számú melléklet Forrás:www.ki.oszk.hu/statisztika.html http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm
4
Legnagyobb meglepődésemre összesen 13 városi könyvtár rendelkezik a megyében önálló honlappal. Az anomáliák elkerülése végett elektronikus levélben3 felvettem a kapcsolatot a könyvtar.lap.hu szerkesztőjével Moldován Istvánnal, a Magyar Elektronikus Könyvtár osztályvezetőjével, aki egyben a Hunopac adatbázis kezelője is. Leveléből kiderül,4 hogy ma Magyarországon nincs (!) olyan hivatalos adatbázis, amely központilag és teljes körűen nyilvántartaná a könyvtári honlapokat. Az előbb említett két adatbázist „magánszorgalomból” építi. Az adatbázisokba egy egyszerű email-el lehet jelentkezni, amelyet Moldován Istvánnak kell címezni, benne feltüntetve a könyvtár elérhetőségét. A hiányos adatokat látva felmerült bennem az a kérdés, hogy vajon a könyvtáraknak miért nem érdekük, hogy szűkebb környezetükön kívül más is elérje weblapjukat. Amennyiben már szerepelnek az adatbázisban, miért nem jelentik a címváltozásokat, hiszen hiába olvashatjuk a nevüket, ha az elavult cím miatt nem tudunk eljutni a honlapjukra. Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában kezdtem hozzá a 13 Pest megyei könyvtár honlapjainak elemzéséhez.
Ezúton szeretném megköszönni azon könyvtárosoknak, kollégáimnak a munkáját, akiknek hozzájárulása nélkül ez a dolgozat nem születhetett volna meg.
A világhálón lévő tartalmak gyorsan változnak, avulnak. Az általam végzett felmérés 2005 február15-2005 március 10-e közötti állapotokat tükröz.
3 4
2. számú melléklet 3. számú melléklet
5
2.Paradigmaváltás? Napjainkban, az információrobbanás korában egyre fontosabb feladat ezt a hatalmas információtömeget rendszerezni és hozzáférhetővé tenni. A könyvtárnak, mint hagyományos tudásközvetítő médiumnak is megváltozik a szerepe. Az új kor, az új technikai lehetőségek újfajta hozzáállást követelnek a könyvtáraktól, melyet a Könyvtáros
Egyesületek
és
Szervezetek
Nemzetközi
Szövetsége5
Internet-
kiáltványában meg is fogalmazott.
-
„A szellemi szabadság minden ember joga, ami azt jelenti, saját véleménye lehet, azt kimondhatja, információkat kérhet, azokat megkaphatja; ez a demokrácia alapja, és ez hozzátartozik a könyvtárügy lényegéhez
-
Az információkhoz való szabad, a közvetítő eszközöktől és határoktól független hozzáférés biztosítása a könyvtárosok, és információs szakemberek központi feladatát képezi.
-
Az Internethez történő korlátozásnélküli hozzáférés lehetőségének megteremtése a könyvtárakban és az információs szolgáltató helyeken segíti a közösségeket és az egyént szabadságra, jólétre, és fejlődésben való törekvésükben.
-
Az információáramlás akadályait meg kell szüntetni, különösen azokat, egyenlőtlenséget, szegénységet és reménytelenséget okozhatnak.”6
Az általános nemzetközi trendek a hazai könyvtárügyben is változásokat hoztak. 1997-ben megszületett CXL törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,7 melynek alapján kidolgozásra kerültek a könyvtári terület stratégiai céljai.
5
IFLA KÖNYV KÖNYVTÁR KÖNYVTÁROS. Az IFLA Internet-kiáltványa. Könyv könyvtár könyvtáros. 11. évf. 7. sz. (2002. július) p. 10-11. 7 www.kulturalisjog.hu/jogszabalyok.htm 6
6
Az 1997-2002 között megfogalmazott küldetésnyilatkozat szerint a könyvtári rendszernek alkalmasnak kell lennie
-
a demokratikus jogállamiság továbbfejlesztésére
-
a gazdasági élethez kapcsolódó információk kérdésében való eligazodásra
-
az oktatásban részt vevők segítésére
-
az egész életen tartó tanulás támogatására
-
a szabadidő hasznos eltöltésének segítésében
A 2003-2007 közötti céloknál prioritást élvez minden olyan új technika és módszer, amely alkalmas új feladatok és szolgáltatások megvalósítására, a minőségi szolgáltatások növelése, a könyvtárak hálózati információs infrastruktúrájának továbbfejlesztése. Különös figyelmet kell fordítani a kistelepüléseken élők könyvtári ellátásának biztosítására és fejlesztésére is.
2.1. A jövő könyvtára Ma már nem az a kérdés, hogy az Internet adta lehetőségeket ki kell használnia a könyvtáraknak, sokkal inkább az, hogy hogyan tudják szolgáltatásaikat jobb hatásfokon üzemeltetni az Interneten keresztül. Mi ez a paradigmaváltás? A könyvtárak elfordultak volna a hagyományos több száz éve folyamatosan fenntartott image-üktől? Szó sincs erről, csupán a technikai változások a társadalomban is változásokat idéztek elő, amelyek visszahatottak a könyvtárügyre. A közkönyvtárak fejlődése tíz év alatt rendkívül erőteljes volt, az Internet elérhetőség és -szolgáltatások rohamosan fejlődtek. A jövő könyvtárában a gyűjtemény központúságot egyre inkább felváltja az elektronikus források elérésének szervezése, ezzel párhuzamosan a figyelem a gyűjteményről a használóra irányul. A költségvetés és a személyzet csökken, ami miatt a finanszírozás és a bevétel szerzés új útjait kell megtalálni. Egyre inkább a tartalmak elektronikus kiválasztása valósul meg, amihez viszont a könyvtáraknak anyagaikat elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni. A
7
látogatók számának növelése helyett előtérbe kerülnek a távoli elérhetőség feltételei, megvalósul a „falak nélküli könyvtár”8. A jövő könyvtárához vezető út „nyomvonala” már biztosítva van. A könyvtárak Internet paramétereiről készült felmérés9 szerint a hazai városi könyvtárak 85% biztosan rendelkezik Internet hozzáféréssel, és csupán 5% nem kapcsolódik a világhálóhoz. (10% nem válaszolt erre a kérdésre) Az NRC Piackutató kft. által végzett, VLR 2003 névre hallgató eddigi legnagyobb magyar Internetfelmérés adatai szerint egyre tudatosabb az Internet használat. Az elmúlt évek adatait összehasonlítva kiderül, hogy az internetezők egyre tudatosabban használják ki az Internet adta lehetőségeket. Amíg 2001-ben a „szabadidő programok keresését” 44% említette, addig 2003-ra ez az arány elérte az 53 százalékot. Az „online szolgáltatásokat keresők” aránya is közel 10 százalékkal, 32 százalékra emelkedett 2003-ra.10 Ezeket az adatokat a könyvtáraknak szolgáltatásaik tervezésénél, megújításánál figyelembe kell venniük, hiszen rohamosan nő azok száma, akik a könyvtári szolgáltatásokat is a világhálón keresztül kívánják igénybe venni. Elengedhetetlen tehát, hogy alkalmazkodva a változásokhoz a könyvtárak minél nagyobb számban rendelkezzenek saját önálló honlappal, ne csak fizikai valójában, hanem virtuálisan is lehetőséget nyújtsanak szolgáltatásaik igénybevételéhez.
3. Milyen legyen a honlap? Könyvtári honlapok létrehozására nincsenek lefektetett szabályok, mint ahogy nincsenek kötelezően előírt formai és tartalmi elemek sem, előállításukkor az általános honlap szerkesztési elvek dominálnak, kiegészülve a helyi ötletekkel, sajátosságokkal. 2002-ben az Európai Unió Tanácsa létrehozta MINERVA programot,11 amely célja a tudományos és kulturális tartalmak digitalizálásának összehangolása. A program kiemelt szerepet szán a kulturális weblapoknak, mivel ezek képviselik az európai 8
DIPPOLD Péter. Trendek az európai és hazai közkönyvtárak fejlesztésében [elektronikus dokumentum]. Előadás. Szentendre. 2004. február 4. www.ki.oszk.hu/dokumentumok.html 9 www.ki.oszk.hu/statisztika.html 10 Elkészült az eddigi legnagyobb magyar Internetfelmérés [elektronikus dokumentum] www.mno.hu/index.mno?cikk=136200&rvt=126 11 www.mek.oszk.hu/minerva/html/dok/minoseg-10elv.htm
8
kultúra sokoldalúságát, értéket közvetítenek Európa kultúrájából a felhasználók számára. A program szerint a kulturális intézmények feladata a nemzeti örökség megőrzése és feltárása, valamint elérhetővé tétele. Minőségi irányelveket dolgoztak ki, melyek hozzájárulnak a megfelelő színvonalú kulturális weblapok létrehozásához.
3.1. A kulturális honlap minőségi követelményei -
átlátható, világosan jelölje meg a honlap azonosságát és célját, valamint a fenntartásáért felelős szervezetet
-
hatékony a felhasználó szempontjából, azaz a tartalmat megfelelően válogassa, digitalizálja, hitelesítse és jelenítse meg
-
karbantartott, azaz minőségi elvek mentén biztosítsa a naprakészséget
-
elérhető minden felhasználó számára – a navigálás, a tartalom és az interaktivitás tekintetében is – függetlenül a használó rendelkezésére álló műszaki színvonaltól vagy esetleges fogyatékos voltától
-
felhasználó központú, vegye figyelembe a felhasználó igényeit, biztosítsa a könnyű felhasználhatóságot, vegye számba a felhasználói értékeléseket és visszajelzéseket
-
interaktív, adjon lehetőséget a használónak a kapcsolatteremtésre és a megfelelő
válaszokra.
Adott
esetben
ösztönözze
a
felhasználót
kérdésfeltevésre, információk megosztására és vitára -
többnyelvű, legyen tisztában a többnyelvűség fontosságával, biztosítson minimális szintű érthetőséget több nyelven is
-
átjárható, a kulturális hálózaton belül tegye lehetővé, hogy a használók könnyen megtalálják az igényüknek megfelelő tartalmat és szolgáltatást
-
jogkövető,
vegye
tekintetbe
a
szellemi
tulajdonjoggal
és
az
adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, világosan közölje a honlapnak és tartalmának használatára vonatkozó feltételeket -
kövessen olyan stratégiát és szabványokat, amelyek biztosítják a honlap és tartalmának tartós, hosszú távú megőrzését12
12
Minerva Project 2003 [elektronikus dokumentum] http://mek.oszk.hu/minerva/html/dok/kulturhonlapminkov.htm
9
A kulcsszavak tehát:
átláthatóság, hatékonyság, karbantartottság, elérhetőség, felhasználó-központúság, interaktivitás, többnyelvűség, átjárhatóság, jogkövető, hosszú távú megőrzés.
4. Web-design alapok Magyarországon a honlapok használatának vizsgálatával a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszéke foglalkozik.13 Egy honlap szerkesztése igen összetett és hozzáértést igénylő munka. A formai megjelenítés vezérelvei a gyakorlati alkalmazások során alakult és csiszolódott. Nem csak technikai tudás, hanem művészi érzék, és pszichológiai ismeretek is szükségesek egy jó honlap elkészítéséhez. Mindannyiunk gyakorlati tapasztalata, hogy a képernyőn megjelenített szöveg olvasása sokkal nehezebb, mint a nyomtatott szövegé, szerencsére az elektronikus szöveg megjelenítésekor rendelkezésünkre áll néhány olvasását könnyítő lehetőség. Az elektronikus szöveg egysége a képernyőoldal, célszerű a szöveget oldalakra tagolni, mert ezzel kiküszöbölhetjük a gördítősáv használatát. Fontos az oldalakon a szövegblokkok következetes elhelyezése is. Az üres helyek nem növelik az előállítási költségeket, azonban megkönnyíthetik az olvasást. Hozzájárul még ehhez a megfelelő betűtípus kiválasztása is. Az információk kiemelésére, a figyelem felkeltésére több lehetőség is kínálkozik. Elsődleges figyelemfelkeltő eszköz a villogás és a hangeffektus, a másodrendű eszközök közé soroljuk a szín – és méretkülönbségeket, végül a betűtípus-váltás, aláhúzás, és a nagybetűk használata következik. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a figyelemfelkeltő eszközök használata mindig a kiemelendő információ fontosságához idomuljon, mert ezeknek az eszközöknek a túlzott használata az ellenkező hatást is kiválthatja. Lényeges vizuális és pszichikai elem a megfelelő szín kiválasztása is. A hidegmeleg és semleges színekkel különböző pszichikai hatásokat érhetünk el. Figyelembe kell még vennünk azt a tényt is, hogy a különböző történelmi korszakokban és kultúrákban a színeknek más-más jelentése van. (Pl. kék = tudás, piros = öröm, fekete 13
www.erg.bme.hu
10
=gyász.). A színek intenzitásának érzékelésében különbségek tapasztalhatók a különböző korosztályok és a nemek között is, tehát egy honlap tervezésénél figyelembe kell venni a célközönséget is. A hagyományos szöveggel ellentétben a hipertext szöveg nem csupán folyamatos, lineáris olvasásra alkalmas, hanem bizonyos elemei mögé további szövegeket tudunk elhelyezni, ezáltal az emberi gondolkodáshoz hasonló módon haladhatunk a szövegben. Ezekre a különleges helyekre általában más színnel, vagy aláhúzással hívjuk fel a figyelmet. A kapcsolódó helyekhez nem csak szöveget, hanem álló- és mozgóképet, zenét is fűzhetünk. Ekkor már hipermédiáról beszélhetünk. (hipertext + multimédia = hipermédia) A weblapoknál ezekhez a linkekhez alapértelmezésben a kék, a lila és a vörös szín van hozzárendelve. Megkülönböztethetjük a link színváltozásának segítségével, melyek azok az ugrópontok, amelyeket már igénybe vettünk. Lehetőség van arra, hogy a honlapra különböző animációkat is feltegyünk. Ezek részben „hangulati elemek”, pozitívumuk mellett azonban meg kell említenünk, hogy a mozgás elterelheti a figyelmet a tartalomról. Ügyelnünk kell arra is, hogy az oldalak letöltési sebessége megfelelő legyen, ugyanis, ha meghaladja a 3-10 másodpercet, a felhasználók többsége továbblép. Lényeges elemei a honlapnak azok a navigációs eszközök, melyek segítségével el tudunk igazodni egy honlapon. Törekedni kell a navigációs elemek egyszerűségére és könnyű felhasználhatóságára. Figyelembe kell venni, hogy bár a honlap tervezőjének valószínűleg rendelkezésére áll a legújabb technológia, a felhasználó műszaki felszereltsége a nagy átlagnak felel meg, ezért az oldalakat úgy kell elkészíteni, hogy ne legyen technikai akadálya az olvasásának.
4.1. Általános hibák14 A megismert irányelvek után tekintsük át, milyen általános hibákat találhatunk a kulturális honlapokon. Az alábbi kategóriák egymagukban, de keveredve is felelhetőek, és nem csupán a könyvtári honlapok sajátosságai. 14
A céges honlapok 10 leggyakoribb hibája [elektronikus dokumentum] alapján www.mfor.hu/cikkek
11
4.1.1. A stratégia nélküli honlap Gyakran pusztán a „már mindenkinek van” szemlélet vezet a honlap készítéséhez. Nem gondolják át, kiknek szól az elektronikus tartalom, mit akar megmutatni, mit kínálnak a honlapra látogatóknak, mi a honlap üzenete. Ezért érdektelen, kevés információtartalommal rendelkező anyagokat tesznek fel az oldalakra. A honlap látogatója, nagy érdeklődéssel nyitja meg az oldalakat és mivel nem talál számára releváns információt, újdonságot, csalódva távozik, és nem érez késztetést arra, hogy visszatérjen.
4.1.2. A túl hivatalos honlap Az ilyen típusú honlapoknál az intézmény igen nagy arányban tünteti fel az összes olyan információt, mely valamilyen szabályzathoz köthető. Megtalálhatjuk itt a Szervezeti
és
Működési
Szabályzatot,
a
könyvtár
Küldetésnyilatkozatát,
a
Könyvtárhasználati Szabályzatot, sőt akár a Gyűjtőköri Szabályzatot is. A szöveg hosszú, tagolatlan, hemzseg a szakkifejezésektől. Fontos információkat tartalmaz ugyan, de az olvasó csupán akkor olvassa el ezeket az oldalakat, ha valamilyen konkrét problémája van, például tudni szeretné, hogyan rendelkezik a szabályzat a kézikönyvek kölcsönzéséről.
