Gyakran feltett kérdések és válaszok a békéltető testületek eljárásáról
Budapest, 2014. október 6.
I. Bevezetés Bárkivel előfordulhat, hogy újonnan vásárolt televíziója, laptopja vagy épp cipője rövid használat után tönkremegy, esetleg magasabb összegű számla érkezik szolgáltatójától, mint amennyit jogosnak tart. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége elkötelezett amellett, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetek kapcsán minél többen szerezzenek tudomást a békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről. Célunk az, hogy megtudják a fogyasztók, hogy nem kell drága ügyvédet fogadni és bíróságra menni a vita megoldása érdekében, mivel az ügy nagy valószínűséggel megoldódik a békéltető testületek ingyenes és gyors eljárása révén is. A békéltető testületekről elsőre azt érdemes tudni, hogy a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer fontos szereplői, legfőbb feladatuk a felek között az egyezség létrehozatala. Ugyanakkor ennek hiányában is érdemi döntéssel zárják le az ügyeket, rendszerint a felek megelégedésére. Emellett az eljáráson kívül szintén segítenek a fogyasztóknak, ingyenesen adnak tanácsot az őket megillető jogokról. Jelen elektronikus kiadvánnyal szeretnénk jobban megismertetni a fogyasztókat a békéltető testületi eljárással összefüggő tudnivalókkal közérthető formában, ezért csokorba gyűjtöttük azokat a leggyakoribb kérdéseket - és azokra adott válaszokat -, amelyek valószínűsíthetően legelőször megfogalmazódnak bennük, legyen szó akár azokról, akik már részt vettek ilyen eljárásban vagy épp azon fogyasztókról, akik esetleg még nem hallottak a békéltető testületek intézményéről. Kívánjuk, hogy forgassák haszonnal a brossúrát és annak segítségével még hatékonyabban érvényesítsék jogaikat a testületek eljárása során!
2
1. Milyen ügyekben lehet a békéltető testülethez fordulni? A békéltető testületek eljárnak az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos, fogyasztó és vállalkozás közötti vitás ügyekben. A békéltető testülethez fordulhatunk például akkor, ha gáz- vagy áramszolgáltatónk olyan összegről küld nekünk számlát, amelyet vitatunk, de bármilyen kereskedelmi ügylettelvásárlással kapcsolatos probléma, a vásárolt áru hibája miatti kifogás esetén is élhetünk e lehetőséggel. Ide tartozik, ha cipőt, ruhát, élelmiszert, műszaki cikket, de akár autót vagy számítógépet, videót, számítógépet, mobiltelefont vettünk, de az később meghibásodikelromlik. A szolgáltatásokkal kapcsolatos probléma esetén is el tudnak járni a békéltető testületek, legyen szó akár a lakásfelújítással, festéssel, más szakipari munkákkal, nyílászárók cseréjével kapcsolatos vitás ügyről vagy akár a jogtalannak tartott autópálya- vagy parkolási bírságokról. Nem maradnak a fogyasztók segítség nélkül akkor sem, ha megspórolt pénzüket utazásra fordították, de nincsenek megelégedve a kapott szolgáltatással. Emellett az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal, telefonszámlákkal kapcsolatos vitás ügyeket is elbírálják, valamint megoldást kínálnak azon esetben, ha például egy internetes vásárlás során érte a fogyasztót sérelem: így például a kifizetett vételár ellenére nem szállítja le számára a kereskedő a megrendelt terméket a megbeszélt időpontban. 2. Nem eredményesebb, ha a problémával a hatósághoz fordul a fogyasztó? Sokan azt hiszik, hogy a fogyasztóvédelem – amely alatt legtöbben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot és a Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeit értik – dönthet a vásárló és a kereskedő közötti egyedi vitában, ez azonban tévhit. A hatóságok csak a fogyasztóvédelmi jogszabályok betartását ellenőrizhetik, és többek közt bírságolhatnak: de bizonyos kivételekkel - nem dönthetnek a kereskedővel szembeni igényekben. Általuk arról kapnak a fogyasztók tájékoztatást, hogy hova vihetik tovább ügyüket, továbbá a kereskedővel, szolgáltatóval szemben jogszabálysértés esetén eljárhatnak, de a fogyasztó és a vállalkozás között egyedi jogvitában a polgári jogi igényt illetően érdemben nem dönthetnek. Azaz nem dönthetnek például arra vonatkozóan, hogy mégse kelljen kifizetni a vételárat egy olyan termék kapcsán, amelyet interneten rendelt meg a fogyasztó, de még tizennégy napon belül elállt a szerződéstől. 