Valtozasok es regeneracias eselyek a Tibanyi-felsziget gyepeiben. Szent rstvan Egyerem, Gi5dolI6

NOVE:NYTERMELES, 2003. Tom. 52, No. 2.

/67

Valtozasok es regeneracias eselyek a Tibanyi-felsziget gyepeiben t PENK,SZA

feLAROLY- 1BARCZI ATTILA-2NERATH MELIKDA- 3PINTER BALAZS Szent rstvan Egyerem, Gi5dolI6 2 K6rnyezetvedettni

fvfinizterium, Terrne'szetveddmi Hiyarat, Budapest

kiOneal A[apitYdriy, Ters&gi Kutatasok Intezete, Vac

Os szefoglalis A mintaterOieteken a taposis es a nalzott legeltete's hatdsha a teriilet novdnyzete jelent6s vaitozast szenvedett, egyre inkabb antropogai tarsulasok iranyaba tol&dott el, arnit az 1994-ben kesziiit felveteiezesek rnutatnak_ Ug-yanakkor a legeltet6s szabilyozasa vagy eimaradasa utan a nOveilyzetben visszarendez&des tortenik. A taposott tertileteken a ket idapont felvetelezeseinek a fajosszet&cle jelentosen nern vaitozott. A. Nyereg-hegy sziklagyepeiben a2. 1994-es felvetelezesek alapjan a tetmeszetesek gyepek fajamak aranya nagy vok, a nehdny e ve felEagyou legeltetds megsztritete -set kovetve a faj6sszetetelben pozitiv viitozis alit be_ A 2002-ben keszult felvetelezesekben viszont a bokorerd6 olyan mertekhen ellirethrt, bogy a sziklagyepeknek, lejtosztyeppeknek helyet mar atig hagyott. A Vad-parlag teriileten, ahol a legregebben bagy-ta.k fel a legeltetessel, meg l994-ben is intenziv legeltetem folytattak_ Az eltelt idaszakban a gyep regeneracioja jelent6sen megindult, fajban gazdagabb, az uralkodo pazsitfaajoic term is szerlesebb fajszamot jefenta, veszeiyes gyomokban szegenyebb oavenyzet keth kiaiak -u-ni. A tarackthan (Eivrnus repens) mennyrsege leestikkent, a gyepalkoth Fest4ca fajok fajszarna n6tt_ Az Ujorinan megjelen6 fajok szatna jelent6s, melyek kozOtt v&lett fajok is elofordulnak

Gtiedicago

Paronyehia cphaloies). A Bels6-to deli partszegelyen tapasztaltuk a legnagyobb valtozast. A kaszalot legelove alakitotta_k at A fajok szarna jelentOsen megm5U, az tijonnan rnegjeren5 fajok nagy resze a termeszetes flOr -a aTkotoja, sot vedat faj is megjeient (Lotus borbasii), A talajok degradacioja a ka.i' -ositO hatasok megsziintetes6vel merkketheto folyamat, ugyanakkor az eredeti talajallapot mar nem, vagy csak hosszit ido alatt allithate vissza_ A talajok tovabbi pusztula.5a e,,seten a novenytarsulasokban a za_razsagtar6- es gyomfajok betelepede8enek kedvezhetnek. Kulesszavak; legeltete's, taposis, eanologiai felmeres, talajvizsgalatok

168

Penksza K. et al.: Witozasok es regeneracios esolyek a Tihanyi-felsziget gyepeiben

Chances of regeneration after changes in utilization in grasslands on the Tihany peninsula 'K. PENKSZA—'A. BARCZI- 2 M. NERATH-3B. PINTER 1 Szent Ist-vin University, &Mono Nature Conservation Office, Ministry for Environment Protection, 2 Budapest 3 Gonci51 Foundation Institute for Regional Research, Vac Su mma ry In the course research on the vegetational and edaphic conditions of the Tihany peninsula, a greatly modified natural landscape was founds on this much-frequented area, rich in natural and cultural values. A great proportion of the peninsula was grazed up to the early 90s, and on some areas there was intensive disturbance, especially due to tourism. Over the past 8 years there have been important changes in utilization. The proportion of abandoned areas has increased also on hillsides and on areas covered with a mosaic of rocky grasslands and scrub forests. The greatest change was that the area used earlier as a hayfield on the southern coastline of the Inner Lake was turned into a pasture for Hungarian Grey cattle. The investigations covered the state and composition of the vegetation on grasslands abandoned in the 90s, the cdaphic characters of the examined areas, the changes in the vegetation over the past 8 years, the chances of the grasslands being regenerated, and how feeding affected important grass and papilionaceous species (1/inczeffy 2001). One important question was how the species composition had changed on the southern coastline of the Inner Lake due to its conversion from a hayfield to a pasture. The prominent role of anthropogenic influences on edaphic changes could be detected throughout the area. The following results were obtained, In the course of disturbance the percentage cover with grassland species decreased, and natural pioneer species disappeared compared to the vegetation of near by areas that could be considered as control areas. The proportion of species and weeds tolerating disturbance increased significantly and Lolium pe•ehne became dominant. On the rocky grassland, the original composition changed towards a higher proportion of mesophilic species, and the original area of rocky grassland decreased substantially after grazing stopped. The total elimination of the grassland can be expected in the future. In the Vad-parlag area, which was intensively grazed in 1994, the grassland shows signs of regeneration. The composition has changed and the proportion of dominant grass species and papilionaceous species has increased. The greatest change could be detected in the composition of the area near the Inner Lake, where the number of species has almost doubled since it was converted from a hayfield into a pasture. The number of dominant grass species has greatly increased and the area is beginning to revert into a steppe meadow. In summary, the species composition on the intensively disturbed areas has not changed greatly over the past 8 years. On the rocky grassland, the termination of grazing has led to the spread of shrubby vegetation, ithteateming valuable gra.ssiands• The aoandoning of intensively grazed areas has allowed the grassland vegetation to be regenerated. The change from a hayfield to a pasture has resulted in a wider variety of Species, including protected species, which is beneficial not only for nature conservation, but also for landscape utilization. Key words: grazing, trampling, phytosociological studies, soil analysis

Revezetes Hazankban a vedett teriiletek kozatt 213 469 ha-on — tertileti reszesedesiiket tekintve — a rnisodik helyen a gyepterilletek taialhatok. Ezeken az osgyepeken soli esetben legeltetest is folytatnak. Termeszeti adot -tsagainkbOl, a gazdasagi helyzetiinkb51, valamint az EU csatiakozasi feladatunkbal egyarant kävetkezik, hogy ezeken a terilleteken is 6ssze kell hangolni a meztigazdasigi hasznositast es a termeszetvedeimi eelokat. A vedett

NOVENYTERIVIELES, 2003. Torn. 52. No, 2

.

