Vállakozási formák – Egyéni vállalkozások – Társas vállalkozások – Jogi személyiség nélküliek (kkt, bt) – Jogi személyiségűek Kft, Rt
Betéti társaság A Betéti társasági (Bt.) forma szép lassan kikopik a magyar gazdaságból, hiszen nem igazán van előnye a Kft-vel szemben. Elmondható, hogy Bt. vállalkozási formát elsősorban kisebb tőkeigényű (akár 10.000 Forint tőkével megalapítható), alacsony kockázatú, családi jellegű vállalkozások esetén érdemes választani. Legalább egy beltag és egy kültag szükséges a Bt. megalapításához. A beltag a vállalkozás kötelezettségeiért saját vagyonával is felel, a kültag pedig a vállalkozásba befektetett vagyona mértékéig. Érdemes tudni, hogy a vállalkozások szubjektív közmegítélésében ennek a vállalkozási formának kisebb a respektje. Ennek a formának előnye, hogy olcsó, hátránya az alacsonyabb közmegítélés valamint a beltag teljes vagyoni felelőssége.
Korlátolt felelősségű társaság A Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) a Bt-nél valamivel nagyobb tőkeigényű (minimum 3.000.000 Forint törzstőkét kell biztosítani), jellemzően nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozás formája. Akár a törzstőke egésze is biztosítható apporttal (azaz nem pénzbeni hozzájárulással). Az apport lehet eszköz, gép (pl. számítógép, irodabútor, személygépkocsi), de akár know-how is (pl. a vállalkozás működtetésének titkos módszertana.). Az apport olyan értéken kerül be a vállalkozásba, amilyen értéket a vállalkozás tulajdonosai elismernek. A Kft. cégformát igazából bárkinek érdemes választani, aki a törzstőkét biztosítani tudja. A Bt-hez képest igazi hátránya nincs, de több előnye is van. Előnyként elmondható, hogy a tulajdonos nem felel teljes vagyonával a vállalkozásért, és magasabb a közmegítélése (komolyabb cégnek tartják), valamint adott esetben könnyebben eladható. Hátrány esetleg a nagyobb tőke előteremtése és a valamivel magasabb alapítási díj.
Nyílt Részvénytársaság Jelentős tőkeigényű (5-20 millió Forint), illetve jogszabályi előírások folytán ehhez a társasági formához kötött vállalkozások választják a Részvénytársasági (Rt.) formát. A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes (azaz a tulajdonos) nem felel. Ezt tényleg csak akkor érdemes választani, ha a jogszabályok előírják, vagy ha nagyértékű apportot tesznek a cégbe.
Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás olyan üzlet, amely egy személy tulajdonában és irányítása alatt van. Az egyéni vállalkozás főként azoknak lehet jó választás, akik tényleg kis pénzből szeretnének vállalkozni és nem terveznek nagyobb forgalmat. (Az elérhető forgalomnak természetesen nincs jogszabályi korlátja, azaz akár milliárdos forgalmú vállalkozás is létezhet egyéni vállalkozói formában.) Az egyéni vállalkozás jelentős hátránya, hogy saját vagyonával felel a tulajdonos és egész egyszerűen nem hangzik olyan jól, mintha valaki egy Kft. tulajdonosa lenne. Amint megengedhetjük magunknak, érdemes átváltani Kft-re, vagy Bt-re. Előnye, hogy nagyon kis költségen – akár teljesen ingyen – elkezdhető a tevékenység, és míg a fenti vállalkozási formákat csak felszámolással lehet bezárni, egy egyéni vállalkozást a vállalkozói igazolvány leadásával és az adóhivatalhoz beadott záró bevallással egyszerűen be lehet fejezni.
