Címlapon
2008. október 21.
V
Mérni, amit nem lehet
annak szerencsés iparágak és projektek. Ha egy ingatlanberuházó felhúz egy társasházat, akkor pontosan tudja, hogy milyen költségei voltak, és milyen nyereséget realizált: mibe került a telek, az anyag és az építkezés, ezzel szemben pedig mennyiért tudta eladni a lakásokat. Ha az utóbbi összeg magasabb, mint az első, a projekt nyereséges volt, a befektetés megtérült. Az informatika nem tartozik az ilyen szerencsés iparágak közé. Az információtechnológia egyik legnehezebb és legizgalmasabb kérdése a költségek és a megtérülések számítása – mondja Bálint Ákos, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. menedzser tanácsadója.
Amikor a vállalatok pénzszűkében vannak – és nagyon úgy látszik, hogy egy darabig pénzszűkében is lesznek –, nagyon megnézik, hogy mire költik a pénzüket. Ilyen esetekben az informatikának is bizonyítania kell.
Fotó: itbusiness
Beruházás és megtérülés
Takács Tibor, Magyar Lapterjesztő
16
business
it
A megtérülési mutató (return on investment, roi) elviekben nagyon egyszerűen kiszámítható lenne – teszi hozzá Gyenes Péter, a Nokia Siemens Networks menedzsere. Nem kell mást tenni, mint a nettó profitot elosztani a befektetett tőkével, majd az így kapott értéket megszorozni százzal. A probléma viszont éppen az, hogy mind a költségek, mind a nyereség oldalán nagyon sok a nehezen megfogható, nem egyszerűen számszerűsíthető tétel, továbbá mindez csak egy időszakra vetített megtérülést jelez, ami sok esetben nehezen értelmezhető. Ennek ellenére, mielőtt egy beruházást elindítanának, mindenütt kell valamilyen, legalább alapszintű megvalósíthatósági ta nulmányt készíteni. „Tanácsadóként, projektvezetőként nekünk is mindig az az első dolgunk, hogy a beruházási terv mellé írásban letegyük az összegyűjtött direkt és indirekt költségeket, valamint a tárgyiasuló és nem tárgyiasuló hasznokat” – mondja Bálint Ákos. Kérdés persze, mit tekintünk informatikai beruházásnak – vet fel egy másik kérdést Takács Tibor, a Magyar Lapterjesztő Zrt. informatikai igazgatója, aki egyben a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöki tisztét is betölti. Az informatika nem önmagáért való, hanem egy-egy üzleti cél elérésének eszköze, ilyenformán pedig rendszerint valamilyen nagyobb üzletfejlesztési projektbe illeszkedik. Ilyen esetekben a Lapterjesztő nem is önálló beruházásként kezeli az informatikai fejlesztéseket, hanem az üzleti projekt támogató elemeként, ami esetenként új szoftver vagy hardver beszerzésével jár. Vannak persze sokkal jobban körülír-
business 2008. október 21.
Címlapon
it
ható informatikai beruházások is. Ilyen eset, amikor egy meglévő infrastrukturális elem korszerűsítése, fejlesztése válik szükségessé, ami viszont nem jár új üzleti folyamatok kialakításával. Szükségessé válik a szerverek cseréje; kapacitásbővítésre van szükség; az új funkciók miatt át kell térni az alapszoftverek új verzióira – sorol néhány példát Takács Tibor.