4.1.3. A prospektus honlap A prospektus honlap, mint neve is mutatja olyan, mint egy cégismertető. Minden fontos információ megtalálható rajta, néha talán túl aprólékosan is. Nem használja ki azonban, az Internet egyik legnagyobb előnyét, az interaktivitást. Semmilyen formában nem lehet kommunikálni magával az intézménnyel, vagy annak dolgozóival. A látogatóhoz beszél, de nem vele. Az ilyen jellegű honlapok a brosúrák sorsára jutnak, egyszer megnézik…
12
4.1.4. Az arcok nélküli intézmény honlapja Az előzőekből kiindulva, fontos, hogy a felhasználó érezze, vele beszélnek, de az is lényeges, hogy a látogatók érezzék kik állnak a honlap mögött. Nem feltétlenül arra kíváncsiak, hogy kinek mi a beosztása, feladata az adott könyvtárban – bár ez is lényeges, hanem látni szeretné, ha felveszi a könyvtárral a kapcsolatot, kinek küld elektronikus levelet, ki keresi meg számára a megfelelő információt. A dolgozók fényképének szerepeltetése a honlapon nagyban hozzájárul a bizalom építéséhez.
4.1.5. Az egoista honlap A honlapok többségénél előfordul az a hiba, hogy az intézmény gyakran említi saját magát, gyakran használja a „könyvtárunk”, „nálunk”, stb. szavakat és elenyésző számban az „Ön”, „Önnek” stb. kifejezéseket. A felhasználó, amikor belép egy adott könyvtár honlapjára, a saját problémájának tükrében érdeklődik szolgáltatások és információk iránt. Ennek érdekében fel kell mérni, mi lehet az, amiért az olvasó ellátogatott a honlapunkra, és azt kell előtérbe helyezni, nem magunkat.
4.1.6. A hasznos tartalom nélküli honlap Bár egy home page megnyitásakor az első benyomást a honlap külseje teszi a látogatókra, a tartalom az, ami miatt visszatérnek. Hiába használ animált grafikákat, hangeffektusokat, villódzó betűket, ha nincs mögötte megfelelő tartalom, az olvasó elpártol a honlaptól, és olyan oldalt keres, ahol megtalálja a számára lényeges információt.
Értelemszerűen
tartalom
azonban
nem
kizárólag
szöveg
lehet,
információértéke van az állóképeknek ugyanúgy, mint a videó- illetve hangfájloknak. Különösen jól ki lehet használni ezeket a lehetőségeket, például a csökkent látással rendelkező látogatók megsegítésére.
13
4.1.7. A legújabb technológiájú honlap Gyakorta előfordul, hogy a honlap készítői, a webdesigner cégek rábeszélik a megrendelőt olyan modern technikai lehetőségek alkalmazására, amely látványosak ugyan, de mivel igen friss technológiai megoldások, a felhasználók nagy része nem tudja megjeleníteni. Ezzel nem csak tartalom veszhet el, hanem a sikertelenség érzete is megjelenhet a felhasználóban, ami miatt kerülni fogja a jövőben a honlapot.
4.1.8. Az útvesztő honlap Fontos, hogy a tartalmat megfelelően rendszerezzük, és segítséget nyújtsunk a felhasználónak abban, hogy minél hamarabb megtalálja a választ az őt érdeklő kérdésre. Gyakori hiba, hogy a honlapon nem alkalmaznak navigációt megkönnyítő elemeket, mint például a helyzetjelzés, a vissza az előző oldalra, vagy a honlap-térkép. Sok honlap megrendelője nem gondolkodik a felhasználó fejével, és az általános érdeklődésre számottartó oldalakat szinte elrejti, nehezen megtalálhatóvá teszi. Ha a felhasználó számára nem egyértelmű, hogy mi az, amit a honlapon megtalálhat, nem valószínű, hogy sokáig az oldalon marad.
4.1.9. Az elhanyagoló honlap A könyvtárak esetében ugyanolyan fontos a régi felhasználók/olvasók megtartása, mint bármilyen más cég ügyfeleié. Fontos, hogy a régi felhasználó is érezze, nem felejtették el, számon tartják. A beérkezett visszajelzésekből, kérdésekből össze lehet állítani egy támogató részt, (Gyakran Ismételt Kérdések) aminek a régi látogatókon kívül az új felhasználók is örülnek, és nem utolsó sorban nagy terhet veszünk le ezzel azon kollégák válláról, akiknek feladata az elektronikusan beérkezett kérdések megválaszolása.
14
4.1.10. Az elavult honlap Talán a legnagyobb hiba, amit egy intézmény elkövethet, hogy időt, pénzt és fáradságot nem kímélve előállít egy honlapot, amit aztán magára hagy. Hiába a gondosan megtervezett kül- és beltartalom, ha az adatok, információk elavultak. Ez a honlap bár megtalálható, olyan, mintha nem is létezne. Általánosan előforduló hiba, hogy a nyitóoldalon elhelyezett frissítési információ több hónapos, esetleg éves. Egy honlap soha nincs készen. Mindig történik valami a könyvtár életében, amit meg lehet osztani a világhálót használókkal. A tapasztalatok birtokában állandóan alakítani kell, hogy minél több információt szolgáltasson a felhasználóknak: Ez a könyvtár létezik, és nem csak fizikai valójában, hanem virtuálisan is várja olvasóit.
5. A könyvtári weboldalak jellemzői A könyvtári honlap nem más, mint a könyvtár alteregója a virtuális térben. Feladta, hogy a könyvtárat, mint intézményt, annak arculatát, szellemiségét és szolgáltatásait megjelenítse a világhálón. Célja, hogy minél szélesebb körben szólítsa meg a felhasználókat, és szolgáltatásaival elérje, hogy a felhasználó rendszeres látogatója legyen a honlapnak. A könyvtári honlap nem a szakmának szól, tervezésekor a felhasználók igényeit, szokásait kell figyelembe venni. A szakirodalomban olvasottak és a saját tapasztalataim alapján kidolgoztam egy szempontrendszert, amely kiinduló pontja volt a dolgozat következő fejezetében szereplő honlap elemzéseknek. Elsőnek formai szempontokat gyűjtöttem össze, mivel ez az elsődleges benyomás egy honlap megnyitásakor.
5.1. Formai szempontok Belépéskor a honlap nyitóoldalára jutunk, amiknek két fajtájával találkoztam. Az egyik egy belépésre szolgáló oldal, a látogató tudomására hozza hová juthat, ha tovább lép. Rendszerint a könyvtár nevét, esetleg fényképét láthatjuk. Nem tartalmaz
15
információt, nem tudunk meg semmit a könyvtárról. A másik fajtája a nyitóoldalaknak az informatív, amely az előbbieken kívül megjeleníti a menüt, köszöntő szöveget, képeket tartalmaz, közli a fontos információkat, felhívja a figyelmet a könyvtárban történő rendezvényekre stb. A következő lényeges elem a menü elhelyezkedése, struktúrája. Beszélhetünk egylépcsős és többlépcsős menüről. Az egylépcsős menü esetében a menüre kattintva annak tartalma rögtön olvasható a képernyőn, egy- vagy több képernyőoldalon keresztül. A hosszabb tartalom megkívánja a gördítősáv használatát. A többlépcsős menüre kattintva előtűnnek a főbb logikai egységek – almenük – melyek alcímként funkcionálnak és továbbvezetnek minket a megjelenítendő tartalomhoz. A navigáló eszközök megléte egy honlap esetében igen fontosak. Több fajtájukat különböztethetjük meg. Léteznek az adott oldalon belül navigáló gombok, például „lap alja/lap teteje”, az oldalak közötti navigációt segítő elemek, mint a „vissza az előző oldalra”, „következő oldal”, „vissza a nyitóoldalra”. Ebbe a csoportba tartozik a „helyzetjelző”, amely azt mutatja meg épp hol állunk a honlapon, és a honlaptérkép, amely tartalomjegyzékként mutatja meg a honlapon található oldalakat. Bár nem tartozik szorosan a navigációs elemek közé, de itt utalok a belső és külső linkek meglétére.15 A belső link kihasználva a hipertext lehetőségeit egy másik, a honlapon található tartalomra mutat, megkönnyítve ezzel az információ elérését. A külső link (ugrópont vagy élőkapocs) egy a honlapon kívüli oldalra mutat, mintegy hivatkozva az ott található tartalomra. A külső megjelenésnél figyelembe vettem a hátterek és betűk színét, olvashatóságát. Megvizsgáltam, hogy harmonizálnak-e az oldalak, elkülönülnek-e vizuálisan is a különböző tartalmak. Bár egy honlap értékét a tartalma adja, fontos eleme a külső megjelenése is, mivel ez okozza az első benyomást, ami alapján értékelik a honlapot.
5.2. Tartalmi szempontok Elsőként azokat az információkat kerestem, amelyek a könyvtárról, mint intézményről jelennek meg. A cím, telefonszám, a könyvtár elektronikus levélcíme tartoznak az úgynevezett elérhetőségi adatok közé. Igen fontos információ a könyvtár 15
Külső linkek szerepelnek a tartalmi szempontok között is.
16
nyitva tartása, hiszen a hagyományos fizikai síkon működő szolgáltatásokat csak ezekben az órákban lehet elérni, ellentétben az elektronikus szolgáltatásokkal, ahol nem számít sem az idő, sem a tér. Amennyiben a könyvtár felvette valamilyen neves személyiség nevét, megnéztem szerepel-e a honlapon a névadó életrajza, esetleges publikációi, fényképe stb. A könyvtár története is érdekességekkel szolgálhat, bár valljuk be, nem ezek az oldalak lesznek a leglátogatottabbak. Ha a könyvtár feltünteti a szervezeti egységeit, részlegeit ugyanúgy plusz információkkal látja el az olvasóit, mint például az állományinformációk megjelenítésével. Ezek az adatok előre felhívják a figyelmet a könyvtárban lévő lehetőségekre, hozzávetőlegesen tájékoztatnak a különféle dokumentumtípusok arányaira. Kíváncsi voltam még arra, hogy a könyvtárak fontosnak tartják-e a könyvtári alapdokumentumok megjelenítését a honlapon. Szerepel-e az oldalakon a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Küldetésnyilatkozat, a Könyvtárhasználati Szabályzat, amely nagy valószínűséggel az a dokumentum, amely a látogatók érdeklődésére is számot tarthat. A felhasználó számára leglényegesebb információ csoport a honlapon, a szolgáltatások bemutatása. Az olvasó pontosan szeretné tudni, hogy milyen szolgáltatásokat vehet igénybe személyesen, és melyeket elektronikusan. Evidens, hogy az a könyvtár számíthat több olvasóra és honlaplátogatóra, amelyiknek szolgáltatásai sokrétűek. Különösen fontosnak tartottam felmérni, hogy a könyvtár hozzáférhetővé tette-e OPAC-ját, (elektronikus katalógusát) mivel nagy valószínűséggel az olvasó elsődlegesen arra kíváncsi, megvan-e az adott dokumentum a könyvtárban. Természetesen létezhet, más a könyvtár által összeállított adatbázis is, ami bővíti a szolgáltatások
színvonalát.
Nem
kell
hangsúlyoznom
a
különgyűjtemények
meglétének fontosságát sem, legyen ez akár dokumentumtípusok szerinti, akár tartalom szerinti elkülönülés. Mostanában (szerencsére) egyre inkább elterjed a teljes szövegű (full text) állományok megjelenítése és az egyéb digitalizált tartalmak bemutatása. Napjainkban több nemzetközi és hazai projekt foglalkozik tartalomdigitalizálással, melynek különösen nagy jelentősége van a nemzeti és helytörténeti anyagok hosszú távú megőrzésében és szolgáltatásában. Figyelemmel kísértem tehát, rendelkezik-e a könyvtár digitalizált anyaggal. A hagyományos szolgáltatásokon kívül a könyvtárak számos rendezvénnyel is színesítik mindennapjaikat. Ezek a programok kultúraközvetítő szerepükön túl, nem csak propaganda eszközök, hanem komoly funkciót vállalnak a közösségteremtésben is. Hasonló szerepük van a különböző pályázatkiírásoknak is. Természetesen maga az 17
intézmény is nyújthat be pályázatokat, hozzátartozik az olvasóközönség korrekt tájékoztatásához,
ha
pozitív
elbírálás
esetén
tájékoztatják
őket
az
összeg
felhasználásáról. Lényeges elemnek tartom a frissítés kérdését is. A honlapon lévő adatoknak, időpontoknak, meghívóknak naprakészeknek kell lenniük, különben nem közvetítenek releváns információt. Ha nem szerepel az utolsó frissítés dátuma, vagy annak gyakorisága az oldalakon, az esetek többségében a meghívók, rendezvények dátumaiból lehet következtetni. Külön figyelmet szenteltem a kapcsolatoknak, vagyis annak, hogy a honlap milyen arányban tartalmaz külső linkeket. Lényegesnek tartom azt, hogy a könyvtár milyen külső kapcsolatokkal rendelkezik, hogy azok milyen szerteágazóak, sokrétűek. Szolgáltatási szempontból is fontosnak tartom, hogy tartalmaz-e linkgyűjteményt, megkönnyítve ezzel a felhasználók számára a keresést a világhálón. A könyvtár imageének javítása érdekében, a könyvtár és felhasználó, valamint a könyvtár és olvasó között, lényeges elem lehet a dolgozókkal való elektronikus kapcsolatfelvétel lehetősége. Ha a dolgozóknak van saját email címük és meghatározható a könyvtárban végzet munkájuk, szakterületük, az olvasó egy adott kollégával veheti fel a kapcsolatot, nem a személytelen intézménnyel. Interakcióra ad még alkalmat a „Vendégkönyv” is, ahová a felhasználók beírhatják tapasztalataikat a könyvtárról, vagy egyes szolgáltatásokról, megoszthatják ötleteiket a könyvtárosokkal és a többi felhasználóval, esetleg szavazhatnak a felvetődött kérdésekre. Az IFLA Internet kiáltványa kimondja: „…A könyvtáraknak és információs szolgáltató helyeknek az is a feladatuk, hogy közösségük minden tagját kiszolgálják korra, fajra, nemzetiségre, vallásra, kultúrára, politikai irányultságra, fizikai, vagy más fogyatékosságra, nemi vagy más szexuális beállítottságra vagy egyéb más helyzetre való tekintet nélkül…” A kiáltványban foglaltak megvalósítása érdekében a könyvtári honlapoknak lépéseket kell tenni a fogyatékkal élők információs igényeinek kiszolgálására. A csökkent látóképességű felhasználók számára olyan lehetőségeket kell(ene) teremteni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyenrangú részesei legyenek az információs társadalomnak. (pl. szöveges hangfájlok, „öregbetűs” megjelenítés) Ezért a szempontrendszer kialakításakor külön figyelmet szenteltem a fogyatékkal élőknek nyújtott szolgáltatásokra. Számos felmérés és általános tapasztalat azt bizonyítja, hogy az Internet használók táborába egyre több 14 éven aluli gyermek tartozik. Fontos feladat a könyvtárak számára, hogy honlapjukon az életkori sajátosságokat figyelembe vevő oldalak is 18
szerepeljenek. Azok a gyerekek, akik rendszeresen felkeresik a honlap gyermekoldalait, ugyanilyen természetességgel használják majd felnőttként a könyvtár elektronikus szolgáltatásait is. A honlapok elemzésénél megvizsgáltam, hogy a gyermekkönyvtárak oldalai a gyermekek részére készült-e. A nyelvválasztási lehetőség, bár manapság még nem gyakori a városi könyvtári körökben, a jövőben igen nagy jelentőséggel bír majd. Tudomásul kell vennünk, hogy csak abban az esetben keresik fel könyvtárunkat az országhatárokon kívülről, ha idegen nyelven is biztosítjuk értékes, ritka, esetleg digitalizált anyagainkhoz a hozzáférést. A kezdeti lépések megtételére itt az idő. A nyelvválasztási lehetőségek meglétét is jelölöm az elemzésekben.
19
6. Szempontrendszer A fentiek figyelembevételével tehát a következő szempontrendszert alakítottam ki:
-
Formai szempontok
o Nyitóoldal Belépésre szolgál Informatív o Menüpontok Kezelhetőség Egylépcsős-többlépcsős o Navigáció Oldalon belül (lap alja/teteje) Oldalak között (vissza/előre) Helyzetjelzés (hol vagyok most) Belső linkek Külső linkek o Külső megjelenés Színek, betűtípusok Harmonizálnak-e az oldalak Elkülöníthetőek-e vizuálisan a különböző tartalmak Könnyen olvasható-e
-
Tartalmi szempontok
o Információk a könyvtárról Cím Nyitva tartás A könyvtár története Névadó Szervezeti egységek, részlegek Dolgozók Alapdokumentumok Állományinformációk
20
o Szolgáltatások Szolgáltatások bemutatása, lehetőségek OPAC Más adatbázis Különgyűjtemények Digitalizált anyag Rendezvények, pályázatok Naprakész információk o Kapcsolatok – linkek Fenntartóhoz Városhoz, régióhoz Helyi médiához Linkgyűjtemény Elektronikus kapcsolatfelvétel a dolgozókkal Vendégkönyv o Egyéb Fogyatékkal élőknek nyújtott szolgáltatások Életkori különbségek figyelembe vétele Nyelv-választási lehetőség
7. Pest megyei városi könyvtárak honlapjainak elemzése16 A könyvtári honlapokat a városok betűrendjében helyeztem el, feltüntettem a könyvtár nevét és URL címét, valamint nyitóoldalát is megjelenítettem. A Bevezetőben már említettem, hogy a többszempontú feldolgozás érdekében levelet17 küldtem a megyében található városi könyvtárak email címére18, amihez két rövid kérdőívet csatoltam a honlappal rendelkező19 és a honlappal nem rendelkező20 könyvtárak részére. Az elemzések után dőlt betűkkel szerepelnek az adott könyvtár válaszai arra a kérdésre, hogy „Miért tartja fontosnak, hogy könyvtárának saját, önálló honlapja legyen?” A válaszokat kihagyás, vagy változtatás nélkül idézem. Értelemszerűen, ahol nem látható dőlt betűs szöveg, ott a könyvtár nem jutatta vissza a kérdőívet. A kérdőívre adott többi válasz a 8. számú mellékletben látható.
