2010.02.19.
Az ipari forradalom városa
Az ipar előtti város karaktere
Innovációk, területhasználat, magyarázó modellek, utópiák és javító beavatkozások
Gideon Sjoberg
Az ipari forradalom előtti város területhasználata
The Preindustrial City
• a városközpont dominanciája mind gazdasági, mind társadalmi (lakóhelyi) értelemben • finom tagoltság etnikai-nemzetiségi, foglalkozási, vallási kötődések szerint • alacsony funkcionális differenciáltság, a mai értelemben vett „területfelhasználás” hiánya
San Giminiano
1
2010.02.19.
Kereskedelem és kisipar a preindusztriális városban etail: kiRskereskedelem Shambles: mészárszékek Town, Guild Hall: városháza, céh-ház Wholesale markets: nagybani piacok Crafts: iparosok műhelyei Leather: bőr(ösök) Tanners: cserzővargák Cloth: ruha (szabók) Weavers, Dyers: szövők, posztófestők Smiths: kovácsok
Johann Heinrich von Thünen (1780 – 1850)
Thünen: Der isolierte Stadt (1826) A minden szempontból azonos jellemzőkkel rendelkező síkságon elhelyezkedő város, mint (egyetlen) piac körül a mezőgazdasági területhasználatok szabályszerűen alakulnak: A városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő, illetve a nehezebben szállítható, romlékony terményt hozó tevékenységek (kertkultúra, szőlőterületek, intenzív állattartás) helyezkednek el. Távolabb az extenzív kultúrák, a szántóföldi művelés területei, a külterjes állattartás legelői és az erdők.
2
2010.02.19.
Az ipari innovációkat kiváltó fő keresleti tényezők • fejlődő orvoslás – csökkenő gyermekhalandóság, növekvő népesség, • gyarmatosítás, kiszélesedett piac, • mezőgazdasági átalakulás, a tagosítás, • falusi ipar visszaszorulása, • a megnőtt iparcikk igény, végül • a napóleoni háborúk
3
2010.02.19.
Innovációk a textiliparban Angliában
John Kay John Kay a repülő vetélő feltalálója (1733) Eredmény: gyorsabbá válik a fonás
A felfedező menekülni készül a dühös kollégák haragja elől
4
2010.02.19.
„Jenny” a javított szövőszék – 8 orsó
Richard Arkwright Feltalálja a 100 orsós fonógépet, amit már vízikerékkel hajtanak.
High vagy Hargraeves
(1770)
(1764)
Eredmény: egy munkás több szálat tud kezelni.
Eredmény: a szövők nem tudják feldolgoznia megnőtt mennyiségű fonalat.
James Watt (1785-1790), a gőzgép tökéletesítője
Samuel Crompton
Arkwright gőzzel hajtott szövőszékei
(1753 – 1796)
1779-ben gőzgépet használ a szövőszék meghajtására
5
2010.02.19.
Gőzgép a bányászatban, Glasgow környéke, fotó 1911-ből
Friedrich Schinkel londoni látogatása során készített rajza többszintes textilipari épületekről
A vasipar forradalma • A vaskohászatban használt faszén iránti növekvő kereslet felveri az árat, az erdők fogynak. • A faszenet helyettesítő szén kén tartalma miatt a vas minősége gyenge. • Abraham Darby (1709) a kőszén előhevítésével kokszot állít elő. • Henry Cort 1783-ban feltalálja a kavarásos kohót és a hengerelés eljárását.
Coalbrooksdale – ipari falu Walesben ma, itt használtak először kokszot szén helyett a vasérc olvasztásához
6
2010.02.19.
A közlekedés forradalma • A 18. századtól közel 170 ipari csatorna épül az Egyesült Királyságban magán beruházásban – közülük 140 ma is működik. • Telford és McAdam feltalálják a „makadámot” - magán útépítés („toll road”: vám-út). • Magán beruházásban vasutak épülnek, 1825-ben indul Stephenson gőzmozdonya – a magán vasutak csak lassan válnak egy országos rendszer részévé.
J. L. McAdam (1756 - 1836)
7
2010.02.19.
Thomas Telford (1757 - 1834)
Telford öntöttvas hídja a Severn folyón Coalbrooksdalenél
George Stephenson Stockton-Darlington között gőzmozdony vontatta vonat - 1825
8
2010.02.19.