Rejtőzködő kiadások
Legyen szó csak egy üzleti projekt kapcsán megvalósított vagy az informatikai szervezet keretein belül maradó beruházásról, egy új rendszer bevezetése, megvalósítása esetén a közvetlen költségeket még viszonylag egyszerű összegyűjteni. Ezek közé tartozik a hardver ára, a szoftverlicencek díjai, a külső félnek fizetett tanácsadói költségek. A projektekkel kapcsolatban azonban gyakran vannak ahhoz ezer szállal kötődő, valamiképpen mégis rejtőzködő kiadások. Feltétlenül át kell gondolni, hogy milyen átképzési, oktatási költségekkel számoljon a vállalat; kell‑e új munkaerőt felvenni, vagy éppen elbocsátásokra lesz szükség (ez utóbbi is jelentős költségtényező lehet); integrálni kell-e az új alkalmazást más rendszerekkel, és ha igen, azokban milyen módosítások lesznek indokoltak; mely munkafolyamatok alakulnak át és milyen mértékben, ez milyen hatással jár a szervezetre – sorol fel néhányat a figyelembe veendő szempontok közül az AAM tanácsadója. Mindez azonban még mindig nem a teljes kép: vannak olyan rejtett tényezők, amelyek kiadással éppen nem járnak, de költséget jelentenek a vállalatnak. A gond azzal van, hogy az ilyen költségek pontos kiszámítása viszont szinte lehetetlen. Vegyünk, mondjuk, egy könyvelőt, aki új szoftvert kap, amit egyelőre még nem ismer jól, nem tudja használni, ezért csökken a termelékenysége – ezt miként lehet pénzbeli költséggé fordítani? Vagy hogyan lehetne átszámítani az újtól idegenkedő felhasználók zúgolódását, „szabotázsát”, azt, hogy voltaképpen felesleges hívásokkal terhelik a helpdesket, és csak a hibát keresik? „Mindenképpen számolni kell a felhasználók reakcióival, annál nagyobb mértékben, minél összetettebb a rendszer, minél inkább felborítja a korábbi munkarendet” – teszi hozzá Bálint Ákos. A költségek kérdése amúgy is kicsit cégfüggő és szubjektív tényező – véli Gye nes Péter is. Mit tekintünk a projekt részének? Beleszámoljuk-e a felhasználók
továbbképzését, amire amúgy is szükség lett volna, vagy éppen ezért csak részben tegyük hozzá a költségeket? Ezek a szubjektív tényezők egyik és másik irányba is el tudják billenteni a megtérülési számításokat.
Költségek részletesen
További bizonytalansági tényezőt visz a költségek kiszámításába az, hogy a kalkuláció időkorlátja több helyen is meghúzható – veszi át a szót Saád Tamás vezető tanácsadó, az AAM projektmenedzsmentés finanszírozás-kompetencia területi ve-
gyártó marketinganyagaiban kiemelt helyen szerepel, ahol is részletesen bemutatják, hogy az ő megoldásuk 3-6-10 év alatt mennyivel kevesebbe kerül, mint a konkurenciáé. Különösen élen jár a tcoszámításokban a Gartner független piackutató cég – idézi fel tapasztalatait Bálint Ákos: saját módszertana alapján éppúgy egyetlen noteszgép, mint egy óriás beruházás teljes élettartamra jutó költségét meg tudják határozni. Ezt azonban Ma gyarországon szinte senki nem használja. Az ennyire részletes számításokkal csupán egy baj van – állítja az AAM tanács-
Hoz-e eredményt a részletes számítás?
zetője. Korántsem mindegy, hol jelöljük ki a projekt végpontját: ha az csupán addig terjed, amíg a rendszert bevezetik, és átadják üzemeltetésre, a költségek viszonylag jól behatárolhatók. Ha viszont hosszú távú, több évre kitekintő költségszámításokat végeznek, azaz az üzemeltetés során felmerülő kiadásokat is be akarják venni a képletbe, már sokkal nagyobb lesz a bizonytalansági tényező a becslésekben, számításokban. Ilyenkor kap szerepet az oly sokszor emlegetett tco (total cost of ownership), vagyis a rendszer teljes élettartamára jutó költség. Egy-egy rendszer tco-ja a legtöbb
adója –; nem éri meg őket elvégezni. Ha valaki nagyon akarja, nagyon sok mindent ki tud számolni egy beruházás folyamatos költségeivel kapcsolatban. Például az új szoftverhez kell két új szerver; ezek bizonyos helyet elfoglalnak a szerverteremben; működésük során áramot fogyasztanak; növelik a szerverterem hűtési igényeit és így költségeit; felügyeletük, karbantartásuk plusz feladatot ró az informatikus szakemberekre, akiknek a munkaideje szintén pénzbe kerül; és a sor még hosszan folytatható. Egy ilyen számítás azonban sokszor költség- és időigényesebb, mint amit egy vállalkozás 17
Címlapon
Bújtatott költségek
