Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza

Kérdések Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítási szolgáltatást nyújtja. Életbiztosítás esetében ez lehet a biztosított halála, illetve a biztosítottnak a szerződésben előre meghatározott időpontban való életben léte (elérés).

Válaszok

Válasz A: Kockázat kezdete.

Válasz B: Biztosítási esemény. Válasz C: Kedvezményezett mentesülése.

A biztosítási szerződés tartalmi követelményeit a …

Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza. Válasz C: A Büntető Törvénykönyv tartalmazza.

Milyen jogszabály tartalmazza a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit?

Válasz A: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.évi LX. törvény. Válasz C: A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény.

Mire kötelezi magát a szerződő fél a biztosítási szerződés alapján?

Válasz A: A kockázat felmérésére. Válasz B: Díj fizetésére. Válasz C: A biztosítási szolgáltatások igénybe vételére.

Mire kötelezi magát a biztosító a biztosítási szerződés alapján?

Válasz A: A szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére. Válasz B: A biztosítási szerződés rendelkezéseinek betartására. Válasz C: A biztosított megfelelő tájékoztatására.

A biztosítási esemény bekövetkezése (pl. a biztosított személy halála) a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet?

Válasz A: Nem. Válasz B: Bizonyos esetekben. Válasz C: Igen.

A biztosítási szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv „Biztosítás” című XLV. fejezete tartalmazza.

Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

A Polgári Törvénykönyv „Biztosítás” című XLV. fejezete tartalmazza az egészségbiztosítás szabályait is.


Az általános szerződési feltételek bíróság előtt megtámadhatóak.


A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemei közé nem tartozik…

Válasz A: a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók rögzítése. Válasz B: a biztosítottnak járó többlethozam összegének megadása. Válasz C: az egyes igények elévülési idejének meghatározása. Válasz D: értékkövetés esetén annak részletes szabályainak rögzítése.

Mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződési feltételeknek, figyelemfelhívásra alkalmas módon?

Válasz A: A biztosító mentesülésének szabályait. Válasz B: A biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit. Válasz C: A biztosítási összeg befektetésének módját.

Milyen gyakorisággal köteles tájékoztatni az ügyfelet a biztosító, az életbiztosítási szerződés aktuális adatairól?

Válasz A: Évente legalább egyszer. Válasz B: Havonta. Válasz C: Két évente.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit …

Válasz A: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény határozza meg. Válasz B: az ajánlattevő tetszőlegesen határozza meg. Válasz C: a biztosító társaságok határozzák meg.

Melyik állítás nem igaz? A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell …

Válasz A: a biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatait, valamint a biztosítási szerződés jellemzőit. Válasz B: a biztosításközvetítő díjazásának mértékét. Válasz C: a biztosítási szerződés esetleges értékkövetésének mértékét.

Mit jelent az egyenjogúság elve?

Válasz A: A szerződő felek a szerződés fennállásának teljes időszakában egyenjogúak. Válasz B: A szerződő felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. Válasz C: A szerződő felek a szerződés megkötése során egyenjogúak.

Az alábbiak közül kinek a hátrányára való eltérést tiltja az egyoldalú kogencia elve?

Válasz A: Biztosító. Válasz B: Kedvezményezett. Válasz C: Károsult.

Mit jelent az egyoldalú kogencia elve?

Válasz A: A biztosító szabályzatában és a felek szerződésében a Polgári Törvénykönyv előírásaitól kizárólag a biztosító javára lehet eltérni. Válasz B: A szerződés általában a felek egybehangzó nyilatkozata alapján jön létre. Válasz C: A biztosító szabályzata és a felek szerződése a biztosított, illetve a kedvezményezett hátrányára a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezésektől csak a Polgári Törvénykönyv kifejezett engedélyével térhet el.

Egy biztosító életbiztosítási szabályzata szerint a biztosítási szerződés 15 napos díjelmaradás esetén megszűnik. Sérti-e ez a szabályozás az egyoldalú kogencia elvét?

Válasz A: Nem, mert a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezést a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetére. Válasz B: Igen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint 30 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés, melytől az ügyfél hátrányára nem lehet eltérni. Válasz C: Nem, mert az ügyfél hátrányára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni.

A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre igaz az alábbi állítás? A szerződés érdekmúlással való megszűnésének esetén a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

Válasz A: Egyenjogúság elve.

Válasz B: Díjoszthatatlanság elve. Válasz C: Önkéntesség elve.

Mit jelent az „önkéntesség elve”?

Válasz A: A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést. Válasz B: A felek szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy mikor mondják fel a szerződést. Válasz C: A biztosító szabadon dönt abban a kérdésben, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti-e a szolgáltatást.

A biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint…

Válasz A: a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Válasz B: a felek szóbeli megállapodásával jön létre. Válasz C: a felek írásbeli és szóbeli megállapodásával is egyaránt létrejön.

Mit jelent a „díjoszthatatlanság elve”?

Válasz A: Biztosító nem adhat részletfizetési kedvezményt. Válasz B: Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg. Válasz C: A szerződő felek csak egyszeri díj fizetésében állapodhatnak meg.

A biztosítási szabályzatba foglaltak eltérhetnek-e a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott szabályoktól?

Válasz A: Igen, bármilyen tekintetben. Válasz B: Nem, semmilyen indokkal. Válasz C: Igen, de csak a biztosított, illetve a kedvezményezett javára.

Az alábbiak közül mely területen engedi meg a Polgári Törvénykönyv az egyoldalú kogencia elvétől való eltérést?

Válasz A: Csak a fuvarozási biztosításban. Válasz B: Csak a viszontbiztosításban. Válasz C: Mindkettőben.

Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A nem önkéntesen létrehozott biztosítási jogviszony(ok) az alábbiak lehetnek:

Válasz A: Kötelező és biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályok alapján létrejött biztosítási jogviszonyok. Válasz B: Jogszabályok, vagy szerződésen alapuló kötelező biztosítás. Válasz C: Jogszabályon, vagy szerződésen alapuló biztosításkötési kötelezettség.

Válassza ki a helyes választ! A szerződő felek egyenjogúsága…

Válasz A: csak a biztosítási szerződés megkötésekor és megszűnésekor érvényesül. Válasz B: csak a biztosítási szerződés tartama alatt érvényesül. Válasz C: mind a biztosítási szerződés megkötéskor, mind a szerződés tartama alatt érvényesül.

A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító…

Válasz A: az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Válasz B: csak az esemény bekövetkezéséig esedékes díjat követelheti. Válasz C: legfeljebb 2 évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre igaz az alábbi állítás? A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést.

Válasz A: Együttműködés elve.

Válasz B: Egyenjogúság elve. Válasz C: Önkéntesség elve.

Eltérhet-e a biztosító a törvényi szabályozástól az ügyfél hátrányára a biztosítási szabályzatában?

Válasz A: Igen, de fogyasztói szerződések esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kivételek figyelembe vételével. Válasz B: Nem, semmilyen esetben sem. Válasz C: Igen, bármilyen esetben.

A Polgári Törvénykönyv szerint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Megállapodhatnak-e a felek ennél rövidebb időszakban is?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak negyedéves időszakban.

A Polgári Törvénykönyv milyen módon segíti az egyenjogúság elvének érvényesülését?

Válasz A: A biztosítóintézetek szakértelmére vonatkozó előírásokkal. Válasz B: Biztosítási szerződéskötési kötelezettség előírásával. Válasz C: A biztosított „hátrányos” helyzetét javító jogszabályi garanciák előírásával.

A Polgári Törvénykönyv Biztosítási fejezete szerint meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén?

Válasz A: A biztosítási évfordulóig. Válasz B: Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. Válasz C: Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén?

Válasz A: A biztosítási évfordulóig. Válasz B: Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. Válasz C: Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt.

Az egyenjogúság elve csak a szerződés megkötésekor érvényes, a tartam alatt a biztosítónak több joga van.


Vonatkozik-e az egyoldalú kogencia szabálya a viszontbiztosításokra?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem.

A díjoszthatatlanság elvét a biztosító akkor alkalmazza, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási eseménnyel összefüggésben megsemmisül, és további biztosítási esemény már nem következhet be.

Válasz A: Igaz.

Válasz B: Hamis.

Igaz-e, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával létrejön.


A Polgári Törvénykönyv „Biztosítás” fejezete a következő 5 alfejezetből áll: Közös szabályok; A kárbiztosítás; Az életbiztosítás; A balesetbiztosítás; Vegyes rendelkezések

Válasz A: Igaz.

Válasz A: Hamis.

Mit jelent az egyoldalú kogencia elve fogyasztói szerződések esetén?

Mi a díjoszthatatlanság elve?

Válasz A: A Polgári Törvénykönyv Biztosítási szerződések címében foglaltaktól csak a biztosító javára lehet eltérni, kivéve néhány általános szabálytól való eltérést. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény Biztosítási fejezetében foglaltaktól a biztosítási feltételekben, szabályzatban eltérni nem lehet az ügyfél hátrányára, csak javára, kivéve, ahol maga a törvény engedi meg az eltérést. Válasz C: Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés csak a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára térhet el a Polgáti Törvénykönyv eltérést nem engedő rendelkezéseitől. Válasz A: Az egységnyi időszakra (pl: évre) a kockázatban állásért a biztosítót megillető díj. Válasz B: A biztosítási védelem, vagyis a kockázatviselés ellenértéke. Válasz C: A biztosítónak a kockázati és a vállalkozói díjrészt egyszerre kell megfizetnie.

A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve:

Válasz A: Díj-ekvivalencia elve. Válasz B: Homogenitás elve. Válasz C: Díjoszthatatlanság elve.

A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve:

Válasz A: Minimális díj elve. Válasz B: Díjoszthatatlanság elve. Válasz C: Nagy számok törvénye.

Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A biztosítási szerződésekre vonatkozó szabályok….

Válasz A: eltérést engedőek, az egyoldalúan kógens szabályok egyes nevesített rendelkezések esetén a fogyasztói szerződéseknél egyoldalúan kógensek a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett javára. Válasz B: egyoldalúan kógensek.

Díjnemfizetés esetén melyik állítás igaz?

Mely biztosítási szerződések esetén érvényesül az egyoldalú kógencia?

Válász A: Díjnenmfizetés esetén a biztosító a szerződő felet harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés megszűnik. Válasz B: Díjnemfizetés esetén a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik. Válasz A: Minden biztosítási szerződés esetén. Válasz B: Kötelező biztosítások esetén. Válasz C: Fogyasztói szerződések esetén.

Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint....

Válasz A: csak írásban jöhet létre. Válasz B: írásbeli szerződés hiányában fedezetet igazoló dokumentum kiállításával jöhet létre. Válasz C: szóban is, minden további követelmény nélkül létre jöhet.

Válassza ki a helyes választ! A biztosított és a szerződő…

Válasz A: csak azonos személy lehet. Válasz B: csak különböző személy lehet. Válasz C: lehet azonos vagy különböző személy.

Válassza ki a helyes választ! A biztosító szolgáltatási kötelezettsége…

Válasz A: kizárólag pénzbeli szolgáltatás teljesítése lehet. Válasz B: kizárólag természetbeni szolgáltatás teljesítése lehet.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítás szerződője az a személy,

Válasz C: főszabály szerint pénzbeli szolgáltatás teljesítése, de a Polgári Törvénykönyv nem zárja ki a természetbeni szolgáltatás nyújtásának lehetőségét sem. Válasz A: aki a biztosítóval a szerződést megköti, a díjat fizeti, akihez a jognyilatkozatokat kell tenni, és aki a jognyilatkozatokat teszi. Válasz B: aki a biztosítóval szerződést kötő biztosított helyett a díjat fizeti és jognyilatkozatokat teszi. Válasz C: aki felé a biztosított szerződésbe való belépését követően a jognyilatkozatokat tenni kell.

Válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást!

Válasz A: A károsult valamennyi biztosítás esetén a biztosított. Válasz B: Kárbiztosítások esetében a biztosított a károsult. Válasz C: Felelősségbiztosítások és kárbiztosítások esetén minden esetben a biztosítottat kell károsultnak tekinteni.

Az alábbiak közül mely esetben érvényesítheti a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben?

Válasz A: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. Válasz B: Vegyes életbiztosítás esetén. Válasz C: Kárbiztosítás esetén.