A kor politikai és gazdasági gondolkodása • Lerombolni az abszolutizmus privilégiumait, túllépni az idejét múlt céh-rendszeren, • kizárni mindenfajta közösségi, állami beavatkozást, helyet adni a „laissez fair” gazdasági szabadságának, • eladni az állam minden létező vagyonát. (Adam Smith, David Ricardo)
Adam Smith (1723-1790)
David Ricardo (1772-1823)
9
2010.02.19.
Hatások a városhálózatra, a városokra • regionális átrendeződés: az ipar az erdős területekről a bányavidékek felé mozdul • városba áramlás, rendkívüli népességnövekedés főként az ipari városokban • a Thünen-i rend felbomlása, a városias felhasználás magasabb hozamot biztosít: területi növekedés • a város belső területein radikális átrendeződések mind funkcionálisan, mind társadalmilag • kialakul az ipari város jellegzetes „területfelhasználása” • gyökeresen új lakásrendszer: „elit” negyedek és munkástelepek létrejötte • várostervezés csak a magas státusúak számára
Manchester az 1700-as évek közepén
Sheffield 1870-ben
Egy példa: Manchester
London növekedése
Népességnövekedés: 1758
17 000 fő
1801
75 281 fő
1851
303 382 fő
1971
351 189 fő
A városban 1830-ban 560 gyapotfeldolgozó működött. Textilmunkások száma: 110 ezer, köztük 35 ezer gyerek.
10
2010.02.19.
A munkások lakáskörülményei • nagyarányú bérlakásépítés a munkások számára az ipari üzemek szomszédságában • előbb rendkívüli sűrűséggel („jerry builders”, „back-to back”) majd elfogadható minőségben, • a fő probléma a környezet, az infrastruktúra, a megfelelő városi szolgáltatások, a szabad területek, a zöldfelületek hiánya, a légszennyeződés
Friedrich Engels (1820 – 1895)
11
2010.02.19.
Jellegzetes bérházas beépítési formák a 19. század végén
A New York-i bérházépítés szabályzatának „javítása” a 19. században Az 1875-ös angol Egészségügyi Törvénynek megfelelő beépítés
Lakásépítés a középosztály számára A jobb módúak a kedvezőbb környezetű külsőbb részei felé mozdulnak.
12
2010.02.19.
London – Regent Street Edinburgh – sorházak zöld square körül
Egyéni és tömegközlekedés lóháton, a „parkolási probléma”, lóvasút, villamos
13
2010.02.19.
A chicago-i humán ökológiai iskola Park, Burgess, Hoyt magyarázó modelljei
Robert Ezra Park (1864 – 1944)
A humán ökológusok és Darwin • „Életháló” elmélet: a fajok harca a térért (a fényért) egy növényközösségben. • „Dominancia” és „szukcesszió”: a domináns fajt azok követik, melyek számára domináns faj teret ad • A verseny az emberi közösségekben is az egyedek, a „közösség” szintjén zajlik: az ökológiai modell adaptációja a városokra. • A társadalmi szinten a versenyt a szolidaritás ellensúlyozhatja.
Ernest Burgess Henry George
(1886 – 1966)
(1839 – 1897)
„Az egyetlen adó kiszabadít – megtörni a föld-monopóliumot!”
14
2010.02.19.
Burgess koncentrikus modellje
Homer Hoyt (1859 – 1944) szektor-modelje Alap-feltételezések: A város „domináns” területe a központi üzleti negyed. A „domináns” társadalmi csoport a magas státusú népesség.
1. Központi üzleti negyed 2. Átmeneti zóna 3. Munkás lakótelepek 4. Középosztály lakóterületei
E népességi csoport téri preferenciája a meghatározó: közel a központhoz, kedvező környezet, szabad növekedési lehetőség,
5. Szuburbiák
Liverpool humán-ökológiai modellje 1871-ben
Magas és alacsony státusú szektorok viszonya a központhoz és az ipari területekhez
A központi üzleti negyed területi differenciálódása Bostonban
London
A fő ipari jellegű tevékenységek elrendeződése 1750-ben
15
2010.02.19.
A Hoyt-modell Budapesten a két háború között – az ipar és a vasút akadályozza a magas státusú szektorok területi növekedését a Duna mentén
A magas státusú szektorok Nagy-Budapesten a 2001-es népszámlálás alapján
Robert Owen (1771-1858) szövőiparban „self-made man” intellektuális körökben forog
A korai utópisták Owen, Fourier, Godin
1816 – New Lanark, „Karakterformáló Intézet”, rövidebb munkaidő, jobb lakások gazdasági filozófia: Malthus ellen – kedvező foglalkoztatási szerkezet, ipar és mezőgazdaság együtt új társadalmi és fizikai szervezet kell: kb. 1000 fős falu utópia: család ellenes megoldások, gyerekek szülőktől való elválasztása
Owen New Lanark-i textilgyára
Owen ipari faluja – a „parallelogramma” az angol mezőgazdasági tájban
16
2010.02.19.
