Váltóvas... Kellemes Karácsonyi ünnepeket. és Boldog Új Évet Kíván a. Villamos Független Szakszervezet. A Villamos Független Szakszervezet magazinja

A Villamos Független Szakszervezet magazinja

. . s a v ó t l Vá

2013. V. évfolyam 4. szám

Kellemes Karácsonyi ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván a Villamos Független Szakszervezet

Tartalom Közérdekű Erdélyi Gáborné

Megkérdeztük Gyebnár István

Közösség

Képviselőink: Kukor Gyula

Elnök

06-20-4599132

Tóthné Lipták Marianna

Vonalműszak

06-20-5772788

Szedlák Józsefné

Angyalföld ksz.

06-20-4455045

Kiss István

Baross forgalom

Kiss Attila

Baross műszak

06-20-4428522

Bíró Kinga

Bérletértékesítési szakszolg.

06-20-4799742

Baranyi Attila

Budafok ksz.

06-20-9272657

Berki Éva

Bérletértékesítési szakszolg.

06-70-6150836

Daróczi Richárd

Ferencváros ksz.

06-70-3656490

Nagy István

Ferencváros ksz.

06-70-4227674

Koncz Károly

Fogas

06-20-4245488

Podpácz Zsolt

Hungária ksz.

06-70-6197442

Kőszegi István

Vélemény

Gyebnár István

Programjaink 2014 - ben Kivehető naptár

Üzemi tanács Baranyi Attiláné

Kirándulások, nyaralás Ünnepváró

06-20-5127474 06-70-4250044

Palocsai Noémi

Hungária ksz.

06-20-2243080

Gyebnár István

Oszlánci Péter

Hungária ksz.

06-20-4795712

Közérdekű

Demeter Dénes

Jegyellenõrzési szakszolg.

06-20-8097924

Nagy Ferenc

Kelenföld ksz.

06-20-5787059

Virág Zoltán

Forgalom Felügyelet

06-30-3925066

Baranyai Béla

Szépilona ksz.

06-20-4599151

Sipos Szilvia

Metró

06-20-2615071

Piru László

Zugló ksz.

06-70-5498550

Lenner Veronika

Száva ksz.

Gyebnár István

Területirányítás

06-70-6122188

Kossuth Ferenc

Angyalföld műszak

06-70-6775755

Wildside

Az újság és az összes benne található tartalom (szöveg, kép, grafika, hirdetés, stb...) Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported Licenc alatt van. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd meg a http:// creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/ webcímet vagy küldj egy levelet a következő címre: Creative Commons, 171 Second Street, Suite 300, San Francisco, California, 94105, USA, vagy: [email protected] Elképzelhető, hogy néhány anyag a fentiektől eltérő jogvédelemmel rendelkezik, ezért továbbközlési szándékoddal keresd meg a szerkesztőséget! Várjuk írásaitokat, ötleteiteket, észrevételeiteket a [email protected] e-mail címen, vagy postán. Az írások szerkesztésének, rövidítésének jogát fenntartjuk. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

2

06-20-4991952 06-70-6064990

Váltóvas... a Villamos Független Szakszervezet magazinja 2013. december Főszerkesztő: Gyebnár István,Virág Zoltán Felelős kiadó: Kukor Gyula 1092 Üllői út 197-199. Száva ksz. villamosfsz.hu [email protected] telefon: 461-6500/25332 Nyomdai munkálatok: Premier Nyomda Kft. [email protected] 481-9515

v i l la mos f ügget len sza k szer vezet

Közérdekű Kedves Munkatársunk! Az érvényben lévő Munka törvénykönyve alapján igénybe vehető betegszabadság kifizetésének folyamatossága érdekében a BKV Zrt. lehetővé tette, hogy két bérfizetés között, hónap közben is történjen betegszabadságra vonatkozó kifizetés, a kialakított szabályok betartása mellett. A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás két dologra is vonatkozik: - munkajogilag igazolja a dolgozó munkából való távollétét és - megalapozza ezzel kapcsolatban pénzbeli ellátás kifizetését. A dolgozó – a keresőképtelenség befejezését követően, munkába álláskor a szolgálati helyen leadja az orvosi igazolást, melyhez a humánadminisztrációs munkatárs csatolja a szükséges adatlapot, jelölve a keresőképtelenség időtartamából felhasznált betegszabadság időtartamát.

Például: 2013. 12. 02-án, hétfőn beérkezett keresőképtelenségről szóló, betegszabadságot érintő időtartam esetében a dolgozó a 2013. novemberi elszámolásával 2013. 12. 07-én kapja meg a betegszabadság időtartamára vonatkozó jövedelmét. Kifizetés a tárgyhónapot követően „hó-közi” elszámolás keretében: - A tárgyhónapot követő hónap első munkanapja után, de még 12.-éig a Kifizetőhelyre érkezett keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás alapján – a betegszabadságot érintő időszakra vonatkozóan – tárgyhónapot követő hónap 15-ét követő első munkanapon betegszabadságra vonatkozó előleget számfejt és utal át a Jövedelem-elszámolási osztály. Például: 2013. november 11-én beérkezett a dolgozó, keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolása – betegszabadságot érintően október hónapra, ennek alapján hó-közi előleget utalunk számára november 18-án.

Ezen anyagok kerülnek megküldésre a Jövedelemelszámolási osztály részére, annak érdekében, hogy a dolgozó a betegszabadságra vonatkozó jövedelme elszámolásra és kifizetésre kerüljön.

- Fontos kiemelni és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy betegszabadság esetében csak a már elszámolt hónapra vonatkozóan kerül előleg kifizetésre, tárgyhónapra nem.

Kifizetés a tárgyhavi munkabérrel együtt:

Például: A fenti példából kiindulva, ha az október hónapról november hónapra is áthúzódó orvosi igazolás alapján november 18-án az október 31-ig terjedő időszakra kerül betegszabadságból előleg kifizetésre, a november havi betegszabadság majd a 2013. november havi munkabérrel együtt, 2013. 12. 07-én kerül átutalásra.

- Az osztályon belüli munkamegosztás alapján a társadalombiztosítási csoportnak, mint Kifizetőhelynek, a folyamatos feldolgozás és a dolgozó részére a tárgyhónapra történő elszámolás érdekében – valamennyi, tárgyhónapot követő hónap első munkanapjáig beérkezett igazolás feldolgozását el kell elvégezni és a tárgyhavi munkabérrel számfejteni és utalni. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen még az utolsó napon is beküldeni a szolgálati helyekről az orvosi igazolásokat, a hozzátartozó adatlapokkal együtt, figyelembe véve a szolgálati helyek területi elhelyezkedését – megteremtettük annak a lehetőségét, hogy e-mailen is továbbítható legyen. Az orvosi igazolásokat és az adatlapokat a tárgyhónapot követő hónap első napjáig e-mailben csatolt, szkennelt formában is elfogadja a Kifizetőhely a kifizetőhely@ bkv.hu címen

Erdélyi Gáborné jövedelem-elszámolási osztályvezető

Erdélyi Gáborné jövedelem-elszámolási osztályvezető

- a szolgálati helyeknek – a humánadminisztrációs munkatársak közreműködésével –az e-mailben megküldött anyagokat az eredeti előírásnak megfelelően papír alapon is haladéktalanul továbbítani kell a Jövedelem-elszámolási osztály részére


3

Megkérdeztük

Beszélgetés Baranyai Bélával,

aki a Villamos Igazgatóság villamos ágazatnál a munkavédelmi bizottság elnöke.