169

teruleteken es azok ved6ovezeteiben talalhatO gyepterGleteken a hagyornanyos, extenziv gazdalkodas a termeszetvedelernmel nemesak osszeegyeztethet6, hanem termeszetvedelmi kezelesi szempontbol az esetek tobbsegeben szukseges is. A kormany 2253/1999. (X_ 7.) Komi. Hatarozata a Nernzeti Agrar-komyezetvedelmi Programrol (NAkP) es a bevezetesehez szakseges intezkedesekr61 rendelkezik annak erdekeben, hogy olyan mezoga.idasigi gyakorlat alakuljon ki, amely a termeszeti er6forr.5sok fenntarthato hasznalata meliert a tenneszeti ertekek, a biocliverzitas meg5rzesen, a taj ertekeinek megovasan es egeszseges terinekek eloallitasan alapszik. A NAkP kOrriyezetbarat rnez6gazdasagi faldhasznalatot tamogato celprogramjai ket fo tipusba sorolhatok: • horizontalis vagy orszagos celprogramok alkotjak, amelyek a hazai mezogazdasagi foidhasznalat telies teraletere kiterjednek. Aprogramok celkinazese az, hogy tarnogatasi rendszert nyfijtsanak — a kiilonfele faldhasznalati agakban — a kiimyezetbarat termelesi, gazdalkodasi eljarisokriak, elosegitve a hazai agrargazdasig hosszia tavon is fenntarthato, de emellett versenykepes fejlod6set • zonalis vagy tersegi celprogramok, amelyek adott terseg konlyezet- es termeszetvedelmi szemponth specialis mez6gazdasagi faldhasznalatat segitik el6, els6sorban a terilleten el6fordul6 termeszeti ertekek meerzese es fenntartasa celjabal. Az fijfajta taniogatasi rendszer megvalOsulasaval lehet6seg nyilik termeszeti ertekekben gazdag tertileteken a termiszetvedelmi szempontokat is figyelernbe vev6 Intivelesi agak tamogatasara is. Ibsen peidaul a Tihanyi-felsziget is. A magyar mezi5gazdasag agrookologiai potencialjanak ertekelese kozott szerepelt az is, hogy a meteorologiai es hidrologiai viszonyokon tillmen6en a termesztthst elsosorban a talaj termekenysege Cs a felhasznalhato teralet kiterjedese hatarozza meg (Lang et al. 1983). A produktivitas alapvettien a term6fold vedelmen es a racionalis foldhasznalaton rritilik_ A botanikai es a talajtani szempontok eg-yiittes figyelernbevetele lokalisan vagy nagyobb regi6kra vonatkortatva eppen ezert fontos es megkonnyitheti a Nemzeti Agrar-komyezetvedelmi Rendszer altal tamogathato tertiletek kijelbleset es az abban rnegfogalmazott elvek ervenyesiteset is. A Tihanyi-feIsziget novenyzeti es talajtani viszonyainak feltarasa soran a frekventalt, termeszeti es kulturalis ertekekben gazdag terilleten jelent6sen atalakitott terrneszeti tajjai talalkozunk. A felsziget nagy hanyadan meg a kozelmilitban, a 90-es evek elejeig is legeltettek, bizonyos teraletein pedig er6teljes taposas folyt (Penksza et al_ 1994), els6sorban a nehezen szabilyozhat6 turzmus miart. A legnapobb vakozas a BeJs6-t6 deli partszegelyen korabban kaszalOkent ha_sznalt terillet szurkemarha-Iegelove valtasa volt, A kavetkez6 kerdeselue kerestak a valaszt. Milyen - a 90-es evek legehetessel felhagyott gyepteruletein a vegetacio allapota, fajOsszetetele. Ezzel parhuzarnosan milyen talajtani adottsaggal rendelkeznek a vizsgalt terszinek. Az altalunk vizsgalt ket idi5pont kozott — az eltelt nyolc elf alatt — a novenyzet fajasszeteteleben, az egyes fajok boritasi ertekeiben milyen valtozasok mentek vegbe. Volt-e eselye a gyepeknek a legeltetes felhagyasa utan regeneral6dni, es a regenerkeios folyamatok takarmanyozAstani szempontb61 milyen aranytlak. A fontos pazsitffifajok es piIIang6sok (Vinczeffii 2001) milyen aranyban jelenhettek rneg ijra. A gyepek szempontjab61 a ragast, a tiprist, a taposist biro

170

Perisza K. et al.: VaItozasok as regencraeios eselyek a Tihanyi-fthlsziget gyepeiben

fajok aranya hogyan valtozott (Barcsak et at 1978, Vinczejfr 2001). A felhagyast kavet6en mennyire valtozott meg az intenziven taposott savok fajOsszeteteIe. Milyen iranyba tolodott el az adott tertilet gyornosszetetele. Milyen a sziklagyepek megmaradasi eselye, nern fenyeget-e a beerd6sodes veszelye, mint amire Szetnan (1994-95) a Matraban is felhivta a figyelmet. A vizsgalat egyik legerdekesebb kerdese pedig az volt, hogy a jelent6sen megvaltortatott teraleten, a Bels6-t6 deli parti savjaban a kaszalob61 legel6ve atalakitott tertilet fajosszetetele hogyan valtozott meg. A Balaton korilli rnagasabb renal novenyek els6 reszletes florisztikai feldolgozasa Borbas (1900) nevehez ftiz6dik. A felsziget -vegetaciOjaral els6kent Soo (1928, 1932) kozolt adatokat, a sztyeppekr61 Rychnovska (1965) es Karpciti Cs Karpati (1965) publikalt kutatasi eredmenyeket. Penk.cza et at (1994) asszefoglalast ad a Tihanyi-felsziget novenyzetenek valto7asarol a taposas Cs legeltetes hatasara. Tihany talajaival szamos dolgozat foglalkozik (Treitz 1905, Ballenegger 1942, Teareok es Sarkadi 1949, Goczan 1970). A legiajabb Barczi (2000) reszletes (1:10 000) terkep alapjan a felsziget talajai a sztyepp—erd6 zonak hataran alakultak ki. Az uralkoda erdo- es mez6segi talajok =nett valtozatos kbzethatasU, valamint tobbletvizhatasra kialakult talajok szinesitik Tihany talajtakarojat. Anyag es modszer A Tihanszigeten talalhata mintatetiileteinket az 1. cibra rnutatja, arnelyek a kOvetkezok; • A Nyereg-hegy taposott osvenyei es a rnellettiik hilzed6 sziklagyepek • A INIyere0e_gy sziklagyepei (a Iegeltetessel mar korabban, a 1990-es evek el6tt felhagytak) • glad-parlag (az 1990-es evek elejen meg intenziven legeltetett) • A Bels646 deli partvonala (volt kaszalo, most szurkemarha-lege16). 1992-tol rendszeres terepbejarasokat vegeztiink az 1:10 000 leptekli EOTR domborzati terkepek (43-412 sz. Tihany, 43-234 sz. Balatonfiired) es ezzel megegyez6 Ieptek6 legi felvetelek (1984. 08. 21. datumozasu infravoras legifoto, FOMI archivum) alapjan. A teruletek conologiai felvetelezeset 1994. junius elejen es 2002. majus vegen vegeztak el Braun-Blanquet (1951) modszeret hasznalva, de a fajok boritasi &tacit %-ban jeg-yeztiik fel. A gyepek feivetelezesere 22 m-es mintatertIeteket jeloltiink ki. A ta.posas hatasanak vizsgalatara 0.5 x0.5 m-es mintanegyzeteket vizsgaltunk. A Nyereg-hegy eszaki lejtojen a felvetelezesek az alabbi elveket kovettek: at felvetel keszult a turistak altal taposott savokban, at feIvetel pedig a taposott Osvenyekt6I 2-3 m tavolsagban. A boritasi ertekeket minden felvetelben azert adtuk meg %-ban„ mert igy barmilyen, a conologia gyakorlatban es a gazdalkodisi szemleletu (Balazs 1949) vegetaciOvizsgalati megkozelitesben is ertekelni lehet az eredmenyeket,

