Városi Bölcsőde. Szakmai Program

ÚJSZÁSZ VÁROSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE 5052 Újszász, Bajcsy- Zs. út 16. OM – 201859  56/552-064; 30/823-78-37  [email protected]

Városi Bölcsőde

Szakmai Program

Tugyiné Barta Mária Intézményegység vezető

Újszász, 2013.01.01.

2

Tartalomjegyzék I. Az intézmény adatai…………………………………………………………….3. oldal II. A bölcsőde definíciója, tevékenységi köre…………………………...............4. oldal III. A bölcsőde alapfeladatain kívüli szolgáltatásai………………………………..4. oldal III.1. A szolgáltatások előnyei a kisgyermekek számára………………………….5. oldal III.2. A szolgáltatások előnyei a szülők számára………………………………….5. oldal IV. A bölcsőde nyitvatartási ideje………………………………………………...5. oldal V. A bölcsőde felvételi rendje…………………………………………………....5. oldal VI. Jogok és kötelességek………………………………………………………...6. oldal VI.1. A szülő jogai………………………………………………………………...6. oldal VI.2. A szülő kötelessége………………………………………………………....6. oldal VI.3. A gyermek jogai…………………………………………………………….6. oldal VI.4. Érdekvédelmi Fórum……………………………………………………….7. oldal VII.A bölcsőde tárgyi feltételei…………………………………………………..7. oldal VIII.A gyermekeket ellátó gyermekgondozónők………………………………...8. oldal IX.A bölcsődei gondozás-nevelés alapprogramjának forrásai……………………8. oldal X. A bölcsődei gondozás-nevelés célja………………………………………...…9. oldal XI.A gondozás-nevelés célja………………………………………………………9. oldal XII. A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei……………………………………11. oldal XIII. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei……………………………..12. oldal XIV.A bölcsődei élet megszervezésének elvei…………………………….........14. oldal XV.A bölcsőde kiemelt szakmai céljai…………………………………………..16. oldal XV.1.A higiénés és kulturhigiénés szabályok kialakítása………………………..16.oldal XV.2.A mondóka, ének elsajátítatása…………………………………………..16. oldal XVI. A kiemelt célok megvalósításának eszközei, módjai……………………..16. oldal XVI.1. Higiénés és kulturhigiénés szokások kialakításának területei…………..16. oldal XVI.2. Higiénés és kulturhigiénés szokások kialakításának eszközei…………..17. oldal XVI.3. A mondóka, ének hallgatása, tanulása önkéntes alapon történik……….17. oldal XVI.4. A mondóka-, énektanulás eszközei……………………………………..17. oldal XVII. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel………………………….…18. oldal XVII.1. Kapcsolat a bölcsődei hálózaton belül…………………………………18. oldal XVII.2. Bölcsőde és óvoda kapcsolata………………………………………….18. oldal XVII.3. Egyéb kapcsolatok……………………………………………………..18. oldal

Városi Bölcsöde Szakmai Programja

3

I. Az intézmény adatai Az intézmény neve:

Újszász Városi Óvoda és Bölcsőde Újszász, Bajcsy Zs. u.16.

Intézményvezető:

Szabóné Balogh Etelka

Az intézményegység megnevezése: Címe:

Városi Bölcsőde

Újszász, Erkel F. út 23.

Elérhetőségei:

06-56/366-370 06-30/426-4952 e-mail: [email protected]

Intézményegység vezető: Tugyiné Barta Mária Férőhelyek száma: Alkalmazottak száma: Csoportszobák száma: Fenntartója:

54 fő 9 fő 4 csoport Újszász Város Önkormányzata 5052 Újszász, Szabadság tér 1.

Újszász városában 1957 óta folyamatosan működik bölcsőde, a szolgáltatás már hagyománnyá vált a településen. Az intézmény a település egyetlen bölcsődéje a város központjához közel, jól megközelíthetően, két csendes utca találkozásánál fekszik Jelenlegi formájában 2006 szeptembere óta működik, az épület elkészítése az Európai Unió társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg. A város lakosságának száma kb.6.500 fő. A törvényes előírások értelmében a tízezer fő alatti településeken nem kötelező a bölcsőde működtetése, a helyi Önkormányzat önként vállalt feladataként kezeli, figyelembe véve a település lakosságának anyagi lehetőségeit, szociális voltát. A lefelé ívelő demográfiai mutatók ellenére a bölcsőde évek óta jó feltöltöttséggel, a működési engedélyben feltüntetett gyermek létszámmal működik.