Az alábbiak közül ki az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor – a biztosítási szerződésben foglalt rendelkezések szerint – a biztosító szolgáltatására jogosult élet- és balesetbiztosítás esetén?

Válasz A: A károsult.

Válasz B: A kedvezményezett. Válasz C: A biztosító.

Ki változtathatja meg a kedvezményezett személyét életbiztosítási szerződés esetében? Válasz A: A biztosított a szerződő hozzájárulásával. Válasz B: A szerződő a biztosító hozzájárulásával. Válasz C: A szerződő a biztosított hozzájárulásával.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén érvényesítheti-e a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak akkor, ha peres úton igényét nem sikerült érvényesítenie.

Válassza ki a helyes választ! Mik a biztosító alapvető kötelezettségei?

Válasz A: Csak szolgáltatási kötelezettsége van. Válasz B: Helytállási, szolgáltatási, állomány-átruházási kötelezettsége van. Válasz C: Helytállási, szolgáltatási, tájékoztatási kötelezettsége van.

Mi a biztosító főkötelezettsége?

Válasz A: Helytállási kötelezettség. Válasz B: Tájékoztatási kötelezettség. Válasz C: Állomány-átruházási kötelezettség.

Melyik az igaz állítás?

Válasz A: Egy életbiztosítási szerződésnek csak egy kedvezményezettje lehet.

Válasz B: Egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje is lehet. Válasz C: Életbiztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni.

Jogosult-e a szerződő fél életbiztosítási szerződést kötni a biztosítóval, ha nem ő maga Válasz A: Igen. a biztosított? Válasz B: Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával. Válasz C: Nem.

Az alábbiak közül mely nem tartozik a szerződő kötelezettségei közé?

Válasz A: Díjfizetési kötelezettség. Válasz B: Közlési kötelezettség. Válasz C: Helytállási kötelezettség.

Lehet-e egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Csak akkor, ha az örökösök a kedvezményezettek.

Kiskorú biztosított személyére az alábbiak közül mely esetben köthető érvényes életbiztosítási szerződés?

Válasz A: Ha a szerződést a kiskorú törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg. Válasz B: Ha a szerződést a kiskorú helyett nagykorú személy köti meg. Válasz C: Ha a szerződést a kiskorú helyett valamely nagykorú közeli hozzátartozója köti meg köti meg.

A károsult a kár megtérítését követelheti-e közvetlenül a felelősségbiztosítótól?

Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén.

Mi a következménye annak, ha az életbiztosítás kedvezményezettje hamarabb hal meg, Válasz A: A kedvezményezett kijelölés hatályát veszti. mint a biztosított? Válasz B: A kedvezményezett örököse lesz az új kedvezményezett. Válasz C: Az életbiztosítási szerződés megszűnik.

A károsult mikor léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás esetén?

Válasz A: Biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válasz B: A biztosítási szerződés tartama alatt bármikor. Válasz C: Nem léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben.

Ki lehet az életbiztosítás biztosítottja?

Válasz A: Bármely természetes vagy jogi személy. Válasz B: Csak jogi személy lehet. Válasz C: Csak természetes személy lehet.

Az alábbiak közül mely nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé?

Válasz A: Kárenyhítési kötelezettség. Válasz B: Szolgáltatási kötelezettség. Válasz C: Változás-bejelentési kötelezettség.

Melyik állítás igaz?

Válasz A: A biztosító kockázatviselése minden esetben a szerződővel szemben áll fenn. Válasz B: A biztosító kockázatviselése minden esetben a kedvezményezettel szemben áll fenn. Válasz C: A biztosító kockázatviselése minden esetben a biztosítottal szemben áll fenn.

Mely esetben válik az életbiztosítási szerződés kedvezményezettjévé a biztosított örököse?

Válasz A: Ha a kedvezményezettet a szerződésben nem neveztek meg, bemutatóra szóló kötvényt nem állítottak ki. Válasz B: Minden esetben az örökös az életbiztosítás kedvezményezettje. Válasz C: Csak akkor, ha az örökös egyben a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa is.

Az alábbiak közül mely biztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni?

Válasz A: Életbiztosítási szerződés. Válasz B: Kárbiztosítási szerződés. Válasz C: Balesetbiztosítási szerződés.

Ki lehet egy biztosítás szerződője?

Válasz A: Természetes vagy jogi személy egyaránt lehet. Válasz B: Csak természetes személy lehet. Válasz c: Csak jogi személy lehet.

Az alábbiak közül ki az, akinek a személye csak a biztosítási esemény bekövetkezése után válik ismertté a felelősségbiztosításoknál?

Válasz A: Kedvezményezett. Válasz B: Biztosított. Válasz C: Károsult.

Életbiztosítás esetén a szerződő megváltoztathatja-e a kedvezményezett személyét? Válassza ki a helyes választ!

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, bármikor a futamidő alatt. Válasz C: Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával.

Válassza ki a helyes választ! A biztosított az,

Válasz A: Akinek a személye, egészsége, testi épsége, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. Válasz B: Akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke veszélybe kerül. Válasz C: Akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya biztosításra szorul.

Melyik állítás hamis?

Válasz A: A biztosító minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. Válasz B: A biztosító nem minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. Válasz C: A biztosító a biztosítottnak, vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek szolgáltat.

Mit jelent a biztosító tájékoztatási kötelezettsége a biztosítási szerződéssel kapcsolatban?

Válasz A: Szóban tájékoztatja az ügyfelet. Válasz B: Tájékoztatja az ügyfelet az általános szerződési feltételekről. Válasz C: A biztosító főbb adatairól, valamint a biztosítási szerződés jellemzőiről írásos tájékoztatót ad.

Kizárt, hogy több biztosítottja is legyen egy biztosítási szerződésnek.


Mire szolgál a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum?

Válasz A: Pótolja a felek írásbeli megállapodását, valamint a biztosító elfogadó nyilatkozatát. Válasz B: Kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. Válasz C: Tanúsítja a szerződő fél ajánlattételét.

Hány nap áll a biztosító rendelkezésére az ügyfél által tett ajánlat elbírálására?

Válasz A: 15 nap Válasz B: 30 nap Válasz C: 45 nap

Válassza ki a helyes választ! A biztosítónak olyan biztosítás esetében, amelyhez nem szükséges egészségügyi nyilatkozat, az ajánlat elbírálására…

Válasz A: az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 nap áll rendelkezésére. Válasz B: az ajánlat kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésére. Válasz C: az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 munkanap áll rendelkezésre.

Válassza ki a hamis választ! A biztosítási fedezetet igazoló dokumentum …

Válasz A: a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. Válasz B: kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. Válasz C: kiállításával a biztosítási szerződés létrejön.

Melyik dokumentum tartalmazza a kockázatviselés kezdetének időpontját egyedi biztosítási szerződés esetében?

Válasz A: A szerződésre alkalmazandó általános biztosítási szerződési feltételek. Válasz B: A biztosítási szerződés. Válasz C: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés…

Válasz A: csak akkor lép hatályba, ha a biztosítási díjat a szerződő fél a biztosítónak megfizette.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítás általános szerződési feltételének minősül az a szerződési feltétel, amelyet…

Válasz B: csak akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, vagy a biztosítótól a díj megfizetésére halasztást kapott. Válasz C: akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, illetőleg ha a felek díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Válasz A: az egyik fél egy adott szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Válasz B: az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Válasz C: az egyik fél több szerződés megkötése céljából a másik fél közreműködésével előre meghatároz.

Ki tesz ajánlatot a biztosítási szerződés megkötésére?

Válasz A: A biztosított teszi. Válasz B: A szerződő teszi. Válasz C: A kedvezményezett teszi.

Az alábbiak közül mivel pótolható a felek írásbeli megállapodása, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata?

Válasz A: SMS üzenet. Válasz B: Kötvény kiállítással. Válasz C: Szóbeli megállapodás.

Válassza ki az alábbiak közül a lakossági biztosítási szerződések megkötésének helyes folyamatát!

Válasz A: Ajánlat ügyfél általi aláírása - ajánlat átadása a biztosító képviselőjének a biztosítási kötvény kiállítása. Válasz B: Ajánlat biztosító általi aláírása - ajánlat átadása az ügyfélnek - a biztosítási kötvény kiállítása. Válasz C: Ajánlat átadása az ügyfélnek - ajánlat biztosító általi aláírása - a biztosítási kötvény kiállítása.

Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek érvényesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötnek biztosítási szerződést?

Válasz A: A szerződés létrejön. Válasz B: A szerződés hatályba lép. Válasz C: A biztosító kockázatviselése megkezdődik.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítás technikai kezdete …

Válasz A: a kockázatviselés kezdő időpontja. Válasz B: a szerződés létrejöttének időpontja.

Ha egy adott biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete január 15-e és a biztosítás technikai kezdete pedig február 1-je, az alábbiak közül melyik időponttal ér végett az első (éves) biztosítási időszak?

Válasz C: az az időpont, amelyet a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben, függetlenül a kockázatviselés kezdő időpontjától, a biztosítási időszak kezdő időpontjaként megjelöl. Válasz A: A következő év január 15-vel.

Válasz B: A következő év február 1-vel. Válasz C: A biztosítási időszak mindig december 31-vel ér véget.

Létrejön-e a biztosítási szerződés, ha a biztosító az ajánlatra a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőben nem nyilatkozik?

Válasz A: Nem, mert a biztosítási szerződés csak a biztosító elfogadó nyilatkozata esetén jöhet létre. Válasz B: Igen, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz C: Igen, és a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő nap 0. órakor lép hatályba.

Az alábbiak közül mikor kezdődhet a biztosító kockázatviselése?

Válasz A: Kizárólag az első díj befizetését követő nap 0. órakor. Válasz B: A felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezését követően.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási ajánlat ügyfél általi aláírása…

Válasz A: a szerződés létrejöttét jelenti. Válasz B: nem jelent a szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatot. Válasz C: az ügyfél akaratnyilatkozatát jelenti a szerződés megkötésére.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot általában…

Válasz A: a biztosító teszi. Válasz B: az ügyfél teszi. Válasz C: a kedvezményezett teszi.

Hatályba léphet-e a biztosítási szerződés, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába elmulasztja befizetni?

Válasz A: Igen, mivel a biztosítási szerződés annak aláírásával egyidejűleg lép hatályba. Válasz B: Igen, azt követően, hogy a felek a díj megfizetésére vonatkozó halasztásban megállapodtak. Válasz C: Nem.

Válassza ki a hamis választ! A biztosítási szerződés…

Válasz A: a felek kölcsönös akaratnyilatkozata alapján jön létre. Válasz B: a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozata alapján jön létre. Válasz C: a biztosítási ajánlatnak a biztosító 30 napos hallgatása révén történő elfogadásával jön létre.

Az ajánlat elutasítása esetén, a díjelőleget a biztosító kamatmentes letétként kezeli annak visszautalásig.


Az ajánlatot …

Válasz A: mindig az ügyfél teszi a biztosító felé. Válasz B: mindig a biztosító képviselője teszi az ügyfél felé. Válasz C: mindig az alkusz teszi a biztosító felé.

Mi a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum?

Válasz A: A szerződő fél díjfizetési kötelezettségét igazoló értékpapír. Válasz B: A biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. Válasz C: A kötvény olyan, mint az államkötvény, csak ezt a biztosító bocsátja ki.

Milyen esetben van joga a biztosítónak az ajánlat elutasítására?

Válasz A: A biztosítónak joga van az ajánlatot minden indoklás nélkül elutasítani, de csak életbiztosítások esetében. Válasz B: A biztosítónak joga van az ajánlatot minden biztosítási szerződéstípus esetében elutasítani, kivétel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Válasz C: A biztosítónak joga van minden indoklás nélkül elutasítani, hiszen ő dönti el kit, vagy mit vállal be.

A kockázatviselés fennáll…

Válasz A: egy havidíj befizetése után az éves biztosítási időszak végéig. Válasz B: a díjelőleg befizetése után mindig. Válasz C: a biztosító folytatólagos díjfizetésre adott halasztása esetén.

Mikor esedékes az első díj?

Válasz A: Az ajánlat aláírásakor. Válasz B: A szerződés létrejöttekor, vagy a felek megállapodása szerinti, ettől eltérő időpontban. Válasz C: A szerződés hatályba lépésekor.

