NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 1957. évi V. törvény az állampolgárságról I. FEJEZET A magyar állampolgárok 1. § (1) Magyar állampolgár az, aki a) magyar állampolgár szül gyermeke; b) a magyar állampolgárságot honosítás vagy visszahonosítás útján megszerzi; c) a jelen törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár volt, hacsak állampolgárságát el nem vesztette. (2) Az állampolgárok között aszerint, hogy állampolgárságuk milyen jogcímen alapul, megkülönböztetést tenni nem lehet. 2. § (1) Azt, aki személyi igazolvánnyal, illet leg magyar útlevéllel vagy annak megfelel személyi okmánnyal rendelkezik, vagy abba, mint gyermeket vagy gondnokoltat bejegyezték, továbbá azt, akit gyermekvéd otthon nyilvántartó könyvébe jegyeztek be, az ellenkez bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni. (2) Mindaddig, amíg külföldi állampolgársága be nem bizonyul, magyar állampolgárnak kell tekinteni azt is, a) aki a jelen törvény hatálybelépése után Magyarország területén született, vagy b) akit mint ismeretlen szül kt l származó személyt a jelen törvény hatálybalépése után Magyarország területén találtak, ha Magyarországon nevelkedik, illet leg nevelkedett. 3. § (1) Magyar állampolgárrá válik a nem magyar állampolgár szül gyermeke, ha másik szül jének a családról, a házasságról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 37-40. §-a értelmében magyar állampolgárt kell tekinteni. (2) Az a nagykorú személy, aki a jelen törvény hatálybalépése után válik az (1) bekezdés alapján magyar állampolgárrá, a magyar belügyminiszterhez intézett nyilatkozatával bejelentheti, hogy szül jének magyar állampolgárságát nem kívánja követni. E hatályos nyilatkozatot az utólagos házasságkötés, a teljes hatályú apai elismerés megtörténte, illet leg az apaságot (anyaságot) megállapító joger s ítélet tudomásulvételét l számított egy éven belül teheti meg. Külföldön tartózkodó
személy a nyilatkozatot a tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál is megteheti. 4. § Azt a magyar állampolgárt, aki egyben más államnak is állampolgára, mindaddig magyar állampolgárnak kell tekinteni, amíg magyar állampolgárságot elbocsátás, vagy megfosztás útján el nem vesztette. II. FEJEZET A magyar állampolgárság megszerzése honosítás, illet leg visszahonosítás útján 5. § Kérelmére honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek lakóhelye a honosítási kérelem el terjesztését közvetlenül megel z három év alatt megszakítás nélkül Magyarországon volt és honosítása az állam érdekei szempontjából hátrányosnak nem mutatkozik. 6. § Tekintet nélkül el z lakóhelyére, kérelmére honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelem el terjesztésének id pontjában Magyarországon lakik, vagy itt kíván letelepedni, ha a) felmen je magyar állampolgár volt, vagy b) honosítását más rendkívüli körülmény teszi indokolttá. 7. § Tekintet nélkül arra, hogy Magyarország területén lakik-e vagy itt kíván-e letelepedni, kérelmére honosítható az, a) aki magyar állampolgárral érvényes házasságot kötött, vagy b) akinek gyermeke a magyar állampolgárságot megszerezte, vagy c) akit magyar állampolgár örökbefogadni kíván. 8. § Az 5., 6. és 7. §-ok alapján el terjesztett honosítási kérelmek elbírálásánál a kérelmez javára szól, ha a) hontalan, illet leg külföldi állampolgársága megsz nt, vagy b) külföldi állampolgárságáról lemondott, vagy c) a külföldi állampolgársági kötelékb l elbocsátását kérte. 9. § (1) A korlátoltan cselekv képes, vagy cselekv képtelen személy nevében törvényes képvisel je jogosult a kérelem el terjesztésére. (2) A házastárs honosításának hatálya csak akkor terjed ki a másik házastársra, ha a honosítást ez utóbbi is kérte.