4 2013. január 01-től a többcélú, közös igazgatású Újszász Városi Óvoda és Bölcsőde szakmailag önálló tag intézménye. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. Alapító okiratunk értelmében nemcsak a helybeli kicsinyek felvétele lehetséges, hanem lehetőség nyílik a 30 km sugarú körben elhelyezkedő települések 20 hetes kortól-3 éves korú gyermekeinek ellátására is. Természetesen a helyi lakosok gyermekei prioritást élveznek a felvétel elbírálásakor. II. A bölcsőde definíciója, tevékenységi köre A bölcsőde a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását- nevelését végzi a gyermek 20 hetes korától 3 éves koráig. A gyermek a 3. életévének betöltése után a bölcsődei gondozási- nevelési év végéig (augusztus 31.-ig) maradhat az intézményben. Az 1997. XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 42. § (1) bekezdése értelmében, ha a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a 4.életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. A gyermekvédelmi törvény az általános rendelkezéshez ad egy kisegítő szabályt, miszerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermeket, akinek szociális vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei gondozás. A gyermekvédelmi törvény 42/ A § szerint a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni azt a gyermeket, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. A gyermekvédelmi törvény 68. § (3) bekezdés a) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője is kötelezheti a szülőt, hogy gyermeke folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását. III. A bölcsőde alapfeladatain kívüli szolgáltatásai A bölcsőde a törvényes feladatán kívül az alábbi gyermeknevelést segítő szolgáltatást nyújtja: -

gyermekgondozási tanácsadás nyújtása baba-mama klub működtetése (2 hetes periódusonként)


5

III.1. A szolgáltatások előnyei a kisgyermekek számára: o közösséget biztosít, anélkül, hogy rendszeresen bölcsődébe kellene járniuk o kedvükre játszhatnak velük egykorú társaikkal o élményeket szerezhetnek, társas kapcsolatot alakíthatnak ki o nem kell édesanyjuktól elszakadni III.2. A szolgáltatások előnyei a szülők számára: o otthonról „ kimozdulási” lehetőséget biztosít o tapasztalatot cserélhet más szülőkkel, a szakemberekkel o szakember ad tanácsot gondozási-nevelési kérdésekben o megfigyelheti, hogyan viselkedik gyermeke közösségben

IV. A bölcsőde nyitvatartási ideje: A bölcsőde nyitvatartási ideje reggel 6.00 órától délután 17.00 óráig tart, napi 11 órahossza. V. A bölcsődei felvétel rendje: A felvétel rendjét a bölcsőde Felvételi Szabályzata tartalmazza: -

felvétel lehetősége szülő tájékoztatása szülő értesítése szükséges dokumentumok beíratás időpontja

A bölcsődei felvételt kérő szakemberek: A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülőn, nevelőn kívül, de a szülő beleegyezésével kérheti: -

védőnői szolgálat háziorvosi, gyermekorvosi szolgálat szociális és családgondozó gyermekjóléti szolgálat gyámhatóság Városi Bölcsöde Szakmai Programja

6 -

szakértői és rehabilitációs bizottság szakemberei.

VI.Jogok és kötelességek VI. 1. A szülő jogai: A szülőnek lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerje gyermeke csoportjának életét, a gondozási-nevelési elveket, tájékoztatást és tanácsot kapjon a gondozónőtől gyermeke neveléséhez, gondozásához. A szülők véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek a bölcsőde működésével kapcsolatban. Elfogadjuk a szülők javaslatait, ha az a bölcsődei élet színvonalát emeli. Fontosnak tartjuk, hogy a bölcsőde és a család között szoros kapcsolat alakuljon ki, a gyermekek gondozását – nevelését a családdal együtt, azt kiegészítve végezzük. VI.2. A szülő kötelessége: Gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön, az intézmény házirendjét mindenkor betartsa, a fizetendő térítési díjat időben rendezze. Az információcsere lehetővé teszi a tapasztalatok kölcsönös átadását, melyek segítségével megvalósíthatjuk az együttnevelést, mely a gyermek egészséges fejlődését segíti. VI.3. A gyermek jogai: - segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez - tartós betegség esetén fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön - a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön - emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással ( fizikai, szexuális,lelki erőszak), elhanyagolással szemben védelemben részesüljön - a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban, nevelésben részesüljön.


