VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ÖNKÉNTESSÉG A GYAKORLATBAN. Módszertani füzetek 1

VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ÖNKÉNTESSÉG A GYAKORLATBAN

Módszertani füzetek 1.

2005

Kiadja a Nap Klub Alapítvány

a Phare ACCESS 2002 Program támogatásával

A projekt közremûködô munkatársai: Dulai Ágoston (közösségivizsgálat-vezetô), Faragó Mária (szomszédsági referens), Horváth Judit (képzési felelôs), Szabó Márta (a Közösségi Tanácsadó Szolgálat vezetôje), Templom Józsefné (projektvezetô)

Szerkesztô: Sörös Erzsébet

ISBN 963 218 760 1 Felelôs kiadó: Templom Józsefné

Készült a MACROPOLIS BT. nyomdaüzemében Felelôs vezetô: Fehérvári Béla

TA RTA L O M

Templom Józsefné: Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 NAP MINT NAP – A NAP UTCAI SZOMSZÉDSÁG KÖZÖSSÉGFEJLESZTÔ PROGRAMJA

. . . . . . . . 13

Projektismertetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A projekt konkrét céljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Célcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Tervezett tevékenységek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Igényfelmérés – közösségi vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Képzések – továbbképzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Közösségi tanácsadó létrehozása – segítô hálózat mûködtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Civil szervezetünk szomszédsági tevékenységének bemutatása, terjesztése . . . 19 Módszertani füzetsorozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Médiakapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Várható hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Kimenetmutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Eredménymutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Hatásmutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Publikációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Multiplikációs hatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Pénzügyi hatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Logikai kerettáblázat

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Igényfelmérés – közösségi vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Horváth Judit: Szomszédsági felmérés – 2004 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A mintavételrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Mit jelent itt, a józsefvárosi lakótelepen élni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Elônyök és hátrányok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 A lakossági mozgások, a migráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Az élettér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 A szabadidô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 A munka világáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 A napi gondokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Szomszédságban élünk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Hová, kihez fordulnak a problémákkal? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 A változások, változtatások irányairól, tartalmáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

3

Horváth Judit: A 2004 évi közösségi felmérés adatfeldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Dulai Ágoston: Életmód-interjúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Képzés – továbbképzés

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

Horváth Judit: A képzésekrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 A tréning fô célkitûzése és módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 A tréning hatása, eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 A helyi közösségfejlesztési tréning eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Folytatás a lakóterületen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 Közösségi tanácsadó létrehozása – segítô háló mûködtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Szabó Márta: Ingyenes, szakszerû szolgáltatás – mindenkinek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 A Közösségi Tanácsadó Szolgálat létrehozásának szükségessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Miért közösségi? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Célja és feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Szervezeti felépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Igényfelmérés – közösségi vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Segítô hálózat létrehozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Képzések – képessé tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Meglévô kisközösségek, önsegítô csoportok fejlesztése, újak létrejötte . . . . . . . . . . . . 100 Kisközösségek bemutatkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Megbízólevél. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Szomszédsági Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Hogyan tovább? Párbeszédkörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 Szerkesztôbizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 A program hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 Civil szervezetünk szomszédsági tevékenységének bemutatása, terjesztése . . . . . . . . . . 105 Horváth Judit: A helyi szomszédsági közösségrôl, a helyi demokráciáról . . . . . . . . . 105 Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 A Nap Klub Alapítvány közösségfejlesztô programjának középtávú terve (2004–2008) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 A Nap Klub Alapítvány szervezeti és mûködési szabályzata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

4

BEVEZETÉS

TEMPLOM JÓZSEFNÉ BEVEZETÉS

A

demokratikus országok többségében az állampolgárok önkéntes munkája fontos pillére a nonprofit szervezetek fönntarthatóságának. Az anyagi támogatás mellett az emberek személyes munkájukkal fejezhetik ki leginkább elkötelezettségüket egy szervezet célja vagy az általa képviselt ügy iránt. Magyarországon az önkéntesség megítélése is – mint sok más – a rendszerváltás után ellentmondásosan alakult; annak ellenére, hogy széles körben elterjedtnek tekinthetjük. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2002. évben a nonprofit szervezetekben önkéntes munkát végzôk száma meghaladta a 400 ezer fôt, s az általuk teljesített munkaórák száma a 35 milliót. Magyarországon ez közel 17 500 fôállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg, amelynek értéke a becslések szerint 18 milliárd forint. Mindezek ellenére nem tapasztaljuk, hogy általános volna az önkéntes munka rangja, megbecsültsége. A magyar jogszabályi környezet a fennálló korlátokkal kifejezetten hátráltatja az önkéntes munka terjedését. A média még véletlenül sem foglalkozik azokkal az önkéntesekkel, akik ma gyakran mindennapi áldozatot hoznak egy-egy civil ügyért, öntevékeny csoport fönntartásáért, vagy civil szervezet révbe juttatásáért. A felemás helyzet magyarázataként gyakran hangzik el érvként, hogy bár Magyarországon a reformkorig visszamenôen az önkéntes mozgalmaknak jelentôs hagyományai voltak, ám a második világháború utáni ötven év során ezek elfelejtôdtek; a hagyományos közösségek szétzilálódásával gyökerüket vesztették. Az okok között mások a pozitív társadalmi minta hiányát, a civilek szervezési tapasztalatainak elégtelenségét, a rendszerváltás utáni elszegényesedési folyamatot, a mindennapi megélhetésért vívott küzdelmet, az értékvesztést, a megfelelô törvényi háttér és az önkéntesség megfelelô társadalmi súlyának hiányát hangsúlyozzák. Valószínûnek látszik, hogy a felemás helyzet több összetett okra vezethetô vissza. Csak példaként szeretném említeni, hogy a háború utáni nemzedék körében sem volt ismeretlen az önkéntes munka. Ugyanis letagadhatatlan tény, miszerint az 1960-as, 1970-es években is több tízezer középiskolás, sok egyetemista, fôiskolás fiatal, különbözô értelmiségi pályán dolgozó, köztük igen sok pedagógus segítette – minden kényszer nélkül, belsô meggyôzôdésbôl – valóban önkéntes munkában a gyermekek szabadidôs tevékenységének, nyári táborozásnak, túráiknak szervezését, több százezer gyermek szakköri részvételét, a vetélkedôk iskolai szintrôl induló, s országos döntôkig jutó rendszerét. A nyolcvanas évek közepétôl elinduló civil szerzôdések létre sem jöhettek volna ezeknek az önkénteseknek jelenléte, aktivitása, lelkes közremûködése nélkül. A Központi Statisztikai Hivatalnál jegyzett önkéntesek száma, s az általuk elvégzett munkaórák magukért beszélnek! A rendszerváltás után – mint sok más vonatkozásban – az önkéntes munka megítélésében is kétarcúság tapasztalható. Amíg az emberek egy része a vagyon- és pénzszerzést helyezte értékeinek csúcsára, addig az emberek másik – és nem is elhanyagolható – hányada önmaga és mások segítését, az önként vállalt munkát. Mivel

5

VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ

a vagyonnal nagyobb hírverés jár együtt, s az úgymond sikeres embereknek nagyobb ismertség – nem ritkán hírhedtség – jutott, az önkéntes munkát vállalókat inkább a csend öleli körül. Az önkéntes munka eredményeire a mai magyar média nem kíváncsi; nincs hírértéke. Csak abban az esetben kerül a média fókuszába, ha botrány, kudarc, netán csalás kíséri. Magyarországon az önkéntesek többsége nem a jólétben élô vagyonos polgárok (ilyenek is vannak, de kevesen) körébôl kerül ki. Még nagyon kevesen vannak, akik a társadalom elesettjeinek felkarolásával kívánják saját gazdagságuk miatt enyhíteni háborgó lelkiismeretüket, vagy netán vallási, politikai meggyôzôdésükbôl következôen küzdeni a társadalmi esélyegyenlôtlenség csökkentéséért. Többnyire azt tapasztaltuk, hogy a rendszerváltás után hirtelen közösségi vákuum jött létre. Az iskolákban, a munkahelyeken kialakult kegyetlen és mindenre kiterjedô verseny, a munkanélküliségtôl vagy a munkahely elvesztésétôl való félelem emberek tömegeit tette elszigeteltté, magányossá. Azok az emberek, akik segíteni szerettek volna maguknak, másoknak keresték és megtalálták egymást. Hamar rá kellett ébredni arra, hogy az új kapitalizmus farkastörvényei között csak egymásba kapaszkodva, egymásnak segítve lehet embernek maradni, esetleg még érdekeket is érvényesíteni. Mindenesetre tanulságos volna tanulmányozni a rendszerváltás utáni Magyarországon létrejött civil szervezetekben – önkéntes és fôfoglalkozású – munkát vállaló emberek indítékait, társadalmi réteghelyzetüket, s nem utolsó szempontként az értelmiség, de a vagyont szerzett polgárság szerepét, helyét is a nonprofit világban, illetve a civil szervezetek hozzáállását az önkéntesek foglalkoztatásához. Félek, kevés 1990-es évek elején alakult civil szervezet fogja túlélni a napjainkban érzékelhetô átalakulást, az új kihívásoknak való megfelelés kényszerét, s az elmúlt tizenöt évi tapasztalatok ezen a területen sem lesznek már tetten érhetôk. Alapítványunk módszertani füzetsorozat indításával szeretné közkinccsé tenni a nagyvárosi lakótelepen végzett közösségfejlesztô munkánk során felhalmozódott tapasztalatok közül azokat az elemeket is, amelyek eddig kiadott két kiadványunkból kimaradtak, vagy éppenséggel nem kaptak elég figyelmet; pedig nem elhanyagolható szerepet játszottak sikereinkben, kudarcainkban. A Nap utcai szomszédság és az önkéntesek A Nap Klub Alapítvány szervezésétôl napjainkig az olyan lakótelepi közösségek létrehozásának, fejlesztésének támogatását tekinti küldetésének, amelyek a kölcsönös segítést, a szolidaritást tartják legfôbb értéknek. Ez a tevékenység tizenhárom éve meghatározóan az önkéntesek munkájára épül. Azonban a Nap utcai szomszédság gyakorlatában az önkéntes munka tartalma, s az abban közremûködôk köre az évek során folyamatos változáson ment keresztül. E változás nyomon követésére vállalkozunk ebben a munkánkban. Mit értünk önkéntes munkán? A mi felfogásunk szerint az önkéntes munka a szabad polgároknak tudatos, szabad akaratból mások javára végzett fizetés nélküli munkája. A Nap Klub Alapítvány esetében az önkéntes munkások – ki-ki tudása, képessége, akarata szerint – hozzájárulnak a helyi közösségek létrehozásához, a lakhatóbb, elviselhetôbb, emberibb lakóhely kia-

6

BEVEZETÉS

lakításához. Ez a tevékenység nem érdeknélküli tevékenység, mert aki végzi maga is részese a közösség – érzelmi, erkölcsi, kulturális és nem ritkán anyagi – gyarapodásának, s annak a védelemnek, annak a többletnek, amelyet egy közösség létrehozhat. Közösségfejlesztô tevékenységünk tízéves programjának elôkészítése során 1991-ben tettük fel magunknak azt a kérdést, hogy: „ lehet-e ’szabad polgároknak’ öntevékeny, teremtô közösségét a mai világban, Magyarországon, a fôvárosban, egy lakótelepen kialakítani, fenntartani úgy, hogy minden kényszer nélkül, az abban közremûködô egyének közös hozzájárulása éltesse, mûködtesse azt.” (Szomszédság a Nap utcában, Budapest, l996, 44. old.) Ez a „közös hozzájárulás”, a közösségért vállalt önkéntes munka az, amely létrehozhatja és éltetheti a helyi szomszédságot. A szomszédságot, amely a nagyvárosi létnek egy sajátos formája, ahol az emberek élnek, tanulnak, dolgoznak, ismerik egymást, és szükség esetén számíthatnak is egymásra, sôt közös helyzetükbôl számukra közös feladatok is adódnak. (Részletesen lásd: Civilvilág, Budapest, 2003) Nézeteink szerint a közösségfejlesztô munka és az önkéntesség egymást feltételezô fogalmak. Nem csak azért, mert kísérletünk indításakor még gondolni sem mertünk fôfoglalkozású, úgynevezett fizetett alkalmazottakkal végzett munkára, hiszen minden feladatot, minden felmerülô munkát önkéntesként magunk végeztünk. A közösségfejlesztés, a szomszédságépítés megvalósíthatatlan az ott élô emberek szándéka, közremûködése és aktív részvétele nélkül. Ahhoz, hogy az emberek egy nagyvárosi lakótelepen megismerjék egymást, kapcsolatok jöjjenek létre, bízzanak egymásban, kölcsönösen segítsék egymást, s szükség esetén közös feladatokat lássanak el, csak együttes erôfeszítések árán valósulhat meg. Az önkéntesek igényei Gyakorlatunkban, valahogyan minden másképpen történt, mint azt sok civil szervezet alakításakor tapasztaltunk. Közösségfejlesztô munkánk elôkészítésekor olyan társakat kerestünk, akik valami értelmes dolgot szeretnének tenni. Az teljesen világos volt, hogy két-három „álmodozó” értelmiségi a legszebb gondolatokat sem képes egyedül, társak nélkül megvalósítani. A hozzánk csatlakozóknak egy izgalmas társadalmi kísérletet ajánlottunk fel, amely hosszú, kitartó, de nagyon változatos munkát igényel, nem jár gazdagodással, anyagi juttatásokkal, s amely magában hordozza az esetleges kudarcokat is. Ugyanakkor hallatlan szellemi és érzelmi többletet, folyamatos kihívásokat, megmérettetést kínál. Nem hirdettünk „önkéntestoborzást”. Azokhoz fordultunk, akiket ismertünk, akikrôl tudtuk, hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Ebben természetesen volt bizonyos önvédelem is. Szerettük volna elkerülni a rendszerváltás fordulóján oly sok civil szervezet végzetét okozó parttalan, elvtelen, üres vitákat, egymással folytatott kilátás nélküli belsô hatalmi harcokat; idôt, energiát akartunk nyerni az értelmes tettekhez. Megszólítottak

Elsô önkéntes munkásaink, a kísérlet kimunkálói – a mi elnevezésünkkel – a „fejlesztô-kutató team” tagjai voltak. Elsôsorban baráti, ismerôsi körhöz tartozó különbözô szakterületek képviselôi csatlakoztak hozzánk. Pszichológus-szociológus kutató, fôiskolai oktató, gyermekkönyvtáros, pedagógus, újságíró, grafikus közremûködésével indítottuk kísérletünk elôkészítését, s a munka során bôvült, szélesedett ez a kör.

7


Ôk voltak a megszólítottak, vagy úgy is nevezhetnénk kiválasztottak. Szeretnénk valami értelmeset kezdeni! Van egy ötletünk. Van kedved hozzá? Szükségünk volna Rád, éppen a Te tudásod, tapasztalatod hiányzik. Akarsz velünk dolgozni? Akik így csatlakoztak hozzánk azokat elsôsorban az önmegvalósítás lehetôsége motiválta. A cél ismert volt, azonban a hozzá vezetô utat, a módszereket közösen kellett kidolgoznunk. Tisztáztuk alapelveinket, elemeztük tervezett módszereinket. Menet közben folyamatosan értékeltük elért eredményeinket, kudarcainkat, lehetôségeinket, a veszélyeket, s újra és újra megfogalmaztuk feladatainkat. Ez a munka sok tanulással, újabb és újabb ismeretek megszerzésével járt együtt. Eljártunk különbözô nonprofit továbbképzésekre, s rendszeresek voltak a belsô, mai szóhasználattal az úgynevezett team-építô tréningeink is. Vonzó tevékenységek

Eddigi munkánk során egyik legfontosabb tapasztalatunk, hogy a legtöbb önkéntes egy-egy jól sikerült program, vonzó tevékenység révén kapcsolódott munkánkhoz. Az emberek keresik az értelmes elfoglaltságot, azokat a lehetôségeket, amelyek során egyértelmûen hozzájárulhatnak értékek létrehozásához, kialakulhat pozitív önértékelésük. Ilyen munkánk volt az elsô – majd azt követôen több – lakótelepi környezetszépítô akció, a Tiszta, virágos lakótelepért! pályázat. Minden jól sikerült programunk hozott újabb és újabb embereket. Az elmúlt évtizedben sokan a megélhetés kényszere miatt vállalták csak a pénzkeresô munkát. Többségüket azonban nem elégítette ki a munkahelyén végzett tevékenység. Ezért csatlakoztak szervezetünkhöz és vállalták az önkéntes munkát. Valahová tartozás

A szülôi tréningek, a játszóházi programok nyomán létrejött elsô szülôi kisközösségek a barátság, az elfogadottság érzetét váltották ki a részvevôkben. Jó itt lenni. Ide tartozunk. Az együttlét során kialakultak hagyományok, azok megôrzéséért kiki feladatokat vállalt. Napjaink kisközösségei, mint például a nyugdíjasok klubja, a magány enyhítésében segíti tagjait. Fiziológiai igények

Fôként gyerekek, serdülôk, fiatalok körében a fiziológiai (mint a meleg helyiség, uzsonna) igények teljesülése volt a fô motiváció. Az ifjúsági klubba járó gyerekek szüleit pedig a gyermekeik biztonsága (veszélyek, bûnözés, sérülés elleni védelem) iránti igény hozta közelebb a Nap Klubhoz. A szomszédság igényei A Nap Klub programjai egyre szélesedô tevékenységek láncolatát indították el. Ahhoz, hogy a környezetünkben élôk körében felmerülô igények, szükségletek egy részének eleget tudjunk tenni, bôvítenünk kellett önkénteseink számát. Szembe kerültünk azzal a kérdéssel, kikre, milyen tudású, képességû emberekre van szükségünk a Nap Klub programjainak megvalósításához.

8

BEVEZETÉS

A játszóházak, állatbarátkör, beszélgessünk csoport, újságírókör, a mûvelôdési játékok, vetélkedôk programjai az elsô idôben az alapítók – ki-ki a maga szakterületén – kezdeményezésével, vezetésével indultak. A további önkéntesek bekapcsolódása következtében érdekesen alakult a klub mûködése. Vegyük például a játszóházat. Sok szülô kísérte el szombat délelôttönként gyermekeit a Nap Klubba. Amíg a gyerekek a nagyobb teremben játszottak, vetélkedtek, táncoltak, addig a szülôk a másik szobában egy tea, keksz mellett jóízû beszélgetések részesei lehettek. Aztán kiderült, hogy van olyan anyuka, aki ért a népi kismesterségekhez, az egyik apuka zenész, és szívesen közremûködnének a gyerekek foglalkoztatásában. Aki ilyen vagy olyan módon bekapcsolódott a klub munkájába, legközelebb már lehet, hogy elhozta a hasonló érdeklôdésû barátnôjét, barátját, mert a Nap Klubban jó dolgok történnek. Így bôvült az önkéntesek köre, s ezzel együtt a Nap Klub egyre több tevékenységet tudott kínálni gyereknek és a felnôttnek egyaránt. Fôleg a Nap Klub gyermekprogramjai iránti egyre bôvülô igény vetette fel, hogy hívjunk önkénteseket a fôiskolákról, egyetemekrôl is, hiszen a fiatalok életkoruknál fogva is közelebb állnak a gyerekekhez. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy elsôk között csatlakozott hozzánk az ELTE Tanárképzô Kar egyik pszichológusa, aki „hozta magával” kedvenc tanítványait. Az elsô táborozáshoz hirdettünk pályázatot fôiskolások, egyetemisták részére, hogy szakmai gyakorlatuk keretében töltsenek velünk egy-két hetet. A táborozáson részvevô hallgatók ôsszel önkéntesnek jelentkeztek a klubban is. Tele voltak ötlettel, javaslatokkal, mit lehetne és hogyan még tenni. Az estéket, gyakran az éjszakákat is együtt töltötték, a klub valóságos otthonukká vált. Többségük késôbb három-négy évig dolgozott a klubban. A fiatalok sajátos színt és új programok megjelenését hozták. Az Ifjúsági Klub elôkészítésének új feladataira szociális munkás hallgatók körében hirdettünk pályázatot, s két fiatal játszótéri szociális munkásként, majd a klub vezetôiként dolgoztak velünk. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fôiskola Szociális Munkás Tanszéke több éven keresztül küldött hallgatókat – gyakorlóhelyként megjelölve – a Nap Klubba, akik közül többen évekre velünk maradtak. A tehetséggondozó mûhely indítása új helyzet elé állította a szervezôket. A mûhely szabadidôs foglalkozásaiban, informatikai ismeretek tanításában, mûvészeti (pantomim, tánc, színjátszás, drámajáték) programjaiban a hallgatók eredményesen mûködtek közre. A tehetséggondozó mûhely tanulás-ismeretszerzés tevékenységét azonban csak nagy tapasztalattal, nagy tudással bíró tanítók munkájára építhettük, ami rendszeres – heti öt napon, húsz órás elfoglaltságot – jelentett. Ezt már önkéntes munkában nem várhattuk el a tanítóktól, akik iskolai munkájuk mellett vállalták a gyerekek segítését. Az is igaz, hogy a tanítók gyakorlatilag jelképes „fizetést” kaptak, de lényegében velük megjelent az alapítvány munkáját segítô úgynevezett foglalkoztatottak köre is. Bár az alapítvány és a klub mûködtetése, fenntartása is egyre több felelôsséggel, gonddal, feladattal járt, s évrôl évre kísérletet is tettünk fôfoglalkozású munkatárs alkalmazására, folyamatos, rendszeres bevétel hiányában azonban ennek pénzügyi, munkaügyi, adózási terhét alapítványunknak sokáig nem sikerült megoldania. Rövidebb, hosszabb idôszakra enyhítette gondjainkat a polgári szolgálat, a munkaügyi hivatal által munkanélküli közhasznú foglalkoztatás keretében volt fôiskolás önkénteseink alkalmazása, vagy egy pályázati támogatás terhére meghatározott idôre történô foglalkoztatás lehetôsége. A feladatok többségét továbbra is csak önkéntes munkában tudtuk ellátni. Az irodai munkákat, az alapítványi

9


gazdálkodást, az éves tervek készítését, elemzését, a pályázatok írását, beszámolókat, a mûködés ezernyi kisebb nagyobb feladatait, a hivatalok által kért statisztikák, jelentések naprakész állapotban tartását, s amit végül is a fô feladatként vállaltunk – a helyi közösségfejlesztést – lényegében önkéntes munkában láttuk el. A Naplap szerkesztését, az összes pr-munkát a mai napig önkéntes feladatként végezzük. Lényeges változás alapítványunk életében úgy 2000 és 2002 között következett be. Lezártuk és értékeltük a közösségfejlesztés tízéves kísérletét; leírtuk tapasztalatainkat. Addig két klubot tartottunk fenn. A lakótelepen kívülit kényszerûségbôl – részben anyagi gondjaink, másrészt a klub környezetének egyre elviselhetetlenebb kriminalizálódása miatt – felszámoltuk. Lakótelepi klubunkban fellendült a közösségi élet. Programjaink eredményeként létrejöttek és egyre tudatosabban tevékenykedtek az önsegítô csoportok, kisközösségek, mint a nyugdíjasok klubja, az állatbarátkör, a Legyek (fiatal egyetemisták klubja), a Segíts magadon! csoport, a Középkorú Nôk Klubja, amelyek újabb lehetôségeket nyitottak azok elôtt, akik szeretnének tartozni valahová, barátokat, társakat keresnek. A Nap Klub helyet biztosított a kisközösségeknek, s nagyon szûkös lehetôségei között a minimális mûködési feltételeikhez is hozzájárult. Azonban a klub nem tudta és nem is akarta vállalni – mint egy mûvelôdési otthon – a szolgáltatások nyújtását, a kisközösségek igényeinek kiszolgálását. A csoportok vállalták a klub nyitásának és zárásának felelôsségét, saját programjaik tervezését, azaz lényegében saját tevékenységük megszervezését, mûködtetését. Ezzel egy új szervezôdési forma jött létre szomszédságunkban: a lakóhelyi öntevékeny közösségek hálózata. A folyamatok intézményesülése viszont még kezdeti állapotban volt. A lakossági kiscsoportok kezdeményezései szakmai támogatás és szükséges koordinálás nélkül gyakran elhalnak, illetve nem egyszer kioltják egymást. A kudarcok megölik a kezdeményezést, visszariasztják az embereket a részvételtôl. Úgy gondoltuk, hogy tudatos fejlesztô tevékenységgel, helyben nyújtott szakmai támogatással azonban biztosítható az emberek érdeklôdésének ébrentartása, bekapcsolásuk a helyi közéletbe, s az önsegítés, az érdekérvényesítés eredményes lehet. Ugyancsak 2000-re és 2002-re erôsödtek meg – az önkormányzati lakások egy részének privatizálásával létrejövô – társasházi közösségek. A kezdeti befelé fordulás után szomszédságunkban a társasházi közösségek között új kapcsolatok jöttek létre, amelyek sajátos csoportérdekek hordozóivá is váltak. Alapítványunk saját lehetôségeivel segítette a kapcsolatok erôsödését, érdekeik közelítését, a szomszédsági közös érdekek felismertetését. Ennek volt egyik eszköze az alapítvány által folyamatosan meghirdetett környezetszépítô, környezetvédelmi akciók, pályázatok is. A pályázatok ugyanis kisebb-nagyobb közösségekhez szóltak, s alkalmi és rendszeres tevékenységekre épültek. Az elsô Tiszta, virágos lakótelepért! mozgalom bírálóbizottságában (1993-ban), majd késôbb minden évben a szomszédságunk két önkéntese mellett – akik nem voltak érdekeltek a versenyben –, a kerületi önkormányzat városrendezési irodájának, a fôvárosi kertészeti vállalatnak, a köztisztasági vállalatnak munkatársai önkéntes munkában vettek részt. 1999-ben a szokásos pályázat érékelésekor merült fel elôször, hogy nem kellene „külsô” emberekre bízni a bírálatot, hiszen ôk nem tudják figyelemmel kísérni a teljes folyamatot, környezetszépítésben évek során elért fejlôdést, a társasházi és kisebb közösségek erôfeszítéseit, amelyre a helyiek igen érzékenyek. Legyen a bírálat a helyi közösségeket

10

BEVEZETÉS

képviselôk felelôssége, akik ismerik a végzett munkát, nyilvántartják a legkisebb virágot, bokrot, cserjét, s vállalják szomszédaik elôtt is döntésüket. Így a 2000. évben meghirdetett pályázat eredményeit a társasházak, a szomszédság területén mûködô civil szervezetek, kisközösségek képviselôibôl álló bírálóbizottság döntötte el. A bírálat eredményével mindenki egyetértett. A 2001. évi pályázat díjainak átadási ünnepségén részt vett kerületünk polgármestere is, aki egy jelentôs összeget ajánlott fel szomszédságunkban lévô zöldterületeket „örökbefogadók”, gondozó társasházi közösségek támogatására. Hogyan osszuk szét, hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni a támogatást? Kik és hogyan döntsenek ebben? Ismét a pályázatot elbíráló bizottsághoz – kisközösségek, társasházak képviselôihez – fordultunk. Mind az elosztást, mind pedig a felhasználás ellenôrzését elvállalták, s komoly érdekegyezetés, vita és döntés során született meg az eredmény. A folyamat már önmagát gerjesztette. A bizottság maradjon együtt – Szomszédsági Tanács néven –, vegye kezébe a továbbiakat is, mint a szétosztott és befektetett összegrôl az elszámolás ellenôrzését, az önkormányzati beszámoló elkészítését, majd a létrehozott zöldterületek, virágoskertek folyamatos gondozásának szervezését, segítését. Azóta eltelt négy év alatt a Szomszédsági Tanács újabb pályázatok kiírását és értékelését, fôvárosi és egyéb pályázatokon nyert támogatások elosztását, a felhasználás ellenôrzését is feladatának tartja. Új kihívások Új helyzet jött létre tehát a szomszédsági munkában. Egyrészrôl kialakultak és mûködtek a kisközösségek, s a szomszédság gondjainak, problémáinak kezelésében, az érdekek érvényesítésében szerepet kapott a Szomszédsági Tanács. Ezzel együtt alapítványunknál egyre szorítóbbá vált – a civil szervezetek jogi, közgazdasági, adminisztratív, pénzügyi, statisztikai kötelezettségeinek elburjánzása miatt – szakemberek alkalmazásának, foglalkoztatásának szükségszerûsége is. Az elmúlt két évben – éppen az alapítvány sikeres tevékenysége nyomán – a fôbb tevékenységek köre kiszélesedett, ugyan ugrásszerûen megnôtt a költségvetésünk is, de a bevétlek továbbra is kiszámíthatatlanok, fôleg pályázati támogatásokhoz kötöttek. Ezt az ellentmondást csak fokozta, hogy 2004-re átalakult a magyar civil szervezetek állami támogatásának „hagyománya”. Az NCA pályázati rendszere mellett – a kormányzati ígéretek ellenére – egyre inkább beszûkültek a minisztériumi, az önkormányzati támogatások. Az NCA-pályázatok azon túl, hogy megkötöttségei, formai követelményei felülmúlták a Phare-, s egyéb EU-s pályázatok elôírásait, elbírálásuk kiszámíthatatlan, nehézkes és hosszadalmas, továbbá az utólagos kifizetések is lehetetlen helyzetbe hozták a pályázó szervezeteket. A civil szervezetek hosszú távú fenntarthatósága, mûködési feltételeinek folyamatos biztosítása, az európai uniós pályázatok írása és az elnyert támogatások egyre bürokratizáltabb felhasználása, a beszámoltatás és elszámolás bonyolultabbá tétele új gyakorlatot, munkastílust követel, s egyre inkább csak fôfoglalkozású profi civil menedzserek alkalmazásával valósítható meg. Alapítványunk – mint oly sok magyar civil szervezet – a 2003., 2004. években válaszút elôtt állt: a közösségi kísérlet zárásával, értékelésével, a tapasztalatok megjelentetésével befejezi küldetését, vagy intenzíven felkészül az új kihívásokra.

11


Alapítványunknál a 2003. és a 2004. évek a felkészülés jegyében teltek el. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy szervezetünk az egyre bizonytalanabb pályázati támogatások ellenére fennmaradjon, mûködôképes legyen. Hatékonyabbá tettük a team-építést, a belsô képzéseinket. Pályázatok segítségével a kulcsfeladatokra – mint gazdasági vezetô, klubvezetô – fôfoglalkozású munkatársakat alkalmaztunk. Munkatársaink, önkénteseink részt vettek az EU-s pályázatírási és menedzselési tréningeken. Kimunkáltuk az alapítvány középtávú (2004–2008) fejlesztési koncepcióját. Ennek keretében alapítványunk vezetésében strukturális átalakítást készítünk elô, fôfoglalkozású alkalmazottakkal profi menedzser szint kialakítását tervezzük. Munkaszervezetünket úgy alakítjuk, hogy az a szomszédsági önkéntes szervezôdések, s önkéntesek helyi társadalmi-gazdasági fejlesztésben való részvételének ösztönzésére, érdekeik érvényesítésére hatékonyabb szakmai támogatást legyen képes biztosítani. Az önkéntes munka új jegyei Szomszédságunkban egyre inkább azok vállalnak szívesen önkéntes munkát, akik a mindennapi munkájuk és családjuk mellett megmaradó szabadidôt képességeik, tudásuk szerint értelmes tevékenységgel kívánják lakóhelyükön eltölteni. Általában független, szuverén emberek, akik nem kérnek a fölülrôl szervezett – fôként politikai – kampányokból, a kiüresedett akciókból, a helyi közéletet maguk szeretnék alakítani, kézben tartani. Az elmúlt két-három évben tehát megfordult a helyzet. Napjaink önkéntesei ahhoz várnak segítséget, hogy képességeiket, tudásaikat értelmes tevékenységek során legyenek képesek kamatoztatni. Elsôsorban nem a Nap Klub által tervezett tevékenységekhez csatlakoznak. Az önkéntes munkát vállalók azt várják alapítványunktól, hogy a közösségfejlesztés, a közösségi munka munkaformái, módszerei és szemlélete segítségével támogassa, ösztönözze a helyi emberek részvételét a helyi közélet alakításában a helyi szükségletek és problémák megfogalmazásában és cselekvési tervek kimunkálásában, megvalósításában. Tehát a helyi közéletet alakítani akaró, a közösségi részvételre vállalkozó önkéntesek által megfogalmazott helyi szükségletek és problémák kezelését segítô cselekvési programok kerülnek elôtérbe. A szomszédsági munka új igényei A fentieknek megfelelôen a szomszédsági munkában egyre inkább nagyobb hangsúlyt igényel a közösségfejlesztés, a közösségi munka munkaformáinak, módszereinek, szemléletének elterjesztése, a helyi fejlesztési folyamatok támogatása, az önkéntes munkát vállalók intenzívebb segítése. Alapítványunkkal szemben az az elvárás fogalmazódik meg, hogy a szomszédságban egyre több embert készítsen fel a közösségi részvételre, akik helyben képesek lesznek politikamentes, szakmai segítséget nyújtani az újabb kisközösségeknek, csoportoknak, új önkénteseknek. Alapítványunk az új kihívásoknak megfelelôen kimunkálta a Nap mint nap – a Nap utcai szomszédság címû projektjét. A Módszertani füzetek 1. számában ezt a projektet és a megvalósulása során létrejött eredményeket szeretnénk bemutatni.

12

A NAP MINT NAP – A NAP UTCAI SZOMSZÉDSÁG KÖZÖSSÉGFEJLESZTÔ PROGRAMJA

13

14

PROJEKTISMERTETÔ

PROJEKTISMERTETÔ Programunk célja Budapest VIII. kerületében, a Nap utcai panelházakból álló lakótelepen és közvetlen környékén (a Nap utcai szomszédságban) a közösségfejlesztés eszközeivel hozzájárulni a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztéshez, az önszervezôdés menedzselésével segíteni a helyi emberek érdekérvényesítését, az önsegítést, a részvételt. Célcsoportjaink: a helyi lakosok önkéntes szervezôdései, az önkéntes szervezôdéseket segítô közösségi munkások, más józsefvárosi és fôvárosi civil szervezetek munkatársai. Feltérképezzük szomszédságunk adottságaiból fakadó helyzetét, erôforrásait. Segítjük a Szomszédsági Tanács (SZT) szerepének, hatáskörének kibôvülését. Felkészítjük a helyi kisközösségek segítôit, alapítványunk és más civil szervezetek munkatársait. Létrehozzuk a közösségi tanácsadót – a segítô hálózatot. Havilappá fejlesztjük a Naplapot. Módszertani füzetsorozatot indítunk. A projekt konkrét céljai a) Támogatjuk a Szomszédsági Tanács – mint a helyi közösségi munkát összefogó önkéntes szervezet – szerepének, hatáskörének kiszélesítését, hatékonyabbá válását. A helyi demokrácia egyik helyi fóruma, eszköze a szomszédsági munka során létrejött SZT. Célunk a segítésnyújtás a SZT szerepének, tisztségviselôinek, hatáskörének kiszélesítésében, intézményesülésében. b) A helyi lakossági kisközösségek (önkéntes és önsegítô csoportok) fejlesztése, továbbfejlesztésük támogatása. A helyi demokrácia mûködésében az aktuális, illetve a hosszú távú helyi csoportérdekek felismerése, megfogalmazása, a közös érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése, az intézményes kapcsolatok létrehozása és mûködtetése. Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok ismerjék saját helyzetüket, képesek legyenek problémáik megfogalmazására. Ezért konkrét célunk megvalósítása során arra törekszünk, hogy a Nap utcai lakótelepen és közvetlen környékén élô emberek minél szélesebb körének részvételét segítsük elô saját és közös érdekeik megfogalmazásában, képviseletében, társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében, közös ügyeik intézésében, s mindezen keresztül a társadalmi párbeszéd elôsegítésében. c) További helyi lakossági kezdeményezések bátorítása, ösztönzése újabb kisközösségek, öntevékeny, kölcsönös segítségen alapuló csoportok létrehozására, eredményes mûködtetésére, a helyi szükségletek kielégítésére, a helyi problémamegoldásokra, a krízisek kezelésére. Szomszédsági munkánk annál eredményesebb, minél több helyi kezdeményezés valósulhat meg, s minél többen kerülnek egymással kapcsolatba közös feladatokat vállalva. Ezért célunk az öntevékenység ösztönzésével, menedzselésével segíteni, hogy szomszédságunkban az emberek minél szélesebb köre részt vegyen a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztésben, kölcsönösen segítsék egymást, ismerjék meg az önsegítés, a közösségek önfenntartásának lehetôségeit. d) A közösségfejlesztés kiterjesztése Józsefváros és a fôváros más lakótelepein. A közösségfejlesztés folyamatmodelljének, módszereinek terjesztése, a környéken új szomszédsági közösségek létrejöttének animálása, támogatása, a folyamat kiterjesztése más környezetben.

15


Célcsoportok ● a Nap utcai szomszédságban élô helyi lakosok önkéntes szervezôdései, ● az önkéntes szervezôdéseket segítô közösségi munkások, ● józsefvárosi és más fôvárosi kerületekben tevékenykedô civil szervezetek munkatársai. A Nap utcai szomszédságban, a tízemeletes panelházakban, illetve azokat körülölelô, lepusztuló (egy-két emeletes több mint 100 éves) bérházakban és az 1990-es években épített társasházakban mintegy (1500 lakásban) 4500–5000 ember él. A szomszédságunk mellett, a lakótelep másik felében található panelházakban – ahová nem terjedt ki ez ideig tevékenységünk – további 2000–3000 ember él. A józsefvárosi civil szervezetek közül 33 szervezettel – az 1997-ben létrehozott Józsefvárosi Civil Kerek-asztal társaság tagjaival – mûködünk együtt. Az általuk szervezett programok, Józsefváros lakosságának mintegy harmadát (15 000–25 000 fôt) közvetetten érintik.

KEDVES OLVASÓ!

(Naplap, 2004. szeptember, 1. oldal)

Tizenkét évvel ezelôtt a Nap-ról neveztük el frissen létrehozott civil szervezeteinket. A Napról, amely az élet forrása, kiapadhatatlan energia, s amely mindenkire egyformán ragyog. A panelházakban élôkre ugyanúgy, mint az omladozó falú, udvari lakásban szorongó szegényekre. A Nap lett a jelképünk. Szerettük, mert a szomszédságunkat is kifejezte. Hiszen a Nap utcai szomszédság, a mi, szomszédságunk. Sokan és sokat dolgoztunk ezért a szomszédságért. Naponta újra és újra… Errôl „beszélnek” a szép virágos erkélyek, a házak körül kialakított kertek, parkok. Tettük a dolgunkat napról, napra, ahogyan a Nap is minden reggel felkel. Jókedvvel, örömmel. A kisgyerekek, akik ott botladoztak körülöttünk az elsô közös játszótér felújításkor, ma már ifjakká, felnôttekké cseperedtek. A tudatukban mégis ott ragyog a mi „Napunk”, a mi klubunk, a mi kosárlabdapályánk, a mi táborunk. Jártunkban, keltünkben, ha összefutunk valahol, az elsô kérdés: – Megvan-e még a Nap Klub? Mûködik? Mit csináltok? – Mûködünk és megvagyunk – jelentettük egy évvel ezelôtt is. Gyôzelemnek érezve már önmagában azt is: létezik és mûködik a Nap Klub. Tizenkét év után most egy új fejezet kezdôdhet a Nap Klub életében. A Nap mint nap elnevezésû tervezetünkkel ugyanis elnyertük „az Európai Unió Phare ACCESS 2002 Programja” támogatását, amely tizenkét hónapra biztosítja a fejlesztés alapfeltételeit. Ez új távlatokat nyit a Nap utcai szomszédságunk elôtt. Valóra válthatjuk régi, dédelgetett terveinket! Többek között ez teszi lehetôvé, hogy a Naplapot, alapítványunk tizenkét éve megjelenô idôszakos kiadványát, a szomszédság lapjává, vagyis a mi lapunkká tegyük – havi rendszerességgel, 12 alkalommal. Magunk határozhatunk arról, hogy az újság mirôl szóljon. Itt a lehetôség, hogy mi, a szomszédságban élôk írjunk magunkról, közös dolgainkról, mindarról, ami minket foglalkoztat, amirôl gondolkodunk, amit jónak vagy rossznak tartunk. Mi sem természetesebb, mint az, hogy szomszédságunkból várjuk a szerzôket, a szerkesztôség tagjait – mindazokat, akik hallatni akarják szavukat, szeretnek írni, vagy szívesen közkinccsé teszik gondolataikat. Templom Józsefné Kati

Tervezett tevékenységek Igényfelmérés – közösségi vizsgálat Közösségfejlesztô munkánk eddigi tapasztalatai alapján minden fejlôdési lépcsôt megelôzôen elvégeztük szomszédságunkban az adott helyzetet és szükségleteket feltáró közösségi vizsgálatot. Tekintettel arra, hogy az elmúlt öt év alatt szomszédságunkban élôknek mintegy 50 százaléka kicserélôdött, a lakosság etnikai összetétele jelentôsen megváltozott, s környezetünkben megkezdôdött a városrész rehabilitációja, ismét szükségessé vált szomszédságunk társadalmi, gazdasági, demográfiai tényezôinek, a területi adottságaiból fakadó helyzetének és erôforrásainak, valamint a társadalmi tôke (pl. há-

16

PROJEKTISMERTETÔ

lózatok, normák és bizalom, amelyek elôsegítik a közös haszon érdekében végzett koordinációt és együttmûködést) feltérképezése. A vizsgálatot egyrészrôl kérdôív segítségével, másrészt pedig interjúkkal fogjuk elvégezni. A szomszédságunk területén található mintegy 1500 lakásnak legalább 15–20 százalékában szeretnénk a kérdôíveket felvenni, s mélyinterjúval el szeretnénk jutni a különbözô etnikumokhoz tartozókat reprezentáló családokhoz. Ennek munkánk során igen nagy jelentôsége van, hiszen a helyi szükségletek megismerését csak az itt élôk sokféle kultúrájának, életmódjának megismerése teheti teljessé. Vizsgálatunk eredményei a késôbbiek során összevethetôk a hazai és külföldi (csehországi, angliai és amerikai) hasonló felmérésekkel. A vizsgálatot a SZT részvételével, a helyi emberek bevonásával kívánjuk elvégezni. Tekintettel arra, hogy a szomszédságban élôk érdekeltek a valós helyzet feltárásában, ezért a kérdôív elkészítésétôl, azok felvételein, majd az adatok feldolgozásán keresztül az értékelésben is a helyi emberek vesznek részt. Az elkészült rész- és összegezô tanulmányt a SZT szervezésében fogjuk az alább tervezett párbeszédkörökben feldolgozni, s cselekvési tervekké formálni. A vizsgálat maga is közösségformáló erô, összehozza az embereket, s a közös problémák megfogalmazásától, elvezeti ôket a közös cselekvésig. Képzések – továbbképzések A képzéseket két formában és két lépcsôben tervezzük: A segítôk felkészítése Ahhoz, hogy a lakosok helyi kis kezdeményezései helyben nyerjenek szakszerû támogatást, a helyi segítôket fel kell készítenünk, alkalmassá szükséges tennünk arra, hogy megfelelô idôben, megfelelô módszerrel támogatni, ösztönözni tudják az embereket saját helyzetük és erôforrásaik feltárásában, közös céljaik és a megvalósítás érdekében cselekvési terveik megfogalmazásában, megvalósításában. A lakossági kis csoportok, közösségek (pl. az SZT, a szülôi klub, a nyugdíjasok klubja, a Középkorú Nôk Klubja, az Állatbarátkör, a „Legyek” (egyetemisták, fôiskolások klubja), a társasházi csoportok stb.) segítôi részére komplex tréninget tervezünk (projektírás, konfliktuskezelés, önsegítés módszerei). A tréningek szervezésekor igényfelmérést végzünk a kerületi civil szervezetek körében is, felkínálva részükre is a részvételi lehetôséget. Elsô alkalommal két csoportnak bentlakásos – 3 napos (3 éjszakás: csütörtöktôl vasárnap délutánig) tréninget szervezünk (Mátraszentimrén), amelyen saját munkatársaink, az SZT tagjai, valamint a már mûködô önsegítô körök önkéntesei, továbbá 3-3 JCK-tagszervezet küldötte vehetnek részt (összesen 30 fô). A felkészítô célja a helyi demokrácia továbbfejlesztése és folyamatosan megújuló gyakorlata érdekében, hogy a leendô partnerek között jó együttmûködést alapozzon meg, megadja a legfontosabb ismereteket, s kifejlessze azokat az alapképességeket, amelyek a helyi segítô munkához nélkülözhetetlenek. A felkészítô tréningek tartalma: Ismeretek nyújtása, képességek, készségek fejlesztése ● a helyi demokrácia, az önkormányzás elvei, gyakorlata, ● a helyi közös szükségletek, érdekek felismerése, megfogalmazása, ● az érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése vagy felkutatása, ● az érdekérvényesítés lehetséges, illetve eredményes módjai, technikái,

17


a helyi partnerkapcsolatok mûködtetése és fejlesztése a közös érdekek mentén (helyi lakosok és helyi vállalkozók, a gazdaság szakemberei, valamint az önkormányzati vagy más intézmények között). Helyi konfliktuskezelés, érdekegyeztetés ● módszerek, technikák (pl. mediáció), ● érdekérvényesítés a gyakorlatban. Az önsegítés gyakorlata ● klubok, körök, csoportok, közösségek, ● önfenntartás, munkahelyteremtés, ● közösségi vállalkozások. ●

Párbeszédkör A párbeszédkör az amerikai–svéd mintájú, Hankiss Elemér és munkatársai által meghonosított aktív polgári részvételi és önnevelési eszköz, folyamatos továbbképzési forma, amelyet korábban már saját gyakorlatunkban is sikerrel alkalmaztunk. A közösségi vizsgálat eredményeire támaszkodva – a SZT koordinálásával – szervezzük a párbeszédköröket, annak érdekében, hogy az emberek energiáit és szunnyadó képességeiket összeegyeztessük az adott lehetôségekkel. Mindeközben kialakítsuk, a helyi fejlesztések érdekében kamatoztassuk azokat a képességeket, amelyek a demokratikus döntésekhez nélkülözhetetlenek. A párbeszéd tartalma (elôzetes elképzelés, amit az igényfelmérés, a közösségi vizsgálat lényegesen módosíthat): ● A mi, Nap utcai szomszédságunk – ismerjük egymást, számíthatunk egymásra, vannak közös feladataink, szomszédságunk társadalmi összetételében bekövetkezett változások, etnikai feszültségek, hogyan éljünk együtt, hogyan ismerhetjük meg egymást, tehetségek a szomszédságunkban.

A NAP MINT NAP PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EDDIGI ÁLLOMÁSAI ●

(Naplap, 2004. november, 3. oldal)

●

18

●

● ●

●

●

2004. augusztus 26–29. között Szentendrén megtörtént a munkatársak és az alapítvány felkészülése az év elôttünk álló feladataira. Szeptember elején elkezdtük szomszédságunkban az adott helyzetet és szükségleteket feltáró közösségi vizsgálatot, amelyet egyrészt kérdôívek, másrészt mélyinterjúk segítségével végzünk. A kérdôívek feldolgozása most zajlik, a mélyinterjúk felvétele folyamatos. Szeptember 1-jétôl egy évre a Fôvárosi Önkormányzattól bérbe vettük a VIII. kerület, Nap u. 37. szám alatt található helyiséget a Közösségi Tanácsadó Szolgálat számára. A Naplapot ingyenesen, havonta jelentetjük meg. 2004. október 21–24. között Mátraszentimrén megtartottuk elsô tréningünket, amely a konfliktusok kezelésére, a sikeres érdekegyeztetésre készítette fel a résztvevôket. Október 27-én a Közösségi Tanácsadó Szolgálat lakossági fórumot tartott, melynek témája: Józsefváros 15 éves fejlesztési tervének véleményezése volt. Közösségfejlesztô tréningünket 2004. november 18. és 21. között tartottuk Kunbábonyban. Szabó Márta a Közösségi Tanácsadó Szolgálat vezetôje

PROJEKTISMERTETÔ ● ● ● ●

Mi az, amit mi tehetünk – Mit tegyünk? Mikor? Most? Hamarosan? Késôbb? Mit várhatunk másoktól – Kiktôl? Cselekvésiterv-készítés. Önfenntartó közösség – saját bevételi lehetôségek – közösségi vállalkozások.

Közösségi tanácsadó létrehozása – segítô hálózat mûködtetése A Nap Klub keretében létrehozzuk a közösségi tanácsadó szolgálatot. Feladata lesz, hogy ● olyan segítô hálózatot építsen ki és mûködtessen, amely folyamatos szakmai támogatást nyújt az önkéntes és önsegítô csoportoknak, hogy elképzeléseikbôl cselekvési programok születhessenek, s terveiket megvalósíthassák, ● folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi emberek kezdeményezéseit, segítséget nyújt azok megvalósításához, ● szervezi a folyamatos képzéseket, továbbképzéseket, párbeszédköröket, ● ingyenes, szakszerû szolgáltatást nyújt a hozzá forduló szomszédságban élô embereknek, hogy segítsék tájékozódásukat, eligazodásukat a lehetôségeik, jogosultságaik megismerésében, ● összehozza a segítôket, a segítséget kérôkkel, a munkakeresôket, a munkahelyet kínálókkal, ● egyéb közösségi szolgáltatásokat ösztönöz, szervez. A közösségi tanácsadót fôfoglalkozású munkatárs vezeti, akinek tevékenységét két részfoglalkozású szakember (egyik a képzés-továbbképzés irányítását, szervezését, a másik pedig a szomszédsági munka folyamatos szervezését, a helyi fejlesztéseket irányítja), valamint egyéb (jogász, pszichológus, pedagógus stb.) idôszakos megbízással foglalkoztatott, illetve önkéntes szakember fogja segíteni. Civil szervezetünk szomszédsági tevékenységének bemutatása, terjesztése Projektünk megvalósításával elérjük, hogy szomszédságunk hírei nagyobb nyilvánossághoz jussanak, az emberek maguk is fontos információt szerezzenek a szomszédságukban folyó eseményekrôl. Sok helyi embert bevonunk, ösztönzünk, felkészítünk a helyi kommunikáció megismerésére, a Naplap cikkeinek írásába, szerkesztésébe, a médiával (pl. Civil Rádió) való kapcsolatra. Ennek egyik eszköze alapítványunk által kiadott Naplap, amely idôközönként (évenként 1–3 alkalommal) civil szervezeteink céljairól, tevékenységeirôl adott hírt. A projekt keretében a Naplapot jövôben, civil szervezeteink lapjából a szomszédság fórumává, a közösségi tevékenység egyik fontos szervezôjévé szeretnénk fejleszteni. A Naplapot a szomszédságban élôk írják – saját céljaikról, szükségleteikrôl, cselekvési terveik megvalósításáról, eredményeikrôl és gondjaikról – és terjesztik. A lapot havi rendszerességgel, ingyenesen, nyolc (duplaszám esetén tizenhat) oldalon, fotóval, 1500 példányban jelentetjük meg, így eljuttatjuk szomszédságunk minden lakásába. Módszertani füzetsorozat

A Nap Klub Alapítvány tízéves közösségfejlesztôi kísérletét bemutató Civilvilág címû kiadványához hasonlóan, sikeres programjairól szóló tájékoztató füzetsorozat indítását tervezi, amelyek az úgynevezett Nap utcai modell szélesebb körû terjesztéséhez, a közösségfejlesztést vállaló szakemberek képzéséhez kínálnak segítséget.

19


A füzetsorozat elsô számát Önkéntesség a gyakorlatban címmel a projekt keretében, 1000 példányban adjuk ki. Médiakapcsolatok

A médiával szorosabb kapcsolatot építünk ki, tájékoztatást adunk szomszédságunk eseményeirôl, eredményeinkrôl és gondjainkról. Ennek formái a sajtóközlemények, valamint sajtótájékoztatók szervezése. Módszerek A Nap Klub Alapítvány a jelen projekt megvalósításával az 1992–2003 között végzett közösségfejlesztô tevékenységet kívánja magasabb szintre emelni azáltal, hogy segíti, ösztönzi az emberek közvetlen részvételét a helyi ügyek formálásában, segíti a helyi demokrácia mûködésének állandó gyakorlattá tételét, a Szomszédsági Tanács tevékenységének, hatáskörének kibôvítésével társadalmi (civil) intézményesülését. A projekt – terveink szerint – hozzájárul ahhoz, hogy a közösségi önkéntes munka, az önszervezôdések egyre inkább helyben nyerjenek hosszú távú, kiszámítható és politikamentes támogatást, szakmai segítséget.

TISZTELT SZOMSZÉDUNK! Reméljük, hogy az eltelt több mint tíz év során megtapasztalt sok-sok közös élmény alapján, alapítványunk és a szomszédságunkban élôk már nem ismeretlenek egymás elôtt!


Tudjuk, hogy a szomszédságunkban élôk között jó a kapcsolat, becsülik egymást. Tapasztalataink szerint azonban nagy az igény az együttmûködésre, a közös ügyek közös megoldására, az összefogásra. Eddig három alkalommal sikerült kérdôívek segítségével felmérni, hogy a szomszédságunkban, a Nap utcai lakótelepen élô embereknek milyen szükségleteik vannak, mit gondolnak a helyi problémák megoldásáról. A válaszok alapján többi között megtudtuk, hogy milyen energiák rejtôznek az itt élô emberekben, ki mihez ért, mit tudna felajánlani a közös problémamegoldásokhoz; ki miben tehetséges, hozzáértô. Ezek birtokában terveztük meg életünk, környezetünk jobbítását szolgáló kezdeményezéseinket: Grund Tehetséggondozó Mûhelyt és játszóházat a gyerekeknek, klubot a középkorú nôknek, vagy éppen a Szomszédsági Tanács sikeres köztisztasági akcióit. A napokban ismét Ön(ök)höz fordulunk néhány újabb, idôszerûvé váló kérdéssel, amelyek alapján ismét együtt tervezhetjük majd, hogyan mikor, kik és kikkel tudnának együtt tevékenykedni közös életünk jobbításában. A felmérést segítô kérdôívekre adott válaszokat név nélkül rögzítjük, természetesen a válaszadás is önkéntes. A felmérés összegzése után megbeszéljük, megvitatjuk a tapasztalatokat. Ily módon közös elhatározások és kezdeményezések születhetnek. Azt szeretnénk, hogy mindenki megnyilatkozhasson, akinek van véleménye szomszédságunk ügyeirôl, hiszen aki tenni akar a helyi ügyekért, az szervezettebben nagyobb eséllyel érvényesítheti érdekeit. Szíves együttmûködését köszönjük: Nap Klub Alapítvány

Projektünk megvalósításával szomszédságunkban olyan mûködô és új önkéntes lakossági kis csoportok, szervezôdések kezdeményezéseit támogatjuk, amelyek társadalmi, gazdasági és szociális kihívások kezelésére vállalkoznak, helyi támogatással közösségekké, önsegítô csoportokká fejlôdhetnek. A közösségfejlesztés hazai és nemzetközi gyakorlatában bevált módszereket alkalmazzuk a most tervezett projektünk megvalósítása során: ● Aktivizáló módszereink: igényfelmérés-közösségi vizsgálat, közösségi tanácsadó létesítése, „segítôk segítése”, felkészítô tréningek, párbeszédkörök.

20

PROJEKTISMERTETÔ ●

●

A nyilvánosságot szervezô módszerek: a Naplap írása, szerkesztése, terjesztése; fórumok, sajtóközlemények, sajtótájékoztatók, kiadványok; Gazdaságfejlesztô módszerek: közösségi alapú, önszervezô közösségi vállalkozások.

Kulcsszavaink: ösztönzés, segítés, alkalmassá tétel (animálás, facilitálás, helyi képzés), részvétel. A helyi demokrácia fejlesztését szeretnénk elérni a szomszédságunkban élôk önsegítésének támogatásával, amelyhez az aktivizálás, a szélesebb nyilvánosság megteremtése, az önszervezô közösségi vállalkozások létrehozása teremthet biztos alapot. A helyi közösségvizsgálat, a tréningek, olyan tevékenységek, amelyek egyben a helyben élôk mozgósítását, aktivizálását is elôsegítik, feltárják a társadalmi tôkét, megteremtik a továbblépés feltételeit. A nyilvánosságot szervezô módszereink mozgásban, lendületben tartják a szomszédság tevékenységét, új lehetôségeket tárnak fel, erôsítik az önbizalmat, részvételre ösztönöznek. A közösségi vállalkozások, az önszervezôdô munkahelyteremtés a közösségek fenntarthatóságát, önerejét biztosítják. A tervezett módszerek egymásra épülnek, kiegészítik és megalapozzák egymást, mind a hazai, mind pedig a közösségfejlesztés nemzetközi gyakorlatában, valamint saját tízéves kísérletünk során sikerrel alkalmazott, igazolt módszerek. 1992. szeptember 8-ától – egyéves elôkészítô munka után – kezdtük el a Nap utcai lakótelepen és közvetlen környezetében hosszú távú (1992–2001) közösségfejlesztô tevékenységünket, amelyet 2002-ben lezártuk, elemeztük, értékeltük. Tapasztalatainkat két alkalommal – 996-ban Szomszédság a Nap utcában és 2003-ban Civilvilág címmel– adtuk közre. A 2004. évi programunkban vállaltuk, hogy kimunkáljuk középtávú (2004– 2008) közösségfejlesztô programunkat, amelynek szerves része most benyújtott projektünk. Értékelés Alapítványunk munkamódszereiben a munka folyamatos belsô monitorozása, az eredményesség, és a hatékonyság vizsgálata már hagyomány. Az önellenôrzés meghatározó alapja a projekt programterve és a projektben megtervezett közösségi igény/szükséglet felmérés, amely a feladat-meghatározások egyik kiindulópontja lesz. A projekt valamennyi résztevékenységét elemezzük az eredményesség, a hatékonyság szempontjából – egyrészt a résztvevôk elérése, létszáma és elégedettsége szerint, valamint a célok elérésének számbavételével. Az elemzéshez, értékeléshez kidolgozzuk a megfelelô kérdôíveket, interjúszempontokat, pl. eredményességi és megelégedettségi kérdôíveket. Az alapítvány egész tevékenységét a projekt megvalósításában a SWOT-analízissel elemezzük. Törekszünk arra is, hogy a tevékenységeket mennyiségi adatokkal is dokumentáljuk, illetve a segítôk, a közösségi tanácsadó munkáját, a területi közösségi munkát összehasonlító tartalomelemzéssel is vizsgáljuk. A projekt eredményességét természetesen a mûködô kisközösségek számában, létszámában, az emberi kapcsolatok minôségében és kohéziójában, a hatékonyan megoldott közösségi problémák és konfliktusok mennyiségével is lehet mérni. A projekt megvalósításának szerves része lesz a minôségellenôrzéshez szükséges vizsgálati módszerek adaptálása, illetve kidolgozása is.

21


SZOMSZÉDSÁGUNK ÖSSZEFOGÁSA Szomszédságunkban évek óta a környezetkultúra, a környezetvédelem, a lakótelep tisztasága, rendezettsége áll a konfliktusok középpontjában. A 80-as évek végén, utolsóként épültek a Nap utcai lakótelep, Budapest belvároshoz közeli lakóépületei. Ezeknek az épületeknek a „szomszédai” régi építésû épületek, s bennük többnyire más igényû, életfelfogású emberek laktak. Az öröklakást megvásárolt lakók többsége igényt tartott a környezet rendben tartására, pontosabban: szebb, emberibb lakhelyet szerettek volna kialakítani, mint az addig látható lakótelepi panelvilág. Közülük vállalták fel néhányan az úttörô munkának számító helyi közösségfejlesztést, amelynek aztán – a Nap Klub Alapítvány létrehozásával – szervezett keretet adtak. Az itt élôket feltehetôen a környezetvédelem szándéka és a közvetlen környékünk lepusztulástól való félelme sarkallta az együttmûködésre. Hiszen azt látták, hogy a társasházuk közvetlen környezetében akár az általuk megfizetett gondnok, illetve háztakarító, akár néhány lelkes lakó által „felépített” rend – a szomszédos lepusztult házakban élôk igénytelensége miatt – másnapra „összeomlik”.