Legyen szó akár saját fejlesztésről, akár kész szoftver megvásárlásáról és üzembe állításáról, mindenképpen túl kell tekinteni a szűken vett beszerzési költségeken – érvel a tco-számítások szükségessége mellett Takács Tibor is. A Magyar Lapter jesztő rendszerint hároméves időtartamra számolja ki rendszereinek összköltségét. Ezek alapja természetesen a rendszerkialakítás hardver- és szoftverköltsége, de ehhez jönnek hozzá az egyéb, a rendszer működtetéséhez szükséges tételek. Nem szabad megfeledkezni az alkalmazást futtató szerverek szervizköltségéről, a megfelelő üzembiztonság kialakításának és fenntartásának áráról, hiszen az üzleti területnek jól definiált követelményei vannak a rendelkezésre állásról. Jelentős tétel lehet a használt szoftverek
Ahol muszáj, és ahol nem Noha mindenütt hasznos lenne, a roiszámítást korántsem használják minden iparági szektorban egyforma intenzitással. A kisvállalati kör sokkal kevésbé alkalmazza még a megtérülési számításokat, de ezen a téren is változást hozhatnak az EU-támogatási pályázatok. Azok ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható fejlődésre, illetve a várható fejlődés megalapozottságának bizonyítására, így rákényszerítik a vállalkozásokat, hogy beruházásaiknál legalább alapszinten kiszámolják a megtérülést. Az talán kevésbé meglepő, hogy az államigazgatási szektor jelenleg még viszonylag kevesebb figyelmet fordít informatikai projektjeinek megtérülési számításaira – mondja végül Bálint Ákos. 18
business
it
Fotó: itbusiness
megengedhet magának az új beruházásról szóló döntés meghozatalakor. Mindez persze nem jelenti azt, hogy egy új hardver vagy szoftver beszerzésénél ne kellene mindenképpen figyelembe venni annak várható üzemeltetési költségeit. „A tco-t nem kell, és nem is szabad figyelmen kívül hagyni egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során, csak éppen meg kell találni az arany középutat. Ne törekedjünk arra, hogy mindent belevegyünk, mert akkor túl sok lesz a változó, és azzal együtt a bizonytalansági tényező a számításokban; azokra a tényezőkre kell koncentrálni, amelyek üzleti szempontból is relevánsak” – ad néhány jó tanácsot Bálint Ákos.
2008. október 21.
Bálint Ákos, AAM; Gyenes Péter, Nokia Siemens Network; Saád Tamás, AAM
támogatási és frissítési díja is. Amennyi ben a cég életében kritikus szerepet játszó alka lmazásról van szó, akkor ahhoz már külön fejlesztő- és tesztelőkörnyezetet kell biztosítani, és ennek szintén van hardverköltsége. Ha a szoftver kritikus adatokkal dolgozik, szükségessé válhat a mentési folyamatok átalakítása és a mentési rendszer bővítése, továbbfejlesztése. Ezekre annál is inkább oda kell figyelni, mert Takács Tibor tapasztalatai szerint az it-rendszerek szállítói csak azokban az anyagokban részletezik a tco-t, ahol saját megoldásuk versenyelőnyeit igyekeznek demonstrálni a konkurenciával szemben. Az árajánlatokban, tenderekben viszont már sokkal ritkábban tüntetik fel az ilyenfajta üzemeltetési költséget, és inkább a rendszer bekerülési árára fektetik a hangsúlyt. Nekik ugyanis az az érdekük, hogy a projekt elinduljon, de ha minden járulékos költségelem napvilágra kerül, kön�-
Amit muszáj, és amit nem Mindig vannak olyan kurrens informatikai rendszerek, amelyekre a versenyhelyzetben lévő vállalatoknak a megtérüléstől függetlenül szükségük van. Az ezredforduló körüli évtizedben Ma gyarországon ilyen volt például az integrált vállalatirányítási rendszer: a nagyobb vállalatok egyszerűen nem tehették meg, hogy ne vezessenek be legalább egy hatékony pénzügyi-kont rolling rendszert. Az erp-rendszer önmagában nem javította a termék vagy a szolgáltatás minőségét, tehát ilyen értelemben közvetlen hasznot nem hajtott, de nélküle a vállalat nem maradhatott volna talpon. Manapság ilyen beruházások lehetnek az internetes technológiák, illetve a webes szolgáltatások fejlesztését célzó lépések.
nyen kútba eshet a beruházás. Ezért a felhasználónak kell nagyon észnél lennie, ugyanis a Magyar Lapterjesztő informatikai igazgatója szerint ezek a menet közben előbukkanó, de megkerülhetetlen költségek a teljes élettartam alatt akár a két-háromszorosára is növelhetik a beruházás végösszegét. Mondani sem kell, hogy ez mennyire felborít minden korábbi megtérülési számítást.
