Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én megtartott, 8. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Makovi Mária, a bizottság nem képviselő tagja Szénási Róbert, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Medzibrodszky Endre, a bizottság ügyviteli titkára Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Dr. Kopasz Vanda, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Dr. Igaz Ágnes, Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva, Fejlesztési Iroda Horváthné Mézes Ágnes:, Fejlesztési Iroda Dénes Ágnes, Fejlesztési Iroda Pappné Zánthó Rita, Oktatási, Kulturális és Sportiroda Dr. Wágner Angelika, Általános Igazgatási Iroda Kósa János, Városüzemeltetési Iroda Dr. Tóth András, Városüzemeltetési Iroda Makrai László, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Molnár Gyula, Magyar Madártani Egyesület Szentistványi István: Köszöntöm a jelenlévőket, és javaslatot szeretnék tenni a napirendre. Néhány pont elnapolását szeretném javasolni, s egy rövid indoklást is teszek hozzá. A következő pontok halasztását kérem: A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI.28.) Kgy. rendelet módosítása (később kerül kiküldésre) – erről a mai napig nem érkezett semmi, tehát nem kérdéses, hogy miért halasztanánk el. A következő két előterjesztés elhalasztását indokolni szeretném. Ilyen a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) önkormányzati rendelet módosítása és a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása tárgyú. Tavaly ősszel a polgármester úr javaslatára született egy olyan rendelet, amely azt mondja ki, hogy a rendelettervezeteket pénteken fel kell tenni a város honlapjára, és ez hozzáférhető kell, legyen erre a bizonyos társadalmasítási folyamatra, ami azt jelenti, hogy péntektől a következő csütörtök éjfélig véleményezni lehet ezeket a város lakosságának. Ezzel szemben az a gyakorlat, egyetlen egy rendelettervezetet sem lehetett véleményezni. Három téma volt fönt, de egyikhez sem lehetett hozzászólni. Itt két verzió van, én azt sem tartom célszerűnek, hogy ezek után ezt jogszerűen lehetne tárgyalni a közgyűlésen 22-én, de a mai bizottsági ülésen ezt semmiképp sem akarom napirendre tűzni. A jövő héten még lehetőség lesz ennek a két anyagnak a napirendre tűzésére, ha közben az a döntés születik, hogy ennek ellenére a közgyűlés elé kerüljön vagy kerülhetnek. Ezzel együtt nyilván akkor a helyi védett rendelethez módosító javaslatot fogok én is benyújtani. Az előterjesztésben szerepel egy olyan kitétel, hogy a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság elnökével folytatott egyeztetések beépültek a rendelettervezetbe, ami nyilvánvaló, hogy nem felel meg az igazságnak. Az ominózus kezelési tervben lévő négy pont, amelyeket
1
már akkor kritika illetett, azok változatlanul szó szerint vannak benne a tervezetben. Ezt a három napirendi pontot szeretném levetetni a mai bizottsági ülésünk napirendjéről. A többi pontot jó lenne megtárgyalni, mivel a jövő hétre úgyis lesznek még újak. Tehát a javaslatom, hogy ezt a három napirendi pontot vegyük le. Aki egyetért, hogy ezt a három pontot most ne tárgyaljuk, csak a jövő héten, kérem, kézfelemeléssel jelezze. A Bizottság 3 igen és 2 nem szavazattal ezeket a pontokat levette. Azoknak a kollégáknak, irodai munkatársaknak, akik kimondottan ezek az anyagok miatt jöttek el, megköszönöm a részvételt. Akkor a következő javaslatom a sorrendre vonatkozna. Az IKV-s tájékoztatóra vonatkozóan egyik bizottsági tagunk érdeklődött, aki jelezte, hogy késve fog érkezni, tehát ezt tegyük az utolsó helyre, és az országzászlót pedig tegyük a helyére. Cseréljük meg. Tehát a z így kialakult napirendet bocsátom szavazásra. A bizottság 5 tagja egyhangúlag egyetértett, és meghozta az alábbi határozatot: 11106-69/2012. (VI. 14.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg: Nyilvános ülés: 1. 30. A Szegedi Dugonics téren elhelyezendő délvidéki országzászló emlékére állítandó emlékmű 2. 11. A támogatott szennyvízcsatorna-bekötések finanszírozása 3. 12. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései 4. 14. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései 5. 15. A Partfal közbeszerzések tárgyú 5133-248/2012. (V.03.) JÜKB sz. és az 5133272/2012. (V.17.) JÜKB sz. határozatok végrehajtásának felfüggesztése 6. 20. Döntés Jedlik Ányos szobrának kihelyezéséről 7. 21. Várostérkép térplasztikák kihelyezése vakok és gyengénlátók számára 8. 23. Közterület elnevezése 9. 25. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. II. félévi munkaterve 10. 29. Parkolóhelyek bevonása a fizető parkolási rendszerbe a Fekete sas utcában és a Kiss Ernő utcában 11. Tájékoztató az IKV Zrt. által bérbe adott garázsokról és gépkocsi-beállókról 12. Kérdések és javaslatok
2
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont 30. A Szegedi Dugonics téren elhelyezendő délvidéki országzászló emlékére állítandó emlékmű Juhász Gyula: A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságon is előkerült ez a történet. Annak idején ez a belváros rehabilitációjának hangsúlyos eleme volt az, hogy az egykori országzászlónak – ami az Árpád téren egy elég hangsúlyos helyen állt -, méltó emléket állítsunk. Itt nem csak esztétikai értelemben vett emlékhelyet gondoltak oda a képviselők, hanem valami olyan köztéri országzászló megjelenésre, ami szimbolikájában is megjeleníti azt a dolgot, amit az országzászlóval meg kívánnak jeleníteni. Itt jönne be az a dolog, amiről vitatkozunk, hogy zajlott az egyeztetés, de nem alakult ki konszenzus a korábbi változatokat vizsgáló felek között. Nyilvánvalóvá vált a bizottsági ülésünkön is, hogy senki sem azoknak a tervtanács elé került terveknek az esztétikai értékét vitatta, hanem a mögöttes tartalmát, a kifejezendő szimbólumot. Ebben kíván változtatni az előterjesztő, hogy koncepcionálisan is egy más elképzelés kerüljön erre a helyre. Ha már az országzászlónak emléket állítunk, akkor az legyen egy hangsúlyos, markáns megjelenésű emlékmű. Ebben van most itt előttünk egy választási