7

VI.4. Érdekvédelmi Fórum: A bölcsőde az 1997.XXXI. gyermekvédelmi tv. 35 §-a értelmében Érdekvédelmi Fórumot működtet, melynek munkájában 3 fő szülő, egy fő bölcsődei gondozó és egy fő az Önkormányzat képviselője vesz részt. A fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, intézkedéseket kezdeményezhet, melyről 15 napon belül értesíteni kell a panasztevőt. A gyermek törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha nem kap 15 napon belül értesítést vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Az Érdekvédelmi Fórum működésének rendjét a bölcsődei Érdekvédelmi Fórum Működési Szabályzata tartalmazza. VII. A bölcsőde tárgyi feltételei: A bölcsőde két gondozási egységből áll. Egy gondozási egységen belül megtalálható: gyermeköltöző (átadó), fürdőszoba, gyermekszoba. 1.Az átadók a bejáratok előteréből nyílnak, minden gyermek részére ruhatároló szekrény és cipőtároló polc áll rendelkezésre. Az I. számú gondozási egységben az átadó helyisége nem kapcsolódik közvetlenül a fürdőszobához, kb. hat méter hosszúságú folyosón át jutnak a gyerekek a fürdőszobába. A helyiségek közvetlen kapcsolódásának hiánya miatt a gyermek felügyelet biztosítására nagy gondot fordítunk. 2.A fürdőszobák közvetlen kapcsolata a csoportokhoz biztosított. A felszerelési tárgyak és eszközök a gyermekek gondozását és önállósodását segítik, melyek a gyermekek méretéhez és fejlettségéhez igazodnak. 3.A négy csoportszoba egyenként 50 m2 alapterületű. Természetes megvilágításúak, árnyékolóval ellátottak, falaik világos, pasztell színűek. A bútorok ( asztalok, székek, játékpolcok…) méretei a gyermekek fejlettségét követi, a játékeszközök figyelemfelkeltő, a gyermekek számára elérhető módon lettek elhelyezve. Pedagógiai szempontokat figyelembe véve minden tevékenységi formához megfelelő játékszerek állnak a gyerekek rendelkezésére. A hangulatos szobák biztonságos környezetet nyújtanak a gyermekek harmonikus testi-lelki fejlődéséhez. Az I. számú gondozási egység szobáinak fürdőszobába vezető ajtajai tömött ajtók, ami a gyermekre való felügyeletnél fokozott óvatosságra inti a gondozókat.


8

VIII. A gyermekeket ellátó gyermekgondozónők: Száma: 7 fő, szakmai irányító az intézményegység vezető. A szakképzettségi arány 100 %-os, a gondozónők személyisége, szakmai motiváltsága erős, gyakorlati ismeretanyaguk színvonalas.

Nevek:

Szakmai végzettség:

1.Tugyiné Barta Mária 2. Kalóné Balogh Klára

Bölcsődei szakgondozó Kisgyermekgondozónevelő Kisgyermekgondozónevelő Kisgyermekgondozónevelő Kisgyermekgondozónevelő Kisgyermekgondozónevelő Kisgyermekgondozónevelő Csecsemő-és gyermekgondozó

3.Hotorán Kitti 4. Barta Imréné 5. Harsányi Józsefné 6.Medgyes Istvánné 7.Zsigray Csabáné 8.Zsigmond Ernőné

Előírt kredit száma: 60 60

pontok

60 60 60 60 60 60

IX. A bölcsődei gondozás-nevelés alapprogramjának forrásai: -

az ENSZ „Egyezmény a gyermekek jogairól” című dokumentuma

-

az 1997.XXX törvény a gyermekek védelméről ésa gyámügyi igazgatásról

-

a 15/ 1998. (IV.30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

-

a 14/ 1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatokról

-

a 259/ 2002. (XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről Városi Bölcsöde Szakmai Programja

9 -

pszichológiai és pedagógiai elvek, eredmények

-

a 0-3 éves életszakasz a későbbi fejlődés szempontjából meghatározó szerepe

-

a bölcsődei gondozás-nevelés történeti értékei

-

a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata.

