VÁLASZTÁSI FÜZETEK 159.
SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez az Európai Parlamenti képviselők 2009. évi választásán
ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 159.
SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez az Európai Parlamenti képviselők 2009. évi választásán
Budapest, 2009.
A „Választási füzetek” című sorozat szerkesztője: RYTKÓ EMÍLIA az Országos Választási Iroda vezetője
Összeállította: Dr. Berta Zsolt Dr. Bősze Andrea Drozdják Judit Grecskó Anita Dr. Jackli Tamás Ladikné Szabó Marianna Nyakas Mónika Dr. Péteri Attila Dr. Szegedi Krisztián Dr. Tanka József
Lektorálta: Rytkó Emília
Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna
ISSN: 1216-5530
TARTALOMJEGYZÉK 1. Hogyan tanuljunk ....................................................................................................... 7 1.1. Általános ismertető ................................................................................................ 7 2. Az Európai Parlamenti választások jogszabályi környezete ................................ 11 2.1. Az európai parlamenti választások alkotmányos alapjai ..................................... 11 2.2. Az európai parlamenti választások során alkalmazandó jogszabályok ............... 11 3. A névjegyzék összeállítása, továbbvezetése, lezárása ............................................ 13 3.1. A választójogosultság, a lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban ..... 13 3.2. A névjegyzékkel kapcsolatos feladatok és az Integrált Választási Szolgáltató Rendszer...................................................................................................................... 13 3.3. Feladatok a névjegyzék elkészítése előtt ............................................................. 14 3.4. A névjegyzék és az értesítő elkészítése ............................................................... 14 3.5. A névjegyzék közszemlére tétele ......................................................................... 15 3.6. A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat ....................................... 15 3.7. A névjegyzék továbbvezetése 2009. június 5-ig .................................................. 16 3.8. Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele, illetőleg törlése....................... 18 3.8.1. Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele .......................................... 18 3.8.2. Az uniós választópolgárok névjegyzékből való törlése ................................ 18 3.9. A más uniós tagállamban szavazó magyar állampolgárok törlése....................... 19 3.10. Igazolás kiadása, igazolással szavazás............................................................... 19 3.11. A külképviseleti névjegyzék .............................................................................. 21 3.12. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése ... 22 3.13. A névjegyzék zárása .......................................................................................... 22 3.14. A névjegyzék vezetése a szavazás napján ......................................................... 22 3.15. A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során ............................ 23 3.15.1. Magyar állampolgárok ................................................................................ 23 3.15.2. Uniós állampolgárok ................................................................................... 24 3.16. Kapcsolódó OVB állásfoglalás .......................................................................... 24 3.17. Önellenőrző kérdések ........................................................................................ 25 4. Választási szervek ..................................................................................................... 29 4.1 A választási bizottságok........................................................................................ 29 4.1.1. Választott tagok ............................................................................................ 29 4.1.2. A választási bizottságok megbízott tagjai ..................................................... 30 4.1.3. A választási bizottságok feladata, hatásköre................................................. 30 4.1.4. A választási bizottságok működése .............................................................. 32 4.1.5. A választási bizottság döntése ...................................................................... 32 4.2. A választási irodák ............................................................................................... 34 4.2.1. Az európai parlamenti képviselők választásán működő választási irodák: .. 34 4.2.2. A választási iroda tagjai ................................................................................ 34 4.2.3. A választási irodák feladatai ......................................................................... 35 4.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalások ........................................................................ 36 3
4.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 37 5. Lakossági tájékoztató tevékenység .......................................................................... 41 5.1. Nyilvánosság ........................................................................................................ 41 5.2. Lakossági tájékoztatás ......................................................................................... 41 5.3. Az Internet szerepe a tájékoztatásban .................................................................. 42 6. Választási kampány .................................................................................................. 43 6.1. A választási kampány .......................................................................................... 43 6.1.1. A kampányra vonatkozó főbb szabályok ...................................................... 43 6.1.2. Gyűlés ........................................................................................................... 43 6.1.3. Plakát ............................................................................................................ 43 6.2. Közvélemény-kutatás........................................................................................... 44 6.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalás ............................................................................ 44 6.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 45 7. Jogorvoslatok ............................................................................................................ 47 7.1 A jogorvoslatok fajtái ........................................................................................... 47 7.1.1. A kifogás benyújtása és elbírálása ................................................................ 47 7.1.2. A fellebbezés benyújtása és elbírálása .......................................................... 49 7.1.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem ........................................................... 50 7.2. Speciális jogorvoslatok ........................................................................................ 51 7.2.1. Az eredmény elleni jogorvoslat .................................................................... 51 7.3. Jogorvoslati fórumrendszer az EP képviselők választásán .................................. 51 7.4. A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai................................. 52 7.5. Kapcsolódó OVB állásfoglalások ........................................................................ 52 7.6. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 53 8. A jegyzőkönyvvezető feladatai ................................................................................. 57 8.1. A jegyzőkönyvvezető jogállása ........................................................................... 57 8.2. A jegyzőkönyvvezető feladatai ............................................................................ 57 8.2.1 A szavazás előkészítése ................................................................................. 59 8.2.2. A szavazás megkezdése ................................................................................ 59 8.2.3. A rend fenntartása a szavazóhelyiségben ..................................................... 60 8.2.4. A szavazás..................................................................................................... 61 8.2.5. A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok ......... 66 8.2.6. Az urna felbontását követő feladatok ........................................................... 67 8.2.7. A szavazatok első megszámlálása ................................................................ 67 8.2.8. Az adatlap továbbítása .................................................................................. 68 8.2.9. A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása ..................................................... 68 8.2.10. A szavazatszámlálást követő feladatok....................................................... 69 8.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalások ........................................................................ 70 8.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 76 9. A napközbeni jelentések, az adatlapok és a jegyzőkönyvek feldolgozása ........... 79 9.1. Napközbeni jelentés ............................................................................................. 79 4
9.2. Az adatlapok ........................................................................................................ 79 9.3. A jegyzőkönyvek ................................................................................................. 80 10. A 2009. évi európai parlamenti választás informatikai támogatása .................. 81 10.1. Névjegyzék, értesítőszelvény-készítés............................................................... 81 10.2. Tájékoztató Rendszer ......................................................................................... 81 10.3. Integrált Választási Szolgáltató Rendszer.......................................................... 82 10.4. Választás Ügyviteli Rendszer ............................................................................ 82 10.5. Pénzügyi és Logisztikai Rendszer ..................................................................... 83 10.6. Önellenőrző kérdések ........................................................................................ 84 11. Választások tervezése, pénzügyi lebonyolítása és elszámolása ........................... 87 11.1. Önellenőrző kérdések ........................................................................................ 89 12. Szervezési, logisztikai feladatok............................................................................. 90 12.1. A szervezési, logisztikai feladatok tárgya.......................................................... 90 12.2. A jogszabályi követelmények ............................................................................ 90 12.3. A logisztikai feladatokban részt vevő szervezetek ............................................ 91 12.4. Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága ............................... 91 12.5. A választások fő logisztikai (informatikai) feladatai ......................................... 92 12.5.1. Nyomtatvány- és kellékigények megállapítása és továbbítása ................... 92 12.5.2. Igénylési helyek, szállítási helyek, címek továbbítása ............................... 93 12.5.3. Értesítés a szállításokról a választási szervek részére ................................. 94 12.5.4. Szállítás a választási szervekhez ................................................................. 94 12.5.5. Az átvett szállítmányok nyilvántartása ....................................................... 95 12.5.6. Szállítás, választási szervtől választási szervhez ........................................ 95 12.6. Önellenőrző kérdések ........................................................................................ 96 13. Mellékletek ............................................................................................................ 101 13.1. Az Önellenőrző kérdések megoldásai.............................................................. 101
5
6
1. HOGYAN TANULJUNK 1.1. Általános ismertető Ez a tananyag az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó jogi, igazgatási és informatikai ismeretek elsajátítását segíti elő. A tananyag feldolgozása távoktatási formában történik, ami azt jelenti, hogy elsősorban egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet fel. Fontos, hogy a tanulás során kollégáival együtt dolgozza fel a tananyagot, egymást segítve és bátorítva. Ha ennek ellenére megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek. A képzés tartalmi kérdéseiben a távoktatási konzulense, ún. tutora lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele egy teszt és a központi tudáspróba sikeres megoldása. A kurzus tananyagát elektronikus formában, CD-n adtuk át Önnek, melyet szükség szerint szabadon kinyomtathat. Ennek megfelelően a tanfolyam kezdetekor az alábbi anyagokat kellett, hogy kézhez kapja: Tananyag CD, Tájékoztató levél, mely az alábbiakat tartalmazza:
A szoftverbe történő belépéshez szükséges egyedi azonosítót és jelszót,
a tanfolyam elvégzéséhez javasolt időütemezést,
az Önt segítő tutor nevét és telefonszámát,
a tudáspróbára rendelkezésre álló időkeretet,
az OVI Technikai Támogatás Csoport elérhetőségét.
Kérjük, ellenőrizze, hogy valóban megkapta-e ezeket az anyagokat! Amennyiben nem, úgy azonnal hívja tutorát! Az egyes anyagrészek tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. A tananyag feldolgozása során az alábbi fogalmak gyakran ismétlődnek. Önellenőrző kérdések Az önellenőrző kérdések szerepe az, hogy teszteljék az Ön eddig megszerzett ismereteit, azt, hogy azokat mennyire érti. Ezek általában csak néhány percet vesznek igénybe az 7
idejéből. Az önellenőrző kérdések ún. „feleletválasztósak”, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania a jó megoldást. A jó megoldásokat a tananyag végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdés megválaszolása után azonnal közöljük a helyes választ. Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! Teszt A tananyag feldolgozása során a résztvevőknek a tudáspróbát megelőzően egy tesztet kell megoldaniuk, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. A teszt a tananyag önellenőrző kérdéseiből került összeállításra. Központi tudáspróba A központi tudáspróba a teszthez hasonló, szintén az önellenőrző kérdésekből összeállított vizsgafeladat, de a terjedelmében jóval nagyobb, kitöltése is több időt vesz igénybe. Jelölésrendszer A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét segítségével igyekeztünk megkönnyíteni.
különböző
piktogramok
Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban.
Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét.
Önellenőrző kérdések Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban.
Teszt
8
Ez a piktogram jelzi, hogy most olyan teszt következik, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. Hogyan segítjük az Ön tanulását? A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön. Az értékelésről A tananyag elsajátítását a tanfolyam alatt a résztvevőknek a teszt, illetve a tanfolyam végén a központi tudáspróba sikeres megoldásával kell bizonyítaniuk. A tesztet legalább „megfelelt” szinten kell teljesítenie, ez a feltétele a központi tudáspróba megkezdésének. Sikertelen teszt esetén lehetősége van új tesztet megoldania, sikeres teljesítés esetén a megelőző sikertelen kísérletek törlésre kerülnek. A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg vagy megfelelt Ne feledje, hogy a tudáspróbát csak az kezdheti meg, aki a tesztet „megfelelt” szinten teljesítette!
Megfelelt minősítést akkor kap, ha a tesztet, illetve a központi tudáspróbát is „megfelelt” szinten teljesítette. Feltétlenül javasoljuk, hogy a tesztet önállóan oldja meg, sikertelen teszt esetén is önállóan próbálkozzon tovább. A teszt a tudáspróbára való felkészülés leghatásosabb eszköze! Reméljük, hogy a tananyag elsajátítása közben hatékonynak találja ezt az oktatási formát. Az Országos Választási Iroda nevében sok sikert és eredményes munkát kívánok Önnek!
Rytkó Emília az Országos Választási Iroda vezetője
9
10
2. AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE 2.1. Az európai parlamenti választások alkotmányos alapjai A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) „Alapvető jogok és kötelességek” című XII. fejezetében politikai alapjogként határozza meg a választáshoz való jogot. Az Alkotmány 70. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. Az Alkotmány 71. § alapján az Európai Parlament képviselőit a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják, ennek a módjáról külön törvény rendelkezik.
2.2. Az európai jogszabályok
parlamenti
választások
során
alkalmazandó
1949 évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 6/2009. (II. 25.) ÖM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az Európai Parlament tagjainak választásán történő végrehajtásáról 7/2009. (II. 25.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjai 2009. évi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről 16/2009 (III. 26.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról 10/1998. (II. 20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
A jogszabályok kapcsolódó szövege megtalálható mellékletben a CD-n.
11
12
3. A NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, TOVÁBBVEZETÉSE, LEZÁRÁSA 3.1. A választójogosultság, a lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban Az Európai Parlament tagjainak választásán az Alkotmány 70. §-a szerint választójoggal rendelkezik: a. a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá b. az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára (a továbbiakban: uniós állampolgár). Az uniós állampolgár a Magyar Köztársaságban akkor gyakorolhatja választójogát, ha erről nyilatkozatot tesz. Nincs választójoga annak, aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú polgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. A Ve. 149. §-ának q) pontja szerint lakóhelynek tekintendő annak a lakásnak, vagy ennek hiányában – a külföldön élő magyar állampolgár kivételével – szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette. A Magyarországon élő, sem magyarországi, sem külföldi lakóhellyel nem rendelkező választójogosultat bejelentett érvényes tartózkodási helyének címe szerint kell a névjegyzékbe felvenni.
3.2. A névjegyzékkel kapcsolatos feladatok és az Integrált Választási Szolgáltató Rendszer A 2008 óta alkalmazott Integrált Választási Szolgáltató Rendszer (továbbiakban: IVSZR) a választási eljárás lebonyolításához használt informatikai alkalmazások keretprogramja, mely modulrendszerben magába foglalja a teljes választási folyamatot. Többek között része a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyzék) készítését és annak továbbvezetését lehetővé tevő modul is. A névjegyzék készítésének technikai megvalósítása az Európai Parlament tagjainak választásán megváltozik. Az eddigi szabályozás szerint a helyi választási iroda vezetője választhatott, hogy a névjegyzéket papíron vagy helyi számítógépen vezeti tovább. Mostantól a névjegyzék összeállítása és vezetése is elektronikusan, csak az 13
okmányirodai és anyakönyvi informatikai hálózatba kapcsolt számítógépen történik, amely gépekről elérhető az IVSZR. A helyi választási iroda vezetője a település induló névjegyzékállományát az IVSZR segítségével állítja össze, a névjegyzék továbbvezetése szintén az IVSZR-ben lehetséges. A névjegyzék összeállításának és továbbvezetésének részletfeladatai a következő alcímekben kerülnek ismertetésre.
3.3. Feladatok a névjegyzék elkészítése előtt Az Európai Parlament képviselőinek választása speciális abból a szempontból, hogy a névjegyzék elkészítése előtt már ahhoz kapcsolódó tevékenységet kell végeznie a helyi választási irodának (a továbbiakban: HVI). Az OVI a Ve. 99/D. § (1) bekezdése alapján 2009. március 1-jéig levélben tájékoztatta a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárokat választójoguk gyakorlásának feltételeiről. A tájékoztatás érintette azokat, akik a 2004. évi EP választás során már szerepeltek a magyarországi névjegyzékben – e személyek (amennyiben időközben nem kérték törlésüket) most szintén szerepelnek az induló névjegyzéken. A többi uniós választópolgár a névre szóló tájékoztató levél mellé csatoltan megkapta a névjegyzékbe vétel iránti kérelem-nyomtatványt. Ennek (vagy az ezen szereplő adatoknak) a megküldésével az uniós állampolgár kérheti a felvételét a magyarországi névjegyzékbe. A kérelemről a HVI vezetője dönt. Amennyiben a kérelmet elutasítja, arról határozatot hoz, melyet megküld a polgár részére. Amennyiben a kérelmet nem utasítja el, azt nyilvántartásba veszi, melyre az IVSZR megfelelő menüpontja ad lehetőséget. (A névjegyzékbe vétel ekkor még azért nem lehetséges, mert ebben az időpontban a HVI vezetője a névjegyzéket még nem készítette el.) E személyek az induló névjegyzéken még nem szerepelnek (még akkor sem, ha a kérelem rögzítése a névjegyzék készítése előtt történik), hanem a névjegyzék első frissítésekor kerülnek rá. A HVI vezetője ekkor nyomtatja ki az IVSZR-ből az értesítőjüket, és küldi meg azokat részükre az ajánlószelvényekkel együtt.
3.4. A névjegyzék és az értesítő elkészítése A HVI vezetője gondoskodik a névjegyzék, valamint a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítőknek az elkészítéséről (elkészíttetéséről). A névjegyzék a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának (továbbiakban: SZL), valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának (továbbiakban: NESZA) adatai alapján készül. A névjegyzék induló állapotára a magyar állampolgárokon kívül azok az uniós állampolgárok is felvételre kerülnek, akiket a korábbi EU parlamenti választáson névjegyzékbe vettek. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár
14
–
családi és utónevét (születési családi és utónevét is),
–
lakóhelyét,
–
a névjegyzékbeli sorszámát,
–
személyi azonosítóját (a közszemlére kinyomtatott példányon nem szerepel).
Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, akkor a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a megye, település megnevezését és a szavazókör sorszámát. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez előállítja a választójoggal rendelkező állampolgárok névjegyzékre kerülő adatait, kiegészítve a körzetadatokkal, és az IVSZR-ben a HVI vezetőjének rendelkezésére bocsátja. Az értesítők, valamint a névjegyzék közszemlére kerülő példányának kinyomtatását a HVI maga végzi el, vagy azzal megbízza az államigazgatási hivatalt (Budapest és a Pest megyei települések esetén a KEKKH-t) vagy más HVI-t. A közszemlére tételre szolgáló névjegyzéket egy példányban kell kinyomtatni, és a Ve. 45. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz arról másolatot kell készíteni.
A HVI vezetője a névjegyzéket az IVSZR-ben vezeti tovább. A HVI vezetője az értesítőket - az ajánlószelvénnyel együtt - 2009. április 6. és 10. között zárt borítékban küldi meg a választópolgároknak.
