MEMO/11/680 Brüsszel, 2011. október 11.
Választható közös európai adásvételi jog: gyakran feltett kérdések Miről szól a közös európai adásvételi jog? A fogyasztók és a vállalkozások – különösen a kisvállalkozások – nem használják ki teljes mértékben az 500 millió polgárt magában foglaló egységes piac által nyújtott lehetőségeket. Jelenleg az európaiak 44%-a állítja, hogy jogaival kapcsolatos bizonytalanság miatt nem vásárol külföldön1. Egy ma közzétett új Eurobarométer felmérés szerint az exportáló vállalatok 55 %-a állítja, hogy a nemzeti szerződési jogokban mutatkozó eltérések jelentik az egyik legnagyobb akadályt a fogyasztók számára értékesítő határokon átnyúló kereskedelem során2. A közös európai adásvételi jog ezeket az akadályokat akarja megszüntetni. Megnyitja a piacokat a vállalkozások előtt, valamint több választási lehetőséget és magas szintű védelmet biztosít a fogyasztók számára. Előmozdítja a kereskedelmet azáltal, hogy egységes szabályrendszert kínál a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozóan mind a 27 uniós tagállamban. Amennyiben a kereskedők a közös európai adásvételi jognak megfelelően kínálják termékeiket, az interneten vásárlóknak lehetőségük lesz magas fokú védelmet biztosító, felhasználóbarát uniós szerződést választani mindössze egyetlen egérkattintással.
Milyen problémákkal szembesülnek a cégek más uniós tagállamoknak való értékesítés során? Az árukereskedelmet folytató vállalkozások mindössze 9,3 %-a értékesíti termékeit másik uniós tagállamban3. A határokon átnyúló tranzakciókat lebonyolítani kívánó vállalkozásoknak valójában 26 eltérő nemzeti szerződési joghoz kell igazodniuk, ezeket le kell fordíttatniuk, ügyvédeket kell alkalmazniuk, ami átlagosan 10 000 euróba kerül számukra minden egyes új exportpiac vonatkozásában. Honlapjaik átalakítása átlagosan további 3 000 euróba is kerülhet. Ez problémát jelent a fogyasztóknak határokon túlra értékesítő, és más cégekkel üzletet folytató vállalkozásoknak egyaránt. A kis- és középvállalkozásokat – amelyek az uniós cégek 99%-át teszik ki – ez aránytalanul nagymértékben sújtja –, mivel nem rendelkeznek az eltérő nemzeti szerződési jogi rendszerekkel kapcsolatos munkához szükséges vállalaton belüli jogi és egyéb szaktudással. A számos külföldi piacon folytatott kereskedelem költsége különösen magas a kkv-k forgalmához viszonyítva.
1
299a. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: A határon átnyúló kereskedelemhez és a fogyasztóvédelemhez való viszonyulásról, 10. o. 2 321. sz. Eurobarometer gyorsfelmérés: Európai szerződésjog, fogyasztói tranzakciók, 20. o. 3 Eurostat-adatbázis DS-056329-1: kereskedelem tevékenység szerint és a vállalkozások méretkategóriái szerint, 2007.
