A vadvilág értékei Vadgazdálkodás kárbecslés és értékbecslés
Vadgazda mérnök mesterszak
Van értéke a vadvilágnak? l
l
ENSZ 1982 (World Charter for Nature): fontos a vadon élő állatok megőrzése, de nem ad ennek értéket Riói Biodiverzitás egyezmény: deklarálja, hogy a biológiai sokféleség érték a föld számára. – –
l
Több tervezett intézkedés nevesíti a biológiai értékek védelmét A végső cél a biológiai sokféleség mint érték elfogadása
Van-e értéke a vadvilágnak? l
Van-e értéke a vadvilágnak?
„a történelem egyik fontos tanulsága, hogy az áruk és szolgáltatások helyettesíthetik egymást. Ha egy bizonyos halfajt nem fogyasztunk, fogyaszthatunk helyette egy másikat. Az erőforrások bizonyos értelemben helyettesíthetők. Képesek átvenni egymás helyét. Ez rendkívül lényeges, mivel azt sugallja számunkra, hogy nem tartozunk semmi különössel a jövő nemzedékeknek. Nincsenek olyan konkrét dolgok, amelyeket érintetlenül kellene hagynunk a fenntarthatóság céljának megvalósítása vagy a fenntarthatóság kötelességének teljesítése érdekében. (...) A fenntarthatóság eszméje nem kívánja meg egyetlen konkrét halfaj vagy egyetlen konkrét erdőtag megőrzését sem” (Solow 1993) – azaz értéke felbecsülhető
„A biológiai sokféleség pusztítása meglátásunk szerint a legkomolyabb környezeti veszély, amellyel civilizációnknak szembe kell néznie. A biodiverzitás olyan erőforrás, amely egyáltalán nem helyettesíthető: elvesztése a társadalom szempontjából releváns időléptékekben visszafordíthatatlan.” (Ehrlich–Ehrlich 1992) – azaz értéke felbecsülhetetlen
A vadvilág értékei l
Közvetlen értékek: – –
l
Nem fogyasztási, ezért nem kereskedelmi értékek: erdő, vad, hal, stb. Közvetlen fogyasztási (eladható) kereskedelmi értékek: fatermékek, vadhús stb.
Közvetett értékek: – – –
Nem fogyasztási (használati értékek): tudományos kutatás, zöld-túrizmus Jövőbeni érték: még nem ismert fajok, tulajdonságok, hatások lehetséges jövőbeni értékei Létezési érték: erkölcsi érték a vadvilág létezése
1
A vadvilág értékei l l
Nehezen becsülhető, nehezen számszerűsíthető Az értékelés során figyelembe vehet ő kategóriák – – – –
l
Közgazdasági érték Ökológiai szerep Közvetlen táplálkozási érték Társadalmi-kultúrális szerep
l
l
l l l
A fejlett (általában északi országokban) a vadvilághoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek általában a gazdasági különböz ő szektoraihoz hasonlóan működnek A fejletlenebb (általában déli országokban) a vadvilág használata általában informális amir ől csak nagyon kevés adat/információ áll rendelkezésre Mindenhol nehezen számszerűsíthetők az olyan értékek mint az oktatási, ökológiai, m űvészeti, vagy erkölcsi/etikai értékek
A vadvilágnak természetesen negatív értékei/megítélése is van Sokszor ugyanannak a jelenségnek a megítélése a megítélős helyzetétől függ Lehetséges negatív értékek (hatások) –
A vadvilág nemcsak a közvetlenül érintett lakosságnak jelenhet előnyöket és hátrányokat, hanem a közvetlenül nem érintetteknek is (az esőerdők fennmaradása az európai embernek is fontos)
A vadvilág közgazdasági értékei l
A vadvilág értékei
– – –
Emberek megtámadása - veszélyes fajok Ragadozás – kompetíció az emberrel Vadkár a mezőgazdasági kultúrákban és tájértékekben Faunaidegen és/vagy invazív fajok terjedésével okozott károk
A vadvilág közgazdasági értékei l l l l
l
l l
A vadvilág fogyasztó használata: a vadvilág forrásaiból elvonást jelent élő, vagy holt állapotban A vadvilág nem fogyasztó használata: a használat során nincs elvonás A nemzeti termékhez való hozzájárulása a formális/informális használat arányától függ. Fontos viszonyítás alap a vadvilág használatából származó nemzeti termék aránya a teljes agráriumból származó nemzeti termék értékhez Magyarországon 1997-ben a GDP-hez a mezőgazdaság 7,4%-al járult hozzá, ebből a vadgazdálkodás részesedése 1,9% volt. 2006-ban ezek az értékek 4,2% és 1,7% volt. A vadgazdálkodás relatív súlya ebben az időtartamban tehát növekedett
A vadvilág közgazdasági értékei l
A közgazdasági értékelés alapjai lehetnek: – –
– – –
A felnőtt lakosság mekkora hányada vesz részt a vadvilág valamilyen használatához kötődő tevékenységben Az ilyen irányú tevékenységekhez kapcsolódó össze költés nagysága és aránya a nemzeti össztermékhez viszonyítva Hány napot tölt egy ember átlagosan ilyen irányú tevékenységekkel Utazik-e az adott tevékenység érdekében Mennyi munkahelyet teremt? Adott térségben milyen más potenciális bevételi lehetőség/gazdasági ágazat van?