16
Táblázatos formában lásd 4. számú melléklet 5. számú melléklet 18 Forrás: www.ki.oszk.hu 19 6. számú melléklet 20 7. számú melléklet 17
21
7.1. Aszód Városi Könyvtár http://aszod.konyvtar.com A informatív,
nyitóoldal a
város
címerén, a könyvtár nevén és fényképén kívül egy bal oldali menüsort tartalmaz. A háttér háromféle szürke árnyalata jó alap lenne a honlap számára, azonban zavarólag hat a három féle betűtípus
használata,
amelyet két különböző színben láthatunk. Az oldal alján találjuk meg a honlap készítőjének az E-many Kft-nek a nevét. Rögtön a nyitóoldal bal alsó sarkában láthatjuk a frissítésre vonatkozó információt, aminek tanúbizonysága szerint a lapot 2004. november elsején aktualizálták. A menüsor a Köszöntő, Szolgáltatások, Programok, Új könyvek, Vendégkönyv és Elérhetőségek menüpontokat tartalmazza. A menü egylépcsős, vagyis rákattintva rögtön az adott oldalra kerülünk, ahonnan nincs lehetőség tovább lépni, csupán a bal oldalai menürendszer segítségével. Nem találunk támogatást az oldalon belüli navigációhoz, mint ahogy a honlapon belüli helyzetünkről sem. A honlap külsőségekben tükrözi a nyitóoldalon látottakat, végig háromféle betűtípust látunk két színben. Az első menüpont a Köszöntő, nevéből adódóan az oldalra látogató néhány üdvözlő sort vár, de rá kell jönnie, hogy ez a nyitóoldalt jelenti. Az Elérhetőségek menüpontból tudhatjuk meg a könyvtár címét, telefonszámát és email címét. A Szolgáltatások menüpontból tájékozódhatunk a könyvtár ingyenes és térítéses szolgáltatásairól. Megfogalmazása igen lényegretörő, leginkább egy árlistára emlékeztet. Láthatunk még itt egy fényképet a könyvtár belső teréről is mely a képen jól láthatóan 2002. 06. 22-én készült. Sajnálatos módon, mind a Programok, mind az Új könyvek menü feltöltés alatt áll, egy-egy fényképen kívül nem tartalmaz semmit. A Vendégkönyv is talány, ugyanis
22
ide kattintva egy új ablakban megjelenő oldalt kapunk, ami egy másik település, Hévízgyörk könyvtárának vendégkönyvét tárja elénk 12 üzenettel. Összességében a honlap nem sok információt közöl a könyvtárról, például a nyitvatartási időt sem sikerül megtudnunk róla. Csak remélni merem, hogy nem a végleges változatot látjuk…
7.2. Budaörs Gr. Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár www.budaorskonyvtar.hu Az
intézmény
honlapja nem tartalmaz „beköszönő” rögtön
oldalt,
egy
igen
információ
gazdag
nyitólap
jelenik
előttünk.
Szöveget
meg és
képet egyaránt tartalmaz. A
bal
oldali
menüsor
helyén az adott oldalra vonatkozó ugrópontok kaptak helyet, nagy segítség nyújtván ezzel a navigálásban, hiszen a több képernyőoldalas szövegben rögtön megtalálhatjuk a minket érdeklő információkat. Ebben a sávban kapott helyet a nyitva tartás feltüntetése is. Rögtön láthatjuk, hogy a könyvtár felnőtt, gyermek és zenei részleggel rendelkezik és van egy fiókkönyvtára is. Az igazi menüpontok a nyitóoldal tetején, a fejléc alatt, vízszintes sorban helyezkednek el. A menüsor a lap alján is megtalálható, kiegészítve egy navigációs segédlettel, az „ugrás a lap tetejére” belső linkkel. A menüsor elhelyezkedése és szerkezete minden oldalon megismétlődik, a baloldalon található belső linkek ugrópontjai az adott oldal megfelelő szövegrészeinek, ezek használatával megtakaríthatjuk a gördítősáv használatát. Az oldal visszafogott színeket használ, a háttér barna-ekrü színvilága megnyugtató. A betűtípus könnyen olvasható, bár a fekete betűszínen kívül a narancs és zöld visszafogott árnyalatait használja, mégsem tűnik soknak. A színeknek funkciója van, fő- és alcímeket különít el.
23
A kezdőoldalról minden lényeges információt megkapunk, még az oldalra látogatók számát is leolvashatjuk egy számláló segítségével. Ez az adat fontos információ a könyvtár vezetésének, a honlap készítőjének, sőt a felhasználónak is. Van azonban egy másik adat is, amelyre a honlap böngészőknek oda kell figyelnie, ez pedig a frissítés gyakorisága. Jelen esetben a honlapot 2005 januárjában frissítették. A Könyvtár története menüpont alatt igen rövid, lényegretörő gondolatokat olvashatunk a könyvtárról és a névadóról. A Szolgáltatásokra kattintva a baloldalon látható belső linkek eljuttatnak minket a keresett témakörökhöz, amik röviden, tömören mutatják be a könyvtár részlegeit és szolgáltatásait. Külön említést érdemel a Folyóiratolvasó bemutatása, itt ugyanis egy link segítségével - „Folyóiratok felsorolása A-Z-ig”- egy új ablak nyílik, ahol ABC rendben megtekinthetjük a könyvtárba megtalálható folyóiratok címeit. Mivel a tartalom nem fér el egy képernyőoldalra, a keresést megkönnyítendő, a képernyő felső részén található betűkre kattintva juthatunk el a keresett folyóirathoz. A visszatéréshez nem találunk linket, be kell zárnunk az ablakot. Ha tovább haladunk az olvasásban a „Számítógépes szolgáltatások” résznél találjuk meg az ugrópontot a Szikla integrált könyvtári számítógépes rendszerhez, www.szikla.net, melyre rákattintva a program honlapjának keresőfelületére jutunk. (A baloldali ugrópontoknál az „Internetes szolgáltatás-t” kell választani.) Az olvasók részére a könyvtár a tájékozódás és keresés megkönnyítésére összeállított egy rövid útmutatót is, amely új ablakban nyílik meg. Ez megtévesztő lehet a használó számára, ugyanis úgy tűnik, mintha az oldal része lenne. Kis zavart okozhat, ha a felhasználó vissza akar térni, időbe telik, míg rájön, hogy be kell zárnia az oldalt. A Gyűjtemény menüpont alatt találjuk az Európai Uniós gyűjteményt, ahonnan kapcsolódhatunk a www.palyazatikapu.hu portálhoz, amely segítséget nyújt a hazai és az Európai Unió által finanszírozott pályázatok elkészítéséhez és a támogatási források hatékony felhasználásához. A Helytörténeti Gyűjtemény rövid bemutatása mellett itt találjuk a helytörténeti bibliográfiára és a Budaörs történetének kronológiájára mutató linkeket is. Sajnálatosnak tartalom, hogy ezek a lehetőségek csak az oldalak külön tanulmányozása után találhatóak meg, szerencsésebb lenne rögtön a baloldali menüsorban feltüntetni többlépcsős menüt alkalmazva. Így talán már csak kíváncsiságból is többen rákattintanának erre az igen gazdag bibliográfiára. A könyvtár szép számmal rendelkezik német-, szlovák-, örmény-nyelvű kötetekkel kiegészítve és alátámasztva a városban működő Kisebbségi Önkormányzatok munkáját. Kár, hogy a honlap nem tükrözi a város soknyelvűségét. 24
„A szakirodalomban már régóta jelen van a „falak nélküli könyvtár” fogalma. Ennek az elvárásnak szeretnénk egyre jobban megfelelni. Fontosnak tartjuk, hogy az olvasóink, illetve az érdeklődők az Interneten is megtalálják a könyvtárunkat, és egyre több szolgáltatásunkat vehessék igénybe ilyen módon is. „
7.3. Cegléd Városi Könyvtár www.cegledkv.hu A honlap nyitóoldala informatív,
a
fényképén
könyvtár
kívül
az a
elérhetőségeket,
menüsort és a számlálót tartalmazza. alján
A
honlap
látható
logó
tanúsítja, hogy a hálózati kapcsolatot Program
az
NIIF
biztosítja.
A
szokásos helyen található menüsor elemei – melyet Tallózónak neveznek a következők: Útbaigazító, História, A könyvtár használatáról, Részlegek, A könyvtár gyűjteménye, Alapítványunk, Figyelmébe ajánljuk, Fotóalbumok. A menüpontok nagy része többlépcsős, rákattintva az oldal tetején több almenüpont jelenik meg, melyek további oldalakra vezetnek. A menü használata egyértelmű, de a többlépcsős rendszer miatt célszerű lenne helyzetjelzőt alkalmazni, hogy tudjuk merre is járunk. A több képernyőoldal méretű oldalaknál segítséget jelenthetne, egy „lap alja/lap teteje” navigációs elemet elhelyezni. Belső linkeket is találunk, a Beiratkozási tudnivalóknál rákattinthatunk a Könyvtári Alapítvány linkre, amit a bal oldali menüből közvetlenül is elérhetünk. A História menüpontból
link
mutat
„Pest
megye
első
gyermekkönyvtárára”,
amit
a
Részlegek/Gyermekkönyvtár útvonalon is elérhetünk. Ugyanezen menüpont másik almenüjében találjuk meg a „mozgókönytár” linket, amit a Részlegek/Mozgókönyvtár útvonalon érhetünk el. Számos külső linket is tartalmaznak az oldalak, kapcsolatot teremtve ezzel a külvilággal. Megtalálhatjuk a Soros Alapítvány, vagy a Könyvtári
25
Intézet EBSCO adatbázisának ugrópontját, ahol az online látogatók angol nyelvű bibliográfiai és teljes szövegű folyóiratcikkeket tartalmazó adatbázisaiban kereshetnek. A könyvtár gyűjteménye/Adatok menüpontban a lap alján találjuk meg a pest megyei közkönyvtárakban igen elterjedt Szikla Integrált Könyvtári Rendszerre mutató ugrópontot. Kár, hogy az OPAC jelenlétét titkolja a honlap, szerencsésebb lenne, jól látható helyre tenni a linket, ahol reklámozhatná önmagát. Küllemében a honlap rendkívül ízléses, remek a barna szín és annak árnyalatainak használata, elegáns és letisztult. Könnyen olvasható a szöveg, a képek jó minőségűek. A szervezeti egységek illetve különgyűjtemények nem különülnek el vizuálisan, de nem is érezzük hiányát. A lényeges információkat megtalálhatjuk a nyitóoldalon, az Útmutató menüpont például egy várostérkép részletét tartalmazza, amely kiváló ötlet, de sajnálatos módon túl kis felbontással rendelkezik ahhoz, hogy tájékozódni lehessen róla, bár a könyvtár épületét jól láthatóan megjelölték. A Szolgáltatásokról nyújtott információk korrektek, bemutatják a könyvtárban lévő különgyűjteményeket is. Jó ötlet, hogy a részlegek különböző nyitvatartási idejét, egyéni szolgáltatásait a megfelelő oldalakon tünteti fel. A honlap nem, de a könyvtár rendelkezik fogyatékkal élők számára nyújtott szolgáltatással (hangoskönyv). A Figyelmébe ajánljuk menüpontnál olvashatunk a rendezvényekről, a Nagy Könyv mozgalomról – ugrópontként feltüntetve a Nagy Könyv honlapjának URL-je, majd a könyvtár fennállásának 80. évfordulójának kapcsán rendezett ünnepségekről készült képeket nézhetjük meg, melyeket elérhetünk közvetlenül a Fotóalbumok menüpontból is. A pályázati módszertani portálon kívül www.palyazatikapu.hu élőkapcsot találunk a város hivatalos honlapjára is www.cegled.hu, ami ritkaságnak mondható. Ezzel a kapcsolattal (ami visszafelé is működik) a könyvtár összekapcsolja a város intézményeit, a helyi médiát és a honlaplátogatókat, megteremtve ezzel az „intelligens város” csíráját.
„A könyvtárba járó embereket, olvasókat érdeklik a könyvtárral kapcsolatos események információk, és akinek van Internet hozzáférése, az megnézi. Fontos, hogy a mai világban, ebben a formában is hírt adjon magáról egy könyvtár, hiszen sok ember nézi a weboldalakat. Számít a külső megjelenés is, hiszen ezzel is az intézményt képviseljük, valamint a tartalom is, hogy a megfelelő információt és a megfelelő módon közöljük minél
szélesebb
réteget
tájékoztatni 26
intézményünkről,
elérhetőségeiről,
szolgáltatásairól, online katalógusunkról stb. Az információ különféle elektronikus információhordozókon jelennek meg. A könyvtár, pedig információkat gyűjtő, rendszerező és feltáró intézmény és a saját honlappal részesévé válik a világháló, az elektronizáció nyújtotta lehetőségeknek.”
7.4. Dunaharaszti Városi Könyvtár www.dhbiblio.hu A informatív
nyitólap kategóriába
tartozik, a menün kívül tartalmazza
a
könyvtár
fényképét, elérhetőségeit, a
logóval
és
a
képernyőfelbontással, és a böngészőre
vonatkozó
információkkal együtt. A bal oldalon látható menü egylépcsős, az aloldalak több képernyőoldal hosszúságúak, a menüsoron és az eszköztár „vissza” gombján kívül nem tartalmaznak a honlapon belüli navigációs lehetőségeket. Külső megjelenésében, egyszerű, letisztult, nincsenek felesleges díszítőelemek, animációk. A háttér homokszínű, a betűtípus mindenhol azonos. A menüsor azonban némileg kilóg a sorból. A menüpontok egyértelműen utalnak színükkel funkciójukra; a nem használt linkek kék színűek, a használatban lévők, pedig vörösek. Ez egyben helyzetjelzőként is funkciónál, pontosan tudjuk, épp melyik menü oldalán járunk. Ez a megoldás nagyon praktikus és ötletes, de nagyon elüt az oldalak visszafogottságától. A Dunaharasztiról röviden menüben a statisztikai adatokon kívül a város történetét is megismerhetjük, fontosabb épületekről fotókat is közzétesznek. Fontos megjegyezni, hogy még a fotók készítőinek neveit is feltüntetik a lap alján ugyanúgy, mint a város ismertetés forrását. Szép példája ez a jelenleg hatályban lévő Szerzői jogi törvénynek. Külső linket találunk a német testvérváros honlapjára és Dunaharaszti
27
hivatalos honlapjára is. A következő menüpontból megismerhetjük a könyvtár történetét. Itt olvashatjuk a dolgozók neveit, sajnos elektronikus levélcím nélkül. Megtalálhatjuk a küldetésnyilatkozatot is és az 1%-os adófelajánlásra felhívó sorokat egyaránt. A Könyvtári szolgáltatások alatt egy igen jól kidolgozott korrekt könyvtárhasználati szabályzatot olvashatunk a könyvtárban található ingyenes és térítéses szolgáltatásokról. A Gyűjteményekre kattintva megismerhetjük a könyvtár részlegeit; a felnőtt- és gyermekkönyvtáron kívül az intézmény rendelkezik audiovizuális
részleggel,
német
nyelvű
különgyűjteménnyel
és
helytörténeti
gyűjteménnyel is, amelyről külön menüpont tájékoztat. Itt megismerhetjük a helytörténeti gyűjtőkört és tájékozódhatunk a rendelkezésre álló dokumentumtípusokról is. Fejlesztés alatt áll a dunaharaszti írókat és költőket bemutató oldal. Külön menüpontot szentelnek a könyvtár közalapítványának bemutatására. A Könyvtári újdonságok, programok, hírek a honlap legtöbb, a felhasználó számára leginkább érdekes információkat tartalmazza. Sajnálatos, hogy legalább ennél a menüpontnál nem alkalmaznak többlépcsős rendszert, vagy belső linkeket, jobban el lehetne rendezni a meglévő anyagot. Ennél fogva a látogatónak végig kell(ene) olvasnia több képernyőoldalt, amit nem biztos, hogy megtesz és ezáltal, fontos információkról maradhat
le.
