2012
Változások a teljesség igénye nélkül 2012-01-10 10 óra körül...
MT ●
●
●
●
ágazatonként eltérő lesz a minimálbér, 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja, ennek arányosítása szükséges a részmunkaidő, a határozott időtartamú, illetve az évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében, a munkaviszony létesítésének jogalapja kizárólag a munkaszerződés, a felek a törvényes maximumhoz képest rövidebb próbaidőt kötnek ki, lehetőségük van a próbaidő – legfeljebb egy alkalommal, közös megegyezéssel történő – meghosszabbítására is,
MT ●
●
a munkavégzés minőségének új mércéjét határozza meg a törvény egy olyan általános – tehát a munkavégzésen túl is érvényesülő – magatartási szabállyal, amely a munkaviszony bizalmi jellegéből következik, a jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkáltató a "borravaló" vagy "hálapénz" elfogadását lehetővé tegye a munkavállalóknak. Az "ajándékok" elfogadásának tilalma alóli munkáltatói felmentés esetén viszont a munkavállaló munkabére nem csökkenthető arra tekintettel, hogy ezen felül – az említett módon – egyéb juttatásban részesül,
MT ●
●
az új Mt. bővíti az utasítás megtagadásának eddigi kötelezettségét oly módon, hogy a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetése is a munkavállaló utasítás teljesítésének megtagadásának jogkövetkezményét vonja maga után, rendkívüli felmondás jogintézményét felváltja az azonnali hatályú felmondás, mellyel mind a munkavállaló, mind a munkáltató élhet,
MT ●
●
a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei alapvetően változnak, így megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. az elmaradt munkabér helyett a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet, amely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét,
MT ●
●
a természetes személy munkáltató halála nem eredményezi a munkaviszony megszűnését, ugyanis örökösei a munkaviszonyba jogutódként belépnek és a munkaviszonyt az általános szabályok szerint szüntethetik meg, családok támogatását kívánja a törvény elősegíteni azzal a rendelkezéssel, amely szerint felmondási védelem illeti meg a munkavállaló nőt az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapig,
MT ●
●
az új törvény mellőzi azt a rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el, a felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha az anya szülési vagy gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot,
MT ●
a törvény a jövőben mentesíti a munkáltatót a határozott időtartamra létesített, de a rendeltetését vesztett munkaviszony további fenntartásától. Ebben az esetben mellőzni kell azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkáltatónak egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb a hátralévő időre jutó átlagkeresetet meg kell fizetnie,
MT ●
a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt. Az ún. elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt,
MT ●
●
●
jogellenes felmondás esetén a kártérítés megfizetésén túlmenően a munkáltató taxatíve felsorolt esetekben köteles csak a munkavállalót újra foglalkoztatni, az új törvény meghatározza a főszabályként érvényesülő általános munkarend (hétfőtől-péntekig) fogalmát, s ez képezi a munkaidőbeosztással kapcsolatos számítási szabály alapját, új fogalom az egyenlőtlen munkaidő-beosztás
MT ●
●
●
munkavégzés tilalma kiterjesztésre kerül a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása melletti munkavégzésre is, a gyermek után járó pótszabadságra mindkét szülő jogosult lesz, a munkavállalók számára csak a beosztás szerinti munkanapra kell szabadságot kiadni, ez irányadó a betegszabadság tekintetében is,
MT ●
kizárólagos teljesítménybér csak a munkaszerződés ilyen kikötése esetén lehetséges; az ilyen díjazás mellett a törvény – feltétel nélkül – előírja a garantált bér megállapítási kötelezettséget is, meghatározva ennek minimális mértékét,
MT ●
az apa már a szülési szabadság ideje alatt igénybe vegye a gyermek gondozását szolgáló fizetés nélküli szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságra a szülési szabadság lejártát követően mindkét szülő, akár egyidejűleg is jogosult lesz,
MT ●
teljesítménybérnek csak az a díjazás minősülhet, amely a munkavállaló számára meghatározott és általa teljesíthető teljesítménykövetelményen alapul; ezzel kizárásra kerülnek ebből a körből azok a díjazások, amelyek a munkavállalók nagyobb csoportjának, illetve a munkáltató teljesítményéhez kötődnek (pl. a munkáltató eredményességéhez kötődő vezetői prémiumok);
MT ●
●
●
megszűnik az átlagkereset és a távolléti díj kettőssége, a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni, bekerült a törvénybe a behívás alapján történő munkavégzés, mely esetben a munkaidő felső határa napi 6 óra,
MT ●
új jogintézmény a munkavállalói biztosíték, az a munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult,
MT ●
●
a jogszabály rendelkezik a munkakör megosztásról, melynél egy munkaszerződés megkötésére kerül sor, a távmunka pontos fogalmat kapott, s a távmunkának már a munkaszerződésből is ki kell derülnie; főszabályként a munkáltató utasítási joga kizárólag az ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
MT ●
●
●
pontosításra került a vezető állású munkavállalók fogalma, az eddigiekkel ellentétben a felek megállapodásához köti a törvény a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok kiterjesztését, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok egyszerűsödtek, az új törvény a tanulmányi szerződés megszüntetésnek lehetőségét egyértelműen szabályozza,
MT ● ●
A cselekvőképtelen munkavállaló 212. § (1) A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.