Hogy nevezzük azt az időpontot, amikor a szerződő félnek a biztosítási díjat a biztosító Válasz A: Esedékességi időpontnak. részére ki kell fizetnie? Válasz B: Díjfizetési időpontnak. Válasz C: Szolgáltatási időpontnak.

A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítás egyszeri díja a szerződés létrejöttekor esedékes. A felek megállapodással eltérhetnek-e a fenti rendelkezéstől?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Igen, de csak a biztosított javára. Válasz C: Nem.

Hogy nevezzük azt az időszakot, melyre a biztosítási díj megállapításra kerül?

Válasz A: Biztosítási időszak. Válasz B: Díjfizetési időszak. Válasz C: Esedékesség.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj és szolgáltatás egyenlő arányban nő…

Válasz A: indexáláskor minden esetben. Válasz B: indexáláskor revalorizációs technika alkalmazása során. Válasz C: többlethozam visszatérítéskor.

Válassza ki a hamis választ! A közlési kötelezettség alapján a szerződő fél…

Válasz A: a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges, általa ismert körülményt a biztosítóval közölni. Válasz B: köteles a biztosító által írásban feltett kérdésre a valóságnak megfelelő választ adni. Válasz C: a szerződéskötéskor köteles minden általa lényegesnek tartott körülményt a biztosítóval közölni.

Válassza ki a helyes választ! Az éves díjfizetésre nem igaz, hogy…

Válasz A: magasabb hozamot eredményez, mint a havi díjfizetés. Válasz B: díja magasabb, mint a havi díj 12-szerese. Válasz C: a gyakoribb díjfizetésekhez képest a biztosító kedvezményt ad a díjból.

Mikor esedékes a biztosítás első díja?

Válasz A: Eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekor. Válasz B: Kizárólag a szerződés létrejöttekor, ettől eltérő megállapodás semmis. Válasz C: A szerződés létrejöttét követő hónap első napján.

Az alábbiak közül kit nem terhel a kárbejelentési kötelezettség kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás esetében?

Válasz A: Kedvezményezettet. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Károsultat.

Milyen formában kell a kárbejelentést teljesíteni?

Válasz A: Csak írásban lehet teljesíteni. Válasz B: Írásban és szóban is lehet teljesíteni. Válasz C: Csak személyesen lehet teljesíteni.

Mikor nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a biztosított bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti?

Válasz A: Ha a biztosító felhívására a biztosított ismételten nem teljesíti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét. Válasz B: Ha a biztosítási érdek megszűnt. Válasz C: Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Milyen jogkövetkezménye lehet a bejelentési kötelezettség megsértésének?

Válasz A: A biztosító mentesül a kárfizetés alól. Válasz B: A biztosító a szerződést felmondja. Válasz C: Megszűnik a biztosítási érdek.

A biztosítási díj esedékessége szempontjából milyen kategóriákat különböztet meg a Polgári Törvénykönyv?

Válasz A: Első díj, folytatólagos díj, egyszeri díj. Válasz B: Első díj, havi díj, éves díj. Válasz C: Egyszeri díj, többszöri díj.

Mikor esedékes az egyszeri díj?

Válasz A: Szerződés megkötését megelőzően. Válasz B: Eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekor. Válasz C: Kizárólag a szerződés létrejöttekor.

Milyen kötelezettség terheli azt a személyt, aki a biztosítási esemény bekövetkezését követően igényt kíván támasztani a biztosítóval szemben?

Válasz A: Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni, hogy ezek tartalmát a biztosító ellenőrizhesse. Válasz B: Köteles a biztosítót a szolgáltatás teljesítésére felhívni. Válasz C: Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, de a biztosító ellenőrzési lehetőségét nem köteles biztosítani.

Az alábbiak közül kit terhel a szolgáltatási igény bejelentési kötelezettség kockázati életbiztosítás esetében?

Válasz A: Biztosítottat. Válasz B: Károsultat. Válasz C: Szerződőt.

Az alábbiak közül mi minősül a közlési kötelezettség megszegésének?

Válasz A: A biztosító írásban közölt kérdéseinek megválaszolatlanul hagyása. Válasz B: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, a szerződő fél által ismert körülmények elhallgatása. Válasz C: A szerződő fél által lényegesnek minősített körülmények elhallgatása.

Mikor köteles a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenteni?

Válasz A: A biztosítási szabályzatban megállapított időn belül. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezését követő 30 napon belül.

Válassza ki a helyes választ! A díjfizetési tartam…

Válasz A: mindig megegyezik a biztosítási tartammal. Válasz B: legalább olyan hosszú, mint a biztosítás tartama. Válasz C: legfeljebb olyan hosszú, mint a biztosítás tartama.

Válassza ki a helyes választ! A szerződő fél a lényeges körülményre vonatkozó változásVálasz A: írásban köteles eleget tenni. bejelentési kötelezettségének… Válasz B: szóban köteles eleget tenni. Válasz C: akár szóban, akár írásban is eleget tehet.

A változás-bejelentési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után?

Válasz A: A biztosító kötelezettsége nem áll be. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosítási szerződés automatikusan módosul.

Mikor terheli a biztosítottat a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség?

Válasz A: Ha biztosítási esemény bekövetkezése várható. Válasz B: Biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válasz C: Azt követően, hogy a kár mértékét a kárszakértő megállapította.

Igaz-e a következő állítás? Az ajánlat megtételétől a visszautalásig az első díjat a biztosító kamatozó betétként kezeli.

Válasz A. Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, de csak ha az ügyfél ezt kérte.

Mit jelent a bejelentési kötelezettség?

Válasz A: A biztosítási esemény bekövetkezését a megadott határidőn belül a biztosítónak be kell jelenteni. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezését a hatóságoknak a megadott határidőn belül be kell jelenteni. Válasz C: A várható biztosítási eseményt be kell jelenteni, ha annak ellenőrzéséhez minden dokumentum a biztosított rendelkezésre áll.

Milyen változást kell bejelenteni a biztosítónak?

Válasz A: Minden olyan változást, amely a szerződés megkötése után bekövetkezett. Válasz B: Minden olyan változást, amelyet bármelyik fél lényegesnek tart. Válasz C: A biztosítási szerződésben rögzített lényeges körülmények változását.

A közlési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után?

Válasz A: Biztosítási esemény bekövetkezik. Válasz B: A biztosító mentesül a kárkifizetés alól. Válasz C: A biztosítási szerződés megszűnik.

Mire vonatkozik a közlési kötelezettség?

Válasz A: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett. Válasz B: A biztosító szolgáltatása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő félnek ismernie kellett. Válasz C: Minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett.

Közlési kötelezettség megsértése esetén beáll-e a biztosító kötelezettsége?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, feltéve, hogy a körülmények elhallgatása a szerződő fél részéről nem volt szándékos. Válasz C: Igen, feltéve, hogy az elhallgatott körülményeket a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Mikor esedékes a biztosítás folytatólagos díja?

Válasz A: A biztosítási időszak utolsó napján. Válasz B: Annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik. Válasz C: Minden hónap első napján.

Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! A szerződő és a biztosított az ajánlattételkor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, Válasz A: Közlési kötelezettség. amelyre vonatkozóan a biztosító kérdést tett fel, és amit a szerződő és a biztosított ismert, vagy ismernie kellett. Az itt szolgáltatott információk a kockázatelbírálásnál nagyon fontosak. Ennek a kötelezettségnek a megsértése miatt a biztosító mentesülhet a biztosítási összeg kifizetése alól. Válasz B: Díjfizetési kötelezettség. Válasz C: Segítségnyújtási kötelezettség.

Köteles-e a biztosítási eseményt bejelentő a biztosítónak lehetővé tenni a megadott bejelentés és felvilágosítás tartalmának ellenőrzését?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak kárbiztosítások esetében. Válasz C: Nem.

Válassza ki a HELYES választ! A közlési kötelezettség teljesítése vonatkozik…

Válasz A: a nem lényeges körülményekre. Válasz B: az olyan lényeges körülményekre, amelyet a szerződő fél nem ismert és nem kellett ismernie. Válasz C: olyan lényeges körülményre, amelynek közlését a szerződő fél nem szándékosan mulasztotta el.

A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik, általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is.

Válasz A: Biztosítási időszak. Válasz B: Biztosítás lejárata. Válasz C: Visszavásárlás első lehetséges időpontja.

Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

Válasz A: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a díjfizetés kezdetétől annak megszűnéséig tart. Válasz B: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a szerződéskötéstől annak megszűnéséig tart. Válasz C: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart.

Válassza ki a helyes választ! Melyik az a módszer, amellyel a biztosító a túl nagy kockázatokat kiszűri?

Válasz A: Halasztás. Válasz B: Kizárás. Válasz C: Felmondás.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási időtartam az az időszak, amely…

Válasz A: a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart. Válasz B: a biztosítási ajánlat megtételétől a kötvény kiállításáig tart. Válasz C: a kár bejelentésétől a kár rendezéséig tart.

Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Vannak olyan események, amelyekre a biztosító sem tud felkészülni, díjtartalékot Válasz A: Antiszelekció. képezni. Ezekre az eseményekre nem vállalja a kockázatot, bekövetkezésük nem minősül biztosítási eseménynek, így nem áll fenn a biztosító szolgáltatási kötelezettsége. Válasz B: Elutasítás. Válasz C: Kizárás.

A biztosított és a kedvezményezett egyidejű halála esetében ki válik kedvezményezetté Válasz A: Biztosított örököse. az alábbiak közül életbiztosítás esetében, ha a szerződő nem volt azonos a biztosítottal? Válasz B: A kedvezményezett örököse. Válasz C: A szerződő.

Az alábbiak közül mikor hatályos a biztosított bejelentése a biztosítóval szemben?

Válasz A: A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyére címezve írásban teszi meg. Válasz B: A biztosított bejelentése akkor hatályos, ha a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut. Válasz C: A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyén személyesen teszi meg.

A közlési kötelezettség megsértése milyen következményt vonhat maga után?

Válasz A: A biztosítás biztosítási évfordulón történő megszűnését. Válasz B: A biztosítás azonnali megszűnését. Válasz C: Mentesülést.

A közlési kötelezettség…

Válasz A: mindig a szerződőt terheli. Válasz B: mindig a szerződőt és a biztosítót terheli. Válasz C: a szerződőt és a biztosítottat egyetemlegesen terheli.

Az életbiztosításoknál a közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége beáll:

Válasz A: minden esetben. Válasz B: ha a szerződés megkötésétől már 2 év eltelt. Válasz C: ha a szerződés megkötésétől már 5 év eltelt.

A közlési kötelezettség megsértése esetén …

Válasz A: a biztosító mindig mentesül a teljesítés alól. Válasz B: a biztosító mentesülhet a teljesítés alól, ha bizonyítja, hogy a szerződéskötéskor az eltitkolt lényeges körülményről nem tudott. Válasz C: a biztosító soha nem mentesül a teljesítés alól.

A változás-bejelentési kötelezettség …

Válasz A: csak szerződéskötéskor áll fenn. Válasz B: szerződéskötéskor és a szerződés tartama alatt is fennáll. Válasz C: a szerződés tartama alatt áll fenn.

A biztosítási díj esedékességére melyik állítás igaz a Polgári Törvénykönyv főszabálya szerint?

Válasz A: A biztosítási díj minden hónap első napján esedékes. Válasz B: Az első díj és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a többi díj évente esedékes. Válasz C: Az első díj és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik.

A szerződő kizárólagos kötelezettsége a díjfizetési kötelezettség.


Milyen kötelezettsége van a szerződőnek?

Válasz A: Díjfizetés, közlési- és változásbejelentési kötelezettség. Válasz B: Szerződéskötési kötelezettség. Válasz C: Mindkét fenti válasz helyes.

A biztosítónak mely esetekben van tájékoztatási kötelezettsége?

Válasz A: Az életbiztosításoknál. Válasz B: A kárbiztosításoknál. Válasz C: Mindkét esetben.

A biztosító kötelezettsége csak a helytállási kötelezettség.

Válasz A: Igaz. Válasz B :Hamis.

A biztosítási szerződés szüneteltetése esetén a biztosító kockázatviselése is szünetel és Válasz A: Igaz. a szerződést nem lehet újra hatályba helyezni. Válasz B: Hamis.

