Vállus Község Helyi Építési Szabályzata

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata

2004 szeptember

Vállus Község Önkormányzata Képviselõ-testülete Vállus közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2005.(IV.29.) számú rendelete Vállus Község Önkormányzata Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8.§ (1) bekezdésében, illetve a 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és jogkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6.§ (1) bekezdésében, és a (3)bekezdés a.)pontjában, illetve a 13.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, továbbá a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet és a Balatoni Területrendezési Szabályzatról szóló 2000.évi CXII. törvény (BTSZ.) 59. § (1) – (2) bekezdése, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 4.§ban foglaltak alapján a mellékelt dokumentáció szerint az alábbi rendeletet alkotja. Általános elõírások Az elõírások hatálya

1.§ (1) (2)

A helyi építési szabályzat (HÉSZ) hatálya Vállus Község teljes közigazgatási területére terjed ki. A szabályozási tervek hatálya a beépítésre szánt területekre terjed ki Az elõírások alkalmazása

2.§ (1)

(2)

(3) (4)

Az elõírásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. A HÉSZ mellékletei: a.) 1 sz. melléklet a közmûlétesítmények védõtávolságairól. b.) Belterület szabályozási terve m=1:2000 c.) Iparterület szabályozási terve m=1:2000 A település 1.§-ban meghatározott területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az OTÉK, az 1997. évi LXXVIII. törvény, elõírásai mellett csak a szabályozási terv és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelõen szabad. A település a Balaton Kiemelt Üdülõ Körzet Területének része a Balatoni Területrendezési Szabályzat (BTSZ) megállapításáról szóló 2000. évi CXII.törvényben meghatározott szabályozási elõírásokat figyelembe kell venni. Az egyes védelmi övezetekhez tartozó területek helyrajzi számát a HÉSZ 20§-a tartalmazza. A település azon területein, amelyeket nem érint a szabályozási terv, a mûvelési ág szerint meghatározott terület felhasználási kategóriák HÉSZ-ben meghatározott elõírásait kell alkalmazni. A szabályozás elemei

3.§ (1)

(2)

Kötelezõ szabályozási elemek: a.) beépítésre szánt terület határvonala b.) szabályozási vonal c.) terület-felhasználási határvonal d.) övezeti besorolás e.) a telek megengedett beépítettségének maximális mértéke f.) a telken belül a zöldfelület legkisebb mértéke g.) a beépíthetõség feltételéül szabott közmûvesítettség mértéke h.) megengedett legnagyobb építmény magasság i.) építési hely ( az építési telkeken az elõkert, az oldalkertek, valamint a hátsókert elhagyásával a telek beépíthetõ területe ) j.) építési vonal k.) az övezeten belül megengedett legkisebb beépíthetõ telekméret l.) a tetõ hajlásszöge Irányadó szabályozási elemek: a.) telekhatár b.) irányadó telekhatár ( a szabályozási terv által javasolt telekalakítást rögzíti ) c.) megszüntetõ jel ( a szabályozási terv által megszüntetendõ telekhatárokat rögzíti )

1

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata (3) (4)

2004 szeptember

A kötelezõ szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv részleges felülvizsgálatával, illetve módosításával hajtható végre. Az irányadó szabályozási elemektõl való eltérés a telekrendezési hatósági eljárás során lehetséges. Terület-felhasználás

4.§ (1)

(2)

(3)

A település igazgatási területét építési szempontból a.) beépített és beépítésre szánt b.) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni. A település igazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege szerint az alábbi terület felhasználási kategóriákba tagolódik a.) falusias lakóterület b.) gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület c.) különleges:( honvédelmi, és idegenforgalmi területek, szennyvíztisztító területe, temetõ, templom) terület beépítésre nem szánt területek a.) közlekedési- és közmû elhelyezési-, b.) zöld (közpark)-, c.) erdõ-, d.) mezõgazdasági-, e.) vízgazdálkodási terület. Külterület és belterület

5.§ A belterületi határ változatlan marad. Beépítésre szánt területek Falusias lakóterületek

6.§ (1) (2)

Falusias lakóterületi besorolású a szabályozási terv szerinti 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 sz tömb Az övezetben kialakítható beépítési mód, beépítettség, maximális építménymagasság és az építési telek minimális területe a Szabályozási Tervben az adott tömbre megállapított övezeti szabályozás keretében került megállapításra.