Van ugyanis egy sokkal fontosabb kérdés, ami a járművezetők legnagyobb részét jelenleg foglalkoztatja, az pedig a menetrendek problémája. Te magad is vezetsz villamost. Tudjuk jól, hogy ez szinte már örökzöld téma. Most milyen problémák merültek fel?

Mi az, amit el kell mondanunk az olvasóknak a munkavédelem témakörében? Kezdjük néhány adattal a munkabaleset területén. A Vasúti Igazgatóság villamos ágazatánál – csak a forgalomban dolgozóknál, a műszak nincs benne - ebben az évben november 30 – ig bezárólag 138 munkabaleset történt, ebből 16 az úti baleset. Összehasonlításképpen, ha megnézzük a tavalyi év mutatóit, amikor is összesen 139 munkabaleset volt és abból 28 úti baleset, az egyértelműen látszik, hogy az úti balesetek terén javulás következett be. Ugyanakkor a munkabalesetek száma még mindig magas. Még nincs vége az évnek, de ehhez a 138 esethez már most, december elején (lapzárta ideje december 13.) kerültek újabb események. Igaz viszont az is, hogy a Forgalmi Főmérnökség létszáma is bővült az idei átszervezések miatt. Kérek ezúton is mindenkit, hogy saját jól felfogott érdekében legyen körültekintőbb, figyeljen oda magára és a körülötte dolgozókra is. Te hogyan látod, vannak olyanok, akik az éves szabadságukat pótolják ki egy kis plusz pihenővel? Most nem megvádolva, meggyanúsítva bárkit is, de vannak olyan esetek, amikor óhatatlanul felmerül az emberben a gyanú. Van, akinek túl sok munkabalesete van egy évben. Ilyenkor előbb-utóbb felteszik a kérdést, hogy az az ember mennyire alkalmas a munkájának elvégzésére. De nem akarom én elvenni senki kedvét az olva sástól a száraz statisztikai adatokkal.

4

A menetrendekkel kapcsolatos észrevételek megszaporodtak mostanában. Ezeknek legtöbbször a szűk menetidő a témájuk. De mondhatjuk azt is, hogy az alultervezett menetrendekről szólnak a panaszok. Néhány embernek óhatatlanul felmerül a fejében - és én nem szívesen mondom ezt - hogy ezek a menetrendek szinte szabályszegő magatartásra kényszerítik a járművezetőket. Abban látom ennek a veszélyét, hogy amióta bevezetésre kerültek szeptembertől ezek a menetrendek, lényegesen megnőtt az utaslétszám - itt az iskolába járó tanulókra gondolok - valamint az őszi és téli időjárásban bekövetkező kedvezőtlen változások is sokkal nagyobb terhet rónak a járművezetőkre. Ez fokozottan problémát jelent az új kollégáknak, de a hosszabb ideje vezetők tűrőképességét is megviselik ezek a helyzetek, körülmények. Úgy is mondhatjuk, hajtóssá válik egy vonal a feszített tempó miatt. (Menni és meghalni. Rejtő Jenő után szabadon) Azt gondolom, ezeket a menetrendeket, a menetidőket mindenképpen felül kellene vizsgálni. Jómagam is tapasztaltam azt, hogy nagyon kevés időt adnak a végállomáson olyan műveletek elvégzésére, amire most egy konkrét példát mondok. Az 59 - es villamosról szól a történet, amikor át kell szerelnie 59A - ba. Először is, utasok vannak a kocsin, úgy kell őket kerülgetni, és közben áttáblázni. Másodszor: a végállomási tartózkodási idő három perc, és ebben benne van az átszerelés ideje! Ezt megcsinálni fizikai képtelenség. Ezt magam is meg tudom erősíteni, mivel a forgalomfelügyeletnél dolgozom. Sajnos egyre több vonalon jelentkeznek ezek, és ehhez hasonló problémák. Így van.Valamilyen szinten elfogadhatatlan ez a helyzet, hiszen a pihenőidőket biztosítani kell. Ezekkel a menetrendekkel nyáron dolgozni - ezt elképzelhetetlennek tartom.


Az embereknek egyszerűen nem lesz annyi idejük a végállomáson, hogy egy picit is tudjanak regenerálódni. Azt hiszem, ennek a veszélyeit nem kell taglalnom. Mi lehet az oka, hogy ilyen menetrendek kerülnek kiadásra? A BKK - tól érkező paraméterkönyvi adatok miatt, vagy azért, mert a menetrend készítői nem veszik figyelembe ezeket az alapvető igényeket? Én ebben nem tudok semmi okosat mondani. Kollégáim véleményét meghallottam, meghallgattam. Jó néhányan azt gondolják, hogy így próbálnak a vonalon megspórolni kocsikat. Tehát beforgatják, gyorsabbá teszik a vonalat, ezáltal ki tudnak venni egy kocsit. Csakhogy én azt gondolom, ennek hos�szú távon ára van. Főleg ilyen időszakban, mint most is, amikor nyakig benne vagyunk a Karácsony előtti szokásos tömegközlekedésben. Egyetértek. Most azt mondom, hogy a normál forgalomban, amikor egyébként is plusz terhek rakódnak a járművezetőkre, - hiszen meg kell szoknunk olyan új feladatokat, mint a jegyárusítás, kerékpárszállítás - ezekhez a feladatokhoz fel kell nőni, ezeket meg kell szokni egy picit, és ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Ehhez idő kell, türelem kell. Azt gondolom, igenis van létjogosultsága annak, hogy folyamatosan felülvizsgáljuk a menetrendeket. Nagyon bízom benne, hogy amikor a FUTÁR program igazán úgy működik majd, ahogyan működnie kellene, akkor kimutatja az alultervezett menetrendek hibáit. Akkor majd meglátjuk, várhatunk-e korrigálást a menetrendkészítés részéről. És még valami: a fonódó viszonylatoknál olyan precizitást követelnek, ahol egy - másfél perces tűrések vannak. Teszem azt, ha az 59 - es villamos nem tud bejönni a 61 - es elé, onnantól kezdve már hátrányba került. Olyan hátrányban lesz, amit nem biztos, hogy szabálykövető közlekedéssel be tudna hozni. Nincs meg az a minimális tartalékidő a menetrendekben, amivel úgy a járművezető, és valamilyen szinten az irányítója gazdálkodhatna egy adott zavar esetében. Márpedig ilyen zavarok szinte minden nap vannak. Úgy tűnik, hogy akik ezekkel a menetrendekkel dolgoznak, munkájuk során plusz terheléssel, többletfeladatokkal szembesülhetnek. Szinte már indokolatlan feszültséget kelthetnek a nehezen, vagy sehogyan sem teljesíthető elvárások.