A biztosítási szerződés szüneteltetése esetén a biztosító kockázatviselése is szünetel.


Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott Válasz A: a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. lényeges körülmények változását közlik vele, a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve felmondhatja azt. Ha a biztosító a fenti jogaival nem él... Válasz B: a szerződés a lényeges körülményről történő tudomást szerzést követő 30. napon megszűnik. Válasz C: a szerződés a módosított tartalma a szerződés részévé válik.

A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el?

Válasz A: A szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

Válasz B: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15 napon belül megszűnik. Válasz C: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30 napon belül megszűnik.

A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a Polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételekkel javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el?

Válasz A: A szerződés az ajánlatban foglalt tartalommal marad hatályban.

Válasz B: A szerződés nem jön létre. Válasz C: A biztosító a szerződést a Polgári Törvénykönyvben meghatározott időn belül írásban felmondhatja.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása az…

Válasz A: indexálás. Válasz B: infláció. Válasz C: indikálás.

Milyen formában történhet a szerződés módosítása?

Válasz A: A módosítás csak az eredeti szerződés bevonása mellett új szerződés kiállításával történhet. Válasz B: A módosítás történhet úgy is, hogy a régi biztosítási szerződés érvényben marad és a változásokat egy új okiratba foglalják. Válasz C: A módosítás csak a kötvény kiállításra jogosult szerv egységes szerkezetbe foglalásával történhet.

Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot a szerződés módosítására, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele?

Válasz A: 8 napon belül.

Válasz B: 15 napon belül. Válasz C: 30 napon belül.

Mi a jogkövetkezménye annak lakásbiztosítás esetén, ha a biztosító indexálási javaslatát a szerződő fél nem fogadja el?

Válasz A: Alulbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés. Válasz B: Túlbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés. Válasz C: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik.

Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást Válasz A: 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 30 napra fel is mondhatja a lényeges körülmények változását közlik vele, és a lényeges körülmények vagy azok szerződést. változása a biztosítási kockázat jelentős változását eredményezik Válasz B: 30 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést. Válasz C: 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést.

Az alábbiak közül mit nem érint az indexálás?

Válasz A: A biztosítási díjat. Válasz B: A biztosítási összeget. Válasz C: A kár mértékét.

A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen jogkövetkezményekre köteles a biztosító a biztosítottat figyelmeztetni?

Mi a jogkövetkezménye annak, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződés a szabályzatnak megfelelően módosítására a biztosító javaslatot tesz, és a szerződő fél arra a Polgári Törvénykönyvben meghatározott határidőn belül nem válaszol?

Válasz A: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 30 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Válasz B: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Válasz C: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik. Válasz A: A biztosító a szerződést a 15 napon belül 30 napra írásban felmondhatja.

Válasz B: A biztosító a szerződést a 30 napon belül 15 napra írásban felmondhatja. Válasz C: A szerződés 15 nap elteltét követően megszűnik.

Mi a jogkövetkezménye az indexálásnak?

Válasz A: A biztosítási szerződés módosul. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosítási szerződés hatályba lép.

Milyen gyakran kerül sor az értékkövetésre?

Válasz A: Havonta egyszer. Válasz B: Félévente egyszer. Válasz C: Évente egyszer.

Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot arra, hogy a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződést a felek a szabályzatnak megfelelően módosítsák?

Válasz A: A felek írásbeli megállapodásának aláírásától számított 30 napon belül.

Válasz B: Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 30 napon belül. Válasz C: Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napon belül.

Mit jelent az indexálás?

Válasz A: Azt, hogy az ügyfelek évről évre többet kötelesek fizetni, hogy a szerződés költségei ne a biztosítót terheljék. Válasz B: Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függetlenül, az inflációhoz igazodva évente egyszer emelkedik. Válasz C: Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függően emelkedik.

Mikor kerülhet sor indexálásra?

Válasz A: A biztosítási évfordulón. Válasz B: Az alapbiztosítás érvényessége alatt bármikor. Válasz C: A kockázatelbírálási idő lejárta előtt.

Ha a biztosítóval csak a szerződéskötés után közlik a szerződésben meghatározott Válasz A: Nem. lényeges körülmények változását, jogosult-e a szerződés módosítására javaslatot tenni? Válasz B: Igen, a változástól számított 15 napon belül. Válasz C: Igen, a közléstől számított 15 napon belül.

Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről?

Válasz A: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel köteles a szerződést felmondani. Válasz B: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg a szerződést írásban felmondhatja. Válasz C: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, de a szerződést nem mondhatja fel.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, jogosult-e a biztosító a szerződést a szabályzatnak megfelelően egyoldalúan módosítani?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Igen, de csak kárbiztosítás esetén. Válasz C: Nem.

A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben Válasz A: 15 nap meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Mennyi idő áll a szerződő fél rendelkezésére a módosítás elfogadására? Válasz B: 30 nap Válasz C: 60 nap

Ha az életbiztosítási szerződést kötő felek a biztosítási szerződésben megállapodnak az értékkövetés feltételeiről, és ezen feltételek fennállása mellett a biztosító a szerződés Válasz A: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. ilyen tárgyú módosítási javaslatáról értesíti a felet. Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az értékkövetésre vonatkozó módosítást a szerződő fél nem fogadja el? Válasz B: A biztosítási összeg a javaslat megtétele előtti összeg marad. Válasz C: A módosító javaslat automatikusan a szerződés részévé válik.

A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen kötelezettség terheli a biztosítót a módosító javaslat megtételekor?

Válasz A: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elfogadja. Válasz B: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 30 napon belül nem válaszol. Válasz C: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol.

Mit érint az értékkövetés?

Válasz A: A biztosítási díjat és biztosítási összeget. Válasz B: Csak a biztosítási díjat. Válasz C: Az inflációt.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges Válasz A: Igen, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül. körülményekről, jogosult-e a szerződés módosítására javaslatot tenni? Válasz B: Igen, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. Válasz C: Nem.

Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól?

Válasz A: A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Válasz B: A biztosító jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Válasz C: A biztosító jogosult a szerződést a biztosítási szabályzatban foglaltak szerint módosítani.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, javasolhatja-e a biztosító a szerződés szabályzatnak megfelelő módosítását?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül. Válasz C: Igen, az eltérésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül.

A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mikortól kell a fenti határidőt számítani?

Válasz A: Az írásbeli megállapodás aláírásától.

Válasz B: Az ajánlatnak a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez való beérkezésétől. Válasz C: A biztosítónak az eltérésről való tudomásszerzésétől.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények Válasz A: Igen, a határidő leteltét követő 15 napon belül. változását közlik vele, jogosult-e a szerződést egyoldalúan módosítani, ha a javaslatra a biztosított a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőn belül nem válaszol? Válasz B: Igen, haladéktalanul. Válasz C: Nem.

A szerződő hány napon belül jogosult a szerződést felmondani, ha állomány-átruházás során új biztosító lép az eredeti helyébe az értesítés kézhezvétele után?

Válasz A: 15 napon belül

Válasz B: 90 napon belül Válasz C: 30 napon belül

Mikor kerülhet sor a biztosítási szerződés tartalmának módosítására?

Válasz A: Csak a szerződéskötés előtt. Válasz B: Csak a szerződéskötés előtt vagy a megkötés folyamatában. Válasz C: A szerződés fennállása alatt.

Mi történik, ha a szerződés módosítására irányuló javaslatot a biztosított nem fogadja el, illetve arra nem válaszol?

Válasz A: A szerződés a közléstől számított 15. napon megszűnik, melyre a javaslat megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell. Válasz B: B A szerződés a közléstől számított 30. napon megszűnik, melyre a javaslat megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell. Válasz C: A közléstől számított 30. nap után a biztosító újból megismétli a módosító javaslatot, melyet a biztosított 15 napon belül elfogadhat, vagy elutasíthat.

A jogszabály szerint az értékkövetés…

Válasz A. …kizárólag a biztosítási díjnak – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. Válasz B: …kizárólag a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. Válasz C: …a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.

Az értékkövetés elfogadása…

Válasz A: …csak a biztosított érdekeit szolgálja. Válasz B: …csak a biztosító érdekeit szolgálja. Válasz C: …mindkét fél érdeke.

Az értékkövetési javaslat elutasítása a szerződés biztosító általi felmondását vonja maga után.

Válasz A: Igaz.

A biztosítási szerződés módosítása nem csak írásban történhet.

Válasz A: Igaz.

Válasz B: Hamis

Válasz B: Hamis.

Az indexálás a szerződés módosulását eredményezi.


Hogyan módosíthat a kedvezményezett a biztosítási szerződésen?

Válasz A: Call centeren keresztül szóban. Válasz B: Ügyfélszolgálaton keresztül írásban. Válasz C: Sehogy.

A biztosítási összeg reálértékének a szinten tartási eszköze lehet …

Válasz A: a többlethozam visszatérítés. Válasz B: a díjemelés. Válasz C: mindkettő.

Melyik az a biztosítás, amelyet a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondhat?

Válasz A: csoportos balesetbiztosítás.

Válasz B: A jogvédelmi biztosítás. Válasz C: Az életbiztosítás.

Válassza ki a helyes választ! Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés, ha a megszűnésre a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése miatt kerül sor?

Válasz A: A biztosítási időszak utolsó napján.

Válasz B: A hónap utolsó napjával. Válasz C: A biztosítási szerződés létrejöttének időpontjára visszaható hatállyal.

Válassza ki a helyes választ! Mi történik a befizetett biztosítási díjjal, ha a szerződő az életbiztosítást a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondja?

Válasz A: A biztosító köteles a befizetett díjjal 30 napon belül elszámolni.

Válasz B: A biztosító megtartja a teljes befizetett díjat, hiszen kockázatot vállalt. Válasz C: A biztosító visszafizeti a teljes befizetett díjat.

Mikor mondhatja fel a szerződő rendkívüli felmondással a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő életbiztosítást?

Válasz A: Nem mondhatja fel, a biztosítási szerződést mindig csak évfordulóra lehet felmondani. Válasz B: Bármikor 30 napos felmondási idővel. Válasz C: A biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül.

Hány nap a rendes felmondási idő vagyon-, és felelősségbiztosítások esetében?

Válasz A: 8 nap Válasz B: 15 nap Válasz C: 30 nap

A biztosító melyik biztosítási szerződést nem szüntetheti meg rendes felmondással a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján?

Válasz A: Kárbiztosítás. Válasz B: Felelősségbiztosítás. Válasz C: Életbiztosítás.

Milyen hatállyal szűnik meg a felek által közös megegyezéssel megszüntetett szerződés?

Válasz A: A szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz B: A kár bekövetkezésének időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz C: A jövőre nézve.

Válassza ki a helyes választ! Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási Válasz A: A teljes befizetett biztosítási díjat kifizetni. összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles… Válasz B: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni. Válasz C: A befizetendő biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni.

Ha az utas 30 napos időtartamra köt betegség-, baleset és poggyászbiztosítást, lejárat következtében mikor szűnik meg a szerződés?

Válasz A: A 30. nap 24. órájakor. Válasz B: A 30. nap 0. órakor. Válasz C: A 30. nap, a biztosító ügyfélfogadási idejének végével.

Megszűnik-e a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése esetén?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette. Válasz C: Igen, minden esetben.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges Válasz A: Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem akarja vállalni. körülményekről, mikor jogosult a biztosító rendkívüli felmondással élni? Válasz B: Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja. Válasz C: Ha a szerződést érintő lényeges körülményt a szabályzat nem tartalmazza.

Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik?

Válasz A: A szerződés a jövőre nézve megszűnik és ezt követően a felek semmilyen szolgáltatást nem követelhetnek egymással szemben. Válasz B: A szerződés a jövőre nézve megszűnik, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, de a szerződés megszűnését megelőzően nyújtott szolgáltatásaik tekintetében kötelesek egymással elszámolni. Válasz C: A szerződés annak megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak.

Határozatlan tartamú szerződés esetén mikorra lehet a biztosítási szerződést rendes felmondással felmondani?

Válasz A: A biztosítási időszak elejére. Válasz B: A biztosítási időszak végére. Válasz C: A biztosítási időszak alatt bármilyen határidőre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel jogosult a biztosítási szerződést írásban felmondani. Hány napos a felmondási idő?