Lf (3)

(4)

(5) (6)

(7) (8) (9) (10) (11) (12)

beépítési mód

legnagyobb beépítettség %

max. homlokzat magasság

mini. telekméret

A beépítés módja és az oldalkert meghatározása: a.) A beépítés módja jellemzõen oldalhatáron álló. Beépíthetõ az É-i, ÉNY-i és az ÉK-i telekhatár, az oldalkert mérete minimum 4m. b.) Az OTÉK-ban elõírt legkisebb építménytávolságot el nem érõ, kialakult beépítés esetén a szomszédos telekhatár felé tûzfalat kell kialakítani, az oldalkertbe nyúló részen nyílás elhelyezése csak az OTÉK 37§(2) pontja szerint lehetséges. Az elõkert mérete: a.) Az új beépítés esetén az elõkert minimális méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum: 7,5 m legyen. Az övezet telkeit a közterületek felõl legfeljebb 1,6 m magas átlátható kerítéssel, vagy 1,20 m magas rakott kõkerítéssel, illetve élõ sövénnyel lehet bekeríteni. A terület építési övezeteiben építési engedély csak teljes közmûvesítettség esetén adható. a.) A csapadék elvezetése nyíltvíz-tartásos elvezetõ rendszerrel lehetséges. b.) Az építési terület szennyvízcsatorna hálózati csatlakozásának kiépítése minden esetben szükséges. A lakóépület földszinti padlószintje az épület mellett kialakított terep legmagasabb szintje felett max. 50 cm-re lehet. Az épületek csak magas tetõvel létesíthetõk. A tetõ hajlásszöge 30? -nál alacsonyabb, 50o-nál meredekebb nem lehet. Az oromfalak szélessége 6,6 m-nél szélesebb nem lehet. Teto héjazatként fémtáblás lemez, pala és bitumenes lemezfedések alkalmazása nem megengedett. Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, bõvítésük nem lehetséges. A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. 2

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata (13) (14)

(15)

2004 szeptember

Térszint alatti építmény csak épület elhelyezésére alkalmas helyen építhetõ az ily módon beépített terület nem haladhatja meg a beépíthetõ terület 30%-át. Az övezetben elhelyezhetõk az OTÉK 14§ szerinti építmények elhelyezhetõk, kivéve: a.) sportlétesítmény b.) üzemanyagtöltõ A területen megengedett legkisebb zöldfelület: 40 % Kereskedelmi - gazdasági terület

7.§ (1)

Gksz (2) (3) (4)

(5) (6) (7) (8) (9)

(10) (11) (12) (13)

SZ

30%

6

6000 m2

jellel ellátott gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területi besorolású a szabályozási terv szerinti 11 sz. tömb mely szabadon álló beépítési móddal alakítható ki.

A szükséges parkoló területet telken belül biztosítani kell. A területek átmeneti hasznosítása csak zöldfelületi és mezõgazdasági funkció lehet. A terület építési övezeteiben építési engedély csak teljes közmûvesítettség esetén adható. a.) A csatorna pótlását csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény megléte biztosítja. Az épületek csak magas tetõvel létesíthetõk. A tetõ hajlásszöge 30? -nál alacsonyabb, 50o-nál meredekebb nem lehet. A héjazat színe piros, vagy barna legyen. 9 m-nél szélesebb épület létesítése, illetve az (5) pontban meghatározottaktól való eltérés esetén, egyedi tájvizsgálat készítése szükséges, melyet az engedélyi benyújtása elõtt a BFNP Igazgatóságánál kell jóváhagyatni. Az építési övezetben épületek szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. Az oldalkert mérete azonos funkciójú telkek között minimum 6 méter, eltérõ funkciójú telkek mellett 15 m széles beépítetlen védõsávot kell kialakítani és fasorral beültetni. A területen megengedett építési használat határértékei: a.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % b.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m c.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %. A telken belül az épületek közötti minimális távolság az OTÉK 36.§-a alapján határozandó meg. A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetõk el a környezetre jelentõs hatást gyakorló tevékenységek, melyek körét a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Az övezet beépíthetõ telkeinek minimális mérete 3000 m2. A beépíthetõ telek minimális szélessége a beépítési vonalon 20 m. Az övezetben található lakóépületek felújítása és egy alkalommal 25 m2-rel történõ bõvítése megengedhetõ.. Különleges terület Honvédelmi terület

8.§ (1)

K-1 (2)

SZ

10%

K

K

jellel ellátott különleges terület a 031 hrsz.-ú telek.