Nem is annyira feszültséget, én inkább azt mondom, plusz terheket ró az emberre lelkileg. Biztos vagyok benne, hogy az itt dolgozó munkavállalók szeretnék jól végezni a munkájukat. De amikor beköszönt egy váratlan időjárásváltozás, az első napok kezelésében mindig vannak fennakadások. Huszonöt éve dolgozom a BKV-nál, azt tapasztaltam, bármikor leesett az első hó, annak a napnak annyi volt. Egy ilyen napon a munkavégzés hatalmas pszichikai terheléssel jár. Még egyszer mondom, biztos vagyok benne, hogy a kollégáim azért mennek dolgozni, hogy a munkájukat jól, pontosan elvégezzék. De amikor nem tudjuk ehhez a munkavégzés feltételeit biztosítani, hogy ez a munkavégzés így megtörténjen, akkor én azt gondolom, hogy baj van. Márpedig az emberek azt gondolják, hogy nincsenek biztosítva a feltételek teljes mértékben. Ez más területen, többek között nálunk is így van. Én nem a munkáltatóra mutogatok, nem a munkáltatót vádolom, csak a dolgozók véleményét mondtam el. Amikor a terület részéről mennek be a jogos igények, akkor lépni kellene rá, minél előbb, kiküszöbölve a balesetek bekövetkezésének lehetőségét. Mert ha az van leírva, hogy tartózkodás hét perc, akkor a járművezetők nagy - nagy többsége mindent megtesz, hogy az a hét perc meglegyen. Mindenki el szeretne menni mosdóba, vagy kiszállni néhány percre a fülkéből, esetleg arrébb menni öt métert és elszívni egy cigarettát. Ezek mind hozzátartoznak ahhoz, hogy a vezető ne feszülten üljön vissza a villamosba egy újabb fordulóra. A következő év, 2014 a pszichoszociális kockázatok értékelésének, feltárásának az éve lesz. Ennek keretében talán felszínre kerülnek azok a problémák, amik a munkavállalókat - nemcsak a járművezetőkre gondolok - közvetlenül érintik. Ezt a témát alaposan körbejártuk, másra most nem is maradt idő. Szívesen folytatnám ezt a beszélgetést más témákban is egy újabb alkalommal. Örömmel állok rendelkezésre. Minden kollégámnak, minden olvasónak békés, boldog Karácsonyt, és boldog újévet kívánok. Gyebnár István ( Baranyai Béla a kapcsolattartó szakszervezetünk és a Generali biztosító között. A biztosításról szóló tájékoztatónkat lapunk 19. oldalán olvashatod. A szerk. )


5

Közösség A verseny és a versenyzők (Szervezői szemmel) Ez év november 24-én Budapesten került megrendezésre a II. Villamosvezető Európabajnokság. A rendezés jogát azért kapta a magyar főváros, mert a tavalyi, drezdai versenyt a budapesti csapat nyerte. A bajnokságot a Hungária kocsiszínnél az üzemi vágányokon bonyolították le. Természetesen a nagy érdeklődésre való tekintettel több különböző programlehetőség is biztosított volt a közönség részére. Az alkalom tiszteletére nosztalgia járatok közlekedtek menetrend szerint városszerte. A kocsiszín területén több járműtípus is az érdeklődők rendelkezésére állt és egy terepasztallal beépített Ganz villamost is meg lehetett csodálni. Ezen felül az NKH adott lehetőséget az érdeklődőknek, hogy a PÁV vizsgálathoz hasonló teszteken próbálják ki magukat. Sajnos az időjárás nem tartotta tiszteletben a rendezvény súlyát és az elvárható verőfényes, meleg, november végi klíma helyett egy borongós, esős, korán sötétbe boruló napon kellett a versenyzőknek bizonyítaniuk szakmai tudásukat. Ez persze hatással volt az érdeklődők számára is, a legtöbb kíváncsiskodó csak hosszabb-rövidebb ideig volt jelen, és talán 100150 bőrig ázott fanatikus nézte végig a bajnokságot.

kocsiszín területén. Személyenként körülbelül 30 perc jutott ismeretszerzésre oktatók segítségével. Beszélnék egy kicsit a versenyfeladatokról is! A feladatok jellemzően hasonlók voltak azokhoz, amiket a budapesti vagy az országos versenyeken már megismerhettünk. Érintőkapu: egy lendületből megállni úgy a szerelvénnyel, hogy csak finoman érintsen meg egy érzékelőt a csatlás. Nyitókapu: a kocsi elejével kell kinyitni egy kaput, amin teniszlabdák vannak elhelyezve, úgy, hogy a labdák ne essenek le. Sebességtartás: a kijelölt szakaszon letakart km órával kell 20 km/h sebességet tartani. (Ezt lézeres sebességmérő készülék ellenőrizte.) A villamos kijelölt pontjával kellett egy-egy meghatározott helyen megállni: 3. ajtó és hátsó tengely! Közelíteni kellett egy kijelölt ponthoz és megsaccolni a távolságot. Darts tábla közepe fölött kellett megállni a csatlás síkjával. Oldaltávolságokat kellett beállítani erre szolgáló eszközökkel. Továbbá információk jelentek meg és ezeket kellett a végén visszamondani.

Csak ügyességi feladatokban kellett a versenyen résztvevőknek helytállni. (Nyilván az elméleti feladatok a különböző utasításrendszerek és közlekedési szabályok miatt nem lehetnének korrektek.) Ganz-csuklós és T5C5 típusú villamosokkal versenyeztek a kétfős csapatok. November 23-án sorsolással dőlt el, hogy melyik csapattag melyik szerelvénnyel próbál szerencsét. Majd a sorsolás után gyakorlási lehetőséget is kaptak a kiérdemelt járművel. Ez a gyakorlás két részből tevődött össze: vezetés a forgalomban és finom mozgások elsajátítása a Baross

6

Persze most egy kicsit igényesebb eszközkészlet állt a szervezők rendelkezésére, mint az évenkénti saját versenyeken, ezzel is sikerült emelni a lebonyolítás színvonalát.