Mi az alanyi adómentesség? Mikor érdemes áfásnak lenni? Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy évi 6 millió forint nettó árbevételig választhatjuk azt, hogy nem jelentkezünk be az áfa hatálya alá. Akkor nem érdemes áfásnak lenni, ha nem lesz sok elszámolható költségünk. Vagy akkor, ha vevőink magánszemélyek. Nekik ugyanis nincs lehetőségük az áfa visszaigénylésére, ugyanakkor vállalkozásunk csak áfás számlát állíthat ki nekik. Az alanyi adómentes vállalkozásnak – fő szabály szerint – nem kell áfát felszámítania és fizetnie. Sőt még áfabevallást sem kell benyújtania. A katát választóknak érdemes megfontolni az alanyi mentességet is, hiszen így minimálisra csökken az adminisztráció: mindössze egyetlen nyilatkozatot vagy bevallást kell majd benyújtani minden év február 25-én. Ami még lényeges, és sokan félreértik: ha valaki az áfa hatálya alá tartozik, teljesen mindegy, kinek ad el, mindenképpen fel kell számítsa az áfát, ha alanyi áfamentes a vevő, akkor is. A tárgyi adómentesség azt jelenti, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek teljes egészében áfamentesek, függetlenül attól, hogy éves szinten mekkora a bevétel. Ezek után közérdekű jellegükre tekintettel, vagy egyéb sajátos jellegükre tekintettel nem kell áfát felszámítani. Közérdekű jellegére tekintettel áfa mentes például a betegápolás, gyermek- és ifjúságvédelem keretében nyújtott szolgáltatások, bölcsődei, vagy családi napköziben történő ellátás, akkreditált oktatás. Mikor legyünk áfások? Erre csak a várható költségek ismeretében, illetve annak tudatában lehet pontos választ adni, hogy kik lesznek a vevőink: magánszemélyek, vagy inkább cégek, vállalkozások? Ha várhatóan nem sok elszámolható, illetve olyan elszámolható költségünk lesz, aminek az áfája visszaigényelhető, akkor valószínűleg nem érdemes áfa alá bejelentkeznünk. Akkor sem, ha vevőink nagyobb része várhatóan magánszemély lesz. Nekik ugyanis nincs lehetőségük az áfa visszaigénylésére, ugyanakkor áfa alanyként csak áfát is tartalmazó számlát állíthatunk ki nekik. MINDEN A KATA-RÓL KATA – KISADÓZÓK TÉTELES ADÓJA A különlegessége, hogy a tételes adózást választó kisadózó járulékait is kiváltja a havi 50.000 Ft-os adó. Ki választhatja? Egyéni vállalkozó, Egyéni cég, és a kizárólag magánszemély tagokból álló Bt., Kkt. Ki nem választhatja? Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbe adása, üzemeltetése, és Akinek a megelőző 2 évben az adószámát felfüggesztették, törölték. Ki a kisadózó? Akit kötelező kisadózóként bejelenteni: A személyesen közreműködő tag BT, Kkt. esetén, és természetesen az egyéni vállalkozó, aki nem munkaviszonyban látja el teendőit. Mikortól választható? Ez azt jelenti, hogy december 1. és december 20. között kell bejelenteni annak, aki év elejétől választja. Egyébként, a bejelentést követő hónap elsejétől lép életbe a változás – azaz, év közben is folyamatosan választható. Új cégek is választhatják. Mennyit kell fizetni? A kisadózó vállalkozásnak, a tételes adózást választása esetén, a főállású kisadózó után havi 50.000 Ft-ot kell fizetnie (a hónapot követő 12-ig) évi 6 millió forintos árbevételig (havi 500.000 Ft bevétellel kell számolni tört év esetén!). Másodállású kisadózó után (akinek 36 órát meghaladó főfoglalkozása van) 25.000 Ft-ot kell fizetni,
havonta! Fontos tudni: Ha átlépi a 6.000.000 Ft-ot, a meghaladó részre +40%-os adót kell fizetnie, de nem „esik ki” a tételes adózás alól! Ha átlépi a 6.000.000 Ft-ot, - az alanyi mentesség határát -, kötelezően ÁFA körbe kerül, és 2 éven belül nem válthat vissza alanyi (áfa) adómentes körbe! Az adót minden megkezdett hónapban meg kell fizetni, ha egy napot dolgozott, akkor is!!! Gyors számolási példa: Ha Ön novemberben elérte a 6.000.000 Ft-ot, és decemberben keletkezik még 400.000 Ft bevétele, mennyi adót kell fizetni az évben? Meg kell fizetnie a 12x50.000 Ft (600.000 Ft) KATA-t, + a 400.000 Ft (+27% áfa már abban a számlában, amelyikkel átlépte az alanyi mentesség határát) 40%-át, azaz 160.000 Ft-ot. Fizetendő összesen: 600.000 Ft +160.000 Ft =760.000 Ft Tehát, Önnek 