lehetőség. Tehát van az az országzászló emlékhely, amit a tervtanács javasolt és támogatott, és van egy másik elképzelés, ami kifejezetten az országzászlót állítaná helyre. Nem az eredeti helyszínén, de ahhoz közel, és elég jelentős mértékben fölidézve azt a korábbi országzászlót, ami a téren állt. Sz. Fehér Éva: Szeretném jelezni, hogy ez az anyag még szakmai véleményezésen nem volt. Mivel belvárosról van szó, tervtanácsi és lektorátusi véleményezés is kell. Szentistványi István: Főépítész asszony azt mondja, hogy ezt korai lenne a közgyűlésen tárgyalni, mert a véleményezési folyamat elmaradt? Pappné Zánthó Rita: Ez a terv egy kaposvári pályázaton szerepelt. Ott már a lektorátus abban a környezetben véleményezte. Elfogadásra javasolták, de a város egyetlen országzászló tervet – nem tudom miért, lehet, hogy anyagi gondjaik támadtak -, nem valósított meg belőle. Ezt a tervet mutatja be a képviselő úr az előterjesztéshez mellékelve. Nyilván ennek kell majd egy újabb lektorátusi zsűri vélemény, mert a zsűri nem csak magát az emlékművet, hanem annak a környezetbe illesztésével együtt mond egy szakmai véleményt. Ez a terv nem ebben a környezetben volt véleményezve, tehát per pillanat ezt újra kell majd zsűriztetni. Sz. Fehér Éva: Klasszikus tervnek fogható fel, adaptálni kéne a helyszínre, tehát meg kellene vizsgálni, hogy ez illeszthető-e az új környezetbe. Szentistványi István: Kíván-e még valaki hozzászólni? A határozati tervezet szerint az egyik bizottságot felhatalmazza a közgyűlés arra, hogy döntsön a végleges kinézetről. Jól értem, a határozat akkor úgy szól, hogy gyakorlatilag nem kellene ezeket a szokásos köröket végigjárnunk? Pappné Zánthó Rita: Ha jól tudom, készül hozzá egy törvényességi véleményezés. El lehet fogadni egy olyan közgyűlési határozatot, hogy az érvényes szakvélemények és hatósági engedélyek függvényében adja egyetértését és hozzájárulását a közgyűlés egy ilyen köztéri
3
alkotás kihelyezése esetén. Ebben az esetben, mivel közterületről van szó, döntési jogköre van. Szentistványi István: Elvileg javasolhatunk egy olyan határozati javaslatot is, ennek tükrében? Pappné Zánthó Rita: Az önkormányzati törvény írja elő, hogy képzőművészeti alkotás köztérre helyezése esetén a megrendelő előtte köteles a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleményét beszerezni. Szentistványi István: Javaslom, hogy akkor ezzel egészítsük ki a határozatot. Pappné Zánthó Rita: Műemléki környezetbe kerülne, így kell a Kulturális Örökségvédelmi Iroda állásfoglalása is. Sz. Fehér Éva: A területnek a terve műemléki tervtanácson is volt Pesten. Pappné Zánthó Rita: A megalapozott döntéshez két szakvélemény szükséges. Szentistványi István: Nevesítsük, hogy melyik lenne az a kettő, s utána ha így elfogadható, akkor a bizottság tagjaival így tesszük föl. Sz. Fehér Éva: A Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda és az illetékes tervtanács. Olyan is volt már, hogy közös önkormányzati és területi tervtanácsot tartottak. (Makovi Mária megérkezett.) Szentistványi István: Azt javaslom, hogy ezekkel egészítsük ki, nem akarjuk megkerülni ezeket a szokásos köröket. Juhász Gyula: A közgyűlési határozati javaslatot akarod ezzel kiegészíteni, nem? Szentistványi István: Ha nincs más hozzászólás, akkor ezekkel a kiegészítésekkel szeretném szavazásra bocsátani, hogy az egyes pont egészüljön ki a „döntsön” előtt a következő szövegrésszel: „a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda és az illetékes tervtanács szakvéleményezése után”. A Bizottság 4 igen és 2 nem szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Szentistványi István: Szavaztunk a módosítóról, akkor most szavazunk az egészről. A közgyűlésnek a módosítással elfogadásra javasoljuk. Kérem, szavazzunk. A Bizottság 4 igen és 2 nem szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-70/2012. (VI. 14.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta dr. Keresztúri Farkas Csaba, önkormányzati képviselő A szegedi Dugonics téren elhelyezendő délvidéki országzászló emlékére állítandó emlékmű tárgyú előterjesztését, és meghozta az alábbi határozatot:
4
1. A Bizottság a határozati javaslat 1. pontját az alábbiak szerint módosítja: (1) Felhatalmazza Szeged Megyei Jogú Város Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottságát, hogy Simor Márton művész úrral egyeztetve a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda és az illetékes tervtanács szakvéleményezése után döntsön a Szegedi Országzászló Emlékmű végleges kinézetéről, állapítsa meg az emlékmű avatásának koreográfiáját a Polgármesteri Hivatal külügyi referensét is bevonva. 2. A Bizottság az előterjesztést a határozati javaslat módosításával a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 2. napirendi pont 11. A támogatott szennyvízcsatorna-bekötések finanszírozása Juhász Gyula: A lényeg az, hogy minden évben a Vízügyi Építési Alapból minden évben rendelkezésre áll körülbelül 100 millió forint a szennyvízcsatorna bekötővezetékek támogatására. Ez a támogatás 50%-os mértékű. A Városüzemeltetési Iroda fölkérte a bizottságunkat, hogy javasoljuk a Közgyűlésnek, hogy a támogatotti körből – akiknek a létszáma körülbelül 350 háztartást érint -, vegyük ki a vállalkozásokat. A jelenlegi körben nem nagyon van vállalkozás, de a lényeg, hogy a jövőben csak a magánszemélyi lakóingatlanokra vonatkozzon a támogatás. Szentistványi István: Kérem a bizottsági tagokat, jelenlévőket, ha van hozzáfűzni valójuk, mondják el. Ez egy viszonylag egyszerű pont, megpróbálunk időt spórolni. Ha nincs erről vita, akkor javaslom, szavazzunk. Ki az, aki támogatja ezt az előterjesztést, kérem, kézfeltartással jelezze. A Bizottság 6 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-71/2012. (VI. 14.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetője által előterjesztett, 01/44189-2/2012. iktatószámú, A támogatott szennyvízcsatorna-bekötések finanszírozása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést támogatja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda.
