2007
5. evfoiyarn 2. szArn
7( 6
I A JOKOLOGIAI LAPOK
Alapitva: 2003-ban AlapitOlc A Szent Istvan Egyetem Kornyezet- es T5igazdilkodisi intezete es Tanszkke Gicli5116 2007 .
Tajokologiai Lapok 5 (2): 309-323_ (2007)
309
PAZSITGYEP FENNTARTAS HENGERKESES ES ROTA,CIOS FONYtROKKAL KULIN Balazs, GYORGY Attila, zSiGO Gabor, SZEMAN Liszhf. Szent Istvan En-yeterri Mezi5gazilaRas- 5 Kiirnyezemadonrianyi Kar Gyepgazdalkod.asi Tanszek ba.1120136Pcitromall.hu 2 CIO GockillCi, Pater IC ,
Kulesszavak: herigerkes rota'cios fanyird, nyfrasi rnagassag, tapanyag elta"tas osszeroglalds: A terms alakalis5t es a gyep teljesitme:nyet az 5 cm magasra nyirt pizsiton a farlyirc5 hatasa nern akaddlyorta egyik kezel6s eseteben sern. A term6sviltoz5sok tendenciajukban hasonlOan alakultak, de az elettani fejlEd4i saja-tossa'goknak a sierrabkn rriatfagyak jobbark megfcleltek. Az adatDk azt bizonyfga ...k, bogy a hengerkeses farlyfroval roviiien carton gyep kevesebber kerem rninden ke-zeiesbern„ tehat hatassal van a rriatitgyAzis irv6nyesii1656re. A kit fflny fro hatasit Osszebaseniftvamegaliapithatjuk, has7 a magasabbra nyfrt f5 kezdietben fej.15desi elOriybe keriil a roviclebbre vagott /anti, de a megfeleio szinten tartott tapanyagpotiassal a 15 kepes ptitnini az etvesztett asszimilacitis fehileta 6s ez a kesobbiekben kiegyentitett termes. alakitisban is merhelderi mogjefenik. A bengerk6ses funyfro kerivezobb vagasi fetalere gyorsabb gyOgyulast 69 tovabbfekidest biztrisit a aria, mfg a roticios kasza okorta rencselasos seiti16,sek lassitiak a f5 regeneracii5jat A leer nyf✓as hatarsanak as szehasonlitAsibbi az Allapithato meg, bogy a kit sierrabien mtitragya hatistartarna afiniusi kiadisi idapont eredminyckent lartosan ervenyesiil, amit parkfii fajok boritasnbvekedise. iga2ok. 1.14yarlakkor megallapithat6 az is, bogy a hagyotriAnyos maragya nera ad °inn tartds hatast, amit a prukf5 fajok alacsonyabb bbrita- sa is bizonyit. A hengerkeses 1-5nyfraval raidrc nyirt pazsit esote'ben a muhartelek j61 mutatjak a f5 magassaganak hata'stit. A rovidebb fabc-n magasabb a boritasa es azt nem befDlyiscilia az alkalrnabott miitiagyaforrnaja., A pilarigos g-yepalkot6k is mutatjdik a nyirasi naagassag hatisat, ugyanis a rot acids farlyfri man a gyepben inagasabb a pill angasok boritioa, mint a itvidebbre nyirt pazsitban. A mittra,gyal hattisnak erienyre jutasat a gyep borftSsa.r keresztiii az al kalmazott nyintisi magassa ery'ectelmders meghatarrozia_
Bevezeters
A gyepek, nemcsak a mezOgazdasagban jatszariak szerepet, mint ret es legelor hasznositd.sti teriiletek, haver epitett kornyezettinkhen is reszei a mindennapi eletnek, mint nyirassal fenntartott pazsit- vagy orbaniz_acios-gyepek. A gyep alapvet6 meghataroz6sa azt jelenti, hogy a tertiletet stinin borltjak a lagyszard ntivenyeL A letesitesi c6Inak megfelekl rendszeres nyirassal fenntartott gyepet nevezziik pazsitgyepnek (GRUB 1964, HESSAYON 2002, SzEmloc 2006). A gyepet ma mar g6ppel nyiijuk, ezen gepek vagaszerkezete harom alapelv szerint miikodhet: • hengerkftes: vizszintes tengelyen ors6 alakban elhelyezett kesekkel a henger palastjan, • korkeses: ftigeleges tengelyre szerelt, vizszintesen mukod6, korong alakti vagoszerkezet, mas neven turbonyir6, propellemyiro, • terpesztett ujj alakti vagaszerkezera Colloszertien mfilciid15) kaszalOgepek. A finonileveld, apro, torridltt pazsit nyirasara faent a hengerkeses nyfrogepek valok. Ezek fordulatszarnatol fUgg a me- terenk6nti vagasok szarna. Mine aprobbra es egyenletesebbre kivranjuk a gyepet nyftni, annal nagyobbnak fell Lennie a vagas frekvenciajanak. A gepek Ictiltinboz6 magassaga lard) hagyasara allithatik be. Ha keves a fordulatszam es eletlen a kes, a nyirt felillet EltEll lest egyenletes, tianem hull autos. A hengerkeses fiinyfrok volcak a viiagon a legels6k, a legjobbak, es a legdragabbak ma is ezek
310
Ktrux B. et
A korkeses nyirdpengek, inkabb a valamivel magasabb, kevesbe finorn pazsitok lavagaskra va16k. Ezeknel ftiggeileges tengely forgatja a raszerelt korongot, illetve a rajta level sarldszerii keseket, Fordulatszarna percenkent 2000. Mriktides kozben a korong felszlvja (felallitja) a fdleveleket, es utar' la a kesek a beallitott rnagassagra levagjal 6ket. NyfrasnaLl, tobb Inds szetnpont mellett az egyszerre maximalisan eltavelithat6 nyesedek a legfontosabb, azaz eg-yszerre a fki 1/3-at tevoiftsuk el in/ meg marad elegend6 levele-s szar a tovabbfejlodeshcz es kertilhet6 a gyokerdepresszi6 (SzEmAkra 2006). A gyepet alkoto fajok rovid jellemzese: Angol perje (Loh= perean L): Lazabokrti ay!. Magral kOnnyen telepfthet6. Gyorsan kikel es nagyobb veteirna.g adag eseteben, elnyomja a tObbi tirsnovenyet, ezert megritkulhat a pazsit,161 tari, sot igenyli a taposest es a j6 tapanyagellata,st. Takaxmany es parkfa fajtait nemesftik. Konnyen zsombekosodik, csomOsedik, ezert rendszeres hengerezest igenyel. Hengerezes uteri a foldhoz nyomott szatesom6i legyokereznek, igy a fenntartdsi teehnologia biztositja hosszti eletet es tartossegat a gyepben. Pazsitok es sportgyepek fontos Osszetevoje. A nagyobb minoseg-i elvaristi parkgyepekb5I hidnyzik, de a sportgyepek