A 031 hrsz.-ú telken csak honvédelmi célú épületek építmények helyezhetõk el. Temetõ területe

9.§ (1) jellel ellátott különleges besorolású a szabályozási terv szerinti 11 sz tömb

K-2 (2) (3) (4)

Temetõ terület-felhasználási kategóriájú területbe a település temetõi tartoznak. A temetõ területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közmûvek, utcabútorok, képzõmûvészeti alkotások és növényzet helyezhetõ el. A temetõ körül 50 m-es védõtávolságon belül élelmiszer elõállító és kereskedelmi, vendéglátó létesítmény nem alakítható ki.

3

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata (5)

2004 szeptember

A temetõk 50 m-es védõtávolságán belül, az építési engedélyezési eljárásba az egészségügyi szakhatóságot be kell vonni. A templom területe

10.§ (1) jellel ellátott terület a 91 hrsz. telek

K-3 (2)

A területen mûemlék templom található. Bármilyen építmény, épület elhelyezése, bõvítése, felújítása esetén engedélyezõ hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Osztály Keszthelyi Regionális Irodája. Idegenforgalmi szolgáltató terület

11.§ (1)

K-4 (2)

(3) (4)

(5) (6)

SZ

10%

4,0

1 ha

jellel ellátott különleges területi besorolású a szabályozási terv szerinti 9, 10 sz tömb

A terület elhelyezhetõ épületek a.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület b.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület c.) sportlétesítmény d.) A tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások a beépített terület 30 %-ig e.) gazdasági célú állattartó épület a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével nem helyezhetõ el. Az építési övezetben épületek szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. Egy telken belül több épület elhelyezhetõ. Az épületek paraméterei a következõk: a.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 % b.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m, a homlokzatmagasság sehol sem haladhatja meg a 6 m-t. c.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%. Az övezet beépíthetõ telkeinek minimális mérete 10 000 m2. A terület építési övezeteiben építési engedély csak teljes közmûvesítettség esetén adható. a.) A csapadék elvezetése nyíltvíz-tartásos elvezetõ rendszerrel lehetséges. b.) Az építési terület szennyvízcsatorna hálózati csatlakozásának kiépítése minden esetben szükséges. A szennyvíztisztító területe

12.§ (1) jellel ellátott terület a 059 hrsz telken van kialakítva

K-5 (2)

A szennyvíztisztító területén csak az üzemeléshez szükséges épületek helyezhetõk el. Beépítésre nem szánt területek Közlekedésiterület

13.§ (1) (2) (3) (4)

(5)

A közlekedési területek (utcák, terek, gyalogutak) a város közterületein a gépjármû, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja. A területsávon belül csak ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) helyezhetõ el, építési engedély alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével. A (1) bekezdés szerinti területsávba esõ meglévõ épületeken végezhetõ mindennemû építési tevékenység - csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhetõ. A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességû területeket kell biztosítani: a.) Forgalmi utak 73151 sz. bekötõút

4

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata

(6) (7) (8) (9) (10)

2004 szeptember

b.) Gyûjtõ ú: 73151 sz. út belterületi szakasza (12/1-2, 64, 65/2, 11, 110 hrsz) c.) Kiszolgáló utak: 92, 18 és 24 hrsz.-ú meglévõ utak, a 88, 122, 114/2 hrsz földút korrekcióval d.) A már meglévõ utcák szabályozási szélessége a kialakult területhasználat szerint 8,2-15 m e.) Az újonnan kialakítandó lakóutcák szabályozási szélessége 12, és 15m a szabályozási terven jelölve van. Kerékpár és gyalogos utak: minimum 4 m. Egy telket feltáró magán és közutak: minimum 4 m. Külterületi mezõgazdasági út min 4 m A tervezett utakat a gyalogos és kerékpárutak kivételével úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tûzoltógépjármûvek közlekedésére. A közlekedési területen közlekedési mûtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák. Közmûvek, közmû területek

14.§ (1) (2) (3) (4) (5) (6)

(7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17)