5
3. napirendi pont 12. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Dr. Tóth András: A jogszabályi változások kapcsán az állam átveszi az oktatási intézmények feladatellátását, viszont nem szeretnék azokat az ingatlanokat átvenni, melyek plusz feladatokat rónak rájuk, hogy nem használják ki száz százalékban az intézményt. Ezért felül kell vizsgálni az ingatlanokat, hogy csak azokat vegyék át, ahol oktatási tevékenység ténylegesen történik. Ezáltal ez a három ingatlan, amiről itt szó van, kikerül a jegyzékből. Az egyik a Szeged I. kerület 284-es helyrajzi számú, Fő fasor 44-50 számú, Vedres Kollégium ingatlan, a másik a Szeged II. kerület 01107/7 helyrajzi számú tankertészet, és a Szeged II. kerület 14500 helyrajzi számú, szántó megnevezésű ingatlan. Erről a háromról van szó. Szentistványi István: Igen, de itt az indoklásban nem pont ez szerepel. Dr. Tóth András: Az indoklás már a szakmai indoklás részét jelenti, hogy ezekre az ingatlanokra miért nincs szükségük illetve csak részben. Az előterjesztés az 100%-ban a szakmaiságát indokolja már meg. Egyébként is valamikor vizsgáltuk volna ezeket az ingatlanokat, esetleg nem most. Így e törvény módosítása kapcsán most kellett felülvizsgálni. Ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonjoga nem kerül át az államhoz, csak a fenntartása. Nem szeretne többletfenntartást vállalni. Szentistványi István: Ilyenkor az adott intézmény álláspontja vagy véleménye megjelenik-e valamilyen szinten? Dr. Tóth András: Itt már az Oktatási Iroda egyeztetett az intézményvezetőkkel. Szentistványi István: Ezt nem lehetett volna valamilyen szinten megjeleníteni az anyagban? Dr. Tóth András: Az Oktatási Iroda egyeztetett az intézményekkel, s ez az intézményvezetők javaslatai alapján, s azokkal az elvégzett felmérésekkel alakult így – például a kollégiumok esetében. Szentistványi István: És a tankertészet esetében is? Dr. Tóth András: Igen, így van a tankertészet esetében is. Sőt a szántó kapcsán is. Szentistványi István: Az megnyugtatóbb lenne, ha ennek nyoma lenne az anyagban. Pláne, hogyha ez egy ilyen konszenzusos alapon alakult így. Ez az, ami az iskolákat illeti. Van-e esetleg valami, amit a különböző cégekhez fűződő ingatlanátadásról mondana? Dr. Tóth András: Ezek általában rendszeres átadások az önkormányzat részéről, szokásosak. Szentistványi István: Ha van valami észrevétel, kérem, szóljatok hozzá. Ha nincs, akkor javasolom a közgyűlés elé megtárgyalásra. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. A Bizottság 6 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-72/2012. (VI. 14.) VKB határozat
6
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 13382/2012. iktatószámú, Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 4. napirendi pont 14. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Szentistványi István: Ez a csomag a végléges már, vagy mennyi várható még? Dr. Igaz Ágnes: Egy kiegészítő anyag lesz még két határozattal, az most kerül épp fel a rendszerbe. Az előttünk levő 15 határozati javaslat három szakiroda munkájából állt össze: a szociális, az oktatási és a fejlesztési. Vannak határozati javaslatok, az oktatási tárgyú pályázatokhoz van támogatói nyilatkozat kiadása, együttműködési megállapodások, amelyekhez a közgyűlés jóváhagyása kell. Ezekből az egyik az Agórához kapcsolódik, mert ha intézményként beindul, akkor a három beköltöző köt együttműködési megállapodást. Egy nevelési-oktatási intézményekhez kapcsolódó, korábban benyújtott pályázathoz tartozó megállapodás van még. Egy új pályázat van benne, azt az Oktatási Iroda készíti, TÁMOP-os óvodai fejlesztéshez benyújtásra kerülő pályázat, amely beadása valamikor júliusban lesz esedékes. Húsz óvodát érint a pályázat, de a kollégák még dolgoznak ezen, de mivel júliusban nem lesz közgyűlés, ez beépítésre került. 2 beruházási engedélyokirat-módosítása van még, az egyik az árvízvédelmi, tehát a partfalas pályázathoz és a szőregi és Novi Knezsevac-i (törökkanizsai) kerékpárút megvalósításához kapcsolódik. A belvárosi árvízvédelemnél az ütemtervet módosítjuk, semmi más nem kerül módosításra. A kerékpárútnál műszaki tartalomváltozás van: Szőregen egy szakaszon egy oldalra kerül a kerékpárút, ezáltal némi áttervezés szükséges, de így azt sikerült elérni, hogy ezen a szakaszon nem kell csapadékvíz-elvezetőt építeni, ami jelentős megtakarítással jár. Ez a templomtól kb. 3 km hosszan terjedő szakaszt jelenti. A Szociális Irodának van még a közfoglalkoztatásban való részvétel biztosítása. Egy kft. és egy egyesület programba kerülését kezdeményezik. Szentistványi István: Föl szokott vetődni, most az árvízvédelmi rendszer fejlesztésénél van, hogy ugye ilyenkor mindig 100%-os támogatási intenzitással szoktunk számolni? Dr. Igaz Ágnes: Ennek ez a konstrukciója. Szentistványi István: Igen, de közben a bíráló bizottsági üléseken meg itt, ott látom és is, meg hallom, hogy menet közben lehet, hogy túllépik ezt a keretet. Dr. Igaz Ágnes: Ez már most indulásra úgy van, hogy a pályázatban másfél milliárdot nyertünk a partfal rekonstrukciójára. A Mélyépterv megnyerte az építési engedély tervkészítését, majd ezt követően jelezte, hogy azt az árvízvédelmi szempontból minimális műszaki tartalmat, ami biztonsági okokból szerintük vállalható, ahhoz még 300 millió forint
7
kellene. Tehát mivel másfél milliárd forint volt a pályázatból, a közgyűlés akkor, amikor ez a dolog felmerült, még további 300 millió forintot allokált ehhez a projekthez, így van 1,8 milliárd előirányozva rá. Tehát ez a többlet ebből adódik, hogy további elemeket ne kelljen már kivenni. Ez az egész nem lesz kibontható, hanem az egész projekt számlatartalmában fog megjelenni. Ha ezt akkor nem vállaljuk föl, akkor ez azt jelenti, hogy vagy a szivárogtató rendszert vagy bármilyen más műszaki paramétert vagy elemet ki kellett volna még venni a tervből, amit már kockázatosnak tartottak. Akkor ott volt egy döntési pozíció. Szentistványi István: Mikor volt ez? Dr. Igaz Ágnes: Úgy emlékszem, 2010 lehetett, mert a Mélyépterv a tervezés egy fázisában háromféle alternatívát hozott, amelyben mind műszakilag, mind pedig forrásában leírta, hogy mit javasol e területen árvízvédelmi szempontból megépíteni. Itt az összes többi variáció ennél csak drágább volt. Ezt a partfal-rekonstrukciót meg lehetne nyilván a többszöröséből is valósítani - feltételezem. De azt a fajta minimális műszaki követelményt, hogy ez egy biztonságos, modern, korszerű létesítmény legyen, ezt 1,8 milliárdból lehetett. Ez volt a harmadik legalacsonyabb összegű tervezői javaslat. Szentistványi István: Igen, de hát akkor az, hogy ez 100%-os támogatottságú projekt, ez ilyen értelemben nem áll meg a lábán. Dr. Igaz Ágnes: Olyan, hogy 100%-os, olyan nincs. Ezt már tucatszor elmondtam, hogy ilyen nincs. Az azt jelentené, hogy az utolsó számláig minden egyes tételt a projekt terhére el tudunk számolni. Jó esetben sokszor azért nem tudjuk, mert a pályázat nem ad rá lehetőséget, hogy elszámoljuk. Például szakhatósági díjakat, utazási költségeket, tolmács, fordítás, belső menedzsment, egy csomó mindenre, amire egyébként