Vallásos lelkület és a modern élet

V II. é v fo ly a m

7. szám .

Julius.

\

assisi sze n t F e re n c tis z te le té n e k és h a r­ m a d re n d jé n e k te rje s z té s e , a k a th o liku s v a llá s e rk ö lc s i és tá rs a d a lm i étet ápolására. M e g je le n ik m in d e n h ó n a p e ls ő n a p ja ib a n .

F ő sze rke sztő : T r é fá n L e o n á rd , szentfe re n c re n d i áldozár Kolozsvárt. Társszerkesztók : K is s A ris z tid » szentferencrendi áld- Süm egen- U n g h v á ry A ntal» szent­ fe re n c re n d i áldozár Baján.

X n i. L e ó P ápa ő s z e n ts é g e 1903. ju n iu s T7-én Z ic h y G y u la g r ó f p. t. k a m a rá s p é c s i p ü s p ö k O r Ö m é ltó s á g a á lta l a p o s to li á ld á s á t k ü ld ö tte fo ly ó ' ir a tu n k n a k .

•M e g á ld o m S z e n t F e re n c H irn ö k é t. s z e rk e s z tő it és m u n k a tá rs a it, s m in d a z o k a t, k ik e la p o t o lv a s ' sák. to (X . P ius pápa szavai 1904. o k tó b e r ő -á n a s z e rk e s z tő h ö z ).

Vallásos lelkület és a modern élet.

s

%

em szándékom , hogy elvont dolgokról írjak. Nem a ka ro m nehezen érthetővé tenni azt, am i magában véve világos. Ne csóváld tehát a fejedet kedves olvasóm , m ik o r itt fönn, ezt a cím et látod. Azt hiszem , elég korszerű, hogy e rrő l csevegjünk. Van-e m a létjogosultsága a vallásos életnek, a m erő­ ben h itb ő l élő le lkü le tn e k ? Van-e rá szükség a m ai idők kü lö n b ö ző á ra m la ta i között, s egyáltalán beleilleszkedhet-e bensőséges vallásos élet a m odern k o r kere te i közé?

'4

-

-V

298

Nagy kérdések, am elyek m a g u któ l szárm aznak, s ta ­ lá lu n k feleletet is rá ju k azokban a szép példákban, m elye­ ket na pon kint lá tu n k. M e rt vannak még tiszta keresztény érzéstől á tita to tt le lk ü le tű em berek, a kik nem is tu d n a k h it n é lkü l és a vallásos élet g y a k o rla ta i n é lk ü l é ln i. Ám azért nem lesz h á lá tla n m u n ka , ha a fö n n e b b i kérdésekre választ a ka ru n k adni. M in d ig az v o lt szám í­ tásunk, hogy o lva só in ka t a g y a k o rla ti élet m ezőire te re l­ jü k. Hogy ne csupán elvont elm életekkel te rh e ljü k a szelle­ met, hanem m u n ká ra és eredm ényes fá ra d o zá so kra ösztö­ nözzük a cselekvőképességet. A m odern ko r h itb ő l élő keresztény le lk ü le t és v a ló ­ ságos g ya ko rla ti vallásos élet u tá n k iá lt. M in d e n je l od a ­ vezet, hogy bensőséges keresztény le lk ü le te t k e ll b e á llíta n i a m odern ko r á ra m la tá b a , m e rt csak ez lehet a k im e rü lt, tehetetlenné le tt lelkek e rő fo rrá sa . Az élvezetek vágya ro h a n ó á ra d a tá va l k im o s ta az erkölcsi érzés a la p ja it. Iszapját rá ra k ta a k o m o ly g o n d o l­ kozásra, m elyből azután a léha kö n n ye lm ű sé g b u rjá n z ik fö l.

Ahol elsenyved a kom oly erkölcsi érzés, o tt m eg­ szűnik a hit. H it n é lk ü l elpusztul a k o m o ly benső ta rta lo m , m eg­ lazul az erkö lcsi érzék, s koldussá v á lik a lélek. E m b e ri m éltóságát, s fensőbb igényeit, iste n i c é lja it tapossa lá b b a l az ember. Pedig m ilye n sok em ber h a la d ezen az ú to n ? ! M ennyire engednek a sziré n h a n g o kn a k . . . . M e rt tetszetősek az ilyen je lsza va k; M a nem o lya n id ő ke t é lü n k m in t régen! K in ő ttü n k a g ye rm e kko rb ó l, s nem engedjük, hogy a va llá si türelm etlenség u ra lk o d jé k r a jtu n k ! A v a llá s j ó az egyszerű, ta n u la tla n e m b e re k m e g fé le m líté sé re , m ű v e lt ember nem lebet a b itre n d s z e re k r a b s z o lg á ja ! A v a llá s

299

g ya ko rla ta i, parancsai és szertartásai csak a sötét közép­ ko rb a n b írta k lé tjo g o s u lts á g g a l! És Így tovább. Sok volna m ind le írn i azokat a je l­ szavakat, am elyekkel úton-útfélen találkozunk. C élja azon­ ban m in d e n ikn e k az, hogy a gondolkozás és erkölcsi érzés lazaságát lo p ja be a szívbe. S v á jjo n a m illió k közül hány em ber akad, aki szembeszáll a téves fölfogással, s kivonja m agát az előitéletek tengeréből. . . . A legtöbbször m egbénul m inden akaraterő. Gyáva félszegség, le lk i tehetetlenség vesz erőt ra jtu n k. Úszunk a piszkos á ra d a tta l, m e rt igy kényelmesebb. M ert hiszen régi igazság, hogy a ro m lá s ú tja ira tévedni so kka l könynyebb, m in t jó n a k m a ra d n i. A bűn élete nem kíván erő­ kife jté st, hanem té tle n puhaságot, elernyedt, vér nélküli idegzetet. N em teszi próbára a le lk i erőt, s a vétkezés b u ja v irá g g a l benőtt ösvényén m inden kívánatos: az ön­ m egtagadástól, lem ondástól pedig visszariad gyarló ter­ m észetünk. így sűlyednek lefelé a m illió k . H o l van az a rendkivűli erő, m ely fö lta rtó z ta tja a hegyről szédületes gyorsasággal le g ő rd ü lő ó riá s i szíklatöm b öt . . . . A p o sto lo kra van szükség. Megedzett lelkekre, a kegye­ lem á lta l m egvilágosított értelem re. A kiknek életéből erőt m eríthessenek a gyöngék. A h it á lta l m egvilágosított érte­ lem vilá g ító fá k ly á t g y ú jt ebben a sötétségben. A m inden te kin te tb e n vallásos le lk ü le t irá n y t m u ta t az eltévelyedetteknek. Ö n tu d a tra kél a lo m h a akaraterő, s az önmegszégyenülés üdvös gondolata szá llja meg a szíveket. A m e g ú ju lt, s fö lfris s ü lt érzések ta la já b a n gyökeret h a jt az erény. Az ú jjá szüle té s eszméje, m in t a tavaszi szellő meleg fu v a lla ta , végig susog az elszáradt gallyak között, s fö l­ tá m a d á s ró l beszél. A k a th o lik u s egyház gyermekének szembetűnően főn-

300

séges a hivatása. Az első keresztények a p o sto li kü ld e té ­ sére van m a is szükség. B eszélhetünk m ű ve ltsé g rő l, előhaladásról, tudom ányosságról a m ai m odern ko rb a n , de azért hitben és erkölcsökben s ö té t p o g á n y v ilá g o t é lü n k . Sötétebb és ra ffin á lta b b , m in t a régi pogányvilág ro m lo tt­ sága. M inden előhaladás és m űveltség a fin o m e rkö lcs­ telenség, a szép ru h á b a ö ltö zte te tt hitetlenség eszköze. A p o s to li le lk e k e t ebbe a p o g á n y k o r b a ! Legyen ez a jelszó. És aki erőt érez m agában, az ne ria d jo n vissza. M in d e n vallásos le lk ü le tű em ber, a z em b e riség k ö z ja v á ­ n a k előm ozdítója. A h itb e li buzgóságból élő, tevékeny le lk ü le t valóságos közkincs, m e lyb ő l nagyon sokan gazdag­ szanak a szegények. Az egyház szentségeiben re jlő m eg­ becsülhetetlen értékek átm ennek a közhasználatba, s család és tá rsa d a lo m ú jjá szü le tn e k á lta lu k . A z U r Jé zu s m eg ­ v á ltó i m űködése csak a k k o r fo ly ta tó d ik a g y a k o r la ti m egvalósulás ú tjá n , l?a m in d ig lesznek lelkek, k ik m a g u k k a l k iv is z ik az életbe a m e g v á ltá s é rd e m eit. És a m űveltségével, e lő h a la d á sá va l m in d ig kevélykedő m odern ko rn a k igazán nagy szüksége van az ilye n lelkekre, az ilye n le lk ü le tre . S oha a n n y ira m in t m ost. M e rt különben messze, nagyon m esszire tá v o lo d u n k a keresztény h ittő l és az evangélium szellem étől. M á r m ost is nagyon m esszire vagyunk, s ki tu d ja , hogy a szörnyen m eredek le jtő n m i következik még ezután . . . . A ureus.

A Z A N Y A SZÍVE, A z a lk o n y a t rózsás, s z e líd v ilá g a L á g y f é n n y e l t ö r t e á t az a b la k o t. Ú t já b a ' m in d e n t f o g v a g ló r iá b a , H a llk s z á lld o s á s s a l m e g c s ó k o lg a t o t t . . K ik b e n t v a l ó n a k : egy beteg f i ú t , — E z t m elegebb s u g á r r a ! f o n t a á t — A bús a p á t, a szép. s z o m o rú n ő vé rt. S a szenvedő, erős s z fv ü a n y á t. . . O k tó b e r vége. N e m fjo H o n i tö b b é R in g ó á g o n n ó tá z ó m a d a r a t . . . h u l l ó le v é l z ö r g ő a v a r t f ö d ö t t be, E r d ő z ú g á s is la s s a n e lm a r a d . . . \ /ir g o n c f u t ó k a s z á ra d ó in a C s a p o n g ó szélben összetépve leng. M o s o ly g ó d í s z ü l v e s z tik a v irá g o k . A k á r c s a k az a b e te g if jú , b e n t . . . M e r t b e te g ő. A d r á g a lé t-e rő n e k C s o d á s m ű h e ly é t é rte p u sz tu lá s.

S fé lre v o n u lv a , g y o rs ta k a rg a tá s s a l A z a n y a t ö r l i kön nye ző szemét . . . N e m ! nem szabad m e g lá tn i a betegnek. Szemén a kín c s ik a rta h a rm a to t , . . ! S bo szól neki. az arc, a szem nevetnek, S n yo m a sem lá ts z ik a v ib o rn a k o t t . . . Becézve k é r d i : . M i t kivá n sz f i a m ? ’ Es á ld ó cs ó kra v o n ja hom lokát, De közbe mégis e lcs u klik beszéde. S e lh a g y ja gyorsan a beteg s z o b á t. . . G y e rty á k k ö z ö tt á l l az a n y á k anyája. A h ^ t f á jd a lm ú a sszo n y: M á ria . K ö n y ö rg ő szem m el f e lt e k in t r e á j a : . H á t rá m is o m lik egy K á lv á r ia ? O életem nek kincse, öröme, M e le g ítő f é n y éltem a lk o n y á n ! A n y a va g y te is, s z ív le ld szenvedésem, M e r t — összeroskadok, kegyes A n y á m !"

A m e ly a b ^ i'v a d á s sz a k á b a ' j ő meg. És n in c s előle, n in cs s z a b a d u lá s . . . O ly i f j ú még. de le lk e fé r fié , S m ú z s á k a g y á b ó l v é te te tt a g ya . S ív á r , úres. re m é n y te le n a bánat, S e z t v é rz ő s z ív v e l t u d j a a z a n y a . . R é g i p a jt á s i s o rb a lá to g a tjá k , D e m in d jö k k e l c sü g g e d ve f o g kezet.

S f e le l a S z ű z : ,Ó b . asszony, az enyémhez, A z én kínom hoz a tié d kevés l N e m ju t h a t é k e l én F ia m szívéhez. M ik o r s z a k g a tta m illjó szenvedés! Lelkem ben h á n y ő rö k sebet ü t ö t t A G o lg o th á n f e l á l l í t o t t k e re s z t! S csak a tövébe ro s k a d h a tta m össze. . . A sszony te á t m in d nem szenvedted e z t!

S z o ro n g v a n é zik h e rv a d ó a la k já t. S a keze is — é re zté k — r e s z k e t e t t . . .

S m ik o r az o s to r szent vérét kicsalta.

M i csöndes, f o jt ó , n a g y s z o m o rú s á g !

Es s z e n t kezét k ig ű n y o lá a nád.

N e m j á r j a v id á m , n e v e tő beszéd.

,

*

a csőcselék m a g á t m u la tta r a j t a :

ti N ki

s*

I'.A 302 E lűztek onna n engem, az — a n y á t ! 5 m ik o r g y ö tö r te n e lb u k o tt szegény És vértől, k ö n n y tő l nedves le t t az ú t : N e m lehetek m e lle tte , h o g y szeressem; A z a n y á t ó l e lté p té k a fiú t . . . /

iS h a t ö r n i k é s z ü lt f o j t ó zokogása, F ülébe c s e n d ü lt a z é g i beszéd . . .

Te f i a d n á l v a g y m in d e n p illa n a tb a n ,

E r ő t a d o t t a szűz A n y a taná csa, h ő s s é n e v e lte a szen t a n y a s á g . . . S h a m ú lh a t a t la n ' i t t az U r csapása. V ig a s z ta lá s t is m a jd t a lá n csak á d . .

Verejtékes f e jé t tö rü lh e te d , M e lle tte v a g y a lk o n y b a n , v ir r a d a tb a n , S zázszorta kö n n ye b b ób asszeny n e k e d !

M e g n y ú g o d o tt a z U r a k a r a t á n S z e m lé lte K r is z tu s á t v e r t o ld a lá t. M e g é r té te n g e ré t a f á jd a lo m n a k ,

F iam b an egy v ilá g é r t szenvedek é n ! !

S K á lv á r iá já n m ent, h o lo d t to v á b b . . .

F ia d Is az. de ób, kisebb v i l á g ! T e kin ts reám, m e ríts v ig a s z t belőlem,

C sak. a m ik o r e lé rk e z e tt a z óra,

És j á r d m eg v é g ig a K á lv á r i á t . .

S a z i f j ú lé le k égbe k ö ltö z ö tt. R o g y o tt o d a a n é m a k o p o rs ó ra , S t e n g e r n y i k ö n n y e t bőven ö n t ö z ö t t . . .

5 a z ó ta nem v o lt k ö n n y e az a n y á n a k . M e r t vissz a zá rta a n g y a l — tü re le m .

S z a k a d ó s z ív v e l ő z o k o g ta t ú l

B á r t u d t a ő. h o g y jó . beteg f iá n a k

A m é ly r é s z v é tte l s ir a t ó k j a j á t . . .

J ö v ő ta v a s z v ir á g o t nem te re m . . .

N a g y b á n a tá b a n óh. h o g y m e g c s o d á lta m ,

És v á rta , v á r ta a sú lyo s csapást.

M i l l j ó k ö z ü l v é g re im . t a lá lt a m .

F ig y e lte t it k o n d r á g a betegét.

E g y szenvedő, e g y

igazi

a n y á t. . . ! !

P. J á n o s s y B é la .

Korszerű ismeretek. I r t a : F o r s c h n e r K á ro ly .

T IZ E D IK F E JE Z E T .

E L S Ő R É S Z.

Szakszervezet n é lk ü l nincs m unkásvédelem . (F o ly ta tá s ).

gazságtalanok vo ln á n k, ha az

á lla m i m u n k á s v é d e lm i

tö rv é n y -

hozásnak s e m m i é rté k e t sem tu la jd o n íta n á n k . A m a fé rfia k n a k , kik o ly buzgósággal fá ra d o z ta k a m u n ká so k hát ily e n e k is va n n a k m á r M a gyarországon,

érdekében ( m e r t csakh og y ezeket

nem a foghagym a és pénzeszsák szeretete je lle m z i á m !) n a g y h á lá v a l tarto zun k, s

ö rö m m e l e lis m e rjü k

em e

tö rv é n y e k

jó té k o n y

hatását.

M in d a m e lle tt igaz m arad — s ezt m in d ig k e ll h a n g o z ta tn i a m u n k á s o k e lő tt — hogy

csak

a

szakszervezet,

az

e g y fo rm a

m unkát

végzők

csoportosulása n y u jtí)a t a m u n ká sn a k biztos és te lje s védelm et. A szak­ szervezetek nem b e c s ü lik le a m u n k á s tö rv é n y e k e t, gyakorlati m egvalósulásukat bizto sítjá k.

sőt

e lle n ke ző le g ,

303 A z ipar v á ra tla n u l gyors s épen e m ia tt elhibázott fejlődése és am i vele karöltve jár, a mezőgazdaság visszafejlődése (hogy ne m o n d ­ ja m : bukása) az u tó b b i években állandóan óriási embertömegeket dob a m unkásvásár piacára. Ha egy város, vagy a város közelében fekvő fa lu u tcá já n m együnk, sokféle nyelvű és m indenféle tájszólású sze­ gény e m b e rre l ta lá lko zu n k . Ezek m ár nem oly emberek, kik a lk a l­ m a zo tta k, plane oly helyen, h o l jó l és otthonosan érezhetnék m agu­ kat. Ezek in k á b b o ly em berek, k ik kénytelenek voltak hazájukat, fa lu ju ­ kat elf)agyni, m e rt az m á r egyáltalán nem, vagy csak részben szolgál­ ta tja n é k ik m egélhetési szükségleteiket. A töm eg közé jutva, most m á r nehéz k ö rü lm é n y e k kö zö tt szerezhetik meg m indennapi kenyerü­ ket. H á n y m unkás la k ik a városban, kin ek szülői s nagyszülői kisgazd á k s k is ip a ro s o k v o lt a k ! ? De néki ez m ár nem n y ú jto tt eleget a m egélhetésre s a vá n d o rb o t után ke lle tt n yú ln ia . M ily nehezére eshe­ te tt em e megválás, m ily sok bú és gond előzhette meg ez elhatáro­ zást, azt csak maga a szerencsétlen tudja. S oknak tesznek aztán s z e m re h á n y á s t: m a ra d t volna fa lu n , o tt kaphatott volna munkát, szerezhetett volna kenyeret. Ezt m o n d h a tju k ugyan egyeseknek, de a többség nem é rd e m li meg a szem rehányást. A falu nem n y ú jt m in ­ d e n k o r elégséges keresetet, azért a város közelében lakó munkások a városban kén yte le ne k m u n k á t keresni, m in t ezt a munkásvonatok b iz o n y ítjá k , m e ly e k a m u n ká so ka t reggel a városba, este pedig vissza­ v is z ik ; m eg

az

országutak,

m elyeken

korán

reggel s késő este is

já rn a k m u n ká so k. H ogy az ily m unkások nem g y ű lö lik a falusi m u n ­ kát sem, b iz o n y ítja azon k ö rü lm é n y, hogy a város m e lle tti faluban lá th a tju k , m is z e rin t a hazaérkező

m unkás este a saját kis szőlőjében

m u n k á lk o d ik , t. i. ha m á r e n n yire vitte.