3. Ki és milyen esetben fordulhat a békéltető testületekhez? A békéltető testületek eljárását az veheti igénybe, aki a fogyasztóvédelmi törvény értelmében az eljárást illetően fogyasztónak minősül. A békéltető testület eljárásában nem csak a természetes személyek számítanak fogyasztónak, hanem már a civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, sőt, a mikro-, kis- és középvállalkozások is benyújthatják kérelmüket olyan vitás ügyeik rendezésére, amelyben az érintett másik fél egy vállalkozás. Egy feltételnek azonban érvényesülnie kell: a fogyasztó a vita tárgyát képező terméket vagy szolgáltatást ne gazdálkodási tevékenységgel összefüggésben vegye igénybe, így például feltétel, hogy az adott árucikket ne továbbértékesítési céllal, hanem saját használatra vásárolja. A másik fontos feltétel, hogy a fogyasztónak egy vállalkozással álljon vitában, mivel két magánszemély közötti ügyben a testületek nem járhatnak el. 3
4. Pontosan hol lehet békéltető testületi eljárást kezdeményezni? Magyarországon minden megyében és a fővárosban is működik egy békéltető testület, a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett. A békéltető testületek illetékességi területe a kamarák illetékességi területéhez igazodik, azaz az egyes megyékre illetve a fővárosra terjed ki. A fogyasztó azonban nem csak a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testülethez fordulhat: amennyiben az számára kedvezőbb, tetszése szerint bármelyik békéltető testület előtt kezdeményezheti az eljárást. De fontos szabály, hogy ugyanabban az ügyben csak egy testülethez adjuk be a kérelmet! 5. Hogyan lehet a békéltető testület eljárását megindítani? Az eljárás mindig a fogyasztó írásbeli kérelmére indul, de annak az is a feltétele, hogy a vitával érintett vállalkozással előzetesen megkísérelje a vitás ügy rendezését. Ez azt jelenti, hogy nem indíthat úgy eljárást, hogy az adott kereskedővel vagy szolgáltatóval még csak meg sem próbált egyezkedni és valahogy a vitát megoldani. Fontos az is, hogy igazolható módon, tehát lehetőleg írásban tegyen kísérletet a vállalkozásnál az ügy rendezésére. Erre többféle lehetőség van: megfelelő például, ha a fogyasztó ajánlott levélben teszi meg panaszát, vagy ha elektronikus levélben reklamál. Célszerű megőrizni az elküldött panaszlevél másolatát és például azt tértivevénnyel feladni, mert azzal igazolni tudja a fogyasztó a vállalkozás általi átvételt. De teljesíti az előbbi feltételt azzal is, ha a kereskedőnél a Vásárlók könyvébe tett bejegyzés révén jelzi kifogását. Egyes békéltető testületek formanyomtatványokkal is segítik a kérelem megfelelő benyújtását, ezért célszerű előtte tájékozódni, de megtalálják a fogyasztók a szükséges dokumentumot a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége internetes honlapján is, ide kattintva. Formakényszer nincs, tehát a jogszabálynak megfelelő tartalommal bíró beadvány alapján az eljárás megindul. 6. Kell-e valamit fizetnie a fogyasztónak az eljárásért? A békéltető testületek eljárása ingyenes, annak nincsen semmilyen eljárási díja, a fogyasztónak azért nem kell semmit fizetnie. 7. Van bármilyen értékhatár, amely alatt a békéltető testület nem foglalkozik az üggyel? Nincsen ilyen értékhatár, így például ezer forint alatti összeg megfizetésére irányuló kérelem is beadható. 8. Mit kell tartalmaznia a kérelmemnek? Az eljárás megindításához a kérelemben szükséges feltüntetni a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a panasszal érintett vállalkozás nevét, székhelyét, a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb.). Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez, továbbá a fogyasztó nyilatkozatát is arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni, továbbá az ügy eldöntésére irányuló kifejezet, konkrét indítványt szintén meg kell jelölni. 4