költünk, de maga a pályázat kizárja ezek finanszírozását. Szentistványi István: Mégis gyakran úgy kommunikáljuk le. Dr. Igaz Ágnes: A pályázat kiírása szempontjából ez 100%-os. Csak így kommunikálható, mert az uniós pályázatokat csak azzal a támogatási tartalommal lehet kommunikálni, ami a kiírásban szerepel. Szentistványi István: Igen csak így nem látszik, hogy ezekbe a projektekbe keményen tolni kell a pénzt. Dr. Igaz Ágnes: Én megmondtam most is, hogy 300 milliót beletettünk. Egyébként mindig el szoktuk mondani, a színháznál is elmondtuk, hogy nyertünk a pályázaton 300 millió forintot, és még 108 milliót hozzátettünk. Ebből a megfogalmazásból nem igaz, hogy nem mondjuk el. Szentistványi István: Köszönöm szépen, hogy ezt tisztáztuk, mert azért jó, hogyha egyértelműen látszik kifelé is, hogy a városlakók is tudják, hogy működik egy ilyen rendszer. Köszönöm a tájékoztatást. Van-e ehhez hozzászólni valónk? Ha nincs, akkor szavazásra bocsátom, hogy az előterjesztés megvitatás céljából a közgyűlés elé kerüljön. A Bizottság 6 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-73/2012. (VI. 14.) VKB határozat
8
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 1277-3/2012. iktatószámú, Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 5. napirendi pont 15. A Partfal közbeszerzések tárgyú 5133-248/2012. (V.03.) JÜKB sz. és az 5133272/2012. (V.17.) JÜKB sz. határozatok végrehajtásának felfüggesztése Dr. Igaz Ágnes: A partfalas közbeszerzési eljárások között szerepel egy olyan közbeszerzési csomag, amire a pályázatban és a támogatási szerződésben is 28 millió forint áll a beszerzéshez rendelkezésre. Ez az az értékhatár, amikor már nyílt közbeszerzést kell lefolytatnunk. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javaslata az volt, hogy válasszuk le a 25 milliót és a 3 millió forintos jogi szolgáltatást. Így változna a rezsim, tehát nem nyílt közbeszerzési eljárást, hanem meghívásos közbeszerzést lehetne mindkét projekthez biztosítani. A JÜKB ezen javaslatát követően megkerestük a közreműködő szervezetet, amely az Energiaközpont, és azt mondták, hogy ezt a fajta módosításunkat nem tudják támogatni, mert nem felel meg sem a pályázatnak, sem a támogatási szerződésnek, illetőleg ez a két fajta tevékenység egymással összefüggő, mert a projekt végrehajtásában nincs olyan mértékű jogi munka, ami indokolná, hogy külön beszerzésre kerüljön. A JÜKB ezt követően is fönntartotta, azt a javaslatát, hogy továbbra is változásbejelentővel forduljunk a közreműködő szervezethez, és kezdeményezzük ilyen módon a kettő beszerzés szétválasztását. Ennek indoklásául javasolta, hogy arra hivatkozzunk, hogy az önkormányzatnak FIDIC-es szerződések lebonyolításában kevés a tapasztalata, illetőleg hogy a jogi szakértőnek lesz feladata a megvalósítás során a kivitelező és a mobiliákat beszállító cég közötti feladatok intézésében. Azért aggályos a dolog, mert FIDIC-es szerződést az önkormányzat több tucatot is bonyolított. A JÜKB mindezen információk birtokában fenntartotta továbbra is a korábbi határozatát. Ennek az anyagnak a törvényességi észrevételét nyújtja be a közgyűlés elé a polgármester úr. Szentistványi István: Én erre valamelyes rálátok, mert a JÜKB-ból az információkat elég részletesen meg szoktam kapni. Amikor 2010-ben fölállt az új közgyűlés, a feladatok bizottságokhoz való delegálásának épp az lett volna az egyik fontos feladata, hogy a polgármesteri hatáskörből a nyilvánosság felé széttoljunk bizonyos funkciókat. Sajnos a gyakorlat néhány bizottságnál nem működik úgy, ahogy ennek kellene működnie. Jómagam is úgy érzem, hogy sok igazság van ebben az anyagban. A JÜKB működésében kétségtelen, vannak olyan dolgok, amelyekről 2011-ben nem volt szó. Ez a jelenség, ami itt le van írva, nem kívánatos, hogy ez így működjön. Én speciel ezzel a polgármesteri előterjesztéssel a magam részéről egyetértek, hogy ezeket az eljárásokat továbbra is korrekt módon, nyílt terepen kellene játszani. Azzal a lehetőséggel éljünk, amit a bizottságok
9
működése lehetővé tesz. Nem tudom, kíván-e valaki hozzászólni? Ha nem, akkor szavazásra bocsátom, ki ért egyet azzal, hogy a nevezett JÜKB határozatokat a közgyűlés megsemmisítse, kérem, szavazzon. A Bizottság 3 igen és 3 nem szavazattal nem támogatja a határozatok megsemmisítését. Dr. Börcsök Judit: Közgyűlésnek mit javasol a bizottság? Szentistványi István: Most a bizottság így szavazott, nem árt ha a bizottságnak ilyen kérdésben van valamilyen álláspontja. Szomorú vagyok, hogy a bizottság egyik fele helyesli. Juhász Gyula: Nem erről van szó. Arról van szó, hogy volt a projektmenedzsmentnek egy költségmegosztása, ami lehetővé tette volna, hogy ne nyílt közbeszerzésen történjen a beszerzés, hanem meghívásos alapon. Szentistványi István: No, de amikor korábban ez a gyakorlat működött -, mert azért ez nem új jelenség, ezt mindenki tudja -, akkor milyen élesen bíráltuk ezeket a technikai megmozdulásokat?! Juhász Gyula: Az unós pályázati pénzeknél történő beruházások esetében a város törekszik a helyi vállalkozóknál maradni. Minél szélesebb körű pályázatot ír ki, annál kisebb az esélye annak, hogy helyi vállalkozás dolgozhasson. Szentistványi István: Igen, ebben is van igazság, most nem akarok konkrétan nevesíteni, de bizonyos területeken meg… Juhász Gyula: A JÜKB álláspontja az volt, hogy a nemzeti rezsim szerint folytatott közbeszerzés megoldható. Ha nyílt közbeszerzés van, kisebb az esély, hogy a helyi vállalkozók nyernek. Dr. Igaz Ágnes: Szeretném elmondani, hogy a lényeg alapvetően nem ebben van, hanem abban van, hogy mi ezt a pályázatban, illetve a saját magunk általi támogatási szerződéssel alátámasztott anyagban nem így adtuk elő. Tehát mi azt mondtuk, hogy egyben lesz a projektmenedzsment a jogi szolgáltatással. És most utóbb ezt megmagyarázni! A közreműködő szervezet csak akkor fogadja el, hogyha mi ezt elég jól alá tudjuk támasztani, és meg tudjuk indokolni. A gond az, hogy nem tudjuk megindokolni. Tehát az a két indok, amivel a JÜKB javasolta, azzal nem tudunk megállni, mert az egyik nem igaz, a másik meg egyszerűen nem alátámasztható. Nagyon gyenge lábakon áll az az érvelés, amivel oda tudunk menni a közreműködő szervezethez. Tehát ezt keresztül lehetne vinni a közreműködő szervezeten, ha tudnánk valami értelmes indokot mondani. De nem tudunk, és a pályázat óta semmi olyan dolog nem történt, ami most egy olyan új, veretes elem lenne, amibe meg tudnánk kapaszkodni. Mindegy, hogy milyen rezsim, mindegy, hogy milyen cégek jönnének, ezt a pályázatot nem így nyertük meg, ez a gondja ennek. Szeretném elmondani, hogy egy 1,8 milliárdos projektnél egy 28 millió forintos projektelem az azért elég elenyésző. Itt menedzsmentről és jogi szolgáltatásról van szó. Egy olyan cégre lenne szükség, amely a projektdokumentáció elkészítésében, a projekt-előrehaladások jelentésében segítségünkre van, bonyolítja, csinálja őket. Le van írva, hogy a mi költségvetésünkben, a mi pályázatunkban hány közbeszerzést fogunk lebonyolítani, milyen értékben. És most ettől el akarunk térni. Juhász Gyula: Más pályázatoknál ez teljesen külön van.
