„Van megoldás!”
... a devizaadósok megsegítéséért
„Egy cipőben járunk...” „2008-ben vettünk fel 13 millió forint CHF alapú lakáshitelt. Most 21 millió forintot kellene visszafizetnünk. A törlesztőrészlet az eredeti 76 ezer forintról 168 ezerre emelkedett, már alig bírjuk fizetni. Nem szeretnénk oda jutni, de mi történik akkor, ha nem tudjuk tovább fizetni?” – Tibor, egy háromgyerekes budapesti kisvállalkozó „A 14 ezer forintos havi törlesztőrészletünk 38 ezer forintra nőtt. Minimálbérből élünk, két iskolás gyermekünk van, ezt már nem tudjuk fizetni. Mit tegyünk?” – Andrea, kétgyerekes székesfehérvári alkalmazott
„Nem vagyunk egyedül” • Sajnos, sok százezren vagyunk hasonló helyzetben többszörösére emelkedő havi törlesztőrészletek a folyamatos törlesztések ellenére megnőtt hitelállomány, amely már meghaladja az ingatlanunk értékét stagnáló vagy csökkenő lakásárak gazdasági kilátástalanság
„Következmények” • Óriási lelki teher • Már nem merünk szembenézni a problémával • Magunkat hibáztatjuk • Másokat hibáztatunk
Ezek mind természetes emberi reakciók!
„Jelenlegi helyzet” • • • •
A hitellel rendelkezők száma: 1-1,5 millió fő * A törlesztési nehézségekkel rendelkező hitelek aránya: közel 30% A nem teljesítő** hitelek aránya: 18% A kifejezetten deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a nem teljesítő hitelek aránya: 25,1% • Végtörlesztést igénybevevők száma: kb. 170 ezer fő • Deviza jelzáloghitellel rendelkezők: kb. 450 ezer fő • Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevők száma 2013. május 31én: 150 ezer fő „1999 óta a lakosság fogyasztása sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a fizetések növekedése vagy az ország fejlődése indokolta” * Ingatlan, gépjármű és fogyasztási hitel egyaránt ** 90 napon túli késedelemben lévő Források: Állami Számvevőszék, PSZÁF/Portfólió, Patacsi&Pilvax (2013. május-június)
„Van-e felelős?” „Túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú és különösen a jenalapú hitelezés kockázataival kapcsolatban...” – Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, 2008 február „Indokolatlan és eredménytelen lenne a devizahitelezés korlátozása...” – Felcsúti Péter, a Bankszövetség akkori elnöke, 2008 május
„Nem kell félni, mert valószínűtlen, hogy drasztikusan romlana a forint árfolyama...” – Balássy László, a Citibank vállalati vezérigazgatója, 2008 április „A hosszú távú hiteleknél – így a lakáshiteleknél – nincs súlyos kockázat...” – Surányi György, a CIB akkori elnöke, 2004 november
Források: HVG
„Hova tartunk...” • Jelenleg mintegy 300 ezer ember rendelkezik deviza alapú jelzáloghitellel. • Közülük: A szerződésszerűen teljesítő hitelek aránya
A 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya
82,7% (2009-ben)
18% (2013-ban)
64,1% (2013-ban)
15% (2012-ben)
„A CHF árfolyam alakulása”
2008 óta közel 100 forinttal gyengült a forint a svájci frankhoz képest
„Ingatlanárak alakulása”
Az ingatlanárak öt év alatt 30%-kal csökkentek
Forrás: FHB
„Lakáspiac alakulása”
Az eladott lakások száma 2008 óta folyamatosan stagnál vagy csökken
Forrás: FHB
„Hol tartunk most?” • 2008 óta közel 100 forinttal gyengült a forint a svájci frankhoz képest, a közeljövőben egyik piaci/pénzügyi szerv sem jelez erősödést • Az ingatlanárak öt év alatt 30%-kal csökkentek • Ennek ellenére 2008 óta az eladott lakások száma folyamatosan stagnál vagy csökken – a lakossági erőforrások kimerültek – a külföldi beruházók nem érdeklődnek
• A versenyszférában 2012 óta stagnálnak a jövedelmek • Az állami megoldások (végtörlesztés, árfolyamgát) a devizahitelesek nagyobbik részének nem jelentettek megoldást
Az ingatlanunk már most sem a miénk, hanem a banké... Múlt
Jövő Jelen
Hitel nagysága
Hitel nagysága
„Kiszolgáltatottság” • Magyarországon nagyon magas a saját tulajdonú ingatlanok aránya • A jelzáloggal terhelt hitelből vásárolt ingatlan anyagilag nagyon kiszolgáltatottá tesz bennünket mind az ingatlanpiaci és mind a hitelpiaci változásokkal szemben – ha csökkennek a lakásárak, ingatlanunk veszít értékéből – ha romlik a devizapiaci helyzet, akkor rendszeres törlesztésünk ellenére is folyamatosan nő a fennálló hitelünk nagysága
• Jelenleg egyszerre mindkét válság jelen van!