Mérhető hasznok
Mindeddig csak a költségekről volt szó, pedig a megtérülés szempontjából ugyanennyire fontos az is, hogy milyen hasznokat hajt az adott beruházás. Itt viszont ismételten azokkal a nehézségekkel találja szembe magát az informatikus és az üzleti szakember, mint a költségek kalkulációjánál: túl kevés a kézzel fogható, tárgyiasuló, a könyvekben is nyomon követhető haszon, és túl sok a nem tárgyiasuló, közvetett nyereség. Előbbire példa lehet, ha mondjuk az új rendszernek köszönhetően ugyanazt a munkát tíz ember helyett öt is el tudja látni, így a feleslegessé váló öt embert el lehet bocsátani – az ő bértömegük (leszámítva a végkielégítést) a nyereséget növeli. De mit lehet kezdeni az olyan tényezőkkel, mint a megtartott – vagy éppen fokozott – versenyképesség, az el nem vesztett piaci részesedés? A hasznot legkönnyebben a hatékonyság növekedésén lehet lemérni, azt pedig a folyamatokon keresztül a legkönnyebb megragadni. Nagyon nem mindegy persze, hogy milyen mutatókat mérünk. Le het, sőt kell is mérni az informatika hatékonyságnövekedését (erre olyan mutatók szolgálhatnak, mint az egyes tranzakciók végrehajtási ideje, az adott idő alatt kiszolgált kérések száma). Hasonló számítások az üzleti folyamatokhoz is elvé-
business 2008. október 21.
Címlapon
it
gezhetők: felmérhető egy-egy üzleti vagy munkafolyamat jelenlegi idő-, ember- és erőforrásigénye, majd becsléseket lehet készíteni arra, hogy az új rendszernek köszönhetően mennyit és milyen formában fog változni a folyamat. Ez bizonyos esetekben elég jól nyomon követhető. Egy call center működése például nagyon jól leírható bizonyos számokkal (adott idő alatt fogadott hívások, egy menetben megoldott ügyek száma, eszkalált esetek aránya, egyebek). Ha a call center üzemeltetője egy automata válaszadó (interactive voice response, ivr) rendszert akar bevezetni, akkor előre is jól megbecsülhetők a hatások, mert az iparágban igen sokrétű tapasztalatok halmozódtak fel arról, hogyan használják az emberek az ilyen rendszereket. „Ha tudjuk, mennyi a hívásszám, milyen ügytípusokat kezel a call center, és milyen létszámmal dolgozik, akkor a bevált módszertanok alapján pontosan meg lehet becsülni, hogy az ivr-rendszer hány hívást fog kiszolgálni automatikusan, mennyivel csökken a munkatársak leterheltsége, vagy mennyivel kisebb lesz a várakozók száma” – mondja Bálint Ákos. Hasonló példát saját tapasztalataiból is tud hozni Takács Tibor: egy voip-megoldás költségcsökkentő hatásai is jól felmér hetők, hiszen kiválthatja a cégen belüli hangkommunikációs költségeket.
Az üzletre koncentrálva
Ez azonban önmagában még kevés: pusztán a folyamatok hatékonyságnövekedéséből a legritkább esetben térül meg egy informatikai rendszer. Ha egy nagy rendszer csak annyi hasznot hoz, hogy kiváltja tíz ember munkáját, soha nem térül meg. Például csak azért nem érdemes bevezetni egy új tűzfalrendszert, mert eggyel kevesebb rendszergazda is elegendő a menedzseléséhez. Ha ebből a szempontból jó a rendszer, de közben nem védi meg a vállalatot az új típusú támadásoktól, és a betörések miatt 300 dolgozó nem lesz képes elvégezni a munkáját, akkor a munkaerő-megtakarítás mit sem ér. Ilyen esetben már sokkal érdemesebb olyan megoldást választani, ami esetleg többe kerül, kicsit drágább, viszont megbízható védelmet nyújt a támadások ellen. Éppen ezért komoly üzleti haszonelemzések kellenek, amelyek messze kitekintenek az informatikából – mondja Saád (Folytatás a 20. oldalon)
Költséges munkatársak A fehérgalléros dolgozók munkáját informatikai eszközökkel hatékonyabbá tenni megtérülő beruházás.
E
gy-egy beruházás megtérülését csak azután lehet kiszámolni, ha sorba vettük a hozzá kapcsolódó költségeket. Ezeknek a költségelemeknek nem kis része nehezen felfedhető, ami azért is jelent gondot, mert az összkiadásoknak a többségét ezek tehetik ki.
