Vállalkozáspolitika. Egy új ipari forradalom hajnalán KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

Vállalkozáspolitika

Egy új ipari forradalom hajnalán Európának újra hinnie kell abban, hogy képes új dolgokat feltalálni, új vállalkozásokat alapítani; hogy képes az innovációra, a növekedésre. Ezért Európának a hangsúlyt a reálgazdaságra és az iparra kell helyeznie, melyekben hagyományosan erős.

TARTALOM Miért van szükség iparpolitikára Európában? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

Az uniós iparpolitika kialakítása és irányítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Ez a tájékoztató füzet a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár.

Hogyan támogatja az EU a fő iparágakat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni:

http://europa.eu/pol/index_hu.htm http://europa.eu/!Uj47Mc

Hogyan támogatja az EU a kis- és középvállalkozásokat? . . . . . . . . . . . . 8

Tovább a kijelölt úton: az új ipari forradalom élén . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 További információk . . . . . . . . . . . . . . 16

Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika

Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Vállalkozáspolitika

Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM A kézirat lezárva: 2013. március

Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon © Dynamic Graphics/Jupiterimages

16 o. – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-79-42055-9 doi:10.2775/51057 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 © Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3

V Á L L A L K O Z Á S P O L I T I K A

Miért van szükség iparpolitikára Európában? A gazdasági válságból való kilábalás továbbra is lassú és bizonytalan kimenetelű folyamat Európában. A hangsúly kezdettől fogva a költségvetési egyensúly javításán és az európai pénzügyi rendszer megszilárdításán van. Bár ezek valóban fontos célok, a gazdasági felépülés szempontjából a reálgazdaság – vagyis az ipari vállalatok, valamint a tényleges árukat és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – megerősítése a legfontosabb prioritás. Ráadásul a tágabb keretfeltételeket – a globalizációt és a gazdaságilag felzárkózó országok által támasztott, egyre fokozódó versenyt – tekintve elmondható, hogy Európa tartós gazdasági fellendüléséhez korántsem elegendő a szolgáltatási és a pénzügyi szektor: szükségünk van az ipar húzóerejére is. Az EU vezető szerepet tölt be világszinten az energiahatékonyság és a külföldi beruházások terén, de az egyes tagállamok ipari teljesítménye vegyes képet mutat. Szerencsére az európai uniós ipar számos technológiát illetően éllovasnak számít, és rendelkezik azzal a képességgel, hogy az európai gazdaságot újra növekedési pályára állítsa. Ez dióhéjban az európai iparpolitika célja.

Az iparpolitika az Európa 2020 stratégia tükrében Földünk népessége folyamatosan nő, és a fogyasztás növekedésének eredményeképpen világszerte apadnak a nyersanyag- és energiahordozó-készletek. Európa lakossága mindeközben egyre jobban öregszik, ami még inkább megnehezíti a munkahelyteremtéssel és a versenyképesség növelésével kapcsolatos célok elérését. Ezzel párhuzamosan meg kell fékeznünk az éghajlatváltozást, meg kell óvnunk ökoszisztémáinkat, és véghez kell vinnünk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást. Ezekre a kihívásokra a válasz az új technológiákban rejlik, melyek együttesen egy új ipari forradalom eljövetelét eredményezik. Az Európa 2020 stratégiának, vagyis az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájának egyik fő célkitűzése is ez: egy új ipari forradalom véghezvitele. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései közül kettő az iparra vonatkozik: • az egyik az „Iparpolitika a globalizáció korában” nevű kiemelt kezdeményezés, melynek célja a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítása, valamint a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatása;

Az ipar a növekedés motorja Európában

© iStockphoto.com/Tate Carlson

• a másik az „Innovatív Unió”, amely a kutatás és innováció gazdasági keretfeltételeit, illetve a kutatási és innovációs tevékenységet folytató vállalkozások forrásszerzési lehetőségeit hivatott javítani annak érdekében, hogy az innovatív ötletek nyomán növekedést és munkahelyteremtést biztosító termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Az Európai Bizottság 2012-ben új közleményt adott ki az iparpolitika témájában „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” címmel, amelyben arra helyezi a hangsúlyt, hogyan lehet a legjobban kiaknázni az új ipari forradalomban rejlő előnyöket. A Bizottság ettől az iparpolitikai kezdeményezéstől az ipari innováció és a reálgazdaság fellendülését várja. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az Európai Unió EU-n kívüli vállalkozásokat vonjon be kölcsönösen előnyös tevékenységekbe, hiszen ez az uniós vállalkozásokat is segíti abban, hogy megvessék a lábukat új piacokon, és versenyképességük javítása révén sikeresen helytálljanak a globális küzdőtéren.

4 © iStockphoto.com/acilo

K Ö Z É R T H E T Ő E N

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy tovább javítsuk az üzleti feltételeket az EU-ban, amihez összehangolt erőfeszítésre van szükség az EU és a tagállamok részéről egyaránt.

Kkv-k és a vállalkozói szellem: a gazdasági növekedés receptje

Az EU prosperitása szempontjából kulcsfontosságú az uniós gépjárműipar vezető szerepe

Az EU ipari és innovációs célkitűzései 2020-ra ––

Az európai ipar erősítése a versenyképesség növelése révén

––

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás előmozdítása

––

A növekedés új forrásainak létrehozását és a társadalmi igények kielégítését szolgáló innováció ösztönzése

––

––

A kkv-k létrehozásának és növekedésének ösztönzése és a vállalkozói kultúra kialakulásának elősegítése

Az EU kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szükségleteire. A kkv-k felkarolása és a vállalkozói tevékenység ösztönzése nélkül nincs gazdasági fellendülés. Az Európában tevékenykedő 23 millió kis- és középvállalkozás az összes vállalkozás 98%-át teszi ki, és a munkahelyek 67%-át biztosítja. Az összes új állás 85%-a is a kkv-knál keletkezik. Az Unió számos eszközzel segíti ezeket a cégeket abban, hogy megbirkózzanak a különféle adminisztratív és szabályozási követelményekkel, kiterjesszék tevékenységüket más országokra, finanszírozáshoz jussanak, és ki tudják aknázni üzleti lehetőségeiket.