10
Dr. Igaz Ágnes: De akkor az úgy van a pályázatban. Juhász Gyula: Szerintem ez pályázati szempontból technikai kérdés. Nem is értem, hogy a közreműködő szervezetnél miért tiltakoznak. Dr. Igaz Ágnes: Mindenért tiltakoznak. Most már olyan szigorú számonkérés van, hogy ha te bármilyen módosítást kezdeményezel változás-bejelentővel, még azt is hetekig nézegeti, a szerződésmódosításokról ne is beszéljek. Ha ezt mi eleresztjük, s a közgyűlés úgy fog dönteni, hogy válasszuk szét, akkor én nem tudok mit csinálni, szakiroda vagyok, végrehajtom. Én mindent végrehajtok, amit a döntéshozók hoznak. Felküldöm a közreműködő szervezethez, amelyik még mindig mondhatja, hogy nem megfelelő, meg azt is mondhatja, hogy igen. Ha az utóbbit mondja, akkor is egy traktus 2-3 év múlva fennakadhat egy ellenőrzésen, ez magasabb szintű ellenőrzés, és akkor támogatási pénzt fog elvonni. Ha nyílt eljárásban lesz, akkor is pályázhat rá szegedi cég is, mi cégünk is, meg bárki. Szentistványi István: Lajos, mért nem osztod meg velünk a mondandódat? Dr. Kenyeres Lajos: Azért, mert túl durva lenne. Szentistványi István: Elbírja a nyomdafestéket. Dr. Kenyeres Lajos: Mindenki tudja, hogy a Keresztúri Farkas Csaba felől fúj a szél. Mi a csodáért akarja levinni 25 millió alá? Azért, hogy ne legyen közbeszerzés, hanem meghívásos. Juhász Gyula: A közbeszerzést nem lehet megkerülni. Dr. Kenyeres Lajos: De nem nyilvános. Szentistványi István: Jó, de ennek tényleg van egy olyan oldala is, ami viszont problematikus. Javasolom, hogy akkor egy olyan szavazást tegyünk, hogy a közgyűlésnek megtárgyalásra javasoljuk. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. A Bizottság 6 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-74/2012. (VI. 14.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 89334/2011. iktatószámú, A Partfal közbeszerzések tárgyú 5133-248/2012. (V.03.) JÜKB sz. és az 5133-272/2012. (V.17.) JÜKB sz. határozatok végrehajtásának felfüggesztése tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 6. napirendi pont
11
Döntés Jedlik Ányos szobrának kihelyezéséről Pappné Zánthó Rita: Az EDF DÉMÁSZ Zrt. képviselői azzal a szándékkal keresték meg a szakirodát, hogy egy egész alakos szobrot szeretne elhelyezni a Kossuth Lajos sugárút Damjanich utca kereszteződése előtt levő pici parktükörbe. Az indoklás az volt, hogy a parktükörben levő épületben oktatási központot kívánnak kialakítani, amely felveszi Jedlik Ányos nevét, és a névadó kapcsán kívánja ezt a szobrot majd az intézmény megnyitásával egy időben kihelyezni, felavatni ez év októberében. Ők egy házi tervpályázatot írtak ki, azon Bánvölgyi László, szegedi szobrászművész tervét fogadták el, melyhez már rendelkezésre áll a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye. Ezzel a jegyzőkönyvvel együtt a tervet elküldték az önkormányzathoz, mivel a szoborkihelyezéssel érintett terület az önkormányzat tulajdona. A szoborkihelyezéssel együtt egy kisebb, közvetlen környezet szépítését is tervezik. Ez azért üdvözlendő örömmel, mivel a város külső területein köztéri szobor kihelyezése nem túl gyakori, bár ilyen mecenatúrára már volt példa a városban. Szentistványi István: Itt nincs szükség különösebb engedélyre? Pappné Zánthó Rita: Ez 3 m alatti építmény, nem építési engedély-köteles, tehát közgyűlési döntés és a lektorátusi vélemény szükséges, amely megvalósításra javasolja ezen a helyen. Szentistványi István: Ha nincs más hozzászólás, akkor szavazásra bocsátom, hogy az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasoljuk. A Bizottság 6 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-75/2012. (VI. 14.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta az Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője által előterjesztett, 47964-2/2012. iktatószámú, Döntés Jedlik Ányos szobrának kihelyezéséről tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 7. napirendi pont Várostérkép térplasztikák kihelyezése vakok és gyengénlátók számára Szentistványi István: Nincs különösebb észrevételem, hanem hasonlóan az előbbihez a közgyűlésnek elfogadásra javasoljuk. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. A Bizottság 6 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-76/2012. (VI. 14.) VKB határozat
12
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta az Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője által előterjesztett, 13172-1/2012. iktatószámú, Várostérkép térplasztikák kihelyezése vakok és gyengénlátók számára tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 8. napirendi pont Közterület elnevezése Kosik Dénes Pál: Elmondanám, hogy minden érdekelt fél szempontja egybeesik. Nincs ellenvélemény. Dr. Wágner Angelika: Mindenféle előkészületi eljárást lefolytattunk, és kifogás egyik részről sem merült fel. Így a közterület elnevezésnek nincs akadálya. Szentistványi István: A területhez kapcsolódó vonatkozása volt ennek a Wimmer Fülöpnek? Tehát az ötlet honnan jött? Dr. Wágner Angelika: Korábban a környéken Vak Bernát utcát már elnevezte a közgyűlés, tehát szegedi gyárosként merült fel Wimmer Fülöp neve. Szentistványi István: Jó, köszönöm. Itt is akkor úgy bocsátom szavazásra, hogy a közgyűlésnek elfogadásra javasoljuk. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. A Bizottság 6 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-77/2012. (VI. 14.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta az Általános Igazgatási Iroda vezetője által előterjesztett, 01/19218-6/2012. iktatószámú, Közterület elnevezése tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 9. napirendi pont Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. II. félévi munkaterve
13
Szentistványi István: Itt most részletekbe belemenni nem érdemes, hanem ezt megtárgyalásra kellene közgyűlés elé javasolni, és akkor ott nyilván kiderül, hogy ki, mit hiányol az előzetes tervekhez képest. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. A Bizottság 6 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-78/2012. (VI. 14.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 4289819/2012. iktatószámú, Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. II. félévi munkaterve tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 10. napirendi pont Parkolóhelyek bevonása a fizető parkolási rendszerbe a Fekete sas utcában és a Kiss Ernő utcában Szentistványi István: Ez többször fölbukkanó téma, másodszor jön elő. Akkor mi történt vele? Juhász Gyula: Nem támogatta a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság, ma reggel sem támogatta. Szentistványi István: Ugye, ennek az a lényege, hogy itt a környéken, konkrétan nevesítve van a Fekete sas és a Kiss Ernő utca. Ezek miért nem tartoznak a parkoló-rendszerbe? Kósa János: Központi jogszabály ad arra lehetőséget, hogy egyes állami és önkormányzati intézmények – ez taxatíve föl van sorolva, illetve vonatkoztatva van az önkormányzati törvényben nevesített szervezetekre – előtt várakozási tilalom alóli felmentés rendelhető el. Ez közútkezelői hatáskör, forgalomtechnikai intézkedés. Itt a városháza környékén található 64 parkolóhelyre körülbelül 300 engedély van kiadva. Tehát azon túl, hogy azok a dolgozók, akik nem bérlettérítést kértek, azoknak egy része itt tud parkolni, rajtuk kívül képviselők, intézményvezetők, cégvezetők, kirendeltségek munkatársai, okmányiroda, karbantartó személyzet, áruföltöltés és a többi. Gyakorlatilag ebből a parkolóhelyekből kellene elvenni 24-et, ugyanakkor a városban mintegy 500 hasonló ilyen hely található, ami a különböző intézményekhez kapcsolódik, akár kormányhivatal, megyei bíróság, ügyészség, bányafelügyelőség, rendőrség, egyetem. Lehetne sorolni. Elég furcsa, hogy pontosan azt az intézményt célozza ez az előterjesztés, amely a forgalomtechnikai szabályozással kapcsolatos döntéseket hozza, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a közgyűlésnek ebben nincs hatásköre, ugyanis a helyi közútkezelői szakmai szabályzat szerint abban az esetben, ha egyidejűleg maximum két csomópontot érint a forgalomtechnikai módosítás, akkor az polgármesteri hatáskör.