X. A bölcsődei gondozás - nevelés célja: A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében fizikai, érzelmi biztonságának és jólétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a nemzetiségi/ etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciája figyelembe vételével, tapasztalatszerzés lehetőségével, viselkedési minták nyújtásával elősegíti a gyermek harmonikus fejlődését. XI. A gondozás-nevelés feladatai: 1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása -

-

-

A testi fejlődéshez biztonságos környezetet alakítunk ki, hogy ne rejtsen magában baleseti lehetőségeket. A lehetőségekhez képest törekszünk arra, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a szabadban, a játszóudvaron. Hosszú évek tapasztalata sugallja, hiszen a „vidéki” gyermekek napjuk nagy részét a ház körül, az udvaron, kertben töltik otthon is. Ez nemcsak egészséges a gyermekek számára, hanem ez által otthoni és bölcsődei napirendjük közelít egymáshoz. Az egészségnevelést a gyermekek napi táplálkozásán keresztül is végzzük: figyelembe vesszük az előírásoknak megfelelően a modern táplálkozástudomány szempontjait, ízben-színben összehangoltan az évszakoknak megfelelően állítjuk össze az étlapot, hogy a gyermekek megkapják a koruknak megfelelő élelmiszeranyagok mennyiségét. Ezt különösen a bölcsődét igénybevevő családok szociológiai jellemzői támasztják alá. A gyermekek primer szükségleteit egyéni igényeik figyelembe vételével elégítjük ki. Törekszünk a gyermekek higiénés, kultúrhigiénés szokásainak kialakítására. 2.. A gyermekek érzelmi fejlődésének és a szocializáció fejlődésének segítése

-

Derűs, inger gazdag csoportszoba kialakítására törekszünk: életkoruknak megfelelő játékeszközök, puha textíliák, pihenősarok kialakításával….


10 -

-

-

A fokozatos, anyás beszoktatás segítségével tompítjuk a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségeket. A családias légkör megteremtése minden gondozónő célja. A gondozónők és a gyermekek között szoros kapcsolat kialakítását szeretnénk elérni, hogy a gyermek nyugodtan fordulhasson gondozónőjéhez, biztonságot érezzen, segíthessen a felnőtt a gyermek által átélt nehézségek feldolgozásában. Fontos feladatunk az egyes gyermek csoportban elfoglalt helyére való figyelem, az én tudat egészséges fejlődésének segítése, az együttélés szabályainak elfogadtatása, a társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése, a társakkal és a gondozónővel közös élmények lehetőségének teremtése. A biztonságot jelentő kapcsolatok kialakulásában az egyéni bánásmód mellett a másság elfogadása is fontos szempont. A gondozónők a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. 3.. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

-

-

-

Inger gazdag, motiváló környezet kialakítására törekszünk. A gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét biztosítjuk (manipuláló, konstruáló, szimbolikus… játékok lehetősége.) Támogatjuk a gyermekek aktivitását, kreativitását (rajz, festés, ragasztás, vágás ollóval…) Törekszünk az ismeretnyújtás gazdagságára (ünnepek, versek, dalok, mondókák, séta…) Figyelünk a gyermek önálló véleményalkotására, döntésére, ismeretnyújtással segítjük a tapasztalatok, élmények feldolgozását. A gyermekek tevékenységét támogató-bátorító odafigyeléssel erősítjük, ösztönözzük. A gyermek felé irányuló szeretet, az empátia, a tolerancia, a nyitottság fokozzák a gyermekek önállóság iránti vágyát, mely különösen fontos az „elhanyagolt” környezetből érkező gyermekeknél, akiknek a gondozónő által nyújtott érzelmi biztonság döntő jelentőségű. Törekszünk arra, hogy a gyermekek közös tevékenységük során minél több élményt szerezzenek, miközben viselkedési és helyzetmegoldási mintát nyújtunk számukra.