Eddig magáról a rendezvényről beszéltem, de a legfontosabb egy ilyen eseményen a Versenyző. A továbbiakban róluk ejtenék pár szót. November 23-án kilenc ország tizennégy városából érkeztek a kétfős csapatok. A legtöbb csapat egy női és egy férfi résztvevőből állt, de volt olyan város is, amit két hölgy vagy két férfi képviselt. Ami minden résztvevőre jellemző volt az a lelkesedés, a kíváncsiság és a szakértelem. Ez utóbbiról a gyakorlás során személyesen is többször meggyőződhettem, hiszen olyan típust kezdtek itt vezetni a kollégák, amit még eddig nem is láttak, és bizony meglepően jól kezelték semmi perc alatt. Egyből az jutott eszembe, hogy néhány, évek óta azon a villamoson dolgozó munkatársam talán még tanulhatna is tőlük, ha mást nem, legalább hozzáállást. Rendkívül jó hangulatú, kulturált társaság jött össze. A nyelvi korlátok sem okoztak gondot, hiszen kézzellábbal mutogatva, nevetve mindenki megértette a másikat, és persze voltak tolmácsok is, de az túl egyszerű megoldás ilyenkor és nem is annyira szórakoztató. Arra sajnos rövidnek és zsúfoltnak tűnt ez a két nap, hogy kapcsolatok alakuljanak ki, de azért remélem néhányuknak sikerült új barátokra is szert tenni!

teljesítő hölgy, Palóczi Julianna képviselte a budapesti járművezetőket. Mindketten nagyon rutinos járművezetők és rendszeres résztvevői a társasági, illetve az országos vetélkedőknek. Túl nagy előnyük a típus miatt sem lehetett, mivel T5C5 villamossal egyikőjük sem dolgozott még, Ganz-csuklós villamost pedig amióta Combino-k vannak, nem vezettek. Amiben viszont egyértelmű hátrányban volt a budapesti csapat, az a rettenetes nyomás rajtuk. Hiszen a tavalyi első helyezés nagyon magasra tette a lécet. (Az biztos, hogy én e miatt sem irigyeltem őket.) Elképesztő volt az pillanat, amikor valamelyikük beült a vezetőülésbe és egyből kamerák tömkelege irányult felé. A lényeg az, hogy bírták és nagyon jól szerepeltek. Lehet, hogy megöregedtem és érzelgős vagyok, de amikor felálltak a dobogó második fokára, nekem bizony fátyolos lett a szemem a büszkeségtől. Az járt az eszemben, hogy bennünket képviseltek és megmutatták, hogy a budapesti villamosvezetők nemcsak a jó forgalombiztonsági statisztikák alapján, hanem bármilyen összehasonlításban, nemzetközi szinten is megállják a helyüket! A verseny végeredménye:

A budapesti csapatról külön beszélnék egy pár szót! Főleg, mert rengeteg kérdés és találgatás van „forgalomban”, és ezekre valakinek reflektálnia kell. Éppen úgy, mint tavaly, most is egy női és egy férfi versenyzőt indított a vállalat. A kiválasztás társasági vetélkedőn elért helyezésük alapján történt. A legjobban szereplő női- és a legjobban szereplő férfiversenyzőnk indulhatott az Eb-n. Legalábbis ez volt a terv, de a vetélkedőn első helyezést elért kolléga nem vállalta az indulást (ezt később személyes megkérdezésemre is megerősítette), így a második helyezést elért Lörincz Antal és a legjobban

1. Párizs 2. Budapest 3. Debrecen Gratulálok nekik!!! Annyi még idetartozik: remélhetőleg a következő vállalati vetélkedő tétje az, hogy ki menjen Párizsba a III. Eb-re. Ez talán motivációs tényező lehet.

Kőszegi István


7

Vélemény Bocsánat, ez már a végállomás? Ez az utazás – az én utazásom – nem most kezdődött. Majdnem tizenkilenc évesen, 1985. október 21 – én lettem a BKV munkavállalója. Megtettem annak a csupa nagybetűs ÉLET megnevezésű, remélhetőleg hosszú folyamatnak az első lépéseit. Egy érettségi bizonyítvány boldog tulajdonosaként jelentkeztem metró segédvezetői állás betöltésére. Végül három nap alatt meggondoltam magam, és menetirányító diszpécser (ma forgalomfelügyelet) lettem. Nagyon örültem az állásomnak, mert abban a korban nem a munkanélküliséggel kellett szembenéznie egy pályakezdő fiatalnak, hanem a KMK (közveszélyes munkakerülés) réme fenyegetett. Sok mindent megéltem az elmúlt huszonnyolc évben. Sokat tanultam, és rájöttem, hogy még rengeteg tanulnivalóm van. Sokat felejtettem, de arra még emlékszem, régen nem így működtek a dolgok, a vállalatok, az ország, de még a világ sem. Van, ami a mai napig alig változott, és van, ami végérvényesen más lett. Az élet íratlan törvénye a folyamatos változás, és ezt értem. Amit nem értek, az az, hogy miért változnak a dolgok időnként rossz irányba? Itt van példának okáért a BKV. Az év vége felé tisztán látszik, hogy csak az elmúlt egy évben mennyi kedvezőtlen változás következett be a társaság életében. Ha meg az utóbbi két – három évet teszem nagyító alá… Lehet mondani, hogy elkeserítő? Nekem mindenképpen az. A BKV – nak voltak jobb és kevésbé jobb napjai a megalakulása óta. Jól működött, bárki bármit mond. Voltak hibák, amiket ki kellett javítani. Voltak emberek, akiktől meg kellett válni. De ez nem egyedi eset volt, ami csak a BKV - ra jellemző. Más vállalatok, más cégek ugyanezt élték meg. Csak azért, mert most néhány okostojás (sima a fejük, tojásdad az alakjuk) politikus azt mondja, hogy ez egy szocialista rendszerben született szocialista értékrendekkel bíró vállalat, amit ki kell irtani még az emberiség emlékezetéből is - nem biztos, hogy igazuk van. Sőt, ki merem jelenteni: biztosan nincs igazuk! Számukra minden, aminek az elnevezésében benne van a „szocia” szókezdet, az már irtandó. Valóban voltak a társaság életében olyan emberek és események, akik és amelyek miatt kedvezőtlen megítélés jutott a többi, becsületesen dolgozó munkavállalónak is. Vége van, túléltük. De azóta is ezen lovagolnak azok, akiknek érdekében, és emiatt szándékában áll a BKV lejáratása, kiárusítása! A „nokiás doboz” mára fogalom lett. Én azt látom, hogy aki nagyítóval vizsgálja a BKV és/vagy a BKK ügyesbajos dolgait, lehet, hogy a saját hibáit nem veszi észre. Lehet, hogy éppen ez a célja? Magáról elterelni a figyelmet más pocskondiázásával - ez is egy módszer.