760.000 Ft-jába került a KATA, amely a bevételre vetítve 11,9%. Ebben az összegben már a járulékai is benne vannak, viszont ÁFA elszámolásra kötelezett, azaz ÁFÁ-t is fizet(het). Iparűzési adó? Az IPA nekik sem marad el. Ennek a kiszámítására 3 féle módszer áll a kisadózó rendelkezésére. Itt a legegyszerűbbet említjük meg, de úgyis egyénileg, a cég érdekeit figyelembe véve kell majd döntést hozni. Az egyszerű változat: A cég székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint az adó alapja. (adó= 2%) Ez a szám független a kisadózó vállalkozás ténylegesen befolyt bevételétől. Tehát ebben az esetben, ez plusz 50.000 Ft-os terhet jelent éves szinten a kisadózónak! Mikor NEM kell megfizetni az adót? Abban az esetben mentesül a kisadózó az adó megfizetése alól, ha EGÉSZ HÓNAPBAN táppénzen, GYED-en, GYET-en, GYES-en volt, ápolási díjat kapott, vagy egyéni vállalkozás lévén, a vállalkozását szüneteltette. Még egyszer felhívjuk a figyelmüket, hogy teljes hónapról (30 napról) van szó! Mi számít bevételnek? MINDEN, kivéve ÁFA (aki áfa körbe végzi), hitel, kártérítés, kártalanítás. Mit vált ki az 50.000, illetve a 25.000 Ft-os adó? Azt mondhatjuk röviden, hogy mindent. SZJA-t, SZOCHO-t, TA-t, osztalékadót, EHO-t, szakképzésit és az egyéni járulékot. Fontos tudni, hogy az alkalmazottak után ugyanúgy fizet mindent, mint eddig!! Ez csak a kisadózó (tag), 1 fő járulékait váltja ki. Ha két főt jelent be kisadózónak, akkor 2 x 50.000 Ft kell fizetnie! Milyen nyilvántartásra van szükség? Aki nem haladja meg a 6.000.000 Ft-os árbevételt, annak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie. Ha nincs munkavállalója, akkor nincs havi TB jelentése sem. Ha nem tartozik áfa körbe (vagy kijelentkezik az áfa körből) akkor áfa elszámolása sincs, és ha mindezeknek megfelel, akkor év végén is csak egy papírt, egy „Nyilatkozatot” kell beadnia következő év február 25-ig. (A bevallás neve: NYILATKOZAT) Mi lesz, ha beteg lesz vagy jövedelemigazolásra lesz szüksége? Az ellátások alapja az 50.000 Ft-tal 81.300 Ft. A jövedelemigazolásra az utolsó nyilatkozatában bevallott, azaz az utolsó kisadózói bevallásban bevallott bevételének a 60%-át tüntetik fel. 2014. január elseje óta lehetőségük nyílt a főállású kisadózóknak, hogy magasabb ellátási alapjuk legyen, amely 136.250 forint. Ezért az összegért cserébe, havonta 75.000 forint a fizetendő KATA. Ön dönt!
„Fúú de jó, akkor majd így számlázok a cégembe!” - Vigyázat! Ezt a gondolatot megelőzvén, egy jelentési kötelezettséget is von magával a kisadózói lét. Ha ugyanazon cégnek az adott évben 1 millió forintot meghaladó összegű számlát állít ki (összesen), akkor ezt mindkét félnek jelenteni kell! A kisadózónak kell bizonyítani, hogy a tevékenysége nem munkaviszonyt leplez. Oké, hogyan lehet bizonyítani, hogy nem munkaviszonyt leplez a kisadózó? Munkaviszony leplezés alatt arra gondolnak, hogy a dolgozót nem alkalmazottként bejelentve foglalkoztatják, hanem például kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, és számláz a cégnek – azaz kényszervállalkozó. Ennek kivédése úgy működik, hogy állításokat soroltak fel 6 pontban, amelyből ha kettőt igazolni tud a kisadózó, ezzel bizonyítást nyer, hogy nem munkaviszony leplezésről van szó. Lássuk a pontokat: A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százaléka máshonnan származott; Az adatszolgáltatásra köteles cég alkalmazottja nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a számlát befogadó cég bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. 2015-ben kibővült egy 7. ponttal, a kiegészítő tevékenységet folytató adóalanyok javára: Nem főállású, és a bevételének kevesebb mint 50%-a van a munkahelyétől. A kisadózó számláját befogadhatják a cégek? Jó kérdés! Végül is engedélyezték a számla befogadását a társaságoknak. Rájöttek, hogy amúgy senki nem választaná ezt a lehetőséget. +1 változás 2015-re! 2015-től a 100.000 Ft-os tartozás átlépését - amely feltétele ennek az adózási formának - nem negyedévente, hanem az év utolsó napján kell vizsgálni! Összefoglalva, nézzük át, kinek nagyon jó a KATA?