fontos eleme. A 3-5 cm magas nyfrast viseli el, ett51r6videbbre vagva kiritkul. Reti perje (Poa pratensis L): A reti perje sfirr.in gyepesed6, tarackos aljf0.. Az egyik tegertekesebb park- es sportgyep alkot6 faj, amelyet ta_karmany es urbanizacios eelokra egyarant nemesitenek. Magrol nebezen telepfthet6, elbtz6d6 keles5 ritiveny. A rain5segi pazsitok gyepalkot6ja. Napfeny igenyes, evert arnyekos helyekre nem valo_ A nyfrasi magassaga 2,5-5 cm, Az elnatilt ideiben tobb vizsgelat igazolja, bogy az enyhen kek16 perje a (Poa humiiis Ehrh. Ex Boffin) is gyakori faj a vetett gyepeinkben (PENKS1 2000a, 2000b, PaacszA es BOcKER 199912000, PENKSZA es K. SzABO 2005)_ A fajt termeszetes vegetkei6 elemekent is viz-sgelt& (K. SzABO et al. 2004). KiiIiinbaz6 terdletekr61 szarraaz6 tovek molekuldrisvizsalata is elvegeztek (GYULAI et at 2003)_ VOr6s csenkesz (Festuca narbra L): A v6ros esenkesznek tobb alfaja ismert, aminek netnesitessel sok fajtejet ellftottal eel- . A taraekos vonis csenkesz a Fectuca rubra, az alapfaj. gyepesed6, a sport es persitorepekben szeleskonien aIkalmazott csoport. A csomos voros csenkesz a Festuca commutata, nem tarackos valtozat, de jol tfiri a rriely nyirast ezert golfpaIyakon is fontos gyepalkot6. Az indasod6 veltozat a Festuca trichaphyla, elterjedese. folyamatban van tigy park-, mint sportgyepekben. A vbros csenkesz j6I tun az arnyekot, ezert a parkgyepek elengedhetetlen alkot6 eleme. Egy ritmusban fejl6dik a reti perjevel, vagyis egyszerre erik el nyfrisi magassagot es igy a napfenyes heiyeken a reti perje, az arnyekosabb reszeken pedig a vi5n5s csenkesz szaporodik el. Az dtrnenet fokozatos es nem okoz dfszertekbeli ritmustOrest, A min'osegi pazsitok nelkillOzhetetlen eleme. Nyfrasi naagassaga 2,5-5 cm, de a csom6s valtozat a rovidebbre vagast is j61 tfiri. Telepftett gyepek N-nititragyazis szintjere vonatkozoan BENYOVSZKY es PENKSZA (2002) vegzett vizsgelatokat, Termeszetes gyepekben tOrtenEi ptzsitfil Osszetetel vizsgdlatenak eredmenyeit STEITTF-S et al_ (2007a, 2007b), CENT= et at (2007) foglalja lbssze. A nyfrasi magassag es a mini5seg megha.tdrozo, a pazsitgyep allapotera, mert ez teszi a gyepet pA7sitta, A kiskert tulajdonosok szamara forgalmazott gepek kozill a GARDENA gyartmenyd, kanyarg6 nevi rotici6s- es a suban6 nevi' bengerkdses ka,szaszerkezetti ffinyfrolcat allitcttuk az osszeha_sonlit 6 Id s erl e tb e,
Pazsitgyep fenntartas hengerkeses
es Farad& fanyerokkal
311
Celunk a kiserletben a ket ftlnyfri5 munkajanak 6sszehasonlitasa volt. A tapanyagellatas fontos a pazsitgyepen, men a folyamatos nyesedek eltavolitnsa megterheli a niivenyeket, es a_z asszimilalo feltilet potlasara sztikseges, hajtasfejleszteshez sok tapanyagra van szaksegiik. A megfigyeI6sek, a botanikai osszetetel valtozasara, es novenyborftas, a pazsitgyep talajtakardsanak alakuldsara irAnyultak. A Scotts ceg szabAlyozott tapanyagleadasn, hosszd hat6startarrn1 nnitrdgyainak alkalmazasaval, es a hagyornanyos amrnaniumnitratos gyorshatasil mCitragyaval biztositottuk a folyamatos tApanyag ntanpotlast_ Vizsgaltuk a matragya termeshozamm, szinre, fajosszetetelre, boritasra gyakorolt hatasait is. A szabalyozott tdpanyag leadas a fii szarnara egy egyenlete,s t&panyag utanpatla -st tesz leheti5ve ezaltal egyenletesebb novekeddst es jobb stressztarest elerve. A hag -yornanyos mtltragyak, a fiivek gybkereinek azonnal hozzaferhetove vAlnak ami hirtelen szin es novedek valtozgst eredmenyez, de a csapadekkal gyorsan melyebb retegekbe mosodnak szennyezve a komyezetet, talajvizeket, valamint abban a retegekben mar nem hozzaferheto a gyepnek nnasreszt elparolognak (BEARD 1964).
Anyag es modszer A kiserlet celja: A Scotts ceg 6_110 Magyarorszagon forgalmazott ,,Sierrablen gyepfenntartashoz" ( 27N+5P+5K+2Mg0 hatoanyagd ) tart6shatasti, szabalyozott tipanyag leadisfi matragya bemutato jellegid kiserletbe Elitasa, es a min6segi allapotot befolyasolo hatisanak eilen6rzese, nern 6nti5zatt park tfpusti pizsitgyepen, a hagyorriEnyos ammoniutnnirat fraitragyakezelesseli5sszehasonlitva. Valarnint a G-ardena_ ceg altal Ma_gyarorszagon forgalmazott Kanyargd (rotaciePs keses elektromos 1300 W teljesitmenyd 38 cm vagasszelessegti) es a Suhan6 (hengerkeses 30 cm vagasszelessega kezi eravel hajtott) fiblyfrok tosszehasonlito kfserietbe allitasa, es a gyep fiziologiajJ_ra gyakorolt hatdsanak viz,sgalata Onti5zott park tipusti p62sitgyepen. A kiserletet: Ontozetlen vagy alkalrnankent antozott, 2000. 10. 2-6.n telepitett pazsitgyep terttleten allitottlik be Godiillon, az egyetemi botanikus kertben. A kezeleseket 10 rn' terifien5 parcellakon vegeztiik kezelesenkent ket isrnotlesben, a parcellak kozbtt kdirbert 50 centimeter szeles elvalaszto savokkai (1 abra). A nyirast 7 db parcellan a Kanyargi funyiraval 5 cm magas pazsinartas, 7 cm magassag eleresekor, illetve 7 db parcellan Subano kezi fanyiroval 2,7 cm rnagas tartas 4,5-5 cm magassAg eleresekor. Varhat6an heti gyakcrisaggal vegezttik_ Adatokat es megfigyeleseket • zoldhozam mere's, • hajtas surtisCg azaz denzitas becsles, • botanikai borftas valtozas mere's, • foto dokumentaci6 kesziteseve1 vegeztank.