8

Más kérdés, hogy mennyire etikus. Igazán kellemtelen, ha a politika, a politikusok mélyen beavatkoznak egy nagyvállalat életébe. Vagy bármilyen vállalat életébe, ha nem a saját tulajdonuk. Nem feltétlenül vagyok meggyőződve arról, hogy csak a BKK létrejöttével lett tovább működtethető a főváros tömegközlekedése. De mivel nem a vállalati struktúrák optimalizálása a fő szakterületem, ezért csak a véleményemet mondogatom. Éppen most pedig úgy vélem, hogy a fejlesztés, a jobbítás, az átláthatóbbá alakítás nemes célja mellett mintha egy kis homok is került volna a gépezetbe. Bekerültek alacsonyabb - magasabb vezető pozícióba olyan emberek, akiknek nem ott volna a helyük. Mintha emberismeret, vezetői képesség, kellő szakmai tudás és tapasztalat nem lenne feltétel, de nem is számítana. Akkor ugyan mégis mi alapján születik döntés a jelölt alkalmasságáról? Ha pedig az előbb felsorolt elvárások közül egyik-másik hiányzik, milyen lesz a minőségi munkavégzés? Továbbá a meghozott döntések sem mindig igazodnak az élet valóságához. De sebaj, majd egy másik döntéssel hozzáigazítják a valóságot a kevésbé jó döntéshez! Na, bumm, történt már ilyen máskor is. Milyen jól mutat majd a kimutatásokban, hogy a VT. Transman és a Volán létrehozott kettőszáz - kettőszáz új munkahelyet, vagy még többet. Arról, hogy a BKV - tól elküldtek ugyanennyi embert, arról nem szólnak a statisztikák. Remélhetőleg ezek az emberek mindannyian kaptak/kapnak munkát, csak az egyenruhájukon lesz más a logo. Az, hogy ők mit gondolnak, éreznek erről az egészről - hát az meg kit érdekel a döntéshozói szinten? Mintha a vagyonszerzés előkelőbb helyen állna a ranglistán, mint a racionalitás, az emberség, nem úgy látod? Az én beszűkült látóterem is érzékeli ugyan a változtatás szükségességét, csak talán más formában, vagy más területen. Mindegy is, ha előrébb jutunk, azzal mindenki csak jól jár. De nagyon nem mindegy, merre haladunk tovább. Azt mondják, emelkedőn megyünk felfelé. Lehet, hogy én hülye meg menetiránynak háttal ülök, azért látom magam előtt a lejtőt? Óhatatlanul felmerül bennem az a kérdés, amit egy késő őszi reggelen az éjszakai munkából hazafelé menet egy fiatal srác tett fel véreres, álomittas szemekkel. Mint kiderült, egy átmulatott éjszaka után hajnalban a Körtéren szállt fel a villamosra, és a Deák térre akart eljutni. Éppen csak becsukta a szemét „egy pillanatra”, majd reggel fél hétkor az Etele téren megkérdezte tőlem: „Bocsánat, ez már a végállomás?”

Gyebnár István



9


12

Üzemi tanács

Évzáró A Villamos Üzemi Tanács picit több, mint egy éve működik a jelenlegi felállásban. Megalakulásakor tele voltunk tervekkel, ötletekkel, amelyek teljes körű megvalósításáról nem mondtunk le. Kicsit nehéz dolgunk volt, hiszen „belecsöppentünk” egy számunkra nem teljesen átlátható rendszerbe, amelynek az oka egy részben visszavezethető a 2013 - as év nehézségeire, változásaira. Mindettől függetlenül nem gondolom, hogy sikertelen évet zártunk, hiszen készséggel álltunk rendelkezésre minden megkeresésre. Feladataink nagy részét a munkavállalók határozzák meg és ennek függvényében tudunk javarészt tevékenykedni. A kommunikáció nagyon fontos szempont a működésben, amelyhez fontos alany a közlő és a befogadó. Márciusban kihelyezésre került egy átfogó tájékoztatás a Társaság helyzetéről az ÜT ülések témájáról, a meghívott vendégek személyéről, valamint a problémák témájának felvázolásáról. Segédkeztünk az üdülni kívánóknak. Általánosan a legtöbbször felmerülő probléma a járművezetők tapasztalatai alapján a menetrendek kedvezőtlen paraméterei, amely nehézséget generál és kockázati tényezőként hathat a forgalombiztonságra. Szociális fronton a fizetési előleg igénybevétele és a segélyezés szorult szűkebb keretek közé. A KÜT közbenjárásával lehetővé vált egyes területeken a felhalmozódó kérelmek kifizetése. Üdülés: Az egyik fontosabb kérdéskör a Balatonfenyves üdülő sorsa volt, amely a Panoráma Kft.-vel kötött bérleti szerződés megkötésével eldőlt, szűkös időt hagyva a jelentkezésre, megszervezésre, hiszen az előszezon május 28-án kezdődött. Az előszezont megelőzve Pünkösd hétvégére is lehetett jelentkezni május 18-20-ig, amelyen az idő rövidsége miatt 10 fő vett részt (az előző évben még 21 fő). Mindazonáltal az előszezon a tavalyi évhez képest sikeresnek mondható, hiszen ahhoz mérten a részvétel 129% volt, azaz 154 fő vette igénybe az üdülési lehetőséget (2012-ben 119 fő). A főszezon kihasználtsága az előző évnek 75%-a, az utószezon 84%-a volt, azaz csökkent. Mindez tudható annak, hogy bizonytalan volt az üdülési lehetőség és májusra már sok ember eldöntötte, hogy hol fog nyaralni. A BKV Panoráma Kft. 1,5 millió forint keretig nyújtott kedvezményt a július 11-17 turnusban a szociális üdültetés keretében, amelyben az arra jogosult BKV-s családok az egy főre jutó nettó jövedelem alapján vehettek részt, majd újra

lehetőség volt a szociális üdültetésre az augusztus 23-30 közötti időszakban. Az idei évben 1422 fő üdült Balatonfenyvesen. Egy aktuális információ: december 27-én délután az üdülő ismét megnyitja kapuit és 28-án disznótorossal, illetve szilveszteri programmal várja

az érdeklődőket. Galyatető változatlanul várja a kirándulni, pihenni vágyókat gyönyörű környezetben. Az igénybevétel térítési díja 2014-ben változik, döntés után közzé lesz téve. A testületi ülésen döntöttünk arról is, hogy a 2014. évben lehetővé tesszük a személyes megkeresést a Hungária kocsiszínben található ÜT teremben minden szerdán 10 órától 14 óráig, bízva ennek hasznosságában és a közvetlen kapcsolat kialakításában. A tájékoztató minden területen kihelyezésre kerül, folyamatos frissítéssel.A jó együttműködés reményében kívánok minden munkatársamnak: Békés Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kívánok!

Baranyi Attiláné ÜT elnök [email protected]


06-20-499-8185

13

14



15

Ünnepváró A szeretet ünnepe?