Szemrehányást tenni éppen

nem nehéz, de azt be is igazolni, m ár más dolog. De az igazolásra nem is g o n d o ln a k eme m ű v e lt ( ! ? ) kritikuso k, kiknél a jelenlegi tá rs a d a lm i és gazdasági v ' x s z o n y o k ismerése rendszerint nagyon biányos. C sakhogy én m ost nagyon is eltértem a tárgyam tól.

így já r az,

aki csak ritk á n j u t szóhoz és mégis el akar m ondani m indent.

Az a

sok m u nká s, ki kénytelen v o lt o tth o n á t elhagyni, ma itt, holnap ott kap m u n k á t s m in d ig b izo n yta la n a keresete. A m unkatér ma mar n in c s k o rlá to k közé szorítva, m in t valaha volt, ma m ár kiterjed az egész vilá g ra s az egész m u nka té re n verseny, vad hajsza uralkodik, lo k e tő k e e lle n h a rc o l s e harc célja az önérvényesülés s vele kapcsolat­ ban a pénzszerzés. E harc nyom ában béke sohasem fakad m e rt a győzelem csak u ja b b roham ra, ujabb

zsákmányokra

ad

alkalm at. A

'

304 zsoldosok e ^a rcb a n a m unkások, k ik m in d ig ú ja b b és ú ja b b tö m e g e k ­ ben gyülekeznek oda, hogy a győztes tőkepénzes zászlaja a la tt s z o l­ gáljanak. Ha a v á lla lk o z ó n a k nem tetszenek a m u n ká so k, elbocsátja őket s oícsóbb erők, n ő k és gyerm ekek á lta l, vagy a m e n n y ire le h e t­ séges g é p e kke l p ó to lja őket, m e lye k aztán n e m kö ve te ln e k mást, m in t szenet és olajat. N em csak a szívtelen m u n ka a d ó a m u n k á s ellensége, hanem m égin káb b a rideg és szám ító tőkepénzes, m e ly nem is m e r m ást, m in t pénznyerést, de nem a m unkások számára, hanem a maga számára, ki helyett „ a pénz d o lg o z ik ''. Iparosok és közönséges m u n k a a d ó k ép úgy szenvednek a tőkepénzesek nyom ása alatt, m in t a m u n k á tó l, azért e két csoport, a középosztály és m u n ká sn é p kö z t sosem szab ad na ellenségeskedésnek lennie. A m u nká sokn ak igen sok jo g o s köve te lé sük van, m e rt s e m m ié rt nem á llh a tn a k eme harcba, s e m m ié rt n e m d o b h a tjá k

oda

é le tü k e t s

egészségüket. Ha az á lla m táborba viszi haderejét, tá p lá ln i és ru h á z n i ta rto z ik em bereit, fegyvert kell kezükbe ad ni s hozzá — a m i Az á lla m sem á ld o zh a tja fe l e m b e re it h a sz ta la n ú i

fő — zsoido t. s tu d n ia kell,

m e n n y it bírnak el em berei. Legalább is e n n y it m e g k ö v e te lh e t a m u n ­ kás is. De m it tesz a n y u g h a ta tla n tőke ? M ik é n t az á lla m i és magán nyilvá n ta rtá so k s az ip a rfe lü g y e ló k á llítá sa i b iz o n y ítjá k , e té re n — sajnos — nagyon sok a kívánandó.

A

harcban,

kezdett, a m unkások csak a z á g y u tő lte lé k e k ,

m e ly e t

sem m i

a

más.

tőkepénz B iz o n y ítja

ezt a m unkalfelyiségek csekély m érete s a n e m törőd öm ség a m u n ká so k egészségét s b iz to n sá g á t ille tő le g .

A tö rvé n yh o zá s azonban e g ym a g á ­

ban it t nem sokat /ehet. M ik é n t a lopás e lle n i

tö rv é n y sem s z ü n te t­

heti meg a lopást, ugyanúgy n e m s z ü n te th e ti m eg

a m u n k á s v é d e lm i

törvény a gya korla tb an lévő rossz á lla p o to k a t. N e m elég a tö rv é n y e k e t és rendeleteket csak a f a lr a ra g a s z ta n i, azokat m eg is k e ll v a lö s ita n i. Éhez pedig

a m unkások

közrem űködése

szükséges.

K e ll

is

közre-

m ű kö d n iö k , hisz az ő é le tö k rő l, s az ő e g y e d ü li tő k é jé rő l van szó, a m unkaerőről. Így

á llu n k

a

nagyon

is

l)osszú

m u n ká id ő ve l,

s

a

m u n ka szü n e tte i M e n n y it vé te tte k m á r ez e lle n a m ú ltb a n fognak még ellene véteni a jö v ő b e n ! ? M i okozza a a m unkás elégületlenségét, kétségbeesését és vették el a m u n k á stó l annak lel^etőségét, hogy n e m e sed jé k? hogy m agát s z e lle m ile g

to vá b b

v a s á rn a p i s m e n n y it

le g tö b b esetben

va llá sta la n sá g á t ? K ik vallása á lta l le lk ile g ké p e zze ?

h o g y igazán

fI

305 kipihenhesse m a g á t? hogy családjának szentelhesse m agát? Ama szívtelen vá lla lk o z ó k és tőkepénzesek, k ik megszokták már a m unkás­ sal m in t m odern ra b szo lg á va l bánni, s k ik ehez még ma is megvetendő makacssággal ragaszkodnak. N agyon fucsán á llu n k továbbá a le g tö b b n yire nagyon leszorított m u n k a b é rre l is. Csak igazságos m u nka bé r képesíti arra a munkást, hogy egészségét és m u n ka b irá sá t fönntartsa, hogy a m unkanélküliség, betegség és ö re g ko r id ejére valam icskét félre rakhasson. Csak tisztes­ séges kereset képesíti arra, hogy gyerm ekeit tisztességesen táplálhassa, s kiképeztesse. E hhez já ru l még a nő i m unkaerők rettenetes beözönlése ama térre, m e ly e d d ig k iz á ró la g a fé rfia k é volt. Az asszonyok és leányok a gyárba já rn ak, hogy a fé rfi keresetéhez még hozzá szerezzenek, m e ly e t pedig éppen e z á lta l szo ríta n a k m indig lejebb és lejebb, m ialatt a háztartás szünetel, s kellem es o tth o n ró l többé m á r szó sem lehet. A n ő i m u n k a csak e lé rté k te le n íti a fé rfi m u n ká já t s ezáltal m indig jo b b a n ro n tja a m u n ká s gazdasági helyzetét. Az erkölcsi rom lásról, m e ly e t ily k ö rü lm é n y e k szülnek, nem is akarok beszélni. T o vá b b á te k in te tb e kell ve n n ü n k a m unka és kereset bizonytalan­ sá g á t, m it a m ai m unkás viszonyok igen gyakran eredményeznek. N éha é jje l-n a p p a l egyhuzam ban fü s tö ln e k a gyárkémények, búgnak a kerekek, s za ka to ln a k a kalapácsok, s utána azután hetekig szünetel­ nek. A m unkással ily e n k o r senki, vagy csak elvétve

törődik

valaki.

V a ló b a n kicsinység, ha még csak négy hétre sincs biztosítva a kere­ set. N e m g o n d o lo k ám én m ost a szezonmunkásokra, kiknek erre m in d e n k o r készen k e ll lenniÖk. Hogy ezt igazán megértsük, be kell p illa n ta n u n k egy m unkáscsalád szobácskájába. A szegény gyermekek jó l tu d já k , — ha van még keresztény anyjuk, ki im ádkozni tanította őket, — hogy m it je le n te n e k e szavak: „M in d e n n a p i kenyerünket a d ja d n e kü n k m a ." Itt érvényesül az angol író m ondása: „A z embe­ riség eg yik fe le nem tudja, l)ogyan tö lti életét a m ásik rész. H o l ta lá l a m unkás eme kelle m e tlen helyzetben védelm et? Igaz, h o g y a m u n k a a d ó n a k dolga, jó m unkásviszonyokat terem teni, s a jogos m unkás

szükségleteket

biztosítani.

Készséggel

el is ismerem,

f

hogy

e g y ik -m á s ik m eg is teszi kötelességét, de másrészt az is igaz, hogy nagyon sok ezzel egyáltalán nem tö rő d ik. E gy m unkás egymagában it t nem érvényesül, ha e tarth a ta tla n á lla p o t ellen síkra akar szallanu M aga az á lla m i törvényhozás sem segíthet e bajon. A z mentő eszköz az egyform a, m u n k á t végző fé rfia k egyesülése közös érdekeik

c*

%

306 követelésére, s kivívására, a szakszervezet. Ily szervezetek, egyesületek korábban is léteztek, m e rt o ly term észetesek, hogy az e m b e r alig tu d ja felfo g n i, hogyan szűn he ttek meg hosszabb időre. N e g o n d o lja azonban senki, hogy a szakszervezet á lta l m in d e n baj m e g s z ű n te th e tő ; teljesen tökéletes nincs s e m m i a nap alatt. De a n n y i mégis bizonyos, hogy a szakszervezet a m unkások n a g y részének védelm et n y ú jtb a t, s t)elyzetők fo ko za to s ja v ítá s á t képes eredm ényezni, m in t ezt a tapasz­ talat bizonyítja. M ié rt is a sza km u n ká so kn a k össze k e ll fo g n io k s szervezetté egyesülniök, m e ly n e k m e g b íz o ttja a m u n k a a d ó n á l, v á lla l­ kozónál, a m u n ka átvételénél, szerződéskötéseknél a m u n k á so k érde­ kében m in d e n ko r s ík ra szá ll.

A szakszervezet

m e g va ló sítja e m o n d a ­

to t: „E g y m in d n y á é rt és m in d n y á ja e g yé rt." Csupán a szakszervezet képesíti az ő tis z tv is e lő i á lta l az á lla m i gyári- és ip a rfe lü g y e lő k e t h iv a ta lu k eredm ényes gyakorlására. A szakszervezet lesz a m unkás védője, m e rt a szervezet m e g b íz o ttja sürge ti a m u n ká své d e lm i törvényhozást, a tö rv é n y m e g a lko tá sá t éber fig y e ­ le m m e l,

hozzászólással

m e lye ket fö n te b b

k is é ri;

e m líte tte m .

kö ve te li ^

A

m in d a m a

b a jo k

szakszervezet

orvoslását,

érdekközösséget

lé te sít m u n ka ad ó és m u n k á s között. A te rm e lé s a tehé n, m e ly e t k ö z ö ­ sen f e jn e k ;

ha

az egyik

tö n kre te s zi

a

tehenet,

a

m á s ik n a k

sincs

sem m ije. Ism é tle m , a szervezet lé tre Ijo zza a z érdekközösséget, s m e g ­ sem m isíti az e g y ik fö lté tle n u ra lm á t, s a m á s ik te lje s e ln yo m a tá sá t. Ha a vá lla lko zó nem riad

vissza a tú lk a p á s tó l, úgy a szervezet

jo g a és kötelessége okosan és óvatosan, de ha szükséges, visszanyom ni. C sak a legutolsó eszköz a s z trá jk , a m u n k a

erővel is beszünte­

tése. Em e vé d e lm i eszközről m ég m a is so ka t v ita tk o z n a k . H a jd a n azt m ondták, hogy a m u n ká s nem

ta rto z ik

o ly

k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt d o l­

gozni, m e lye k néki nem tetszenek, hisz ő s z a b a d ; k in e k nem tetszik, tovább mehet. De tu d ja m in d e n k i, ördögökre Ha

ma

valóságos

a m u n ká so k

á to k : a

hogy

e

veszteséghez

egyesülnek,

hogy

szabadság

em e

szegény

m ég a szégyen is já ru lt.

em e szabadságukkal a saját

javukra való te k in te tte l-é lje n e k , azaz ha m e n n e k, m ik o r n e k ik tetszik, akkor ó riá s i lá rm á t csapnak, fő k é n t Izraelben. H o g y a m u n k á s n a k ezt úgy jogi, m in t e rkö lcsi s z e m p o n tb ó l m egszabad te n n ie , az kétségtelen. Az egyik jogszabály s z e rin t: „ K i jo g á b ó l szokást c sin á l, nem követ el jogtalanságot.“ M ásrészt azonban az is kétségtelen,

hogy a sze rve ze t

kötelessége lelkiism eretesen m e g vizsg á ln i a k ö rü lm é n y e k e t, kö v e te lé ­ seket jog és érték szerint m é rle g e ln i, a k ö v e tk e z m é n y e k e t k u ta tn i és m e g fo n to ln i, s különösen az előre s e jth e tő

szerencsés

vagy

kevésbé

307 szerencsés ere d m é n yt te kin te tb e venni. A s z trá jk valóságos háború ; h á b o rú t pedig csak akkor üzennek, ha a béke fenntartására m inden re m é ny e ltű n t, ha alapos kilátás van a győzelemre. Ha előre tudható, hogy a harcba in d u ló k elvesznek, hogy a háború ba lul fog kiütni, a k k o r esztelenség volna, a h á b o rú t megkezdeni. A háborúhoz először pénz kell, m ásodszor ism ét pénz és harm adszor újból pénz. Ez a nagy M o ltk e m ondása, pedig ő tudhatta, m i kell a háborúhoz. A har­ cosok zsoldja a szervezeti pénztárból fizetendő, m ely pénzt pedig oly keservesen szereztek, s m e lye t oly nehéz lesz ism ét pótolni, m ié rt is a szervezet vezetőségének nagyon meg k e ll fo n to ln ia a dolgot, m ielőtt sztrá jkba állanak. A kom oly, gondos, k ö rü lte k in tő vezetőség á lta l a szervezet való­ ságos á ld á s a m unkásra, m ié rt is, keresztény munkások, töm örüljetek egyesületbe, szakszervezetekbe ! Jelm ondatotok legyen . „ Viribus u n itis." — „E g y e s ü k erővel f ' G a la m b o s K á lm á n . (F o lyt, köv.)

Jézus édes Szívének nagy Ígérete. (K egyelem novéna.) zon Ígéretek közül, m e lye ket az édes Üdvözítő boldog Alacoque M á ria M a rg itn a k szentséges Szive tiszteletének terjesztésére és ápolására, n e m k ü lö n b e n az Ő t szerető lelkek buzdítására _______ és szaporítására kin y ila tk o z ta to tt, egyik sem olyan vigaszteljes, m in t az, a m e ly az egym ásután következő kilen c első pénteken végzett sz. áldozások ju ta lm á u l a boldog

halál kegyelm ét

helyezi kilátásba.

Az Ú r Jézus ezen ígérete igy hangzik : „S z iv e m tú lá ra d ó irg a lm á b a n megígérem neked, bogy mindenható szeretetem m ind a zo kna k, a k ik egym ásután következő kilenc hónap elsó péntekén m egáldoznak, m egadja a töredelem kegyelmet, hogy nem fa ln a k m eg kegyelm em en kivül, sem szentségek fölvétele nél­ k ü l és hogy iste n i Szivem biztos m enedékük lesz utolsó ó rá ju kb a n ." Kétséget nem szenved, hogy az édes Jézus irá n tu n k való

szere-

tetét, ez Ígéret m u ta tja a legjobban, m e rt míg a tö b b i igeret földi b o ld o g s á g u n k a t s le lk ü n k előkészülését s megszentülését az o ro k eletre

308 célozza s biztosítja, addig ez — a m e ly n é lk ü l a tö b b i u to ljá ra is csak kárba veszett — m á r a legnagyobb jó t, t u d n iillik m agát ö rö k k é ta rtó boldogságunkat b izto sítja s le lk ű n k b e n az is te n i szeretetet ö rö k re diadalra ju tta tja . Ez Ígéretben te h á t d ö n tő hatású eszközt a d o tt n e kü n k az Ü dvözítő, de e g yú tta l zálogát is legsz. Szive tú lá ra d ó irg a lm á n a k . M ié rt is ez Ígéretet a m e ly a kegyelm ek kegyelm ét, a tö b b i m a la sztnak a k o ro n á já t tartalm azza, a m e n n y ib e n a legkevésbbé m e g é rd e m e l­ hető, teljesen

önkéntes

ajandék,

nem ok

nevezzük, a k ile n c sz. áldozást pedig n o v é n á "-n a k szokás nevezni. K ü lö n ö s azonban, hogy

n é lk ü l

„n a g y

ig é re t-n e k "

te k in te tte l a cé lra „k e g y e le m

ez a nagy

Ígéret, jó lle h e t a tö b b i Ígé­

rettel együtt le tt k in y ila tk o z ta tv a b. A la c o q u e M . J^argítnak, csak a m ú lt század hetvenes éveiben k e r ü lt a n yilvá no sság elé. M ib e n kerressük tehát annak az okát, hogy kü lön öse bb

ígéret

szorul

m in te g y

épen

há tté rb e

ez a le g n a g yo b b a tö b b i

ígéret

és le g ­ m e lle tt?

M ié rt nem te rje d t el ez is úgy, m in t a t ö b b i? H isze n ép o ly m e g b íz ­ ható az eredete m in t a tö b b ié ! E n n e k a m egm agyarázására az é r te l­ m ezők tö b b

okot

m agyarázhatja

hoznak fel. Ezek

közü l

meg a le g va ló s zín ű b b e n

csak

az

e k ü lö n ö s

t u d n iillik túlságos szépnek, túlságos n a g y le lk ű n e k ígéretet. F éltek az esetlegesen

az

jelenséget,

hogy

ta lá ltá k ezt a nagy

h ird e tik , a nép m a jd

félre ta lá lja é rte n i és így a he lye tt, hogy a b u z g a lm a t e lő m o zd ító já vá

föltevés

tá m a d h a tó visszaélésektől ; azt h itté k,

hogyha ezt az ájtatosságí g y a k o rla to t a n é p n e k hanyagság

egy

v á lh a tn é k

ez ígéret.