Válasz A: 8

Válasz B: 15 Válasz C: 30

Mi a visszavásárlási összeg?

Az érdekmúlás hogyan érinti a biztosító kockázatviselését?

Válasz A: A kifizetett biztosítási összegnek azon része, amelyet a biztosított az életbiztosítási szerződés a biztosítási díj megfizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz B: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító a kárbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése mellett történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz C: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz A: Nem érinti. Válasz B: A kockázatviselés megszűnik. Válasz C: A kockázatviselés szünetel.

Mikor tekinthető a rendes felmondás érvényesnek?

Válasz A: Ha a rendes felmondással a biztosító él. Válasz B: Ha a felmondás 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak végére, írásban történik. Válasz C: Ha megindokolják az írásbeli felmondást.

Válassza ki a helyes választ!

Válasz A: A biztosítási szerződés lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet. Válasz B: A biztosítási érdek lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet. Válasz C: A biztosítási esemény lehetetlenülése a biztosítási szerződés illetve annak megfelelő része megszűnéséhez vezet.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megszűnése időben…

Válasz A: mindig egybeesik a kockázatviselés megszűnésével. Válasz B: mindig elválik a kockázatviselés megszűnésétől. Válasz C: elválhat a kockázatviselés megszűnésétől.

Mely időpontra szüntethető meg közös megegyezéssel a biztosítási szerződés?

Válasz A: Az évfordulóra. Válasz B: A biztosítási szerződés megkötésének időpontjára visszamenőlegesen. Válasz C: A felek által választott időpontra.


Válasz A: A biztosítási esemény bekövetkezésével minden esetben megszűnik a biztosítási szerződés. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezésével nem megszűnik a biztosítási szerződés. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezésével megszűnik a biztosítási szerződés, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette.

Mi a jogkövetkezménye annak, ha a vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik?

Válasz A: A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik. Válasz B: A biztosítási szerződést módosítani kell. Válasz C: A biztosítási szerződés lehetetlenné válik.

Válassza ki a helyes választ! Mi történik, ha valamely biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítás hatályának kezdete előtt lehetetlenné válik?

Válasz A: A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá. Válasz B: A biztosítási szerződés nem jön létre. Válasz C: A biztosítási szerződés reaktiválásra kerül.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges Válasz A. Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. körülményekről, jogosult-e rendkívüli felmondással élni? Válasz B: Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 15 napra írásban felmondhatja. Válasz C: Nem.

Válassza ki a helyes választ! Miként minősül a biztosítási esemény szempontjából, ha egy csak tűz ellen biztosított épületet elpusztít az árvíz?

Válasz A: A biztosítási esemény ezzel bekövetkezik. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenül. Válasz C: A biztosítási esemény megszűnik.

Melyik fogalomhoz illik az alábbi állítás? A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések újbóli érvénybeléptetése.

Válasz A: Reaktiválás. Válasz B: Reponálás. Válasz C: Respiro.

Mit jelent a reaktiválás kifejezés?

Válasz A: Díjfizetési haladékot. Válasz B: Megszűnt biztosítás újbóli érvénybelépését. Válasz C: Szerződéstől való visszalépést.

Mit jelent a biztosítási szerződés technikai megszűnése?

Válasz A: A megszűnt biztosítási szerződés biztosító állomány-nyilvántartásából való törlését. Válasz B: A biztosítási érdek megszűnését. Válasz C: A biztosítási szerződés lehetetlenülését.

Milyen jogkövetkezménnyel jár az, ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált?

Válasz A: A biztosítási szerződést a felek módosítják. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosító mentesül a kárkifizetési kötelezettség alól.

Mikor szűnik meg a szerződés, ha a biztosítási szerződés lejárata meghatározott naphoz van kötve?

Válasz A: A jelzett nap 0. órája. Válasz B: A jelzett nap 24. órája. Válasz C: A lejáratot követő nap 24. órája.

A Polgári Törvénykönyv alapján az alábbiak közül kit illet meg a rendkívüli felmondási jog?

Válasz A: Biztosítót. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Kedvezményezettet.

Válassza ki a helyes választ! A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, Válasz A: a visszavásárlási összeg. a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni… Válasz B: a kártérítési összeg. Válasz C: a kártalanítási összeg.

Mely életbiztosításokat mondhatja fel a szerződő indokolás nélkül a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül?

Válasz A: Egyiket sem, a biztosításokat mindig csak évfordulóra lehet felmondani.

Válasz B: Bármely életbiztosítást. Válasz C: Bármely életbiztosítást, a hitelfedezeti életbiztosítás, illetve a 6 hónapot meg nem haladó tartamú életbiztosítások kivételével.

Kárbiztosítás esetén milyen időszakra csökken a biztosítási összeg a fizetett kártérítési Válasz A: A folyó biztosítási évre. összeggel, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően nem egészíti ki? Válasz B: A fennmaradó teljes biztosítási tartamra. Válasz C: A folyó biztosítási negyedévre.

A biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet-e a biztosított halála balesetbiztosítás esetén?

Válasz A. Nem, mert a biztosított halála nem minősül biztosítási eseménynek. Válasz B: Igen, mert a biztosítási szerződés okafogyottá válik. Válasz C: Igen, feltéve, hogy a biztosított egyben a szerződő fél is.

Ki mondhatja fel a 6 hónapot meghaladó tartamú, nem hitelfedezeti befektetési egységekhez kötött életbiztosítását a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül?

Válasz A: Üzleti tevékenységi körén kívül eljáró jogi személy.

Válasz B: Üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy. Válasz C: Önálló foglalkozása körén belül eljáró természetes személy.

Megszűnik-e a biztosítási szerződés abban az esetben, ha biztosítási fedezetbe vont két Válasz A: Nem, csak a leégett raktárépületre vonatkozó rész. raktárépület közül az egyik teljesen leég? Válasz B: Nem, változatlan díjjal fut tovább az évfordulóig. Válasz C: Igen, az egész szerződés megszűnik.

Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés?

Válasz A: Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnik. Válasz B: Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. Válasz C: Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik.

Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálya alá tartozó biztosítási szerződés az új Ptk. "Biztosítási szerződések" címe szerint?

Válasz A: Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnik. Válasz B: Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. Válasz C: Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik.

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt?

Válasz A: Kárbiztosítás.

Válasz B: Életbiztosítás. Válasz C: Balesetbiztosítás.

A reaktiválásnak nevezzük a szerződés ügyfél kérésére történő újra érvénybe helyezését.


Életbiztosítás visszavásárlását követően az ügyfél 6 hónapon belül kérheti a szerződés reaktiválását.

Válasz A: Igaz. Válasz B :Hamis.

Mit nevezünk kizárásnak?

Válasz A: Olyan kockázat, amelyet a biztosító nem vállal. Válasz B: Olyan biztosítási esemény, amikor a biztosított magatartása miatt a biztosító nem teljesít. Válasz C: Olyan biztosítási esemény, amely földrengés miatt következik be.

Mit nevezünk mentesülésnek?

Válasz A: Amikor nincs biztosítási esemény, így a biztosító sem teljesít. Válasz B: Olyan veszély, amelyre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezik, de a biztosító nem köteles teljesíteni.

A felek a kárbiztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb…

Válasz A: … két évre kizárhatják. Válasz B: … három évre kizárhatják. Válasz C: … négy évre kizárhatják.

Balesetbiztosítás esetén a felmondási jog korlátozásában…

Válasz A: … a felek érvényesen nem állapodhatnak meg. Válasz B: … a felek legfeljebb a biztosított kérésére állapodhatnak meg. Válasz C: … a felek legfeljebb a biztosító javaslatára állapodhatnak meg.

Mikor szűnik meg a szerződés, ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény lehetetlenné válik, vagy a biztosítási érdek megszűnik (nem kötelező gépjármű felelősségbiztosítás)?

Válasz A: Az adott hónap utolsó napjával.

Válasz B: A következő egész hónap utolsó napjával. Válasz C: A következő nap 0. órájával.

Mikor illeti meg a szerződés rendkívüli felmondásának joga a szerződő felet?

Válasz A: Nincs olyan körülmény, amely bekövetkeztekor a szerződő élhetne a rendkívüli felmondás lehetőségével. Válasz B: Állomány -örökítése esetén (az eredeti üzletkötő helyébe új lép). Válasz C: Állomány átruházása esetén (az eredeti biztosító helyébe új biztosító lép).

Követelheti-e az ügyfél a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését, ha a biztosító díjfizetés elmulasztása miatt a szerződést már díjmentesítette?

Válasz A: Igen. Válasz B: Csak akkor, ha a díjmentes leszállítást követő 15 napon belül jelzi visszavásárlási igényét. Válasz C: Nem.

A biztosítási szerződés megszűnése és a biztosító kockázatviselésének megszűnése minden esetben egybe esik.


Kinek kell bizonyítania a mentesülés feltételeit?

Válasz A: Biztosítónak. Válasz B: Szerződőnek. Válasz C: Kedvezményezettnek.

A felsoroltak közül melyik esetben szűnhet meg a biztosítási szerződés?

Válasz A: Alulbiztosítás. Válasz B: Díjnemfizetés. Válasz C: Kárenyhítés.

Mit fizet a biztosító tiszta elérési életbiztosítás alapján, ha a biztosított a tartam végén Válasz A: Az aktuális biztosítási összeget. már nincs életben? Válasz B: A visszavásárlási értéket. Válasz C: Semmit.

Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító peres eljárásban érvényesíti megtérítési igényét a kárért felelős személlyel szemben, a Polgári Törvénykönyv alapján köteles-e a Válasz A: Igen, a biztosított erre irányuló kérése esetén. biztosítottnak meg nem térített önrész összegét is érvényesíteni a kárért felelős személlyel szemben? Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, minden esetben kérés nélkül is.

Válassza ki, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik illik a mondatba! Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban a peres eljárásban érvényesíti igényét a károkozóval szemben, Válasz A: elsőbbséget élvez de a befolyó összeg nem fedezi mindkettőjük követelését, akkor a biztosított _______ a biztosítóval szemben. Válasz B: hátrányba kerül Válasz C: megtérítési igényt érvényesíthet

Válassza ki az alábbiak közül a regressz igény helyes fogalmát!

Válasz A: Megtérítési igény, amely szerint a szerződő visszakövetelheti a befizetett díjat, ha nem történt biztosítási esemény. Válasz B: Megtérítési igény, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz C: Megtérítési kötelezettség, amely szerint a biztosító a szerződő által befizetett díjat megtéríti a biztosítottnak.

Mit jelent a regressz igény?

Válasz A: A biztosító biztosítási díj megfizetése iránti igényt. Válasz B: A biztosító által kifizetett kárösszeg visszakövetelési jogát. Válasz C: Biztosító bírósági úton való igényérvényesítésének lehetőségét.

Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? Megtérítési igény, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól.

Válasz A: Regressz igény.

Válasz B: Respiro. Válasz C: Reaktiválás.

Igaz-e a következő állítás? A biztosító által indított regressz perben a biztosító még a biztosított kívánságára sem érvényesítheti annak igényét a bíróság előtt.

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, de ehhez a biztosítottnak be kell szereznie a károkozó hozzájárulását.

Az alábbiak közül mely biztosítás esetén nem illeti meg a biztosítót a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelésének joga?

Válasz A: Kárbiztosítás. Válasz B: Balesetbiztosítás.

Kivel szemben nem illetik meg a biztosítót a törvényi engedményből fakadó jogok?

Válasz A: A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Válasz B: A biztosított valamennyi közeli hozzátartozójával szemben. Válasz C: A biztosított gyermekeivel szemben.

Válassza ki a helyes választ! A biztosító megtérítési igénye azt jelenti, hogy ...

Válasz A: a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz B: a biztosítónak nem kell a kárt kifizetnie. Válasz C: a biztosító a károkozó biztosított helyébe lép.

Kárbiztosítás esetén mi a feltétele annak, hogy a biztosító a biztosítottat megillető jogokat a kárért felelős személlyel szemben gyakorolja?

Válasz A: A kár biztosított részére való megtérítése. Válasz B: A biztosított halála. Válasz C: A biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezte miatti megszűnése.

Válassza ki a helyes választ! Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve

Válasz A: A biztosítóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben.

Válasz B: A károkozóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Válasz C: A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben.