KKV-K NÉLKÜL NINCS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS Vállalkozások száma (ezer) Középvállalkozás 219

Nagyvállalkozás 43

Kisvállalkozás 1 378

Nyílt belső árupiac fenntartása

A kisvállalkozások túlnyomó többsége mikrovállalkozás, azaz olyan cég, mely 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, és amelynek éves bevétele és/vagy éves mérlege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

Mikrovállalkozás 19 199

Az uniós szintű fellépés szükségessége Uniós szintű fellépésre van szükség annak érdekében, hogy az áruk és szolgáltatások egységes piaca nyitott maradjon, és továbbra is egyenlő versenyfeltételeket biztosítson. A Bizottság az európai érdekeket képviseli a nemzetközi színtéren, és mindenütt síkraszáll a piacok megnyitásáért és a kereskedelem liberalizációjáért annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások számára tisztességes versenyfeltételeket biztosítson. A Bizottság ezenkívül szorosan figyelemmel kíséri 40 iparág, valamint a teljes európai uniós ipar versenyképességének alakulását, és megállapításait közzéteszi egy évente megjelentetett versenyképességi jelentésben, illetve egy, az ipar szerkezetéről évente kétszer közzétett jelentésben. A jövő munkahelyeinek megőrzése és a növekedés biztosítása

Alkalmazottak (millió fő) Nagyvállalkozás 43,3

Középvállalkozás 22,0

Mikrovállalkozás 38,9

A foglalkoztatott száma alapján kiegyenlített a kép az egyes vállalkozástípusok között, ám ha összesítve nézzük, azt látjuk, hogy a munkavállalók Kisvállalkozás kétharmadát kkv-k 26,6 foglalkoztatják az EU-ban.

Előállított érték (milliárd EUR) Nagyvállalkozás 2 486

Mikrovállalkozás 1 293

Az EU-ban létrehozott összes gazdasági érték több mint felét kkv-k állítják elő. Középvállalkozás 1 067 Forrás: Európai Bizottság.

Kisvállalkozás 1 132

5


Az uniós iparpolitika kialakítása és irányítása Gazdasági jóléte szempontjából nélkülözhetetlen, hogy Európa erős, versenyképes és diverzifikált feldolgozóipari értéklánccal rendelkezzen. A feldolgozóipar és a hozzá kapcsolódó üzleti szolgáltatások biztosítják az Unióban a magánszektorbeli álláshelyek több mint 50%-át, az export 75%-át, valamint a magáncégek által végzett kutatás és fejlesztés 80%-át. Ráadásul az uniós vállalkozások egyre több szállal kapcsolódnak a globális értékláncokhoz. Az exportrészesedés maximalizálása ezért minden EU-ország számára az ipari versenyképesség javításának fontos ösztönzője. 2009-es adatok szerint az EU a kivitel összértékének mintegy 87%-át helyben, az uniós belső piacon állítja elő. Az iparpolitikai intézkedések egyebek mellett az innováció támogatását, a vállalatok nemzetközi jelenlétének előmozdítását, valamint a termékek és szolgáltatások egységes piacának megszilárdítását szolgálják.

Uniós intézkedések az innováció támogatására Az Európai Bizottság szakpolitikai intézkedéseket és programokat hoz létre annak érdekében, hogy javítsa Európa innovációs képességét. Bizonyos intézkedéseket és programokat maga hajt végre, más esetekben pedig befolyást gyakorol a mások által kezdeményezett, ilyen jellegű tevékenységekre. A legfontosabb bizottsági intézkedések közé tartoznak az alábbiak: • az Innovatív Unió (kutatási és innovációs) eredménytábla: összehasonlítja és elemzi a 27 EUtagállam innovációs teljesítményét, illetve kutatási és innovációs rendszerét; • az Európa Szociális Innovációja elnevezésű hálózat: olyan új ötletek, elképzelések létrejöttét ösztönzi, amelyek társadalmi szükségleteket elégítenek ki, egyúttal pedig új társadalmi kapcsolatok, illetve partnerségek kialakulását eredményezik; • az Európai Tervezési Vezetőtestület: tanácsot nyújt azzal kapcsolatban, hogyan lehet magas értékű termékeket kifejleszteni, illetve az erőforrás-hatékonyságot javítani az intelligens tervezés szélesebb körű alkalmazása révén; • a Regionális Innovációs Monitor: információval szolgál 20 tagállam számára a regionális innovációs politikákról; • ökoinnováció olyan területeken, mint például a hulladékgazdálkodási, az újrahasznosítási és a megújulóenergia-szektor. Ez a három ágazat összesen mintegy 3,4 millió embert foglalkoztat Európában, és 227 milliárd euró bevételt hoz létre. Más

kezdeményezések mellett a Bizottság – hogy előmozdítsa a megújuló, biológiai eredetű, például növényi alapanyagokból készült ipari és fogyasztási termékek gyártását – biológiai termékekkel foglalkozó ad hoc tanácsadó csoportot hozott létre. A Bizottság több olyan programot működtet, mely támogatja az együttműködésen alapuló kutatást és innovációt. Ezek a programok számottevően előrelendítik az innovációs tevékenységet az EU-ban, mind a vállalkozások, mind a tudományos kutatók körében. A több mint 50 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodó hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7), valamint a versenyképességi és innovációs keretprogram megvalósítása jelenleg is tart. 2014-től Horizont 2020 néven egy FP7-re épülő új program kerül bevezetésre, mely a kutatásra és az innovációra összpontosít majd.

Az uniós vállalkozások nemzetközi térnyerésének elősegítése A Bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy az uniós vállalkozások tisztességes feltételek mellett tudjanak versengeni a globális piacokon. Ezért fellép a piacra jutás feltételeinek javításáért, valamint azért, hogy többoldalú és kétoldalú kapcsolatokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer jöjjön létre. Például az az értesítési rendszer, amelyet a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodása alapján vezettek be, lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy figyelemmel kísérje az EU kereskedelmi partnerei által javasolt termékelőírások kidolgozását, és jelezze, amennyiben úgy ítéli, hogy a tervezett jogszabályok kereskedelmi akadályt képeznek majd.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Bizottság az Európai Unión kívüli országok kormányaival együttműködve azon munkálkodik, hogy javítsa az üzleti környezetet a vállalkozások számára, csökkentse a kereskedelem és a beruházások útjában álló akadályokat, és ösztönözze közös termékszabályok bevezetését és alkalmazását. Az európai szomszédságpolitika keretében a Bizottság arra törekszik, hogy szorosabbra fűzze gazdasági kapcsolatait az EU-val határos országokkal. A Bizottság tárgyalásokat folytat a szomszédos államokkal olyan megfelelőségértékelési megállapodások megkötéséről, melyek elő fogják segíteni az ipari termékek szabad mozgását azáltal, hogy egymáshoz igazítják az EU és a nem uniós partnerországok műszaki jogszabályait és szabványait.

6


A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


ezeket az előírásokat. A Bizottság ezért tájékoztatást nyújt a piaci szereplőknek a témával kapcsolatban, és segít nekik felmérni, hogy milyen eredménnyel jár a szabályok alkalmazása. A Bizottság külön információs szolgálatot is létesített, ahol a kkv-k a nem uniós országok, például Kína szellemitulajdon-jogi szabályozásával és gyakorlatával kapcsolatos tudnivalókról tájékozódhatnak. Az ügyfélszolgálatnál bizalmas jellegű, személyre szabott tanácsadásra is lehetőség van.