(3) A szül i felügyeletet gyakorló szül honosításának hatálya a kiskorú gyermekre is kiterjed, kivéve, ha a szül kifejezetten kéri, hogy a honosítás hatálya a gyermekekre vagy valamelyik gyermekre ne terjedjen ki. (4) A nagykorú gyermekre a honosítás hatálya csak akkor terjed ki, ha a honosítást is kérte. 10. § (1) Aki magyar állampolgárságát elvesztette, kérelmére visszahonosítható. A visszahonosítására a honosításról szóló rendelkezéseket a jelen §-ban foglaltaknak megfelel en kell alkalmazni. (2) Aki magyar állampolgárságát elbocsátás, távollét vagy külföldi állampolgárságának honosítás útján való megszerzése következtében vesztette el, a 6. § alapján az a) és b) pontokban megkívánt feltételek hiányában is visszahonosítható. (3) Aki magyar állampolgárságát házasságkötés, törvényesítés, apai elismerés vagy apaság bírói megállapítása következtében vesztette el, arra tekintet nélkül honosítható vissza, hogy Magyarország területén lakik-e. 11. § (1) A honosított, illet leg a visszahonosított nagykorú személy állampolgársági esküt tesz. Cselekv képtelen, valamint a 18. életévét be nem töltött korlátoltan cselekv képes személy állampolgársági esküjét törvényes képvisel jének nyilatkozata pótolja. (2) Az állampolgársági eskü szövege: „Én ................................ esküszöm, hogy a magyar hazához és dolgozó népéhez h leszek. A Magyar Népköztársaság Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Er mhöz és képességeimhez mérten er sítem és védelmezem a Magyar Népköztársaság állami, gazdasági és társadalmi rendjét.” (3) Az állampolgársági esküt az eskü letételére szóló felhívás kézbesítését l számított hatvan napon belül le kell tenni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa e határid t külföldön él k tekintetében meghosszabbíthatja. (4) A honosított, illet leg a visszahonosított személy a magyar állampolgárságot az állampolgársági eskü letételének napjával szerzi meg. Az állampolgársági eskü letételének tényét és id pontját a honosítási, illet leg visszahonosítási okiraton fel kell tüntetni. (5) Ha a honosított, illet leg a visszahonosított személy az állampolgársági eskütétel el tt meghal, illet leg olyan állapotba kerül, amely megakadályozza az eskü letételében, a magyar állampolgárságot a honosításról, illet leg a visszahonosításról szóló okirat keltének napjával szerzi meg. (6) A honosításról, illet leg a visszahonosításról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állít ki okiratot. Az okiratban meg kell nevezni azokat a hozzátartozókat, akikre a honosítás hatálya kiterjed. III. FEJEZET
A magyar állampolgárság elvesztése elbocsátás útján 12. § (1) Kérelmére elbocsátható a magyar állampolgárság kötelékéb l az, a) aki adóval, vagy egyéb köztartozással hátralékban nincs és b) aki ellen büntet eljárás nincs folyamatban, illet leg nem áll büntet ítélet hatálya alatt, továbbá c) aki igazolja külföldi állampolgárságát, illet leg a külföldi állampolgárság megszerzésének valószín ségét. (2) A cselekv képtelen, vagy korlátoltan cselekv képes személy helyett - a gyámhatóság hozzájárulásával - törvényes képvisel i terjesztik el az elbocsátás iránti kérelmet. Az elbocsátást kér korlátoltan cselekv képes személyt elbocsátása ügyében személyesen meg kell hallgatni, kivéve, ha külföldön lakik. A kiskorú elbocsátása iránti kérelem ügyében - ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs - meg kell hallgatni azt a szül t is, akinek szül i felügyelete azért szünetel, mert a gyermek a különél másik szül gondviselése vagy intézeti gyámság alatt áll (1952. évi IV. törvény 92. § c) pont). 13. § (1) Az elbocsátási kérelem elbírálásánál különös méltánylást érdeml körülménynek kell tekinteni a) kérelmez nek külföldi állampolgárral kötött házasságát, ha külföldön él, vagy külföldön szándékozik élni, vagy b) hogy az elbocsátást kér kiskorú egyik szül je külföldi állampolgár és a gyermeket külföldön nevelik, vagy c) hogy az elbocsátást kér kiskorút nem magyar állampolgár örökbefogadta s a gyermeket külföldön nevelik, vagy d) hogy a kérelmez magyar állampolgárságát házasságkötés útján szerezte meg és házassága megsz nt. (2) Az e szakasz alapján való elbocsátásnak nem el feltétele a külföldi állampolgárság igazolása, illet leg megszerzésének valószín sítése [12. § (1) bekezdés c) pont]. 14. § (1) Az elbocsátás hatálya csak a kérelmez re terjed ki. (2) Az elbocsátásról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa okiratot állít ki. Az állampolgárság az okirat keltének napjával sz nik meg. IV. FEJEZET A magyar állampolgárság elvesztése megfosztás útján