11

XII. A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei 1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete - A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva gondozza a gyermeket, szükség esetén próbálja kompenzálni a családi nevelés hiányosságait.

2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve: - A bölcsődei gondozás-nevelés értékteremtő folyamat, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes,a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. 3. A gondozás-nevelés egységének elve: -

-

A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak, melynek során a gyermek életkori és egyéni sajátosságainak, fejlettségi szintjének, fizikai és pszichés állapotának megismerésére törekszünk, hogy nagy türelemmel, biztonságot nyújtva segíthessük a gyermekek fejlődését. A gondozás szűkebb fogalom, de minden helyzetében nevelés is folyik. Ugyanakkor a nevelés lehetőségei nem korlátozódnak csupán a gondozási helyzetekre.

4. Az egyéni bánásmód elve: -

-

A gondozónő szeretetteljes odafordulással segíti a gyermekek fejlődését, miközben figyelembe veszi a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét, fizikai és pszichés állapotát, pillanatnyi hangulatát. Fontos, hogy a gyermek érezze, hogy a róla gondoskodó felnőtt őt elfogadja akkor is, ha fejlettsége, viselkedése eltérő, ha sajátos nevelési igényű. A gondozó tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi, kulturális hovatartozását.

5. A biztonság és a stabilitás elve: -

A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. Városi Bölcsöde Szakmai Programja

12 -

A napirend folyamatossága stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez, mely növeli a gyermek biztonságérzetét.

6. Az aktivitás-, az önállóság segítésének elve -

Biztonságos, tevékenységre motiváló tárgyi és személyi környezet megteremtése A tevékenységekhez, „próbálkozásokhoz” elegendő idő biztosítása A gyermek meghallgatása, véleményének figyelembe vétele A gyermek kompetenciájának figyelembe vétele, döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei gondozás- nevelés egyik kiemelt feladata A gyermekek ösztönzése (elismerés, dicséret, támogatás, segítés) A gondozónő gyermekeket elfogadó, empatikus viselkedése fokozzák a gyermek aktivitását, az önállóság iránti vágyát A gondozó biztosítja az élményszerzés lehetőségét A gondozó saját példamutatásával és a gyermek próbálkozásainak ( élet helyzetek, tapasztalatok,viselkedésformák…) bátorításával segíti a tanulást.

7.Az egységes nevelői hatások: - A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben - A gyermekekkel foglalkozó gondozónők és felnőttek az alapvető erkölcsi normákat egyeztetve, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítve gondoznak, nevelnek.

XIII.A bölcsődei gondozás - nevelés főbb helyzetei: A bölcsődei gondozás-nevelés valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a gyermek számára, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi és tárgyi környezetével, miközben viselkedési mintát és segítséget kap optimális fejlődéséhez, szocializációjához. A bölcsődei élet legyen élvezetes, ösztönző, tanulási élményeket biztosító, koruknak és fejlettségüknek megfelelően egyes tevékenységek előkészítésében, kiválasztásában, alakításában vegyenek részt. 1. Gondozás: Bensőséges interakciós helyzet a gondozó és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek aktívan részt vegyen gondozási helyzetekben. Sikeres próbálkozásait a felnőtt Városi Bölcsöde Szakmai Programja

