Válság és egészségi állapot Uzzoli Annamária Ph.D. Tomori Pál Fıiskola
Budapest, 2010. november 27.
Az elıadás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.
Az elıadás felépítése Kutatási elızmények (angolszász források) A gazdasági válság feltételezhetı szerepe: - a mentális egészségben - bizonyos betegségek nagyarányú megjelenésében - az egészségügyi rendszer mőködésében és finanszírozásában
Esettanulmány (statisztikai adatelemzés) A munkanélküliség valószínősíthetı szerepe: - az életesélyek alakulásában és - az egészséges életkilátásokban Magyarországon
Google-keresés (2010. 09. 15.)
Google-keresés (2010. 09. 15.)
Economic Crisis & Health: 18.3400.000 találat
Gazdasági válság és egészség: 234.000 találat
(www.globalhealthmagazine.com)
Kérdésfeltevés • A gazdasági válság hatással lehet-e az egészségi állapotra? • Ha igen, milyen tényezık befolyásolhatják az egészségegyenlıtlenségeket? • Milyen gazdasági mechanizmusok szerepe feltételezhetı az egészségi állapot alakulásában és az egészségügyi rendszer mőködésében? • Mely társadalmi csoportok, rétegek lehetnek leginkább érintettek az egészség-romlásban? • Minden esetben a pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következménye az egészségi és egészségügyi egyenlıtlenségek fokozódása? • Korábbi gazdasági válságok hogyan hatottak az életkilátásokra?
Az egészségi állapot társadalmi-gazdasági meghatározottsága Társadalmi és szociális tényezık
(un.org)
Egészségügyi ellátás
15%
20% Genetikai tényezık
Életmódbeli és környzeti tényezık
35%
30%
„Egészség-mezı elmélet” (Lalonde, M. 1974)
Az egészségi állapot társadalmi meghatározói
ENSZ Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottság, 2005-2008
(Wilkinson, R. 1996; Congdom, P. 2001; Marmot, M. 2003; (un.org 2008; Orosz É. 2008) Willems, S. 2005; Raphael, D. 2007; Bell, R. 2009) (http://www.menszt.hu/a_tarsasagrol/ensz_akademia_2008/ensz_akademia_2008_programja)
Problémafelvetés Egészség – jólét – gazdaság Gazdasági válság leginkább a munkaerı-piacon érzékelhetı Csökkenı jövedelmek, eladósodás, fogyasztás visszaszorulása Életkörülmények romlása rizikóhelyzetet teremt az egészségben
• Kockázati tényezık értékelése • Életesélyek alakulása • Közvetlen és közvetett összefüggések • Kedvezı és kedvezıtlen hatások
Az egészségi egyenlıtlenségek elméleti modellje Az egészségi egyenlıtlenségek fokozódása a makrogazdasági feltételektıl függ (Benach, J. et al. 2008)
(Benach, J. et al. 2008 alapján saját szerkesztés)
Válság és mentális egészség •
Állandó bizonytalanság, fokozott stressz-hatás pszichikai és fizikai tünetei (Kopp M. 2008; Catalano, R. 2009)
•
Depressziós-tünetegyüttes és öngyilkosság kockázata (Hegerl, U. et al. 2008)
• •
Kockázati magatartásformák széleskörő elterjedése Instabil helyzet - egészséges életmód lehetıségeinek beszőkülése
Változások a fogyasztási szokásokban a válság hatására az Egyesült Államokban, 2009. április 3
Sportolás
50
7
Vendéglıbe járás
35
9
Utazás
Moziba járás
58
38
53
26
Kapcsolattartás családdal, barátokkal
44
33
34
Tvnézés
(University of Maryland School of Business Associates, www.fmcg.com)
47
0%
10%
20%
30% Többet (%)
40%
50%
Ugyanannyit (%)
30
53
14
51
15
60%
70%
Kevesebbet (%)
80%
90%
100%
Egészség-kockázatok • WHO Európai Regionális Bizottsága (Oslo, 2009. április 1-2.): magasvérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek kockázata • Okok: – – – – –
(http://www.euro.who.int/Document/HSM/Oslo_DP_crisis_implic.pdf )
jövedelemcsökkenés munkanélküliség feleslegessé válás pszichés megélése egészség háttérbe szorulása egészségmegırzés, betegségmegelızés elmarad a szükséges szinttıl
• Menekülés az állástalanság elöl: passzív táppénz – 2009. januártól emelkedı passzív táppénz kiadások (OEP 2009. április 22.)