312
KuLai B. et al.
A kiserleti pa- zsitgyep teriiletenek tdpanyag ellatasi elozmdnyei: A teralet talaJ es fermesztes viszonyai
• 1998-ban feltOrt 5sgyep, * 1999-ben napraforgOt termesztettek, • 2000-ben a teiepitesig gyommentes ugaron volt tartva, Telepftes ehltt a taiaj nemkapott sem, serves, sem szervetlen tapanyagiciegeszitest. Telepitett novenyfajok
■ A pazsitielepfteshez Sport keverek jell kereskedeltni filmagkevereket hasznaltak fel 40 gram /m 2 veti5mag adag kijuttata-saval. • A keverek faji ossietetele: angolperje ILulium perennef 20%, reti perje llooa pratensist 10%, voros esenkesziFestuca rubral 6s, felemasleveri csenkesz IFestuca hetrophylial 70% volt. Telepites
A terillet eloleszitest a szantds utani tereprendezes, a szintezes es a tombrit6 hengerez6s jelentette, majd a teljes terilletet bevetettek a ftimaggaL A talajtomorft6 bengerezessel elertek, bogy a talajfelszin lepesallova valt, vagyis rglepve a cipd rear nern siillyedt bele a talajba, igy egyenletes vetes melyseget tudtak biztositani a telepitett novenyek szamara. FenritartAsi jelienniik • a pazsitot 2000. oktober 10-en telepitettEk, • 2001-ben iltaIAnos pazsit apo!asi eljArasokkal tartottak fenn, ■ 2002-ben tovabbi megfigyeieseket vegeztek a terileten, de tapanyagot tov6bbra sem kapott a tertilet, • pazsitnyfras es tApanyagkezeles elrendezesi vazrajz, ■ telepitesideje: 2000. 10. 02., • parcella meret: 4,0 x 2,5 m = 10 rn' • eivalasztd sfivok 0,5 m szkIesek, • a kiserIet beallftasi idtje: 2006. jilnius 18.
Pazsitgyep fenntamis herigerkeses
es rotacios filnyfrokkal
313
ioni2 Gy Sbl (89) a
Gy
Sb2 (56) a
AN Sbl . (89) b
Al Sb2 (56) a
Sbl (89) C
Sb2 (56) b
Sb2 (56) b
Sb2 (56) Sb I (89)
C
Sb2 (56) Sbl (89) b
Sbl (89) a
vH
1. dbro Pazsitgyep parcelldk Figure L The plots of lawn
KEZELESEK Ajafflott termekadag mlitragyabil
Scotts szabalyozott tapanyag leadasti mtitragyakezelesek 2006. Sbl = Sierrablen (27+5+5) Sb (8-9 hanap hatdstartam) term& 60g/m2 hatdanyag 160 kgNlha Sb2 = Sierrablen (28+5+5) Sb (5-6 hartap hatdstartam) termk 50g/m2 hatoanyag 140 kgNlha AN = arnrrioniumnitrat (34%) kontrol term& 3x 15 g/m2 hataanyag 150 kg/ha V= vagas — nyira.s VR = Nyfras 5 cm magasan rotacios „GARDENA kanyarg6" rotaries kaszaszerkezetil, clektrornos filnyird VII = Nyi_ras' 2,7 cm magasan hengerkeises „GARDENA suhano" bengerkdses kezi fanyfro Gy = Gyepszello'ztet6s
314
KuLDI B. et al.
Az alkalmazott ifinyiro gepek jellerna Suhan6 hengerkeses filnyir6 Munkaszelesseg 30 cm. Kb. 100 rh2 gyepfeliiletig ajdnlott_ Vagalsi magassag 12-42 mm kbzett allithato, Silly: 10 kg. Precfzios vagOs — mintha csak ollaval vagta volna; csendes, konnyen jar es konnya tolni, ha rendszeresen nyfrjuk a gyepet, es egyszerre nem keIl 40 mm-ne1 magasabb ftivet vagni. Erintesmentes vagasi. technika: (keshenger (a henger palastjah elhelyezked6 pengek) hem erintkezik az also kessel). Edzett, tapachismentes keshenger min6segi ace]: b61 es csiszolt alsokes a tiszta vagasert_ Fokozatmentesen, allithato vagornagassag. Nagy, specillis profillal rendelkez6 kerekeknek koszbribet5en kdnnyen vezethet6. A tolornd az egyszerti szal)ftas es a helytakarekos tarolds erdekeben visszahajthato. FtlgyCljt6 kosarral es nelkiile is milkiidtethet6, ha a nyesedeket, mulcsnak a tarlan kivbjuk hagyni, Kanyargo, roticios kaszaszerkezetil, elektromos ffinyin5
Motor: 1300 Watt. Vagasi szelesseg: 38 cm. Tagolt, nagyobb kertekhez ajanlott. Kozpond magassaggifthis 5 fokozatban 20-70 mm kozatt. Ftlgyiljt6 kosdr gyfijt6terfogata: kb_ 38 L Silly: 18,4 kg. A kornanykerekkel es tolordddal felszerelt ffinyfrd, extra fordulekony, ezaltal kenyelmes es faradtsAgmentes fanyfrast biztoslt, A kormanykerek es a szahadalmaztatott kormany hajtorng konnya iranyithatosagot es mozgekonysagot hiztosft. Nagy teljesitmenyff elektromos motor lees-fekezo renclszerrel es nagy luizeperovel. A tokirild fokozatmentes rnagassagi beal1it6sanak koszonhetrien alkalrw7kodik minden testmagassOghoz. Az oldalra ddrithet6 tolonid rniatt a fligyLljt6 kosar egyszedien levehet6 es visszateheto. Az osszecsukhato rid kenyelmes szallftast, es helytakarekos tdrolast test eh et6v 6. A kormany kenyelmes hiztonsagi kapcsolaval es elektromos inditdvai van ellarva. A korm6.nykerek praktikus allaskapcsol6val van a toloradhoz r5gzitve, Igy alkalmas mind egyenetlen talaj, mind gyepcsilcok pantos nyfrdsdra. Mczgathato kAbelvezet6, illetve kabelfesztilesgat16. Az els6 kerekek alIftogombokkal rogzithet6ek. Kerekek: csuszticsap4yazottak. Hai: utesallO nOanyag.