NOVENYTERNIELES, 2.003. Tom, 52. No. 2. 1. abra. A mintoveteli teraieteic

livryereg-hegy E. 2. Vad-parlag, 3. A Beisd-to D, 4, A .Nyereg --hegy 1))

Figure 2. San-511ing areas (1. Nyereg-hegy N, 2. Vad-parlag, 3. Inner Lake S, 4, Nycreg - hcgy S)

A talajok felveteiezesehez els6 lepesben szireibotos technikat alkalmaztunk (Finnern I 994)7 amellyel jOlelki.ili5nitheti3k voltak a talajtipusok. A felvete1eket a botanikai szernpontb61 is vizsgalt pontokon vegeztak el. A taposas hatasanak ertekeleset a helyszini nriorfologiai vizsgalatok, valamint az eroclaltsag fokanak megallapitasa alapjan vegeztiik. Ebben segits4inkre volt a G6ezan (1970) altal rajzolt 1:10 000 leptekil genetikus talajterkep, a Tihanyi-felsziget fij genetikus talajterkepe (Barczi 2000), valamint a Goczcin Kath altal keszitett Lefolyas Teri* (1970) es a terkep- es adatallomanyok alapjan rajzolt, Egyeternes Talajvcsztesi Egyenletre (LISLE) alapozott erozias t6rkep (Centeri 2002a, b). A fajnevek Simon (2000), a tarsulasnevek SoO (19S0) es Borhidi (1996) nornenklat-itr6jat kovetik, a talajtipusok megnevezese Stefanovits et at. (1999) renclsierenek megfele16.

172

Peaks= K. et

Vaitozasok es regeneradOs eselyek a Tihanyi-felsziget gyepeiben

Eredrnenyek A vizs,ezit teriiktek botanikai vizsgakti eredmenyei Az 1. tablcizat tartalmazza a twist& altal megvaltortatott iisvenyeken talalhato novenyfajokat es boritasi ertekeiket. Az eltelt nyolc ev alatt jelent6s valtozas nern tortent, alapvet6en a taposast is jol afro fajok, a pizsitfavek kazii1 els6sorban az angolperje (Loll= perenne) maradtak meg. Ernellett a pazsitftivek kozEi1 a taraekbilza (Ely us repens) es a gurnas perj e (Poa buibosa) el6forduIasa j e1ent6s. A jelenlev6 fajok nagy resze a zayarast jal bird (Simon 2000) taxonokbot all (Potentilla arenaria, Convolvulus arvensis, Euphorbia cyparissia.$). Meglepd volt viszont, hogy a 2002-es felvetelekben a vedett ketnenytaYisif lucema (Medicago rigidula) is el6fordult. A 2. teiblazat fe1vetelezesei az intenziven taposott gyalogutak me1161 2-3 m tayolsagban talalhato gyepekben keszultek. A masodlagos teruleteket joggal sorolhatnank a pusztaElves lejtosztyeppret degradalt tipusaba, a Potentillo-Festuceturn pseudovinae So45 1940 tarsulasba, viszont az uralkoclo pazsitfCifaj nem az aljub csenkesz (Festuca pseudovina), hanem meg a taposott terilleten is a yekonylevelii csenkesz (Festuca valesiaca) volt. A felvetelezesek alapjan inkabb a pusztafiives lejtOsztyepp [Cieistogeno-Festucetum rupicolae (Soo 1930) Zolyotni 1958j vekonyleve1ii csenkesz szubasszociaeiajaba (festucetosum valesiacae) tartozik. A ket id6pont felveteleinek a fajosszetetele jelent6sen nem Altozott. A gyepekben az eltelt nyolc eN, alatt az intenziv turizmust kovetve keves gyorn faj elszaporodott (Trifolium ar.vense), kiemelked6 mennyisegben fordul ebb p1. a medd6 rozsnok (Bromus steriiis) is. A degradaciara utal a fenyerfu (Botriochloa ischaemum) megjelenese is A asulisa sziklagyepeiben az 1994-es felvetelezesek keszitesekor orommel nyugtaztuk, hogy a termeszetes gyepek aranya kietnelked6en nagy (3. tablazat), a legeltetes megszanteteset Jo-Wet-Ye a fajOsszetetethen pozitiv valtozas alit be, es fajgazdag, vedett fajokban is kierneled6 erteket kepvisel6 sziklagyepek alakult ak ki. A fajosszetetel azt rnutatta, hogy a gyepek regeneracioja terrneszetYedelmi szempontok szerint, fajgazdagsag es vedett fajok (Iris purnila, Stipa pulcherrima stb.) aranyiban kedvez6en alakult. A pillangosok fajszama is nagy. A 2002-ben keszalt felvetelezesek aIapvet6en nem effoljak az 1994-es allapotokat. A felvetelezesek keszitesekor viszont rendkivill megdObbent6 helyzet fogadutt rninket mivel a felvetelezesek szinte megismetelhetetlenek voltak, inert a teriileten a bokorerd6 olyan mertekben el6retort, hogy a sziklagyepeknek, lejt6sztyeppeknek helyet mar alig hagyott. A vedett fajok kOzi.i1 eltint az eziistaszott (Paronychia cephalotes), a fekete kokoresin (Pulsatilla nigricans), es csOkkent a tOrpe n6szirom (Iris pumila) mennyisege is. Az efemer fajok eseteben is jelent6s csOkkenes alit be (Papaver dubium, Reseda phyteuma), arni va16szini.ileg a za..rOdO bokorerd6 lotivetkezmenyekent je1entkezik. Az uralkoda pazsitffifajok dorninaneiaerteke is eltoladon, nagyon nagy mertekben el6terbe kerult a csinos arvalanyhaj (Stipa puicherrim4 A vekony1evelii csenkesz (Festuca valesiaca) mennyisege leesokkent, es a mezofilabb karnyezetben gyakoribb barazdalt csenkesz (Festuca rupicola) boritasi erteke n6tt meg. Nagyobb mennyisegben fordult eld a sima konthesin (Phieum phleoides) es a degraddeiora is utaln fenyerfii. (Bothriochioa ischaemum). A felvetelezesek tobb uj gyomfajt is tartalmaznak: Bromus stertlis, Viola kitaiheliana, ,

NOVENYTERMELES, 2003, Tom. 52, No. 2.