E munka során kialakult egy szomszédsági kapcsolat – a körzetbe tartozó lakóközösségek közötti beszélô viszony. Az addig egymástól elzárkózott családok – akik alig érintkeztek egymással még saját társasházi közösségükön belül is – egymásra találtak a közös cél érdekében. Saját társasházi közösségük, házuk belsô rendje viszonylag normális körülmények között mûködött gondnokuk, közös képviselôjük irányításával. Környezetük szebbé, otthonosabbá tétele érdekében hajlandóak voltak a kommunikációra, együttmûködésre. 2001 júniusában megalakult a Szomszédsági Tanács, melynek tagjai a szomszédos társasházak képviseletében idôrôl idôre öszszejönnek, és részt vállalnak ennek a társadalmi kapcsolatnak mûködtetésében. Következô számainkban szeretnénk bemutatni a Szomszédsági Tanács tagjait, hogy olvasóink „személyes” ismerôsévé váljanak. TFaragó Mária

A SZOMSZÉDSÁGI TANÁCS TAGJAI Leonardo köz 1. Leonardo da Vinci u. 4–6. Leonardo da Vinci u. 8–10.

Lázár István Újláb László Faragó Mária Állatbarátkör

Leonardo da Vinci u. 12–14. Nap u. 35–41. Nap u. 32.

Szilveszter Istvánné Kôházi Erzsébet Vári Erzsébet

Királyfi Jolán

Várható hatások Kimenetmutatók ● 30 fôt készítünk fel kétszer háromnapos, bentlakásos tréningen az önkéntes szervezôdések segítésére, akik képessé válnak arra, hogy helyben, politikamentesen segítsenek az emberek minél szélesebb körét bekapcsolódni a Nap utcai szomszédság társadalmi-gazdasági fejlesztésébe, ● szükség szerinti idôközönként – legalább hat alkalommal – megszervezôdô párbeszédkör keretében kimunkáljuk a szomszédság legfontosabb tennivalóit, ennek keretében alkalmanként 15–20, összesen mintegy 90–120 helyben élô ember vesz részt, ● létrehozzuk a közösségi tanácsadót, amely önkéntesek és szakemberek (ôk is helyi lakók) bevonásával szervezi a képzéseket, továbbképzéseket, a helyi cselekvési tervek megvalósítását, rendszeres tanácsadást, ● havonta jut el a Naplap a szomszédság 1500 lakásába, hírt adva a helyi kezdeményezésekrôl, a tervek megvalósulásáról, a tervezett eseményekrôl, ● 1000 példányban megjelenik a Módszertani füzetek-sorozat elsô száma: Önkéntesség a gyakorlatban címmel, amelyet igény alapján minden civil szervezethez elküldünk.

22

PROJEKTISMERTETÔ

Eredménymutatók ● a 30 felkészített segítôbôl 24 bekapcsolódik a szomszédságunk tevékenységébe, 6 fô pedig a fôváros más (6) civil szervezetében mûködik közre az önsegítés helyi gyakorlatának kimunkálásában, ● a jelenleg mûködô öntevékeny és önsegítô csoportjaink mellett létrejön legalább még két olyan kisközösség, amely abban segíti tagjait, hogy visszakerüljenek a munka világába, ● a SZT munkájába bekapcsolódók száma kibôvül az 1990-es években épült társasházak képviselôivel (3 fô), ● a közösségi tanácsadó létesítésével egy fôfoglalkozású, s két mellékfoglalkozású álláshelyet hozunk létre. Hatásmutatók ● a közösségi vizsgálat során a szomszédságban élôknek mintegy 15–20 százalékát sikerül megszólítanunk, s ezáltal érdekeltté tenni a közösségfejlesztésben, ● a SZT tevékenysége egyre nyilvánosabbá válik, hatásköre szélesedik, átfogja a helyi tevékenységeket, ● az önsegítô körök tevékenysége, produktumuk nyilvánosságra kerül (Naplap, média), ezáltal pozitív mintát is nyújt.


MÁKVIRÁG NYUGDÍJAS KLUB Az idei év elsô felében a klub tagjai fôként belsô programokon vettek részt. A család, az unokákkal való „besegítô munka” foglalatosságai gyakran elszólították ôket a klubfoglalkozásokról. A csekély létszám ellenére, gyakran családiasan érezték magukat a résztvevôk. Az év során, szomorú esemény történt a kisközösség életében. Eltávozott az élôk sorából Sághy Jenôné Ica, egyik aktív tagunk, akinek hangos, életteli, nevetése, élces viccelôdései, varázslatos süteményreceptjei hiányozni fognak a kis csoport életébôl. Ezúton is szeretnénk megemlékezni róla, búcsút venni tôle! Az év második felében új programokkal várjuk és hívjuk a szomszédságunkban élô nyugdíjas lakókat. A programok részletes tervezetérôl Takács Máriánál, az alapítvány munkatársánál lehet érdeklôdni. Arra bíztatunk mindenkit, aki hangulatos környezetben, új emberekkel szeretne megismerkedni, hogy bátran érdeklôdjön és látogasson el ôsztôl hozzánk. Elöljáróban programjainkról annyit, hogy ismét lesznek színház- és múzeumlátogatások, elôadás-, valamint koncert-lehetôségek, és sok egyéb apró foglalatosság. A klubfoglalkozásokat minden kedden délelôtt 10 órától 13 óráig tartjuk, a Nap Klub Alapítvány klubhelyiségében (1082 Bp., Leonardo da Vinci u. 4-6. fsz. 1.).

(Naplap, 2004. októbar, 1. oldal)

KISMAMÁK FIGYELMÉBE Az elmúlt évek során indított „Nôkkel a családokért!” program keretében kismamák, nagymamák ismerkedhettek meg a varrás alapismereteivel és jutottak el kisebb, nagyobb ruhadarabok önálló elkészítéséhez. A képzésben résztvevôk közül sokakban felvetôdött: jó lenne a tanfolyam befejeztével idônként találkozni, s olykor-olykor segítségre is szükségük lenne, amikor otthon elakadnak egy munkafolyamat közben. Ehhez szeretnénk lehetôséget kínálni minden páros héten hétfôn délelôtt 10 és 12 óra között a Nap Klub Alapítvány helyiségében, ahol Bán Istvánné Ica szakértô várja az érdeklôdôket, a babákkal együtt! S természetesen bárki benézhet hozzánk, akit e program érdekel. Faragó Mária

23


A közösségi tanácsadó létrehozásával olyan munkacsoport (egy fôfoglalkozású, két mellékfoglalkozású munkatárssal, valamint az önkéntesekkel) alakul, amelynek fô feladata a célcsoportok segítése. A közösségi tanácsadó technikai felszereltségének javítását szolgálja a beszerzendô két számítástechnikai berendezés, valamint a szolgáltatás céljaira bérelt helyiség. Ezzel mindig idôben, a legjobbkor képes megadni a szükséges segítséget. A segítô munkán, a tanácsadáson felül lehetôség nyílik a korszerû technikai felszereltség birtokában az önsegítô csoportok és más civil szervezetek számára pályázatfigyelésre, a pályázatíráshoz nyújtandó segítésre is.

GYÖNGYVIRÁG NYUGDÍJAS KLUB A Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub több mint 10 éve mûködik a Szigony u. – Nap utcai lakótelepen, s amelynek két éve ad otthont megfelelô, kulturált környezetben a Nap Klub Alapítvány. Mottónk: (Naplap, 2004. október, 3. oldal)

„Nem csak a húszéveseké a világ”. Tagjaink olyan nyugdíjasok, akik elmagányosodtak, egyedül élnek. Létszámunk jelenleg 40 körül van. Heti rendszerességgel, keddi napokon délután 14 órától 16 óráig tartjuk klubfoglakozásainkat. A nyugdíjas klub elsôsorban szabadidôs programokat, társaságot, kulturált szórakozási és mentalhigiénes támogatási lehetôséget biztosít. Többek számára szinte ez az egyetlen olyan közösség, melynek szívesen látott tagjai. Programjaink aktualitását az évszakok, jeles napok és az ünnepek adják. Klubbeli együttléteinket kirándulások, múzeumlátogatások, színházlátogatások színesítik. Ha felkeltettük érdeklôdését nézzen be egyik kedden délután!!! Kissné Hessz Katalin klubvezetô

Publikációk E program keretében módszertani füzetsorozat indításával szeretnénk közösségépítô tevékenységünket köz-kinccsé tenni, hogy a Nap utcai modellt mindazok megismerhessék, akik közösségfejlesztésen munkálkodnak, vagy azt tervezik, illetve akik képzések, továbbképzések során közösségfejlesztéssel ismerkednek. A sorozat elsô darabját: Öntevékenység a gyakorlatban címmel, 1000 példányban, 8 ív terjedelemben, B/5 formátumban adjuk ki. A kiadvány írásában közremûködnek alapítványunk munkatársai. A kiadványt és a sorozat további számait felajánljuk a közmûvelôdési, oktatási, egészségügyi intézményeknek, civil és szakmai szervezeteknek. Továbbá hasznosítjuk képzéseink, továbbképzéseink során. A Naplap havi kiadásának munkálatait a SZT szervezésében mûködô szerkesztôbizottság fogja össze, amelynek tagjai a szomszédság kisközösségeit reprezentálják. A lap írása, szerkesztése módot nyújt arra, egyre többen megismerkedjenek a lapkészítéssel, a kommunikációval, a terjesztéssel. A Naplap folyamatosan hírt ad a szomszédság, a Nap Klub, az önsegítô csoportok eseményeirôl, terveirôl, sikereirôl, kudarcairól, a mûködô és az alakuló kisközösségekrôl, a társasházak közösségeinek gondjairól, örömeirôl. A lapszámok sokoldalú képet fognak nyújtani a helyi emberekrôl, elképzeléseikrôl, reményeikrôl, kezdeményezéseikrôl, illetôleg megvalósulásukról. Munkatársaink rendszeresen publikálnak szakmai folyóiratokban (A Tanító), napi- és hetilapokban (Józsefváros), szerepelnek a Civil Rádióban, a Magyar Rádió különbözô adásaiban, a különbözô tévécsatornák mûsoraiban.

24

PROJEKTISMERTETÔ

Multiplikációs hatás Tizenkét éves munkánk egésze arról szól, hogy a megkezdett közösségfejlesztési folyamatot egyre több emberre, egyre több helyre, egyre több tevékenységre terjesszük ki. Azért dolgozunk, hogy a Nap utcai szomszédságban elért eredményeket másutt is kipróbálhassák, a közösségi munka gyakorlattá válhasson Józsefváros és a fôváros más lakótelepein is. Ezt a célt szolgáljuk akkor is, amikor kiadványokban adjuk közre tapasztalatainkat. Kiadványainkat eljuttatjuk azokhoz a felsôfokú oktatási intézményekhez, amelyekben közösségfejlesztés, közmûvelôdés, szociális tevékenység oktatása folyik. Így a legtöbb pedagógusképzô intézmény könyvtárában fellelhetôk kiadványaink, amelyek irodalomként, illetve jegyzetként kerülnek felhasználásra. Ily módon évente több száz fiatal szakember ismerkedhet meg a Nap utcai szomszédságban folyó közösségfejlesztés eredményeivel, s munkába állásuk után saját területükön gyakorlatban kipróbálhatják, továbbfejleszthetik a tanultakat. Ugyancsak az eredményeink megismertetését, megsokszorozását szolgálja programjaink nyitottsága: a fôváros minden kerületébôl fogadjuk az érdeklôdôket. Az önsegítô közösségek tagjai között is többen találhatók szomszédságon kívüliek, akik ismerôseik, barátaik révén kerültek a Nap Klub vonzáskörébe.

KÖZÉPKORÚ NÔK KLUBJA

(Naplap, 2004. október, 3. oldal)

Néhány lelkes középkorú nô, úgy gondolta, nem várja meg, amíg a sokéves feszített tempójú munka után, fájó izületekkel, csontritkulással és egyéb, korral járó problémákkal nyugdíjas éveinek jelentôs részét orvosi rendelôk várótermében töltse. Elé ment a dolognak! Így: szerencsés egybeesés folytán gyógytornász szakember segítségével és felügyelete mellett minden héten testmozgást végez. Tudatosan nem tornát írtam, mivel nem a ma divatos ritmikus gimnasztikát gyakoroljuk, hanem gyógytornát végzünk. Ezek a gyakorlatok, testünk olyan izmait és izületeit mozgatják meg, amelyeket „ritkán” használunk, esetleg a korral „ellustultak” vagy egyszerûen csak sok használat miatt elfáradtak. Nôkrôl lévén szó az is érdekelt bennünket: miért úgy és azt a gyakorlatot kell végezni ahhoz, hogy a kívánt célt elérjük. Így került sor az elsô elôadásra, amikor dr. Kovács Éva gyógytornász, képek segítségével elmagyarázta a végzett mozgások lényegét és hatásait. Azóta hatékonyabban végezzük a gyakorlatokat. Késôbb az elôadások más témákkal is bôvültek, kezdve a háziasszonyok napi problémáitól az emberi kapcsolatok gyakorlatán keresztül az egészséges táplálkozásig. Az elôadások formája is változó. Van úgy, hogy szakembert hívunk és volt olyan is, hogy egy-egy klubtársunk készült fel valamilyen témából és vezette a beszélgetést, merthogy ezek az összejövetelek nem a hagyományos elôadás, kérdések és megyünk haza, sablonját követik, hanem minden felmerülô kérdést megvitatunk. A felvetett témakörök egyre bôvülnek. Tervezett témáink: a környezetvédelem a háztartásban, betegjogi tanácsok, természetgyógyászat. Az elôadások idôpontjáról és témájáról a lépcsôházakban elhelyezett tájékoztatóink adnak információt. Mindenkit szeretettel várunk. Kerékgyártóné Zalka Cecilia

Az 1997-ben – kezdeményezésünkre – létrejövô, majd folyamatos támogatásunkkal mûködô Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság közvetítésével tevékenységünk hatással van a kerületi civil szféra eredményeire. Több szervezettel kötöttünk együttmûködési megállapodást. Szakmai képzéseinkre, a módszervásárokra, bemutatókra kerületünk civil szervezeteit, az önkormányzati intézményeket is meghívjuk. Az EU-s pályázatok elôkészítésére konzorciumot hoztunk létre, amelynek mûködése során a partnerség új – írásba is foglalt – gyakorlatával ismerkedünk.

25


Pénzügyi hatás A projekt tevékenységeinek egy része egyszeri ráfordítást igényel (pl. igényfelmérés, képzés), azonban finanszírozásával olyan szellemi és társadalmi tôke termelôdik, amely újabb befektetés nélkül is kamatoztatható, sôt, pénzügyi forrást is teremthet. A tevékenységek más része (mint pl. a Közösségi Tanácsadó Szolgálat mûködtetése, a Naplap folyamatos kiadása) az EU támogatásának befejezése után újabb források feltárását igényli. A Naplap kiadásában például érdekeltté tesszük szomszédságunkban élô, dolgozó üzletembereket. Terveink szerint a projekt megvalósításának eredményeire építve – középtávon belül – közösségi vállalkozásokat indítunk. Ezek formájának, tevékenységük tartalmának kimunkálása e projektünk feladata is (Lásd. párbeszédkör – hogyan válhatunk önfenntartókká, segítsünk magunkon), amelyhez kérjük szomszédságunk lakóinak, civil szervezeteinek, üzletembereinek közremûködését. A tevékenységek egy másik része olyan (pl. önsegítô körök munkahelyteremtô képességének fokozása), amelynek fenntartására közszolgálatiszerzôdés-kötést készítünk elô (pl. FMM, önkormányzat). Bevételünk egyik biztos forrása a Budapest Fôváros Önkormányzatával 1997-ben kötött közszolgálati szerzôdésünk. 2004 februárjában a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz „A non-profit szektorbeli munkavállalás elôsegítése országos foglalkoztatási programra” címmel benyújtott pályázatunk keretében közelítôleg 6 millió forintos támogatást nyertünk 2004. július 1-jétôl pénzügyi szakember 30 hónapi foglalkoztatására. Tovább folytatjuk – egy 2003-ban megkezdett, ez idáig eredményes kezdeményezésünket – egy-egy projektünk támogatói körének létrehozását, mûködtetését. Azt tapasztaltuk, hogy a környezetünkben élô emberek, illetve az üzleti szféra szívesebben áldoz egy olyan rendezvényre, programra, amely nagyon konkrét eredményre vezet, ami számukra is áttekinthetô, figyelemmel kísérhetô. Szomszédságunk programjaihoz a jövôben is megszervezzük a támogatói köröket. Javítjuk pr-munkánkat, különösen nagy figyelmet fordítunk az állampolgárok adója 1 százalékának felajánlására. Kerületünkben ez a bevételi forrás ugyan az összes bevételünknek csak töredékét jelentheti (alacsony keresetû emberek élnek itt), mégis a civil szervezetünkhöz való ragaszkodást, munkánk elismerését jelképezi.

TISZTELT SZOMSZÉDUNK, BARÁTUNK!

(Naplap, 2005. február, 1. oldal)

Kérjük Önt, személyi jövedelemadója bevallásakor, ne feledkezzen meg adószámunkról: 18037119-1-42

KÉRJÜK, RENDELKEZZEN ADÓJA – CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA FORDÍTHATÓ – 1%-ÁNAK SORSÁRÓL. Ha Ön is azok közé tartozik, akik május 20-áig munkáltatójuk által teljesítik adóbevallási kötelezettségüket Ha az Ön 2004. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója számolja el, akkor a szükséges adatokkal ellátott nyilatkozatát tartalmazó, lezárt borítékot 2005. április 25-éig a munkáltatójának adja át, ahonnan azt az elszámolásról szóló adatszolgáltatással együtt továbbítják az adóhivatalnak. Ebben az esetben a borítékot – annak ragasztott felületére átnyúlóan – saját kezûleg írja alá. Kérjük, töltse ki alapítványunk javára a lapunkban található rendelkezô nyilatkozatot. Köszönjük a támogatást!

Természetesen számítunk a Nemzeti Civil Alapprogram civil szervezetek mûködtetésére, fenntartására kiírandó pályázatra is, amelyre elôször ebben az évben kerül sor. Indulunk minden olyan pályázaton, amelynek céljai között szerepel a demokrácia szélesítése, a helyi közösségfejlesztés.

26

PROJEKTISMERTETÔ

ISMERJÜK SZOMSZÉDAINK 20 SZÁZALÉKÁNAK A VÉLEMÉNYÉT HELYZETKÉP LAKÓKÖRNYEZETÜNKRÔL

Múlt év augusztusától a Szomszédsági Tanács, illetve szomszédságunk aktívabb tagjai nagy vállalkozásba kezdtek – a lakókörnyezetünk 400 tagját kérdezték meg arról: hogyan élnek, milyen gondokkal küzdenek, milyen közös érdekeik és problémáik vannak, hogyan lehetne szebbé, élhetôbbé tenni lakóhelyünket, mit és hogyan lehetne/kellene fejleszteni, milyen erôforrásokból, kik vennének mindebben részt… A kezdeményezés nem új keletû, hiszen alapítványunk – több mint egy évtizedes mûködése során – rendre (3–4 évente) kérdezôsködött az itt élôk közös problémái felôl: a lakótelepi élet jobbításához szükséges együttes cselekvés, segítség megszervezése érdekében. A mostani tapasztalatok összegzésekor egyúttal érdekes lehetôség adódik arra is, hogy a vélemények összehasonlításával nyomon követhessük a változásokat, a jókat és rosszakat egyaránt. Úgy gondoltuk, hogy a 386 kérdôív értékelésének érdekes eredményeit lapunkban is folyamatosan megismertetjük minden közös életünk, szomszédsági közösségünk életérzései, vélekedései, problémalátása iránt érdeklôdô szomszédunkkal – hiszen a válaszadók – akiknek közremûködését ezúton is köszönjük – szomszédságunk 20 százalékát képviselték. Indulásul csak egyetlen témáról adunk közre néhány adatot és gondolatot. A kérdôív elsôként a józsefvárosi életre, a Nap utcai lakótelepen élô polgárok életérzésére kérdezett: „Mit jelent az Ön számára itt, a józsefvárosi lakótelepen élni?”. Az emberek csaknem 54 százaléka pozitív választ adott – mély érzelmi kötôdésrôl, pozitív életérzésrôl számoltak be a válaszok. Van, aki itt született, s vannak sokan, akik életük javarészét itt töltötték, 20–25 éve itt laknak a lakótelepen. Megszerették a lakótelepet, szoros érzelmi kapcsolatokat építettek a rokonságon, a családon túl a szomszédokkal, itt van a baráti körük is. A kapcsolatok jó emberi szót, kölcsönös segítségnyújtást, törôdést, közös szórakozást, összejárást is jelentenek sokaknál. Vagyis nincsenek egyedül, az emberi törôdés és szeretet védôhálója veszi körül mindannyiukat. A megkérdezettek egyharmada idekerült, itt kapott lakást, nem tudott máshová menni, de megszokta, elfogadta ezt a helyet, hiszen a célszerûség szempontjait nézve nagyon jó a város központjában lakni, jó az ellátottság, jó a közlekedés és jók a lakáskörülmények.

(Naplap, 2005. február, 1-2. oldal)

A megkérdezetteknek csak 16 százaléka fogalmazott meg ellenérzéseket a kerület és a lakótelep iránt. Ôk szégyellik a szegénységet, a nyomort, bántja ôket a kerület iránti elôítéletek sora. Néhányan említettek olyan rossz érzést is, hogy romaként nem fogadják be ôket az itt lakók. Ha elôvesszük a korábbi felméréseket, 10 évvel ezelôtt a megkérdezett emberek 50 százaléka nem szeretett itt élni 32 százalékuk rosszul érezte magát a lakótelepen. Úgy gondoljuk, hogy jelentôs változás történt az elmúlt években környezetünkben, a lakótelep megszépült, tisztább lett, kizöldültek a kiskertek, színesek a balkonok, s többen beszélgetünk, gyorsabban mozdulunk, ha arról van szó, például, hogy mondjunk véleményt a kerület 15 éves fejlesztési tervérôl. Örömmel tapasztaltuk, hogy megnôtt az igény az itt élô emberekben a közösségi lét, a másik emberrel való kapcsolat iránt, igényelik a kölcsönös bizalomépítést és az állampolgári aktivitást, a részvételt közös ügyeink intézésében. Fontos mutató, hogy míg korábban elsôsorban az állami intézményektôl várták a változást, a segítséget az emberek, addig most, ha gondjuk van, a közös képviselô és a lakóközösség együtt intézkedik a problémamegoldásért – derül ki a válaszok 70 százalékából. Horváth Judit

Végül pedig, bízunk abban is, a helyi önkormányzat elôbb vagy utóbb felismeri, hogy a közösségfejlesztés eszközeivel civil szervezeteink támogatói lehetnének a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztésnek, s ennek tudatában – a Budapest Fôváros Önkormányzatához hasonlóan több tevékenységre vonatkoztatva – közszolgálati szerzôdés keretében támogatni fogja munkánkat.

27


Összefoglalás A Nap utcai szomszédság a projektben tervezett és megvalósuló tevékenységek hatására magasabb fejlettségi szintre jut: ● az önsegítô csoportok megerôsödnek, képessé válnak az érdekérvényesítésre, a közügyekben való részvételre, ● a SZT a helyi koordináló feladatokon túl, közremûködik az önkormányzattal létrejövô új partnerségi viszony alakításában, érdekérvényesítésben (egyszerûen a helyi önkormányzat nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja az itt élôk véleményét, érdekeit, ha rájuk vonatkozó döntést hoz), ● a közösségi folyamatoknak igazi társadalmi tétje lesz, hogy a helyi közösség képessé válik önfenntartásra, valamint önerôs munkahelyteremtésre, ● a Nap utcai szomszédság önvédelembôl – érdekérvényesítés miatt – kikényszeríti a közösségi folyamat végigvitelét, s az ehhez nélkülözhetetlen humánerôforrás (a segítôk, a szakemberek és az önkéntesek) képzését, ● a Nap Klub Közösségi Tanácsadó Szolgálata intézményesül a kerületi szociális ellátórendszer részeként.

28

LOGIKAI KERETTÁBLA

LOGIKAI KERETTÁBLA A projekt megvalósításának értékelése 2004. december 31-éig. Beavatkozás terüle- Objektívan alátá- A mutatók forrásai Feltevések, elôfeltémasztható eredmétei, logikája és eszközei telek nyességi mutatók Általános cél- Mi az a szélesebb célkitûzés amelyhez kitûzések

Melyek e szélesebb célkitûzés meghatáa projekt hozzájárul? rozó mutatószámai? „Szomszédsági kapcsolatokon keresztül Projektünk tízéves a szolidaritást, a köl- kísérletre, s kétéves csönös segítésnyúj- fejlesztô munkára tást adó helyi közös- épül. Szomszédságunkban tevékenyséségi háló, a hátrányos megkülönböz- günk során olyan tártetéstôl mentes em- sadalmi tôke keletkeberi kapcsolatok épí- zett (Szomszédsági tése, folyamatos to- Tanács, önsegítô csovábbfejlesztése, a he- portok, társasházi lyi demokrácia erôsí- kisközösségek ismerttése a szomszédság- ségi, bizalmi hálózaban élôk részvételé- ta), amelyre támaszkodhatunk távlati nek elôsegítésével, valamint a közösség- céljaink megvalósífejlesztés módszerei- tásában. nek terjesztése, civil Eredményességi szervezetek számára mutatók: ■ az öntevékeny csoszakmai támogatás portok száma nyújtás.” ■ az általuk feltárt helyi érdekek képviselete, a szükségletekre adott helyi válasz akár szám és téma szerint, naplózva a helyi életmód, a helyi kapcsolatok, a helyi közérzet javulása, a hatásukra létrejövô új szomszédsági kezdeményezések száma, mûködésük mutatói.

A projekt köz- Melyek azok a közvetlen célok, amelyevetlen célja ket a projekttel el kíván érni? a)A helyi lakossági kisközösségek támogatása

Melyek azok a menynyiségi vagy minôségi mutatószámok, amelyek megmutatják, hogy a projekt közvetlen céljait sikerült elérni?

Milyen forrásból sze- Erôssége projektünkrezhetôk be ezek a nek, hogy: mutatószámok? ■ tizenkét év elméleti és gyakorlati taCIVILVILÁG pasztalatra épül, Egy nagyvárosi ■ konkrét tevékenyközösségfejlesztési ségeket céloz meg, modell tükrében c. kiadvány Bp., 2003. ■ olyan újabb szellemi és társadalmi tôKiadta: két hoz létre, ameNap Klub Alapítvány lyre a további távlati fejlesztést épíA közösségi felmérés teni lehet, adatai, tényei. A helyi közösségek mûködé- ■ helyi konkrét társadalmi-gazdaságisérôl készülô dokuszociális kihívások mentumok a helyi kezelésére vállalkoközélet, közösségi lét zik. vizsgálata, pl. megelégedettségi kérdôívekkel, a helyiek közérzetét, az életmód változásokat regisztráló nyomonkövetô vizsgálatokkal, interjúkkal.

Melyek az információforrások, amelyek már léteznek, vagy összegyûjthetôek? Milyen módszerek szükségesek e források megszerzéséhez?

Melyek azok a tényezôk és körülmények a projekt közvetlen hatókörén kívül, amelyek szükségesek ezen célok eléréséhez?

29

LOGIKAI KERETTÁBLA

A helyi demokrácia mûködtetésében – az aktuális, illetve hosszú távú helyi csoportérdekek felismerése, megfogalmazása (pl. köztisztaság, közbiztonság, munkahelyteremtés) ■ A közös érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése. ■ Intézményes kapcsolatok létrehozása, mûködtetése, pl. önkormányzattal. b)Újabb helyi lakossági kezdeményezések bátorítása, ösztönzése új kisközösségek, öntevékeny, önsegítô csoportok létrehozása, a helyi szükségletek kielégítésére, problémamegoldásra, a krízisek megelôzésére. c)A Szomszédsági Tanács szerepének, tisztségviselôinek, hatáskörének kiszélesítése, intézményesülés elôsegítése d)A közösségfejlesztés folyamatmodelljének, módszereinek terjesztése, a környéken új szomszédsági közösségek létrejöttének animálása, támogatása, a folyamat kiterjesztése. ■

Várható ered- Milyen konkrét eredmények várhatók, mények melyekkel elérhetjük a közvetlen célokat? Mik a projekt várható hatásai és haszna? (Sorolja fel ôket!) ■ A közösségi vizsgálat során a lakosságnak 15–20%-át érdekeltté tesszük a részvételben, ■ Kiképzünk 30 segítôt, önkéntes munkást, ezen belül 6 civil szervezet munkatársát.

30

■

■

■

■

Megerôsödnek a helyi lakossági kisközösségek. Újabb kisközösségek jönnek létre, új igényekre, új problémákra. A SZT hatásköre, szerepe kiszélesedik, a helyi közösség több megbízottja dolgozik a tanácsban. A közösségfejlesztés kiterjed más józsefvárosi, illetve más fôvárosi/kerületi lakótelepekre is.

■

■ ■

■

Mennyiségi, minô- Milyen kockázati téségi adatok. nyezôkkel kell számolni? SWOT-analízis. Aktivizáló módsze- ■ Alapítványunk körek: igényfelmérés- zéptávú tervének közösségi vizsgála- elkészítése, a projekt egyeztetése tok, párbeszédköegyéb programrök, közösségi tajainkkal. nácsadó mûködtetése. ■ Alapítvány munkaszervezete hatéNyilvánosságot konyságának fokoszervezô módszezása. rek: Naplap, fórumok, sajtótájékoz- ■ Külsô és belsô tatók. kommunikáció hatékonyabbá tétele. ■ Formális szerzôdések az együttmûködô partnereinkkel, önkormányzattal, üzleti szférával. ■ A kockázat a partnerek együttmûködési készségeiben, illetve negatv attitûdjeikben rejlik; a korábbi tapasztalataink alapján, pl. a legerôsebb az önkormányzati szféra munkásainak elzárkózása a civil szférától.

Melyek azok a muta- Mik ezen mutatók tószámok amelyek forrásai? megmutatják, hogy a ■ Belsô monitorozás projekt elérte-e, és milyen mértékben, a ■ Hatásvizsgálatok várható eredménye- ■ Elemzések, beszámolók ket és hatásokat? ■ Publikációk, kiad■ A szomszédságban ványok élôk (4500–5000 fô) 15–20%-a vesz részt a közösségi vizsgálatban. ■ A bentlakásos tréningen 30 fô, ■ A párbeszédkörön 90–120 fô vesz részt,

Milyen külsô tényezôk és körülmények szükségesek ahhoz, hogy határidôre elérjük a várható eredményeket? ■ Corvin–Szigony projekt. ■ Megerôsödô társasházi közösségek ■ Civil szféra támogatása

LOGIKAI KERETTÁBLA

Várható eredmények

■

■

■

■

■

■

Tevékenységek

A párbeszédkörökben 90–120 emberrel tervezzük közösen a cselekvési programokat. Újabb kis közösségek jönnek létre. SZT kibôvül, hatásköre szélesedik, Létrejön a Közösségi Tanácsadó Szolgálat. Szomszédságban élôk együtt írják. szerkesztik, terjesztik saját újságukat: a Naplapot. Módszertani füzetsorozat elsô számát kiadjuk.

Melyek a fô elvégzendô tevékenységek, és milyen sorrendben kell elvégezni azokat, a várható eredmények elérése érdekében? (Csoportosítsa ôket eredményük szerint!) 1) Igényfelmérés – helyi közösségi vizsgálat. 2) Képzés-továbbképzés: ■ segítôk felkészítése, ■ párbeszédkör. 3) Közösségi tanácsadó létrehozása – segítô hálózat mûködése. 4) A helyi önsegítô közösségek, a szomszédsági csoportok mûködése, aktuális szükségletekre szervezôdô csoportok létrejötte. 5) Civil szervezetünk szomszédsági tevékenységének bemutatása, terjesztés ■ Naplap ■ Módszertani füzetsorozat ■ Média kapcsolatok

■

■

a Naplap 1500 otthonba jut el, a Módszertani füzetsorozat 1. száma 1000 példányban jut el civil szervezetekhez, felsôoktatásba, továbbképzésekre.

Eszközök: Milyen eszközökre van szükség ahhoz, hogy végrehajtsuk ezeket a tevékenységeket? Pl. személyzet, berendezések, képzés, tanulmányok, beszerzések, környezeti és mûködési feltételek stb. ■ Munkatársak: projektvezetô, közösségitanácsadó-vezetô, közösségivizsgálat vezetô, képzés-továbbképzés felelôs, prmunka felelôs, szomszédsági referens, képzéshez tréningvezetôk. ■ Közösségi tanácsadó részére helyiség. ■ Számítógépek, nyomtatók, fénymásoló, irodai bútorok. ■ Nyomdai kapacitás. ■ Képzés helye, bentlakással, étkezésszállás.

Melyek a projekt elôremenetelét mutató információk forrásai? ■ Közösségi vizsgálat összesítô jelentése ■ Beszámolók ■ Eredményvizsgálatok ■ Megjelent publikációk Költségek Melyek a projekt költségei? Hogyan vannak csoportosítva? (Részletezés a költségvetésben) 1. Humánerôforrás 2. Utazás 3. Eszközbeszerzések 4. Helyi projekt 5. Egyéb szolgáltatások 6. Egyéb 7. Közvetlen projekt költségek 8. Adminisztratív 9. Összes elszámolható

Milyen elôfeltételeknek kell teljesülni a projekt indulása elôtt? ■ Sikeres nyári szomszédsági rendezvények, nyilvánosság, érdeklôdés felkeltése. ■ Helyi vezetôk kiválasztása, felkészítése. ■ Helyiségbérleti szerzôdés. ■ Igényfelmérés-közösségi vizsgálat, képzések és egyéb tevékenységek részletes tervezése. Milyen külsô feltételek megléte szükséges a projekt közvetlen ellenôrzésén kívül a tervezett tevékenységek végrehajtásához? Támogató mikro és makro társadalmi környezet. ■ Bevételi források (közszolgálati szerzôdés, pályázati támogatás, adományok stb.) biztonsága. ■

31

32

A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA

33

34

SZOMSZÉDSÁGI FELMÉRÉS – 2004

IGÉNYFELMÉRÉS – KÖZÖSSÉGI VIZSGÁLAT

SZOMSZÉDSÁGI FELMÉRÉS – 2004 HORVÁTH JUDIT A Nap Klub Alapítvány több mint 12 éve mûködik a Nap utcai lakótelepen. Az alapítvány a helyi szomszédság problémáit, érdekeit, igényeit rendszeresen 3–4 évente feltérképezi, hogy munkánkat az itt élôk szükségletei szerint tervezzük. 2004 augusztusában a Nap Klub Alapítvány a Szomszédsági Tanács tagjaival, a lépcsôházak közös képviselôivel, a szomszédság aktívabb tagjaival nagy vállalkozásba kezdett – a lakótelepi szomszédságban 400 kérdôívet vittünk ki, amelyekbôl 386 darabot kaptunk vissza kitöltve. Ebbôl 87-en nevüket és címüket is megadták, ez a minta 22,7 százaléka, és 29 fô, a minta 7,5 százaléka a feldolgozásban is részt vállalna. A mintavétel véletlenszerû volt, hiszen nem szociológiai felmérés volt a célunk, hanem a szomszédság feltérképezése. Hogyan élnek, milyen gondokkal küzdenek, milyen közös érdekeik és problémáik vannak az itt élôknek, hogyan lehetne szebbé, élhetôbbé tenni lakóhelyünket, mit és hogyan kellene fejleszteni, milyen erôforrásokból, kik vennének részt ebben… Kérdéseink kitértek a szomszédság tagjainak kötôdéseire, a lakótelephez való viszonyukra, a munkájuk, a szabadidejük tartalmára, a továbbképzési igényeikre, a boldogulásuk tényezôire. Ezek alapján az itt élôk kötôdéseit, életmódját, életvitelét, motivációit is megsejthetjük. A kérdések második csokra a szomszédság problémáira koncentrált. Milyen fô érdekeltségeik, igényeik vannak az itt élôknek, hogyan képesek ezeket az érdekeket kifejezni, milyen érdekérvényesítési csatornákat ismernek? Izgalmas kérdés volt a közösségi szolgáltatások, a közösségi tevékenységek sora, amelyeknél az igények mellett megkérdeztük azt is, hogy ki-hogyan tudna ezek megszervezésében részt venni? Ötleteket kínáltunk helyi közösségi vállalkozásokra, amelyek a jövôben fontos munka- és jövedelemforrások lehetnének egyéneknek és a helyi kiscsoportoknak is. Izgalmas kérdéseket jelentenek a változások, a fejlesztési igények, a szükséges problémamegoldások, hogyan látják ezeket most az itt élôk? A válaszokat, a véleményeket összehasonlíthatjuk a korábbi felmérések eredményeivel, s követhetjük a változásokat, a jókat és rosszakat egyaránt.

35


A mintavételrôl Felmérésünkben a mintavétel véletlenszerû volt, mégis nagyon jól reprezentálja a józsefvárosi arányokat. A résztvevôk 56 százaléka nô, 42,2 százaléka férfi. Az idôsödô korosztályi arányokat jelzi, hogy a mintában is a legnépesebb csoport a 40–59 évesig tartó korhatár 40,2 százalékkal. Jellemzô emellett a 18–24 évesek 11,4 százaléka, a 60–69 évesek 10,8 százaléka. A 25–39 évesig tartó korosztály aránya 26 százalék. A 70– 79 évesek aránya 3,6 százalék, 80 év felett 1,3 százalék. Ugyancsak izgalmas a minta kisebbségi aránya. Úgy tudjuk, hogy Józsefvárosban ezen a területen nagy számban élnek a kisebbséghez tartozók, elsôsorban romák, kisebb arányban kínaiak, arabok. A mi mintánkban kisebbséghez tartozónak vallotta magát 27 fô, a minta 7 százaléka. Ebbôl megnevezetten roma 22 fô, 5,7 százalék, kínai 2 fô, 0,5 százalék, örmény, kenyai, szlovák1-1 fô, 0,2 százalék. Fontos, hogy a nem tartozik kisebbséghez választ adó 149 fô mellett 210 fô nem válaszolt ezekre a kérdésekre, ez a minta 54,4 százaléka. Vajon miért nem válaszolt se igennel, se nemmel 210 ember? Úgy érzem, hogy nem vállalható egyértelmûen a kisebbséghez tartozás az emberek számára, nem mindenki vállalja, illetve vallja magát szívesen kisebbséginek, fôleg romának.

JÓZSEFVÁROS(UNK) Lassan húsz éve annak, hogy mint eredendôen II. kerületi lakosokat, a nyolcadik kerületbe hozott a sorsunk. Azelôtt nem nagyon ismertük ezt a városrészt, de amit hallottunk róla az nem volt megnyugtató: ….ott a szörnyû nyolcadik kerületben, …valahol a nyolcadik kerület sûrûjében….rémes nyolcadik kerület… stb. Ilyen és hasonló jelzôkkel illették (sajnos még ma is) a kerületet a sajtó, a tévé és a rádió híreiben, tudósításaiban. Amikor férjemmel megnéztük a vadonatúj Leonerdo da Vinci utcai házat, ami akkor a környék legújabb háza volt, én kijelentettem, hogy ide pedig nem jövök lakni. A Körút felôl a metrótól a Práter utcán jöttünk be, a sok omladozó ház lehangoló volt számomra.

(Naplap, 2005. március, 5. oldal)

Sohasem mondd, hogy soha – tartja a közhiedelem, tehát ide költöztünk. Gyermekeink itt jártak iskolába, közösségekbe. Szép lassan megismertük a kerületet, egyre több barátunk, ismerôsünk lett. Történelmet és építészet kedvelô/értô férjem mindig felhívta a figyelmünket egy-egy szép – a háború és ’56 után megmaradt – homlokzatra, stukkóra, szobrocskára, mozaikra, míves ablakkeretre. Lelki szemeivel látta eredeti változatukat és megpróbált bennünket is meggyôzni szépségükrôl. Ma a felújított házak már magukért „beszélnek” és férjemet igazolják. Ha valaki elmarasztaló véleményt mondott vagy mond a kerületrôl férjem szembeállítja azzal a ténnyel, hogy a VIII. kerületben van: az orvostudományi egyetem és klinikái, a Magyar Rádió, a Nemzeti Múzeum, a Fazekas Mihály Gimnázium, az Erkel Színház, a Szabó Ervin Könyvtár, a Füvészkert és sok szép templom. Természetesen a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Vajon melyik budapesti kerület dicsekedhet ennyi tudás- és kultúrafellegvárral? Ma már, mint lokálpatrióta, én is védelmezem a kerületet, személyes sértésnek veszem, ha bántják, becsmérlik. Mert ezt – tapasztalataim szerint – általában azok teszik, akik sosem jártak még a kerületben, mivel nem látták, nem is ismerik. Ezért szíves figyelmükbe ajánlom – fôként a média munkatársainak –, hogy a „nyóckernek” van tisztességes neve: Józsefváros. Kerékgyártóné Zalka Cecília

Mit jelent itt, a józsefvárosi lakótelepen élni? A kérdôív elsôként a Nap utcai lakótelepen élô polgárok életérzésére kérdezett – Mit jelent az Ön számára itt, a józsefvárosi lakótelepen élni? Az emberek közel 54 százaléka pozitív választ adott, mély érzelmi kötôdésrôl, pozitív életérzésrôl számoltak be az itt élôk.

36


Sokan itt születtek, s vannak sokan, akik életük javarészét itt töltötték, 20–25 éve élnek a lakótelepen. Itt vannak a rokonaik, itt a család, a barátok. Megszerették a lakótelepet, szoros érzelmi kapcsolatokat építettek ki a rokonságon, a családon túl a szomszédokkal, itt van a baráti körük is. A kapcsolatok jó emberi szót, kölcsönös segítségnyújtást, törôdést, közös szórakozást, összejárást is jelentenek sokaknál. Vagyis nincsenek egyedül, az emberi törôdés és szeretet védôhálója veszi körül mindannyiukat. A megkérdezettek egyharmada ide került, itt kapott lakást, nem tudott máshová menni, de megszokta, részben megszerette ezt a helyet, hiszen a célszerûség szempontjait végignézve nagyon jó a város központjában élni, jó az ellátottság, jó a közlekedés és jók a lakáskörülmények. A megkérdezettek csak 16 százaléka fogalmazott meg ellenérzéseket a kerület és a lakótelep iránt. Ôk szégyellik a szegénységet, a nyomort, bántja ôket a kerület iránti negatív elôítéletek sora. Néhányan említettek olyan rossz érzést is, hogy romaként nem fogadják be ôket az itt lakók. Ha elôvesszük a korábbi felméréseket kiderül 10 évvel ezelôtt a megkérdezett emberek 50 százaléka nem szeretett itt élni, 32 százalékuk rosszul érezte magát a lakótelepen. Úgy tapasztaljuk, hogy jelentôs változások történtek a lakótelepen, a környezetünkben az elmúlt években. A lakótelep megszépült, tisztább lett, kizöldültek a házak körüli kiskertek, virágoktól színesek a balkonok, s többen beszélgetnek, gyorsabban mozdulnak az emberek, ha közös ügyekrôl van szó.

LEGYÜNK OTTHON ITTHON! Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégia vitaanyagát kaptuk kézbe az elmúlt hét végén Csécsei Béla polgármester úrtól, aki véleményünket, javaslatainkat november 10-éig várja. Kedves Szomszédaink! Lakóhelyünk, otthonunk Józsefváros. Van, aki egész életét itt élte le. Van, aki 20, 15, 5 éve él itt, s van, aki csak most költözött ide. Innen megyünk munkába, iskolába. Ide jövünk haza. Van, akinek üzlete van itt. Mások vállalkozással próbálnak szerencsét. Szeretjük vagy nem ezt a városrészt, itt élünk. Számunkra nem lehet közömbösJózsefváros jelene és jövôje.

(Naplap, 2004. október, 8. oldal)

BESZÉLJÜK MEG EGYÜTT! ●

Milyen társadalmi, gazdasági, környezeti értékek, célok, szerepelnek kerületünk fejlesztési tervében?

●

Mire számíthatunk öt, tíz, tizenöt év múlva?

●

Lakható, élhetô lesz e városrészünk?

●

Lesz e mindenki számára megfizethetô, megfelelô színvo-nalú lakhatási lehetôség?

●

Gyermekeinknek lesz e „jó” iskola, képességüknek meg-felelô munka?

●

Mire számíthatnak azok, akiknek kis üzleteik vannak?

●

Fejleszthetôek lesznek a kisvállalkozások?

●

Partnerek lehetünk saját környezetünk fejlesztésében?

●

Lesz-e hol összejönni egy jóízû beszélgetésre?

●

Otthonunk vagy csak lakhelyünk lesz Józsefváros? ÖN IS LEGYEN RÉSZESE A TERVEZÉSNEK 2004. OKTÓBER 27-ÉN (SZERDÁN) 18 ÓRÁRA A NAP KLUBBA

Józsefváros 15 éves fejlesztési stratégia vitaanyagát kérje Szomszédsági Tanács tagjaitól. Tájékoztatást, a kérdésekre választ a fejlesztési terv készítôitôl kapunk a fórum keretében. MINDEN ÉRDEKLÔDÔT SZERETETTEL VÁR Faragó Maja a Nap Klub Alapítvány szomszédsági referense

37


Örömmel tapasztalhatjuk, hogy megnôtt az igény az itt élô emberekben a közösségi lét, a másik emberrel való kapcsolat iránt, igényelik a közös bizalomépítést és az állampolgári aktivitást, a részvételt közös ügyeink intézésében. Fontos változás, hogy míg korábban elsôsorban az állami intézményektôl várták a változást, a segítséget az emberek, addig most, ha gondjuk van, 70 százalékban a közös képviselô és a lakóközösség együtt intézkedik a problémamegoldásért. Elônyök és hátrányok A második kérdés közvetlenül arra kérdez rá, hogy szeretnek-e itt lakni, itt élni a szomszédság tagjai? A megkérdezettek 63,7 százaléka szeret itt élni, 33,7 százaléka pedig nem. A városrész elônyeként említik, hogy a lakótelep a város központjában van, elôny a jó közlekedés, a jó ellátás, a szép környezet (!), a fejlôdô környék, a család, a barátok, a szomszédok, a közeli munkahely.

SZOMSZÉDOLÓ BEMUTATJUK A SZOMSZÉDSÁGI TANÁCS TAGJAIT ÉS LAKÓKÖRNYEZETÉT LÁZÁR ISTVÁN – LEONARDO KÖZ 1. A Leonardo köz 1-es számú háza mindenki számára könnyen felismerhetô, és nemcsak azért, mert a Leonardo utcából nyíló átjáró után rögtön emellett a ház mellett haladunk el, hanem mert a kék, a szürke és a fehér árnyalataira festett házfal kitûnik környezetébôl. Lázár Istvánnal, a ház közös képviselôével, a Szomszédsági Tanács tagjával az idei ôsz egyik ajándékba kapott napsütéses napján beszélgettem. A lakóközösség a ház megépítése óta nem nagyon változik, leginkább kisiparosok, vállalkozók laknak a házban, de önkormányzati dolgozó, tanár is van a lakók között. Komoly emberek – mondja Lázár István. A tizenhat éves ház csaknem valamennyi lakója tulajdonosa is lakásának, ami Lázár István szerint meg is mutatkozik: a tulajdonosok másképpen állnak a ház, a lakás problémáihoz, jobban szívükön viselik a környék gondjait mint akik bérlik az otthonukat. A lakóközösség különlegessége, hogy minden évben kétszer „karbantartási napot” tartanak, amikor aki csak tud, részt vesz a közös munkában. Ôsszel és tavasszal a ház költségvetésébôl vásárolt eszközökkel maguk a lakók végzik el mindazt a felújítási, karbantartási munkát, amit nem feltétlenül kell szakemberre bízni. Így sikerült kimeszelni a biciklitárolót, kifesteni a lépcsôházat, de a fûnyírás, a kerti munka, a gallyak metszése és a takarítás is megtalálja ilyenkor a maga felelôsét. – Közös megegyezéssel végezzük – árulta el Lázár úr, – a karbantartási napokról közgyûlési határozat van, aki nem kíván vagy nem tud részt venni benne, ötszáz forinttal járul hozzá a ház költségvetéséhez. Saját érdekünk, és mindenki jobban sajátjának érzi a házat, a környéket, ha tesz is érte – indokolta a hasznos kezdeményezést a Leonardo köz 1. közös képviselôje.

(Naplap, 2004. december, 8. oldal)

A ház elôtti kiskertbôl nemcsak az ôsz miatt hiányoznak a színpompás szirmok: a virágos növények nem maradnak meg az árnyékos, kevéssé termékeny talajon. A pályázaton nyert virágok helyett ezért Lázár úr szerint hasznosabb volna rábízni a lakóházakra, hogy saját maguk válasszák ki, milyen növényeket látnának szívesen.

38

Meglepetésemre a legtöbb gondot a ház elôtti vidáman nyüzsgô játszótér okozza a lakóknak. Mint megtudtam, a játszótér kétarcú: a nappali gyermekzsongást éjente nem egyszer kellemetlen zsivaj váltja fel. Reggel pedig felfedezhetôek az éjszakai dorbézolás nyomai: eldobott üvegek, szemét, néha fecskendô is. Két éve ivókút épült a játszótér használói számára – amibôl a ház az önkormányzattal történt megállapodás alapján használhat vizet a locsoláshoz – Lázár úr azonban úgy véli illemhelyre is szükség lenne, a gyerekek ugyanis sokszor a ház kertjének bokrai között bújnak meg. Távozóban Lázár úr végigvezet a ház alsó szintjén, ahol külön irodája van a házfelügyelônek, a közös képviselônek, ahol minden ajtót zárnak, a lakók biztonsága érdekében, ahol a postaládák és a cserepes virágok rendje kiállítótermet idéz és ahol igazi vörös szônyeg fogadja az érkezôt. A közeljövôben a ház elejét is átfestenék – tudom meg búcsúzóul. Ha tudna, a beton is örülne a kék, a szürke és a fehér árnyalatainak. Jenei Rita


Hátrányként említik a kulturálatlan, piszkos környéket, a lepusztult házakat, és feltûnôen sokan a pihenôidôkben, este is zajos környezetet, a kevés életteret, kevés zöldterületet, a bûnözés jelenlétét, a félelmet, a gyerekek veszélyeztetettségét. A lakossági mozgások, a migráció A lakosság többsége budapesti, sokan más kerületekbôl költöztek ide, csak 15,5 százalékuk jött vidékrôl. A mozgások jellegzetes alakulása az elmúlt idôszakban elsôsorban az anyagi helyzettôl függôen egyrészt a jobb módúak családi házba való költözése, az alacsony jövedelmûek közül pedig sokan cserélték lakásukat kisebb lakásra, vagy többen kerültek vidéki olcsóbb lakásba, s a lakások értékkülönbözetébôl az adósságaikat törlesztették. Sajnos ennek a megoldásnak az a nagy veszélye, hogy ezek a családok vidéken még kevésbé jutnak munkához, így elszegényedésük felgyorsul, a család megélhetése változatlanul veszélyben van. A megkérdezettek többsége hosszú ideje lakik a Nap utcai lakótelepen. Több mint 20 éve itt él 13,2 százalék, több mint 15 éve 34,2 százalék, több mint 10 éve 22,8 százalék, 5 és 10 év között 15,5 százalék. Az itt élôk 36,3 százaléka álmodozik arról, hogy szívesen elköltözne vidékre vagy zöldövezetbe, kertes házba. 61 százalék nem tervezi, hogy elköltözik innen, ôk azok, akik jól érzik itt magukat. Az élettér Érdekelt bennünket az, hogy a megkérdezettek hol töltik idejük javarészét, hol van az életterük valójában? Mennyiben használják a lakóterületet életterükként? Ideje javarészét a munkahelyén tölti a megkérdezettek 36,3 százaléka. A többség helyben, a Józsefvárosban vagy a szomszéd kerületben dolgozik 28,5 százalék, illetve Budapesten 33,7 százalék. Vidéken csak 2,8 százalék dolgozik. Emellett a teljes mintánk 32,9 százaléka nyugdíjas vagy diák. Ebbôl is adódik, hogy a lakóhelyén, otthon tölti ideje javarészét 48,4 százalék. Ehhez fontos tudnunk, hogy a megkérdezettek 24,9 százaléka nyugdíjas és 11,2 százaléka diák, 3,4 százaléka gyesen lévô vagy háztartásbeli asszony. Vagyis a megkérdezettek közel 50 százaléka a lakóterületen tölti ideje java részét.

(Naplap, 2005. április, 4. oldal)

VIRÁGOSÍTSUK ABLAKAINKAT, ERKÉLYEINKET! A Nap Klub Alapítvány idén is meghirdette a már sokak által kedvelt Tiszta, virágos lakótelepi környezetért! környezetvédelmi pályázatát – melynek célja, hogy a társasházak ablakaiban, erkélyein minél több virág tegye szebbé, kellemesebbé az itt élôk és idelátogatók közérzetét, hangulatát E helyi pályázat lebonyolításában aktívan részt vesznek a Szomszédsági Tanács (SZT) tagjai – a társasházak képviseletében. Szervezik a jelentkezések, nevezéseket, s késôbbiekben döntenek a szerény jutalmak, díjak sorrendjérôl. A Józsefvárosi Önkormányzat is meghirdette az immár hagyományos, Föld napjához kötôdô pályázatát, melynek keretében társasházak pályázhatnak cserjékre, virágokra, ha vállalják gondozásukat, megôrzésüket. Mindkét pályázat elbírálása lapunk megjelenésének idején folyik. A megvalósításról következô számainkban folyamatosan tájékoztatást adunk. Reméljük, ezáltal a gyermekek és szüleik maguk is jobban vigyáznak a játszóterek tisztaságára s ezáltal a helyi normák elfogadása egyre szélesebb körben válik általánossá. Kérjük szomszédságunk tagjait, hogy közös munkával segítsék környezetünk szebbé tételét, és minél többen legyenek részesei a lakótelep tisztaságáért, rendezettségéért, szépítéséért indított akciónknak! Javaslataikkal keressék meg az SZT tagjait, segítsék ezzel is munkájukat. Azok a társasházak, melyek még nem képviseltetek magukat e tanács munkájában érdeklôdhetnek és jelentkezhetnek a Nap Klubban (Leonardo da Vinci u. 4–6.; tel: 06-1-333-0316). Faragó Mária

39


TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS KIS ÜRÖMMEL Április 9-én 9 óra körül szorgos hangyaként gyülekeztek a Leonardo köz 1. lakói a társasházuk elôtti területen. A társasház idei elsô karbantartási napját beharangozó felhívásra tették szabaddá magukat szombat délelôtt pár órára, mert úgy gondolták a tavaszi megújulás – takarítás, kertgondozás – közvetlen környezetükben is szükségszerû.

(Naplap, 2005. áprils, 4. oldal)

Lázár István irányításával kb. fél egyig serénykedtek a ház körül. Mázoltak parkoló oszlopokat, ültettek cserjéket, gereblyéztek, tápot szórtak, sepertek. Letakarították a társasházukkal nem éppen összefüggô kb. 300 m2-es területet is, amit elsôsorban a kutyák „használnak”. Kitakarították a használat „eredményének” összegyûjtésére szolgáló edényeket is, s összegyûjtötték zsákokba a terület szemetét. A munka után egészséges fáradtsággal, jó érzéssel, de a már bennük motoszkáló kérdéssel – Vajon meddig marad mindez így? – tértek haza. Nos, mint Lázár István panaszolta, már vasárnap „elrontották” a közös munka révén szerzett örömüket. A szemetesek körül másnapra újabb szemétkupacok (háztartási hulladékok) halmozódtak fel, s kertjükben is kárt okoztak. Ami azonban a legfájóbb: az összegyûjtött szemetet tartalmazó zsákok a mai napig (lapzártánkig sem – a szerk.) ott vannak. A közterület, közpark takarítását végzôknek ugyanis nem szúrt szemet a kisközösség szombati munkájának szokásos helyre kitett „gyümölcse”. Tehát kezdôdhet ismét a szokásos telefonálgatás… F. M.

A szabadidô A szabadidô felhasználásának jellemzôi is érdekesek. Otthon, a családdal tölti szabadidejét a minta 17,9 százaléka, barátoknál 11,6 százalék, a telken, a kertben 7,2 százalék. A szabadidô valójában nagyon sokféle tartalmat takar. Az emberi kapcsolatokra – a család, az unokák, a szülôk, rokonok látogatása, a barátokkal töltött idôrôl számolt be 22,1 százalék. A mûvelôdés tevékenységei – elsôsorban az olvasás 17,1 százalékkal, a televízió nézés 20,5 százalékkal szerepelt. A sport és a mozgás körében kiugrik 16,3 százalékkal a természetjárás, a kirándulás, ez elsôsorban családi közös tevékenység. A kondi, kerékpár 5,4 százalék, az úszás, a séta 3,1 százalékban említôdött meg. Fontos látnunk, hogy a közel 400-as minta körülbelül 20 százaléka adta a válaszokat, így kevés szavazat jut egy-egy tevékenységtípusra. Vajon mivel tölti az idejét az emberek többsége? A hobbi tevékenységekben kiemelkedik a számítógép használat 4,1 százalékkal és a kertészkedés 4,4 százalékkal. Az utazás csak 3,4 százaléknak kiemelkedô idôtöltés, s jól tudjuk, hogy ez anyagi feltételek függvénye. Szórakozik, bulizik 2,8 százalék, pihen, alszik 3,9 százalék. Ez is jelzés – hiszen a túlhajszolt idegrendszer gyakran csak a passzív pihenést igényli. A szabadidô hasznos eltöltése, a rekreáció és fejlôdés feltételrendszere még nincs meg a nagyvárosi lakóterületeken az emberek számára. Különösen nagy gond ez a gyerekek, fiatalok miatt, akiknek az érésében, fejlôdésében alapvetô eszközjellegû szerepe van a szabadidô tartalmának és a kortárscsoportnak. A lakóterületen egyetlen pálya sincs a kamasz korosztály számára – a játszótér a 10 év alattiaké, a kiskamaszok játékhelyére senki sem gondolt. A régi grundok nincsenek, az üres telkek vagy parkolók, vagy szeméttel telítve, elzárva, kihasználatlanul állnak.

40


KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK UNIÓS TÁMOGATÁSSAL Túljutott félidején a Nap Klub Alapítvány az uniós Phare elôcsatlakozási alapból támogatott közösségfejesztési programja, a szervezôknek és a pályázat készítôinek a napokban kell beszámolnia az eddigi eredményekrôl. Ennek kapcsán lapunk is szeretne képet adni arról, mi minden történt az elmúlt közel háromnegyed évben az elnyert támogatás segítségével. 2002-ben a Nap Klub Alapítvány komplex közösségfejlesztési projekt elindítására kért támogatást az Európai Unió elôcsatlakozási alapjától. A Phare ACCESS közel 50 ezer eurós támogatásával négy fô irányban kezdôdtek meg a munkák: igényfelmérés a helyi lakosság körében, képzések és tréningek a munkatársak részére, az alapítvány munkájának bemutatása, valamint egy közösségi tanácsadó hálózat létrehozása.

A köz véleménye A múlt év során sikerült elvégezni a szomszédság körében a projekt elsô részében megtervezett igényfelmérést. A felmérést a szervezôk azért látták szükségesnek, hogy kiderüljenek a valós igények: mire van szüksége az itt lakóknak, mi érdekli ôket és miben vennének szívesen részt. A helyi lakosok közül huszonöten vállalkoztak arra, hogy szomszédaik, barátaik körében kitöltetik a kérdôívet, vagy interjút készítenek. A közvéleménykutatások során ritkán tapasztalt arányban, közel száz százalékban érkeztek vissza a kiosztott kérdôívek, így 386 személy véleménye alapján készülhet az elemzés. Az eredmények feldolgozása még zajlik, de annyi már egészen biztos, hogy maga a felmérés is hozzájárult a Nap Klub Alapítvány és a szomszédság ismertebbé, népszerûbbé válásához. Errôl számolt be lapunknak a szervezôk többsége is, amikor a projekt hasznosságáról kérdeztük ôket. Szabó Márta, a Közösségi Tanácsadó Szolgálat vezetôje szerint a közösségi vizsgálat többek között lehetôséget adott arra, hogy a lakótelepen élôk megismerkedjenek az alapítvány céljaival, igazi tevékenységével, munkatársaival. Úgy látom, hogy ezek az emberek felismerték azt, hogy ôk maguk összefogva, egy civil szervezet által támogatva sok mindent tehetnek lakókörnyezetükért. Zalka Cecília szerint az „ismeretségi vonal”, amely összekapcsolta kezdetben a programon dolgozó kollektívát, majd a lakókat és a szomszédságot az elmúlt idôszakban „segítség vonallá” alakult: a részvevôk nemcsak megismerték egymás problémáit, segítséget is tudtak nyújtani.