A község területét az OTÉK, az ágazati szabványok és az általános elõírások szerint teljes közmûvesítéssel kell ellátni. Nyomvonal jellegû közmûlétesítmény elsõsorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közmûvet üzemeltetõ szerv területén helyezhetõ el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közmûvezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetõk, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembevételével. Magánterületen vezetett közmûvezetékek közmûkezelõk általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közmûkiváltásra a kezelõ nem kötelezhetõ. Újközmûvezetékek létesítése során a mûtárgyakat a BTSZ 23.§ és 26.§-a szerint és a a szakhatósági elõírásoknak megfelelõen kell elhelyezni. A közmûvezetékek védelme érdekében az 1 sz mellékletben elõírt védõtávolságokat be kell tartani. A község külterületén ahol a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki: a.) Új épület, építmény építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló illetve szennyvíztisztító létesült. b.) Beépítésre szánt területet kialakítani és belterületbe vonni csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelõ kapacitású tisztítómû megléte esetén lehet. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezetõ rendszerbe gyûjteni, illetve bevezetni. Az ivóvíz minõségû víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védõterületein csak a rendeltetésszerû üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A meglévõ 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védõtávolságát biztosítani kell. A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni. Közhasznú közmûterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a mûködés és fenntartás mûtárgyai helyezhetõk el. A vízpartok, patakok mentén egyoldali minimum 6 méter széles, árkok mentén egyoldali minimum 4 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthetõ. Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelõ mûtárgyak és szállító vezetékek védõterületeit és védõsávjait biztosítani kell. {123/197. (VII.18.) Korm. rendelet 4 sz. melléklet} A tervezett közmûvezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmû üzemeltetõkkel. A meglévõ fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell. Az utak és közmûvek építésénél, korszerûsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlõ eszközök elhelyezésének lehetõségét. A távközlési kábeleket érintõ bárminemû munka csak a távközlési szolgáltatóval történõ elõzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat. Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények

15.§ (1) (2) (3) (4) (5)

A zöldterületi rendeltetésû területeket a szabályozási terv tünteti fel. A tervezett zöldfelületi rendszer kialakítására a terület biztosítandó, más célra fel nem használható. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közmûvek, a szabadidõ eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetõk el. A zöldterületen épületek legfeljebb 4 %-os beépítettséggel helyezhetõk el.

5

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata (6) (7) (8) (9) (10) (11)

2004 szeptember

A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhetõ el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglévõ fák építés közbeni védelmérõl gondoskodni kell. A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelentõs zöldfelületû intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad. Közpark zöldfelületi kialakítása elõtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell. Az építési engedélyekhez benyújtott helyszínrajz a zöldfelület kialakításának tervét is tartalmazza. Nyomvonalas létesítmények tervének részeként a meglévõ fák, fasorok felmérését és megõrzését is dokumentálni szükséges. A szükségesen kivágott fák visszapótlásáról gondoskodni kell. Négy gépjármûnél nagyobb befogadó képesség esetén a parkolót fásítással kell kialakítani. Erdõterület

16.§ (1) (2)

(3) (4)

(5)

(6)

Az erdõ használatának kereteit az Erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996.LIV. törvény valamint a 2000.évi CXII. törvény szabályozza. Vállus közigazgatási területén az erdõk elõdleges rendeltetés szerint lehetnek: a.) védelmi (védett) (Ev), b.) egészségügyi-szociális, turisztikai (Ee) rendeltetésû. Az elsõdleges rendeltetés megváltoztatása csak az erdészeti hatóság engedélye és a 1996. évi LIV törvény 17§-a szerinti szakhatóságok hozzájárulásával, lehet. A védelmi rendeltetésû erdõ területen épület nem helyezhetõ el, az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények kivételével. Az építmények elhelyezése, létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetõ. A meglévõ épületek felújítása és egy alkalommal 25 m2-rel történõ bõvítése megengedhetõ. Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésû erdõ csak újonnan, a szántó terület mûvelési ágának megvátoztatásával alakítható ki. Az erdõterület kezelése a természetvédelmi törvény értelmében védett erdõként történjen, az OTÉK, és a BTSZ 47.§ c) pontja szerint megengedett tervezett beépítés lehetõségével. (Jelenleg 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,3%-os beépítettséggel az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmények helyezhetõk el). Az esetleges beruházással érintett erdõterület igénybevételét az erdészeti hatóságnál engedélyeztetni kell a többször módosított 29/1997.(IV.30.) FM rendelet 87.§-a szerinti mellékletek, tulajdonosi hozzájárulások, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapok, fakitermelési terv és üzemtervtõl való eltérési kérelem benyújtásával. Az erdészeti hatóság engedélyét az építési engedélyi kérelemhez csatolni kell. A táj gazdagítására javasolt fasorok, facsoportok telepítése erdészeti szakszemélyzet irányítása és tervei alapján történhet. 1996. évi LIV törvény 35§ (4) szerint az erdõtelepítési-kivitelezési tervet az erdészeti hatóság - az érintett hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulása alapján - hagyja jóvá. Mezõgazdasági terület