173

1. tablkzat. A Cleistogeni—Festucetumrapicolae tarsulas festueetogum valesiacae szubasszocidei6janak cONoedgeae tabelidja 6.aposait tertile0 A felve'telers eve (1)

1994

felvWleze sek seas (2) Boritis r/01 (3)

' I 20

15

10

2002

.

S.

15

25

A-D

K 30

.

.

25

30

.

_

Festuco—Brornetea fajok (4),

'. . I

■

■

1

>>

■

1-2 5 2-3

-•-•.-. .

.. M.

Chenopodietea, Plantaginetalia fajok (4)

■.■

faj (4) EMI IllE1111 Trifolium ar-vense 111.11111.11 1 - 2 EN Cuoinepharetaiia

.

1

i■

..m..1

I

11 I I I

1-.-

III

1 1■I

Thymus pan. onicus Eryngium cqrnpesrre Potentilla arenaria Achillea coilina Bromus moths Pva bulbasa Medicago minima

w..4 k-4

IV

.

1

-.

argengea

1 ■

Potentlila

Elyrnus repens

ME 1-2 H NI 2

Convolvulus arvensis Eupharbia 9parissias Lolium perenne

Festuca vatesiara Arenaria serpyilifolia Poa campressa Cerastiurn sp, Eraphilarna VeYaliCa anengiS Schleranthus annuus Medicago rigidula Ornizhogalum umbellatum Capsela hursa-pastoris

10 EV II V III IV

II

BrOMMS

Geranium pus !turn

I

Table 1. Coenological table of the Cleistogem—Festuceum rupicolae fesrueetosum. vale-siacae stibassociation (trampled area) (I) Year of survey, (2) Sample number, (3) Cover (%), (4) Species, (5) Other species (2002).

A Vad-parlag tertieten (4, tithicizat) 1994-ben meg legeltetest folytattak, in* fokozatosan felhagya a legeltetessel, a gyep fajosszeteteleben jelentOs valtozas alit be a felhagyas titan. A ta.rackbfiza (Ely/ma tepens) mennyisege jaentosen lecsOkkePt A gyepaikoto Festuca fajok fajszarna rnegnOtt. A terulet vegetaci6jat 1994-ben egyertelrniien a Potentilio-Festuceturn pseudovinae So6 1940 tarsuiasba soroltuk be. A 2002-es felvetelek viszont azt mutatjak, bogy a gyep regeneracieja megindult, es ha degradAciora uta1O fajok meg vannak is — ami a tcriilet rendkivin vek- ony ta)air6tege miatt is adbclik a terrnezetes lejthsztyeppfajoit is megjelennelc A tergzin novenyzete fokozato-

174

Periksza K. et al.. Valtozisok es regeneratiOs eselyek a Tihanyi felsziget gyepeihen -

2, tablizat. A Cleistogeni Fesmeetum rupicolae terr.sules ' festucetosum valesiacee szubasszociaciojdnek eanoikiai tabeliaja 0ontroli terillet) —

A felvetelez 'es eve (1)

2002

A fe1vetelezesck sorszama (2) Boritis [a'/0] (3)

40

2.

3.

4,

5 . ' A-D

30

35

35

30

K

1.

2.

60:50

3,

4.

5.

45 I 50

35

A-Li

K

14

III

3

I

I 1 5 I I 2 2 3 1 2

11 II I I II III II

Festuco—Brometea fajok (4)

.1

-

I

1

■

■

4-)

.1

Il

...-.1

Potentilla argentea 1 Elymus repens 11 I Thymus pannonieu iii 11 IV Eryngwm catnpestre I Polentilla arenaria Achillea collina I Bromus moths II Pettorhagia prolifera III Phteum phieoides III II Acinos arverais II kfedicago falcate 11 Sedum se.xangulare I Poa buitiosa I. Tri_folitarn campestre Vicia angustifolia 1 II Medicago minima Festucetalia vaginatee, vatesiaceae es Festucion rupicolae fajok (4) ArtemiSia au.s•triaca 1 Corynephoretalia faj (4) 1-1 1 TV 12:37 21 arvense Chenopodietea, Plantagineralia fajok (4)

1■5

2 t.11•—.

-

-

44.1

2

1 5 -

1

1111111.111IM

1

1

1

15

15 1

10

10

3 1

1 l

1

10 20 1 3 1 1 1 1

V I I III II 1 II

-

1

1

II

5

I

I

i 10 . 3 15 1 5 :3 5 1 10 2 3 1 2 15 2 2 5 1-2 24 1 3 2 1 2 I 2 10 5 10 5

11 IV

-

-

2

-

-

1 5

-

-

r ^

i

III

-

-1 (NI

1

2-3

I

ri.-, r•-1

1 I

1 1

I III I I

WI el "I' C9 --,

20

1 1 1 I

ri

-

("1.-.ei(-4

Yestuca rupieola Festure valesieca Orlaya grandiflora Koeleria cristata Ceragtzunt sp. Erophilci verna Vicia lathyroicles Cruciata pedemontana Achillea pannonica Asperula glance Elyttuts. hispidus Bromus squerrosus Dianthus poraedetee Botriochloa ischaemm Sanguisorbe minor Asperula rynanchica Ficia hirsute Yalerianella locusta Bmtrius steriks Geranium pusillum Trifelium striatum

F___

Convolmius ar ► ensis Euphorbia cyparissies 3erterioa incana Falcarta vulgaris E fajok (2002) (5)

1

21

10 10 5

-

III V III III V I II 11 III III 1 II .

r

1 I I 1 I

I Table 2. CoenologicaI table of the Cieistagetti—Festucetion rupicolae itstucttosusri valtsiacae subassociation (control area) (I) Year of survey, (2) Sample number, (3) Cover (%), (4) Species, (5) Other species (2002),

NOVENYTERIvIELES, 2003. Torn. 52. No., 2.

175

3. tabiazat. A Cleistogeno—Festuoetum rupiculae tarsulcis conologiai tabell aja (Nyemg-hegy)

A felvetelezes dye (1) A felvetelezesek sorslarna (2) Barites 1%1 (3)

1994 2002 IMO A-D Mill 4. 111 A-13 K il 40 40 20 25 NM 60 1:1 50 W 60

Brorrio--Fesrucion pa/lends faj (4) Paronychiu cephafotes Brometalia fajok (4) 5

10 1

10

5.10 1 V 1-5 III III 1-10

10 2

I

[7.

10

krj

Convoivuius contabrica Sangursorba minor Chrysopog-on glyllus

5

5-10 2

'

IV III

(

Quereetea pubescentf—petraeae es Orno--Corinetalia fajok (4) Colutea arbore$cens Campanula bononiensis Carex halleriana

1 •■•■1

1

i

1

Brornetalia fajok (4)

Elytntz repens Alyssum alyssoides Botht*.ehloa 4cchaemzeorr Dianthus pontederae Hypericr4111 perforarum Koeferia cristuta Lindria genislifolia Poa btdIbosa Potenrilia aremtria Teucriwn chamaedrys pannonicu,s Tragopogon dubius

.