Ismeretszerzés – szervezetten A szomszédság ismertségét erôsítették – több hasznos eredménye mellett – a projekt második nagyobb részeként a civil szervezetek és a helyi segítôk részére szervezett képzések, tréningek. Elsôként tavaly októberben konflik-tuskezelési technikákat, érdekegyeztetési módszereket ismertek meg az alapítvány munkatársai és a szomszédság környezetében mûködô közösségek képviselôi Mátraszentimrén. Novemberben Kunbábonyban pedig a közösségfejlesztés témaköre került napirendre. A két eddigi tréning jelentôs szerepet játszott abban, hogy mind belsô munkatársak képzésével, mind a szomszédságban élô érdeklôdôk bevonásával jelentôs erôforrásokra tegyen szert az alapítvány. A közösségfejlesztési folyamat megismerése lehetôvé tette, hogy a szomszédság környezetében végzett önkéntes és segítô munka tudatosabbá és ezáltal célszerûbbé váljon. Kiss Ernôné szerint a Phare-program ezen az úton hozzájárult ahhoz, hogy a képzések részvevôi olyan ismeretekre is szert tegyenek, amelyekrôl korábban nem vagy csak érintôlegesen hallottak, és ami hasznos lehet a további munkában, így például a roma kérdésrôl, vagy a civil szervezetek mûködésérôl, kapcsolatairól. Jelentôs eredménynek tartja Horváth Judit például, hogy sikerült elérni más partner szervezetek képviselôit is, akik ugyancsak józsefvárosiak, tehát hasonló problémákkal küzdenek. Az ô segítségükkel valóban megvalósulhat egyfajta multiplikátor hatás, azaz a Nap utcai modellt más szomszédságok – a Magdolna utca, a Csarnok tér környéke, a Losonci tér környéke vagy a Szigony utca környéke – is át tudják venni.

Hírünk a „világban” A fenti tevékenységek mellett persze határozott célja volt az elmúlt idôszaknak a Nap Klub Alapítvány munkájának bemutatása és terjesztése. Ennek eredménye például, hogy a környéken élôk munkája folytán rendszeressé, havilappá bôvült az eddig idôszakonként megjelenô Naplap is. A következô félévben pedig elkészül a tervezett Módszertani füzetsorozat elsô része is, amely Önsegítés a gyakorlatban címmel jelenik meg. A támogatás azt is lehetôvé tette, hogy egy fôfoglalkozású vezetôvel és két munkatárssal létrejöjjön a Közösségi Tanácsadó Szolgálat, amely a programok végrehajtását irányította. A szolgálat fogja össze az alapítvánnyal kapcsolatos kommunikációt, pr-munkát, segítséget nyújt lapunk szerkesztô bizottságának, valamint az alapítványi honlaphoz.

41


Jövôkép A Phare által nyújtott támogatás, a megvalósult és a jelenleg folyó programok 2005 júliusáig szólnak. A hatásuk azonban – mint ahogy ez az eredményekbôl már kitûnik – nem ilyen rövid távú. A programokban részt vevô közösségfejlesztôk, az alapítvány munkatársai, valamint a szomszédság képviselôi szerint az elkövetkezô idôszakban fontos munka hárul a Szomszédsági Tanácsra. A legtöbben úgy vélik, a szomszédságnak meg kell találnia azokat az eszközöket, amellyel eljut a helyi döntéshozókhoz. Szabó Márta úgy fogalmazott, a legfontosabb teendô az elkövetkezô néhány évben az lenne, hogy a Szomszédsági Tanácsot olyan érdekképviseleti szervvé fejlesszük, ami képes önállóan – már az alapítvány segítsége nélkül – mûködni, és képes arra, hogy az itt élôk véleményeit, érdekeit a legkülönbözôbb szinteken képviselni tudja. Horvát Judit úgy véli: erre jó példa volt, hogy a második tréning után a kerület fejlesztési koncepciójáról az önkormányzat, valamint az érintett vállalkozás képviselôi is részt vettek a szomszédság által szervezett megbeszélésen. A helyi demokrácia az érdekérvényesítésben és a döntéselôkészítésben való részvételt jelenti: úgy tûnik, hogy az itt élôk éretté váltok arra, hogy akár a társadalom ilyen jellegû ellenôrzô és véleménynyilvánító tevékenységében is részt vegyenek. Megvan az igényük és meg van a képességük is rá – vallja Horvát Judit. Az érdekérvényesítô szerep erôsítése a Szomszédsági Tanács egyik következô jelentôs feladata Faragó Mária szerint is, aki úgy gondolja, sokat jelentene a szomszédságban élôk számára, „ha megvalósulna ’álmunk’, a Szomszédságunk Közösségi Háza, hogy teret és további támogatást adhassunk már mûködô és újonnan alakuló kisközösségeinknek.” És végül néhány személyes vélemény arról, mi teszi széppé a szomszédságért végzett munkát a programok – így a Phare-projekt – szervezôinek szemében.

(Naplap, 2005. február, 3-4. oldal)

„Manapság kevés embernek van ideje igazán a szomszédság kérdéseivel foglalkozni, mégis jólesik egyre több embert megismerni. Az elôadások során egyre több ismeretségre tettem szert.” (Kiss Ernôné) „A nap utcai szomszédság annak egy ritka példája, hogy vannak még olyan emberek a mai világban, akik képesek saját közvetlen lakóterükért tenni, azon változtatni, olyanná alakítani, amilyenné ôk szeretnék. Azt bizonyítja be nekem a szomszédság példája, hogy igenis vannak jó példák, amit másoknak is követni lehet.” (Szabó Márta) „Nagyon sokat tanultam és tapasztaltam a közös munkák és programok kapcsán.” (Zalka Cecília) „A szomszédság számomra sok kedves embert, a közös munka örömét és sikerét jelenti.” (Faragó Mária) „A Nap utcai szomszédság a szívemhez nôtt. Közösségfejlesztôként nagyon nagy öröm megélni azt, hogy kialakult és tizenkét év alatt megerôsödött a helyi közösségek támogató hálózata. Jó érzés megélni azt is, hogy elértünk abba a szakaszba, ahol már nagy százalékban megjelent a közösségekben a közös értékrend, a közösségi aktivitás és a bizalom iránti igény.” (Horváth Judit) Jenei Rita

A ma divatossá vált iparosodott szabadidô – a fitness szalonok, a biliárd- és játéktermek – világához nemcsak szabadidô, hanem pénz is kell. Az itt élô fiatalok csak kisebb százaléka tudja kifizetni ezeket a szórakozásokat, a többség az utcán, vagy a legolcsóbb szórakozóhelyeken, többnyire kocsmákban keres programot magának. A munka világáról A megkérdezett emberek foglalkozás szerinti megoszlása is érdekes információkat ad az itt élôkrôl. A 386 megkérdezett közül tanuló 11,5 százalék, nyugdíjas 24,9 százalék. Alkalmazásban áll 41,98 százalék, elsôsorban a szolgáltatásban dolgoznak. Vállalkozó 4 százalék, munkanélküli 5,9 százalék. Alkalmi munkákból, illetve bedolgozásból él 2,1–2,1 százalék. Háztartásbeli, illetve gyesen van 3,4 százalék. A munkanélküli 23 fôbôl munkanélküli segélyt csak 6 fô kap. Fontos és jellemzô adat az iskolázottság a foglalkozás mellett. Egyetemet végzett a minta 6,2 százaléka, fôiskolát 16,8 százaléka, vagyis felsôfokú végzettségû a minta 23 százaléka. Középiskolát végzett 38,1 százalék, szakmunkásképzôt 20 százalék és 8 általános iskolai osztályt 16,5 százalék. Kevesebb, mint 8 osztályt csak 1,3 százalék végzett. Ezek igen jó arányok, hiszen nagyon kevés a szakképzetlen közöttük, a munkanélküli arány sem rossz, csak 6 százalék.

42


43


Elégedett a munkájával 37,6 százalék, ambivalens 7,8 százalék és nem elégedett 11,7 százalék. Errôl a kérdésrôl jelentôs százalékban nem nyilatkoztak – a mintánk 42,7 százaléka. (Bár lehet, hogy ôk a nyugdíjasok és diákok!) A munkájukkal elégedetlen emberek közül a helyzetének megváltoztatására törekszik 13 százalék, nem akar változtatni 7,2 százalék. Fontos látnunk az emberek ambícióit, hiszen a változásokra való érzékenység és hajlandóság a fejlôdés mozgatórugója és feltétele egyben. A változásra nyitottak lehetnének a szomszédsági munka megújításának is a mozgatói, a helyi közösségi vállalkozók. Jól tudjuk, hogy korunk elengedhetetlen követelménye a folytonos megújulás, a továbbképzés. Ennek lehetôségét is megfogalmaztuk kérdéseinkben – számba vettük, miben képeznék magukat az emberek. A jellegzetes szükségletek itt is megjelentek – nyelvet tanulna 19,2 százalék, számítástechnikát 10,4 százalék, szakterületén tanulna tovább 5,4 százalék, szakmát tanulna 6,5 százalék. Vállalkozói ismereteket csak 2,1 százalék jelölt meg. Fontos információ, jelzés, hogy 16,6 százalék (és ez 64 ember!) nem akarja továbbképezni magát! Továbbá nem válaszolt erre a kérdésre 37 százalék! Közöttük több alacsony iskolázottságú, idôs, betegeskedô ember van, akik már nem akarnak, mert nem tudnak változtatni. (Egy szélsôséges példa – 52 éves háztartásbeli, munkanélküli, aki a kérdésre így válaszolt: „52 éves vagyok, nem szándékozom semmit tenni, várom az elmúlást”. Valószínû enyhe depresszió, amin lehetne segíteni, a közösség meg fogja keresni. A remény is megjelenik, hiszen nyelvtanfolyamra azért elmenne!) Emellett vannak olyanok, akik lemondtak helyzetük javításáról, nem éreznek elég erôt magukban, vagy nincs elég önbizalmuk és/vagy tôkéjük az önképzésükre. Ezt igazolja a következô kérdésünkre adott magasabb arányú válaszsor. Helyben, itt a lakótelepen szívesen képezné magát 36,8 százalék, mégpedig nyelvet tanulna 21,5 százalék, számítástechnikát 18,7 százalék, vállalkozói ismereteket 5,9 százalék. Érdekes, hogy ezek a számarányok megnôttek az elôzô kérdésre adott válaszokhoz képest – vagyis a helyi képzéseknek nagyobb keletje lenne... A napi gondokról… Megkérdeztük az itt élôket napi gondjaikról, problémáikról. Ez nehéz kérdés, hiszen nem szeretünk a gondjainkról idegeneknek beszélni, szeretjük önállóan, egyedül megoldani problémáinkat. A bizalmat jelzi, hogy csak 18,1 százalék nem válaszolt a kérdésre. 29,5 százalék úgy nyilatkozott, hogy nincsenek gondjai, problémái. 39,6 százalék anyagi, megélhetési, rezsifizetési gondokról számolt be, 3,9 százalék a gyermekek iskoláztatásának, nevelésének terhét említette. Ugyancsak ennyien panaszolták az idôskori magányt, 2,6 százalék az egészségi problémákat említette. Néhányan az önálló lakás hiányát, vagy a kicsi lakást panaszolják. 2,3 százalék említi, hogy kevés idôt tölthet a családjával. Összességében elmondhatjuk, hogy csak néhányan részletezték a gondjaikat, a többség inkább kitért a panaszkodás elôl. Megkérdeztük, hogy kihez fordulnának bizalommal tanácsért, segítségért, ha bajba jutnának, ha igazságtalanság érné ôket. Ez a kérdés a bizalom próbája. A kérdésre válaszolók a bizalom erôssége szerint rangsorolhattak a megadott segítségnyújtók között – 5/feltétel nélkül megbízna, 4/rájuk számíthat, 3/csak ha más választása nincs, 2/nem szívesen, 1/semmi esetre sem.

44


Feltétlen megbíznának a rokonaikban a megkérdezettek 58,2 százaléka, rájuk számíthat a minta 40,35 százaléka. A második helyre a barátok kerülnek, 51,9 százalékban és 36,8 százalékban. Bizalmat adnak a szakembereknek (orvosnak, jogásznak stb.) 28,4 és 27,4 százalékban. Jellemzô, hogy elsôsorban saját maga oldja meg a problémáját 47 százalék, a második helyen 16,8 százalék. A bizalmi láncban a szomszédok is szerepelnek – feltétel nélkül megbízna bennük 10,7 százalék, rájuk számíthat 34,7 százalék. Az egyház a „feltétel nélkül bízna” szavazatból 10,52 százaléktól kapott. Fontos látnunk, hogy a „rájuk számíthat” második bizalmi fokozatot a munkahelyi vezetô 14,7 százaléktól, az egyház 12,3 százaléktól, az önkormányzat 11,6 százaléktól, a polgármester 10,17 százaléktól kapta meg. Nagyon fontos jelzéseket jelent a bizalom hiánya is. Ezért érdemes a táblázatunkat úgy is végigolvasni, hogy kik azok, akikhez semmi esetre sem fordulnának: ● pártokhoz 49,50 % ● egyházhoz 40,35 % ● képviselôkhöz 35,52 % ● sajtóhoz 37,90 % ● munkahelyi vezetôhöz 34,40 % ● polgármesterhez 31,20 % ● önkormányzathoz 21,05 %

● ● ● ● ● ● ●

„Ha más választása nincs”, akkor fordulnának: az önkormányzathoz 35,43 % polgármesterhez 29,10 % a sajtóhoz 25,60 % képviselôkhöz 24,21 % munkahelyi vezetôhöz 23,50 % szomszédhoz 23,15 % szakemberhez 21,40 % Erre a kérdésre a mintából nem válaszolt 131 fô, 34%.

Szomszédságban élünk... A szomszédsági kapcsolatokat gazdagon jellemezték az emberek. A pozitív kapcsolatot jelentô jelzések száma 384. Ebbôl egyszerû köszönôviszonyról szól 59 fô, 15,3 százalék. Jó kapcsolatokról számolt be 28,4 százalék, baráti kapcsolatokról, jó közösségrôl 26,7 százalék. Kölcsönös segítségnyújtásról, közös munkákról írt 23,3 százalék. Fontosak a kutyás kapcsolatok is. 18 százalék írta, hogy nincsenek kapcsolatai, közömbösek az emberek, rohannak, zárkózottak, kevés az ismerôs. Egy pici töredék, hat ember írt negatív véleményt – ketten kirekesztettnek érzik magukat – egyikük roma, másikuk mozgássérült. Hárman a rosszindulatúságot, önzést, harácsolást sokallják. Egy ember nem akar „vegyülni” az itteniekkel. Egyébként csak nyolc százalék nem válaszolt erre a kérdésre.

45


KEDVES SZOMSZÉDUNK! Bizonyára emlékszik még arra a napra, amikor az ôsz folyamán a Nap Klub Alapítvány önkéntes segítôi, munkatársai becsöngettek Önhöz, és egy kérdôív kitöltésére kérték. Most ismét kopogtatunk! A Nap Klub Alapítvány szomszédságunk területén végzett közösségi vizsgálata lassan lezáró szakaszába ér. Az eredmények feldolgozása megtörtént. Nagy örömünkre szolgál, és az itt élôk bizalmát jelzi, hogy 386 kitöltött kérdôív érkezett vissza hozzánk. Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy véleményével segítette alapítványunk munkáját!


A felmérés eredményeit szeretnénk Önnel is megosztani. Célunk az, hogy a felmérés során felmerült vélemények, igények, szükségletek alapján közösen gondolkodjunk lakóterületünk jövôjérôl, szomszédságunk fejlôdésérôl. Ezért februártól elindítottuk beszélgetô-sorozatunkat, hogy az ott hallottak alapján kialakíthatjuk közös véleményünket, cselekvési tervünket, hogy mi lakók együtt váljunk aktív részeseivé a Nap utcai lakótelep fejlesztésének, értékeinek megôrzésének. Második párbeszédkörünket

2005. MÁRCIUS 12-ÉN, SZOMBATON, 10 ÓRÁTÓL TARTJUK A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY HELYISÉGÉBEN TÉMA:

BESZÉLGESSÜNK LAKÓHELYÜNKRÔL, KÖZÖS ÜGYEINKRÔL! HOGYAN TEHETNÉNK SZEBBÉ, KELLEMESEBBÉ LAKÓHELYÜNKET? Tudjuk, hogy mindenkinek nagyon sok elfoglaltsága van, de talán a bokros teendôk mellett is, sikerül találkoznunk a Nap Klubban. Nagy-nagy szeretettel várjuk, számítunk Önre! A Nap Klub Alapítvány valamennyi munkatársa nevében: Faragó Mária (Maja) szomszédsági referens

A közel 400 fôs felmérés tehát 90 százalékban pozitív emberi kapcsolatokról tett tanúbizonyságot. Ez igen nagy eredmény! A kölcsönös segítségrôl írók megelevenítik a szomszédságot… Vigyáznak a gyerekekre… Bevásárolnak egymásnak… Elutazáskor locsolják a virágokat…Eredmény az is, hogy néhányan panaszkodnak a kapcsolatok hiányáról, a rohanásról – mert van igényük a kapcsolatra, az érintkezésre. Itt van remény, itt lehet segíteni. Szokásos kérdésünk: milyen problémáik vannak a társasházban, a lakóterületen? Milyen közös érdek, igény, probléma fogalmazódott meg az itteni életkörülményekkel kapcsolatban? Az elsô – mint eddig is mindig – a köztisztaság, a megkérdezettek 31,3 százaléka említi. A tisztaság körében a legtöbb panasz a kutyapiszok miatt van, 8,3 százalék említi, és az utcák, terek piszkosságát is panaszolják. A második a közbiztonság – 24,9 százalék. A betörések, lopás, a rongálások és a drogosok jelenléte aggasztja az itt élô embereket. Néhány drogos a lépcsôházban örökös aggodalom az itt élôknek – kiszámíthatatlan, hogy mikor történik valami rendkívüli, bizonytalanná teszi a ház közérzetét. A helyzet változását viszont jelzi egy jelentôs különbség a számadatokban. Míg, eddig a problémák jelzôi 48 százalékban, 46 százalékban jelentek meg, addig most csak 32 és 25 százalék körül mozognak a problémajelzôk! Ez azt jelenti, hogy jelentôs javulás következett be a lakótelepi életkörülményekben.(Vagy kevesebben érdeklôdnek a közös problémák iránt?) Új hangsúllyal jelent meg egy probléma – az itt lakók egymáshoz való alkalmazkodásának igénye. 10,1 százalék panaszkodik zajról, randalírozásról, elsôsorban esténként és a pihenôidôkben.

46


KUTYA EGY DOLOG! A kutyatartás körüli viták nem csillapodnak. Érthetõ, hisz a problémák nem szezonálisak, mint a petárdázás, a hóeltakarítás vagy a nyári parkgondozás. És mert mindannyian sokan vagyunk – kutyások és nem kutyások –, és bizony mind egy helyen lakunk, egy utcán járunk. Mégis, mondhatni, a támadás többnyire azoktól indul, akiknek nincs ebük, ellenben van számos panaszuk a kutyapiszokra, a hangos egyedekre stb. Ilyenkor pedig az ember gyakran általánosít – és mindazok a kutyatartók, akik „betartják a szabályokat”, ilyenkor pirulni kényszerülnek, és legfeljebb a maguk nevében mentegetõzhetnek. Így aztán az, hogy nekünk, kutyatartóknak is számos nehézségünk adódik, nemigen kaphat nyilvánosságot, pedig bizony ördögi körrõl van itt szó. Arról például, hogy hiába viszünk magunkkal zacskókat, és hiába szedegetjük fel kutyánk után, amit elpottyantott, nincs hova dobni! Illetve van. Csakhogy nevetséges az az elgondolás, hogy egy ekkora lakótelepre a helyenként, és ritkán ürített, kb. 5 literes szemetes elég lesz. Nem is beszélve arról, hogy furcsamód sokan összetévesztik a szelektív hulladéktárolót e kis edénnyel, és belenyomorgatják a pillepalackokat. Végeredmény: egy nagy rakás sz… a szemetes körül. Szóval: ha rendszabályokat hoznak és betartjuk, akkor nem tudjuk betartani és újabb rendszabály…? Vagy hogy is van ez?


Ma már sokan viszik ebüket a Szigony utcai parkoló mellett létesített kutyafuttatóba is, csakhogy. A kijelölt terület igen szûkös, és ha valaki csak egy kicsit is ismeri a kutyákat, tudja, hogy a legtöbb kan például nem sétáltatható egy helyen, mert összeugranak (íme a tökéletes hangzavar forrása), és nekik nagyobb terület kell ahhoz is, hogy dolgukat elvégezzék, ilyen a biológiai szükségletük, szimatolnak mindenfelé. Ráadásul a parkoló mellett lévén veszélyeztetik az ebeket a száguldozó autók is, hiszen kerítés erre nem védi a kutyafuttatót (akárcsak a Nap ut-cai térnél, ahol pont a betonsziget csücskébe, az útkeresztezõdéshez telepítették a kutyavécét). A harmadik nagy gond megoldása csakis rajtunk, lakókon múlna. A szemetelés mértéke elviselhetetlen, hol egy törött üveget, hol vegyi hulladékot, rothadt élelmiszert kell a kutyák elõl „eltûntetnünk”, pedig ez nem csak az állatokra, ránk, gyermekeinkre is veszélyt jelent. (Vittek el már a mentõk gyermeket fejsérüléssel a házak alól, mert ráesett egy sörösüveg…) És míg minket könnyen „megtalálnak”, ha kutyánk tiltott helyen végzi a dolgát, lepisil egy kocsit; annak még soha nem voltam tanúja, hogy valaki rászólt volna az utcán szemetelõre. De ez érthetõ –, hiszen az emeletrõl kihajítani a szemetet egy pillanat, és az ablak már zárva is. Egy utózönge: valamelyik este egy tábortûzre figyeltünk fel; valakinek szalonnát sütögetni támadt kedve – a kutyafuttató végében? Az ebek természetesen hangot adtak véleményüknek. Hamarosan befordult egy rendõrautó, a biztosok kiszálltak, majd vissza; a „tüzeskedõk” néhány poénnal elütötték a dolgot, és tovább dobálhatták a rõzsét a tûzre. És legközelebb…? Szonday Szandra

Sokan nehezen viselik a kamaszok hangosságát, az esetleges labdázás hangjait. A legrosszabb az esti ordibálás, bulizás, hangos zene, a kutyások esti hangoskodása. Gyakori a hangosan dudálgató, hangos zenével körözô motoros vagy autós társaság. Talán erre a problémára megoldás lesz az új csendháborítási törvény, amely szigorúan szabályozza és bünteti a hangoskodást. Az itt élôk úgy jellemzik a helyzetet, hogy szinte minden lépcsôházban van 1-2 család, akik pokollá teszik elsôsorban a közvetlen szomszédaik életét. Még mindig elôfordul, hogy ledobálják a szemetet az utcára, a játszótérre, vagy csak úgy egyszerûen kihajítják, például az ablakon. 2,6 százalék úgy fogalmaz, hogy „sokan nem alkalmazkodnak” 4,1 százalék említi a közömbösséget, nemtörôdömséget és 1,8 százalék az összefogás hiányát. 9 embert zavar az autók parkolása, 13-at a drogosok létezése, 10 embert a kisebbségek zavarnak, 7 ember említi, hogy az összefogás hiánya a nagy gond. Fontos, hogy többen észreveszik az utcán, játszótereken kallódó gyerekeket, jelzik, hogy a gyerekek sportolási és szabadidôs tevékenysége hiányzik, nincs megszervezve.

47


FÓRUM JÓZSEFVÁROS FEJLESZTÉSÉRÔL Közösségi ház, bérelhetô üzlethelyiségek, zöld parkok, kutyafuttatók és játszóterek hiányoznak leginkább a kerületbôl a józsefvárosiak szerint. Ez fogalmazódott a lakókörnyezet fejlesztésérôl az önkormányzat, a kerület rehabilitációért felelôs társaság képviselôivel szervezett beszélgetésen a Nap Klubban. Közel négy órán keresztül vitatták Józsefváros fejlesztési koncepcióját az érintettek: a környék lakói, civil szervezetek és a Szomszédsági Tanács képviselôi, valamint az önkormányzat illetékes szakemberei október utolsó hetében, a Nap Klubban. A koncepció nem volt ismeretlen a partnerek számára, hiszen korábban Mitus Zsuzsanna polgármester-helyettes volt a klub vendége, akit ezzel kapcsolatban is kérdeztek az érdeklôdôk. Alföldi György, a rehabilitációért felelôs társaság, a Rév8 Rt. vezérigazgatója elôzetesen röviden bemutatta a most folyó és a közeljövôben tervezett projekteket, majd a kerület lakói tettek javaslatokat az ôket leginkább foglalkoztató problémák megoldására. A találkozó az együttgondolkodás és a közös megoldás-keresés jegyében zajlott, amit talán az jellemez leginkább, hogy probléma nem hangzott el javaslat, vagy ötlet nélkül. A koncepció tizenöt évre vonatkozó fejlesztéseket tartalmaz, így nem azonnal, de még csak nem is mindig a következô egy-két évben befejezôdô építkezésekrôl, átalakításokról szól. Alföldi György elmondta, évente 500 millió forintot tudnak szerezni a fejlesztési tervre pályázatok útján, ám ahhoz, hogy egészen biztosan meglegyen a pénz az elkezdett munkálatokra, a koncepció szerényen csak évi 3–400 millió forinttal számol.

Középsô-Józsefváros fejlôdhet a legnagyobb ütemben

(Naplap, 2004. november, 5-6. oldal)

A fejlesztés egyik fô irányvonala a lakásszektor: Józsefváros kerületében a fôvároshoz képest kiemelkedôen nagy arányban vannak még ma is önkormányzati bérlakások. A leromlott épületeket az önkormányzat nem képes megfelelô ütemben felújítani, a megoldást az jelentheti, hogy aki képes, az megvásárolja a lakását, a rászorulók pedig szociális alapon élhessenek bennük. A Középsô-Józsefvárosban lehet a legnagyobb változásokra számítani, ezek a munkálatok a jövô évben elkezdôdnek és 2006-ban már az eredmények is láthatóak lesznek – hangzott el.

Néhány sorban a legtöbbször elhangzott általános problémákról A legnagyobb igény a közösségi célokra is használható helyiségekre lenne. Több civil szervezet, szomszédság mûködését tenné lehetôvé vagy könnyebbé, ha hozzájuthatna egy közösségi helyhez. Sokan javasolták egy kerületi közösségi ház megépítését, ami összekapcsolódhatna egy szolgáltató központtal, esetleg egy bevásárlóközponttal. Egy ilyen centrum nemcsak a közösségeknek, a helyi vállalkozóknak is megoldást nyújthat, akik nehezen találnak kibérelhetô üzlethelyiséget. A másik általános probléma a közterek, a parkok és a játszóterek állapota. A beszélgetés során felmerült, nyugdíjasok szívesen vállalnának parkôri feladatokat: kertészkedhetnének egy-egy kisebb területen és ügyelnének a park rendjére. A megbeszélésen az is kiderült, az önkormányzat csak akkor dönt a fejlesztési koncepcióról, ha valamennyi érdekelt fél – a civil szervezeteket is beleértve – véleményezte a terveket. Jenei Rita

Itt is megjelenik az anyagi probléma – magas a közös költség, sok a szegény, akik ezt nem tudják fizetni. (4,7% említi.) Vannak, akiket a környék lepusztult házai zavarnak (2,3%), s vannak, akik a házbeli nagyjavítások miatt aggódnak – pl. csôtörés, kazánház, lépcsôház felújítás stb. (1,3%). Érdekes, hogy a megkérdezettek 11,4 százaléka azt jelzi, hogy nincsen problémája, vagy 8 százaléka „nem foglalkozik ezzel” állásponton van. Nem válaszolt 16,8 százalék. Hová, kihez fordulnak a problémákkal? Elsôként a ház közös képviselôje és gondnoka jön szóba – 20,7 százalék, majd az önkormányzat 8,8 százalék, a rendôrség 3,9 százalék, szakmai szervhez fordul 1,8 százalék. Több helyre, de eredménytelenül – írják 7,6 százalékban. Sehová, senkihez, írja 23 százalék, de csak 2,6 százalék írja, hogy maguk oldják meg a problémát. Nem válaszolt erre a kérdésre 38,9 százalék.

48


Gondoltak-e valamilyen közös cselekvésre, közös problémamegoldásra, és ha igen, miben? Igennel válaszolt 17 százalék, nemmel válaszolt 36,8 százalék és nem válaszolt 46,4 százalék. A közös cselekvések között említik, hogy lépcsôházat festettek (2,3%), ôrzô-védô szolgálatot szerveztek (1,6%), közösen gondozzák a kertet (1,3%), karácsonykor kivilágítják közösen, végül többen megállapítják, hogy jobb gondnok kellene – 7 szavazat (1,8%).

KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓS FOGADÓÓRA

(Naplap, 2005. február, 1, 5. oldal)

Alapítványunk szakképzett munkatársa fogadóóráján – minden pénteken 19 és 20 óra között (Nap Klub Alapítvány, Leonardo da Vinci u 4–6.) – várja azokat az érdeklôdôket, akik új közösségeket szeretnének létrehozni (pl. kismamaklub, természetjárók köre, zenekedvelôk köre…), vagy a már meglévô kisközösségüket szeretnék továbbfejleszteni. Érdeklôdni Gyôri Jolandánál lehet a (06-30) 393-6959-es telefonszámon. Internetcímünk: www.napklub.hu

PÁLYÁZATI TANÁCSADÁS A Nap Klub Alapítvány civil szervezetek számára minden szerdán 10 és 11 óra között pályázati tanácsadást kínál, amelyen a szervezetek konkrét segítséget kérhetnek, információkat kaphatnak pályázatírással kapcsolatban, továbbá együttmûködô partnerekre találhatnak. Érdeklôdni és idôpontot egyeztetni Szabó Mártánál lehet a (06-1) 333-0316-os telefonszámon.

Néhányan reménytelennek látják a helyzetet, megoldhatatlan, nincs értelme, mondja 3,4 százalék. Ön szerint mit lehet tenni a lakótelepen a jobb életkörülményekért? – Ez a kérdés már jobban megmozgatta az emberek fantáziáját. A köztisztaság javítására tett konkrét javaslatokat 17,6 százalék. A javaslatok a zöldterületek növelése, közös karbantartása, a parkok felújítása, virágosítás, a helyes kutyatartás megtanítása, utcaseprôk és parkôr alkalmazása. A közbiztonság javítására most csak 9,3 százalék tett javaslatot – ez önmagában is a helyzet jelentôs javulását mutatja. A rendszeres rendôri járôrözés, a térfigyelô kamerák felszerelése, a polgárôrség mûködése, a közvilágítás rendszeres ellenôrzése mind javították a biztonságot. Többen jelezték a helyi fejlesztésbe vetett reményeiket, az építkezések várható pozitív kihatásait (3,9%). A vágyak sorában a házfelújítások állnak, a parkolók építése, uszoda és sportolási lehetôségek, üzletközpont létesítése. Az új építkezések emelnék a Nap utcai lakótelep értékét is, mivel a lepusztult környék jelenleg értékcsökkentô hatású. A Futó utcai új házak máris erôs reményeket keltenek, kérték az itt élôk a két lakótelepi szomszédság összekötését a díszburkolat meghosszabbításával a Nap térig. Régi terv a Nap téren zenei programok szervezése a szomszédos zeneiskola közremûködésével. A helyi egyetértést néhányan büntetô, kirekesztô intézkedésekkel oldanák meg. Vannak, akik a renitenskedôket azonosítják a kisebbségiekkel, s néhányan kirekesztô, durva megjegyzéseket tettek. A megkérdezettek 5,2 százaléka javasolt kilakoltatást a cigányok számára, a kínaiak számára, továbbá büntetések kiszabását azoknak, akik az együttélés szabályait nem tartják be.

49


Ugyanakkor a 22 lakó, aki cigánynak vallja magát, hasonló problémákat fogalmazott meg, mint a magyarok – panaszolják a piszkos környezetet, a zajt, a kutyatartás anomáliáit. 3-4 közülük nyíltan és határozottan szóvá teszi a magyarok viselkedését – sokan megkülönböztetôen viselkednek, nem fogadják a köszönést, a gyerekek sem játszanak egymással, „lenézôen” viselkednek. Egy lakó úgy fogalmaz, hogy egyenlôségjelet tesznek a negatív viselkedés és a kisebbség között. Fájdalmasan élik meg többen a kirekesztô megnyilvánulásokat. Ugyanakkor közülük sokan nagyon mélyen és erôsen kötôdnek a kerülethez, illetve a lakótelephez. Közülük írták – a kerület „mindent jelent, az életet…”, itt lakik a család és a szélesebb rokonság is, ide köti ôket minden. Felelôsen, igényesen nyilatkoznak többen közülük a közös ügyekrôl, segítôkészek lennének, de néhányan kétségbe vonják, hogy a magyarok elfogadnák ôket a különbözô helyzetekben. A lakóterületi helyzet jobbításában a megkérdezettek egy kisebb része – 4,1 százaléka reménytelennek tartja a változást. Tanácstalan a feltett kérdésben 11,9 százalék, nem válaszolt 14,5 százalék. Ez összesen a minta 30 százaléka. Ezzel szemben a válaszolók 70 százaléka pozitív javaslatok sorával élt, aktívan javítani akarja a környezetét. Egy teljesen új nézôpontot is felfedezhetünk a felmérésünkben. A megkérdezettek 28 százaléka a közösségi bizalom építésére, az állampolgári aktivitás, az összefogás erôsítésére tett javaslatokat.

APRÓ DICSÔSÉGEK…

(Naplap, 2004. november, 1, 3.

Élnek és dolgoznak közöttünk olyan emberek (családok), akik génjeikben hordozzák a mûvészet és kultúra alapjait, több generáción keresztül. S az élet kegyetlen tragédiáit is úgy élik meg, mint tanulságos eseményt, melybôl fáradhatatlan törekvéssel és kitartással, reményteljes jövôt kovácsolnak. Szeretném bemutatni a szomszédságunkban élô, énekes-színésznôt, aki verseket író, zongorázó egyetemista leányával, Szonday Szandrával, többi között a Nap Klub rendezvényein is nagy népszerûségre tett szert, felnôttek s gyermekek körében. Török Sarolta, illetôleg barátainak, ismerôseinek csak röviden Saci, a hetvenes években Kecskeméten játszott a Katona József Színház mûvészeként. Kedvenc szerepe a G. B. Shaw–Sorsember: Napóleon és a nôk párharcában volt, ahol a „Nôt” játszotta. Majdnem két évtizedig a Józsefvárosi Népszínház mûvészeként prózai és operett- és mesedarabokban lépett fel, nagy sikerrel. Jelenleg a Tihanyi Vándorszínpad – vezetôje, a népszerû Tihanyi Tóth Csaba – mûvészeként énekel, táncol, rendez. Sôt, a társulat díszlet- és jelmeztervezôje is egyben. – Szívesen játszom gyermekeknek, mert ôket még a felnôtteknél is jobban meg kell nyerni. Izgalmas feladat érdeklôdésüket felkelteni, fantáziavilágukat beindítani. Ilyenkor együtt izgulnak és játszanak a szereplôkkel, s ez számunkra a legnagyobb siker. Mostanság legkedvesebb darabom, Az igazmondó juhászlegény, amelyben két szerepet is alakítok, Erzsikét és a királylány dajkáját játszom egyszerre. De jöjjetek el, nézzétek meg a darabot! – invitál kedvesen a mûvésznô minden érdeklôdôt az Almássy Téri Mûvelôdési Házban tartandó elôadásra. Kisoroszi Elter Rozi

2004 dec, 12. o-)

MEGNYÍLT A LEONARDO UDVAR Elsô alkalommal december 17-én, pénteken 18–23 óráig várjuk környékünk zenélni, sakkozni, beszélgetni, színjátékot készíteni, irodalommal foglalkozni vágyó fiataljait. Januártól júniusig minden hónap utolsó péntekén 18–23 óráig folytatnánk a foglalkozásokat, melyeket a résztvevôk igényei alapján folyamatosan alakítanánk öt különbözô méretû és hangulatú szobánkban. Gabnai Katalin és más neves szakemberek vezetnék a tematikus foglalkozásokat. Cím: VIII. ker. Leonardo utca 41. fsz. A részvétel díjtalan minden alkalommal.

50


Javasolják az egymásra figyelést, az egymás jobb megismerésének lehetôségeit megteremtô tevékenységeket, több közös programot, a kölcsönös megbecsülés erôsítését, a lakóközösségek aktivizálását, összefogását. Már arra is gondolnak, hogy szórólapokkal mozgósíthatnák a szomszédság lakóit, vagy több civil szervezettel összefogva lehetne elérni a változásokat. Örvendetes, hogy gondolnak mások problémáinak megoldásában való közremûködésre is – például 2,3 százalékuk javasolta, hogy oldják meg a munkanélküliek foglalkoztatását. Azt láthatjuk, hogy az emberek 70 százaléka pozitív módon akarja a környezetének fejlesztését, s ebben elsôsorban saját aktivitásra építenek. A közösségi bizalom a szomszédság közel 30 százalékának igénye, s tudják azt is, hogy mivel és hogyan erôsíthetnék az emberi kapcsolatokat. Jól tudjuk saját közösségfejlesztési tapasztalatunkból, hogy a helyi hálózat, a közösségi bizalom milyen lassan épül ki, évek hosszú sorának rendszeres közös élményei, közös találkozásai kellenek ahhoz, hogy az emberek közötti kapcsolatok és a bizalom kialakuljon. Lassú folyamat a saját érdekeik felismerése, a közös cselekvési képességek kialakulása, az érdekérvényesítés megtanulása is. Ezt persze gyorsíthatják a külsô körülmények – például a lakóterületi fejlesztés lehetôségei, valamint a facilitáló-animátor típusú személyiségek jelenléte is a közösségben. A részvétel igénye és bátorsága karakter és a személyes tapasztalatok függvénye is. A helyi lakók közti találkozásokat szûkíti a túlmunkák sokasága is, ezért a fiatal és középkorú felnôtt aktív korosztály kevésbé tud jelen lenni a helyi közéletben, a közös ügyek intézésében.

EGYÜTT VAGY KÜLÖN? Józsefvárosban 32, a lakótelepen 24, társasházunkban 12 éve élek. Az alábbiakban elsôsorban társasházi tapasztalataimat szeretném másokkal is megosztani, valamint be kívánok számolni az önállósulás irányába tartó elképzeléseinkrôl is.


A Szigony utca 1–15, Práter utca 44–50-ben egy 546 albetétes házban vásároltam magamnak lakást. Az alapvetô hibát abban látom, hogy eleve nem lett volna szabad ekkora házat megépíteni. Tovább tetézi a bajt, hogy beköltözésem óta semmi javítás, alakítás, állagmegóvás nem történt házunkkal, sem kívül, sem belül. Ennek oka részben abban keresendô, hogy a kezdetektôl fogva rosszul lett megállapítva a közös költség. A gyakori közösképviselô-váltás sem vált hasznunkra, jelenleg már az ötödik közös képviselô intézi ügyeinket. Nem csoda, hogy adósságunk az évek során egyre nôtt.

51

Az áldatlan helyzet feloldására egyetlen lehetôséget látok: a pénzügyi és gazdasági különválást. Kisebb közösségekben, úgy hiszem, hatékonyabban tudnánk mûködni. Erre van már példa szomszédságunkban is. Lakótársainkkal mindezt megértetni nem is olyan egyszerû feladat. Hiszen az emberek fáradtak, fásultak, mert semmi nem úgy mûködik, ahogyan kell. A közgyûlésekre sem jönnek el, pedig ez mindenkinek jól felfogott érdeke kell(ene), hogy legyen. Már megtettük a kezdeti lépéseket a szétválás érdekében. A megkérdezett tulajdonos/ lakótársaknak több mint a fele támogatja a törekvést, az önkormányzat is segíti a megvalósulást. Ezért számunkra elengedhetetlenül fontos, hogy a közeljövôben tartandó lakógyûlésen megjelenjen minden tulajdonostársunk. Szomszédságunk tagjait arra kérem, tegyünk meg közösen mindent annak érdekében, hogy jobb legyen az életünk és környezetünk, mert köztudott: nemcsak a lakás a miénk, hanem a hozzá tartozó közös területek is. Önállósulási törekvéseink alakulásáról a késôbbiekben is számot adok. G.K.


A változások, változtatások irányairól, tartalmáról Az igények, a cselekvési lehetôségek „pontosabb bemérése” érdekében részletezve kérdeztünk rá a helyi cselekvési lehetôségekre, a közösségi tevékenységek, a közösségi szolgáltatások, a helyi vállalkozások iránti szükségletekre, az érdeklôdés irányaira. Megkérdeztük: Mi a véleménye az alábbi közösségi tevékenységekrôl, a lakótelepünkön lenne-e rájuk igény? A szavazatok nagyságrendje szerint vegyük sorba, milyen közösségi tevékenységeket vállalnának a megkérdezettek: 1. Ifjúsági szabadidôs szakkörök 46,6% 2. Idôsek klubja 43,3% 3. Hobbi klubok 40,7% 4. Középkorú nôk klubja 35,5% 5. Játék-, bútor-, szerszámbörze 29,8% 6. Szülôk klubja 29,0% 7. Barkácsolók klubja 26,9% 8. Párkapcsolati klub egyedülállóknak 22,0% 9. Egyéb szakkörök 7,0% 10. Érdektelen 2,9% 11. Nem válaszolt 8,3% Úgy gondoljuk, hogy a sokféle klub iránti igény is bizonyítja az emberi kapcsolatok és az értelmes, hasznos tevékenység utáni vágy jelenlétét az emberekben. Fontos figyelnünk arra is, hogy a megkérdezettek 90 százaléka válaszolt erre a kérdésre! A tevékenységi lehetôségek és igények 30–50 százalék arányban kaptak szavazatokat, ami nem kevés ebben a létszámban sem, s ha még a helyi lakosok valódi létszámát tekintjük, megsokszorozódhatna az igények nagyságrendje.

HÁZIASSZONYOK IS SOKAT TEHETNEK!

(Naplap, 2005. január, 6. oldal)

Manapság szinte valamennyi sajtóorgánum a politikáról, a gazdaságról és annak szereplôirôl szól, háttérbe szorítva olyan fontos kérdéseket, mint például a környezetszennyezés. Idônként felfeltûnik egy-egy látványos intézkedés, amirôl a tévé, a rádió és az újságok annak rendje módja szerint beszámolnak, de azután jönnek a hétköznapok, vagyis minden marad a régiben. A Középkorú Nôk Klubjának tagjai – a szokásos heti gyógytornánk mellett – havonta egyszer azért is találkozunk, hogy megbeszéljük a bennünket érintô legfontosabb kérdéseket. Ilyen például a háziasszonyok többségét foglalkoztató környezetszennyezés-környezetkímélés problémája is. Talán nem is gondolná a kedves olvasó, hogy háztartásainkban milyen sokat tehetünk környezetünk megkíméléséért. Nagy örömünkre szolgál, hogy a kerületünkben is megjelentek a szelektív hulladékgyûjtô konténerek. Úgy érezzük azonban, hogy kevés tájékoztatást kaptunk az elkülönített hulladékgyûjtés szabályairól, módszereirôl. Klubunk tagjaival nagy elhatározásra jutottunk: utánajárunk a szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak, tapasztalatainkról – nemcsak e számunkban, hanem idôrôl-idôre – beszámolunk e lap hasábjain. Kerékgyártóné Zalka Cecília

52


Alapítványunk jelenleg is helyet ad többféle klubnak, s ha elindulnak, megsokszorozódnak ezek a tevékenységek, a legfontosabb lesz a közösségi helyek növelése, biztosítása a szomszédsági tevékenységekhez. Megkérdeztük, hogy a részvételen túl mivel tudná segíteni a fentieket? (Többet is megjelölhettek.) Ami érdekes számunkra, hogy a 14 féle lehetôség közül mindenre akadt jelentkezô, 203 ember (52,6%) 359 ajánlatot tett a közremûködésben, ez közel 2 tevékenység fejenként. 38-an viszont „nem érnek rá” választ adtak, ez 9,8 százalék, és 145 fô (37,6%) nem válaszolt erre a kérdésre. A modern társadalmakban a polgárok a szükségleteik javát különbözô szolgáltatások segítségével elégítik ki, sem idô, sem energia nem jut az egyéni vagy a közös tevékenységekre. Megkérdeztük, milyen „szolgáltatásokat” venne igénybe a lakótelepen (civil szervezettôl, közösségi háztól stb.) akár térítés ellenében is? A szavazatok nagyságrendje szerint vettük sorba az igényeket: 1. Olcsó diszkontáruház 52,3 % 2. Sportolási lehetôség 36,0 % 3. Olcsó kifôzde 34,2 % 4. Szakipari szolgáltatások 31,1 % 5. Internetkávézó, -teázó 29,0 % 6. Helyi újság 23,8 % 7. Szabadidôs klubok 22,5 % 8. Jogi tanácsadó 22,0 % 9. Háztartási gépek javítása 20,5 % 10. Tejbüfé, lángossütô 20,5 % 11. Szabadidôs családi programok 19,0 % 12. Könyvesbolt 18,9 % 13. Számítástechnikai szolgáltatások 18,1 % 14. Helyi rádió 17,6 % 15. Házi betegápolás 15,3 % 16. Pszichológiai tanácsadás 9,8 % 17. Gyermekek táboroztatása 8,5 % 18. Gyermekmegôrzô szolgáltatás 7,8 % 19. Szombat délelôtti gyermekprogram 7,0 % 20. Életviteli, gyermeknevelési tanácsadás 6,7 % 21. Tanfolyamok 4,2 % 22. Nem válaszolt 9,6 % A választások elemzése fontos jelzéseket ad az itt élôk hiányairól, szükségleteirôl. Az egyik, hogy az anyagi szükség a válaszadók között erôsen jelen van – az olcsó diszkont elsô helye és az olcsó kifôzde igénye is ezt jelzi. A szakipari szolgáltatások hiánya általános jellemzô – egyszerû, olcsó kis munkákra nem lehet szakembert kapni. A KÖSZI (Közösségi Szívességek Szolgálata) megoldhatná helyben ezt a problémát is. A második helyen a sportolási lehetôségek állnak – ez nagyon fontos hiány szerte a lakótelepeken. Csatlakoznak ehhez a szabadidôs klubok, szakkörök és a családi szabadidôs programok iránti igények.

53


Örvendetes, hogy többféle kulturális igényt jeleznek 20 százalék körüli arányban az emberek. Negyedik helyet kapott az internetteázó vagy -kávézó megnyitásának igénye – ez a hazai számítástechnikai hozzáférés alacsony szintjén javítana valamelyest helyileg. Emellett igény lenne egy tanfolyami központként is mûködtethetô számítógépes bázisra, ahol a továbbképzések folyhatnának. Ez felelne meg a számítógépes szolgáltatásként jelzett igénynek. Itt kell megemlíteni a jogi szolgáltatás igényét is, 22 százalékkal, a könyvesbolt igényét 18,9 százalékkal. Örvendetes, hogy megfogalmazódott a helyi kommunikáció, a helyi újság iránti igény – ezt már azóta az alapítvány egy pályázati támogatás segítségével megválaszolta – havi rendszerességgel jelenik meg a Naplap a helyi szomszédsági szerkesztôbizottság munkája eredményeképpen. Ugyancsak a kommunikáció köréhez tartozik a helyi rádió ötlete is. A 17,6 százalékos szavazatarány már figyelembe veendô igényt jelent. A továbbképzési igények ismétlôdéseként 10,4 százalék szavazatát kapták a tanfolyamok. A következô javaslati csokor a hazai viszonyokban még nem elterjedt mentálhigiénés szolgáltatások, mint a pszichológiai tanácsadás (9,8%), az életviteli, gyermeknevelési tanácsadás (6,7%) volt. Ugyancsak családsegítô jellegû igény a gyermekmegôrzô szolgáltatás (7,8%), a szombat délelôtti gyermekprogramok (7%) vagy a nyári táboroztatás (8,5%). Itt is megkérdeztük, hogy „A részvételen túl mivel tudná segíteni a fentieket?” (Többet is megjelölhet!) Ebben a kérdésben 140 válaszoló 205 feladatlehetôséget választott. Egy fôre tehát 1,5 választás jut. Itt már nem volt türelmük annyian annyi választ adni, mint az elôzô kérdésnél, de valójában ez is szép vállalás. (Ebben a kérdéssorban a minta 63,7%-a nem válaszolt.) Ehhez a szolgáltatássorhoz csatlakozott az a kérdésünk, hogy Mit gondol, szükség lenne-e egy közösségi házra itt a lakótelepen? Igennel válaszoltak 246-an, a minta 63,7 százaléka. Ez nagyon komoly arány, nagy szám, amit érdemes komolyan elemezni. Az igény összhangban van a sokféle közösségi kapcsolat és közösségi tevékenység iránti igénynyel. Az ismerkedéshez, a bizalomépítéshez, a közös tevékenységekhez közösen használható terek is kellenek… Volt, aki úgy fogalmazott, hogy ez bizonyítéka lenne a lakótelepi élet minôségi változásának. Emellett több kérdésben is megjelent a hely- és helységigény. Közösségi élet nincsen közösségi terek nélkül, még az esti zajongás is csökkenne, ha lennének közösségi terek, ahol együtt lehetnének az emberek. Mindemellett 120 ember, a minta 31,1 százaléka határozott nemmel válaszolt erre a kérdésre. Egyáltalán nem válaszolt erre a kérdésre 20 fô, 5,2 százalék. Izgalmas kérdésünk volt a KÖSZI – a Közösségi Szívességek Szolgálata, amely a különbözô szakértelmek és segítségnyújtás cseréjén alapul, ahol nem fizet senki semmiért, de a KÖSZI tagjai azonnali segítséget nyújtanak egymásnak. A megkérdezettek 64,8 százaléka egyetértett az ötlettel, amely már több helyen mûködik a világban, persze nem zökkenômentesen… Nagyon sokféleképpen fogalmaztak az emberek – Jó ötlet! – Sokat segítene! – Megvédené a szegényebb lakosokat a lakásuk lepusztulásától! – Jó kezdeményezés! – Hasznos lenne!

54


Ma már számítógépes nyilvántartás segítségével mûködtethetnénk ezt a rendszert, akár a Közösségi Tanácsadó Szolgálat keretében is. (Ugyanakkor nem értett egyet a kezdeményezéssel 24,4 százalék. Nem válaszolt 10,9 százalék, 8,8 százalék pedig úgy gondolja, hogy nehezen lenne megvalósítható, kételkedik a megszervezhetôségben, a mûködés igazságosságában stb.) Megkérdeztük azt is, hogy ki mit tudna betenni ebbe a szívesség szolgálatba. 70 tevékenységi ajánlat érkezett, elutasító volt 17,6 százalék, nem válaszolt 57,3 százalék. Megfigyelhetô, hogy általában is a megkérdezettek 30–40 százaléka aktív a különbözô közösségi ügyekben, nyitott a másokat is érintô kérdésekben, s egy jelentôs réteg visszahúzódik. Mindenesetre a Közösségi Szívességek Szolgálata ötletet egy jelentôs létszámú csoport támogatta, ezért érdemes lenne kipróbálni, kidolgozni és elindítani. Megtapasztaltuk, hogy az elindult tevékenységek már vonzani kezdenek másokat is – elképzelhetô, hogy a KÖSZI népszerûsége fokozatosan igényelné és fel is töltené a különbözô szükséges szakmai tevékenységi ágakat. Az is reálissá teszi ezt a lehetôséget, hogy a lakóterületen élôk 25 százaléka nyugdíjas. Kérdôívünkben zárásul még egyszer lehetôséget adtunk arra, hogy felvethessék az emberek a megoldani kívánt problémáikat. Az itt felvetett egyéni javaslatok szinte teljesen fedik a korábban elmondottakat, legfeljebb hangsúlyozni kívánnak néhány fon-tos ügyet, amelyet meg kell oldani a közeljövôben. Ilyenek például a kutyatartás rendje, legyen ebadó – javasolják néhányan, takarítás, szelektív szemétgyûjtés, oldjuk meg a helyi közlekedést, rendezzük a parkolókat, autós és gyalogutakat, legyen néhány fekvôrendôr, legyen olcsóbb parkolóhely, figyeljünk a serdülôkre, legyen ifjúsági szóra-kozóhely (szesz- és drogmentes), neveljük együttélésre azt a néhány „kilógó” családot vagy egyént, akik zavarják a lakótelepiek nyugalmát. Többen említik a roma–magyar együttélés, tolerancia javításának igényét, mindkét oldalról, többen a roma családok közül is, akik fájdalmas kirekesztettségként élik meg a helyzetüket kisebbségként. Összességében közösségi vizsgálatunk nagyon sok pozitív változást tükrözött vissza az elmúlt évek történéseibôl. Elmondhatjuk, hogy a lakóterületi szomszédság többsége erôsen kötôdik Józsefvároshoz, a lakótelephez, a szomszédaihoz. Értékelik a helyi elônyöket, s tenni akarnak a hátrányok ellen. Sokan tudatosak, cselekvôkészek a saját ügyeikben, s képesek összefogásra, érdekeik képviseletére. Bíztató, hogy a felmérésben szereplô közösségi tevékenységek és szolgáltatások iránt milyen sokan érdeklôdnek. Gazdagítani szeretnék életüket, szabadidôs lehetôségeiket, kapcsolataikat. Szívesen vállalkoznának közös cselekvésre, a szomszédság életterének szépítésére, az emberibb, igényesebb élet megteremtésére. Reményt látnak az emberi kapcsolatok, az emberi közösségek gazdagítására, együttmûködésére. Fontos igényt fogalmaztak újra – a kerület fejlesztésével javuljon a kerület hírneve, szabaduljunk meg a kialakult negatív stigmától, öregbítsük a kerület jó hírnevét. Ez mindannyiunk, az itt élôk elemi érdeke.

55

A 2004. ÉVI KÖZÖSSÉGI FELMÉRÉS ADATFELDOLGOZÁSA

A 2004. ÉVI KÖZÖSSÉGI FELMÉRÉS ADATFELDOLGOZÁSA* HORVÁTH JUDIT

I. Józsefvárosi polgárok vagyunk… 1. Mit jelent az Ön számára itt, a józsefvárosi lakótelepen élni? Fô Pozitív válaszok Erôs érzelmi kötôdést 205 Itt él a család, a rokonok 34 Itt született, itt nôtt fel 62 Jó barátok, jó szomszédok 30 Jól érzi itt magát 64 Megszerették a környéket 15 Célszerûséget 137 Központi hely 37 Jó életfeltételek, munkalehetôség 56 Közel a munkahely 13 Jó közlekedés 12 Lakáslehetôség, olcsó albérlet, szolgálati lakás 19 Összesen (+) 342

% 53,10 8,80 16 7,80 16,60 3,90 35,50 9,30 14,50 3,37 3,10 4,90 88,6

* Az adatok feldolgozásában Rózsa Kálmánné mûködött közre, a kérdôívek kitöltésében Bíró Éva Mária, Bodnár Mihályné, Faragó Mária, Királyfi Jolán, Koltainé Kelemen Erika, Körmöndi Kitti, Körmöndi Zsolt, Kôházi Istvánné, Lázár István, Seres Mihály, Suri Károlyné, Szabó Zoltánné, Szegedi Józsefné, Szonday Szandra, Újláb László és Vass Józsefné volt szomszédságunk lakóinak segítségére. Munkájukat ez úton is köszönjük!