Cselekvőképtelen munkavállaló ●
(2) A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.
Cselekvőképtelen munkavállaló ●
(3) A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.
Cselekvőképtelen munkavállaló ●
(4) A munkavállaló esetében a XIV. fejezet szabályai nem alkalmazhatók, egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.
MT ● ●
●
21. § (4) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. (5) A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.
Új igénylők ●
● ●
1.1 Az új igénylő védett korban van: Rokkantsági ellátást kell megállapítani a 40-69% közötti egészségkorosodottaknak (egészségi állapota 31-60%) ha a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
Új igénylők ●
●
●
1.2 Az új igénylőnek öt évnél több van hátra a nyugdíjkorhatárig Az igénybejelentést a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál lehet beadni személyesen, postai vagy elektronikus úton. A nyugdíjbiztosító küld majd értesítést arról, mikor végzik el a komplex minősítést. A kifejezés azt jelenti, hogy nem csak orvos szakértők vizsgálják meg a leszázalékolását kérőt, hanem abban is állást foglalnak, rehabilitálható-e, magyarán: visszavezethető-e a munka világába. Az eddigiekkel ellentétben nem a rokkantság fokát nézik meg, hanem az egészségi állapot mértékét.
Új igénylők ●
●
●
1.2.1. Az új igénylőnek öt évnél több van hátra a nyugdíjkorhatárig és rehabilitálható. Akinek 50-60 százalékos, vagy annál kisebb a megmaradt egészségi állapota (vagyis 40-50 százalék közötti a rokkantság foka) rehabilitációs ellátásra szerezhet jogosultságot, de nem kaphatnak több pénzt a minimálbér felénél. Részletesebben:
Új igénylők ●
●
51-60% közötti egészségi állapotnál (vagyis 40-49 százalékos rokkantságnál) a havi átlagjövedelmének 35%-a, de minimum a minimálbér 30%-a és maximum a minimálbér 40%-a, 31-50% közötti egészségi állapotnál (50-69 százalékos rokkantságnál) a havi átlagjövedelmének 45%-a, de minimum a minimálbér 40% és maximum a minimálbér 50%-a az ellátás összege.
Új igénylők ●
A rehabilitációs ellátás maximum három évre állapítható meg, és ha valakinek sikerül elhelyezkednie, akkor felfüggesztik a folyósítását.
Új igénylők ●
●
1.2.2. Az új igénylőnek öt évnél több van hátra a nyugdíjkorhatárig és nem rehabilitálható Ehhez legalább 40 százalékos rokkantság (60 százalékos egészségi állapot) szükséges és az, hogy a bizottság ne javasoljon rehabilitációt, ilyenkor az igénylő rokkantsági ellátásra lehet jogosult. A rokkantsági ellátás sem túl bőkezű, de jelentős egészségkárosodás esetén akár a minimálbér 150 százaléka is lehet.