17.§ (1) (2) (3)

(4)

A mûvelési ág váltása a szerkezeti tervvel összhangban, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. Szántó mûvelési ág esetén nem építhetõ be. Gyep mûvelési ág esetén a.) Kezelt természeti övezetben épület nem helyezhetõ el. b.) A bemutató övezetben, 1 ha-t meghaladó területen elõzetes tájvizsgálatban meghatározott beépítési móddal és anyaghasználattal helyezhetõ el épület. Lakóépület nem helyezhetõ el, csak hagyományos, almos állattartó, és az ismeretterjesztést, természetjáró túrizmust szolgáló épület. A beépített terület a telek területének 0,5%-át, illetve a 400m2-t nem haladhatja meg. A építmény magasság a 3,8 m-t nem haladhatja meg. Kertgazdasági mûvelési ág esetén nem építhetõ be. Vízgazdálkodási terület

18.§ (1)

(2)

A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggõ terület: a.) a folyóvizek medre és partja, b.) a közcélú nyílt csatornák medre és partja, c.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védõterületeik (hidrogeológiai védõterület), A területen - ha külön jogszabály nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenõen csak a vízkár-elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetõk el.

6

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata

2004 szeptember

(3)

A vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelmérõl szóló jogszabályoknak megfelelõen, az érintett területeken az engedélyezéseket vízügyi hatóság elõírásai szerint kell lefolytatni {jelenleg a 123/1997. VII.18. Korm.rendelet szerint.} Egyéb rendelkezések Kulturális örökségvédelem

(1)

A 91 hrsz. telken mûemlék templom található. a.) A mûemlék templomon és telkén bármilyen beavatkozás, felújítás, esetleges épület, építmény elhelyezése esetén az engedélyezõ hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Osztály Keszthelyi Regionális Irodája, amely a mûemléki környezetben új épület elhelyezése, bõvítése, felújítása, továbbá a mûemlék megjelenését befolyásoló beavatkozások, (pl: reklámhordozók, információs táblák elhelyezése) és a közterület alakítása esetén szakhatóságként mûködik közre. b.) Mûemléki környezetként a 36; 37/1-3; 38; 87; 93-96 hrsz.-ú telkeket határozzuk meg. A régészeti lelõhelyek területét bármilyen 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. tv. 22. §-a szerint lehet csak végezni. Ilyen esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szakhatóságként jár el. Nyilvántartott régészeti lelõhelyek jegyzéke: a.) 12302 Büdöskút-puszta (keleti Halstadti kultúra) 033/1, 033/3, 030, 032/2 (út) hrsz. b.) 12303 Pusztatemetõ (középkori település) 068/4, 069/1, 070(út) hrsz. c.) 12304 Hamudomb (római kori) 069/1, 123/1-5 hrsz d.) 12305 Belterület (népvándorláskor) 74-85, 64 (út) hrsz e.) 12306 Vállusszentmiklósi völgy (középkori kolostor) 027 hrsz f.) 12307 Alsócsetényi murvabánya (római kori) 066 hrsz g.) 12308 Törpevízmû területe (késõ középkor) 055 hrsz Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetve lelet kerül elõ, a munka felelõs vezetõje a település jegyzõjének köteles bejelenteni, és a tevékenységet az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. A régészeti feltárások lefolytatásának rendjét a 2001. évi LXIV. törvény határozza meg.