Tartalmaznia kell a kérelemnek a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve is, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor. Végül, de nem utolsósorban pedig a kérelmet szükséges a fogyasztónak aláírnia. 9. Mit jelent az ügy eldöntésére vonatkozó indítvány? Az a konkrét igény, amelynek teljesítését a vállalkozástól várja, azaz amelynek érdekében a békéltető testület eljárását kezdeményezte. Például számlareklamáció esetén az az összeg, amelynek a jóváírását kéri, minőségi kifogás esetén a fogyasztó által kívánt rendezési mód, például árleszállítás vagy javítás, esetleg csere. Az ilyen igény megjelölése: „kérem segítsenek” vagy „kérem az ügy felülvizsgálatát”, nem minősül konkrét indítványnak. 10. Mi történik, ha nem megfelelő tartalommal nyújtotta be a fogyasztó a kérelmet? A békéltető testület elnöke a benyújtott kérelmeket megvizsgálja és amennyiben az hiányos, a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel. Ha nem érthető a fogyasztó számára, hogy milyen módon kell benyújtani a kérelmet, forduljon szóban (telefonon) a békéltető testülethez vagy érdeklődjön személyesen, esetleg írásban annak érdekében, hogy ügyében az eljárás mielőbb megindulhasson. 11. Ha a fogyasztó beadta a kérelmet a vállalkozással szemben és abban vitatja például egy szolgáltató követelését, akkor is be kell-e azt fizetnie vagy függőben marad a kérdés egészen a békéltető testületi döntés meghozataláig? Fontos tudni, hogy a békéltető testületi eljárásnak nincsen ún. halasztó hatálya a követelés befizetésére. Ez azt jelenti, hogy a vitatott összeg akár időközben növekedhet is, például a kamatokkal. Természetesen minden ügy más és más, nem lehet általános érvényű jó tanácsot adni, azonban célszerű mégis kifizetni a vállalkozás követelését a békéltető testületi eljárás megindítása előtt vagy közben. Ha a fogyasztó ezt megteszi, az eljárásban még mindig visszakövetelheti a teljes összeget, adott esetben annak kamataival együtt. 12. Meggondolhatja-e magát a fogyasztó, ha már benyújtotta a kérelmet és az eredetileg megjelölt összegnél többet vagy például kevesebbet követel vagy pedig eltérő igénnyel szeretne fellépni a vállalkozással szemben? Természetesen, a kérelemben megjelölt igény nem kőbe vésett, azt a fogyasztó bármikor módosíthatja egészen az ügyet lezáró meghallgatás végéig. Ez alól csak szűk kivétel érvényesül, ide tartozik az az eset, ha az eljáró tanács kizárja ennek lehetőségét, mivel az jelentős késedelmet okozna vagy ha a vállalkozás azért tiltakozik ez ellen, mert korábban alávetési nyilatkozatot tett. 13. A fogyasztónak ugyanazon ügyből kifolyólag egyszerre több vállalkozással is vitája van. Melyiket jelölje meg bepanaszoltként a kérelemben? Mindegyiket vagy külön-külön indítson eljárást mindegyikkel szemben! Gyakori eset ugyanis, hogy olyan tartozása van a fogyasztónak egy közüzemi vagy például egy személyszállítási szolgáltatóval szemben, amelyről akár évekig nem is volt tudomása. Ha 5
a szolgáltató időközben eladja követelését például egy követeléskezelőnek és a fogyasztó már ez utóbbitól kap fizetési felszólítást, célszerű mindkét vállalkozással szemben megindítani az eljárást. Tény: ekkor a fogyasztó már jogilag kapcsolatban kizárólag a követeléskezelővel van, nem pedig az eredeti céggel, amely a példában lehetett egy közüzemi szolgáltató is akár. Azonban, ha mindkettővel szemben eljárást indít, akkor saját magának is megadja az esélyt arra, hogy a követelést eladó vállalkozás szigora enyhüljön és például egyezségi ajánlatot tegyen az eljárásban úgy, hogy a követeléskezelővel maga rendezi el a vitás kérdést saját belső, szerződéses jogviszonyuk alapján. 