Egy másik tagállamba való exportálás ügyleti költsége egy mikrovállalkozás éves forgalmának 7%-át is kiteheti. Négy tagállamba való exportálás esetén ez a költség az éves forgalom 26%-át is elérheti. Azok a kereskedők, akik a szerződési jogból származó akadályok miatt visszariadnak a határokon átnyúló ügyletektől, legkevesebb 26 milliárd euró értékű EU-n belüli kereskedelemtől esnek el évente. Ez közvetlen költséget jelent az uniós gazdaság számára a kereskedelem és a munkahelyek tekintetében. A vállalkozások és fogyasztók közötti ügyletek során a saját nemzeti piacukon kívüli fogyasztóknak történő értékesítés terén tevékenykedő vagy abban érdekelt cégek 55%-a nyilatkozott úgy, hogy a szerződési joggal kapcsolatos akadályok hátráltatták őket4. A szerződési joggal kapcsolatos (cégek által rangsorolt) főbb akadályok a vállalkozások és fogyasztók közötti ügyletek során: - a külföldi szerződési jog megismerése: 40 %, - eltérő külföldi fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelés: 38 %, - a külföldi szerződési joggal kapcsolatos jogi tanácsadás beszerzése: 35 %, - határokon átnyúló szerződéses viták megoldása: 34 %. A vállalkozások közötti ügyletek során a saját nemzeti piacukon kívüli fogyasztóknak történő értékesítés terén tevékenykedő vagy abban érdekelt cégek 49 %-a nyilatkozott úgy, hogy szerződési joggal kapcsolatos akadályok hátráltatták őket5. A szerződési joggal kapcsolatos (cégek által rangsorolt) főbb akadályok a vállalkozások közötti tranzakciók során: - a külföldi szerződési jog megismerése: 35 %, - határokon átnyúló szerződéses viták megoldása: 32 %, - a külföldi szerződési joggal kapcsolatos jogi tanácsadás beszerzése: 31 %, - az alkalmazandó szerződési jog kiválasztása: 30 %.
4
321. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: Európai szerződésjog, fogyasztói tranzakciók, 20. o. 5 320. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: Európai szerződésjog, B2B, 16. o.
2
Milyen problémákkal szembesülnek a fogyasztók a határokon átnyúló vásárlás során? A fogyasztók mindössze 7 %-a vásárol az interneten egy másik tagállamból, míg 33 %-uk vásárol ily módon saját országában6.
Jelenleg az interneten egy másik európai országból vásárló fogyasztók számára megtagadhatják a saját országukba történő értékesítést vagy szállítást: ez évente 3 millió fogyasztót érint Európában. Ennek az az oka, hogy a más uniós tagállamokban való kereskedelmet hátráltató akadályok visszatartják a cégeket attól, hogy az Unió egész területén kiszolgálják a fogyasztókat. A fogyasztók 44 %-a állítja, hogy a jogaikkal kapcsolatos bizonytalanság elveszi a kedvüket attól, hogy egy másik uniós tagállamokból vásároljanak7.
Milyen előnyöket kínál a közös európai adásvételi jog a fogyasztók számára? A fogyasztók jogai azonos magas szintű védelemben részesülnek valamennyi tagállamban. Emellett a közös európai adásvételi jog a minőségre is garanciát jelent majd a fogyasztók számára. Lehetővé teszi például, hogy hibás áru átadása esetén a fogyasztók szabadon válasszanak a jogorvoslati lehetőségek közül. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó például felmondhatja a szerződést, kérheti a termék cseréjét, javítását vagy árának csökkentését Ez a szabad választási lehetőség jelenleg nem biztosított a fogyasztók túlnyomó többsége számára az EU területén. Ezek a jogorvoslati lehetőségek azon fogyasztók számára is hozzáférhetőek lennének, akik digitális tartalmat – például zenét, filmet, szoftvert vagy az internetről letölthető alkalmazásokat – megtestesítő termékeket vásároltak. Ezekre a termékekre attól függetlenül vonatkozik a jogorvoslati lehetőség, hogy azokat anyagi hordozón (így. pl. CD-n vagy DVD-n) tárolják-e vagy sem. A magas szintű fogyasztóvédelem bizalmat teremt a fogyasztókban aziránt, hogy más uniós országban vásároljanak termékeket.
6
299. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: A fogyasztók viszonyulásáról a határon átnyúló kereskedelemhez és a fogyasztóvédelemhez, 15. o. 7 299a. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: A határon átnyúló kereskedelemhez és a fogyasztóvédelemhez való viszonyulásról, 10. o.