Az
oldalon
feltüntetik
a
könyvtár
legfrissebb
dokumentumtípusonként, a felsorolás márciusi adatokat tartalmaz!
beszerzéseit Felhívják az
olvasók figyelmét a könyvtár új szolgáltatására, azaz a Szikla online adatbázis használatának lehetőségére ezért külső link kapcsolódik az oldalhoz. Majd egy fotópályázati felhívás következik, amelyet a város önkormányzata is támogat. A következő képernyőoldalakon szép példáját láthatjuk annak, hogyan válhat a könyvtár a széleskörű helyi kultúra bemutatójává és szétsugárzójává. Az intézmény több éve helyet biztosít különböző képzőművészek munkáinak kiállítására. A honlap is bemutatja a művészeket, rövid életrajzot közöl és felvonultatja az alkotásokat is. Bízom benne, hogy a pillanatnyilag fejlesztés alatt álló írókat és költőket bemutató oldal is hasonló színvonalas tartalommal bír majd. Talán örülnének az olvasók egy archívumnak is, ahol a régebbi kiállításokat is meg lehetne tekinteni.
„A XXI. században élünk. Ennek a kornak a sajátossága a rendkívül gyors változás. Valószínű a számítógép (mobiltelefon, Internet, médiák…) elterjedése az oka ennek a felgyorsult életnek. Minden téren válaszolnunk kell korunk kihívásainak, különben 28
kiszorulunk a lehetőségekből. A mai könyvtárnak különösen fontos, hogy „megmutassa mire is képes”, mert végre el kell foglalnunk - nekünk könyvtárosoknak is - a minket megillető helyet a társadalomban. Ez a korszak számunkra lehetőség, érdemes megragadnunk! Az „információs sztrádán” biztos kézzel kell kormányoznunk, hogy megálljuk a helyünket. De mindenképp érdemes. Hiszen az információ tárháza a könyvtár, ezt tudatosan reklámozhatjuk is önálló honlapon, de az érdeklődő tájékoztatása, eligazítása is fontos szempont számunkra. Az információ legújabb vívmányán, az Interneten igenis van helye a Gutenberg-galaxisnak.”
7.5. Dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár www.dkvk.hu Informatív nyitóoldallal találkozunk, a menün, a könyvtár nevén és
logóján
optimális
kívül
az
olvashatóság
érdekében feltüntették a képernyőfelbontásra és a böngészőre
vonatkozó
információkat is. Az itt szereplő felirat szerint a könyvtár megújult honlapján járunk. A szokásos könyvtárépület fotó helyett a névadó szobráról láthatunk képet, és a menü alatt egy grafikus linket, amely egy ingyenes statisztikai honlapra vezet. A www.freestat.hu oldalon honlapunk regisztrálása után statisztikát láthatunk az aznapi, tegnapi, havi évi látogatók számáról, amit tovább bonthatunk összes elérésre, visszatérő és új látogatóra. Ezen kívül megnézhetjük az utolsó tíz látogatót is. Grafikonos megjelenítéssel is rendelkezik, a napi adatokat óránkénti lebontásban, a havi adatokat pedig, napi lebontásban közli. A menü többlépcsős, bár az oldalakon nem láthatunk helyzetjelzést, a menü színváltozásai tájékoztattak minket, hol is állunk a honlapon. Az oldalak belső és külső linkeket egyaránt tartalmaznak, a honlap meglátogatásakor mindegyik működött. Külső
29
megjelenésében az oldalak harmonizálnak egymással, a nyitóoldalon látható világoszöld-borvörös színösszeállítás végigvonul az oldalakon. A szövegek jól olvashatók, a képek megfelelő nagyságúak, jó minőségűek. A Könyvtárról menüpontból megtudhatjuk a könyvtár elérhetőségeit, nyitva tartását, rövid tájékoztatást kapunk az intézményről, annak részlegeiről. Itt olvashatjuk a könyvtár küldetésnyilatkozatát is. A munkatársak nevén, email címén és fényképén kívül beosztásukat is megtudhatjuk, valamint azt is, melyik részlegben dolgoznak és mi a közvetlen telefonszámuk. Az Alapítvány aloldalon az alapítvány eddigi munkáján és adószámán kívül letölthetjük az adó 1%-ról rendelkező nyilatkozatot is. A Katalógus menüben az Ismertető sajnos nem tartalmaz semmilyen információt, ennek feltöltése valószínűleg a jövőben megtörténik. Az Online katalógusnál a könyvtár által használt Textlib integrált könyvtári rendszer keresőfelületére jutunk. Zavaró lehet a látogató számára, hogy az oldal tetején visszatérésre szánt linket használva még egyszer megnyitjuk a könyvtár honlapját. A Listáknál a könyvtár folyóirat, CD, CD-ROM, DVD dokumentumait tölthetjük le .rtf formátumban, a keresés megkönnyítésére, több rendezési szempont szerinti listát is készítettek, kereshetünk leltári szám, előadó vagy cím szerint. A Más könyvtárak almenü alatt a Textlib, és a Szikla integrált könyvtári rendszert használó könyvtárak katalógusait lehet elérni. Ezen kívül megtalálhatjuk itt a MOKKA,21 Az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár URL címét is. A Szolgáltatások
menüpontnál
tájékozódhatunk
a
könyvtár
alap-
és
térítéses
szolgáltatásairól, az oldal alján pedig, rtf formátumban letölthetjük a könyvtár használati szabályzatát, amiben találunk egy külső linket is, nevezetesen a Netikett-re22 mutatót, vagyis a hálózat használatának etikai szabályairól szólót. A Használati szabályzatnál egy rövidített változatot találunk, de az eredetit is letölthetjük. A Díjszabás menüpontnál ugyanaz a táblázat jelenik meg, mint amit a Beiratkozási információknál is elérhetünk. A következő menüpont a könyvtár digitalizált dokumentumait tartalmazza. Megtalálhatjuk itt a „Ki kicsoda Dunakeszin” című könyv digitalizált változatát html és pdf formátumban. Néhány helyi vonatkozású kiadványt is megnézhetünk ezen az oldalon, mint például a „Könyvtári Hívogató” vagy a „Könyvtári Napok” című időszaki
21 22
Magyar Országos Közös Katalógus http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/ rfc1855h.hun
30
kiadványokat. Az olvasáshoz szükséges ingyenesen letölthető Acrobat Reader23 program címét is minden esetben feltüntetik. Az Egyéb kiadványok menüpont sajnos üres, de egyben azt is jelenti, hogy az intézmény további digitalizált műveket is fel kíván tenni a honlapra. Az Aktuális menüpont alatt márciusi rendezvényekre szóló meghívókat találunk, illetve itt gyűjtik a már lezajlott rendezvények meghívóit is. A Hírekből tájékozódhatunk az ünnepek miatt változott nyitvatartási rendről, valamint a 750 éves város ünnepi rendezvénysorozatának dátumairól Itt nyer értelmet a nyitóoldalon található kis animáció, amely az ünnepségsorozat logója. (?) Az oldal alján találjuk a jövedelemadó 1%-nak felajánlásáról szóló sorokat, szinte már hiányzik az a bizonyos belső link, amely az Alapítvány menüpontban letölthető űrlaphoz vezetne minket. A Kapcsolatokra kattintva egy sokrétű linkgyűjteményt látunk, amelyből eljuthatunk a legfontosabb könyvtári oldalakra, a munkavállalók képviseleti kapcsolatain keresztül a fenntartón át a különböző közérdekű oldalakra is. A honlapot a könyvtár munkatársa, Preysing Frigyes készítette.
„Az Internet hazai elterjedésének kezdetén, még csak megérzés volt, hogy a gyors információszerzésnek a legfontosabb eszközét kaptuk meg. Akkoriban (1996-1997-ben) még alig lehetett magyar honlappal találkozni. Egy-két év után azonban robbanásszerű változás következett be, és egyre többen akadtak olyanok, akik az alapinformációkért (pl. nyitvatartási idő, megközelíthetőség stb.) már nem telefonkönyvekben keresgettek, hanem az Internetet kezdték használni. Innentől kezdve a világhálón való megjelenés már egy szakmai minimumnak is tekinthető. Ha lassan is, de a legtöbb városi könyvtár időközben felismerte ezt. Most már a feladat a minél több tartalmi információ közvetítése, részben a szolgáltatásokkal kapcsolatban (Opac, előjegyzés), részben elektronikus könyvtárak adatbázisok kialakításával, folyamatos bővítésével. Egy honlap rendkívül hatékony formában tud információkat közvetíteni, igen sok esetben, jelentős mértékben bővítheti a potenciális használók körét, akár földrészeket is átívelve. Nem utolsó sorban nélküle korszerű könyvtári szolgáltatásokról már nem is beszélhetünk.”
23
www.adobe.com
31
7.6. Érd Csuka Zoltán Városi Könyvtár www.csukalib.hu A
nyitóoldal
információkban gazdag. A könyvtár nevén, logóján, és menüjén kívül számlálót is tartalmaz, fényképet
valamint láthatunk
könyvtár
épületéről,
tájékozódhatunk aktualitásokról
a
az is.
A
képernyőoldal jobb szélén a különböző részlegekről és azok nyitva tartásáról, valamint olvashatjuk a látogatót köszöntő szöveget, amelyben ugrópontokat helyeztek el, meggyorsítva ezzel a felhasználó információhoz jutását. A menü egy- és többlépcsős menüpontokat egyaránt tartalmaz. A többlépcsős rendszerű menüpont esetében az újabb lehetőségek a menü alatt jelennek meg. A működő gombokat félkövér betűtípussal jelzik. Bár az oldalakon külön helyzetjelzés nem jelenik meg, az oldal tetején elhelyezkedő címből és a nyomógomb változásából tudhatjuk meg, merre járunk a honlapon. Az oldalak belső és külső linkeket egyaránt tartalmaznak. A honlap külső megjelenésében harmonikus, a halványlila-szürke háttér kellemes a szemnek, az ugrópontok színének kis változtatásával elkerülték a harsányság látszatát is. A felhasznált képek megfelelő méretűek és jó felbontásúak. A nyitóoldal tetején rögtön az aktualitásokra hívják fel a figyelmünket. A linkekre kattintva pdf formátumban jelennek meg az információk abban az esetben, ha a látogató már előtte telepítette gépére az Acrobat Reader programot. Azok számára, akik még nem tették meg ezt, szerencsés lenne, ha elhelyeznének egy ugrópontot a letöltés megkönnyítése érdekében. Az oldal jobb felső sarkában piros betűkkel emelik ki a legfontosabb információkat. Az ünnepi nyitva tartás mellett az „Érdi ki kicsoda?” című kiadvány főszerkesztőjének felhívását olvashatjuk, és rtf és doc formátumban le is tölthetjük a kívánt űrlapot. 32
A legelső menüpont a Katalógus, ami nem véletlen, hiszen nagy valószínűséggel a honlapra látogatók legfőképpen a könyvtár állományára kíváncsiak. Az oldalról élőkapocs mutat a Pest megyében oly népszerű Szikla integrált könyvtári rendszer keresőfelületére. Itt találhatjuk a videógyűjtemény katalógusát is, ahol ábécérendben láthatjuk a címeket. Szűrőfeltételeket is megadhatunk, kereshetünk filmkategóriánként (családi, akció stb.), megjeleníthetjük az új beszerzéseket, de kereshetünk a cím egy szavára is. A Könyvtárunk menüpont nem más, mint a nyitóoldal, de itt már almenük is megjelennek.
A
Könyvtár
Tevékenységénél
olvashatjuk
a
feladatokat
és
a
küldetésnyilatkozatot. Bőséges könyvtártörténeti információkhoz is juthatunk. Ez után következik a Gyűjtemény és a különgyűjtemények rövid bemutatása, ahonnan ugrási lehetőségünk van az OPAC-hoz és a videógyűjtemény katalógusához. A Szolgáltatások menüpont nem működik, de a használati szabályzat minden kérdésre választ ad. A szabályzat megfelelő oldalai jelennek meg a nyitóoldal köszöntőjében található linkek használatakor is. A Képtárban a könyvtár rendezvényeinek képanyagait találhatjuk meg. A képernyő közepén látható az aktuális kép képaláírással, melytől balra az előző, jobbra a következő képet láthatjuk kisebb méretben. A megfelelő oldalra kattintva töltődik be a minket érdeklő fotó. Sajnos a jobb oldali kép tetejébe belelóg az oldalakon állandóan jelenlévő nyitva tartást propagáló szöveg. Csuka Zoltánról, a könyvtár névadójáról egy rövid bemutatást és egy hosszabb életrajzot találunk, melynek végén a könyvtár névfelvételéről és megemlékezéseiről is olvashatunk. A Rendezvényekre kattintva szemünkbe ötlik az a szöveg, amit a nyitó oldalon láthatunk ebben a témában, azonban az aktuális rendezvények mellett a régi és a tervezett rendezvények is kaptak egy-egy ugrópontot. A rendezvény archívum 1963tól(!) tartalmaz adatokat évi bontásban. A tervezett rendezvényeknél 2005. december 14-ig találhatunk programokat. A következő menüpontban a könyvtár Kiadványainak bibliográfiai adatait tekinthetjük meg. A 24 tételt tartalmazó lista nagyrészt helytörténeti vonatkozású műveket vonultat fel. A könyvtár Munkatársainak részlegenkénti felsorolása jó ötlet, a névre kattintva a jobb alsó sarokban megjelenő fénykép segíti a személyes kapcsolat kialakítását egy esetleges könyvtárlátogatás alkalmával. Különösen eredeti, hogy a hagyományos névhasználatban a férjük nevét viselő nőknél feltüntetik a keresztnevet is, ezzel is elősegítve a már említett személyes kapcsolatokat. A Városunk menüpontnál rövid ismetetőt találunk Érd városáról, ahol felhívják a figyelmét az olvasónak a helytörténeti 33
gyűjtemény gazdag kínálatára. A bal alsó sarokban megtalálhatjuk a város hivatalos honlapjára mutató linket is. A következő nyomógomb a könyvtár Honlapjának oldalára vezet minket, ahol technikai információkat olvashatunk. E mellet az oldal tartalmazza az egész könyvtári honlap térképét jelmagyarázattal együtt. Itt látható egy jelenleg nem működő link, amely szerint a könyvtár elektronikus hírlevél megjelentetését tervezi. A Linkajánlóban a szokásos könyvtári oldalak mellett élőkapcsot találunk különböző programajánló portálokhoz és keresőkhöz. A jobb oldalon helyezkednek el a könyvtári Részlegek linkjei. A Felnőtt könyvtárra kattintva a nyitóoldal/könyvtárunk menüben látható oldal jelenik meg. A Gyermekkönyvtár honlapján a külső megjelenés ugyanolyan, mint a honlapon bárhol, de a szövegezés kifejezetten gyermekeknek szól. Itt találhatunk a lap alján néhány felhívást is, mint például az „Év iskolája/óvodája pályázatot, vagy a havonta megjelenő „6+1 totót” melyet kitöltve leadhatnak a gyerekek a könyvtár bármely részlegében. Valószínűleg értékes nyeremények várnak a helyes megfejtőkre, bár erre utalást sehol nem találunk. Külön érdekessége az oldalnak, hogy minden egyes bejelentkezéskor más-más kép látható az oldalon. A Zenei könyvtár oldalán néhány sorban tájékozódhatunk az állományról, és ugrópontot találunk a videó katalógushoz. Kár, hogy nincs bővebb információ a gyűjteményről. Sajnos a két fiókkönyvtár oldala is üres, de a honlap színvonala megnyugtat minket, hogy hamarosan ezek az oldalak is feltöltésre kerülnek. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár honlapját a könyvtár rendszergazdája Szabó Bors készítette.
„Információközlés
(programok,
állomány,
marketingtevékenység.”
34
stb.),
fényképek
közzététele,
7.7. Gödöllő Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ www.gvkik.hu A nyitólap belépésre szolgál, a könyvtár nevén, logóján
kívül
egyéb
elemet nem tartalmaz. A belépés után a főoldalon találjuk
magunkat.
A
menüben találhatunk egy és többlépcsős elemeket egyaránt. A többlépcsős gombok
az
almenük
jelenlétét kis nyíllal jelölik, ezekre kattintva jelenik meg az almenü sor. A már meglátogatott
menüpontok
színe
megváltozik.
Emellett
segítséget
nyújt
a
tájékozódásban, hogy a képernyőoldal tetején olvashatjuk az adott oldal címét. A hosszú oldalak alján a „vissza” gomb segítségével a főoldalra kerülünk. Az oldalakon belső és külső linkeket egyaránt találhatunk. A láblécben olvashatjuk a technikai információkat. Külső
megjelenésében
a
honlap
egységes,
világoskék-fehér-szürke,
színei
visszaköszönnek a könyvtár logójából. Első ránézésre az oldal kicsit zsúfoltnak tűnik, időbe kerül, amíg megfelelően tudunk tájékozódni. Az eddig vizsgált honlapoktól eltérően a fejlécben találjuk a könyvtár OPAC-ját, ennélfogva bármerre járunk a honlapon, a könyvtár állományáról bármikor tájékozódhatunk. Másban is különbözik ez a keresőfelület az eddigiektől, mivel nem csupán egy élőkapocs a Szikla integrált könyvtári rendszer honlapjához, hanem saját kereső felületet alakítottak ki egyszerű és összetett kereséséhez egyaránt. Nagy segítség ez a könyvtárhasználók számára, ugyanis ezzel a megoldással elsősorban a gödöllői állományban kereshetnek az olvasók, és csak akkor lépnek tovább a többi Sziklát használó könyvtár keresőfelületére, amennyiben az szükséges. A főoldal központi részét a programajánló teszi ki, melyet időrendi sorrendben találunk. A programról szóló ismertető alján található „tovább” gombra kattintva olvashatjuk a teljes szöveget.
