75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. – október 2.
AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas Lehetőségek és kihívások a hazai termékpálya mentén a Halászati Operatív Program tükrében 2011. szeptember 30.
Az előadás vázlata: I. II. III. IV.
Állapot és trendek Fontosabb problémák Hogyan tovább? Főbb üzenetek
Az előadás a „ European Regional Review on Aquaculture Development” c. FAO-tanulmányon alapszik, amelynek szerzői Váradi L., Gyalog G., Békefi E. és Lengyel P. (HAKI), valamint A. Lane és Y.Harache (EAS). A tanulmány elkészítésében közreműködött a FAO/FIRA Akvakultúra Részlege, valamint számos európai akvakultúra-szakértő.
I. Állapot és trendek
Európa (44 ország)
Lakosság: 813 millió; a világ lakosságának 12,6%‐a; eltérő gazdasági régiók
Egy főre eső GDP Amerikai dollárban, vásárlóerő-paritáson, 2008-ban (IMF, 2009)
Európa részesedése a világ akvakultúra‐ termeléséből (2009)
Egyes fajok termelésében vezető helyet foglal el
Forrás: FAO, 2010
Európa akvakultúra termelése
Forrás: FAO, 2011
APR a világban és Európában
APR = átlagos növekedési ráta (azaz az átlagos összetett éves növekedési ráta százalékban kifejezve)
Forrás: FAO, 2011
APR az EU‐ban és az EU‐hoz nem tartozó országokban
APR = átlagos növekedési ráta (azaz az átlagos összetett éves növekedési ráta százalékban kifejezve)
Forrás: FAO, 2011
Az európai akvakultúra faji összetétele Szőnyegkagyló 2,5% Óriás osztriga 4,9%
Egyéb 9,0%
Ponty 6,2%
Mediterrán kagyló 4,1%
Atlanti lazac 36,0%
Kékkagylók 8,4% Ehető kék kagyló 7,1% Tengeri sügér 2,4% Tengeri keszeg 4,9%
Egyéb pisztrángok 2,5%
Szivárványos pisztráng 11,9%
A termelés kb. 50 %-a pisztrángféle Forrás: FAO, 2010
Akvakultúra‐termelés víztípus szerint
Növekvő tengeri, stagnáló édesvízi és brakkvízi termelés A termelés 75%‐a tengeri akvakultúrából származik Forrás: FAO, 2009
Halfogyasztás (2007) kg/fő/év
Számos regionális piac jelentős eltérésekkel a fogyasztói preferenciákban, elosztási csatornákban és a gazdasági helyzetben Forrás: FAO, 2010
Főbb termelési rendszerek
Új technológiák Nyílt tengeri ketrecek RAS
IMTA
II. Fontosabb problémák/kihívások Túlszabályozottság Halliszt és halolaj források csökkenése Környezeti korlátok Kereslet-kínálat aránytalansága Szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások Foglalkoztatás
Túlszabályozottság A szabályozás fontos: • • • •
az erőforrások fenntartható hasznosítása, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az állatjólét szempontjából.
Az akvakultúra a legtúlszabályozottabb élelmiszer-termelési ágazat az Európai Unióban
Halliszt és halolaj források csökkenése
• • •
Helyettesítés Többfázisú takarmányozás Fajösszetétel módosítása
Az elmúlt évtizedben a halliszt aránya a haltápokban 50%-kal csökkent
AQUAMAX Projekt: A halolaj és halliszt biztonságosan legfeljebb 70% növényi olajjal és 80% növényi fehérjével helyettesítve pótolja maradéktalanul a lazac tápanyagigényét
Környezeti korlátok • A vízi erőforrások mennyisége és minősége • Az akvakultúra környezeti hatásai (tápanyagkibocsátás, gyógyszer maradványok) • A nem őshonos tenyésztett fajok hatása az őshonos természetes vízi faunára (szökések, telepítések) • Extrém klimatikus viszonyok • A társadalmi környezet
A fogyasztók bizalmatlansága
g a N
it r B y-
i n an
Fr
a
ia c an
s or
g zá
ág z s
á sz
g
or r l o o t s e ny la m a O Sp Né r zo
á sz
g r o N
ia g vé
r o ög r ö G
ág z s
Forrás: Aquamax Project, A.K. Schlag, 2010
Piac és kereskedelem
Világ: 98,5 milliárd USD
A kereslet‐kínálat aránytalansága az EU‐ban Fogás 5,20 m t Akvakultúra 1,23 m t Nem táplálkozási cél - 1,70 m t Export - 2,07 m t __________________________ Összes kínálat 2,66 m t Összes fogyasztás 12,52 m t __________________________ Import 9,86 m t
2008-ban az EU fogyasztásának 74%-a importból származott! Forrás: AIPCE, 2008
A Pangasius Lengyelországban
Pangasius
ponty
Forrás: Kolman, 2010
Szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások
Foglalkoztatás • Termelés: 150,000 • Lehalászás után: 135,000
Munka termelékenysége • Tavak, lagúnák: 1000 t/100‐120 fő • Intenzív (automatikus) rendszerek: 1000 t/3‐4 fő
III. Hogyan tovább?
Európai Akvakultúra Technológia és Innovációs Platform (EATIP)
•
Biztosítani az európai akvakultúra fenntartható jellegét
•
Megszilárdítani az akvakultúra helyét a társadalomban
Az akvakultúra élelmezésbiztonsági szerepe nőni fog
„Az akvakultúra a válasz része.”
„Az egyik lehetőség a haltenyésztés lehet” („Növényevő halak fokozott fogyasztása”)
Hogyan tovább? (1/3)
• • •
Az erőforrások felelős hasznosítása és a környezetvédelem kulcsfontosságú kihívások maradnak (engedélyezés, környezeti hatásvizsgálatok) A jogi háttér egyszerűsítésre és összehangolásra szorul. Szükséges az egyenlő esélyek kialakítása az ágazat számára. A politikai döntések megalapozásához szükség van az akvakultúra és halászat termékeire vonatkozó adatok gyűjtésére
Hogyan tovább? (2/3)
• • •
A globális klímaváltozás következményeinek és lehetséges szcenárióinak felmérésébe minden érdekelt felet be kell vonni A modern, professzionális akvakultúra‐ágazat sikere a minőségi szolgáltatások meglététől függ Az akvakultúra új technológiái lehetőséget adnak a fejlődésre
Hogyan tovább? (2/3)
• • •
A fogyasztók és politikusok negatív véleményének leküzdése Környezetbarát akvakultúra‐gyakorlatot tanúsító európai „öko‐címke” kidolgozása Jobb kommunikáció mind az értékláncon belül, mind a fogyasztók felé FAO Irányelvek az Akvakultúra Tanúsításáról, elfogadva a FAO COFI 29. ülésén, Rómában, 2011. január 31. – február 4-én
Az európai akvakultúra legfőbb kihívása az INNOVATÍV és GAZDASÁGOS NÖVEKEDÉS elérése.
IV. FŐBB ÜZENETEK
A versenyképesség eléréséhez az európai akvakultúrának erős POLITIKAI AKARATRA és EGYENLŐ ESÉLYEKRE van szüksége. Az európai akvakultúrát tudományos eredményekre és fogyasztói bizalomra támaszkodó, KÖRNYEZETILEG, GAZDASÁGILAG ÉS TÁRSADALMILAG FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGNEK kell tekinteni.
Köszönöm a figyelmet!