19.§

(2)

(3) (4)

Természet és tájvédelem

20.§ (1) (2) (3) (4)

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet 1. és 2. számú melléklete alapján Vállus teljes közigazgatási területe a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik. A védett természeti területként kezelt területek helyrajzi száma 015, 025030, 033/1-055, 062-068/3 és a 068/4/a. A Balatoni Területrendezési Szabályzatról szóló 2000.évi CXII. törvény alapján a község teljes közigazgatási területe a védett természeti területek (V-1) alövezetébe tartozik. A Balatoni Területrendezési Szabályzatról szóló 2000.évi CXII. törvény alapján a község tájkarakter szempontjából kiemelt jelentõségû területek (T-1) alövezetébe tartoznak a 73157 sz. közúttól keletre fekvõ 02-013, 016, 019, 020, 022, hrsz-ú területek és az Alsócsetény nevû 064, 066 hrsz-ú terület. A BFNP Igazgatósága az építéshatósági eljáráson túl minden egyéb eljárás során (vízügyi, közmû, fakivágási engedélyezés, erdészeti kezelés, kútfúrás, terepkialakítás, elõvásárlás stb) hatósági/szakhatósági jogkörben mûködik közre. Kiszolgáló és lakóút céljára történõ lejegyzés

21.§ (1)

Az 1997. évi LXXVIII. törvény 27§- alapján a következõ telkek út kialakítására szükséges részét kell az Önkormányzat céljára lejegyzi. a.) A 88 és122 hrsz.-ú út korrekciója érinti az alábbi telkeket: 63/3-8; 66-70; 80-84; 85-87; 89,90; 116-121; hrsz. b.) (a) pont szerinti út és gyûjtõút közötti összekötés kialakítása érinti a következõ telkeket 65/1; 65/3-8; 66-70; 71,72,75,76,77,78,112/10,12,14; 113/2; 114/3; hrsz. Elõvásárlási jog

(1)

Közpark kialakítására elõvásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot a 65/3-8; 112/10,12,14; 113/2,16,18; 114/3; 115; hrsz. Ingatlanok eladása esetén a BFNP részére elõvásárlási jog biztosított. Településkép

22.§ (2)

23.§

7

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata (1)

(2)

2004 szeptember

Az építési hatóságnak, a jegyzõ kezdeményezésére a településkép javítása érdekében a településképet rontó állagú épületek helyreállítását el kell rendelnie. a.) Az építési hatóság a helyreállítás határidejét a helyreállítás feltételrendszerének mérlegelésével állapítja meg, mely 1 hónapnál rövidebb, valamint 1 évnél hosszabb nem lehet. A helyreállításra elõírt határidõ, az ingatlantulajdonos kérésére, egyszeri alkalommal meghosszabbítható. b.) Az ingatlantulajdonos köteles épületét az elõírt határidõn belül helyreállítani, amennyiben ezt elmulasztja, végrehajtási bírságot köteles fizetni. c.) Az önkormányzat a helyreállítási kötelezettséghez anyagi támogatást nyújthat, melynek mértékét és feltételeit külön jogszabályban kell megállapítani. A településen található emlékmûvek, szobrok, útszéli keresztek elbontását, átépítését építési engedélyben rögzíteni kell. Tûzvédelem

24.§ (1) (2) (3) (4) (5) (6)

A tûzvédelmi elõírásokat a mindenkor érvényben lévõ, vonatkozó jogszabályok, kötelezõen alkalmazandó szabványok, tûzvédelmi elõírások figyelembevételével az illetékes tûzvédelmi szakhatóság állapítja meg. A tûzoltóság vonulása és mûködése céljára olyan utat, illetõleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tûzoltógépjármûvek nem rendszeres közlekedésére és mûködésére. Az építési engedélyi eljárás során az építmények közötti legkisebb távolságot az övezeti elõírások és az OTÉK 36.§-a szerint kell kialakítani. A területen a tûzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tûzcsapok alkalmazásával kell biztosítani. A területen tûzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhetõ nyilvános telefonfülkét kell, létesíteni illetve üzemben tartani. A tisztán gázüzemû, a vegyes üzemû, illetve a kettõsüzemû jármûveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni. Telekalakítás

25.§ Telekalakítás a meglévõ telekstruktúrához igazodva, a HÉSZ szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelezõ szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhetõ. Építés engedélyezése

26.§ (1)

(2) (3) (4) (5) (6)