© Európai Unió

Az egységes árupiac

Az áruk egységes piaca számottevően hozzájárul az uniós gazdasági jóléthez

A műszaki szabályozás jelentős szerepet játszik az uniós exporttermékek piaci térnyerésében. Az EU szorosan együttműködik fontos külkereskedelmi partnereivel a szabályozás terén annak érdekében, hogy összehangolja a műszaki szabályokat, illetve biztosítsa azok összeegyeztethetőségét, továbbá hogy a partnerekkel megállapodásra jusson a vizsgálatok és megfelelőségértékelések kölcsönös elismeréséről, hiszen mindezek a lépések elősegítik az exportot.

AZ ÉRDEKELT FELEK MEGHALLGATÁSA NEMZETKÖZI SZINTEN A fontos kereskedelmi partnerségekkel kapcsolatos tanácsadás céljából a Bizottság kapcsolatot létesített ipari szövetségekkel, valamint párbeszédet folytat az érdekelt felekkel több konzultatív szakmai fórum, például a Transzatlanti Üzleti Párbeszéd, a Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd, az EU–Japán Üzleti Kerekasztal és az EU–Oroszország Gyáriparosok Kerekasztala keretében.

Az áruk egységes, más néven belső piacának kiépítése az EU egyik legfontosabb prioritása. A belső piac egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások számára, ösztönzi a versenyt, és növeli az átláthatóságot a fogyasztók számára. Azáltal, hogy lehetővé teszi a termékek vásárlását és értékesítését bárhol az EU-ban, az uniós belső piac növeli a kereskedelem hatékonyságát, és serkenti a gazdasági növekedést. Az uniós szerződések rögzítik az áruk szabad mozgásának elvét annak érdekében, hogy megakadályozzák a tagállamok közötti kereskedelem indokolatlan korlátozását.

A BIZOTTSÁG SZEREPE: AZ EGYSÉGES PIAC VÉDELME A Bizottság fő célja, hogy javítsa az egységes piac működését azáltal, hogy felszámolja a már létező kereskedelmi akadályokat, és megakadályozza, hogy újak keletkezzenek. A Bizottság egyenlő versenyfeltételeket biztosít, és gondoskodik arról, hogy a nemzeti jogszabályok világosan rögzítsék a vállalkozások jogait és kötelezettségeit, jogilag egyértelmű helyzetet teremtve számukra. A Bizottság jogi eljárást kezdeményezhet bármelyik tagállammal szemben, amennyiben az olyan szabályt vagy közigazgatási eljárást vezet be vagy alkalmaz, amely sérti az uniós jogot. A Bizottság ezen túlmenően a szóban forgó intézkedések EU-szintű harmonizációját szorgalmazhatja. A kereskedelmi akadályok felszámolása, illetve létrejöttük megakadályozása különösen fontos a kkv-knak, melyek speciális termékeket kínálnak jól körülhatárolt piaci szegmensekben.

BIZTONSÁGOSABB TERMÉKEK A KKV-K NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELŐMOZDÍTÁSA Globalizált világunkban egyre kiélezettebb a verseny a fejlett és a felzárkózó gazdaságok kis- és középvállalkozásai között. Minél inkább jelen van egy kkv a nemzetközi piacon, annál rózsásabbak a növekedési kilátásai. A Bizottság által nemrégiben indított „Kisvállalkozás, nagyvilág” elnevezésű stratégia célja, hogy új lendületet adjon az európai gazdaság fejlődésének. A stratégia keretében a Bizottság hozzá kívánja segíteni a kkv-kat ahhoz, hogy kijussanak az EU-n kívüli piacokra, és ott megvessék a lábukat.

SZELLEMI TULAJDONHOZ FŰZŐDŐ JOGOK A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó EU-szabályozás mellett az is fontos, hogy az európai vállalkozások ismerjék

A termékek egységes piaca harmonizált szabályok alapján működik, ami lehetővé teszi, hogy a kereskedők az árukat és a szolgáltatásokat bárhol az EU-ban azonos feltételekkel értékesítsék. Az európai uniós szabályok homlokterében a termékbiztonság áll. A szabályok a megbízhatóság garantálása érdekében gyakran előírják, hogy a forgalmazásra szánt termékeket alapos vizsgálatoknak kell alávetni. A CE jelölés például arra utal, hogy az így jelölt termék megfelel a vonatkozó uniós szabályozásnak. A CE jelölést több termékfajta, például az orvostechnikai eszközök, az elektronikai berendezések és a játékok esetében kell alkalmazni. A termékfelelősségre vonatkozó európai szabályok értelmében a fogyasztók kártérítésre jogosultak, amennyiben kárt szenvednek valamilyen hibás termék használatából eredően.

7


Intelligensebb szabályozás A hatályos uniós szabályozási keret biztosítja ugyan az egységes piac zökkenőmentes működését, a Bizottság szükségét látja annak, hogy folyamatosan javítsa a szabályozást. Az intelligensebb belső piaci szabályok az alábbi célokat szolgálják: –– a hatályos jogszabályok hasznának és költségeinek következetesebb kiértékelése („célravezetőségi vizsgálat”), –– az érdekelt felekkel folytatott konzultáció javítása, –– a hatásvizsgálatok minőségének javítása, –– az uniós jog egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése, valamint –– az uniós jogszabályok nemzeti jogba történő átültetésének, valamint végrehajtásának és érvényre juttatásának javítása.

A kereskedelmi akadályok megelőzése az egységes piacon Bizonyos esetekben a nemzeti jogszabályok megnehezítik a vállalkozások számára, hogy termékeiket más tagállamok piacain értékesítsék. Az uniós jog ezért értesítési eljárást ír elő a tagállamoknak. Ez azt jelenti, hogy értesíteniük kell az Európai Bizottságot és a többi

ÉRTESÍTÉSI ELJÁRÁS ALÁ VONT JOGSZABÁLYTERVEZETEK ÁGAZAT SZERINT 2 500 2 250

2 085

2 000

A szabványokból fakadó előnyök Az ipari szabványok fontos szerepet játszanak a nemzetközi versenyben. Jól illusztrálja ezt, hogy például a mobiltelefongyártók, illetve a szoftverkészítők állandó harcban állnak egymással azért, hogy saját szabványuk váljon az iparág meghatározó szabványává. Kétségtelen, hogy a jó szabványok számottevő könnyítést jelentenek a fogyasztók számára, előmozdítják a fenntarthatóságot, és megszilárdítják az európai technológia vezető szerepét a globális piacokon. A szabványok technikai és minőségi követelményeket határoznak meg a termékekre, szolgáltatásokra és gyártási folyamatokra vonatkozóan. A nekik való megfelelés önkéntes, de számos előnnyel jár. A szabványok elősegítik a vállalkozások közötti együttműködést, növelik a termékek megbízhatóságát, és megtakarítást eredményeznek a fogyasztóknak. Az EU-ban az európai szabványügyi szervek dolgozzák ki a közös szabványokat, melyek fontos szerepet töltenek be az egységes piacon. Ha valamely területen európai szabvány van érvényben, az felülírja a gyakran egymásnak ellentmondó nemzeti szabványokat, amelyek sokszor technikai akadályt jelentenek a piacra jutás szempontjából. Az Európai Bizottság rendszeresen megbízást ad az európai szabványügyi szerveknek új szabványok kidolgozására.