November elején a kisebbik fiammal moziba mentünk, és a plázába belépve döbbenten láttam a díszítést. A díszítést, ami a fenyőfákból, angyalokból, mézeskalácsból, hóemberből és más hasonló elemekből állt. Beindult a gépezet, hogy a karácsonyi ünnepekre hangolja a vásárlókat – mondom, mindez november első hetében. Ízléstelen, erőltetett, az ünnepek meghittségét leromboló húzásnak találom az egész akciót, úgy, ahogyan van. Mivel már igencsak deresedik a hajam (mármint ami maradt belőle), engedtessék meg nekem egy kis nosztalgiázás. Azokban az időkben, amikor az Amerikai Egyesült Államoknak az ellensége voltunk és nem a talpnyalója, még másképp volt minden Karácsony előtt. Igaz, hogy sorba kellett állni banánért, narancsért, de ez akkor hozzátartozott az ünnepekre készülődéshez. Egy – akkor még szovjet - narancsot napokig dédelgettünk, az illata ugyanúgy elvarázsolt bennünket, gyerekeket, mint az íze. Milyen finomnak találtuk, pedig inkább savanyú volt, mint édes. Arról nem is szólva, hogy annyi mag volt benne, mint golyóscsapágyban a golyó. Nem voltak hetekkel korábban feldíszítve a plázák, mert nem is voltak plázák. Volt egy Skála és egy Corvin áruház Budapesten, ahová messze vidékről is felutaztak az emberek egy-egy drágább ajándékért, és hajlandóak voltak érte tolongani a tömegben. Akkor még nem pulyka került az ünnepi asztalra, hanem hal, töltött káposzta, jóféle disznótoros „malacságok”. Azokban az időkben a halottak napján emlékeztünk elhunyt szeretteinkre és nem halloweent ünnepeltünk, azt sem tudtuk, hogy létezik Valentin nap, mégis voltak boldog párkapcsolataink. Most meg … Hát, nem is tudom. Úgy tűnik nekem, ahogyan az olimpiák, és maga a sport sem a tiszta versengésről szól már (ez csak egy példa, de szinte a végtelenségig lehetne még sorolni), az emberi érzelmek is a tiszta profit, az üzleti megfontolások tárgyát képezik szerte a világban. Kihasználnak, felhasználnak, manipulálnak, irányítanak (ha hagyjuk) bennünket – a lehető legnagyobb tiszta haszon érdekében. Kihasználják, hogy a szegényebb rétegek, vagyis az ország lakosságának legalább kétharmada ilyenkor hajlamos a túlköltekezésre, hitelből, segélyből, bármiből, hiszen jön a szeretet ünnepe. De ez tényleg a szeretetről szól? Nem ér semmit az érzés, ha nincs vastagon alátámasztva tárgyi bizonyítékkal? Vagy már a szeretet is adás-vétel tárgya? A lelkiismeretünket akarjuk egy kicsit elhallgattatni, lecsendesíteni, ha egy kis odafigyelés, egy kis törődés, egy cirógatás, avagy egy meghitt csók helyett egy lehetőségeinkhez képest drága ajándékot nyújtunk át? És ha az ajándékozott inkább egy kicsivel több odafigyelésre, egy kicsivel több törődésre, egy kis cirógatásra, avagy egy meghitt csóknak jobban örülne? Ha igazából arra vágyik, amit könnyen megadhatunk az év minden napján - akár gyermek, akár felnőtt – és nem is kerül pénzbe? Persze a pénz utáni hajszába belefáradva nem vagyunk képesek az év 365 napján törődni, odafigyelni, cirógatni, kedveskedni. Mert a plázák nem figyelmeztetnek mindig az ízléstelen ünnepromboló ünnepi készülődésükkel, hogy: figyelj, jön a NAGY ünnep, mennyit akarsz költeni? De mikor közeledik az év vége, mi költjük a nehezen megszerzett forintjainkat, és csillapítjuk a háborgó lelkiismeretünket, és költünk, mert az jó, és költünk, és költünk…

16

Hirtelen újra adakozunk, mert belül azért dolgozik bennünk valami megfoghatatlan, valami ezerszer elnyomott, de ezeregyedszerre is feltámadó érzés: a szeretet. Ismét eszünkbe jutnak a rég nem látott barátok, rokonok, ismerősök. Észrevesszük, hogy a szomszéd néni beteg és segítségre szorul, hogy a kinőtt, kiszakadt kabátunk még jó lehet egy hajléktalannak. Rájövünk, hogy milyen jó a gyermekeinkkel, a kedvesünkkel társasjátékot játszani, legózni, moziba, vagy étterembe menni, mézeskalácsot sütni… Mindezt belesűrítjük két, esetleg három napba – elvégre a szeretet ünnepe van! De aztán eljön a harmadik, negyedik nap, és vége az ünnepnek, indul a következő egyéves hajsza a siker, pénz, csillogás után. A szeretet pedig megmarad azon keveseknek, akik képesek megállni, befelé figyelni az érzéseikre. Akik tudnak odafigyelni a szürke hétköznapok apró, de csodálatos örömeire. Akik tudnak figyelni életük második legfontosabb szereplőjére is: mindenki másra. Ők azok, akik tudják, hogy a pénz egy hasznos eszköz álmaink, vágyaink eléréséhez, de haszontalan végcél. Ők azok, akik tudnak másokra is figyelni, akik tudnak örülni, nevetni, boldognak lenni – akkor is, ha kevés pénz van a számlájukon, és nem nagyon van más, csak a remény. Ők az emberi értékeket többre tartják a pénz értékénél. Mi a titkuk? A szeretet. Azt mondják, harminc évesen még szabad akarsz lenni, negyven évesen pedig már tartozni szeretnél valakihez. Márpedig egy családhoz tartozni, benne egy, két, három akármennyi - gyerekkel, kell ennél jobb és több? (Molnár Miklós barátom hat boldog gyermek boldog édesapja. Tudom, hogy sokat dolgozik, de amikor a gyerekeivel van, akkor csak az övéké, minden mást félretesz. Hát nem nagyszerű hat gyermeket nevelni?) De nemcsak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel, testvérekkel is jó együtt tölteni néhány órát. Ha megteheted, szakíts rá időt!Tudom én, a pesti ember mindig siet, rohan valahonnan valahová. Így vagyok ezzel magam is. De az év végén olyan jó egy kicsit megpihenni, főleg, ha szabadságon lehet az ember. Jól esik lassítani a tempón, pihenni, magunkra fordítani egy kicsi minőségi időt. A minőségi idő alatt nem azt értem, hogy a szokásos kettő helyett négy órát tévézel. Ha már ünnep van, vigyél egy kis változatosságot, egy kis pluszt az életedbe. Még akkor is, ha csak egészen apró dologról van szó. Nagyon sokan mást sem engedhetnek meg maguknak, csak apró dolgokat - ünnepek ide, vagy oda. Egyre többen élnek úgy, hogy a régebbi Karácsonyok fénye, hangulata kissé megkopott. De én mégis csak azt mondom, érdemes felhívni, meghívni áthívni azt, aki jelent nekünk valamit. Jobb később, mint soha - ahogyan a népi bölcsesség mondja. Valóban, jobb később a tudtára adni valakinek, hogy már nem is haragszunk rá igazán, jobb elmondani később, hogy mennyire hiányzott nekünk, még akkor is, ha mi addig