Az (elpocsékolt) idő pénz
Kérdés, hogy hova soroljuk a dolgozói költségeket. Ezek bizonyos szinten nagyon jól megfoghatók: pontosan tudni lehet, hogy a vállalat mennyit költ az egyes munkatársak bérezésére, kiegészítő juttatásaira, továbbképzésére, eszközökkel való ellátására. Ugyanakkor egy másik szinten már nem ilyen könnyű megfogni, hogy egy dolgozó tevékenysége pontosan mibe is kerül a vállalatnak, különösen akkor nem, ha „fehérgalléros” munkatársról (gyakori angol szóhasználattal élve, in foworkerről) van szó. A fehérgalléros dol gozó egész munkanapja a számítógép előtt zajlik: ha nem kellő hatékonysággal használja a rendelkezésére álló erőforrásokat – vagy éppen a rendelkezésé re álló eszközök nem teszik lehetővé a hatékony munkavégzést –, akkor számos felesleges költséget generál – mondja Nagy Levente, a Microsoft Magyarország
Idő- és pénzpocsékoló tevékenységek Mindenki tud olyan példákat, amikor mások (vagy saját…) hanyagságából, esetleg az informatikai rendszer nem megfelelő működése miatt jóval több időt kell valamilyen feladat elvégzésére fordítani, vagy éppen olyan tevékenységet kell végezni, amire rendes körülmények között nem lenne szükség. Egy kis ízelítő: n különféle formátumú dokumentumok közös formátumra hozása; n dokumentumok konvertálása; n hiábavaló információkeresgélés; n létező tartalom újbóli létrehozása; n tartalom több irányba történő köz zététele, többféle alkalmazással; n archivált dokumentumok, adatok kézi megkeresése; n verziókezelési problémák.
Hatékonyan az erőforrásokkal
termékmenedzsere. A Microsoft ennek figyelembevételével fejleszti teljes plat formját és az Office alkalmazásait is. Ennek köszönhető az Office 2007 új felhasználói felülete a „szalag”, illetve az Office Sharepoint Server számos szolgáltatása is, mint a munkafolyamatok vagy a dokumentumkeresés.
A percek is számítanak
Egy példa: az IDC felmérései szerint egy fehérgalléros munkatárs hetente átlagosan 14,5 órát tölt elektronikus postájának olvasásával, illetve annak megválaszolásával. Természetesen ez nem mind elvesztegetett idő. Mégis, ha az IDC számait vesszük alapul, és feltételezzük, hogy az átlagmunkatárs évente 60 ezer dollárt keres, akkor az elektronikus levelek olvasására és írására fordított idő dolgozónként és évente 21 752 dollárjába kerül a cégnek. Ha a megfelelő tudásmenedzsmentvagy együttműködési eszközökkel naponta csak negyedórát meg lehet spórolni a felesleges munkavégzésből, az egy évben már 65 óra munkaidőt jelent, és erre a fent említett dolgozó esetében 1875 dollár munkabér esik. Vagyis a cég ennyit takarít meg minden egyes fehérgalléros dolgozón – feltéve persze, ha az így felszabadult időt ők munkával és nem kávézással töltik… Jóval nagyobb haszonnal járhat, ha egy üzleti döntés meghozatalát az informatika révén fel lehet gyorsítani. n 19
Címlapon
2008. október 21.
(Folytatás a 19. oldalról)
Megtérülés helyett kockázat
Tamás. Ezeknek arra kell összpontosítaniuk, hogy a vállalkozás fő tevékenysége mennyiben és mennyivel tud nyereségesebb lenni, és mindenképpen számszerűsíteni is kell őket. A Magyar Lapterjesztőnél az üzleti és pénzügyi területek képviselőivel közösen kalkulálják ki a várható hasznokat, a rendszermegvalósításból származó előnyö ket. Kiemelten veszik figyelembe azokat a mutatókat, amelyek jól számszerűsíthetők: például a forgalomnövekedést, az árukészlet csökkentését, a pénzforgalom felgyorsulását vagy hogy mennyire friss adatok állnak rendelkezésre a forgalom alakulásáról. „Ha a gyorsabb adatszolgáltatásnak köszönhetően pontosan tudjuk követni az árumozgást, és ennek következtében hatékonyabban vagyunk képesek kezelni az árukészletet, akkor csökkenthetjük az ellátási láncban lévő áru mennyiségét, és ez már jól mérhető előnyökkel jár” – hoz példát saját gyakorlatából Takács Tibor.