Kivel szemben illeti meg a biztosítót megtérítési igény?

Válasz A: A károkozóval szemben. Válasz B: A kedvezményezettel szemben. Válasz C: A károsulttal szemben.

Mit jelent a megtérítési igény kárbiztosítás esetén?

Válasz A: A biztosító biztosítottal szemben fennálló jogainak engedményezését. Válasz B: Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz C: Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károsultat illették meg a biztosítottal szemben.

Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, annak összegét visszakövetelheti a károkozótól.

Válasz A: Maradékjog. Válasz B: Megtérítési igény. Válasz C: Maradványérték.

Kit illet meg a regressz igény felelősségbiztosítás esetén?

Válasz A: Biztosítót. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Károsultat.

Kárbiztosítás esetében a törvényi engedmény következtében kinek a jogait gyakorolhatja a biztosító a kárért felelős személlyel szembeni?

Válasz A: A biztosított jogait. Válasz B: A szerződő jogait. Válasz C: A károkozó jogait.

Válassza ki a kárbiztosítás helyes fogalmát!

Válasz A: Olyan, előre nem látható, de a jövőben valószínűsíthetően előforduló események hatásai ellen lehet a kárbiztosítással védekezni, amelyek bekövetkezésük esetén pénzben pontosan kifejezhető vagyoni hátrányt okoznak. Válasz B: Mindazon fedezetek, ahol a biztosítónak mentesülése nincs. Válasz C: A kárbiztosítás esetében csak olyan kockázatok biztosíthatóak, amelyek bekövetkezése a szerződés szerint meghatározott módon fordulnak elő.

Válassza ki a helyes választ! A kárkifizetés után megkerülő vagyontárgyra…

Válasz A: a biztosított igényt tarthat a kártalanítási összeg visszafizetése mellett. Válasz B: a biztosított már nem tarthat igényt. Válasz C: kizárólag a biztosító tarthat igényt.

Melyik állítás igaz a biztosítási összegre kárbiztosítások esetén?

Válasz A: A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. Válasz B: A biztosító szolgáltatásának ellenértéke, amelyet a szerződő fizet a biztosító részére. Válasz C: A biztosítási időszakban a díjfizetési gyakoriságok és a gyakoriság szerint fizetett díjak szorzata.

Megállapíthatják-e a felek a biztosítási összeget a vagyontárgy értékénél kisebb összegben?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak felelősségbiztosítások esetén. Válasz C: Nem.

Mikor alkalmaz a biztosító arányos (pro rata) térítést?

Válasz A: Értékkövetés esetén. Válasz B: Összegbiztosítás esetén. Válasz C: Alulbiztosítás esetén.

Mely jogszabály nem szabályozza a biztosítók tevékenységét?

Válasz A: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény. Válasz B: A Polgári Törvénykönyv. Válasz C: A biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvény.

Mikor beszélünk teljes biztosításról?

Válasz A: Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érték azonos. Válasz B: Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érdek azonos. Válasz C: Ha a biztosítási összeg meghaladja a tényleges kárt.

A biztosítás mely fajtáit különböztetjük meg a biztosítási összeg a tényleges biztosítási Válasz A: Teljes biztosítás, részleges biztosítás. értékhez viszonyított arányától függően? Válasz B: Egyenlő biztosítás, alulbiztosítás, felülbiztosítás. Válasz C: Teljes biztosítás, alulbiztosítás, túlbiztosítás.

A biztosítás mely ágazatában beszélünk túlbiztosításról?

Válasz A: Hagyományos életbiztosítás. Válasz B: Balesetbiztosítás. Válasz C: kárbiztosítás.

Mikor alkalmazunk arányos kártérítést?

Válasz A: Értékkövetés esetén. Válasz B: Alulbiztosítás esetén. Válasz C: Összegbiztosítás esetén.

Melyik állítás igaz a következők közül a kárbiztosításokra?

Válasz A: A biztosítási összegnek elvileg nincs felső határa. Válasz B: A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. Válasz C: A biztosítási összeg felső határa a vagyontárgy értéke.

Válassza ki a helyes választ! A Polgári Törvénykönyv túlbiztosítás tilalma azt jelenti, hogy…

Válasz A: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Válasz B: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő által becsült értékét. Válasz C: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő szerinti értékét.

Igényt tarthat-e a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, feltéve, hogy a kártalanítási összeget visszafizeti. Válasz C: Nem.

Melyik állítás jellemző a kárbiztosításokra?

Válasz A: A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. Válasz B: A biztosítási szolgáltatás célja a megváltozott élethelyzetben való segítségnyújtás. Válasz C: A biztosítási összeg felső határa a lehetséges legnagyobb kár bekövetkezte esetén a helyreállításhoz szükséges összeg.

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! Kárbiztosítás esetén, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés_________________, a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Válasz A: változatlan biztosítási összeggel

Válasz B: csökkentett biztosítási összeggel Válasz C: az abban meghatározott nagyobb biztosítási összeggel

Hogyan hat a biztosítási összegre kárbiztosítás esetén az, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg?

Válasz A: Nem hat ki, a biztosítási összeg változatlan marad. Válasz B: A biztosítási összeg arányosan csökken. Válasz C: A biztosítási összeg arányosan nő.

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a ______________ nagyobb, mint _______________.

Válasz A: biztosítási összeg; a biztosítási érték Válasz B: biztosítási érték; a biztosítási összeg Válasz C: biztosítási összeg; a biztosítási díj

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! Az alulbiztosítás azt jelenti, hogy a Válasz A: biztosítási összeg; a biztosított vagyontárgy tényleges értéke ______________ nagyobb, mint _______________. Válasz B: biztosított vagyontárgy tényleges értéke; a biztosítási összeg Válasz C: biztosítási összeg; a biztosítási díj

Mentesülhet-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított jogellenesen, súlyosan gondatlanul nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, mely magatartás közrehatott a kár bekövetkezésében?

Válasz A: Nem.

Válasz B: Igen, teljesen. Válasz C: Igen, de csak olyan részben, amilyen részben a biztosított magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott.

Milyen feltétellel tarthat igényt a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette?

Válasz A:Ha a biztosító által teljesített szolgáltatást visszatéríti. Válasz B: Ha a vagyontárgy értékét a biztosítónak megfizeti. Válasz C: Ha a biztosított megfizette a biztosítási díjat.

Kárbiztosítás esetén mikor nem mentesül a biztosító a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén sem a fizetési kötelezettsége alól?

Válasz A: Ha a kárt jogellenesen okozták. Válasz B: Ha nem tudja bizonyítani, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta. Válasz C: Ha a kár nem jelentős.

Kárbiztosítás esetén mi az alulbiztosítás következménye?

Válasz A: A biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Válasz B: A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, mert a biztosított nem tett eleget a szerződéskötéskor az adatszolgáltatási kötelezettségének. Válasz C: A biztosító visszamenőleg követelheti, hogy a biztosított egészítse ki a díjat.

Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás nem képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól?

Válasz A: A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz B: A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz C: A vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés.

Milyen hatással van a biztosítási összegre kárbiztosítás esetén az, ha a biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményt követően eleget tesz fizetési kötelezettségének?

Válasz A: A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Válasz B: A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel növekszik, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Válasz C: A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól.

Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? A biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke.

Válasz A: Túlbiztosítás. Válasz B: Alulbiztosítás. Válasz C: Összegbiztosítás.

Túlbiztosítás esetén mentesül-e a biztosító az alól a kötelezettsége alól, hogy a kárért a Válasz A: Igen. vagyontárgy valóságos értékéig az erre vonatkozó szabályok alapján helytálljon? Válasz B: Nem, de csak felelősségbiztosítás esetén. Válasz C: Nem.

Mentesül-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta?

Válasz A: Nem.

Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, feltéve, hogy a kár vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottak magatartása eredményeként következik be.

Melyik fogalom illik az alábbi állításhoz? A biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke.

Válasz A: Túlbiztosítás. Válasz B: Összegbiztosítás. Válasz C: Alulbiztosítás.

Túlbiztosítás-e, ha ugyanazt a vagyontárgyat több biztosító egymástól függetlenül biztosítja?

Válasz A: Nem, ez többszörös biztosítás. Válasz B: Nem, túlbiztosítás csak különböző vagyontárgyak esetén állhat fenn. Válasz C: Nem, túlbiztosítás csak felelősségbiztosítás esetén állhat fenn.

Melyik állítás nem igaz a kárbiztosítási szerződés felmondása esetén?

Válasz A: A biztosítási időszak végére kell felmondani. Válasz B: Szóban kell felmondani. Válasz C: Harmincnapos felmondás idővel kell felmondani.

Válassza ki a helyes választ! A kárbiztosítási szerződés megkötéséhez...

Válasz A: szükséges a biztosított hozzájárulása. Válasz B: nem szükséges a biztosított hozzájárulása. Válasz C: szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása, ha a szerződést nem ő köti.

Mit nevezünk túlbiztosításnak?

Válasz A: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy nagyobb díjat fizetünk a biztosításunkért, mint amekkorát a biztosítási összeg alapján kellene. Válasz B: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a vagyontárgy értékét forgalmi értéken állapítjuk meg, teljesen elfogadott értékelési forma a kárbiztosítások között. Válasz C: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosítási érték.


Válasz A: Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos térítést alkalmaz. Válasz B: Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. Válasz C: A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik.

Válassza ki a helyes választ! Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a...

Válasz A: biztosítási díj. Válasz B: biztosított vagyontárgy tényleges értéke. Válasz C: kockázat.

Mi az alulbiztosítás?

Válasz A: Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél. Válasz B: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének, helyreállításának vagy beszerzésének költségei. Válasz C: Ha az épületbiztosításban biztosítani kívánt főépület tartalmaz talajszint alatti padozatú helyiségeket, vagy szilárd falú melléképületet.

Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról?

Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Hagyományos életbiztosítás. Válasz C: Szárazföldi jármű-casco.

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója ____________________ okozta.

Válasz A: véletlen módon

Válasz B: szándékosan vagy súlyosan gondatlanul Válasz C: hanyag módon

Köteles-e a biztosított bizonyítani kárbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, melynek eredményeként a kár bekövetkezett, nem volt jogellenes?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani. Válasz C: Nem, a biztosító köteles bizonyítani, hogy a magatartás jogellenes volt.

Kárbiztosítás esetén az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén nem mentesül Válasz A: Biztosított. a biztosító a fizetési kötelezettsége alól? Válasz B: A szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozó. Válasz C: A biztosítottal nem közös háztartásban élő hozzátartozója.

Mely jogszabályok szabályozzák a biztosítók tevékenységét?

Válasz A: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv. Válasz B: A Polgári Törvénykönyv és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Válasz C: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény.

Válassza ki a helyes választ! A túlbiztosítás tilalma ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy ...

Válasz A: várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Válasz B: meglévő értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Válasz C: várható értéke, továbbá a valóságos értékét meghaladó értéke erejéig.

Mi a túlbiztosítás következménye?

Ütközik-e a túlbiztosítás tilalmába, ha a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét?

Válasz A: Túlbiztosítás esetén a biztosító kifizeti a valóságos érték feletti részre is a kártérítést, hiszen az ügyfél többet fizetett a káreset időpontjáig, utána viszont a vagyontárgy valóságos értékét határozzák meg, amellyel tovább él a szerződés. Válasz B: Semmilyen következménye sincs a túlbiztosításnak, a biztosítás az értéknek megfelelően fizet kár esetén, majd a biztosítás változatlan feltételekkel működhet tovább. Válasz C: Túlbiztosítás esetén az értéket meghaladó összegre a biztosítás semmis, a biztosítási díjat a valóságos értéknek megfelelő mértékben le kell szállítani. Válasz A: Nem.

Válasz B: Igen, a jogkövetkezmény a teljes érvénytelenség. Válasz C: Igen, a jogkövetkezmény a részleges érvénytelenség.

Milyen hatással van a túlbiztosítás a biztosítási díjra?

Válasz A: Semmilyen. Válasz B: A biztosítási díjat megfelelően le kell szállítani. Válasz C: A biztosítási díjat megfelelően fel kell emelni.

Mentesül-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta?

Válasz A: Igen, feltéve, hogy bizonyítja, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta. Válasz B: Igen, de csak ha ezt a szabályzatban kikötötték a felek. Válasz C: Nem.