14
Makovi Mária: Azt szeretném megkérdezni, hogy közvetlenül az épület körül adható, vagy az út másik oldalán is? Hogy szól ez a szabályozás? Kósa János: Úgy szól, hogy az épület homlokzatai előtt. Makovi Mária: A túloldal az nem az épület homlokzata előtt van. Kósa János: Egyirányú utca, tehát az egyirányú utcában meg van határozva, hogy melyik oldalon lehet várakozást kijelölni, illetve melyiken nem lehet. Makovi Mária: Jó. Akkor még azt szerettem volna megkérdezni, hogy ez adható vagy kötelezően kell adni. Kósa János: Ez adható. Makovi Mária: Adható, tehát nem kötelező. Az, amit tetszett mondani, hogy miért pont az önkormányzatit? Azért, mert az önkormányzat hoz olyan döntéseket, hogy a belvárosban már parkolni ne lehessen. Tehát én úgy gondolom, hogy akkor igazságos ez a felállás, ha ugyanazok szenvednek a parkolás problémáitól, akik ezeket a döntéseket hozzák. Nincs parkolóház, nincs mélygarázs, állítólag nincs rá pénz, nem tudja megoldani a város, akkor egy kicsit húzza össze magát. Pontosan a város, és ne más intézmény – véleményem szerint. Kósa János: Akkor ezt úgy értsem, hogy egyféle büntetés? Makovi Mária: Nem büntetés, de nincs parkolóhely. Kósa János: Ezt tetszett mondani. Makovi Mária: De oda-vissza büntetés, mert a városvezetés bünteti a lakosságot, az idelátogatókat. Nincs megoldva. Tehát én úgy gondolom, hogy abba az irányba kell elindulni, és meg kell húzni a derékszíjat, és úgy gondolom, hogy pont a város részéről lenne egy olyan gesztus, amely azt mondja a városlakóknak, hogy kérem szépen, én is összehúzom egy kicsit magam, mert visszafelé hoztam az intézkedéseket, nem teremtettem meg előre azokat a parkolási lehetőségeket, amire kiváltják a parkoló-bérleteket, ott vannak a lakások, ott vannak az üzletek, s annyi parkoló már nincs. És itt az önkormányzat meg háromszázat… Kósa János: Tévedés, hatvannégy hely van. Makovi Mária: Illetve hatvannégyet tart fönn, de háromszázra adja az engedélyt. Hegedűs Ágnes: Tehát lényegesen többen vannak, mint ahány helyet igénybe vehetnek. Makovi Mária: Én értem, de a városlakók is többen vannak, mint amennyit igénybe lehet venni. Tehát itt fordított rendelkezések, vagy ez a szervezetlenség, ami bizonyos területen jellemzi az önkormányzati vagy az ilyen bizottsági döntéseket, hogy – nem először – megteremtjük a lehetőséget, és utána vonjuk el, amit el lehet bizonyos célokra, hanem belefojtjuk az embereket egy olyan helyzetbe, amivel nem tudnak mit kezdeni. Szénási Róbert: Kérdésem ugyanaz, mint Kósa úré, hogy akkor ezt büntetésnek kell-e felfogni? A parkolóhelyeken én nem láttam, hogy például a Széchenyi téren minden
15
parkolóhely foglalt lenne, pedig rendszeresen és sokat járok a belvárosba, és ezt nem tapasztaltam. Makovi Mária: Én nem tudom, itt lakom bent, naponta négyszer elmegyek, mind a négy alkalommal minimum három kört teszek. Az egész belvárosban. Szénási Róbert: Olyant ne akarjon az ember, hogy pont ott legyen hely, ahol meg akar állni, ezt tudomásul kell venni, lehet, hogy pár métert odébb kell menni. Makovi Mária: Ha egyre jobban veszi el az önkormányzat a parkolási lehetőséget, akkor úgy gondolom, hogy őneki kell először a derékszíjat meghúzni ahhoz, hogy valamilyen szinten élhető maradjon a belváros. Mihamarabb kell dönteni arról, hogy hol tudjanak parkolni. Kósa János: Még két apró megjegyzés. Az imént elhangzottakhoz kapcsolódnék, hogy sajnos, amióta az üzemanyag-árak ilyen szinten vannak, gyakorlatilag a Széchenyi tér, illetve a belváros is alig 50%-os kihasználtsággal működik, tehát bármikor található szabad parkolóhely. A másik pedig, Mária említette, hogy nincs parkolóház. Ott az Arany János utcai, illetve nemrég került átadásra a Honvéd téren egy más rendszerű parkolóház, ami ráadásul a közterületi parkolóknál kedvezőbb díjakkal működik. Szentistványi István: Sajnos nem tudom megítélni, hogy mi a helyzet, mert én nem járok autóval. Ezért nem is szóltam, mert nem vagyok kompetens. Ettől függetlenül javasolom, hogy szavazzunk arról, hogy az előterjesztést a közgyűlés elé megtárgyalásra javasoljuk. A Bizottság 3 igen, 1 tartózkodó és 2 nem szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
11106-79/2012. (VI. 14.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta a dr. Keresztúri Farkas Csaba önkormányzati képviselő által előterjesztett, Parkolóhelyek bevonása a fizető parkolási rendszerbe a Feketesas utcában és a Kiss Ernő utcában tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlés elé megtárgyalásra nem javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 11. napirendi pont Tájékoztató az IKV Zrt. által bérbe adott garázsokról és gépkocsi-beállókról Szentistványi István: Megkérem az alelnök urat, hogy néhány percre vegye át az elnöklést. Juhász Gyula: Jó, kinek lenne hozzászólása?