1 876

1 750 1 482 1 524

1 500

Gyakran azonban több évig is eltart, míg elkészül egy-egy európai szabvány, és a gyorsan fejlődő technológiák miatt sok szabvány elavult, nem tükrözi a legújabb tudományosműszaki eredményeket. Ráadásul egyes ágazatokban ellenállás mutatkozik a szabványosítással szemben.

1 599

1 250 1 000 750 401

438

Gyógyszeripari termékek, kozmetikumok

Energiahordozók, ásványi anyagok, fa

626

255

258

Internetszolgáltatások

Háztartási és szabadidős eszközök

500 250

tagállamot műszakijogszabály-tervezeteikről, mielőtt azokat törvénybe iktatják. Az értesítést követő három hónapos szüneteltetési időszak alatt a Bizottságnak és a tagállamoknak lehetőségük van megvizsgálni, hogy – elfogadása esetén – a javasolt nemzeti szabályozás nem képez-e kereskedelmi akadályt az egységes piacon. 1984 óta több mint 12 ezer jogszabálytervezet került ily módon górcső alá, biztosítandó, hogy ne akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését.

712

515

114 Távközlés

Mezőgazdaság, halászat, élelmiszeripar

Közlekedés

Mechanika

Építőipar

Vegyi anyagok

Környezetvédelem

Termékek, árucikkek

Egészségügy/ gyógyászat

0

Forrás: Európai Bizottság.

Az EU által bevezetett értesítési eljárás révén csökkentek a kereskedelmi akadályok. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot, mielőtt új termékszabályokat fogadnak el. 1984 óta a Bizottság kb. 12 ezer jogszabálytervezetet vizsgált meg arra vonatkozóan, hogy megfelelnek-e az egységes piaci szabályoknak

A Bizottság arra törekszik, hogy még több nemzetközi – világszerte alkalmazandó – szabvány lépjen életbe azokon a gazdasági területeken, melyeken Európa globális szinten vezető szerepet játszik. A Bizottság a jövőben is elő fogja mozdítani a nemzetközi szabványokhoz történő közelítést és az önkéntes szabványok szabályozási célú alkalmazását. A Bizottság emellett azért is sokat tesz, hogy a szükséges szabványok a fogyasztók, a kisvállalkozások, valamint a környezetvédelmi és társadalmi szervezetek közreműködésével mihamarabb elfogadásra kerüljenek.

covering?

8


A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


Hogyan támogatja az EU a kis- és középvállalkozásokat? Az EU-ban bejegyzett összes vállalkozás 98%-a kis- vagy középvállalkozás, és a kkv-k foglalkoztatják az összes munkavállaló 67%-át. Ezek alapján elmondható, hogy a kkv-k kulcsszerepet játszanak az EU-ban a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció szempontjából. Az Európai Bizottság ezért azon munkálkodik, hogy elősegítse a vállalkozások sikeres működését, és javítsa az üzleti környezetet a kkv-k számára.

Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag alkotja a kkv-kat segítő európai uniós szakpolitika gerincét. Mottója a következő: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Az uniós vállalkozáspolitika középpontjában tehát a kkv-k állnak, és a szakpolitika keretében hozott intézkedések egyik fő célja, hogy a jogi szabályozás minél kevesebb terhet rakjon a kkv-k vállára. Ezért kötelező „kkv-teszttel” kell ellenőrizni, hogy az új uniós intézkedések és szabályok milyen hatást fejtenek majd ki a kkv-k működésére. 2011 májusában jött létre a tagállami kkv-követek hálózata, mely azt hivatott biztosítani, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten is a kkv-knak kedvező intézkedések szülessenek.

A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása Kiemelt prioritás az is, hogy a kkv-k könnyebben juthassanak finanszírozáshoz. Az Európai Unió több pénzügyi eszköz

segítségével kiegyenlített forrásszerzési lehetőségeket biztosít a kkv-k számára a strukturális alapokból, a kutatási és innovációs programok révén, a Progress mikrofinanszírozási eszközből, valamint az Európai Beruházási Bank által nyújtott kölcsönök révén. 2012 közepéig több mint 175 ezer kkv részesült a versenyképességi és innovációs keretprogram pénzügyi eszközeiből. 2008 és 2011 között az Európai Beruházási Bank mintegy 40 milliárd euró összegű kölcsönt nyújtott több mint 210 ezer kis- és középvállalkozás számára. 2014-től a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő COSME program további támogatást nyújt majd a kkv-knak.

Üzleti tevékenység az EU határain túl: „Missziók a növekedésért” Globalizált világunkban a kis- és középvállalkozásoknak távlatilag nincs más választásuk: fel kell venniük a versenyt a fejlett és a felzárkózó országok vállalkozásaival. Minél inkább jelen van egy kkv a nemzetközi piacon, annál rózsásabbak a növekedési kilátásai. A Bizottság által nemrégiben indított „Kisvállalkozás, nagyvilág” elnevezésű stratégia célja, hogy új lendületet adjon az európai gazdaság fejlődésének. A stratégia keretében a Bizottság hozzá kívánja segíteni a kkv-kat ahhoz, hogy kijussanak az EU-n kívüli piacokra, és ott sikeresen megvessék a lábukat. A Bizottság a kkv-k nemzetközi térnyerésének elősegítése érdekében ún. „növekedési missziókat” szervez. Ezek a magas szintű látogatások a kereskedelmi

MILYEN AKADÁLYOKKAL KELL MEGKÜZDENIÜK AZ EU-BAN AZOKNAK, AKIK VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSÁT TERVEZIK? Válaszok egy, az EU 27 tagállamában végzett közvélemény-kutatás során feltett következő kérdésre: „Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal?” Nehéz saját vállalkozást alapítani, mert nem áll rendelkezésre elegendő pénzügyi támogatás.

35

A bonyolult adminisztratív eljárások megnehezítik a vállalkozásalapítást.

29

Nehéz kielégítő tájékoztatást kapni arról, hogyan lehet saját vállalkozást indítani.