Azoknak, akik a lakosság felé számláznak (nem egy cégnek), nem éri el a bevételük a 6 millió forintot, nem áfásak, és nincs munkavállalójuk. Nekik nem kell magyarázkodni, hogy „színlelt munkaviszonyt” lepleznek, nem kell számlát gyűjtögetni – megússzák egy bevételi nyilvántartással. Havonta egyszer utalnak 50.000 Ft-ot, és ezzel letudtak mindent. Fontos, hogy a kiállított számlán feltüntesse: „Kisadózó”! SZÁMLA A számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat az ÁFA törvény 169. §-a tartalmazza tételesen, viszont sokak számára nehezen értelmezhető jogi szövegkörnyezetben.
Minden számlán az alábbi adatokat kötelező feltüntetni:
– – – – –
számla kibocsátás kelte számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja
számlakiállító neve, címe, adószáma
vevő neve, címe értékesített termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége, nettó egységára (adó nélküli értéke) – számla nettó értéke (adó nélküli értéke)
– az ÁFA százaléka és értéke Számlázás szabályai (2016) A számlázásra vonatkozó szabályokat az ÁFA törvény X. fejezete taglalja részletesen, illetve a NAV minden évben közzé teszi honlapján a témával kapcsolatos összefoglalót. Az alábbiakban a gyakorlatban leginkább jellemző számlázási szabályokat ismertetjük, különös tekintettel a számla kötelező tartalmi elemeihez és a számlázó programmal kiállított számlákhoz kapcsolódóan:
- Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás: 2016.01.01-től minden számlázó programnak rendelkeznie kell az Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás menüponttal. TILOS használni olyan elavult, nem frissített számlázó programot, ami nem tartalmazza ezt a funkciót!
Megfelelőségi nyilatkozat helyett számlázó program bejelentése: Megszűnt a megfelelőségi nyilatkozat! 2014.07.01-től nem kell megfelelőségi nyilatkozatot adni a számlázó programhoz, mivel az azt előíró 24/1995. (XI.22.) PM rendeletet hatályon kívül helyezték. A megfelelőségi nyilatkozat helyett a számlázó program vásárlójának kell bejelenteni a számlázó program vásárlását a NAV felé 2014. október 1-től.
- Számla példányok: 2010.04.01-től a számlát nem kell példányszámozni, 2010.09.27-től pedig nem kell megkülönböztetni a számla eredeti- és másolati példányát. Számláin tehát NE tüntessen fel se példányszámozást, se a számla példányait megkülönböztető feliratokat! FIGYELEM! Az Interneten rengeteg elavult - nem a mai jogszabályok szerint működő - számlázó program lelhető fel még ma is! Amennyiben elavult számlázó programot használ, azonnal frissítse vagy cserélje le azt, illetve figyelmeztesse erre partnereit is, akik Ön felé elavult számlázó programmal számláznak!
- Számla kelte: A számlán a számla keltének mindig annak a napnak kell lennie, amikor Ön a számlát kiállítja. A számla kelte elméleti esetben tehát sem múltbéli, sem jövőbeli dátum nem lehet. Sokan azonban tévhiteken alapulva trükköznek a számla kelte dátumozásánál és múltbéli időpontot adnak meg, pedig a számla keltének semmilyen jelentősége nincs, így teljesen felesleges ezzel bárkinek csalni. Könyvelés és ÁFA bevallás szempontjából a számla teljesítésének időpontja a mérvadó, ami pedig lehet múltbéli és jövőbeli dátum is. Amennyiben ez sem győzte meg, úgy jó ha tudja, hogy a számla szigorú számadású bizonylat, így a számla kelte sosem lehet korábbi, mint a legutóbbi kiállított számla keltének dátuma.