A tervezett beruházásokok engedélyezése a minden esetben kötelezõen bevonandó szakhatóságok (ÁNTSZ, Tûzoltóság), valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok és eljáró hatóságok megkeresésével, azok pozitív állásfoglalása alapján történhet. Az építéshatósági eljárásba kötelezõen be kell vonni: a.) A Honvédelmi Minisztériumot a HÉSZ 12.§ rögzített különleges terület 1km-es körzetét érintõ esetben b.) A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot minden esetben, c.) A Kulturális és Örökségvédelmi Hivatalt a HÉSZ 24. § (1.) b.) pontjában és (2) meghatározott esetekben, d.) Környezetvédelmi Felügyelõséget egyedi szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelési kislétesítmény létesítése esetén, e.) Zala Megyei Állami Közútkezelõ Kht.-t és a Közlekedési Felügyeletet.a település É-i határában tervezett fõút nyomvonala mellett 100-100 m, egyéb országos közút mellett 50-50 m védõtávolságban elhelyezett építmények engedélyezési eljárásába f.) a Bányakapitányságot 300 m2-nél nagyobb, alapterületû, bányászati módszerekkel kialakított földalatti térségek létesítése, használatbavétele, és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba, amennyiben a tároló tér felett természetes kõzetréteg található és a tároló tér nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. A telkek területén tereprendezési munkák - a talajerózió elkerülése végett - csak hatóságilag engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhetõk, ha az eredeti terepszint 1 méternél nagyobb mértékben átrendezésre kerül (bevágás, feltöltés, rézsû, támfal stb.). Ha a község állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat övezeti elõírásai között eltérés van, a szigorúbb szabályozást kell alkalmazni. A beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása csak mezõgazdasági illetve zöldövezeti funkciójú lehet. Törmeléket lerakni csak az illetékes hatóság által kijelölt területen szabad. A tervezett földmunkák során a felsõ humuszos réteget külön kell letermelni, deponálni és azt csak helyben parkosítás céljára lehet felhasználni.

8

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata

2004 szeptember

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

27.§ (1)

(2) (3)

A talaj kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt nyersanyag a kitermelés helyérõl elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerûen hasznosul, értékesül. Az építési tevékenységhez szükséges nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb) érvényes hatósági engedéllyel rendelkezõ kitermelõ helyrõl kell beszerezni. A település teljes területe a BTSZ 23.§ által szabályozott V-1 védett természeti területek alövezetébe tartozik, új bánmyanyitás nem engedélyezhetõ. Környezetvédelem Általános követelmények

28.§ (1) (2)

(3) (4) (5)

A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezõ területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.] A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenõrzése, a környezetvédelmi elõírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elõírása szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] A csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. A vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezésének megelõzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „jó mezõgazdasági gyakorlat”szabályait. [Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.] A település fejlesztése során elõnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat. Környezetterhelési határértékek

29.§ (1)

(2)

(3) (4)

(5)

Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegõtisztasági követelményeket és a levegõtisztaság-védelmi elõírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegõ védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülõ jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melybõl a tervezési területen a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenõ hõteljesítményû tüzelõberendezések légszennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.] Élõvízbe bocsátott szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek minõsége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirõl és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.] A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.] Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltethetõ, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket a zajtól védendõ területeken, vagy épületek elõtt. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.] Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelõ beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelõ tájolásával, illetve mûszaki intézkedésekkel kell biztosítani az elõírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

9

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata (6)

2004 szeptember

Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biztosító különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belõl vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységbõl eredõ együttes zaj nem haladhatja meg az elõírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.] Speciális eljárási szabályok

30.§ (1)

(2)

(3)

(4) (5) (6) (7)

(8)

Az egyes tevékenységek környezetet terhelõ kibocsátásainak megelõzése érdekében a környezeti elemeket terhelõ kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezõk csökkentésére, illetõleg megszûntetésére irányuló, az elérhetõ legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.] A „környezetre jelentõs hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentõs hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.] Vállus a felszín alatti vizek minõségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminõségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minõségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint történhet.] A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védõsáv fennmaradását biztosítani kell. [Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.] Beruházások megvalósítása során a termõföldrõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni [Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának elõírásai szerint]. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenõrzése alapján történhet a szakhatóságok elõírásai szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] A hulladékok elhelyezésérõl - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezõnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelõ elhelyezésérõl, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet elõírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülõ jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] A település teljes területe a BTSZ 23.§ által szabályozott V-1 védett természeti területek alövezetébe tartozik, új hulladéklerakó telep nem nem engedélyezhetõ. Záró rendelkezések

31.§ (1) (2) (3)

Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetésérõl a Jegyzõ a helyben szokásos módon gondoskodik. A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követõen indított ügyekben kell alkalmazni. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti 3/1988 sz. többszörösen módosított rendelet.