Eredmenyek es megvitatasuk
A zoki hozam alakulasanak ertekelese a kfserleti adatok aIapjan A pdzsitot, a fu novekedesi ritmusdtol ftigg6en, rendszeres nyfriissal tartottuk fern_ A pazsit magass&a a rotaciOs ftinyironal 5, illetve a hengerkeses eseteben 2,7 cm volt. A pizsit nyfrasat rnajus elejen kezdthk A nyfrassal, csak a novenyzet 30%-at Lavolltottuk el, tehat, 7-8, illetve 4-5 cm magassag eieresenel nyfrtuk a gyepet, A nvfrott fliszalon igy mindig maradt legalabb 2-3 level is.
Pdzsitgyep fenntortas hengerkeses es roteicijs fanyfrok_kal
315
A nyfrist akkor igyekeztiink vegezni, amikor a leggyengebb fejleidesi1 ni5venyzet is belepett a nyfrasi rnagassagba es a legfejlettebb meg nem lepett ki Ez sajnos, munkaszervezesi okokb61, csak nehezen Lett volna kivitelezhetei az egesz ideny folyamdn, igy eleifordult, hogy a gyep mar kiJepett, a fentebb emlftett merettartomanybol. Ezt figyelenibe vetttik a zOld hozam meresenel, es a heti renliszeresseggel vegzert nyirdst tartottuk szem &on_ A nyfrast minden alkalornmal es minden parcellan filnyiroval vegeztiik. Parcellankent mertiik a zold hozamot a tablazatban megje101t alkalommat 65 rendszeresseggel, de vettiink mintat a beszdraci tenyez6 megallapftlisahoz is. Az adatokb63 megallapitottak, hogy a beszaraddsi tenyez6 allapjan szamitott szkazanyag stUy tendenciajaban nem modosItotta volna a kezelesenkent men termes alakuldsat, ezert a tablizatban es az abran a ziildtbrneg stilya ttintettlik fel, illetve abrazoltuk. A mtitragyazasra Junius 18-an kertilt sor. A zOld tOrnegmereseket, a kezelest koveto mAsodik nyiras idejen kezdtiik. Az adatgyiljteshez 10 alkalornnrial vegezttink mereseket. Az adatok az abran 65 ttibldzatokban lathatok.
A kanyarg6 filnyir6val vagott teriilet gyephozamanak alakulasa A k_anyarg6 nevli rotacids kaszaszerkezettl ftlnyiroval fenntartott terilleten a termes alakulasat a tapanyag eliatas batkorta meg. A legnagyobb teunest a Sierablen 8-9 h6nap harastartamd mritragya biztositotta. A termes ingadozas az idojaras hatasait jelzi. Tendenciajaban a termes 3,98 kg! parcella ettekkel indul, a.mi 3980 kg/ha itszdmitott termesnek felei meg, es ez fokozatosan csokken, mfg augusztusban cleri a melypontjat 0,24 kgiparceila, es az 6szi idOjards hatiska ismet enyhe novekedesnek indul, majd 0,4 kgip term6ssel zarui. A sierrablen 5-6 honapos hatastartamt miltrAgyka's alkalmazdsaval a termes kevesebb volt 2,7 kgip az indulaskor, de klegyenlitettebh usokkenest mutat a hozam alakuLisa es a zarisnal valarnivel magasabb 0,42 kg erteket adott, mint a hosszabb hatd.startamti Lana. A nyari idcsiara okorta hullamvolgy ebben az esetben is megfigyelbet6, arnit az 6szi termesfokozeidas kovetett. A hagyomanyos ammoniumnitrat kezeles utan, kazel akkora volt, mint az Sbl kezeles 8,setehen, tehat megel6zte az Sb2 kezeles els6 termeset, de a csokkenes a vegetacios id6 folyaman erOteljes es az augusztusi melypont utan nem fokoz6clik a termese az 6szi kedvez6bb id6jaras hatesara sem. A kimertilt tapanyagszint nem biztositotta az en3teljes fejl6dest ebben az esetben. A szabalyozott tipanyag leadasii mdtrdgyak, kedvezebb termeshozam alakulast mutattak, arni segItett Ihidaini a nydi -i aszalyos id5szakot a tartalek kepzesevel. Az elcs -asztatott kijuttatasi id6, kedvez6 hatast gyakorolt a gyepre., szemben a tanszeken folytatott korabbi evek eredmenyeivel, ahol az augusztusi id6szakra leesett a szabaiyozott tapanyag leadasil rraltragya hatasa is, ha azt aprilis vegen, majus elejen vagy meg koribban juttattak ki. A hagyomanyos mtiitr 'agyazds nem tudott lepest tartani a AI igenyevel, es csak tobbszori miitrig-yazassal &lieu) el jobb eredmeny. A termes alakulasat es a gyep teljesfunonyet az 5 ern magasra nyfrt Rizsiton a filnyir6 hatasa riem akadalyorta egyik kezeles eseteben sem. A termesvaltozasok tenclenciainkban hasonloan alakultak, de az elettani fejl6desi sajatossagoknak a sierrablen miltragyak jobban rnegfeleltek.