3.5. A névjegyzék közszemlére tétele
A Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket 2009. április 8-tól április 15-ig közszemlére kell tenni. A HVI vezetője gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl. ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népesség-nyilvántartás irodájában, választási információs szolgálaton stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető. A közszemlére tétel idejéről és helyéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
3.6. A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetőleg a névjegyzékbe való felvétel miatt. A kifogást a HVI vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a HVI vezetője -
a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja,
-
a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt. Ha a 15
bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A HVI vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell. A HVI vezetője a polgár által benyújtott kifogásnak helyt adó jegyzői vagy bírósági döntés alapján – a döntésnek megfelelően – az érintettet a névjegyzékre felveszi, abból adatait törli, vagy abban adatait helyesbíti. A névjegyzékre történő felvétel, onnan való törlés vagy a névjegyzék adatainak módosítása csak az SZL vagy a NESZA módosítása útján történhet, nem közvetlenül a névjegyzékben!
A HVI vezetője a névjegyzék közszemlére tételét követően is köteles a névjegyzék pontosságát biztosítani, akár saját maga észleli, akár felhívják a figyelmét arra, hogy a névjegyzék hibás. Ilyen esetben nem közvetlenül a névjegyzéket kell javítani, hanem a névjegyzék valamely háttérnyilvántartását (SZL vagy NESZA)! A felvételről, törlésről, helyesbítésről a választópolgárnak értesítést kell küldeni.
3.7. A névjegyzék továbbvezetése 2009. június 5-ig A névjegyzéket a HVI vezetője 2009. június 5-én 16 óráig az IVSZR-ben továbbvezeti. A névjegyzék vezetésének módjai a következők: a) Az SZL-t és a NESZA-t érintő változások névjegyzéken való átvezetése csak akkor történhet meg, miután az alapnyilvántartás, azaz az SZL vagy a NESZA módosításra került. Tekintettel arra, hogy ezeket a nyilvántartásokat a KEKKH kezeli, az SZL és a NESZA változások akként kerülnek átvezetésre a névjegyzéken, hogy a módosítás lehetőségét az IVSZR kínálja fel a HVI vezetőjének. A felkínált névjegyzék-módosítási lehetőséget a HVI vezetőjének el kell fogadnia, és csak az elfogadást követően módosul a névjegyzék. A HVI vezetője ezzel a módszerrel veszi fel a névjegyzékbe •
• • 16
az okmányirodával rendelkező település területén lakóhelyet létesítő választópolgárt, (Ebben az esetben az új lakcím bejelentésekor a lakcímváltozást az SZL-ben azonnal át kell vezetni! Ezt követően a névjegyzék azonnal frissül. A névjegyzékbe vételt követően az IVSZR-ből haladéktalanul ki kell nyomtatni az értesítőt, és át kell adni a választópolgárnak. – Ha az okmányirodával rendelkező településen az SZLen történő átvezetés nem történik meg a választópolgár jelenlétében azonnal, a névjegyzék módosítását a b) pont szerint kell elvégezni) a magyar állampolgárság megszerzése révén választójogosulttá vált polgárt, a házasságkötés révén nagykorúvá - ezáltal választójogosulttá - vált polgárt, és
•
a választójogát visszanyert polgárt.
A HVI vezetője ezzel a módszerrel törli a névjegyzékből • • •
az okmányirodával rendelkező település területén lakóhelyét megszüntető választópolgárt, az elhalálozott választópolgárt, azt a választópolgárt, aki választójogát elvesztette.
A HVI vezetője ezzel a módszerrel vezeti át a névjegyzéken a választópolgár névjegyzéki adatainak megváltozását és a településen belüli lakcímváltozásokat. Abban az esetben, ha a névjegyzék lezárásig hátra lévő rövid idő következtében már nincs elegendő idő a fenti út betartásához, a névjegyzék adatainak módosítása nem csak az alapnyilvántartáson keresztül, hanem közvetlenül is lehetővé válik. Az erre vonatkozó instrukciókat az OVI vezetőjének későbbiekben kiadásra kerülő intézkedése fogja tartalmazni. b) A HVI vezetője az IVSZR útján közvetlenül veszi fel a névjegyzékbe az okmányirodával nem rendelkező település területén lakóhelyet létesítő választópolgárt. Ebben az esetben az IVSZR-en keresztül ellenőrzi a lakcímnyilvántartásban a bejelentett lakóhely címét, továbbá azt, hogy a polgár szerepel-e a NESZA-nyilvántartásban. A névjegyzékbe vételt követően az IVSZR-ből haladéktalanul ki kell nyomtatni az értesítőt, és át kell adni a választópolgárnak. A lakcímbejelentést azonnal továbbítani kell az okmányirodába, továbbá ki kell állítani a polgár számára a lakcímbejelentésről az igazolást, amely a szavazáskor a lakcím igazolására szolgál. c) Az uniós választópolgároknak a névjegyzékre kérelemre történő felvételét, illetőleg a névjegyzékből kérelemre történő törlését az IVSZR uniós választópolgárokkal kapcsolatos ügyintézésre szolgáló alrendszerében kell rögzíteni. A rögzítéssel a változás a névjegyzéken is átvezetésre kerül. d) Az igazolás kiadását, illetőleg a névjegyzékbe történő visszavételt az IVSZR igazolás-ügyintézésre szolgáló alrendszerében kell rögzíteni. A rögzítéssel a változás a névjegyzéken is átvezetésre kerül. e) A külképviseleti névjegyzékre történő felvételt, illetőleg a névjegyzékbe történő visszavételt az IVSZR KÜVI-ügyintézésre szolgáló alrendszerében kell rögzíteni. A rögzítéssel a változás a névjegyzéken is átvezetésre kerül. f) A más uniós tagállamban névjegyzékre vett magyar vagy uniós választópolgárok névjegyzékből törlése az OVI értesítése alapján – a HVI vezetőjének jóváhagyását követően – az IVSZR-ben történik. A HVI-k vezetői az IVSZR-ben küldik meg egymásnak az új lakóhely létesítése miatt a Ve. 16. §-ában előírt értesítéseket.
17
3.8. Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele, illetőleg törlése 3.8.1. Az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele Azok az uniós választópolgárok, akik a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, dönthetnek arról, hogy az Európai Parlamenti képviselők választásán választójogukat az állampolgárságuk szerinti tagállamban vagy Magyarországon kívánják gyakorolni. A névjegyzék már elkészítésekor tartalmazta azokat az választópolgárokat, akik a 2004es EP választáson szerepeltek rajta, és onnan nem kerültek le. Azon uniós választópolgárok viszont, akik még nem szerepelnek a névjegyzéken, kérhetik a felvételüket. A kérelem nyomtatványát az OVI valamennyi jogosult részére eljuttatta, továbbá az letölthető a www.valasztas.hu oldalról. Az, ha a kérelmező a kérelem 8. pontját („Annak az állampolgársága szerinti településnek vagy szavazókörnek vagy választókerületnek a megnevezése, melynek névjegyzékében legutoljára szerepelt”) nem töltötte ki, nem szolgálhat a kérelem elutasításának indokául, hiszen lehetséges, hogy korábban még nem volt névjegyzékbe véve. A névjegyzék továbbvezetésének első mozzanata, hogy a 3.3. pont szerint nyilvántartásba vett uniós állampolgárokat – akik 2009. március 1. és a névjegyzék készítése közötti időben kérték névjegyzékbe vételüket – a HVI vezetője az IVSZR útján felveszi a névjegyzékbe. A HVI vezetője az előzőeken túl 2009. április 30-ig fogadja az uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele iránti kérelmeit, és folyamatosan, de legkésőbb 2009. május 4-ig dönt a névjegyzékbe vételükről. Amennyiben a HVI vezetője helyt ad a kérelemnek, döntését rögzíti az IVSZR-ben, mellyel az uniós választópolgár felkerül a névjegyzékre. A rögzítéssel az IVSZR ellenőrzi, hogy az uniós választópolgár választójoggal rendelkezik-e, illetve adatai megegyeznek-e az SZL adataival. A HVI vezetője az uniós választópolgár részére a névjegyzékbe vételről értesítőt és – amennyiben a listaajánlás határideje nem telt le – azzal együtt ajánlószelvényt küld. Az értesítőt és az ajánlószelvényt legkorábban akkor lehet kiküldeni, amikor arra a magyar állampolgárok részére küldendők esetében lehetőség nyílik. A névjegyzékbe vétel elutasításáról a HVI vezetője a határozat kézbesítésével haladéktalanul értesíti az uniós választópolgárt, és tájékoztatást ad, hogy a döntése ellen a kézhezvételt követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani. 3.8.2. Az uniós választópolgárok névjegyzékből való törlése A névjegyzéken szereplő uniós választópolgárok két módon kerülhetnek le a névjegyzékről: a) A névjegyzéken szereplő bármely uniós állampolgár kérheti a magyar névjegyzékből való törlését. A kérelemről a HVI vezetője dönt. Amennyiben a kérelemnek helyt ad, döntését rögzíti az IVSZR-ben, mellyel az uniós 18
választópolgár törlésre kerül a névjegyzékből. A HVI vezetője döntését határozatba foglalja, melyet megküld az uniós polgár részére. b) Az OVI vezetője az IVSZR-ben értesíti a HVI vezetőjét arról, hogy az Európai Unió más tagállama illetékes szerve tájékoztatása szerint az uniós polgár a tagállamban jelezte szavazási szándékát. Az értesítés alapján a HVI vezetője törli az uniós polgárt a névjegyzékből és erről határozatot hoz, melyet az IVSZR-ből nyomtatással állít elő. A HVI vezetője a határozatot megküldi az uniós polgár részére.
3.9. A más uniós tagállamban szavazó magyar állampolgárok törlése A tagország értesítése alapján a KEKKH az IVSZR-en keresztül tájékoztatja a HVI-t azokról a magyar választópolgárokról, akik más tagország névjegyzékébe vetették fel magukat. Az értesítés alapján a HVI vezetője törli a választópolgárt a névjegyzékből és erről határozatot hoz, melyet az IVSZR-ből nyomtatással állít elő. A HVI vezetője a határozatot megküldi a választópolgár részére.
3.10. Igazolás kiadása, igazolással szavazás Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol más magyarországi településen kíván szavazni, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. Igazolást magyar és uniós állampolgár is kérhet. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján 2009. június 5-én 16 óráig lehet kérni. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az legkésőbb 2009. június 2án megérkezik az illetékes helyi választási irodához. A levélben meg kell jelölni a települést (fővárosi kerületet), ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás kiadása iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza: kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik köteles közölni. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs! Az igazoláskérés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került elhelyezésre a www.valasztas.hu internetes oldalon, a Letölthető nyomtatványok menüpontban.
Igazolást legkésőbb 2009. június 5-én lehet kiadni. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevényesen kell megküldeni. Amennyiben a választópolgár az igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján kéri, úgy az igazolást a jelen lévő választópolgárnak vagy meghatalmazottjának át kell adni. Abban az esetben azonban, ha az igazolás IVSZR-ből való kinyomtatása üzemzavar miatt azonnal nem lehetséges, az igazolást az üzemzavar elhárítását követően kell kinyomtatni, és a választópolgár részére tértivevényes levéllel megküldeni. (Tehát ebben az esetben sem lehet az igazolást kézzel kiállítani!)
19
Igazolás faxon vagy e-mail útján nem kérhető és nem adható ki! A lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője az IVSZR-ben rögzíti az igazolás kiadását. Ezzel az aktussal a választópolgár automatikusan törlésre kerül a névjegyzékből és rögzítésre kerül a „T” jegyzéken.
Az igazolást az IVSZR-ből kell kinyomtatni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg az általa meghatalmazott személy az aláírásával elismeri. A választópolgár 2009. június 4-ig kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől a lakcíme szerinti névjegyzékre történő visszavételét, az igazolás egyidejű leadásával. A HVI vezetője az igazolást bevonja, a névjegyzékre történő visszavételt az IVSZR-ben rögzíti. Figyelem! A névjegyzékbe vétel előtt az IVSZR ellenőrizni, hogy a választópolgár választójoga az igazolás kiállítása óta nem szűnt-e meg! Amennyiben megszűnt, a HVI vezetője nem veszi vissza a névjegyzékre, döntéséről határozatot hoz. 2009. június 5-ig a tartózkodási hely szerinti illetékes választási iroda vezetője – kérelemre – az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó polgárt az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékére az IVSZR-ben, és az igazolást bevonja. A névjegyzékre való felvétellel egyidejűleg a választópolgár automatikusan felkerül az „F” jegyzékre is. A névjegyzékbe való felvétel esetén a választópolgár részére értesítőt kell küldeni. Figyelem! A névjegyzékbe vétel előtt az IVSZR ellenőrizni, hogy a választópolgár választójoga az igazolás kiállítása óta nem szűnt-e meg! Amennyiben megszűnt, a HVI vezetője nem veszi fel a névjegyzékre, döntéséről határozatot hoz. Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a HVI vezetőjénél, a szavazás napján az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottságtól (egy szavazókörös településen a HVB-től) kérhetik névjegyzékbe vételüket. A bizottság részére a HVI vezetője a szavazást megelőzően segédlistát nyomtat az IVSZR-ből, mely tartalmazza azokat a személyeket, akik az adott településre igazolást kértek, de előzetesen nem vetették fel magukat a névjegyzékbe. A segédlista tartalmazza azt is, ha az igazolást kért választópolgár választójoga időközben megszűnt. Ilyen esetben a választópolgárt nem lehet névjegyzékre venni, vissza kell utasítani és a visszautasítottak jegyzékére kell felvenni. Amennyiben a választópolgár szavazhat, az igazolást a szavazáskor be kell vonni, és a választópolgárt a névjegyzéken túl az igazolással szavazók „F” jelű jegyzékére is fel kell venni. A jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket és az „F” jegyzéket papíron vezeti. Az „F” jegyzék adatait a szavazást követően rögzíteni kell az IVSZR-ben. A szavazás napját követően az „F” és a „T” lapokat az IVSZR-ből ki kell nyomtatni, és a szavazási iratok között meg kell őrizni. 20
3.11. A külképviseleti névjegyzék A szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság külképviseletein (nagykövetség, főkonzulátus) adhatják le szavazatukat. A külképviseleti névjegyzékre mind a magyar, mind az uniós állampolgár kérheti a felvételét.
A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjénél kell kérni, személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján 2009. május 22-ig. A meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltnak minősül, ha a választópolgár azt saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Ez esetben a meghatalmazáson a tanúk olvasható nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt a tényt is, hogy az a külképviseleti névjegyzékben való felvétel iránti kérelem benyújtására vonatkozik. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető, ebben az esetben a levélnek 2009. május 22-ig kell megérkeznie a helyi választási irodába. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs! A jelentkezés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került a www.valasztas.hu internetes oldal Letölthető nyomtatványok menüpontjában elhelyezésre. A kérelemben kötelező feltüntetni a kérelmező: –
családi és utónevét,
–
személyi azonosítóját,
–
születési helyét és idejét,
–
anyja nevét,
–
magyarországi lakcímét,
–
annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja.
A HVI vezetője a választópolgár adatait rögzíti az IVSZR-ben. A külképviseleti névjegyzék adatai rögzítésének haladéktalanul meg kell történnie, de legkésőbb 2009. május 30-ig van a rögzítésre lehetőség. Az IVSZR automatikusan ellenőrzi, hogy a polgár szerepel-e a névjegyzéken. Amennyiben a felsorolt adatokat a kérelem nem tartalmazza, vagy a polgár nem szerepel a névjegyzéken, kérelmét el kell utasítani, és erről határozatot kell hozni. Amennyiben a kérelmet nem kell elutasítani, a HVI vezetője a választópolgárt az IVSZR-ben felveszi a külképviseleti névjegyzékbe. (Ez egyidejűleg a lakóhelye szerinti 21
névjegyzékből való törlést is jelenti.) Erről a HVI vezetője az IVSZR-ből kinyomtatott értesítővel értesíti a választópolgárt magyarországi lakcímén. A választópolgár kérheti, hogy az értesítést az általa megjelölt külföldi címre küldje. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár 2009. május 22-ig kérheti, hogy az eredetileg megjelölt külképviselet helyett másik külképviseleten szavazhasson. Kérheti azt is, hogy a lakóhelye szerinti jegyző törölje őt a külképviseleti névjegyzékből és vegye vissza a lakcíme szerinti névjegyzékbe. Jogorvoslat: Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek vagy akinek a külképviseleti névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást. A jogorvoslati eljárás szabályai a belföldi névjegyzékre vonatkozó jogorvoslattal azonosak.
3.12. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását a KEKKH központilag vezeti. A NESZA-ban bekövetkezett változásokról a KEKKH az IVSZR-en keresztül folyamatosan tájékoztatja az érintett HVI vezetőjét, aki a szükséges névjegyzékmódosításokat ennek alapján jóváhagyja. A HVI vezetője a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az IVSZR-ben folyamatosan látja, abból elektronikus úton a lekérdezés biztosított.
3.13. A névjegyzék zárása A HVI vezetője 2009. június 5-én 16 óra után a névjegyzéket lezárja, majd kinyomtatja – vagy a nyomtatással más HVI-t, az államigazgatási hivatalt vagy a KEKKH-t megbízza -, a kinyomtatott névjegyzéket az utolsó oldalon aláírásával és lebélyegezéssel hitelesíti. A HVI vezetője a IVSZR-ben jelentést tesz a névjegyzék kinyomtatásáról és a hitelesítés megtörténtéről. A HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket a szavazatszámláló bizottság elnökének adja át.
3.14. A névjegyzék vezetése a szavazás napján
FIGYELEM! A névjegyzékre a szavazás napján senkit nem lehet felvenni, kivéve azt, aki igazolással rendelkezik. Igazolással szavazni az egy szavazókörös település szavazókörében és a többszavazókörös településen az erre a célra kijelölt szavazókörben lehet. Ennek megfelelően kizárólag az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör 22
szavazatszámláló bizottsága, illetőleg az egy szavazókörös település helyi választási bizottsága (továbbiakban: igazolással szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottság) vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe. A névjegyzéket az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető vezeti tovább. A szavazókörben a névjegyzékből senkit sem lehet törölni. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben a jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntése alapján felveszi a névjegyzékre azokat a polgárokat, akik azt igazolás alapján kérik. Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas érvényes igazolványok egyidejű bemutatását követően kell felvenni a névjegyzékre azt a választópolgárt, aki igazolással rendelkezik (egyidejűleg az igazolást el kell venni és a választópolgárt az F jegyzékre is fel kell venni). Az egy szavazókörös település szavazókörében és az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az SZSZB kap egy segédlistát, mely tartalmazza azon választópolgárok adatait, akik az adott településre igazolást kértek, de még nem vetették fel magukat előzetesen a névjegyzékre. E lista tartalmazza az igazolás-kérés és a szavazás napja közötti adatváltozásokat, beleértve azt a tényt is, ha az igazolást kapott személy időközben elvesztette választójogát. E lista alapján az SZSZB tudja, hogy kik szavazhatnak igazolással a szavazókörben. Vissza kell utasítani az igazolással rendelkező polgárt, ha időközben elvesztette választójogát. Valamennyi szavazatszámláló bizottságra vonatkozik az, hogy visszautasítja azt a választópolgárt, aki a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, b) nem szerepel a névjegyzékben és ba) nem rendelkezik igazolással, bb) rendelkezik igazolással, de nem az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságtól kéri névjegyzékbe vételét. A visszautasítottak jegyzékét az SZSZB döntése alapján a jegyzőkönyvvezető vezeti. A szavazás befejeztével a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket lezárja.