fel sem hívtuk - mint hogy hallgatunk róla örökkön örökké. Soha nincs késő megtenni valamit. Aha. Ez addig igaz, amíg a másik ember él. De ha már nem... akkor mégis késő. Én így jártam. Amikor a szüleim éltek, mindig mindenfélét tervezgettem, ébren álmodoztam. Hogy majd én milyen finomakat főzök, ha eljönnek Dévaványáról hozzánk látogatóba (Akkor még nem tudtam főzni semmit.). Meg majd apukámmal meccsre megyünk, mert nagyon szeretett focimeccseket nézni. Majd szerzek színházjegyet egy vidám előadásra, kabaréba. Ahogyan azt már sejtheted, kedves olvasó, mindez álom maradt. Megvalósulatlan, hideg álom. Apukám meghalt egy tavaszi napon. Onnantól lett csak igazán késő a később. Megkönnyeztem, elhiheted nekem. Persze anyukám jött minden hónapban éveken keresztül, volt, hogy havonta kétszer is meglátogatott bennünket. És akkor már tudtam valami egyszerűt főzni, hogy a saját főztömmel kínálhassam. De finom volt az mindkettőnknek - anyukámnak is, nekem is. Természetesen szereztem két jegyet a Mikroszkóp színpad egyik előadására. Anyukám indulás előtt már nagyon izgult, szerette Sas Józsefet nézni, hallgatni. Megsúgta, hogy most megy életében először színházba, majdnem hatvan évesen. Ezt is megkönnyeztem. Tervezgettem még Balaton parti és tengerparti nyaralásokat is, hiszen anyukám soha nem volt külföldön. Milyen jó lesz, gondoltam én, ha eljutunk a kis családommal valahová nyaralni, és esetleg az anyukámat is el tudnánk vinni magunkkal. Hogy mennyire tudna örülni neki - együtt a legfiatalabb unokájával napokon át. Tervezgettem, hosszú időn át, ahelyett, hogy tettem volna azt, amiről ábrándoztam. De aztán néhány évvel később egy tavaszi napon... sejted, ugye? Egy tavaszi napon meghalt az anyukám is. Füstbe mentek a közös tengerparti nyaralás ábrándos képei, a legkisebb unokája hiába várta a „messzi mamát”. Most már csak mi látogatjuk őt, őket. Vagyis a sírjukat. De az én álmaim nem erről szóltak!!!! Kedves olvasóm, ha hasonló cipőben sántikálsz, mint én anno, arra kérlek, tanulj az én példámból, ne a magad szomorú tapasztalata legyen a következő lépés! Tedd meg, hogy telefonálsz, írsz, beszélsz azzal, akivel most úgy érzed, nem lennél rá képes. Ne várj, hogy ő kezdeményezzen, tedd meg te az első lépést. Ha vannak megvalósulatlan álmaid, kezdd el MOST megvalósítani.Tedd meg, nehogy igazán késő legyen, mint nekem. Most már bármi áron megvalósítanám azokat az álmokat. Bárcsak megtehetném, hogy egy általam főzött ebéd után megterveznénk a közös nyaralást, azután apukámmal elmennénk egy meccsre a színházi előadás előtt! Bárcsak..... Végül engedd meg, kedves olvasó, hogy egy történetet meséljek neked a szeretet erejéről. Számtalan ilyennel találkozhatsz, még a csapból is ez folyik Karácsony táján, de én hadd járuljak hozzá az ünnepi hangulathoz ezzel. Karácsony előtt néhány nappal egy anyuka vitte haza a kórházból ötéves kislányát. A kislány mindkét veséje elégtelenül működött, és rendszeresen jártak be vizsgálatra, kezelésre. A leletek azt mutatták, mielőbb donorra lesz szükség. A frissen hullott hóban az anya óvatosan vezetett, mert nemcsak a hátsó ülésen pihegő kislányra kellet vigyáznia, hanem a szíve alatt hordott kisbabára

17

is. Az egyik mellékutcából hirtelen egy autó vágódott ki nagy sebességgel, és hiába fékezett az anya, az ütközést nem tudta elkerülni. A kórházban tért magához. Érezte, hogy nincs jól, érezte, hogy valami nincs rendben. Kislányát kereste, de egyedül feküdt egy ágyon, körülötte műszerek, csövek, figyelő monitorok erdeje. Nehezére esett egyetlen másodpercre is nyitva tartania a szemét. Amikor ismét magához tért, ott volt a férje és egy orvos is az ágya közelében. Halkan beszélgettek, az orvos éppen a könnyes szemű apát vigasztalta. Amikor észrevették, hogy magához tért, elakadó lélegzettel, könnybe lábadt szemekkel a férje elmondta, hogy a baleset következtében még meg nem született gyermeküket elveszítették. Kislányuk is megsérült, súlyos állapotban fekszik az intenzív osztályon. De talán van remény a megmentésére, mert jelentkezett valaki és felajánlotta egyik veséjét a lányuk számára. Az előzetes vizsgálatok azt mutatták, hogy megfelelő lenne donornak. A műtétet már ki is írták Karácsony első napjára. Az anyát az újév első napján hazaengedték. A kislánya műtétje jól sikerült, de őrá még hosszú lábadozási időszak várt. Végül egy verőfényes tavaszi napon a kislány is hazamehetett. Ugrándozott, énekelt, mint minden más hasonló korú egészséges gyerek. Az anya szerette volna háláját kifejezni az életmentő donornak, de sem a gyermek orvosa, sem a férje nem lelkesedett az ötletért. Végül a nyár közepére beadták a derekukat mindketten, és az apa megszervezte a találkozót. Azon a napon az anya az ajtóban állt, és várta gyermeke megmentőjét. Egy tizenegy - tizenkettő év körüli, szőke hajú, kék szemű fiú bicegett feléje a kapu felől. Az egyik lába szemmel láthatóan vékonyabb, gyengébb volt, mint a másik. Az anya nem tudott szóhoz jutni, könnyes szemmel némán nézett az égszínkék szemekbe. Hát ő az! - gondolta. Hirtelen a kisfiú zokogni kezdett, odaszaladt és átölelte. Az anya először nem is értette, mit ismételgetett a fiú folyamatosan. Közelebb hajolt hozzá, és akkor azt hallotta: bocsánat, bocsánat, én nem akartam! „Te kérsz bocsánatot? Miért? Megmentetted a kislányom életét. Örök hálával tartozom neked.” A kisfiú könnyeit nyelve mesélni kezdett: „tavaly, Karácsony előtt néhány nappal elcsentem apukám autójának a kulcsát, és mentem egy kört vele. Gyorsan hajtottam, a havas úton megcsúszott az autó, és beleütköztem egy másik autóba. A lábam is akkor sérült meg ennyire. A másik autóban egy terhes anya tartott hazafelé a kislányával. Én voltam az, aki miatt kórházba kerültek, miattam halt meg a babájuk! ” Az anya csak állt döbbenten, némán. Az érzelmeitől nem tudott szóhoz jutni. Végül ő is átölelte a fiút, és azt suttogta: „nagyon bátor vagy, hogy idejöttél, és elmondtad ezt nekem! Köszönöm neked, hogy ma megmutattad, milyen hatalmas a szíved. Megtanítottad nekem, mekkora erő kell szembenézni tetteink következményeivel. Megbocsájtok neked, mert látom, hogy nem szándékosan tetted, amit tettél. Én pedig remélem, megtanítottalak arra, hogy a szeretet minden fájdalmat és szomorúságot legyőz!” A címben feltett kérdésemet meg is válaszolom. Igen, a Karácsony a szeretet ünnepe, és az is marad a következő több száz, remélem több ezer évben is! Minden kedves olvasónak, minden kolléganőmnek és kollégámnak békés, boldog Karácsonyt, és boldog újévet kívánok! Gyebnár István