III V

V

ri rn

1

Ti I

II III

tr`-.1

fa. 4-1

el entel

II IV V

V IV

III II

-

1 IV II

Thymus

II III I

■—■

Cherropodietea, Aperetalia es Secalinerea fa ok (4)

S

1

I

1

kr)

■ ■1

Euphorbia cyperissias Myosotis arvensis Papaw dubium

1-2

1V

III

;IMO

Festuca vagina tae, valesiacoe es Festucion rupicolae fajok (4)

III

II

I

1-5 5-10 1-5 I 1 -5

C.1

Crupina vuigaris

1

III

I V

1-3

1

I I

5-25 4 ) l-5 I-5 ill 1

I i

-

Festuca valesiaca Fragaria virith's Galiurn glaucum Heijararn he U rn 014212477?

1

-•

Achillea nobdis Acinos arvensis Alliurn jaavum /Mum rotundum Arenaria serpyllifolia Arremisia austriaca Astragalus onobrychis Bromus squarrostz Cenrdurea micranthos

III

gyepeltien

3. tAblazat folytatisa. A Cleistogeno—Festuoeturri rupicolae tarsuay conolOgiai tatmlicija (Nyereg-hegy)

A felveteleze;s eve (1) A fetvetelezksek sorszima (2) Boritas rid (3)

2002

1994 1111/11 4,

1111 BEDE 1 A-D

EICII 40 20

4,

A-D

D 60 50 Man

Festuca vaginatae, valesiacae es Festucion rupicolae fajok (folytatis) (4) 5

10

I 5

5 1 I

5 I 1 5 10 1

-

3 I

3

3

10

2 20

30

3

3 3-5

I II

3-10

V

2

I

2

1

3 25 -

1

7_1

1 IL 3 •

1 V 3 i \' 2 IV 1 III , I I i III IV . 25 I 1 V ill II

cfD

1. 5- I 0 i ) -5 1-5 1 1 5 I 1 5-10 10 5 1 1 5 3-5

I krF

inula oculus-chrati Iris pronfla Linum austriacum Afedicago minima Yelica ciliata ILE/mania glomeraza OrIaya giancliflora Puisatffia nigricans Reseda phyteuma Siderigis montana Stipa capillata Stipa pulcherrinla Trigonella monspeliaca Valerianella coranata Verbascum phoeniceum tinca herbacea

1 2 1

I II I

Arrhenatheretea faj (4) Coronilla varia Egyeb fajok (2002) (5)

2 5 15 2

2

1,

T

Brornta sterais Festuca rupicola Aspenila glauca Elymus hispidus Cerastitan sp. Sedum album Fraxinus ornus Ornithogahim urnbellanan , Sedum ..e..rangula•e Lithospennum arvense Ma& kitaibeliana Care-i lyparicarpos Aster lynositis Phlearn phleoides ' larippocrepis caniasa Seabiosa ochroteca YaleHanella locusta Arteini.yia canvestre Eryngiwn campestre Cruciata pedemonfana Muscari comosum I Petrarkagia pmiifera

r 2 3 3 2 5 1-15 I 23 1-3 3 li 5 1 2 1 2 1 1 2 1-3 23 1-5 1 2 I 2 5 5 1 1 -

-

-

-

-

I

I

1 1

-

-

2 1 2

-

-

II I IV V V III

r V III H V H III /1 II II II II 1 1 I 1

Table 3. Coenoiogicai table of the Cleistogeno Festucetum rupicolae association (Nyereg-hegy). (1) Year of survey, (2) Sample. nut-Ober, (3) Cower ("%), #.4) Species, (5) Other species (2002). —

NOVkNYTERMELES, 2003. Tom. 52. No. 2.

4

4. tablazat. A Potentillo , FesNeetum pseudovinae tarsulds cernoiagfai tabellaja (Fad parlay.) A felvetelczes eve (1)

1994

2002

A felvetelezesek sorszArna (2) Boritis

jed

[a

(3)

40 30 60 40

45

65

11111 70 II1 65 60 80 80

A-D

Festuceturn pseudovinae faj (4) Festuca eseuclovina Festucrometea fajok (4) Achiika collina AgrimOilia eupatoria Elymus repens Alyssum alyssoides Asperula cymanchica BothriochIoa ischaemurn Brome...s mollzs Eryngfum campestre Galium verum Afedicago mi nima Petrorhagia prolifera Poa angustifolia Scabiosa ochroieuca Sedum sexangulare Tel ► crium chanzapthys Thymus pannonicus TrifOlium campestre

II

iv 1

Colynepkoretalia faj (4) Trifollurn arvense Chenopodietect, Plantaginetalia fajok (4) Ambrosia arternissifona Artemis:a absinithzurn Bertel-oa incana Bromus steriiis Carduus acanthoities Cirsium arvense Convnlvulus vulgaris Descurainia sophia Echium viilgare Erigeron canadensis Euphorbia cyparissias Falcana vulg-uris Lactuca serriola Lepidiurn draba Medicago sativa Onopordwn acanthium Polygonum aviculare Portielaca. oleracea Salvia nemorosa Verbascum thapsus

111

V IV

ry

LAX.VO•Leill

et

vai[ozasek es regeneraciOs esdlyek a Tihanyi-feisziget gyepciberi

4, tabli.r.at folyta_tasa. A Potentille—Festucetum pseudovinac zarsuicis conoldgeaz tabelithia (Vad-parlag)

A. %iv '61.e.le-zis. '6 -v (.1) A felveteleesek sorszarna (2) Boritas ro] (3)

2002

1994

• 1/111111111 '7. A-D 11111111 4. I A-D

IIEI MI 60 70 65

60 40 30 SI 45 111 65

80 80 11.1

Fesrucetalia vaginatae, valesiaceaees Festucion •upicolae fajok (4)

I III 10 3-10 . II 1

1 5 10

1

1-5

1

1

1

1I 5

I

II

1 I

5 i

I 10

1

Le.]

Anclrosace elongata Arenaria serpyllifolfa Artemis:a austrlaea Brontus squarrosus Buplearurn fa/ovum Ceitaurea rtricranthos Chondritla juncea 1-Typericum perforatum Marrubium peregrinurn 'Whoa ciliata Minuartia glOPIerata Sideritis montana Stipa capEllata

1

1

1-10

III

1 1

1

1 10

1

1 1 11.

i 1.-1.0

V

2. I

1-3

IV

1

1

3

3

1

5

2-5

Ili

IVI 1 I

l

2 1 ' 1-2

Arthenatheretea es Afolinietalia fajok (4) Plantago laAceolata Arrhenathenim elari= alums carota Odontites rubra

I

Quercetea pubescenli—petraeae es Prunetalia fajok (4) Primus spinosa Vitis sp. Egyeb fajok (2002) (5)

11111111111111111111111111111 5-30 2 20 2-5

FeStUal valesiaca

-

2-3

1-3 3

C,11

Alumina pontica Potentilia argentea Poa hulbosa Convolvulus arvensis /1,5iragaills oriobrychrs Cerastitan sp. Erodium cicutarium Viola hirsuta V•cia angustifi3lia Veronica arvensis Koeleria cristara Orlaya grandiflora Cruciata pearemontana Larniutn purpureum Trifohron striatum Me di cog° rigiduia Festuca ruptcota Dactylis glomerate

S-S 1 1-2 1-2

1 -j-5

2-10 1-3 2 5 10

5 3

Table 4 CoetioIogical table of the Potentillo—Festucetum pseudovinue assoc ation (Vacl-parlag)• (1) Year of survey, (. 2)Sarnple number,. (3) Cover (%), (4) Species, (5) Other species (2002),

NOVENYTERMELES, 2003, Tom, 52, No 2.