56


Negatív válaszok Szükségszerûséget Megszokást Itt volt lehetôsége lakásra Átmeneti állapotot Idehozta a sors Ellenérzéseket Elôítéletet a kerület iránt Nem szereti, szégyelli az itt lakást, nem büszke rá Szegénységet, nyomort Éjszakai szállást Együttélést a romákkal Kirekesztést (nem fogadják be, aki roma) Semleges, mindegy Semmit Összesen (-) Nem válaszolt

Fô 66 40 20 10 5

% 17,1 10,4 5,2 2,6 1,3

4

1,0

30 9 2 4 2 7 5 204 12

7,8 2,3 0,5 1 0,5 1,8 1,3 52,85 2,5

Fô 246 130 6 4

% 3,73 33,67 1,55 1,04

127 70 33 28 25 25

33 18 8,50 7,25 6,50 6,50

2. Szeret Ön itt lakni? Igen Nem Igen is, nem is Nem válaszolt Miért? Elônyök:

57

A város központjában lakunk Jó a közlekedés Szép a környezet, jó az ellátás Fejlôdik a környék (felújítások) Család, barátok, szomszédok Közel a munkahely


Hátrányok: Köztisztaság

Közbiztonság

Kulturálatlan, piszkos környék Lepusztult házak, környék Zajos környezet Kevés az élettér, zöld „Népcsoportok” jelenléte Rossz, félni lehet, gyerekek veszélyben, bûnözés Sok a drogos

3. Hány éve lakik itt ? Kevesebb mint öt éve Több mint öt éve Több mint tíz éve Több mint tizenöt éve Több mint húsz éve Több mint huszonöt éve Nem válaszolt

(0–5 évig) (6–10 évig) (10–15 évig) (15–20 évig) (20–25 évig) (20–30 évig)

Fô 58 40 42 12 18

% 15 10,4 11 3,1 4,6

50 6

13 1,55

52 60 88 132 51

13,5 15,5 22,8 34,2 13,2

3

0,78

4. a) Honnan költözött ide? Józsefváros más körzetébôl Vidékrôl, agglomerációból Budáról Budapest más kerületeibôl Szomszéd kerületekbôl Külföldrôl Itt született Nem válaszolt

61 60 18 131 28 3 2 83

15,80 15,50 4,70 33,93 7,25 0,78 0,52 21,50

4. b) Tervezi-e, hogy elköltözik innen? Igen Nem Nem válaszolt

140 235 11

36,27 60,90 2,85

58


Ha igen, hová? Vidékre Vidékre, agglomerációba Zöldövezetbe, kertes házba Budára Budapest más kerületébe Szomszéd kerületekbe Külföldre Nem tudja Nem válaszolt

Fô 16 13 22 3 14 – 1 22 11

% 4,14 3,36 5,70 0,78 3,60 – 0,26 5,70 2,85

5. Önt helyileg hová köti a munkavégzése? Józsefvároshoz Szomszédos kerülethez Budapest egyéb kerületeihez Pest megyéhez Vidékhez Külföldre Egyéb (nyugdíjas, tanuló, htb.) Otthon dolgozik Nem válaszolt

61 49 130 7 4 1 127 2 5

15,8 12,7 33,7 1,8 1,0 0,25 32,9 0,52 1,3

6. Ön hogy érzi, hol tölti élete java részét – a munkahelyén, vagy a lakóhelyén, otthon? Munkahelyén Lakóhelyén Otthon Is-is Utazik, vidéken Nem válaszolt

140 38 149 52 3 3

36,3 9,8 38,6 13,5 0,78 0,78

59


7. Szabadidejét általában hol és mivel tölti a legszívesebben? (többet is megjelölhet) Hol? Fô Otthon, családdal 69 Barátoknál 45 Vidéken 13 Telek, kert 28 Szabadban, liget, park, Orczy kert 19 Játszótéren 10 Kutyasétáltatás 9 Szórakozóhely 9 Rokonoknál 5 Könyvtár 4 Klub 8 Mivel tölti a szabadidejét Kapcsolatok Család, gyerekek, unokák Szülôk, rokonok látogatása, segítése Barátokkal Sport, mozgás Természetjárás, kirándulás Sport, kondi, kerékpár Úszás, gyógyfürdô Séta Mûvelôdés Olvasás Színház, múzeum Mozi Zenehallgatás Tévézés Rádióhallgatás Hitélet/imádkozás

Fô 51 11 23 63 21 12 12 66 15 18 8 79 3 4

%

% 17,9 11,65 3,4 7,25 4,9 2,6 2,3 2,3 1,3 1 2

Össz. 85

22%

108

28%

193

50%

13,2 2,9 6 16,3 5,4 3,1 3,1 17,1 3,9 4,7 2,1 20,5 0,8 1

60


Hobbi tevékenységek Számítógép Társasjáték/sakk, kártya, Egyéni hobbik/keresztrejtvény Szakköri jellegû/ kórus 3, irodalmi kör1, festés 1, kézmûves 1, kézimunka 3 Barkácsolás Horgászás, hajózás Gépkocsivezetés Kertészkedés Állatokkal foglalkozás Szórakozás, bulizás Beszélgetés Pihen, alszik Bevásárlóközpontba jár Utazás 8. Mi a foglalkozása? 1. Középiskolai tanuló 2. Fôiskolás/egyetemista 3. Alkalmazásban áll a) mezôgazdaságban b) iparban c/ szolgáltatásban 4. Vállalkozó a) mezôgazdaságban b) iparban c) szolgáltatásban 5. Munkanélküli 6. a) Bedolgozó, otthon dolgozik b) Alkalmi munkákat vállal 7. Leszázalékolt 8. Korán nyugdíjazott 9. Nyugdíjas 10. Egyéb (htb., gyes) Nem válaszolt

61

16 5 9

4,1 1,3 2,3

9 3 4 2 17 3 11 3 15 1 13

2,3 0,8 1 0,5 4,4 0,8 2,8 0,8 3,9 0,26 3,4

68

18%

30

8%

13

4%

Fô 20 23 64 – 19 79 13 1 4 8 23 7 8 8 8 80 13 9

% 5,2 5,95 16,6 – 4,92 20,46 3,37 0,25 1 2,07 5,95 1,81 2,07 2,07 2,07 20,72 3,37 2,33


8 b) Amennyiben kiszorult, kiesett a munka világából, mibôl él meg? 1. Vállalkozó is 2. Alkalmi munkából 3. Munkanélküli segély 4. Férje tartja el Család tartja el Szülei tartják el Válaszolt Nem válaszolt

Fô 2 5 6 11 9 9 59 327

% 0,52 1,30 1,55 2,85 2,33 2,33 15,30 84,70

8. c) Mennyire elégedett a munkájával ? Elégedett Nem elégedett Is-is Nem válaszolt

145 46 30 165

37,60 11,70 7,80 42,70

8. d) Amennyiben nincs megelégedve a munkájával, a jövedelmével, törekszik-e helyzetének megváltoztatására? Igen Nem Nem válaszolt

50 28 160

13 7,25 41,45

9. a) Miben képezné magát tovább, miben szeretne fejlôdni, milyen szaktudást szeretne megszerezni a jövôben? Felsôoktatásban tovább tanulna Szakmát tanulna Szakterületén tanulna tovább Nyelvet tanulna Számítástechnikai tanfolyam Vállalkozói ismeretek Gépkocsivezetôi jogosítványt szerezne Hobbi jellegû ismeretek Nem tudja Nem akarja képezni magát Nem válaszolt

13 25 21 74 40 8 4 4 3 64 143

3,4 6,5 5,4 19,2 10,4 2,1 1 1 0,8 16,6 37

62


9. b) Igénybe venne-e itt helyben, a lakótelepen képzéseket, tanfolyamokat? 1. Igen 2. Nem Nem válaszolt

Fô 142 211 33

% 36,8 54,7 8,5

9 c) Ha igen, milyen területen? (Többet is megjelölhet!) Nyelvtanfolyam Számítástechnika Vállalkozói ismeretek Háztartási praktikák Természetgyógyászat Egyéb (hobbi, barkács) Nem válaszolt

83 72 26 21 6 14 210

21,50 18,70 5,95 5,44 1,55 3,60 54,40

10. Milyen mindennapi gondjai vannak jelenlegi élethelyzetével, családjával, gyermekeivel kapcsolatban? Nincs gondja, problémája Anyagi, megélhetési, rezsi Munkanélküliség Lakás – nincs, kicsi, felújítás Gyermekek iskoláztatása, nevelése Egészségi problémák Idôs kor, magány Családi viták Kevés idôt tölthet a családjával Biztonsághiány a kerületben Nem válaszolt

114 153 4 10 15 10 15 1 9 5 70

29,50 39,60 1,04 2,60 3,90 2,60 3,90 0,26 2,33 1,30 18,10

63


10. Ön kihez fordulna tanácsért, segítségért, ha bajba jutna, ha igazságtalanság érné? Kérjük, pontozza az alábbiak szerint: 5 feltétel nélkül bízna 4 rájuk számíthat 3 más választása nincs 2 nem szívesen 1 semmi esetre sem Kihez fordulna? Mennyire bízik benne? (Fô) 1. Képviselôkhöz 2. Önkormányzathoz 3. Pártokhoz (pártjavezetôjéhez) 4. Polgármesterhez 5. Munkahelyi vezetôjéhez 6. Sajtóhoz 7. Szomszédhoz 8. Rokonhoz 9. Baráthoz 10. Egyházhoz (lelkészhez) 11. Szakemberhez (jogászhoz, orvoshoz stb.) 12. Egyedül oldja meg 13. Máshoz, éspedig Nem válaszolt Nem értékelt

5

4

3

2

1

0

3 7 2 6 18 5 29 166 148 30

23 33 17 29 42 21 99 103 105 35

69 101 40 83 67 73 66 17 26 50

87 82 83 78 38 70 51 4 2 51

101 60 141 89 98 108 38 7 4 110

2 2 2 1 22 8 2 0 0 9

81 134

78 48

61 22

35 21

27 30

6 9 131 101

64


Kihez fordulna? Mennyire bízik benne? (Fô, ill. %) 1. Képviselôkhöz 2. Önkormányzathoz 3. Pártokhoz (pártja vezetôjéhez) 4. Polgármesterhez 5. Munkahelyi vezetôjéhez 6. Sajtóhoz 7. Szomszédhoz 8. Rokonhoz 9. Baráthoz 10. Egyházhoz (lelkészhez) 11. Szakemberhez (jogászhoz, orvoshoz stb.) 12. Egyedül oldja meg 13. Máshoz, éspedig Nem válaszolt Nem értékelt

65

5

4

3

2

1

fô % fô %

3 1,05 7 2,5

23 69 87 101 8,07 24,21 30,52 35,43 33 101 82 60 11,6 35,43 28,8 21,05

fô % fô % fô % fô % fô % fô % fô % fô %

2 17 40 0,7 6 14 6 29 83 2,1 1 0,17 29,1 18 42 67 6,3 14,7 23,5 5 21 73 1,75 7,36 25,6 29 99 66 10,17 34,7 23,15 166 115 17 58,2 40,35 6 148 105 26 51,9 36,8 9,12 30 35 50 10,52 12,3 17,54

83 29,1 78 27,37 38 13,33 70 24,56 51 17,9 4 1,4 2 0,7 51 17,9

141 49,5 89 31,2 98 34,4 108 37,9 38 13,3 7 2,5 4 1,4 110 40,35

fô % fô %

81 78 28,4 27,4 2 134 48 47 16,8 7

35 12,3 21 7,4

27 9,5 30 10,5

61 1,4 22 ,72

0 2 2

2 1 2 8 2 0 0 9

6 9

131 101


II. Szomszédságban élünk… 1. Milyen kapcsolatok születtek már eddig a szomszédaival, a ház, esetleg a lakótelep más lakóival? (pl. hírek, információk továbbítása, segítségnyújtás) Köszönôviszony Jó kapcsolatok Baráti kapcsolatok, baráti társaság, jó közösség Kutyás kapcsolatok Sok jó ismerôs, beszélgetések Segítségnyújtás Kölcsönös segítség, közös munkák Kevés az ismerôs Nincs kapcsolat, közömbös Az új lakók rohannak, zárkózottak Kirekesztettnek érzi magát (mert roma, mert mozgássérült) Sok a rosszindulatú ember, az önzés, a harácsolás Nem vegyül… Nem válaszolt

Fô 59 109 103 5 18 83 7 15 47 8 2 3 1 31

% 15,3 28,4 26,7 1,3 4,7 21,5 1,8 3,9 12,2 2,1 0,5 0,8 0,26 8

2. Önnek milyen problémái vannak a társasházban, a lakóterületen? Milyen közös érdek, igény, probléma fogalmazódott meg az Ön lakóházának lakóiban az itteni életkörülményekkel kapcsolatban? Tisztaság 121 Lepusztult házak 9 Csôtörések, kazánház, lépcsôház-felújítás 4 Kutyafuttató Közbiztonság 96 Betörés, lopás 4 Rongálások 9 Drogosok 13 Az itt lakók egymáshoz alkalmazkodása 72 Zaj, randalírozás 39 Sokan nem alkalmazkodnak 10 Közömbösség, nemtörôdömség 16 Az összefogás hiánya 7 A kallódó gyerekek 4 Sportolási lehetôség, serdülôk és gyerekek szabadidejének megszervezése hiányzik 4 Anyagiak szûkössége (közös költség, magas rezsi, sok a szegény) 18 Nincs problémája 44 Nem foglalkozik ezzel 31 Nem válaszolt 65

31,3 2,3 1 24,9 1 2,3 3,4 18,6 10,1 2,6 4,1 1,8 1

4,7 11,4 8 16,8

66


3. Kihez, hová fordultak a problémákkal? Maguk oldják meg A ház gondnokához A ház közös képviselôjéhez Önkormányzathoz Rendôrséghez Sajtóhoz, tévéhez Szakmai szervhez (Fôtáv, Elmû stb.) Több helyre, de eredménytelenül Sehová, senkihez Nem válaszolt

Fô 10 12 68 34 15 6 7 29 89 150

% 2,6 3,1 17,6 8,8 3,9 1,6 1,8 7,6 23 39

4. Gondoltak-e már valamilyen közös cselekvésre, közös problémamegoldásra, és miben? Igen Nem Nem válaszolt Konkrétan: ôrzô-védô szolgálat Lépcsôházak festése Kertgondozás közösen Házirend betartatása

65 142 179 6 9 6 9

17 36,8 46,4 1,55 2,33 1,55 2,33

68 28 14 3 8 11 4 36 20 3 5 8 79 21 54 4

17,6 7,2 3,6 0,8 2,1 2,8 1 9,3 5,18 0,8 1,3 2,1 20,5 5,44 14 1

5. Ön szerint mit lehet tenni a lakótelepen a jobb életkörülményekért? Köztisztaság javítása Nagyobb gondot fordítani Zöldterületek növelése, karbantartása Parkok felújítása Környezetszépítés, virágosítás A helyes kutyatartás megtanítása Parkôr és több utcaseprô alkalmazása Közbiztonság A közbiztonság javítása Értékek megóvása Rendôri jelenlét Polgárôrség Állampolgári aktivitás, összefogás Egymásra figyelés, kölcsönös megbecsülés Lakóközösségek aktivizálása, összefogás Szórólapos mozgósítás, több civil szervezet

67


Bizalomépítés Egymás jobb megismerésére több lehetôség Több közös program Hasznos tevékenységi programok Fejlesztés Felújítások (régi házak, játszóterek) Parkolók építése Uszoda építése, sportolási lehetôségek Üzletközpont építése Az új építkezések pozitív hatása Büntetô, kirekesztô intézkedések Reménytelennek tartja a változást Nem tudja Nem válaszolt

29 10 15 4 15 4 3 4 2 2 20 16 46 56

7,5 2,6 3,9 1 4 1 0,8 1 0,5 0,5 5,2 4,1 11,9 14,5

6. a) Mi a véleménye az alábbi közösségi tevékenységekrôl, a lakótelepünkön lenne-e rájuk igény? Kérjük, karikázza be a megfelelô sorszámot! Kérjük, jelölje be azt is, hogy Ön milyen közösségi tevékenységekben venne részt szívesen! (tegyen mellé egy X-et!) 1. Szülôk klubja – hogyan legyek jó apa, anya? 112 29 2. Barkácsolók klubja (közös mûhelyhasználattal esetleg) 104 26,9 3. Párkapcsolati klub egyedülállóknak 85 22 4. Játék-, bútor-, szerszámbörze 115 29,8 5. Hobbi klubok (sakk, keresztrejtvény, túrázás, film stb.) 157 40,7 6. Idôsek klubja 167 43,3 7. Középkorú nôk klubja 137 35,5 8. Ifjúsági szabadidôs klub 180 46,6 9. Egyéb, pl. sport, öregek táncestje, baba-mama klub, kézmûves, képzômûvész, elsôsegély, film, önvédelmi sportok 27 7 10. Érdektelen 11 2,9 11. Nem válaszol 32 8,3 6. b) A részvételen túl mivel tudná segíteni a fentieket? 1. Szervezésben, mozgósításban segítenék 2. Szociális témában információt, segítségek nyújtok az ügyek intézésében 3. Programszervezésben 4. Sütés-fôzés a rendezvényeken 5. Rendezvényeken ital- és ételosztás 6. Könyvelést vállalnék 7. Az adminisztrációs feladatokat ellátnám

67

17,4

13 37 54 52 2 28

3,4 9,5 14 13,5 0,5 7,2

68


8. Kapcsolataimmal segítenék 9. Támogatókat keresnék 10. Pályázatírásban vennék részt 11. Pénzgyûjtésben 12. Részt vennék az önkormányzattal és más intézményekkel való lakossági kapcsolat kiépítésében 13. Gyermekekre vigyáznék 14. Mással, éspedig (tanácsadás, szakkör, kulturális program, biztonsági ôr stb.) 15. Nincs rá ideje, nem tud 16. Nem válaszolt

Fô 18 12 7 10

% 4,7 3,1 1,8 2,6

13 36

3,4 9,3

10 38 145

2,6 9,8 37,6

7. a) Milyen „szolgáltatásokat” venne igénybe a lakótelepen (civil szervezettôl, közösségi háztól stb. – akár térítés ellenében is)? (Többet is megjelölhet!) 1. Házi betegápolás (idôseknek, betegeknek) 2. Sportolási lehetôség, gyerekeknek, felnôtteknek 3. Tejbüfé, lángossütô 4. Számítástechnikai szolgáltatások 5. Internetkávézó, -teázó 6. Olcsó kifôzde 7. Olcsó diszkontáruház 8. Háztartási gépek javítása 9. Szakipari szolgáltatások (lakatos, gázszerelô, üveges, kômûves, asztalos, cipész) 10. Könyvesbolt 11. Jogi tanácsadó 12. Pályázatíró szolgálat 13. Életviteli, gyermeknevelési tanácsadás 14. Pszichológiai (lelki) tanácsadás 15. Gyermekmegôrzô szolgáltatás 16. Szombat délelôtti gyermekprogram 17. Szabadidôs klubok, programok fiataloknak, felnôtteknek 18. Szabadidôs családi programok, több család együtt – pl. kirándulás, falusi turizmus (szüret disznótoros), nyelvtanulás stb. 19. Gyermekek táboroztatása (turisztikai, lovas, kézmûves) 20. Helyi rádió (a lakótelep közösségi rádiója) 68 17,6 21. Helyi újság (lakótelep és környékének közösségi újságja) 22. Tanfolyamok, pl.……………………………………...............................… 23. Egyéb:……………………………………........................................................… 24. Nem válaszolt

69

59 139 79 70 112 132 202 79

15,3 36 20,5 18,1 29 34,2 54,3 20,5

120 3 85 13 26 38 30 27 87

31,1 18,9 22 3,4 6,7 9,8 7,8 7 22,5

73 33

19 8,5

92 40 1 37

23,8 4,2 0,2 9,6


7. b) A részvételen túl mivel tudná segíteni a fentieket? (Többet is megjelölhet!)

1. Szervezésben, mozgósításban segítenék 2. Szociális témában információt, segítségek nyújtok 3. Programszervezésben 4. Sütés-fôzés a rendezvényeken 5. Rendezvényeken ital- és ételosztás 6. Könyvelést vállalnék 7. Az adminisztrációs feladatokat ellátnám 8. Kapcsolataimmal segítenék 9. Támogatókat keresnék 10. Pályázatírásban vennék részt 11. Pénzgyûjtésben 12. Részt vennék az önkormányzattal és más intézményekkel való lakossági kapcsolat kiépítésében 13. Gyermekekre vigyáznék 14. Mással, éspedig ……………………………………............................... 15. Nem válaszolt

Fô

%

36 6 23 27 37 2 9 16 3 4 6

9,3 1,6 6 7 9,6 0,5 2,3 4,1 0,8 1 1,6

6 25 7 246

1,6 6,5 1,8 63,7

7. c) Mit gondol, szükség lenne-e egy közösségi házra itt a lakótelepen? Igen Nem Nem válaszolt

246 120 20

63,7 31,1 5,2

8. a) Mi a véleménye az alábbi elképzelésrôl? A családok gyakran szenvednek attól, hogy egyszerû háztartási javításokra nem kapnak szakembert, vagy nagyon drágán…Segítségre lenne szükség, de a rokonság nem mozgósítható….Elindítanánk egy szomszédsági szívesség szolgálatot, amely a különbözô szakértelmek és segítségnyújtás cseréjén alapulna, ahol senki nem fizet semmiért, de a KÖSZI! (Közösségi Szívességek Szolgálata) tagjai azonnal segítséget nyújtanának egymásnak! Ma már számítógépes nyilvántartással tudnánk mûködtetni – számon tartanánk: Ki mikor ér rá? – Ki mihez ért? – Ki mit kér? – Ki mit adott? Mi a véleménye, életképes-e az ötlet, megvalósítható-e, jól jönne-e a lakótelepi családoknak??? Egyetért Nem ért egyet Nem tudja, nem válaszolt

250 94 42

64,8 24,4 10,9

70


8. b) Ebbe a lakótelepi szívesség szolgálatba, Ön milyen szakértelemmel, tudással, tevékenységgel tudna belépni? Gyerekekre vigyázna 8 2,1 Korrepetálás, óraadás 8 2,1 Nyelvtanítás 4 1 Számítógépes munka 4 1 Adminisztráció, könyvelés 6 1,6 Háztartási segítség 10 2,6 Varrás, hímzés 6 1,6 Szakipari segítség 16 4,1 Játszótéri fajátékok 1 0,2 Fotózás 3 0,8 Egészségügyi segítség 4 1 Nehezen lenne megvalósítható 34 8,8 Elutasít 68 17,6 Talán mûködne, meg kellene próbálni 7 1,8 Nem válaszolt 221 57,3

III. Kérjük, mutatkozzon be! 1. Neme Nô Férfi Nem válaszolt 2. Kora 14–17 18–24 25–39 40–59 60–69 70–79 80 felett Nem válaszolt 3. Valamilyen kisebbséghez tartozónak vallja-e magát? Ha igen, melyikhez? roma kínai örmény kenyai szlovák nem tartozik nem válaszolt

71

216 163 7

56 42,2 1,8

14 44 100 155 42 14 5 12

3,6 11,4 26 40,2 10,8 3,6 1,3 3,1

22 2 1 1 1 149 210

5,7 0,5 0,2 0,2 0,2 38,1 54,4


4. Legmagasabb iskolai végzettsége 1. Kevesebb mint 8 osztály 5 2. 8 osztály 64 3. Szakmunkásképzô 77 4. Középiskola 147 5. Fôiskola 65 6. Egyetem 24 7. Nem válaszolt 4 5. Jelenlegi foglalkozása 1. Középiskolai tanuló 20 2. Fôiskolás/egyetemista 23 3. Alkalmazásban áll 64 a) mezôgazdaságban – b) iparban 19 c) szolgáltatásban 79 4. Vállalkozó 13 a) mezôgazdaságban 1 b) iparban 4 c) szolgáltatásban 8 5. Munkanélküli 23 6. a) Bedolgozó, otthon dolgozik 7 b) Alkalmi munkákat vállal 8 7. Leszázalékolt 8 8. Korán nyugdíjazott 8 9. Nyugdíjas 80 10. Egyéb (htb., gyes) 13 Nem válaszolt 9 6. Ha van még olyan fontos véleménye, amelyet a kérdôívben nem fejthetett ki, kérjük, tegye meg! 1. Felül kell vizsgálni a lakótelep anyagi helyzetét, a közös költségek és egyéb költségek új megállapítása érdekében 1 2. Szeretné, ha megvalósulna a Corvin–Szigony projekt 1 3. Szeretné, hogy szcientológus iroda ne legyen a házban 1 4. Karácsonykor díszítsék fel a belsô udvarokat is 1 5. Legyen ebadó 1 6. Tegyenek fekvô rendôrt a belsô utcákba 1 7. Legyen olcsóbb a parkolás, pl. a piac környékén 1 8. Igénylik az ifjúság nevelését, diákkávéházat 2 9. Sok a kutyapiszok…. 1 10. Közlekedési helyzet javítása, autóutak, parkolók rendezése 4 11. Szelektív szemétgyûjtés kellene 3

1,3 16,5 20 38,1 16,8 6,2 1 5,2 5,95 16,6 – 4,92 20,46 3,37 0,25 1 2,07 5,95 1,81 2,07 2,07 2,07 20,72 3,4 2,33

0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,4 0,2 1 0,6

72


12. Kirekesztettségen javítani 13. A romák együttélésre nevelése 14. Magyar–roma együttélés, toleranciajavítás 16. Kamerák a közbiztonságért 17. Drogveszély csökkentése 18. A kerület régi hírnevének öregbítése, a negatív stigma leküzdése a kerület fejlesztésével 19. Nem válaszolt 7. Részt venne-e a kérdôív feldolgozásában és az értékelô összegzés elkészítésében? 1. Igen 2. Nem 3. Nem válaszolt 8. Bemutatkozna-e nekünk, vagy inkább a névtelenséget választja? 1. Nevem és címem 2. Nem kívánok bemutatkozni 3. Nem válaszolt

73

1 4 3 2 3

0,2 1 0,6 0,4 0,6

5 282

1,3 73,1

29 332 25

7,5 86 6,5

87 294 5

22,7 76

ÉLETMÓD-INTERJÚK

ÉLETMÓD-INTERJÚK DULAI ÁGOSTON Bevezetés Felmérésünk elfogadott definíciója szerint az életmód a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere, konkrétabban: mindennapi életünkben milyen tevékenységeket végzünk, hol végezzük ezeket, kik vesznek részt benne, miért végzik ezeket, mit jelentenek számukra ezek. Tevékenységek körébe beletartozik a munka, a mûvelôdés, a társas együttlét, a fogyasztás stb. Ezzel rokon fogalom az életstílus. Ez az adott társadalmi körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységeket és az ezekkel kapcsolatos referenciákat helyezi vizsgálatainak középpontjába. Tehát ebben az értelemben felfogható az életmód egy részének. Bourdieu-nél (1979) a praxis jelenti a mindennapi tevékenységeken kívül ezeknek a tevékenysé-geknek a cselekvô egyének számára megnyilvánuló értelmét, továbbá a gyakorlatban megnyilvánuló értékeket, „ízléseket” is. A habitus pedig a mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvetô beállítódásokat, attitûdöket jelenti. A városi életmód két rétegbôl tevôdik össze. Az egyik a lakóhelyhez kötôdô tradicionális minták összessége, másik pedig a városi társadalomban betöltött helyzet, státus által meghatározott minták egysége. (Castells, 1972) Oscar Lewis a szegénység szociológiájával kapcsolatos kutatásában (1968) a „szegénység kultúrájának” bemutatása (különféle alkalmi munkákból élnek, háztartási gazdálkodásuk kevéssé ésszerû, a holnapra kevéssé gondolnak, nem takarékoskodnak, családi kapcsolataik gyakran változnak) a mi életmód-tipizálásunknak is alapja. Hiszen a belsô-józsefvárosi lakóterület roma és nem roma családjai között sajnos többen élik hasonlóan világukat. Ugyanakkor figyelembe veendô az e tételt vitatók táborának véleménye, mondván, hogy a „szegénység kultúrája” a társadalom legszegényebb rétegének teljesen ésszerû alkalmazkodása az objektív helyzetéhez, a társadalmi felemelkedés lehetetlenségéhez. E. Alart (1975) az életminôséget vizsgálva az objektív indikátorokkal mért jelenséget nevezte jólétnek, a szubjektív indikátorokkal mért megelégedettséget pedig boldogságnak. Használva a Maslow-féle szükségletpiramis-elméletet felmerült, hogy az objektív helyzet és a szubjektív megelégedettség között nem túlságosan szoros a korrelációs kapcsolat, más szóval nem az a leginkább megelégedett és boldog, akinek az objektív életkörülményei a legkedvezôbbek. Ezen alapfogalmak, megközelítések segítettek bennünket abban, hogy a Nap utcai szomszédságban (a Szigony utca, a Práter utca, a Nap utca és a Baross utca határolt terület) élôk életmód jellemzôire választ kapjunk az interjúk alapján.

74


Szomszédság (az interjú mintája) A Nap utcai szomszédság területén található mintegy 1500 lakásnak csaknem 20 százalékát sikerült a felmérés kérdôívének elérnie. Interjúalanyaink jellemzôen a Leonardo da Vinci utcai és a Nap utcai társasházak lakói közül kerültek ki, de az ezeket környezô Szigony utca, Baross utca és Práter utca lakói is reprezentálják szomszédságunkat. A sikeres és közösségi aktivitást kiváltó kérdôívkitöltés megteremtette azt a bizalmi légkört, amiben felkérhettük interjúalanyainkat a beszélgetésekre. A lakóterületre jellemzô demográfiai, szociális és etnikai jellemzôk alapján 18 interjút sikerült elkészíteni. Azt gondolom, hogy a csaknem négyszáz kérdôívet – ami az egyéni és közösségi szükségletekre és az arra adandó válaszokra kérdez – megfelelô arányossággal kísérô interjúk, reprezentálják a szomszédságban élô embereket és életmódjukat. A Nap utcai szomszédság képviselôivel folytatott beszélgetések szövegeibôl kíséreljük meg rekonstruálni azokat az életutakat, életstratégiákat, élményeket és tapasztalatokat, amelyeket válaszadóink a számukra adott keretek között átéltek. Az egyéni sorsok mögött – a túláltalánosítás veszélyét elkerülve – megpróbáljuk megmutatni azokat az értékeket, életstílusjegyeket, aspirációkat, amelyek jellemzik a Nap utcai lakótelep és környékének lakóit.

SZOMSZÉDOLÓ BEMUTATJUK A SZOMSZÉDSÁGI TANÁCS TAGJAIT ÉS LAKÓKÖRNYEZETÉT ÚJLÁB LÁSZLÓ LEONARDO DA VINCI U. 4–6. Végleg esôsre és vacogósra fordult az idôjárás, így januári találkozásunkkor Újláb Lászlónak már nem volt lehetôsége a maga teljes pompájában megmutatni a Leonardo utca 4–6. elôtti kerteket. Megtehetem persze, hogy csalok: rajtam kívül nagyon sokan emlékeznek az év többi részében zöldellô sövényekre, virágokra.A Leonardo utca földszintes épületeinek sorát megtörô társasház 1986-ban épült. Az építtetô kifogásai miatt az önkormányzat vette át a házat és javíttatta ki az átadáskor még fennálló hibákat. Azóta a legtöbben megvá-sárolták lakásukat, mint Újláb Lászlótól, a ház intézôbizottságának tagjától megtudtam a hetven lakásnak alig 20 százaléka maradt az önkormányzatnál.

(Naplap, 2005. január, 7. oldal)

Újláb úr szerint sokáig nagyon nehezen gazdálkodott a ház. Amíg közös képviselô intézte az ügyeket szinte mindig tartozással végzôdött az év. Három éve ezért a ház lakói intézôbizottságot bíztak meg a pénzügyekkel. Ennek köszönhetôen már az elsô évben rendezni tudták a fennálló tartozásokat, mára pedig megtakarításuk is van – meséli büszkeséggel a hangjában. A precíz és gondos ügyintézést bizonyítja az is, hogy tavaly negyven perc alatt megtartották a közgyûlést, és idén sem esett olyan panasz, ami hosszabb vitára adna okot. Már befejezôdött az egyik lift felújítása és leváltak a többi házzal közös vízóráról is. A következô nagyobb beruházás a második lift felújítása és az utca felé esô függôfolyosók renoválása lesz.

75

A ház lakói négy kertet gondoznak társadalmi munkában, amiket sövénnyel kerítettek el a nem szívesen látott kutyák miatt. A ház gondnokának – aki beszélgetésünk alatt be is kukkant az alig néhány négyzetméteres közös helyiségbe – feladata az elültetett virágok gondozása locsolása. Ô az, aki miatt a rongálók számára már nem érdekes a Leonardo 4–6. Ahogy Újláb László elmondta, nem telik egy napba sem, hogy eltûnjön a felirat a falakról, vagy a karcolás a liftrôl. Kíváncsi voltam arra is, befolyásolja a lakók életét a házban mûködô Nap Klub közelsége. Meglepô volt hallani, hogy a kezdetekkor bizony nézeteltérés is volt a ház és a klub között, sôt volt olyan idôszak, amikor a gyakori rendzavarás és rongálás miatt a ház lakóit zavarta a Nap Klub mûködése. – Mára egészen más a helyzet – nyug-tat meg László. – A foglalkozások nem zavarnak senkit, a lakók meghívást kapnak a nagyobb rendezvényekre, amin szívesen vesznek részt. A ház elônyei közül a csendet emeli ki: az autóút felôl a függôfolyosók lezárják a zajt, az erkélyek pedig a parkosított oldalra néznek. – A legtöbben, ha meghallják, hogy milyen környéken, melyik kerületben lakunk, megijednek, pedig nem nehezebb itt élni – vallja. Törték már fel a kocsimat a második kerületben, itt a ház elôtt viszont még sosem. Aki vidékre költözött, könnyen el tudta adni a lakását. Egyre értékesebbek az ingatlanok. Sokan szeretnek itt élni. Jenei Rita

ÉLETMÓD-INTERJÚK

Az élettörténeti, életút interjú módszert alkalmaztuk az adatok felvételénél. Nemcsak az interjúk viszonylag kis száma, hanem maga a módszer is ebben az esetben azt tette lehetôvé, hogy az interjúrészletek szuggesztivitását illusztrációként használva az összehasonlítás mellett az egyéniségek, a személyes karakterek is megjelenjenek. Ugyanakkor a tartalmi kategóriák mentén a minta almintákra bontására is lehetôség nyílt, hiszen észre lehet venni azokat a jellegzetességeket, amelyek a válaszolókat az egyes témák kifejtésekor, vagy éppen elkerülésekor irányították. A beszélgetések többségét interjúalanyaink lakásán folytattuk, hat esetben a Nap Klub Alapítvány helyisége és két esetben beszélgetôtársunk munkahelye volt az interjú színtere. Bár minden interjú egésze a „goffmani-i” értelemben vett önbemutatás, prezentáció volt, minden egyes beszélgetés azt tette lehetôvé válaszadóink számára, hogy egy adott idôpillanatból viszszatekintve, az életének egy adott állomására eljutva foglalja össze és prezentálja a kérdezô számára, amelyet az okok és a célok sajátos kapcsolatából érvényesnek tekint. Az interjúk elemzését az életmód soron következô dimenziói mentén mutatjuk be. Bioszociális reprodukció 1. táblázat A megkérdezettek életkori jellemzôi 18–35 év

36–45 év

46–62 év

3 3

1 3 4

2 6 8

Férfi Nô Összesen

63– év

Össz.

3 3

3 15 18

Az életkor és a nemek szerinti megoszlás a következôképen alakult. Fiatal felnôtt három nô válaszadó, egy férfi és szintén három nô a 36–45 éves korosztályból, hat középkorúnak számító nô mellett két férfi és három nôi válaszadó a hatvankét évestôl kezdôdô korosztályból került ki. Mintánk alapján szomszédságunk lakótelepén élôk jellemzô korosztályát 44 százalékban a 46–62 év közöttiek alkotják. Ennek felét, azaz 22 százalékot a 63 évesnél idôsebbek csoportja alkotja. A mintában azonos arányban, 17-17 százalékban szerepel a 18–35 és a 36–45 év közöttiek csoportja. 2. táblázat A megkérdezett identitása Nô

Férfi 18–35 év Kisebbségi identitás Többségi identitás

36–45 év

46–62 év

1

1

1

63– év

Össz.

18–35 év

36–45 év

46–62 év

1

2

1

2

1

5

63– év

6 3

12

A többségi-kisebbségi etnikai hovatartozás arányairól a követezôk írhatók. A férfiak a 36–45 éves korosztályában egy-egy többségi-kisebbségi arány található. A 18–35 év közötti nôk körében az egy kisebbségi válaszadó mellett két többségi válaszadót láttunk.

76


A 36–45 év közötti nôk körében már két kisebbségi és egy többségi válaszadó van. A 45–62 év közötti nôk korosztályában is egy kisebbségi válaszadó van az öt többségi etnikai hovatartozású mellett. A 63 évtôl kezdôdô nôk körében a három többségi válaszadó mellett nem találunk etnikai kisebbséghez tartozót. A válaszadóink közül hatan vallották magukat valamilyen etnikai kisebbségi hovatartozásúnak. Négyen a roma, két válaszadó pedig a zsidó és a szlovák kisebbséget nevezték meg. A mintánk 36–45 év közöttiek körére jellemzô a valamilyen etnikai hovatartozás, az öt fenti korú válaszadóból három kisebbséginek vallotta magát. A többi korosztály közül még a 45–62 év közöttiekben egy férfi és egy nô identifikálta így önmagát. A tizennyolc válaszadó kisebbségi származásának aránya 33,3 százalék, ez jellemzi és reprezentálja szomszédságunk lakótelepi lakással rendelkezôk etnikai megoszlás arányát. Válaszadóink közül ketten (11%) nem rendelkeznek befejezett általános iskolával és ketten (szintén 11%) 8. osztályos végzettségûek. A mintánkban öten-öten rendelkeznek 3. táblázat A megkérdezettek iskolai végzettsége Férfi 18–35 év 0–7 osztály 8 osztály Szakiskola, szakmunkás-képzô Érettségi Technikum Fôiskola, egyetem

36–45 év

Össz.

Nô

46–62 év

63– év

18–35 év

36–45 év

46–62 év

1 1

1

1 2

1 1

2 1

1 2

63– év 1 1

2 2

1 1

5 5 2 2

szakmunkás és érettségi végzettséggel, technikumot ketten végeztek. Középfokú végzettséggel rendelkezik a minta 67 százaléka! Felsôfokú végzettsége két válaszadónak van, ezen arány szintén 11 százalék. Így látható, hogy a szomszédsági lakótelepen élôkre jellemzô iskolai végzettség, a valamilyen középfokú végzettség, egyenlô arányban a szakmunkás, valamint az érettségi és technikumi jelleg. Befejezetlen és befejezett általános iskolai végzettségûek egyenlô arányban szerepelnek, ez a minta 22 százaléka. A felsôfokú végzettség szintén a mintának 22 százaléka. A férfiak körének kétharmadára jellemzô a középiskolai végzettség, és egyharmaduk befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A férfiak esetében a felsôfokú végzettség és a befejezetlen általános iskolai végzettség nem jellemzô. A nôk 36–45 és 46–62 életév közöttiek körére jellemzô iskolai végzettség az érettségi és ettôl kisebb hányaddal a szakmunkás kategória. A férfiakkal ellentétben a szomszédsági lakók között találunk nôket befejezetlen iskolai végzettséggel. Ez az arány értendô a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk körére is. A nôk 18–35 év közöttiek csoportja 11 százaléka újabb, nagyobb iskolai végzettséget nyújtó tanulmányokat folytat. A gyermekkori családokban az anyák többsége nem dolgozott, az apák többsége az iparban és a kézmûves-szolgáltatásban, többségében szakmunkás végzettséggel dolgo-

77

ÉLETMÓD-INTERJÚK

zott. Két válaszadónk szülei cigányzenészként dolgoztak a vendéglátásban. Nem találunk a szülôk között diplomás végzettségût. Két válaszadónk rendelkezik felsôfokú végzettséggel. Érdekes, hogy hat válaszadónk felnôtt gyermekei – akik már nem a lakótelepen élnek szüleikkel, hanem többségükben Budapest más kerületeiben – már rendelkeznek diplomával. Három válaszadónkkal együtt élô fiatal felnôtt gyermeke egyetemista és fôiskolás. Válaszadóink felnôtt gyermekei mind rendelkeznek valamilyen végzettséggel. Két válaszadónk nem rendelkezik középfokú végzettséggel, egyikük az általános iskolát sem fejezte be. Ôk roma származásúak, de gyermekeik már középfokú végzettségûek, illetve érettségizettek A válaszadók közül hatan beszélnek idegen nyelvet, ketten több nyelvet (nôi válaszadónk, aki nyugdíjban levô volt katonatiszt, és a 46–62 év közötti korosztályhoz tartozó roma nôi válaszadónk volt cigányzenész férje). Házasságban él a férfiak egyharmada, a 46–63 év közöttiek csoportja. A szomszédságban élô férfiak 36–45 év és 63 év fölötti csoportjának arányára a házasságban élô 4. táblázat A megkérdezettek családi állapota

18–35 év Nôtlen hajadon Házas Elvált Özvegy

Férfi 36–45 46–62 év év 1

Össz.

Nô 63– év

18–35 év

36–45 év

46–62 év

63– év

3 1 1

3 2 3

1 3

4 4 4 6

válaszadó nôk 20 százalékos mintájából következtethetünk. Mindösszesen a válaszadók 23 százaléka él házasságban, jellemzôen a 36–45 év közötti életszakaszban járók! A nôtlen/hajadon arány a mintában szintén 23 százalék, itt a válaszadók közül a 36–45 év közötti csoportban található férfi, jóval nagyobb arányban szerepelnek a nôk, jellemzôen a 18–35 év közötti életszakaszban. A válaszadóknak ugyancsak 23 százalékára az elvált családi állapot jellemzô, ebbôl a férfiak egyharmada (46–62 év között) és a nôk 20 százaléka (jellemzôen 46–62 év) tartozik e csoportba. A válaszadók közül az özvegyi családi állapot a nôk 33 százalékára jellemzô, egyenlô arányban a 46–62 év és a 63 évtôl kortáblában. A szomszédságban élôk családi állapot jellemzôje az elvált és özvegyi státus, összesen a minta 56 százaléka, az ez követô jellemzô státus egyenlô arányban, a házasságban élôk és a nôtlen/hajadon 23–23 százalékos megoszlásban! Egyfôs háztartásban él a megkérdezett 11 százaléka; egy férfi a 36–45 és egy nô a 46–62 év közötti korosztályból. A szomszédsági minta 33 százaléka él kétfôs háztartásban, a csoport egyhatoda a férfiak közül kerül ki; a nôk négyen vannak, egy fô a 18–35 és kettô-kettô a 46–62 év közöttiek, valamint a 63 évtôl kezdôdô korosztályból kerül ki. Nôi válaszadók körében található háromfôs háztartás, ez a minta 17 százaléka. A férfi válaszadók csoportjából egy férfira – a 46–62 év közötti korosztályából – jellemzô a négyfôs háztartás, míg a nôk 27 százaléka él négyfôs háztartásban; ezen arány a megkérdezettek 28 százaléka. A válaszadók közül a nôk 33 százalékára jellemzô az ötfôs háztartás, egyenlô arányban a 36-45 év közötti és a 63 évtôl kezdôdô csoportban.

78


5. táblázat A háztartás létszáma Férfi 18–35 év 1 fô 2 fô 3 fô 4 fô 5 fô

36–45 év

Össz.

Nô

46–62 év

63– év

1 1

18–35 év

36–45 év

1 1 1

1

46–62 év 1 2 1 1

1 1 1

63– év

2 1 1

2 6 3 5 2

6. táblázat A háztartási személyi összetétel /háztartás típusa Férfi Nô Össz. 18–35 36–45 46–62 63– év 18–35 36–45 46–62 63– év év év év év év év Egyedülálló Házaspár gyerek nélkül Házaspár 18 év alatti gyerekkel Házaspár eltartott fiatal felnôtt gyerekkel Házaspár felnôtt gyerekkel Vegyes Egyedülálló 18 év alatti gyerekkel Egyedülálló eltartott fiatal felnôtt gyerekkel Egyedülálló felnôtt gyerekkel Vegyes Több generáció Egyéb (testvérrel)

1

1

2

3

1

3

1

2

1

2

1

1

3

2 1 1

1

1 1

3 1 2 1

A megkérdezettekbôl két válaszadó a férfiak 36–45 és a nôk 46–62 év közötti korosztályából bizonyul egyszemélyes háztartástípus vivônek, ez a minta 11 százalékának

79

ÉLETMÓD-INTERJÚK

PÁLYÁZAT JÓZSEFVÁROSI CIVIL KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSÁRA

A Közösségi Kezdeményezések Támogató Hálózat keretében a Nap Klub Alapítvány pályázatot hirdet Józsefvárosban megvalósuló civil kezdeményezések támogatására. A pályázat célja: A lakótelepi kis közösségek erõsítése, a közösségi összefogás, az önszervezõdés segítése, az együttgondolkodás, cselekvés bátorítása, alkalmi vagy rendszeres civil kezdeményezések támogatása; -partnerek keresésével, szakemberekkel, helyiséggel, eszközökkel, nyilvánossággal. Pályázhatnak: Szomszédok, baráti csoportok, közös érdeklõdésû társaságok, közös célért cselekedni akaró legalább 3–5 fõbõl alakuló kis közösségek. Jelentkezés: A pályázatra folyamatosan lehet jelentkezni a Nap Klubban kérhetõ kitöltött jelentkezési lap benyújtásával. Értékelés: 2005-ben elsõ alkalommal a március 21-éig beérkezõ pályázatokat értékeljük; majd rendszeresen negyedévenként.


A

PÁLYÁZATON EREDMÉNYESEN INDULÓK

1. Szakmai segítséget kapnak új közösségi kezdeményezéseik elindításához, megvalósításához, új közösség, öntevékeny, önsegítõ csoport, civil szervezet létrehozásához, mûködéséhez. 2. Tapasztalatcserére, képzésre nyújtunk lehetõséget. 3. A Nap Klub helyet (infrastrukturális lehetõségeket) biztosít találkozásokra, programok szervezésére, lebonyolítására. Az érdeklõdõk segítséget kérhetnek pályázatuk elkészítéséhez: Gyõri Jolanda közösségfejlesztõtõl Tel: (1) 303-1898, e-mail: [email protected] Faragó Mária közösségi referenstõl Tel: (1) 333-32-48, e-mail: [email protected] Szabó Mártától, a Közösségi Tanácsadó Szolgálat vezetõjétõl Tel. : (1) 333-0316, e-mail: [email protected], [email protected]

felel meg. Gyermektelen házaspárt nem mutat a mintánk. Három nôi interjúalanyunk a 36–45 év közötti korosztályból „házaspár 18 év alatti gyermekkel” típusú háztartásban él, ez a mintánk 22 százaléka. Válaszadóinkra nem jellemzô a „házaspár eltartott fiatal felnôttel” és a „házaspár felnôtt gyermekkel” típusú háztartás. Ezen kategóriákban a diák jogviszonyban levô és az önálló keresettel rendelkezô gyereket „kerestük”. Interjúalanyaink közül ketten élnek olyan háztartástípusban, ahol a házaspár mellett felnôtt korú diák és felnôtt korú jövedelemmel rendelkezô gyerek él. Ez mintánk 11 százaléka, egy férfi a 36–45 és egy nô a 18–35 év közötti korosztályból alkotja e típust. „Egyedülálló, 18 év alatti gyerekkel” típusú háztartást egy nôi válaszadónk visz (ô elvált), ez a minta 5 százalékát alkotja. Két nôi válaszadónk (egyetemisták) a 18–35 év közötti korosztályból, elvált édesanyjával él, „Egyedülálló, fiatal felnôtt gyerekkel” típusú háztartásban. Egy nôi válaszadónk a 36–45 év közötti korosztályból szintén ilyen háztartás jelleggel bír. Ôk a nôi mintánk 20 százalékát jelentik. Szintén 20 százalékot mutat az „Egyedülálló, felnôtt gyerekkel” típusú háztartásjelleg, e kategóriába egy férfi a 36–45 év közötti korosztályból (özvegy édesanyjával él), és két nôi válaszadónk a 62 évtôl korosztályból (mindketten özvegyek, felnôtt gyermekeikkel élnek). A mintánkból két nôi válaszadónk a 18–35 és a 36–45 év közötti korosztályból él „Több generációs” háztartástípusban, ez a mintánk 11 százalékát jelzi. A 63 évtôl korosztályból egy nôi válaszadónk él egy korosztályba tartozó nôvérével. Interjúalanyaink férfi csoportjából két válaszadónknak a 36–45 év közötti korosztályból nincsen gyermeke, a gyermektelen válaszadókhoz a nôk 18–35 év közötti korosztályból hárman tartoznak, ezen arány a minta 28 százalékát adja. Egy-gyermekes a

80


7. táblázat A megkérdezettek gyermekeinek a száma (Összesen 29) Férfi 18–35 év 0 gyerek 1 gyerek 2 gyerek 3 gyerek 4 gyerek

36–45 év

Össz.

Nô

46–62 év

63– év

2

18–35 év

36–45 év

46–62 év

1

3

63– év

3

1

2

3 1

1 1

5 4 3 5 1

nôk 27 százaléka, e csoportot egy nôi válaszadó a 36–45 és hárman a 46–62 év közötti korosztályból alkotják. Három nôi válaszadónk a 63 évtôl való korosztályból kétgyermekes. Háromgyermekes az interjúalanyaink 28 százaléka, ketten a 36–45 év közötti és egy-egy válaszadó a következô két növekvô korosztályban található. Négy-gyermekes válaszadónk a 46–62 év közötti korosztályból kerül ki, ez a mintánk 6 százaléka. Interjúalanyaink gyermekeinek száma összesen 29. A megkérdezettek közül a 18–35 év közötti korosztály egyharmada testvér nélkül nôtt fel, egyharmaduk egy testvérrel és egyharmaduk két testvérrel. Interjúalanyaink közül hatan testvérükkel nôttek fel, egy férfi és öt nôi válaszadónk alkotja a csoportot. 8. táblázat A megkérdezettek testvéreinek a száma a megkérdezettel együtt. Összesen 48. (Egy interjúnál nincs adat) Férfi 18–35 év 1 2 3 4 5

36–45 év

1 1

46–62 év

Nô 63– év

18–35 év

36–45 év

1 1 1

1

1 2

1 1

1 1

Össz.

46–62 év 2 1 1

63– év 3 6 2 3 3

Mintánk 83 százalékának gyermekkori családjaira jellemzô a kettô és annál több gyermek. Háromgyermekes családban két válaszadónk nôtt fel, a legfiatalabb és a legidôsebb korosztályra jellemzôen. A négy-gyermekes gyermekkori családmodell a 36–45 és a 45–62 év közötti korosztályra jellemzô. Ötgyermekes gyermekkori családról három interjúalanyunk beszélt. Mintánk jellemzô gyermekkori családmodellje a négy-öt gyermekes családról jellemzôen a középgeneráció beszél. A mintánkban ugyanilyen arányossággal bír a kétgyermekes család. Ezt követôen többen nôttek fel „egykeként”, mint háromgyermekes családban. Interjúalanyaink gyermekkori családjaiban 48 gyermek nôtt fel. Egy férfi interjúalanyunk nem beszélt gyermekkori családjáról.

81

ÉLETMÓD-INTERJÚK

Kiegészítés a minta személyi jellemzéséhez Interjúalanyaink többsége családban nôtt fel, egy középkorú roma származású hölgy a két testvérével – az egyik szülô halála és az anya hosszantartó kórházi ellátása következtében – állami gondozásban nôtt fel. Egy férfi válaszadónk az interjú során nem nyilatkozott személyi vonatkozásáiról, nem a visszautasítás, hanem a bizalmatlanság jeleként értelmezhetjük, nem érzett olyan bizalmi légkört, ahol bátran „megnyílhatott” volna. Az interjúja azt sugallja, hogy a felvételt készítô munkatársnôkkel való találkozását az ismerkedés, udvarlás szintjén tartotta. Azt gondoljuk, hogy ilyen elzárkózó típusú szomszédsági lakó jellemzôen található területünkön. Interjúalanyaink személyi bemutatása után feladatunk az életmód tárgyi környezetének és a mindennapi tevékenységek és ezek egymással összefüggô kapcsolatait elemezni, az interjú-narrációk segítségével. 9. táblázat Lakásnagyság és a benne lakó személyek száma

1 fô 2 fô 3 fô 4 fô 5 fô Össz.

28–30 m2

31–40 m2

41–55 m2

56–60 m2

1 0 0 0 1 2

0 0 0 0 0 0

0 1 0 1 0 2

2 2 1 3 1 9

61–70 m2 0 3 2 0 0 5

Össz. 3 6 3 4 2 18

Interjúalanyaink közül két válaszadó lakik 28–30 m2 alapterületû lakásban, egy válaszadónk önmaga és egy válaszadónk férjével és kiskorú gyermekeivel; mindketten roma származásúak a 18–35 és a 36–45 év közötti korosztályból, ez mintánk 11 százalékának felel meg. Mintánkban nem szerepel 31–40 m2 közötti lakásnagysággal rendelkezô. A szûken értelmezett szomszédság területén (Leonardo da Vinci utca, Nap utca és Szigony utca határolta társasházak) nem jellemzô a 40 m2-nél kisebb lakótelepi lakásnagyság. A szomszédság humánterének nagyságát e tér-lakás szerkezeti különbözôség jellemzi. Az általunk szomszédsági gyûrûnek nevezett területen (Práter utca, Nagytemplom utca, Futó utca környéke) jellemzôen 20–50 m2 közötti régi, városi téglaépítésû bérházak találhatók, kisebbségi hányadban saját tulajdonban. A szomszédság lakótelepen élô válaszadói közül 41–55 m2 között két fô található, kétszemélyes és négyszemélyes háztartással. Ez a minta 11 százalékának felel meg. A válaszadók közül kilencen élnek 56–60 m2 közötti lakásban, két-két interjúalanyunk egyfôs és kétfôs háztartással él ilyen nagyságúban. Interjúalanyaink közül egy válaszadó háromfôs és további egy válaszadó pedig ötfôs háztartással él ugyanekkora lakásnagyságban, ez a mintánk legjellemzôbb hányada, 50 százaléknak felel meg. Válaszadóink közül 61–70 m2 közötti lakásnagyságban hárman kétfôs háztartásban és ketten háromfôs háztartással élnek, ez mintánk 58 százalékát jelzi. Megkérdezetteinkre nem jellemzô, hogy jelenlegi józsefvárosi lakóhelyére vidéki településrôl költözött. Jellemzôen Budapest más kerületeibôl 59 százalékban, és Józsefváros más kerületrészébôl 41 százalékban költözött jelenlegi szomszédsági lakásába. Válaszadóink közül ketten lakják 0–5 év között jelenlegi otthonukat, ez mintánk 12 százaléka. A szomszédsági lakók közül 11 válaszadó él 6–18 év között jelenlegi lakásában, ez 65 százaléka a mintának. Közülük heten Budapest más kerületeibôl költöztek ide és

82


10. táblázat A megkérdezett hány éve és honnan költözött a legutóbbi lakhelyérôl a jelenlegi józsefvárosi lakóhelyére? (Egy válaszadónál nincs adat) 0–5 éve Vidéki városból Vidéki faluból Budapest más kerületébôl VIII. kerület más részébôl Össz.

6–18 éve

0 0 0 2 2

19–25 éve

Össz.

0 0 3 1 4

0 0 10 7 17*

0 0 7 4 11

négyen Józsefváros más kerületrészérôl (64-36%-os megoszlásban). A legrégebbi lakók, akik 19–25 év között lakják jelenlegi lakóhelyüket, arányuk a mintában 24 százalék, fôként Budapest más kerületeibôl költöztek jelenlegi lakótelepi lakásukba. Egy férfi interjúalanyunknál nem találunk erre vonatkozó adatot. Az interjúkból kiderül a 6–18 év között jelenlegi lakóhelyén élôk csoportjáról, hogy évekig tartó józsefvárosi albérletezés után, lakáspályázat útján jutottak józsefvárosi fôbérlethez, így váltak a Nap utcai szomszédság lakóivá. Minôségi cserét két interjúalanyunk is említ, a csoport 18 százaléka; találunk a csoportban eltartartási szerzôdés révén és nagyobb részt megvásárlás útján lakáshoz jutót. A csoportra jellemzô a saját tulajdonban levô jelenlegi lakhely. Jelenlegi józsefvárosi lakhelyén 0–5 év között lakó válaszadóinkra jellemzô, hogy vásárlás útján jutottak lakásukhoz, Budapest más kerületébôl költöztek ide. Egy válaszadónk közalkalmazottak lakáspályázata révén jutott lakáshoz. Józsefvárosi lakhelyét 19–25 év között lakók nagyobb része lakáspályázat révén jutott szomszédsági lakótelepi lakásához, e csoport nagyobbik hányadára jellemzô, hogy lakását nem vásárolta meg. A 19–25 év közötti válaszolók körében találunk volt honvédségi lakásban élô válaszadót, volt Nap utcai szövetkezeti és Leonardo da Vinci utcai „OTP-s” lakásban élôt; ôk vásárolták lakásukat. Ez a csoport a minta nagyobbik hányada. 11. táblázat A megkérdezettek lakásának tulajdonviszonya Férfi

Össz.

Nô

18–35 36–45 46–62 63 év- 18–35 36–45 46–62 63 évév év év év év év Önkormányzati bérlakás Saját tulajdon Egyéb (albérlet, együtt élô családtag stb.)

83

0 0

0 2

0 1

0 0

1 0

1 2

2 4

1 2

5 11

0

0

0

0

2

0

0

0

2

ÉLETMÓD-INTERJÚK

Interjúalanyaink közül legtöbben saját tulajdonú lakással rendelkeznek, ez a minta 61 százaléka. Önkormányzati bérlakásban él a minta 28 százaléka. Egyéb kategóriát alkot a minta 11 százaléka, két interjúalanyunk együtt élô családtagnak minôsül, albérletben élô és egyéb jogviszonyt használó interjúalanyunk nem volt. A férfi válaszadóink saját tulajdonú lakással rendelkeznek, és a nôi minta 40 százaléka. A nôk 18–35 év közötti korosztályára jellemzô két válaszadó esetében az együtt élô családtag kategória és egy válaszadónk önkormányzati bérlakással rendelkezik, ôk együtt a nôi válaszadó minta 20 százalékát alkotják. A soron következô nôi válaszadó korosztályra jellemzô, két esetben a saját tulajdon, és itt egy önkormányzati lakással rendelkezô válaszadó került ki a korosztályi csoportból, ôk a nôi minta 20 százalékát alkotják. A 36–45 év közötti nôk csoportjában négyen rendelkeznek saját tulajdonnal – ôk a nôi minta saját tulajdonnal bíró életkori szakasz reprezentánsai –, és ketten fôbérleti viszonnyal, együttes arányuk 40 százalék. A 63 évtôl kezdôdô nôi korosztály hasonló arányokkal és nôi mintabeli százalékos hányaddal bír, mint a 36–45 év közötti korosztályi csoport (20%). 12. táblázat A megkérdezettek gazdasági aktivitása Férfi

Össz.

Nô

18–35 36–45 46–62 63– év 18–35 36–45 46–62 63– év év év év év év év Munkanélküli Aktív keresô Nyugdíjas (öregségi) Nyugdíjas (rokkant) Nyugdíjas (özvegyi) Tanuló Gyes, gyed, háztartásbeli Nyugdíj mellett keresô

2

1

1

2

2 2 1

2

8 2 1 2

1

1 2

2 1

2

Regisztrált munkanélkülit nem mutat a válaszadó minta, de az interjúk három esetben említenek munkanélküli családtagot, közülük egy fô jelenleg is regisztrált munkanélküli. Így, ezen arányosság reprezentálja a Nap utcai lakótelepi szomszédság munkanélküliek százalékát, ez 5 százalékot mutat. Azt gondoljuk, más józsefvárosi kerület részekre, ahol jellemzôbb a 18–35 és a 36–45 év közöttiek aránya és a kisebbségi identitás nagyobb arányú, mint a mi szomszédságunké (33%-tól nagyobb), nagyobb munkátlan és regisztrált munkanélküli csoportot találunk. A megkérdezettek közül aktív keresônek bizonyult a minta 56 százaléka, az aktív keresôk arányát növelte a nyugdíj mellett rendszeres keresô tevékenységet folytató két válaszadónk. Ugyanakkor e két fô a minta nyugdíjas csoportjába is beletartozik, így ez az arány a minta 28 százaléka. Az interjúalanyaink családjaiban további három fôt találunk nyugdíjasként, így a szomszédsági arány elérheti 30–35 százalékot. A nyugdíjasok fele részben a rokkant-nyugdíjasok. Szomszédságunk nyugdíjas aránya nagynak számít, mivel a többi fiatalabb korosztály kevésbé lakja az interjúzásunk által megcélzott társasházakat. Felsôfokú tanintézet hallgatója a minta 11 százaléka. Ez arány is magasnak számít, de még tovább nôhet a város-

84


(2004. december, 8. o-)

rehabilitáció keretében – szomszédságunk határában – épített Pázmány Péter Tudományegyetem Informatikai Karán tanuló, szomszédságunkban albérletezô diákok csoportjával. A gyesen, és gyeden levô háztartásbeli a mintánk 11 százaléka, tehát a mi szomszédsági lakótelepi részünkre nem jellemzô a hétéves kor alatti gyermeket nevelô háztartás. A szomszédságunk jellemzô gyerekcsoportja az általános iskoláskorú, ezt követik a középiskolába járók, majd a felsôoktatásban résztvevôk.

A LEGYEK-RÔL NÉHÁNY SORBAN A LEGYEK, vagyis a Lôdörgô Egyetemisták (Film) Klubja minden bizonnyal a vizsgaidôszak végeztével fog beindulni. Mûsorterveinkben fôleg ázsiai, keleti filmek szerepelnek. A „vetítés” minôségét a Panasonic adománya, egy új tévékészülék garantálja. Szonday Szandra klubvezetôtôl azt is megtudtuk, hogy egy kedves felajánló elvállalta honlapjuk ingyenes fejlesztését, ami nemsokára megtekinthetô lesz a www. legyekfilmklub.atw.hu címen. Tervezik továbbá egy tánctanfolyam megszervezését is.