14. Mi történik, ha megindul az eljárás? Ha a fogyasztó benyújtotta a hiánytalan kérelmet, akkor a békéltető testület elnöke meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Erre az eljárás megindulásától számított hatvan napon belül sor kerül, a gyakorlatban ez az idő negyven-ötven nap. A meghallgatás időpontjáról írásban (hivatalos iratban) értesítik a fogyasztót és a vállalkozást is. A kitűzött meghallgatás során a konkrét beadványokat főszabály szerint a békéltető testület tagjaiból választott háromtagú tanács bírálja el. A tanács egy-egy tagját a panaszos illetve a vállalkozó jelöli ki. Erre a kijelölési kötelezettségre a meghallgatási időpontot kitűző levélben hívja fel a békéltető testület elnöke a felek figyelmét. Az eljáró tanács harmadik tagját a testület elnöke jelöli ki. Lehetőség van természetesen a törvény adta keretek között egyedül eljáró tag kijelölésére is, ha az ügy megítélése ezt lehetővé teszi. A kijelölés megkönnyítéséhez a meghallgatást kitűző levélhez mellékelve van minden esetben a békéltető testületi tagok listája. 15. Köteles a fogyasztó élni a jelölési jogával az eljáró tanács egyik tagjára vonatkozóan? Ez nem kötelező a számára, mivel ha nem él a jelölés lehetőségével, akkor az eljáró tanács hiányzó tagját a békéltető testület elnöke jelöli ki automatikusan. 16. Mit tegyek, ha a meghallgatás kijelölt időpontjában nem tudok megjelenni? A gyors és ingyenes eljárás nem teszi lehetővé azt, hogy a kitűzött meghallgatás személyes okok miatt elhalasztásra kerüljön vagy a békéltető testület elnöke által kitűzöttől eltérő időpontban kerüljön megtartásra. Azonban a feleket meghatalmazott is képviselheti. Meghatalmazott bármely természetes személy, illetve szervezet is lehet. Szövetségünk meghatalmazás formanyomtatvánnyal is segíti a fogyasztókat, amely elérhető ide kattintva. Fontos megjegyezni azt is: nem kell aggódniuk a fogyasztóknak amiatt, hogy nem tudnak megjelenni a személyes meghallgatáson. Ez ugyanis nem gátolja az eljárás lefolytatását és azt, hogy elbírálják az ügyet. Ha megalapozott volt a kérelem a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján, akkor értelemszerűen erről szóló döntés fog születni.
6
17. Mit kell tenni akkor, ha a fogyasztó megindította már a békéltető testületi eljárást, de a meghallgatás előtt mégis megegyezett a vállalkozással? A fogyasztó az ügy ura, ezért természetesen lehetősége van arra, hogy kérelmét visszavonja, ezt írásban kell jeleznie a békéltető testület felé. 18. Mi a célja a meghallgatásnak? A békéltető testület eljárásának és a meghallgatásnak is az elsődleges célja, hogy az ügyben eljáró tanács közreműködésével a vitás felek álláspontjai egymáshoz közelítsenek és köztük olyan egyezség jöjjön létre, amellyel a vita véglegesen rendezhető. Ha az egyezség létrehozása nem sikerül, akkor az eljáró tanács folytatja az eljárást, amelynek során a feleket mindvégig egyenlő bánásmódban részesíti. Így a fogyasztónak és a vállalkozásnak is lehetősége van arra, hogy előadják álláspontjukat és arra vonatkozóan bizonyítékot szolgáltassanak. Mint említettük: amennyiben a felek nem élnek ezzel a lehetőséggel, ez nem akadálya annak, hogy a tanács lefolytassa az eljárást: ekkor a rendelkezésre álló adatok alapján kerül sor a döntés meghozatalára. Ha a fogyasztó valamely, az eljárással, kapcsolatos jogával vagy kötelezettségével mégsem lenne tisztában, akkor ezekről érthetően tájékoztatják. 19. Ki lesz jelen a meghallgatáson? A meghallgatás nem nyilvános, ezért azon kizárólag az eljáró tanács tagjai hárman (egyedül eljáró tanács esetén csak egy személy), valamint a fogyasztó és a vállalkozás képviselője vannak jelen, ha a felek személyesen is részt vesznek az eljárásban. 20. Mennyi idő alatt születhet eredmény? A gyorsaságot és a felek érdekeit szolgálja, hogy az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül általában befejezi az eljáró tanács. Ha az indokolt, akkor ezt a határidőt a testület elnöke meghosszabbíthatja egy alkalommal, így sem lehet azonban az eljárás ideje több mint százhúsz nap. 21. Milyen eredménye lehet a békéltető testület eljárásának? Egyezség Amennyiben az eljárás során a fogyasztó és a vállalkozás meg tudnak egyezni úgy, hogy az a jogszabályoknak is megfelel, akkor ezt az egyezséget az eljáró tanács határozatával jóváhagyja. A határozat végrehajtása kötelező, azaz jogerős bírói ítélettel egyenértékű. Kötelezést tartalmazó határozat Amennyiben a vállalkozás előzetesen akár kereskedelmi kommunikációjában vagy a békéltető testületnél alávetési nyilatkozatot tett, illetve legkésőbb az eljáró tanács döntésének kihirdetéséig úgy nyilatkozott, hogy a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek ismeri el, az eljáró tanács kötelezést tartalmazó határozatában dönt az ügy érdemében, amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott. Az eljárás költségének összegéről és arról, hogy azt melyik fél viseli, csak e döntési típus esetében kell rendelkezni. (Az eljárás költsége: amely a fogyasztó vagy a vállalkozás oldalán merült fel összefüggésben azzal, hogy igénybe 7