13 dicsérje, megerősítse, támogató segítséget nyújtson. Lényeges elegendő idő biztosítása a mozzanatok gyakorlására, tanulására. Fontos a felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, hiszen a gondozó gyermekről adott jelzései kihatnak a gyermek személyiségének egészséges fejlődésére. A gondozás jelentősen befolyásolja a szokások kialakítását és az önállósodást. 2.Játék: A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, mely segít a világ megismerésében, befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozó megteremti az elmélyült, nyugodt játék feltételeit, a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, ötleteivel, javaslataival színesíti azt. A játék örömforrás a gyermek számára, a felnőttek, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. 3. Mondóka, ének: Zenei élmény a gyermek számára a gondozónő kellemes ének- és beszéd hangja, ritmusos szöveg mondása, ritmus hangszerek hallgatása, közös éneklés. A játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok felkeltik a gyermek érdeklődését, formálják zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését. A személyes kapcsolatban, játék helyzetben átélt énekelgetés örömélményt,érzelmi biztonságot nyújtanak a kisgyermeknek. 4. Vers, mese: A vers, mese nagy hatással van a gyermek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére. A verselés, a képeskönyv nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet .A gyermek tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert. Fejlődik emberismerete, empátiája, önálló vélemény alkotása, gazdagodik szókincse. A helyzetek alakulását elsősorban a gyermek pillanatnyi érzelmi állapota befolyásolja. 5. Alkotó tevékenységek: Az öröm forrása maga a tevékenység, az önkifejezés, az alkotás és nem az eredmény. A gondozónő feladata a feltételek biztosítása, egyes technikák megmutatása, a gyermek alkotó kedvének ébren tartása az alkotás elismerésével, megbecsülésével. Az alkotás a tevékenység iránti érdeklődést és a gyermek személyiség fejlődésre gyakorolt hatását befolyásolja. 6.Egyéb tevékenységek: Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez, megoldásához, az egymás és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak. Az öröm forrása a közös munkálkodás, a tevékenység fontosságának átélése. Önkéntességen alapul, a helyzetek tanulási lehetősége a művelet sorhoz való igazodás, Városi Bölcsöde Szakmai Programja

14 az együttműködés, a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek által fejlődik a gyermek ízlése, esztétikuma, igényessége. 7. Mozgás: Kisgyermek korban a mozgás alapvető formái alakulnak ki. Nagy a mozgás igény, melynek lehetőségét a szobában és az udvaron egyaránt biztosítani kell. A megfelelő mozgásfejlesztő játékok használata segíti az egyes mozgásformák koordinálását, harmonikussá válását. A játékeszközök szerepe a mozgás aktivitásának fenntartása. Minél változatosabb mozgásformákra van lehetőség, annál nagyobb örömüket lelik a gyerekek a játékban. A nagymozgást fejlesztő játékok elsősorban az udvaron találhatók, de a szobában is szükségesek. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen a veszélyforrások kiiktatásával. 8. Tanulás: A bölcsődei tanulás minden olyan tapasztalat vagy információszerzés, mely tartós változást idéz elő a gyermek viselkedésében és gondolkodásában. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység. A tanulás irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. Színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. Formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozó-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés, szokás kialakítás. A kisgyermekkori tanulás fontos eleme a beszéd. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a támogató, megerősítő felnőtt-gyermek és gyermekgyermekinterakciók. Ép gyermeknél a belső motiváció természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán, sajátos nevelési igényű gyermeknél a belső motivációra kevésbé lehet építeni. Náluk a tanulási folyamat hosszabb időt vesz igénybe, s a gondozónak direktebben kell részt vennie a foglalkozások során.

XIV. A bölcsődei élet megszervezésének elvei: 1.Kapcsolattartás a szülőkkel: A szülők és gondozók közötti partneri kapcsolat elengedhetetlen feltétele a gyermek harmonikus fejlődésének. A szülő közvetíti a gondozónak a gyermekére vonatkozó szokásokat, szükségleteket, ezzel segítve a gondozót a differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A gondozó szaktudásával, tapasztalataival segíti a szülőt gyermeke nevelésében.


15 A szülők és a bölcsőde kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, a gyermekkel történt bárminemű esetről. Az együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvétel, a tapintatos, folyamatos kommunikáció. A kapcsolat tartást szolgálják: -

a beíratás előtti bölcsődelátogatás a felvétel előtti családlátogatás a fokozatos, anyával történő beszoktatás a napi beszélgetések, információcsere a szülői értekezletek szülőcsoportos értekezletek közös programok a szülőkkel