Az aktív keresôkre jellemzô a vállalkozói tevékenységi forma. Színes, tevékenységi körök jellemzik e csoportot, találunk (virágárust, vállalkozót gondnokot, asztalost, bababolti eladót, órást stb.). Nagyobb részt Budapest területén dolgoznak, a józsefvárosi munkavégzés helye jobban jellemzô, mint az országos. A vállalkozás „kényszer” jellege megemlítôdik két interjúalanyunknál, egy esetben a korábbi cég privatizációja és egy esetben a korábbi alkalmazotti státus megszûnése miatt. Közalkalmazott egy válaszadónk, a minta 5 százalékát mutatja; ez a státus nem jellemzô a szomszédságunkra. 13. táblázat A megkérdezettek keresô tevékenységének fajtái

Aktív keresô Nyugdíj mellett Összesen

Vállalkozó

Közalkalmazott, köztisztviselô

Szolgáltatásban alkalmazott

6 1 7

1 0 1

1 2 3

Összesen 8 3 11

Háztartások tárgyi felszereltsége Interjúalanyaink háztartásainak tárgyi felszereltsége igen változatos, három kategória mentén csoportosítjuk ôket átlagon felüli tárgyi felszereltségû, közepes felszereltségû, alacsony felszereltségû. Kérdeztünk a lakás fizikai állapotára, bútorzatára, konyhai és egyéb mûszaki tárgyakra, a háztartás szórakoztató és egyéb mûszaki eszközeire, a számítógéppel való rendelkezésre és internetkapcsolatra, gépkocsi és egyéb tulajdonra. Mindezen kategóriák a Nap utcai szomszédsági viszonyait jelzik. Átlagon felüli tárgyi felszereltségû háztartás Interjúalanyaink közül ketten, ami a minta 11 százaléka, tartoznak ebbe a csoportba. Háromszobás, összkomfortos lakással rendelkeznek, mindketten kétfôs háztartásban élnek, egy 36–45 év közötti egyedülálló vállalkozó férfi, özvegy édesanyjával és egy 46– 62 év közötti nyugdíj mellett vállalkozói tevékenységet folytató nô, 18–35 év közötti leányával. A háztartások kézi faragott bútorokkal, drága szônyegekkel és a legmodernebb konyha- és mûszaki eszközökkel vannak ellátva. (Nagyméretû hûtô, modern gáztûzhely, fagyasztó, microsütô és konyhai mixerek,) a hûtô mellett, „megvannak azok a technikai

85

ÉLETMÓD-INTERJÚK

eszközök, amik nagyjából egy korszerû lakásba kellenek”. Márkás és modern szóra-koztató mûszaki eszközök jellemzik e típust (70 cm-es és nagyobb televízió, DVD, hifiberendezés). Számítógéppel és internetkapcsolattal rendelkeznek. Egy válaszadónk lakása légkondicionált és mosogatógéppel rendelkezik. De jellemzô a nagy értékû gépkocsi, nôi válaszadónk leánya is rendelkezik 4–6 millió forint értékû gépkocsival. Férfi válaszadónk nem számol be nagy értékû mûvészeti tárgyról, az ô lakásába nincsenek képek, festmények, még könyvespolc sem. Nôi válaszadónk híres és értékes 3D-s festményeket említ és egy 300 literes „drága-halakkal” teli akváriumot. Nála találunk könyvespolcot, jelentôs házikönyvtárról tesz említést. Gyûjti az értékes papiruszokat. Az ô meghatározása tárgyi felszereltségérôl „az átlagnál kicsit magasabb szintû”. Közepes tárgyi felszereltséggel rendelkezô háztartások Ennek a kategóriának két szintjét különböztettük meg, a középes-felsô szint és a közepes alsó szint. Az eszközök, bútorzat minôsége, a lakás állaga jellemzôi mentén adódik e két kategória. Válaszadóink közül tizenketten kerültek ebbe a csoportba, ez a minta 67 százaléka. A mintából négy válaszadónak háztartásában található nagy értékû szekrénysor, részben koloniál-bútorokkal, konyhai mûszaki eszközeik modernek (fagyasztó, mixerek, microsütô stb.). Jellemzôen kétszobás lakással rendelkeznek. Jellemzôjük még, a 4–9 éves korú középkategóriás gépkocsi, amit többnyire használt állapotban, részletfizetéssel vásárolták. Két esetben találunk zongorát a családban (színész válaszadónk – nála van filmkamera is és egy 45–62 év közötti nô interjúalanyunknál). Jellemzô a könyvespolc és a 40–70 cm átmérôjû színes televízió és a jó minôségû szórakoztató mûszaki berendezések (DVD, hifi). Három háztartásra jellemzô számítógép és internetkapcsolat. Roma származású interjúalanyainkat ebben a kategóriába találjuk, egy 36–45 év közötti nôi válaszadónk kivételével. Egy roma nôi válaszadónk így jellemzi felszereltségét, „átlagosan felszerelt. Semmi luxus. Automata mosógép, hûtôgép, porszívó, ilyen átlagos…”. Ezen közepes-felsô szint csoport a minta 22 százaléka. A közepes-alcsony szintû háztartás nyolc válaszadó került, ez a nagy minta 44 százaléka. Rájuk jellemzô, hogy a lakás bútorzata régi és vegyes (szekrénysor, ágy, asztal), a lakhatási funkciókat kielégíti (étkezés, tisztálkodás, pihenés), átlagosan felszerelt. Nem jellemzô a kiegészítô világítás-technikai eszközök volta (olvasó és hangulatlámpák). Számítópéppel és internetkapcsolattal nem rendelkeznek. Gépkocsival sem. Alacsony tárgyi felszereltségû háztartás Válaszadóink közül ketten tartoznak ebbe a csoportba, a teljes minta 11 százalékát jelzik. Jellemzôen használt bútorzattal vannak ellátva lakásaik. Mûszaki eszközeikre jellemzô, a használt televízió és a használt „kéz alatt vásárolt” tûzhely és hûtô. Itt találunk tárcsás mosógépet, centrifugát, amit szintén használtan vásároltak. Sajnos, ezekben, a háztartásokban elôfordult nagyarányú rezsitartozás. Egy interjúalanyunk így jellemzi lakásának felszereltségét, „ami a mindennapi háztartásba kell”. Jellemzô rájuk, hogy lakásaikban virágokat találunk. Szomszédságunk fogyasztói, vásárlási és szabadidô szokásai Ezen háztartási jellemzôkre, adatokra a mikor? hol?, mit? kérdésekre adott válaszokból következtetünk. Itt is használhatjuk a fenti kategóriákat, mivel a tárgyi felszereltség és fogyasztói és vásárlási szokások erôs korrelációval bír. Mintánk nagyobb aránya mindennap vásárol a helyi kisboltokban alapvetô élelmiszereket (tejet, kenyeret, fôleg csir-

86


ke-készítményeket). Mintánk felsô-közép színtû csoportja harmad-negyednaponként vásárol a helyi kisebb boltokban. A felsô-közép szintû csoport és a közepes-felsô csoport legalább háromhetente és havonta biztosan egyszer fel keresi a nagy bevásárlóközpontokat. A gépkocsi és a háztartásban meglévô fagyasztó elôsegíti ezt a gyakorlatot. A közép-alsó tárgyi felszereltségû háztartások válaszadói és az alacsony felszereltségû háztartások válaszadói a szomszédság nagyobb boltjaiba (CBA-hálózat) jár, heti és pár napra elegendô árút vásárol. Mindkét csoport más-más arányossággal a vegyiárut is ilyenkor vásárolja. A több napra elôre fôzés mindhárom kategóriára jellemzô. Ruházaticipô cikkeket és mûszaki eszközöket a felsô és a közép-felsô csoport havonta vásárol, fôként nagyobb és márkás üzletláncokban, a többi kategóriára jellemzô, hogy a józsefvárosi piac kínálatát is megfelelônek találja. (Ôk itt spórolnak.) Illetve részletre vásárolják mûszaki berendezéseiket. A mintánk felsô és közép- felsô csoportjára jellemzô a könyvvásárlás a legalább havi moziba és szórakozóhelyre, komolyzenei és könnyûzenei koncertre járás. Újságelôfizetôt nem találunk a csoportokban, a felsô és közepes felszereltséggel bíró háztartásokban havi egyszer több és többféle havi-heti és idôszakos sajtótermék megvásárlása történik. A többi csoportban a heti bulvárújság és kisebb részben a televízióújság megvásárlása történik. A minta felsô és közép kategóriába sorolt válaszadói törekednek legalább havonta egyszer színházba menni. A középes szintû csoportra jellemzôbb a kirándulás a barátok ismerôsök meglátogatása, a televíziózás jellemzô szabadidôs tevékenyég. A minta idôsek korosztályának aránya és az elvált családi státus jellemzôen a háztartásban és környéken zajló szabadidôs tevékenységeket feltételezi. Mintánkban az egészségügyi problémával, krónikus és súlyos betegséggel élôk aránya jellemzô módon hat a minta tevékenység-szerkezetére.(keresztrejtvényfejtés, jelmezkészítés-festés, olvasás, rádióhallgatás, otthoni barkácsolás, kertészkedés). A mintánk jellemzô csoportja a kutyatartóké. Nyaralás és egy-egy napos kirándulás a minta felsô és közép-felsô csoportjára jellemzô. Nyaralóval rendelkezôt egy csoportban sem találunk, de találunk négy interjúalanyunknál Pest megyei „kisházat”, így körükben jellemzô szabadidôs tevékenység a hétvégi telkes lét. Ez szomszédságunk 22 százalékos mintája.

87

A KÉPZÉSEKRÔL

KÉPZÉS – TOVÁBBKÉPZÉS

A KÉPZÉSEKRÔL HORVÁTH JUDIT A szomszédsági munkánkban a kezdetektôl mindig kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy munkatársainkat, önkénteseinket felkészítsük a rájuk váró feladatokra; felkeltsük érdeklôdésüket, kialakítsuk a szükséges közös célokat, értékeket; megismerjük az adott munka legalkalmasabb módszereit, eljárásait. Alapítványunk munkatársai, önkéntesei között különbözô felkészültségû emberek fordultak meg. Voltak pedagógusok, jogászok, pszichológusok, újságírók, szociológusok, grafikusok, keramikusok, nôiférfi szabók, gépészmérnökök, közgazdászok, egyszerû háziasszonyok, valamint fôiskolai és egyetemi hallgatók. Ahhoz, hogy a legegyszerûbbnek tûnô munkába eredményesen bekapcsolódhassanak a nagyon különbözô felkészültségû, tudású, felfogású és korú emberek, fontos volt: ismerjék közös céljainkat, értsék a vállalt értékeinket. Lássák, hogy az általuk elvégezendô feladat hogyan épül a rendszerbe, milyen közös eredményekre számítunk. Szükségessé tette az igényes felkészülést többek között az is, hogy az 1990-es években a közösségfejlesztés, mint szakma, mint módszer még nem volt általánosan ismert a humán felkészültségû diplomások (pedagógusok, népmûvelôk stb.) körében sem. Ugyanakkor a „közösség”, mint fogalom sokféle értelmezésre adott módot, gyakran negatív politikai tartalmat is kapott. A nagyvárosi közösségfejlesztésben az alapítvány létrehozóinak, az elsô munkatársaknak sem volt tapasztalata. Közösen kellett kimunkálni nem csak az elveinket, de a módszereinket, a közösségépítô folyamatot is. Nem véletlen, hogy a közösségi kísérlet megálmodásától a tényeges terep-munkáig egy évet fordítottunk az elôkészületekre, a felkészülésre. Az induláskor – 1991 és 1992 között – felkutattuk és feldolgoztuk a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalmat. Majd a késôbbiekben is folyamatosan figyelemmel kísértük azt. Kapcsolatot építettünk a Közösségfejlesztôk Egyesületével, s részt vettünk az általuk felkínált tréningeken. Gyakorlatunkban – nagyon leegyszerûsítve – lényegében kétféle képzést és továbbképzést alkalmaztunk. Egyik képzési formánk az alapítványi munka közvetlen segítését célozta. Munkatársi közösségünkben minden új feladat elôtt megvitattuk annak céljait, módszereit, eljárásait, a várható eredményeket. Majd a feladat elvégzését követôen egyénileg és közösen értékeltük a megvalósítást. Minden munkatársunk képessé vált projekt készítésére, a feladatok, a szomszédsági tevékenység komplex tervezésére, menedzselésére. Nagyon sokat tanultunk egymástól, gazdagodott mind elméleti, mind pedig gyakorlati tudásunk. Ezt a képzési formát alkalmaztuk tulajdonképpen akkor is, amikor félévenként megvitattuk és értékeltük az alapítvány egésze és egyes munkatársai által végzett tevékenységet. Más módszert kívánt viszont például egy idôszakos tevé-

88


kenység indítása, különösen akkor, ha azokban fôként nem saját munkatársaink, hanem új önkéntesek (fôiskolai, egyetemi hallgatók) vettek részt. Ilyen volt például a táborozás. A jelentkezô önkéntesek részére elsô alkalommal általános tájékoztatást tartottunk alapítványunk munkájáról. Majd ismertettük a Naptáborban közremûködôkkel szembeni elvárásainkat. Akik ezt vállalták, azok részére háromnapos bentlakásos tréninget szerveztük. Lényegében a belsô képzéseink másik formája évek óta a team-építô tréning. Alapítványunk munkatársi közössége részére több napos bentlakásos továbbképzések keretében – külsô tréner vezetésével – szerveztük ezt a képzési formát. Nagy gondot fordítottunk arra is, hogy munkatársaink külsô tréningeken megszerezhessék mindazokat az ismereteket, jártasságokat, amelyekre civil szervezetben dolgozóknak szükségük van. Ezért vettünk részt a KFE (Közösségfejlesztôk Egyesülete), a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ), a CTF (Civil Társadalom Fejlôdéséért Alapítvány) téringjein, fórumain is, munkatársaink elvégezték azokat a tanfolyamokat, amelyek a többi között a civil szervezetek menedzselését, a projektek készítését, az adománygyûjtést és a pályázatírást segítették. Az elmúlt két év során új követelményként fogalmazódott meg munkatársi közösségünk tagjaival szemben, hogy képessé kell válniuk az európai uniós pályázati lehetôségek elérésére, pályázatírásra és menedzselésre is. Ennek érdekében több munkatársunk szerzett ilyen irányú végzettséget. A Nap mint nap – a Nap utcai szomszédság címû projekt keretében tervezett és az elmúlt egy év során megvalósított, a Phare ACCESS 2002 Program által támogatott képzés eltér minden eddigi formától, alapítványunk által kezdeményezett és gyakorolt képzéstôl. Ebben az esetben elsôdleges célcsoportunk a helyi lakosok önkéntes szerve-zôdései voltak. A képzés célja is arra irányul, hogy a helyi demokrácia erôsödjön, az emberek minél szélesebb köre vegyen részt a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztési folyamatokban. Kölcsönösen segítsék egymást, ismerjék meg az önsegítés, a közösségi önfenntartás lehetôségeit. Szomszédságunk mind szélesebb körének bevonásával olyan önkéntesek felkészítésére vállalkoztunk, akik a környezetünkben élôknek képesek folyamatos és politikamentes segítséget nyújtani érdekeik felismeréséhez, cselekvési programjaik elkészítéséhez. A projektben tervezett képzéseket sikerrel valósítottuk meg. Az elsô képzés 2004. október 23-a és 27-e között zajlott Mátraszentimrén, csendes és nagyon kellemes környezetben. A célunk az volt, hogy az önsegítô csoportok vezetôi, önkéntesei és az együttmûködô partnerszervezetek és intézmények képviselôi felkészüljenek a szomszédság problémáinak kezelésére, továbbá az együttmûködés és konfliktuskezelés eredményes módszereire. Gyakorolják a hatékony kommunikációt és alkutechnikákat, az érdekegyeztetés módszereit. A szervezéskor igényfelmérést végeztünk a kerületi civil szervezetek körében is, felkínálva részükre is a részvételi lehetôséget. A felkészítés tréningjellegû volt, elsôsorban gyakorlat és annak megbeszélése, tudatosítása A tréning fô célkitûzése és módszerei Olyan készségek, skillek, eljárások elsajátítása, amely segíti a résztvevôket a munkájuk során felmerülô problémák, konfliktusok hatékony, hosszú távú megoldásában. A tréning során az ismeretek átadása, a készségek kialakítása a résztvevôk aktív bevonásával, úgynevezett „saját élményû” tanulási folyamatban történt. Az alkalmazott szituációs játékok során az „éles’’ helyzetekben követhetô/ követendô magatartás gyakorolható a valós életbeli kockázatok nélkül.

89

A KÉPZÉSEKRÔL

Fô témacsoportok: kommunikációs alapismeretek (a kommunikáló felek; a kommunikáció lényege, formái, technikái, módszerei), ● a hatékony kommunikáció jellemzôi (az érdek megjelenése és megfogalmazása), ● a kommunikáció mint konfliktusforrás, ● a tartós együttmûködés elônyei és feltételei, ● a konfliktus természete, okai, ● a tárgyalás mint problémamegoldó, konfliktusmegelôzô eljárás, ● két és többoldalú alkuhelyzetek, illetve tárgyalási szituációk, ● magatartástípusok konfliktushelyzetekben, konfliktuskezelési eljárások. A tréning hatása, eredményei ●

KICSI SZÍNES MÁTRASZENTIMRÉRÔL


Ismét megtapasztalhattuk, hogy a természetnél nincs tehetségesebb alkotó. Mátraszentimrén, a minket körülölelô táj színeit – halvány sárgától a rozsdabarnáig – a természet ecsetje festette, s a völgyekben megbújó fehér ködfoltok meseszerûvé tették a látványt. Jó volt a lakótelep mindennapjaiból pár napra részese lenni ennek az évente megújuló csodának. Az elôadások és csoportfoglalkozások között maradt idônk – kinek-kinek teljesítôképességét figyelembe véve – sétákra, hosszabb túrákra. Bár ez utóbbi egyik alkalommal hosszabbra sikerült a tervezettnél. A három falu templomának meglátogatásakor téves eligazítás miatt rossz turistautón haladtunk, mely megnövelte a távot. A foglalkozás kezdetére csak a telefonon riasztott, társaságunkban lévô Újláb Laci és az éppen arra haladók leintése révén, illetve motorizált segítségével jutottunk vissza trénerünk, Geskó Sándor megnyugvására. S róla még egy kis színes: a tréning szakmai hogyanjáról ismereteket kaphatnak olvasóink Horváth Judit cikkében. Sándor a szakmai ismeretek átadása mellett mindent megtett azért, hogy kellemesen érezzük magunkat. Ezért Sándor, a fôleg nôkbôl álló társasága nagy Ô-je lett a tréning végére, melyért nagy meglepetésére és örömére megkapta a maga rózsáját… Faragó Mária

A tréning több szempontból is nagyon hasznos és értékes volt. A résztvevôk az elsô játék keretében ismerkedtek meg. Kölcsönösen újdonság volt, hogy milyen gazdag a kerületben a közösségi munka lehetôsége, sokszínû az a terep, amelyen az önkéntesek dolgoznak. Érzelmileg nagyon megerôsítô volt a jelenlevôk elkötelezettsége, lelkesedése saját önkéntes munkájuk iránt. Ebbôl fakadt az az örömteli felfedezés, hogy: az együttmûködések széles hálózatával tovább erôsödhetünk; fontosak vagyunk mindannyian; tapasztalatot tudunk cserélni; együtt tudunk közös ügyeket vinni; hatékonyabbak leszünk együtt a kerületben. A megsokszorozódás lehetôségeit éltük meg a tapasztalatcsere folyamatában, ahogy megtapasztaltuk egymás beszámolóiból, majd az esetelemzésekbôl, hogy milyen sokan dolgozunk a kerületben, jó ügyekben, eredményekkel és konfliktusokkal egyaránt. A csoport nyitott és fogadókész volt minden szempontból a képzésre, a tapasztalatcserére, folyamatos volt az ötletelés, a tervezés, a kapcsolatépítés a jelenlevôk között. A Nap utcai szomszédság mintája új tervek szövésére ösztönözte a kerület más negyedeibôl itt lévôket. Itt született meg a Magdolna negyed, az Orczy negyed, a Csarnok negyed és a Józsefváros központ másik részének területén a szomszédságépítés terve, a partnerségépítés lehetôségeinek tervezése, a közösségi terek megszerzésének felvetése, a problémagyûjtés a kerületi fejlesztéshez.

90


Jó volt a szakmaiság és a laikus állampolgáriság keveredése a tagok között, és a közös gondolkodás gyors kialakulása. Vagyis úgy tapasztaltuk, hogy a tréning elindított egy személyközi spontán tanulást is a tapasztalatcsere, véleménycsere útján. Az itt született kapcsolatok máig mûködnek, új kiscsoportok születtek ennek nyomán. A visszajelzô kérdôívek nagyfokú megelégedettséget és magas érzelmi hôfokot jeleztek, örömöt és munkakedvet, új kapcsolatokat és hasznos szakmai ismereteket. A megfigyelések, tapasztalatok – a hétköznapi gyakorlat visszajelzései közvetlen eredményeket, hatásokat igazolnak. A helyi szomszédság önsegítô csoportjainak vezetôi, aktívái önállóbbak, magabiztosabbak, aktívabbak a hétköznapok tevékenységében. Jobban eligazodnak a közös célok, feladatok és lehetôségek alternatíváiban, tudatosabb és elkötelezettebb a munkájuk. Ez a tréning sokirányúan teremtett együttmûködést a kerületben dolgozók között, a közvetlen tapasztalatcsere elevensége elindította a kreativitást a további fejlesztésekben, a további tervekben, amelyek hosszú távon gyümölcsözhetnek a közösségi munkánkban. Hazatérve a háromnapos tréningrôl tíz napon belül került sor Józsefváros 15 éves városfejlesztési tervének véleményezésére. Igaz, hogy már együtt is elindult a gondolkozás a fejlesztési tervrôl, de mégis meglepetés volt az egyéni és intézményi vélemények sora, a javaslatok, kiegészítések gondos megtétele. A fórum aktivitása, a képzésen részt vettek értô javaslatai felmutatták az öntudatos, hozzáértô civileket, a demokráciával élni tudó polgárok „okos gyülekezetét”, kik összejöttünk „meghányni, vetni sok bajunk”.

A KONFLIKTUSKEZELÔ TRÉNINGRÔL Mátraszentimrén tartottuk elsô tréningünket október 21-e és 24-e között – 23 fô részvételével. Azzal a céllal, hogy a helyi szomszédság aktíváit, önkénteseit, önsegítô csoportok tagjait és/vagy vezetôit, illetve a hatókörünkben mûködô civil szervezôdések néhány munkatársát felkészítésük a hatékony konfliktusmegoldási módszerekre, a helyi konfliktusok eredményes kezelésére, szükség esetén a mediáció használatára. A tréning háziasszony szervezôje, a helyi szomszédsági referens, Faragó Mária volt, aki széles körû helyi kapcsolatrendszerével és kiváló szervezôkészségével segítette a csoport tagjainak kiválasztását. A képzésben helyet kaptak a Szomszédsági Tanács munkatársai, a helyi aktívák, önsegítô csoportok vezetôi és a környékünk civil szervezôdéseinek munkatársai, valamint a Nap Klub Alapítvány néhány munkatársa.


A konfliktuskezelési tréninget Geskó Sándor, a konszenzus Alapítvány vezetôje irányította. A tréning szakmai programja rendkívül jó volt, a résztvevôk nagyon elégedetten nyilatkoztak a program minôségérôl és hasznosságáról. A program vezetése lendületes, érdekes volt, s messzemenôen emberi. A tréningvezetô figyelmessége, embersége és a csoporthoz való viszonya, valamint derûje, humora nagyon jó érzelmi légkört teremtett. A tréning tematikájába beillesztve elô tudtuk készíteni a józsefvárosi fejlesztési terv véleményezését is, érdekeltté téve a jelenlevôket. (A felkészítô után három nappal volt a józsefvárosi 15 éves fejlesztési terv lakossági vitája – lásd bôvebben a Fórum Józsefváros fejlesztésérôl címû írást a 5. oldalon – a szerk. – a Nap Klubban, az önkormányzat és a RÉV8 Rt. képviselôinek jelenlétében. A tréning résztvevôi közül tízen eljöttek, s mindannyian a már mûködô vagy a tervezetten létrehozandó szomszédságuk nevében konstruktívan nyilvánítottak véleményt, adtak kiegészítô javaslatokat.) A tréning kritikájaként is felvetôdött néhány észrevétel – a résztvevôk még több gyakorlatot szeretnének, egyéni konfliktusok kezelését és visszatérô tréning alkalmakat. Voltak néhányan, akik megijedtek az idônként kialakuló vitáktól, de tapasztalatot is szerezhettek arról, hogy gyakran jobb a korrekt vita, mint a problémák szônyeg alá söprése. Az egyik leghasznosabb eredménye a háromnapos tréningnek, hogy az emberek jobban megismerték egymást, lelkes közös problémafeltárás és tervezés is folyt a gyakorlatok során, s ezzel jelentôs bizalomépítés történt az eddig ismeretlen emberek között is. Úgy gondolom, hogy ez az alkalom is szép példája volt az élô helyi demokratikus érdekérvényesítésnek a polgári öntudatnak, a közösségi cselekvésnek. Reményünk – amely mindig is volt – tovább erôsödött az emberi közösség összefogásában, a közösségi cselekvésben. Horváth Judit képzési felelôs

91

A KÉPZÉSEKRÔL

A fórum eredményeképpen a Nap Klub Alapítvány összegzésében került az önkormányzat képviselô-testülete elé a szomszédság és környékének véleménye és javaslata a kerület 15 éves fejlesztési tervéhez. Ez a közvetlen visszacsatolási élmény tovább erôsítette az emberekben az érdemesség hitét és élményét. A helyi közösségfejlesztési tréning eredményeirôl A projektben tervezettek szerint 2004. november 18-ától 21-éig megtartottuk a második tréningünket 24 fô részvételével, Kunbábonyban, a Közösségfejlesztôk Alapítványának képzési bázisán. A képzés résztvevôi, a Szomszédsági Tanács tagjai, az önsegítô csoportok vezetôi, a legaktívabb szomszédsági tagok, az alapítvány közösségszervezô munkatársai, az együttmûködô civil szervezetek néhány képviselôje, valamint a Nap utcai szomszédság környékének közösségi aktívái. (A korábban már említett környéki „szomszédsági csírák” lehetséges vezetôi, szervezôi.) A csoport közel egyharmada részt vett az elôzô tréningen is, így a csoport együttmûködését a már kialakult érzelmi összetartozás is segítette. Ez a folytatólagos jelenlét a kiscsoportépítés szempontjából igen hasznos volt, megadták érzelmileg és motiváltság szempontjából is az „alaphangot”. A tréning célja az öntevékeny helyi közösségszervezô munka elméleti megalapozása és a szükséges gyakorlati jártasságok fejlesztése volt. Célunk az volt, hogy a Nap utcai szomszédságban élôk helyi kis társadalmában még tudatosabban és eredményesebben szervezzük meg a helyi érdekek feltárását és képviseletét, ismerjük meg és gyakoroljuk az érdekérvényesítés demokratikus eljárásait, hogy gazdagabb partneri kapcsolatokat építsünk környezetünk fejlesztése és védelme érdekében.

KUNBÁBONYI „KIS SZÍNESEK”


Szomszédságunkból 22-en vettek részt november 18-a és 22-e között második, közösségfejlesztéssel foglalkozó tréningünkön Kunbábonyban. Megtapasztalhattuk, hogy az Alföldön milyen hirtelen változik az idôjárás. Egyik nap ebéd után sétára indultunk a tanyavilágba fôhadiszállásunkról a Civil Kollégiumból. Ha nem is volt túl jó idô, gondoltuk, jól esik ez a kis mozgás az elôadások helyhez (székhez) kötött programját követôen. Útközben kedves, barátságos emberek üdvözölték kis csoportunkat. A házak már ritkultak körülöttünk, mikor hirtelen, Budapest irányából megnyílt az ég alja, zuhogott az esô és ránk tört a szinte orkán erejû szél. Futva menekültünk a biztonságot nyújtó fészer felé, melybe a Rácz tanya tulajdonosai tereltek bennünket. „Telefonos segítséget” vettünk igénybe, hogy szorult helyzetükbôl szabaduljunk. Nem telt bele sok idô mikor feltûnt egy kiszolgált mikrobusz, melyben ülve, állva, öszszetömörülve, mint a legnagyobb budapesti csúcsforgalomban, visszajutottunk állomáshelyünkre. Mint kiderült a gyors segítség annak volt köszönhetô, hogy azok a kedves, barátságos emberek, akik követték utunkat, már elôttünk elindították segítségkérô telefonjaikat. Amit ezúton is köszönünk! A már említett székhez kötött programjaink között további felüdülést jelentettek a Kiss Ernôné Kati vezette jógagyakorlatok, valamint Kerékgyártóné Zalka Cecilia izommegnyújtogató testedzô tornagyakorlatai. S talán a „legszínesebb” az a tiszta forrásból származó paprika – gyönyörû piros színével – amelynek megvásárlását Marika, aki helyi lakosként ellátásunkról gondoskodott, kérésünkre megszervezte. Feltehetôen hosszú ideig emlékezünk a Kunbábonyban töltött napokra – miközben pirosló ételeinket készítjük és fogyasztjuk. Faragó Mária

92


●

●

● ● ●

●

●

●

További szakmai célunk, hogy a helyi közösségfejlesztés legaktívabb résztvevôi: értsék a demokratikus társadalomban a három szektor szerepét, funkcióit, kapcsolatukat, ismerjék és értsék a demokratikus mûködés alapjait, módszereit, a társadalmi kontroll lehetôségeit, a közösségfejlesztés tartalmait, mint a helyi közös szükségletek, érdekek felismerése, megfogalmazása, az érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése vagy felkutatása, az érdekérvényesítés, a helyi problémamegoldás lehetséges, illetve eredményes módjai, technikái, a helyi partnerkapcsolatok mûködtetése és fejlesztése a közös érdekek mentén helyi vállalkozók, a gazdaság szakemberei, valamint az önkormányzati vagy más intézmények között, ismerjék a civil cselekvés jogi kereteit, a civil szerepköröket, a kapcsolatépítés, partnerség és a forrásteremtés alapjait, tudatosodjon szervezetünk küldetése, a helyi szereplôk feladatai saját helyi társadalmunkban.

Reméljük, hogy a helyi szinten érvényesülô részvétel hosszú távú hatásai is kialakulnak a továbbiakban. A helyi demokrácia fejlesztése erôsítheti a polgárok részvételét a társadalmi-politikai döntések elôkészítésében, megvalósításában és a társadalmi kontroll gyakorlásában is. A képzés módszerei a különbözô összetételû civil résztvevôi csoport gyakorlatorientált intenzív képzésben részesült, amely épített a felnôtt emberek munka- és élettapasztalatára. A képzés rugalmas kiscsoportos módszerekkel folyt, a résztvevôk aktív bevonásával. A tréning vezetôi, a Közösségfejlesztôk Egyesületének munkatársai: Péterfi Ferenc és Kovács Edit, a Civil Kollégium Alapítvány titkára és munkatársa. A tréning háziasszony szervezôje az alapítvány szomszédsági referense, Faragó Mária volt, aki széles helyi kapcsolatrendszerével a résztvevôk kiválasztását és mozgósítását szervezte. Értékelés A tréning szakmai programja nagyon gazdag és értékes volt. A kiscsoportos aktivizáló módszerek segítették az elméleti jellegû ismeretanyag értô feldolgozását. A tréning a helyi közösségfejlesztés, a helyi demokrácia problémakörét a Nap utcai szomszédság valódi problémáin keresztül dolgozta fel. Az elmélet és gyakorlat találkozása sok egyéni és csoportos felismerést, ráismerést eredményezett, megtermékenyítô volt a problémák meglátásában, a problémamegoldás lehetôségeinek megkeresésében. Az együttes gondolkozás, az együttes munka tovább erôsítette a szomszédsági kapcsolatokat, a közösségi összetartozás érzését. További tervek születtek a helyi cselekvés lehetôségeirôl, a helyi önsegítô csoportok mûködésének segítésérôl. A tréning során nagy mennyiségû írott gondolatsor született a tréningvezetôk által feltett kérdésekre, amelyet tovább fogunk hasznosítani – egyrészt belsô továbbképzéseken, másrészt módszertani kiadványokban, vagy akár majd a párbeszédkörök szervezése során is használhatjuk az ötleteket, gondolatokat. A tréning kellôen megdolgoztatta az embereket, nagyon sok módszertani ötletet, technikát tanultak.

93

A KÉPZÉSEKRÔL

Az eredményesség jelzésére írjuk le, hogy a tréning után két új csoport indult az alapítvány kereteiben, egy közös jóga- és angolnyelvet tanuló csoport. A tréning a partneri kapcsolatépítésben is hozott eredményeket, mert a környezetünkben mûködô civil szervezetekkel tartós együttmûködésre számíthatunk a megerôsödött személyi kapcsolatok és a helyi problémák közös elemzése, a hasonló szemléleti mód kialakulása révén. Fontosnak tartjuk a Nap utcai modell terjedésének lehetôségét is – mint az elôzô tréning során is tapasztaltuk, a „környék” közösségi aktívái készülnek a helyi szomszédságépítô munkára, egyre konkrétabb tervekkel, s most már bizonyos elméleti és gyakorlati tudással felfegyverkezve, amit közösen, élményszerûen szerezhettek meg a tréningeken és a helyi találkozókon, illetve az éppen zajló kerületi fejlesztési tervek véleményezésének folyamatában. A visszajelzô kérdôíveken hasonló lelkesedés és elismerés jelent meg, mint az elôzô tréningnél, jelezve azt is, hogy ez fárasztóbb volt „marathoni” jellege miatt. A tréning vezetôirôl mind szakmailag, mind emberileg nagyon elismerôen nyilatkoztak a résztvevôk. Nagyon szíves vendéglátóink voltak, kellemes körülmények között laktunk, kellemes esti beszélgetésekre volt lehetôségünk, persze valójában az alaptémát folytattuk sokan a szabadidôben is. Újabb barátságok alakultak, tovább szövôdött, erôsödött a közösségi háló, s benne a közös szándékok, a közös akarat, a közös erô a változások kezdeményezésére és megvalósítására. Folytatás a lakóterületen A tréningek nyomán folytatódott a lakóterületi tevékenység. A találkozások most már elsôsorban a kiscsoportokban zajlottak, valamint a párbeszédkörök keretében. A tavasz folyamán a szomszédságban jelentkezô korábbi igényekre, ötletekre reagálva, illetve saját képességeiknek, érdeklôdési területüknek, kapcsolataiknak megfelelôen további kiscsoportok, önsegítô csoportok szervezését kezdték meg a szomszédsági aktívák. Körvonalazódott a szervezôkben a cél, a program, a lehetséges tagság. 2005. májusában Szentendrén újabb kétnapos képzést szerveztünk ennek a körnek. A szomszédsági képzés, a tréning tartalma A lakossági kiscsoportok, közösségek vezetôi, segítôi részére komplex tréning – az önsegítés módszerei, csoportvezetés, csoportfejlesztés, közösségfejlesztés, projektírás, konfliktuskezelés. A tréning eredményeirôl A tréning során interaktív módszerekkel végigvettük a csoportszervezés, vezetés és fejlesztés kulcskérdéseit. Számba vettük a helyi igényeket, erôforrásokat. A résztvevôk egyénenként elkészítették a saját csoportjuk tervét, projektjét – céljaik, feladataik, a munkaprogram, az anyagszükséglet, a hely- és idôterv, a résztvevôk mozgósítása, a kommunikáció megszervezése, az eredmények mérése. A projekteket ismertették, majd a megbeszélés során ötleteket, javaslatokat adtak egymásnak. Az új ötletek színes címeket, szlogeneket kaptak – talán figyelemfelhívóak, csábítóak lesznek: Arany olló – a varró vállalkozás, Zebra kezek – a kézimunka tanulástanítás, a Mozgásban, lendületben – a napi kocogás és más egyéb testmozgás, a Biztonságban, védelemben – a játszótéri felügyelet és így tovább.

94


CSEREBERE KLUB ALAKUL Mintegy a tavalyi közösségi felmérésben jelentkezô igényre válaszul szeretnék beszámolni arról, hogy – közösségi szolgáltatásként – születôben van egy Cserebere Klub, amely nagyon leegyszerûsítve az olcsó vásárlás lehetôségét kívánja megteremteni. Azért kezdeményezzük a klub létrehozását, hogy segítsük a kis pénzbôl élô és gazdálkodó családok ruházkodását, s a még mások számára megfelelô egyéb használati tárgyak cseréjét, olcsó vásárlási lehetôségét.

(Naplap, 2005. június, 5. oldal)

Szomszédaink közül azokat szeretnénk magunk köré gyûjteni, akik szívükön viselik az elesettebbek, a szerényebb anyagi körülmények között élô társaik sorsát, akik önkéntes adománygyûjtô munkájukkal és cserebere szervezésével szeretnének másokon segíteni. A klub tevékenységében fô helyen a cserebere akciók, az adománygyûjtés, valamint a hozzá kapcsolódó szervezés, beszerzés és szállítás szerepelnek. Összejöveteleinket – amelyeknek a Nap Klub Alapítvány ad otthont – a tervezett programjaink megvalósításához szükséges gyakorisággal szervezzük. Az érdeklôdôk következô lapszámainkban, valamint a lépcsôházak hirdetôtábláin is találnak majd klubunkkal kapcsolatos tájékoztatást. Nem titkolt célunk az sem, hogy szeretnénk, ha közösségünk és tevékenységünk kellô támogatottságot és gyakorlatot szerezve közösségi vállalkozássá nôné ki magát, természetesen ez már megkívánná egy önálló helyiség bérlését is.

Megbeszélték és elôkészítették a csoportok „sajtóját” – hogyan kerül a helyi nyilvánosság elé, mivel hívják, mozgósítják a helyieket a részvételre. Újra felfedezték, hogy milyen jó együtt tenni valamit a saját lakótelepükért, a társaságért, a tartalmas szabadidôért. Újra és újra megtapasztaljuk egyénenként is az önbizalom megerôsödésének csodálatos hatását – az emberek felszabadultságát, optimizmusát, örömét az együtt cselekvésben, a közösségi munkában. Örömmel indultuk haza, zsebünkben a kész projekt, ami biztonságot ad, tervszerû cselekvési lehetôséget nyújt, várhatóan eredményes szervezômunkát garantál – és nem utolsósorban a holnap sikereit, örömeit! A lakóterületen már folynak az elôkészületek. Helyiséget keresnek, anyagot gyûjtenek, csoportot verbuválnak…. Szeptemberben kezdôdik a munka.

95

SZAKSZERÛ SZOLGÁLTATÁS

KÖZÖSSÉGI TANÁCSADÓ LÉTREHOZÁSA – SEGÍTÔ HÁLÓ MÛKÖDTETÉSE

INGYENES, SZAKSZERÛ SZOLGÁLTATÁS – MINDENKINEK SZABÓ MÁRTA A Phare ACCESS 2002 Program európai uniós tagságra felkészítô pályázati támogatás elnyerése jelentôs minôségi változást és újabb lehetôségeket eredményezett szervezetünk, valamint közvetlen környezetünk, a Nap utcai szomszédság számára. A pályázattal összesen 12 millió forint támogatáshoz juthattunk. Lehetôvé vált alapítványunk munkatársi bázisának fejlesztése, megerôsítése, hiszen a program keretében egy fôfoglalkozású és négy mellékfoglalkozású munkatársat alkalmazhattunk. Technikai felszereltségünket is fejleszthettük újabb eszközök beszerzésével. Ezeknek a tényeknek a megemlítése azért fontos, mert az európai uniós pályázatok megvalósítása feltételezi, sôt megköveteli a megfelelô szakmai és infrastrukturális hátteret. A Közösségi Tanácsadó Szolgálat létrehozásának szükségessége Magyarországon a rendszerváltás után folyamatosan kialakultak a demokrácia intézményei. Vajon kijelenthetjük-e egyértelmûen azt, hogy mindez garantálja egyben azt is, hogy demokratikus társadalomban élünk? Sokan a demokráciát pusztán magával a politikai rendszerrel, a képviseleti és választási jogok gyakorolhatóságával azonosítják, holott jóval többet jelent. Egy kialakult állampolgári kultúrában a polgárok tájékozottak az ôket érintô kérdésekben, és aktívan részt is vesznek a társadalmi párbeszédben. Az emberek a legkülönbözôbb közösségekben – pl. önsegítô csoportokban – való részvételükkel is érvényesíthetik akaratukat, kifejezhetik véleményüket, hozzájárulhatnak a társadalmi hiányok megszûntetéséhez és a jólét kialakulásához. Ahhoz, hogy egy modern, demokratikus társadalom alakuljon ki, szükséges, hogy a polgárok ismerjék állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket és nem utolsó sorban az, hogy megfelelô mértékben jussanak információkhoz. Mai magyar társadalmunk mindeddig nem készült fel eléggé arra, hogy akár csak a szûkebb helyi környezetben hatékonyan bekapcsolódjon a társadalmi párbeszédbe, mel-

96


SZERINTEM… „EGY-EGY A KÖRNYEZETKÉPET MEGHATÁROZÓ ÜZLET UGYANANNYIT JAVÍT, EMEL EGY KÖRNYÉK ÉRTÉKÉN, MINT AMENNYIT RONT…”

Örömmel olvastam pár hónapja a Józsefváros újságban arról, hogy milyen komoly pénzösszeget sikerült kerületünknek belföldi és EU-s pályázatokon elnyerni az utóbbi idôszak legnagyobb városrészfejlesztô projectjének megvalósítására. Mint régi józsefvárosi lakos fellelkesülve sétáltam el a már látványosan épülô szép új házak, irodaépületek mellett. Aztán megérkeztem lakóhelyemhez, a Kálvária tér környékére és jóérzésem elpárolgott.


Sokáig gondolkoztam, miért érzem a mi környékünket ilyen reménytelenül megváltoztathatatlannak. Aztán mikor kósza hírek a fülembe jutottak arról, hogy házunk földszinti üzlethelyiségébôl nagy valószínûséggel borkereskedés lesz, rájöttem a probléma egyik okára: százmilliókat költenek építkezésekre, hogy modernebb, vonzóbb legyen kerületünk, és a fillérekbe sem kerülô, egyszerû megoldásokkal nem foglalkoznak. Pedig egy-egy megfelelô döntéssel (pénz nélkül is) sokat tehetne az önkormányzat kerületünk vonzóbbá tételéért. Például azzal, hogy az arra illetékesek alaposan mérlegelik milyen üzleti tevékenységnek adnak mûködési engedélyt. Vajon a látszólagos profitot, azaz minimális bérletidíjbevételt hozó újabb kocsma vagy peep-show arányban van-e azzal a kárral, amit ez a lakóhelynek okoz? Hiszen egy-egy a környezetképet meghatározó üzlet ugyanannyit javíthat, emelhet egy környék értékén, mint amennyit ronthat, csökkenthet is. Vonzerô éppúgy lehet, mint visszataszító erô. Elgondolkodtató, hogy csak a rövid Lujza utcában több kocsma és élelmiszer-minibolt címen alkoholfogyasztást is biztosító üzlet van. Hasonló a helyzet az egész Kálvária téren. De említhetném a József körút peep-show-it, szexboltjait. És még ki tudja hány helyen alakult ez így (mert megengedték, pontosabban: engedélyezték). Úgy érzem, ha mindezekhez még hozzáadódnak a környezetünkben üzemelô „klubok” is, félô, hogy a szép új házak csak az „átmeneti otthonok” szerepét töltik majd be a kulturált környezetre vágyók számára. Kollerné Jeszenszky Éva

lyel befolyásolni tudja egyrészt a rájuk vonatkozó önkormányzati döntéseket, másrészt a társadalmi, gazdasági kihívások kezelését. Különösen igaz ez a társadalomnak arra a rétegére, amelynek tagjai nagyvárosi lakótelepek lakóiként elszigetelve, környezetükkel többnyire negatív viszonyban vannak. Nincs demokrácia erôs civil társadalom nélkül. A jövô Magyarországa akkor kínálhat lakóinak biztonságot és jólétet, ha az állampolgárok számíthatnak érdekeik és törekvéseik szervezett képviseletére. Fontos a közvetlen demokrácia érvényesülése, amelynek megtestesítôi a civil szervezetek. A civil szféra olyan emberi értékek megtestesítôje, mint a függetlenség, az egyéni kezdeményezés, a pluralizmus és a szolidaritás. Hogy a fent felvázolt helyzeten változtatni tudjunk, hogy az emberek szemlélete módosuljon, szükségessé válik olyan nonprofit intézmények létrehozása, ahonnan az érdeklôdôk tanácsot, tájékoztatást, felvilágosítást, ösztönzést kaphatnak. Ilyen értelemben programunk keretében a Közösségi Tanácsadó Szolgálat (KTSZ) létrehozásával és folyamatos mûködtetésével a helyi demokrácia feltételrendszerét fejlesztjük a Nap utcai szomszédságban. Miért közösségi? Természetesen többféle módon és többféle cél köré szervezhetô tanácsadó szolgálat. Szerte a világban – így Magyarországon is – számos példa található erre. Létezik általános tanácsadó iroda, jogvédô szolgálat, ifjúsági tanácsadó iroda, polgári tanácsadó szolgálat stb. Alapítványunknak is át kellett gondolnia, hogy a meglévô feltételek és igények mentén milyen úton induljon el.

97


A Nap Klub Alapítvány 13 éve végzett közösségfejlesztôi tevékenysége alapvetôen meghatározta létrejövô új intézményünk jellegét. Ez idô alatt szervezôdtek ugyanis a Nap utcai szomszédság helyi kisközösségei, az önsegítô körök, a Szomszédsági Tanács. A házak, majd a szomszédság lakói között olyan kapcsolatok alakultak ki, közös érdekek fogalmazódtak meg, amelyeket konkrét cselekvés követett. A közösségek fejlôdése, fejlesztése központi tényezôje munkánknak. Úgy gondoljuk, hogy a szomszédsági munka annál eredményesebb, minél több helyi kezdeményezés valósulhat meg, s minél többen kerülnek egymással kapcsolatba közös feladatokat vállalva. Ennek a folyamatnak a szervezése, koordinálása egy külön intézmény létrejöttét igényelte. Egy olyan intézményét, amely mûködését közösségfejlesztô szakemberek irányítják, és amely a szomszédsági tevékenységek magasabb szintre emelésével az állampolgárok egyre szélesebb körének segít bekapcsolódni a helyi társadalmi párbeszédbe, a gazdasági, társadalmi kihívások öntevékenységen alapuló kezelésébe. Éppen ezért kitûzött céljainknak leginkább a tanácsadó szolgálat közösségi elnevezése feleltethetô meg a leginkább. Célja és feladatai A Közösségi Tanácsadó Szolgálat célja kettôs. Egyrészrôl célul tûzi ki a helyi lakossági kisközösségek (önkéntes és önsegítô csoportok) létrejöttének bátorítását, a lakossági kezdeményezések támogatását. Másrészrôl célja, hogy segítséget nyújtson a Nap utcai szomszédságban élôknek ahhoz, hogy a helyi érdekeket felismerjék, képesek legyenek a problémák megfogalmazására, az érdekérvényesítésre, az állampolgári részvételre. A célok egyértelmûen meghatározzák a feladatokat: ● olyan segítô hálózatot kiépítése és mûködtetése, amely folyamatos szakmai támogatást nyújt az önkéntes és önsegítô csoportoknak, hogy elképzeléseikbôl cselekvési programok születhessenek, s terveiket megvalósíthassák, ● folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi emberek kezdeményezéseit, segítséget nyújt azok megvalósításához, ● szervezi a folyamatos képzéseket, továbbképzéseket, párbeszédköröket, ● ingyenes, szakszerû szolgáltatást nyújt a hozzá forduló szomszédságban élô embereknek, hogy segítsék tájékozódásukat, eligazodásukat a lehetôségeik, jogosultságaik megismerésében, ● összehozza a segítôket, a segítséget kérôkkel, a munkakeresôket, a munkahelyet kínálókkal, ● egyéb közösségi szolgáltatásokat ösztönöz, szervez. Szervezeti felépítés A KTSZ a Nap Klub Alapítvány keretein belül mûködô intézmény. Vezetôje az alapítvány fôfoglalkozású alkalmazottja. Jelenleg három mûködô szervezeti egységbôl áll: segítô hálózat, képzési csoport, tanácsadó csoport. Már szervezôdés alatt áll negyedik munkacsoportja, melynek feladata a létrejövô közösségi szolgáltatások, vállalkozások mûködésének segítése. Az egyes szervezeti egységek tevékenységei egymástól nem választhatók el élesen, egymás munkáját kiegészítik és segítik.

98


Igényfelmérés – közösségi vizsgálat Ahhoz, hogy újabb közösségfejlesztô folyamatunk a megfelelô irányban elindulhasson, szükséges volt szomszédságunk társadalmi, gazdasági, demográfiai tényezôinek, erôforrásainak, valamint a társadalmi tôkének feltérképezése. Ezt indokolttá tette az a tény is, hogy legutóbbi (a 2002. évben végzett) felmérésünk óta az elkezdett városrehabilitáció miatt jelentôsen megváltozott a lakosság összetétele és maga a környezet is. Tekintettel arra, hogy az igényfelmérés – közösségi vizsgálat maga is a közösségfejlesztés egyik jól bevált módszere, azt terveztük, hogy ebbe a tevékenységbe a szomszédságunk önkénteseit, helyi lakosokat vonunk be. Így az elôkészítô munkánk több rétegû volt. Egyrészrôl kimunkáltuk a felmérés tervezetét, s összeállítottuk azokat a legfontosabb kérdésköröket, amelyekre az írásos kérdôíveket építettük. Majd a próbakérdôívek kimunkálása következett. Másrészrôl felmértük a vizsgálatban közremûködôk körét, s megterveztük felkészítésüket. A kérdôívek felvételénél már meglévô önkénteseinkre számítottunk. Szomszédságunk lakói közül huszonöten vállalkoztak arra, hogy társasházukban, baráti körükben, ismerôseik között elbeszélgetnek az emberekkel és az önként vállalkozókkal, kitöltik a kérdôíveket. Segítségükkel összesen 387 kérdôívet (400-ból) töltöttek ki a szomszédságban lakók, ami az itt élôk 23 százaléka. Ez az eredmény várakozásainkon felüli volt. Ezen kívül 20 interjú felvételét készítettük elô, amelybôl 18 volt használható. Az a körülmény, hogy a helyi emberek segítségét igénybe vettük, egyrészt jelezte számukra az alapítvány bizalmát, másrészt a közös munka, a közös cél felerôsítette a már meglévô kapcsolatokat, még jobban összehozta az embereket. A vizsgálatban részvevô emberek nagyobb figyelmet fordítanak a szomszédság ügyeire, megnôtt az önkéntes munkát vállalók száma. Nôtt szomszédságunk tevékenységének, eredményeinek ismertsége, elismertsége. Segítô hálózat létrehozása Alapítványunk célkitûzése, a Nap utcai szomszédság területén és környékén végzett közösségfejlesztôi tevékenység a kezdetek kezdetétôl feltételezte a szomszédság területén lakók bevonását a munkába. A szomszédság fejlesztése – a környezetszépítéstôl kezdve, a kulturális programok szervezésén keresztül egészen a szociális hátrányok csökkentéséig – mind-mind olyan célkitûzés, amit a Nap Klub Alapítvány egymaga, az itt élôk tevékeny közremûködése nélkül nem valósíthatott és nem valósíthat meg. Ennek az oka igen egyszerû. Olyan kérdésekrôl van szó, amelyek valamennyi lakótelepen élô embert egyaránt érintenek. Az ô életük, közérzetük, jólétük megváltoztatása a tét. Célunk tehát a helyi cselekvôk megtalálása, megszólítása és a lehetô legszélesebb körré való kibôvítése. Az önkéntes segítôk mûködése azonban akkor lehet eredményes és látványos, ha a tevékenységük megfelelôen szervezett. A hatékonyság növelése érdekében hoztuk létre a KTSZ egyik szervezeti egységeként a segítô hálózatot. A Nap Klub Alapítvány Segítô Hálózata tulajdonképpen a helyi önkénteseket tömörítô csoport, melynek tevékenységét a szomszédsági referens irányítja. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ô személye. Munkáját többek között azért tudja hatékonyan végezni, mert maga is a lakótelepen él, nagyon sokan ismerik, bármikor, bármilyen problémával megtalálható és egyben mintát nyújt munkájával, tettrekészségével az ott élô embereknek.

99


Olyan embereket próbáltunk a segítô hálózat tagjai közé megnyerni, akik valamilyen tekintetben hangadóak a lakóterületen, vagy akár a szûkebb környezetben, az adott lakóházban, és akik felismerték azt, hogy saját maguk is tehetnek azért, hogy a problémák megoldódjanak, hogy egy élhetôbb lakókörnyezetben lakhassanak.

ÚJ KIHÍVÁSOK – ÚJ VÁLASZOK Új kihívások – új válaszok címmel 2005. március 7-én civil fórumot rendeztek a Józsefvárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság szervezésében. A kerületünkben is végbemenô társadalmi-gazdasági változások, hazánk uniós csatlakozása új kihívások elé állították a kerületi civil szférát is. A civil fórum célul tûzte ki, hogy segíti a civil szervezetek felkészülését a szektorok közötti hatékonyabb együttmûködésre, a partnerség építését, az új lehetôségek, az EU-s pályázatok jobb kihasználását. A rendezvényen jelen volt Csécsei Béla polgármester, Hárs Gábor országgyûlési képviselô, dr. Gotthard Gábor, a Civil Kapcsolatok Bizottságának elnöke, Jóvér Béláné alpolgármester asszony, továbbá számos kerületi civil szervezet képviselôje és az üzleti szférából is szép számmal voltak érdeklôdôk. A fórumot dr. Gabnai Katalin, a JCK elnöke vezette le.Csécsei Béla polgármester úr nyitotta meg a rendezvényt, majd arról tájékoztatott, hogy még az idén sor kerül a Molnár Ferenc tér felújítására, jövôre pedig a Losonci tér következik.

(Naplap, 2005. március, 1. oldal)

Hárs Veronika asszony, a HEFOP-program irányítója elôadást tartott a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó (civil) pályázatok eddigi tapasztalatairól, továbbá fontos információkat tudhattunk meg a 2005. évi várható kiírásokról is. Kerületünkben a Nap Klub Alapítvány – konzorciumban a Szigony Alapítvánnyal és a Konszenzus Alapítvánnyal – az Egy kútra járunk programmal, a Józsefvárosi Fiatalok Egyesület a Leonardo esték programmal már sikerrel pályázott uniós kiírásokra. A támogatásban részesült programokat a szervezôk elôadásából minden résztvevô megismerhette. Rövid szünet és egy kis uzsonna után a lehetôség nyílt arra, hogy a civil szervezetek tájékoztatást, segítséget kérjenek a felmerülô problémáikkal kapcsolatban. Alapítványunktól Szabó Márta azzal a kérdéssel fordult szóban és írásban is az önkormányzathoz, hogy a hivatal honlapjára kerüljenek fel a honlappal rendelkezô civil szervezetek, ezzel is segítve a civil szektor mûködését. Reméljük, a civil fórum segítette a szervezeteket abban, hogy élni merjenek a csatlakozás nyújtotta lehetôségekkel, és sikeresen tudjanak pályázni 2005-ben! Szász Anna

Képzések – képessé tétel Minden hozzánk csatlakozónak örültünk. Természetesen kapcsolatba kerülve a jelentkezôkkel egy kicsit mi is a sötétben tapogatóztunk: vajon alkalmas lesz-e, vajon tud-e hatni az emberekre, tud-e csapatban dolgozni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennünk velük kapcsolatban. És alighanem sokan kérdezhették maguktól bizonytalanul: vajon képes vagyok-e rá? Joggal kérdezhették, mert bár önkéntes munkáról van szó – amiért a hálózat tagjai fizetést nem kapnak – mégis felelôsségteljes, kitartó munkavégzést igényel és egyfajta rátermettséget. A KTSZ tehát olyan önkéntes hálózatként mûködteti a segítô hálózatot, melynek feladata az, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a helyi emberek kezdeményezéseit, segítse azok megvalósítását akár külsô segítséggel, akár úgy, hogy maga is aktívan mûködjön benne közre. Támogatja a már meglévô kisközösségek, önsegítô csoportok tevékenységeit, aktivizálja a szomszédság területén lakókat. A folyamatosan bôvülô hálózat tagjai természetesen ezeket a feladatokat segítség nélkül nem tudják ellátni. Ez abból is adódik, hogy a legkülönbözôbb életkorban lévô és különbözô felkészültségû emberekrôl van szó. Ebben próbáltuk ôket segíteni azzal, hogy különbözô képzéseket szerveztünk a számukra. A képzések célja elsôdlegesen az volt,

100


hogy képessé tegyük segítôinket arra – akiket ezután akár közösségi munkásoknak is hívhatunk –, hogy a megfelelô idôben a megfelelô módszerrel ösztönözni, támogatni tudják az embereket saját helyzetük és erôforrásaik feltárásában, közös céljaik megvalósítása érdekében cselekvési terveik megfogalmazásában. A képzéseket a KTSZ képzési csoportja szervezte a képzési referens vezetésével. A szervezôdés e a szakaszában a segítôk többsége még ismeretlen volt egymás számára. A két alkalommal szervezett továbbképzéseink háromnapos, bentlakásos tréningek voltak. Fontosnak tartottuk, hogy a képzéseket ne a megszokott budapesti környezetben tartsuk, hanem lehetôség szerint inkább vidéken, ahol biztosítani tudtuk azt, hogy a képzésben résztvevôk elszakadhassanak a hétköznapoktól és a mindennapos otthoni problémáktól. Ezen körülmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a felkésztés elérhette célját, valamint azt, hogy az egyébként egymás mellett élô, többnyire ismeretlen szomszédok megismerhessék egymást, élô kapcsolatokat alakíthassanak ki. Elsô képzésünknek Mátraszentimre adott otthont. Ez alkalommal olyan konfliktuskezelô technikákat, módszereket sajátíthattunk el, amelyeket a mindennapi munkánk során, a lakótelepen elôforduló konfliktusok kezelése, a problémák megoldása során tudunk hasznosítani. Második alkalommal – Kunbábonyban – a közösségfejlesztés módszereivel ismerkedtünk meg, illetve olyan ismeretekkel bôvíthettük tudásunkat, amelyek birtokában hatékonyabban tudjuk érdekeinket érvényesíteni. A tréningeken 24-24 fô vett részt. Voltak olyanok, akik mindkettôn jelen voltak, így összesen 30 önkéntes segítôt képeztünk ki. A tréningek eredményeként alapítványunk jelentôs erôforrásokat szerzett mind a belsô munkatársak, mind a szomszédsági aktívák kiképzésével. Tudatosabbá vált a tevékenység, a segítôk részvétele a közösségfejlesztô folyamatban. Tovább bôvültek és erôsödtek a partneri kapcsolataink. Várhatóan megsokszorozódik a Nap utcai modell átvétele is. Természetesen a folyamatos továbbképzést a továbbiakban is szem elôtt tartjuk, annál is inkább, hiszen reménykedünk a hálózat kiszélesedésében, újabb tagok csatlakozásában, akiknek képessé tétele szintén kitûzött feladatunk. Meglévô kisközösségek, önsegítô csoportok fejlesztése, újak létrejötte A képessé tétel, a képzéseken való részvétel akár még játéknak is tûnhetett a résztvevô segítôknek. Ezután következett azonban a munka neheze, a szervezés, tervezés, az emberek megszólítása, a kapcsolatok kibôvítése. Helyi pályázatot írtunk ki alakuló kisközösségek részére, melyet a szomszédsági lapunkban, a Naplapban tettünk közzé. Olyan csoportok, baráti társaságok, vagy egyéni kezdeményezôk jelentkezését vártuk, akik tevékenységük elkezdéséhez, vagy akár folytatásához segítséget igényeltek. A pályázat résztvevôinek a foglalkozások megtartására alkalmas helyiséget, technikai feltételeket és szakmai segítséget ajánlottunk fel. Ebben a szakaszban elsôsorban az önkénteseink azon csoportját szólítottuk meg, akik egy-egy kiscsoport létrejöttét kezdeményezték (pl., akik a pályázatra jelentkeztek), illetve akik már egy létezô csoport vezetôi voltak. Ôk azt vállalták, hogy maguk mellé gyûjtik az azonos érdeklôdési körrel vagy problémákkal rendelkezô embereket azzal a céllal, hogy közösen tegyenek egy ügy érdekében, kiálljanak valami mellett (pl. egészséges életmód), vagy harcoljanak valami ellen (pl. a játszótér rongálása).

101


Szerveztünk számukra egy-két napos együttgondolkodó tréninget, amikor is elképzeléseiket szakmai segítségadással megtervezték, kidolgozták: ki, mit, milyen céllal, kikkel, mikor, hogyan, milyen tevékenységekkel szeretne megvalósítani. Szakmai segítségnyújtásunk azt célozta meg, hogy támogassuk a résztvevôk önmaguk képessé tételét arra, hogy önmaguk határozzák meg saját jövôjüket. Kisközösségek bemutatkozása A konkrét tervek, programok kidolgozása megtörtént. Felmerült az a kérdés, hogy hogyan tudassuk a szomszédság lakóival: Csatlakozzatok hozzánk! Remek alkalom nyílott a bemutatkozásra a Nap Klub Alapítvány már hagyomá-nyosnak tekinthetô nyári Nap Napok elnevezésû egyhetes rendezvényén. Ilyenkor különbözô kulturális programokat (kézmûves-foglalkozás, játékos vetélkedôk, elôadások stb.) kínálunk a lakótelepen és környékén élôknek. Önkénteseink elkészítették kezdeményezésük rövid összefoglalóját, a célok, tevékenységek, az összejövetelek, foglalkozások idôpontjának, a kezdeményezés vezetôjének nevének feltûntetésével. A szórólapokat a Nap Napok szabadtéri rendezvényein „osztogatták” az érdeklôdô lakóknak, invitálva ôket a csoport tagjai közé. A már mûködô közösségek olyan tárgyak bemutatásával is megpróbálták az érdeklôdést felkelteni, amelyek a kisközösség konkrét tevékenységeire utalnak. Így pl. az Arany Olló csoport elkészült ruhákat tett közszemlére, míg az életmód klub az egészséges életmódra ösztönzô kiadványokat, ételeket kínált az érdeklôdôknek. Megbízólevél Önkénteseink körében merült fel az az igény is, hogy készítsünk számukra egy „hivatalos”, az alapítvány által kiállított „igazolványt”, amely jelzi a Nap Klub Alapítvány Segítô Hálózatába való tartozásukat. Ennek a birtokában (felmutatásával) ugyanis nagyobb önbizalommal, jobb fellépéssel tudják akár otthonukban is felkeresni a szomszédság lakóit és részvételre, aktivitásra buzdítani ôket. Szomszédsági Tanács A Nap utcai szomszédság közös ügyeinek intézésére jött létre a Szomszédsági Tanács (SZT), amely a helyi demokrácia egyik helyi fóruma, eszköze. Eddigi gyakorlatunk szerint a SZT a Nap utcai szomszédság területén található társasházak, civil szervezetek képviselôibôl álló – nem választott – önkéntes testület. A tagság mindenki számára nyitott. A SZT független bármely intézmény, szervezet tevékenységétôl, a munkába részvevô emberek egyenlô feltételekkel mûködnek együtt. Projektünk keretében továbbfejlesztettük a SZT szervezetét. Szerepének, tisztségviselôinek, hatáskörének kiszélesítésére azért volt szükség, hogy mûködése hatékonyabbá váljon. Így céljai, feladatai, hatásköre a következôképpen alakult ki: A SZT célul tûzte ki: ● a Tiszta, virágos lakótelepért! mozgalom szervezésével a környezet szebbé, otthonosabbá tételét, a Nap utcai szomszédság környezetének szépítését, ● a helyi lakossági szervezôdések bátorítását, az emberek részvételének segítését, egymás jobb megismerését,

102

VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ●

●

● ● ●

a társasházak, civil szervezetek és a lakossági szervezôdések közötti párbeszéd ösztönzését, segítését, a Józsefvárosi Önkormányzattal és a Polgármesteri Hivatallal, a helyi üzletemberekkel a partneri kapcsolat építését, a szomszédság érdekeinek képviseletét, a helyi nyilvánosság szélesítését, a Naplap terjesztését, fórumok és lakossági összejövetelek, találkozók szervezését.