vették a békéltető testület eljárását, ide tartozik többek közt az egyeztetések és a levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével kapcsolatos útiköltség, esetleges bizonyított keresetkiesés is. Azt, hogy az említett költségek valóban felmerültek, a feleknek igazolniuk kell. Fontos továbbá, hogy ha valamelyik fél jogi képviseletet, azaz például ügyvédet vesz igénybe a békéltető testület előtt, akkor ezt nem lehet az eljárás költségének tekinteni – tehát azt nem háríthatja át az ellenérdekű félre. ) A határozat végrehajtása szintén kötelező, akár csak a határozattal jóváhagyott egyezség esetében. Ajánlás A vitás felek egyezségének - és alávetési nyilatkozatnak - a hiányában az eljáró tanács a fogyasztó igényének megalapozottsága esetén ún. ajánlást hoz, amelyben a vállalkozást felhívja a fogyasztó jogvita rendezése érdekében követendő magatartás tanúsítására. Az eljáró tanács ajánlásának meg kell felelnie a jogszabályoknak, illetve a felek közötti szerződés jogszabályszerű rendelkezéseinek. Ezért a kizárólag a vállalkozás méltányossági jogkörébe tartozó döntés (például: részletfizetési kedvezmény megadása) kapcsán nem hozhat a békéltető testület ajánlást. Ahogy elnevezése is mutatja, a békéltető testület által meghozott ajánlás végrehajtása nem kötelező a vállalkozásra nézve. Ha azt viszont nem teljesíti, üzleti jóhírneve komolyan sérülhet: a békéltető testület ugyanis nyilvánosságra hozza a nem teljesített ajánlást, amelyből csupán a fogyasztó neve kerül törlésre, a vállalkozás nevét és a jogvita tartalmának rövid leírását bárki megismerheti. A fogyasztónak kötelezettsége értesíteni a testületet arról, ha az ajánlás teljesítése elmaradt. A fogyasztó kérelmének elutasítása Az ügy érdemére vonatkozó döntésnek minősül, ha az eljáró tanács megalapozatlannak tartja és elutasítja a fogyasztó kérelmét. Erre akkor kerül sor, ha a bizonyított tényállás alapján a meghallgatást követően az eljáró tanács úgy ítéli meg, hogy a fogyasztó által a vállalkozással szemben támasztott igénynek nincs jogalapja vagy az nincs megfelelően bizonyítva. Az eljárás megszüntetése Előfordulhat, hogy az eljáró tanács az ügy érdemében nem hoz döntést, hanem az eljárást megszünteti. Ezt akkor teszi meg, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja, a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, az eljárás folytatása lehetetlen, (például: más békéltető testület eljárását kezdeményezték korábban) továbbá az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség. 22. Mit jelent az, hogy a határozat végrehajtása kötelező? Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének 8
egyidejű értesítése mellett. Vagyis az ilyen határozat éppen úgy végrehajtható, mint egy jogerős bírósági ítélet. 23. Van-e jogorvoslati lehetőség a békéltető testület döntésével szemben? Ha esetleg a fogyasztó úgy látja, hogy az írásba foglalt határozat vagy ajánlás kapcsán valamilyen elírás történt, akkor természetesen van módja ennek kijavítását kérni. A határozatnak, valamint az ajánlásnak ugyanis a fogyasztó részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. Lényeges, hogy nincs helye fellebbezésnek az ajánlás, valamint a kötelezést tartalmazó határozattal szemben, azonban annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől. Erre akkor van lehetőség, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek, a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. Ezen túlmenően a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését kérheti még akkor, ha annak tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A bíróság ítélete ez esetben ugyanakkor kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. 