Egyes esetekben a megtérülési számításokat ki lehet váltani azzal, ha másképp tesszük fel az alapvető kérdést. Ilyenkor arra keresünk választ, hogy mi történik, amennyiben minden marad a régiben? Ki lehet indulni a jelen állapotokból, s a várható trendek alapján több-kevesebb biztonsággal meg lehet jósolni a várható eredményeket. Hasonló módszereket alkalmaz Takács Tibor is az üzleti folyamatokat nem érintő, az infrastruktúra modernizálását célzó projektekben. Egy rendszer elem kora önmagában még nem indok a cserére, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az idő előrehaladtával nő a meghibásodások valószínűsége. Ha a meghibásodások száma vagy gyakorisága elérte a (jó alacsonyan) megszabott határt, akkor a szóban forgó infrastruktúra-elemet a kockázatcsökkentés érdekében muszáj lesz cserélni.
Becsülni csak pontosan, szépen…
Persze minden számítás csak annyira lesz pontos, mint amennyire az alapjául szolgáló adatok pontosak. Ezzel tisztában kell lenni, és mind a számítás közben, mind a végeredmény kiértékelése során figyelembe kell venni a módszerben rejlő kockázatokat. Ezek a kockázatok nagyban múlnak a projektvezető, az informatikai vezető tapasztalatán, illetve az adatokat szolgáltató üzleti terület hozzáértésén. Gyenes Péter szerint a roi-számítások egyik leggyakoribb problémája, hogy a kalkulációban felhasznált adatok nem minden esetben alkotnak egyértelműen határolt halmazt. A rendszer élettartama alatt tervezett terhelésnövekedést sok esetben csak durva becsléssel lehet meghatározni, ami gyakran még a jól méretezhető informatikai rendszerek mozgásterén is túlmutató pontatlanságot eredményez. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az alultervezett és a túltervezett informatikai rendszerek egyaránt torzítják a megtérülési számításokat – véli Gyenes Péter. Roi vagy egyéb megtérülési mutató számításához csak olyan adatokat érdemes felhasználni, amelyek jól mérhetők, összhangban vannak a vállalati célokkal, és előállításuk költsége nem haladja meg fontosságuk mértékét – teszi hozzá Saád 20
Tamás. Ugyanígy látja Takács Tibor is: akár a kézzelfogható, akár a láthatatlan előnyökről van szó, nagyon kell vigyázni arra, hogy a kimutatásukra fordított munka és pénz összhangban legyen a teljes projekt költségével és az ilyen előnyökből várható haszon nagyságrendjével. Mindezek után természetesen nyomon is kell követni a célkitűzések alakulását. Jól szabályozott folyamatok szerint működő szervezetekben rendszeresen számot kell adni arról, hogy az eltervezett mutatók hogyan alakulnak, mennyit sikerült megvalósítani az elvárt hasznokból.
Tapasztalat kicsiben
Jó módszer a várható hasznok – és problémák – alaposabb kiértékelésére a pilotprojektek alkalmazása. Értelemszerűen egy pilotot csak nagyobb beruházás előtt érdemes csinálni, de pontosan ezek azok az esetek, amikor a kockázat is sokkal nagyobb. Takács Tibor vezetői gyakorlatában már több olyan eset is volt, amikor a pilotprojekt döntött egy bevezetés sorsáról. Egy alkalommal egy, az egész országra kiterjedő mobilkommunikációs adatátviteli megoldást teszteltek kisebb méretekben. Amíg ez folyt, elkészültek mindazok a számítások, amelyek a rendszer használatához szükséges összes eszköz költ-
business
it
Számolni kell a reakciókkal
ségét és a belőlük származó hasznot felölelték. Feketén-fehéren kiderült, hogy a megoldás nem éri meg az árát, ezért a további fejlesztéseket le is állították. Más esetekben a pilotból leszűrhető tapasztalatok segítettek abban, hogy a projekt hatókörét jobban tudják fókuszálni az igazán fontos üzleti probléma megoldására. Általában a projekt összértékétől függ az, hogy mennyire veszik figyelembe a nem tárgyiasuló, nehezen megfogható hasznokat (mint például a felhasználói komfortérzet javulását) – folytatja a Ma gyar Lapterjesztő informatikai igazgatója. Minél nagyobb ez az összeg, annál nagyobb a kockázata annak, hogy egy rossz döntés komoly veszteséget okoz a vállalatnak, és annál nagyobb az igény a vezetőség részéről, hogy minél pontosabbak legyenek az előzetes kalkulációk. A kisebb projekteknél a „puha tényezők” jobban tudnak érvényesülni, mint az igazán nagyoknál, mert ez utóbbiaknál a pontosan mérhető hasznoknak is igazolniuk kell a beruházás szükségességét. Schopp Attila
A következő heti téma Ingatlankereskedelem