Közérdekű A világ hetedik legszebb vonala A 2-es villamos. Akik itt vezetnek, nagyon szeretik. Lehet is szeretni. Szabadság szobor, Budai vár, Lánchíd, Kiskirálylány szobor, és még sorolhatnám a látnivalókat. Régen a villamosok a Dimitrov tér (a mai Fővám tér) és a Jászai Mari tér között közlekedtek. A mai nyomvonal 1973-ban alakult ki. 2012-ben a National Geographic Magazin szavazásán a 7. helyen végzett, mint a világ legszebb villamos vonala. Ez megtisztelő! Tényleg nagyon szép helyeken megy. De sajnos sokszor mi más dolgokat is látunk az ablakból. Mielőtt a vonalra rátérnénk, egy gondolat a típusról. Véleményem szerint kimondottan visszafejlődés mutatható ki. Szép lassan eltűnnek a KCSV-7-es villamosok és egyre több Ganz látható. Vajon miért történik ez így? A vonalról. Összességében a sínek (azon belül is az ívek) botrányos állapotban vannak! De induljunk el az ideiglenes végállomásról, ami a Széchenyi utcánál található (nem a Kossuth téren, mégis ez a neve). Mit írjak róla, a látvány magáért beszél. A megálló tábla olyan, mint a Micimackó barátja, Malacka. Kis szél és már nincs is. Haladjunk tovább. A Lánchídi alagutat különböző graffitik díszítik nagyon rondán, amit láthatunk a fülsértően hangosan áthaladó villamosból. A Fővám téri alagútban

is ugyan ez a probléma. Graffiti, graffiti hátán. Nem is értem, pedig be van kamerázva. Akkor minek? A KRESZ tükör már fél éve hiányzik. „Ugorjunk” egyet a Millenniumi Kulturális Központ megállójához. A megállóban a vakoknak és gyengén látóknak megépült sáv belevezeti őket a megálló táblába. No comment.

Még bőven lenne miről írni. Szerintem ezeket a „hibákat” odafigyeléssel orvosolni lehetne. Mi így is szeretünk 2-es vonal. „Mert nekem nincs is más, Csak a kettesem, az én kettesem. Bárhol jár, Az úgy jó nekem, az úgy jó nekem.” Wildside (Lapzártánk utolsó pillanatában kaptuk a bejelentést: a Milleniumi Kulturális Központ

18


apró apró apró apró apró apró apró apró

apróhirdetés





ELADÓ egy Zepter márkájú Aroma-Therapy típusú légtisztító készülék, különösen ajánlott allergiás és asztmás betegeknek, de egészségeseknek is megelőzés céljából. Bontatlan dobozban irányár 250000ft. Érdeklődni: 06202243080 Palocsai Noémi







apró apró apró apró apró apró apró Apró

Helyreigazítás

Előző számunkban a Huszadik verseny győztese című cikkünkben a verseny győzteseinek felsorolásában hiba történt. A verseny végeredménye helyesen:

Abony központjában, csendes utcában régi építésű, felújított, összkomfortos kétszobás családi ház melléképületekkel, kerttel eladó. Telefonos egyeztetés után megtekinthető. Juhász Ildikó, 06-30/298-71-77.

1. Hoffman Ferenc (Hungária)

Kardot, bajonettet, rohamsisakot, katonai emléktárgyakat és ruhát, régi pénzt vásárolok. 06/20/4599132 BKV 251-70

3. Harsányi Tibor (Szépilona)

Szépség és egészség, tetőtől talpig, kívül belül ORIFLAME termékekkel.100 százalékos megelégedettségi garancia, házhozszállítás. Gyebnár István 06-70/612-21-88


2. Lőrincz Antal (Száva)

4. Molnár Gábor (Ferencváros) 5. Nagy Ferenc (Kelenföld) 6. Chare Ferenc (Szépilona)

Tisztelt szakszervezeti tagok! Nagyon sokan érdeklődtetek ebben az évben a szakszervezetünk által részetekre biztosított jogvédelem részletei felől. Sajnos többekenk igénybe kellett vennie valamelyik formáját. De szerencsére kiállta a próbát a biztosításunk, és működik! Emlékeztetőül röviden leírva, miről is van szó: Munkavállalói felelősségbiztosítás : Minden olyan esetben, amikor a munkáltató gondatlanságból elkövetett károkozás miatt kártérítést kér, a szerződés keretében megvizsgálják hogy jogosan kérik-e, a kért kártérítés összege megfelel-e a hatályos törvényeknek. Amennyiben igen, a kártérítés összegét 10 % önrész levonásával kifizetik. káronként és személyenként maximun 2 millió forint összegig, évente személyenként pedig 4 millió forintig. Munkajogi jogvédelem : Minden olyan esetben képviselik jogaitokat, - és szükség esetén állják a jogi képviseleti, bírósági, szakértői, egyéb költségeket amikor azok sérülnek a munkáltatóval szemben. Gépjármű büntető- és szabálysértési jogvédelem : Akár a munkával kapcsolatosan, akár magánemberként gépjármű vezetése során gondatlan elkövetőként büntető- vagy szabálysértési eljárás indul ellenetek, jogvédelmet biztosítanak minden jogi költség viselése mellett.

Nézzük, hogyan is kell eljárni baj esetén: A Generali-Providencia Biztosító és a Villamos Független Szakszervezet közötti kapcsolattartó a Villamos Független Szakszervezet részéről Baranyai Béla . Telefonszáma: 06-20/459-91-51 (BKV/ BKK flotta). Amennyiben szükség adódik a jogi képviseletre, úgy azt Baranyai Béla felé kell jelezni Ő a szakszervezeti tagsági viszony igazolásával jelzi a szolgáltatási igényt a Generali felé egy igénybejelentő nyomtatvány kitöltésével. A Generali Biztosító az igény beérkezését, a szakszervezeti tagsági jogviszony ellenőrzését követően felkér egy specialista ügyvédet az ügy továbbvitelére, aki személyesen az érintettel fog innentől kommunikálni az ügy sikeres befejezéséig.Mit ad Nektek a jogvédelem? ESÉLYEGYENLŐSÉGET, azt, hogy főleg az anyagiak terén kockázatmentesen szállhassatok szembe akár a munkáltatótokkal akár a hatóságokkal szemben! Tárgyalást folytatunk a biztosítóval, a 2014 - es évre is meg kívánjuk kötni ezt a biztosítási formát minden egyes szakszervezeti tagunk részére. Az élet bebizonyította, hogy erre szükség van. Bármennyire is nem tervezed, nem tudhatod, neked mikor, milyen formában lesz rá szükséged! A tárgyalások eredményéről a honlapunkon (www. villamosfsz.hu), és a következő számban olvashattok majd.


VFSZ vezetőség

19

Minden kedves tagunknak és családtagjainak eredményekben gazdag, boldog újévet kíván a Villamos Független Szakszervezet vezetősége! 20


Váltóvas... Kellemes Karácsonyi ünnepeket. és Boldog Új Évet Kíván a. Villamos Független Szakszervezet. A Villamos Független Szakszervezet magazinja

Recommend Documents