Hogy

gyarapítaná, a m ily

kevéssé

é rd e m li meg e nagy Ígéret az e m líte tt rossz k ö v e tk e z m é n y e k tő l való félelm et, szándékom az a lá b b ia k b a n k im u ta tn i s egyben tu la jd o n ik é p e n i helyes é rte lm é t k ife jte n i. A nagy ígéretben h á ro m részt k ü lö n b ö z te tü n k meg. Az első rész ta rta lm a zza a fe lté te lt, hogy ki ré s z e s ü lh e t a k ilá tá s ­ ba helyezett kegyelem ben. „. . . M in d a z o k , m o n d ja az ígéret — a k ik egymás után következő k ile n c hónap első péntekén m e g á ld o z n a k . . Ezekbe a szavakba

van fo g la lva

Jézus se többet, se kevesebbet

azon

fö lté te l,

a m e ly

n e m kíván, csak azt,

s z e rin t

az U r

hogy az

ille tő ,

aki ebben a kegyelem ben ré szesü ln i ó h a jt, k ile n c e g ym á su tá n k ö v e t­ kező első pénteken áldozzák m eg. — ím e ez a k ile n c áldozás h ó n a p ról-hónapra, az első pénteken az eg yetlen fö lté te l! M ily cse ké ly fá ra d ­ ság oly kegyelem ért, m e ly é rt a leghosszabb zá ra n d o klá so k, szigorú böjt, nagy alam izsna stb. sem v o ln a sok. — kell m egáldoznunk, ez ugyan

H o g y m é ltó n és á jta to san

n in c s az Ígéretben világ osa n

kifejezve,

309 m e rt ez m agától értetődik. Isten ugyanis nem jutalm azhatja meg a rosszat, hanem egyedül csak a jó t. Ha tehát valaki szentségtörően á ld o zn é k vagy pedig e kegyelem novénát arra akarná felhasználni, hogy annak elvégzése után egészen zavartalanul a bűn karjaiba vesse magát, számítva arra, hogy ez ígéret értelm ében a végső töredelem kegyelm ével úgy is közre fog m ű kö d n i, akkor az ille tő — természe­ tesen — az ily e n gondolkodás m e llett, a helyett, hogy Isten kegyel­ m é t k ié rd e m e lte volna, vétkezik a S zentlélek Ú risten ellen. Isten ha­ ra g já t vo n ja magára. A jó te tt ugyanis, am elyet e kegyelemnovéna végzése á lta l m ü ve it, nem akadályozza meg azt, hogy töredelem n é l­ k ü l m eg nem halhatna, m e rt a Szentirás szava szerint „csakis az ü d vö zü l, aki m in d vé g ig á llh atatos." (M á té 24, 13.) A sz. áldozásokra vonatkozólag tu d n u n k kell, hogy ezeknek célja, engesztelés. Á m b á r az áldozások célja a nagy Ígéretben, nincs meg­ je lö lv e , de igenis világosan és határozottan ki van mondva az Ú r Jézus egyéb kin yila tko zta tá sa ib a n , am elyekben az első pénteki sz, é4

áld o zá so k c é ljá ró l van szó. „A z isteni Üdvözítő meghagyta nekem — Írja b o ld o g M a rg it egyik levelében — hogy, am ennyire csak m ó do m ­ ban áll, áldozzam meg m in d e n hónap első péntekén, azon célból, hogy Ő t m in d a z o n m é ltatla nsá go kért és bántalm akért megkérleljem, a m e ly e k e t az e m b e re k a hónap folya m á n a legm. Oltáriszentségben E lle n e e lk ö v e tn e k ." M á r ebből az egy kinyilatkoztatásból is világosan következik, hogy a k ile n c sz. áldozást engesztelésül kell felajánlani, ká rp ó tlá s t k e ll n y ú jta n i azon sérelm ekért, am elyeket az édes Jézus nevezetesen azok részéről tapasztal, akik N eki különösen le vannak kötelezve. Ez u tó b b ia k alatt azon le lke k értendők, akik az Ú r különös szolgálatára va n n a k szentelve és ó t gyakrabban magukhoz veszik, de épen a szeretet ezen bizonyságát közönnyel viszonozzák. Hogy

az

ígéret

b e te lje s ü ljö n

hogy a szent áldozáshoz a hónap első

ra jtu n k, péntekén

szükséges

továbbá,

já ru lju n k a m in t ez

az íg é re tb ő l k itű n ik . E nnélfogva a sz. áldozást más napra p. o. a h ó ­ nap első vasárnapjára vagy va la m e lyik péntekére áttenni nem lehet. A m i a sz. gyónást ille ti, ezt nem

szükséges az első pénteken

elvé­

gezni, m e rt a sz. gyónásról nincs em lítés téve az igeretben s ép azért m e g g y ó n h a tu n k m á r 2 - 3 nappal sőt egy héttel is az első pén­ te k e lő tt. A zo n b a n nem elegendő csak kilen c bárm ilyen első pén­ teken m e g á ld o zn i, hanem o kve tle n ü l szükséges az ígéret értelmében a sz. áldozáshoz egym ásután

következő kilen c első pénteken já ru ln i.

E s z e rin t te h á t a kegyelem novénát sem m iféle okból

sem lehet meg­

310 szakítani. Ha v a la k it például betegség vagy más egyéb k ö rü lm é n y megakadályozna e novéna végzéséban, nem m arad más hátra m in t azt ú jb ó l m egkezdeni, ha t. i. azt az ig ért ke g ye lm e t el akarja n ye rn i. Itt nincs szó parancsról, hanem o ly ked vezm én yrő l, a m e ly e t az U r Jézus azon fö lté te lh e z kö tö ttt, a m e ly neki tetszett. M ié r t is az, aki nem á ld o zik meg a m egszabott fö lté te l szerin t, legkevésbbé sem v é t­ kezik, de nem kapja meg a m egígért kegyelm et. M o st az a kérdés m e rü l fel, hogy m i a te e n d ő n k

akkor, ha a

hónap első pénteke Összeesik a n a g y p é n te k k e l? Az é rte lm e z ő k egy­ hangú vélem énye az, hogy ebben az esetben, a m ik o r t. i. az egyház m e g tiltja a sz. áldozáshoz való já ru lá s t, n in c s m egszakítva a novéna, tehát nem kell azt ú jb ó l m egkezdeni. Ez az e g y e d ü li eset, a m ik o r a félbeszakított novénát nem k e ll e lö lrö l m egkezdeni. E n n é lfo g va , ha valaki pl. e novénát m á rc iu s b a n

kezdte m eg de a kővetkező

hónap

(á p rilis ) első pénteke nagypéntekkel összeesik, a k k o r az ille tő a n o ­ vénát m ájusban fo ly ta th a tja a n é lk ü l, hogy köteles v o ln a azt ú jb ó l m egkezdeni. Ez egészen

term észetes — m o n d já k az

m e rt ez Ígéretben az Ú r Jézus

ha

é rte lm e z ő k , —

nem is n y ilta n (e x p lic ite ), de le ­

galább is m agától é rte tő le g ( im p lic it e ) azt m o n d ta , hogy csak azo ko n a péntekeken á ld o z z u n k meg, am elyeke n azt egyházam á lta l m e g e n g e d ­ tem . M á r pedig nagypénteken az egyház n e m engedi m eg a sz. á ld o ­ záshoz való já ru lá st, következésképen az U r Jézus sem. T a gad ha ta tlan tény, nak, m in t — m in t

hogy b iz o n y sokszor, úgy a le lk ip á s z to ro k ­

pedig a híveknek nagyon közönséges

áldozáshoz

nehezére esik

m u n k a n a p o n — az á ld o zta tá s

való já ru lá s. Az édes

Ü d v ö z ítő , m in t

az első pénteken ille tő le g a szent m in d e n tu d ó , e lő re

látta e nehézségeket; de tu d ta azt is előre, hogy egy kis szeretet, j ó ­ akarat m e lle tt m in d e n nehézség elenyészik, ha csak az e m b e rn e k jó, helyes foga lm a van a m e g íg é rt kegyelem nagyságáról. „ A szeretet — m ik é n t a keresztény le lk i m in d e n

te rh e t és egyenlő

m inden

te rh e t

nehézség

tesz m in d e n keservet . . . nem veszi

számba,

é le tn e k is k o lá ja ‘ ta n ítja g ya n á n t

visel

n é lk ü l vesz

m in d e n

m agára s

— könnyűvé

tesz

e g ye n e tle n t,

m e rt

m e gé de sít és ízessé

A szeretet n e m érzi a terh e t, a fá ra d a lm a t

tö b b re v á lla lk o z ik ,

m in t a m ire k é p e s; a le h e te t­

lenség fö lö tt nem té p e lő d ik, m iv e l azt hiszi, h o g y neki m in d e n le h e t­ séges s m in d e n szabad". B izonyos te k in te tb e n azt le h e t m o n d a n i,

hogy az édes Jézus e

novéna végzésénél nem is a n n y ira azt a kis fá ra d sá g o t ‘ K em pis .K ris z tu s K övetése" I li. k. fe j.

ju ta lm a z z a a

311 m egígért kegyelem m el, m in t in ká b b azt a kis szeretetet, jóakaratot, a m e ly m in d e n akadályt legyőz az Ú r Jézus sz. Szive irá n ti szeretetből. E g y ik m issziótelepen tö rté n t hogy egy indián, aki nem v o lt ép a legbuzgóbb, kevéssel a hónap első péntekje előtt a kezén nagyon súlyosan m egsérült. E baleset után az in d iá n rögtön a szomszédság­ ban lakó orvoshoz sietett, aki megvizsgálva a kezét, kijelentette, hogy a kéz gondos ápolást igényel, m ié rt is nála kell maradnia, m ert k ü lö n b e n igen kön nye n vérmérgezést kaphat s igy m inden valószínű­ ség m e lle tt u jja it elveszti. „A z nem lehet, hogy én it t maradjak — vá la szo lt az in d iá n nagy elszántsággal — az első pénteken nekem o k v e tle n ü l a m isszíótelepen kell le n n e m ." Úgy is történt. Az első péntek e lm ú ltá v a l az in d iá n ú jb ó l felkereste az orvost, aki most már e lk e rü lh e te tle n ü l szükségesnek találta a b e á llo tt vérmérgezés m iatt az u jja k levágását. — Ily e n áldozatot, a m in ő t ez indián hozott egyed ű l azért, hogy a kegyelem novénát meg ne szakítsa s így biztossan m e g n ye rje az ígéret kegyelm et — világos, — a jó Isten senkitől sem kíván, e ttő l az in d iá n tó l sem kívánta. A m isszionáriusok természetesen, ha id e je k o rá n é rte sü lte k volna a dolo gról, bizonyára ezt nem enged­ té k vo ln a meg neki, kétségkívül

m in d e n t elkövettek volna, hogy

az

in d iá n az okosság törvénye i ellen ne vétsen. Az ígéret

s a rk p o n tjá t voltaképen a m ásodik rész

képezi,

mert

ez teszi a m egígért kegyelm et igazán naggyá. . . Megadom a vég­ ső tö re d e le m ke g ye lm é t . . . ” A h ittu d ó s o k értelmezése szerint e nagy kegyelem

k ö z v e tle n ü l a bűnösöknek

van megígérve, vagyis azoknak,

a k ik e novéna elvégzése után — nem számításból

hanem emberi

g y a rló sá g b ó l gyakran ha lá lo s bűnbe esnek, közvetve pedig az igazak­ nak, a k ik e novéna elvégzése után a kegyelem állapotában, m a jd ­ nem

m in d ig

m e gm a ra d n a k

egészen h a lá lu k

lé le k ta n i oka, hogy épen a bűnösök

órájáig.

Mi

ennek

a

kapják e kegyelmet közvetlenül,

az igazak pedig csak közvetve? A lélektani ok nem lehet más, m in t az, hogy az édes Ü d vö zítő ez ígérettel m integy magához akarja édes­ g e tn i a b ű n ö sö ke t s azért ezekkel szemben nagyobb irgalmassagot g ya ko ro l, m in t az igazakkal szemben. Itt is beteljesedve

lá tju k a sz.

írás em e sza va it: „É le k é n ! — úgym ond az Ú risten — nem alkarom az is te n te le n halálát, hanem hogy m egtérjen az istentelen az ő ú tjá ­ ró l. és é lje n . '" N y ilv á n v a ló dolog, hogy a bűnösnek a halála nem más, m in t a M in d e n h a tó gyű lö le té n e k tárgya, ez m in d e n t fo lu lm u ló , ' Ezek 33, 11.

312 végtelen, örök szerencsétlenség. U gyan m ié r t ? A zért, m e rt a ha lál a bűnösre nézve a pokol k ü s z ö b e ; aki h a lá lá b a n az isten ellensége az örökké fogja érezni az Isten átkát, a ká rh o za to t. S e szö rn yű veszély m in d n y á ju n k a t fenyeget. Ü d v ö z ü lé s ü n k fe lö l való b izo n yta la n sá g u n kb a n , fé le lm ü n kb e n , gyöngeségünk m ia tt, m ily vigasztalás szá m u n kra az édes Jézus szava; „ N e m h a ln a k meg ke g ye lm e m e n k ív ü l." M in t va­ la m i fénysugár oszlatja szét n y u g ta la n s á g u n k a t s előre is m e g e n y h íti a halál b o rza lm a it. Az igazakra ezen ígéret közvetve v o n a tk o z ik . Az Ígéret értelm ében az igazak ne m csa k h o g y m e g k a p já k a végső tö re delem kegyelmét, hanem a végső állhatatosság ke g y e lm é t is m e g n ye ­ rik. E nnélfogva ő ra jtu k az ígéret n a gyo bb és k iv á ló b b fo k b a n fog teljesedésbe m e n n i, m in t a b ű n ö s ö k ö n . Ez k ü lö n b e n egészen te rm é ­ szetes,

m e rt hiszen

nagyobb d o lo g a b ű n tő l

m e g ő rizve

m a ra d n i a

halál órájáig, m in t épen csak az u to ls ó p illa n a to k b a n az ö rö k k á r­ hozat veszedelm éből k im e n e k ü ln i. A t r ie n t i z s in a t ( V I. ül. 22 fe j.) a végső állhatatosság kegyelm ét, a m e lyb e n az igazak részesülnek, „ is te n kü lö n ö s a ja n d é ká “ -n a k

m o n d ja , m iv e l ez n e m c s a k

egy

k e g y e le m b ő l

áll, hanem a kegyelm ek egész sorozatából. . Nem

h a ln a k

m eg

ke g ye lm e m e n

fölvétele n é lk ü l és hogy is te n i S zive m b iz to s

k iv ü l,

sem

szentségek

m e n e d é k ü k lesz u to ls ó

ó rá ju k b a n .* így szól az ígéret h a rm a d ik része. Ezen rész a le g s z o ro ­ sabban összefügg a m á s o d ik résszel, sőt azt le h e t m o n d a n i, h o g y ez a h a rm a d ik rész bizonyos te k in te tb e n lo g ik u s kö ve tke zm é n ye az e lő b b i­ nek. M in t látható, az édes Ü d v ö z ítő n e m egyszer, h a n e m h á ro m s z o r erősitgeti Ígéretét, m in th a . . Nem kü lö n ö s

h a ln a k

k ife je z é s ;

evvel is k i akarná

m eg . . , szentségeik „s z e n ts é g e ik ! “

Hát

annak

becsét

m u ta tn i.

fö lv é te le n é lk ü l . . vannak

más

M ily

szentségek is,

m in t az egyház közös szentségei ? F e le le t, n e m ! D e a k k o r m it je le n t ­ sen e

kife je zé s?

K étségkívül az Ú r

Jézus e

k ité te lb e n

azt

akarja

m ondani, hogy m in d e n k it, aki e kegyelem novénát m e g ta rtja , a h a lá l e lő tti álla po tá na k m e g fe le lő szentségben részesít. V agyis, a ki a ha lál órájában eszm életénél van, az fö lve szi a h a ld o k ló k szentségeit u. m. a penitenciatartás szentségét, ez

ú tie le d e lt és az u to ls ó

k e n e t e t ; aki

pedig nincs eszm életénél az csak az u to ls ó kenet szentségében ré ­ szesül, De m egesik néha, hogy a k ö rü lm é n y e k le h e te tle n n é teszik még az utolsó kenet szentségének a fe lv é te lé t is, kérdés

te h á t hogy

m iképen váltja be az édes Jézus ily e n k o r az a d o tt íg é re té t? E rre azt m o n d ju k, hogy az Ú r Jézus ily e n esetben é lé n k belső fe lvilá g o sítá s és buzdítás ú tjá n rávezeti a le lk e t arra, hogy a szeretetet, tö re d e lm e t

.%

3t3 tökéletes b á n a to t keltsen magában s ilyképen az Istennel kib ékü ljön s a m egszentelő m aíaszt állapotában halhasson meg. E titkos isteni m ű köd ése ket bátran nevezhetjük azokra nézve, kik ezek által érik el üdvösségüket az 6 „sze n tsé g e ik"-n e k, m e rt rajok nézve ezek csak­ ugyan p ó to ljá k az igazi szentségeket. A m o n d o tta k alapján tehát az Ígéretben semmiképen sincs k ilá ­ tásba helyezve az összeseknek, a kik e kegyelem novénát az édes Jé­ zus szándéka sze rin t elvégzik, a h a ld o k ló k szentségeinek a fölvétele, ép azért senki sem ta rth a t igényt a pap segítségére a hirtelen halál esetén, m e rt az ilye n re n d k ív ü li esetekről nem beszél az Ígéret. E n n é lfo g va ö n m a gá tó l d ő l meg a következő igen gyakran ism ételt ellenvetés : „ A nagy Ígéret m á r alapját tekintve sem lehet igaz, a m e n n y ib e n egyes já m b o r személyek, akik igényt tarto ttak az ígéret beteljesülésére, a h a ld o k ló k szentségeinek fölvétele n é lkü l haltak meg." Igaz, hogy a té n yá llá s t azaz ily eseteket nem lehet kétségbe vonni, de annál in k á b b h e lyte le n íte n d ő e téves alapon á lló ellenvetés. Téves az ellenvetés alapja, m e rt m in t a fö n te b b ie kb e n láttuk, ezen ígéret­ ben csak az igazaknak van megígérve a végső állhatatosság kegyelme, a b ű n ö s ö k n e k pedig a ha lál e lő tti megtérés kegyelme, m elyet az édes Ü d v ö z ítő , ígérete é rte lm é b e n vagy a h a ld o k ló k szentségeinek a fö lv é ­ te le ú tjá n ád

meg, vagy pedig

ha m á r a körülm é nye k

nem engedik

meg, a k k o r a tökéletes bánat révén. N e m le h e t m o n d a n i,

hogy

a szent Szív azon tisztelője,

k it az

Isten h irte le n h a lá lla l szólít ki e vilá g b ó l e tekintetben rövidséget szenved. M ié r t? Azért, m e rt ha Ú r Jézus az ő hű tisztelőjét hirtelen h a lá l á lta l m e g k ím é li az ságosságánál kegyelm eket,

utolsó óra b o rza lm a itó l,

bizonyára — igaz­

fogva — lá th a ta tla n m ódon meg is adja a szükseges a m e lye ke t az egyház szentségei útján kapott volna.