179

san megy at a lejt6sztyepp fele. A vekonylevelli csenkesz (Festuca valesiaca) mar jelent6s boritasi ertekkel jelent tneg azujabb felvetelezesekben, Az fijonnan medelen6 fajok szatna nagy, melyek kozott vedett fajok is el6fordulnak, rnegjelent a kemenytovis -ii lucema (Medicago rigidula) es az eziistaszott (Parottychia cephalotes) is. A fajszam is jelentosen megrat, ugyanakkor az 1994-es felvetelezesekhez kepest VDT) veszelyes gyorn (Onopordurn acanthium, Portulaca oleracea, Lepidium draba, Verbaseum ti apsus stb.) viszont elt-Cint, vagy hkterbe szorult. A Vad-parlag teriiieten a legeltetes teljes megsztintetEse, a thlegeltetes megsziinese a gyepregeneralodas szempontjab61 jO hatassal volt. A legnagyobb valtozast a Bels6-to delizegOyen. tapaaztalwk tablazat). Ennek oka reszben a megvaltortatott gyephasznklat, hi3zen a hajdani kaszalo legelove alakult at. Rendkiviil erdekesen valtozott meg a terUlet fajstrukturaja. Reszben a legeltetes kiivetkezteben a fajok szama jelent6sen rnegn6tt, a felvetelezesi terilleteken 37-rol 55-re emelkedett, Ezen az ujonnan megjeleno fajok nagy resze nem gym, hanem a tertneszetes flora alkotOja, Vedett faj is e16fordult (Lotus borbasii). Az eferner nfivenyek szama nOvekedett (Veronica arvensis, Arenaria serpyilifolia), es megrat a szarazgyepi fajok arariya is (Thymus pannonicus, Festuca vatesiaca). Ezzel a valtozassal a fajszam is n8tt, de ezen beliil megnbvekeidett a pillangOsok mennyisege 7-rol 1 5re. A pazsitffifajok szama is 5461 8-ra valtozott, A pazsitfiivek fajszamvaitozasa mellett a k.aszalas kovetkezteben dominilo Daetylis glomerata es Arrhenatherum elatius fajok boritasi erteke jelent6sen visszaesett. A. felhagyott teridetekre jellemz6 cserjek el6retarese helyett azok visszaszontlasa figyeleto meg. A mintaterideteken a Rosa canina, a Crataegus monogyna, a Prunus spinosa fajok vagy eitantek, vagy boritasi ertekeik jelent6sen lecs6kkentek. A vizsgalt teridetek talajtani vizsgdlat( eredinenyel A vizsgall terUleteken rninden terszinen er6sen erz6dOtt az antropogen hatasok talajformai6 szerepe. A Nyereg-hegy rnintaterGleten felvetelezett talajokra az eras talajkopas jellemzo. Az itt megfigyelt talajok a koves-sziklas vaztalajok es kisebb mertekben a fekete nyirok -talajok tipusaiba sorolhatok. A helyszin talajai Cs nehany meteres komyezettik (turistak dital kitaposott Osvenyek) eseteben vastagabb talajkepz6dmenyeket varhatnank. Ugyanakkor a siknak mondh,at6, szintvonalon futo teridetek is szinte az alapkbzetig kopottak, amit az erozio onmagaban nern indokolhat, tehat az antropogen hatas er6siti fel a talajpuszt-dast. A helyszin talajai eras lejton fekszenek, tell& ebben az esetben az erozio termeszetes talajtant folyamat. A Wd-parlag eseteben a teriilet lejtain koves-sziklas vaztalajok, rnig a melyebb reszeken lejtohordalek-talajok alakultak ki. A lejt6s talajmozgasra utalnak a szeivenyekben a j6 megtartasia kozetdarabok is (alapk6zet: bazalttufa, tufa anyagil lejt6t6rnielek), arnelyek egyenletes eloszlasban talalhatok meg a talajszeiv6nyekben. A korabbi talajfeivetelezesek atapjin ieirt reti csernozjom taiajok en5sen erodalikitak, illetve a felhaimozodasi teraleteken hordalekreteg fedte be iiket. Amint Gronas es Lorrinezi (2001) terkepen is kozOltek, az erozi6b61 eredd talajrnozgas iranya a Kills646 fele rnutat, ami termeszet- es komyezetvedelmi szempontbol is veszelyes lehet, kulonosen akkor, ha az aklatmulalodo fejtohordatek miltragyat, nOvenyvec16 szert vagy Inds, emberi erecietd szennyez6dest hordoz.

et al: vaitozasok es regenerici6$ eselyek a Tihanyi-felsziget gyepeiben

renksza

5. tablitrAt. A volt icaszal6 (Festuceturn rupieolae) thrsuleis conolOgiai tabellerja (Bels5-44,1

A fetveteleies eve (1) A felvertelezesek sorszama (2) Boritis [%] (3)

2002

1994 ill 2. ill 4. 55 60 60 60

5, A-D IIIII 2,

4

ciiim 80 El 85

5. A-D

K

90 80

Festucetalia vaginatae,valesiaceae es Festucion rupicolae fajok (4) Astragalus ricer Festuca rupicola Ortayei grandifIona Festuco—Brometea fajok (4) I

3 5

5

I

5 5

3-4 2-4 2 2-15 1-10

V IV 12 IV V

3-5 3-5

II IV

Trri

1

3 2

I V V IV V I II 1. V 11 IV III

VIin

I

1 1-3 1-5 1-S 1 1 1 3 3-10 1 1-5 1-5

{-1

1 1 I 5 1 1

4 2-5

I V

2

I

2-4

III

1-2

IV

'1"

1 I 5

"cr

Achillea coilina Agrimonia eupatoria Elymus. repens Eryngium campestre Gaiium verum Hy,pericum petforatum Medicago hipulina Onosis spinosa Poa angustifolia Prunella laciniatci Salvia pratensis Teucrium chamaecirys

15 10

5

i

fajok (4)

Arrhenatheretea cs Arrhenatherum elathis Centaurea pannonica Criehorlion mtybus Coronilla voria Dactylis glomerata Punpinella saxifraga Plantago lanceolate Platztago media Potentilla reptans Trifothan pratense rrifolfum repens

Quercetea pubescenti—petraeae es Pr-unetalza fajok (4) Clinopodium vulgate Crataegus monogyna Galium mollugo Prunus spina= Rosa canina Chenopodzetea, Plantaginetaia es Secatietea fajok (4) Carduus aoanthoides Convolvulus arvensis Echium itaheum Lathyrus tuberosus Lepidizon draba Salvia nvrtorasa

1 I

1 1 1 1 1 , 1-5

III [11 III IV 1 11

2

1

1

1 1

!