316
Kura B et al,
A suhano, hengerkeses fiinyito hatasa a zoldtermes alakulasSra A hengerkeses filnyiroval 27 mm magas gyepet tudtunk fenntartani. A terrneset az hogy a Sb 1 kezeles es a AN2 kezeles hozama csaloneirt megegyezik az els6 termes merest idejen. Az Sb2 kezeles valarnivel a ket kezeles erteke alatt maradt. Keselob a termes cs5kkenes kiegyenlitettebb hatast mutat, inert az Sb2 kezeles, a vegen ugyantigy, mint a kanyarga filnyfronal, meghaladja valamivel az Sbl kezeles ertekeit. Az 6vi osszesitett termesben azonban az utObbi vezet. Az arnmOniurrinitrat kezeles hatasara, a termes er6sebben csokken, de a nyari aszalyos ideiben torteno visszae_sest egy kismertekd novekedes koveti az alsz folyaman. Az eiettani hats teha't Ervenyestil, de a ni5venyeknek nincs akkora tartalek tapanyagszintje, bogy eredmenyes pazsitfehntartist es novekedest biztosftsunk. Az adatok azt bizonyitjak, hogy a hengerkeses filnyfroval roviden tartott gyep kevesebbet terem minden kezelesben, tehit ha Lissal . van a rrititragyazds ervenyesillesere. A gyep ennek ellenere nem mutatott degra.daci6t, tehat ezt a maga_ssagot is eredmenyesen tarthatjuk, ha triegfelelt5 tapanyag ellatasi szintet biztositunk a flifeleknek, es a rendszeres nyirassal Inentesitjiik a gyepet a rendszertelen vagas stressz hatisat61. A magasabbra nyirt tertilethez viszonyitott, termescsokkenes a tapanyagellatas kezdeten az idoegyseare est.; termes hianyabal sziirmazik, amit a mely nyiras idezett e15. A kesabbi idoszakban a f alkalmazkodott a nyirasi magassighoz, es a bestirilsod(5 gyep tijonna.n felli5dott hajtasai mar elerik termesben azt a szintet, amit a magasabbra nyirt pazsitgyep biztosit. A ket ftinyfro hatasat asszehasonlitva megallapilhatjuk, hogy a magasabbra nyirt ift kezdetben fejl6desi el6nybe km-ill a rovidebbre vagott filnel, de a megfelei5 szinten tartott tapanyagpatlLsal a ill kepes potoIni az elvesztett asszimilacios feltiletet es ez a kes6bbiekben kiegyenlitett termesalakitasban is merhet6en megjelenik. A hengerkeses filnyir6 kedvezabb vagasi feltilete gyorsabb gyogyuldst es tovabbfejleidest biztosil a fanek, mig a rotacios kasza okorta ronosolasos sertilesek Lusk* a f(i regeneraciojat. A pazsitgyep novenyboritAs alakul6sa kezelesenkent Az ammOniumnitrat es sierrablen maragyakkal kezelt kiserleti parcellakon vizsgaltuk a rotacii5s es a hengerkeses kaszaszerkezetff filnyfrok hatasa a pazsit min6segere a tapanyag ellatassal kolcsenhatasban. A novenyboritasi adatokat havonta gyiljtottiik. Az eredmenyeket az 1-6, tiblazatok tartalmazzak. Az adatok osszesitese a 7—s. tabIazatban talalhate). A tablazatokban az egyes novenycsoportokat kiilon tiintettiik fel. es ertekelt-iik a boritatlan tertilet valtozasat is. Az els6 botanikai felvetelt a tapanyagkezeles &&t vegeztiik, xgy ertekelhet6 volt a kiinduld.si allapot, A vizsgalati celoknal hermit fontossagot kapott az egynydri Miele- es az allergen gyamok m_egjelenesenek, elterjedesenek rnegfig3reiese a gyep novenyallomarlyAba.n. A nyfrasi magassag fanyfronkent elter6 volt, tekintetbe veve a gepekhez ajlnlhato pazsitmagassagot. A nyfthst heti gyakorisaggal, minden parcellAn azonos idaben vegez-
Pdzsitgyep ferintaricis hengerkgse.v es roaciels filnyfrokkal
317
A rotacios flinyiro hatiisa a botanikai boritas alakulasara Az 5 cm magas nyfras rnegfelelonek bizonyult a pAzsitgyep fenntartasAhoz. A pAzsitalkot6 filfaj a nyfris ba.tasara boritisnavekedessel, silrlisedessel valaszolt, ami 50%-r61 a sierrablen ratitragyak eseteben 70%-ra mig a kontrolkent basznalt ammoniumnitnit eseteben 65%-ra novekedett_ Az „Sbl" Sierrablen (8-9) (1. tablazat) hatastartamii miltragya hatiisara a noveked6s ugrasszert es ket honap man kiegyenlitett, de noveked6. Az ,,Sb2" Sierrablen (5-6) h6nap (2. tabldzat) hatastartamti miitragyakezeles hatasara a Iasst kezdes utan 10%--os nOvekedest tapasztaltunk, rnajd ism& lelassult a botanikai boritas erds6dese, Az „AN" ammoniumnitratos kezelesnel (3. tablazat) az ugrasszerd novekedest a kovetkezo ket hOnapban stagnalas jellemezte, vagyis a csokken6 hat6anyagszint, mai n= tudta tovabb fokozni a pazsitfajok tovabbi boritas noveleset 65%-nal. A kiserleti ted.ileten a boritatlan tettlet a kezeles megkezdesekor 15,-20% kozZitt valtozott. Az Sb 1 kezelesnel a kiindulksi 20% boritatlan terUlet, eras iiterriben csekkent, es az utoIs6 feIvetelezesnel elerte a 3%-t. A novenyzet egyerteimtlen ziaredott. Az Sb kezelesnel 15%-r61 csokkent a boritatlan terillet 5%-ra. A csokken6s iiterne kbvethet6, de nem eri el az Sbl kezeles nagysagat, bar szignifikaus kiji6nbseget nem lehet kirnutatni_ Az arnmOniumnitrat eseteben 12%4(51 10%-ra csokkent a boritatlan ter -filet nagysaga. Itt a tapanyaghatis a gyors nOvenyi tovabbfejle5desben, a nOvekedesben nyilvanult meg es nem a besfirlisOdes Lett a jeliemz6. A gyornffivek boritasat a bateleptilt Cvel6 szaftivek, es az egyeves muharfelel alkottak. Esetiinkben meghatdrozo a muharfelek megjelenese a gyepben, inert ez osszefiigg a fenntartas mindsegevel, a nytrott pazsit sailisege altal meghatarozott mikrok-lirnavat A Eyengebb horitastl ft ben a talaj felmelegszik, es kedveza felteteleket biztosit a rnagr61 kelp" egyeveseknek. A kesei tapanyagellatis lehegive tette, bogy a tavaszi idoszakban muharfelek kelese ineginduljon. KiilonOsen a serillt foltok adtak erre j6 lehetose'get. KesEibb a =bar nem szaporodott, hanem alkalmazkodott a nyirashoz es szeles bokrokat nevelt. A ket sierrablen kezelesnel nem nott jelentosen a boritasa, es rnegallt 3% kortili boritdsi erteken. A hagyomanyos nitrogen eseteben 2-r61 7%-ra tudtuk honit 'alai a boritasnovekedest. Ez is arra utal, bogy a boritasnovekedes nem Art egyiitt kell6 m6rtelal surasedessel, igy a nyirdsok utani inikroklimatikus viszonyok jobban kedveztek a muharfdleknek. A pillang6sok allando laser& a pazsitban is a fafelaknek. Az adatok azt triutatjak, hogy az alkalmazott mutragya hat6anyaga nem szorul ki a gyepb61 teljesen, hogy az SI kezelesnel a kiindulo 10% boritAs stagnal, es nem valtozik, az S2 kezelesnel 30% csokkenast routat es etti51 valamivel tabbet hagyomanyos truitrAgya eseteben. A beallisi szint viszont 10% kOriii ingadozik, az utols6 adat felvete1ezes idejen. Az egyeb novenyek, amelyek betelepultek az 6vek folyarnan a gyepbe, szinten a vizsgalat targyat kepeztek. KiindulLhoz Upest minden esetben tapasztaltuk a ketszik0ek boritasanak csokkeneset. Sokkal szernleletesebb azonban az utols6 mert adat, ahol szinte kiegyenlit5dik a ketszikSek boritasa, a 8-10% boritAsi szinten Yak! beallassal. A kiserletet megel6z05 ket evben a tertileten nem volt tapanyagkiegeszites, csak a nyiris volt rendszeres, igy az extenziv fenntartas kedvezett a ketsziktiek betelepedesenek, ugyanakkor jo megfigyelesi lehetoseget biztositott a kezelesek utan a valtozasokra.
