Vállalatirányítás KÖLTSÉGTANI ALAPOK. Alapfogalmak. A költségek csoportosítása. Kiadás költség ráfordítás. Termelési költség önköltség

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Vezetéstudományi Intézet



KÖLTSÉGTANI ALAPOK Alapfogalmak

Vállalatirányítás

• Kiadás – költség – ráfordítás • Termelési költség – önköltség

2008/2009. tanév I. félév

• Költségnem – költséghely – költségviselő 2





1. Közgazdasági tartalom szerint: költségnemek

A költségek csoportosítása

2. Összetétel szerint: a) egyszerű költségek b) összetett költségek

1. Közgazdasági tartalom szerint 2. Összetétel szerint 3. A termeléssel való kapcsolat szerint 4. A tervezési mód, illetve elszámolhatóság szerint 5. A termelési volumenhez való viszony szerint

3. A termeléssel való kapcsolat szerint a) alapköltségek b) járulékos költségek 3



4. A tervezési mód, illetve elszámolhatóság szerint: a) közvetlen költségek b) közvetett (általános) költségek - üzemi - gyáregységi - vállalati

4



5. A termelési volumenhez való viszony szerint: a) állandó (fix) költségek b) változó költségek - arányosan változó (proporcionális) - degresszíven változó (szubproporcionális) - progresszíven változó (szuperproporcionális) 5

6

1



AZ ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS



Az önköltség számításának módszerei

• Fogalma 1. Egyszerű osztókalkuláció

• Tárgya

2. Pótlékoló (hagyományos) kalkuláció

• A kalkuláció készítésének időpontja szerint - előkalkuláció - közbenső kalkuláció - utókalkuláció

3. Tevékenységalapú (ABC – Activity Based Costing) költségszámítás 7



8



A beruházási folyamat

A BERUHÁZÁS

4 szakasz: 1. A döntés komplex előkészítése és a döntés 2. A megvalósítás (kivitelezés) 3. Az üzembe helyezés 4. Az üzembe helyezés utáni teendők; ellenőrzés, visszatekintő értékelés

• Fogalma • Csoportosítása - összetétel szerint - finanszírozási forrás szerint - az egymáshoz való kapcsolódás szerint - időbeli kiterjedés szerint

• Indítékai 9





A beruházás időbeli szervezése, tervezése

1. A döntés komplex előkészítése és a döntés • •

10

A döntéselőkészítés műveletei A megvalósítás előkészítése

• Gantt-diagram

2. A megvalósítás (kivitelezés) • • •

Műszaki munkák Műszaki próbák Gazdasági, pénzügyi, adminisztratív feladatok

3. Az üzembe helyezés

t

4. Az üzembe helyezés utáni teendők

• Hálótervezési eljárások 11

12

2





BERUHÁZÁS-GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK 1. A gazdaságossági elemzés célja, jellege szerint • A gazdaságosság fogalma

a) abszolút értékelés b) relatív, összehasonlító elemzés - időbeli összehasonlítás - térbeli összehasonlítás - döntési, cselekvési változatok rangsorolása

• A gazdaságossági vizsgálatok fajtái 1. A gazdaságossági elemzés célja, jellege szerint 2. Az értékelés időbeli elhelyezkedése szerint 3. Az idő és az időbeli változások figyelembe vétele szempontjából 13



14



A gazdaságossági vizsgálatok módszertani alapismeretei

2. Az értékelés időbeli elhelyezkedése szerint a) előzetes b) utólagos c) közbenső

• Relatív jelleg

3. Az idő és az időbeli változások figyelembe

• Metodikai eszközök 1. Egyedi gazdaságossági mérőszámok

vétele szempontjából

a) Hányados formájú b) Egyenleg formájú c) Csak hozam vagy csak ráfordítás

a) dinamikus b) statikus

2. Optimalizációs eljárások 15



A dinamikus és a statikus vizsgálatok

16



A dinamikus vizsgálat • Többéves időhorizont

• Az időtényező szerepe

• Prognosztizált adatok • Időpreferencia alkalmazása

• Az időhorizont

a) az időpreferencia alkalmazásának technikája b) gyakorlati megvalósítása: kamatoztatás, illetve diszkontálás

• Az adatok jellege 17

18

3





A kamatoztatás 2. Kamatos kamatszámítás

1. Egyszerű kamatozás

X0t = X0 (1+p)t

X0t = X0 (1+t*p) X0t: az X0 mennyiségnek a t-dik időpontra átszámított értéke X0: adott mennyiség a 0-dik időpontban p: kamatláb t: a két időpont közötti időtartam években 1+t*p: kamattényező