E g y é b irá n t a tapasztalat, a sok tö rté n e ti tény azt bizonyítja, hogy az igazak re n d s z e rin t részesülnek a h a ld o k ló k szentségeiben, legalább is jó v a l tö b b azoknak a száma, akik a szentségek fölvétele után

haltak

meg, m in t azoké, a k ik n é l a szentségek fölvételét a tökéletes bánat p ó to lta . B á rm in ő esetet is ta rts u n k szem ünk előtt, legyen az rendes vagy h irte le n halál, kétségkívül beteljesül Jézus édes Szive hű bárata in az Ígéret em e bo ld o g ító zárszava: , . . • Szívem biztos m ene­ d é k ü k lesz u to ls ó ó rá ju k b a n ." Ím e it t van m egjelölve röviden a rend­ k ív ü li kegyelm ek oka, forrása ! E m enedékhelyen m á r nem érhetnek u tó i az is te n i igazságosság és szigor m ennykővei, m e rt a szentséges S zív irg a lm a eltakar, áthat, m e gtisztít m inket, elveszi búnem ket es

314 megszerzi szám unkra a m e n n ye i A tya tetszését. In n e n e bizto s h e ly ­ ró! a lélek m á r biztosan re m é li a m e nnyországot, s b e ju t abba az örök boldogságba, m e ly b ő l nem k e ll fé ln ie , hogy valaha ú jra kiesik. E ddigelé lá ttu k a nagy Ígéret b e tű s z e rin ti é rte lm é t, a m in t azt Jézus édes Szíve maga

kifejezte, m o st

még lássuk

rö v id e n a h itta n i é r te l­

mét, azaz, hogy m e n n y ire te rje d ki ez a nagy Ígéret és hogy legke\ésbbé sem e lle n k e z ik a szentírással és az egyház tanításával, igen jó lesz ezt is tu d n u n k , nehogy

v a la m it vagy tú lh a jts u n k , vagy pedig

túlságos kevésre b e cs ü ljü n k. Azok, a kik ez ígéretben

nem hiszne k o k u l azt hozzák fö l, hogy

ezen ígéret e lle n m o n d á sb a n áll, nem csak a tr ie n ti zsin a t azon tanával, am ely szerint

„s e n k i

sem

bizto s

ö rö k

sorsa

fe lö l,

különös k ije le n té s t nem n ye r az é g b ő l , h a n e m

hacsak

v a la m i

m ég szent Pál eme

szavaival is : ^ F é le le m m e l és rettegéssel m u n k á ljá to k le lk e te k ü d v ö s ­ s é g é t."’ Hogy m ily

téves ez az

okoskodás,

k itű n ik a kö ve tke ző kb ő l.

Ha behatóan m e g vizsg á lju k e nagy ígéret é rte lm é t

csakham ar

b e lá t­

juk, hogy it t se m m ifé le e lle n m o n d á s ró l szó nem lehet, m e rt ez Ígéret értelm e nem az, — m in t ők g o n d o ljá k — h o g y m in d a z o k , a k ik csak k ile n c hónap első péntekén

m egáldoznak,

h a tá ro z o tt

bizonyossággal

bírnak üdvözölésük fe lö l. K o rá n ts e m ! Az U r Jézus ígérete sem m íkép en sem

elle n ke zh e tík az egyház tanával

és

az

ap o sto l

szavával,

m e rt

hiszen az igazság nem m o n d h a t e lle n t az igazságnak. Ez ígéret egy fö lté te lt zár m agában, a m e ly m a g á tó l é rth e tő , t u d n i­ il li k biztosít a kegyelem ről, de nem b iz to s ít a rró l, hogy m i azt a ke­ gyelm et, el fo g ju k természetesnek

fogadni, fö l

ta lá lju k , ha

fo g ju k h a szn á ln i. E zt e g yé b ké n t igen

m e g g o n d o lju k ,

hogy

a mi

üd vössé gü nk

két d o lo g tó l függ u. m. a ke g y e le m tő l és en ne k a fe lh a szn á lá sá tó l. Ha e kegyelem

gépiesen,

m in d e n meg volna

e rő m ű ta n íla g

pusztán

m ű k ö d h e tn é k ,

Isten a d o m á n ya fo ly tá n ,

gyelem csak e rk ö lc s ile g t. i. az e m b e r

a k k o r kétségkívül csakh og y a ke­

kö z re m ű kö d é s e á lta l

m űköd­

hetik. E szerint a hozzáértendő fö lté te l nem más m in t az, hogy m e g ­ kapjuk az ígért kegyelm et,

de m a g u n k n a k

k e ll azt h a szn u n kra fo r d í­

tanunk. De v á jjo n kicsoda szá m íth a t h a tá ro z o tt já t jö ven dő be li ságára ! ?

■ F ilip . 2, 12. * F ilip . 2, 12,

elhatározásaira,

más

szóval

bizonyossággal a sa­

jó a k a ra tá n a k

á llh a ta to s ­

315 A kétség tehát, m e ly a szentséges Szív e nagy Ígérete dacára ü d v ü n k fe lö l fennforog, nem a kegyelm et ille ti melyet az ígéret é rtel­ m ében egészen biztosan m egkapunk, hanem a felhasználást a m i ré szü n krő l és ez a bizonytalanság elegendő arra, hogy a nemzetek nagy apostolának szavai szerint „m in d ig félve és remegve m u n ká lju k üdvösségünket."

Ím e it t egy példa a sok közül, hogy m ily hű Jézus édes Szíve nagy ígéretének a b e vá ltá s á b a n ! 1873-ban N a m u r belga egyházmegyében, Beezben, egy Jézustársasági pap m egalapította az im aapostolság társulatát. H at hónap m ú lv a ezt írta neki a tá rs u la t lelkivezetője : „ H a llja csak, m in t váltá be Jézus szentséges Szive nagy igé#% rétét, m it O n is m e rte te tt meg plébániám gyermekeivel. X. tő lü n k ó rá n y ira fekvő helység plébánosa lá to g a to tt meg, s az é jje lt is nálam akarta

t ö l t e n i ; de tervét

hamarossan

hogy m in d e n á ro n hazatér." „L e h e te tle n , — válaszoltam

megváltoztatta s kijelentette,

neki —

hisz

ily

időben a kutyát

sem zavarja ki az e m b e r !“ „ N in c s n y u g to m , — m o n d ta látogatóm — haza kell m e n n e m !" B á tra n k im e n t a hideg té li éjszakán s gyalogolt három

óráig a

h ó ziva ta rb an . P lé b á n iá ja te rü le té re érve bem ent a legelső házba, hogy kissé fö lm e le g e d jé k , nem is sejtve, hogy az Ú r Isten irányította oda lé p te it. A m in t az a jtó t k in y ito tta , e szom orúan kie jte tt szavakat h a llo tta : „ D e hogyan ju th a tu n k m ost p a p h o z !" Egy leány halálos ágyánál ta lá lta az egész családot Összegyűlve s a fö lö tt szomorkodva, hogy b e te g jü k n e k a pap je le n lé té t kell né lkü lö znie . A plébános a zo n n a l m eggyóntatta a beteget s a tem plom ba sietett, hogy elhozza a szent ú ti e le d e lt s az u to lsó kenetet. A leány kora reggel m ár já m ­ b o ru l jo b b lé tre szenderűlt. A jó gye rm e k tagja v o lt e plébániám on tá rs u la tá n a k s m in d e n első pénteken a

plébános

másnap

té rt

volna csak

fe n n á lló

imaapostolság

engesztelő áldozást végzett. Ha haza

m ár

nem

találta

volna

kívánok

eleget

életben. V égü l az Ú r te n n i,

Jézus édes Szive fo rró

m id ő n az Ó szent

óhajának

nevében téged szives olvasóm, saját le lk i,

üdvöd érdekében arra kérlek, hogy e kegyelem novénát m m el előbb te magad is végezd el. De ne elégedjél meg azzal, hogy csak magad

316 örvendezteted m eg Jézus édes S zivét e novénával, ism ertesd ezt m ásokkal is, m e rt — sajnos — igen sokan vannak, a k ik e rrő l még s e m m it sem h a llo tta k . B uzdítsd te h á t az édes Szív irá n ti szeretetból ez ajtatosságra egész környezetedet úgy példáddal, m in t tanácsaiddal. M indenesetre ez ajtatosság a p o sto la in ez a „n a g y Íg é re t" a maga egész te rje d e lm é b e n be fog te lje s ü ln i, hiszen ezeket az U r Jézus m á r kü lö n b e n is bizto síto tta, hogy ne veiket szentséges S zivébe ir ja és soha onnan k i nem t ö r l i ! (N é m e t e r e d e ti n y o m á n .) Q.

h ?

O H D EU S EG O A M O T E . (O FFER TU S S. IG N A T Il.)

A

i r V

P t

Szeretlek Istenem, hiszen Szerettél még nem v o lt m i sem ; A karatom neked adom, És úgy követlek szabadon. M áson nem is töröm fejem Csak a te dicsőségeden; Egyébre nem is gondolok „ A szentek minÖ boldogok**. M ást nem tud e szív, e kebel, Csak m it törvényed rendel el, Kegyelmedből a m im vagyon. Legyen tiéd az a vagyon. T ié d volt, hát legyen m egint. T é g y szent belátásod szerint, T u d o m , hogy szeretsz engemet, A ká r aláz vagy áld kezed.

317

A szeretet nagfy, drága kincs ; O h Istenem erre taníts. Többet már bírnom nem lehet Ha él bennem a szeretet. Ámen. F o rd íto tta ; B á lin t G yörgy. ^

ÍT "fT U

nr n—fí-----

H Q c

D ’ Arc Johanna csodái. 1908, novem ber 24-én ta rto tta a szent zsinat Rómában Őszentsége je le n lé té b e n (C o ra m S a n c tis s im o ) az utolsó és legszigorúbb vizsgálatát am a csodák hitelessége fö lö tt, m elyeket D ’ A rc Johanna közbenjárá­ sának tu la jd o n íta n a k . H é t csod át terjesztettek elé.

N égyet ezek

közü l

a rom ai kúria

O rle á n sb ó l

k ü ld ö tte k

theologusai és orvosai be;

egyet a Nancy-i

e g y h á zm e g y é b ő l; egyet d ’ E v re u x -b ő l és egyet Arrasból. Négyet nem fo g a d ta k el, m e rt a k e llő törvényes bizonyítékok hiányoztak és a rö g tö n i gyógyulás esete nem v o lt m egállapitható. H á rm a t foga dtak te h á t csak el. Hogy tiszta fogalm unk legyen az egész d o lo g ró l, jó lesz talán, ha eme sorokban követni fogom ama d e c re tu m o t, a m e ly b e n az egész ügynek egy kis Összevonása található. Ez az o k m á n y amaz elism eréssel kezdi sorait, hogy D Arc Johan­ ná na k tu la jd o n k é p egész élete egy fo ly to n tartó csoda volt. M á r m in t 12 éves kis leányka fo ly to n az angyalok és a szentek társaságát élvezi, a k ik ö t tö b b é nem hagyják el, egész halálig kisérik f ö ld i ú ta ib a n . M in t egyszerű fa lu si hajadon fo ly to n arra törekszik, hogy m e g n ye rő ékesszolásával rávehesse királyát arra, hogy őt m in t fő k a to n á t

szeresse;

o lya n

csodálatos igéző erővel birt, hogy tiszta

zászlója alá csop orto sította, magával ragadta úgy a leghíresebb had­ vezéreket, m in t az egyszerű, de m á r lázadásra kész öreg közkatonákat is ;

a n n y ira

fe lv ilá g o s u lt és jártas v o lt a hadi tudom ányokban, hogy

kevés kardvágás m e lle tt S aiud Loup, A ugustinis és T ourelles m ellett tö r té n t ü tk ö z e t után felszabadítja O rleans városát és kevéssel azutan 5 vagy 6 év a la tt beveszi Jargean, Menng, Beaugemis, Troyes, C h a lo n s, R eim s városokat, m egveri az angolokat Pataynál, visszas ' z e r z i X fra n c ia Id ic s ó s é g e tlC ré c y n é l,

P oitiersnél, A z in c o u rtn á l;

mmt

Ar : ;>

i

318 fo g ly o t h u rc o ltá k fa lu ró l-fa lu ra a n é lk ü l, hogy m e g tu d tá k vo ln a tö rn i vagy gyöngíteni férfias bátorságát; a n é lkü l, hogy elvesztette volna lélekjelenlétét, angyali bátorságát; m in t tiz e n n y o lc éves m a rty r á ld o ­ zata egy nagy nem zetnek, bosszúja egy m á sik h a ta lm a s népnek, m áglyán le he li ki kedves le lk é t az em észtő tű z borzasztó lángkévéi között. M ily felséges példája ez az is te n i e rő n e k az e m b e ri d o lg o k b a n ! M ily rem ek egy élet ez, m ily nagyszerű élete v o lt e n n e k a kedves leányzónak; n y ilvá n va ló , hogy ily e n hivatást, ily e n é le te t csakis Isten adhat az ő vá lasztottjaina k. Igaza van a sacra co n g re g a tio m ondja,

hogy

senki

ritu u m ^ ) titk á rá n a k ,

ki nem e jth e ti D ’ A rc

Johanna

hogy az Isten létét el ne is m e rn é és egyszersm ind az zatos im ádsággal ne hó do ln a. De az isten i gondviselés az

egyháznak

m id ő n

azt

nevét a n é lk ü l, Is te n n e k

a lá ­

azt az Íté le té t, m e ly e t

hozott az orleansi szűz hősi ere klyé i fö lö tt, m ég ú j cso d á kka l is m e g ­ akarta erósiteni, — és ezeket az új csodákat a sacra r itu u m co n g re g a tio m egvizsgálta és elism erte, elfogadta azokat. Érdekes lesz egy párat ezek kö z ü l fe ls o ro ln i. S zent Á g o s to n ró l nevezett T e ré zia nővér, ki b e n e d e k re n d i apáca v o lt a

Kálvária

zárdában

O rle a n sb a n , 1897-ben

igen

nagy

fo k ú és

sokáig ta rtó éles g y o m o rfá jd a lm a k b a n szen ved ett; ehez já r u lt m ég az is, hogy 1899'ben m eglepte egy erős in fly e n z a a m i m ég válságosabbá tette

az ő életét.

erőt. E

p e rctől

UgyanezeiV év

kezdve

csak

egy

n o v m b e ré b e n kevés

te je t

vérhányás

ve tt ra jta

v e h e te tt m agához, de

bizony ezt sem tű rte a gyom ra, h a n e m a le g n a g y o b b fá jd a lm a k k ö z ö tt távolította napján

el

m agából

o ly a n n y ira

h a lo tt; meg sem hozzá

fő n ö kn ő je ,

és végre

gyenge le tt

is

1900.

m á ju s á n a k

m ár,

hogy

úgy

tu d o tt m o z d u ln i hogy

nézett ki,

ágyában. 1900.

m eglátogassa az ő

e g y ik

pé n te ki

m in t

egy

jú liu s 3 0 -á n e ljö tt

beteg a la ttv a ló já t és azt

m ondotta n e k i: „ E l kell k ü ld je m az á p o lo d a t Je ru zsá le m b e , o tt s z ü k ­ ség van m o st az ápolókra, m iv e l tö b b

n ő v é rü n k veszedelm es h im lő ­

betegségben szenved o tta n ; m i pedig f o r d u lju n k az o rle a n s i szűzhőz hátha tudna ő v a la m it segíteni közbenjárásával ra jta d . A z egész család fog

im á d ko zn i

érted,

nővéreid

m in d

e g ye sítik

im á ik a t a tie d d e l."

,lg e n — A n y á m " — fe le l egyszerűen T e ré zia nővér. K ile n c e d e t ke zd ettek

O A z a b ib o rn o k i és m ás th e o lo g u so k bizottsága R óm ában, m e ly a rra ügyel, hogy am ennyire lehetséges az összes egyházakban az is te n i tis z te le t és s z e rta rtá s o k ra nézve egyenlőség u ra lk o d jé k .

319 a b6tegért. J ú liu s 31-én v o lt a kilenced első napja; az első napon a betegség rém űletesen haladt előre, m ig végre elérte a legvégső fokát. F e la d já k neki az u to lsó kenetet, meg is áldozik, hogy megerősödjék a nagy útra. A ugusztus 6 és 7 napjain m á r m in d e n ki azt hitte, hogy nem le he t őt m egm enteni a ha lá ltól. De l- é n este dacára, hogy a betegség d ü h ö n g ö tt, Terézia nővér gyenge hangon a ruháit kérte. A nővérek m e grém ülve néztek rá, de ő nem törődve semmivel, bár betegség gyötörte, mégis ism ételte kérését. „H o ln a p bevégződik kilencnapi ájtatosságunk — kedves nővéreim — holnap felfogok gyógyulni egészen." A beteg nővérnek a n n yi erély v o lt hangjában, hogy a többiek ö n k é n y te le n ű l engedelm eskedtek neki. De a betegség rohama megis­ m é tlő d ö tt és a szegény, erőtlen nővér m ély álom ba m erült, m ely á lla p o ta ta rto tt egész é jje li két óráig, addig t. i., a m ik o r az apácáknak az úgynevezett m a tu tin u m ra , é jje li im ára csengetnek. A b b a n a p illa n a tb a n , m e lyb en csöngettek, fölébred és fel akkar k e ln i.