2. Szülővel történő, fokozatos beszoktatás: A szülővel történő fokozatos, beszoktatás megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást. A gondozó és a gyermek között kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket a bölcsődei közösség beilleszkedésében. 3.Saját gondozónő – rendszer: A személyi állandóság elvén nyugszik. A csoportban megosztva 5-6 gyermek tartozik egy gondozóhoz, aki az ő fejlődésüket kiemelten követi nyomon, gondozza, neveli őket. 4. Gyermekcsoportok összeállítása, szervezése: A gyermekcsoportok létszámát a 15/1998. (IV.30.) rendelet 40 § (2) határozza meg. Magasabb létszám nem csupán ellátási problémát jelent, hanem nagyobb zajszintet, több konfliktust, megterhelőbb alkalmazkodást, kevesebb lehetőséget az egyéni bánásmód kivitelezésére. Szakmailag támogathatóbb, ha közel azonos korú gyermekekből áll a csoport összetétele. 5.Napirend kialakítása: A jól szervezett, folyamatos napirend a gyerekek igényeit, szükségleteit, a gondozás feltételeit elégíti ki, megteremtve a gyermek biztonság érzetét, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A csoport belső nyugalmát biztosítja az események ( tisztálkodás, étkezés, alvás) egymásutánja, áttekinthetősége, a várakozási idő kiiktatása. A napirend függ a gyermekek életkorától, fejlettségi szintjétől, szükségleteiktől, de befolyásolják az évszakok, az időjárás, a napi csoport létszám….


16 Kialakításakor figyelembe kell venni lehetőség szerint a gyermekek otthoni életének ritmusát, folyamatait. Összegezve, a bölcsődei nevelés során biztosítani kell a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően a fokozatos beilleszkedés lehetőségét, a nyugodt játék és mozgás feltételeit, a gondozás higiénés feltételeit, a levegőn való tartózkodást, a megfelelő tárgyi feltételeket, érzelmi biztonságot, a megfelelő étkeztetést, pihenést, melyek elősegítik fejlődésüket, kiegyensúlyozottságukat. XV. A bölcsőde kiemelt szakmai céljai: A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai alapprogramjára épülve a következő kiemelt célok megvalósítását tartjuk fontosnak: XV.1. A higiénés és kulturhigiénés szabályok kialakítását és belső igénnyé való formálását. Figyelembe vettük a bölcsődei ellátást igénybe vevő szerény körülmények között élő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek életmódjának állandósulását. Ezért kap nagyobb hangsúlyt és természetesen figyelmet a higiéniára való igény kialakítása, mely egyben a szülők részére is szemlélet- és gondolkodásformáló szerepet tölt be. XV.2. A mondóka, ének elsajátíttatása, mely egyrészről a kisebbség gyermekeinek a helyes magyar nyelv elsajátítását segíti, másrészről a többség gyermekeinek fejleszti nyelvi érzékét, bővíti szókincsét, ritmusérzékét, s egyben valamennyi gyermeknek jókedvet, derűt, nyugalmat biztosít. Sokéves tapasztalat bizonyítja, hogy a szülőknek örömet okoz, ha kisgyermekük tudása újabb verssel gazdagodott.

XVI. A kiemelt célok megvalósításának eszközei, módjai: XVI.1.Higiénés és kulturhigiénés szokások kialakításának területei: o o o o o o

önálló kézmosás, tisztálkodás igénye kézmosás WC használat után, étkezések előtt, szükség szerint papír zsebkendő használata, orrtörlés igénye szalvéta rendeltetésszerű használata étkezések közben, után kulturált étkezés szabályainak elsajátítása a WC rendeltetésszerű használata Városi Bölcsöde Szakmai Programja