X0t: az X0 mennyiségnek a t-dik időpontra átszámított értéke X0: adott mennyiség a 0-dik időpontban p: kamatláb t: a két időpont közötti időtartam években (1+p)t: kamattényező

19


20



A diszkontálás Xt0 (1+p)t = Xt, ebből Xt0 =


A statikus vizsgálat 1 Xt = Xt * (1 + p) t (1 + p ) t

• Rövid időhorizont (általában 1 év) • Jelenlegi adatok

Xt0: az Xt mennyiségnek a 0-dik időpontra átszámított értéke Xt: adott mennyiség a t-dik időpontban p: kamatláb t: a két időpont közötti időtartam években (1+p)t: diszkonttényező

• Időpreferenciát nem alkalmaz • Konstans hozamok és éves üzemeltetési ráfordítások • A beruházás pontszerű

21


22


A gazdaságossági számítások értékelése 1. Az n-dik év végére felkamatolt értékek összevetése 2. A 0-dik időpontra vetített értékek összevetése → NPV (net present value): nettó jelenérték 3. Egységnyi befektetésre jutó hozam: hozam / befektetés 23



4. A megtérülési idő (t) Számítása: • Változó mennyiségekből: ΣHi ≥ B • Konstans mennyiségekből: t = B / H • Átlagos megtérülési idő:

B = ΣH n

n ΣH B

•

tm átl. =

•

Az időpreferencia figyelembe vételével: ΣHi0 ≥ ΣBi0 24

4



A TERMELÉSIRÁNYÍTÁS



A termelésirányítás feladatcsoportjai (a termelésirányítás struktúrája)

• fogalma

1. Tervezés

• rendeltetése

2. Előkészítés

• célja

3. Irányítás 25



A termelési folyamat csoportosítása 1. A gyártási folyamat rendeltetése szempontjából 2. Az előállított termék jellege szerint 3. A gyártási folyamat szervezeti tagoltsága szerint 4. A gyártási folyamat dinamikája alapján 5. A gyártás tömegszerűsége (a gyártási típusok) szerint 6. A munkahelyek csoportosítása, térbeli elrendezése szerint

26



1. A gyártási folyamat rendeltetése szempontjából a) főfolyamat a) előgyártási folyamat b) segédfolyamat vagy b) gyártási főfolyamat c) mellékfolyamat c) szerelési folyamat 2. Az előállított termék jellege szerint a) szabványosított tömegtermék b) egyedi termék

27



28



5. A gyártás tömegszerűsége (a gyártási típusok) szerint a) egyedi gyártás b) sorozatgyártás c) tömeggyártás

3. A gyártási folyamat szervezeti tagoltsága szerint a) horizontális gyártás b) vertikális gyártás 4. A gyártási folyamat dinamikája alapján a) folytonos b) szakaszos c) időszakos 29

6. A munkahelyek csoportosítása, térbeli elrendezése szerint a) műhelyrendszerű gyártás b) tárgyi elvű gyártás - csoportos gyártás - folyamatos gyártás

30

5





A gyártási típusok: a gyártás tömegszerűségének foka • Az egyedi gyártás jellemzői • A tömegszerűségi fok fogalma

• A sorozatgyártás jellemzői

• A gyártási típusok

• A tömeggyártás jellemzői

1. Egyedi gyártás 2. Sorozatgyártás 3. Tömeggyártás 31



32



A gyártás térbeli lefolytatása A műhelyrendszerű gyártás 1. Technológiai elven alapuló gyártási rendszer (műhelyrendszerű)

• jellemzői

2. Tárgyi elven alapuló gyártási rendszer

• előnyei

Fejlettségi fok alapján: a) Csoportos gyártási rendszer b) Folyamatos gyártási rendszer

• hátrányai

33



34



A csoportos (csoportrendszerű) gyártás • jellemzői • előnyei • hátrányai

A folyamatos gyártás • jellemzői

• zárt termelési csoport (zárt ciklus) • a csoport zártsági foka • a zártsági fok mutatói

• előnyei

35

36

6





A termelésirányítás alapvető számításai

A gyártás időbeli lefolyásának szervezése Átfutási idő → ld. a tananyag későbbi részében

1. A gyártandó mennyiséggel kapcsolatos számítások • Teljesítőképesség-számítás • Optimális gyártmányválaszték-számítás • Befejezetlen, félkész- és késztermék készletekkel kapcsolatos számítások • Sorozatnagyság-számítás 2. Idővel kapcsolatos számítások • Átfutási idő számítása • Periodicitás