„Csak abban érzem jól magam, ami az enyém”
„Ésszerűség” • Külföldön sokkal mobilabbak az emberek, könnyebben és gyakrabban költöznek • A saját ingatlan nélküli élet teljesen elfogadott és kedvelt más országokban • Többen laknak bérlakásokban, amelyek – – – –
mindig az aktuális igényeimet (család nagysága, életstílus, környék) szolgálják ki megfelelnek az anyagi igényeimnek kényelmes, a beruházásokat, fejlesztéseket a bérbeadó fizeti más típusú pénzügyi befektetéseket is lehetővé tesznek (nem megy rá minden fillérem a lakásra)
• A lakás van értem, és nem fordítva...
„Hogyan csinálják külföldön?”
Forrás: Magyar Nemzet / Európai Ingatlantanács
„Ki segíthet?” • A kormány eddig Európában egyedülálló módon és mértékben próbált segíteni a devizában eladósodott hiteleseken – végtörlesztés, igénybe vették: 170 ezer fő – árfolyamgát, igénybe vették 2013. május 31-ig: 150 ezer fő – ingatlan árverezés lassítása, időnkénti befagyasztása: nem jelent megoldást
• Ezzel együtt a két konstrukció összesen a rászoruló hitelesek kevesebb, mint a felének nyújtott megoldást • A bankok ellen folytatott jogi eljárások eddig nem voltak sikeresek
???
„Mi történik, ha ...” nem csinálunk semmit? • • • • •
folyamatosan emelkedik a havi törlesztőrészletünk fokozódik a hitelállományunk csökken az ingatlanunk értéke, esetenként eladhatatlanná válik anyagilag nehéz helyzet anyagilag kilátástalan helyzet gyermekeink jövőjét is megnehezítjük, őket is kiszolgáltatottá tesszük
Az adósság öröklődik!
„Mi a megoldás?” • • • • • • •
Nézzünk őszintén szembe a helyzettel Az idő nem nekünk dolgozik Magától nem fog megoldódni Saját magunknak kell megoldani a helyzetet Ne féljünk a változtatni Nincs vége a világnak Cselekedjünk!
Van reális megoldás
A megoldás
„Cselekvési lehetőségek” • A hitelező bank ellen indított jogi eljárás – várható előny: adósság csökkenése, kedvező pénzügyi konstrukció elérése – kockázat / hátrány: drága, hosszú, sikeres precedens eljárás hiánya
• A hitelezési feltételek módosítása, újratárgyalása – várható előny: adósság csökkenése, kedvező pénzügyi konstrukció elérése – kockázat / hátrány: kevés az esélye akkora feltétel-könnyítésnek, hogy igazi megoldás legyen
• A hitelünk refinanszírozása, faktorálása – várható előny: számottevő további tőkét igényel – kockázat / hátrány: továbbra is megmarad a hitelünk
• Ingatlanunk értékesítése, a hitel kiváltása – várható előny: véglegesen lezárjuk a hitelünket – kockázat / hátrány: a hitelező bank nem fogadja el a csökkentett árat
„Adjuk el a lakást?” Igen, mert – örökre megszabadulunk a hitelünktől – nem rendeljük alá egész életünket a folyamatos törlesztésnek
Igen, mert – megspóróljuk a havi törlesztőrészlet összegét – olcsóbb bérelni egy lakást, mint törleszteni a folyamatosan növekvő hitelt
Igen, mert – ingatlanunk értéke fokoztatosan csökkenni, – törlesztésünk folyamatosan emelkedni fog
Igen, mert – már gyakorlatilag úgyis a bank tulajdona...
„A hitel utáni élet” • Nem lesz hitelünk
• Az eddig fizetett havi törlesztőrészleg egy részéből a jelenlegi ingatlanunkkal megegyező minőségű lakást tudunk hosszú távon is bérelni • A fennmaradó részt magunkra tudjuk költeni vagy befektetésre fordítani, amely a piaci körülmények javulása esetén önerő lehet egy újabb ingatlanhoz
„Az idő már nem ellenünk, hanem nekünk dolgozik”
„Mi fog történni?” Az ingatlan értékesítése
Új lakás bérlése
A hitel lezárása a bankban
„Ne féljünk a változástól” „Nem gondoltam, hogy sikerülni fog, sokáig féltem belevágni, de ezzel végre rendeződött a hitelem, bátrabban merem tervezni a jövőt” – X.Y., egy .....
A változással szembeni ellenállás természetes emberi reakció