A nővéreknek

b irjá k ,

m in d e n

e re jü k e t ki kellet fejteni, hogy őt arra

hogy az ágyban m a ra djon . Nagy küzdéssel mégis elérik, hogy

T e ré zia nővér le galább reggeli fél hatig az ágyban maradt. D e Í m e ! — A m in t az U rangyalára megcsendül a zárda kis csengetyűje, a nővér kike l n é lk ü l fe lö ltö z k ö d ik , m e gá ld ozik. —

ágyából és egészen

lem egy a te m p lo m b a ,

magára, m inden letérdepel,

segítség

im ádkozik

és

A d ja to k ennem — szól a nővérekhez. És épen úgy akar ő is

é tkezn i, m in t a tö b b i; egyszerűen; s ü lt bu rg on yát kért. (Ez vo lt reg­ g e lijü k a nővéreknek.) A betegség teljességgel megszűnt, alig hagyott nyom ot

maga

után,

kivéve

azt a kis

h a m a r e lilla n t onnan. ím e ! — T e ré z nővérnek jó ans! szűz. A m ily

csodálatosan

sárga

szint az arcán,

pártfogója v o lt az

g yó g yú lt

meg Terézia

égben: nővér,

az Orle­ épen

n y e rte vissza egészségét teljesen G a u tie r J u lia di Faverolles is aki g y o m o rrá k o t k a p o tt; továbbá S agnier M aria di Fruges k ü lö n fé le

testi

b á n ta lm a kb a n

gyává te tté k

úgy nővér is, ki

szenvedett. F enti boldognak közbenjá­

rására egy p illa n a t a la tt egészen visszakapta E zeket és hasonló

ami

eseteket a lehető

egészségét. Igszigorúbb elbírálás tá r­

R óm ában az illetékesek és m in d m e g a n n yi gyöngyöknek

ta lá ltá k azokat,

a m e lye k ékes korona

fa lu s i hős h o m lo k á t.

gyanánt

ékesítik

az egyszerű

, « 1 ^ 1

I

-

.

%—

' » * V

320 I

Az egyház, a m e ly nem régen

(1909. á p rilis 8 -á n )

avatta ő t b o l­

doggá, e lism e ri a fra ncia nép eg yko ri m egsza ba ditó ján ak te rm é sze tfő ló tti erejét és hősi e ré n y e it; de e lis m e ri egyszersm ind ama ke g ye l­ meket, am elyeket az isten i gondviselés n y ú jt am a le lk e k n e k , kik közbenjárásért em e szűzhőz á llh a ta to sa n fo ly a m o d n a k . D ’ A rc Joh an na te h á t boldoggá le tt avatva. Em e boldoggá avatáshoz két v a la m i c s a tla k o z o tt m é g : e g y ik az egész

kereszténység

közóhaja

az irá n t,

hogy

legyen m á r

egyszer a

francia hon a vallási béke hazája; a m á s ik Ő szentsége im á ja a fr a n ­ cia nép boldogságáért és vallásosságáért. Voce d. S. A n to n io u tán

S c in tilla .

Apróságok. A nyám , sosem szóltál nékem e r r ő l ! 0 . - b ó l egy péksegéd A m e rik á b a m e n t, s 5 a n -F ra n c is z k ó b a n m e g ­ ism erte a tö b b e k kö zö tt — a p o rc iu n k u la b ú c s ú t sőt, re tte netes — m ég a h a rm a d re n d e t is. Ir t m e n n yi nép to lo n g o tt

aztán

az

augusztus

édesanyjának is, 2-án

s e lm o n d ta

néki,

te m p lo m a

e lő tt.

a fe re n c ie k

M ajd így fo ly ta tja : , E te m p lo m b a n az úgynevezett h a rm a d re n d szo ko tt gyűlésezni. E m lékszem reá, te is o ly je lv é n y e k e t viselsz,

m in t

ezek ;

valószinüleg te is h a rm a d re n d i vagy. A n y á m , te sosem s z ó ltá l nékem e r r ő l!. .

H á n y anya van n á lu n k is a h a rm a d re n d b e n , k ik n e k g y e r­

mekei, fő k é n t fia i nem tagjai re n d ü n k n e k ? És m i é r t ? . . . T a lá n ? . . . T alán ? . . .

G yászjelentés. A usztriában is, de k ü lö n ö s e n

N é m e to rszá g b a n

gya kra n

le h e t a

gyászjelentésen, a név és állás, vagy fo g la lk o z á s m e g je lö le s e után o lv a s n i: „S z e n t Ferenc f^a rm ad ik re n d jé n e k t a g ja / ' Ez nagyon d ic s é ­ rendő és követésre

m é ltó

szokás,

m e rt

ha

va la k i

é letéb en

S zent

Ferencnek hű gyerm eke volt, m e g é rd e m li h a lá la u tá n is e k itü n te té s t. A jó Isten e lő tt tö b b e t ér, ha valaki já m b o r re n d ta g v o lt, m in th a szorgalm as (? ) m unkás, ügyes ( !) szabó, vagy fö ld b irto k o s vagy n e m -

321 tu d o m hány re n d je l tulajdonosa.

Ezáltal sokan figyelm esek lesznek a ha rm ad re nd re , sokan m egtudják, a m it eddig nem is sejtettek, m ié rt já rt pl. az ille tő o ly sokat a te m p lo m b a , oly sokszor gyónni és áldozni. N e m lelhetne e ^ t M a g ya ro rszá g o n is m egcsinálni ?

M áría'ko n g reg ácíó vagy harm adrend ? N a p ja in k b a n szépen terjed a M ária-kongregáció. M inden katholik u s szívnek ö rü ln ie kell ezen, m e rt is m e rjü k a kongregációk célját és az életre való hatását. E gyáltalán nem akarom ez^el a mondással le je b b n y o m n i a h a rm a d re n d e t, viszont az sem célom , hogy a har­ m a d re n d kiválóságát b izo n yítsa m a kongregációval szemben. Csupán egy fa lu s i plébános leveléből akarok néhány sort közölni, s azzal m in te g y m e g fe le ln i a fö n ti cím re. „ . . . O ly fa lu b a n , h o l csak egy pap van, nagyon bajos a kong­ re g á c ió t vezetni. Legalább is két kongregáció szükséges, egy a leányok és egy a legények számára. F a lu h e ly e n a kongregációi ájtatosságok csak vasárnap ta rth a tó k , a m ik o r a plébánosnak am úgy is sok dolga van : gyóntatószék, szószék, is m é tlő is k o la , keresztényoktatás, sőt hívei­ n e k egy jó része is o tt vá ra ko zik reá az iroda ajtaja előtt. Nagyon nehéz, — bogy ne m o n d ja m : le h e te tle n — ily kö rü lm é n ye k között két kongregációba le lk e t ö n te n i. És dacára e két kongregációnak, a fe ln ő tte k

szám ára

m o st

vagy eg yesü le tü nk. N e m vo ln a it t sokkal

még

m in d ig

nincs

sem m iféle társulatunk,

célszerűbb a pápák által is annyira aján­

lo t t h a rm a d re n d , m e ly a tizen né gy éven fe lü lie k e t kor,

nem és rang

k ü lö n b s é g n é lk ü l m in d magában fe lö le li. Ezeknek aztán havonta egy re n d i g yű lé st ta rta n i, n e m e m b e rfe le tti m unka, sőt szívesen teszi az e m b e r, m e rt tu d ja , hogy it t e g yü tt van a község legjava. Ez nem ad a n n y i m u n k á t, m in t két, sőt tán tö b b (fe ln ő tte k számára is k ü lö n k ü lö n ) kon gregáció vezetése,

s jó

és

buzgó

vezetés

m e lle tt

mégis

tö b b e t eredm ényez, m in t ezek . . . " , F a lu n te h á t előnyösebb a b^^rmadrend, m in t a congregació. a v á ro s b a n ? . . .

^

.

t Es

F r. E m e n c u s .

I*

»9

A Hírnök levele Antal terciáriushoz. Kedves A n ta l te s tv é rü n k ! A m ik o r b. leveledre v á la sz o ln i a ka ru nk, eszünkbe ju t egy kis mese, a m e ly a csacska g y e re k rő l szól. T u dvalevő le g a szóban fo rg ó gyerek nagyon szeretett a s z o m ­ szédbácsi kocsijára k u p o ro d n i. A kocsi ké n ye lm e se b b h e ly e it is fö lk e ­ reste, de egyszer hogy s hogy nem csak v o lt tű rh e tő vendég. zökkent,

u

az az hogy

a bakkon, a kocsis m e lle tt

Az ú rfi o tt is k iv is e lte m agát, s o n n a n is a lá b b nem

k e lle tt z ö k k e n je n :

nem e n g e d té k tö b b é a

bakkra se. Nosza ra jta ! ezért ő sem m a ra d h a to tt ados.

Nem

azért végezte

el az e le m i isko la III. o sz tá ly á t; b iz o n y itv á n y a ig a z o lja hogy v a la m ib e n nagy mester. M agaviseletre rossz, a ta n tá rg y a k b ó l vissza m a ra szta ltá k; ő egyébben ta n u lta ki magát. A rö vid nadrágós

ú r fi le lk é b e n f ö lf o r r t

az irigység, boszuállás, s m in d e n a lk a lm a t m e g ra g a d o tt, hogy m é rg é t kiöntse.

F o ly to n

lesben

á llo tt, a kocsi

u tá n kia b á lt, szidta az urat,

kocsisát; ócsárolta a k o c sit meg egyebet. Az egész p e re p u ttyo n k ip ró b á lta le k ic s in y lő No, de azért tu d v a le v ő le g tant, kocsi

szalad t;

sem m i

kifejezést a rosszirányú

nem

f o r d u lt fö l a világ.

változás, csak az

h a jla m a in a k ,

k ritik á já n a k ostorát.

ú r fi

O s to r csa t­

n e m a ko csin ad

h a n e m h ib á ja m ia tt

az

utcán,

o tt is szégyenében e lre jtő zve . O n n a n kiabál, o n n a n g u n y o lo d ik . . . . Egy kissé triv iá lis a hasonlat, de kevés

elnézéssel

ta lá l.

E zért

ju to tt m ost kapóra. T a lá l,

s

•C

hiszen

le veledben a k o c s iró l

le m a ra d t, fe jle tle n g o n d o l­

kozásnak kifogásait — s m i tö b b g ú n y o ló d á s a it kö zlö d v e lü n k . N em baj, te s tv é r! így v o lt ez m in d é g , igy lesz e z u tá n is. E m b e ri sze m p o n tb ó l n in c s ab b a n s e m m i é rth e te tle n , ha a h a r­

s f

m adrendből kizá rt tagok rá k ia b á ln a k az egész in té z m é n y re , le ó c s á ro ln a k

>

♦

benne m in d e n t, tagokon.

%

4

«

*A

kezdve

az á rta tla n

igazgatón, végezve a m e g m a ra d t

323 A zért a harm adrend halad, a m unka fo ly ik . . . sőt könnyebb, sebesebb tem póban, m in t eddig. M ir ő l is van szó, hogy tu d já k meg mások is. Azt m o n d já k : a h a rm a d re n d m ire j ó ? Im ádkozó társaság ( !? ) sem m i, sem m i más. (? !? ) P edig ma szociális b a jo k vannak, s visszaél az erők tömörítésével az, aki ezt nem a tá rsa d a lm i kérdések előbbvitelére használja ki. E zt m i is a lá írju k, s a harm adrend szociális hivatását úgy gyű­ léseinken, m in t e hasábokor^ szám talanszor hangsúlyoztak. Azt m o nd­ já k : v in d ik á lju k az első helyet, de külső tényekben, m in t pl. az O ltá re g y e s ü le t nem érvényesülünk. A m u lta t ille tő le g talál a szemrehányás, dehát m ié rt? M e rt nem v o l­ tu n k k e llő le g szervezkedve. M o st szervezkedünk, hogy ne érjen e vád. Csak egyet c s o d á lu n k : a kim a ra d t harm adrendiek egyikétől sem h a lo ttu n k eddig ilyeneket, eddig egyikük sem célzott a harmadrend kü lső , szociális hivatására. H iá b a ! m o s t ju to tta k a ko csiró l a föld re , a gyaloglásra a kárhoz­ ta to tt csacska gyerek sorsára. Kedves A n ta l te s tv é r! Levélre levél felel. M ond meg azoknak, a k ik a h a rm a d re n d in té z m é n y é t le k ic s in y lik , fö lté tle n ü l á llu n k am el­ lett, hogy cé ljá t, eszközeit, á ll h a rm a d re n d ű n k . Csak

hivatását ille tő le g m inden társulat fö lö tt szervezkedésre várt eddig, most hála

Iste n n e k ez is m e g in d u lt. R e m é n yü n k nagy, hogy közeljövőben ered­ m é n y e k k e l d icse ke d h e tü n k. A szervezkedést az igazgatók meg. 5

budapesti

kongresszusa indította

5 ha ők szegények a határozatokat végrehajtják, m ért kell őket

az egész in té z m é n y t le h u rro g n i? ! E zt nem é rtjü k !! H a a h a rm a d re n d jó e le m e kb ő l áll, ha m inden tag fölfogja hivatá­

sát közel van a kü lső , tá rs a d a lm i m u n ka is. A jó l szervezett h a rm a d re n d Önmagát fejleszti. Isten ugye ez. D o lg o z z u n k es en a

a

cél

érdekében

önzetlenül, ti, jó harm adrendiek H írn ő k .

%-V I

Gyakorlati keresztény. A s z e n t m is e . (F o ly ta tá s .)

V agyok b á to r e lh in n i, hogy nem v o n o m m a ga m ra mes o lva só im haragját, ha

ka p cso la tb a n

a szent

annak régi m ódjára. M e rt nem így v o lt ez m in d ig . Egész a 13.

a m ú g y t ü r e l­

áldozással

k ité re k

századig a je le n le v ő

hívek m in d k é t szín — a ke n yé r és b o r színe — a la tt á ld o z ta k * ). E k k o r a kö z b e jö tt

tiszte le tle n sé g e k és a kiö n té s veszélyének k ik e rü lé s e végett

egyes püspökök alatt

való

e g yh á zm e g yé jü kb e n

áldozást,

s

ke zd ették

behozni

az egy szín

a 15. században a k o n s tá n c i z s in a t 13. ülése

egészen m egszüntette. S ót, a tr id e n ti z s in a t 21. ülése 1. kárhoztatja azokat,

a k ik

a

szabályával

szent áldo zásn ak m in d k é t szín a la tt való

használatát is te n i pa rancsként v é d e lm e zik, vagy az séges cselekedetnek m o n d já k . T e h á t nem szükséges két szín a la tt á ld o z n i, áldozónak a kef)elyböl az Ú r Jézus szent m in t a 13. századig á lta lá b a n te tté k.

vé ré t

M ost

is

elég,

színe a la tt áldo zik. H o g y -h o g y ? ké rd i v a la k i.E z e lő tt két szín,

üdvösségre s zü k­ nem

szükséges az

m agához ha

m ost

csak egy

a

ven nie, ke n yé r

szín

a la tt

á ld o z u n k ? V á jjo n nem e lle n k e z ik -e az Ú r Jézus szándékával, a k i ezt m o n d o tta : *H a nem e szite k az e m b e rfiá n a k te s té t és n e m is s z á to k a z ó

vérét nem lesz élet tib e n n e te k ." Ig e n ! így m o n d o tta , de v a jo n nem

m ondotta ezt is : »Aki e szik e k e n y é rb ő l ö rö k k é é l." S ha m o n d o t ta : . A k i eszi az én testem et és issza a z én vérem et ö rö k k é é l* . — szentséges ajkaival ezt is m o n d o tta : „ A kenyér, m e ly e t * ) V. ö. a. Sz. T. 3. P. qu. 8. a rt. 12.

a d n i fo g o k az én

325 testem a v ilá g é le té é rt.” És, ha em lékezünk e szavaira: „A k i eszi az én testem et és issza a z én véremet, bennem marad és én őbenne" — ne fe le d jü k ezt se : „ A k i eszi a kenyeret örökké fog é ln i." így olvashatni ezeket Sz. János evangélista 6 r. 52— 59 versig. S hiába tö rd e lik , hasztalan csavarják a protestánsok az írás szövegét. E szavak: „H a c s a k nem eszitek az em berfiának testét és nem isszátok az Ö vérét" s e m m it sem b izo n yít az egyház mai gya­ k o rla ta elle n . N e m képes b izo n yíta n i, hogy az egyház téved, am ikor az egy szín, a kenyér szín a la tt áldoztatja híveit. Csupán arra jó, hogy bebizonyítsa az Ú r Jézus testének és vérének szükséges vételét, vagyis az áldozás parancsát. A fönn idézett szavakból csak ezt le he t bizonyítani, egyebet sem m it. S em m i k ö rü l­ m é n y e k közt sem bizo n yíth a tó , hogy m indkét — kenyér és bor — szín a la tt k e ll á ld o zn u n k. H isze n 1) A k i eszi az U r Jézus eleven sz. testét, egyben issza eleven, piros, tüzes vérét i s ; 2 ) sz. Lukács az apostolok cselekedete 2. r. 42. versében le írja az első keresztények áldozási m ó d já t és csakis a ke n yé r szín a la tti áldozást e m líti : „A lh a ta to sa k valának . . . a kenyérszegés közösségében." T ovábbá 3 ) az utolsó vacsorán az Ú r Jézus á tn y ú jtv a a ke lyh e t ezt m o n d o tta : „Ig y a to k ebből m in d n yá ja n " ez n e m v o n a tk o z o tt m in d e n em berre, m e rt az apostolokon kívül más senkisem v o lt ott. Csak nekik, s az ö szem élyükben a miséző papok­ nak

m o n d o tta ;

„Ig y a to k

ebből m in d n y á ja n ." Csak őket, s a miséző

K

papokat kötelezte, hogy m in d a két szín alatt áldozzanak. H a ezt m eg nem engedjük, a kko r a kévetkező szavait sem é r t jü k : „ E z t cselekedjétek a z én em lékezetem re." „Ig y a to k ebből m ind­ /I

n y á ja n , m e rt ez a z én v é re m ; ezt cselekedjétek az én em lékezetem re'

— e k e ttő t nem le he t elválasztani. Vagy megengedjük, hogy a két szin a la tt va ló áldozás csak a m iséző papokat kötelezi vagy meg kell e n g e d n ü n k, hogy m in d e n k i átváltoztathatja a bort, cseiekedheti a nagy t it k o t

az

Úr

Jézus

*

emlékezetére.