l
A vadvilág értékei
l
Kérdőíves felmérés, New York, USA 2001.
2
A vadvilág nem fogyasztási célú használata l
Afrika – –
– – –
Elsősorban a kontinens keleti és déli országainak származik nagy bevétele a ˝szafari turizmusból˝ Kenyában a turizmus az egyik legjelentősebb bevétele a nemzeti terméknek, alapvetően a nemzeti parkok látogatottságára alapozva. Már 1994-ben közel 900.000 ember látogatott az országba ezekért Hasonló a helyzet Dél-Afrikában, Tanzániában is Közép- és Nyugat-Afrikában ehhez képest alig vannak látogatók (Szenegál, Kamerun). Még az éves szinten 5 millió turistát fogadó Tunéziában is csak százezres a vadvilágra is kiváncsi turisták nagyságrendje
A vadvilág nem fogyasztási célú használata l
Észak-Amerika –
–
l
USA: 63 millió lakos, 29 milliárd dollárt költött 1996-ban ilyen tevékenységekre Kanada (1996): 1,6 milliárd dollár
Dél-Amerika –
–
A Galápagos szigetek és Costa Rica a leglátogatottabb Mindkét helyen több tíz millió dolláros bevételt generálva
3
2012
Helye az USA gazdaságában (2012) (évi 5% növekedés 2005 és 2011 között!)
A legnagyobb munkaadó az USAban (2012)
4
A vadvilág nem fogyasztási célú használata l
Ázsia –
l
Néhány híres nemzeti parkon túl (Srí Lanka, Nepál) nem jellemző a nem fogyasztási célú használat
– –
Elsősorban a tájképi értékekért mennek az erdőbe az emberek nem a vadvilág megfigyelése miatt A vadvilágnál a sportolási lehetőség, friss levegő, a pihenés a természetben is fontosabb lehet A kivételek közé tartozik az Abruzzes Nemzeti Park (Olaszország) és a Bialowieza Nemzeti Park (Lengyelország). Mindkét helyen elsősorban a nagyragadozók jelenléte és az általános fajgazdagság vonzza a látogatókat.
A vadvilág fogyasztási célú használata Vadfajok tenyésztése, tartása –
–
–
l
Vadfajok tenyésztése, tartása –
l
Vadfarmok l
Szarvas farmok – – –
– –
A modern ember egyik legfontosabb domesztikációja a szarvas A szarvas farmok eredetileg a távol-keleten voltak fellelhetők kb. 3000 évvel ezelőtt Kínában a közép korban húsáért, barkás agancsért és pézsma anyagért tartották farmokon. Jelenleg mintegy félmillió szarvas van zárttéri tartásban Európában 10.000 és növekvő számú szarvasfarm van Új-Zélandon közel 2 millió farmi tartású szarvas van, a világ állomány fele
Egyidős az emberiséggel A modern ember függősége a vadvilágtól csökkent, a háziállatokkal szemben növekedett. Ma a vadvilág fenntartható (tartamos) használatára törekszünk
A vadvilág fogyasztási célú használata l
Sok háziasított faj képes visszatérni kóbor/félvad állatként a természetbe bizonyítva, hogy a háziasítás nem végleges állapot Valószínűleg a legtöbb vadfaj valamilyen szintig háziasítható Nagyjából 20 emlősfaj háziasított (4500-ból) és tucatnyi madárfaj (10.000 –ből)
A vadvilág fogyasztási célú használata l
l
Európa –
l
A vadvilág fogyasztási célú használata
Vadfajok tenyésztése, tartása –
Rénszarvas tartás l l
–
3.5 millió állat négy területen Oroszország, Skandinávia, USA, Kanada
Vadaskertek l l
Csak Dél-Afrikában több, mint 5000, 800 és 4000 hektár közötti ranch Dél-Amerikában vízidisznó (capybaras), kajmán és iguana tartás a jellemző.