A SZT hatásköre: Dönt: ● az SZT tisztségviselôk (elnök, titkár, jegyzô) megválasztásáról, ● munkacsoportok, bizottságok létrehozásáról, azok feladatairól, ● szomszédsági pályázatok kiírásáról, az eredmények értékelésérôl, a díjazás mértékérôl és formájáról, ● fórumok összehívásáról.

● ● ● ● ● ●

● ● ● ●

Javaslatot tesz: a szomszédságot érintô rendezvények, programok koordinálására, a fórumok meghívott elôadóira, a meglévô források hatékony felhasználására, bôvítésére, kapcsolatok ápolásának módjára, a Naplap szerkesztôbizottsági tagokra, a civil szervezetek által a kerületi önkormányzat bizottságaiba delegált képviselôkre. Véleményezi: a szomszédságban rendezett programokat, közösségi akciókat, a Nap utcai szomszédság fejlesztésének terveit, a Naplap terveit és az elkészült lapszámokat, önkormányzati terveket, intézkedéseket, rendelet tervezeteket, amelyek a szomszédságban élôkre vonatkozhatnak.

A SZT munkamódszerei rugalmasan alkalmazkodnak a szomszédság ügyeihez, arra törekednek, hogy a felesleges átfedést és az idôhúzást elkerüljék. A SZT tisztségviselôi elvégzett munkájukról legalább évente kötelesek beszámolni a szomszédsági összejövetelen. A pályázatok értékelésére – a pályázat tisztaságának biztosítása érdekében – a bírálóbizottsági tagokat úgy kell megbízni, hogy azok a pályázatban ne legyenek érdekeltek. Külsô szakértôket is fel lehet kérni olyan esetekben, amikor a SZT tagjai között az adott kérdésekhez nincs kellôen felkészült szakember. A SZT segíteni tud különbözô szolgáltatások nyilvánossá tételében, a sürgôsséggel felmerülô ügyekben tájékoztatást nyújthat. A szomszédságban élôket érintô kérdésekben összegyûjtheti a véleményeket, és azokat eljuttathatja a döntéshozókhoz. Megtervezheti a szükséges válaszokat és cselekvéseket. A SZT munkája során személyeket és csoportokat ismertethet meg egymással, kapcsolatokat alakíthat ki és fejleszthet. Az SZT összejöveteleinek összehívásáról – a kijelölt idôpont elôtt legalább nyolc nappal – az elnök gondoskodik. Jó, ha az SZT összejövetelének idôpontjáról, helyérôl, napirendjérôl a Naplap is elôzetesen hírt ad. Az SZT összejövetelein megszületett döntésekrôl, javaslatokról, véleményekrôl emlékeztetô készül, amelyet közhírre kell tenni, s azt legalább öt évig tanácsos megôrizni.

103


Hogyan tovább? Párbeszédkörök A Közösségi Tanácsadó Szolgálat, ezen belül a segítô hálózat, a képzési csoport és a tanácsadás megkezdte mûködését. Kezdetben akadtak nehézségek. Maga az igény, az elképzelés megszületett, de a megvalósítás módja a folyamat közben alakult ki igazán. A KTSZ és szervezeti egységeinek feladatai is folyamatosan formálódtak. Mára világossá vált az is, hogy az ilyen típusú önkénteseket foglalkoztató intézménynek van létjogosultsága és jövôje. A megkezdett folyamatot azonban tovább kell fejleszteni, hiszen vannak még elôttünk álló feladatok és megoldatlan szomszédsági problémák. A program során két alkalommal szakértô – Borbélyné Nagy Éva – segítségével készítettük fel az alapítvány munkatársait arra, hogy a továbbiakban ôk szervezzék, tervezzék és vezessék a nyugati országokban elterjedt, hazánkban azonban kevésbé ismert aktív polgári részvételre nevelô továbbképzési formát, a párbeszédkört.

PÁRBESZÉDKÖR Ôszi közösségi felmérésünket követôen harmadik alkalommal találkoztunk április 18-án este klubhelyiségünkben. Azt gondoljuk, hogy helyi közösség, a szomszédság jól hasznosíthatná a lakóterület, a szomszédság fejlesztésében azokat a javaslatot, melyeket a felmérés során összegyûjtöttünk. Ezeknek az ötleteknek, javaslatoknak megvalósítási útját-módját kerestük ezen az estén is. Meghívtuk a Nap Klub Alapítvány közösségfejlesztési munkáját segítô önkénteseket is, akik ezen az összejövetelen vehették át az alapítvány megbízólevelét. A megbízólevél gondolata egy elôzô párbeszédkörön született – Vass Erzsikétôl –, amit szép formába öntve megvalósítottunk.

(Naplap, 2005. április, 1. oldal)

Mirôl szól ez a megbízólevél? Mindennél jobban szemléltetheti a megbízólevél belsô oldalán található gondolat, amely Ingrid Sjöstrandtól származik. Van hozzá közöd, mit csinálok? És hogy mit gondolok? Van hozzá közöm, mit csinálsz? És hogy mit gondolsz? Van közünk egymáshoz?

Hozzám, hozzád, mindenkihez, aki véletlenül épp itt él épp most, és akitôl függ, hogy mi lesz a világból? Van közünk egymáshoz, talán, igen.

Befejezésként levélben foglaltuk össze az elhangzottakat, amelyet eljuttattunk választókörzetünk képviselôjéhez, Mitus Zsuzsanna alpolgármester asszonyhoz, valamint a Józsefvárosi Önkormányzat Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottságához. Leírtuk azokat a problémákat, melyek bennünket, itt élôket közös összefogásra késztetnek, amelyek megoldásához segítséget várunk, és amelyek megoldásában tevékenyen részt kívánunk vállalunk. A felmerült kérdésekre a kapott válaszokkal együtt késôbbi lapszámunkban visszatérünk. Faragó Mária

Az elôttünk álló feladatok meghatározását követôen, négy alkalommal szerveztünk párbeszédkört a helyi lakosság megszólításával, bevonásával, a segítô hálózat tagjainak részvételével. Ezen alkalmakkor a Nap utcai szomszédság címû projektünk keretében végzett igényfelmérés már feldolgozott, elemzett adataiból indultunk ki. Célunk az volt, hogy a felmérésbôl kiderülô helyi hiányokra, problémák megoldására, a felmerült szükségletek kielégítésére közösen találjunk megoldást, és az utolsó párbeszédkör alkalmával mindezt cselekvési tervvé formáljuk, amely a Nap utcai szomszédságban, a jövôben végbemenô közösségfejlesztési folyamat vezérfonala lehet. Sajnos nem tudtunk annyi

104


szomszédságban élôt megszólítani, mint amennyit eredetileg a projektben terveztünk. Ennek talán az lehet az oka, hogy az emberek minden ismeretlen dolgot bizalmatlanul fogadnak – így a párbeszédkört is –, de az is lehet, hogy nem sikerült felkeltenünk az érdeklôdést a téma iránt. Többnyire azokra az önkénteseinkre számíthattunk, akik a kérdôívek felvételében is közremûködtek, illetve akik a képzéseken részt vettek. Eddigi közösségfejlesztô eredményeinkre építve következô elérendô célként tûztük ki a Nap utcai szomszédság önfenntartó képességének kialakítását, s az itt élô emberek részvételének ösztönzését életminôségük javításában. E cél elérése érdekében kidolgoztuk a NEVEGY (Nem vagy egyedül) elnevezésû programunkat, melyet újabb Pharetámogatás segítségével valósítunk meg. Havonta intézményi vezetôk, üzletemberek, közélet szereplôk részvételével, mûhelybeszélgetések keretében találkozót szervezünk a segítô háló tagjainak amely segíti tájékozódásukat, érdekérvényesítés csatornáinak kiépítését. Szerkesztôbizottság Projektünk egyik kiemelt tevékenysége a helyi nyilvánosság kiépítése, fejlesztése, hogy sok helyi embert bevonjunk az információk terjesztésébe, a helyi kommunikációba. A helyi nyilvánosság kiépítése érdekében létrejött a Naplap szerkesztôbizottsága, amelynek tagjai a szomszédságunkban élô emberek. A szerkesztôbizottságot a Naplap szerkesztôje vezeti. Munkájuk eredményeként havilappá fejlesztettük az eddig idôszakonként megjelenô Naplapot. A szerkesztôbizottság tagjai a segítô hálózat önkéntesei. Minden hónapban egyszer – az aktuális havi lapszám megjelenése elôtt – ülésezik. Ekkor megtervezik a következô lapszám fontosabb tartalmi elemeit, illetve értékelik az elôzô számot. Így maga az „újságírás” is közösségi cselekvés, közös alkotás. Természetesen a lap írói közé nemcsak a bizottság tagjai tartoznak. A véleménynyilvánítás lehetôsége bárki számára adott. A Naplapban beszámolunk a szomszédság fontos eseményeirôl, a benne élôket érintô kérdésekrôl, alapítványunk híreirôl. A lap 1500 példányban jelenik meg, melynek lakókhoz való eljuttatása is az önkéntesek, illetve a Szomszédsági Tanács tagjainak segítségével történik. A program hatása Reményeink szerint a KTSZ tevékenységével a Nap utcai szomszédság polgárai közül mind többen ismerik jogaikat, és ezek birtokában képessé válnak saját problémáik megfogalmazására, ügyeik önálló intézésére. A Nap utcai civil közösség önkéntesein keresztül egyre szélesebb körben képes tájékozódni a polgárok valós gondjairól, a közösség erejével hatékonyabb segítségnyújtást tud megvalósítani, szakszerûen képes képviselni a helyi közösség és polgárok érdekeit.

105

A HELYI DEMOKRÁCIÁRÓL

CIVIL SZERVEZETÜNK SZOMSZÉDSÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, TERJESZTÉSE

A HELYI SZOMSZÉDSÁGI KÖZÖSSÉGRÔL, A HELYI DEMOKRÁCIÁRÓL HORVÁTH JUDIT A Nap utcai szomszédság negyedik „megkérdezése” után megkíséreljük leírni és érzékeltetni az itt zajló folyamatokat, azokat a változásokat, amelyek a 13 év alatt kirajzolódtak a vélemények és a változások tükrében. Az alapítvány megalakításakor az egyik indító motiváció éppen az volt, hogy a közösségek nélküli, lassan lepusztuló lakótelepen megállítsuk a romlási folyamatokat, és hívjunk életre emberi csoportokat, emberi közösségeket, akik közös együttmûködéssel, a helyi demokrácia kialakításával elindulhatnak a közös érdekérvényesítés rögös útjain. A szándékok, igények csírája sokakban megvolt. Néhányan már maguk, gumikesztyûben, lapáttal és seprôvel megpróbálták felvenni a harcot a szeméttel. A házak körül hárman-négyen összetalálkoztak – mindegyikük ugyanúgy, kesztyûben… Az alapítvány elsô közösségi felmérésekor találkoztunk egy egyéni „röpcédulával”, amit valaki bedobott a postaládákba. Kézzel írott és sokszorosított sorok – „Kérem, ne dobja el, olvassa végig!” Két fontos dologra (közös érdekre) hívta fel a figyelmet – küzdjünk közösen a szemét ellen, s fogjunk össze a lakások megvásárlásáért! Azóta eltelt 12 év, s a levél írója a szomszédság és az alapítvány egyik önkéntese, öröklakás tulajdonos, éppen most indít egy kézimunka-technikákat tanító-tanuló csoportot. Az elsô tisztasági akción a játszótér felújításakor találkoztunk sokan-sokakkal, majd a lakossági fórumokon, a jogi tanácsadásokon. Azóta ez rendszeres a szomszédságban, mindig más, új ügyben, de rendre összejövünk, ha kell. Néhány éve a közös ügyek kapcsán képviseleti és szervezô, szükség esetén döntéshozó vezetôséget is választottak az itt lakók, a Szomszédsági Tanácsot. Rendszeressé váltak a tisztasági akciók, a virágosítás balkonokon és a kiskertekben. A házak körüli szemét helyett pár éve már bokrok és virágos kertek virulnak a házak aljában, sôt már a fák is nônek, amelyeket közösen telepítettek az itt lakók az önkormányzat segítségével. (Ôk adták a facsemetéket.) Kialakult a lakóterületen egy olyan szomszédsági, ismeretségi háló, egy olyan kiscsoportokból, lépcsôházi, lakóházi közösségekbôl álló hálózat, kapcsolatrendszer, amely folyamatosan mûködésben van, amely-

106


ben áramlanak a hírek, az információk, amelyben sokan véleményt cserélnek, amelyben tevékenykednek, javasolnak és kérdeznek, és amely már megérdemli a szomszédsági közösség nevet. Nagyon nagy dolog ez a mai elidegenedô világban, ahol az emberi kapcsolatok lazulnak, ahol a szabadidô „iparosodik”, piacosodik, árúvá válik szinte minden. Úgy tûnik, folyamatosan épült és erôsödött az itt élô emberek kapcsolatrendszere, és ez a folyamat az alapítvány szakmai támogatásával felgyorsult, megerôsödött. Úgy tapasztaltuk, hogy a közösségi munkában is egy-egy szakember facilitáló, animáló szerepével felgyorsíthatja a közösségi kezdeményezéseket, bátorítja a helyi szerve-zôket, jó sínre állítja a cselekvéseket. Ugyanígy egy-egy képzés is rendkívüli módon felgyorsíthatja a csoportok fejlôdését, a közösségek alakulását. A szomszédsági hálózat tagjai és csoportjai állandó mozgásban vannak. Szervezôdnek alkalmi csoportok valamilyen feladatra – ilyen például a virágosítás akció vagy a játszótéri takarítás. Szervezôdnek önsegítô csoportok átmeneti idôre is, például ilyen volt a Varrótanoda, a számítógépes oktatás néhány hónapra, vagy a továbbképzések néhány napra. Majd – akár ezekbôl is – szervezôdhetnek hosszabb idôre, önsegítés céljára, feladatra vagy hobbi tevékenységre vállalkozó kiscsoportok, mint a nyugdíjas klubok, a középkorú nôk klubja, a jóga csoport vagy a rap zenekarosok csoportja. A különbözô csoportok tagjai a lakossági fórumokon vagy a hagyományos karácsonyi, farsangi ünnepeken, találkozókon, a Nap Napokon is összetalálkozhatnak egymással. Tehát a kapcsolatok sokrétû hálózata alakult ki az emberek között. A szomszédsági kommunikáció óriási fejlôdésen ment keresztül. Egyrészt az itt élôk mint lakástulajdonosok és szomszédok is találkoznak egymással és a ház közös képviselôjével rendszeresen, akivel egyébként is folyamatosan kapcsolatban vannak. Másrészt a lépcsôházak közös képviselôi és gondnokai is tartják a kapcsolatot egymással és a lakókkal. Harmadrészt a különbözô lépcsôházak és házak lakói találkozhatnak – a közös területeken túl – a Nap Klub Alapítvány és a Nap Klub Egyesület közösségi terepén, a legkülönbözôbb tevékenységekben és szerepekben. Mindezek alapján bátran állíthatjuk, hogy az itt élôk kapcsolatai lehetôvé tették, hogy kialakuljon egy mûködô kommunikációs háló, ezen keresztül egy viszonylag stabil és nyilvános, ismert egyszerû közös normarend, bizonyos hagyományok, szokások, és kialakult egy bizonyos szerepháló. A közös normarend megnyilvánul az itt élôk közötti nyílt és rejtett elvárásokban is. A közösség visszajelez tagjainak, megerôsíti a normáknak megfelelô magatartást és viszonyokat. Ennek is köszönhetô, hogy a házakban a közös érték- és normarendtôl általában csak néhány (1-2) család vagy lakó tér el idôszakosan, vagy néhányan esetleg gyakrabban. A közös értékrend kialakulása már jelentôs mértékû bizalmat is takar az itt élôk között. Elmondhatjuk, hogy szomszédságunkban jelentôs társadalmi tôke alakult ki és halmozódott fel az elmúlt évtizedben. A bizalom, a normák és a kapcsolati hálózatok a társadalmi tôke alapját jelentik. A közösségfejlesztéssel foglalkozó kutatók vizsgálatokkal igazolták azt, hogy azokban a régiókban, ahol a polgári közösség prosperál, ahol az állampolgári részvétel hagyományai kialakultak és erôsek, ahol gazdag a kisközösségek hálózata, vagyis mûkö-

107


dik a társadalmi tôke, ott a demokrácia valóban mûködik, s a közösség gazdaságilag is jobban fejlôdik. Robert D. Putnam írja A prosperáló közösség címû tanulmányában, hogy a társadalmi bizalom kialakulása esetén a lakóközösségek a közügyek mentén kötelezôdnek el, nem pedig valamilyen pártfogók közbenjárásával. Az emberek a lakókörnyezetben bíznak egymásban, a törvényeket betartják, tisztességesen cselekednek. „A közösségek vezetôi viszonylag ôszinték és elkötelezettek az egyenjogúság iránt. Társadalmi és politikai hálózataik elsôsorban horizontálisan szervezôdnek, nem pedig hierarchikusan. Ezek a polgári közösségek nagyra értékelik a szolidaritást, a polgári részvételt, a becsületességet. Életük a kisközösségekben folyik – a céhek utódaiban, a különbözô gazdasági, egyházi, kulturális társaságokban, egyesületekben. Ezekben a csoportokban a szervezett kölcsönösség és az állampolgári szolidaritás kiterjedt hálózatai mûködnek. A kutatások azt bizonyítják, hogy az állampolgári részvétel normáiban és hálózataiban megtestesülô társadalmi tôke mind a hatékony kormányzati, mind a gazdasági fejlôdés elôfeltétele. Egy általánosan elfogadott kölcsönösségen nyugvó közösség jóval hatékonyabb, mint egy bizalmatlan társadalom. Az állampolgári részvétel hálózatai elôsegítik a koordinációt és a kommunikációt, és megerôsítik a mások szavahihetôségével kapcsolatos információkat. Ebben a helyzetben javul az együttmûködés, s csökken a rivalizáció, mindenki jobban jár. Amennyiben a gazdasági és politikai kapcsolatok a társadalmi kölcsönhatások sûrû hálózatába ágyazódnak, kevesebb dolog ösztönöz az opportunizmusra és törvényszegésre. Ezen túl az állampolgári részvétel hálózatai a jövôbeni együttmûködés kulturális mintájaként is szolgálhatnak.” „A társadalmi tôke alapjai, mint például a bizalom, a normák és a hálózatok általában az önmegerôsítés és felhalmozódás felé mutatnak. A sikeres együttmûködés egy bizo-nyos ügyben kapcsolatokat és bizalmat épít – olyan társadalmi vagyont, amely meg-könnyíti a jövôbeni együttmûködést más, az eredetivel össze nem függô feladatoknál. Ahogy a hagyományos tôkénél is azok, akik társadalmi tôkével rendelkeznek, többet is halmoznak fel belôle – az kap, akinek van.” – írja R. D. Putnam. A társadalmi tôke nem más, mint amit Albert O. Hirschman társadalomfilozófus erkölcsi erôforrásnak nevez – olyan erôforrás, melynek utánpótlása egyre bôvül, nem pedig csökken a használat során, és amely (ellentétben a fizikai tôkével) kimerül, ha nem használják. A hagyományos értelemben vett tôkével ellentétben, a társadalmi tôke „közjó”, amely azt jelenti, hogy nem személyes tulajdona azoknak, akiknek hasznára válik. Más közjavakhoz hasonlóan (pl. tiszta levegô, biztonságos utcák) a társadalmi tôkét általában nem magánszemélyek biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi tôkének gyakran más társadalmi tevékenységek melléktermékeként kell megjelennie. A társadalmi tôke tipikusan kötelékekbôl, normákból és bizalomból áll össze, amely átvihetô az egyik társadalmi környezetbôl a másikba. Például egy kórus a lakótelepen azért énekel, mert szeretik ezt tenni, de amikor fellépnek, a kerület társadalmi tekintélyét növelik. A gazdasági fejlôdés kutatói a társadalmi tôkét a gazdasági fejlôdés egyik létfontosságú összetevôjeként tartják számon. A társadalmi tôke alapja lehet az úgynevezett „hálózati kapitalizmusnak”, amely mind a nyugati, mind a keleti, ázsiai országok gazdaságában megtalálható. A hálózatépítés mind a termelésben, mind a kereskedelemben bevált módszer. Elgondolkodtató R. D. Putnam gondolatmenetében, amit arról ír, hogy milyen kockázata van annak, amikor gazdasági átalakításokkor (pl. gyárak bezárása) lerombolják az

108


emberi közösségeket is. Gyakran egyes kormányzati programok is ugyanezt teszik – pl. városfejlesztési, lakásépítési projektek is megtehetik, hogy lerombolnak mûködô emberi hálózatokat. Jól tudjuk saját közösségfejlesztési tapasztalatunkból, hogy a helyi hálózat, a közösségi bizalom milyen lassan épül ki, évek hosszú sorának rendszeres közös élményei, közös találkozásai kellenek ahhoz, hogy az emberek közötti kapcsolatok és a bizalom kialakuljon. Lassú folyamat a saját érdekeik felismerése, a közös cselekvési képességek kialakulása, az érdekérvényesítés megtanulása is. Ezt persze gyorsíthatják a külsô körülmények – például a lakóterületi fejlesztés lehetôségei, valamint a facilitáló-animátor típusú személyiségek jelenléte a közösségben. A helyi közösség mûködésének központjában a hosszú távú helyi egyéni és csoportérdekek állnak. De tudjuk jól, hogy a csoportérdekek felismerése sem mindig egyértelmû. A közösségek kialakulásának folyamatában a közös igények, érdekek felismerését és kifejezését is tanulnunk kell. Hosszú folyamat során alakul ki az érdekek felismerésének, kifejezésének és egyeztetésének képessége. A szomszédsági munkában sok alkalom adódhat az érdekek egyeztetésére, a társasházi közgyûlések, az alapítvány által szervezett akciók, lakossági fórumok jó lehetôséget nyújtottak vitákra, megbeszélésekre. Hosszú tapasztalati folyamat az is, amikor az emberek megtapasztalják, hogy nem olyan eredményes, ha egyenként, egyénenként fordulnak a hatóságokhoz a problémáikkal, sokkal jobb, ha együtt, közösen lépnek fel, ha megkeresik a megfelelô partnert, ha kiépítik a közös érdekérvényesítés leghatékonyabban mûködô csatornáit. Érdekes volt az a folyamat, amely során az egyéni lépésektôl eljutottak az együtt cselekvésig. Az elsô felmérés azt mutatta, hogy a problémáik megoldását elsôsorban másoktól várták, így 33 százalék az önkormányzattól, 16,5 százalék az államtól várta, s csak töredék arányban jelölték meg a saját felelôsségüket – 6,8 százalék önmaga, 7,8 százalék a helyben lakók, 13,6 százalék a lakótelepi szomszédság felelôsségét jelölte meg. A következô felmérésben már csak 17,5 százalék fordult önkormányzathoz, s 59 százalék a lakóközösség elé vitte a problémát. Lényeges változás állt persze e mögött – a lakosság egy jelentôs része megvásárolta önkormányzati tulajdonú lakását, s így megnôtt az egyéni felelôsségvállalás is. Megszervezôdtek a társasházi közös képviselôk, gondnokok, s megindult az addig elhanyagolt közös terek, közös ügyek közös intézése is. Közösen a ház lakóival, a „tulajdonközösséggel” oldottak meg közbiztonsági (31,6%), köztisztasági (28%) jellegû problémát, 15,8 százalék említett más típusú, de közös problémamegoldást. Megindult tehát a felismert közös érdekek mentén a közös cselekvés, az együttmûködés, s erôsödni kezdtek ezen keresztül is a szomszédsági kapcsolatok. Ez a folyamat valójában a helyi demokrácia tanulása, a helyi érdekek felismerésétôl, megfogalmazásától, képviseletétôl az érdekérvényesítésig. Ezzel párhuzamosan a közös érdekek megfogalmazásában markáns arányok jelentek meg – 45–65 százalékban fogalmaztak meg hasonló igényeket a közbiztonság, köztisztaság, fejlesztés vonatkozásaiban. Ez jelezte, hogy kikristályosodtak a közös érdekek, tisztán látják a megoldandó problémákat, a célokat. A közös cselekvés vállalása még jóval kisebb arányú – maximum 35 százalékig jutottunk el, s a cselekvési lehetôségek, cselekvési ötletek is szûkösek, illetve általános elvárásokban fogalmazódnak meg. Ennek többféle okát tételezhetjük. Örömmel érzékelhettük egyrészt a felmérés adatai, az olvasható vélemények és másrészt a helyi valóság tapasztalatai alapján, hogy napjainkra nagyon sok helyi probléma enyhült vagy meg is oldódott. Így például jelentôsen javult a közbiztonság nagyrészt a kerületi intézkedések következtében, ugyancsak a köz-

109


NÔI MEGÉRZÉS Az elmúlt napokban, a koraesti órákban ballagtam hazafelé a munkából, amit már 17 év alatt nagyon sokszor megtettem, félelem és rosszérzés nélkül. Valahol 60 évesen büszke voltam magamra, hogy soha semmi baj nem történt velem az utakon. A biztonságérzetem még nagyobb lett, amikor a környezô utcákat, tereket bekamerázták. Soha nem siettem haza csak azért, hogy minél elôbb az otthonom kapuján belül legyek. A baj mégis megtörtént, „majdnem KIRABOLTAK”. Az éberségemnek, a nôi megérzésemnek köszönhetem, hogy amire évtizedekig büszke voltam, nem esett csorba. Amint említettem a minap hazaérve láttam, hogy a kaputelefon elôtt áll „valaki”.


Nem törôdve vele kinyitottam a kaput és beléptem a lépcsôházba. Ez a valaki közvetlenül mögöttem belépett és megköszönte, hogy beengedtem, mert fönn felejtette a kulcsát. Nagyon rossz érzés fogott el és megkérdeztem tôle, hogy hová megy. – Baloghékhoz – válaszolta, majd sietett be a liftbe. Én megálltam a postaládámnál és vártam, hogy elmenjen a lift. De nem ment el, megvárt. Beszálltam és a hölgy a hatodik emeleti gombot nyomta meg. Tôlem kérdezte, hogy én hányadikra megyek? Akkor már a belsôm kiabált, ordított, hogy baj van. Ezért nyugodtságot színleltem (pedig nagyon féltem) és annyit mondtam, hogy semmi köze hozzá. A lift azonban szerencsémre nem indult el (kiakasztották). Kiszálltam a liftbôl és kettôt léptem. Ösztönösen visszafordultam és egy pillanatra olyan érzésem támadt, hogy valamit elvettek tôlem. Ekkor láttam, hogy a hölgy valamit a háta mögé rak. Nagyon ideges lettem és elkaptam a mellkasán kigombolt kabátját. – Kértem, adja vissza, amit elvett tôlem – szólítottam fel. Ô pedig azt kiabálta nem vett el semmit, s hogy engedjem el, mert megüt. Nem engedtem el, így elkezdôdött a harc, a verekedés, az adok-kapok. A cipôm sarkával ugráltam a lábain, úgy pattogott elôttem, mint egy ping-ponglabda. Sikerült kibújnia a kabátjából, de én éber voltam és elkaptam a trikóját és elszakítottam. Ekkor leesett a pénztárcám a földre. Mikor megláttam olyan dühös lettem, hogy az erôm megtízszerezôdött. Nyomdafestéket nem tûrô szavakat mondtam. Ô pedig ekképpen védekezett: – A liftben kiesett a táskájából, én pedig vissza akartam adni… Hát mit mondjak erre én még jobban felbôszültem. Fogalmam sincs mennyi idô telt el, de azt tudom, hogy se ki, se be, se föl, se le – nem jött senki. Verekedésünk közben a hölgy igyekezett a kapun kimenni, de volt annyi erôm, hogy ezt ne engedjem. Mi a tanulság? Miután az utcán már kamerák vigyáznak ránk, a zárt területeken, a lépcsôházakban, liftekben legyünk óvatosabbak. Ne szálljunk be idegennel a liftbe. És nem hagyjuk magunkat! Mert amint a példám mutatja, csak ily módon lehetünk eredményesek egy esetleges küzdelemben. Nyilasiné

tisztaság – elsôsorban a helyi közös cselekvés eredményeképpen. A szépülô környezet, a szomszédok elvárásai és mintája – úgy tûnik – jelentôs hatást gyakorolt az emberekre, mert közel felére csökkentek a problémajelzések, s a legaktívabb emberek tele vannak ötletekkel a megoldásban. Például mostanában szervezôdik egy környezetvédelmi, a környezeti kultúra fejlesztését célzó kiscsoport is a szomszédságban egy lelkes vegyész szakember vezetésével. Fontos eredménymutató a helyi közösségfejlôdésben, hogy kialakult – és láthatóan megjelent – egy jellegzetes szerephálózat a helyi közéletben. Sok ember kiemelkedett a sajátos egyéni érdeklôdésével, motivációjával és szakértelmével, amit felajánlott a közösségi munkában, illetve amit megismerve felkértük – meghívtuk a képességeinek megfelelô feladatra. Nagy lépés az egyének szempontjából az állampolgári aktivitás kialakulásában, amikor elkezdôdik a gondolkozás, megszületik a kérdésfelvetés arról, hogy mit tehetnék, milyen feladatot vállalhatnék az adott helyi probléma megoldásában? Ezek a közösségi szerepek lehetnek alkalmiak, az adott helyzetben, vitában, megbeszélésen a közösségben való megnyilvánulás módja, jellege már lehet szerepjellegû – például a panaszkodó, a destruktív, a kirekesztô, a konstruktív, a kreatív, a segítô, a szervezô és így tovább.

110


PÁLYÁZATNYERTESEINKKEL SZENTENDRÉN JÁRTUNK Májusi számunkban jeleztük, hogy a hónap végén képzést tartunk a Nap utcai szomszédság területén pályázatunkra jelentkezett kisközösségek vezetôinek és lelkes, önkéntes segítôinek. Várakozással a tréning szakmai programja iránt, valamint ötleteinkkel, elképzeléseinkkel tarsolyunkban indultunk útra szombaton, 15-en (valamint Gini kutya) Szentendrére. A program szervezôi – a Közösségi Kezdeményezések Támogató Hálózat támogatásával a Közösségi Tanácsadó Szolgálat munkatársai – mindent megtettek, hogy jó légkörben, együttmûködve, eredményesen töltsék el az idôt a résztvevôk, amelyet szabadidejükbôl fordítottak erre tréningre.

(Naplap, 2005. június, 2-3. oldal)

Rövid elôadások keretében megismerkedhettünk az önkéntesség, a közösségi munkás fogalmával. Beszélgetést folytattunk a kiscsoportokról: hogyan születik, mi tart össze egy kiscsoportot? Ezután a hogyan képzeli el képviselt csoport mûködését, milyen elképzelései vannak? Hallottunk: cserebere klub, kézmûves kör, arany olló (varró-javító szolgáltató) csoport, környezetünkért csoport, játszótéri felügyelet stb. terveirôl, mely mind-mind az szomszédságban élôk jobb közérzetének, kényelmének szolgálatába állna, állhatna. A csoportok, kisközösségek elképzeléseit a Naplapban folyamatosan ismertetjük. Sok kérdés merült fel, és a válaszok közösen formálódtak, miközben újabb kérdések fogalmazódtak meg. Folyt az „ötletelés”, egymás terveinek gazdagítása újabb és újabb elképzelésekkel. Véleményem szerint ezek a beszélgetôs részei vittek közelebb minket ahhoz a célhoz, amit kitûztünk Az egymás iránti bizalom erôsítésével tovább körvonalazódnak tennivalóink egy élhetôbb lakókörnyezetért, melyben az egymásra, környezetünkre odafigyelés jellemzi az itt élôket. Valamint a tudatformálás, hogy közösen erôsebbek vagyunk a szomszédság érdekérvényesítô szerepét is hangsúlyosabbá teheti a jövôben. Természetesen a szakmai programok mellett röpke idôt fordítottunk Szentendre Dunakorzójának és belvárosának megtekintésére és az éjszakába nyúló „kötetlen” beszélgetés remek alkalmat kínált egymás megismerésére és kapcsolatok, barátságok szálainak szövögetésére is. Faragó Mária

A másik szereptípus már állandó karakterû, így a mûködô és a szervezôdô önsegítô csoportok, öntevékeny kisközösségek vezetôi egy-egy közösségi szerep megtestesítôi – a Szomszédsági Tanács tagja a közösség „felszentelt” szerepei, akik kapcsolatot tartanak a képviseleti demokrácia választott képviselôivel – a közösségbôl kiugró, tehetséges, kiemelkedô szociális és szervezô készségû emberek, akiket az alapítvány megbízhat a rájuk szabott közösségszervezôi, közösségfejlesztôi feladattal. Ilyenek például a szomszédsági referens, egy-egy projekt vezetôje, egy-egy klubvezetô vagy feladatra szervezôdô csoport vezetôje. A szerep többnyire gazdagítja az egyén képességeit és személyes kapcsolatrendszerét, kitágítja motivációs rendszerét, értelmet ad a hétköznapi aktivitásnak, magasabb szintre emelheti a személyiség céljait, tevékenységét és önértékelését, önbizalmát. A „cselekvô állampolgáriság” másoknak is vonzó mintát ad. Megtapasztalhattuk ezt a kisközösségek körében és különösképpen a továbbképzések tréningjein, milyen mértékben bontakoznak ki az addig félénk, zárkózott emberek is, ha felismerik a cselekvés lehetôségeit és értelmét, a helyi aktivitás hatékonyságát. Az eredményes közösségi cselekvés sokrétû hatásrendszere megsokszorozza az emberi erôforrásokat, feltölt és motivál, segít távlatosan gondolkodni, messzebbre látni. A jól mûködô helyi szociális háló megsokszorozhatja az energiákat, az emberi erôforrásokat, amely azután mentálhigiénés erôforrásként is mûködik. A helyi demokrácia gyakorlásának egy másik fázisa, amikor az érdekérvényesítés már nemcsak a helyi cselekvôkészségen alapul, hanem az „átruházott hatalom” képviselôihez, hivatalaihoz kell fordulnia az állampolgárnak, illetve a helyi közösségnek. Ezen a fokon nagyon fontos és hasznos, ha vannak együttmûködô partnerkapcsolatok az önkormányzat illetékeseivel, ha egy civil szervezet vagy a közösség önkormányzatának

111


képviselôi – mint pl. a Szomszédsági Tanács – élére tudnak állni egy közösség érdekképviseletének, ha tudnak tárgyalni, alkudni, ha kell, harcolni a helyi csoportérdekekért. Elmondhatjuk, hogy a helyi demokrácia gyakorlatában már kialakultak az érdekérvényesítés csatornái a különbözô problémakörökben és a különbözô helyi szinteken. A helyiek a szomszédsági aktívák, a Szomszédsági Tanács tagjai segítségével célba tudják juttatni problémáikat, javaslataikat. A helyi problémákon túl is kialakult az igény a tágabb közösség ügyeinek, érdekeinek megismerésére is. Érdekelni kezdte az embereket, mi van a környéken, mi van a kerület-ben, hogyan alakul a jövô, hogyan hat mindez a helyi lehetôségekre, hogyan érintenek a változások minket?! Ez a folyamat a Nap utcai szomszédságban is végbement. Felerôsítette ezt a Nap Klub Alapítvány jelenléte, hiszen erôsödô partnerkapcsolatai révén sok ügyben tudta képviselni a helyi közösséget, illetve a partnerség kölcsönössége révén egyre gyakrabban kapott véleményezésre például fejlesztési terveket, önkormányzati elôterjesztéseket. A kerület hosszú távú (15 éves) fejlesztési tervét 2004 ôszén véleményeztük. A szomszédsági közösség aktívái örömmel vitatták meg a fejlesztési terveket, javasoltak és véleményeztek. A munkában részt vett a szomszédságon kívüli néhány városnegyed velünk együttmûködô civil szervezetének egy-egy képviselôje is, ami még inkább segítette a fejlesztési terv átláthatóságát, megértését számunkra, illetve segített abban, hogy véleményünk és javaslataink a szûk szomszédságon túlra is érvényesek lehessenek. A véleményeket, a javaslatokat az alapítvány összesítette és továbbította az önkormányzat képviselôi-testületének – ami hangsúlyozta azt, hogy nem egyéni, partikuláris érdekekrôl van szó, hanem emberi közösségek egyeztetett érdekeirôl. A megismert új kerületi partnerszervezetek és aktíváik a szomszédsági munka hatásának megsokszorozói lehetnek, amennyiben továbbadják területükön a szomszédsági közösségfejlesztés Nap utcai modelljét, s kiépítik a területükön a helyi érdekeket és problémákat, felkaroló közösséget, és kialakítják a helyi demokrácia gyakorlatát. A helyi demokrácia megvalósulásának kulcskérdése, hogy az állampolgárok menynyiben tudnak részt venni a különbözô szintû döntések elôkészítésében és a megvalósítás kontrolljában. A civil szféra, az államtól független társulások részvétele a döntések elôkészítésében, a döntésekben és a társadalmi kontrollban az igazi demokrácia alapja és feltétele (Vaclav Havel). Sajnálatos, hogy a hazai gyakorlatban még napjainkban sem mûködik valójában a demokrácia, a hatalomba került képviselôk, illetve az intézmények nemigen szeretik, ha az állampolgár bele kíván szólni a döntésekbe. Elmondhatjuk azt is, hogy a hazai gyakorlatban sem az állampolgárok, sem képviselôik nincsenek felkészülve-felkészítve a demokráciára. A demokrácia szabályai, mûködésmódja sem elméletileg, sem gyakorlatilag valójában nem része egyetlen képzésnek sem. A társadalmi gyakorlatnak sohasem volt valódi része az úgynevezett „tiszta demokrácia”, így nem lehetett gyakorolni, átvenni, megtanulni. Így nehezen várható, hogy benne legyen a valóságos gyakorlatban, hogy mûködjön, s mûködése során átalakítsa a közgondolkodást, a hatalomban lévôk napi gyakorlatát. Jól tudjuk, hogy deklaráltan az elôzô rendszer is demokratikus hatalmat hirdetett, formálisan megpróbált megfelelni az elôírásoknak, de a valóságban nem lehetett beleszólni a hatalom döntéseibe. Szigetszerû próbálkozások voltak és vannak, például iskolai és/vagy gyermekszervezeti demokrácia, egyes önkormányzatok kivételes vezetôinek megvalósított gyakorla-

112


ta. De általánossá nem tudott válni, egyrészt mert a hatalom – a képviseleti demokrácia latensen ellenérdekeltként viselkedik a részvételi jellegû demokráciát igénylôkkel szemben, másrészt gyakran az állampolgár sem tudja, hogy milyen jogai vannak, illetve lehetnének, ha kívánna élni velük. Ugyanakkor a valódi demokrácia mindkét oldal mûködését jelenti – a képviseleti mellett az állampolgári részvételt és kontrollt is. Várhatóan azért lesz változás e legfontosabb területen is, hiszen Európa már régen deklaráltan támogatja a közösségfejlesztést, az uniós tervek között kiemelten szerepel a közösségfejlesztés, a civil társadalom kialakítása és megerôsítése az unió minden államában.

113

FÜGGELÉK

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNYKÖZÖSSÉGFEJLESZTÔ PROGRAMJÁNAK KÖZÉPTÁVÚ TERVE (2004–2008) 1. BEVEZETÉS A Nap Klub Alapítvány a hosszú távú (1992–2001) közösségfejlesztô tervében megfogalmazottaknak megfelelôen tizenkét éve munkálkodik a Nap utcai lakótelepen a szolidaritást, a kölcsönös segítést nyújtó közösség megteremtésén, fejlesztésén. Szomszédságunkban élô emberek összefogásával és a Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával 1992. december 3-án létesítettük a Nap Klubot, amely azóta is közösségépítô munkánk bázisa. A Nap Klubban az elmúlt évek alatt sok gyermek és felnôtt talált társakra, barátokra, olyan közösségekre, amelyekhez jó volt tartozni. 1993-ban, három csoportban hatvan szülô végezte el a szülôi hatékonysági tréninget, s nyáron szülôk és gyerekek együtt nyaraltak. Védô-óvó mûhelyünk nyolc évig segítette a halmozottan hátrányos helyzetû családok gyermekeinek sikeres iskolakezdését. Az utcagyerekeknek négy éven keresztül nyújtott programot Ifjúsági Klubunk. Tíz nyáron csaknem ezer gyerek, fiatal táborozott a Naptáborral az ország legszebb tájain. A Nap Napok keretében nyolc alkalommal szerveztük a nyári vakációs játszótéri játékokat, amely programjain sok ezer gyermek, fiatal, szülô, nagyszülô vett részt. Több civil szervezettel összefogva, az önkormányzat segítségével kosárlabdapályát építettünk. A Tiszta, virágos lakótelepért! mozgalom keretében támogattuk, segítettük a polgárok öntevékeny munkáját lakóhelyünk szépítéséért, lakhatóbbá tételéért. A Nôkkel a családért programunk keretében több mint kétszázan ismerkedtek a varrás alapjaival, végezték el a szülôi hatékonysági tréninget, és önsegítô körökben gyakorolják a kölcsönös segítésnyújtást. Örömmel járnak gyerekek és felnôttek a Játszóházunk foglalkozásaira. Kezdeményezésünkre 1997-ben létrejött a kerületünkben mûködô civil szervezetek összefogása, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal (JCK) társaság. A nyilvánosság szélesítése, a civil szervezetek munkájának és programjainak megismertetése érdekében idôszakonként kiadjuk a Naplapot. A Nap Klub Alapítvány kuratóriuma 2002-ben értékelte a tízéves közösségépítô folyamatot. Megállapította: a közösségfejlesztô munka legfôbb eredménye az volt, hogy a szomszédságunkban létrejött az önszervezôdô helyi közösség, a közös ügyek intézését a Szomszédsági Tanács vette kézbe. Munkatársaink, önkénteseink tizenkét év során több mint 75 ezer önkéntes munkaórát dolgoztak; csaknem 80 millió forint támogatást fordítottunk a helyi közösségépítésre. A tízéves közösségfejlesztô munkánk tapasztalatait 2003-ban Civilvilág címmel, tanulmánykötetben adtuk közre. A közösségfejlesztô munka során nyert tapasztalatok, valamint a szomszédságban, a környezô társadalomban végbement változások megkövetelik az elôttünk álló célok, feladatok és lehetôségek újragondolását.

114


2. HELYZETELEMZÉS Józsefváros a II. világháborút követôen napjainkig a fôváros egyik legszegényebb kerületének számít; szociális jellemzôi közismertek. Az 1990-es népszámláláskor a kerület lakónépessége 92 386 fô volt, míg 2001-ben 81 787 fô. Ez 11,5 százalékos csökkenést mutat. Az állandóan fogyó lakosságszámnak 69 százaléka aktív korú, e csoportnak az állást keresô regisztrált munkanélküli aránya 2,35 százalék, amely a fôvárosban a második legmagasabb érték. A tartós munkanélküliek száma a fôvárosi átlagnak 2,3-szorosa, a fôvárosban a legmagasabb (2002-ben 1364, 2003-ban 1885 fô). Józsefváros sajátos helyzetét ez az arány erôsen meghatározza. Kerületünk a fôvárosba települô, illetve Budapestre költözôk – de sajátos etnikai összetételébôl adódóan –, a diszkriminált társadalmi csoportoknak gyûjtôhelye is. A helyi foglalkoztatásban a munkanélküliek töredéke vesz csak részt, 2002-ben mintegy 161-en végeztek közhasznú, illetve közcélú munkát, azaz összesen 11 százalék. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint kerületünk 15 év feletti lakosságának 92,1 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az általános iskolát be nem fejezôk elsôsorban a halmozottan hátrányos helyzetû, fôként roma családokból kerülnek ki, s számuk – bár ez az arány kerületi szinten is javuló tendenciát mutat – e körön belül nem csökken. Ezeknek a fiataloknak a munkaerôpiaci esélye minimális, s többnyire közülük kerül ki a bûnelkövetôk és a drogozók többsége. A kerületben semmiféle intézményi szolgáltatás nincs részükre. Ugyancsak jellemzô kerületünkre a hajléktalanok magas száma (regisztrált: 466 fô), amely a fôvárosban a legrosszabb képet mutatja. Magyarországon a rendszerváltás óta a társadalom jelentôs polarizálódását éltük át. Kialakultak a demokrácia intézményei, de a gazdasági, politikai változások nyerteseinek és veszteseinek csoportjai is. A nagyvárosi lakótelepeken koncentrálódott a leszakadók, az elszegényedôk, a vesztesek rétege. Középsô-Józsefváros a fôváros és a kerület egyik legellentmondásosabb településrésze, amely hírhedten a bûnözés és a prostitúció központja is. Itt kezdik építeni az 1980-as évek második felében – a kor divatjának megfelelôen panel elemekbôl – a tízemeletes házakat, a lakótelepet. A rendszerváltás után azonban a lakótelep tervezett bôvítése leáll, a környezô régi józsefvárosi bérházakban koncentrálódik – a szegénység, a munkanélküliség és a betegség miatt – a halmozottan hátrányos helyzetû lakosság. A városrész egyre inkább lepusztul, gettósodik. A tervezett rekonstrukció elhúzódása miatt egyre súlyosbodnak a társadalmi, szociális és etnikai feszültségek. A tízemeletes panelházak is pusztulásnak indulnak, az elszegényedés, a lakosság cseréje szinte megállíthatatlan. A nagyvárosi lakótelepek panelházainak lakói elszigetelten, saját lakásaik foglyaiként, környezetükkel többnyire negatív viszonyban élnek. A bezárkózás, a szomszédoktól való idegenkedés, a félelem szab korlátokat mindennapi életüknek, helyi kapcsolataiknak, közösségi szervezôdéseiknek. Így nem csoda, ha körükben egyáltalán vagy csak nagyon gyengén jut kifejezôdésre a nyugat-európai országok állampolgáraira jellemzô érdekérvényesítési gyakorlat, a társadalom közügyeiben való aktív részvétel. Ennek is köszönhetô, hogy az itt élô embereket az átalakulási folyamat során a szociális, gazdasági és politikai marginalizáció fenyegette, s fenyegeti ma is. A Nap utcai szomszédsághoz (a Baross utca, a Szigony utca páratlan oldala, a Práter utca, a Nagytemplom utca, a Leonardo da Vinci utca, a Hock János utca és a Nap utca által határolt területhez) tartozó lakótelepen és közvetlen környékén a szociális problémák halmozódnak. A régi bérlakásokat elsôdlegesen alacsony státusú, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezô nagycsaládosok lakják. Körükben sok a beteg, idôs ember, illetve az iskoláskorú gyermek, akiknek családja vidékrôl a nyomor elôl költözött Pestre. A Corvin–Szigony projekt indításának elhúzódása is közrejátszott abban, hogy a lepusztuló házak – sôt utcák – az elmúlt öt évben tovább kriminalizálódtak, elmélyült a sajátos szubkultúra, a gettó-jelleg, s a gyerekek, fiatalok bûnözési (drogfogyasztási) aránya folyamatosan nôtt. Ebben a helyzetben 1991 ôszén határozta el a lakótelepen élô lakók egy csoportja, hogy a lehetôségekhez mérten saját kezükbe veszik a dolgok irányítását, s a helyi közösségek építésével kísérlik meg – a lehetetlennek látszó, mégis szükséges – közös összefogást az élhetôbb környezetért. A közös cél érdekében létrejön két civil szervezet, amely megalakítja és mûködteti a Nap Klubot, s tízéves kísérleti munka nyomán lakóhelyi közösség születik. Alapítványunk mûködési területe Józsefváros „középsô” részében, az általunk Nap utcai szomszédságnak nevezett terüle-

115

FÜGGELÉK

ten van. Az 1990-es években indított közösségfejlesztési kísérletünk során azért használtuk a „szomszédság” fogalmat, mert a lakótelepi emberi közösséget, mint helyi közösséget tételeztük fel. A szomszédsági munkán a szervezett és állandóan szervezôdô helyi civil társadalmat és annak önirányítását értettük. Kísérletünk tíz éve alatt fokozatosan teremtettük meg a szomszédsági munka legszükségesebb feltételeit. A bérházak ugyan folyamatosan társasházakká alakultak, de az elmúlt öt évben a tízemeletes társasházak panel lakásaiban élôknek mintegy 50 százaléka kicserélôdött. Elsôsorban a középréteghez tartozó, jól keresô fiatalok költöztek el más kerületekbe. A hátrányos helyzetû családok közül pedig többen kénytelenek voltak alacsonyabb költséggel fenntartható, a lakótelep környékén található alacsony komfortú lakásokba költözni. Jelenleg a rossz állapotú lakókörnyezetnek következtében a lakótelepi lakások Budapesten a harmadik legolcsóbb lakáskínálatát adják. A közösségi folyamatoknak eddig nem volt igazi társadalmi tétje. Nem beszélhettünk eddig a szomszédság gazdasági fejlesztésrôl, új közösségi-szociális intézményrendszer kialakításáról sem. A helyi hatóságok nem ismerték még fel, hogy az új társadalmi struktúrákat kialakító intézményesülési folyamatok a közösségfejlesztés eszközeivel felgyorsíthatók. Nem volt olyan erôs társadalmi kényszer sem egy-egy közösségi folyamat végigviteléhez, amelyik az irányítókat és a helyi civil közösségeket a humánerôforrás-képzéshez szükséges erôbefektetésre késztette volna. A most induló városrész-rekonstrukció (Corvin–Szigony projekt) következtében, várhatóan a következô 5–10–15 évben, szomszédságunk környezete alapvetôen megváltozik. 1100 régi lakás kerül lebontásra és a régi lakótelep mellett lényegében egy új, modern városrész jön létre. Ennek következtében – nemzetközi tapasztalatok szerint, ha a megelôzésre nem lesz szándék – felgyorsul a lakások és a házak amortizációja, lepusztulása, a panelházakból álló lakótelep gyûjtôhelyévé válik az elszegényedett rétegû lakosságnak, továbbnövekszik a bûnözés. A lakótelepen jelenleg élôk részére két lehetôség adódik: a közösségfejlesztés eszközeivel felgyorsítani a helyi fejlôdést, az önszervezôdés menedzselésével segíteni a helyi érdekérvényesítést, megteremteni a helyi társadalomirányítást és részvételt; vagy az itt élô emberek passzív elszenvedô alanyaivá válnak a lakótelepi elszegényedésnek, a mentális és morális lepusztulásnak. Alapítványunk által menedzselt tízéves közösségfejlesztési folyamatban létrejöttek a helyi kisközösségek, önsegítô körök, s egyre több lakossági kezdeményezésre találunk példát. Kialakultak a házak, majd a szomszédság lakói között azok a kapcsolatok, párbeszédek, amelyek megfogalmazták az elsôdleges szükségleteket, érdekeket, kialakították az elemi érdekérvényesítés módszereit, megszülettek a különbözô érdekek és szükségletek mentén az önsegítô csoportként mûködô kisközösségek, megindult helyileg a demokratikus önszervezôdés. A folyamatok intézményesülése viszont még kezdeti állapotban van. A lakossági kiscsoportok kezdeményezései szakmai támogatás és szükséges koordinálás nélkül gyakran elhalnak, illetve nem egyszer kioltják egymást. A kudarcok megölik a kezdeményezést, visszariasztják az embereket a részvételtôl. Tudatos fejlesztô tevékenységgel, szakmai támogatással azonban biztosítható volna az emberek érdeklôdésének ébrentartása, bekapcsolásuk a helyi közéletbe, az önsegítés, az érdekérvényesítés eredményes lehet. Úgy gondoljuk, Magyarország uniós csatlakozása felértékeli az állampolgárok közösségeinek, a kisközösségi szolidaritásnak, a közösségi kohéziónak szerepét az egészségvédelemben, az önerôs munkahelyteremtésben, a közösségi humánszolgáltatás kialakításában, a civil szolgáltatások intézményesülésében ugyanúgy, mint a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztésben. A Nap Klub Alapítvány középtávú tervének kimunkálásával, megvalósításával az EU-tagság által teremtett lehetôségek felhasználására szeretnénk felkészülni. 3. A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY MISSZIÓJA 3.1. Alapítványunk általános távlati célkitûzése „A szomszédsági kapcsolatokon keresztül a szolidaritást, a kölcsönös segítésnyújtást adó helyi közösségi háló, a hátrányos megkülönböztetéstôl mentes emberi kapcsolatok építése, folyamatos továbbfejlesztése, a helyi demokrácia erôsítése a szomszédságban élôk részvételének elôsegíté-

116


sével, valamint a közösségfejlesztés módszereinek terjesztése, civil szervezetek számára szakmai támogatásnyújtás.” 3.2. Az alapítvány közvetlen célja a lakótelepi közösségfejlesztés: ■ segíteni a gyermekeket, fiatalokat és a szülôket a pihenés, a regenerálódás sokféle szórakoztató, személyiségfejlesztô formáinak megismerése, megszerettetése, kulturális tevékenység szervezése, baráti társaságok, közösségek kialakítása érdekében NAP KLUB(OK) létesítésében és mûködési feltételeinek biztosításában, ■ hozzájárulni a városi környezetben lakók önszervezôdéséhez, a kölcsönös segítésnyújtást adó civilközösség megteremtéséhez, a kulturált együttélési szokások kialakításához, a lakótelepi környezetvédelemhez, a környezetszépítéshez, ■ segíteni a korszerû humánszolgáltatás beindítását, mûködését, a gyermek- és ifjúságvédelem, a családsegítés, valamint a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlôségének elôsegítése területén, ■ a közösségfejlesztés tapasztalatainak összegyûjtése, tudományos feldolgozása, a kutatás, a kísérlet feltételeinek támogatása, eredményeinek közkinccsé tétele, kiadványok, periodikák (Naplap) kiadása, önkéntesek képzése, továbbképzése. 3.3. Az alapítvány célszerinti tevékenységei: ■ szociális tevékenység, családsegítés, ■ tudományos tevékenység, kutatás, ■ nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, ■ kulturális tevékenység, ■ környezetvédelem, ■ gyermek- és ifjúságvédelem, továbbá érdekképviselet, ■ hátrányos helyzetû csoportok társadalmi egyenlôségének elôsegítése. 4.

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY KIEMELT KÖZÉPTÁVÚ FELADATAI

4.1. A Nap utcai szomszédságban a közösségfejlesztés eszközeivel hozzájárulni a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztéshez, az itt élô emberek életminôségének javításához. 4.2. Az önszervezôdés menedzselésével segíteni a helyi demokrácia szélesítését, az emberek érdekérvényesítését, az önsegítést, a részvételt. 4.3. A Nap Klub szolgáltatásainak minôségi javítása, a közösségfejlesztés módszereinek terjesztése. 4.4. A Nap Klub Alapítvány és az általa menedzselt helyi közösségek önfenntartó képességének kialakítása, erôsítése. A KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉS IRÁNYA 4.5. A Nap utcai szomszédság továbbfejlesztése. Célunk, hogy a Nap utcai szomszédságban a közösségfejlesztés eszközeivel hozzájáruljunk a helyi (Józsefváros 15 éves fejlesztési stratégiájával összehangolt) társadalmi-gazdasági fejlesztéshez. Az önszervezôdés menedzselésével segítsük az emberek érdekérvényesítését, az önsegítést, a részvételt, segítsük a helyi közösség önfenntartó képességének kialakítását, önállósulását. 4.6. A kerületi civil szervezetek felkészülésének segítése. Célunk a józsefvárosi civil szervezetek továbbfejlesztésének segítése, hogy felkészüljenek a szektorok közötti együttmûködésre, a partnerség építésre, új együttmûködési formák létrehozására, mûködtetésére. Kialakuljon kerületünkben az erôs civil érdekérvényesítés.