M e lle ttü n k szól a Bár

i*

Szentírás,

de m e lle ttü n k áll a történelem is.

— a m in t a fö n n e b b m o n d o tta m , — a 13.

századig

a hívek is

két ’szín a la tt áldoztak, nem s zű kö lkö d ü n k az egy szín alatt való á ld o zá st ig azo ló b izo n yíté ko kb a n sem. A betegekhez csak kényét szme a la tt v itté k az O ltá ris z e n ts é g e t; háromszázadon át az ü ld ö zö tt keresz­ té n ye k cs a k kenyérszíne a la tt á ld o z ta k : keblükön pyxisben hordozták, s n a p o n k in t m egáldoztak. íg y. csak kenyér szin a la tt áldoztak a szénvedésre m e nő v é rta n ú k is. Ha pedig az U r Jézushoz oly

közel allo fj

326 időben így értették a szent írásnak az áldozásra vonatkozó ki kételkedhetik az egyház re ndeletének ig a z s á g á b a n ? !

szavait,

T u d ja Pál m it kaszál, az egyház pedig tu d ja , hogy és n \it tennie.

Isteni

alapon

n yu g szik

azon

kell

intézkedése, hogy a hívek egy

g2 ín — a kenyér színe a la tt áldozzanak. Igen ! áldozzanak. Én nem bánom , sót kívánom . színe alatt e lre jtő z ö tt Ú r Jézus

Csak

szeretetét

jó l

á ld o z z a n a k ;

vigyék

ki

a

a ke n yé r

te m p lo m b ó l,

típusát m utassák m eg a sűlyedÖ v ilá g n a k ? ! J ó - e ? P. P iu s .

1

-Jí

É N É D E S IS T E N E M . . . É n édes Istenem , csu p a fé n y a z é le t B á r az é le tso rso m ö rö k m o s to tfa — F o rró im á d s á g o t szövök, szövögetek, A m ily e n a z égbe nem s z á llt f e l sóba. B eleszövöm a b b a m in d e n rem énységem . A m i engem é lte t, a z é le th e z k ö t : És a z tá n nem tu d o m e lm o n d a n i N é k e d ; E lc s u k lik a b o n g o m — a b ö lcső e lő tt . . . A n k á n é D o b a y M a ris k a .

I- '' * St V c*»j-j

Í^i!-'íí’:'(--.'^

A példa. t

Egy igen nagy és nehezen ke rü lh e tő próbakő á ll a tökéletességre tö re k v ő k ú tjá b a n , t. i. a példa. A m ások példája. A m ily serkentőleg, b u zd itó la g hat, a m ily lelkesítő és felem elő a jó példa, époly veszedelmes, visszatartó és elernyesztő a rossz. S o k jó t h a llu n k , olvasunk, ta n u lu n k és le lkile g készek vagyunk m in d a z t a g ya ko rla tb a is á tvin n i, é le tü n ke t aszerint rendezni; — tes­ tü n k

azonban

e rő tle n ." T e s tü n k

tö b b n y ire

„A

erőtlenségét jórészben

L á tju k u. i. hogy mások, a jó ta n á cso t

erőtlen.

h a llo ttu k ,

lélek igen

ugyan

kész,

de a test

sokszor a példa okozza.

talán épen azok is, akiktő l a jó buzdítást, vagy a kik az á lta lu n k olvasott jó

könyvet,

le lk i é le tre b u z d ító és ú tm u ta tó értekezést írták, maguk nem tartják m eg o ly pontosan azt, a m it ajánlanak, am ire búzdítanak, s talán é le tű k n y ilt és kézzelfogható cáfolata szavuknak, tanácsuk és buzdí­ tá sukn ak, — ép azért e lfo jtju k a jóra fe lb u z d u lt akaratot, s Istenhez vágyó le lk ü n k e t m eghagyjuk, vagy visszaengedjük a test szolgaságába. B e lá tju k ugyan, sőt nagyon is e lis m e rjü k talán, hogy igazat beszélt

az

ille tő ,

hogy

igen jó l és

hasznosan irt,

hogy igen jó és

okos ta n á cso t adott, — de a sátán, ez az elkeseredett ellensége m in ­ den jó b u z d u la tn a k és Istenhez em elő gondolatnak m e lle ttü n k áll és azt súgja, h o g y: ő sem ta rtja meg, ő is többet beszél, m m t am ennyit m u ta t, tö b b e t kíván, m in t a m e n n y it maga tart. H á t b iz o n y el k e ll is m e rn ü n k , hogy itt van a bokkeno. b l kel is m e rn ü n k , hogy a sátán ílyenféle sugdosása sokszor nagyon is igaz. És m iv e l igaz. azaz: sok jó tanács, okos és értelm es buzdítás

hasz­

nos szó nem fe le l m eg a tanácsadó, a buzdító, a szokim ondo eletene és e rk ö lc s e in e k , szokásainak és cselekvésm ódjának vagy egeszen, vagy csak ebben és abban a dologban, vagy pedig csupán csak ilyen és ily e n

k ö rü lm é n y e k

között, -

azért m i m a r igyekszünk elhite tn i a

jó ra fe lb u z d u lt le lk ű n k k e l, hogy talán nekünk sem kellene oly szigorúan

328 venni e dolgot, é lh e tü n k azért kissé szabadabban és k i is ru g h a tu n k a hám ból, ha a lk a lo m akad. Az ily gondolkodású le lk e k utóvégre m ég ta lá n n in cse n e k egész az ördög hatalm ában. De vannak ám olyanok,

a k ik

azt

m o n d já k vagy g o n d o ljá k : 6

sem teszi meg, hát én m ié r t tö rn é m m agam . én is m egtehetem , — m ié rt ne? Ím e a példa, a nem tökéletesen jó,

A m it n e ki szabad, azt

vagy e g yá lta lá b a n

n e m jó

példa re n d k iv ű li ro m b o ló hatása! Kedves barátaim , a k ik ta lá n ily e n fé le é le te lve ke t kö ve tü n k, v á jjo n m iró l a d u n k m i szám ot egykoron Is te n n e k ? hogy m e g ta rto ttu k -e azt,

a m it pa ra ncso lt,

M in d e n

b iz o n n y a l a rró l,

Isten azonban n e m p a ra n ­

csolta azt, hogy úgy é ljü n k , m in t ez vagy az; azt sem m o n d o t ta : a m it Péter te rc iá riu s tesz vagy A n ta l te rc iá riu s , azt m egteheted te is. — T a rtsd meg a p a ra n c s o la to k a t! Legyetek tökéletesek, a m in t a ti m e nn yei A ty á to k is tö k é le te s ! S ze n te k legyetek, a m in t én szent vagyok!

E zt parancsolja Isten, — e rrő l a d u n k szá m o t e g yko ro n .

ezt m e g ta rto ttu k és e fö ls z ó lítá s n a k eleget te ttü n k Szabadok

vagyunk.

In d ú lh a tu n k

a m á sok

Ha

ü d v ö z ű lü n k . pé ld ája

u tá n

Isten parancsolatai után is. Válasszunk.

is,

az

D o lo ro s a .

Karcolatok. ( K u fs te in o n , M ü n c h e n e n és S a lz b u r g o n k e r e s z tü l.)

'1'IJ in d ig szerettem a m o zg ó fé n yké p szín h á za ka t m ég az 5 tá n c o ló , szem ro ntó képeikkel is. H a új, m ég nem lá to tt tá ja k v o n u lta k

'i

el a fe h é r vetítő fa lo n

e lő tte m .

O ly a n

g yö n y ö rű s é g

v o lt

az

nekem, va la m i m éltóságos h u llá m h a s ító fö d é lz e té rő l v é g ig m o ­ solyogni az A d ria renaissanceát,

hátán

a

d a lm á t

s e lg o n d o lk o z n i

p a rto k

napos,

s z ü rk ü le tk o r,

a

virágos,

vize k

tű z p iro s

titk á t

ku ta tó

ésszel, a tenger le á n ya in a k százszavú m eséjén. B e já rn i izm os, bretagnei h a lá szo k c s o ln a k á n az a n n y is z o r

festő

ecset alá k e rü lt fra ncia p a rto ka t, vagy fö lm e n n i N o rvé g ia havas fjo r d ja i

közé, s m egnézni u to ls ó s z ik lá iró l, m ik é p e n b u k ik le tú ls ó p á ly á ­

jára, v é rb e m á rto tt h o m lo k á v a l, a fé n yé tve s zte tt nap. S z e re tte m volna,

329 ha végtelenségig ta rt az angol vonat futása, m elynek végső kocsijá­ b ó l In d ia ős term észetének képét lopta meg számomra a c iv ili­ záció. Ez a színház ily e n k o r nem az illú z ió k kisajátított helye, hanem a való term észet to lm á c s o ló ja . S mégis annyi benne a poézis. M in t a szép vidékeken való gyors átutazásban. Az a p illa n a t is, amely egyetlen képnek érzékelésére rendelkezésünkre áll, elég arra, hogy száraz, vér­ n é lk ü li is m e re te in k színes és illa to s ideákká váljanak. Sokan azt m o n d já k , hogy fáraszt és k im e rít az egymást kergető képeknek e to r­ lódása. N e ke m még tetszik ez a gyorsaság. Ha fáradt voltam — m e g p ih e n te m ra jtu k . M e rt nem bölcselkedtem , nem analizáltam a színeket alkatrészeikre, hogy a hatás végokát földerítsem . Ehhez egy lassan ő rlő tu d á sn a k k im é rt tü re lm e kell. Én pedig eltekintve attól, hogy tu d ó s sem vagyok, gyorsan akartam sokat látni, szórakozni. Legtöbb d o lo g b a n jo b b is a passzív szemlélődés, am ely ném i hanyag­ sággal fölveszi a kellem es im pressziókat, m u la t és boldog lesz rajtuk,

t

de nem k ritiz á l. S o k apró ö rö m ü n k e t m ié rt veszítjük el azzal, hogy azok csalfaságát tú lz o tt b u zga lo m m al kifürkészni vágyunk. Az ideális­ tá k fogva m a ra d n a k fö n n a term észet rózsafájának virágainál, s nincs id e jü k és k e d vü k le sz á lla n i a szár töviseihez is. H o g y v a la m i rossz m odernség van e fölfogásban, valam i felszí­ nes kö n n ye lm ű s é g , b o h é m felületesség — az igaz, hanem ha a gőz és v illa n y erejével m in d e n csak úgy vágtat kö rü lö ttü n k , m ié rt ne ren-

V

%

d e z n ő k be fa n tá z iá n k a t is a képek gyorsabb fölvételére. Hogy mege­ lő z z ü k az id ő t, a m e ly újabban — és ez m ár csakugyan a civilizáció bűne, — m in d kevesebb esztendővel fize t ki m inket. L á tn i vágyunk, gyorsan sokat látni, unalm asan sokat egyrakáson.

N

M in t a m adár, m e ly magasabbra szállásával, vagy egy pár sebes szárnycsapással előre, o ly könnyen megszélesíthetí, m egnyithatja a lá tó h a tá rt maga k ö rü l. E zért szeretünk ma annyira útazni. Végignyar­ g a ln i várost város után. És gyö nyö rkö dn i a népek, a házak és tem p­ lo m o k , a hegyek és völgyek tü n d é ri átalakulásán. Ez a csudálatos m e ta m o rfó z is a város, m e ly e lő ttü n k szállva kincseivel fo lyto n tovább csábít. S az így, nagy szívvel, bohém lélekkel m egtett utak benyo­ m ásai, épen m e rt a szívünkön keresztül szereztük meg őket, közvet­ le n sé g ü kke l és m elegségükkel sokkal jo b b a n fognak hatni, m in t a tu d ó s látásai, ki a nagy m ester művészi képe e lő tt nem a langeszt b á m u lja a n n a k szépségétől lenyűgözve, hanem a kép koráról és tö r ­ A

té n e té b ő l e lle s e tt adatokat k ö rm ö lg e ti bele jegyzőkönyvébe.

s

330 >h -*C .r» .

-

A '

c (Ji 2 3 :^ s4

331 Írta m pedig ezeket ama nagy b ű n ö m n ek expiálása végett, hogy K u fs te in rő l, M ü n c h e n rő l és S a lzb u rg ró l egyetlen rövid eszmefuttatás keretében akarok beszám olni, m in th a m ár az egyik is nem volna sok ahhoz, hogy az e m b e r pár o ld a lo n foglalkozzék vele. Késő d é lu tá n in d u lta m el In n s b ru c k b ó l, kezemben a menetrenddel és W o e rl illu s z tr á lt m ü n ch e n i vezetőjével, jó nagy hüléssel a to rk o m ­ ban és még nagyobb honvágygyal a szívemben. De azért most sem egyenesen haza. M ü n c h e n v o jt az irány. Hogy ezt a varga betűt meg­ c s in á lo m hazam entem ben, jó eleve kifu n d á lta m . Megemlékezvén róla, hogy jö v e t a csom agom társasága m e n n yire unalm as vo lt — kifogtam m o st rajta. F ö la d ta m gyorsárúnak, s így sem m i se’ zavart. Csak a válás. A ká rh o g y is vágyódtam m á r haza, bizony rosszul esett, m iko r a G lu n g e z e r m eg a P atscherkofel ismerős, havas tetejét elnyelte a ka n ya ru la t, s a távolság köde. S zó tla n u l ü lte m helyemen, s alig vet­ te m észre, hogy im m á r az öreg H a ll köszöntget felém b á m u lt falaival. A P fa rrk irc h e , m e lyb en csak előtte való nap jártam , s m egbám ultam R ubens tanítványának, Q u illie n s Erasm usnak gyönyörű oltárképét, sötéten n y ú lt fö l az éjszakába. Rám se nézett, m in th a neheztelne érte, hogy ily e n h a m a r elkívá nko zom innen. N em vehettem tőle rossz néven, hisz a 1 4 -ik század közepe óta áll m ostani helyén, s így te r­ mészetes, hogy nem im p o n á l neki más egyéb, m in t az állandóság. — Ha neked úgy — g o n d o lta m m agam ban — nekem is úgy, s elkez­ d e tte m erő n e k-e re jé ve l b ó b is k o ln i. Ha lehetett volna ! Az éjszakában ugyan m á r benne v o ltu n k , am i az id ő t ille ti, hanem a szűk völgyre, s a hegyekre b o ru ló fehér hó világa d é lib á b o t játszott velem. Itt a havasok közt. A fö lb u k k a n ó , szakadozott szélű hegyek százszor szeb­ bek v o lta k ebben a fé lh o m á ly b a n . R o m a ntiká t szőtt köréjük az éjszaka és m e g in d u lt képzeletem . A magasban büszkélkedő Friedberg vár u d va rá t benépesítette le lke m a régi lakókkal, a gyönyörű fekvésű, G e o rg e n b e rg b ú c s ú já ró h e ly fe lő l zarándokcsapatok zsolyozsmája szállt fe lé m a levegőn keresztül, s az Enzenberg g rófok tratzbergi kastélya is, v a la m e n n y i közt a legszebb T iro lb a n , m iíith a m egnőtt volna, s fegyve rterm é be n, m e ly e t m á sko r csöndes útazók bám ulnak meg, most páncélos lo va g o k viaskodtak, hogy k irá ly i nő kezéből vehessék a babért. A ztá n m in d in k á b b fo s z lo tt képeim ről a valóság messze, bizonytalan, fa n ta s z tik u s le tt a háttér, a kropfsbergi, lic h tw e h n es matzem kasté­ ly o k kezdettek sorra kakassarkon forgó tündervarakka változni, s a v ö lg y b e n m in th a va la m i soha

nem

h a llo tt,

csöndes,

altato muzsika

h im b á lt vo ln a végig. Erős fogfájásra ébredtem fö l. Bosszankodva ve -

i

*

332

♦e

C/5 —

N

oC -t

V

tfl

^ •l.

É

.ti

333 tern észre, hogy Jenbachot és W ö rg lö t elaludtam , s már Kufstein felé já ru n k. Ö t perc sen\ te lt bele, s vonatunk o tt vo lt a bérkaszárnya kinézésű, h írh e d t vár alatt. Ez a masszív, nagy tömegű épület szinte fárasztó s ú lly a l nehezedik az em ber kedélyére. Különösen, ha az e m b e r nagy v é le tle n ü l épen magyar. Csak m ost jö tte m rá, m ennyire stílszerű a fogfá jáso m a környezethez, s ahhoz a sötét emlékezethez, anaely it t b o ro n g a K aisertal és a P fa n d lh o f fö lö tt. Á t ke lle tt szállnom a b a jo r vasútra. Az á llo m á s egyik fele osztrák, a másik meg bajor. A középső nagy terem két átellenes falán farkasszemet n é z n e k : a k é tfe jű sas és a b a jo r oroszlán, a lu l meg az osztrák és bajor tiszt­ viselők. Az u tó b b ia k h o z egy félórára magam is csatlakoztam. M ih e lyt m e g tu d tá k, hogy m agyar vagyok, eszmélődve jegyezte meg az egyik zsíros arcú b a jo r ; „N a ja, K ufstein, das ist ein schőnes Ő rt, fű r U n g a rn ." S z ó tla n u l in te tte m neki, s am ig ő beszédünkre figyelmessé le tt, társának buzgón magyarázgatta a szavainak értelm ét, előttem elszállo tt egy szo m o rú kép a m ú ltb ó l. — S olyan hangulat vett erőt rajtam, m in th a síro k fö lö tt já rn ék. 114 évvel ezelőtt két fiatal magyar költő szenvedett it t a g y ilk o s és nedves b o lto za to k a l a t t : Bacsányi János és S z e n tjó b i Szabó László. Szomszédos cellákba voltak zárva. Szentjó b i ki sem jö t t a m agáéból élve. B arátja közvetlen közelében, s m égis egészen árván és id egenül ölte meg tü d e jé t a penészes, nyirkos b ö rtö n . E lg o n d o lta m , hogy talán

épen

ebben

az

órában

hívta térdére

h a jo lva B acsányi a n a p o t : . . . . m esszi vidék sovány H a tá rit őrző vad havasok között ; S fe lh ő k ig éró durva fogház*) R e jte k ib ő l az egekre nézvén"

I t t m a rk o lt szívébe 28 éves h a ld o kló barátjának szenvedő sírása: „H a llo m , h a llo m keservedet Te vagy, le lk e m n e k egy fe le ? É rz e m m in d e n gyötrelmedet,®) É r z e m : s szívem reped b e le .“

A m ik o r aztán m e g h a lt a szegény biharm egyei poéta n e m a k irá ly h á g ó ró l téptek a sírjára

zöld

0 B a c s á n y i: T ú n ó d é s _ (K u fs fe in 1795.) ■)

B o c s á n y i: G y ö trő d é s (K u fs te in 1795.)

aljegyző, s

levelet, hanem a Császár-

T

I

334

t *

m ■1 N

U9 cr V

*% .