I

NOVENYTERMEL 'ES, 2003. Tom. 52. No. 2. 5, tablizat folytatasa. A volt kaszeil6 (Festucetum rupicolac) tarsul a' s conologiai tabeffaja (Bels5-16)

A felvete1ez6s eve (1) A felvotelez6ek sorszitma (2) Boritas F./6'1 (3)

1994 1. 11111 4

El 60

2002

5. A-D II 1.

2.

1 1 4,

A-D

K

2.-5 2-5 2-5 2-5

IV III V V

2-5

IV 1

60 60 65 NMI 80 FM 90 80

Egyeb fajok (2002) (5) w-i NN N

2 2 •ti•–•.4-

,-..

r-1

tri

LI

1

1

1-5 1

IV 11

2

1

2

11

1 4-5 I

IV

1-3 1-2 2 eq

1-15 1-2

1-2 1

—

2 2 I

wd-

1 1-2 1-4

Nen

Festuca valesraca Festuca arundinacea Medieago laical-a Thymus pannonicus Ranunculus polyanthemos Erodium cicutarium Eidphorbia cyparissias Seneeio jakobea Sanguisorba minor Thesium lynophillon Prunelli2 vulgaris Law borba.sti Medicago minima Vida lathyroides Cynodon dactylon Veron i ca prostrate Arenaria serpyllifolia Veronica arvensis rrifolium aimpestre Fragaria viridis Ilcia argErsq(clia Cuscutnr epithyrnum aromas sterilis Lfnum austriacum Potentilla recta Vicia hirsuta Orobanche sp. Nonea pulla Rhinanthus minor .,Velilow of cinalis Veronica austriaca subsp. teucritan Picris hieracioides 1.

I 2 3

IV I III III 1 II

DI II I I 1

[1 1

II II I

1 I

Table 5. Coenological table of the Festucetum rupicolae (Inner Lake). (1) Year of survey, (2) Sample number, (3) Cover (%), (4) Specks, (5) Other vccies (2002„1

A Belso-tó parti savjaban az 1970-es talajterkepen reti csernozjomn.ak hatirozott talajok az utabbi 6vek szArazs6ga es a veget6ciOtipus (kaszi16) kbvetkezteben egyre inkabb a szarazabb csernozjott jelleg hajlanak, A terillet talajainak kialakulasat nemesak a kaszalas befolyasolta, harem a horgaszat es a turizmus is. A talajok A-szintj e a fentiekbal erect6 taposas ktivetkezteben porosan morzsas, szetes6 szerkezett. A kisebb iejtoszag rniatt eraziiira k-evesbe erzekerly a teriilet — a taiajmozgiis iranya in is a belt6 fele mutat.

..........

v 41..}LOK es

regentraems es6lyek a Tihanyi-faisziget

gyepeibcii

Kovetkeztetesek A taposas fermmaradasa soran a gyep fajainak boritasi ertekei csakkennek. A Urnyezeteben levy kontroll mintateriileteken a termeszetes pionirok aranya csokken, a termeszetes zavarastdrok es a gyomok aranya jelentosen tnegn6, uralkod6 fajja a Lotium perenne valik. Ez minden szempontb61, terrneszetvedelmi es gazdalkodasi erdekeket is nezne karos. A gyep fajosszetetele teljesen rnegvaltozik, ruderalis tarsulasok iranyaba tolodik el. A gyepnele, a regeneraciOs eselye minimalis. A Nyereg-hegy szikIagyepeiben a ket felveteiezes 1ci5zott eltelt nvAc ev a.l.att, methogy a gyepek fajOsszetetele jelent6sen nern valtozort, a vedett fajok is fennmaradtak. A gyepek amellett, hogy a gyep regenerki6s kepesOge jo, a terilletiik viszont drasztikusan csOkkent. EL Osszevag Csontos et at. (2001) es Kaiapos es Csontos (2002) megallapitasaval i tuiszerint az obligEtt sziklagyepeket kiveve a haboritatlan gyepekben a cserjesedes megindul. Szerintiik is fdIeg a cserszombrce (Cotinus coggygria) es a viragos koris (Fraxinus ornus) tor &ore. A Killegeltetett -\i'ad-parlag tertileten a legeltetes fe1bagyasa a gyepregeneracio, a fajszarnnOvekedes, a pillangosok, a vedett fajok aranya alapjan rendkiviil eloriyOs volt. A tertilet rendkiviii vekony talajtakari5j a csak sziklagyep kialakalasahoz vezethet, a beerddsiiles veszelye csekely, egyben ezaltal a teriilet a legeltetesre is erzekenyebben rea01. Ezt a jOvEibeli esetleges legeltethsriai gye e k e kemaA A Bels5-to deli parti terdleten a kaszalas helyett a siiirkemarba-legeli5 kiaIakitasa rendkival eltinyos volt. A gyepben a fajOsszetetel szinte inegduplazodott, a legsikeresebb gyepregeneracias folyamat itt zajlott le. A mostani felmeres a jElvdbeIi valtozasok nyornan kOvetes&re j0 asszehasonlitaskent szolgalhat maid, Es az eltartokepesseg fblotti allatallornanya esetleges karos veszeiyere a fajOsszetetelben es aranyokban bektivetkezett valtozisaval jelzesertekii lehet. A volt kaszaio reti csernozjorn talajan a szerkezet szetesese jellemzki, ezze na az erazio iranti erzekenyseg. Ujabb gondot esetleg a talaj tombrodese jelenthet. A tobbi taposott es legeltetett, illetve a legeItetesbd1 mar kivont terilleteken (1., 2. es 4. helyszin) az erozio fokozOdott. Az eltelt 'vole ev alatt a legeitetes megszunteteseveI viszont az et6z,i4S — a di.l.s.abb Neptitikmak xs licbszbninethen csAkent. A Goczan es 'az6 altal keszitett Lefolyas Terkep (1970) volt az els6 terkep, amely a genetikai talajtipusok lejtfikategOria-tartomanyonkent mert lefolyasertekeit abrazolta. Ez a terkep nem prognosztizalt eroziat a Belso-to vizsgalati terdlethel, rnashol csak kis- vagy kazepes merthritetett fel (Va.d-Parlag, Nyereg-hegy). A z erOziOs viszonyok az eltelt idatekii szakban jelentOsen rnegvaltortak, Cs amint Centeri es Csaszar (2003) terkepevel is al& tamasztott vizsgalatairik mutatjak, ma mar a Belso-tó kivetelevel (kis merteldi erazi6) a tobbi vizsgatati teraleten kozepes vagy ergs etozi6s hati5 figyelhethibecsiilheto meg. Ez a szerkezet romlAsivo.1, a temthreteg csOkkenesevel, vaz- es lejtohordalek-talajok aranyanak nOvekedesevel jar egyiitt. A pusztit145 talajoknak sekely a termoretege es eras a kiszaraciasra valo hajla.ma, mig a lejt6k hordaleka az ertekes beltavak fee mozogva veszelyt jelenthet az ott kialakult Okosziszternakra.