17

Biztosítani kell az újrakezdés lehetőségét azoknak, akik korábban már alapítottak saját vállalkozást, de az kudarcot vallott.

28

Nem tanácsos vállalkozást indítani akkor, ha fennáll a kudarc kockázata.

19

Teljesen egyetértek

46

10

42

16

34

29

33

Nem értek egyet

9

3 13

Egyáltalán nem értek egyet

7

12

10

31

A cégalapítást tervező vállalkozók számára Európában a legnagyobb akadályt azt jelenti, hogy nehezen jutnak finanszírozáshoz, és bonyolult adminisztratív eljárásokon kell keresztülmenniük

4 9

53

Egyetértek

2

7 5

Nem tudom/Nincs jelentősége

Forrás: 283. sz. Eurobarométer-gyorsfelmérés.


kapcsolatok elmélyítését és vállalatközi megállapodások létrehozását célozzák. A missziók keretében olyan rendezvényekre is sor kerül, ahol az Európai Klaszteregyüttműködési Platform tagjai és különböző országok, pl. Japán, Brazília, India és Tunézia partnerszervezetei találkoznak egymással („matchmaking events”). A Bizottság emellett létrehozta a kkv-k üzleti és innovációs támogatását célzó Enterprise Europe Network hálózatot Európában, majd kiterjesztette azt Ázsiára, Észak-Afrikára és az amerikai kontinens országaira is. Az Enterprise Europe Network segítséget nyújt a kkv-knak az uniós jogszabályok megismeréséhez, valamint támogató programokat működtet és a nemzetközi terjeszkedést előmozdító szolgáltatásokat nyújt 54 országban, 600 regionális partner közreműködésével. A hálózat segít a kkv-knak finanszírozáshoz jutni, ezen túlmenően pedig üzleti és technológiai beszámolókat készít, valamint tanácsadással szolgál a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok terén.

Vállalkozók kerestetnek: a vállalkozói kultúra előmozdítása Európában Az uniós szakpolitika homlokterében a vállalkozásösztönzés áll. Bár jelenleg az európaiaknak csupán 10%-a vállalkozó, 45%-uk szeretne a saját főnöke lenni. A munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából ez óriási potenciált jelent, melynek kiaknázása érdekében a Bizottság több kezdeményezést indított. • Klaszterek és üzleti hálózatok: A klasztereket olyan szakosodott vállalatok és egyéb, támogató tevékenységet végző szereplők alkotják, melyek egy adott helyszínen szorosan együttműködnek egymással:

© iStockphoto.com/Jacob Wackerhausen

A nők kiaknázatlan vállalkozói potenciált jelentenek Európában

9 szervezetbe tömörült, illetve regionális kezdeményezésként vagy egyéb üzleti hálózatként működő klaszterek egyaránt léteznek. Jó példa a franciaországi Toulouse-ban létrejött repülőgép-ipari és űrtechnikai klaszter, az ún. „aerospace valley”, mely elsősorban az Airbus repülőgépek tervezéséről, fejlesztéséről és gyártásáról ismert. A klaszterek katalizátorként működnek új iparágak létrejöttében. Az EU több kezdeményezés révén igyekszik növelni a klaszterek színvonalát és nyitottságát, kiváltképp az Európai Klaszter-együttműködési Platform, az Európai Klaszterkiválósági Kezdeményezés és a Szolgáltatások Európai Innovációs Központja keretében. • Vállalkozói készségek oktatása: A vállalkozói készségek oktatását az európai országok túlnyomó többségében egyre fontosabbnak tartják. A Bizottság elindította a „Kkv-k európai hete” elnevezésű kezdeményezést, amellyel az a célja, hogy Európa-szerte előmozdítsa a vállalkozói tevékenységet, és tájékoztassa a vállalkozókat az igénybe vehető támogatásokról. Egy másik konkrét kezdeményezés az „Erasmus fiatal vállalkozóknak”. Ez a csereprogram lehetőséget nyújt a kezdő vállalkozóknak arra, hogy más EU-országokban működő kisvállalkozások tapasztalt vezetőitől tanuljanak. • Több női vállalkozóra van szükség: Európában nincs elég vállalkozó, és még kevesebben vannak a női vállalkozók. 2012-ben az európai vállalkozóknak csak 30%-a került ki a nők közül. A Bizottság elő kívánja mozdítani, hogy minél több nő alapítson saját vállalkozást, ezért létrehozta a női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát. A hálózathoz tartozó 270 vállalkozó példaképül szolgál azoknak a nőknek, akik szintén el kívánnak indulni ezen az úton.

10


A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


Hogyan támogatja az EU a fő iparágakat? Innováció: a növekedés és a foglalkoztatás motorja

Nyersanyagok: az európai ipar éltető ereje

Az EU az innováció elősegítése érdekében közvetlen pénzügyi támogatást nyújt a vállalkozásoknak és a kutatóintézeteknek. Ebből a célból finanszírozási programokat működtet: egyrészt a versenyképességi és innovációs keretprogramot, melyet hamarosan a COSME program fog felváltani, másrészt pedig az európai strukturális alapokhoz tartozó operatív programokat.

1324 milliárd euró árbevétel és 30 millió munkahely: ez forog veszélyben akkor, ha a jövőben nem sikerül biztosítanunk az ipar számára a zavartalan nyersanyagellátást. A nyersanyagok – azonkívül, hogy az európai ipar éltető erejét képezik – elengedhetetlenül fontosak a modern, környezetbarát technológiák, például az elektromosautó- és napelemgyártáshoz szükséges technológiák kifejlesztése terén.

Az innováció csakis az érintett szereplők – a vállalkozások, a kutatóközpontok, az innovációs és fejlesztési ügynökségek, a technológiatranszferrel foglalkozó hivatalok, az oktatási és képzési intézmények, a beruházók stb. – közötti párbeszéd és együttműködés útján lehetséges. Az EU ösztönzi ezt a fajta együttműködést az egyes régiókon és klasztereken belül. A Bizottság elő szeretné segíteni, hogy a tagállamok, illetve az EU régiói tanuljanak egymástól, és együttműködjenek egymással. Ebből a célból több kezdeményezést támogat, így például a „Europe Innova” projektet, mely az innovációt támogató új eszközök fejlesztésével és tesztelésével foglalkozik, valamint a „PRO INNO Europe” kezdeményezést, amely a bevált módszerek elsajátítását segíti, és az új, a korábbiakhoz képest előrelépést jelentő innovációs politikák kidolgozásához kíván hozzájárulni.

Az Európai Bizottság koncepciója három pilléren nyugszik: biztosítani kell az EU méltányos és fenntartható nyersanyagellátását a nemzetközi piacokról, ösztönözni kell a fenntartható ellátást az EU-n belül, valamint növelni kell az erőforrás-hatékonyságot és az újrahasznosítás arányát.