Új igénylők ●
●
51-60% közötti egészségi állapotnál (40-49 százalékos rokkantságnál) a havi átlag jövedelmének 40%-a, de minimum a minimálbér 30%, maximum a minimálbér 45%a, 31-50% közötti egészségi állapotnál (50-69 százalékos rokkantságnál) a havi átlagjövedelmének 60%-a, de minimum a minimálbér 45%, maximum a minimálbér 150%-a,
Új igénylők ●
1-30% közötti egészségi állapotnál (70-99 százalékos rokkantságnál) és kizárólag folyamatos támogatással javasolt foglalkoztatásnál a havi átlagjövedelmének 65%-a, de minimum a minimálbér 50%, maximum a minimálbér 150%-a,
Új igénylők ●
1-30% közötti egészségi állapotnál (70-99 százaékos rokkantságnál) és önellátási képesség teljes vagy részben elvesztése esetében a havi átlagjövedelmének 70%-a, de minimum a minimálbér 55%, maximum a minimálbér 150%-a az ellátás összege.
Ellátásban már részesülők ● ●
2.1. Akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt Azok a 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő személyek, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, felülvizsgálatra nem kötelezettek. Ugyanazt az összegű nyugdíjat kapják tovább, emelésre is jogosultak, a változás csak annyi, hogy öregségi nyugellátásnak nevezik majd a járadékukat.
Ellátásban már részesülők ● ●
2.2 Védett korúak Akik 2011. december 31-én III. csoportú rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugellátásban, rendszeres szociális járadékban ellátásban részesülnek és 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt ugyanazt az összeget kapják tovább, csak az elnevezés változik: rokkantsági ellátásnak hívják majd. Ha a határozatukban soros „időszakos" felülvizsgálati időt határoztak meg számukra, a vizsgálaton kötelességük megjelenni. A felülvizsgálat helyéről és pontos idejéről a nyugdíjbiztosítási igazgatóság küld értesítést számukra.
Ellátásban már részesülők ● ●
2.3 Nem védettkorú súlyosabb rokkantak Akik jelenleg I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülnek ugyanazt az ellátást kapják tovább, mint eddig, az elnevezés azonban rokkantsági ellátásra módosul. Ha a határozatukban soros „időszakos" felülvizsgálati időt határoztak meg számukra, a vizsgálaton kötelességük megjelenni. A felülvizsgálat helyéről és pontos idejéről a nyugdíjbiztosítási igazgatóság küld értesítést számukra..
Ellátásban már részesülők ●
●
2.4. Jelenlegi III. típusú rokkantak, akiknek öt évnél több van hátra a nyugdíjig A legfontosabb változás őket érinti majd, nekik ugyanis felülvizsgálaton kell megjelenniük függetlenül attól, hogy korábban a szakértői bizottság újbóli vizsgálatukat nem tartotta szüskégesnek és az állapotukat véglegesnek minősítette. Az érintettek azok, akik 2011. december 31-én III. csoportba tartozó rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátásban, vagy rendszeres szociális járadék ellátásban részesülnek és a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva érik el.
Ellátásban már részesülők ●
●
2012. január 31-ig értesítést kapnak az új szabályokról, és 2012 március 31-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy kérik-e az új szabályok szerint ellátást. Őket ezt követően értesítik majd a felülvizsgálat pontos helyéről és időpontjáról. Ha a fenti időpontig nem kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál a felülvizsgálat elvégzését rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosultak lesznek, de ellátásukat a nyugdíjbiztosítási szerv május elsejével megszünteti.
Ellátásban már részesülők ● ●
●
A felülvizsgálatig ugyanazt az összeget kapják, mint eddig. Azt követően viszont csak azok kapnak pénzbeli ellátást, akiknek egészségkárosodása eléri a 40 százalékos mértéket. Ha rehabilitálhatóak, akkor 51-60% közötti egészségi állapotnál a közfoglalkoztatási bér 40%-a; 31-50% közötti egészségi állapotnál a közfoglalkoztatási bér 80%-a az ellátás összege.