117

FÜGGELÉK

A kerületi civil szervezetek is képessé váljanak az új lehetôségek kiaknázására, aktív részeseivé lehessenek kerületünk társadalmi-gazdasági fejlesztô programja megvalósításának. 4.7. A „Közösségi részvétel fejlesztése” országos program részeként a közép-magyarországi módszertani bázis kiépítése, mûködésének menedzselése. A települési szintû közösségfejlesztési folyamatok, közösségi kezdeményezések célja a közösségi alapú strukturált, összetartó és szolidáris helyi társadalom megerôsítése, a folyamatban résztvevôk közötti együttmûködés és partnerség építése. Alapítványunk felkészítése a közép-magyarországi módszertani bázisként való mûködésre, amely révén segítjük a helyi cselekvési programok, közösségi kezdeményezések indítását, a folyamatok helyi segítôinek továbbképzési és konzultációs segítséget biztosítunk. Szervezetünk fejlesztése hosszú távú folyamat, melyet ez a stratégia vezényel. A stratégiában megfogalmazott célok megvalósítását, az idôben állandóan változó feltételekhez és körülményekhez való alkalmazkodást az alapítvány által kimunkált projektek biztosítják. 5. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 5.1. Kiemelt programok 5.1.1. Nap mint nap – a Nap utcai szomszédsági közösségfejlesztô program A projekt összefoglalása Programunk célja Budapest VIII. kerületében, a Nap utcai panelházakból álló lakótelepen és közvetlen környékén (a Nap utcai szomszédságban) a közösségfejlesztés eszközeivel hozzájárulni a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztéshez, az önszervezôdés menedzselésével segíteni a helyi emberek érdekérvényesítését, az önsegítést, a részvételt. Célcsoportjaink: a helyi lakosok önkéntes szervezôdései, az önkéntes szervezôdéseket segítô közösségi munkások, más józsefvárosi és fôvárosi civil szervezetek munkatársai. Feltérképezzük szomszédságunk adottságaiból fakadó helyzetét, erôforrásait. Segítjük a Szomszédsági Tanács (SZT) szerepének, hatáskörének kibôvülését. Felkészítjük a helyi kisközösségek segítôit, alapítványunk és más civil szervezetek munkatársait. Létrehozzuk a közösségi tanácsadót – a segítô hálózatot. Havilappá fejlesztjük a Naplapot. Módszertani füzetsorozatot indítunk. A projekt konkrét céljai a) Támogatjuk a Szomszédsági Tanács – mint a helyi közösségi munkát összefogó önkéntes szervezet – szerepének, hatáskörének kiszélesítését, hatékonyabbá válását. A helyi demokrácia egyik helyi fóruma, eszköze a szomszédsági munka során létrejött SZT. Célunk a segítésnyújtás a SZT szerepének, tisztségviselôinek, hatáskörének kiszélesítésében, intézményesülésében. b) A helyi lakossági kisközösségek (önkéntes és önsegítô csoportok) fejlesztése, továbbfejlesztésük támogatása. A helyi demokrácia mûködésében az aktuális, illetve a hosszú távú helyi csoportérdekek felismerése, megfogalmazása, a közös érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése, az intézményes kapcsolatok létrehozása és mûködtetése. Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok ismerjék saját helyzetüket, képesek legyenek problémáik megfogalmazására. Ezért konkrét célunk megvalósítása során arra törekszünk, hogy a Nap utcai lakótelepen és közvetlen környékén élô emberek minél szélesebb körének részvételét segítsük elô saját és közös érdekeik megfogalmazásában, képviseletében, társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében, közös ügyeik intézésében, s mindezen keresztül atársadalmi párbeszéd elôsegítésében. c) További helyi lakossági kezdeményezések bátorítása, ösztönzése újabb kisközösségek, öntevékeny, kölcsönös segítségen alapuló csoportok létrehozására, eredményes mûködte-

118


tésére, a helyi szükségletek kielégítésére, a helyi problémamegoldásokra, a krízisek kezelésére. Szomszédsági munkánk annál eredményesebb, minél több helyi kezdeményezés valósulhat meg, s minél többen kerülnek egymással kapcsolatba közös feladatokat vállalva. Ezért célunk az öntevékenység ösztönzésével, menedzselésével segíteni, hogy szomszédságunkban az emberek minél szélesebb köre részt vegyen a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztésben, kölcsönösen segítsék egymást, ismerjék meg az önsegítés, a közösségek önfenntartásának lehetôségeit. d) A közösségfejlesztés kiterjesztése Józsefváros és a fôváros más lakótelepein. A közösségfejlesztés folyamatmodelljének, módszereinek terjesztése, a környéken új szomszédsági közösségek létrejöttének animálása, támogatása, a folyamat kiterjesztése más környezetben. Célcsoportok ■ a Nap utcai szomszédságban élô helyi lakosok önkéntes szervezôdései, ■ az önkéntes szervezôdéseket segítô közösségi munkások, ■ józsefvárosi és más fôvárosi kerületekben tevékenykedô civil szervezetek munkatársai. A Nap utcai szomszédságban, a tízemeletes panelházakban, illetve azt körülölelô, lepusztuló (egy-két emeletes több mint 100 éves) bérházakban és az 1990-es években épített társasházakban mintegy (1500 lakásban) 4500–5000 ember él. A szomszédságunk mellett, a lakótelep másik felében található panelházakban – ahová nem terjedt ki ez ideig tevékenységünk – további 2000–3000 ember lakik. A józsefvárosi civil szervezetek – az 1997-ben létrehozott Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság tagjai – közül 33 szervezettel mûködünk együtt. Az általuk szervezett programok Józsefváros lakosságának mintegy harmadát (15 000–25 000 fôt) közvetetten érintik. Tervezett tevékenységek Igényfelmérés – közösségi vizsgálat Közösségfejlesztô munkánk eddigi tapasztalatai alapján minden fejlôdési lépcsôt megelôzôen elvégeztük szomszédságunkban az adott helyzetet és szükségleteket feltáró közösségi vizsgálatot. Tekintettel arra, hogy az elmúlt öt év alatt szomszédságunkban élôknek mintegy 50 százaléka kicserélôdött, a lakosság etnikai összetétele jelentôsen megváltozott, s környezetünkben megkezdôdött a városrész rehabilitációja, ismét szükségessé vált szomszédságunk társadalmi, gazdasági, demográfiai tényezôinek, a területi adottságaiból fakadó helyzetének és erôforrásainak, valamint a társadalmi tôke (pl. hálózatok, normák és bizalom, amelyek elôsegítik a közös haszon érdekében végzett koordinációt és együttmûködést) feltérképezése. A vizsgálatot egyrészrôl kérdôív segítségével, másrészt pedig interjúkkal fogjuk elvégezni. A szomszédságunk területén található mintegy 1500 lakásnak legalább 15–20 százalékában szeretnénk a kérdôíveket felvenni, s mélyinterjúval el szeretnénk jutni a különbözô etnikumokhoz tartozókat reprezentáló családokhoz. Ennek munkánk során igen nagy jelentôsége van, hiszen a helyi szükségletek megismerését csak az itt élôk sokféle kultúrájának, életmódjának megismerése teheti teljessé. Vizsgálatunk eredményei a késôbbiek során összevethetôk a haza és külföldi (csehorszá-gi, angliai és amerikai) hasonló felmérésekkel. A vizsgálatot a SZT részvételével, a helyi emberek bevonásával kívánjuk elvégezni. Tekintettel arra, hogy a szomszédságban élôk érdekeltek a valós helyzet feltárásában, ezért a kérdôív elkészítésétôl, azok felvételein, majd az adatok feldolgozásán keresztül az értékelésben is a helyi emberek vesznek részt. Az elkészült rész- és összegezô tanulmányt a SZT szervezésében fogjuk a tervezett párbeszédkörökben feldolgozni, s cselekvési tervekké formálni. A vizsgálat maga is közösségformáló erô, összehozza az embereket, s a közös problémák megfogalmazásától, elvezeti ôket a közös cselekvésig.

119

FÜGGELÉK

Képzések – továbbképzések A képzéseket két formában és két lépcsôben tervezzük A segítôk felkészítése Ahhoz, hogy a lakosok helyi kis kezdeményezései helyben nyerjenek szakszerû támogatást, a helyi segítôket fel kell készítenünk, alkalmassá szükséges tennünk arra, hogy megfelelô idôben, megfelelô módszerrel támogatni, ösztönözni tudják az embereket saját helyzetük és erôforrásaik feltárásában, közös céljaik és a megvalósítás érdekében cselekvési terveik megfogalmazásában, végrehajtásában. A lakossági kis csoportok, közösségek (pl. az SZT, a szülôi klub, a nyugdíja-sok klubja, a Középkorú Nôk Klubja, az Állatbarátkör, a „Legyek” egyetemisták, fôiskolások klubja, a társasházi csoportok stb.) segítôi részére komplex tréninget tervezünk (projektírás, konfliktuskezelés, önsegítés módszerei). A tréningek szervezésekor igényfelmérést végzünk a kerületi civil szervezetek körében is, felkínálva részükre is a részvételi lehetôséget. Elsô alkalommal két csoportnak bentlakásos – 3 napos (3 éjszakás: csütörtöktôl vasárnap délutánig) tréninget szervezünk (Mátraszentimrén), amelyen saját munkatársaink, az SZT tagjai, valamint a már mûködô önsegítô körök önkéntesei, továbbá 3-3 JCK-tagszervezet küldötte vehetnek részt (összesen 30 fô). A felkészítô célja a helyi demokrácia továbbfejlesztése és folyamatosan megújuló gyakorlata érdekében, hogy a leendô partnerek között jó együttmûködést alapozzon meg, megadja a legfontosabb ismereteket, s kifejlessze azokat az alapképességeket, amelyek a helyi segítô munkához nélkülözhetetlenek. A felkészítô tréningek tartalma Ismeretek nyújtása, képességek, készségek fejlesztése ■ a helyi demokrácia, az önkormányzás elvei, gyakorlata, ■ a helyi közös szükségletek, érdekek felismerése, megfogalmazása, ■ az érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése vagy felkutatása, ■ az érdekérvényesítés lehetséges, illetve eredményes módjai, technikái, ■ a helyi partnerkapcsolatok mûködtetése és fejlesztése a közös érdekek mentén (helyi lakosok és helyi vállalkozók, a gazdaság szakemberei, valamint az önkormányzati vagy más intézmények között). A helyi konfliktuskezelés, érdekegyeztetés ■ módszerek, technikák (pl. mediáció), ■ érdekérvényesítés a gyakorlatban. Az önsegítés gyakorlata ■ klubok, körök, csoportok, közösségek, ■ önfenntartás, munkahelyteremtés, ■ közösségi vállalkozások. Párbeszédkör A párbeszédkör az amerikai–svéd mintájú, Hankiss Elemér és munkatársai által meghonosított aktív polgári részvételi és önnevelési eszköz, folyamatos továbbképzési forma, amelyet korábban már saját gyakorlatunkban is sikerrel alkalmaztunk. Az elvégzett közösségi vizsgálat eredményeire támaszkodva – a SZT koordinálásával – szervezzük a párbeszédköröket, annak érdekében, hogy az emberek energiáit és szunnyadó képességeiket összeegyeztessük az adott lehetôségekkel. Mindeközben kialakítsuk, a helyi fejlesztések érdekében kamatoztassuk azokat a képességeket, amelyek a demokratikus döntésekhez nélkülözhetetlenek.

120


A párbeszéd tartalma (elôzetes elképzelés, amit az igényfelmérés, a közösségi vizsgálat lényegesen módosíthat): ■ A mi, Nap utcai szomszédságunk – ismerjük egymást, számíthatunk egymásra, vannak közös feladataink, szomszédságunk társadalmi összetételében bekövetkezett változások, etnikai feszültségek, hogyan éljünk együtt, hogyan ismerhetjük meg egymást, tehetségek a szomszédságunkban. ■ Mi az, amit mi tehetünk – Mit tegyünk? Mikor? Most? Hamarosan? Késôbb? ■ Mit várhatunk másoktól – Kiktôl? ■ Cselekvésiterv-készítés. ■ Önfenntartó közösség – saját bevételi lehetôségek – közösségi vállalkozások. Közösségi tanácsadó létrehozása – segítô hálózat mûködtetése A Nap Klub keretében létrehozzuk a közösségi tanácsadó szolgálatot Feladata lesz, hogy ■ olyan segítô hálózatot építsen ki és mûködtessen, amely folyamatos szakmai támogatást nyújt az önkéntes és önsegítô csoportoknak, hogy elképzeléseikbôl cselekvési programok születhessenek, s terveiket megvalósíthassák, ■ folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi emberek kezdeményezéseit, segítséget nyújt azok megvalósításához, ■ szervezi a folyamatos képzéseket, továbbképzéseket, párbeszédköröket, ■ ingyenes, szakszerû szolgáltatást nyújt a hozzá forduló szomszédságban élô embereknek, hogy segítsék tájékozódásukat, eligazodásukat a lehetôségeik, jogosultságaik megismerésében, ■ összehozza a segítôket, a segítséget kérôkkel, a munkakeresôket, a munkahelyet kínálókkal, ■ egyéb közösségi szolgáltatásokat ösztönöz, szervez. A közösségi tanácsadót fôfoglalkozású munkatárs vezeti, akinek tevékenységét két részfoglalkozású szakember (egyik a képzés-továbbképzés irányítását, szervezését, a másik pedig a szomszédsági munka folyamatos szervezését, a helyi fejlesztéseket irányítja), valamint egyéb (jogász, pszichológus, pedagógus stb.) idôszakos megbízással foglalkoztatott, illetve önkéntes szakember fogja segíteni. Civil szervezetünk szomszédsági tevékenységének bemutatása, terjesztése A projektünk megvalósításával elérjük, hogy szomszédságunk hírei nagyobb nyilvánossághoz jussanak, az emberek maguk is fontos információt szerezzenek szomszédságukban folyó eseményekrôl, sok helyi embert bevonunk, ösztönzünk, felkészítünk a helyi kommunikáció megismerésére, a Naplap cikkeinek írásába, szerkesztésébe, a médiával (pl. Civil Rádió) való kapcsolatra. Ennek egyik eszköze alapítványunk által kiadott Naplap, amely idôközönként (évenként 1–3 alkalommal) civil szervezeteink céljairól, tevékenységeirôl adott hírt. A projekt keretében a Naplapot jövôben, civil szervezeteink lapjából a szomszédság fórumává, a közösségi tevékenység egyik fontos szervezôjévé szeretnénk fejleszteni. A Naplapot a szomszédságban élôk írják – saját céljaikról, szükségleteikrôl, cselekvési terveik megvalósításáról, eredményeikrôl és gondjaikról – és terjesztik. A lapot havi rendszerességgel, ingyenesen, nyolc (duplaszám esetén tizenhat) oldalon, fotóval, 1500 példányban jelentetjük meg, így eljuttatjuk szomszédságunk minden lakásába. Módszertani füzetsorozat A Nap Klub Alapítvány tízéves közösségfejlesztôi kísérletét bemutató Civilvilág címû kiadványához hasonlóan, sikeres programjairól szóló tájékoztató füzetsorozat indítását tervezi, amelyek az úgynevezett Nap utcai modell szélesebb körû terjesztéséhez, a közösségfejlesztést vállaló szakemberek képzéséhez kínálnak segítséget.

121

FÜGGELÉK

A füzetsorozat elsô számát Önkéntesség a gyakorlatban címmel a projekt keretében, 1000 példányban adjuk ki. Médiakapcsolatok A médiával szorosabb kapcsolatot építünk ki, tájékoztatást adunk szomszédságunk eseményeirôl, eredményeinkrôl és gondjainkról. Ennek formái a sajtóközlemények, valamint sajtótájékoztatók szervezése. Módszerek A Nap Klub Alapítvány a jelen projekt megvalósításával az 1992–2003 között végzett közösségfejlesztô tevékenységet kívánja magasabb szintre emelni azáltal, hogy segíti, ösztönzi az emberek közvetlen részvételét a helyi ügyek formálásában, segíti a helyi demokrácia mûködésének állandó gyakorlattá tételét, a Szomszédsági Tanács tevékenységének, hatáskörének kibôvítésével társadalmi (civil) intézményesülését. A projekt – terveink szerint – hozzájárul ahhoz, hogy a közösségi önkéntes munka, az önszervezôdések egyre inkább helyben nyerjenek hosszú távú, kiszámítható és politikamentes támogatást, szakmai segítséget. Projektünk megvalósításával szomszédságunkban olyan mûködô és új önkéntes lakossági kis csoportok, szervezôdések kezdeményezéseit támogatjuk, amelyek társadalmi, gazdasági és szociális kihívások kezelésére vállalkoznak, helyi támogatással közösségekké, önsegítô csoportokká fejlôdhetnek. A közösségfejlesztés hazai és nemzetközi gyakorlatában bevált módszereket alkalmazzuk a most tervezett projektünk megvalósítása során: ■ Aktivizáló módszereink: igényfelmérés–közösségi vizsgálat, közösségi tanácsadó létesítése, „segítôk segítése”, felkészítô tréningek, párbeszédkörök. ■ A nyilvánosságot szervezô módszerek: Naplap írása, szerkesztése, terjesztése, fórumok, sajtóközlemények, sajtótájékoztatók, kiadványok, ■ Gazdaságfejlesztô módszerek: közösségi alapú, önszervezô közösségi vállalkozások. Kulcsszavaink: ösztönzés, segítés, alkalmassá tétel (animálás, facilitálás, helyi képzés), részvétel. A helyi demokrácia fejlesztését szeretnénk elérni a szomszédságunkban élôk önsegítésének támogatásával, amelyhez az aktivizálás, a szélesebb nyilvánosság megteremtése, az önszervezô közösségi vállalkozások létrehozása teremthet biztos alapot. A helyi közösségvizsgálat, a tréningek, olyan tevékenységek, amelyek egyben a helyben élôk mozgósítását, aktivizálását is elôsegítik, feltárják a társadalmi tôkét, megteremtik a továbblépés feltételeit. A nyilvánosságot szervezô módszereink mozgásban, lendületben tartják a szomszédság tevékenységét, új lehetôségeket tárnak fel, erôsítik az önbizalmat, részvételre ösztönöznek. A közösségi vállalkozások, az önszervezôdô munkahelyteremtés a közösségek fenntarthatóságát, önerejét biztosítják. A tervezett módszerek egymásra épülnek, kiegészítik és megalapozzák egymást, mind a hazai, mind pedig a közösségfejlesztés nemzetközi gyakorlatában, valamint saját tízéves kísérletünk során sikerrel alkalmazott, igazolt módszerek. 1992. szeptember 8-ától – egyéves elôkészítô munka után – kezdtük el a Nap utcai lakótelepen és közvetlen környezetében hosszú távú (1992–2001) közösségfejlesztô tevékenységünket, amelyet 2002-ben lezártuk, elemeztük, értékeltük. Tapasztalatainkat két alkalommal: 1996-ban Szomszédság a Nap utcában és 2003-ban Civilvilág címmel adtuk közre. A 2004. évi programunkban vállaltuk, hogy kimunkáljuk középtávú (2004–2008) közösségfejlesztô programunkat, amelynek szerves része most benyújtott projektünk. Értékelés Alapítványunk munkamódszereiben a munka folyamatos belsô monitorozása, az eredményesség, és a hatékonyság vizsgálata már hagyomány.

122


Az önellenôrzés meghatározó alapja a projekt programterve és a projektben megtervezett közösségi igény/szükséglet-felmérés, amely a feladat-meghatározások egyik kiindulópontja lesz. A projekt valamennyi résztevékenységét elemezzük az eredményesség, a hatékonyság szempontjából – egyrészt a résztvevôk elérése, létszáma és elégedettsége szerint, valamint a célok elérésének számbavételével. Az elemzéshez, értékeléshez kidolgozzuk a megfelelô kérdôíveket, interjúszempontokat, pl. eredményességi és megelégedettségi kérdôíveket. Az alapítvány egész tevékenységét a projekt megvalósításában a SWOT-analízissel elemezzük. Törekszünk arra is, hogy a tevékenységeket mennyiségi adatokkal is dokumentáljuk, illetve a segítôk, a közösségi tanácsadó munkáját, a területi közösségi munkát összehasonlító tartalomelemzéssel is vizsgáljuk. A projekt eredményességét természetesen a mûködô kisközösségek számában, létszámában, az emberi kapcsolatok minôségében és kohéziójában, a hatékonyan megoldott közösségi problémák és konfliktusok mennyiségével is lehet mérni. A projekt megvalósításának szerves része lesz a minôségellenôrzéshez szükséges vizsgálati módszerek adaptálása, illetve kidolgozása is. Várható hatások Kimenetmutatók ■ 30 fôt készítünk fel kétszer háromnapos, bentlakásos tréningen az önkéntes szervezôdések segítésére, akik képessé válnak arra, hogy politikamentesen segítsenek az emberek minél szélesebb körét bekapcsolódni a Nap utcai szomszédság társadalmi-gazdasági fejlesztésébe, ■ szükség szerinti idôközönként – legalább hat alkalommal – megszervezôdô párbeszédkör keretében kimunkáljuk a szomszédság legfontosabb tennivalóit, ennek keretében alkalmanként 15–20, összesen mintegy 90–120 helyben élô ember vesz részt, ■ létrehozzuk a közösségi tanácsadót, amely önkéntesek és szakemberek (ôk is helyi lakók) bevonásával szervezi a képzéseket, továbbképzéseket, a helyi cselekvési tervek megvalósítását, rendszeres tanácsadást, ■ havonta jut el a Naplap a szomszédság 1500 lakásába, hírt adva a helyi kezdeményezésekrôl, a tervek megvalósulásáról, a tervezett eseményekrôl, ■ 1000 példányban megjelenik a módszertani füzetek-sorozat elsô száma: Önkéntesség a gyakorlatban címmel, amelyet igény alapján minden civil szervezethez elküldünk. Eredménymutatók ■ a 30 felkészített segítôbôl 24 bekapcsolódik szomszédságunk tevékenységébe, 6 fô pedig a fôváros más (6) civil szervezetében mûködik közre az önsegítés helyi gyakorlatának kimunkálásában, ■ a jelenleg mûködô öntevékeny és önsegítô csoportjaink mellett létrejön legalább még két olyan kisközösség, amely abban segíti tagjait, hogy visszakerüljenek a munka világába, ■ a SZT munkájába bekapcsolódók száma kibôvül az 1990-es években épült társasházak képviselôivel (3 fô), ■ a közösségi tanácsadó létesítésével egy fôfoglalkozású, s két mellékfoglalkozású álláshelyet hozunk létre. Hatásmutatók ■ a közösségi vizsgálat során a szomszédságban élôknek mintegy 15–20 százalékát sikerül megszólítanunk, s ezáltal érdekeltté tenni a közösségfejlesztésben, ■ a SZT tevékenysége egyre nyilvánosabbá válik, hatásköre szélesedik, átfogja a helyi tevékenységeket, ■ az önsegítô körök tevékenysége, produktumuk nyilvánosságra kerül (Naplap, média), ezáltal pozitív mintát is nyújt.

123

FÜGGELÉK

A közösségi tanácsadó létrehozásával olyan munkacsoport (egy fôfoglalkozású, két mellékfoglalkozású munkatárssal, valamint az önkéntesekkel) alakul, amelynek fô feladata a célcsoportok segítése. A közösségi tanácsadó technikai felszereltségének javítását szolgálja a beszerzendô két számítástechnikai berendezés, valamint a szolgáltatás céljaira bérelt helyiség. Ezzel mindig idôben, a legjobbkor képes megadni a szükséges segítséget. A segítô munkán, a tanácsadáson felül lehetôség nyílik a korszerû technikai felszereltség birtokában az önsegítô csoportok és más civil szervezetek számára pályázatfigyelésre, a pályázatíráshoz nyújtandó segítésre is. Publikációk Tapasztalatainkat két alkalommal: 1996-ban Szomszédság a Nap utcában és 2003-ban Civilvilág címmel 1000–1000 példányban adtuk közre. E program keretében módszertani füzetsorozat indításával szeretnénk közösségépítô tevékenységünket közkinccsé tenni, hogy a Nap utcai modellt mindazok megismerhessék, akik közösségfejlesztésen munkálkodnak, vagy azt tervezik, illetve akik képzések, továbbképzések során közösségfejlesztéssel ismerkednek. A sorozat elsô darabját: Önsegítés a gyakorlatban címmel, 1000 példányban, 8 ív terjedelemben, B/5 formátumban adjuk ki. A kiadvány írásában közremûködnek alapítványunk munkatársai. A kiadványt és a sorozat további számait felajánljuk a közmûvelôdési, oktatási, egészségügyi intézményeknek, civil- és szakmai szervezeteknek. Továbbá hasznosítjuk képzéseink, továbbképzéseink során. A Naplap havi kiadásának munkálatait a SZT szervezésében mûködô szerkesztôbizottság fogja össze, amelynek tagjai a szomszédság kisközösségeit reprezentálják. A lap írása, szerkesztése módot nyújt arra, hogy egyre többen megismerkedjenek a lapkészítéssel, a kommunikációval, a terjesztéssel. A Naplap folyamatosan hírt ad a szomszédság, a Nap Klub, az önsegítô csoportok eseményeirôl, terveirôl, sikereirôl, kudarcairól, a mûködô és az alakuló kisközösségekrôl, a társasházak közösségeinek gondjairól, örömeirôl. A lapszámok sokoldalú képet fognak nyújtani a helyi emberekrôl, elképzeléseikrôl, reményeikrôl, kezdeményezéseikrôl, illetôleg megvalósulásukról. Munkatársaink rendszeresen publikálnak szakmai folyóiratokban (A Tanító), napi- és hetilapokban (Józsefváros), szerepelnek a Civil Rádióban, a Magyar Rádió különbözô adásaiban, a különbözô tévécsatornák mûsoraiban. Multiplikációs hatás Tizenkét éves munkánk egésze arról szól, hogy a megkezdett közösségfejlesztési folyamatot egyre több emberre, egyre több helyre, egyre több tevékenységre terjesszük ki. Azért dolgozunk, hogy a Nap utcai szomszédságban elért eredményeket másutt is kipróbálhassák, a közösségi munka gyakorlattá válhasson Józsefváros és a fôváros más lakótelepein is. Ezt a célt szolgáljuk akkor is, amikor kiadványokban adjuk közre tapasztalatainkat. Kiadványainkat eljuttatjuk azokhoz a felsôfokú oktatási intézményekhez, amelyekben közösségfejlesztés, közmûvelôdés, szociális tevékenység oktatása folyik. Így a legtöbb pedagógusképzô intézmény könyvtárában fellelhetôk kiadványaink, amelyek irodalomként, illetve jegyzetként kerülnek felhasználásra. Ily módon évente több száz fiatal szakember ismerkedhet meg a Nap utcai szomszédságban folyó közösségfejlesztés eredményeivel, s munkába állásuk után saját területükön gyakorlatban kipróbálhatják, továbbfejleszthetik a tanultakat. Ugyancsak az eredményeink megismertetését, megsokszorozását szolgálja programjaink nyitottsága, hogy a fôváros minden kerületébôl fogadjuk az érdeklôdôket. Az önsegítô közösségek tagjai között is többen találhatók szomszédságunkon kívüliek, akik ismerôseik, barátaik révén kerül-tek a Nap Klub vonzáskörébe. Az 1997-ben – kezdeményezésünkre – létrejövô, majd folyamatos támogatásunkkal mûködô Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság közvetítésével tevékenységünk hatással van a kerületi civil szféra eredményeire. Több szervezettel kötöttünk együttmûködési megállapodást. Szakmai képzéseinkre, a módszervásárokra, bemutatókra kerületünk civil szervezeteit, az önkormányzati intézményeket is meghívjuk. Az uniós pályázatok elôkészítésére konzorciumot hoztunk létre, amelynek mûködése során a partnerség új – írásba is foglalt – gyakorlatával ismerkedünk.

124


Pénzügyi hatás A projekt tevékenységeinek egy része egyszeri ráfordítást igényel (pl. igényfelmérés, képzés), azonban finanszírozásával olyan szellemi és társadalmi tôke termelôdik, amely újabb befektetés nélkül is kamatoztatható, sôt pénzügyi forrást is teremthet. A tevékenységek más része (mint pl. a Közösségi Tanácsadó Szolgálat mûködtetése, a Naplap folyamatos kiadása) az EU támogatásának befejezése után újabb források feltárását igénylik. A Naplap kiadásában például érdekeltté tesszük szomszédságunkban élô, dolgozó üzletembereket. Terveink szerint a projekt megvalósításának eredményeire építve – középtávon belül – közösségi vállalkozásokat indítunk. Ezek formájának, tevékenységük tartalmának kimunkálása e projektünk feladata is (Lásd. párbeszédkör – hogyan válhatunk önfenntartókká, segítsünk magunkon), amelyhez kérjük szomszédságunk lakóinak, civil szervezeteinek, üzletembereinek közremûködését. A tevékenységek egy másik része olyan (pl. önsegítô körök munkahelyteremtô képességének fokozása), amelynek fenntartására közszolgálati szerzôdéskötést készítünk elô (pl. FMM, önkormányzat). Bevételünk egyik biztos forrása a Budapest Fôváros Önkormányzatával 1997-ben kötött közszolgálati szerzôdésünk is. 2004 februárjában a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz „A nonprofit szektorbeli munkavállalás elôsegítése országos foglalkoztatási programra” címmel benyújtott pályázatunk keretében közelítôleg 6 millió forintos támogatást nyertünk 2004. július 1-jétôl pénzügyi szakember 30 hónapi foglalkoztatására. Tovább folytatjuk – egy 2003-ban megkezdett, ez idáig eredményes kezdeményezésünket – egy-egy projektünk támogatói körének létrehozását, mûködtetését. Azt tapasztaltuk, hogy a környezetünkben élô emberek, illetve az üzleti szféra szívesebben áldoz egy olyan rendezvényre, programra, amely nagyon konkrét eredményre vezet, ami számukra is áttekinthetô, figyelemmel kísérhetô. Szomszédságunk programjaihoz a jövôben is megszervezzük a támogatói köröket. Javítjuk pr-munkánkat, különösen nagy figyelmet fordítunk az állampolgárok adója 1 százalé-kának felajánlására. Kerületünkben ez a bevételi forrás ugyan az összes bevételünknek csak töredékét jelentheti (alacsony keresetû emberek élnek itt), mégis a civil szervezetünkhöz való ragaszkodást, munkánk elismerését jelképezi. Természetesen számítunk a Nemzeti Civil Alapprogram civil szervezetek mûködtetésére, fenntartására kiírandó pályázatra is, amelyre elôször ebben az évben kerül sor. Indulunk minden olyan pályázaton, amelynek céljai között szerepel a demokrácia szélesítése, a helyi közösségfejlesztés. Végül pedig, bízunk abban is, a helyi önkormányzat elôbb vagy utóbb felismeri, hogy a közösségfejlesztés eszközeivel civil szervezeteink támogatói lehetnének a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztésnek, s ennek tudatában – a Budapest Fôváros Önkormányzatához hasonlóan több tevékenységre vonatkoztatva – közszolgálati szerzôdés keretében támogatni fogja munkánkat. Összefoglalás A Nap utcai szomszédság a projektben tervezett és megvalósuló tevékenységek hatására magasabb fejlettségi szintre jut: ■ az önsegítô csoportok megerôsödnek, képessé válnak az érdekérvényesítésre, a közügyekben való részvételre, ■ a SZT a helyi koordináló feladatokon túl, közremûködik az önkormányzattal létrejövô új partnerségi viszony alakításában, érdekérvényesítésben (egyszerûen a helyi önkormányzat nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja az itt élôk véleményét, érdekeit, ha rájuk vonatkozó döntést hoz), ■ a közösségi folyamatoknak igazi társadalmi tétje lesz, hogy a helyi közösség képessé válik önfenntartásra, valamint önerôs munkahelyteremtésre, ■ a Nap utcai szomszédság önvédelembôl – érdekérvényesítés miatt – kikényszeríti a közösségi folyamat végigvitelét, s az ehhez nélkülözhetetlen humánerôforrás (a segítôk, a szakemberek és az önkéntesek) képzését, ■ a Nap Klub Közösségi Tanácsadó Szolgálata intézményesül a kerületi szociális ellátórendszer részeként.

125

FÜGGELÉK

5.1.2. Grund tehetséggondozó mûhely Célkitûzés A Grund Tehetséggondozó Mûhely olyan komplex szociális szolgáltatást kíván nyújtani a társadalom perifériájára szorult hátrányos helyzetû családok gyermekeinek, amelyet lényegében csak a társadalom közép- és felsô osztályaiba tartozó családok képesek biztosítani gyermekeik számára. Olyan csoportmunkát indítunk el a gyerekekkel és azok családjaival, amelynek célja, hogy a hátrányos helyzetû gyerekek megkapják az egészséges érésükhöz és fejlôdésükhöz szükséges optimális feltételeket és a pozitív kompenzáló szocializációs miliôt, s az általános iskola eredményes elvégzését követôen bejussanak jó színvonalú iskolákba, és ott megállják helyüket. A projekt szükségessége A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyén iskolai végzettsége egyértelmûen meghatározza munkaerôpiaci helyzetét. A felsôfokú végzettségûeknek az általános iskolát végzettekkel összehasonlítva ötödannyi esélyük van, hogy munkanélküliek legyenek, viszont legalább másfélszeres keresetre van kilátásuk. Ugyanekkor az iskolarendszer erôsen kontraszelektíven mûködik: csak a biztos anyagi háttérrel rendelkezô, konszolidált középosztálybeli családokból származó gyerekek számára nyitottak az iskolai mobilitás csatornái. Abból a – rendszerváltás után ijesztôen kiszélesedô – hátrányos vagy többszörösen hátrányos helyzetû rétegbôl származó gyerekeknek, amelyhez azok a családok tartoznak amelyek szegények, és/vagy valamelyik diszkriminált kisebbséghez tartoznak, és/vagy valamilyen oknál fogva (válás, betegség stb.) sérült a család, és/vagy nem rendelkeznek az értelmiségi (vagy gyakran csak a szakmunkássá) váláshoz szükséges kulturális tôkével, legyenek bármilyen tehetségesek, nem csak az értelmiséggé válásra, de gyakran még a képességeiket messze alulmúló szakmunkássá válásra sincs semmi esélyük. Az esélyegyenlôtlenségek nemcsak egyes kirívó esetekben, hanem tömeges méretekben is rendkívül nagyok. Jelenleg például egy cigány gyereknek ötvenszer kisebb az esélye arra, hogy leérettségizzen, mint nem cigány társának. A szegénység önmagában is megakadályozhatja a tehetséges gyerek továbbtanulását. A család nem tudja nélkülözni azt a munkát (jövedelmet), amitôl a gyerek továbbtanulása esetén elesne, vagy ha ezt még tudná is, azokat a jelentôs anyagi terheket, amellyel a továbbtanulás jár már nem képesek vállalni. Ennél azonban sokkal jelentôsebb a szegénység kultúrájából és a kisebbségi csoporthoz való tartozásból fakadó másság. A kutatók elsôsorban a családi szocializáció középosztálytól eltérô vonásait és a kulturális tôke hiányát hangsúlyozzák. Fokozottan érvényes ez az alacsony kulturális szintû, szegény és mindenekelôtt a szegénység szubkultúrájához tartozó családok gyermekeire, ahol az iskola és a család szokásai, szabályai, normái között igen nagy a távolság. A vizsgálatok egyrészt a motiváció és az intellektuális képességek különbségét mutatták ki. Minél alacsonyabb ugyanis a szülô iskolai végzettsége, annál kevésbé képes a gyerekek számára átadni azokat a jártasságokat és normákat (ambíció, koncentráló képesség, figyelem, pontosság, kitartás), amelyek a gyerek iskolai pályafutásának sikerességét döntôen befolyásolják. Másrészt pedig az érzelmi és indulati életnek azokat a másságait tárták fel, amelyek a középosztályitól eltérô családi kommunikációból és kisgyermekkori szocializációból származnak. Az iskola ezeket a másságokat többnyire egyértelmûen rosszaságnak tekinti, és ennek megfelelôen szankcionálja. A hátrányos helyzetû társadalmi csoportok kizáródása az iskolai mobilizációból nemcsak azért baj, mert rendkívül igazságtalan és méltánytalan, hanem azért is, mert jelentôsen hozzájárulhat a társadalom szegregálódásához és gettósodásához. A mai iskola nem rendelkezik olyan eszközökkel, módszerekkel, amelyekkel sikeresen támogathatná a halmozottan hátrányos helyzetû, de tehetséges gyermekek mobilizációját. Az iskolával szorosan együttmûködô, de módszerében és légkörében attól eltérô „klub” keretben, civil szervezetben nagyobb hatékonyság garantálható. Eddigi munkánk során azt tapasztaltuk – s ezt erôsítik meg mások kísérletei is –, hogy eredményes és magas hatékonyságú munkát – reintegrálást – akkor remélhetünk, ha azt az iskolába lépéssel egy idôben, a kezdô szakasz elején indítjuk, s hosszú távon folytatjuk.

126


A Grund tehetséggondozó projekt olyan szociális tevékenység, amely hozzájárul a társadalom perifériájára szorult – elsôsorban roma kisebbségekhez tartozó – hátrányos helyzetû gyermekek, fiatalok reintegrálásához, iskolai és társadalmi mobilitásukhoz. A projekt bemutatása A kerületi óvodákkal, általános iskolákkal és szociális intézményekkel a már meglévô kapcsolataink alapján a nagycsoportos óvodás gyerekek felmérése alkalmával megkeressük a hátrányos helyzetû tehetséges gyerekeket. Ezek közül a Nap Klub programjaiba bevonva – Nap Napok, Naptábor – választunk ki 10–12 olyan gyereket, akik pszichésen nem különösebben sérültek és a családjuk vállalja a klubbal való együttmûködést. Ezekkel a gyerekekkel az új tanévben, a tehetséggondozó mûhelyben indítjuk el a csoportmunkát. A mûhelybe járó gyerekek részére elsô és második osztályban legalább heti 5–7 órás, harmadik osztálytól pedig legalább heti 4 napon 2–3 órás tevékenységet szervezünk. A mûhelyben folyó tevékenységek a) Csoportmunka Tanulásirányítás-ismeretszerzés A mûhelymunkában többrétegû egyéni fejlesztés folyik, egyrészt folyamatosan, szimultán, másrészt úgynevezett „epochiális” szerkezetben. Célja egyrészt, hogy a tanulók elkészítsék az iskolai feladataikat, s felkészüljenek az iskolai tanórákra. Ahhoz, hogy ez a tevékenység minél rövidebb idô alatt elvégezhetôvé váljék, sürgetô feladat, hogy minden gyermek képessé váljék az önálló ismeretszerzésre. Másrészt a mûhelyben folyó tanulásirányítás-ismeretszerzés keretében kerül sor az egyéni (kommunikációs, kognitív képességek, általános intelligencia) fejlesztésekre is. A mûhelymunka fontos eleme a kommunikációs képességek és az általános tanulási technikák – az úgynevezett eszköztudás – fejlesztése, amely a tanulók sikeres haladásának, önálló ismeretszerzésének alapja. Minden gyermek egyéni segítséget, törôdést élvez, megerôsítést és támaszt kap a felkészülésben, ami hozzájárul a tanulási gátak leépüléséhez, a sikerorientáció, az önbizalom fejlôdéséhez. A tanulásirányítás-ismeretszerzés napi idôtartama maximum 90 perc. Szabadidô-irányítás és szervezés A tevékenység célja mindig kettôs – egyrészt egyéni pihenés, rekreáció, az érzelmi feszültségek feldolgozása, másrészt a különbözô képességek és érzelmi intelligencia fejlesztése a csoport kereteiben megélhetô emberi kapcsolatokon keresztül, vagyis a személyiség- és a közösségfejlesztés. Kiemelten fontosnak tartjuk a gyermekek érzelmi, akarati és szociális képességeinek fejlesztését, a frusztrációtolerancia növelését, a konfliktusmegoldás-módjainak megtanulását. Ennek szolgálatában áll a közösen kialakításra kerülô életrend, az önkiszolgálás, a naponkénti közös uzsonnázás, a közös ünnepek, játékok, a rendszeres heti beszélgetések, értékelések, ajándékozások. A fejlesztést szolgáló dúsítóprogramok állandó elemei a mûvészeti foglalkozások (bábozás, dramatikus játékok, pantomim, mûvészi torna stb.), az idegen nyelv, a személyiségfej-lesztô kiscsoportos játékok, számítástechnikai foglalkozások, sport-játék). b) Családsegítés Szülôcsoport A szülôkkel való partneri kapcsolat kiépítése alapfeltétele a gyermekek fejlesztésének. Célunk a klubbal együttmûködô szülôi önsegítô csoport létrehozása, mûködtetése. Ennek eszközeként a szülôi hatékonysági tréning adaptálását tervezzük. Továbbá fontosnak tartjuk az egyéni tanácsadást, a nevelési és jogi (családjogi, gyermekjogi, gyermekvédelmi, szociális stb.) konzultáció lehetôségének biztosítását is. Közös programok szervezését is tervezzük. Szeretnénk, ha a szülôcsoport egy preventív mentálhigiénés bázisként mûködne.

127

FÜGGELÉK

Szociális támogatás A családok szociális támogatása érdekében szoros kapcsolatot alakítunk ki a józsefvárosi önkormányzattal, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval. A tehetséges gyermekek családjainak támogatására alapítványunk – védnökök részvételével – ösztöndíj-alapot hoz létre, amelybôl rendszeres és idôközönkénti juttatásban részesülhetnek a rászorulók. Adott esetben orvosi, pszichológusi segítség megszervezését is vállaljuk, továbbá családterápiás gondozást végzünk. c) Multikulturális tapasztalatok Kapcsolat az iskolákkal Az iskolákkal, a gyermekek osztálytanítójával való folyamatos együttmûködés munkánk szerves részét képezi. Ennek módjai a szülôi értekezleteken való részvétel, a kölcsönös látogatás, meghívás, valamint a rendszeres kölcsönös tájékoztatás. A gyerekek sikeres középiskolai pályáját azzal is elô kívánjuk segíteni, hogy felvesszük a kapcsolatot néhány olyan jó színvonalú középiskolával, amely majd befogadja a gyerekeinket és addig is hajlandó együttmûködni velünk. Az együttmûködés során egyrészt arra kérnénk a középiskolákat, hogy segítsenek a követelményeikre felkészíteni a gyerekeket. Másrészt mi is szeretnénk segíteni nekik abban, hogy jól tudják majd a gyerekeket befogadni. Szeretnénk kiépíteni a kapcsolatot hasonló fejlesztô, illetve alternatív pedagógiai programokkal. Úgy gondoljuk, hogy ezen keresztül elsôsorban a gyerekek (de esetleg akár a szülôk is) olyan multikulturális tapasztalatokra és pozitív megerôsítésekre tesznek szert, amelyeket csak csoporton belüli munkával nem tudunk biztosítani. A Nap Klub programjain való részvétel Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a közvetlen csoportmunkán kívül is tágítsuk a gyerekek és a szülôk tapasztalati terét. Ezért egyrészt felajánljuk nekik a Nap Klub programjaiban és munkájában való részvételt. Másrészt városi mûvelôdési programokkal (kiállítás-, könyvtármúzeum-, hangverseny- és színházlátogatás) szélesíteni kívánjuk tapasztalataikat, kapcsolataikat, általános mûveltségüket. Fontosnak tartjuk évenként a nyári táborozás biztosítását. A projekt megvalósításának módszerei A tehetséges tanulók intellektuális fejlesztésének világszerte két fô módozata van: ■ a gyorsítás (acceleration), ■ a dúsítás (enrichment). A gyorsítás a tanulás idôtartalmának hozzáigazítását jelenti a tehetséges tanulók képességéhez, míg a dúsítás – a regulárisnál mélyebb és átfogóbb- tanulási tapasztalatokról gondoskodik, melyek a gondolkodásnak és a kreativitásnak az átlagosnál jóval magasabb szintjét fejlesztik. A Nap Klub a dúsító és gyorsító programoknak sajátos változatát valósítja meg, figyelembe véve azt, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte számos olyan jól dokumentált, sikeres kísérlet zajlott, amely a miénkhez nagyon hasonló célokat tûzött ki maga elé. A sokféle idôbeli, térbeli és kulturális különbség ellenére, kirajzolódik néhány olyan közös megközelítés és módszer, amely mindenütt eredményesnek bizonyult: ■ az adott szubkultúrával, illetve gyerekekkel szembeni elfogadó, toleráns, együttmûködô attitûd, ■ személyesség, ■ a világ valós egységként, nem pedig tantárgyként való megközelítése, ■ cselekvéses, tevékenységközpontú tanulás, ■ a mûvészetpedagógia hangsúlyos alkalmazása, ■ személyiség- és önismeret-fejlesztô pszichológiai módszerek alkalmazása, ■ a pozitív megerôsítésen, a fejlettebb területek transzferén alapuló fejlesztési stratégiák, ■ multikulturális nevelés.

128


Alapítványunk tíz éve indította elsô kísérletét a halmozottan hátrányos helyzetû tehetséges gyermekek fejlesztésére. A kísérletünket – tehetséggondozó, illetve védô-óvó mûhely elnevezéssel – nyolc tanéven keresztül folytattuk. Mára sikerült kimunkálnunk azokat az eljárásokat, módszereket, amelyek a józsefvárosi környezetben élô halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek esetében eredményre vezethet, s kialakítani munkatársaink azon közösségét, akik e területen szerzett tapasztalataik, tudásuk birtokában sikeresek lesznek. A belsô értékelési eljárások A pedagógiai program személyre szóló megtervezése érdekében a tanév kezdésekor többféle vizsgálatot végzünk el a gyerekek körében. Mérjük az intelligenciát (Raven progresszív intelligencia matricateszttel), a kreativitást (Torrance-féle teszttel), s vizsgáljuk a tanuláshoz szükséges kognitív képességeket (pl. a Prefer vizsgálattal a figyelem, emlékezet, gondolkodás, formaészlelés, rendezô, elemzô és integráló készség stb.). Vizsgálataink eredményeit összevetjük a gyermekek iskolai teljesítményével, saját megfigyeléseinkkel, s évenkénti összehasonlítást végzünk. Évrôl évre mérhetô eredmények: ■ A mûhelyben résztvevô gyerekek iskolai eredményeit sikerül jó szinten tartani. ■ A gyerekek ismeretei, képességei, személyisége évrôl évre fejlôdik, és úgy sikerül a saját szûkebb szubkultúrájukon kívül esô kulturális értékeket elsajátítaniuk, hogy közben nem idegenednek el a sajátjuktól. ■ Javul a hátrányos helyzetû családok helyi társadalomba való integrációja. Az ötödik év végén a gyerekek legjobbjainak sikerül bejutni jó színvonalú középiskolába és ott minden szempontból képesek lesznek megállni a helyüket. Várható eredmények A célcsoportokra gyakorolt hatás Elsô év végére az egyéni fejlesztési programok szerint kialakul az önálló ismeretszerzési képességük, önismeretük, fejlôdik intellektuális szintjük, kreativitásuk, alkotóképességük, motiváltakká válnak az ismeretszerzésre, képessé lesznek a multikulturális ismeretek befogadására, amelyek egy középosztálybeli gyermek számára otthonról természetesen adottak. Mindezek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy iskolai teljesítményük megfelelô színvonalú legyen. A gyerekeknek, a szülôknek pozitívabb kapcsolatuk lesz az iskolával, a nevelôkkel, javul az iskolai követelmények iránti motiváltságuk. A projekt konkrét eredményeként tartjuk számon a gyerekek iskolai tanulmányi elômenetelét, az intelligencia, kreativitás és más mentális képességek tesztelése során elért fejlôdést a mért mutatók alapján. A szülôk és az iskolai nevelôk körében elégedettségi mérést végzünk. Létrejön és mûködik a szülôk önsegítô köre, s várhatóan változik a családi nevelés hatékonysága. Enyhül a feszültség a halmozottan hátrányos helyzetû és a középosztályhoz tartozó lakótelepi családok között, közelednek az iskola és a gyerekek iránti elvárásaik, képessé válnak együttmûködésre. A szülôkkel való napi konzultáció, az önsegítô kör mûködése erôsíti motivációjukat és szülôi önbizalmukat. Reméljük, hogy hatással tudunk lenni a családi nevelési stílus, a kommunikáció módjára, a gyerekek szabadidôs programjainak domináns irányításával az életviteli szokásokra is. Létrejön és mûködôképes lesz a tehetséges gyermekek, fiatalok támogatását célzó ösztöndíjrendszerünk. A projekt összefoglalása A Grund Tehetséggondozó Mûhelynek az a távlati célja, hogy segítsen azon halmozottan hátrányos helyzetû családok tehetséges gyermekeinek a társadalmi reintegrálásában, értelmiséggé válásában, akiket az átalakulási folyamatban egyébként marginalizáció fenyeget. A program ennek

129

FÜGGELÉK

elsô lépéseként azt tûzi ki célul, hogy a gyerekek képesek legyenek jó teljesítményre az általános iskolában, majd pedig jó színvonalú középiskolába jussanak el. Ezzel – saját erejéhez képest – a társadalmi igazságtalanságok és a társadalom gettósodása ellen kíván hatni. A megfelelô ismeretszerzési kultúra és az ismeretanyag közvetítésén túl, azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek felnövekedésük során a saját és a számukra idegen kultúrákat is úgy ismerjék meg, mint nyelveket, amelyeket beszélnek, és amelyek között tolmácsolni tudnak. A mûhelymunka három fô területre tagolódik: fejlesztô program a gyerekek számára, szociális munka a családokkal és multikulturális tapasztalat biztosítása elsôsorban a gyerekek számára. 5.1.3. Nôkkel a családokért A projekt célja A korai, családi alapú elsôdleges prevenció, segítésnyújtás a család funkciójának hatékonyabb megvalósításához. A gyeden, gyesen lévô nôk, illetve a 45 év felettiek visszasegítése a munka világába. A közösségfejlesztés további kiterjesztése, illetve a családok részvételének növelése a szomszédsági munkában. A felismert szükségletek A korai családi prevenció módszereinek kimunkálására indított kétéves kísérlet során dolgozta ki alapítványunk azt a komplex tevékenységi rendszert, amellyel a hátrányos helyzetû családok támogatását vállaltuk A programra igen nagy igény mutatkozott mind a gyeden, gyesen lévôk, mind pedig a 45 év feletti nôk (illetve férfiak) részérôl. Tapasztalataink, valamint felmérések adatai szerint is komoly gondot jelent a gyeden, gyesen lévôk részére a munka világába való visszakerülés, alig több mint egy harmadát várja vissza a korábbi munkáltatója. A kisgyermekek nevelését vállaló családok jelentôs aránya rossz anyagi körülményeik miatt sok problémával terhelt, a nôk munkaerôpiaci esélyei csökkennek, a családok megtartó képessége gyengül, nô a problémás, rosszul szocializálódott gyermekek száma. A kísérlet során szerzett tapasztalataink egyértelmûen igazolták hipotézisünket: a családok megtartó képességéhez, a gyermekek eredményes szocializációjához jelentôs segítséget nyújthat az a közösségfejlesztô civil szervezet, amely egy komplex tevékenységi kínálatot biztosít a család tagjainak A kétéves kísérlet során 140 fô vett részt alapozó varrótanodai képzésünkön, 54 fônek biztosítottuk az emeltszintû szabászati képzést. Létrejött a Segíts magadon! fiatal asszonyok önsegítô csoportja, valamint a Nyugdíjas Klub. A program keretében 18-an igényelték a pszichológiai tanácsadást, 12 fô fejezte be a szülôi hatékonysági tréninget, s 18-an vették igénybe a számítógép kezelôi tréninget. 8–10 család rendszeresen részt vett a családi játszóház programjain. A résztvevôk örömmel tanultak, dolgoztak és kapcsolódtak be önkéntes munkával a Nap Klub sokrétû programjaiba. Tapasztalataink szerint igen nagy igény mutatkozik programunk folytatására. A projekt bemutatása A projekt célcsoportjai ■ Gyedet, gyest igénybevevô budapesti nôk, ■ 45 év feletti budapesti munkanélküliek. Alkalmazott módszerek, eljárások A programunk során abból indulunk ki, hogy a család mindenkor meghatározó szerepet tölt be a felnövekvô gyermekek, fiatalok életének alakulásában, szocializációjában, a fiatal anyák családi kapcsolatainak alakulásában, a gyermeknevelési szokásokban, a gyerekek és a szülôk egészséges életvitelében. Ennek alapján olyan módszereket dolgoztunk ki, amelyek támogatást nyújtanak mind az anyának, mind a család többi tagjának, annak érdekében, hogy képesek legyenek teljesíteni a család funkcióiból rájuk esô feladatokat.

130


Varrótanoda Célja, hogy az alapozó és emelt szintû varrótanfolyamokkal képessé tegyük a résztvevôket saját maguk és családtagjaik részére szükséges alapvetô kézi és gépi varrási munkák elvégzésére, javításokra, egyszerûbb ruhadarabok szabására, varrására, megismerjék a közösségben a kölcsönös segítés örömeit, adni és kapni is tudjanak, önsegítô csoportot hozzanak létre. A varrótanodai tanfolyamokat két szinten szervezzük: ■ alapozó tanfolyamot 20 órában tartjuk, a kézi és gépi varrás alapjait sajátíthatják el a résztvevôk, heti egy alkalommal 2 órában kerül sor a tanításra, ■ emelt szintû tanfolyam keretében azok vehetnek részt a munkában, akik az alapozó tanfolyamot sikeresen fejezték be, akik írásos megállapodásban vállalják az önsegítô körben való aktív részvételt, s a tanfolyam alatt legalább 5 óra önkéntes munkát végeznek a Nap Klubban, a tanfolyamot heti egy alkalommal 3 órában tarjuk, összesen 30 óra keretben, a résztvevôk megtanulnak egy – divatlapból kiválasztott – modell szabását, megvarrását. Szülôi hatékonysági tréning Célja, hogy a részvevôk megismerjék, gyakorolják a konfliktusok, a krízisek hatékony kezelé-si módjait, a demokratikus szülô-gyermek viszony és családi kapcsolatok örömteli kialakítását, a kölcsönös szeretet, bizalom közvetítésének módjait, s mind ezzel nôjön önbizalmuk, önismeretük. A szülôi csoportot heti 1 alkalommal 2 órában, összesen 20 órában tervezzük. Szeretnénk, ha a tréning hozzájárulna a csoportkohézió erôsödéséhez is, s segítené a részvevôket annak felismerésében, hogy a közösségben való részvétel erôsíti a család megtartó erejét, szerepét. Tanácsadás Célja az egyéni és kiscsoportos speciális problémák kezelését szolgáló pszichológiai, nevelési segítség, valamint jogi, munkaügyi ügyekben való támogatás. A tanácsadás kiterjedhet családokra is, amennyiben szociális munkás, pszichológus segítségével remény mutatkozik arra, hogy alkalmassá tehetô a pozitív mûködésre. Kiegészítô programok Az emelt szintû varrótanfolyammal egy idôben családi „gazdálkodj okosan” tréning, valamint párbeszédkör indítását is tervezzük, amely keretében a családi jövedelem „okos” rendszerének kialakításához nyújtanánk lehetôséget, valamint sor kerülhet szakemberekkel (orvossal, drogszakértôvel, teológussal, rendôrrel) való találkozásokra, beszélgetésekre, egymás véleményének megismerésére, a másokkal való kommunikáció gyakorlására. Az alapítvány anyagi lehetôségeinek függvényében családi táborozást is tervezünk azon családok részvételével, amelyek részt vesznek a szülôi hatékonysági tréningen, bekapcsolódnak a Nap Klub játszóházi és egyéb programjaiba, s várhatóan létrehozzák az önsegítô csoportjukat. A varrótanfolyamot végzettek részére alapozó számítógépkezelôi tréning indítását kínáljuk fel, abban a reményben, hogy így a résztvevôk nagyobb eséllyel kerülhetnek vissza a munka világába, illetve felkészültebben vállalkozhatnak távmunkára vagy kapcsolódhatnak a családi vállalkozáshoz. A tréningek, tanfolyamok idején ingyenes gyermekmegôrzést biztosítunk. Közremûködôk, együttmûködôk A program felelôse pszichológus, az ELTE TKF adjunktusa, aki közösségfejlesztô munkában alapítványunk megalakulása óta vesz részt. A csoportok segítését fôiskolai végzettségû szociális munkás végzi, aki öt éve mûködik közre az alapítvány közösségfejlesztô munkájában, s maga is két kisgyermek édesanyja. A Varrótanoda vezetôje szakképzett szabó-varró mester, szomszédságunk egyik legaktívabb vezetôje, a Nap Klub Egyesület elnöke. A tréningeket az adott terület felkészült szakemberei vezetik, a tanácsadást szociális munkások, pszichológusok végzik.

131

FÜGGELÉK

A program elôkészítésében és megvalósításában közremûködést vállaltak a kerületünk védônôi, s a nevelési tanácsadó. A munka világába való visszatérés segítése érdekében vesszük fel a kapcsolatot vállalkozókkal, kereskedôkkel, s feltérképezzük azokat a munkalehetôségeket, amelyekre tanácsadás keretében felhívhatjuk az érdeklôdôk figyelmét. Ellenôrzés, értékelés A program ellenôrzését folyamatosan végezzük, s korrigáljuk a menetközben felvetôdô problémákat. A tanfolyamok vezetôi munkájukról beszámolót készítenek. A programok végén az elégedettség mérésére kérdôíves módszert is alkalmazunk. A programban közremûködô szakemberekkel – egy évben két alkalommal – közösen értékeljük a végzett munkát. A projekt várt eredményei A program segítséget nyújt a nôknek önismeretük, önbizalmuk növeléséhez, képességeik fejlesztéséhez, a családi kapcsolatok szeretetteljes, demokratikus építéséhez, a családok jobb mûködéséhez. Segítséget nyújt a gyeden, gyesen lévô nôk, illetve a 45 év felettiek ismételt munkába állásához.További családok kapcsolódnak be a városi közösségfejlesztésbe. A projekt összefoglalása Alapítványunk tizenegy éve munkálkodik a Nap utcai szomszédságban a kölcsönös segítséget, szolidaritást nyújtó közösség fejlesztésén. Kétéves kísérleti munka keretében dolgoztuk ki a korai családi prevenció komplex módszereit, amelynek keretében a nôk felkészítésével segítjük a családokat funkcióik jobb ellátásában, hozzájárulunk a gyeden, gyesen lévô nôk, illetve a 45 év felettiek munkába történô visszasegítéséhez, egyre több családot vonunk be a fôváros egész területérôl a szomszédsági munkába. 5.1.4. Egy kútra járunk – a közös gondokkal küzdô kerületi civil szervezetek partnerségi programja A projekt összefoglalása: a) Célja: a VIII. kerületi szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatást nyújtó civil szervezetek és önkormányzati intézmények szakembereinek, önkénteseinek humánerôforrás-fejlesztése a hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából. b) Közvetlen célcsoportja: a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, oktatási intézmények szakemberei, önkéntesei. c) Közvetett célcsoportja: a társadalmi és munkaerôpiaci érdekérvényesítés szempontjából hátrányos helyzetû társadalmi csoportok, családok és egyének. d) Tevékenységei: 1. A szakemberek, önkéntesek továbbképzése, felkészítése. 2. A napközbeni gyermekellátás civil alternatívája módszereinek, módszertanának kimunkálása. 3. Adatbázis létrehozása, fenntartása, szolgáltatásnyújtás megszervezése. 4. Pszichoszociális szolgáltatás. e) Megvalósulás helyszíne: Budapest VIII. kerület. f) Elvárt eredmények: 1. A személyiségfejlesztô és kommunikációs tréninget 36 fô végzi el, az ECDL tanfolyamot 20 fô. 2. Szükség szerint gyermekfelügyeletet biztosítunk, ez 4 fô foglalkoztatását teszi lehetôvé. 3. 12 civil szervezet, 1 oktatási intézmény és a Rév8 Rt. között közvetlen partnerségi kapcsolat jön létre.

132


4. Kidolgozzuk a napközbeni gyermekellátás civil alternatívájának módszertanát összegzô útmutatót kiadjuk 1000 példányban. 5. Adatbázist hozunk létre és fenntartjuk a szolgáltatást, amelyhez 3 munkahelyet létesítünk. 6. A pszichoszociális szolgáltatást 12 fô veszi igénybe. A projekt célja A VIII. kerületi szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatást nyújtó civil szervezetek és önkormányzati intézmények szakembereinek, önkénteseinek humánerôforrás-fejlesztése, a civil szervezetek hatékonyságának emelése, az együttmûködések létrehozása céljából. Közvetlen célcsoportja Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek, önkéntesek. Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság projektben érdekelt szervezetei, a józsefvárosi szociális szolgáltatásban résztvevô szervezetek, amelyek az ellátás valamely részterületét vállalják. Általában mellékfoglalkozásban közremûködô szakemberekkel, illetve önkéntesekkel dolgoznak. Kerületünkben a statisztikai adatok szerint mintegy 400 civil szervezet jegyeztette be mûködését. A Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság munkájában 30 civil szervezet vesz részt, közelítôleg 100–120 munkatárs, illetve önkéntes közremûködésével. Az Egy kútra járunk programba 12 civil szervezet kapcsolódik be, csatlakozott egy általános iskola és a kerületi rehabilitációs programot szervezô Rév8 Rt. Programunkkal a közremûködô szervezetek munkatársaiknak segítünk a konfliktuskezelési, együttmûködô tervezési jártasságok elsajátításában, önértékelési, önismereti képességeik erôsítésében, informatikai ismereteik, gyakorlatuk szélesítésében, annak érdekében, hogy képessé váljanak a hatékonyabb együttmûködésre. A projekt indokoltsága A kerületben több mutatót is figyelembe véve leszakadni, marginalizálódni látszik a lakosság kb. 4-6 százaléka (3500–4000 fô). A legnagyobb veszélynek a hátrányos helyzetû gyermekek, fiatalok vannak kitéve, az intézményeknél hivatalosan veszélyeztetett nyilvántartásba vett (kb. 3000 fô) arányuknál jóval nagyobb mértékben. Napközbeni ellátásuk civil alternatívájáinak elterjesztésével jelentôs segítség nyújtható a szüleik munkaerôpiaci lehetôségeinek javításához is. Kerületünkben a 20–29 éves (szülôkorban lévô) fiatalok aránya – a fôvárosi trenddel ellentétben – 15,4 százalékkal növekedett. Így kerületünkben a gyesen, gyeden lévô fiatalasszonyok száma is növekvô arányt mutat. Körükben jelentôs igény mutatkozik a nôk munkaerôpiaci visszatérésének segítésére, az alternatív gyermekellátás formáinak gazdagítására. A Szigony Alapítvány gondozásában 80 fô pszichiátriai beteg nappali ellátásáról gondoskodnak, akiknek munkaerôpiaci integrálása programunk része. Józsefvárosban a legmagasabb a hajléktalanok száma (regisztrált: 466 fô), s itt mûködik a legtöbb hajléktalanokat segítô civil szervezet. Munkatársaik bevonása a humánerôforrás-fejlesztésbe javíthatná a kerületben élôk közérzetét, biztonságérzését is azzal, ha a hajléktalanok közül többen bekerülhetnének a munkaerôpiacra. Józsefváros szociális ellátórendszerének, a civil szervezetek helyzetének vizsgálata, valamint statisztikai adatok elemzésére építve állítottuk össze pályázatunk elkészítését segítô szükségletfelmérésünket. Ennek alapján megállapítható, hogy Józsefváros súlyos szociális gondjainak kezelését gyengíti, hogy: ■ Józsefváros szociális ellátó rendszere túlzottan centralizált, szinte kizárólag önkormányzati fenntartású intézmények mûködnek. A széles körû feladatokban jelenleg igen kevés szerep jut a civil szervezeteknek, ami leszûkíti, átjárhatatlanná teszi a szolgáltatásokat. A hálózat az új szükségletekre nem képes válaszolni. ■ Szinte teljesen hiányzik a civil és az önkormányzati intézmények közötti partnerség, a bizalom, a lehetôségek összehangolása, egyeztetése, s az erôforrások gazdaságosabb felhasználása.