Kum B. et al,
318
1. tabldzat A hotanikai Eisszetetel valtoasa Sftrrablen 8-9 homy hatistartaani ratrOgya kezeMs hatasara rotacias hinyird alkalmazasa rnellcu, 5 cm nyirasi magassagon (boritas %-ban) Table I . The change of botanical composition affect Sierrablen 8-9 months fertilizer ageing
rotation mower 5 cm cutting high (cover ) SB(89),*
SB(89)jii
SB(89)11
SB(89)ai
Parkfii Gyarrif-Livek Pillang6sok Egyeb gyorn
50 5 12 13
60 6 11 10
65 9 11 10
70 8 i1 8
bon-Lotion
20
13
5
3
2. .rdbiazal Botanikai eAsszet6tel vOltoLisa Sierrablen 5-5 hGnap hatastartatralrriltragya, kezeles hatisara roticios fanyir6 alkalmaziso mellett, 5 cm nyirasi magassigon (borftas %-ban) Tab& 2, The change of botanical composition affect Sicaablen 5 6 mouths fertilizer useing rotation mower 5 urn cutting high (cover %) -
Parkfil Gyornftivek Pillangosok Egydb gyomck Boritat!an trillet
SB(56)rnj
SB(56)in
SB(56)il
SB(56)at,e
50 3 16 15 15
55 5 15 14,8 10,2
65 6 10 14 5
70 6 10 9 5
3. tribleizaz A botanikai disszetetel viltozasa Ammjnadranitrtit (34%) nafitragya kezeles hata'sdra roticias fEnyiro alkairnazasa raclIctt, 5 cm nyfrOsi magasslgon (boritis %-ban) Table 3. The change of botanical composition affect arnrnoniurnnitratc fertilizer useing rotation mower 5 cm cutting high (cover %
Parkfil gyornfuvek Pillangosok Egya gyora Boritatian
AmNitrat(mj)
A mNitratun)
AinNitrcit(a)
AmAritrisit(ati)
50 3 16 18 i2
60 3 11
65 6 9
65 8 9 8 10
16
10
10
10
A h=gerkeses suhani5 narkarievCi, kezi tolAssal mifizodtetett fihkyfroval, 27 mm
gassagll panitgyepet tartottunk. Vizsgaltak, bogy a rovidebb nyirasi baagassag rnilyen befolyLt gyakorol a pdzsit iniasegere a rotacios funyfroval magasabbra vagott teriilethez k6pest.
Pdzsirgyep fenntartds hengerkeses e.s rotaeios fanyirokkal
319
A parkfa fajok boritottsag valtozisa azt mutatja, hogy ebben az esetben is IO%-ra nott (4-6. tablazat) a sierrablen minragyak alkalrnazasdnak hatasara a fedettseg, a hagyomanyos kezelesnel viszont a boritas nem csak 6O%-ig es az utolso felvdtclezesre mar 55% ertekre csOkkenest (6. tablizat). Itt valoszfnasithet6 a Opanyagszint kimeriilese a talajban, a gyorsabb felvebet6seg es intenzfvebb gyepn5vekedds hatasara, mivel a rovidebbre nyirt gyep intenzivebben pOtolja az elvesztett asszimi1,116 A boritatlan tertilet valtozasa, mar er6sebb filnyin5 hatist mutat. A szabalyozott tapanyag leadasti miltragyak, boritatlan teriilet alakulasa hason16 a rotAcios filnyir6 utan men ertekekhez, mig a hagyomanyos nitrogen miltragyakezelessel a kezdet osokkenes utan visszaallt a kiinduIgsi allapot, azaz 15% ert6ken zarult a kiserlet, anti a nitrogen tapanyag hianyt jelzi a rovidebb faben. Gyakorlatilag a boritatlansig novekedese megegyezik a parkM boritas csokkene- sevel. A gyomfiivek kOztil a muharfelek boritasa itt is jelentils volt. A rovidebb faben nagyobb boritasi erteket kaptunk, .mint a rotacias filly -fro 5 cm nyfrasi magassaga Man. Az alacsonyabb gyeptakaro kedvez6bb mikroklimat biztosit a muharfelek kelesehez, mint a magasabb f6. A hag-yomAnyos N miltragyazott terulet killonlegessege, hogy a boritasi 6rtike megegyezik a sierrablen miltragyak boritasi ertekeivel, holott a boritatlan teriilet rneg-novekedett. Ez azzal mag-yartizhat6, hogy az Ott talalhato gyep borfrisa kezdetben novekedett es csak kes5bb csokkent, ami meg nem kedvezett a muharnak. A Mai boritas csbkkenes iciejen mar nem volt keclvez6 a talaj felmelegedese a gyomfa kelesehez es elszaporodasahoz. A rotacias fanyia5 Wan inert alacsony gyomfti boil:Lisa es a hengerke,ses utan kapott novekedese, a rovidebb famagassag hatranyos hatisdt igazolja, az alkalmazott parkfa fajtak eseteben. A gyepalkoto pillangOsok egyertelmil csiikkenest mutatnak, nnindharom esetben. AZ ntols6 mat boritnsi adat 5% koriil van, ami nern okozott