Kedvezıtlen munkaerı-piaci pozíció, alacsony jövedelemszint, hozzáférés akadályai, rossz élet- és lakáskörülmények – egészséges életre való esélytelenség
A munkanélküliség és a keringési rendszeri betegségek kapcsolata
(Paksy A. 2002. pp. 244-247. In: Életminıség és egészség. KSH)
A munkanélküliség és a keringési rendszeri betegségek kapcsolata
(Paksy A. 2002. pp. 244-247. In: Életminıség és egészség. KSH)
A munkanélküliség és a keringési rendszeri betegségek kapcsolata
(Paksy A. 2002. pp. 244-247. In: Életminıség és egészség. KSH)
A munkanélküliség és a keringési rendszeri betegségek kapcsolata
(Paksy A. 2002. pp. 244-247. In: Életminıség és egészség. KSH)
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés • A gazdasági válság egészségügyi rendszerre kifejtett hatása leginkább az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetıségében realizálódik (Gilson, L. – Schneider, H. 2008)
• Hozzáférhetıség biztosítása – szegénység és társadalmi egyenlıtlenség csökkentésének lehetısége (Bednarz, D. 2010) • Válság – munkanélküliség – egészségbiztosítási bevételek csökkenése – fenntartási költségek növekedése • Túlterhelt, alulfinanszírozott állami egészségügyi rendszer fokozott igénybe vétele (Morgan, L. 2009) • WHO üzenete a nemzeti egészségügyi rendszereknek és politikai döntéshozóknak (WHO, 2009)
(www.healthcarecrisis_lg)
Munkanélküliség az egészséget leginkább veszélyeztetı tényezı (Dooley, D. et al. 1996; Doorling, D. 2003; Marmot, M. – Bell, R. 2008; Wilkinson, R. – Pickett, K. 2010)
• Legveszélyeztetettebbek a középkorú férfiak, akik elsıként válnak munkanélkülivé a válságok idején (Józan P. 1994) • Munkanélküliség negatívan hat az egyén identitására – kilátástalanság, kiszolgáltatottság érzése (Kopp M. – Skrabski Á. 1995)
• Családfı tartós munkanélkülisége – veszély az utódok munkaerı piaci lehetıségeiben (Tardos K. 1998; Kollányi Zs. – Imecs O. 2007) • Legsérülékenyebb társadalmi csoportok, rétegek esetében egészség recesszió következhet be • Állástalanság megélése – önbecsülés zavara iskolai végzettségtıl függ (Kopp M. – Kovács M. E. 2006) • 55-59 évesek között kétszer annyit betegek a munkanélküliek, mint a foglalkoztatottak (PSID, 2009. augusztus)
A hazai munkaerıpiac az életkilátások tekintetében • 1990 után a hazai munkaerı-piac és foglalkoztatási helyzet átalakulása, rohamos romlása • 1993 epidemiológiai válság
(Józan P. 1994)
• „A rendszerváltozásnak nemcsak a munkaerıpiacon és az életkörülmények terén, hanem az életkilátásokban is egyértelmő vesztesei a legalacsonyabb iskolai végzettségőek voltak” (Hablicsek L. – Kovács K. 2007) • Jelenlegi válság átalakította a munkanélküliség struktúráját, amelynek markáns területi következményei is vannak • Munkanélküliek között kedvezıbb egészségmutatókkal, jobb életkilátásokkal bíró társadalmi csoportok jelentek meg • Várható élettartam stagnál…
Születéskor várható átlagos élettartam 80 év
Együtt
Férf i
Nı
78
A munkanélküliség és az élettartam hazai alakulása
76 74 72 70 68 66 64 62
60 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
(Adatok forrása: portal.ksh.hu)
Munkanélküliségi ráta 13.0 % 12.0 11.0
1993: Halálozási arány: 14,6 ‰ Várható élettartam: 69,0 év Munkanélküliségi ráta: 12,1%
10.0 9.0 8.0 7.0 6.0 5.0
(Uzzoli, A. 2008)
4.0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Az életesély- és a gazdasági mutatók kapcsolata Gazdasági mutatók, 2009
Pearson-féle korrelációs együttható (R2) Egészség-mutatók, 2009
GDP/fı (ezer forint)
Foglalkoztatási Munkanélküliségi arány (%) arány (%)
Férfiak 45 éves korban egészségben várható átlagos élettartama, év
0,65
0,81
-0,84
Nık 45 éves korban egészségben várható átlagos élettartama, év
0,50
0,63
-0,67
• Munkanélküliek 60%-a férfi • Férfiak életesélyeiben meghatározóbb a munkanélküliség • Férfiak „egészséges” életkilátásait fıként a foglalkoztatási helyzet befolyásolja (Adatok forrása: portal.ksh.hu)
A munkanélküliség és az élettartam kapcsolata megyei szinten
R2 – 1993: -0,77 ; 2003: -0,63 ; 2009: -0,69 (Adatok forrása: portal.ksh.hu)
A megyék születéskor várható átlagos élettartam és munkanélküliség által meghatározott helyzete, 2009 A megyék csoportosítása