NOVENYTERMELES, 2003. Tom. 52, No_ 2_

I

IRODALOIVI 844 32/4560 es 4562. 52: 1964, infravores lagifelvetel, FOMI archivurn Balaz.s. F: 1949- A gycpek terrneshecslese nilvenyszociologiai felvetelek alapjan. Agrartudomany, Budapest, 1:109-1118. Baltenegger K. 1942. A Tihanyi felsziget talajviszonyainak attekintese. Magy, Biol. Kut. Int. Munkai 14. 1-9. Barczi A.: 2000. A Tihanyi-felsziget talajai, A Bakony Termeszettudornklyi Kutadishnak Ered.menyei 24. Bares dk L-Baskay T B.-Prieger K.: 1978. Gyeptermesztes es hasznosit6.s, Mezogazdasagi Kiada, 326, Budapest. Rorhidi A.: 1996. An annotated cheklist of the Hungarian plant communities, I. The non-forest vegetation in: Borhidi A. (ed.): Critiea1 revision of the Hungarian- plan: cotniminit.zes Janus Pannonjus University; 43.-94. Pecs. Sorbets V: 1900. A Balaton tavAnak es partmellekenek nevenyfi3ldrajza es edenyes niSvenyzete. A Balaton Tud. Tanulrn, Eredm. 2, Braun-Blanquetl.. 1951. Pflanzeusoziologic, 11. Wien. Centeri Cs.-Cscisvir A.: 2003. A talajkpzi6ctes es az creizio altal kivaltott ta[afpusztulas kapcsclata a Tihanyifelsziget peldijan, TajOkologiai Lapok, 1.' 81-85. Centeri Cs.: 2002a. The role of vegetation cover in soil erosion on the Tihany Peninsula, Acta Bot. Acad. Sci, Hung. Cenceri Cs.: 2002b. importance of kcal soil eroclibility measurements in soil loss prathchon. Acta Agonornka Hungarie a 50, 1= 43-51. Csontos P-Ta1716S J.-Kalapos T: 2001- Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Dot- Sci. Hung_ 43: 127-136. EOTR 43-234 Balatonfilred terkeplap.14.1v1 Orszagos Foldagyi es Terkapeszeti Hivatal, 1983, 1:10 000 EOTR 43-412 Tihany t6rkeplap. tviEM Orszagos FoldUgyi es Terkepeszeti HivataI, 1983, 1:10 000 fi'innern,. H. (ed.): 1994. Bodenkundlichc Kartieranlcitung. 4. verbe-sserte und erweitertc Auflage. Hannover. Gocnin L.-•Kato 8.: 1970, A Tihanyi-felsziget talajtipusainak vizgazclalkoasi viszonyai. In: Magyaraza a Balaton kornyeke 1:10 000 epit6sfolcitani terk6psorczatalloz. Tihany. Magyar Allami Foldtani Intezet, 79-84. Budapest. Cocain L.: 1970- A Tihauyi-felszigct talajviszonyai. In: Magyaraz6 a Balaton kernyeke 1:10 000 epitesfdldtani terkepsorozataoz. Tihany, MAFI 63-78. Budepest, Grondis V-L5rincri R.: 2001. Die Modelherung der landwirtschaftliehen Flkhennutzung ant' der Halbinsel Tihany (Nationalpark Plattensec - Oberland) in Ungarn unit geografischen Inforrnationssystemen (GIS). Natur und Landschafr 76: 534. Katapos T.-Csontos 2002. Variation in structural and functional leaf characteristics of manna ash (Fraxinus or.tz.s. L.) population in ecological contrasting habitats. - Plant Biosystenu (in press) Karpciri 1965. Adatok a Tihanyi-felsziget sztyeppvegotacioja atologiai viszonvaihoz. I. A ruitimveteli h&Yek &'s aZ ra2i alt novenyi canozisok Jcitasa, A Tihanyi Biol. Kur, Eykony-rpre 32.. 247-265 Ling- 1.-Csele L.-Harno5 (szerk.): 1983, A magyar meziSgaalasAg agrookolOgiai potencialja az ezredfordulOn. Mez6gazdasigi Kiado, Budapest, Penksza K.-Barczi. A. -.Wrtith G.-Cenzeri Cs..' 1994- Changes in the vegetation of Tiharyi-falsziget (Tihany peninsula, near fake Balaton, Hungary) as a resuft of treading and grazing. Antropization and environment of rural settlements flora and vegetation_ Proceedings of International Conference, 115-132.. SatoraljaUjhely_ Rychnovslai M.: 1965. Contribution to the ecology of the steppe vegetation of the Tihany Peninsula. III: Estimation of drought res.istatca based on the sate ration of water d e fi cit. A Tihariyi Biol, Kut. EN..kiinyve 3.2: 289-296. Simon 7'.' 2000. A magyarorszagi edenyes flora hatarozOja TankonyvkiadO, Budapest, SoO R.: 1928. Adatok a Balatonvidek florajanak cs vegetaeiaj anal( isrnerctehez (Beitrage zur Kenntnis de Flora und Vegetation des Balaton-Gebiets). Magy. Biol. Kut, Int. Munk. 2.- 132-136. Soo R.: 1932. Adatok a Balatorrvidek florajanak cs vegetaciojanak isrricretehez (Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton-Gebiets). IV, Magy. Biol_ Kul Int. Munk. 5: 112-120.

184

Penksza

et al,: Valtozlisok es regencraciiis eselyek a Tihanyi-felsziget gycpeihen

Soo R.:

A rnavar flora es vegetaci6 rendszert4ni-Ovenyroldrajzi kezikbnyvo VI. Akadomiai Budapest. Sze nan L-: 1994-95 - Grassland Yiad and seed prepw ation. BuAlittin f the UniNtt. siLt,3 f.kgcttuLtvcal stimt.m. 45-51. Gild 0116 Slefutovas .P-Fetep G.-v.-Ftileky CrV f999, TaCajtan. fdezOgazda fuado. Huila-pest Te6relik J.-Sarkadi 1: 1949. Siofok. 5260 l'slyft. terkeplap. Szim: lkil.:1,(103/1949 L, :510 DM TaIajtarii es Agrokerniai Kutatt5inIcezet TeTkeptara, Budapest. Treitz P.: 1905. icIentas az 1904-ik t. vben vgzett agrogeologia feivetelekral. V.51cit, frt. evi. Jai. 1904461. MAR., Budapest. Finczeffy I., - 2001, Leketosegeink a iegelieteses arlartartasban. Gyepgazdilkodasu nk helyzete es kilatasai. 7-21. Budapest. •

Erkezett: 2002, 09. 09.

A szerzok levelcirne - Address of the authors: Penksza Karoly-Dr. Barczi Attila Szent 1st-van Egyetem God6116 P.iter K. u. I, H-2103 Nerath Melinda Karriyezetvidelrai Minis zieriuni, Terrneszetve- deind Hivatai Budapest K.61t6- u. 21. 1-1-1121. Pinter Baps Gana! Alapitvany, Torse. g.i Kutatasclik 446zete Vac H-2600