INNOVATÍVAK-E AZ EURÓPAIAK? Egyesült Államok Japán Dél-Korea

Kulcsfontosságú alaptechnológiák A gazdasági és technológiai fejlesztés hajtómotorját a kulcsfontosságú alaptechnológiák jelentik, így például a nanotechnológia, a mikro- és nanoelektronika, ideértve a félvezető-technológiát is, valamint a fejlettanyag-technológia, a biotechnológia és a fotonika. Az Európai Bizottság stratégiát dolgozott ki a kulcsfontosságú alaptechnológián alapuló termékek Európában megvalósuló ipari gyártásának fellendítésére. A Bizottság ezzel el szeretné érni, hogy Európa lépést tartson főbb nemzetközi versenytársaival, helyreálljon a növekedés, és munkahelyek jöjjenek létre az iparban, és hogy ezzel párhuzamosan sikeresen kezelni tudjuk a társadalmaink előtt álló aktuális kihívásokat.

Európai Unió Kanada Ausztrália Oroszország Kína India Brazília Dél-Afrika 0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

Forrás: Európai Bizottság.

Öt évet felölelő gazdasági mutatók, melyek hű képet nyújtanak a vizsgált országok innovációs képességéről. A közzétett mutatók sok más mellett a kutatás és az oktatás színvonaláról, valamint az új szabadalmak és az innovatív kkv-k számáról adnak felvilágosítást. Minél magasabb a mutató, annál magasabb az innováció mértéke az adott országban

11


© iStockphoto.com/Alexander Raths

Innováció: a növekedés és a foglalkoztatás motorja

Az új technológiáknak köszönhetően lehetővé válik majd a mélyebben fekvő vagy távoli helyeken található, nehezen hozzáférhető ásványkincsek kitermelése is. A Bizottság támogatja a célzott innovációs és kutatási tevékenységeket, az úttörő technológiák és a multidiszciplináris közelítésmódok kifejlesztését és alkalmazását, valamint a keresletoldali tevékenységeket (például a szabványosítást, a szabályozói intézkedéseket és a közbeszerzéseket). A nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerség például tőkeforrásokat és emberi erőforrásokat von össze, hogy javítsa Európában a nyersanyagok felkutatását, kitermelését és feldolgozását. Ennek a partnerségnek jó példája az a szándéknyilatkozat, melyet az EU és Grönland írt alá a nyersanyagok feltárásáról és kiaknázásáról.

Grönland feltáratlan nyersanyagkincsei az EU stratégiai szükségleteinek tükrében Grönland: –– jelentős készletekkel rendelkezik az EU kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó listáján található 14 kémiai elem és elemcsoport közül hatból (nióbium, a platinacsoportba tartozó fémek, ritkaföldfémek, tantál), és mérsékelt nagyságú készletekkel rendelkezik három további elemből; –– nagyon jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik; –– a világ összes ritkaföldfém-készletének 3,4–9,2%-ával rendelkezik (kb. 4,89–12 millió t).

12


A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


© iStockphoto.com/Ivan Rubanov

A nyersanyagokhoz és a ritkaföldfémekhez való hozzáférés elsődleges fontosságú az európai ipar jövőbeli eredményessége szempontjából

A világ legambiciózusabb vegyianyag-szabályozása A vegyipar, valamint a műanyag- és a gumigyártás egyaránt a legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő iparágak közé tartozik az EU-ban. E három szektorban több mint 60 ezer vállalat működik, melyek együttesen kb. 3,2 millió munkahelyet biztosítanak, és az általuk értékesített vegyi anyagok a globálisan értékesített vegyi anyagoknak mintegy 30%-át teszik ki. 2007 óta az uniós szintű REACH-szabályozás rögzíti a vegyi anyagok regisztrálásával, értékelésével, engedélyezésével és korlátozásával kapcsolatos követelményeket (a REACH betűszó az angol „registration, evaluation, authorisation and restriction of chemicals” kifejezés kezdőbetűiből áll össze). A REACH-rendelet hatálya alá eső vegyi anyagok gyártóinak és importőreinek ki kell értékelniük és kezelniük kell a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokat, és megfelelő biztonsági információkat kell a felhasználók rendelkezésére bocsátaniuk. A rendelet osztályokba sorolja a vegyi anyagokat aszerint, hogy melyek minősülnek az emberi egészségre és a környezetre veszélyesnek, és meghatározza azokat az információkat, melyeket fel kell tüntetni a munkavállalók és a fogyasztók által használt vegyi anyagok címkéjén. A vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 2011. évi új szabályozás (CLPrendelet) az uniós osztályozási rendszert hozzáigazította az ENSZ globális szinten összehangolt rendszeréhez annak

érdekében, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyek és kockázatok leírása és címkézése a világon mindenütt azonos módon történjen. A 2007 júniusában létrejött Európai Vegyianyag-ügynökség látja el a REACH- és a CLP-rendeletben foglalt igazgatási és szabályozói feladatokat, valamint tudományos tanácsadást nyújt a vegyi anyagok használatának biztonsági és társadalmi-gazdasági vetületeivel kapcsolatban. A vegyipar kulcsszerepet játszik az európai ipar egészének versenyképessége szempontjából, hiszen innovatív anyagokat és újszerű technológiai megoldásokat kínál más gazdasági ágazatok számára. Az EU ezért arra törekszik, hogy javítsa az európai vegyipar nemzetközi versenyképességét és fenntarthatóságát.

Űrtechnológia: mindennapjaink része A távközléstől a televíziózáson és az időjárás-előrejelzésen át a globális pénzügyi rendszerekig szinte minden olyan kulcsfontosságú tevékenység és szolgáltatás, amelyet korunkban magától értetődőnek veszünk, az űrtechnológián alapul. Ráadásul az űrtechnológia hozzásegít bennünket ahhoz, hogy választ találjunk számos globális társadalmi kihívásra. Európának ezért hathatós űrpolitikára és űrkutatási programra van szüksége ahhoz, hogy fel tudja venni a versenyt a világ más vezető szereplőivel ezen a stratégiai fontosságú területen.

13


Európa első osztályú űrtechnológiai rendszereket exportál kereskedelmi és tudományos felhasználásra egyaránt. Az EU tudatában van annak, hogy az űripar terén betöltött globális pozíciójának megőrzéséhez a jövőben is szinten kell tartania az új technológiákra és azok kiaknázására irányuló kutatást.

GALILEO: EURÓPA GLOBÁLIS NAVIGÁCIÓS MŰHOLDRENDSZERE A Galileo az EU globális műholdas navigációs rendszere, mely európai polgári irányítás alatt áll. A Galileo révén a felhasználók meg tudják majd határozni pontos időbeli és térbeli helyzetüket, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a GPS segítségével teszik, de nagyobb pontossággal és megbízhatóbban.