- Számla sorszáma: Azonos cégnév alatt tilos azonos sorszámmal számlát kiállítani! Amennyiben Ön több számítógépen, egymástól teljesen függetlenül (nem hálózatba kötve) számítógéppel állítja ki számláit, úgy minden gépen/telephelyen állítsa be a számlázó programban a számla sorszámozása előtt feltüntetendő előtagot! (pl. egyik telephelyen A2016/00001, másik telephelyen B2016/00001). Az előtag beállításával tud arról gondoskodni, hogy a különböző gépeken/telephelyeken kiállított számlák külön tartományban kapják a sorszámot, így teljes biztonsággal elkerülheti, hogy azonos cégnév alatt azonos sorszámmal állítson ki számlát. A számla sorszáma bármilyen formátumú lehet (tehát még az évet sem kötelező tartalmaznia), lényeg, hogy cégen belül egyedileg azonosítsa a számlát.
- Számla módosítása: Már kiállított (sorszámmal rendelkező) számla tartalmilag nem módosítható! Két lehetősége van a javításra: 1. A számla érvénytelenítéséhez állítson ki érvénytelenítő (storno) számlát, majd állítson ki egy új számlát a kívánt tartalommal, így összesen három számla keletkezik: rossz, rossz stornója, jó számla. 2. A számlát egy lépésből
helyesbítheti, ha egy új (helyesbítő) számlát állít ki, ami tartalmilag hivatkozik az elrontott számlára, így összesen két számla keletkezik: rossz és a helyesbítő.
- Számla aláírása: A számla aláírás és pecsét nélkül is érvényes! Ez a szabály teszi egyébként lehetővé azt is, hogy a számlát egyszerűen akár e-mailben is átküldheti a vevőnek, a vevő így kinyomtathatja azt, Ön pedig megspórolhatja a postaköltséget.
- Előleg számlázása: 2004. májusában megszűnt az előleg számla, mint önálló bizonylat. Előleg számlázása esetén állítson ki egy hagyományos számlát, ahol az értékesített termék neve az legyen, hogy "Előleg" és közvetlen alatta a megjegyzésként tüntesse fel, hogy az előleget milyen termékkel/szolgáltatással kapcsolatban számlázta ki a vevő részére. További információk >>
- EU-s ügyfélnek történő számlázás ÁFA nélkül: Csak akkor számlázhat ÁFA felszámítása nélkül EU-s ügyfélnek, ha Ön is és a vevő is rendelkezik érvényes közösségi adószámmal! Ilyen számla esetén a számlán kötelező feltüntetni, az eladó és a vevő közösségi adószámát, az ÁFA értékét forintban átszámolva (akkor is, ha az 0 Ft), illetve az átszámításhoz alkalmazott árfolyamot. Amennyiben a külföldi vevő nem rendelkezik közösségi adószámmal, úgy az ÁFA-t mindenképp fel kell neki számítani, nem mentség az, hogy a vevő EU-s országba tartozik.
- Számla nyelve: A számlát a magyar nyelven kívül bármilyen élő idegen nyelven is kiállíthatja, de ilyenkor javasolt a magyar fordítás feltüntetése (kétnyelvű számla). Az adóhatóság az angol, német vagy francia nyelven kiállított számlákat is elfogadja, de ha ettől eltérő idegen nyelvet használ, akkor egy ellenőrzés során kérhetik Öntől a számla fordítóiroda által elvégzett hiteles fordítását.
- Egyszerűsített számla: A számla egyszerűsített adattartalommal is kiállítható, de csak akkor, ha a gazdasági esemény a számla kiállításkor megvalósul (pl. készpénzes vagy bankkártyás fizetés esetén). Ilyenkor a számlán a bruttó végösszeget kell feltüntetni és az ÁFA összeg helyett a bruttó összeg ÁFA tartalmát kell százalékosan meghatározni (figyelem, ez nem egyenlő az alkalmazott ÁFA kulcs százalékával!). - Elektronikus számla: Papír használata nélkül is kiállíthat számlákat, de az ilyen elektronikus számlák esetében kötelező a számlákat minősített elektronikus aláírással ellátni vagy a számlákat egy speciális elektronikus adatcsererendszerben (EDI) létrehozni és továbbítani. Nagyon fontos, hogy az elektronikus számlázás alkalmazása esetén a vevő előzetes (jellemzően írásos) beleegyezése szükséges.