3.15. A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során 3.15.1. Magyar állampolgárok
A magyar választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal; b) lakcímigazolvánnyal és – személyazonosító igazolvánnyal, – útlevéllel, – 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.
23
Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is. 3.15.2. Uniós állampolgárok
Az uniós választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: lakcímigazolvánnyal és – útlevéllel, – személyazonosító igazolvánnyal, – 2001. január 1-jét követően, magyar hatóság által kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is.
3.16. Kapcsolódó OVB állásfoglalás 1/2008. (I. 22.) OVB állásfoglalás a határidők, határnapok számításáról
24
3.17. Önellenőrző kérdések 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70. §-ában foglaltak értelmében az európai parlamenti képviselők választásán kik rendelkeznek választójoggal? a. az Európai Unió állampolgárai b. a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára c. minden nő és férfi, aki szavazni szeretne 2. Ki rendelkezik választójoggal az alábbiak közül? a. előzetes letartóztatásban lévő személy b. szabadságvesztés büntetését töltő személy c. büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését töltő személy 3. Az EP választás alkalmával a szavazást megelőző hányadik napig kell a HVI vezetőjének összeállítani a névjegyzéket? a. 60. nap b. 72. nap c. 16. nap 4. Hány napra kell közszemlére tenni a névjegyzéket? a. 18 napra b. 8 napra c. 16 napra 5. A választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének közszemlére tett példánya milyen adatokat tartalmaz a választópolgárról? a. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, születési családi és utónév, személyi azonosító b. családi és utónév, születési családi és utónév, lakóhely, névjegyzékbeli sorszám c. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, lakóhely
6. Mikor kell feltüntetni a névjegyzéken a születési dátumot? a. minden választópolgárnál fel kell tüntetni b. ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel c. nem kell feltüntetni, elég a személyi azonosító
25
7. A névjegyzéken a választópolgárok adatain kívül milyen más adat szerepel? a. a megye, település megnevezése b. a település megnevezése, a szavazókör sorszáma c. a megye, település megnevezése, a szavazókör sorszáma 8. Mikor lehet benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt b. a közszemlére tételtől számított három napon belül c. a közszemlére tétel napjáig 9. Hová kell benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. a helyi választási bizottsághoz b. a helyi választási iroda vezetőjéhez c. a területi választási bizottsághoz 10. Mikor készíti vagy készítteti el a HVI vezetője a névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítőket és ajánlószelvényeket? a. legkésőbb a választás napját megelőző 58. napig b. 72 nappal a választás előtt c. 2009. április 1-jén 11. Meddig fogadja a HVI vezetője az európai uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele iránti kérelmet? a. 2009. június 5-ig b. 2009. április 30-ig c. a választást megelőző második nap 16.00 óráig 12. Meddig kell továbbvezetnie a HVI vezetőjének a névjegyzéket? a. a választást megelőző nap 16.00 óráig b. 2009. december 31-ig c. a választást megelőző második nap 16.00 óráig 13. Milyen módon küld a HVI vezetője értesítést egy választójogosult személyről a korábbi lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnek? a. a választópolgárt küldi el a régi lakhelyére b. faxon c. az IVSZR-ben 14. Mikor küld a HVI vezetője értesítést egy választójogosult személyről a korábbi lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnek? a. ha a választójogosult személy új lakóhelyre jelentkezik be b. semmilyen esetben nem küld értesítést c. ha gyereke született 26
15. Mit tehet az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni? a. nem szavazhat b. haza kell utaznia c. a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet 16. Az igazolással rendelkező választópolgár melyik szavazókörben szavazhat? a. az igazoláson feltüntetett szavazókörben b. bármelyik szavazókörben c. a település bármelyik szavazókörében 17. Milyen módon kérhet igazolást a választópolgár? a. csak személyesen b. telefonon elég bejelenteni c. személyesen, ajánlott levélben, meghatalmazott útján 18. Igazolás milyen módon nem kérhető? a. faxon b. a választópolgár meghatalmazottja útján c. ajánlott levélben 19. Mit jelent az, hogy a választópolgár település-címre bejelentett? a. lakcíme egyben a település önkormányzatának a címe is b. lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza c. lakcíme egyben a szavazókör címe, ahol szavaznia kell
20. A HVI vezetője mikor zárja le a névjegyzéket? a. a szavazás előtti második napon 16.00 órakor* b. nem zárja le, folyamatosan vezeti c. a szavazást megelőző nap 16.00 órakor 21. Mit tehet a választópolgár, ha mégsem kíván igazolással szavazni? a. a lakcíme szerinti SZSZB-től kérheti a névjegyzékbe vételét, ha az igazolást visszaadja b. ha igazolást kért, már csak ott szavazhat, ahová az igazolása szól c. az igazolás leadásával a szavazást megelőző 3. napig kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől a névjegyzékbe való visszavételét
27
22. Mit tehet a választópolgár, ha csak a szavazás napján észleli, hogy nem szerepel a névjegyzékben? a. az SZSZB-től kéri a felvételét, a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas igazolvány felmutatásával b. a HVI vezetőjétől kérheti felvételét c. már nem tehet semmit, korábban kellett volna intézkednie 23. Hogyan veszi fel a névjegyzékre az okmányirodával rendelkező település HVI-je a nála lakcímet létesítő polgárt? a. a lakóhely létesítését átvezeti az SZL-ben, ezután jóváhagyja a változás átvezetését az IVSZR-ben, amely egyúttal a korábbi lakcím szerinti jegyző automatikus értesítését is elvégzi, kinyomtatja az értesítőt és átadja a választópolgárnak b. a választópolgárt felveszi az IVSZR-ben vezetett névjegyzékre, kinyomtatja a választópolgár részére az értesítőt, a lakcímváltozásról értesíti a korábbi lakóhely szerinti jegyzőt, aki gondoskodik a változás átvezetéséról az SZLben c. Sehogyan, a lakcímet változtató választópolgár a régi lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat 24. Hogyan veszi fel a névjegyzékre az okmányirodával nem rendelkező település HVI-je a nála lakcímet létesítő polgárt? a. a lakóhely létesítését átvezeti az SZL-ben, ezután jóváhagyja a változás átvezetését az IVSZR-ben, amely egyúttal a korábbi lakcím szerinti jegyző automatikus értesítését is elvégzi, kinyomtatja az értesítőt és átadja a választópolgárnak b. a választópolgárt felveszi az IVSZR-ben vezetett névjegyzékre, kinyomtatja a választópolgár részére az értesítőt, a lakcímváltozásról értesíti a korábbi lakóhely szerinti jegyzőt, aki gondoskodik a változás átvezetéséról az SZLben c. a választópolgárt felveszi az IVSZR-ben vezetett névjegyzékre, amely egyúttal a korábbi lakcím szerinti jegyző automatikus értesítését is elvégzi, kinyomtatja a választópolgár részére az értesítőt és átadja a választópolgárnak, a lakcímváltozást haladéktalanul továbbítja az okmányirodába
28
4. VÁLASZTÁSI SZERVEK A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény értelmében a választások lebonyolítói a választási szervek, melyeknek két típusa ismeretes: a választási bizottságok és a választási irodák.
4.1 A választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. A bizottságok pártatlan működését a törvény összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazásával biztosítja.
A választási bizottságnak nem lehet tagja: a köztársasági elnök, állami vezető, képviselő (országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei közgyűlés tagja, fővárosi közgyűlés tagja, kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője valamint az Európai Parlament tagjainak választásán jelöltként induló személy. A választott tag a felsoroltakon túl nem lehet jelölt hozzátartozója valamint jelöltet állító jelölő szervezet tagja. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. 4.1.1. Választott tagok Jelenleg a 2006. évi általános választásokat megelőzően megalakult választási bizottságok működnek. A választási bizottságokba új tagok választására ezért csak akkor kerülhet sor, ha időközben a választási bizottság tagjának megbízatása megszűnt és nincs póttag sem, aki a megüresedett helyet a testületben betölti. Ebben az esetben a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ. A választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
ha megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, lemondással, a megbízatás visszavonásával és a tag halálával. 29
Tekintettel arra, hogy előre nem látható a delegált bizottsági tagok száma, fontos annyi póttag rendelkezésre állását biztosítani, hogy a bizottság munkája a delegált tagok nélkül se lehetetlenüljön el! 4.1.2. A választási bizottságok megbízott tagjai Az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezet - listája nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követően - a választási bizottságokba egy-egy tagot bízhat meg.
A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazást megelőző 9. napon 16 óráig lehet bejelenteni. A bejelentés a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottsági tagok esetében a helyi választási iroda vezetőjénél történik. A bejelentésre nincs kötelező jelleggel használatos formanyomtatvány. Tekintettel azonban arra, hogy a megbízott tag csak választópolgár lehet, a választójogának ellenőrzéséhez szükséges adatait meg kell adnia. A delegáláskor a delegálásra jogosult szervezet képviselője vagy meghatalmazásával más személy jelentheti be a delegáltat. Fontos, hogy a bejelentéskor a szervezet képviseletére való jogosultság egyértelműen kitűnjön a meghatalmazásból. Ezért a meghatalmazás továbbadása esetén az egész meghatalmazás-láncolatot igazoló iratokat csatolni kell a bejelentéshez. A választási bizottság delegált tagjának megbízatása – az OVB egyes megbízott tagjai kivételével – a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. Amennyiben a delegált tag megbízatása ezt megelőzően szűnik meg, a delegáló szervezet jogosult új tagot megbízni a választási bizottságba. A megbízatás megszűnésének egyéb esetei a választott tagokéval azonosak.
A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. 4.1.3. A választási bizottságok feladata, hatásköre A választási bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az európai parlamenti képviselők választásán működő választási bizottságok:
30
–
szavazatszámláló bizottság (SZSZB),
–
egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB)
–
területi választási bizottságok a 19 megyében és a fővárosban (TVB)
–
Országos Választási Bizottság (OVB).
Szavazatszámláló bizottság Az SZSZB: –
ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,
–
dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
–
megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
–
indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.
Az SZSZB legalább 5, a kijelölt szavazókör SZSZB-je legalább 7 tagból áll. Ha az SZSZB tagjainak száma a szavazás napján kevesebb, mint 5, illetve a kijelölt szavazókörben kevesebb, mint 7, a HVI vezetője a póttagok vagy más SZSZB tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Amennyiben ilyen módon nincs lehetőség az SZSZB kiegészítésére, a TVI vezetője más település SZSZB-jének esküt tett tagjait vagy póttagjait bízza meg. Területi választási bizottság A TVB: -
dönt a választással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról,
-
dönt a SZSZB-nek a szavazás lebonyolításával kapcsolatos, illetőleg a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott határozata elleni fellebbezésről,
-
a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
Országos Választási Bizottság Az OVB az európai parlamenti képviselők választásának lebonyolítása során: -
dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
-
kisorsolja a listák sorszámát,
-
jóváhagyja szavazólap adattartalmát,
-
megszámlálja a külképviseleteken leadott szavazatokat, és megállapítja a külképviseleti szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
31
-
dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a TVB hatáskörébe,
-
dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredmény megállapításával kapcsolatos döntése elleni fellebbezésről,
-
dönt a TVB határozata elleni fellebbezésről,
-
megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
-
megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,
-
megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
-
megállapítja és közzéteszi a választás eredményét,
-
kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
-
a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,
-
beszámol az Országgyűlésnek az Európai Parlament tagjainak választásáról.
Az OVB feladata a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezésének biztosítása és az egységes joggyakorlat kialakítása. Ennek érdekében iránymutató jellegű állásfoglalást adhat ki. Az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, ellene jogorvoslatnak helye nincs. 4.1.4. A választási bizottságok működése A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottságot az elnök képviseli. A bizottság testületként működik, a határozatképességhez a tagok többségének jelenléte szükséges. A választási bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás során kisebbségben maradtak véleményét is, annak indoklásával együtt. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság – kérésükre, ingyenesen – átadja a megbízott tagoknak. A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.
A nemzetközi megfigyelők és a sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok ülésén, figyelemmel kísérhetik a szavazatszámlálást is, a bizottsági munkát azonban nem zavarhatják. 4.1.5. A választási bizottság döntése A választási bizottság határozattal dönt, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Csak igennel vagy 32
nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlő az igen és nem szavazatok száma, a vitát addig kell folytatni, amíg nem sikerül többségi álláspontot kialakítani, a választási eljárás ugyanis nem ismer kisegítő rendelkezést szavazategyenlőség esetére. A határozatot – meghozatala napján – írásba kell foglalni. A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A választási bizottság a kérelmező kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ugyanezt a jelenlévő ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni. A határozatnak tartalmaznia kell: –
a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,
–
a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét),
–
az ügy tárgyának megjelölését,
–
a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást,
–
az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.
A választási bizottság határozatának egy példányát a delegált tag részére ingyenesen, kérés nélkül át kell adni. A határozat rövid úton való közlése történhet: –
jelen lévők részére – az átvétel elismerése mellett – a határozat átadásával,
–
telefaxon,
–
elektronikus dokumentum formájában e-mail vagy
–
kézbesítési megbízott útján.
A határozat rövid úton történő közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. A határozatot a személyes átadás esetét kivéve postai úton tértivevényes küldeményként is kézbesíteni kell a kérelmező részére. A határozatot, ha rövid utas elérhetősége ismert, a meghozatal napján kell közölni azzal is, akire a döntés jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A rövid utas elérhetőség hiányában részére a határozatot postai úton kell kézbesíteni.
33
A határozat rövid úton való közlésének és kézbesítésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot pedig az ügyiratban el kell helyezni. Ha a választási bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
A választási bizottság határozatát nyilvánosságra kell hozni, a határozatban szereplő személyes adatok kivételével.
4.2. A választási irodák A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. 4.2.1. Az európai parlamenti képviselők választásán működő választási irodák: –
helyi választási iroda (HVI),
–
külképviseleti választási iroda (KÜVI),
–
országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI),
–
területi választási iroda (TVI),
–
Országos Választási Iroda (OVI).
Az SZSZB kivételével minden választási bizottság mellett, továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. Az SZSZB mellett a helyi választási iroda egy tagja látja el a jegyzőkönyvvezetői feladatokat. Azokon a külképviseleteken, ahol legalább egy választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben, külképviseleti választási iroda működik. 4.2.2. A választási iroda tagjai A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgárságú tagját is meg lehet bízni. A HVI és az OEVI vezetője a jegyző, a TVI vezetője a főjegyző.
34
A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az OVI vezetőjét és tagjait az önkormányzati miniszter, a külképviseleti választási iroda vezetőjét és tagjait az OVI vezetője bízza meg határozatlan időre. A választási iroda vezetője és tagjai tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
Összeférhetetlenség A választási irodának nem lehet tagja képviselő (országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei közgyűlés tagja, fővárosi közgyűlés tagja, kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, az Európai Parlament tagjainak választásán jelöltként induló személy, annak hozzátartozója valamint jelöltet állító jelölő szervezet tagja. 4.2.3. A választási irodák feladatai A választási irodák: –
ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,
–
gondoskodnak a választópolgárok tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,
–
ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket, a benyújtott jogorvoslati kérelmeket továbbítják az azok elbírálására hatáskörrel rendelkező szervekhez,
–
biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit, megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,
–
gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről,
–
a választási infrastruktúra működésének összehangolása és a választás informatikai lebonyolításában résztvevők felkészítése céljából ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,
–
az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket, és
–
a technikai háttér megteremtésével segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez és a választás eredményének megállapításához.
A választási irodák szakmai tevékenységét az önkormányzati miniszter az OVI vezetője útján irányítja.
35
A választással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan –
az OVI vezetője a többi választási iroda vezetője részére,
–
a TVI vezetője illetékességi területén az OEVI és a HVI vezetője részére,
–
az OEVI vezetője illetékességi területén a HVI vezetője részére
közvetlen utasítást adhat.
A választás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási irodák vezetőinek és tagjainak a polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője utasítást nem adhat.