Az európai műholdas navigációnak köszönhetően biztonságosabbá vált a légi közlekedés, és csökkent a járattörlések, a járatkésések és a járatátirányítások száma. A műholdas helymeghatározás folyamatosan javul 2009 óta, és az így nyert információk ma már a számítógépen is elérhetők anélkül, hogy műholdas jel vételére lenne szükség. 2012-ben bevezetésre került egy tökéletesített navigációs lefedési szolgáltatás, melynek révén nőtt a műholdas navigáció pontossága, és lehetővé vált a légköri zavarok által okozott hibákat korrigáló, nagy precíziós kísérő alkalmazások támogatása.

GMES: KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI MEGFIGYELÉSSEL BOLYGÓNK BIZTONSÁGÁÉRT A természetierőforrás-gazdálkodás és a biológiai sokféleség kezelése, az óceánok és tengerek állapotának megfigyelése, a légkör kémiai összetételében bekövetkező változások nyomon követése: megannyi nagy horderejű feladat, amelynek ellátásához pontos információkra van szükség a kellő időben. A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés európai programja (más néven: az európai Föld-megfigyelési program, angol betűszóval: GMES) adatokkal szolgál az éghajlatvédelmi, határőrizeti és más fontos tevékenységekhez. Gyors nyomonkövetési és feltérképezési kapacitásának köszönhetően a GMES segélynyújtási tevékenységek támogatására is alkalmas világszerte, természeti katasztrófa, ipari baleset vagy humanitárius válság bekövetkeztekor. Az OECD szerint a Föld-megfigyelési adatok globális forgalma 2017-re elérheti az évi 3 milliárd USD-t. A GMES várhatóan

© iStockphoto.com/Rafal Olechowski

Becslések szerint már jelenleg is az európai GDP mintegy 6–7%-a, vagyis 800 milliárd eurónak megfelelő gazdasági termék alapul műholdas navigációs alkalmazásokon. A globális navigációs műholdas termékek és szolgáltatások éves piacának értékét világszinten 124 milliárd euróra becsülik; ez az érték 2020-ra az előrejelzések szerint el fogja érni a 244 milliárd eurót. A következő 20 évben a Galileo várhatóan mintegy 90 milliárd euróval fog hozzájárulni az európai gazdaság teljesítményéhez. A Galileo program keretében már több műhold fellövésére sor került. A rendszer a tervek szerint 2014-ben lesz teljesen üzemképes.

Az európai Galileo globális műholdas navigációs rendszer rengeteg értékes alkalmazást fog támogatni

a kezdeti beruházási költségek tízszeresének megfelelő bevételt fog generálni.

Biztonságpolitika a polgárok szolgálatában A biztonságpolitikai kutatások arra irányulnak, hogy Európa ellenállóképesebb legyen, és polgárai nagyobb biztonságban éljenek. Az EU jelentős beruházásokat hajt végre annak érdekében, hogy védje az uniós infrastruktúrákat, és megerősítse a biztonsági ágazatot.

Autógyártás: Európa pole-pozícióban Európa világvezető az autógyártás terén, ezért a gépjárműipar központi szerepet játszik az Európai Unió prosperitása szempontjából. Szakképzett munkavállalók milliói dolgoznak ebben az ágazatban, amely a szaktudás és az innováció egyik hajtómotorja, és Európa legnagyobb magánberuházója a kutatás és fejlesztés területén. A gépjárműipar ezenfelül nettó exportőr, és jelentős mértékben hozzájárul az uniós GDP-hez.

14


A műszaki harmonizáció kulcsfontosságú az európai gépjárműipar versenyképességének javítása szempontjából, hiszen megkönnyíti a piacra jutást, és csökkenti az üzleti tevékenységgel járó költségeket. Az EU-ban az az autógyártó, amelyik valamelyik tagállamban megszerzi a jóváhagyást egy adott gépjárműtípusra, azt további vizsgálatok nélkül EU-szerte szabadon forgalmazhatja. A Bizottság azon munkálkodik, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) révén globális szinten is hasonló műszaki harmonizációra kerüljön sor. A Bizottság ezzel kapcsolatos prioritásai a következők: 1) a fejlett technológiákba történő beruházás és a tiszta üzemű gépjárművek kifejlesztését célzó innováció elősegítése olyan átfogó intézkedéscsomag elfogadása révén, amely a szennyezőanyag-, a zaj- és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányul; 2) a piaci feltételek javítása az egységes piac megszilárdítása révén: ennek keretében tökéletesíteni kell a típus-jóváhagyási rendszert, ésszerűsíteni kell a tiszta üzemű járművekkel kapcsolatos pénzügyi ösztönzőket, és következetesen alkalmazni kell az intelligens szabályozás elveit;

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


3) az ágazat támogatása a globális piacra való kijutásban a következők révén: kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodások kötése, párbeszéd indítása, illetve folytatása a legfontosabb harmadik országbeli partnerekkel, valamint a járművekre vonatkozó előírások nemzetközi harmonizációjának fokozása. Az Európai Bizottság a gépjárműbiztonsággal kapcsolatos munkája során valamennyi közúthasználó biztonságát szem előtt tartja. A közelmúltban olyan jogszabályok elfogadására került sor, amelyek fontos biztonsági követelményeket írnak elő, például azt, hogy valamennyi gépjárművet elektronikus menetstabilizáló rendszerrel, a nehéz haszongépjárműveket pedig fejlett vészfékező rendszerrel és sávelhagyásjelző rendszerrel kell felszerelni. Az autókba ma már olyan fékrásegítő rendszert kell beépíteni, amely segít megakadályozni a gyalogosokkal és a kerékpárosokkal való ütközést, és biztosítja, hogy az elkerülhetetlen ütközések sokkal kisebb sebesség mellett következzenek be. A motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó új jogszabály pedig azt szorgalmazza, hogy a gyártók ezeket a járműveket fejlett fékrendszerrel szereljék fel a járművezetők védelmében. A Bizottság a gépjármű-regisztrációs szabályok egyszerűsítését javasolta annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjenek az adminisztratív teendők abban az esetben, ha a gépjármű-tulajdonos az autóját egy másik EU-országban újra be akarja jegyeztetni.

Az egységes piac előmozdítása érdekében az EU harmonizálja a gépkocsikra vonatkozó műszaki követelményeket

© iStockphoto.com/Chad Truemper

15


Idegenforgalom: kulcsfontosságú szektor

hogy elősegítse egy újfajta idegenforgalom meggyökerezését.