35
A fő- és almenük jól tagoltak, az általános információk, a szolgáltatások bemutatása lényegretörő. Minden kérdésre megfelelő korrekt tájékoztatást kapunk. A Részlegek bemutatásánál több belső linket találunk, a beiratkozás, késedelmi díjra stb. vonatkozóan. A Gyermekkönyvtár oldala formájában nem különbözik a honlap többi oldalától, szövegezése azonban igen, a gyerekeket szólítja meg. Az „Állandó gyermekprogramok” linkre kattintva állandó rendezvényeket, óvodák, iskolák számára előre megrendelhető tematikus-foglalkozásokat találunk. A könyvtár MásArc videó és zenei gyűjteménye dokumentum típusok szerint rtf formátumban letölthető, sőt floppy lemezen hazavihető. Rövid tájékoztatást kapunk még a Gödöllő gyűjteményről, ahol helyismeretihelytörténeti dokumentumokat őriznek, az Infohíd-ról, ahol az Internet hozzáférést biztosítják az olvasók számára, valamint az Infopont-ról, ahol helyi, közérdekű információk után kutathatnak a könyvtár látogatói. Az EU-pont-ra kattintva a szolgáltatásokon kívül egy igen terjedelmes az Európai Unióval kapcsolatos linkgyűjteményt találunk. A Programok menüpont az aktuális programokra vonatkozó linket tartalmaz (ezt láthatjuk a főoldalon), valamint a könyvtár egyéb rendszeres programjait. Itt is megtalálhatjuk a gyermekprogramokra vonatkozó linket. A könyvtár gyakran helyet ad különböző szakmai és nem szakmai jellegű konferenciáknak, ezekről a rendezvényekről, programjuk ismertetéséről, rövid leírás készül, sőt, az elhangzott prezentációkat a honlapról le is lehet tölteni(!). A Kiadványaink menüre kattintva a könyvtár időszaki kiadványának a „Könyvtár pont hu”-nak pdf formátumú számait tölthetjük le, kár, hogy nem helyeztek el egy linket azok számára, akik még nem rendelkeznek Acrobat Reader programmal. Az Archívumban régebbi hírek és szavazások eredményei láthatók. A fő oldal jobb oldalán jelenleg arra kérdésre lehet szavazni, hogy „Ön szerint hasznos lenne-e, ha Interneten meg tudná hosszabbítani a könyvtári könyveket?” Ez a kérdés előre vetíti a könyvtár új szolgáltatásának bevezetését, amire felhívja a figyelmet a jobb oldalon látható „Kölcsönzési adatok, hosszabbítás” felirat is. A Szikla21 integrált könyvtári rendszer alkalmas arra, hogy a felhasználó Interneten keresztül nézze meg saját kölcsönzési adatait, hosszabbítson, ha erre szükség van, illetve megnézze, hogy az adott dokumentum pillanatnyilag kölcsönzésben van-e.
36
Ehhez a funkcióhoz az olvasójegy számán kívül szükség van az olvasó saját jelszavára, amelyet még a könyvtáros sem ismer.24 A főmenüből megtudhatjuk a könyvtár legújabb dokumentumainak bibliográfiai adatait, olvashatunk a könyvtár történetéről is. A Galéria menüpontban találhatjuk meg a könyvtárról és rendezvényeiről készült képeket albumokba rendezve. Statisztika készül a legtöbbször megnézett képről, a legtöbb szavazatot kapott fotóról, sőt a látogató készíthet magának a kedvenc képeiről egy saját albumot. A Galéria fejlécében található „i” betűre kattintva azonban egy angol nyelvű információs oldal jelenik meg, magyarul nem találunk tájékoztatást. Ez a probléma máshol is megjelenik a honlapon, többször találhatunk angol szöveget a magyar sorok között. Vendégkönyv helyett itt Ötletládával találkozunk. A GYIK25 menüpont alatt jelenleg egy kérdés árválkodik, valószínűleg hozzá kell szoknia az olvasóknak ehhez a lehetőséghez (is). A Statisztika a Freestat26 oldalán már látott elv szerint működik, adatokat közöl a honlap látogatottságára vonatkozóan. Kideríthetjük például, hogy a legforgalmasabb nap 2005. március 8-a volt, amikor is 4252 találatot regisztrált a szerver. Az utolsó menüpont a 10-leg. Itt a honlappal kapcsolatos legekről olvashatunk, mint például melyik szavazásra érkezett a legtöbb szavazat, vagy hogy a honlapon melyik cikket nézték meg a legtöbben. Ezt a menüpontot azonban nem csak az olvasók szórakoztatására lehet felhasználni, hanem hosszú távon következtetéseket lehet levonni a honlapról és a könyvtár szolgáltatásairól. A menüsor alatt láthatjuk a nagyon találó „Gödöllő kapu” nevű linkgyűjteményt, amely valóban kaput nyit a város felé, mivel innen eljuthatunk a város fontosabb intézményeibe. Sajnálatos azonban, hogy a könyvtár oldaláról elért honlapok többsége nem tartalmaz a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központra mutató linket. A honlapon fel lehet iratkozni a könyvtár hírlevelére is, amiben a könyvtárról illetve a honlapról szóló újdonságokat, híreket közlik az érdeklődővel. Az oldalak elkészítésében támogatást nyújtottak listáját a jobb oldal alján grafikus linkek formájában találhatjuk. A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ honlapját Lack Csaba és Lack Zoltán készítette.
24
Szilágyi Lóránt, a Szikla21 létrehozójának szóbeli közlése Gyakran Ismételt Kérdések 26 www.freestat.hu 25
37
„A leggyorsabb eszköz, aminek segítségével olvasóinkat tájékoztathatjuk a könyvtár működéséről, újdonságairól, rendezvényeinkről, stb. Fontos az on-line katalógus és olyan kényelmi szolgáltatások biztosítása, mint a kölcsönzésben lévő dokumentumok lejáratának megtekinthetősége és hosszabbítása”.
7.8. Nagykáta Radnóti Miklós Városi Könyvtár www.users.monornet.hu A
könyvtár
nyitólapja az informatív kategóriába tartozik, nem más, mint egy zsúfolt „linkgyűjtemény”.
A
nyitóoldal nem tartalmaz fotót. A könyvtár nevén és postacímén kívül mindent csak
ugrópontok
segítségével
olvashatunk
el,
emiatt
nem
beszélhetünk menüsorról sem, vagy épp ellenkezőleg az oldal csak menüpontokat tartalmaz, ez csupán nézőpont kérdése. Nem nehéz eldönteni, hogy az oldalakon van-e külső, illetve belső link, ugyanis rögtön a megnyitáskor szemünk elé tűnik. A nyitóoldal esetében nem beszélhetünk harmóniáról, egy „fehér lap”-ra kerültek a linkek, amelyeket egy betűtípus különböző változataival szedtek öt színben. A linkekkel elért oldalak többségénél az oldal alján a „főoldal” navigációs elemet alkalmazzák a visszatérésre. A megnyitott oldalak egy részénél a város tapétaként használt címerét láthatjuk, mint hátteret. Ez a „látványelem” kapcsolja össze őket. Van néhány olyan oldal is, amelyeket nagy valószínűséggel utólag kapcsoltak a linkfüzérhez, ezek fehér lapra írott információk, különböző betűtípusokkal. A könyvtár számítógépes tanfolyamot indít március végén, a tematikát tükröző bőséges linkgyűjteményt megtalálhatjuk a veresegyházi könyvtár honlapján is. A könyvtár a Szikla integrált könyvtári rendszert használja, a honlapra mutató link jól láthatóan helyezkedik el a nyitóoldalon, közvetlen közelében az eMagyarország
38
honlapjára mutató linkkel együtt. A Linkajánlóban könyvtári vonatkozású ugrópontokat találunk. A nyitóoldal közepén helyezkedik el a könyvtári Alapítvány linkje, amely egy képernyőoldalon mutatja be annak munkáját. A könyvtárban a honlap tanúsága szerint komoly helytörténeti munka folyik. A könyvtár történetéről egy szakdolgozat részleteiből tájékozódhatunk. Nagykáta történetét bemutató oldalakon számos belső linket találunk, amelyek egy-egy épület, rendezvény fotójára mutatnak. Az oldal alján a „Tények Nagykátáról” linkre kattintva felsorolási szinten megismerhetjük a helyi önkormányzati képviselő testületet, oktatási intézményeket, a város legnagyobb cégeit, civil szervezeteit, felekezeteit. Az impozáns felsorolásban csupán a gimnázium és a Plébánia képviselteti magát honlappal, illetve email címmel. A várostörténethez kapcsolódva, de már másik oldalon olvashatjuk Nagykáta történeti kronológiáját. Kiváló ötlet a Köztéri szobrok összegyűjtése és felvonultatása a honlapon, kár hogy nem mindegyikhez tartozik fénykép. A Könyvtári szolgáltatásoknál rövid, tömör tájékoztatást találunk a szolgáltatásokról, a belső linkek segítségével betekintést nyerhetünk a folyóirat, hangoskönyv, CD és videó gyűjteménybe. Kár, hogy a Gyermekrészlegre mutató oldalon csupán két fényképet láthatunk. A könyvtárban két művész állandó kiállítása kapott helyet, nevükre kattintva egy-egy munkájuk fotójához jutunk. A többi link a várostörténeti részből ismert képekre mutat. A helyben megvásárolható kiadványok közül néhány címlapját is előhívhatjuk. A munkatársak oldalon közös fotót láthatunk a kollektíváról, valamint megtudhatjuk a kollégák nevét, beosztását és elektronikus levélcímét is. A városról a millennium évében készült kiadvány néhány oldalát szkennelve tartalmazza a Nagykáta 2000 menüpont. Szerencsésebb lett volna a szkennelt oldalakat a különböző képernyőoldalak azonos pontjára helyezni, mint ahogy a navigálásra szolgáló előre/hátra nyilakat is. A Programok és rendezvények oldalon a József Attila emlékévvel kapcsolatos felhívásokat olvasgatunk. A nyitóoldalról közvetlenül is elérjük az Adatok Nagykátáról oldalt, amit a város történetét bemutató oldalról is ismerhetünk. Ugrópontot találhatunk a város folyóiratának online változatához, aminek legutolsó elérhető száma a 2003/5. A megyében a városi könyvtárak közül egyedülálló módon itt találkozhatunk a nyelvválasztás lehetőségével. A város rövid történetét olvashatjuk angol és német nyelven.
39
Összességében elmondhatjuk, hogy bár egy honlap legfőbb értéket a tartalma adja, fontos, hogy figyelmet fordítson a külsőségekre is.
„Miért ne lenne saját honlapunk? Elengedhetetlen a ma világában”.
7.9. Nagykőrös Szabó Károly Városi Könyvtár www.vknagykoros.c3.hu A
nyitóoldal
látványos
egy
fotókollázzsal
indul, mely tartalmazza a menüsort,
a
könyvtár
fényképét és címét. A honlap egésze harmonikus megjelenésű,
könnyen
olvasható.
az
menüpontra
Ha
első
kattintunk,
egy üresnek tűnő köszöntő oldal jelenik meg, aminek fejlécében linkeket, mint menüpontokat találunk. Eljuthatunk innen az önkormányzat oldalaira, oktatási és művelődési intézmények összegyűjtött linkjeinek oldalaira is.
A „Nagykőrösi honlapok” almenüpont is egy ugrópont
gyűjtemény, annyiban különbözik az előzőektől, hogy itt nem csak a szöveges linket láthatjuk, hanem az adott intézmény, vállalt stb. logóját, emblémáját, vagy ennek hiányában a fényképét. Helyzetjelzésként az oldal fejlécében megtalálható az adott oldal neve. A főmenün a következő (Szabó Károly) menüpont várakozásainknak megfelelően a könyvtár névadóját mutatja be és azt, miért választotta az intézmény az ő személyét, amikor a névfelvétel mellett döntöttek. A Könyvtár története menüpontban, egy 1998ban készült szakdolgozatot olvashatunk. Fokozza az olvashatóságot, hogy a tartalomjegyzék „linkelve van”, tehát rögtön a minket érdeklő szakaszra ugorhatunk. Az oldalak alján a „tartalom” és „következő” nyomógombok segítik a navigálást az adott almenüben. A Könyvtárismertető menüpont egy jól megszerkesztett, tömör használati szabályzat. Ebből értesülünk a könyvtár különböző részlegeiről és azok nyitva tartási
40
rendjéről is. Az oldal alján található belső linkre kattintva a Gyermekkönyvtárról készült képeket nézhetjük meg. A Helytörténeti gyűjteményre kattintva, három linket láthatunk. Az első a város tizenhat olyan hírességét mutatja be, akikről egyetlen helyi lexikon sem számol be, de tevékenységük soron hírnévre tettek szert. A névsor az oldal készítője szerint folyamatosan bővül. Hatalmas anyagot gyűjtött össze Varga István. A hírességek életrajzán, fényképén kívül, egyes esetekben feltünteti a „róla szóló irodalmat”, szkennelve hozzáférhetővé teszi műveik címlapját, részleteit, de arra is van példa, hogy életük fontosabb állomásait az Internet segítségével „utolérjük”. Így jutunk el Nagykőrösről az oxfordi Bodleiana könyvtárba27, ahol a város szülötte Uri János készítette a keleti kéziratok katalógusát, amely 1787-ben meg is jelent. A következő dolgozat a könyvtárigazgató munkája, melyben a város a két világháború közötti művelődési helyzetét dolgozza fel. A harmadik munka a nagykőrösi zsidóság életéről szól. Mindkét dolgozat html változatban olvasható az oldalakon. Az utolsó menüpont az Ugródeszka, ahol könyvtári vonatkozású linkeket találunk, ugyanúgy, mint a „Nagykőrösi honlapoknál”, itt is a szöveges link mellett látható a könyvtár logója, emblémája. A könyvtár honlapja főleg a helyismereti/helytörténeti anyagokra épít, sajnálatos, hogy
magáról
az
intézményről,
állományáról,
rendezvényeiről semmit sem tudtunk meg.
27
www.bodley.ox.ac.uk
41
számítógépes
rendszeréről,
7.10. Ráckeve Skarica Máté Városi Könyvtár www.vkrackeve.c3.hu A világoskék-szürke szín-összeállítású nyitólap belépésre
szolgál,
könyvtár
nevén
a és
logóján28 kívül a frissítési dátumot láthatjuk. Belépés után a főoldalra jutunk, ahol
egy
háromosztatú
képernyőoldalt láthatunk a bal oldalon a megszokott menüsort, a képernyő közepén az aktuális megjelenítendő információ helyét, jobb oldalon pedig, egy információs sávot. A többlépcsős menü változatainál eddig megszokhattuk, hogy arra kattintva, valamilyen formában megjelenik az almenü, itt azonban a honlap készítője a főmenüt mintegy címként kezeli, nem is lehet aktiválni, „csupán” az almenüpontok működnek. Ezzel tulajdonképpen egylépcsőssé tette a menüt. Az aktuális információknál az első két felhívás a gyermekkönyvtár oldalára vetet, játszóházi foglalkozásokra invitál, és rajzpályázatot hirdet. A „Könyvajánló” egy helyi történeti munkára hívja fel a figyelmet, a könyv szkennelt borítóját és fülszövegét olvashatjuk ezen az oldalon. A „Skarica emléknap”-ra kattintva egy fotógyűjteményben találjuk magunkat, ahol az ünnepségről láthatunk képeket. Az információs oldal alján egy színes Gyermekkönyvtár feliratot látunk, amely egy vidám gyermekeknek szóló oldat sejtet. Rákattintva nem is csalódunk. A Gyermekkönyvtár honlapja ritkaság a városi könyvtárak hasonló oldalai között. Színes háttere, vidám animációja hamar a kis olvasók kedvencévé válhat. Ha a menüpontok fölé visszük az egérmutatót, kis képecske jelenik meg az oldalon. A Képek menüpontban a gyermekkönyvtári rendezvényekről találunk szép számmal fotókat, amiknek tanúbizonysága szerint igen népszerűek ezek a programok. Az oldal alján
42
találunk egy 11Mb méretű videofelvételt is(!). A „vissza” nyíl segítségével juthatunk a gyermekoldal nyitólapjára. A Programok menüpont a főoldalról elérhető tavaszi gyermekprogramokra hívja fel a figyelmet. Az Állandó foglalkozások felsorolásszerűen mutatják be, mivel is foglalkozhatnak a gyereke a könyvtárban. A Felnőtt részleg nem más, mint visszaugrás a könyvtár főoldalára. Itt a Történet menü a könyvtár történetét dolgozza fel 1945-1995-ig három részletben. A Szolgáltatásoknál megtudhatjuk a könyvtár nyitvatartási rendjét és megismerhetjük a könyvtár használat szabályait. Az Aktuális programoknál a főoldalról és a Gyermekkönyvtár oldaláról már jól ismert sorok köszöntenek minket. A Visszatekintés menüpontnál régebbi
rendezvények meghívóit olvashatjuk. Az
Elérhetőségünknél a részlegek telefonszámairól tájékozódhatunk, sajnos a dolgozók neveit nem tüntették fel. A Névadónk felirat alatt két előadás nyomtatott változatát olvashatjuk, melyek a névfelvételi ünnepségeken hangzottak el Skarica Máté életéről és munkásságáról. A képek menüpontot nem kell magyarázni, a Névadó ünnepségről készült képek mellett a könyvtár igazgatónőjének sorait is olvashatjuk. Belső linkek mutatnak a névadóról és az emléknapról szóló oldalakra. A jobb oldali információs sávban találjuk a linkgyűjteményt és a Szikla integrált könyvtári rendszer helyi keresőfelületét, amely egyszerű és összetett keresésre is lehetőséget ad. Természetesen a linkgyűjteményen keresztül elérhető a könyvtári rendszer honlapja is, az összes könyvtár adataival. A honlap oldalai harmonizálnak egymással, csak a Gyermekkönyvtár oldalai különölnek el mind héttér, mind betűtípus használatában. A szövegek összességében jól olvashatóak, bár a képernyőoldalt teljesen kitöltő sorok, melyek szorosan „tapadnak” a képernyő széléhez, némiképp megnehezítik az olvasást.