133

FÜGGELÉK ■

■

■

■

Mind a civil, mind pedig az önkormányzati intézmények szakemberei szigorúan csak a saját intézményi lehetôségeik keretein belül, elsôsorban csak az „elsôdleges szükségletek” ellátásával foglalkoznak. A segítô munkához nem képesek hozzákapcsolni hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatási esélyei növeléséhez szükséges tudást, képességeket. A család és munkahely összeegyeztetését szolgáló intézmények, szolgáltató szervezetek között sem beszélhetünk együttmûködésrôl. A gyermekek napközbeni rugalmas ellátásának, a korai fejlesztést szolgáló, alternatív szükségletekhez, igényekhez igazodó szolgáltatások gyakorlatilag hiányoznak; nincs kidolgozott és kipróbált módszertana. Hiányosak a szakemberek technikai, informatikai ismeretei, gyakorlati tudásuk. Hiányzik a használható adatbázis, az intézmények közötti információcsere. Az 1997-ben létrehozott Józsefvárosi Civil Kerekasztal (JCK) társaság eddigi mûködése sem bizonyult elégségesnek a különbözô szférák közötti partnerséghez, a civil szféra sincs még igazán felkészülve a hatékony együttmûködésre.

Alapítványuk eddigi kezdeményezései – mint az utcagyerekprogram, vagy a nôk munkaerôpiaci esélyeinek növelése – bár a maguk helyén eredményesek voltak, de azért nem lehettek hatékonyabbak, mert nem kapták meg a szükséges társadalmi, anyagi támogatást, nem épültek a szférák közötti együttmûködésre, a partnerségre. A tengernyinek tûnô megoldatlan probléma, a folyamatosan keletkezô konfliktusok idô elôtt kifárasztják, elkedvetlenítik a szolgáltatásban részt vevô munkatársakat. A fiatal, jól felkészült szakembereket a civil szféra nem képes megfizetni, s szakmai elômenetelüket, távlatos foglalkoztatásukat nem tudja biztosítani. Kerületünkben a civil szolgáltatások nagyon hasonló gondokkal küzdenek, de a kis civil szervezetek önmagukban nem képesek az adott problémáik kezelésére. Úgy gondoljuk, hogy az adott helyzetbôl való kilépéshez egy-két civil szervezet kezdeményezése nagyon kevés. A projekt elôkészítésébe ezért nyertük meg a JCK tagszervezeteit, az önkormányzati intézményt és a környezetünkben a legnagyobb foglalkoztató részvénytársaságot. Azért készítjük az Egy kútra járunk projektet, hogy szeretnénk hozzájárulni a kerületi szociális, gyermekvédelmi ellátó hálózat differenciáltabbá válásához, segíteni a szakmai együttmûködést, a civil szektor szakmai megerôsödését. A szolgáltatások hatékonyságának javítása megköveteli a humánerôforrás-fejlesztést, hogy a munkatársak felkészültebbek legyenek, képessé váljanak az új kihívások kezelésére is, az intézmények között kialakuljon a partnerség, a bizalom, a lehetôségek jobb összehangolása, egyeztetése, az erôforrások gazdaságosabb felhasználása érdekében. A humánerôforrás-fejlesztés segíti munkatársainkat abban, hogy olyan újabb tevékenységeket kezdeményezzenek, amelyek keretében az ellátottakat bevonják munkaerôpiaci esélyeket növelô programokba, a segítô munkához kapcsolják a foglalkoztatási esélyek növeléséhez szükséges tudást, készségeket is. A projekt bemutatása Kiindulóhelyzet A pályázat benyújtásáig létrehoztuk a konzorciumot. Kimunkáltuk a konzorciumi partnerek feladatait, vállalásait, az együttmûködés módját, a konzorciumi találkozók rendjét. Felmérést végeztünk a JCK szervezeteinél, hogy mely szervezetek kívánnak együttmûködni az Egy kútra járunk projektben, amelynek kapcsán a konzorcium 3 tagjához csatlakozott még 9 civil szervezet, továbbá vállalta a közremûködést 1 általános iskola és a RÉV8 Rt. Az együttmûködésre vállalkozó intézményekkel és szervezetekkel megállapodást kötöttünk. Összeállítottuk a kerületünkre jellemzô helyzetelemzést (szükségletfelmérést). Kimunkáltuk az Egy kútra járunk projekt tervét. A projekt tervezett tevékenységei Tréningek a közvetlen célcsoport részvételével. Célja a közvetlen célcsoport tagjainak felkészítése a magasabb színtû szolgáltatásokra.

134


Személyiségfejlesztô-kommunikációs tréning a) A konfliktuskezelés-mediáció Célja: olyan készségek, skillek, eljárások, amelyek segítik a résztvevôket a munkájuk során felmerülô problémák, konfliktusok hatékony, hosszú távú megoldásában. Módszerek: ismeretek készségek kialakítása a résztvevôk aktív bevonásával, az úgynevezett saját élményû tanulási folyamatban. A képzés során a résztvevôk megismerkednek a konfliktuskezelés alapjaival, a mediációs eljárás fô lépéseivel, „találkoznak” a mediációs tevékenység ellátásához szükséges fô készségekkel. Az alkalmazott szituációs játékok „éles” helyzetekben követhetô/követendô magatartás gyakorlását teszik lehetôvé. Szervezés: a tréninget egy alkalommal 20 fôs csoportra tervezzük, bentlakásos formában, 3 éjszakás, 3 teljes nap keretében. Az elszállásolás vidéki vendégházban, háromszori étkezéssel. Az esélyegyenlôség érdekében a kisgyermekes családok részére külön épületben lesz a szállás, s a tréning idejére gyermekfelügyeletet biztosítunk. A két csoportnál összesen maximum 10 százalékos lemorzsolódásra számítunk. b) Az együttmûködô tervezés Célja: a közös stratégiai tervezés képességeinek kialakítása, a kerületi civil szervezetek és intézmények hatékonyabb együttmûködésének segítése. Módszerek: stratégiai tervezô workshopok, a probléma elemeinek feltárása, megoldási lehetôségek kidolgozása az ügyben érintett minden fél részvételével. Szervezés: a tréning 24 órás (3 nap), Mátraszentimrén, bentlakással. A csoportot 20 fôre tervezzük. Kisgyerekesek részére gyermekfelügyeletet biztosítunk. Informatikai képzés Célja: A számítógép kezelési, adatbázis létrehozási, adatkezelési alapismeretek, jártasságok kialakítása, az ECDL jogosítvány megszerzése a célcsoport tagjai részére. Szervezés: 140 órás képzés Budapesten, a Szigony Alapítvány helyiségében, a Nap Klub Alapítvány szervezésével 20 fô bekapcsolásával. A képzés szervezésének elôfeltétele a képzôhely akkreditációja. A napközbeni gyermekellátás civil alternatívája módszereinek, módszertanának kimunkálása Cél: a napközbeni gyermekellátás civil alternatívájának minél szélesebb körû megismertetése, elterjesztése, gyakorlati alkalmazásuk segítése szakmai továbbképzések programjába való beépítéssel, valamint módszertani füzet kiadásával. Módszer: módszertani csoportot hozunk létre azokból a szakemberekbôl, akik az alternatív gyermekellátásban dolgoznak, és a munkában közremûködnek a Grund szakemberei és az iskolai napközis nevelôk együtt. Módszervásárt tartunk. Szervezés: a módszertani füzetsorozat írása, szerkesztése, lektorálása az eddigi munkálatokra építve folyamatosan történik. Adatbázis létrehozása, fenntartása, szolgáltatásnyújtás megszervezése Célja: a területen mûködô szolgáltatások munkatársai gyors információhoz juttatásának elôsegítése az ellátás minôségének javítása, valamint a hatékonyabb együttmûködés érdekében. Módszerek: a szociális szolgáltatáshoz szükséges jogszabályok, helyi önkormányzat rendelkezései, a területen és a fôvárosban elérhetô szolgáltatások (önkormányzati, civil, magán) és munkatársaik elérhetôségei, együttmûködôk vállalásai, kölcsönös segítségnyújtás lehetôségei stb. Az információk elérhetôk interneten, valamint a helyszínen. Szervezés: az informatikai képzésen részvevô szakemberek és önkéntesek egyrészt maguk is bekapcsolódnak az adatbázis létrehozásába, másrészt képesekké válnak annak bôvítésére, illetôleg használatára.

135

FÜGGELÉK

Pszichoszociális szolgáltatás megszervezése és fenntartása Célja: a szociális ellátást végzô szakemberek és önkéntesek szakmai és pszichés stresszének feloldása, a kiégés megelôzése, szakmai hálózat építése. Módszer: esetmegbeszélô csoportot indítunk kettôs – egy szociális munkás és egy pszichológus – vezetéssel, valamint egyéni és csoportos szupervíziót szervezünk. Szervezés: a jelentkezô igények szerint havi, illetve kéthetenkénti rendszerességgel tervezzük a kétféle munkaformát. A szupervízióra egyéni bejelentkezéssel kerülhet sor. Az Egy kútra járunk projekt várható tágabb eredményei és hatásai: a) A tréningeken szerzett ismeretek, képességek hatékonyabb szolgáltatást eredményeznek. b) A programba bekapcsolódó, különbözô szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények között létrejövô kapcsolatok, az új típusú együttmûködés nagyobb számú ellátottak segítését teszi lehetôvé, gazdaságosabb, differenciáltabb szolgáltatást eredményez, a szociálisháló több rászorulóra terjedhet ki. c) A napközbeni gyermekellátás civil alternatíváinak gyakorlati alkalmazása a szülôk számára elôsegíti a visszatérést a munka világába. Az 1000 példányban megjelenô módszertani füzet segítségével az egész országban a szakmai képzések programjába kerülhet a napközbeni gyermekellátás civil alternatívája. d) Az ECDL jogosítvány bizonyos munkaköröknek a megfelelését eredményezi. Adatbevitellel megbízott támogatott munkaerô reintegrációja. Adatbázis mûködtetésével a területen megjelenô szakemberek együttmûködése jön létre, folyamatos kapcsolat alakul ki a Fôvárosi Munkaügyi Központtal is Az „Egy kútra járunk” projekt várható kockázatai: ■ jelenleg a szociális, a gyermekvédelmi, a bûnmegelôzési és a napközbeni gyermek ellátás területén tevékenykedô önkormányzati intézmények munkatársai nincsenek motiválva a civil szervezetekkel való együttmûködésben, ■ a Józsefvárosi Önkormányzat a civil szervezetek támogatására, együttmûködésre nem rendelkezik középtávú civilstratégiával, kölcsönös a bizalmatlanság, ■ a józsefvárosi civil szervezetek mûködési feltételei – helyiséggel, eszközökkel való ellátottság, szakemberek foglalkoztatása – nem javul a kihívásoknak megfelelô ütemben, ■ az ECDL képzés akkreditáltatásának elhúzódása. A kockázatok bekövetkezése közepes veszélyt jelent a projekt megvalósíthatóságára. Kivédésükre, a kockázatok kezelésére, csökkentésére: ■ A projekt támogatására megnyertük kerületünk egyik általános iskolája igazgatóját, aki egyben a kerületi igazgatói munkaközösség vezetôje is, reményeink szerint az iskolával való hivatalossá váló együttmûködés – kölcsönös elônyökre építve – segít az önkormányzati intézményekkel való hatékonyabb együttmûködésben, s a gyermekek napközbeni rugalmas ellátásában dolgozó pedagógusok bekacsolódnak célcsoportunk képzéseibe, ■ A civil szervezetek mûködési feltételeinek javítása érdekében szorgalmazzuk az JCK társaság szervezetei közötti hatékonyabb együttmûködést, a kölcsönös együttmûködési megállapodások kötését, a feltételek jobb kiaknázását, a közös érdekérvényesítést, együttes pályázást, így az EU-s pályázatokon konzorciumokban való részvételt (pl. a Szigony Alapítvány és a Nap Klub Alapítvány e pályázaton kívül együtt vesz részt a HEFOP ERFA-pályázatán, amely keretében Szigony Alapítvány tevékenységéhez szükséges nagyobb, a feladatait jobban szolgáló helyiséghez jut felújítással, s a jelenlegi helyiségét pedig – amely a szomszédsági közösségfejlesztés optimális feltételét jelentheti – megkapja a Nap Klub Alapítvány). ■ Az Akkreditációs Bizottság elfogadásának idôtartama a tervezettnél késôbbre esik, akkor az ECDL képzésben résztvevôk jogosítványukat a program második felében kapják meg.

136


5.1.5.

NEVEGY (Nem vagy egyedül) – kísérleti program a szegénység, a munkanélküliség enyhítésére, az emberek életminôségének javítására.

Közvetlen cél: A Nap utcai szomszédság önszervezôdô-, önsegítô közösségeire épülô – helyi szükségleteket kielégítô, az életminôséget javító – kísérleti foglalkoztatási formák létrehozásának ösztönzése. Célcsoport: A szomszédságunkban élô emberek, családok, munkanélküliek, inaktívak, romák, veszélyeztetett fiatalok, 45 éven felüliek, gyesen, gyeden lévôk, akik vissza szeretnének térni a munkaerôpiacra. A program szükségessége: A kerületben több mutatót is figyelembe véve leszakadni, marginalizálódni látszik a lakosság kb. 4–6 százaléka. Alapítványunk által menedzselt tizenkét éves közösségfejlesztési folyamatban létrejöttek a helyi kisközösségek, önsegítô körök, s egyre több lakossági kezdeményezésre találunk példát. Kialakultak a házak, majd a szomszédság lakói között azok a kapcsolatok, párbeszédek, amelyek megfogalmazták az elsôdleges szükségleteket, érdekeket, kialakították az elemi érdekérvényesítés módszereit, megszülettek a különbözô érdekek és szükségletek mentén az önsegítô csoportként mûködô kisközösségek, megindult helyileg a demokratikus önszervezôdés. A közösségi folyamatoknak azonban eddig nem volt igazi társadalmi tétje. Nem beszélhettünk eddig a szomszédsági gazdasági fejlesztésrôl, új közösségi-szociális intézményrendszer kialakításáról sem. A helyi hatóságok nem ismerték még fel, hogy az új társadalmi struktúrákat kialakító intézményesülési folyamatok és a gazdasági fejlesztés a közösségfejlesztés eszközeivel felgyorsíthatók. Pályázatunkkal szeretnénk elôsegíteni a szomszédságunkban élô emberek munkaerôpiaci esélyeinek növelését, ösztönözni kívánjuk a helyi önszervezôdô, önsegítô közösségek erejére, menedzselésére építve az új, kísérleti foglalkoztatási formák létrejöttét. Szeretnénk ugyanakkor a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatásának szolgálatába állítani a szomszédság önfejlesztô képességét, a közösségi önsegítésben rejlô erôforrásokat. A kísérleti program fôbb elemei Foglalkoztatási formák: Abból a hipotézisbôl indulunk ki, hogy a szomszédságunkban élô emberek számtalan képesség, ismeret, tudás birtokában vannak, amelyeket magukban – és támogatás, ösztönzés hiányában – ez ideig nem tudtak vagy csak jelentéktelen mértékben voltak képesek kamatoztatni saját életminôségük javítására. Ahhoz, hogy az emberek kilépjenek marginális helyzetükbôl, fel kell ismerniük saját lehetôségeiket, ösztönözési rendszerre van szükség ahhoz, hogy mozgósítani tudják erôforrásaikat, legyenek képesek hasznosítani ismereteiket, tudásaikat, képességeiket, illetve vállalják új ismeretek, tudások, képességek megszerzését. Alapítványunk a közösségfejlesztési programjaival elôkészíttette a kísérlet indítását. A Nap mint nap – a Nap utcai szomszédság projektünk a 2004. évben támogatást kapott a Phare ACCESS 2002 Programtól, amely keretében igényfelmérést végzünk, többek között a szomszédsági humánerôforrások, igények és szükségletek feltárása érdekében. Továbbá az önsegítô csoportok vezetôi, önkéntesei részvételével a szomszédság társadalmi-gazdasági problémáinak kezelését segítô tréningeket tartunk 2004. második félévében. Majd ezt követôen szélesebb körben párbeszédkör keretében közös terveket munkálunk ki a helyi gondok önerôs kezelésére, illetve a markánsabb érdekérvényesítésre. A NEVEGY kísérleti programunk erre a projektre épül, s mintegy eredményeit tovább folytatva, tesz kísérletet arra, hogy a lakótelepi emberek közösségei a helyi társadalmi-gazdasági folyamatoknak valóságos tényezôivé válhassanak.

137

FÜGGELÉK

Az eddigiekbôl következik, hogy azoknak a kísérleti foglalkoztatási formáknak létrehozását szeretnénk ösztönözni, amelyek a Nap utcai szomszédságban élôk önszervezôdô, önsegítô közösségeire, a helyben keletkezett szükségletekre és erôforrásokra épülnek, amelyek munkát adnak a munkanélkülieknek, alacsony jövedelmûeknek, az inaktív embereknek, javítják a szomszédságban élôk részére elérhetô szolgáltatásokat, s mindezekkel a szomszédságban élô emberek életminôségét. A kísérletünk során választ keresünk többek között arra, hogy ■ mely ösztönzési formák, eszközök lehetnek hatékonyak a marginális helyzetben élô emberek munkaerôpiaci esélyeinek növelésében, a közösségi munkaformák létrehozásában, mûködtetésében, ■ a közösségi vállalkozások és a közösségi önsegítô szolgáltatások mennyiben lehetnek versenyképesek, ■ a helyi gazdasági szervezetek hogyan tehetôk érdekeltté a kísérleti szervezeti formák életképességének fokozásában, ■ a magyar jogi szabályozások hogyan hatnak e foglalkoztatási formák életképességére, hatékonyságára, ■ a különbözô gazdasági szervezetek és a kísérleti szervezeti formák hogyan hatnak egymásra, milyen viszony alakítható ki közöttük, milyen érdekek és ütközések várhatók mûködésük kapcsán. Közösségi vállalkozások (KÖV) ■ helyi szükségleteket elégítenek ki, nyereségorientáltak, amelyet visszafordítanak a közösségi célok megvalósítására, a szolgáltatások fejlesztésére, ■ kísérleti hipotézis: folyamatosan építhetôk ki, várhatóan a 3–7 fôs kiscsoportok lehetnek életképesek, amelynek a tagjai önkéntesen társulnak (helyi erôforrásra építenek) egy vagy több helyi szükséglet kielégítésére. A kiscsoportok tagjai maguk is átláthatják ügyeiket, s képesek vállalkozásuk gazdái maradni. Közösségi önsegítô szolgáltatás (KÖSZ) ■ formális tagsággal rendelkezik, s a tagok egymás között szolgáltatásokat és javakat cserélnek, ■ kísérleti hipotézis: konkrét és helyi erôforrásokra épít, külsô tôke bevonása nélkül fejleszti a helyi gazdaságot, ■ különbözô helyi képességeket, tudásokat kamatoztat, helyi szükségleteket elégít ki, ■ munkalehetôséget és gyarapodó jólétet kínál. Tevékenységek A kísérletben tervezett tevékenységekkel, olyan integrált megközelítést kívánunk alkalmazni, amelyek lehetôséget nyújtanak a társadalmi-gazdasági hátrányok halmozódásából fakadó problémák sokrétûségének figyelembevételére, s ösztönzik a célcsoport tagjait, hogy – a közösség erejére is építve – közremûködjenek saját helyzetük javításában, bekapcsolódjanak a közösségi foglalkoztatási formák létrehozásába, aktív részeseivé váljanak a helyben keletkezô szükségletek kielégítésének, a közösségi szolgáltatásoknak. Az igényfelmérés – szükségletek, igények és erôforrások – elemzésének (Phare ACCESS 2002 Program) a kísérlet szempontjai szerinti másodelemzése, szükség szerint új felmérések elvégzése. A KÖV és a KÖSZ létrehozását és mûködését elôsegítô tevékenységek ■ információsbázis-mûködtetés, ■ szoftverek kimunkálása, ■ marketingpiacra juttatás, környezetelemzés,

138

VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ■ ■ ■

innováció (technika, technológia, üzletiterv-fejlesztés), finanszírozás, lehetséges pénzügyi források felderítése, elemzés, adminisztráció, könyvelés, adóbevallás, munkaügy, tb-ügyintézés, belsô ellenôrzés rendszerének kialakítása, elemzések, tanulmányok készítése.

Képzés, oktatás: a) Kísérleti tematikát munkálunk ki, amely: ■ segítséget nyújt a részvevôknek, hogy felismerjék saját helyzetüket, lehetôségeiket, s képessé tegye ôket erôforrásaik mozgósítására, ■ fejlesszék ismereteiket, tudásukat, képességeiket, ■ munkaerôpiaci esélyük növekedjen, ■ bekapcsolódhassanak a képességeiknek leginkább megfelelô szomszédsági kísérleti munkaformák egyikébe. b) Vállalkozásfejlesztô tréninget indítunk alapítványunk (fejlesztési partnerség) munkatársainak, valamint a kísérleti munkaformák létrehozásában közremûködôknek. c) A kísérlet során létrejövô közösségi vállalkozások részvevôinek: ■ vezetôk felkészítése a vállalkozás irányítására (döntéshozatal, csoportdinamika konfliktuskezelés stb.), ■ a közösségi vállalkozásokban résztvevôk felkészítése a szükséges ismeretekre, jártasságokra, a közösségi döntésekre, együttmûködô döntési képességek megszerzésére stb., ■ különbözô szakmák betanítása, bedolgozásra elôkészítés, különbözô tanfolyamok (informatika, varrás, népi kismesterségek, kézimunka stb.). Pszichoszociális szolgáltatás: ■ esetmegbeszélés, konzultáció, ■ tanácsadás, ■ szupervízió. A munkavállalás és a család ellátásának összehangolását támogató szolgáltatások: ■ gyermekek napközbeni ellátása, ■ szabadidôs-tevékenységek (szünidei foglalkozások, táborok). Tanácsadás és szociális szolgáltatások: ■ szociális, ■ jogi, ■ nevelési, ■ pszichológiai, ■ családsegítés. Figyelemfelhívás, információterjesztés, nyilvánosság megteremtése: ■ honlap, ■ kiadványok, ■ szóróanyagok, tájékoztatók, ■ publikációk. Önszervezôdô, önsegítô közösségi programok: ■ önsegítô csoportok, ■ rendezvények.

139

FÜGGELÉK

A kísérlet várható eredményei ● ●

● ●

● ●

●

●

Kísérleti tananyag kipróbálása, akkreditáltatása. Új közösségi munkaformák, új munkahelyek (KÖV, KÖSZ), amelyek a helyi erôforrásokra, önszervezôdésre épülnek, helyben és helyi szükségleteket elégítenek ki, ezáltal javul a szomszédságban élôk életminôsége. Javul a szomszédsági szolgáltatás. Társadalmi, szociális problémák helyben nyernek megoldást ■ növeli a helyi szociális érzékenységet, ■ kiterjeszti a családokra is a gondoskodást, ■ segít összehangolni a munkahelyet a családdal, ■ csökkenthetô a helyben kezelhetetlen probléma. Megnô a társadalmi tôke, javul az emberek önértékelése, az egymás iránti bizalom. Jelentôs elônyökkel jár a környezetvédelemben is, ■ kíméli a megritkult természeti forrásokat (javításokkal, karbantartással, újrahasznosítással), ■ csökkenti a szükségtelen importot (megtakarítható a szállítás költsége, csökkenthetô a légszennyezés) ■ csökkenti a szükségtelen stresszforrásokat (ingázás), ■ ösztönzi a helyi igényekhez igazodó helyi termelést (távmunka, otthoni, közösségben végzett tevékenységek). Új munkaformaként 30–45 taggal létrejönnek a közösségi vállalkozások (KÖV), amelyek valószínûsíthetôen az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: ■ Humán – gyermekmegôrzés, öregek, betegek gondozása, ápolása, ügyeik intézése, bevásárlás, takarítás, ■ Ügyes kezek – szabás-varrás, javítás, kézimunka, kézmûvesség, népi kismesterségek, ■ Javító-karbantartó – számítógép, háztartási gépek, víz-gáz, villany, festés-mázolás, ■ Oktatás – idegen nyelv, korrepetálás, vizsgákra felkészítés, informatika, ■ Turisztika – kirándulások, táborozások, ■ Reklám, marketing, ■ Kertépítés, parkgondozás, takarítás. Megalakul a közösségi önsegítô szolgáltatás (KÖSZ) elsô csoportja 25–35 taggal, évenként bôvülô tagsággal.

5.1.6.

MENTÔÖV – programok hátrányos helyzetû gyerekek, fiatalok részére

A projekt célja: A Mentôöv projekt hosszú távú célja, hogy olyan komplex szociális szolgáltatást nyújtson a halmozottan hátrányos helyzetû, a társadalom perifériájára szorult családok gyermekeinek, amely segíti az iskolai és a társadalmi mobilitásukat, reintegrálásukat, javítja munkaerôpiaci esélyüket. Célcsoport A program elsôdleges célcsoportja a józsefvárosi halmozottan hátrányos helyzetû – fôként roma – családok gyermekei. Kerületünkben a nyilvántartott veszélyeztetett helyzetû gyermekek aránya mintegy 30 százalék. Tapasztalataink szerint azonban a hatóságok nyilvántartása nem terjed ki az összes ténylegesen súlyosan hátrányos körülmények között élô gyermekre, amelyek aránya folyamatosan nô. Sok gyermek nem kapja meg a legelemibb ellátást, a szükséges gondoskodást. Többeknek éppen az iskolakezdés okoz leküzdhetetlen akadályt, s már az indulásnál sérül személyiségük, behozhatatlan hátrányt szerezve, csak késôn vagy egyáltalán nem fejezik be az

140


általános iskolát. Ezek a gyerekek „bandákban” csavarognak, nagykorúságuk elôtt kapcsolatba kerülnek a droggal, az alkohollal, a bûnözéssel. A sikeres prevenció az iskolakezdéssel együtt valósítható meg. Ugyanis késôbbiek során a folyamat szinte megfordíthatatlanná merevedik. Ugyanakkor a szociológiai vizsgálatok egyértelmûen bizonyítják, hogy az egyén iskolai végzettsége meghatározza a munkaerôpiaci helyzetét. Így társadalmi és egyéni érdek, hogy a hátrányos helyzetû családok gyermekei induláskor megkapják azt a támogatást, amit a szerencsésebb társaiknak a családjuk biztosítani képes. Lényegében a Nap Klub Alapítvány erre vállalkozik. A program másodlagos célcsoportja a halmozottan hátrányos helyzetû családok, fôként az édesanyák, a nôk, akiket támogatni kívánunk abban, hogy képessé váljanak munkavállalásra, ezzel a család anyagi helyzetének javítására, valamint a család és a munkahely követelményeinek összeegyeztetésére. A projekt indokoltsága A Nap utcai szomszédsághoz tartozó lakótelepen és közvetlen környékén a szociális problémák halmozódnak. A régi bérlakásokat elsôdlegesen alacsony státusú, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezô nagycsaládosok lakják. Körükben sok a beteg, idôs ember, illetve az iskoláskorú gyermek, akiknek családja vidékrôl a nyomor elôl költözött Pestre. A Corvin–Szigony projekt indításának elhúzódása is közrejátszik abban, hogy a lepusztuló házak – sôt utcák – az elmúlt öt évben kriminalizálódtak, elmélyült a sajátos szubkultúra, a gettó-jelleg, s a gyerekek, fiatalok bûnözési (drogfogyasztási) aránya folyamatosan nô. A legnagyobb veszélynek a hátrányos helyze-tû gyermekek, fiatalok vannak kitéve, az intézményeknél hivatalosan veszélyeztetett nyilvántartásba vett (kb. 3000 fô) arányuknál jóval nagyobb mértékben. Így kerületünkben mindenekelôtt a gyermekkorúaknál jelentkezik leginkább az elsôdleges prevenció, s különbözô új szociális ellátás iránti igény. Az itt felnövô gyermekek, fiatalok jelentôs részének életesélyei, továbbtanulási, munkavállalási kilátásai egyre rosszabbak. A Tárki adatai szerint a többszörösen hátrányos helyze-tû nagycsaládosok körében a nyolc osztályt el nem végzô fiatal népesség aránya nô! A mai iskola nem rendelkezik olyan eszközökkel, módszerekkel, amelyekkel sikeresen támogathatná a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek mobilizációját. Az iskolával szorosan együttmûködô, de módszerében és légkörében attól eltérô „klub” keretben, civil szervezetben nagyobb hatékonyság garantálható. Eddigi munkánk során azt tapasztaltuk – s ezt erôsítik meg mások kísérletei is –, hogy eredményes és magas hatékonyságú munkát – reintegrálást – akkor remélhetünk, ha azt az iskolába lépéssel egy idôben, a kezdô szakasz elején indítjuk, s hosszú távon folytatjuk. Tevékenységek Játszóház A programunkba bekapcsolódó kisgyermekes családokat segíteni szeretnénk abban, hogy minél több ismeretet, tapasztalatot szerezzenek a közös játékra, együttmûködésre, a meghitt, közös családi együttlétek gazdagítására. Távolabbi célunk, hogy a lakótelepen és környékén a kisgyermekes családok megismerjék egymást, és közösséggé formálódva kölcsönösen segítsék egymást. A családi játszóházi foglalkozásokat hetente egyszer tartjuk. Átalakítottuk a régi raktárainkat, új játékokat, anyagokat szereztünk be. A szülôknek lehetôséget teremtünk arra, hogy gyermekeikkel együtt megismerkedhessenek az alkotás örömével (gyurmázás, biofestés, rajzolás stb). Gyakran mutatunk olyan egyszerû játékokat, amelyeket maguk is elkészíthetnek (pl. rongylabda, baba, kivágós játékok stb.). Évenként néhány alkalommal a Nap Klub más rendezvényein is (pl. tavaszi és nyári Nap Napok) részt vesz a csoport; együtt ünnepelhetünk a Nap Klub tagjaival – gyerekekkel, fiatalokkal, idôsekkel. A terveink között szerepelt még közös kirándulás, családi nyaralás is, de ehhez nem kaptunk támogatást. Szeretnénk a jövôben kiegészíteni játékkészleteinket, hogy programunk megfeleljen a kor színvonalának.

141

FÜGGELÉK

Diákszínház A diákszínjátszás ötlete a Nap Klub 2002/2003. évi programja keretében megrendezett Játszóház és a Nap Napok komplex mûvelôdési tevékenységekbôl nôtt ki. A Nap Napok során alkalmat teremtettünk a kamaszoknak, a gyermekeknek, hogy a „Most megmutathatod, mit tudsz” program keretében felléphettek saját mûsorukkal, amelyre a Játszóház keretében készültek fel. A gyerekek nagy sikerrel szerepeltek tánccal, dalokkal (rap). Programunk keretében diákszínjátszó csoportot indítunk a szomszédságunkban élô 10–15 éves serdülôk közremûködésével, amelynek céljait az alábbiakban foglaljuk össze: ● lehetôség biztosítása a Nap utcai szomszédságban felnövô halmozottan hátrányos helyzetû serdülôknek, hogy felismerjék, hasznosítsák és megmutassák saját értékeiket, ezáltal célt, értelmet találjanak életüknek, vigaszra leljenek olyan tevékenységben, amely a játék örömével és varázsával ajándékozza meg ôket, ● csökkenteni szeretnénk a szomszédságunk ún. középosztálybeli lakói és – az egyéb szórakozás híján – az utcákon, tereken csavargó kamaszok közötti feszültséget, elôítéleteket, ● kimozdulni a lakóteleprôl, ismerkedni más gyermek-, serdülôcsoportokkal. Az összejöveteleket heti rendszerességgel tarjuk a Nap Klub helyiségében. A csoport tagjai klubtagsági igazolványt kapnak, amennyiben elfogadják a közösséggel együtt kialakított szabályokat. A társulat nevét és programjait a közösség közösen fogadja el. A programunk elôreláthatóan az alábbiak szerint fog alakulni: ● a társulat tagjainak toborzása, tréningek, a repertoár kialakítása, ● karácsonyi ünnepség, ● színházlátogatások, kirándulások, fellépések (elsôsorban a Nap Klubban), ● alkotótábor a Naptábor keretében, ● fellépési lehetôségek a Nap Klub keretein kívül. Nap Napok – játszótéri játékok Célja: ■ A komplex mûvelôdési játékok kínálatával minél több családnak, gyermekeknek, serdülôknek hasznos és élményekben gazdag szabadidôs programok nyújtása, s ezáltal mintát, ötleteket adni az igényesebb szórakozáshoz, a pozitív életmód minták elfogadásához. ■ A komplex mûvelôdési játékokkal a helyi szomszédsági hagyományok kialakítása, elmélyítése, minél több állampolgár megnyerése a hagyományok építésében való részvételre. Célcsoportjai: ■ Szomszédságunk polgárai, családok, a kisgyermekektôl a nyugdíjasokig. ■ A fôváros egész területérôl a Szüni Dödô játékokba bekapcsolódók. A Nap Napok játszótéri játékok az évek során egyre kedveltebbek lettek, s egyre több résztvevôt vonzottak. A játékok népszerûsége abból is ered, hogy lényegében folytatása a Nap Klub évközi közmûvelôdési programjainak, ezen belül a többi között a Játszóháznak. Nem titkolt szándékunk ebben az évben is, hogy megnyerjük közösségépítô programunknak minél több családot, a társasházak polgárait, civil szervezeteket, a helyi mûvészeket, vállalkozókat, s az önkormányzatot. Nem feledkezünk meg sem a fiatalabb, sem az idôsebb korosztályról, s minél több lakóhelyi közösséget, baráti társaságot, családot is ösztönözni szeretnénk az aktív részvételre, a közremûködésre. A komplex mûvelôdési játék elemei: ■ kézmûvesség: nemezelés, természetes anyagokból ékszerek, játékok, díszek készítése, agyagozás, kis népi hangszerek készítése, origami stb. ■ mûvelôdési játékok, vetélkedôk: honismeret – Józsefváros „ékességei”, története stb. ■ mûvészeti játékok: drámajáték, bábozás, ■ sport-, akadályverseny: kosárlabda, foci, ügyességi játékok, futó és egyéb versenyek.

142


A tervezett programok a résztvevôk aktív közremûködésére épülnek, s bevonjuk a családokat – gyermekeket és szülôket, testvéreket – is a játékokba. Ebben az évben mintegy ezer fô részvételére számítunk. Várt eredmények: Naptábor

A Nap Klubban szervezôdô kiscsoportoknak, így a Grund Tehetséggondozó Mûhely és a Játszóház és külön csoportban a Diákszínház tagjainak, kívánunk táborozást szervezni. Diákszínház

A diákszínház tervezett tevékenységét tekinthetjük kísérletnek is. Legnagyobb eredményünknek a társulat létrejöttét tartanánk, amely garantálhatná: ● produkciók, elôadások létrehozását, ● a serdülôk önképének mélyülését, világképének tágulását, az elôítéletek csökkenését, ● a közös játék, a komédiázás, az alkotás örömének megismerése, hasznos tevékenységek lehetôségének megteremtése a szomszédságban való csavargás, lôdörgés helyett, ● „hírnévszerzést” a Nap Klubnak. Nap Napok

A szomszédságunkban élô családoknak – gyerekektôl az idôseikig – hasznos, tartalmas szabadidô programok kikapcsolódást, regenerálódást, pozitív életmódmintát nyújtanak. A szomszédságunk polgárainak és az üzletembereknek bevonása a helyi közösségépítô munkába. A szomszédsági hagyományok gazdagítása, ápolása. 5.1.7. A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY FENNTARTHATÓSÁGI TERVE Nap Klub Alapítványnál a fenntarthatóság abban nyilvánul meg, hogy szervezetünk mûködésének tizenkét éve során létrehozott értékeinket hasznosítjuk a középtávú (2004–2008) stratégiai tervünk megvalósításában, társadalmi felelôsségünkben, a partnerkapcsolatainkon keresztül, annak érdekében, hogy ● szervezetünk közösségi alapítványként képessé váljék a közösségi alapú strukturált, összetartó és szolidáris helyi társadalom megerôsödése, a részvevôk közötti együttmûködés és a partnerségépítés segítésére, ● a közösségfejlesztés eszközeivel hozzájáruljon a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztéshez, segítse a közösségek önfenntartó képességének kialakítását, munkahelyteremtô képességét, ● az önszervezôdés menedzselésével ösztönözze a helyi emberek közösségeinek, civil szervezôdéseinek érdekérvényesítését, az önsegítést, a részvételt, ● a nyilvánosság megteremtésével biztosítsa a helyi közösségek és a partner civil szervezetek megjelenését, ösztönözze a párbeszédet a célzott társadalmi csoportok, az ôket képviselô szervezetek, az önkormányzati, kormányzati szervek, az üzleti szféra, valamint a társadalom szélesebb rétegei között. A fenntarthatóság három alrendszerét – környezeti, társadalmi és gazdasági rendszert – figyelembe véve alapítványunk jövôtervének készítésekor figyelembe kell venni kerületünk – Józsefváros – tizenöt éves kerületfejlesztési stratégiájának legfontosabb irányát (a gazdasági-társadalmi helyzet erôsödését, a fôvárosi státus emelkedését és a jelentkezô társadalmi problémák oldását), amely a kerületi életminôség fejlesztésre, a helyi társadalom bevonására, a közösségfejlesztésre koncentrál. Alapítványunk fenntarthatósága és kerületünk fejlesztési stratégiájának összehangolásából következik, hogy értékeinkre támaszkodva elkötelezettek vagyunk a kerületi civil szféra fejlesztésében, a mûködôképes partnerségek létrehozásának segítésében, a közösségfejlesztés módszereinek terjesztésében, mert szervezetünk fejlesztésének és fenntarthatóságának záloga Józsefváros társadalmi-gazdasági felemelkedése.

143

FÜGGELÉK

A fejlesztés területei Humánerôforrás-fejlesztés Távlati cél: az eddigi értékeinkre épülô és a fenntarthatóság stratégiai rendszerének megfelelô, közösségi alapítványként való mûködést elôsegítô szervezet létrehozása. Strukturális fejlesztés Cél: hatékonyabban mûködô struktúra kialakítása. A demokratikus és hatékony mûködés érdekében szétválasztjuk az alapítvány kuratóriumát és menedzsmentét: ● A kuratórium az alapítványi önkormányzat független szerveként tevékenykedik. A kuratórium tagjait hét fôre bôvítjük, olyan közismert és köztiszteletben álló személyiségekkel, akik a demokrácia, a nyílt társadalom elkötelezettjei. A kuratórium tagjai a kuratórium döntéseiben érvényesítik akaratukat, nem vesznek részt közvetlenül a célszerinti tevékenységekben. ● Létrehozzuk az irányítás második, menedzsment szintjét. Az elnöki funkciókat és a felelôsségeket megosztjuk. Egy részét a második szintre helyezzük. Az elnök elsôsorban, s a kuratórium hatáskörének érvényesítéséért lesz felelôs, s képviseli a kuratóriumot. Az alapítvány célszerinti tevékenységét az igazgató (új funkció), a titkár és a menedzser (új funkció) között úgy osztjuk meg, hogy jobban érvényesüljön a szakértôi kompetencia, az egyéni felelôsség. Az igazgató az alapítvány gazdálkodását, mûködtetését, adminisztrációját irányítja, gyakorolja a munkáltatói jogokat, kötelezettségeket. A titkár irányítja a szakmai, azaz a közösségfejlesztési tevékenységet, míg a menedzser felelôs a közösségi vállalkozásokért és a közösségi öntevékeny szolgáltatások mûködtetéséért. A há-rom funkció, valamint a gyors és szakszerû felelôs döntések összehangolásáért az igazgató vagy a titkár lesz felelôs. Képzés – továbbképzés Cél: A szakmai munka minôségének emelése, a változó körülményekhez való igazodás, a teammunka fejlesztésén keresztül szervezetünk teljesítményének fokozása. Szervezetünk mûködése során nagy hangsúlyt helyezünk a team-munka fejlesztésére, munkatársaink bevonására, az egyes emberek motivációinak, képességeinek a figyelembevételére, a team tagjainak hatékony együttmûködésére, ennek érdekében tervezett lépések: ● tudatos team-építés, amelynek eszközei, a team-építô tréningek, a team tagjaival kapcsolatos elvárások (szakértôi kompetencia, munkavégzési képesség, motiváció, kreativitás stb.) megfogalmazása, megkövetelése, a belsô és külsô kommunikáció fejlesztése, tapasztalatcserék, módszervásárok, ● ösztönözzük a munkatársak továbbképzéseken való részvételét (EU-pályázatírói, tréningvezetôi, közösségfejlesztôi, idegen nyelv stb.), ● az alapítvány kapcsolatainak (hazai és külföldi) továbbfejlesztése, bôvítés, partnerségek, konzorciumok létrehozása, mûködtetése. Nyilvánosság fejlesztése Cél: az alapítvány arculatának megteremtése, ismertségének, elismertségének szélesítése, mindezek által hatékony mûködésének és fenntarthatóságának biztosítása. A szakmai tevékenységet szorosan követô pr- és médiamunka támogatni képes mind az alapítvány belsô munkáját, mind a helyi lakosokkal és más civil szervezetekkel való kommunikációt. A projektek elôkészítésében, megvalósításában és értékelésében, valamint a helyi közösségek megszólításában a Naplap, a nyilvános fórumok jelentôs segítséget nyújtanak. Úgy gondol-

144


juk, hogy csak olyan szervezetek lesznek képesek a jövôben fennmaradni, amelyek széles körben ismertek, elismertek, képesek élni a nyilvánosság legmodernebb eszközeivel is. ● Arculattervezés A hatékony kommunikáció érdekében egységes arculatot tervezünk az alapítvány megjelenésének (Naplap, honlap, közlemények, sajtóanyagok, plakátok, reklámhordozók), ami segítségére lesz az egymással párhuzamosan futó programok azonosításában és az alapítvány megismertetésében. ● A Naplap fejlesztése Nap mint nap projekt lehetôvé tette a korábban idôszakosan megjelenô Naplap havi megjelenését. A havilappá váló szomszédsági újság amellett, hogy alkalmas eszköz az alapítvány mûködésének, szolgáltatásainak és eredményeinek bemutatására, hozzájárul a helyi párbeszédek kialakulásához, témát és fórumot ad az önszervezôdéseknek. A példányszám- és a terjesztési kör bôvítésével lehetôvé válik, hogy a Nap utcai szomszédság környékén élôk, kerületünk vállalkozói, az üzletemberei is figyelemmel követhessék vagy bekapcsolódhassanak a szomszédsági munkába, részt vegyenek közös feladatokban, legyenek részesei a közösségi sikereknek, felelôsségnek. Az ismertség arányában nôhet az egymás iránti bizalom, elfogadás, a kerület fejlesztése érdekében a közös felelôsség vállalás. A terjedelem bôvítése lehetôséget ad arra, hogy a jelenlegi információk mellett az olvasók teljesebb képet kapjanak a kerületben mûködô önkormányzati, üzleti és civil szervezetek szolgáltatásairól. ● Sajtókapcsolatok A helyi és országos média munkatársainak folyamatos és rendszeres tájékoztatása elôkészíti az alapítvány, mint a helyi közösségfejlesztés modelljeként való bemutatását. A sajtó számára ezért rendszeresen készül összefoglaló az eltelt idôszak eseményeirôl, az elért eredményekrôl, valamint a hátralévô feladatokról. A személyes kapcsolatok, a postai és e-mailben történô kapcsolattartás mellett a tájékoztatás eszköze a folyamatosan frissülô honlap, amely tartalmazza az alapítvánnyal kapcsolatos legfontosabb dokumentumokat és az aktuális információkat. ● 1%-os kampány A személyi jövedelemadó egy százalékainak felajánlása az egyik tervezhetô forrás az alapítvány számára. Az országos adatok szerint is a felajánlók köre és a felajánlások összege évrôl évre növekszik, megfelelô kampánymunkával így az alapítvány forrásai közé egy biztos és növekvô forrást tervezhetünk. A kampány kidolgozásakor figyelembe vesszük, hogy a felajánlás az anyagi hozzájárulás mellett alapjává válik a közösségvállalásnak, így a felajánlók várhatóan figyelemmel követik a támogatott szervezetek munkáját. A kampányt a pályázati idôszak második és harmadik negyedévében, majd a következô évben megismételve, a legszélesebb rétegeket elérô eszközökkel kívánjuk lefolytatni. Infrastruktúrafejlesztés Cél: A célszerinti tevékenységhez méltó és az új kihívásoknak megfelelô, a mûködést segítô feltételek megteremtése. Alapítványunk jelenleg 150 m2-es önkormányzati bérleményt használ a Nap utcai lakótelep egyik panelházának földszintjén. A programjainkhoz, a helyi közösségek igényeihez mérten ez az elhelyezés igen szûkös, méltatlan. Az alapítvány fenntarthatóságának fontos feltétele, hogy megfelelô elhelyezést teremtsünk programjainkhoz. A szomszédsági munkához úgynevezett nyitott közösségi házként mûködô, többfunkciós helyiség szükséges.

145

FÜGGELÉK

FORRÁSOK Hagyományos források Pályázatok: A civil szervezetek részére egyre inkább az EU-s pályázatok jelenthetik azokat a forrásokat, amelyekre fenntartásukat tervezhetik. Számítani lehet a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) mûködési és szakmai pályázati kiírásaira. A minisztériumi, valamint az önkormányzati pályázatok egyre szûkülnek. Közszolgálati szerzôdések: Alapítványunkkal a Budapest Fôváros Önkormányzata kötött a közösségfejlesztô-programunkra 2007 végéig szóló közszolgálati szerzôdést. Szellemi és társadalmi tôke

Alapítványunk tizenkét éves mûködése során és további tevékenysége (projektek) eredményeként létrejövô ismertségre, bizalomra épülô új kapcsolatok, új közösségi formátumok, mint a segítô hálózat, a Szomszédsági Tanács, az önsegítô csoportok stb., amelyekre az újabb fejlesztések épülhetnek. Támogatói kör bôvítése

Gyakorlatilag új lehetôség, hogy elsôsorban a projektek, rendezvények megvalósításához partnerként, konzorciumi tagként megnyerjük kerületünk üzletembereit, vállalkozóit, továbbá, hogy a kerületi civil szféra támogatásához új forrásokat képezzünk. Az alapítvány egyes projektekhez és programokhoz kötôdôen jelenleg rendelkezik támogatói bázissal. A programokhoz kötôdô források stabilitásának megteremtése mellett szükséges további, tervezhetô szponzorálás megteremtése. A szélesebb körû nyilvánosság, valamint a Naplap és a sajtókapcsolatok segítségével az alapítvány ezért rendszeresen bemutatja eredményeit a meglévô támogatói körnek, valamint azon kerületi és városi vállalkozásoknak, cégeknek, amelyek érdekeltek a helyi közösségek önszervezôdésében, illetve érzékenyek a kerület szociális helyzetére. Ugyancsak új lehetôség a forrásteremtô akció/kampány eddiginél tudatosabb, tervszerûbb, kerületi szinten koncentráltabb tervezése, szervezése. Tervezzük magánszemélyek közcélú adományainak gyûjtését is. Közösségi vállalkozások

Szomszédságunk fejlesztésében a Nap mint nap projekt megvalósításával jutottunk arra a fejlettségre, hogy hozzáfoghatunk a helyi közösségekre építve közösségi vállalkozások és közösségi önsegítô szolgáltatások megszervezéséhez. Ennek megvalósítására dolgoztuk ki a NEVEGY projektünket, amellyel indulni kívánunk a Phare ACCESS 2003 Program pályázatán. Budapest, 2004. július 29. Nap Klub Alapítvány Kuratóriuma

146

147

FÜGGELÉK

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. 1.1. 1.2. 1.3.

1.4.

1.5.

1.6.

2.

A Nap Klub Alapítvány munkaszervezete A Nap Klub Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) munkaszervezete az elnök, az alapítvány titkára, az alapítványi igazgató, valamint a munkatársi közösségbôl áll. Az elnök felelôs vezetôje az alapítvány munkaszervezetének. A kuratórium titkára irányítja az alapítvány célszerinti tevékenységeinek szervezését, ellenôrzését, értékelését, felelôs az alapítvány célszerinti tevékenységével kapcsolatos kutatásokért, kísérletekért, a publikációk, a periodikák és egyéb kiadványok, a honlap megjelentetéséért, gondoskodik az alapítvány éves tevékenységének értékelésérôl, az éves szakmai beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elkészítésérôl a kuratrium elé terjesztésrôl és nyilvánosságra hozataláról. Az alapítványi igazgató az alapítvány gazdálkodását, szervezeti egységek fenntartását, mûködtetését, adminisztrációját irányítja, gyakorolja a munkáltatói jogokat, kötelezettségeket. A munkatársi közösség tagjai: az alapítványnál fô és mellékfoglalkoztatásban állók, illetve tartósan önkéntes munkát ellátók. Munkatársi megbeszélést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal hívjuk össze (amelyen a kuratórium tagjai is részt vesznek). A fôfoglalkozású munkatársak hetente tartanak rövid, program- és feladategyeztetô megbeszélést. A több évre szóló stratégiai tervünk alapján a projekt menedzserek önállóan – a projektben közremûködôk részvételével – tervezik, szervezik, értékelik a programokat. A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI EGYSÉGEI

2.1. Nap Klub 2.1.1. A Nap Klub létesítése A Nap Klubot a Nap Klub Alapítvány Kuratóriuma létesíti. A Nap Klub létesítésének célja: a Nap utcai szomszédságban kisközösségek, öntevékeny, önsegítô körök, önszervezôdô mûvelôdési közösségek létrejöttének, mûködésének segítése, a szomszédsági programok, rendezvények támogatása, az alapítvány célszerinti tevékenységeinek megvalósítása. 2.1.2. A Nap Klub feladatai Helyet biztosít: ■ az öntevékeny, önsegítô köröknek, az önszervezôdô mûvelôdési közösségeknek, kluboknak, szakköröknek, tanfolyamoknak, ■ a Grund Tehetséggondozó Mûhelynek (GTM), ■ közösségi programoknak, ■ az alapítványi, egyesületi irodának.

148


Szervezi: ■ az alapítványi és a közösségi programokat, fórumokat, találkozókat, ■ a szabadidôs játszótéri szünidei foglalkozásokat, a Nap Napokat, ■ belföldi és külföldi utazásokat, tapasztalatcsere-látogatásokat, túrákat, táborozást, nyaralást, ■ módszervásárokat, ■ szomszédsági rendezvényeket, ünnepségeket, találkozókat. 2.1.3. A Nap Klub tagja A klubnak – nemzetiségi, vallási, nemi, életkori hovatartozástól függetlenül – minden természetes és jogi személy tagja lehet, aki elfogadja az alapítványi célokat, részt vesz valamelyik csoport, közösség tevékenységében, vagy látogatja a klub rendezvényeit, tagsági díjat fizet, a tagsági díj összegét évente a kuratórium állapítja meg. 2.1.4. A Nap Klub szervezete A klubtagok a szolidaritás, az egyenlôség, a szabadság elveinek betartásával, szabadon, önkéntes elhatározásból társulhatnak a programjaik szervezésére, érdekeik képviseletére: ■ öntevékeny-önsegítô csoportok, önszervezôdô mûvelôdési közösségek olyan alapközösségek, amelyek folyamatosan mûködnek, tagjaik maguk alakítják programjaikat, közös érdekeik, érdeklôdésük mentén szervezik tevékenységüket, mûködésük szabályait együttesen határozzák meg, vezetôjüket maguk választják, a csoport mûködése más csoportok, klubtagok érdekeit nem sértheti és nem lehet ellentétben az alapítvány és a klub céljaival, ■ érdeklôdési és szakkörök olyan kis csoportok, közösségek, amelyek egy adott érdeklôdési, mûvelôdési témakör megismerésére, elmélyítésére szervezôdnek, a csoport vezetôje megbízását meghatározott idôre a klub vezetôjétôl kapja, ■ tanfolyam indításáról a Nap Klub Alapítvány fôfeladatai alapján a klubvezetô dönt. 2.1.5. A Nap Klub vezetôje: a klubvezetô A klubvezetôt a Nap Klub Alapítvány Kuratóriuma bízza meg. A klubvezetô feladata: ■ Gondoskodik a klub munkaszervezetének kialakításáról, a folyamatos mûködés feltételeirôl, vezetôi pályázatok kiírásáról, elbírálásáról, a munka- és a tiszteletdíj szerzôdések megkötésérôl, az esedékes munka-, bér-, bérjellegû és tiszteletdíjak kifizetésérôl, illetve banki átutalás elôkészítésérôl. ■ Szervezi és irányítja a klub vezetôségének munkáját, elôkészíti a munkamegbeszéléseket, továbbképzéseket. ■ Segíti a klub csoportjainak, közösségeinek tevékenységét. ■ Felelôs a klub mûködési rendjének/házirendjének kialakításáért, megtartásáért, folyamatos jobbításáért. ■ Elkészíti a klub havi/negyedévi rendezvénynaptárát. ■ Együttmûködési szerzôdéseket köt, gondoskodik azok betartásáról. ■ Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, segítséget nyújt a pályázatíráshoz. ■ Gondoskodik a programok reklámjáról, a Naplap klub életérôl szóló cikkeinek megíratásáról, a szerkesztôhöz való eljuttatásáról. ■ Vezeti a klubtagnyilvántartást, gondoskodik a klubtagkönyvek készítésérôl, kiadásáról, a tagdíjak beszedésérôl. ■ Képviseli a Nap Klubot.

149

FÜGGELÉK

2.1.6. A Nap Klub vezetôsége A klubvezetôségnek tagja minden csoportvezetô, öntevékeny és önsegítô csoport, önkéntes közösség, érdeklôdési és szakkör, tanfolyam vezetôje, illetve megbízottai. A klubvezetôséget évenként legalább két alkalommal kell összehívni. A vezetôség összehívásáról a klubvezetô gondoskodik. A klubvezetôség segíti a Nap Klub mûködését, a helyi demokrácia gyakorlását, ér-vényesítését, javaslatot tesz: ■ a klubvezetôre, ■ a klubprogramra, ■ a klubtagsági díj összegére, ■ a klub mûködési feltételeinek javítására, ■ vállalkozási tevékenységekre. Véleményezi: ■ a klub költségvetését, ■ a klub rendezvényeinek tervezetét, lebonyolítását. Dönt: ■ a klub nyitva tartásának rendjérôl, ■ a klub éves munkájának értékelésérôl. 2.1.7. A Nap Klub fenntartója és felügyeleti szerve: a Nap Klub Alapítvány. 2.2. Közösségi Tanácsadó Szolgálat (KTSZ) 2.2.1. A KTSZ létesítése A KTSZ-t a Nap Klub Alapítvány Kuratóriuma létesíti. A KTSZ létesítésének célja, hogy ■ jól felkészült önkéntesek és szakemberek helyi szinten, nyújtsanak politikától független ösztönzést, támogatást az emberek közösségi kezdeményezéseihez, terveik programokká fejlesztéséhez, megvalósításához, ■ helyi szinten létrejöjjön szakemberekbôl, önkéntesekbôl álló segítô hálózat, ■ kialakuljon, mûködjön a nagyvárosi közösségfejlesztés módszertani bázisa. 2.2.2. A KTSZ feladatai ■ segítô hálózat létrehozása, munkájának folyamatos szakmai támogatása, ■ önkéntesek, szakemberek folyamatos képzése, továbbképzése, ■ tanácsadás (közösségi kezdeményezések, szociális, jogi, munkavállalási stb.), jó közösségi gyakorlatok, módszerek gyûjtése, terjesztése, ■ közösségi szolgáltatások, vállalkozások létrehozása, mûködésük segítése. 2.2.3. A KTSZ mûködése A KTSZ mûködésének alapelvei: ■ Nyitottság az intézmény egyének és közösségek számára nyitott, igénybevétele feltételhez nem köthetô. ■ Pártatlanság a tanácsadó a tôle tanácsot kérô állampolgár érdekét veszi figyelembe, mindenki – nemzetiségi, vallási, nemi, egységes, életkori hovatartozástól független – azonos színvonalú bánásmódot és szolgáltatást kap. ■ Megbízhatóság a tanácsadóhoz fordulók személyi adatai, velük kapcsolatos minden információ a személyiségi jogok védelme alatt áll, bizalmas adatként kezelhetô, más szerveknek csak a hatályos jogszabályok alapján lehet a betekintést lehetôvé tenni.

150


Függetlenség a tanácsadó mûködése más intézményektôl, politikai szervektôl, szervezetektôl független. 2.2.4. A KTSZ szervezetei ■ Szomszédsági csoport Segítô hálózat kiépítése, mûködtetése, amely folyamatosan szakmai támogatást nyújt egyéneknek, közösségeknek, hogy elképzeléseikbôl cselekvési programok születhessenek, s terveiket megvalósíthassák. A helyi kezdeményezések folyamatos figyelemmel kisérése, bátorítása, a részvétel segítése. ■ Képzési, továbbképzési csoport Gondoskodik a folyamatos közösségi képzésekrôl, továbbképzésekrôl, a helyi szükségletekre építve tréningeket, tanfolyamokat indít, segíti a párbeszédkörök munkáját, szakemberek (szociális munkás, pedagógus, közmûvelôdési szakember stb.) képzése, továbbképzése keretében segíti a közösségfejlesztés megismerését, a Nap utcai modell, a gyermekellátás civil alternatívájának terjesztését. ■ Tanácsadó csoport Szervezi a közösségi, a szociális, a jogi, a munkavállalási, nevelési és egyéb tanácsadást. Összehozza a segítôket és a segítséget kérôkkel, a munkakeresôket és a munkahelyet kínálókkal. Gyûjti, terjeszti a jó közösségi gyakorlatokat. Konzultációkat, tapasztalatcseréket szervez. ■ Közösségi szolgáltatásokat, vállalkozásokat segítô csoport Ösztönzi a közösségi szolgáltatások, vállalkozások létrehozását, mûködését, segítséget nyújt létrehozásuk, mûködésük feltételeinek megteremtéséhez. Szakszerû tájékoztatást nyújt az embereknek, hogy segítse tájékozódásukat saját lehetôségeik, jogosultságaik megismerésében, a szolgáltatások kezdeményezésében és igénybevételében. 2.2.5. A KTSZ vezetése A KTSZ vezetôjét a Nap Klub Alapítvány Kuratóriuma bízza meg. A vezetô feladatai: ■ A KTSZ mûködtetése. ■ A KTSZ mûködéséhez szükséges feltételek kialakítása. ■ Az erôforrással, az anyagokkal, eszközökkel való ésszerû, gondos gazdálkodás. ■ Pályázatfigyelés, pályázatokon való részvétel, segítésnyújtás pályázatok készítéséhez. ■ Segíti a KTSZ munkájában közremûködô munkatársak, önkéntesek tevékenységét, összehangolja a KTSZ szervezeti egységeinek tevékenységét. ■ Jó kapcsolatot épít ki a szomszédság lakóival, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, együttmûködési megállapodásokat köt, segíti a partnerségek kialakulását, fejlesztését, ■ Szervezi a szomszédsági kommunikációt, a nyilvánosságot, kapcsolatot tart a médiával, segíti a Naplap, a honlap szerkesztôinek munkáját, az alapítványi kiadványok megjelentetését, terjesztését, ■ Képviseli az alapítványt, valamint a KTSZ-t. 2.2.6. A KTSZ fenntartója és felügyeleti szerve a Nap Klub Alapítvány. ■

A Nap Klub Alapítvány 1992. december 3-án elfogadott Szervezeti és Mûködési Szabályzatának módosítását az alapítvány kuratóriuma 2005 júliusában elfogadta. Nap Klub Alapítvány Kuratóriuma

151

VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ÖNKÉNTESSÉG A GYAKORLATBAN. Módszertani füzetek 1

Recommend Documents