37



A TERMELÉSTERVEZÉS MÓDSZERE: AZ INPUT-OUTPUT MODELL (TKM – TERMÉKKAPCSOLATI MODELL) • üzemi kapcsolatok modellje – termékkapcsolatok modellje • naturális típusúak – értékbeni típusúak

→ termékszerkezetű naturális modell

3

A2

3


Egy termelési probléma Termékek: • Alaptermék (alkatrész) • Félkész-termék (részegység) • Végtermék

40



4

• irányított, körmentes, értékelt gráf

2 A5

• közvetlen és közvetett kapcsolatok

1 3 A3


39


A1


Egy gyárban egy bizonyos végterméket több részegységből állítanak össze. A részegységek előállításához szintén felhasználhatnak más részegységeket is, valamint olyan termékeket, amelyekbe nem épül be más termék.

• termékszerkezetűek – aggregáltak

2

38

3

→ közvetlen ráfordítások mátrixa (K)

2 A4 41

42

7



K=

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

3

0

0

3

0

2

1

0

0

0

4

3

3

2

0



Tételezzük fel, hogy a termelés egy napján A1-ből 4, A2-ből 9, A3-ból 92, A4-ből 23, A5-ből 405 darabot gyártottak összesen. → q = [4; 9; 92; 23; 405] (db) q: a bruttó kibocsátás vektora Az adott napi termelés során az egyes termékekből hány darabot építettek be más termékekbe, azaz hány darabot használtak fel más termékek összeállításához?

• A mátrix jelentése; jellemzői

→ K*Q mátrix 43



Q=

K=

4

0

0

0

0

0 0

9

0

0

0

0

92

0

0

0

0

0

23

0

0

0

0

0

405

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

8

0

0

0

0

3

0

0

3

0

12

0

0

69

0

2

1

0

0

0

8

9

0

0

0

4

3

3

2

0

16 27 276 46

0

44



• a K*Q (→ értelmezése

M)

mátrix

jelentése;

• a mátrix elemei soronként… • a mátrix elemei oszloponként… → K*Q*1 = K*q = [0; 8; 81; 17; 365] a termelői (belső) felhasználás vektora 45





4

y = q – K*q = (E – K)*q y: a nettó kibocsátás vektora

9 q=

II. y = (E – K)*q

I. y = q – K*q

92 23

q

K*q

y

4

0

4

9

8

1

92

46

–

81

=

405

11

23

17

6

405

365

40

(E – K) =

47

1

0

0

0

0

4

-2

1

0

0

0

1

-3

0

1

-3

0

11

-2

-1

0

1

0

6

-4

-3

-3

-2

1

40

=y

48

8



y = (E – K)*q ⇒ q = (E – K)-1*y K2 =

T: teljes (halmozott) ráfordítások mátrixa T = E+K+K2+K3+K4+…+Kn, ahol Kn = 0.

0 0 6 2 19

0 0 3 0 2

→q=T*y T mátrix számításához: E, K mátrixok már ismertek, szükségesek még K2, K3, K4 stb. mátrixok. 49





K4 =

0 0 0 0 0

0 0 0 0 9 0 0 0 0 18

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 6 0 22

K3 =

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 9

50



1

0

0

0

0

2

1

0

0

0

15

3

1

3

0

4

1

0

1

0

14

0 0 0 0 0

4

1

63

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

T = E+K+K2+K3+K4

T=

0 0 0 0 0

3

11

q=T*y

11 6 40

T=

1

51


y=


1

0

0

0

0

4

2

1

0

0

0

9

15

3

1

3

0

92

4

1

0

1

0

23

63 14

3

11

1

405


=q

52


A termékek és az erőforrások kapcsolata

q = T * y ⇒ ∆q = T * ∆y Mennyivel kell növelnünk az egyes termékekből a gyártást, ha az A1-es termékből 15%-kal kívánjuk növelni az értékesítést?

közvetlen vt’: felhasználási vektor

fajlagos

erőforrás-

halmozott vt”: felhasználási vektor

fajlagos

erőforrás-

vt” = vt’*T 53

54

9



Ha erőforrás alatt normaóra-szükségletet, anyagszükségletet stb. értünk, akkor:

Hány normaóra szükséges az összes termék legyártásához, ha ismert a közvetlen fajlagos normaóra-felhasználás vektora? vt’ = [5; 3; 2; 7; 4] nó/db

vt”*y = N, illetve vt”*y = A; vagy: vt’*q = N, illetve vt’*q = A.