ktil5nbseget„ a szabalyozott tapanyag eladdsii es a gyors hatisfi nitrogen alkaimazasa kozditt. Ez arm utal, hogy az elhizOF.16 hatas net)]. fejt ki olyan drasztikus hatist, hogy kipusztuljon a pillangOsfaj, a rovidentartas, viszont nern arnyekolja ki a novenyeket, A hengerke,ses funyir6 alkalmazisa titan mert ertek kisebb, mint a rotacios ftlnyfro utan kapott eredmeny, ezert a pillangosboritds valtozasa es iranya, a rovidre nyirds hatasakent fogadhat6 el. A killenlegesseg itt is az, Logy a killonblizo kezel6sekhez, kal6n1)&6 boritasti kiindulasi teriiletek tartoznak, ezert a csokkenes nagysaga, es theme elter6, de a vegeredmeny szinte rnegegyez6. Az egyeb gyomok jeleniete a gyepben itt is fontos esztetikai befolyAssal bk. A szabalyozott tapanyag leaids1.1 matrAgyak, egyenietes csokkenest idezetek 016 a gyom boritottsagban es 10% kerilli ertekre ailtak be. Az ammaniumnitratos kezeles hatasara a gyomok boritas csokkenese megfordult es isma nOvekedesnek indult. Kiflonesen szernbetan6 az apra szuldk boritasnovekedese. Ez arra utal, bogy feit6telezeseink szerint a hagyomanyos nitrogen matragyObol van kimosodas, anti a fu" gyokerezEsi melysegc aid keral, viszont a sznialc melyebben gyokerezve eIeri azt, es fokozott novekedessel reagal a tapanyag ellatL.sra, ernellett a fa viszont tapany-aghianyba keriil_
KULIN B. et al.
320
4. vableizat A bomnikai tisszettel. vAltozAse Sienablen 8 - 9 ii6nap hatlstartamii,
miltragyakezeles hatisara, heagerkeses filnyin6 alkalmazasa =Ilea, 27 Min nyirasi rnagassaton Table 4. The change of botanical composition affect Sierrablen 8-9 months fertilizer useing poshreelmower 2,7 cm cutting high Bora(4i % feivirelezesi ideinkent
SB(89)7rij
SB(89)172
SB(89)j1
SB(89)att
Parkfa
50
55
60
70
Gyornftivek Pillangsok
2 16
5 13
9 5
Egyeb gyom dissztsen. Boritatlan
16 14
15,5 13,5
15
10 5 10 5
Borireis Icategaria
II
5. edbidzat A botartilcai osszeteteI vtiltozdsa, Sierrablen 5-6 kidnap havastartarnii mfitraKva kezetes hats' hengerkese-s ninyfro alkalmazasa melon, 27azirt nyfrasi magassagon Table 5. The change of botanical composition affect Sicrrablen 5-6 months fertilizer useing pushreei mower 2,7 cm cuffing high
Novenyek
Parkftl. Gyornfiivek Pillang6sok Egyeb gyom Boritatlan
Kezelisek SB(56)1C:
5.8(56)1.
SR(56)2.
SB(56)3,
55
60
65
70
3
5,6
8,6
10,6
11 16 15
11 13,4 10
5,4 12 9
5,4 9 5
6. tdbidzat A botanikai osszetetel viltoz.isa Anunoniturniird! (34%) mfitr4gya kezeles hatasara hengerk6ses fOrlyino alkalmazasa incllett., 27 prom rlyfr6si rnagassigon Table 6. The change of botanical composition affect ammoniumaitrate fertilizer useing
pushreel mower 2,7 cm cutting high Navirlyek
Parkes Gyonafiivek Pillangosok Egyeb gyom Boritatlan
Kezelesek AmAritral(mj)
AmNizrat(in)
50 6 11 18 15
55 6 11 16 12
AtnNitnit(7) ArnAritrilt(cf)
60 11 9 10 10
55 11 6 13 15
Pdzsitgyep fenntartds hengerkeses es rotacicis fany(rokkai
321
7, ldbf4zar Kanyargo, rotacios frinyfr6,, zattrmes tisszesit.6 Table 7. Rotational mower, total greengrow, God011(5, 2006 Ary(ras Sb]
1-9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
Sbl
ossz. tern:. kg
dtlag term. kg/p
11,94 4,28 0 2,68 0 3,54 0 3,36 1,96 0,74 1,06 1,2 1 31,76
3,98 1,43 0 0,89 0 1,18 0 1,12 0,65 0,24 0,35 0,40 0,40 10,57
Sbl Sb2 Sb2 Sb2 AN) AN] Nyirds Nyfrasi kg/nap Osgz. &lag kg/nap at* kginap gyakoido term. term, term, risrig napok 0,56 0,2 0,15 0,15 0,16 0,09 0,03 0,05 0,06 0,06
8,1 2,7 2,48 0,83 0 0 2,5 0,83 0 0 3,16 1,05 0 0 3,26 1,09 1,84 0,61 1,13 0,38 1,32 0,44 1,32 0,44 1,26 0,42 26,37 8,79
0,39 3,89 0,12 1,06 0 0,14 0,74 0 0,13 1,1 0 0,16 0,94 0,09 0,38 0,05 0,20 0,06 0,26 0,06 0,20 0,06 0,18 8,95
0,56 0,15
0,12 0,14 0,13 0,05 0,04 0,04 0,03 0,02
7 7 7 9 6 12 8 7 7 7 8 7 7 7
06.06,28, 06.07.05. 06,07_12 06.07.21, 06.07.27, 06.08. 08. 06.08.16.