17 o fogmosás, szájhigiénia igénye. XVI.2. Higiénés és kulturhigiénés szokások kialakításának eszközei: A fenti célok eléréséhez elsősorban a gyermek számára elegendő időt biztosítunk a gondozási folyamatok során. Figyelembe vesszük a gyermek fejlettségi szintjét és korát. Figyelembe vesszük kompetenciáját, egyéni bánásmódot alkalmazunk. Megfelelő, a gyermekek számára érthető magyarázattal szolgálunk a cselekvés során. Ösztönözzük, meggyőzzük a hygiénés folyamatok fontosságáról. A már sikerült cselekvést (pl.: önállóan orrát megtörli) elismerjük, dicsérjük, ezáltal bátorítjuk, ösztönözzük. Megteremtjük a gyermek önálló próbálkozásának lehetőségét. Tapasztalatot szerezve a sikerélmény lehetőségét teremtjük meg számukra. Célunk, hogy a gyermeknek igénye legyen a hygiéniára, s szokássá épüljön be. XVI.3. A mondóka, ének hallgatása, tanulása önkéntes alapon történik A bölcsődében zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes hangja, dúdolgatása, ritmus hangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A mondókák, énekek kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségüket, igazodunk érzelmi, hangulati állapotukhoz. A játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok felkeltik a gyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését. A játék helyzetekben átélt mondókázás, éneklés, pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a gyermekeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok erősítik a zenei élményt. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. XVI.4. A mondóka, ének tanulás eszközei: Ahhoz, hogy a gyermek bekapcsolódjon vagy figyeljen, elsősorban derűs légkört kell kialakítanunk a csoportszobában. A gondozónőnek törekednie kell arra, hogy a gyermekekkel szoros kapcsolatot teremtsen, érzelmi biztonságot nyújtson. Városi Bölcsöde Szakmai Programja

18 Ez alapja annak, hogy a gyermek jól érezze magát, kiegyensúlyozott legyen, így lelkesen és aktívan bekapcsolódhat a mondóka, ének hallgatásába, elsajátításába. A mondóka, ének tanulása a játéktevékenységeken keresztül történik. Fontos a figyelemfelkeltő játékeszközök, mint a kártya, meséskönyv, képek, kirakók elhelyezése, melyeken a látható ábrákhoz, eseményekhez köthető vers, mondóka. Egyes játék tevékenységekhez, kapcsolhatjuk a mondókázást.

szituációkhoz

(pl.:szerepjátékok)

szintén

Kreatív foglalkozások során újabb lehetősége nyílik a gondozónőnek a dalocskák , mondókák beillesztésére pl.: rajz,festés, gyurmázás, ragasztás…alkalmával. A dalok, mondókák megismertetését további eseményekhez is kötjük: az udvari élet, séta, ünnepek, az évszakok váltakozásához, környezet ápolásához…. Célunk, hogy ezeket a lehetőségeket kiaknázva, a gyermekek korát, fejlettségi szintjét figyelembe véve, a napirendbe helyezve több lehetőséget teremtve alkalmazzuk a dal, mondókák beillesztését, tanulását. XVII. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel XVII.1. Kapcsolat a bölcsődei hálózaton belül: A bölcsődei hálózat szakmai központjai a regionális módszertani bölcsődék, melyek feladata az egyes bölcsődék szakmai működésének segítése, figyelemmel kísérése. XVII.2. Bölcsőde és óvoda kapcsolata: A két intézmény kölcsönösen érdeklődik egymás szakmai munkájának, céljainak megismeréséről, hogy a bölcsődéből óvodába menő gyerekek átmenete zökkenőmentes legyen. Közös szülőértekezletek alkalmával ismerik meg a bölcsődés gyermekek szülei az óvoda elvárásait, az óvónőket. Az intézmény váltás előtt a bölcsődés gyerekekkel több ízben látogatást teszünk az óvodában az új környezet és a felnőttek megismerése céljából. XVII.3. Egyéb kapcsolatok: A kompetencia határok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazon intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülhetnek: Védői Szolgálat, Háziorvosi Szolgálat,Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Városi Bölcsöde Szakmai Programja

19

A célok eléréséhez fontosnak tartjuk a gondozónők önképzését. Belső továbbképzések témájaként is jelöljük a kitűzött feladatokat. A kitűzött feladatok, célok elérését fontos feladatnak tartjuk, melyet minden napi munkavégzésünk alkalmával hangsúlyossá teszünk, végrehajtásáról gondoskodunk. Az elért eredmények ösztönzőleg hatnak, sikerélményt jelentenek minden gondozónő számára Újszász, 2013.01.01.

……………………………… Tugyiné Barta Mária Intézményegység-vezető


20


Városi Bölcsőde. Szakmai Program

Recommend Documents