4.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalások 3/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlensége tárgyában; 2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalás a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségéről;
36
4.4. Önellenőrző kérdések 25. Mely választási bizottságok működnek az európai parlamenti képviselők választásán? a. szavazatszámláló bizottság, egy szavazókörös településen helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság b. szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság c. szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság 26. Mely településeken működik a helyi választási bizottság az európai parlamenti választáson? a. minden településen b. egy szavazókörrel rendelkező településeken c. több szavazókörrel rendelkező településeken 27. Hol működik külképviseleti szavazatszámláló bizottság? a. azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékébe – a törvényben megállapított határidőig - legalább egy választópolgárt felvettek b. minden külképviseleten c. sehol sem, a választáson külképviseleti választási iroda működik 28. Mi a különbség a választási bizottság delegált és választott tagjai között? a. azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, azonban a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj b. a megbízott tagok nem rendelkeznek szavazati joggal c. a választott tagok nem rendelkeznek szavazati joggal 29. Meddig tart a választott választási bizottsági tagok megbízatása? a. az európai parlamenti képviselők választása végleges eredményének közzétételéig b. a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követő 45. napig
37
30. Meddig tart a megbízott választási bizottsági tagok megbízatása? a. az európai parlamenti képviselők választása végleges eredményének közzétételéig b. a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követő 90. napig 31. Mi a választási bizottságok elsődleges feladata a választásokkal kapcsolatban? a. a törvényesség biztosítása, pártatlanság érvényesítése b. gondoskodnak a választási szervek tagjainak oktatásáról c. a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, pártatlanság érvényesítése, ha szükséges a választás törvényes rendjének helyreállítása 32. Ki bízhat meg tagot a választási bizottságokba az Európai Parlament tagjainak választásán? a. választópolgárok b. egyesületek c. az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezet 33. A választási bizottságok megbízott tagjait meddig lehet bejelenteni? a. a szavazás napját megelőző 15. napon 16 óráig b. a szavazás napját megelőző 9. napon 16 óráig c. a szavazás napját megelőző 10. napig 34. A választási bizottságnak választott tagja nem lehet… a. Rt elnöke b. választási iroda tagja c. közalkalmazott 35. A választási bizottságnak megbízott tagja nem lehet… a. Rt elnöke b. Kft ügyvezetője c. választási iroda tagja
38
36. Az európai parlamenti képviselők választásán az alábbi választási irodák működnek a. helyi választási iroda, külképviseleti választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda b. külképviseleti választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda c. helyi választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda 37. Ki lehet a helyi választási iroda tagja? a. az önkormányzatnál vállalkozási szerződés alapján munkát végző személy b. köztisztviselő és közalkalmazott c. polgármester 38. Minimum hány tagból áll legalább – az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör kivételével – a szavazatszámláló bizottság? a. 5 b. 7 c. 3+2 39. A választási bizottság határozatainak érvényességéhez… a. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők többségének azonos tartalmú szavazata szükséges b. a tagok 2/3-ának szavazata szükséges c. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők 2/3-ának szavazata szükséges 40. A választási iroda a feladatkörében… a. a benyújtott jogorvoslati kérelmeket haladéktalanul továbbítja az annak elbírálására jogosult választási bizottság mellet működő választási irodához, illetőleg bírósághoz b. határozatot hoz c. kifogásokat bírál el 41. Ki nevezi ki a helyi és a területi választási iroda tagjait? a. a választási iroda vezetője b. az önkormányzati miniszter c. az Országos Választási Iroda vezetője
39
42. A tényállás megállapításához… a. csak tanúbizonyítás, közokiratba foglalt nyilatkozat, illetve tárgyi bizonyíték használható fel b. csak írásbeli nyilatkozat használható fel, tanúbizonyításra nincs mód c. minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére 43. Milyen feltételekkel lehet átadni a választási bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a jelöltek képviselőinek? a. kérésükre másolati példányt kell biztosítani térítés ellenében b. kérésükre ingyenes másolati példányt kell átadni c. megtekintésre át kell adni az eredeti jegyzőkönyvet, másolat nem készíthető 44. A választási bizottság határozatának nem kell tartalmaznia: a. a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást b. a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást c. a kisebbségi véleményt, illetve annak indokait 45. A határozatban lévő, az ügy érdemére ki nem ható név-, szám- vagy más elírás… a. csak kérelemre javítható b. kérelemre és hivatalból is javítható c. csak jogorvoslati eljárás keretében módosítható
40
5. LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ TEVÉKENYSÉG 5.1. Nyilvánosság A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik legfőbb garanciáját jelenti. Ennek megfelelően biztosítani kell a választópolgároknak és a médiának, hogy a választások kitűzésétől a jegyzőkönyvek levéltárba adásáig minden adat rendelkezésükre álljon, a törvényes kereteken belül. Nyilvános a választási bizottságok működése, tevékenysége. A rendelkezésükre álló adatok megismerhetőek, ennek kizárólag a szavazás titkosságához, illetve a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogok szabnak határt. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. A választás fontos tájékoztató adatai a www.valasztas.hu internetes oldalon is hozzáférhetőek.
5.2. Lakossági tájékoztatás A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást, és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak. A lakossági tájékoztatás célja, hogy a választópolgárok felkészülten, a választásra vonatkozó ismeretek birtokában adhassák le szavazatukat. Az Európai Parlament tagjainak választása során a törvény egy speciális tájékoztatási feladatot is ró az OVI-ra. Ennek megfelelően az OVI 2009. március 1. napjáig levélben tájékoztatta az Európai Unió más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárait választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról. Négy nyelven írt tájékoztatót kaptak azok az uniós polgárok, akik már 2004-ben is hazánkban adták le szavazatukat az európai parlamenti választáson, ezért szerepelnek a névjegyzéken, valamint azok az uniós polgárok is, akik bejelentett magyarországi lakóhelyük miatt idén akár Magyarországon is voksolhatnak. A tájékoztatók, valamint a névjegyzékbe vétel iránti kérelem letölthető formában megtalálható a www.valasztas.hu oldalon. A lakossági tájékoztatás egyik fontos – és a választópolgárok által is megszokott – eleme az értesítő, vagy más néven a kopogtatócédula. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről 2009. április 6. és 10. között értesítő megküldésével kell tájékoztatni. A választási irodák jogszabályban előírt kötelessége a választópolgárok tájékoztatása, melynek érdekében a következő feladatokat látják el: –
hirdetményt tesznek közzé a választási tudnivalókról,
–
közleményt adnak ki a szavazás helyéről és idejéről, a névjegyzék közszemlére tételéről, a szavazás módjáról, 41
–
közzéteszik a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,
–
megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,
–
biztosítják a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,
–
választási információs szolgálatot működtetnek.
A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhat ki.
5.3. Az Internet szerepe a tájékoztatásban Az OVI formájában és tartalmában is megújult honlapján (www.valasztas.hu) megtalálhatók a választással kapcsolatos tudnivalók, a választásra vonatkozó jogszabályok, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai és határozatai. A honlapon folyamatosan frissítve megtalálhatók a választáshoz kapcsolódó legfontosabb nyomtatványok letölthető formátumban. A választási naptár segítségével megtekinthetők a választási eljárás egyes mozzanatai. A polgárok tájékoztatását szolgálják gyakran ismétlődő kérdésekre adott válaszok. A honlapon megtalálhatók a nagykövetségek és főkonzulátusok pontos címe, ahová a választópolgár kérheti a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét. A szavazás napján az érdeklődők folyamatosan nyomon követhetik a részvételi adatokat, a rendkívüli eseményeket, majd a szavazatok összesítésének folyamatát. Megtekinthetik a választás előzetes, később végleges eredményét. Tekintettel arra, hogy a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött, így az előzetes eredmény adatait a lakosság számára csak 2009. június 7-én 22 óra után lehet nyilvánosságra hozni.
42
6. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 6.1. A választási kampány Az európai parlamenti választás során is lehetőségük van a jelölteket állító jelölő szervezeteknek, hogy a választópolgárok szavazatinak elnyerése érdekében kampányt folytassanak. A törvény a fontosabb kampánytevékenységeket (plakátragasztás és szórólapok osztogatása, gyűlések tartása, média igénybevétele) szabályozza. 6.1.1. A kampányra vonatkozó főbb szabályok A törvény rendelkezései szerint a választási kampány fogalmába tartozik a választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele. A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a kampánytevékenységet folytatók által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölő szervezet nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. 6.1.2. Gyűlés A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya nem terjed ki a választási gyűlésekre, ezért a választási gyűléseket nem kell bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni, gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. 6.1.3. Plakát A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
43
Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más érintett szervezet vagy személy ugyanazon kérdéssel kapcsolatos plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani!
6.2. Közvélemény-kutatás Közvélemény-kutatás az alábbiaknak megfelelően folyhat a szavazás napján: − csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat, − a közvélemény kutatók nem léphetnek be a szavazóhelyiségbe, − a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a kilépőket kérdezhetik meg.
6.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalás 2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás a kampánycsend egyes kérdéseiről
44
6.4. Önellenőrző kérdések 46. Mely alapvető jogok nyilvánosságának?
érvényesülése
szab
határt
a
választási
adatok
a. a közérdekű adatok megismeréséhez való jog b. a személyes adatok védelméhez való jog* c. a magántitok védelméhez való jog 47. Kinek a feladata a választópolgárok tájékoztatása? a. a szavazatszámláló bizottságok delegált tagjaié b. a választási irodáé c. a külképviseleti megfigyelőké 48. Mely internetes oldalon találhatóak a választás napján a részvételi adatok? a. www.valaszt.hu b. www.valasztas.hu c. www.visz.hu 49. Mettől meddig tart a kampánycsend? a. a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig b. a szavazást megelőző 8. naptól c. a szavazás napján reggel 6 órától 19 óráig 50. Középületen vagy közterület egy részén milyen okra hivatkozva lehet megtagadni a plakát kihelyezését? a. a település esztétikai értékének megőrzése céljából megtiltható b. közbiztonsági okokból c. műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból 51. Melyik állítás nem igaz? a. közvélemény-kutatás csak a szavazás napján végezhető b. a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat c. a közvélemény kutatók nem léphetnek be a szavazóhelyiségbe 52. Jelen lehet-e a sajtó a választási bizottság munkájánál? a. jelen lehet, de a bizottság tevékenységét nem zavarhatja b. nem, a sajtót a bizottság tájékoztatja c. nem, a sajtót a választási iroda vezetője tájékoztatja
45
53. Ki felel a választási gyűlés rendjéért? a. a gyűlés szervezője b. a rendőrség c. a helyi választási iroda vezetője 54. Hol nem lehet kampányrendezvényt tartani? a. művelődési házban b. polgármesteri hivatalban a törvényben foglalt kivétellel c. sportcsarnokban 55. Kinek kell a szavazást követő 30 napon belül eltávolítani a plakátot? a. a megválasztott jelöltnek b. aki elhelyezte, vagy akinek az érdekében elhelyezték c. ha a jelölt nem távolítja el, akkor a választási iroda tagjainak
TESZT! Amennyiben eljutott a tananyag feldolgozásában eddig a pontig kérjük, lépjen be a multimédiás alkalmazásba, és oldja meg a TESZT-et! Bejelentkezéséhez használja az előre megadott felhasználói nevét és jelszavát! Pontosan írjon be minden karaktert!
46
7. JOGORVOSLATOK 7.1 A jogorvoslatok fajtái A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amellyel bárki élhet. A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozata ellen nyújtható be, azt bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy előterjesztheti. Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy által. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban általában 3 napos határidő áll az érintettek rendelkezésére. A határidőt naptári napokban kell számítani, mégpedig a jogsértés elkövetésétől vagy a sérelmezett választási bizottsági döntés meghozatalának napjától. A határidő jogvesztő, melynek lényege, hogy a késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. Az elkésettség vizsgálatakor azt az időpontot veszik figyelembe, amikor a jogorvoslati kérelem a választási bizottsághoz megérkezett. Így a postai úton előterjesztett jogorvoslati kérelem esetén a postai küldemény késedelmére, a feladás időpontjára hivatkozni nem lehet. A határidő jogvesztő jellege mellett a Ve. 4. § (3) bekezdése szerint, ha a törvény másképpen nem rendelkezik, a határidő az utolsó nap 16.00 órájakor jár le. A választási bizottság a jogorvoslati ügyben hozott döntését a meghozatal napján írásba foglalja. 7.1.1. A kifogás benyújtása és elbírálása A kifogás választási jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelvei (Alkotmány 71. § (1) bekezdése és Ve. 3. §) megsértése esetén nyújtható be.
A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen! Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz – amely köteles az ügyben eljárni. Ilyen esetben a 47
jogorvoslati határidő vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a kifogás az első választási bizottsághoz megérkezett. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a választási bizottság áttételi jogkörét elnökére ruházza át. Ebben az esetben az áttételről a bizottság elnöke dönt. Amennyiben a törvényi határidőn belül a választási bizottság (átruházás esetén annak elnöke) nem él az áttétel lehetőségével, köteles eljárni az ügyben.
A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell: –
a jogszabálysértés megjelölését;
–
a jogszabálysértés bizonyítékait;
–
a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
–
a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít. A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja.
A választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ha az: –
elkésett;
–
nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését;
–
nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait;
–
nem tartalmazza a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét.
Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ilyenkor azonban a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől, és előfordulhat, hogy a rövid jogvesztő határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani.
48
Ha a választási bizottság helyt ad a kifogásnak: –
megállapítja a jogszabálysértés tényét;
–
a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől;
–
a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.
Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja. 7.1.2. A fellebbezés benyújtása és elbírálása A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozatának felülvizsgálatára irányul. Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.
A fellebbezést úgy kell benyújtani a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál – szavazatszámláló bizottság döntése esetén a területi választási bizottságnál –, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A határidő jogvesztő! Ha a fellebbezést nem a megtámadott határozatot hozó, hanem a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottságnál nyújtják be, ez nem lehet az elutasítás oka. Ha a beadványozó fellebbezését más választási bizottsághoz (pl. a területi választási bizottság helyett az Országos Választási Bizottsághoz) nyújtja be, áttételnek nincs helye, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A törvény értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell: − a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabályértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást; − a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; − a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét; A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel. A fellebbezést az ügy összes iratával a beérkezése napján fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A felterjesztés során az első 49
fokon eljáró választási bizottság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított három napon belül dönt. A fellebbezés – a kifogáshoz hasonlóan – a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is helye van. A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az: − elkésett; − nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját; − a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; − továbbá a fellebbezés benyújtásának helye témakörében fentebb ismertetett esetben. Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A választási bizottság az elsőfokú határozatot: –
helybenhagyja vagy
–
megváltoztatja.
A bizottságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és az első fokon eljárt választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye. A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték. A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat meghozatalát – bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása esetén az annak elbírálását – követően öt napon belül visszaküldi a határozattal együtt az első fokon eljáró választási bizottsághoz. 7.1.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. 50
7.2. Speciális jogorvoslatok Az általánostól részben eltérő szabályok érvényesülnek a médiával, a névjegyzékkel, külképviseleti névjegyzékkel, a külképviseleti szavazással, valamint a választás eredményével kapcsolatos jogorvoslatok során. Az oktatási anyag egyes – a konkrét témával foglalkozó – fejezetei az eltérő szabályokat ismertetik. Azokban a kérdésekben, amelyekre nézve a konkrét fejezet nem tartalmaz útmutatást, az általános szabályok – azaz az e fejezetben ismertetett rendelkezések – irányadók. 7.2.1. Az eredmény elleni jogorvoslat A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet az Országos Választási Bizottság - a választás eredményének megállapítását megelőzően - bírál el. Az Országos Választási Bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazóköri eredmények összesítésére, a külképviseleti szavazás eredményének megállapítására, illetőleg a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani.
7.3. Jogorvoslati fórumrendszer az EP képviselők választásán Az európai parlamenti választáson jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők: Szavazatszámláló bizottság
dönt a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekben
A területi választási bizottság
dönt a választással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról; dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni fellebbezésről: ¾ a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg ¾ a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében; elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetében.
Az Országos Választási Bizottság
dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság hatáskörébe; dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredmény megállapításával kapcsolatos döntése elleni fellebbezésről, dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről, 51
elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében.
Az EP képviselők választása során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok: Megyei (Fővárosi) Bíróság
elbírálja a területi választási bizottság másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.
Legfelsőbb Bíróság
elbírálja az Országos Választási Bizottság első és másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.
7.4. A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai A választási bizottságok titkársági feladatait a választási irodák látják el. Gondoskodnak: –
- a bizottsági ülések megszervezéséről,
–
- az ülés nyilvánosságáról,
–
- az ülésen elhangzottak összefoglalójának nyilvánosságra hozataláról, valamint
–
- a határozatok közléséről, kézbesítéséről és nyilvánosságra hozataláról.
Fogadják a jogorvoslati kérelmet elbíráló bizottság, illetőleg bíróság által visszaküldött iratokat és azokat irattározzák.
7.5. Kapcsolódó OVB állásfoglalások 26/2006. (XII. 5.) OVB állásfoglalás a jogorvoslattal kapcsolatos határidők számításáról 8/2006. (III. 28) OVB állásfoglalása a kifogás benyújtására nyitvaálló határidőről folyamatos tevékenység esetén 5/2006. (II. 23.) OVB állásfoglalás a kifogás benyújtására jogosultak köréről 4/2006. (II. 16.) OVB állásfoglalás a választási eljárás határidőiről 1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalás a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról
52
7.6. Önellenőrző kérdések 56. Melyek a választási bizottságok által elbírálható jogorvoslati kérelmek formái? a. panasz és kifogás b. kifogás és fellebbezés c. kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati kérelem 57. Milyen eset(ek)ben dönt a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről az Országos Választási Bizottság? a. A területi választási bizottság minden döntése ellen a megyei(fővárosi) bírósághoz lehet fordulni. b. A szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott fellebbezésről hozott határozata ellen lehet az Országos Választási Bizottsághoz fordulni. c. A területi választási bizottság által elbírált kifogás ellen benyújtott fellebbezésről dönt az Országos Választási Bizottság. 58. Mely választási szervhez kell benyújtani a fellebbezést? a. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál (SZSZB döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni. b. A fellebbezést a lakóhely szerint illetékes szavazatszámláló bizottságnál kell előterjeszteni. c. A fellebbezést az elbírálásra jogosult választási bizottságnál kell előterjeszteni. 59. Mik a kifogás érdemi elbírálásának alapvető feltételei? a. A jogszabálysértés megjelölése, annak bizonyítékai, illetve a kifogás benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és lakhelyétől (székhelyétől) eltérő postai értesítési címe. b. A kifogás bizonyítékainak megjelölése és az értesítési cím. c. A jogszabálysértés megjelölése, annak bizonyítékai, illetve a kifogás benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és lakhelyétől (székhelyétől) eltérő postai értesítési címe, valamint a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme, illetőleg kézbesítési megbízottjának neve és telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme.
53
60. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a kifogás benyújtója a beadványban elmulasztja megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét? a. A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. b. A határozatot – ha a kifogás benyújtója a bizottság ülésén nincs jelen – nem lehet rövid úton közölni c. A jogorvoslati határidő a kézbesítés idejével meghosszabbodik. 61. Mi a jogorvoslati kérelmek elbírálásának általános határideje? a. A kérelmet a benyújtásától számított három napon belül kell elbírálni. b. Legkésőbb a jogorvoslati kérelem benyújtását követő napon el kell bírálni. c. Az államigazgatási eljárásra irányadó harmincnapos határidőt kell alkalmazni. 62. Mik a jogkövetkezmények, ha az eljáró bizottság a kifogásnak helyt ad? a. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, a választási eljárást vagy annak jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. b. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, a választási eljárás vagy annak jogorvoslattal érintett része megsemmisítése és megismételtetése céljából továbbítja a kifogást a hatáskörrel rendelkező bíróságnak. c. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől. 63. Mi a határozatok közlésének határideje? a. A határozatot – ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – annak meghozatala napján közölni kell a kérelmezővel, illetve azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. b. A határozatot annak meghozatala napján közölni kell a kérelmezővel, illetve azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. c. A határozatot – ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – annak meghozatala napján közölni kell a kérelmezővel.