06.08/3. 06.0830. 06.09.06. 06.09A 4 . 06 09.21. 06.09,28. 06,10.05_
8. tdbidzat Suhano. hengerkezes ffinyfro, zilldterrnds 6ssztsit6 Table 8. Pushrocl mower. total greengrow
Ny(rds Sb 1 sorr5ssz SZaina term
kg 1-9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
10,18 2,78
Sb 1 Sb 1 dtlag kg zap term kg
Sb2 Ossz term
Sb2 Sb2 AM AM Nyirdsi Nyfra'si Atlag kg/nap dilag kg/nap gyako idiT term term rise g napok
3,39 0,93
9,18 2,66
3,06 0,89
0,43 0,13
0 0,95 0 0,62 0 0,83 0,75 0,27 0,43 0,41 0,44 8,65
0
0
0,17 0 0,08 0 0,12 0,11 0,03 0,06 0,06 0,06
0,58 0 0,56 0 0,48 0,52 0,18 0,1.8 0,20 0,22 6,94
0,48 0,13
0
0
0
0
2,64 0 2,26 0 2,1 2,38 0,74 1,04 0,96 1,2 26,28
0,88 0 0,75 0 0,7 0,79 0,25 0,35 0,32 0,33 8,69
0,15 0 0,09 0 0,1 0,11 0,03 0,05 0,05 0,05
2,84 0 1,86 0 2,5 2,24 0,8 1,3 1,22 1,32. 25,92
.
3,32
0,7
0,47 0,1 0 0,10 0 0,07 0 0,07 0,07 0,02 0,03 0,03 0,03
7 7 7 9 6 12 8 7 7 7 8 7 7 7
06.06.28, 06.07.05. 06.07.12. 06.07.21. 06.07.27. 0E08_08. 06.08.16. 06.08,23. 06.08.30. 06.09.06. 06.09.14. 06.09,21 . 06,09.28. 06.10.05.
KUM B_ al_
322
KiisthnetnyilvAnitis Eziiton sznrctn6nk ktisz6netet mondani naindazoknak, akik segitettek, mind a gyakorlati munkahan, mind pedig a dolgozat forrnai eUszite'seben. A Gardena cegnel TO - th Laszlonak ami6ri rendelkezestinkre boositotia a g6peket es egytirt rri5kdide•tt velfink a kiserletek sorin. Tith Ni Jkosne tanszeki munkalirsnak a kfserletek vegzese sordn n3nijtott gyakorlati segftsegeert.
Irodaloni
B. 1964_ Effects of ice, snow and water covers on Kentucky bluegrass, annual bluegrass and creeping bent6iass. Crop Sci. 4: 638-640. BENYOVSZKY B. M., PENKS Lk K. 2002. A N-nultrigyaza's °pitmans szintje x kedveltseg szernpontjgb6/ egy isaszcgi 161egel n. Nbvenyterrnele's 51: 509-512. GRUBER F. 1964: Pa'zsitok-gyepszE5nyegek. Mezd gazdasagi Kiad6, Budapest. HESSAYON D. G. 2002: Rizsit es Gycpszo-nyeg. Park ainyvkiadd, Budapest Ca:TERI Cs., MALATINSIKY A., VONA M., BODNAR A., PENKSZA K. 2007: State and sustainability of. grasslands and their soils established in the atlantic-rnountain zone of Hungary. Cereal Research Communications 35! 309-312. GYULAI 0., SZEMAN PacHszA K., Kiss J., SZABO Z., HESZKY L. 2003: til) kelperje (Pod humilis) genotfpusokld6noza es molelcularis jellemze,se. GyepgaziAlkodas pp. 78-80. SzABI:5 s., PAPR M,, PENKSZA K., NYAKAS A, 2004: EIt6n5 vize/16.tottsage hornoki elobelyck Pea taxonjamak osszehasonlito morfologiai vizsg late. TajZikol6giai Lapok 2.: 259-265. PENKSZA K. 2000a: A Del-Tiszknoll ij taxonjai, kiilonas tekintettel a Poaceae csaldd tagjaira. Crisicum 3: 73-78. Pt NKS2A K. 2000b; Adatok Magyarorszig paZsitfu norkjSnak isrneretehez. Kitaibelia 5; 298. PVIKSZA K_, BOcKER R. 1999/2000; Zur Verbreitung von Pea hurnilis Ehrh. ex Hoffm_ in Ungarn. Bor_ Kftlem_ 86-87: 89-93. PErcKsZA K., IC SzABI5 Zs. 2005: A Poa hurnilis Ehrh_ Ex Hoffm., mint cgy gyakori gyepalkota fajunk ismere.tenll es raxonorniai helyzeterol, Novenyterrnelez 54: 301-306. STEMA2.; L. 2006: Telepti.16.si kornyezetkultira. addl .:415. SZENTES. SL, KEN E2 A.,SALIATA D., SzABOI1/41, PENKSZA K. 2007: Comparative researches and evaluations on grassland manegamcnr and nature conservation in natural grasslands of the Transdanubian mountain range, Cereal Research Communications 35: 1161-1164, SZENTES SZ. TAS1 J., PENKSZA K 2007: Gye.pgazdakoasi vitsglatok a Durianifili-kozephegyseg nahlny termeszetes gyepeben. AVVETH 3: 127-149. BEARD
wv.ew.gardena.hu 1-44://wv,rw ..gardena-corn/INT/HU/huicontent/eperienceia, 03 MTh js
wvikiort u
Prizsirgyep fenntartels hengericeses
es rolaca5. filny(rOkkal
323
TURF MAINTENANCE NTITI-1 GARDENA PUMMEL AND ROTATIONAL MOWERS. B. KLTLIN, A. YORGY, G. ZSIGO, L,SZENIA-N
Szent Istvan University, Agricultural and Environmenal Faculty, Department of Turf 2100 Gifid6115, Pater K. u- 1-, e-mail; ba11200@eitrornaillu Key words. lawn, ree] mower, rotational mower, cutting bight, nutriton supply
Surairiary:The subject of the dissertation: research of the different cutting mechanism mowers. The different fertilizing technologies on the park type of lawn, with is not or just sometimes irrigated, The aim of the experiment: Work with GARDENA lawn mowers on the land and examine what effect has on the grass. The effect of Gardena lawn mowers on the grass. The dissertation presents, the experiment with different types of SCOTT artificial fertilizers the influence of different cutting hight, and the spread of weeds in the turf. The growing energy and density difference in between the air and not air turf, The dissertation presents the different cutting hight makes different combination of botanical species, it supports by the measured. informations. The green color of the turf is depending on the nutrition and the influencing time of SCOTT fertilizers, The .iss.N lost earlier the effection for the color, but the long 'fasting fertilizer helps the green color look more aesthetic.