Munkanélküliségi Születéskor várható átlagos élettartam (év)
arány (%)
Átlag alatti
Átlag feletti
Átlag feletti
Budapest, Gyır-Moson-Sopron, Vas, Zala, Csongrád, Veszprém, Tolna, Pest
Hajdú-Bihar, Baranya
Átlag alatti
Fejér, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom
Heves, Békés, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén
Születéskor várható átlagos élettartam és munkanélküliség a megyékben, 2009
(Adatok forrása: portal.ksh.hu)
Összefoglalás A kedvezıtlen hatások mellett: • A gazdasági válság több módon is hozzájárulhat az egészség felértékelıdéséhez • Munkanélküliség fizikailag és lelkileg „kiegyensúlyozott” megélése • Egészség, egészségmegırzés fontossá válik • Átalakulnak a fontossági sorrendek • Gyors életritmus és az állandóan változó élethelyzetek elmaradása • Életben maradási, túlélési ösztön megerısödése
Felhasznált szakirodalom Benach, J. – Muntaner, C. – Santana, V. (2008): Employment Conditions and Health Inequalities. WHO – CSDH, Montreal 172 p. Bednarz, D. (2010): Impacts of economic crisis on public health. Paradigms and right questions.(http://healthafteroil.wordpress.com/2010/03/28/impacts-of-the-economic-crisis-on-public-health-part-ii-paradigms-andthe-right-questions/) Catalano, R. (2009): Health, Medical Care and Economic Crisis. NEJM 360. pp. 749-751. Gilson, L. – Schneider, H. (2008): Understanding health service access: concepts and experience. Global Forum Update on Research for Health 4. pp. 28-32. Hablicsek L. - Kovács K. (2007): Az életkilátások differenciálódása iskolázottság szerint, 1986-2005. Kutatási Jelentések 2007/1. KSH, Bp. pp. 1-171. (http://www.demografia.hu/Kutjelek/Kutjel84_Hablicsek_Kovacs.pdf) Hegerl, U. – Wittmann, M. – Arensman, E. – Van Audenhove, C. H. – Bouleau, J.H. – Feltz-Cornelis, Ch. – Gusmao, R. – Kopp, M. (2008): The “European Alliance Against Depression (EAAD)”: A multifaceted, community based action programme against depression and suicidality, The World Journal of Biological Psychiatry 9. (1) pp. 51-59. Józan, P. (1994): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években. Stat. Szemle 1-2. Pp. 5-20. 1. Kollányi Zs. – Imecs O. (2007): Az egészség-befektetés. Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítıképességre és az életminıségre. Demos Alapítvány, Bp. 120 p. Kopp M. – Skrabski Á. (1995): Magyar lelkiálkiállapot. Véeken Kiadó, Bp. Kopp M. – Kovács M. E. (2006): A magyar népesség életminısége az ezredfordulün. Semmelweis Kiadó, Bp. Kopp M. (szerk.) 2008: Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis Kiadó, Bp. 621 p. Lalonde, M. (1974): A new perspective on the health of Canadians. A working document. Government of Canada, Ottawa 77 p. Mackenbach, J. – Bakker, M. (Eds.) (2002): Reducing Inequalities in Health: An European Perspective. Routledge, London 378 p. Marmot, M. G. – Bell, R. (2009): How will the financial crisis affect health? British Medical Journal 338. pp. 1314-1321. Marmot, M. G. – Wilkinson, R. (Eds.) (2003): The Social Determinants of Health. Oxford University Press, Oxford 133 p. Orosz É. (2008): Globális és hazai egészségügyi kihívások és egészségpolitikai törekvések a XXI. század eleján. () Raphael, D. (2007): Interactions with the health and service sector. In: Raphael, D. (Ed.): Poverty and policy in Canada: Implications for health and quality of life. Canadian Scholars' Press, Toronto pp. 173-203. Tardos K. (1998): A tartós munkanélküliek egészségromlása. Sziciológai – Emberközelben. Új Mandátum, Bp. Uzzoli, A. (2008): The mortality situation and its spatial dimension in Hungary. Czech Regional Studies 2008/2. pp. 41-50. Willems, S. (2005): The socio-economic gradient in health: a never ending story? Ph.D. Thesis. Gent, Belgium (www.ac612_en.pdf) Wilkinson, R. – Pickett, K. (2010): The Spirit Level – Why Equality is Better for Everyone. Penguin Books, London 368 p. World Health Organization (2008): Closing the gap in a generation: Health equity through action on the social determinants of health. Final Report. Commission on Social Determinants of Health, Geneve http://www.who.int/social_determinants/thecommission/finalreport/en/index.html)