2; 2J;

V< 3

u> N o cr

C/5 2L N

cr c ■n era cr OJ

:3 >•1 %

^ «
•,*4 ♦ 1

\

\T; .-’a •• •

\

V \

H•• V

> 41

ÍV

•y

r

é '

> I

•

•*

S

>

•‘í>

•

-

1»

v;-''

sS .

e -V

N

r« V

■**✓

^

, •a.

í*

í

' S '

>• r • -■\

• i ,

' K 1 te.

. • ^

k

.

, ^

^

^

. .

í^’V

♦T

335 völgy (K a is e rta l) m e g s z ó la lt:

fe n yő ib ő l,

ha

ugyan

téptek,

búsuló

társa

megint

„T i szüzek, s ti is, óh T iro l Ifjú polgári, ió jje fe k , S az em beriség, b a rá tiró l') B a rá to m s írjá n zengjetek."

ü g y szerettem volna elhagyott sírját megkeresni ennek a fész­ kétől messzi szakadt szegény rabm adárnak. Ha nem le tt volna sötét é jje l üzenetet hoztam volna neki a magyar fö ld tő l, am elyet őmaga o lya n szépnek kívánt : „P iro s ró zsab olto za to k! Légyen sírom alattatok, Ha elé re m halá lo m ! H u llo tt rózsák levelével. Nyugtassa porom békévelO Am a jó lte vó álom ."

H ideg szél f ijt y ü lt végig a völgy fö lö tt, havat szórt a házak abla­ kába, s egy kissé m e gb on to tta a sötét fellegek m é h é t; egy percre m e g v ilá g o so d o tt a táj, csak a vár gunnyasztott o tt tovább is kom o­ ran, m in t a bű n é n rágódó gonosztevő. K ü lö n ö s e n éreztem magamat. Egyik

percben szerettem volna

m ég soká m aradni, a m ásikban pedig alig vártam, hogy indulhassak. B á n a to m m arasztalt, keserűségem űzött. ^— Korán beszálltam a vonatba, csakhogy b a jo ro k közt legyek. M ig az in d u lá s t vártam ~ kezembe akadt a levéltárcám . T elve v o lt elhasznált vasúti jegyekkel, am iket e m lé k b e szoktam a végállom ásokon elkérni. O tt v o lt a legfrissebb is,

4

m it egy fé ló rá va l e lő b b az osztrák kalaúztól kaptam. A lig akarta ide adni. Bosszúsan fo g ta m meg s apró darabokra tépve kiszórtam a sínek k ö z z é : ta rtsá to k meg m agatoknak ! M ire a szél az utolsó darab­ kát is e lho rd ozta, v o n a tu n k zajta la nu l, fü tty n é lk ü l már neki vágott R o sen he im felé a b a jo r fö ld n e k. Soká köszöngettem vissza, s m intha az e lh a g y o ttn a k szem rehányó szava követett volna tovább: „ M it lá to k ? Itt hagysz ú jra te is ? Kegyes V igasztalóm ! it t hagysz-e te is m e g in t? . . . K e ll m enned, ah ! s nem ta rth a to d megO G yors ke re ké t siető kocsidnak"

0 S z e n tjó b i Sz. L . : S írh a lo m . B a c s á n y i: Egy szerencsétlen ifjú sírjáná l. B a c s á n y i: Tűnődés.

*4

336 M ennem ke lle tt. És b ú csú zta m a hegyektől ■i •

I

'

•:s

i

N s s

4

is.

Az In n e lkís é rt

még Rosenheim ig, magával hozva az e rd ő k illa tá t, a havasok tiszta levegőjét aztán e lvá ltu n k , ő m e n t északra Passau felé, m agam meg északnyugatnak fo rd u lv a betértem a b a jo r sík fö ld re (F la c h la n d ). __ A vid é kb ő l m á r s e m m it sem láthatva teljese n g o n d o la ta im n a k éltem . Izgatott ö rö m fo g o tt el arra a b iz to s tu d a tra , hogy pár negyedóra m úlva a m űvészetszerető W itte ls b a c h o k pom pázó székvárosában leszek, s g y ö n y ö rk ö d h e te m a J s a r szőke vizében, a m in t a M ix im ilia n híd rátükrőző

klasszikus

képével

játszva

tovaszalad.

K ívá ncsisá go m

nagyon fö l v o lt csigázva. G usztáv A d o lf a kö rn ye ze th e z viszonyítva — sovány gebére ra k o tt arany n ye re gn ek nevezte M ü n c h e n t, vezetőm első lapjára pedig

m o ttó u l

v o lt

írva

I.

L a jo s

k ir á ly

(1 82 5— 1848.)

m ondása : „O ly a n várost aka ro k c s in á ln i M ü n c h e n b ő l, hogy senki se is m e rje Ném etországot, aki M ü n c h e n t n e m is m e ri." É jje l 12 óra fele já r t az idő, m ik o r a H a u p tb a h n h o fra b e é rke z­ tü n k . M ik o r v o n a tu n k az U alakú fö d ö tt á llo m á s h e ly is é g m agas te tő ­ zete a la tt v é g ig d ü b ö rg ö tt,

s

m e lle ttü n k

e g ym á su tá n

n y a rg a lta k el a

m e g p ih e n t vasparipák S a lzb u rg , N ü rn b e rg , F ra n k fu rt, K ö ln , A u g sb u rg , S trassburg és P áris felé — m e g csa p o tt a vilá g vá ro s

levegője. — Az

állom ás hatalm as fő csa rn o ká b a n ta rka egyvelegben h u llá m z o tt a nép. A lig tu d ta m k iju tn i

közöttük.

h á ro m -n é g y

á llo tta k

sorban

— a

K ív ü l

az

b é rko csi

éjszakai

óra

a u to m o b ilo k

egymást é rté k a k e re s z tü l-k a s u l szaladó v illa m o s o k .

dacára

is

(D ro s c h k e ), s

L ü k te tő

é le t

és

zaj m in d e n ü tt. Ez az elevenség a rc o m b a n kergette a vért, s cso m a g talan m iv o lto m n a k e lő n y e it kih a szn á lva fris s e n vágtam

neki

a fé n y ­

árban úszó is m e re tle n nagyvárosnak. N a g y város, — m o n d o m — m e rt ha az az 550,000 lakos n e m

is

épen

o ly a n

sok,

de

az

élet, az

a

becsületes, lá rm á s dévajság, a m e ly n e k illa ta o tt kacag a levegőben, s rögtön m egkapja az idegen e m b e r szívét, kis P árissá teszi ezt a b a jo r B o h é m iá t. A K á ro ly

kapun

keresztül,

s a

egészen az Isar fo ly ó ig e lk a la n d o z ta m m ég m in d e n á ro n

p ih e n ő re

k e lle tt

té rn e m ,

Neuhauser az

m e rt

u tc á n

végig

é jje l, s a m id ő n aztán lá b a im

m e g ta g a d tá k

a

a szolgálatot, igazán s a jn á lta m az á lm o t, a m e ly M ü n c h e n b e n tö lth e tő rövid

id ő m b ő l

is

akkora

százalékot

e lra b o l.

A

D re i Raaben eg yik

m ásodik em eleti szobájából néztem m ég egyszer végig

a városo n

a

csillagos éjszaka gyönge világa m e lle tt, s v a la m i m e g m a g ya rá zh a ta tla n ha ng ulat vett e rő t ra jta m , m id ő n a csúcsíves

te tő k

és

to r n y o k

fö lé

b o ru ló fé lh o m á lyb a e lm e r ü lt a te k in te te m . O ly a n fé le h a n g u la t v o lt ez,

337 a m e ly bo ld o g is a közeli szép benyom ások örömében, de belesír ebbe az érzelem be valam i fin o m , leheletszerű szomorúság, amely végigreszketteti az e m b e r szivét. Eső, am i napsütésben esik, árvalányhaj, a m e lye t csokorba piros p á ntlikáva l kötnek. Az arcon végigsuhan a m osolygás b o ld o g angyala, s a szem mégis könnyes. Ilyenkor tudunk a legtisztábban, a legszentebb von zalom m a l szeretteinkre gondolni. — A k ik a m é rh e te tle n n e k h itt távol rózsaszínű ködéből addig in te ­ getnek csókot felénk, am ig szem ünkre száll a jótevő álom. E lé rzé k e n yíte tt engem is az e n yé im tő l való messziség, de boldog á lo m b a rin g a to tt a h o ln a p i szép lá tn iv a ló k reménye. (F o lyt, köv.) P e tre s K á lm á n .

Szent Ferenc virágos kertje. B oldog de B arcellona Bonaventura sz. F e ren cre nd i la ik u s testvér élete. Ir ta : C riv e lU E m il. S zent fe re n c re n d i szerzetes. E L S Ó FE JE Z E T .

G yerm ek és ifjú k o ra . T a rta lo m ; 1. S zületése. — 2, C saládja. — 3. Szép hivatásának előjelei. — 4. Is ­ kolába já r. — 5. K iv e tté k az isko lá bó l és

m unkára adták. —- 6. Angyal az em beri

te stb e n . — 7. E lső áldozás. — 8. Az im ádság szellem e. — 9. A kis Apostol. — 10. A zon g o n d o lko zik, hogy F ér. r. szerzettessé legyen.— 11. Az atyja ellenben azt a ka rja , hogy házasságot kössön. — 12. Engedelmessége.

B o n a v e n tu ra da B a rce llo n a testvér született 1620 november 24-én S pan yolország ban R in d o m s városában Barcellona m ellett. Szülei Gran M ih á ly és K a ta lin voltak, születése napján mégis keresztelték jám bor

♦

%

*

t

t

sz ü lő i, m e ly a lk a lo m m a l M ih á ly B;\btiszta nevet kapott. Habár az életir ó i m é lye n h a llg a tn a k B onaventura testvéreiről, mégis más b izon yít­ v á n y o k b ó l egészen

biztosan

tu d ju k ,

hogy ő nem

egyedüli

gyermek

v o lt a családban, v o lta k neki testvéréi is. B a rc e llo n a , de különösen R indom s m utatja, hogy szentünk szüle­ tési helye egy kis falucska volt. bár a város vagy községi nevekből erre kö ve tke zte tn i nem igen lehetne. M ih á ly Babtiszta szülői szegenyek

i ti

A

338 voltak, földm űveléssel fo g la lko zta k, a lig tu d ta k a n n y it g y ű jte n i am ivel családjukat tisztességesen eltarthassák. T ö b b R in d o m s i születésű tanú kik B onaventura boldoggá avatásakor tanúság té te lre v o lta k meghíva, azt erősítette, hogy B o n a ve n tu ra s z ü lő i a fö ld m ű v e lé s m e lle tt tö b b éven át még egy kis vendéglőt is ta rto tta k, a m it m i is m e g e rő sítü n k, m iv e l em elett tö b b hiteles tan ú b izo n ysá g szól, jó lle h e t eze krő l a boldoggá avatás egész lefolyása hallgat. Szegények v o lta k ugyan b o ld o g u n k s z ü lő i a fö ld ie k b e n , de annál gazdagabbak a keresztény já m b o rs á g b a n és a jó e r k ö lc s ö k b e n ; ez drágább örökség is m in d e n fö ld i vagyonnál, m in d e n fö ld i k in c s n é l; m ert ezek a fö ld i id e ig -ó rá ig ta rtó d o lg o k m e g v a k ítjá k az e m b e rt és m agukkal élet

rá n tjá k a sötétség világába, m ig az igazi keresztény ájtatos

fe lk e lti

b e n n ü n k az égiek

szeretetét

ö rö k hazánk végtelen ö rö m e in e k Nagy g o n d ju k

v o lt em e

és fel is

vezet b e n n ü n k e t

b iro d a lm á b a .

já m b o r

s z ü lő k n e k arra, hogy

g y e rm e ­

keiket az Isten irá n ti szeretetbe bele n e v e ljé k és ebben m égis e rő s ít­ sék őket, anyja tejével csepegtette g ye rm e k e ib e a le g n e m e se b b é rz e l­ meket, m e lye k később egész term észetesekké le tte k a kis csem etékben és m e lye k idővel

szent tetteket,

szent cselekedeteket

g y ü m ö lc s ö z te k

a szeretett gyerm ekekben. Az erény c s irá it viselte m agában a kicsi M ih á ly k a , a m e ly e k e t az Isten áldásával te rm é k e n y íte tt, a m i le g e lő szö r a k k o r t ű n t fel ra jta k ü lö ­ nösen m id ő n

beszélni kezdett,

m e rt

á rta tla n

g y e rm e k i a jk a i legelső

a lk a lo m m a l is Jézus és M á ria legédesebb n e ve it e jte tté k ki csecsem ő korát

fe lü lm ú ló

örvendezések

közepette,

Összetett kezecskéivel ájtatosan am elyekre édes jó

a n yja

és

a m in t

n ő tt

im á d k o z g a tta azokat az

ta n ítg a tta őt. M in t

rendesen,

erősö dö tt,

im ádságokat, a fa lu

tö b b i

gyerm ekei g y ö n y ö rk ö d te k a já té k o k b a n és a h a szo n ta la n gyerekes id ő ­ töltésekben ; de a m i kis M ih á ly u n k n a k ezek nem tetszettek, sőt u tá lta a h a s z o n ta la n s á g o k a t; a tö b b i

g ye rm e ke k

szerették és keresték k a r­

társaik társaságát, ő a m a g á n yt kereste és szerette, volt, vagy pedig édes gaszt, ö rö m e t

anyjával.

E ls e m le h e tn e

ta lá lt ő e m agányos

életben.

vagy testvéreivel

képzelni,

m e n n y i v i­

A z édes a n yá k szive

a

term észettől n e k ik a d o tt k ü lö n ö s kiváltság fo ly tá n m in te g y e lő re s e jtik m á r fiu k

jö v ő jé t; a

M ih á ly

édes

a n yja

is

nagyon

észrevette

m ár

akkor, hogy fiacskája gye rm eke i k ö z ö tt a le g jo b b lesz. A szom szédok csodálták, hogy

m ily e n h a m a r m e g ta n ú lt

im á d k o z n i a kis

M ih á ly és

hogy m e n n yire szeret im á d k o z n i, n e m győzték elléggé cso d á ln i, hogy m ily e n ö rö m m e l és m ily sokszor im á d k o z ik és hogy e zá lta l g ye rm e k

339 ta rsa in a k m ily e n szép es jo példával szolgál. Egyetlen egy haszontalan vagy nem illő szót ki nem e jte tt száján, könyelm ű vagy korával járó gyerm ekes cselekedetet nem te tt soha ; de igenis m ind ig a legártat­ la n a b b a k v o lta k szavai, válogatott v o lt beszélgetése, kom oly és össze­ szedett te tte ib e n , a m odorában kedves és nyájas v o lt ; a gyermektársait egészen le b ilin c s e lte szelid magaviseletével, úgy, hogy mivel 5 nem igen kereste társait, társai keresték őt látni, gyönyörködtek szavaiban, a m i különösen a kko r tű n t ki, m ik o r szülői M ih á ly t feladták az iskolába hogy m e g ta n u ljo n írni és olvasni. M eddig já rt az iskolába, ezt egészen bizonyosan nem tu d h a tju k , de m inden kétséget kizár az, hogy nagy e lő m e n e te lt te tt az e le m i ta n u lm á n yo kb a n annyira, hogy a m in t később le fo g ju k írni, le lk i d o lg o ka t tartalm azó könyveket olvasott és azokat m égis értette, sőt n é m e ly k o r jó lle h e t nagyritkán — Írogatott is. E lő ttü n k vannak ira ta i ; irása nem szép, de érthető, m indm eg­ a n n y i bizonysága a ta n u lá s b a n i buzgalm ának. M indazonáltal valahány­ szor Írn ia k e lle tt, mást, magánál gyakoroltabbat kért fel, hogy írja le h e lye tte , a m it le akart irn i. Erre őt nagy alázatossága késztette, amely va ló b a n

igen

m é ly vo lt, a m in t lá tn i fo g ju k ezt később.

Édes a ty já n a k szüksége le tt az ő M ihályára, hogy segítse őt a család fe n n ta rtá sá b a n . N agyon szűk viszonyok között éltek és így épen akkor k é n y s z e rü lte k kive n n i a kis M ih á ly t az iskolából, a m ik o r épen a legszebben h a la d t előre a tanulásban és a m ik o r m ár úgy tanítója, m in t ta n u ló társain ak

szeretetét egészen

bírta,

akiknek

bizony nem

o k o z o tt v a la m i nagy ö rö m e t M ih á ly távozása. E gyed ül M ih á ly v o lt az, ki egészen nyugodt vo lt távozása m iatt, nem azért, m in th a nem esett vo ln a nehezére o tt hagyni az iskolát, hanem azért, m e rt szeretett engedelm eskedni, édes v o lt neki m in d ig az engedelmesség, így aztán atyjá val e g yü tt a fö ld e t m űvelte és legeltette a nyájat. De míg ezekkel fo g la la to s k o d o tt, e lm é je m in d ig az isteni dolgok körül forgott, m ég pedig a n n y ira hogy pihenő óráiban félre húzódva im ádkozott és szent d o lg o k r ó fe lm é lk e d e tt nagy épülésére másoknak, hogyha pedig esetleg ott m a ra d t a tö b b ie k k e l, m e nn yei d o lg o k ró l kezdett beszélgetni, még pedig oly csodálatosan, hogy m in d n y á ja n el vo lta k ragadtatva, akik őt hallgatták. S okszor

m e g tö rté n t

hogy m ig nyája

legelészett, addig ami

kis

p á s z to ru n k té rd re esve im á d k o z o tt a szűz M ária képe előtt, am i idők fo ly tá n teljesen e ltö ltö tte szivét és érzelm e it egészen kiöntötte az ő hőn szeretett édes anya előtt, a boldogságos Szűz M ária előtt. (F o ly ta tju k .)