16
Makovi Mária: Nekem lenne kérésem kiegészítésre, mert nem azt kaptam, amit kértem már három alkalommal. Nem csak a 100%-os önkormányzati tulajdonú épületekről kértem tájékoztatást, hanem a vegyesről is, a címlistákat sem küldték el, hogy hol vannak ezek a beállási, parkolási és garázs lehetőségek, a díjazásokat sem látom, hogy az állandó garázs után mind a 321 ugyanannyit fizet-e, vagy vannak megkülönböztetett bérleti díjak, és a címlistához kapcsolódóan van a szüneteltetett, az üres és a jogcím nélküli, hogy melyik épületeknél vannak, miért és mióta szüneteltetik? Ezekre is szeretnék választ kapni. Az IKV szerint 89-94 üres beállás van, a parkolási gondok megoldásában ha az önkormányzat nem akar lépni, a kht.-val is kellene egyeztetni, hogy az IKV-nál levő üresek mióta és miért üresek, a kht. oda adott-e engedélyt, ahol behajtásra kötelezettek az IKV parkolási és garázs-engedélyek? Tehát ezeket össze kell fésülni. Ezt sem látom, mert nincs címlista. Az IKV leírja, hogy többen adnak be igényt, de hogy kik kapják, nyilván vannak-e tartva, minek alapján értesítik a lakosságot, hogy üresedett egy beállási lehetőség, minek alapján bírálják el? A bérbeadott és jogcím nélküli használók milyen állandó lakcímmel rendelkeznek? Tehát kik kapják meg? Nem tudom, hogy mennyi idő alatt lehet ezt bekérni, hogy ez közgyűlés elé mehet még? Szentistványi István: Az elejéről lecsúsztam, de nagyjából világos, hogy Máriának milyen hiányérzete van ezzel kapcsolatban? Juhász Gyula: Az IKV készített összegző táblázatot, amelyben felsorolja, hogy mennyi a bérleti jogviszony, a szünetelő jogviszony és az üres. Mária pedig ennél sokkal részletesebb kimutatást kér. Ez a dolog lényege. Szentistványi István: Tehát nem elég részletes? Makovi Mária: Igen. Azért fontos a kht.-t is bevonni, mert nincs összefésülve a két cégnek az engedélyeztetése, tehát a díszburkolaton bejárkál mindenki, és nem tudjuk ellenőrizni, hogy éppen ki hajt be, és a kht. sem tudja megmondani, hogy az IKV kinek adott ki engedélyt, amihez esetleg a kht.-nak is hozzá kellene járulnia. Tehát nem dolgoznak össze, nincs összefésülve ez a két engedélyeztetési folyamat. Miután címlistám nincs, nem tudjuk tovább vinni a kht.-val ezeket az egyeztetéseket, amik már elindultak. Szentistványi István: Mennyire látja a szakiroda áthidalhatónak ezt a problémát? Vagy esetleg a Mária által megfogalmazott kiegészítési kérelmet? Kósa János: Két dologra szeretnék reagálni. Az anyagot nem a mi irodánk készítette, hanem az IKV. Amire reagálni szeretnék az az, hogy szerintem néhány olyan adatot is kérnének ismételten, ami talán már személyiségi jogokhoz is kapcsolódik, nem biztos, hogy a lakcím harmadik személynek kiadható, de ezt majd nyilván jogászok megvizsgálják. Azt viszont biztosan tudom mondani, hogy az IKV díszburkolatra nem ad ki, mert nem adhat ki díszburkolatra behajtási engedélyt. Az IKV a tömb belsőre, az udvarra ad ki parkolási engedélyt. Ennek az igénybevétele úgy történhet, hogy a kht.-tól vagy az irodától – mert mi is adunk ki behajtási engedélyeket – megkérik rendszámra. A forgalmi engedély kell hozzá, illetve a jogosultságnak az igazolása, ha nem ott lakik az illető. Ha ott lakik, akkor evidens, hogy saját ingatlanát megközelítheti. De ha bérel ott garázst, és ezt hitelt érdemlően igazolja, akkor kaphat behajtási engedélyt. Se a kht., se a városüzemeltetés nem megy a bérlők után, hogy vajon nem kell-e neki behajtási engedély. Bárki, aki kéri, és jogosultsága van, minden esetben megkapja. Én nem csak a Kárász és a Mikszáth Kálmán utcákra értettem. Tehát az ingatlan használatából senkit nem zárunk ki, de azt nem fésüljük össze, hogy van-e olyan valaki, akinek nincs engedélye. Viszonylag sokan használják szabálytalanul a díszburkolatú
17
Kárász utcát, Klauzál teret meg egyéb helyeket. Ilyen a közlekedési morál, de ez nem kht. és nem közútkezelői hatáskör, hanem rendőri és közterület-felügyelői. Makovi Mária: Én ezekhez az engedélyekhez csak annyit tudok hozzászólni, hogy a kht. nem tudott adni olyan nyilvántartást, ami össze van fésülve az IKV-val, hogy az stimmel-e. A másik az, hogy személy szerint én is kipróbáltam hónapokkal ezelőtt, és megdöbbenve látom, hogy itt van 90 akárhány üres parkolási illetve garázslehetőség. Egy az egyben elutasította az IKV az igényem, és nem egyedül vagyok. Többen voltunk, akik próbaképpen beküldtük, belvárosi lakók, és elutasítottak bennünket. Nem tudom, ennek mi az oka? Valami oka biztos, hogy volt, de itt vannak az üres helyek kihasználatlanul. Kósa János: Csak annyiban szeretnék reagálni, és akkor megpróbálom másképp megfogalmazni – az előbb is azt szerettem volna mondani -, hogy a kht. és az IKV nem fésüli össze ezeket a nyilvántartásokat, mert a kht.-nek nem feladata utánanézni annak, hogy akinek valahol van garázs- vagy parkoló-bérlete, az éppen be tud-e jutni. Akinek ilyen igénye van, az jelentkezik, és minden esetben megkapja. Dr. Börcsök Judit: Valóban felmerülhetnek adatvédelmi kérdések, és ha ilyen nyilvántartást akarunk bekérni – mert az alapelv az, hogy célzottan lehet csak adatokat gyűjteni – tudni kell, hogy mi a cél. Makovi Mária: Az a cél, hogy a parkolóhelyeket lehetőleg növeljük, miután fogynak a külső parkolási lehetőségek a városban, lehetőleg ahol van még az önkormányzatnak illetve az ingatlankezelőnek arra lehetősége – és tudom, hogy van, mert ismerem a házakat, sőt a nem 100%-os önkormányzati kezelésű házaknál is akár egy udvarról is tudok úgy beszélni, hogy 10 hely lenne, amit ki lehetne adni. Tehát itt az a cél, hogy a parkolási problémákat próbáljuk ezen az úton csökkenteni. Dr. Börcsök Judit: Igen, csak személyes adatok nélkül is elérhető ez a cél. Makovi Mária: Nem tudom, hogy egy cím mennyire személyes adat, ha oda van írva, hogy Kukorica utca? Ezt majd a jogászok eldöntik, de az, hogy Kukorica utca 8/A az állandó lakhelye, és a 300 engedélyből 100 vagy kétszázötven nem is a belvárosban lakik, azért az egy kicsit furcsa lenne. Szentistványi István: Nyilván annak az átláthatósága érdekelné, hogy valós tartalom van-e ezek a bérlemények mögött. Nem értek a parkoláshoz, nem akarom beleártani magam, de van abban ráció, amit Mária mond. Dr. Börcsök Judit: Ha nekünk egy nyilvántartást kell erről felfektetnünk, akkor adatkezelőnek minősülünk ezen adatok tekintetében. Ehhez az adatkezelés előtt pontosan a törvényben meghatározott feltételeket teljesítve előzetesen az adatvédelmi hatósághoz bejelentést kell tennünk, hogy mi ilyen adatkezelést kívánunk folytatni, megjelölve a jogalapot, a célt, az időtartamot, kinek továbbítjuk és egyéb dolgokat. Azt követően kezdődhet el az adatkezelés. Egyrészt ezek az adatvédelmi kérdések most nagyon szigorú kérdésekké váltak, másrészt meg kell jelölnünk a jogalapot is. A törvény két jogalapot ismer: ha törvény teszi lehetővé az adatkezelést vagy a törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben az önkormányzat rendelete, illetőleg az érintett hozzájárulása. Az érintett hozzájárulása akkor történt meg, amikor ő az IKV-nál eljárt illetve az ottani adatkezeléshez járult hozzá. Nem tudom, hogy továbbítható-e az az adat hozzánk. Már az idén is 1000 fölötti vizsgálatot