28
Rékasi Tamás munkája
43
7.11. Vác Katona Lajos Városi Könyvtár www.klvk.vac.hu A
könyvtár
nyitólapján, az emblémán, a könyvtár nevén és az épület
fotóján
kívül
megtalálhatjuk a bal oldali menüsort,
a
könyvtár
elérhetőségeit, valamint a lap
alján
a
technikai
információkat.
Külső
megjelenésében a látvány kellemes a szemnek, homokszín és a barna árnyalatai dominálnak, ez visszafogott, elegáns külsőt kölcsönöz az oldalaknak. Bár több betűszínt láthatunk, mégsem tűnik túlzottnak. Itt is, mint a legtöbb könyvtári honlapon az első menüpont a Címlap, ami önmagára mutató hivatkozás, rákattintva nem jutunk sehova. A Szolgáltatások oldalain ugyanúgy, mint minden más oldalon a menüpont elnevezése az oldal fejlécében látható, helyzetjelzőként funkcionál. Ez alatt láthatjuk az adott oldalra vonatkozó almenüket, amelyekre kattintva az egy oldalra szerkesztett szöveg megfelelő részére ugorhatunk, természetesen a szöveget a hagyományos módon lineárisan is végigolvashatjuk. Tájékozódhatunk a könyvtár nyitva tartásáról, a beiratkozásról. A részlegek felsorolásánál rögtön az adott egység használati szabályzatához ugorhatunk egy-egy belső link segítségével, kár, hogy nem kapunk bővebb tájékoztatást az állományról. A Gyermekkönyvtár oldalát ebből a menüpontból is el lehet érni, de a főmenü is tartalmazza ezt a lehetőséget. Az oldal design gyerekek számára készült. A nyitóoldalon megjelenő virág szirmai jelképezik a menüpontokat, amelyek szöveges formában is megjelennek az oldal alján. Itt már elkülönül a nyitó és a főoldal, amely új ablakban nyílik meg és a honlap használatával kapcsolatos információkat tartalmazza. A menüpontok színe visszaköszön a jobb oldali információs sávról, ahol az aktualitásokra hívják fel a gyerekek figyelmét, mint például a „Jonatán első országos
44
könyvmolyképző” oldalaira, valamint az utolsó frissítés dátumára, ami sajnos több mint egy esztendős. A Magunkról menüpont a Gyermekkönyvtár rövid történetét tartalmazza sok képpel és bemutatja a könyvtár kabalafiguráját, a méhecskét, amely az oldalakon grafikus formában is megjelenik. A Programok oldal általános bemutatása mellett sajnos semmi aktualitást nem tartalmaz. A Hasznos menüben tájékoztatják a gyerekeket a gyermekkönyvtár használatáról és a lehetséges szolgáltatásokról, az információs sávban található belső linkek segítségével ugorhatnak a látogatók a megfelelő információkhoz. A Mese oldalon olvasható történet kapcsán a gyerekek egy játékban vehetnek részt. A szöveggel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk és eljuttatniuk a válaszokat a könyvtárba. Talán egyszerűbb lenne, ha elektronikus levélküldési lehetőséget biztosítanának erre a célra, valószínűleg az oldalra látogató gyerekek nagy százaléka elküldené a válaszait. A Könyvajánló oldalon öt könyv rövid bemutatását láthatjuk, az információs sávban a könyvek szkennelt borítójára kattintva egy új ablakban nagyítva is megjelennek. A Katalógus menüpontnál egy kaptárra kattintva juthatnak el a gyerekek a Szikla keresőfelületére, ami nem kifejezetten a 14 éven aluli olvasók számára készült. Célszerű lenne egy rövid katalógushasználatot bemutató oldalt is elkészíteni ehhez a menüponthoz. A kicsiknek szóló honlapot Nagy Ákos készítette. A könyvtár egy nem mindennapinak számító szolgáltatását ismerhetjük meg a következő menüre kattintva. A Könyv házhoz megy lényege, hogy hetente egyszer a mozgásában korlátozott olvasók részére könyvtárosok viszik házhoz a kért könyveket, illetve hangoskönyveket, amelyek listáját is megtekinthetjük ezen az oldalon. A Katalógusnál a könyvtár saját keresőfelületét találjuk, természetesen lehetőség van a Szikla könyvtári rendszer honlapjára ugrani. Örömmel fedezhetjük fel a „Katalógus használata” linket, amely sajnos csalódást okoz, ugyanis a határozott névelők elhagyásán és azon kívül, hogy a felnőtt és gyermekkönyvtár állománya egy katalógusban található, nem tartalmaz egyéb információt. A Híreknél nem találunk híreket, sem aktuális könyvtári programokat a „Könyvtár Galéria” bemutatása és programterve jeleníthető meg ezen az oldalon. A Könyvtárról menüpontban találjuk a névadó rövid életrajzát, valamint egy könyvtártörténeti írást korabeli képeslapokkal egyetemben. A könyvtár intézményi és szervezeti kapcsolatairól is itt találunk információkat. Sajnos a Honismereti Szövetség29 honlapjára mutató link nem működik. A könyvtár épületében került elhelyezésre a Honismereti Könyvtár, amely a honismereti 29
www.honismeret.hu
45
mozgalom keretében az országban megjelenő, annak tevékenységét bemutató kiadványokat gyűjti. Honlapja jelenleg egy oldalas, valószínűleg feltöltés alatt áll. Ebben a menüpontban láthatjuk a könyvtár tereiről készült fotókat is. Külön oldalt szentelnek a könyvtár Alapítványának, ami az intézmény munkáját kívánja adományaival támogatni. Az E-Könyvtárra kattintva html és rtf formátumban tölthetjük le a könyvtár folyóirat, hangoskönyv, és kölcsönözhető CD-ROM adatbázisát. A Kapcsolatok menü tartalmazza a könyvtár elérhetőségeit a dolgozók nevét, beosztását és elektronikus levélcímét. Sajnos a „Kapcsolataink a világhálón” és „Egyéb fontos linkek” almenüpontok nem tartalmaznak egyetlen ugrópontot sem. A Tartalom nem más, mint a könyvtár webtérképe, ahonnan a látogató, mint egy könyv tartalomjegyzékéből tájékozódhat arról, mivel is találkozik az oldalakon. A könyvtár weblapterve Preysing Frigyes munkája.
„Fontosnak
tartjuk,
hogy
az
érdeklődők
minden
információt
megtaláljanak
könyvtárunkról, a szolgáltatásokról, és elérhető legyen a katalógusunk.”
7.12. Vecsés Róder Imre Városi Könyvtár http://vecses.konyvtar.com A honlapot az az Emany Kft készítette, amely az aszódi Városi Könyvtár honlapját
is
tudhatja.
magáénak A
érdekessége,
dolog hogy
a
vecsési könyvtár URL-jét a kft. honlapján található „Referenciák” menüpontjából megtudnom.
sikerült A
honlap
felépítése, szerkezete teljes mértékben megegyezik az aszódi könyvtáréval, szerencsére több gondot fordítottak a háttérszínek és betűtípusok kiválasztására. A nyitóoldal nem tartalmaz fotót, a könyvtár nevét és nyitvatartási idejét olvashatjuk az első oldalon.
46
A menüben található Köszöntő itt is, mint a már említett könyvtárnál a nyitóoldalt jelenti, nem köszöntő sorokat tartalmaz. Ezt követi a Szolgáltatások, Beiratkozás, Kölcsönzés, Közlemény, Vendégkönyv és Elérhetőség menüpont. A menürendszer egylépcsős, nem tartalmaz navigációs elemeket. Külső megjelenésében harmonikus az oldal, a kék- fehér háttér fekete betűszínnel könnyen olvasható, egyszerű, tiszta felületet eredményezett. A honlap tartalmilag kevéssé feltöltött, csupán száraz tényeket közöl. Sajnos nincs információ sem a könyvtár történetéről, sem a névadóról. A szervezeti egységek meglétét a nyitva tartásból állapíthatjuk meg, lévén, hogy a gyermekkönyvtár más időpontban üzemel. Nincsenek állományinformációk, nem találhatunk információt az alapdokumentumokról sem. A Szolgáltatások menüpontnál találjuk meg a szokásos fénymásolás – szkennelés – nyomtatás mára alapszolgáltatássá váló lehetősége mellett a „Helyi kiadványok értékesítése” kitételt, melyet a kiadványok felsorolása követ. A címekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a városban komoly helytörténeti – helyismereti munka folyik. Kár, hogy a honlapon nem jelentkezik ez konkrétabban. A Beiratkozás és Kölcsönzés menüpont tartalma néhány mondatból áll csupán, utalás történik arra, hogy a könyvtár számítógépes kölcsönzési rendszert használ, de nem derül ki, hogy melyiket. A Közleményeknél felhívást olvashatunk Internet- és számítógép-használati tanfolyamra. A Vendégkönyv két bejegyzést tartalmaz, az egyik a webmesteré, aki felhívja a figyelmét a látogatóknak erre a lehetőségre. Az Elérhetőségek menüpontban olvashatjuk a dolgozók nevét és néhányuk email címét, ami lehetőséget teremt az interaktivitásra. Az oldalakon egyetlen külső linket találunk, a honlap készítőjének URL-jét.
47
7.13. Veresegyház Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár www.vk-veresegyhaz.bibl.hu
A
könyvtár
honlapjának nyitóoldalán, a bal oldali menüsoron kívül
az
intézményt
ábrázoló
képet
és
idézetet
találunk.
egy Az
oldalon a kék szín és annak árnyalatai dominálnak. Az oldal alján futó köszöntés és
képfelbontással
kapcsolatos információ látható. Az állandó mozgás és az élénk sárgászöld szín magára vonja a figyelmet, a látogató alig tud elszakadni a látványtól, az oldal leghangsúlyosabb részévé válik, eltereli a figyelmet a lényegről, azaz a honlap tartalmát tükröző menüpontokról. A menü nyomógombjai a következők: Főoldal, Általános információk, Felnőtt könyvtár, Gyermekkönyvtár, Internet Pont, Beiratkozás, Könyvtárhasználat, Statisztika, Könyvtártörténet, Aktuális, Kedvencek. A menü egylépcsős rendszerű, az adott oldal címeit kapták a nyomógombok, amelyekre ha rámutatunk, a kék és a lila különböző árnyalataira változtatják a színüket. A dőlt betűs írásmód nehezen olvashatóvá teszi a gombok feliratait. A gombok távol vannak egymástól ezért a felhasználó kénytelen a gördítősávot használni egyetlen menüpont használatáért. A Főoldal, amely önmagára mutat, szinte már típushibának számít. Az oldalak színei és betűtípusai nem egységesek. A főoldal átmenetes-sávos kék színe visszaköszön ugyan néhány aloldalon, de találhatunk itt szürke (Általános információk, Veresegyházról) ás fekete hátteret (Internet Pont, Statisztika) éppúgy, mint bárányfelhős hátteret (Könyvtártörténet), a betűk használata sem egységes, különböző betűtípusokat, méreteket, betűvastagságokat láthatunk. Sajnos a képek többsége is gyenge minőségben, rossz felbontással került fel. Kifejezetten zavaró az Internet Pont oldalon,
48
hogy a megjelenő szöveg az enyhén mintás háttéren folyamatos aláhúzással jelenik meg. Olyan érzés tölti el az oldal látogatóját, mintha kiabálnának vele. Bár a többfajta háttér és a különböző látványos elemek alkalmazása érzékelteti a honlapon lévő különböző tartalmakat, mégis hiányzik az összekötő kapocs, az összhang. Az általános információk megtalálhatóak az oldalakon, elkülönülnek a szervezeti egységek is. Röviden olvashatunk a könyvtár történetéről, kár, hogy a névadóról nem találunk semmilyen anyagot. A Beiratkozási információknál találunk egy belső linket is, amely a könyvtár küldetésnyilatkozatához vezet. Ebben a menüpontban találjuk még a kölcsönzési információkat és a szolgáltatások rövid bemutatását is. A Gyermekkönyvtár pár mondatban mutatja be önmagát, de semmilyen konkrét információt nem tudunk meg azon kívül, hogy 6 féle gyermeklap várja a kis olvasókat. Külön menüpont tartalmazza a Könyvtárhasználati szabályzatot. Itt is, mint az oldalak többségén, túl sok a szín, az átmenetes háttér és a három féle betűszín nehezen olvashatóváteszi az információkat. A statisztika oldalon 2004. év végi adatokat találunk az állomány nagyságáról, a távhasználaton át a könyvtárközi kölcsönzések számáig. Az oldal jobb alsó sarkában egy újabb belső link helyezkedik el, rákattintva a kis ikonra eljutunk az 1%-os adófelajánlással kapcsolatos aloldalra. Sajnos az Aktuális menüpont, amely az Aktuális információk a könyvtár életéről oldalra mutat, teljesen üres, remélhetőleg nem mindig lesz ez így. Az utolsó menüpont a Kedvenceké. Az itt talált linkgyűjteményt, amely főleg informatikai, könyvtári oldalakra mutat, a könyvtár saját Internet tanfolyamán is használják segédanyagként, mint ahogy az itt található pps vázlatot is. Sajnálatos, hogy a külön kiemelt Hálózati értelmező szótárra kattintva megjelenik a ”Not Found” felirat, tehát a link nem működik. Ez annál is inkább kellemetlen, mivel a linkgyűjteményben ez az első ugrópont. Egy linkgyűjtemény szerkesztésénél különösen fontos a rendszeres aktualizálás, a hibás linkek kiszűrése, így nem fordulhatna elő, hogy ugyanazon oldalon szereplő (hatsornyi távolságban lévő), ugyanarra az oldalra mutató linkek közül az egyik nem működik. A könyvtár honlapjáról nem derül ki, hogy használ-e az intézmény számítógépes integrált rendszert, mint ahogy azt sem, rendelkezik-e valamilyen egyéb adatbázissal, különgyűjteménnyel esetleg digitalizált anyaggal. Rendezvény naptár sajnos nincs, bár utalás szintjén értesülhetünk egy pályázat elnyeréséről és az összeg gyermekkönyvtári kézművesfoglalkozásra való felhasználásáról.
49
Szerencsére fel tudjuk venni a kapcsolatot a veresegyházi könyvtár dolgozóival, elektronikusan is, ha érdeklődnénk a programok és újdonságok felől.
„Közérdekű információ terjesztése végett – hisz egyre többen szerzik be ismereteiket az Interneten keresztül.”