4

vt”*y = vt’*q vt’*T*y = vt’*q vt’*q = vt’*q

I. N = vt’*q

a) vt” = vt’ * T T =


0 1 3 1 14

0 0 0 0 1 3 0 1 3 11

0 0 0 0 1

y=

92

4 1 11 6 40

vt” =[321; 72; 14; 57; 4] 2012 nó


vt’ = [5; 3; 2; 7; 4]

2012 nó


56



vt’ = [5; 3; 2; 7; 4] [321; 72; 14; 57; 4] = vt” b) N = vt” * y

q=

405


1 2 15 4 63

9 23

55

II. N = vt”*y




57


A TELJESÍTŐKÉPESSÉG SZÁMÍTÁSA

58



A kapacitás és az áteresztőképesség számításának alapösszefüggései Két tényező: 1. Időalap (I) 2. Kapacitásnorma (N)

• A teljesítőképesség fogalma • Szintjei (fokozatai): - Kapacitás - Áteresztő-képesség

C=

59

I N 60

10



A kapacitás és az áteresztőképesség számítása

N=

Az időalap számítása:

t eb s

p% 61



A kapacitás és az áteresztőképesség számítása közötti különbségek

⎛ t ⎞ I = n ∗ m ∗ I mh ∗ α ∗ g ∗ ⎜1 − δ % ⎟ ⎝ 100 ⎠ t db +



n: munkanapok száma m: műszakszám Imh: egy műszak hasznos időtartama α: műszak-kihasználási tényező g: gépek száma tδ%: kieső idők aránya az időalap %-ában


62


A termelési keresztmetszetek A kapacitásnorma számítása: • Fogalma

tdb: darabidő teb: előkészületi és befejezési idő s: sorozatnagyság p%: a dolgozók teljesítményszázaléka

• Összefüggése a teljesítőképességgel • Homogén keresztmetszet • Szűk keresztmetszet • Alapvető keresztmetszet 63



A termelésirányítás alapvető számításai 1. A gyártandó mennyiséggel kapcsolatos számítások • Teljesítőképesség-számítás • Optimális gyártmányválaszték-számítás • Befejezetlen, félkész- és késztermék készletekkel kapcsolatos számítások • Sorozatnagyság-számítás 2. Idővel kapcsolatos számítások • Átfutási idő számítása • Periodicitás 65

64



AZ OPTIMÁLIS GYÁRTMÁNYVÁLASZTÉK MEGHATÁROZÁSA • Fogalma • Módszere: optimum-számítás

66

11






KÉSZLETGAZDÁLKODÁS

1. A gyártandó mennyiséggel kapcsolatos számítások • Teljesítőképesség-számítás • Optimális gyártmányválaszték-számítás • Befejezetlen, félkészés késztermék készletekkel kapcsolatos számítások • Sorozatnagyság-számítás 2. Idővel kapcsolatos számítások • Átfutási idő számítása • Periodicitás

A befejezetlen termelés • fogalma • jelentősége • összetétele → készlettípusok

67



Megmunkálási készlet Szállítási és minőségellenőrzési készlet Megmunkálásra várakozási készlet Biztonsági készlet Forgó (folyó) készlet Üzemközi biztonsági készlet Technikai készlet Szezonkészlet

• Minimális készlet – maximális készlet



• Fogalma • Befolyásoló tényezői: 1. Az output folyamat (kereslet-kielégítés) elemei 2. Az input folyamat (utánpótlási, készletfeltöltési) elemei 3. A készletezési folyamat költségtényezői 4. A működési stratégia 69


3. A készletezési folyamat költségtényezői

70



4. A működési stratégia

a) Készlettartási költségek - a termék fizikai létéhez kapcsolódóak - a termék értékjellegéhez kapcsolódóak

Befolyásoló tényezők: a) A vállalat sajátosságai

b) A készletutánpótlás költségei - rendelésfeladás, termékátvétel, belső mozgatás - a szállítónak fizetendő költségek c) A hiány költségei


A készletgazdálkodás

Készlettípusok • • • • • • • •

68

71

b) A célkitűzések c) Az optimálisnak tekintett eljárás kiválasztása → készletgazdálkodási mechanizmusok 72