18
folytatott a hatóság március végéig. Azt gondolom, hogy erre mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetni, és ezt előzetesen körbe kell járni, engedélyt kell hozzá kérni. Szerintem teljesen jogszerű volt, hogy két adatbázist nem kapcsoltak össze, mert ezt általánosságban most is tiltja a törvény pont azért, hogy személyiségi profilt ne lehessen kialakítani. Makovi Mária: Kérdezem, ha díszburkolaton kell behajtani, akkor kötelező-e hozzá engedélyt adni? Dr. Börcsök Judit: Ez szakmai kérdés, én az adatvédelem szempontjait mondtam el. Makovi Mária: Ha díszburkolaton akar valaki behajtani, például önkormányzati vagy vegyes tulajdonú épületbe ahhoz, hogy bent parkoljon, valahogy be kell hogy jusson, és feltehetően engedély nélkül, tehát kht.-engedély nélkül jutnak be. Kósa János: Lehetséges. Makovi Mária: Ez biztos. Kósa János: Ez rendőri kategória. Makovi Mária: Az IKV nem köteles a szerződésben felhívni a bérlő figyelmét, hogy… Kósa János: Elnézést, gépjármű-vezetői engedéllyel rendelkező emberek bérlik a garázsokat. Kint egyértelmű jelzések vannak. Makovi Mária: Jó, de ő úgy gondolja, hogy joga van ahhoz, hogy 50 métert behajtson, mert... Kósa János: Nem jól gondolja, mert ha a KRESZ-t megtanulta, akkor tudja, hogy az IKV benti parkolásra jogosítása az nem hatalmazza őt fel arra, hogy a tábla ellenére ott közlekedjen. Makovi Mária: Kérdezem, hogy akkor ezekkel a parkolási gondokkal, amikkel küzd a belváros, azzal kapcsolatban – mert azt mondja a jogász, hogy személyiségi dolgoknak utána kell nézni -, hát szerintem nézzünk utána, de itt az a cél, hogy amik parkolási problémák felmerülnek, azokat ezen keresztül orvosoljuk, mert látjuk azt, hogy van rá lehetőség. Tehát ez a cél, hogy bővítsük a parkolási lehetőségeket. Itt az a cél, hogy fel kell deríteni a helyeket. Dr. Börcsök Judit: Megbeszéljük a részleteket, és bejelentjük a kezelést. Szentistványi István: Ennek milyen formája legyen? Legyen valamifajta felkérés az illetékes iroda felé a bizottság részéről? Dr. Börcsök Judit: Igen, mindenképpen azt Máriának tudnia kell, hogy milyen adatokról lenne szó. Szentistványi István: Csináljuk azt, hogy akkor legközelebb pontosított kérdésekkel jövünk? Dr. Börcsök Judit: Mindenféleképpen a bizottságnak a polgármester útján a címzetes főjegyző urat fel kell kérni, mert ez egy plusz nyilvántartás felvétele.
19
Szentistványi István: Jó, akkor a polgármester útján felkérjük a Jegyzői Irodát, hogy adatvédelmi szempontból ezt a kérdést vizsgálja meg. És ehhez jön majd Máriának az a konkrét kitöltött nyomtatvány, ami alapjául szolgál a további vizsgálatnak. Dr. Kenyeres Lajos: Én humanitárius okokból nem kérem föl őket. Szentistványi István: Külön-külön is lehet? Mindenképp szavaztatjuk. Úgy érted Lajos, hogy… Dr. Kenyeres Lajos: Elég dolguk van, nem hogy ilyesmikkel foglalkozzanak. Teljesen értelmetlennek találom. Szentistványi István: Én azt támogatom, ha a testületnek vannak olyan zugai, amelyekbe nem lát bele a képviselő-testület, a bizottság szeretne tisztábban látni. Az apparátus részben ezért áll a rendelkezésünkre. Erre hivatkozni, hogy éppen elég dolga van, mindenkire igaz. Nem? Dr. Kenyeres Lajos: Nem. Nem mindenkire. Szentistványi István: Igazad van, nem mindenkinek, de ez nem lehet az álláspontunk alfája és ómegája. Én úgy fogom fel, hogy az apparátus igenis adatokat szolgáltat vagy szolgáltathat mindannyiunknak, hogy jobban tudjuk végezni a munkánkat. Dr. Kenyeres Lajos: Most nem erről van szó. Értelmetlen ez az egész. Makovi Mária: Azt is hozzáfogalmazhatjuk a jegyző úrnál, hogy esetleg ha ezt a felülvizsgálati és összesítési formát nem tartja úgymond helyesnek, akkor javasoljon valamit a parkolási problémák megoldására. Szentistványi István: Jegyző úr tartalmi kérdésekben nem hiszem, hogy állást fog foglalni. De a mezsgyén, amin az előbb elindultunk, egy ilyen típusú felkérés az nyilván helyénvaló. Erre kapunk egy választ, ez nem lesz olyan hosszú, és nem terheli meg úgy főjegyző urat sem, vagy az irodát, hogy elvigyen az életükből heteket és napokat. Remélhetőleg ez viszonylag gyorsan megválaszolható kérdés lesz. És akkor ennyiben tisztábban látunk a kérdésben. Dr. Börcsök Judit: Akkor a határozathoz meg fogjuk kapni azokat a konkrét kérdéseket? Szentistványi István: Igen. A következő ülésre vagy amikor Mária az illetékes irodán ezt kitölti. Ezt fölteszem így, hogy ez legyen a lépésünk vagy döntésünk. Aki egyetért vele, kérem, hogy kézfeltartással jelezze. A Bizottság 4 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-80/2012. (VI. 14.) VKB határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 14-én tartott ülésén megtárgyalta a szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. elnök-vezérigazgatója által előterjesztett, 4600-613-27 K/2012. iktatószámú, Tájékoztató az
20
IKV Zrt. által bérbe adott garázsokról és gépkocsi-beállókról tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az IKV Zrt. által bérbe adott garázsokról és gépkocsi-beállókról személyes adatokat tartalmazó nyilvántartást kíván bekérni. A Bizottság a Polgármester útján felkéri a Címzetes Főjegyző urat, hogy adjon tájékoztatást, a személyes adatok védelme érdekében milyen módon kaphat információt a Bizottság a garázsok és gépkocsi-beállások jogosultjainak nevéről, lakcíméről. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. Szentistványi István ezt követően megköszönte a bizottsági tagoknak, a jelenlévő szakirodai munkatársaknak és a külső érdeklődőknek a részvételt, és berekesztette az ülést.
K. m. f. Szentistványi István, a bizottság elnöke
Juhász Gyula, a bizottság alelnöke
Dr. Medzibrodszky Endre, a bizottság ügyviteli titkára
21
22