7.14. Az elemzések összegzése30 A megvizsgált 13 honlap közül kilenc nyitóoldala tartozik az informatív kategóriába. Ezek az oldalak a könyvtár nevén, fényképén és elérhetőségein kívül tartalmazzák a menüsort, esetleg felhívják a figyelmet az aktuális eseményekre. A belépésre szolgáló oldalaknak köszöntő funkciójuk van, ahhoz, hogy bármit megtudjunk a könyvtárról, be kell lépnünk. Az ilyen honlapok kis arányának az lehet a magyarázata, hogy a megrendelők nem akarják „rabolni” a felhasználók idejét, hiszen az első betöltődő oldalról még nem derül ki semmi. A menü szerkezete egy- vagy többlépcsős lehet. Egylépcsős esetében a menüre kattintva rögtön az adott tartalomhoz jutunk, többlépcsős menü esetén a tartalmat újabb egységekre tördelve találjuk meg a keresett információt. A honlapok többsége, 62% az egylépcsős menüt preferálta, de három olyan könyvtár is volt, amelyik attól függően, hogy a téma hogy kívánta meg, vegyesen alkalmazta a lehetősségeket31. A honlap értéket – természetesen a tartalmán kívül – a tartalomban való eligazodás adja. Navigálás32 tekintetében összességében pozitív képet kaptam. A honlapok legkevésbé az oldalon belüli navigációt alkalmazták, itt a gördítősáv használatára hagyatkoztak. A helyzetjelzést a menüpontok színváltozásával jelölték, esetleg a menüpont nevét, mint címet használták. Belső tartalomra mutató linket tíz könyvtár használt. Külső linket mindegyik honlap tartalmazott, igaz a linkek száma és tartalmi jelentősége igen különböző. Volt olyan oldal, amely csak a honlapkészítő Kft.-re mutató linket tartalmazta, találhatunk olyat is, amely összegyűjtötte a város fontos intézményeinek linkjeit, valamint egy igen komoly gyűjteményt állított össze az Európai Unióval kapcsolatban A vizuális megjelenés is sokat árul el a könyvtárról. Megmutatja, mennyire átgondoltan tervezték meg a honlapot, mit szeretnének tükrözni az intézményről. 30
Grafikus formában lásd a 9. számú mellékletben. Lásd 1. ábra 32 Lásd 2. ábra 31
50
Természetesen láthatunk olyan példát is, amikor átgondolatlan, rossz döntések születtek. Egyetlen olyan honlapot találtam, ahol kifejezetten zavaró hatások érhetik a felhasználót, a többi jól olvasható. A tizenhárom honlap közül csupán három könyvtárról mondhatjuk, hogy nem gondoltak arra, hogy az oldalakat egységben tartsák, hogy a színek, hátterek, és tartalom harmonizáljon egymással. A könyvtárról szóló általános információkat igen nagy arányban tüntették fel a honlapon. A felhasználó könnyen megtalálhatja mindenhol a könyvtárak elérhetőségeit. Van olyan könyvtár azonban, ahol a nyitvatartási idő nincs feltüntetve, igaz, ez a honlap egyéb hiányosságokat is magáénak tudhat. Nagy számban tartalmaznak az oldalak néhol igen bőséges információt a könyvtár történetéről, illetve a névadóról is. Egyre inkább előtérbe kerül a „személyesebbé tenni a könyvtárat” elv, melynek folyománya a könyvtári dolgozók nevének, esetleg fényképének feltüntetése. Csupán 5 esetben nem tudhatjuk meg, hogy kik is teljesítik az olvasók kéréseit. A könyvtárhasználati szabályzatot minden könyvtár feltüntette a honlapján, hol eredeti, hol „könnyen fogyasztható” formában. Kilenc esetben volt megállapítható konkrétan, hogy a könyvtár milyen részlegekkel rendelkezik, pedig ez pontosan olyan fontos információ, mint az állomány bemutatása nagy vonalakban. A felhasználó, így fel tudja mérni, mire számíthat. Kivétel nélkül mindegyik könyvtár bemutatta szolgáltatásait, ami nem véletlen, hiszen az egyik legfontosabb információ, hogy az intézmény mit tud nyújtani a felhasználóknak. A könyvtár online katalógusát 9 esetben tüntette fel a könyvtár, illetve 9 esetben tette lehetővé a felhasználóknak, hogy katalógusában online módon keressen. Ebben a kilenc könyvtárban, 8 esetben Szikla integrált könyvtári rendszert használják, egy esetben pedig, a Textlib-et. A Szikla esetében 3 olyan könyvtárat találunk, ahol nem csak a Szikla központi keresőfelületére mutatnak a linkek, hanem a saját oldalán egy Szikla keresőfelületet alakítottak ki, ahol az adott könyvtár állományában lehet keresni. Nyolc-nyolc esetben találhatunk az oldalakon egyéb, a könyvtár által készített adatbázisokat, illetve különgyűjteményeket. Főleg a hangzódokumentumokat és a helytörténeti gyűjteményt tartják fontosnak kiemelni a könyvtárak. Rendezvényre, pályázatokra, 9 könyvtári honlapon találtam utalást. Itt kell megjegyeznem, hogy ezeknél az elemeknél igen fontos a frissítés kérdése. Az a honlap, ahol több hónapja nem frissítették például a meghívókat, információközvetítő szempontból nem sokat ér.
51
Egy meghívó, vagy egy pályázat az adott dátum után már nem tartalmaz értékelhető elemeket, csak a „könyvtártörténet” oldalon.33 A könyvtárak linkgyűjteményei főleg könyvtári témakörűek. 7 honlapon található linkgyűjteménynek nevezett menüpont, ezen kívül „elszórtan” is találunk ugrópontokat a külvilág felé. Négy honlap kapcsolódik az intézmény fenntartójához, hét a városhoz és kettő a helyi folyóiratok elektronikus formájához. Szerencsésnek tartom, hogy a könyvtárak közel felénél a dolgozókkal elektronikusan is fel lehet venni a kapcsolatot, sokat segít ez a gesztus a könyvtár „megszemélyesítésében”. Jelen esetekben az interaktivitás másik megtestesítője a „vendégkönyv”, ahová a felhasználók beírhatják véleményüket, ötleteiket. A könyvtárak közel harmada alkalmazta ezt a módszert, tapasztalatom szerint igen kevés sikerrel. A látogatók még nem szokták meg ezt a lehetőséget egy könyvtár honlapján, nem használják ki.34 Talán nem kell hangsúlyoznom a gyermekek könyvtárhasználóvá nevelésének fontosságát, aminek a gyermekkönyvtári honlap is része lehetne, Sajnos csak két olyan városi könyvtár van Pest megyében, ahol igazán a kis olvasók igényeinek és elvárásainak megfelelő oldalakat találtam. Nem csak az a fontos, hogy a könyvtárhasználati szabályzatot „tegező” formában kerüljenek fel az oldalra, hanem a tartalmi és formai elemek is összhangban legyenek az életkori sajátosságokkal. Nyelvválasztási lehetőség egyetlen könyvtárban áll a látogató rendelkezésére, úgy vélem ezen (is) van még mit javítani, mint ahogy a fogyatékkal élők számára nyújtott szolgáltatások terén is. Bár a könyvtárak rendelkeznek ilyen jellegű szolgáltatásokkal (hangoskönyvek, bibliobusz, könyv házhozszállítás), a honlapok egyike sem tartalmaz olyan lehetőségeket, amelyek megkönnyítenék a fogyatékkal élők információhoz jutását a könyvtári honlapokon. Honlap statisztikával, számlálóval 4 esetben találkoztam. Ezek az eszközök kétélű fegyverként is működhetnek, mivel a látogatók számát és szokásait is megjelenítik. Ha a számláló sok látogatót regisztrál, pozitív képet sugároz, de ha keveset, akkor épp ellenkező hatást vált ki. Talán ennek tudatában nem tették láthatóvá a honlapkészítők az ilyen irányú statisztikai adatokat. A honlapot előállító magánszemélyek és cégek nevét
33 34
Lásd 3. ábra Lásd 4. ábra
52
6 esetben tüntették fel az oldalakon, két esetben a designer cég honlapjára mutató linket is megadták, nem titkolt reklámozási célzattal.35 A 13 honlappal rendelkező könyvtár közül 8 küldte vissza a kérdőívet A válaszokból36 kiderül, hogy három könyvtár is 2004-ben készítette el a honlapját, a legrégebbi 1997-ben került a világhálóra. A honlapokat egyenlő arányban készíti hozzáértő kolléga, vagy webmester. A költségvetés 5 esetben foglalja magába a felmerülő költségeket, pályázati forrásokból származó hozzájárulásról egy könyvtár sem számolt be. A honlapok tartalmáról és vizuális megjelenéséről 3 esetben az igazgató dönt, 1 esetben a webmester, 4 könyvtárban közösen dönt a kollektíva. Az indulás óta a honlapok közül 7 változott meg. Főleg aktualizálták az anyagokat, felvezették a változásokat, az új szolgáltatásokról szóló információkat. Új elemek kerültek fel, mint például egy helytörténeti bibliográfia, vagy fotóalbum. Két esetben jelezték a könyvtárak, hogy megváltoztatták a honlap formai elemeit. A jövőben négy könyvtár tervezi, hogy oldalain változtat. Két jelzés érkezett arról, hogy a digitalizált helytörténeti dokumentumokat fel kívánják tenni a könyvtár oldalaira, egy könyvtár pedig jelenleg azon dolgozik, hogy könyvtári katalógusát valós idejű hozzáférésűre alakítsa., tehát a felhasználó ne csak azt lássa, hogy az adott dokumentum megvan-e a könyvtár gyűjteményében, hanem azt is, ha jelenleg kölcsönzésben van. Egy könyvtár tervezi új arculat kialakítását, és egy jelezte, hogy kistérségi információkat szeretne feltüntetni honlapján.
7.15. Ahol nincs honlap A Pest megyei városi könyvtárak számára kiküldött levelek mellékletében az egyik kérdőív,37 a honlappal nem rendelkező könyvtáraknak szólt. A meglévő adatbázisok (HUNOPAC, stb.) és saját kutatásaim szerint 17 könyvtárnak nincs honlapja. A kiküldött kérdőívekből 3, azaz három érkezett vissza. Abony, Pécel és Százhalombatta által adott válaszok sajnos nem tükrözhetik az összes könyvtár véleményét, de érdekes lehet megismerni a véleményüket a tapasztalatok tükrében.
35
Lásd 5. ábra Lásd 8. számú melléklet 37 Lásd 7. számú melléklet 36
53
A könyvtárak 2002, 1996, és 1997 óta rendelkeznek Internet hozzáféréssel. Abonyon kívül, ahol nincs anyagi fedezet a honlap elkészítésére, minkét könyvtár tervében szerepel, hogy megjelenjenek a világhálón. A tervezett honlap A tervezett honlap elemeinek fontossági sorrendje (1=legkevésbé fontos 7= legfontosabb)
elemeinek sorrendje
8 7 6 5 4 3 2 1 0
tükrözi
eddig
az
megismert
trendet. A könyvtárak Pécel Százhalombatta
fontosnak
tartják
kölcsönzésről,
és
a a
szolgáltatásokról szóló
án yi cs nf ön or m zé ác si ió In k fo rm ác ió k O PA Re nd C ez vé ny Sz ek ol A g la ál pd ta tá ok so um k K en ül tu ön m gy ok űj te m én ye k
információkat, majd a rendezvényekről szóló
Á ll o m
információk
K öl
könyvtár
fontossági
feltüntetése, online
katalógusának
állományinformációk
fontossága,
megjelenítése a
a
sorrend.
különgyűjtemények
Ezt
és
a
követi
az
bemutatása
és
az
alapdokumentumok hozzáférhetővé tétele. Itt is, mint az előzőekben megfigyelhetjük, hogy a könyvtárak még mindig csak használják az Internetet, mint eszközt, de nem élnek az általa adott lehetőségekkel. Például az online hozzáférés a katalógushoz csupán a negyedik helyen szerepel. Arra a kérdésre, hogy „miért tartja fontosnak, hogy könyvtárának saját önálló honlapja legyen” a következő válaszok születtek: „Az olvasók pontosabb tájékoztatása érdekében tartom fontosnak az önálló honlap létrehozását. Az aktuális információk, programok sokkal gyorsabban juthatnának el hozzájuk.” „Az önálló arculat, a sajátságos couleur locale megteremtése fontos a mai könyvtárak esetében is – a kapcsolattartás egyik legfontosabb színtere lehet mindemellett (Ezen túl a korszerűség látszatát is kelti – bár tudjuk jól, hogy nem ez az egyetlen ismérve ennek.)” „Hozzátartozik az image-hoz, részese a könyvtár külső kommunikációjának.”
54
8. Összefoglalás
Mint a Bevezetőben említettem, dolgozatom célja az, hogy felmérjem, hogyan használják ki- és fel a Pest megyei városi könyvtárak az Internet lehetőségeit. Az a tény, hogy a vizsgált megyében a városi könyvtárak több mint fele nem rendelkezik saját önálló honlappal, sejtetni engedte az eredményt. A létező és élő URL címek megszerzésének nehézsége, tovább mélyítette azt a gondolatot, hogy nagy hiányosságokra derül fény. A felmérés során azonban, véleményem némileg megváltozott. Az általam látott könyvtári honlapok összességében nem tartalmaztak nagy hiányosságokat, sőt kiváló megoldásokat is találtam. Azonban a tapasztalatok birtokában állíthatom, az intézmények néhány kivétellel még mindig a hagyományos könyvtári feladatokat, és feladatmegoldásokat preferálják, igénybe veszik ugyan a modern technika vívmányait, de nem használják ki azok lehetőségeit. A könyvtárak úgy tekintenek a honlapra, mint egy virtuális, hirdetőtáblára. Nem élnek az interaktivitás lehetőségével, nem gondolnak arra, hogy a világhálón való jelenléttel az idő és a tér megszűnhet, legalábbis könyvtári viszonylatban. A Pest megyei könyvtári honlapok nagy része statikus, a felhasználó információkat tud meg a könyvtárról, de nincs arra lehetősége, hogy interaktív módon távolról vegye igénybe a szolgáltatásokat. Az olvasó nem elsődlegesen azért látogat meg egy könyvtári honlapot, hogy megismerje a könyvtár használati szabályzatát, hanem arra kíváncsi, hogy megtalálja-e a számára fontos dokumentumot, talál-e az oldalakon olyan anyagokat, amelyek különlegesek, más helyen nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek. Tipikusan ilyen anyagok például a digitalizált helytörténeti dokumentumok, könyvészeti ritkaságok, hagyatékok. Meglátásom szerint, még sok tennivaló akad. Szemléletváltozásra van szükség, el kell érni, hogy az intézmény ugyanolyan fontosnak tartsa honlapja fejlesztését, mint szolgáltatásai színvonalának emelését. Meg kell tanulni használni és kihasználni a honlap adta lehetőségeket, mint ahogy néhány Pest megyei könyvtár már megtette. Biztatónak tartom, hogy a könyvtárak azon része,
55
amelyek a közeljövőben változtatni kívánnak honlapjukon elsősorban a digitalizálást, és az interaktív katalógus-hozzáférést említik, mint feladatot. Azt azonban nem lehet elvárni az intézményektől és kollégáktól, hogy maguktól, minden segítség nélkül induljanak el ezen az úton. Központi támogatásra van szükség, szakmai konferenciákra, továbbképzésekre, nyílt napokra, ahol a kis könyvtárak dolgozóit is megismertetik a lehetőségekkel. Kidolgozásra kerülhetne egy „ismérv kódex”, amely felhívná a figyelmet a könyvtári honlapok legfontosabb jellemzőire, kötelező alaptartalmára, ötleteket adna az online szolgáltatások fejlesztéséhez.
A XXI. században a könyvtárak feladata az, hogy részt vegyenek az információs társadalom fejlesztésében és kiterjesztésében, egyre több és értékes elektronikus tartalmat biztosítsanak a világhálón is, ezzel növelve a potenciális könyvtárhasználók táborát. A Pest megyei könyvtárak előtt (is), nagy út áll még, hogy a mindennapi életben is működhessen a jelen lévő jövő intézménye, a „falak nélküli könyvtár.”
56
9. Felhasznált irodalom BAKONYI Géza. Számítógép a könyvtárban, könyvtár a számítógépben [elektronikus dok.] http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/automat/bakonyi2.hun FEJŐS László – PAYER Barbara Honlapnézőben: megyei könyvtáraink az interneten. Könyv könyvtár könyvtáros. 12. évf. 10. sz. (2003. október) p. 19-44. FEJŐS László – PAYER Barbara Honlapnézőben: megyei könyvtáraink az interneten (2). Könyv könyvtár könyvtáros. 12. évf. 11. sz. (2003. november) p. 10-31. FEJŐS László – PAYER Barbara Honlapnézőben: megyei könyvtáraink az interneten (3). Könyv könyvtár könyvtáros. 12. évf. 12. sz. (2003. december) p. 9-35. A képernyőn való megjelenítés alapelvei [elektronikus dok.] http://indy.poliod.hu/program/tavoktatas/TAVINT.HTM KÖNYV KÖNYVTÁR KÖNYVTÁROS. Az IFLA Internet-kiáltványa. Könyv könyvtár könyvtáros. 11. évf. 7. sz. (2002. július) p. 10-11. KOKAS Károly Könyvtáraink az elektronizáció és a hálózatok világában [elektronikus dok.] http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/automat/kokas-3.hun A könyvtári terület stratégiai céljai2003-2007 között [elektronikus dok.] http://nkomftp.hungary.com/palyazatok/konyvtar_strategia.doc A kulturális honlap minőségi követelményei [elektronikus dok.] http://mek.oszk.hu/minerva/html/dok/kulturhonlapminkov.htm MÁDER Béla Internet és a könyvtár [elektronikus dok.] http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/ekonyvt/madern96.hun MANESZKÓ Krisztina Könyvtár az Internet szép új világában. Könyv könyvtár könyvtáros. 12. évf. 7. sz. (2003. július) p. 25-29. MOLDOVÁN István Internet a könyvtárban – könyvtár az Interneten [elektronikus dok.] http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/ekonyvt/szekszar.hun
57
MOLDOVÁN István Az Internet kérdései és kihívásai a könyvtárak számára http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/ekonyvt/oszkead.hun NIELSEN, Jakob WEB-design. Budapest, Typotex, 2002. 429 p. ISBN 9639326267 SINDELYES András Webdesign alapok [elektronikus dok.] http://www.pszichologia.hu/cikk/cikk.phtml?id=38 TAPOLCAI Ágnes Kis könyvtárak az Interneten. Tudományos és műszaki tájékoztatás. 45. évf. 11. sz. (1998. november) p.437-439. TÓSZEGI Zsuzsanna Multimédia a könyvtárban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1997. 315 p. ISBN 9630574624 Web-design ötletek, avagy weblap készítés saját kezűleg [elektronikus dok.] http://www.fabio.hu/web-design-tips.php
58
10. Mellékletek 1. sz. melléklet
Internethozzáférés a városi könyvtárakban (A honlappal rendelkező könyvtárak jelölve)
Település
Könyvtár neve
Használók számára fenntartott gépek / Internet hozzáférések száma
Hozzáférés típusa
Sávszélesség
Ingyenes a hozzájutás?