A „parallelogramma” funkciói • szolgáltatások a „parallelogrammában”: iskola, (kicsik, nagyok), előadó, imaszoba, könyvtár, előadóterem, közös konyha, felügyelők, egyháziak, iskolamesterek, orvosok lakásai, gyengélkedő, szállás ”idegeneknek”, közös raktárak • gyermekek számára külön hálóhelyek, szülőknek „lakósejtek” • „parallelogrammán” kívül: földek, házikertek, műhelyek, istállók, vágóhíd, malom, sörfőzde és • GŐZGÉP!
A falanszter építészeti mintája: Párizs – Palais Royal
Charles Fourier (1772-1857) kevésbé közösségi gondolkodó, „technikai” utópia 1808 – osztályok harca ellen: korszakok (4) barbarizmus, (5) civilizáció, (6) garantizmus, (7) „Nagy Harmónia” garanizmusban: szabályozott barokk város – részletes építési szabályzat „Nagy Harmónia” kora: FALANSZTER palotában
Fourier falansztere – a „szociális palota”
A falanszter alaprajza és metszete az „utcagalériával” és a hidakkal
Jean-Baptiste André Godin (1817-1888)
17
2010.02.19.
Godin Familistére-e
Későbbi hatások szocialista mozgalmak, kertváros mozgalom, modernizmus
Óvoda és bölcsőde a Familistére-ben
18
2010.02.19.
Új felismerések és beavatkozások
Az angol egészségügyi törvényhozás A várostervezés új eszközeinek kikényszerülése
• 1830 után a pestis helyett kolera, a városi környezetben rejlő okok számbavétele • 1834 – „Szegénytörvény” módosítása, dologházak, szegények orvosi ellátása, oltás • az infrastrukturális beavatkozások széttagoltsága, egységes felügyelet hiánya • 1838 – országos vizsgálatok a közegészségügyi helyzetre (Edwin Chadick), szervezeti átalakítás javaslatai • 1848 – az első Közegészségügyi Törvény: a közszolgáltatások egységes felügyelet alatt, közegészségi felügyelők, orvosok • a „be nem avatkozás” liberális elve ellenére a helyzet kikényszeríti a törvény elfogadását
Hatások a várostervezésre • nyomortelepek feltérképezése a csatornázás megvalósíthatósága érdekében • kisajátítási jog kiszélesítése • új épületek csak csatornára való rákötéssel • szennyező források (sertésólak, szemétdombok, vizes pincék stb.) ellenőrzése, mészárszékek kontrollja • lakások bérbeadásának feltételei és ellenőrzése: pincelakás tiltása, átszellőzés • útburkolás, utcák kezelése fenntartása • közkertek, parkok létesítése, temetők • vízellátás javítása • a közköltségek tulajdonosokra való ráterhelése (betterment) • 1875 – új, mindenre kiterjedő lakásépítészeti szabályzat
A 19. század végi nagy városszabályozások Párizs, Bécs, Barcelona
Párizs – pályázati tervek a 18. és 19. században
19
2010.02.19.
George-Eugen Haussmann (1809 – 1891) Seine département prefektusa 18531870 1853 - III. Napoleon megbízása Párizs modernizálására új infrastruktúra: vízellátás, csatornázás, gázvilágítás új „boulvard”-ok, középkori úthálózat kiegészítése („bulvárdozás”) – barrikád építés ellen is! parkok, terek, középületek, temetők régi város közel 60 %-a elpusztul 1865, 1869 – 510 millió frank hitel
Párizsi háziúr: „Ez igen! Még egy házat bontanak. Minden lakóm lakbérét felemelem 200 frankkal.”
Az Avenue de l’Opera bevágása a régi utca- és tömbrendszerbe
20
2010.02.19.
Párizs Place d’ Etoile
A „bulvárdozás” típusai Párizsban
Középkori rajz Bécsről
A Ferencesek kapuja Bécsben az 1500-as években épült védművön
Bécs a Ring terve
Bécs – a „Glacis”, liget a 19. században
21
2010.02.19.
22