Ellátásban már részesülők ●
●
●
Ha nem rehabilitálhatóak, akkor ugyanazt az összeget kapják tovább, mint eddig, csak éppen rokkantsági ellátásnak nevezik majd, és jogosultak lesznek az év végi nyugdíjemelésre is. Rokkantsági ellátás mellett dolgozhatnak is, ám ha a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapra vonatkozó átlaga, meghaladja a minimálbér 150%-át meg kell szüntetni az ellátás folyósítását. A határozatok ellen fellebbezni is lehet, ezeket az ellátásokat egyébként az egészségbiztosító fedezi.
●
06 80 205 236 ●www.onyf.hu
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
Kötelezett: bármely általa nyújtott szolgáltatás után az adott időpontban normatív állami hozzájárulásban vagy a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet szerinti finanszírozásban részsül.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
Nem terjed ki: Családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható
●
falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
●
népkonyha,
●
szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása,
●
utcai szociális munka esetén
Igénybevevői nyilvántartás ●
●
Nem terjed ki: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI Tv. 139 §-a alapján
●
a) alternatív napközbeni ellátás esetén,
●
b) házi gyermekfelügyelet esetén,
●
●
c) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható, d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén.
Igénybevevői nyilvántartás
●
226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 13/C. § (1) bekezdése alapján az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatásért a fenntartó felel.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
FENNTARTÓ FELADATA: 1. A 2012. január 1-jén működési engedéllyel rendelkező fenntartónak minimum egy személyt ki kell jelölnie, akinek - amennyiben még nem rendelkezik vele - 2012. január hónapban a területileg illetékes Okmányirodán kell személyi hozzáférést kérnie az ügyfélkapun történő belépéshez.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
●
●
FENNTARTÓ FELADATA: 2. Ezt követően a fenntartónak a MEGHATALMAZÁS formanyomtatványon (1. számú melléklet) kell a már ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt (a továbbiakban: e-képviselő) meghatalmaznia az adatszolgáltatás teljesítése érdekében. A fenntartó szervezet képviselője saját magát is kijelölheti e-képviselőnek.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
FENNTARTÓ FELADATA: A fenntartó köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az e-képviselő nyilvántartásba vett adatai megváltoztak vagy megbízása megszűnt.
Igénybevevői nyilvántartás ●
E-KÉPVISELŐ FELADATA: 1. Az e-képviselő a 2. sz. mellékletében foglalt Regionális Igazgatóságok Kirendeltségeinél nyilvántartásba vétel céljából – személyesen mutatja be az alábbi dokumentumokat:
●
●
Meghatalmazás,
●
Személyazonosító okmány,
●
●
Ügyfélkapus regisztrációkor kapott igazolás (nem kötelező, de a pontos beazonosíthatóság érdekében kérjük bemutatni) Olyan működési engedély, amelyben a fenntartó adatai szerepelnek (nem kötelező, de a pontos beazonosíthatóság érdekében kérjük bemutatni)
Igénybevevői nyilvántartás ●
A Hivatal Kirendeltségeinél az e-képviselő adatait a fenti iratok alapján berögzítik az elektronikus rendszerbe, majd ezt követően a Kirendeltség ügyintézője a Szociális Regiszterben szereplő fenntartóhoz hozzárendeli.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
E-KÉPVISELŐ FELADATA: 2. A nyilvántartásba vételt követően az eképviselő az általa megadott elektronikus elérhetőségre kapni fog egy aktivációs kódot, majd a saját munkaállomásán be kell lépnie a tevadmin.nrszh.hu weboldalra.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
E-KÉPVISELŐ FELADATA: 3. Az aktivációs kódot megadva a rendszer felveszi a kapcsolatot az ügyfélkapuval és úgynevezett visszaazonosítást végez a következőek szerint:
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
E-KÉPVISELŐ FELADATA: Az aktivációs kód megadása után a rendszer automatikusan átirányítja az elektronikus felületet az ügyfélkapu oldalára, ahol az azonosítás érdekében az e-képviselőnek be kell lépni az ügyfélkapuba a létesítéskor megadott felhasználói névvel és jelszóval.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
E-KÉPVISELŐ FELADATA: Az ügyfélkapu ez után leellenőrzi, hogy a kirendeltségen történő nyilvántartásba vételkor valamint az ügyfélkapu létesítésekor megadott személyi adatok egyeznek-e és amennyiben igen az e- képviselő beléphet az igénybevevői nyilvántartás felületére.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
E-KÉPVISELŐ FELADATA: Az ezt követő alkalmakkor már kizárólag csak az ügyfélkapuhoz használatos belépési nevet és jelszót szükséges megadni az igénybevevői nyilvántartásba történő felületre történő belépéshez.