Abony
Abony Művelődési Ház és Könyvtár
6/6
ADSL
512 Kbit/sec
igen
Albertirsa
Albertirsa Városi Könyvtár
6/6
ADSL
348 Kbit/sec
nem
Aszód
Aszód Városi Könyvtár
6/6
ADSL
512/128 Kbit/sec
igen
Budakeszi
Budakeszi Könyvtár és Információs Szolgálat
3/2
Kábel
512 Kbit/sec
nem
Budaörs
Gr. Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár
5/5
ADSL
64 Kbit/sec
igen
Cegléd
Cegléd Városi Könyvtár
12/10
ADSL
768 Kbit/sec
nem
Dabas
Halász Boldizsár Városi Könyvtár
7/7
ADSL
128 Kbit/sec
igen
Dunaharaszti Városi Könyvtár
1/1
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár
10/6
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Csuka Zoltán Városi Könyvtár
7/7
ADSL
64 Kbit/sec
nem
Dunaharaszti Dunakeszi Érd Göd
Göd Városi Könyvtár
6/6
ADSL
64 Kbit/sec
nem
Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
14/7
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Gyál Közösségi Ház és Városi Könyvtár
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Gyömrő
Gyömrő Városi Könyvtár
5/5
Mikrohullám
128 Kbit/sec
igen
Monor
18/9
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Nagykáta
Monor Városi Könyvtár Radnóti Miklós Városi Könyvtár
8/6
ADSL
100 Mbit/sec
nem
Nagykőrös
Szabó Károly Városi Könyvtár
9/6
Kábel
768 Kbit/sec
nem
Nagymaros
Nagymaros Városi Könyvtár
3/0
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Pécel Városi Könyvtár
nincs adat
ADSL
384 Kbit/sec
nem
Pilisvörösvár Városi Könyvtár
4/4
ADSL
384 Kbit/sec
nem
Gödöllő Gyál
Pécel Pilisvörösvár
Pomázi Művelődési Ház és Könyvtár
3/3
ADSL
84/64 Kbit/sec
nem
Ráckeve
Skarica Máté Városi Könyvtár
9/9
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Százhalombatta
Hamvas Béla Városi Könyvtár
6/6
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Szigetszentmiklós Városi Könyvtár és Intézményei
7/7
Mikrohullám
512 Kbit/sec
nem
Szob
Érdy János Könyvtár és Információs Központ
3/0
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Tököl
Tököl Művelődési Központ és Könyvtár
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Tura
Tura Város Önkormányzata Könyvtár
1/1
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Vác
Katona Lajos Városi Könyvtár
8/3
Kábel
10 Mbit/sec
igen
Róder Imre Városi Könyvtár
6/6
ADSL
384 Kbit/sec
igen
Bérelt vonal
64 Kbit/sec
igen
Pomáz
Szigetszentmiklós
Vecsés
Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár Veresegyház 8/6 Forrás: „Internet a könyvtárakban” www.ki.oszk.hu/statisztika.html
59
2. sz. melléklet
Levél Moldován Istvánnak
-- Original Message ----From: Bajnok Tamara To:
[email protected] Sent: Friday, March 04, 2005 10:47 AM Subject: könyvtári honlapok Kedves Moldován István! A százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár munkatársa vagyok, egyben az EKF végzős könyvtár szakos hallgatója. (A szakdolgozati témám munkacíme: Pest megye városi könyvtárainak honlapjai.) A vizsgálódások során érdekes dolgokra bukkantam, és egyben segítségét kérem az alábbi témában: A címek keresésekor a HUNOPAC-ból indultam ki, meglepődve tapasztaltam, hogy közel sincs benne minden könyvtár, sőt a meglévő címek sem mindig helyesek. További címeket a könyvtar.lap.hu oldalról szereztem, azonban még mindig hiányzott jó néhány. Ezek után a városok hivatalos honlapjait kerestem fel, ahol rátaláltam néhány könyvtár címére. Ekkor merült fel bennem a kérdés, hogy vajon miért nem érdekük a könyvtáraknak, hogy jelezzék Ön felé (akár startlap, akár mint OSZK) LÉTEZÜNK....!? Talán nem tudnak erről a lehetőségről? Azok a könyvtára, akik szerepelnek a listákban "maguk" jelentkeztek, vagy Ön szerezte meg a címüket? Egyáltalán hogyan lehet "felvételt nyerni" erre a két listára. Kérem, ha ideje engedi, válaszoljon. Az információkat szeretném felhasználni a dolgozatomban, természetesen a forrás megjelölésével. Köszönettel Bajnok Tamara
60
3. sz. melléklet
Moldován István válasza
----- Original Message ----From: "Moldovan Istvan" <
[email protected]> To: "Bajnok Tamara"
Sent: Tuesday, March 08, 2005 10:39 AM Subject: Re: könyvtári honlapok > Kedves Tamara, > > A könyvtáraknak érdekük és jó néhány jelzi is. A fenti 2 listáról azonban az alábbiakat kell tudni. > A HUNOPAC-ot kb. 1996-ban kezdtem el gyűjteni, amikor sehol nem találtam listát a magyar könyvtárak online szolgáltatásairól. A KONYVTAR.LAP-ot kb. 2. éve szerkesztem, amikor felhívták a figyelmemet a Startlap-ra és csodálkozva láttam, hogy nem volt> könyvtárakról szóló oldal. > > A két oldal meglehetősen átfedi egymást, jellegében különbözik. A konyvtar.lap-ra nemigen tudok OPAC-okat linkelni, kevés a hely a dobozokban. Ezt nemcsak könyvtárosoknak, hanem könyvtárak iránt érdeklődő háló-használóknak szánom. Pláne nagy előnye a régihez képest, jóval megjegyezhetőbb a neve, a Startlap nagy forgalmú, közismert gyűjtemény. > > Mindkét gyűjteményt még mindig szinte 'magánvállalkozásban' építgetem, fejlesztgetem. Az OSZK-ba kerülve beszéltem a Könyvtári Intézet munkatársaival, felajánlva, tegyük össze a Nyilvános Könyvtárak adatbázisával. Ott kötött a mezőrend, a honlap nem fért bele :-? Az OSZK honlap fejlesztőivel is beszéltem, átvennék-e hivatalosan ezt a listát. Elvileg támogatták az ötletet, gyakorlatilag nem lett semmi :-( Ergo maradt rajtam. > > A fentiekből következően ez nem egy "hivatalos" oldal, senkit nem szólítok fel. "Csak" sokan ismerik, használják, tanítjuk is itt-ott, ezért gondolom, egy könyvtárnak hasznos felkerülnie. > > > Egyáltalán hogyan lehet "felvételt nyerni" erre a két listára. > > Nekem kell egy e-mail-t küldeni. > A könyvtárosok rendszeresen írnak, felveszek új címeket, törlök, javítok. > > A helka-s cím bizonytalan, tervezem egy ideje, hogy a HUNOPAC-ot áthozom a mek.oszk.hu szerverünkre. Gondoltam, ráférne egy új design is, de nincs rá idő, energia. Azért is jó igy egy file-ban, gondolom, mert letölthető, helyben használható. > > üdv > > István > MEK könyvtáros
61
4. sz. melléklet
A honlapelemzések táblázatos formában
1
1
0
0
1
0
1 0 és 1 0 és 1
0
0
Veresegyház
Vecsés
1
Vác
1
Ráckeve
1
Nagykőrös
Nagykáta
Gödöllő
Érd
Dunakeszi
Dunaharaszti
Cegléd
Aszód
SZEMPONTRENDSZER ELEMEI (igen=0 nem=1) Nyitóoldal belépésre=0 informatív=1 Menü egylépcsős=0 többlépcsős=1 Navigáció oldalon belül
Budaörs
VÁROSNEVEK
1
0
1
1
1
0 0 és 1
0
0
0
0
0
1
0
1
1
1
1
0
0
0
1
0
1
1
Helyzetjelző
1
1
0
1
0
0
0
1
0
1
0
1
1
Belső link
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
Külső link Olvashatóság jól=0 rosszul=1 Színek, betűtípusok, háttér harmonizál=0 nem=1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
1
Elérhetőségek
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Nyitva tartás
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Dolgozók
1
1
1
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
Szervezeti egységek
1
1
0
0
0
0
0
1
0
0
0
1
0
1 1 nincs neve
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
1
1 nincs 0 neve
1
0
0
0
0 1 nincs 1 neve
Alapdokumentumok
1
1
1
0
0
0
0
1
1
0
1
0
Állományinformációk Szolgáltatások bemutatása
1
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
OPAC
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
1
1
Egyéb adatbázis
1
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
1
1
Különgyűjtemény Rendezvények pályázatok
1
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
1
0
1
Digitalizált anyag
1
1
1
1
0
1
1
0
0
1
1
1
1
Link a fenntartóhoz
1
1
0
1
0
1
0
1
0
1
1
1
1
Link a városhoz
1
1
0
0
0
0
0
1
0
0
1
1
1
Link a helyi médiához
1
1
0
1
1
1
1
0
1
1
1
1
1
Linkgyűjtemény
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
1
1
0
Dolgozók email címe
1
1
1
1
0
0
1
0
1
1
0
0
0
Vendégkönyv Szolg. fogyatékkal élőknek
0
1
1
1
1
1
0
0
1
1
1
0
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Életkori sajátosságok
1
1
1
1
1
0
0
1
1
1
1
1
1
Nyelvválasztás Számláló vagy Honlapstatisztika
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
1
0
0
1
1
1
1
1
1
1
Honlap készítője
0
1
1
1
0
0
0
1
1
1
0
0
1
Könyvtár története
Névadó
1 1 nincs nincs 0 neve neve
62
5. sz. melléklet
Levél a könyvtáraknak
----- Original Message ----From: Bajnok Tamara To: [email protected] Sent: Wednesday, March 09, 2005 10:24 AM Subject: segítség kérése szakdolgozathoz Tisztelt Intézményvezető! > > Az Eszterházy Károly Főiskola végzős informatikus könyvtáros hallgatója vagyok. Szakdolgozatom elkészítéséhez kérem segítségét, melynek témája a Pest-megyében található városi könyvtárak honlapjainak feltérképezése és elemzése. > Kérem, hogy a mellékletben csatolt rövid kérdőívek közül válassza ki az Ön intézményére vonatkozót, töltse ki, és mentés után, email címemre küldje azt vissza. A kérdésekre adott válaszait szövegszerkesztőjében található módon egyértelműen jelölje meg. (aláhúzás, betűszín változtatás, stb.) > Ezúton kérem engedélyét, hogy az Ön által közölt adatokat szakdolgozatomban felhasználhassam. > > Köszönöm, hogy segíti munkámat! > > Bajnok Tamara > Hamvas Béla Városi Könyvtár > Százhalombatta
63
6. sz. melléklet
Kérdőív I.
KÉRDŐÍV A SAJÁT HONLAPPAL RENDELKEZŐ KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA
1. Mióta rendelkezik az ön könyvtára saját honlappal?
2. A könyvtár webcíme: 3. Ki készíti a weboldalt? a könyvtár egyik munkatársa az intézmény által alkalmazott webmester ill. cég 4. A könyvtár költségvetése tartalmazza-e a honlap készítésének, fenntartásának költségeit? igen nem pályázati fedezet van rá 5. Ki hozza meg a weblap tartalmával kapcsolatos döntéseket? a könyvtár vezetője egy ezzel a feladattal megbízott kolléga a könyvtár dolgozói közösen döntenek a webmester határozza meg 6. Változott-e a honlap tartalma és/vagy formája az indulás óta? igen nem 7. Amennyiben változott a honlap, kérem, írja le néhány szóban a változás lényegét:
8. Tervezik-e a honlap változását a közeljövőben? igen nem 9. Amennyiben változást terveznek, kérem, írja le néhány szóban a változás lényegét:
10. Miért tartja fontosnak, hogy könyvtárának saját, önálló honlapja legyen? Kérem, írja le rövid véleményét:
64
7. sz. melléklet
Kérdőív II.
KÉRDŐÍV A HONLAPPAL NEM RENDELKEZŐ KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA
1. Mióta rendelkezik könyvtáruk Internet hozzáféréssel?
2. Tervezi-e intézményük, hogy a közeljövőben készít/készített egy saját, önálló könyvtári honlapot? igen nem 3. Amennyiben igen, kérem, az alábbi listát állítsa fontossági sorrendbe a sorok elé gépelt arab számokkal! (1= legkevésbé tartom fontosnak 7= legfontosabbnak tartom) … állományinformációk kölcsönzési információk könyvtár katalógusa (OPAC) könyvtár rendezvényeiről szóló információk szolgáltatásokról szóló információk könyvtári dokumentumok (SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, stb.) különgyűjtemények bemutatása 4. Ki készítené el a honlapot? egy kolléga az intézmény által megbízott webmester 5. Miért tartja fontosnak, hogy könyvtárának saját, önálló honlapja legyen, Kérem írja le rövid véleményét!
65
8. sz. melléklet
A könyvtárak „Kérdőív I-re” adott válaszai
Költségvetés tartalmazza Mikortól Ki készíti? a rendelkezik 0= költségeket? saját munkatárs 0=igen honlappal? 1=webmester 1=nem 2=pályázat
Budaörs
2004
0
Ki dönt a honlap tartalmával kapcsolatban 0=könyvtárig. 1=kolléga 2=közösen 3=webmester
0
Változott a honlap Változás tartalma lényege vagy kulcsszavakban formája
0 igen
Cegléd
1999
1
0
2 igen
Dunakeszi
1997
0
1
3 igen
helytörténeti bibl., fotóalbum, rendezvények, EU gyűjtemény, aktualizálás Linkek, fotók, aktualizálás egységes megjelenés bővülő szolgáltatások megjelenítése, arculat változtatása
Érd
2004
1
0
2 igen
Gödöllő
1998
0
0
2 igen
folyamatos tartalmi frissítés szerkesztő program változtatás, szerver változtatás
1
2 igen
dokumentum gyarapodás feltüntetése, aktualizálás
0
0 nem
Nagykáta
2000
Vác
2004
Veresegyház
2003
0 és 1
1
0
1
0 igen
66
Tervezik a Változtatás honlap lényege változtatását? kulcsszavakban
igen
nem
nem
igen
katalógus valós idejű hozzáférhetősége
nem
igen
igen aktualizálás, könyvtártörténet bővült
helytörténeti anyag digitalizálása
nem
új cím, új kezdőlap. Számláló helytörténeti anyag digitalizálása, kistérségi információk megjelenítése
9. sz. melléklet
Grafikonok
Menük típusai
mindkettő 23%
többlépcsős 15%
egylépcsős 62%
egylépcsős többlépcsős mindkettő
1. ábra
Navigácós lehetőségek 14 12 10 8 van
6
nincs
4 2 0 Navigáció oldalon belül
Helyzetjelző
Belső link
2. ábra
67
Külső link
A könyvtárak honlapjain megjelenő információk az intézményről
3
Állományinf.
10 6
Alapdokumentumok
7
5
Névadó
3
5
3
Könyvtártörténet
10 4
Részlegek
5
Dolgozók
nincs van
8
1
Nyitvatartás
nincs névadó
9
12
Elérhetőségek 0
13
0
5
10
15
3. ábra
Kapcsolatok-Linkek Vendégkönyv
9
4
Dolgozók email címe
6
Link a helyi médiához
7 11
2
van 6
Link a városhoz Link a fenntartóhoz
7 9
4 0
2
nincs
4
4. ábra
68
6
8
10
12
Számláló vagy Honlapstatisztika
feltüntetve 31%
feltüntetve nincs feltüntetve
nincs feltüntetve 69%
5. ábra
69