54
64. Kifejtheti-e véleményét a bírósági eljárásban a megtámadott határozatot hozó bizottság? a. Igen, megküldheti a bíróságnak a kérelemről kialakított álláspontját tartalmazó nyilatkozatot. b. Igen, kötelező a felterjesztett iratokhoz mellékelni a bizottsági véleményt. c. A törvény pontosan előírja a felterjesztés tartalmát, ettől a választási bizottság nem térhet el, így semmilyen iratot nem mellékelhet a felterjesztéshez. 65. Ki nyújthat be kifogást a választási törvények megsértésére hivatkozva? a. A jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetve jogi személy. b. Csak az ügyben érintett választópolgár. c. Bárki. 66. Mi a választás eredményét megállapító határozat elleni felülvizsgálati kérelem elbírálásának határideje? a. A beérkezéstől számított három nap. b. Egy munkanap. c. A megérkezést követő egy nap. 67. A területi választási bizottság által elbírált kifogás, fellebbezés esetében hová kell benyújtani a további jogorvoslati kérelmet? a. A területi választási bizottsághoz. b. A megyei bírósághoz. c. Az Országos Választási Bizottsághoz. 68. A hiányosan benyújtott kifogás… a. esetében a benyújtót hiánypótlásra fel kell szólítani. b. elutasítható. c. érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó. 69. A jogorvoslati kérelem benyújtója tehet-e szóbeli nyilatkozatot? a. A választási bizottság kérésére köteles meghallgatni a kérelmezőt, ebben az esetben – ha jelen van – az ellenérdekű fél számára is biztosítani kell a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. b. A választási bizottság köteles meghallgatni a kérelem benyújtóját. A szóbeli nyilatkozattétel joga az ellenérdekű felet csak kérelme esetén illeti meg. c. A választási bizottság eljárása szigorúan írásbeli, szóbeli nyilatkozattételre nincs lehetőség.
55
56
8. A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ FELADATAI 8.1. A jegyzőkönyvvezető jogállása A szavazatszámláló bizottság munkáját jegyzőkönyvvezető segíti. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda tagja, akit a helyi választási iroda vezetője határozatlan időre bíz meg. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetője előtt esküt tesz. Jegyzőkönyvvezetőnek köztisztviselő vagy közalkalmazott bízható meg.
A jegyzőkönyvvezető a vele szemben felmerült kizárási okot (Ve. 37. § (2) bekezdés) haladéktalanul köteles közölni a helyi választási iroda vezetőjével, aki őt megbízatása alól felmenti. A jegyzőkönyvvezetőnek a választási feladatok ellátásával kapcsolatban a polgármester, a képviselő-testület és annak tisztségviselője nem adhat utasítást. A jegyzőkönyvvezető köteles feladatait a helyi választási iroda vezetőjének utasításai szerint ellátni, és a szakmai felkészülését segítő oktatáson, illetőleg a szavazás igazgatási próbáján részt venni.
8.2. A jegyzőkönyvvezető feladatai A jegyzőkönyvvezető feladatai két csoportra oszthatók. Egyrészt segítséget nyújt a szavazatszámláló bizottság tevékenységéhez, másrészt önálló felelősséggel végez bizonyos feladatokat. A jegyzőkönyvvezető: –
Közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl. szavazófülke megfelelő elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása), biztosítja a szavazatszámláló bizottság munkájának feltételeit.
–
Előkészíti és rögzíti a szavazatszámláló bizottság döntéseit, intézkedéseit (jegyzőkönyvben, illetve határozati formában).
–
A szavazatszámláló bizottság döntése alapján kezeli a névjegyzéket, vezeti a visszautasítottak és a mozgóurnát kérők jegyzékét.
–
Az egyszavazókörös települések szavazókörében és a többszavazókörös településen a kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottság döntése alapján vezeti az igazolással szavazók jegyzékét. („F” jegyzék)
–
Kezeli a településen igazolással szavazók segédlistáját, mely tartalmazza azokat a személyeket, akik az adott településre igazolást kértek, de előzetesen nem vetették fel magukat a névjegyzékbe.
–
Vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot és 7.00, 9.00, 11.00, 13.00, 15.00, 17.00 és 18.30 órakor adatot szolgáltat a helyi választási irodának.
57
58
–
A szavazás közben történt rendkívüli eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatja, az erről szóló jegyzőkönyv másolatát részére továbbítja.
–
Kitölti, aláírja és továbbítja az adatlapot.
–
A szavazatszámlálás eredményének megfelelően - a szavazatszámláló bizottság utasítása szerint - kitölti a szavazóköri jegyzőkönyvet.
–
Elkészíti – szükség esetén kézi másolással – a szavazóköri jegyzőkönyv másolatát a delegált tagok részére.
–
Közreműködik a szavazóurnának és a választási iratoknak a helyi választási irodához történő beszállításában.
Fontos, hogy a jegyzőkönyvvezető jó munkakapcsolatot alakítson ki a szavazatszámláló bizottság elnökével és tagjaival, és úgy segítse munkájukat, hogy az ne tűnjék a döntésekbe történő beavatkozásnak! 8.2.1 A szavazás előkészítése A szavazás napján reggel a jegyzőkönyvvezető – a helyi választási iroda vezetőjének utasítása szerint – közreműködik a választási iratok szavazókörbe szállításában. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság tagjaival együtt megvizsgálja, hogy a helyiség berendezése alkalmas-e a szavazás lebonyolítására, ellenőrzi a szükséges iratok és nyomtatványok meglétét.
FIGYELEM! A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain, továbbá a sajtó képviselőin és a nemzetközi megfigyelőkön kívül más nem tartózkodhat a szavazóhelyiségben! 8.2.2. A szavazás megkezdése A jegyzőkönyvvezető ügyel arra, hogy a szavazóhelyiség 6.00 órakor kinyithasson. A szavazás megkezdésének időpontját a jegyzőkönyvvezető felvezeti a szavazóköri jegyzőkönyv A oldalára. A jegyzőkönyvvezető az elsőként szavazó választópolgár megérkezésekor szükség esetén felhívja a figyelmet az urnák hitelesítésére, az ellenőrzőlap kitöltésére és urnába helyezésére. Az ellenőrző lap hiányában ugyanis a szavazás nem tekinthető kétséget kizáróan érvényesnek.
59
A jegyzőkönyvvezető aláíratja szavazóköri jegyzőkönyv A oldalát a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjaival, majd az erre biztosított helyen maga is aláírásával látja el a jegyzőkönyv A oldalát. FIGYELEM! A szavazóköri jegyzőkönyv D oldalát ekkor még tilos aláírni! 8.2.3. A rend fenntartása a szavazóhelyiségben
Az SZSZB elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák, ennek érdekében mindenkire kötelező intézkedést tehet. A szavazóhelyiséget a szavazás alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy – rendkívüli esemény kivételével – szüneteltetni. Ha a szavazás napján az SZSZB tagjainak száma három (az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör SZSZB-je négy) fő alá csökken, vagy a szavazás más elháríthatatlan külső ok folytán lehetetlenné válik, a szavazást fel kell függeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a HVI vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell. 60
Az SZSZB és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkében (rögzítve) tollat kell elhelyezni. Az SZSZB a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett, megfelelő módon rögzített tollat használhatja. E toll és a hivatalos iratok kivételével az SZSZB a szavazás alatt más, adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt nem használhat. 8.2.4. A szavazás A szavazás ideje alatt a választópolgárok a szavazóhelyiségben csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. A választópolgár az erre kijelölt szavazóhelyiségben vagy – kivételes esetben mozgóurnával – ott szavazhat, ahol éppen tartózkodik. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.
FIGYELEM! Az egy szavazókörös települések szavazókörének SZSZB-je és kijelölt SZSZB kivételével az SZSZB nem vehet fel választópolgárt névjegyzékbe! Az egyszavazókörös települések szavazókörének SZSZB-je és kijelölt SZSZB pedig csak az oda szóló igazolással rendelkezőket veheti fel névjegyzékbe.
a a a a
A mozgásában gátolt választópolgár csak írásban kérheti, hogy mozgóurnával szavazhasson! Az írásbeli kérelmet a szavazás napja előtt a HVI vezetőjéhez, a szavazás napján az SZSZB-hez kell eljuttatni. A mozgóurnát az SZSZB legalább két tagja viszi ki, és csak az SZSZB illetékességi területén belülre. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az eredetileg is a szavazókör névjegyzékébe tartozó választópolgárok tekintetében az SZSZB szintén csak illetékességi területén belülre viheti ki a mozgóurnát, az igazolással rendelkező választók esetében azonban az egész településen köteles ezt teljesíteni. A jegyzőkönyvvezető a mozgóurnát kérőkről nyilvántartását vezet, amelyet az SZSZB elnöke aláír. A mozgóurnát kiszállító SZSZB tagok a mozgóurnát kérők nyilvántartását viszik magukkal. A mozgóurnával szavazók a nyilvántartást aláírják.
61
Az SZSZB megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát, lakcímét és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.
A magyar választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal; b) lakcímigazolvánnyal és – személyazonosító igazolvánnyal, – útlevéllel, – 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. 62
Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is.
Az uniós választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: lakcímigazolvánnyal és – útlevéllel, – személyazonosító igazolvánnyal, – 2001. január 1-jét követően, magyar hatóság által kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az igazolással rendelkező választópolgártól a szavazatszámláló bizottság az igazolást bevonja, és az igazolással szavazók segédlistája alapján ellenőrzi választójogát. Amennyiben a választópolgár a segédlistán szerepel és van választójoga, a választópolgárt szavazhat, ezért fel kell venni az „F” jegyzékre és a névjegyzékre. Amennyiben a polgár érvényes igazolással rendelkezik, de nem szerepel a segédlistán, szavazhat, ám ekkor ki kell állítani a rendkívüli eseményekről szóló jegyzőkönyvet. Amennyiben a segédlista szerint a polgár választójoga megszűnt, nem szavazhat, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe.
63
Az SZSZB visszautasítja azt a polgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni vagy nem szerepel a névjegyzékben, illetőleg igazolásával nem az arra kijelölt szavazókörben kíván szavazni. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör SZSZB-je visszautasítja a polgárt akkor is, ha az nem szerepel a névjegyzékben és igazolást sem tud bemutatni, vagy igazolása másik településre szól. A visszautasításról az SZSZB döntést hoz, melyet határozati formában kell rögzíteni és a visszautasított polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére. A visszautasítottak jegyzékére a jegyzőkönyvvezető felvezeti a visszautasított választópolgár nevét és lakcímét, valamint a visszautasítás okát. A jegyzéket mind a jegyzőkönyvvezető, mind a szavazatszámláló bizottság elnöke aláírja. Amennyiben a szavazásnak nincs akadálya, az SZSZB a választópolgár jelenlétében lepecsételi a szavazólapot, majd azt a borítékkal együtt részére átadja. 64
A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – az SZSZB két tagja írja alá a névjegyzéket. Amennyiben a választópolgár nem írásképtelen, de mégsem hajlandó aláírni a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor az SZSZB tájékoztatja őt arról, hogy az aláírás célja a szavazólap átvételének igazolása. Ha a választópolgár a névjegyzéket ekkor sem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét az SZSZB a névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja.
Az SZSZB szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – elmagyarázza a szavazás módját.
65
A választópolgárnak a szavazáshoz szavazófülke áll rendelkezésre, azonban ennek használatára nem kötelezhető. A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, vagy akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában az SZSZB két tagjának – segítségét igénybe veheti. Ha a választópolgár a borítéknak az urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, egy alkalommal kérheti annak cseréjét. A rontott szavazólapot ekkor be kell vonni. Az SZSZB elnöke a szavazóhelyiséget 19.00 órakor bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezt követően a szavazást le kell zárni. Ha a szavazóhelyiségben fénymásolási lehetőség nincs, a szavazás befejezéséig a jegyzőkönyvvezető a szavazóköri jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat készít elő (az SZSZB megbízott tagjai részére készítendő másolati példányhoz). 8.2.5. A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok
FIGYELEM! Az SZSZB jelen lévő tagjai együttesen kötelesek a szavazatok megszámlálásában részt venni!
FIGYELEM! A következő feladatokat a meghatározott sorrendben kell végezni. •
Az SZSZB a jegyzőkönyv D oldalán feltünteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be.
•
Az SZSZB a fel nem használt szavazólapokat megszámolja, kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A fel nem használt szavazólapok számát beírja a szavazóköri iratok visszaadására szolgáló átvételi elismervény megfelelő rovatába.
•
Az SZSZB elcsomagolja a fel nem használt szavazólapokat és borítékokat.
•
Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, ezt a számot feltünteti a jegyzőkönyv B oldalán. A rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A rontott szavazólapok számát szintén fel kell vezetni a szavazóköri iratok visszaadására szolgáló átvételi elismervény megfelelő rovatába.
•
A jegyzőkönyvvezető a névjegyzék alapján kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv A, B, C és E rovatait, valamint a visszautasított polgárok jegyzéke alapján a D rovatot. o Az A rovatba a szavazás megkezdésekor a névjegyzéken szereplő választópolgárok száma kerül.
66
o A B rovatba a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát kell beírni. Ez a szám a többszavazókörös településeken az igazolással szavazásra ki nem jelölt szavazókör esetében nulla. o A C rovatba a névjegyzékben a szavazás befejezésekor szereplő választópolgárok számát kell beírni. (C=A+B) o A D rovatba kerül a visszautasított választópolgárok száma, mely a visszautasítottak jegyzékén szereplő személyek számával azonos. o Az E rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik saját kezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket, illetőleg (írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár esetén) helyettük a SZSZB két tagja aláírta azt. •
Az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét.
8.2.6. Az urna felbontását követő feladatok Az SZSZB felbontja és kiüríti az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Ha az urnában nincs benne az ellenőrző lap, az SZSZB dönt arról, hogy az urnában lévő szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenőrző lap hiánya ellenére azokat megszámlálja és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az SZSZB döntését határozatban rögzíti. 8.2.7. A szavazatok első megszámlálása
FIGYELEM! A következő feladatokat a meghatározott sorrendben kell végezni. •
Az SZSZB megszámolja az urnában lévő szavazólapokat, azok számát a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap és a jegyzőkönyv F rovatába.
•
A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv G rovatát. Előfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (G rovatok értéke pozitív). Az ezzel kapcsolatos teendőket a jegyzőkönyvi eredmény megállapításánál részletezzük.
•
Az SZSZB a szavazólapokból három csoportot képez: o Az 1. csoportba az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapok kerülnek. o A 2. csoportba az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapok kerülnek. o A 3. csoportba azok a szavazólapok kerülnek, amelyekről nem tudja az SZSZB az első vizsgálatkor eldönteni, hogy az 1. vagy a 2. csoportba tartozik.
67
1.
2.
ÉRVÉNYES SZAVAZATOT NEM TARTALMAZÓ SZAVAZÓLAPOK
ÉRVÉNYES SZAVAZATOT TARTALMAZÓ SZAVAZÓLAPOK
oka: •
nincs lebélyegezve
•
a választópolgár több listára szavazott
•
A választópolgár nem a lista fölötti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott
•
a választópolgár toll helyett ceruzát használt
•
a szavazólap bélyegezve, és
•
a választópolgár az egyik lista feletti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár jelöltet, listát áthúzott vagy bármilyen megjegyzést írt a szavazólapra, ha egyébként szabályosan szavazott.)
le
van
3. Vitatott szavazólapok Mindazon szavazólapok, amelyek érvényességét valamely szavazatszámláló bizottsági tag kétségbe vonja
Az SZSZB megszámlálja az érvénytelen és az érvényes szavazólapokat, valamint a vitatott szavazólapokat (ha van ilyen). A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap H, I és J rovatát. Az SZSZB az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokból a szavazólapon szereplő listáknak megfelelően csoportokat képez, és az egyes csoportba tartozó szavazatokat megszámlálja. A számlálás eredményének megfelelően a jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap c) pontját. 8.2.8. Az adatlap továbbítása Ha a szavazatok első megszámlálása megtörtént, és az adatlap teljes mértékben kitöltésre került, a jegyzőkönyvvezető az adatlapot aláírja, lebélyegzi és annak adatait a helyi választási iroda vezetője utasítása szerint - telefonon, telefaxon vagy az adatlapok továbbításával haladéktalanul megküldi a helyi választási irodához. 8.2.9. A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása
68
•
Az SZSZB dönt a vitatott szavazólapokról és azokat – minősítésük alapján – hozzáadja az érvénytelen, illetőleg érvényes szavazólapokhoz.
•
Az SZSZB ismételten megszámlálja az érvénytelen szavazatokat tartalmazó szavazólapokat, majd az érvénytelenség okát minden érvénytelen szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják.
•
A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv H rovatát.
•
Az SZSZB kötegbe foglalja az érvénytelen szavazólapokat, és a köteget lezárja úgy, hogy szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát.
•
Az SZSZB ismételten megszámlálja a listánként csoportosított érvényes szavazólapokat.
•
A számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető az összes érvényes szavazólap tekintetében a szavazóköri jegyzőkönyv I rovatában, illetve listánként a jegyzőkönyv C oldalán rögzíti.
•
Az SZSZB az érvényes szavazólapokat listánként kötegbe foglalja, és a kötegeket lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát.