A vadvilág fogyasztási célú használata l
Vadfajok tenyésztése, tartása –
Vadfarmok l
Egyéb fajok tenyésztése és tartása – – – – –
Krokodil – Dél-Afrika, Zimbabwe Csincsilla, nutria – Dél-Amerika Amazon teknős – Brazília Kajmán – Kolumbia Egyéb vadfajok tartása - Európa
5
A vadvilág fogyasztási célú használata l
Vadászat –
l
Kereskedelmi vadászat
–
Sport vadászat
l
l l l l
–
–
A vaddal kapcsolatos tevékenységek gazdasági (ökonómiai) vizsgálata, leírása, elemzési vagy értékelési módszerek kidolgozása A vad és a vadászat értékeinek jellemzése és az értékek felmérése Adott élôhelyen folyó vadgazdálkodási tevékenység jellemzôinek meghatározása Adott élôhelyen folyó vadgazdálkodási tevékenység optimális feltételeinek meghatározása
A vadgazdálkodási ökonómia l
Mik alkotják a vadvagyon elemeit? –
Szokásos megközelítés
–
A vadállomány változásai
l
l l
– – –
l
A vadgazdálkodás bevételi és kiadásai: Bruttó kb. 15 milliárd Ft
Kell-e más elemekkel számolni? Mit kellene figyelembe venni? –
l l l
Afrika Európa Észak-Amerika Ausztrália és Új-Zéland
Tárgya:
Vadállomány értékei Vadgazdálkodás értékei (hozzáadott értékek) A vadászat értéke Az elejtett vad értéke
Termékek és szolgáltatások értékei
Élő állatokból l
Hús, gerezna, bőr, szarv, élőállat
A vadgazdálkodási ökonómia
–
A vadvilág termékei –
Afrika Dél-Amerika
–
–
l
Létfenntartó – megélhetési – vadászat l
l
A vadvilág fogyasztási célú használata
l
Élő állatok – emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek Barkás agancs Sperma Pézsma – parfüm alapanyag Kígyó méreg
A vadgazdálkodási ökonómia l
Tisztázatlan a tényleges kutatási terület – – –
l
Kérdések – – –
l
Mik azok az értékek, amiket vizsgálni kell? Vadállományok értékei mibôl tevôdnek össze? Hogyan mérhetôk ezek az értékek? Mekkora értéke van a vadállománynak? Mi a vadgazdálkodás értéke? Mekkora értéke van a vadgazdálkodásnak?
Módszertan – –
Termékek és szolgáltatások Anyagi és nem anyagi értékek
Felhasznált irodalom l
l
l
l l l
l
l
Ph. Chardonnet (1), B. des Clers (1), J. Fischer (2), R. Gerhold (2), F. Jori (3) & F. Lamarque (4) The value of wildlife Rev. sci. tech. Off. int. Epiz., 2002, 21 (1), 15-51 Peyton Ferrier 2009. The Economics of Agricultural and Wildlife Smuggling United States Department of Agriculture Economic Research Service Economic Research Report Number 81 The Dangermond Group County of Sacramento Department of Regional Parks Updated: June 2006: American River Parkway 2006 Financial Needs Study Update Hollevoet: Wildlife economy Erwin H. Bulte, Tilburg University, G. Cornelis van Kooten, Timothy Swanson 2003. Economic Incentives and Wildlife Conservation CITES, Washington. Jessica Staples Butler, James E. Shanahan, and Daniel J. Decker: Wildlife Attitudes and Values: A Trend Analysis. HDRU SERIES No. 01-4 March 2001 John M. Gowdy: A biodiverzitás értéke – Piacok, társadalom és ökológiai rendszerek Kovász, VIII. évfolyam, 1–4. szám – 2004. Tavasz–Tél (44–73. oldal) Csányi S. é.n. Vadgazdálkodási ökonómia. A vadgazda mérnök képzés tananyaga.
6