Igénybevevői nyilvántartás ●
Egy személy lehet több fenntartó e-képviselője, de erről a rendszer a fenntartókat értesíti valamint ugyanazon fenntartó több eképviselőt is meghatalmazhat egyidejűleg.
Igénybevevői nyilvántartás ●
E-KÉPVISELŐ FELADATA:
●
4. Adatszolgáltató munkatárs berögzítése
●
Az adatszolgáltatás teljesítésére az e-képviselő a nyilvántartásba vételét követően – az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatszolgáltató munkatárs).
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
E-KÉPVISELŐ FELADATA: Az adatszolgáltató munkatárs megfelelő felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik. Az e-képviselő az adatszolgáltató munkatársak berögzítése során megadja, hogy adott munkatársnak mely ellátás nyújtási hely (székhely, telephely) és mely szolgáltatási típus vonatkozásában van jogosultsága a napi adatrögzítést elvégezni.
Igénybevevői nyilvántartás ●
5. Amennyiben az e-képviselő maga is szeretne adatrögzítési jogosultsággal rendelkezni, abban az esetben a saját jogosultságát is meg kell adnia, tekintettel arra, hogy automatikusan nem jogosult egyetlen szolgáltató adatainak kezelésére sem.
Igénybevevői nyilvántartás ● ●
●
E-KÉPVISELŐ FELADATA: 6. Az e-képviselő feladatát képezi továbbiakban, hogy amennyiben szükséges módosítja vagy megszünteti az adatszolgáltató munkatársak jogosultságait. Az adatszolgáltató munkatárs kijelölése az igénybevevői nyilvántartás rendszerében vonható vissza.
Igénybevevői nyilvántartás ●
●
ADATSZOLGÁLTATÓ MUNKATÁRS FELADATA: 1. Az adatszolgáltatás az igénybe vevők Szt., illetve Gyvt. szerinti adatainak a 13/E. § szerinti rögzítéséből és a 13/F. § szerinti napi jelentésből áll.
Igénybevevői nyilvántartás ●
●
●
ADATSZOLGÁLTATÓ MUNKATÁRS FELADATA: Az adatszolgáltatásra jogosult az Szt.-ben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott adatokat a) szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén legkésőbb az igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig,
Igénybevevői nyilvántartás ●
●
ADATSZOLGÁLTATÓ MUNKATÁRS FELADATA: b) gyermekvédelmi szakellátás esetén az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, illetve az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági határozatban az ellátás kezdő időpontjaként megjelölt napot, ennek hiányában a határozat keltének napját követő munkanap 24 óráig, de legkésőbb a határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban.
Igénybevevői nyilvántartás
●
IV. Az Igénybevevői nyilvántartási rendszer kiépülése kapcsán az alábbi fontos dátumokat és határidőket kell betartani:
Igénybevevői nyilvántartás
● ●
2012. január 1-től 2012. január 31-ig működési engedéllyel rendelkező fenntartók eképviselője 2012. január 31-ig köteles kérni a nyilvántartásba vételét.
Igénybevevői nyilvántartás
● ●
2012. február 1-től 2012. február 29-ig nyilvántartásba vett e- képviselő 2012. február 29-ig rögzíti a törzsadatokat.
Igénybevevői nyilvántartás
● ●
2012. március 1-től 2012. június 30-ig napi jelentési kötelezettség elindulása jogkövetkezmény nélkül
teljesítése
Igénybevevői nyilvántartás
● ●
2012. június 30-tól jogkövetkezmény alkalmazása a napi jelentési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt
SZOCIÁLIS REGISZTER HELP
●
06-1-462-66-20
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK! MOLNÁR ISTVÁN JÁNOS