15. § Megfosztható magyar állampolgárságától az, aki külföldön tartózkodik és a) súlyosan vétett az állampolgársági h ség ellen, vagy b) súlyos b ncselekmény miatt magyar vagy külföldi bíróság joger sen elítélte. 16. § (1) A megfosztás hatálya nem terjed ki a házastársra és a gyermekre, kivéve, ha ezek külföldön tartózkodnak és a határozat err l külön rendelkezik. (2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelheti az állampolgárságától megfosztott személy vagyonának egészben vagy részben való elkobzását is. (3) A megfosztás a határozat keltének napjával válik hatályossá. (4) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a megfosztásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. V. FEJEZET Eljárási alapelvek. Hatáskör és illetékesség 17. § (1) A magyar állampolgárságnak honosítással, illet leg visszahonosítással való megadása, valamint elbocsátással vagy megfosztással való megszüntetése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartozik. (2) A honosításra, visszahonosításra, elbocsátásra, valamint megfosztásra irányuló javaslatokat a belügyminiszter terjeszti a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé. A tizenhetedik életévét betöltött férfi elbocsátására irányuló javaslathoz - annak az évnek a végéig, amelyben az ötvenedik életévét betölti - a honvédelmi miniszter hozzájárulása is szükséges. 18. § (1) Olyan bizonyítvány kiállítása, amely a magyar állampolgárság fennállását, elvesztését vagy azt tanúsítja, hogy az abban megnevezett személy a rendelkezésre álló adatok szerint nem magyar állampolgár, a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú bizonyítvány ténymegállapításai ellen az érdekelt fél, illet leg annak törvényes képvisel je, továbbá az ügyész, valamint a gyámhatóság a f városi bíróságnál keresetet indíthat. A joger s bírói határozat amely a bizonyítási eljárás alapján megállapítja a magyar állampolgárság fennállását, illet leg azt, hogy a megnevezett személy nem magyar állampolgár - mindenkivel szemben hatályos. 19. § (1) A honosítás, visszahonosítás és az elbocsátás iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes községi, városi (f városi kerületi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságánál kell benyújtani. (2) Ha a honosításra örökbefogadással kapcsolatosan kerül sor [1952. évi IV. törvény 47. § (2) bekezdés], a honosítás iránti kérelmet az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelemmel együtt a gyámhatóságnál is be lehet nyújtani. Ebben az esetben a honosítás iránti kérelmet a gyámhatóság továbbítja a belügyminiszterhez.
(3) Külföldön tartózkodó kérelmez kérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál is el terjesztheti, vagy közvetlenül a belügyminiszterhez nyújthatja be. 20. § (1) A honosított, illet leg visszahonosított személy állampolgársági esküt a lakóhelye szerint illetékes községi, illet leg városi (f városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke el tt tesz. (2) Ha a honosított, illet leg visszahonosított személy külföldön tartózkodik, a tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság el tt is leteheti az állampolgársági esküt, továbbá olyan módon is eleget tehet e kötelezettségének, hogy az állampolgársági eskü szövegét hitelesített aláírásával ellátva megküldi a Népköztársaság Elnöki Tanácsának. VI. FEJEZET Záró rendelkezések 21. § Nemzetközi szerz désnek állampolgársági rendelkezése irányadó akkor is, ha a jelen törvény rendelkezéseit l eltér. 22. § (1) E törvény hatálybalépésének id pontját a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a törvény végrehajtását szabályozó törvényerej rendelete határozza meg. (2) E törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik: az 1948. évi XXVI. törvény; a 103.300/1948. (VII. 18.) BM rendelet; az 1948. évi LX. törvény; a 600/1949. (I. 23.) BM rendelet; a 700/1949. (I. 26.) BM rendelet; a 182/1950. (VII. 8.) MT rendelet; a 211/1950. (VIII. 20.) MT rendelet és az 5.125/1/2/1950. (IX. 13.) BM rendelet. (3) E törvény végrehajtásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illet leg a belügyminiszter gondoskodik