3
A közös adásvételi jog olcsóbbá teszi a kereskedők számára a határokon túli értékesítést, és ez arra ösztönzi a cégeket, hogy több külföldi piacra exportáljanak. Ez pedig több és jobb ajánlathoz biztosít hozzáférést a fogyasztók számára alacsonyabb áron. Ezáltal az interneten vásárlóknak többé nem kell olyan üzenettel találkozniuk, hogy „Ez a termék az Ön országában nem elérhető” a nemzeti szerződési jogok különbözőségéből eredő problémák miatt. Becslések szerint az interneten vásárló fogyasztók majdnem fele (44 %) bizonytalan jogait illetően. Ezek a fogyasztók összesen 380 millió eurót takaríthatnának meg, legalább egy határon átnyúló internetes vásárlással. A fogyasztási cikkek átlagos árkülönbözete az uniós országokban hozzávetőlegesen 24 %8. A kisebb uniós országok – mint például Málta, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Szlovénia9 – fogyasztóit különösen hátrányosan érintik a magasabb árak. Egy közelmúltban készített próbavásárlási tanulmány, amely a népszerű fogyasztási cikkekre vonatkozó internetes ajánlatok hozzáférhetőségét vizsgálta, rávilágított, hogy az esetek legalább 50 %-ában a fogyasztók legalább 10%-kal olcsóbban vásárolhatnák meg a termékeket más uniós országokban10. A Portugáliában, Olaszországban, Szlovéniában, Spanyolországban, Dániában, Romániában, Lettországban, Görögországban, Észtországban, Finnországban, Magyarországon, Cipruson és Máltán élő fogyasztók számára különösen előnyösek lennének a kedvezőbb árak a más uniós tagállamokban való vásárlás során. 11 Ugyanez a próbavásárlási tanulmány azt is kimutatta, hogy a termékválaszték korlátozottabb az uniós országok közel felében. A 100 népszerű fogyasztási cikket tartalmazó kosárból való termékkeresések (Ciprus (az esetek 98 %-ában), Málta (98 %), Luxemburg (80 %), Litvánia (76 %), Lettország (72 %), Írország (71 %), Belgium (65 %), Észtország (61 %), Portugália (59 %), Finnország (58 %), Szlovénia (54 %), Románia (51 %) és Görögország (51 %))12többségében a termékek nem voltak az interneten elérhetőek az adott országon belül.
Milyen előnyökkel jár a cégek számára? Valamennyi vállalkozás számára olcsóbbá válna a határokon átnyúló kereskedelem, azonban a kis- és középvállalkozások számára különösen előnyös lenne – lehetővé válna számukra, hogy új piacokra lépjenek. A határokon átnyúló elektronikus kereskedelem költsége csökkenne, amint a cégeknek nem kellene honlapjaikat hozzáigazítaniuk minden egyes olyan uniós ország jogi követelményeihez, amely területén értékesítenek. Ez ösztönzőleg fog hatni az elektronikus kereskedelmi ágazatra és az uniós vállalkozások 99 %-át kitevő kis- és középvállalkozásokra általában. A cégek összesen 71 %-a nyilatkozta, hogy valószínűleg vagy nagyon valószínűleg alkalmaznák az egységes uniós szerződési jogot a határokon átnyúló fogyasztói kereskedelem során13, és 70 %-uk alkalmazná a vállalkozásokkal folytatott határokon átnyúló kereskedelem során14.