. F ordítja : S c in tilla .

V

*> a ; \

^

V

I?; ^ y

'l-h | .5.a; ^ y

V.r

^

%

9 *

i\!.? ii

l

Innen-onnan. V a la m e ly ik újságban

azt

olvastam ,

hogy

az

a g rá rs z o c iá liz m u s

agitációja m egakadt. A z eg yik d u n á n tú li fa lu b ó l ki is ve rté k a n e m z e t­ közi

szo ciá lista p á rt

k ik ü ld ö ttjé t,

aki

a ra tó s z trá jk ra

izgatta

a népet.

E b b ő l az a lk a lo m b ó l fo g la lk o z o tt az ille tő lap az a g rá rsz o ciá liz m u ss a l, am ely ú g ylá tszik nem tu d gyö keret v e rn i a — m a g y a r fö ld b e n . Az ag rá rszo ciá lizm us kudarca nagyon je lle m z ő , nagyon ta n u ls á g o s dolog, úgy, hogy egy új

tá rs a d a lo m m e n tő ,

nem zetszervező

k iin d u ló po ntja . M in d já r t b iz o n y íto m . falvakba. Egyszerű,

m e g d ö n th e te tle n

a k c ió n a k

le h e t

M e n jü n k ki a k u n y h ó k közé a

igazság,

hogy m in d e n

m e g v á lto z ik

k ö rü lö ttü n k , ha a le lk ü n k m e g vá lto zo tt. A z é le tn e k a n n y i értéke van, a m e n n y it adnak. A v ilá g az n e kü n k, a m in e k le lk ü n k látja. A k u n y h ó k között pedig m in d e n m e g vá lto zo tt. N e m az a fa lu m ost, a m i v o lt régen. És a fa lu

az a

m u stá rm a g ,

em beriség

m űvelődését,

a m ib ő l

haladását

M in d e n nagy eszme egy tű zsz e m ű anyagi ja va kn a k nagy

sokaságát

az

a

országok

ro b o g ó

n ő ne k. V a la k i az

v o n a th o z

vasszörnyeteg,

viszi

m e ly

a világ ba .

sivatagban, a fekete é jb e n — o d a le n t a v ö lg y b e n

h a s o n líto tta .

És

a

sz e lle m i,

m íg á tro b o g a

a fa lv a k

alusznak.

De fö lé b re d n e k m o n d o m én, m íg az országok, népek sorsán g o n d o l­ kozom .

Ha

a

m élységbe zuh an a k in c s te li v o n a t a fa lv a k e lő jö n n e k

m egm enteni. A fa lu m e n te tte m eg a m ű v e lő d é s t v a la h á n y s z o r vérszegény lett. A k u ltu ra a városok kőszénfüstös betegítő le v e g ő jé b ő l

e lm e n t

fa lu ra

m e g ú jh ó d n i a term észet kebelén. A z ir o d a lo m a n é p kö lté s ze tb e n ta lá lt életerőt, m ik o r

h o ltra b á g y a d t a sok

idejében a fa lu dást

le h e lt

mocsara. A

a

a d o tt

A

hazug

e rk ö lc s ö k

m e n h e ly e t az igaz e ré n yn e k. É le te t, m e g ú jh o ­

közéletbe,

fa lu

szó virá g tó l.

m ik o r

ro m la tla n

e lö n tö tte a hazug

erkölcse,

a

nép

e rk ö lc s ö k ir la n d i

egészségos

nem zeti érzése az v o lt n e kü n k, a m i a h itre g é b e n

eszejárása,

A n te u s z n a k a fö ld .

M in d e n válság id e jé n e rő t n y e rtü n k tő le . A n e m z e ti érzésnek a m á rtír-

341 hazaíiságnak ó kötögette a babérkoszorút, m iáltal az alvilági hatalmak tö v is k o s z o rú t fo n ta k ho m lo ká ra . És az alvilági hatalmak ismét m u ta t­ kozn ak a — szo c ia lizm u s képében. M e rt a szocializmus szórja a nép közé azokat a tanokat, m elyekkel nem zeti érzését, hitét, erkölcsét m e g ö li. K ik e z d i h ité t, nem zeti érzését, amelyeken nyugszik az állam, a társadalom . A nem zetközi fo rra d a lm i szocializm us jó l tudja, hogy a falu a m i á lla m u n k , a m i nem zeti é le tü n k szervezetének legfőbb sejtje. A fa lu n a k tö rté n e lm i hivatása van. A zért hozta az idei nagygyűlésen azt a ha tá ro zatot, hogy k ü lö n p ro g ra m m o t ad ki a kisgazdák és a fö ld ­ m u n k á s o k számára. — K i a falvakba — adta ki a jelszót az egyik fő ja k a b — az a lja ka b o kn a k. Ez a jelenség pedig azt mutatja, hogy fe lis m e rte a hazai erőviszonyokat. És a tetszetős, hangzatos jelszavak­ kal m eg is in d u lt az agitáció a fö ld m u n k á s o k között. A párt hivatalos la pja tö b b s z ö r n y ilta n ki is írta, hogy Magyarországon a forradalm i s z o c iá liz m u s t csak a mezei nép vih eti diadalra. Ha a falu hallgat, a városi p ro le tá ritu s kü zd e lm é n e k eredménytelensége — kétségtelen. M o s t pedig az agitáció eredm énytelenségéről, az agrárszociálizm u s k u d a rc á ró l jö n n e k hírek, am elyek a K atholikos Népszövetség, a K e re s z té n y s z o c iá liz m u s d ia d a lá ró l beszélnek. M e rt ők vették fel a n e m z e tro n tó törekvése k e lle n a harcot, am ely a nemzeti szellem, a keresztény e rkö lcs m e gú jh od ását m u n ká lja a — kunyhók között. Képessé teszik fe lé b re s ztik az alvó falvakat arra, hogy megmenthessék a m é lysé gre zu h a n ó vo n a to t . . . Ú jra

a lk o h o l

mérgezési

esetekről

írnak a lapok újra és újra.

S z in te m in d e n héten g y ö n y ö rk ö d h e tü n k a szenzációs cikkekben, amelyek az a lk o h o l m érgezéséről szólnak. Csak a nevek mások, de a halál oka ugyanaz : a — pálinka. O ly a n k o r egy egy percre magunkba széliünk és — az a n tia lk o h o lis ta m o zga lo m nem zetm entő jelentőségén gondol­ k o zu n k . B e lá tju k m in d n y á ja n ,

hogy az a lko h o l

kérdés ~

társadalmi

kérdéssé növekedett. Ezer vérzőseb tetemrehívása az, amely — m in ­ d e n k it vá d o l. A z em beriség életét, jö ve n d ő jé t mérgezték meg azok a fis k á lis érdekek, m e ly e k az a lk o h o l fogyasztást jövedelemforrássá tet­ té k

az

egyes á lla m o k b o n .

N e m ze tro n tó

társadalom pusztitó

érdekek

azo k az egyéni érde kek is, m e lye k e méreg jövedelm éből táplálkoznak. E z t n e m is k e ll b izo n yíta n i. Az a lk o h o l hatását,

pusztítását csak az

n e m lá tja , aki nem akar lá tn i. A m in d e n n a p i élet számtalan peldaval b iz o n y ítja , hogy az a lk o h o l mérge át fo ly t a históriába. Az emberiseg

I

.

^■1

%

342 elsatnyulásának egyik le g fő b b oka. M e g m é rh e te tle n az a szellem i, erkölcsi kár, m e lye t az id ő k fo ly a m á n o k o z o tt. M e rt nem csak a testet tám adták meg, hanem a le lk e t is. Ki az a lk o h o l degeneráló hatását akarja lá tn i, m e n je n el a sorozásokra. A satnya ne m ze dé k m e g d ö b ­ bentő példával fogja ig a z o ln i m i az a lk o h o l. Az apák b ű n e it fogja lá tn i a hetedik nem zedék is. K i pedig az a lk o h o l tá rs a d a lm i p u sztí­ tását akarja lá tn i ~ nézze m eg a népet és s z o m o rú a n fo g ja lá tn i, hogyan teszi tö n k re az a lk o h o l, m e ly családok, vagyonok ro m lásának, rengeteg n y o m o rn a k az oka. M e rt nem csak az e m b e ri életet m érgezi meg, hanem tö n kre te szi a nem zeti vagyon nagyrészét is. És m in d e n n é l végzetesebb az a hatása, a m e ly e t a messze jö v e n d ő re g ya ko ro l. M e g ­ m érgezi a jö v e n d ő t is, m ig a je le n n y o m o rú s á g á t n a g yo b b ítja . A m e g ro n g á lt e m b e ri szervezetet még jo b b a n kikezdi. A betegségek ezrének csíráját ü lte ti el a jö v ő ne m ze dé k szervezetébe. Azzal pedig szellem ét, e rkö lcsé t is m egtám adta. A je le n m in d e n a lk o h o lk ra jc á rjá é rt a jö ve n d ő egy egy

fo rin tjá v a l

fiz e tü n k .

A

mi

é le tü n k ,

k o ru n k m á r

b izo n yítja . R o m b o ló hatását m in d e n ü tt m e g ta lá lju k . Itt egy család m e n t tö n kre . M i az o k a ? Az a lk o h o l. O tt egy gyilko sság tö r té n t a korcsm a e lőtt. M i az o k a ? Az a lk o h o l. M a jd az é le t egy

h a jó tö rö ttjé v e l t a lá l­

kozunk. M i v o lt a ro m lá s a ? Az a lk o h o l. Az e lm e b a j, a szívbaj s z á m ­ talan eseteinek m i az o k a ? Az a lk o h o l. E zt a p u s z tító m é rg e t ta lá lju k itt is, o tt is. L é p te n -n y o m o n fe lk iá lth a tu n k — is m é t az a lk o h o l. Lássuk meg va la m e n n y ie n az iszonyú pu sztítást és c s a tla k o z z u n k az a lk o h o lellenes m o zga lo m h oz, m e ly n e k egyre n a g y o b b o d ik lelkes, e lszá n t tábora. Szervezzük

a

nagyveszedelem

e lle n

a

h a rco t

a m agunk

körében.

E lsősorban m a g u n ka t n y e rjü k meg, hogy m e g n y e rh e s s ü n k m á soka t is. A nép m egm entésének ügye lelkesítsen. N e csüggesszen a csüggesztő gondolat, hogy o ly a n k o r a fe jlő d ő K ru p p -á g y ú g y á r

m e lle tt a v ilá g b é ­

kéről á lm o d u n k . Csoda tö rté n h e tik , m e rt csod át m ű v e l az erős akarat. Ha n ő n i akar a s z ik lá t is m egrepeszti a k ic s in y fa g yö ké r . . . B ú v á r.

343

Rendi élet. S zent Ferenc a külföldön. I n n s b r u c k b a n a ha rm adrendiek Jézus szíve ün ne pé t kiválókép ülték meg. Reggel 6 ó ra k o r az igazgató fényes asszisztenciával m o n d o tta a szent m isét. Az O ltá risze n tsé g e t egész nap im á d tá k , közösen áldoztak. D élután fél n é g yko r az igazgató szép beszéd­ ben m agyarázta a h a rm a d re n d ie k ­ nek a nap szép jelentőségét. U g y a n o tt tö rté n t, hogy a har­ m a d re n d ie k k im o n d o ttá k az „ I r g a l­ m a s s á g " neve a la tt is m e rt jó té ko n y célú in té zm é n yh e z való ragaszko­ dásukat. E zá lta l akarják, m e g m u ­ ta tn i, hogy a h a rm a d re n d fö lfo g ja szo ciá lis hivatását. L a n d e c k b e n ( T i r o l ) napról napra té rt h ó d ít a h a rm a d re n d . Az utolsó a lk a lo m m a l 100-zal szaporodott. Igen, m e rt jó h a rm a d re n d ű e k vannak A r s z a u b a n (C sehország). R en­ d ü n k 700 éves ju b ile u m a a lka lm á b ó l szent g y a k o rla t vo lt. Ez a lk a lo m m a l sokat m e g h a to tt a h itv a lló harm adre n d ü e k buzgósága, a k ik égő gyer­ ty á k k a l kezükben léptek az Ú r asz­ talához. O tt m in d e n te rciá ru s k ö te ­ lességének ta rtja , hogy é v e n k in t egy pár taggal szaporítsa, S zent Ferenc kisded nyáját. B á r n á lu n k is így l e n n e ! ! K r a k k a ó b a n ( G a lic ia ) szent gya­ k o rla t v o lt a h a rm a d re n d ie k számára. 17 éve, hogy ez m e g ism é tlő d ik. M in d e n hónap u to ls ó vasárnapján m e g ta rtjá k gyűléseiket, m e lye t könyvtá rn y ítá s követ, s így a rend a harm a d re n d ú e k n e k m e g fe le lő szellem i szórakozásról is go nd osko dik. A szent g y a k o rla to n tö b b nem har­

m adrendű is részt vett, s az áldozok száma meghaladja az 1100-at B e ö l­ tözés is volt, sok nő és 43 férfi vette magára a harmadrendi ruhát. K öztük sokan előkelő állásúak. M e tz b e n harm adrendi könyvtárt á llíto tta k f ö l ; ezáltal a szép köny­ vek és a keresztény stílban szer­ kesztett szépirodalm i lapok megkö­ zelíthetőségét lehetővé tették a tagok számára. Szép gondolat ! Vivant se q u e n te s! Sz. L o u is b a n (Északamerika) a a m ú lt év folyam án 235 taggal s z a p o ro d o tt; az új fogadalmasok száma 123. Énekkaruk is van, mely m inden gyűlés alkalmával szerepel. K a n á ri szigeteken is hódít szent Ferenc atyánk szelleme. T ö b b köz­ ségben m egalakult a harmadrend. A s s is ib e n rendünk bölcsőjénél, a világhírű P o rciu n ku la kegyhelynél tartotta meg szent Ferenc rendje m ájus utolsó napjaiban nagygyűlé­ sét. A nagygyűlésnek különös je len­ tőséget kölcsönzött, az a körülmény, hogy ez évben ünnepeljük a rend alapitásának hétszázados évfordu­ lóját. M ilyen szép lehetett az a gyü­ lekezet, m elyben együtt voltak a világ m inden tájáról szent Ferenc gyermekei . . . Akárcsak abban az időben, m ik o r maga szent Ferenc atyánk tartotta a legelső káptalani gyűlést P o rciun kulán . . . Éppen m in t akkor, m ost is sietett az anyaszentegyház feje dicsőén uralkodó szentséges atyánk, hogy szerető gyöngéd figyelm ével emlékezetessé tegye az évfordulót, másrészt pedig, hogy elism erő szózatát hallassa a szegény szent Ferenc családja iránt.

344 m elynek magasztos hivatása az egy­ ház dúledező, b o m la d o zó fa la in a k támogatása . . . G yö n yö rű szép apostoli körlevelet b o csá to tt ki X. Píus szentséges atyánk, m e lyb e n meleg hangon e m lé ke zik meg re n ­ d ü n k é rd e m e irő l, a P o rc iu n k u la kegyhely jelentőségéről, s egyúttal a P o rc iu n k u la k e g yte m p lo m o t a p d triá rk á lis b a z ilik á k m é ltó sá g á ra em el­ te, fő o ltá rá t p e d ig p á p a i o ltá rn a k n y ilv á n íto tta . Ez pedig, azt je le n ti, hogy m ik é n t a tö b b i pápai k á p o l­ nák és ba ziliká k, úgy a P o rc iu n k u la ke g yte m p lo m is jö vő b e n egyenesen az apostoli Szentszék hatósága, o lta lm a és b irto k a a la tt fog á lln i. És hogy fő o ltá rá n a pápa k ü lö n ö s engedélye n é lk ü l senki sem m u ta t­ hat be szent m isét. ím e a Pápa Őszentsége k ü lö n ö s fig y e lm e és szeretete re n d ü n k irá n t. V a ló b a n m egható, m ik o r az Egyház feje siet n ö v e ln i szent Ferenc g ye r­

■Q—

m e ke in e k ö rö m é t, s m in d e n te k in ­ tetbe n korszaka lko tó vá teszi a ju b ilá ris e szte n d ő t . . . M a g ya ro rszá gb ól a h á ro m re n d ­ ta rto m á n y fő n ö k e i ve tte k részt a p o rc iu n k u la i nagygyűlésen : fő t. T a ­ m ás A la jo s , K o ry O ttó és B endes Valér atyák. O tt v o lt term észetesen a h a t évi rendes hívatoloskodása után m o s t m á r le lé p ő D e fin ito r G e n e r á lis ; L á s z ló P oU kárp {őixszi. atya is, kinek helyébe (is m é t m a g y a r t ! !) a m ariana P ro v in c ia érdem es f ő n ö k é t : főtiszt. B endes l^í7/ér atyá t vá la s zto ttá k meg. A le z a jlo tt esem ények u tá n szí­ vünk sóhajtása száll szerafikus a tyá n k m e g d ic s ő ü lt szellem éhez, h o g y védje, o lta lm a z z a égi p á rtfo ­ gása á lta l re n d jé t a m a i nagy id ő k ­ ben, hogy m agasztos hivatásának, az egyház é letéb en n é lk ü lö z h e tle n külde té sén ek, m in d e n te k in te tb e n m efelelhessen.

» r-cr- e

Bűcsus napok a h a rm a d re n d ie k szám ára. ( T e lje s b ű c s u k

n y e r h e tő k ) .

Július havában : 14 24

Sz. B o n a v e n tu r a ünnepén. Szol. sz. F erenc ünnepén.

T e lje s b ú c s ú t n y e r h e tn e k m é g : 1.

Augusztus h a v á b a n : P o rc iu n k u la ünnepén és pedig aug. 1. d é lu tá n já tó l az ü n n e p estéjéig valahányszor m e g lá to g a tjá k te m p lo m a in k a t és 6 M ia tyá n k, Ü dvözlet és D icsőséget e lim á d * koznak. E búcsú a m e g h o lt hive* k é rt is fe la já n lh a tó . Sz. X ix tu s ünnepén.

A

re n d i

gyűlés

n a p já n ,

ha

m eggyónnak és áldoznak. 2- Egy kegyelem

k iv á la s z to tt á lla p o tá b a n

napon, ha a az

u.

n.

S tá c ió im á t elvégzik. 3. Ha a h é tfize d e s o lva só t 24 óra le fo rg á sa a la tt elim á d ko zzá k.