Az idegenforgalmi ágazat termeli az Európai Unió GDPjének több mint 5%-át. Az EU hozzávetőleg 1,8 millió idegenforgalmi vállalkozása a teljes uniós munkaerő mintegy 5,2%-át foglalkoztatja, ami körülbelül 9,7 millió állást jelent. Sőt, a rá épülő gazdasági tevékenységeket is figyelembe véve az idegenforgalmi szektor a munkavállalók kb. 12%-át foglalkoztatja.

Egy másik kezdeményezés, az „Európai Kiválósági Célpontok” (EDEN) nem hagyományos, fenntartható turisztikai célpontokra irányítja rá a figyelmet. A kezdeményezés keretében megrendezésre kerülő országos vetélkedőkön – minden évben más és más téma alapján – kerülnek kiválasztásra a „kiválósági célpontok”.

Az EU célja az, hogy megőrizze Európa vezető helyét a világ turisztikai célpontjai között, és ennek módját az ágazat diverzifikálásában és a színvonal növelésében látja. Az innováció és a fenntarthatóság ebből a szempontból kulcsfontosságú, kiváltképp a kkv-k számára. Az uniós CALYPSO program előmozdítja bizonyos célcsoportok (például a jelentős üzleti potenciált képviselő nyugdíjasok) holtszezonbeli csereüdültetését az Unión belül. Az évente megrendezésre kerülő „Crossroads of Europe” a kulturális idegenforgalmat hivatott előmozdítani. Az esemény olyan európai helyszíneket és útvonalakat állít reflektorfénybe, amelyek kultúrák találkozási pontján fekszenek, kultúrákat egyesítenek. A kezdeményezés célja,

A Bizottság emellett újszerű együttműködési projektet indított, mely Dél-Amerika és az Európai Unió együttműködésén alapul. Az „50 ezer turista” elnevezésű kezdeményezés – a rendelkezésre álló légi személyszállítási kapacitások és szállodai férőhelyek jobb kihasználásának szándékával – szintén a holtszezonbeli utazást hivatott előmozdítani. Az Európai Bizottság rá kívánja irányítani a figyelmet az európai idegenforgalom minőségére, és segíteni szeretné a turistákat a lehetséges idegenforgalmi helyszínek összehasonlításában. Ezért egységes „európai minőségi turizmus” címke bevezetését és a már létező címkék közös kritériumok alapján történő besorolását javasolja.

Az idegenforgalom – a rá épülő gazdasági tevékenységeket is figyelembe véve – az EU GDP-jének több mint 10%-át állítja elő. Gyorsan változó világunkban nagyon fontos, hogy Európa – a világ legkedveltebb idegenforgalmi célpontja – megőrizze vezető pozícióját a nemzetközi turizmus piacán

© iStockphoto.com/Maridav


A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


Tovább a kijelölt úton: az új ipari forradalom élén Az ipar fontos szerepet játszik a fenntartható növekedés biztosításában: magas hozzáadott értékű ágazataiban nagyszámú, jól képzett munkaerőt foglalkoztat, és számottevően hozzájárul a társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez. A 21. században az ipar szerepe lehanyatlóban van kontinensünkön. Kiemelt feladatunk, hogy megállítsuk és visszájára fordítsuk ezt a folyamatot. Az EU célul tűzte ki, hogy az iparnak az Európai Unió GDP-jében való részesedését a jelenlegi 15,6%-ról 20%-ra növelje 2020-ra. A Bizottság ezért több, kiemelt fontos intézkedést szorgalmaz annak érdekében, hogy ösztönözze az új technológiákba való beruházást, javítsa az üzleti környezetet, a piacra jutást és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, különösen a kkv-k számára, továbbá biztosítsa, hogy a munkavállalói készségek megfelelnek az ipar igényeinek. Európa ipara számára adottak a feltételek ahhoz, hogy felvállalja ezt a szerepet: Európa számos stratégiai ágazatban – például az autóipar, a repüléstechnika, a mérnöki tudományok, az űripar, a vegyipar és a gyógyszeripar terén – vezető szerepet tölt be világszinten. Még mindig az iparból származik Európa kivitelének négyötöde, a magánszektorbeli K+F beruházások 80%-a pedig a feldolgozóiparban valósul meg. Ha sikerül helyreállítanunk a bizalmat, és növekszik a beruházási hajlandóság, minden esély megvan arra, hogy Európa ipara jobban teljesítsen, és újra fellendüljön.

Magától nem lesz forradalom Az Európai Unió eltökélt aziránt, hogy lendületet adjon ennek az új ipari forradalomnak, ezért kiemelt prioritásként kezeli az iparpolitikát, és mindent megtesz azért, hogy könnyítse a finanszírozáshoz jutás feltételeit, támogassa a kis- és középvállalkozásokat, és segítse a fogyasztókat.

A KKV-K FINANSZÍROZÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉNEK JAVÍTÁSA Az unióbeli vállalkozások jelenleg nehezen jutnak hitelhez, és ez a helyzet rövid távon várhatóan rosszabbodni fog, hiszen a bankok szerkezetátalakítása még tart, pénzügyi helyzetük továbbra is ingatag. A Bizottság ezért azon munkálkodik, hogy olyan új finanszírozási módokat találjon, amelyek javítják a hitelhez jutás feltételeit, főképp a kkv-k számára. Az Európai Beruházási Bank újabb összegeket fog rendelkezésre bocsátani erre a célra. A Bizottság emellett – a COSME program keretében – a 2014 és 2020 közötti időszakra 1,4 milliárd euró összegű új pénzügyi mechanizmus létrehozását javasolja a kkv-k megsegítésére, adósság- és tőkeinstrumentumok formájában.

FOGYASZTÓK AZ IPARI INNOVÁCIÓÉRT A fogyasztók is lehetnek az ipari innováció mozgatórugói. Ha a buszjárat-üzemeltetők például igényt támasztanának arra, hogy a járműgyártók napelemekkel szereljék fel az autóbuszok tetejét, az ipari szereplők nagyobb mennyiségben, kedvezőbb áron tudnának ilyen járműveket gyártani.

További információk XX XX XX XX XX XX XX

Az uniós iparpolitika áttekintése: http://ec.europa.eu/enterprise/index_hu.htm Európa 2020 – Európa növekedési stratégiája: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm Uniós finanszírozás a kkv-k számára: http://www.access2finance.eu/ Enterprise Europe Network: http://portal.enterprise-europe-network.ec.europa.eu/ Európai Űrügynökség: http://www.esa.int/esaCP/index.html Európai Vegyianyag-ügynökség: http://echa.europa.eu/ Kérdései vannak az Európai Unióról? A Europe Direct segíthet Önnek: 00 800 6 7 8 9 10 11 http://europedirect.europa.eu

ISBN 978-92-79-42055-9 doi:10.2775/51057

NA-04-14-867-HU-C

16

Vállalkozáspolitika. Egy új ipari forradalom hajnalán KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

Recommend Documents