Ha az urnában a szavazóként megjelentek számához képest több az érvényes szavazólap, azaz az adatlap, jegyzőkönyv G rovata pozitív számot tartalmaz, az érvényes szavazatok számából minden listánál le kell vonni a többlettel egyező számú szavazatot. A levonásnál figyelembe kell venni, hogy egy lista szavazatainak száma sem csökkenthető nulla alá. Az adatlapon és a jegyzőkönyvben az érvényes szavazatok számát csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel meg kell növelni. A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével külön jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni! Eltérés esetén az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Az SZSZB saját elhatározásából is elrendelheti a szavazólapok további ismételt megszámlálását. A szavazatok megszámlálásainak számát (beleértve az adatlap kitöltését megelőző, és az azt követő számlálásokat is) a szavazóköri jegyzőkönyv B oldalán rögzíteni kell. 8.2.10. A szavazatszámlálást követő feladatok A jegyzőkönyvek D oldalát az SZSZB jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírják, majd azt le kell bélyegezni. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság átadja a megbízott tagoknak. A másolati példány átvételét a megbízott tag a jegyzőkönyv D oldalán aláírásával igazolja. A másolatokat minden esetben az SZSZB elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el). Ha fénymásolási lehetőség nincs, a másolatot a jegyzőkönyvvezető kézírással készíti el. (E célból a jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat kell biztosítani a szavazókörben).
69
Az SZSZB a szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat az urnába, az egyéb választási iratokat a szállítódobozba helyezi, és a jegyzőkönyvekkel együtt a helyi választási irodához szállítja. A szavazatszámláló bizottság, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük! Az átadott iratokról átvételi elismervényt kell kitölteni.
8.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalások 6/2008. (II. 25.) OVB állásfoglalás a mozgóurnás szavazás egyes kérdéseiről 5/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás az igazolással szavazásról 10/2006. (III. 30.) OVB állásfoglalás az adatrögzítő és adathordozó eszközök használata a szavazatszámláló bizottságokban 9/2006. (III. 30.) OVB állásfoglalás a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalás a szavazás titkosságának egyes kérdéseiről
70
71
72
73
74
75
8.4. Önellenőrző kérdések 70. Tagja e a jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottságnak? a. igen b. igen, de a döntések meghozatalában nem vehet részt c. nem, a helyi választási iroda tagjaként dolgozik a bizottság mellett 71. A felsoroltak közül ki nem lehet jegyzőkönyvvezető? a. a polgármesteri hivatal ügyintézője b. az általános iskola pedagógusa c. a települési vízmű kft könyvelője 72. A szavazókörben olyan választópolgár szavazott, aki a szomszédos helyiségben működő szavazókör névjegyzékén szerepel. Mi a teendő? a. a szavazatok megszámlálásakor minden listára leadott érvényes szavazatok számát egy - egy szavazattal csökkenteni, az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel emelni kell b. semmit sem kell tenni, a végeredmény szempontjából nincs jelentősége c. a szavazatot a másik szavazókörben kell beszámítani 73. A szavazás napján 19 óra előtt néhány perccel egy választópolgár üzen a szavazatszámláló bizottságnak, hogy közlekedési dugóba került, kb. 19.15-re megérkezik, kéri, hogy tegyék lehetővé a szavazást. a. a bizottság a szavazást határozatával 19.15-ig meghosszabbítja b. tájékoztatják a választópolgárt, hogy a szavazás meghosszabbítására törvényes lehetőség nincs, csak akkor szavazhat, ha 19.00 óráig odaér c. közlik vele, hogy a szavazóhelyiséget 19.00 órakor bezárják, de ha megérkezik majd beengedik és szavazhat 74. Az igazolással szavazók jegyzékére fel kell venni: a. minden választópolgárt, aki érvényes rendelkezik, és kéri a felvételét
személyazonosító
okmánnyal
b. csak az igazolással rendelkező választópolgárokat, és csak abban a szavazókörben, amelybe az igazolás szól c. azokat, akik a településre érvényes igazolással rendelkeznek 75. A szavazatszámláló bizottság egyik megbízott tagja kéri a szavazatszámláló bizottság elnökét, hogy részére a kitöltést követően a szavazókörben haladéktalanul adják át a jegyzőkönyvet, mert az utolsó vonatot el kell érnie. A szavazatszámláló bizottság elnöke: a. megkéri a jegyzőkönyvvezetőt, hogy fénymásoló hiányában kézírással töltsön ki egy másolati példányt a megbízott tag részére b. elutasítja a kérést azzal, hogy a szavazást követő három napon belül a helyi 76
választási iroda vezetőjétől lehet kérni a másolatot c. megtagadja a kérést, mert nincs a szavazókör épületében fénymásoló 76. A szavazatszámláló bizottságnál bejelenti egy választópolgár, hogy a választói akaratát befolyásoló plakátokat látott a szavazóhelyiséghez vezető úton. Kéri ezek eltávolítását. a. az SZSZB a kérést hatáskör hiányában megtagadja b. az SZSZB 2 tagja eltávolítja a plakátokat c. az SZSZB felfüggeszti a szavazást, hogy meggyőződjön a bejelentés valódiságáról 77. Az idős választópolgár a szavazóhelyiségben lévő iskolapadban foglal helyet és így akarja kitölteni a szavazólapot. a. a szavazatszámláló bizottság tudomásul veszi, hogy nem kívánja a fülkét használni b. a szavazatszámláló bizottság elnöke felszólítja a választópolgárt a fülke használatára c. a szavazatszámláló bizottság törli a névjegyzékből a választópolgárt 78. A szavazóhelyiségben ismerősök találkoznak. Bevárják egymást, és szavazás után leülnek a szavazóhelyiség sarkában lévő asztalhoz beszélgetni. a. a szavazatszámláló bizottság nem teszi szóvá a dolgot, mert halkan beszélgetnek, nem zavarnak senkit b. a szavazatszámláló bizottság elnöke udvariasan figyelmezteti a választópolgárokat, hogy csak szavazatuk leadásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben, ezért felkéri őket a távozásra c. a szavazatszámláló bizottság egyik tagja figyelmezteti őket, hogy beszélgetésük sérti a kampánycsendet 79. Mozgóurnát igényel a településen lévő szociális otthon néhány gondozottja. A szavazatszámláló bizottság mozgóurnát szállító két tagjától olyanok is kérik hogy szavazhassanak, akik azt nem jelentették be a szavazatszámláló bizottságnak. a. a mozgóurnát kezelő két szavazatszámláló bizottsági tag tájékoztatja az érintetteket, hogy a mozgóurnás szavazást írásban, a bizottságtól kell igényelni b. a náluk lévő – rontott szavazólapok cseréjét szolgáló – tartalék szavazólapok felhasználásával megengedik a szavazást c. csak az ágyban fekvő, láthatóan mozgásképtelen személyek szavazását teszik lehetővé
77
80. Az idős választópolgár csökkent látása miatt a szavazólapot egyedül nem tudja kitölteni. Kéri, hogy a kíséretében levő választójogosult rokona segítségét vehesse igénybe. a. a szavazatszámláló bizottság a kérést tudomásul veszi b. a szavazatszámláló bizottság elnöke közli, hogy mindenképp egyedül kell kitöltenie a szavazólapot c. a szavazatszámláló bizottság közli, hogy a bizottság két tagjának segítségét kell igénybe vennie 81. A választópolgár a szavazólapot tartalmazó borítékot bedobja az urnába, majd közli, hogy a kitöltést elrontotta, és új szavazólapot kér. a. a szavazatszámláló bizottság új szavazólapot ad ki részére b. az esetről jegyzőkönyvet vesz fel, azt a választópolgárral aláíratja, majd átadja részére az új szavazólapot c. a szavazatszámláló bizottság a kérést elutasítja, tájékoztatja a választópolgárt, hogy csak az urnába történő bedobás előtt cserélheti ki a szavazólapot 82. A szavazókörben egy választópolgár eszméletét veszti a. Az SZSZB elnöke intézkedik az orvosi segítség hívásáról, a beteg szavazóhelyiségből való elszállításáig a szavazást szüneteltetik b. a szavazást folytatják, az SZSZB egy tagja felhívja a szavazók figyelmét, hogy kerüljék ki a földön fekvő választópolgárt c. a szavazás folytatása mellett megkérnek egy már leszavazott választópolgárt, hogy felügyelje az orvos megérkezéséig az ájult választópolgárt
78
9. A NAPKÖZBENI JELENTÉSEK, AZ ADATLAPOK ÉS A JEGYZŐKÖNYVEK FELDOLGOZÁSA A napközbeni jelentések, illetőleg az adatlapok fogadásához az ügyviteli folyamat pontos megszervezése szükséges. A helyi adottságok számbavételével a várható adatmennyiség feldolgozására a lehető leggyorsabb adattovábbítási folyamatot kell kidolgozni, a működési feltételeket meg kell teremteni: – – – –
– –
a bizonylatok megfelelő időben történő előállítása, az előre kitölthető adatok beírása, a szükséges mennyiségű másolati példány előállítása, a jelentési rendszer feltételeinek pontos ismerete (jelszórendszer az adatküldő és az adatfogadó azonosítására), a választási irodákban megfelelő számú adatfogadó személyzet biztosítása, munkabeosztásuk megszervezése (ki, hol és mikor fogadja a beérkező adatokat), adatfogadás módjának meghatározása (azonosítókkal előre kitöltött bizonylatok előkészítése, a telefonon vagy faxon érkezett adatok felvezetése a bizonylatokra), üzemképes technikai eszközök biztosítása megfelelő számban (telefonvonalak, telefax készülékek, számítógép, iratmásoló stb.), segédanyagok biztosítása a zökkenőmentes lebonyolításhoz (pl. tartalék faxpapír, másolópapír stb.).
9.1. Napközbeni jelentés A napközbeni jelentések adatait a HVI az IVSZR-ben rögzíti. A HVI a hálózat vagy az eszköz üzemképtelensége esetén a jelentéseket rögzítésre a TVI vezetője által kijelölt adatfeldolgozó helyre továbbítja.
9.2. Az adatlapok A HVI a szavazást megelőző napon kinyomtatja az IVSZR-ből az adatlapokat. A HVI a szavazás napján 19.00 órától telefonon vagy faxon fogadja a szavazókörökből beérkező adatlapok adatait. Ellenőrzi azok kitöltését, majd az IVSZR-ben haladéktalanul rögzíti az adatokat. Hibás adatlap nem kerül a rendszerben feldolgozásra. Amennyiben adathiány van az adatlapon, vagy az adatrögzítés során a rendszer összefüggés-hibát, vagy egyéb hibát jelzett, a HVI vezetője azonnal intézkedik az adatlap javításáról és ezt követő rögzítéséről. A javítást a HVI az adatlapot kiállító jegyzőkönyvvezetővel egyetértésben végzi. Az adatlapokkal egy időben beérkezett jegyzőkönyvek is rögzíthetők.
79
A HVI a hálózat vagy az eszközök üzemképtelensége esetén az adatlapot haladéktalanul a TVI vezetőjének rendelkezése szerinti tartalék helyszínre juttatja feldolgozásra. Az adatlapok rögzítését a szavazás napján az OVI vezetőjének intézkedésére kell befejezni.
9.3. A jegyzőkönyvek A szavazóköri jegyzőkönyvek központi előállítású nyomtatványok, melyeket a HVI – szavazókörönként 2-2 példányban – a központi szállítódobozban kap meg. A nyomdából a TVI-kbe történő szállításról az OVI vezetője, a TVI-ből a HVI-khez történő szállításról a TVI vezetője rendelkezik. A HVI a szavazást követően jogi és számszaki szempontból azonnal ellenőrzi a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvek rovatainak pontos kitöltését. A hibásan vagy hiányosan kitöltött jegyzőkönyvre felhívja az SZSZB figyelmét. A HVI a szavazóköri jegyzőkönyveket haladéktalanul feldolgozza, üzemzavar esetén a szavazóköri jegyzőkönyvek 1. példányait a TVI vezetőjének rendelkezése szerinti feldolgozási helyre szállítja. Az adatrögzítés során a rendszer jelzi a jegyzőkönyvben lévő hibákat. A HVI ezt követően felhívja az SZSZB figyelmét a hibára, s a jegyzőkönyv javítását követően intézkedik az adatok számítógépes rendszerbeli korrekciójáról is. A HVI a szavazóköri jegyzőkönyvek 1. példányait a TVI vezetője által meghatározott rend szerint, legkésőbb a szavazást követő nap 14.00 óráig a TVI-hez továbbítja. A HVI vezetője a szavazóköri jegyzőkönyvek 2. példányának megtekintését a szavazást követő 3 napon át biztosítja.
80
10. A 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA Magyarországon az általános választások informatikai rendszerei 1989 óta lefedik a teljes választási esemény folyamatát a körzetesítés és névjegyzék-készítéstől a végleges jogi eredmény megállapításáig. A 2009. évi európai parlamenti választás informatikai támogatása a korábbi választások informatikai támogatásának hagyományaira építve került kialakításra. A választást támogató rendszerek döntően a meglévő infrastruktúrát, közöttük az okmányirodaihálózatot, az Anyakönyvi Szakrendszert (a továbbiakban: ASZA) és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (a továbbiakban: KEKKH) eszközparkját használják. Az okmányirodai és az ASZA infrastruktúra bevonásával lehetőség nyílik a választási eljárás során keletkező, nagy mennyiségű adat rövid átfutási idő alatt történő, magas minőségű és biztonságos rögzítésére, amelyhez a folyamatosan fejlesztett rendszerek és hálózati eszközök stabil informatikai hátteret biztosítanak. Az okmányirodai és az anyakönyvi infrastruktúra egyidejű felhasználásával a választás lebonyolítása során minden helyi választási iroda részt tud venni a választás adatainak informatikai feldolgozásában. A területi választási irodák felügyeleti, adatbeviteli és ellenőrzési feladatkörüket főleg a regionális államigazgatási hivatalok és kirendeltségeik infrastruktúrájának felhasználásával látják el. A következőkben a választást támogató főbb informatikai rendszerek lényegesebb funkciót ismertetjük. Az ismertetésre kerülő rendszereken túl még számos, kisebb rendszer üzemel, és biztosítja a tájékoztatási, vezetési és más, speciális igények kielégítését.
10.1. Névjegyzék, értesítőszelvény-készítés A választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL) adatai, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (NESZA) nyilvántartása alapján, szavazókörönként elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke. A választói névjegyzéket és az értesítőszelvényeket a helyi választási irodák, vagy az államigazgatási hivatalok, illetve a KEKKH nyomtatják. A névjegyzéket a helyi választási irodák a szavazás napjáig folyamatosan elektronikus úton aktualizálják.
10.2. Tájékoztató Rendszer A Tájékoztató Rendszer az Interneten, illetve a választási irodák számára az Intraneten keresztül biztosítja a választási szervek, a polgárok, a média és a pártok informálását a választás teljes folyamata során. Az internetes weboldal technológiájában és látványelemeiben megújulva nyújt a korábbiakhoz képest magasabb színvonalú tájékoztatást az érdeklődők számára. A választás napján az Országos Választási Központban a hazai és nemzetközi érdeklődők, a sajtó és pártok képviselői számára az üzemelő rendszer a személyes 81
tájékozódásra is lehetőséget nyújt, valamint az Intranetes/Internetes tájékoztató rendszer kivetítős változata segíti a tájékoztatást. Az OVI Internetre kikerülő tájékoztatója kizárólag politika- és pártsemleges információkat tartalmaz. A tájékoztató rendszer magyarul és szűkített tartalommal angolul egyaránt olvasható. A Tájékoztató Rendszerben eredményének megjelenése.
szavazóköri
mélységben
biztosított
a
választás
Az internetes weboldalon szűkített tartalommal vakbarát verzió is működik.
10.3. Integrált Választási Szolgáltató Rendszer A központi okmányirodai architektúrán működő Integrált Választási Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: integrált keretrendszer) a választási felkészülés és lebonyolítás időszakában más-más funkcionalitással támogatja az igazgatási feladatok végrehajtását. Az integrált keretrendszert a választás lebonyolítása során használják mind az okmányirodai, mind az ASZA hálózatba kötött munkaállomásokról. Az integrált keretrendszer magába foglalja:
Névjegyzék- és értesítőszelvény készítő programrendszer,
Névjegyzék továbbvezetését támogató rendszer,
A névjegyzékből igazolás kiadása miatt törölt, valamint az igazolás alapján felvett választópolgárok nyilvántartásának kezelését biztosító rendszer,
A külképviseleti névjegyzék összeállítását támogató rendszer,
A külképviseleti szavazási iratok központi feldolgozását támogató rendszer,
Választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok nyilvántartása (NESZA),
A listaajánlás ellenőrző rendszer,
A választás előkészítő rendszer,
A Tájékoztató rendszer,
A választásnapi feladatokat és a végleges szavazatösszesítést támogató rendszer,
A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszerek,
A Választástörténeti adatbázis.
A rendszer adatlapokból és jegyzőkönyvekből vegyesen dolgozik, a szavazóköri jegyzőkönyv bevitele után a jegyzőkönyv adatlappal nem felülírható.
10.4. Választás Ügyviteli Rendszer A Választás Ügyviteli Rendszer (VÜR) a választásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására, szervezésére, a választási szervek közötti kommunikáció lebonyolítására szolgál, felhasználva a mai modern informatikai eszközöket és az okmányirodák között kiépített zárt számítógépes hálózat adta lehetőségeket. Az ASZA hálózat számítógépein a VÜR nem érhető el. A fent leírtakból következően a rendszerbe bejelentkezni és azt használni csak az erre jogosultságot kapott számítógépek és felhasználók képesek. 82
A rendszer elsődleges célja informatikai kommunikációs csatorna működtetése az országos-, a területi-, illetve a helyi választási szervek között. Ezen csatorna elektronikus levelezési, illetve fórum lehetőséget kínál a regisztráltak számára, amely utóbbi témakörökre osztva a hozzászólók véleményét, segítségkérését teszi lehetővé az üzenő táblákéhoz hasonlóan. A rendszer továbbá adatbázisként is üzemel, mely tartalmazza a választási irodák adatait területi rendszerbe foglalva, megjelölve a választási iroda tagjának nevét, címét, telefonszámát, faxszámát illetve e-mail elérhetőségét is. A 2009. évi európai parlamenti választásra megújult VÜR tartalmaz minden a felhasználó számára fontos jogszabályt, valamint a rendszerek kezelésével vagy a választási folyamatokkal kapcsolatos egyéb elektronikus anyagokat. A Help Desk menüpont alatt megtalálhatóak a rendszerek, a hálózat, valamint a projektek felelősei, akik segítséget nyújtanak a rendszer felhasználóinak esetlegesen felmerülő problémáival kapcsolatosan.