8
Eurostat, Statistics in focus [Statisztika fókuszban], 2009/50. szám. Eurostat-jelentés (Borchert 2009) 2,500 fogyasztási cikk árszintjének összehasonlításáról. 10 YouGov Psychonomic, Az EU-ban zajló e-kereskedelem értékelése a próbavásárlás módszerének segítségével, 2009. október, 40. o. 11 YouGov Psychonomic, Az EU-ban zajló e-kereskedelem értékelése a próbavásárlás módszerének segítségével, 2009. október, 40. o. 12 YouGov Psychonomic, Az EU-ban zajló e-kereskedelem értékelése a próbavásárlás módszerének segítségével, 2009. október, 38. o. 13 321. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: Európai szerződésjog, fogyasztói tranzakciók, 32. o. 14 320. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: Európai szerződésjog, B2B, 29. o. 9
4
A Bizottság által ma közzétett Eurobarométer felmérések szerint a cégek úgy nyilatkoztak, hogy az egységes európai szerződési jog alkalmazása révén többet exportálnának: nagyjából a cégek fele nyilatkozott úgy, hogy legalább további három országba kiterjesztené tevékenységét (50 % a fogyasztók részére, 48 % a vállalkozások részére történő értékesítés terén).
5
Ezenfelül, a közös európai adásvételi jog jogbiztonságot nyújtana a cégek számára – mind a 27 uniós tagállamban érvényes egységes szabályrendszerre támaszkodhatnának a fogyasztóknak és más vállalkozásoknak történő értékesítés során egyaránt.
6
A közös európai adásvételi jog helyettesíti a nemzeti szerződési jogokat? Nem. A közös európai adásvételi jog a nemzeti szerződési joggal párhuzamos lehetőségként létezne. Az eladók önkéntesen alkalmazhatnák a mind a 27 tagállamban azonos szabályrendszert. Azok, akik nem kívánják alkalmazni a közös európai adásvételi jogot, egyszerűen tovább használhatják saját nemzeti szabályaikat. A fogyasztók minden esetben egyértelmű tájékoztatásban fognak részesülni, és kifejezetten bele kell egyezniük abba, hogy a szerződés a közös európai adásvételi jogon alapuljon.
Hogyan alakul a szerződési szabadság? Miként valósul meg a tiszteletben tartása? A szerződési szabadság elve érvényesül, mivel mindkét félnek bele kell egyeznie a szerződés alkalmazásába. Senki nem kötelezhető annak használatára. A közös európai adásvételi jog egységes második szerződési szabályrendszert tartalmazna, amelyet a felek önkéntesen alkalmazhatnának a határokon átnyúló ügyletek során. A közös európai adásvételi jog nem járna költségekkel azon cégek számára, amelyek nem kívánják alkalmazni. Cégek csak akkor döntenének az alkalmazása mellett, ha a gazdasági előnyei meghaladnák a használatából eredő költségeket.
Hogyan működne a közös európai adásvételi jog a gyakorlatban? 1. példa A Bísaro-Salsicharia Tradicional nevű, észak-portugáliai székhelyű kisvállalkozás sertéshúsból készült helyi termékekkel kereskedik. Jelenleg olyan kereskedőknek és fogyasztóknak értékesít, akik hat másik tagállamból származnak. Ez a kivitel a cég éves forgalmának 8 %-át teszi ki. A külföldi cégek, amelyekkel kereskedelmi kapcsolatot tart fenn, minden esetben ragaszkodnak hozzá, hogy saját nemzeti jogukat alkalmazzák a szerződésre vonatkozóan. A cég be akar lépni a holland piacra, azonban fenntartásai vannak a holland és portugál szerződési és fogyasztóvédelmi jogi eltérések miatt. Mostanáig forgalmának hozzávetőlegesen 5 %-át fordította arra, hogy külföldi piacokon megjelenjen. A cég szerint az EU egész területén érvényes szerződési jog egyszerűsítené, valamint gördülékenyebbé tenné a tranzakciókat. A közös európai adásvételi jog alkalmazása révén várhatóan több országba exportálna, és ennek révén akár 15 %-kal is növelhetné éves forgalmát. 2. példa A Laboratorium Kosmetyczne Dr Irena Eris nevű, kozmetikai termékekkel kereskedő lengyel középvállalkozás szerint a szerződési jogok különbözősége jelentős költségeket generál, és nagymértékben akadályozza a Romániába történő értékesítést. A céget különösen érinti a kiskereskedők általi késedelmes kifizetésekre vonatkozó szabályok különbözősége. A közös európai adásvételi jog, amely valamennyi uniós nyelven hozzáférhető, egységes és teljes szabályrendszert tartalmaz a késedelmes kifizetésekre vonatkozóan (kamatláb, határidő, kártérítés stb.). A lengyel cég ezt valamennyi romániai vagy egyéb uniós országbeli vállalkozással való szerződése esetében alkalmazhatná, a nemzeti jogszabályok figyelembevétele nélkül.