Vállus, 2005.

Szabó Joachim polgármester

Gyõriné Szilágyi Ilona körjegyzõ

Kihirdetve: 2005. április 29.

Gyõriné Szilágyi Ilona körjegyzõ

10

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata

2004 szeptember

1. számú melléklet Közmûlétesítmények védõtávolságai (1) Nyomvonalas létesítmények esetén a védõtávolság a tengelyvonaltól mindkét irányban érvényes. Mûtárgyak Védõterületek méretezése Zárt vagy épületben lévõ vízkezelõ vagy tároló A védõterület sugara a mûtárgy vagy építmény külsõ szélétõl számított 10 m. 5 m-nél magasabb földfeltöltés esetén a rézsü talpától mért 5 m. Szabadban, nyílt vízfelszínnel történõ víz50 m (különleges esetekben max. 100 m). kezelés vagy tárolás Víztechnológiai célra történõ levegõbeszívás A védõterület szélétõl legalább 20 m-re, a terepszint felett legalább 3 m-re. helye (légszûrés nélküli esetben) Víztornyok (magastéri tárolók) zártrendszerû Védõterületek nem, csak a vezetékek védõsávjának kijelölése szükséges. átemelõk és nyomásfokozók Földbe fektetett vízvezeték A védõsáv határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed. Párhuzamosan haladó vízvezetékek és szennyvízcsatornák ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, A védõsáv szélessége a vízcsõ mindkét oldalán vízszintes irányban mért 1-1 mint a vízcsõ, vagy ha mélyebben fekszik, de m; 2 m-nél kisebb tengelytávolságú két vezeték esetében megfelelõ állékonya vízvezeték talajvízben, vagy annak közelé- ságú szennyvízcsatorna alkalmazásával. ben van Mûtárgyak Védõterületek méretezése ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, A védõsáv szélessége a vízcsõ mindkét oldalán vízszintes irányban mért 0,5mint a vízcsõ és a vízcsõ száraz talajban van 0,5 m. nyomás alatti szennyvízcsatornacsõ esetében Szennyvízcsatorna és vízvezetékcsõ keresztezõdése ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, mint a vízcsõ ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcsõ és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcsõ és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5-1 m között van

A védõsáv szélessége a vízcsõ mindkét oldalán vízszintes irányban 2-2 m. A szennyvízcsatorna elhelyezése a keresztezési ponttól számított 2-2 m hoszszúságú vízzáró védõ-csõben vagy fedett vasbeton vályúban a közúti terhelés mértékének megfelelõ állékonysággal. A vízcsõ megépítése a keresztezõdési ponttól mind-két irányban mért 2-2 m, összesen tehát 4 m hosszúságon belül csõkötés nélkül, a szennyvíz-csatorna építése a keresztezési ponttól mindkét irányban mért 1-1 m, összesen tehát 2 m hosszban, legalább 10 cm vastag beton burkolattal. ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcsõ és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5-1 m között van

(2)

Villamos távvezetéknél a.) 220 kV-os villamos légvezeték 2×18 méter b.) 120 kV-os villamos légvezeték 2×13 méter c.) 20 kV-os villamos légvezeték külterületen 2×5 méter belterületen 2×2,5 méter. d.) 20 kV-os villamos földkábel 2×1,5 méter. e.) Villamos berendezés esetén 10×10 méter. f.) Villanyoszlop, légvezeték oszloptól dõléstávolságán belül A, B tûzveszélyességi osztályba sorolt építmény nem helyezhetõ el. g.) 20/0,4 kV-os transzformátor állomásnál 10 t darus gépkocsi megközelítési lehetõsége szükséges. (3) Gázvezetékek védõtávolságai a.) 6 bar-os földgázvezeték 2×9 méter b.) 3 bar-os földgázvezeték 2×4 méter c.) 64 bar-os földgázvezeték 2×100 méter (4) Az ivóvíz és ásvány-gyógyvíz kezelõ, tározó mûtárgyak és szállító vezetékek védõterületei és védõsávjai

11