10.5. Pénzügyi és Logisztikai Rendszer A Pénzügyi és Logisztikai Rendszer feladata, hogy biztosítsa a megfelelő informatikai alkalmazásokat és kapcsolódó szolgáltatásokat, a feladatellátásban résztvevő szervek választással kapcsolatos pénzügyi, számviteli, logisztikai munkájának hatékony támogatásához. Támogatja a választási feladatok lebonyolítását szabályozó speciális költségvetési (jog)szabályok alapján:
a beszerzések, a pénzeszközök tervezését;
a pénzügyi és logisztikai (szervezési) folyamatok szabályozását;
a tevékenységek határidőben való szakszerű, informatikával magas szinten támogatott elvégzését;
a végrehajtásban résztvevő szervek és szakemberek összehangolt munkáját.
A választásonként, népszavazásonként új funkciókkal, lehetőségekkel bővülő, illetve a jogszabályi követelményekhez folyamatosan igazodó alkalmazások biztosítják a lebonyolításában részt vevők munkájának egyre hatékonyabb informatikai támogatását, valamint a lakosság egyre gyorsabb tájékoztatását.
83
10.6. Önellenőrző kérdések 83. Az általános választások informatikai rendszerei melyik évtől kezdve fedik le a teljes választási esemény folyamatát? a. 1989 b. 1990 c. 1994 84. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A választások előkészítésére és lebonyolítására igénybe vesszük…….. a. az anyakönyvi célra létrehozott hálózatot. b. az okmányirodai és ügyfélkapu célra létrehozott hálózatot egyaránt. c. az okmányirodai és anyakönyvi célra létrehozott hálózatot egyaránt. 85. Válassza ki a helytelen állítást! a. A választás kitűzését követően az SZL adatai és a NESZA nyilvántartása alapján, szavazókörönként elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke, melyet a választás megkezdéséig két alkalommal aktualizálnak. b. A választás kitűzését követően elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke, melyet, ezt követően folyamatosan aktualizálnak. c. A választás kitűzését követően a Személyiadat- és Lakcímnyilvántartás (SZL) adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (NESZA) nyilvántartása alapján, szavazókörönként elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke. 86. Egészítse ki az állítást a helyes megoldás kiválasztásával! A szavazás napján a szavazókörök ……… jelentik az addig megjelent választópolgárok számát. a. 5 alkalommal b. 6 alkalommal c. 7 alkalommal 87. Válassza ki a helyes állítást! a. A szavazókörökben az első számlálás eredményéről kiállított adatlapokat a helyi választási irodához továbbítják, ahol feldolgozzák azokat. Az így előállított eredmény, félhivatalos, előzetes tájékoztató adatként kezelendő. b. A szavazókörökben az első számlálás eredményéről kiállított adatlapokat a helyi választási irodához továbbítják, ahol feldolgozzák azokat. Az így előállított eredmény, nem hivatalos, előzetes tájékoztató adatként kezelendő. c. A szavazókörökben az első számlálás eredményéről kiállított adatlapokat a helyi választási irodához továbbítják, ahol feldolgozzák azokat. Az így előállított eredmény, hivatalos, előzetes tájékoztató adatként kezelendő. 84
88. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? Az integrált választási rendszerben……………. a. csak adatlapokat lehet rögzíteni b. adatlapokat és jegyzőkönyveket lehet rögzíteni c. csak jegyzőkönyveket lehet rögzíteni 89. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A tájékoztató rendszer internetes szolgáltatása teljes tartalommal elérhető a………. a. www.election.hu internetes honlapon b. www.index.hu internetes honlapon c. www.valasztas.hu internetes honlapon 90. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? Az internetes tájékoztató rendszer „Előző választások” szekciójából ……… elérhető. a. csak a korábbi országgyűlési választások krónikája b. csak a korábbi EP választások adatbázisa c. 1990 óta minden választás adatbázisa 91. Jelölje be a helyes állítást! a. A szavazatösszesítő rendszer az OVB eredménymegállapítását támogatja. b. A szavazatösszesítő rendszer csak a választást követő nap működik. c. A szavazatösszesítő rendszer szerepe elsősorban a választási irodák eredmény megállapítási tevékenységének támogatása. 92. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer………… a. működtetése felesleges, mivel a választókerületekben minden esetben ki tudják szűrni a választási csalókat. b. működését a Btk. 211. §-a szabályozza. c. segítséget nyújt a visszaélés-gyanús esetek megkereséséhez. 93. Jelölje be a helyes állítást! a. A VÜR levelezésre alkalmas rendszer, amely a világ bármely részéről elérhető. b. A VÜR többek között a választással kapcsolatos szavazatösszesítő feladatok ellátására szolgál. c. A VÜR betűszó jelentése: Választás Ügyviteli Rendszer. 94. Jelölje be a helyes állítást! a. A VÜR elektronikus levelezési lehetőséget biztosít az országos, a területi, illetve a helyi választási szervek között. 85
b. A VÜR fórum lehetőségét minden Internet hozzáféréssel rendelkező használhatja. c. A VÜR fórum lehetősége kizárólag az OVI intézkedések közlésére szolgál.
86
11. VÁLASZTÁSOK TERVEZÉSE, PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA Az Országgyűlés a választások lebonyolításának pénzügyi forrását a költségvetési törvényben jóváhagyott összeg erejéig biztosította. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 153. § (1) g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati miniszter a 7/2009. (II. 25.) ÖM rendeletben szabályozta az Európai Parlament tagjai választása költségeinek tételeit, pénzügyi normatíváit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét. A Kormány által biztosított előirányzatok felhasználását az általános költségvetési gazdálkodási szabályok, valamint a miniszter által hozott pénzügyi végrehajtási rendelet határozza meg. A felhasználást mind központi, mind helyi és területi szinten tervezni kell. Központi szinten tervezett költségek tapasztalati adatok és a feladat sajátosságaihoz kapcsolódó, meghatározott mérőszámok alapján kerülnek kialakításra. Helyi és területi szinten a tervezés alapjául a miniszteri rendeletben meghatározott normarendszer szolgál, amely elismeri egyes feladatok mennyiségi különbözőségeinek költségeit. A normarendszer mérőszámait a KEKKH által megállapított, a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a névjegyzék összeállításához használt adatállomány biztosítja. Az Önkormányzati Minisztérium a költségvetési fejezetében a választás lebonyolítására rendelkezésre álló összeget megállapodás alapján fejezetek közötti költségvetési előirányzat-átcsoportosítással biztosítja a KEKKH és a külügyminisztérium részére, illetve fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítással a regionális államigazgatási hivatal részére. A KEKKH a választások helyi és területi szintű pénzügyi fedezetét a TVI részére, az illetékes fővárosi, megyei közgyűlés hivatalának bankszámlájára utalja. A TVI a választások pénzügyi fedezetének a HVI-t és az OEVI-t megillető részét a települési önkormányzat polgármesteri hivatala (körjegyzőség esetén a körjegyzőség) bankszámlájára folyósítja. A működési kiadások fedezetére –
a KEKKH a pénzügyi normatívák alapján meghatározott összeget előlegként folyósítja a TVI részére a szavazás napját megelőző 20. munkanapig
–
a TVI a választások pénzügyi fedezetének a HVI-t és az OEVI-t megillető részét a helyi szerveknek a szavazás napját megelőző 15. munkanapig biztosítja
Az alábbi személyi normatívák folyósítására csak utólag, a pénzügyi elszámolás elfogadását követően kerül sor: –
a HVI és OEVI vezetők személyi juttatásainak kifizetéséről a TVI vezetője dönt, és haladéktalanul intézkedik a kifizetésről
–
a TVI vezetők személyi juttatásainak kifizetéséről az OVI vezetőjének javaslatára a miniszter dönt, a fedezetét a KEKKH elnöke a döntést követő 8 banki napon belül folyósítja 87
A feladat végrehajtásához biztosított pénzeszközöket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell felhasználni. A rendelkezésre álló források csak működési célra használhatók fel, illetve személyi kiadásra a normarendszerben meghatározott összegeket kell biztosítani. –
Többlettámogatást a szavazatszámláló bizottságba bevont póttagok számának növekedése, a külképviseleten szavazók értesítésének tényleges postai kiadása, valamint a választási bizottság tagjainak átlagbér térítése miatt lehet igényelni.
–
Feladatelmaradás esetén az erre a feladatra biztosított normatívák alapján számolt összeget, illetve annak maradványát vissza kell utalni.
A választási feladat forrásául szolgáló pénzeszközöket a szervezeteknek számvitelileg elkülönítetten kell kezelniük és külön a választási feladatokra jóváhagyott szakfeladaton kell nyilvántartaniuk. A szakfeladaton meg kell jeleníteni mind a kapott támogatásértékű bevételt, mind a saját forrás terhére teljesített kiadásokat. A szavazást követő 10, 45, 60, 70 naptári napon belül a választási szervek és egyéb közreműködők feladattípusú elszámolást készítenek. A feladattípusú elszámolást féléves és /vagy éves a számviteli jogszabályokban meghatározott könyvviteli elszámolás követi. A feladattípusú elszámolásban a normarendszerrel kapcsolatosan csak kiemelt tétel szerinti elszámolást kell rögzíteni, míg a nem normarendszerhez kapcsolódó kiadásokat tételesen kell megjeleníteni. A többletfeladatokról szintén tételes elszámolásban kell számot adni. A választások pénzügyi lebonyolítását választási pénzügyi rendszer segíti. Az elszámolás rendje: –
a HVI és az OEVI vezetője a szavazást követő 10 naptári napon belül feladattípusú elszámolást készít a TVI vezetője részére;
–
a TVI vezetője a szavazást követő 45 naptári napon belül elszámolást készít a TVI részére biztosított pénzügyi fedezetről, illetve összesítő elszámolást készít a HVI és OEVI vezetők, valamint saját elszámolása alapján a KEKKH elnöke részére.
A HVI, az OEVI és a TVI elszámolásának elfogadásáról a KEKKH elnöke dönt. A többletköltségek fedezete az elszámolás elfogadását követő 8 banki napon belül kerül biztosításra a TVI részére. A többletköltségek fedezetét a TVI vezetője további 8 banki napon belül folyósítja a HVI és az OEVI részére. Az elszámolást készítő szerv vezetőjének az elszámolás elfogadását követő 8 banki belül kell eleget tennie visszafizetési kötelezettségének. A választási pénzeszközök szabályszerű felhasználásának ellenőrzésekor a költségvetési szervek belső ellenőrzési rendjéről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni: –
A HVI és az OEVI pénzügyi ellenőrzését a TVI végzi a szavazás napját követő 45 naptári napon belül. A TVI pénzügyi ellenőrzését a KEKKH végzi.
–
A HVI és a TVI vezetője a választás pénzügyi kiadásainak elszámolására és utóellenőrzésére a választási iroda tagjának ad megbízást.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendelete szerint az általános szabályoktól eltérően a választási pénzeszközök terhére kötelezettséget a polgármester helyett a jegyző vállalhat. 88
11.1. Önellenőrző kérdések 95. A helyi és területi választási szervek választási feladatok finanszírozásának alapja? a. tapasztalati adatok és a nem normásítható kiadások kalkulált adatai b. normarendszer (normatívák) és a névjegyzékhez használt adatbázis alapján képzett mérőszámok c. normarendszer és a nem normásítható kiadások kalkulált adatai 96. Milyen típusú elszámolást készítenek a választási szervek és közreműködők a választást követő 10, 45, 60, 70 naptári napon belül? a. feladattípusú elszámolást b. könyvviteli elszámolást c. feladattípusú és könyvviteli elszámolást 97. Mikor kerül sor a HVI és OEVI vezetők személyi normatíváinak folyósítására? a. egyidejűleg a dologi kiadásokkal b. utólag, ha a pénzügyi elszámolást a TVI elfogadta c. utólag, ha a pénzügyi elszámolást a KEKKH elfogadta 98. Mi számolható el a választási kiadások között többletköltségként? a. a választási bizottság tagjainak átlagbére, ha a munkáltató a szavazást követő 10 napon belül igényli b. a választási bizottság tagjainak átlagbére, ha a munkáltató a szavazást követő 5 napon belül igényli c. a választási bizottság tagjainak átlagbére és annak járulékai, ha a munkáltató a szavazást követő 5 napon belül igényli 99. Ki jogosult a választási pénzeszközök terhére kötelezettséget vállalni a helyi és területi választási szerveknél? a. jegyző b. polgármester c. polgármester és jegyző együttesen
89
12. SZERVEZÉSI, LOGISZTIKAI FELADATOK 12.1. A szervezési, logisztikai feladatok tárgya A választások során jelentős értékű anyagi, technikai eszköz igénybevételére kerül sor. Ezek egy része a választási feladatok kapcsán felhasználásra kerül, más részük további hasznosítása is lehetséges, illetve kívánatos. A választási feladatok kapcsán felhasználásra kerülnek a választói névjegyzékek, értesítők, ajánlószelvények, szavazólapok, jegyzőkönyvek, választástechnikai kellékek stb (továbbiakban: cikkek). Ezek a cikkek a választások lebonyolításának nélkülözhetetlen kellékei, értékük százmilliós nagyságrendű. A velük kapcsolatos teendők sokrétűek, így indokolt, hogy azokat kiemelten, egy egységes Választási Logisztikai rendszerben (VLOG) kezeljük.
A választás zavartalan lebonyolítása érdekében a választás szervezési és logisztikai feladatai kapcsán biztosítani kell, hogy: ¾ a megfelelő cikkek kerüljenek megtervezésre, ¾ a nyomtatványok, kellékek megfelelő mennyiségben, féleségben és időben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen, ¾ az ellátás teljes folyamata az abban közreműködők számára megfelelően átlátható, ellenőrizhető, információt hordozó legyen, ¾ az ellátás költségtakarékos módon valósuljon meg, ¾ az ellátás teljes folyamata az arra jogosult szervezetek (ÁSZ, KEHI) számára megfelelően átlátható, ellenőrizhető legyen.
12.2. A jogszabályi követelmények A 6/2009. (II.25.) ÖM rendelet meghatározza a különböző szervek logisztikához kapcsolódó fő feladatait: Helyi Választási Iroda: − gondoskodik a központi nyomtatványok átvételéről a TVI által megjelölt helyen és időben, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint a helyben készülő nyomtatványok előállításáról; − fogadja a központilag – szavazókörönként – összeállított szállítódobozokat, tartalmukat ellenőrzi, elhelyezi bennük a jelszót tartalmazó lezárt borítékokat és gondoskodik a szavazás napjáig történő megőrzésükről; − a szavazást megelőző napon előkészíti és tételenként – átvételi elismervénnyel – átadja a szavazatszámláló bizottságok elnökei vagy helyetteseik részére a szavazás lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, iratokat, bélyegzőt és egyéb kellékeket;
90
− biztosítja a szavazáshoz szükséges szavazóhelyiségek felszerelését.
technikai
feltételeket,
valamint
a
A TVI vezetője: − ellenőrzi és irányítja az OEVI-k és a HVI-k tevékenységét; − a választási logisztikai rendszerre alapozva meghatározza a központi nyomtatványok elosztásának és a helyi készítésű nyomtatványok előállításának, szállításának és átvételének rendjét. Országos Választási Iroda: − a KEKKH közreműködésével biztosítja a HVI részére a névjegyzékek, az értesítők és az ajánlószelvények elkészítéséhez szükséges adatokat, nyomtatványokat; − gondoskodik a szavazáshoz szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról; − a külképviseleti szavazáshoz szükséges kellékeket és nyomtatványokat megküldi a KÜVI részére. Külképviseleti Választási Iroda: − fogadja a külképviseleti szavazás lebonyolításához szükséges további kellékeket és nyomtatványokat. KEKKH: − gondoskodik a választás központi logisztikai feladatainak ellátásáról; − gondoskodik a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez szükséges papír beszerzéséről, valamint a postázáshoz szükséges ablakos borítékokról.
12.3. A logisztikai feladatokban részt vevő szervezetek A választás logisztikai feladatai megvalósításának támogatására a választási logisztikai rendszert – a KEKKH döntésétől függően – az alábbi választási szervek használhatják:
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Önkormányzati Minisztérium Választási Főosztály/Országos Választási Iroda Területi Választási Irodák Regionális Államigazgatási Hivatalok és kirendeltségeik Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Irodák Külügyminisztérium
12.4. Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága Az informatikai feladatok a KEKKH informatikai irányításával kerülnek végrehajtásra. A választásoknál egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a logisztikai feladatok annak érdekében, hogy megalapozottabb, költségtakarékosabb, valamennyi résztvevő és az ellenőrző szervek számára is átláthatóbb ellátás valósulhasson meg. Ennek eredményeként a választási szervek időben információt kapnak tervezett beszerzési, illetve a várható szállítási mennyiségekről, a szállítás helyéről, és támogatást kapnak a feladatellátáshoz (feladatszervezés, lebonyolítás). 91
A választási logisztikai rendszer segítséget nyújt a választások globális tervezéséhez, a jogszabályban meghatározott cikkek pontos és részletes gyártatási mennyiségeinek meghatározásához, a választási szervek igényeinek gyűjtéséhez, azok elbírálásához, a kötelezettségvállalások nyilvántartásához, a szállítási adatok kezeléséhez, elemzések, ellenőrzések készítéséhez. A logisztikai feladatok a központilag biztosítandó választási cikkek (nyomtatványok, kellékek, egyéb cikkek) végső felhasználási helyekre történő eljutását/eljuttatását és minden ehhez elvégzendő feladatot foglalnak magukba.
A helyi előállítású nyomtatványokhoz kapcsolódó feladatokat a Vhr., valamint a választási szakrendszerek leírásai tartalmazzák, ezek nem részei a fent említett logisztikai feladatoknak.