7
3. példa Egy Kalin nevű bolgár állampolgár e-könyv-olvasót akar vásárolni felesége születésnapjára. Ellátogat egy helyi elektronikai szaküzletbe, azonban csak három különböző típusú e-könyv-olvasót talál. A legolcsóbb körülbelül 100 euróba, a másik két modell darabja pedig 250 euróba kerül. Kalin tudni szeretné, hogy létezik-e több választási lehetőség. Egy barátja felhívja figyelmét két jól ismert internetes áruház honlapjára. Kalint lenyűgözik az ott kínált ajánlatok, és kiválaszt egy modellt, amely 160 euróba kerül. Azonban amikor elérkezik ahhoz a lépéshez, ahol meg kell jelölnie a lakóhelye szerinti országot, a honlapról egyértelműen kiderül, hogy Bulgária nincs rajta azon országok listáján, ahova a cég értékesít. Kalin egy másik internetes cégnél is próbálkozik, és talál is egy eltérő típusú ekönyv-olvasót, kedvezőbb áron. Azonban ebben az esetben is ugyanazzal a problémával szembesül: a cég nem engedélyezi, hogy a terméket az egyesült királyságbeli honlapról vásárolja meg, és átirányítja Kalint egy másik honlapra, amelyen keresztül az Egyesült Államokból vásárolhatja meg a terméket. Kalinnak végül sikerül megvásárolnia az e-könyv-olvasót, azonban továbbra sem érti, hogy miért volt könnyebb a kívánt terméket az Egyesült Államokból és nem Európából megvásárolnia. 4. példa Egy mézet előállító és értékesítő német méhész egy francia cégtől vásárolt egy gépet. Kiderül, hogy a gép hibás. A francia szállító cég beleegyezik a hiba kijavításába, azonban nem hajlandó kifizetni a gép Németországból Franciaországba való szállítását. A német cég tisztázni kívánja, hogy kinek kell a szállítást kifizetnie, továbbá hogy fel lehet-e mondani a szerződést, azonban neki kéne állnia a költséges jogi tanácsadást. A közös európai adásvételi jog mindkét fél számára a jogok és kötelezettségek egyértelmű és teljes rendszerét nyújtja abban az esetben, ha a termék hibásnak bizonyul. A közös európai adásvételi jog egyértelműen kimondja, hogy a szállítási költségek az eladót terhelik. 5. példa Egy Lengyelországban bejegyzett cég terjeszkedni szeretne, azonban problémákkal szembesült a Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon hatályos szerződési jogok különbözőségei miatt. Az átadásra vonatkozó eltérő szabályok különösen megnehezítik olyan szerződéstervezetek elkészítését, amelyek mind a négy piacon egyaránt érvényesek lennének. A valamennyi uniós nyelven hozzáférhető közös európai adásvételi jog egységes szabályrendszert tartalmaz, amelyet a cég valamennyi határon átnyúló szerződés során alkalmazhatna, beleértve az átadás helyét, idejét és eszközét, a fuvarozásért felelős eladó kötelezettségeit, a felek kötelezettségeit és jogait korai átadás esetén, illetve amennyiben nem a megfelelő mennyiség került átadásra.
Melyek a következő lépések? A javaslat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül, amelyeknek rendes jogalkotási eljárás keretében és minősített többséggel kell azt elfogadniuk. A rendelet az elfogadása után az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) belső piacra vonatkozó 114. cikke.
8