12





A ciklikus készletgazdálkodás • a jelölések: tp: állandó rendelési időköz

db Qmax

Qp1

Qmax: maximális készlet

Qp3

Qp2

Qpi: a rendelt mennyiség (változó) • előnye • hátránya

tp

t

tp

tp

• alkalmazási területei 73



74



A kétraktáras készletgazdálkodás • a jelölések: tpi: rendelési időköz (változó)

db Qp

Qp

Q’: jelzőkészlet

Qp

Q’

Qp: a rendelési mennyiség (állandó) • előnye • hátránya

t tp1 p

tp3

tp2




76



A csillapításos készletgazdálkodás • a jelölések: tpi: rendelési időköz (változó)

db Qmax

Qp

Qp

Qmax: maximális készletszint

Qp

Qp: rendelési tétel (állandó)

Qmin

• előnye • hátránya tp1

tp2

tp3

t


78

13



A termelésirányítás alapvető számításai 1. A gyártandó mennyiséggel kapcsolatos számítások • Teljesítőképesség-számítás • Optimális gyártmányválaszték-számítás • Befejezetlen, félkész- és késztermék készletekkel kapcsolatos számítások • Sorozatnagyság-számítás 2. Idővel kapcsolatos számítások • Átfutási idő számítása • Periodicitás


AZ OPTIMÁLIS SOROZATNAGYSÁG SZÁMÍTÁSA • jelentősége • kétféle természetű költség a) tételnagyságtól független b) tételnagyságtól függő → az optimum keresése

79




80




Ft

S0


Egytételben gyártott termékmennyiség 81



82



AZ ÁTFUTÁSI IDŐ • fogalma

Az átfutási idő fokozatai

• szerkezete jellegét tekintve a) produktív idő - a technológiai műveletek ideje - a természeti folyamatok ideje

• technológiai átfutási idő

b) improduktív idő - megszakítások - veszteségek

• gyártási átfutási idő • naptári átfutási idő

83

84

14





2. Párhuzamos (szinkron)

Példa Egy egyszerű gyártmányt 4 darabos sorozatokban állítanak elő. A gyártmány minden darabján 5 technológiai műveletet kell végezni, amelyek időszükséglete: 1. művelet: t1 = 2 óra 2. művelet: t2 = 1 óra 3. művelet: t3 = 3 óra 4. művelet: t4 = 1 óra 5. művelet: t5 = 2 óra

3. Átlapolásos (átfedéses, vegyes)

Számítsuk ki a technológiai átfutási időt a különböző műveletkapcsolási módok mellett!

A technológiai átfutási idő • Tartalma • A műveletek időrendi összehangolásának (a műveletkapcsolásnak) 3 esete: 1. Soros (egymás utáni, folytatólagos)

85



A soros műveletkapcsolás

86



A soros műveletkapcsolás Ztechsoros = s * Σti Ztech: a technológiai átfutási idő s: sorozatnagyság Σti: az egyes darabokon végrehajtandó összes műveleti idő. → Ztechsoros = s * Σti = 4 * 9 = 36 óra. 87



A párhuzamos műveletkapcsolás

88



A párhuzamos műveletkapcsolás Ztechpárh = Σti + (s-1) * tmax tmax: a mértékadó művelet → Ztechpárh = Σti + (s-1) * tmax = 9 + (4-1)*3 = = 18 óra.

89

90

15



Az átlapolásos műveletkapcsolás



Az átlapolásos műveletkapcsolás Ztechátlap = Σti + (s-1)*(Σth – Σtr) th: hosszabb művelet tr: rövidebb művelet → Ztechátlap = Σti + (s-1)*(Σth – Σtr) = = 9 + (4-1) * (7 – 2) = 24 óra. 91



A gyártási átfutási idő

92



A naptári átfutási idő • tartalma

• tartalma

• számítása:

• számítása

Z napt = Z gy ∗

Zgy = Ztech + munkarenden belüli megszakítások ideje

1 az időszak naptári napjainak száma ∗ m ∗ 8 az időszak munkanapjainak száma

93



Az átfutási idő szerkezete D arabidő

E lőkészületi és befejezési idő

T erm észetes folyam atok ideje

M unkarenden b elüli m egszakítások

T artalékidő

S zervezési hiányosságok

M inőségellenőrzés

M űveletközi idő

Szállítás



M unkarendből adódó m egszakítások

M egszakítások



Á tfutási idő

T echnoló giai idő

94

Szám bavétel 95

96

16



A PERIODICITÁS • fogalma • előnyei

97

17

Vállalatirányítás KÖLTSÉGTANI ALAPOK. Alapfogalmak. A költségek csoportosítása. Kiadás költség ráfordítás. Termelési költség önköltség

Recommend Documents