12.5. A választások fő logisztikai (informatikai) feladatai A választás zavartalan lebonyolításához meg kell határozni a szükséges cikkek körét, majd a pontos mennyiségek meghatározásához, illetve az igénylések koordinálásához az egyes cikkekhez szabályokat kell rendelni. A cikkek normatívája a jogszabályok, valamint a választások során kialakult tapasztalat alapján történik. A beállított szabályok és paraméterek irányítják a szükséglet részletes és pontos meghatározását. Mindezek elvégzése az OVI feladata. A közbeszerzési eljárás nyertesével megkötött szerződés nyilvántartásba vétele a kötelezettség-nyilvántartásban a KEKKH feladata. A részletesen feldolgozott szerződés alapján a megrendeléseket az OVI kezdeményezi a megrendelés-tervezetek és a jóváhagyott gyártatási adatok alapján. Az aláírt megrendelést a KEKKH küldi el a gyártónak. 12.5.1. Nyomtatvány- és kellékigények megállapítása és továbbítása A választás lebonyolításához szükséges cikkek (nyomtatványok, kellékek, egyéb cikkek) mennyiségi meghatározása kétféleképpen történik: a) Az OVI a hatályos jogszabályok és az aktuális választási alapadatok alapján, meghatározott szabályok, algoritmusok és normatívák figyelembevételével kiszámítja a központilag megrendelésre kerülő termékek mennyiségeit. Az így kiszámított termékek kerülnek országos szinten beszerzésre és szállításra. b) A központilag biztosítandó, de jogszabály által nem meghatározott cikkek esetében a területi, helyi szerveknek lehetőségük van arra, hogy felmérjék és megadják egy adott cikk szükséges mennyiségét. Ezzel elkerülhető, hogy olyan termékek kerüljenek központi szinten megrendelésre, amiből a helyi szinten van elegendő mennyiség, illetve esetlegesen csak pótlásról kell gondoskodni. A rendszeren keresztül megküldött igényeket (javasolt mennyiség) az OVI elbírálja. Minden esetben az OVI által jóváhagyott mennyiségek kerülnek beszerzésre és szállításra.
92
Az igények megállapítását és megküldését az okmányirodai hálózatba kapcsolt szerveknél logisztikai informatikai rendszer támogatja. A TVI-k feladata, hogy meghatározzák, hogy adott megyében milyen választási szerv szinten (TVI vagy OEVI) történjen az igények begyűjtése, a rendszerben való rögzítése. Az alábbi választási szervek kezdeményezhetnek, bírálhatnak el igényeket, saját maguk és a hozzájuk besorolt szervek vonatkozásában: Igénylést készítő szerv TVI
OEVI
Külügyminisztérium
Igénylés tárgyát képező szervek TVI HVI Település Szavazókör OEVI OEVK OiHVI HVI Település Szavazókör Külügyminisztérium KüVI
Elbíráló szerv OVI
TVI
OVI
A választási szervek igényléseinek pontossága és egyszerűsége érdekében az OVI az igényléseket minden esetben előkészíti a rendszerben. A választási szerveknek csak e tételek mennyiségeit kell – szükség szerint – módosítaniuk, hozzájárulva ezzel a pontos szükségletek központi meghatározásához. A választási szervek igényléseiket a hierarchiában feljebb lévő szervek felé küldik tovább a logisztikai rendszeren keresztül. Az OVI csak TVI-től és a Külügyminisztériumtól érkező igényeket fogad és bírál el. A logisztikai rendszer használatához a választási szervek részletes módszertani útmutatót és felhasználói kézikönyvet, valamint help desk támogatást kapnak. 12.5.2. Igénylési helyek, szállítási helyek, címek továbbítása A TVI-k meghatározhatják, hogy adott megyében milyen választási szerv szinten (TVI vagy OEVI) történjen az igények begyűjtése, és az logisztikai rendszerben való rögzítése. A TVI-k döntéseiket a logisztikai rendszerben adják meg. Meghatározott termékek esetében a TVI joga és kötelessége annak eldöntése, hogy az adott megyében milyen választási szerv szintre történjen a szállítás (TVI vagy OEVI). Ennek legtipikusabb példája a szavazólapokat, szavazásnapi nyomtatványokat tartalmazó szavazóköri dobozok szállítási helyének meghatározása. A TVI-k a szállítási helyet (szintet) a logisztikai rendszerben adják meg. Az OVI ennek figyelembevételével végzi el a szállítási szolgáltatások számításait és rendeli meg a KEKKH-n keresztül a szállításokat.
A szállítási cím és a választási szerv címe eltérhet egymástól. Fontos, hogy a logisztikai rendszerben a szállítási helyek címei pontosan szerepeljenek. A VLOG 93
rendszerben lehetőség van adott időszakban a választási szervek címének, és a hivatalhoz tartozó szállítási címnek a pontosítására. A központi nyilvántartásban lévő címekről (saját hierarchiájukban hozzájuk tartozó szervekéről) a választási szervek a rendszerben mindenkor tájékozódhatnak.
A címek felülvizsgálata és szükség esetén azok módosítása a választási irodák feladata. Az OVI a TVI-k szállítási hely igényeit, a pontos szállítási címeket átadja a szállítóknak, a szállítások ennek megfelelően történnek. 12.5.3. Értesítés a szállításokról a választási szervek részére A digitális adatátadás eredményeként a szállítások pontos adatai (szállítás dátuma, szállítólevélszám, cikk, mennyiség stb.) a logisztikai rendszerben megjelennek. Ennek segítségével a választási szervek a szállítás előtt értesülhetnek arról, hogy mikor és milyen termék érkezése várható. Ennek természetesen feltétele, hogy a szállítók az adatátadást a szállítás megtörténte előtt teljesítsék. A szállítás várható idejéről a szállító előzetesen, telefonon értesíti az érintett választási szervet. A szállítmányok fogadására való felkészülést jól kezelhető, táblázatos formátumú nyomtatvány segíti, amely a logisztikai rendszerből kinyomatható. Ez nagyban segítheti a logisztikai munkatárs munkáját, hiszen: − tájékoztatást nyújt a várható szállítások adatairól, időpontjáról, − segíti az átadás-átvétel ellenőrzését, − egyeztetni lehet a leszállított és az átvett mennyiségeket, − segíti a ténylegesen átvett mennyiségek visszarögzítését a logisztikai rendszerben. 12.5.4. Szállítás a választási szervekhez A szállítók a következő választási szervekhez végeznek szállításokat: − OVI − KEKKH − TVI-k − Regionális államigazgatási hivatalok és kirendeltségeik − OEVI-k − Külügyminisztérium A gyártók által végzett szállítások alapbizonylatai a szállítólevelek. Ezeket a gyártók készítik el legalább három példányban.
94
A szállítmányok átvétele során az átvevőnek helyben ellenőriznie kell a szállítmány és a szállítólevélen feltüntetett adatok egyezőségét. A szavazóköri dobozok esetében az azonosítást a dobozokon lévő azonosító címkék segítik. Ellenőrzési szempontok: − a szállított dobozok, egyéb szállított termékek megfelelősége (azonosítók, számuk), − a szállítmány megfelelősége (előzetes értesítés, jogszabályi feladatok, határidők). Amennyiben a szállítmány tartalmával szemben kifogás merül fel, két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv első példányát a gyártó részére (illetve tájékoztatásul az OVI-nak) haladéktalanul meg kell küldeni faxon, a második példányt pedig irattározni kell a választási szervnél. 12.5.5. Az átvett szállítmányok nyilvántartása A választási szervekhez ténylegesen leszállított szállítmányok mennyiségéről az OVInak illetve rajta keresztül a megrendelést készítő KEKKH-nak információval kell rendelkeznie. Különösen fontos ez a szavazásnapi nyomtatványok (szavazóköri dobozok) esetében. Az adatok a kötelezettségvállalások teljesítésének, a számlák kifizetésének igazolásául, valamint a szállító által küldött szállítási adatok ellenőrzéséhez szükségesek. A TVI-k és az OEVI-k a választási logisztikai rendszerben a szállítólevelek alapján rögzítik a hozzájuk érkezett, általuk átvett választási cikkek mennyiségeit. 12.5.6. Szállítás, választási szervtől választási szervhez A gyártó által leszállított központi előállítású cikkeket a helyi választási szervekhez el kell juttatni. Ennek megszervezése a TVI, lebonyolítása a TVI-k és az OEVI-k feladata. A választási szervek egymás közötti átadás-átvételének bizonylata az átadás-átvételi elismervény, amely a logisztikai rendszerből is kinyomtatható.
A szavazóköri dobozok a HVI és az SZSZB közötti átadás-átvétele a 6/2009. (II. 25.) ÖM rendelet 17. és 23. mintája szerint előírt Átvételi elismervénnyel történik. A szállítmányok átvétele során az átvevőnek helyben ellenőriznie kell a szállítmány és az átadás-átvételi bizonylat adatainak egyezőségét, a szállítmány tartalmát, helyességét, mennyiségét. Ellenőrizési szempontok: − a választási szervnek megfelelő cikkeket tartalmazza-e a szállítmány, − a cikkek mennyisége, − az előnyomott nyomtatványok esetén az adatok helyessége, egyezősége. 95
12.6. Önellenőrző kérdések 100. A választásokhoz kapcsolódó anyagi és technikai eszközöket hol lehet felhasználni? a. Csak a választásokon. b. Minden újrahasznosítható. c. Egy részük csak a választásokon, más részük további hasznosítása is lehetséges és kívánatos. * 101. Milyen logisztikai feladata van a helyi választási irodának? a. Gondoskodik a központi nyomtatványok átvételéről a TVI által megjelölt helyen és időben, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint a helyben készülő nyomtatványok előállításáról * b. Szakmai tájékoztató füzeteket, útmutatókat készít, szakmai értekezleteket, országos szintű oktatást tart. c. Meghatározza a központi nyomtatványok elosztásának rendjét. 102. Milyen logisztikai feladat nem tartozik a helyi választási iroda feladatkörébe? a. Gondoskodik a központi nyomtatványok átvételéről a TVI által megjelölt helyen és időben, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint a helyben készülő nyomtatványok előállításáról b. Fogadja a központilag – szavazókörönként – összeállított szállítódobozokat, tartalmukat ellenőrzi, elhelyezi bennük a jelszót tartalmazó lezárt borítékokat és gondoskodik a szavazás napjáig történő megőrzésükről. c. Gondoskodik a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez szükséges papír beszerzéséről, valamint a postázáshoz szükséges ablakos borítékokról. 103. Válassza ki a választás szervezési és logisztikai feladatai kapcsán a helyes választ! a. A nyomtatványok, kellékek megfelelő mennyiségben, féleségben és időben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen. b. A nyomtatványok, kellékek bármilyen mennyiségben és féleségben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen. c. A nyomtatványok, kellékek bármilyen mennyiségben és időben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen. 104. Jelölje meg a helytelen állítást a választás szervezési és logisztikai feladatai között! a. A nyomtatványok, kellékek bármilyen mennyiségben és féleségben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen. b. Az ellátás költségtakarékos módon valósuljon meg. c. Az ellátás teljes folyamata az arra jogosult szervezetek (ÁSZ, KEHI) számára megfelelően átlátható, ellenőrizhető legyen. 96
105. A felsorolt szervezetek közül kinek a számára kell, hogy átlátható és ellenőrizhető legyen a logisztikai ellátás teljes folyamata? a. APEH, ÁSZ. b. TVI, OEVI, HVI, c. ÁSZ, KEHI. 106. Milyen szervezetek vesznek részt a választás logisztikai feladataiban? a. KÜM, APEH, FVM, ORTT b. KEKKH, TVI, OEVI, KÜM c. PM, HM, BRFK 107. Kinek az irányításával kell végrehajtani a logisztikai feladatokkal kapcsolatos informatikai feladatokat? a. KÜM b. KEKKH c. Regionális államigazgatási hivatalok 108. Mihez nyújt teljes mértékű segítséget a választási logisztikai rendszer? a. A választások globális tervezéséhez. b. A választásokhoz szükséges nyomtatványok és egyéb termékek (cikkek) globális tervezéséhez, a jogszabályban meghatározott cikkek pontos és részletes gyártatási mennyiségeinek meghatározásához, a választási szervek igényeinek gyűjtéséhez, azok elbírálásához, cikkek digitális megrendeléséhez, a beszerzési kötelezettségvállalások nyilvántartásához, a szállítási adatok kezeléséhez, elszámolásához, elemzések, ellenőrzések készítéséhez. c. A választások globális tervezéséhez, a jogszabályban meghatározott cikkek pontos és részletes gyártatási mennyiségeinek meghatározásához. 109. Van-e lehetőségük a területi, helyi szerveknek arra, hogy igénylést készítsenek? a. Igen, minden termék esetében. b. Igen, a központilag biztosítandó, de jogszabály által nem meghatározott cikkek esetében. c. Nem, de ez alól kivétel, ha erre külön engedélyt kérnek a felettes szervtől. 110. A TVI által elkészített - adott cikkre vonatkozó - igénylés kerül automatikusan megrendelésre? a. Igen. b. Nem, mert az igényeket az OVI bírálja el, és minden esetben az OVI által jóváhagyott mennyiségek kerülnek beszerzésre és szállításra. c. Igen, mert a adott cikkek beszerzésére a TVI-nek önálló döntési joga van.
97
111. A TVI melyik választási szintre vonatkozóan bírálhat el, ha az igénylést készítő szerv az OEVI? a. OEVI, OEVK, OiHVI, HVI, Település b. HVI, Település c. TVI, HVI, Település 112. Kapnak-e segítséget a logisztikai rendszer használatához a választási szervek? a. Semmilyen támogatást nem kapnak. b. Multimédiás CD-t kapnak. c. Részletes módszertani útmutatót és felhasználói kézikönyvet, valamint help desk támogatást kapnak. 113. Melyik szerv határozhatja meg, hogy adott megyében milyen választási szerv szinten (TVI vagy OEVI vagy OIHVI) történjen az igények begyűjtése, és a logisztikai rendszerben való rögzítése? a. Regionális államigazgatási hivatalok b. KEKKH c. TVI 114. A pontos kiszállítások érdekében a központi nyilvántartásban lévő címekről hol tájékozódhatnak a választási szervek? a. A Választási Logisztikai rendszerben. b. ASZA fórumon. c. VER-ben. 115. Kinek a joga eldönteni a szavazásnapi nyomtatványokat tartalmazó szavazóköri dobozok szállítási helyét? a. HVI b. TVB. c. TVI 116. Válassza ki a helyes állítást! a. A választási szerv címe minden esetben egyben a szállítási címet is jelenti. b. A szállítási cím és a választási szerv címe eltérhet egymástól. c. A logisztikában nincs jelentősége annak, ha választási szerv címe és a szállítási cím eltér egymástól. 117. A szállítók mely választási szervhez végeznek szállításokat? a. OVI b. KEKKH c. Regionális államigazgatási hivatalok és kirendeltségeik, TVI-k, OEVI-k, OVI, KEKKH, KÜM
98
118. Mit tesznek a TVI-k és az OEVI-k a hozzájuk érkezett szavazóköri dobozok mennyiségi adataival? a. Ráírják minden egyes szavazóköri dobozra. b. Semmit. c. Rögzítik a logisztikai rendszerben. 119. Mit ellenőriznek a választási szervek a szállítmányok átvétele során? a. A választási szervnek megfelelő cikkeket tartalmazza-e a szállítmány, a cikkek mennyiségét, az előnyomott nyomtatványok esetén az adatok helyességét, egyezőségét. b. A szállító címét, telefonszámát. c. A szállító jármű adatait. 120. Milyen módon kell, hogy elszámoljanak a TVI-k és az OEVI-k a hozzájuk érkezett szállításokról (választási cikkekről) az OVI/KEKKH felé? a. Telefaxon b. VÜR-ön c. A Választási Logisztikai rendszerben 121. Hogyan tudják a TVI-k és az OEVI-k a a hozzájuk érkezett választási cikkek szállítási ellenőrző valamint az elosztási listáit előállítani? a. Kézzel, vagy esetleg valamely irodai szoftver segítségével. b. A Választási Logisztikai rendszerből ki tudják nyomtatni. c. Nem szükséges ilyen. 122. Ön szerint miért kell a TVI-knek és az OEVI-knek a szállításokról, a hozzájuk érkezett választási cikkekről elszámolni? a. Mert a választás lebonyolítása (szállítások) kapcsán keletkező több ezer szállítólevél manuális feldolgozása ezzel kiváltható az OVI/KEKKH-nál, a teljes beszerzési, logisztikai információs folyamat így zárttá, dokumentáltan ellenőrizhetővé tehető. Az elszámolás alapja a szállítói teljesítés elismerésének. Ez a módszer egy előrelépést jelent az elektronikus közigazgatás megvalósítása terén is. b. Nem tudom. c. Azért, hogy a TVI, OEVI megkapja a választási cikkek ellenértékét a KEKKHtól.
99
TUDÁSPRÓBA!
Amennyiben eljutott a tananyag feldolgozásában eddig a pontig kérjük, lépjen be a multimédiás alkalmazásba, és oldja meg a Központi tudáspróbát! Bejelentkezéséhez használja az előre megadott felhasználói nevét és jelszavát! Pontosan írjon be minden karaktert!
100
13. MELLÉKLETEK 13.1. Az Önellenőrző kérdések megoldásai Kérdés sorszáma
Helyes válasz
1.
X
a.
b.
c.
Kérdés sorszáma 30.
Helyes válasz a.
b.
c.
X
2.
X
31.
X
3.
X
32.
X
4.
X
33.
X
5.
X
34.
X
6.
X
35.
7. 8.
X X
9. 10.
X X
X
39.
X
40.
X X
X
41.
13.
X
42.
X X X
17. 18.
X X
19. 20.
X
43.
15. 16.
X
38.
12. 14.
X
37. X
11.
36.
X
X X
X
44.
X
45.
X
46.
X
47.
X
48.
X
49.
X
21.
X
50.
22.
X
51.
X
52.
X
53.
X
23.
X
24. 25.
X X
26.
X
27. 28. 29.
X X
X
54.
X
55.
X
56.
X
57. X
58.
X X 101
Kérdés sorszáma 59.
Helyes válasz a.
b.
X
60.
X
94.
61.
X
95.
62.
X
96.
63.
X
97.
64.
X
98. X
99.
66.
X
100.
67.
X
101.
68. 69.
X
a.
b.
X
X X X X X X X X X X
104.
71.
X
105.
X
X
103. X
X
106.
X
73.
X
107.
X
74.
X
108.
X
75.
X
109.
X
76.
X
110.
X
77.
X
111.
78.
X
X X
X
113.
80.
X
114. X
X
112.
79. 81.
c. X
102.
70. 72.
Helyes válasz
93.
65.
X
115.
X
82.
X
116.
83.
X
117.
X
118.
X
84. 85.
X X
119.
86.
X X
121.
88.
X
122.
89.
X
90.
X
92.
X X
X
X
120.
87.
91.
102
c.
Kérdés sorszáma
X X X