24. Miért nem kötelező a békéltető testület döntése minden esetben a vállalkozásra nézve? Azért, mert a polgári jogi igények mindenképpen kötelező erejű elbírálására a bírósági eljárás szolgál. A bírósági ítélet a felekre nézve kötelező erejű, a pernyertes fél pedig az állam által biztosított eszközöket veheti igénybe a döntés kikényszerítésére (végrehajtási eljárás). A peres eljárás ugyanakkor formalizált, előfordulhat, hogy a fogyasztó számára az eljárás költségei akár még az eredeti követelés mértékét is meghaladják. A békéltetés lényege pedig az, hogy a felek között fennálló vitát egy személy vagy testület megvizsgálja és döntést hoz. Ez a döntés főszabály szerint nem bír olyan kötelező erővel, mint a bírósági ítéletek, de van egyfajta kötelező erő, amely csak akkor él, ha a felek vállalják, hogy alávetési nyilatkozatot tegyenek, amelyben magukra nézve kötelezőnek fogadják el a békéltető testület döntését. A békéltető testületi eljárás előnye tehát a gyorsaság, költséghatékonyság és a bírósági úthoz képest az egyszerűbb eljárás. 25. Mit lehet tenni akkor, ha a békéltető testületi eljárás mégsem hoz eredményt? Fontos tisztázni: az eljáró tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse, azaz a kérelmező ettől még később nyugodtan fordulhat bírósághoz, amennyiben mégsem sikerült volna például megegyezni a békéltető testület eljárása során. 9
Ha pedig a fogyasztó követelése kizárólag pénz fizetésére irányul és ez a követelés már lejárt, akkor a bírói út helyett közjegyzőhöz kell fordulni ún. fizetési meghagyás kibocsátása iránt. Amennyiben a közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátja és annak a kötelezett (tehát jelen esetben a vállalkozás) ellentmond írásban, akkor az ügy polgári perré alakul át. 26. Megteheti a vállalkozás, hogy nem vesz részt az eljárásban? A vállalkozás nem kötelezhető arra, hogy az eljárásban részt vegyen, azonban, ha ezt elmulasztja, akkor annak következményei vannak. A békéltető testület ugyanis minden esetben felszólítja a vállalkozást arra, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Ekkor arra is figyelmezteti a vállalkozást, hogy ha nem nyilatkozik az ügy érdemére vonatkozóan, akkor a döntéshozatalra a rendelkezésre álló adatok alapján kerül sor. Ha a vállalkozás pedig erre a felhívásra nem válaszol vagy nem megfelelő tartalmú választ küld meg, akkor a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indít vele szemben, amelynek eredményeként akár bírság kiszabásának is helye lehet. A hatóság ugyanis ellenőrzi azt, hogy a válaszirat-küldési kötelezettségre vonatkozó előírásokat betartják-e az egyes kereskedők és ennek megsértése esetén eljár. Mindezek mellett is, ha a vállalkozás nem küld meg válasziratot a békéltető testület eljáró tanácsa részére, valamint személyesen sem jelenik meg a meghallgatáson, akkor nyilvánosságra kerül mind a neve, székhelye, valamint a békéltető testületi eljárással érintett tevékenysége is. 27. Mi történik, ha nem vettem át a békéltető testület által küldött hivatalos iratot? Mi történik, ha a vállalkozás nem veszi át az ilyen iratot? A vállalkozások nem akadályozhatják meg az eljárás lefolytatását például olyan magatartással, hogy szándékosan nem veszik át a személyes meghallgatásra szóló meghívót vagy épp a válaszirat megküldésére történő felszólítást. Ugyanis a békéltető testületek eljárása ismeri a kézbesítési vélelem intézményét, amely alapján, ha a címzett az átvételt megtagadta, akkor a postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha pedig az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, akkor azt a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Ezen levelek átvételének elmulasztása pedig az ellenkező bizonyításáig azt jelenti, hogy az iratot a félnek szabályosan kézbesítették – ez igaz természetesen a fogyasztó esetében is!
10