Mit jelent kárbiztosítás esetén a biztosító mentesülése?

Az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól?

Válasz A: Vannak olyan kockázatok, amelyekre a biztosító eleve nem is köt biztosítást, ezt nevezzük a biztosító mentesülésének. Válasz B: A biztosító mentesülése azt jelenti, hogy egy fedezett kockázati körben bekövetkezett káresemény esetén, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott, és a biztosítók feltételeiben is rendszerint szerepeltetett valamilyen okból mégsem Válasz C: A biztosító mentesülése tulajdonképpen egy lehetőség a biztosítók számára, nem kell előre meghatározniuk, egy biztosítási szerződés megkötése után is szabadon dönthet arról, hogy káresemény esetén fizetnek-e vagy sem. Válasz A: A biztosított hozzátartozója.

Válasz B: A kedvezményezett. Válasz C: A biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai.

Melyik állítás vonatkozik kárbiztosítási szerződés esetében a biztosítási összegre?

Válasz A: A biztosítási összeg a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló teljesítési kötelezettségének felső határa. Válasz B: A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a károsult vagyontárgy forgalmi értéke. Válasz C: A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy káridőponti várható értéke.

Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól?

Válasz A: A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz B: A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz C: A vagyontárgy múltbeli értékére kötött biztosítási szerződés.

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a ...

Válasz A: biztosítási érték. Válasz B: kár. Válasz C: kockázat.

Mennyi időn belül kell felmondani a kárbiztosításokat?

Válasz A: 60 napos felmondási idővel kell felmondani. Válasz B: Évforduló előtt 30 napos felmondási idővel kell felmondani. Válasz C: Évforduló előtt és után is 30-30 napos felmondási idővel lehet felmondani.

Melyik állítás nem igaz túlbiztosítás esetében?

Válasz A: A túlbiztosítás tilalmával törvényileg kifejezésre jut, hogy a biztosítás nem lehet nyerészkedés tárgya. Válasz B: A túlbiztosítás olyan választható biztosítási lehetőség, amellyel az értékesebb kiemelt értékek biztosítása esetén élhetünk. Válasz C: A túlbiztosítás esete akkor is fennáll, ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítást is kötöttek.

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt ____________a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Válasz A: rosszhiszeműen

Válasz B: jogellenesen Válasz C: gondatlanságból

Mennyiben semmis a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás túlbiztosítás esetén? Válasz A: A biztosítási érdek értékét meghaladó részében. Válasz B: A teljes megállapodás semmis. Válasz C: A vagyontárgy valóságos értékét meg nem haladó részében.

Melyik állítás igaz a túlbiztosításra?

Válasz A: A Polgári Törvénykönyv szerint a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, ennek értelmében a díjat megfelelően le kell szállítani. Válasz B: A túlbiztosítást törvényi háttér biztosítja, annak értelmében a biztosítóknak lehetőségük van ezt az értékelési formát alkalmazniuk. Válasz C: Túlbiztosítás esetén, ha káresemény történik, a biztosító kifizeti a keletkezett kár összegét, hiszen az ügyfél nagyobb összegre arányában többet is fizetett.

Kárbiztosítás esetén mikor mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól a Polgári Törvénykönyv alapján?

Válasz A: Ha a biztosító kizárta a kockázatot. Válasz B: Ha a biztosító bizonyítja, hogy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott személy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Válasz C: Ha a kárt jogellenesen szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem a biztosított okozta.

Mi nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé kárbiztosítási eseménynél?

Válasz A: A kedvezményezett értesítése. Válasz B: A kár enyhítése. Válasz C: A kár bejelentése.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt?

Válasz A: Életbiztosításra.

Melyik biztosításnál alkalmazható önrész?

Válasz A: Életbiztosítás.

Válasz B: Kárbiztosításra.

Válasz B: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Válasz C: Kárbiztosítás.

Megvalósul-e a túlbiztosítás, ha ugyanarra a vagyontárgyra, különböző kockázatokra több biztosítást is kötöttek?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, feltéve, hogy a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Válasz C: Nem.

Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról?

Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Kárbiztosítás. Válasz C: Felelősségbiztosítás.

Mit jelent az arányos térítés?

Válasz A: Kisebb mértékű vagyoni károk bekövetkezte esetén kárszakértői kárfelmérés nélküli, javítási vagy beszerzési számla alapján történő kártérítés. Válasz B: Nagy vagyoni károk bekövetkezte esetében a különböző kárszakértők kárfelméréseinek összevetése alapján történő előzetes összesített kárösszeg-becslés. Válasz C: A biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez.

Milyen mértékben köteles a biztosító a kárt megtéríteni alulbiztosítás esetén?

Válasz A: Olyan mértékben, ahogy a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez. Válasz B: Teljes mértékben. Válasz C: Semmilyen mértékben sem.

Az alábbiak közül milyen közvetett hatása van az alulbiztosításnak?

Válasz A: Érdekeltté teszi a biztosítottat a kármegelőzésben. Válasz B: Érdekeltté teszi a biztosítót a kártérítésben. Válasz C: Érdekeltté teszi a biztosítót a szerződés megkötésében.

Jelölje meg az alábbiak közül a helyes állítást!

Válasz A: Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosított vagyontárgy értéke. Válasz B: Alulbiztosítás esetén, ha totálkár történik, a biztosító a biztosított vagyontárgy értékét fizeti ki. Válasz C: Az alulbiztosítás ténye nem befolyásolja a fizetendő díjat.

Mikor beszélünk túlbiztosításról?

Válasz A: Ha a biztosítási összeget a maximális értéken határozzák meg. Válasz B: Ha a biztosítási értéket a viszontbiztosító határozza meg. Válasz C: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értéke.

Mikor beszélünk túlbiztosításról?

Válasz A: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értéke. Válasz B: Ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítás van érvényben egy időben és azok együttes biztosítási összege meghaladja a vagyontárgy valóságos értékét. Válasz C: Mindkét fenti állítás igaz.

Köthető-e biztosítás a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó értékre?

Válasz A: Nem, mert ez a káron való gazdagodás tilalmába ütközik. Válasz B: Mindegy, hogy milyen értéken kötjük a biztosítást, a szolgáltatási összeget mindig a vagyontárgy valóságos értékén számítják ki. Válasz C: Igen, új értéken, vagy várható értéken történő biztosítás esetén.

A felsoroltak közül melyik jellemző az elemi károkra fedezetet nyújtó biztosításra?

Válasz A: A káringadozás mértéke nagy. Válasz B: A biztosítási esemény a tartam alatt legfeljebb egyszer következik be. Válasz C: A biztosítási esemény a tartam alatt biztosan bekövetkezik, csak azt nem tudjuk mikor.

Kárbiztosítás esetén, ha a szerződést nem a biztosított kötötte…

Válasz A: a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Válasz B: a biztosítottnak nem kell nyilatkoznia a biztosító felé, mert anélkül is a szerződő helyébe léphet. Válasz C: a biztosított csak a szerződő halála esetén léphet a szerződő fél helyébe.

Kárbiztosítás esetén szükséges-e a szerződés megkötéséhez a biztosított hozzájárulása, Válasz A: Igen. ha nem azonos a szerződővel? Válasz B: Nem. Válasz C: Csak 10 millió forint biztosítási összeg felett.

Kárbiztosítást csak az köthet, akinek a vagyontárgyát, vagy vagyoni érdekét a szerződés kockázatba veszi.


A szerződő személye a kárbiztosítási szerződés tartama alatt változhat.


Beléphet-e kárbiztosítás esetén a biztosított a szerződő fél helyébe?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Csak a szerződő írásos hozzájárulásával.

Mit jelent a túlbiztosítás?

Válasz A: Azt, hogy a valóságos értékénél nagyobb összegre biztosítanak egy vagyontárgyat. Válasz B: Azt, hogy biztosításon kívül őrző-védő céggel is figyelteti az ügyfél az épületet. Válasz C: Azt, hogy több biztosítónál is köt szerződést az ügyfél.

A tűzoltók az oltás során a biztosított épületben további károkat okoztak: beáztak a falak stb. Ki fogja kifizetni az általuk okozott kárt?

Válasz A: Senki, ez a tulajdonost terheli. Válasz B: A biztosító. Válasz C: A tűzoltóság – felelősségbiztosítási alapon.

A vihar megbontotta a tetőt. A biztosított vett fóliát, azt terítette a tetőre, hogy ne ázzon be tovább. A szél ezt is letépte, a ház teljesen beázott. Mit térít a biztosító?

Válasz A: Csak azt a kárt, ami először keletkezett, hisz ha a fóliát jobban felrakják nem keletkezett volna további kár. Válasz B: A házban keletkezett teljes kár kifizeti, a fóliát nem, mert a kárenyhítési kísérlet nem sikerült. Válasz C: Kifizeti a fólia árát is, függetlenül attól, hogy sikeres volt-e a kárenyhítés.

A ház értéke 20 millió Ft, a biztosítás azonban csak10 millió Ft-ra szól. A szél megrongálja a tetőt, a kár 1 millió Ft. Fizet-e a biztosító, és ha igen mennyit?

Válasz A: Nem fizet. Válasz B: Kifizeti a kárt: 1 millió Ft-ot. Válasz C: Kifizeti a kár 50 %-át.

Az ügyfél nagyon fél a betöréstől, ezért a nyaralóját két biztosítónál is teljes értékére bebiztosította. A betörés be is következett. Térít-e mindkét biztosító?

Válasz A: Csak egyik biztosító fizet, és a másik biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. Válasz B: Igen, hisz két biztosítása volt. Válasz C: Mindkettő fizet: 50-50% arányban.

A kárenyhítéshez a biztosítottnak vásárolnia kell deszkát és szögeket. Hogyan jár el helyesen?

Válasz A: Minél gyorsabban megveszi a szükséges eszközöket, és számlát kér. Válasz B: Azonnal felhívja az ügyfélszolgálatot és engedélyt kér a vásárlásra. Válasz C: Megveszi a szükséges eszközöket, de nem kér számlát, mert így olcsóbb és a biztosító is jobban jár, mert kevesebbet kell fizetnie.

Totálkár alatt csak azt az eseményt értjük, amikor a károsodott vagyontárgyat nem lehetséges javítani.

Válasz A: Igaz.

Mit jelent az arányos (pro-rata) kártérítés?

Válasz A: Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási értékhez, úgy aránylik a bekövetkezett kár a kártérítéshez.

Válasz B: Hamis.

Válasz B: Ahogyan a biztosítási érték aránylik a biztosítási összeghez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz. Válasz C: Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási értékhez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz.


Válasz A: Túlbiztosítás esetén a biztosító arányos kártérítést nem alkalmaz. Válasz B: Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. Válasz C: A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik.

Túlbiztosítás esetén a biztosított nem kap kártérítést és visszakapja a befizetett biztosítási díjat.


Túlbiztosítás esetén a biztosított megkapja a tényleges kár összegét és visszakapja a díj Válasz A: Igaz. többletet. Válasz B: Hamis.

Túlbiztosítás esetén a biztosító az arányos (pro-rata) kártérítést alkalmazza kár bekövetkeztekor.


Túlbiztosítás esetén a biztosító nem az arányos (pro-rata) kártérítést alkalmazza kár bekövetkeztekor.


Ki viseli a kárenyhítés költségeit?

Válasz A: A biztosított. Válasz B: A biztosító. Válasz C: Közösen, a szerződésben megállapított arányban.

A felelősségbiztosítás általános szabályait a _______________ határozza meg. Válassza ki a helyes választ!

Válasz A: felelősségbiztosításról szóló Kormányrendelet Válasz B: Polgári Törvénykönyv Válasz C: a biztosítási szerződésekről szóló KIM (közigazgasáti és igazságügyminiszteri) rendelet

Válassza ki az igaz állítást!

Válasz A: Felelősségbiztosítást csak felelős állást betöltő személyek köthetnek. Válasz B: A hatályos magyar jog szerint több szakmában is a működés feltétele a felelősségbiztosítás megléte. Válasz C: A felelősségbiztosítás alapján a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés jogszabályban meghatározott tartalmától a felek szerződése...

Válasz A: sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el. Válasz B: a károsult hátrányára nem, de a biztosítottéra eltérhet. Válasz C: a diszpozitivitás elvének megfelelően szabadon eltérhet.

Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítást a következő személyek köthetnek…

Válasz A: csak természetes személy. Válasz B: csak jogi személy. Válasz C: természetes és jogi személy egyaránt.

Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján…

Válasz A: a biztosítottnak kizárólag hatályban tartási kötelezettsége van. Válasz B: a biztosítottnak kizárólag szerződéskötési kötelezettsége van. Válasz C: a biztosított kárbejelentési kötelezettségének 5 munkanap a határideje.

Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított és a károsult Válasz A: köteles megtéríteni ezt az összeget a károsult részére akkor is, ha megítélése egyezséget kötött, és összegszerűen megegyezett a kár mértékében, akkor a biztosító… szerint a tényleges kár a megegyezett mértékűnél alacsonyabb volt. Válasz B: köteles megtéríteni ezt az összeget, ha az egyezséget tudomásul vette. Válasz C: mentesül a helytállási kötelezettsége alól.

Mely időponttól terheli felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség a gépjármű mindenkori üzembentartóját?

Válasz A: Attól az időponttól fogva, hogy a gépjármű igazolhatóan elhagyta a gyártósort. Válasz B: A gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel (rendszámtáblával) való ellátásának időpontjától. Válasz C: A gépjárművön való első tulajdonszerzés időpontjától.

Kivel szemben áll fenn a biztosító kockázatviselése a felelősségbiztosításban?

Válasz A: A biztosítottal. Válasz B: A károsulttal. Válasz C: A biztosítottal és a károsulttal szemben egyaránt.

Kit takar a következő definíció? A gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű Válasz A: kárképviselő. üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli... Válasz B: kártalanítási szervezet. Válasz C: kárrendezési megbízott.

Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított és a károsult között per van folyamatban, akkor…

Válasz A: a biztosító a károsult oldalán beavatkozhat a perbe. Válasz B: a biztosító köteles megvárni a jogerős ítéletet, mielőtt kifizetné a biztosítási összeget. Válasz C: a biztosító a biztosított oldalán beavatkozhat a perbe.

Kinek fizeti meg főszabály szerint a biztosító felelősségbiztosítás esetén a kártérítést?

Válasz A: A biztosítottnak. Válasz B: A károsultnak. Válasz C: A biztosított bankszámláját vezető banknak.

Mikor teljesít a biztosító a biztosított részére felelősségbiztosítás esetén?

Válasz A: Ha a biztosított hitelt érdemlően bizonyítja, hogy nem jogellenesen okozta a kárt. Válasz B: Ha a biztosított a károsult igényét kielégítette, és követeli, hogy őt a biztosító kártalanítsa. Válasz C: Ha a károsult és a biztosított úgy egyezett meg.

Válassza ki a helyes választ! A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban mikor kezdődhet meg a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét megelőzően?

Válasz A: Akkor, ha az ajánlaton a kockázatviselés kezdete időpontjaként korábbit jelölnek meg az ajánlat kelténél. Válasz B: A biztosító vagy az általa feljogosított személy erre vonatkozó kifejezett írásbeli elfogadó nyilatkozata esetén. Válasz C: Ha a biztosított pótdíjat fizet érte.

Az általános felelősségbiztosítás… Fejezze be a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen!

Válasz A: esetén a károsult igényét közvetlenül a biztosítóval szemben is érvényesítheti. Válasz B: esetén is sor kerülhet az együttbiztosításra. Válasz C: hatálya alá tartozó káresemény bekövetkezése esetén a biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a kárt a biztosított súlyosan gondatlanul okozta.

Mely időpontig terheli felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség a gépjármű mindenkori üzembentartóját?

Válasz A: A gépjármű forgalomból való kivonásáig. Válasz B: Addig az időpontig, amíg a gépjármű üzemképes. Válasz C: 2024. december 31-ig.

Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás alapján a biztosító…

Válasz A: csak vagyoni károkat térít meg. Válasz B: vagyoni és nem-vagyoni károkat egyaránt megtérít. Válasz C: csak nem-vagyoni károkat térít meg.

Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a károsult…

Válasz A: a biztosítási szerződésben meghatározott személy vagy szervezet. Válasz B: személye a biztosítási szerződésben előre nem határozható meg. Válasz C: mindig a biztosítottal azonos.

Milyen mértékben köteles a felelősségbiztosító a biztosítottat mentesíteni olyan kár megtérítése alól, amelyért a biztosított felelős?

Válasz A: Teljes mértékben. Válasz B: A biztosítási szerződés szerinti mértékben. Válasz C: 75%-ban

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a káresemény bekövetkezése esetén kit terhel bejelentési kötelezettség?

Válasz A: A károsultat. Válasz B: A biztosítottat. Válasz C: A károsultat és a biztosítottat is.

Válassza ki a helyes választ! Mi történik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díjával, ha az ügyfél nem vált biztosítót a szerződés egyedi évfordulója alkalmával?

Válasz A: Semmi, az változatlan marad.

Válasz B: Duplájára emelkedik. Válasz C: A biztosító által meghirdetett díjaknak megfelelően a biztosított gépjármű díjbesorolása, valamint a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul.

Kit takar a következő definíció? Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által Válasz A: Kárrendezési megbízott. a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet. Válasz B: Kártalanítási szervezet. Válasz C: Kézbesítési megbízott.

Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál…

Válasz A: … a károsult mindig természetes személy. Válasz B: … a biztosított köteles a kárt bejelenteni a saját biztosítójánál. Válasz C: … a biztosított köteles a kárt bejelenteni a károsult biztosítójánál.

Hogyan határozza meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály Válasz A: Bárki, aki a gépjármű állagmegóvásában érdekelt. a gépjármű üzembentartóját? Válasz B: A gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos. Válasz C: A gépjármű mindenkori tulajdonosa, aki a járművet rendszeresen, vagy üzletszerűen hasznosítja.

Felelősségbiztosítás esetén a biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben Válasz A: hatályos csak akkor __________, ha azt a biztosító tudomásul vette. Válassza ki a mondatba illő helyes választ! Válasz B: érvényes Válasz C: jogerős

Ahhoz, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés bonus-malus osztályba sorolása a szerződés egyedi évfordulóját követő nappal egy osztályt emelkedjen, az adott kgfb szerződésnek a megfigyelési időszakban…

Válasz A: legalább 270 napig hatályosnak és kármentesnek kell lennie.

Válasz B: legalább 6 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. Válasz C: végig folyamatosan hatályosnak és kármentesnek kell lennie.

Gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a károsult közvetlenül kivel szemben érvényesítheti a kárigényét?

Válasz A: Akár a biztosítottal, akár a biztosítóval szemben. Válasz B: Csak a biztosítottal szemben. Válasz C: Csak a biztosítóval szemben.

Gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként _________ forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni. Válassza ki a mondatban illő helyes választ!

Válasz A: 500.000.000

Válasz B: 1.000.000.000 Válasz C: 1.500.000.000

Válassza ki a helyes állítást!

Válasz A: A felelősségbiztosítási szerződésben a felek: a biztosító és a biztosított. Válasz B: A felelősségbiztosítási szerződésben a felek: a biztosító, a biztosított és a károsult. Válasz C: A felelősségbiztosítási szerződés a biztosító egyoldalú és visszavonhatatlan kötelezettségvállalása.

Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, akkor a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján ...

Válasz A: az illetékes járási hivatal - a mentesített gépjárművek kivételével - a gépjárművet kivonja a forgalomból.

Válasz B: a közlekedési igazgatási hatóság feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál.

Mikor nem köteles a biztosító elfogadni az üzemben tartó ajánlatát gépjárműfelelősségbiztosítás megkötésére?

Válasz C: a közlekedési igazgatási hatóság további három napon belül átteszi az ügyet az iratokkal együtt az MNB-hez. Válasz A: Akkor, ha az ajánlat szerinti biztosítási időszakot közvetlenül megelőző időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés vagy a biztosító általi felmondás miatt szűnt meg. Válasz B: Akkor, ha a biztosított a megelőző biztosítási időszakban több mint 10.000.000 forint olyan kárt okozott, amelyért a biztosítónak helyt kellett állnia. Válasz C: A biztosítót minden esetben ajánlat-elfogadási kötelezettség terheli.

Válassza ki a helyes választ! A felelősségbiztosítási szerződések biztosítottja…

Válasz A: az a személy, aki helyett a biztosító megtéríti a kárt. Válasz B: az a személy, akinek a biztosító megtéríti a kárt. Válasz C: csak jogi személy lehet.

Ha a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, akkor a kötvénynyilvántartó szerv, Válasz A: Az MNB. illetve a hatóság értesítése alapján ki vonja ki a gépjárművet a forgalomból? Válasz B: Az illetékes rendőrkapitányság. Válasz C: A közlekedési igazgatási hatóság.

Melyik állítás hamis?

Válasz A: A szerződő és a biztosított személye gyakran egybeesik. Válasz B: Kárbiztosításoknál a biztosított és a kedvezményezett személye gyakran egybeesik. Válasz C: Felelősségbiztosításoknál a biztosított és a károsult személye gyakran egybeesik.

Gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb _________ forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni. Válassza ki a mondatba illő helyes választ!

Válasz A: 1.000.000.000

Válasz B: 1.600.000.000 Válasz C: 2.000.000.000

Mely biztosításhoz kapcsolná a következő fogalmat: "Nemzeti Iroda".

Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Életbiztosítás. Válasz C: Gépjármű-felelősségbiztosítás.

Ha egy közlekedési balesetben 3 fő könnyebben, további 7 fő pedig súlyosan megsérül, a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító a személyi sérülés miatti károk kapcsán legfeljebb mekkora összegig köteles a szerződés alapján helytállni?

Válasz A: 3x100.000.000 + 7x200.000.000 = 1.700.000.000 forintig

Válasz B: 3x150.000.000 + 7x300.000.000 = 2.550.000.000 forintig Válasz C: Függetlenül a károsultak számától 1.600.000.000 forintig

Mire irányul a felelősségbiztosítás?

Válasz A: A szerződésben megállapított módon és mértékben a biztosított mentesítésére olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. Válasz B: A biztosított azon kárának megtérítésére, amelyet neki harmadik személy felróhatóan okozott. Válasz C: Harmadik személy azon kárának megtérítésére, amelyet neki a biztosítottal egy háztartásban élő személy okozott.

Milyen szintű jogszabály vonatkozik a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására?

Válasz A: Kormányrendelet Válasz B: Törvény Válasz C: MNB-utasítás

Válassza ki az alábbi lehetőségek közül a hamis választ. A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti.

Válasz A: Attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette. Válasz B: Az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta. Válasz C: A vezetőtől, ha a kárt figyelmetlen vezetése okozta.

Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosított bírósági marasztalása csak akkor hatályosul a biztosítóval szemben, ha…

Válasz A: a biztosító a perben részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ha ezekről lemondott. Válasz B: a biztosító nem terjeszt elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet ellen. Válasz C: a biztosító jogi képviseletét ügyvéd látta el a perben.

Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? A biztosító a szerződésben meghatározott esetekben a biztosított által másoknak okozott károkat téríti meg.

Válasz A: Kárbiztosítás.

Válasz B: Kárbiztosítás. Válasz C: Felelősségbiztosítás.

A Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarországterületén… Fejezze be a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen!

Válasz A: csak akkor művelhet, ha kárképviselőt bízott meg.

Válasz B: csak akkor művelhet, ha kárrendezési megbízottat bízott meg. Válasz C: nem művelhet.

Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosított károkozása szándékos, ámde jogszerű volt Válasz A: mentesül a helytállási kötelezettsége alól. (pl. szükséghelyzet), akkor felelősségbiztosítás esetén a biztosító… Válasz B: köteles megtéríteni a károsult kárát. Válasz C: nem is értesül a káresemény bekövetkeztéről.

Ki ellen érvényesítheti a károsult a kártérítési igényét általános felelősségbiztosítás esetén?

Válasz A: A károkozásért felelős személy ellen. Válasz B: A károkozásért felelős személy felelősségbiztosítója ellen. Válasz C: A károkozó és a biztosító ellen együttesen, mivel azok egyetemlegesen felelnek.

Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosító a biztosított kezéhez teljesít…

Válasz A: minden esetben. Válasz B: az esetek mintegy 40-45%-ában. Válasz C: annyiban, amennyiben a károsult követelését a biztosított elégítette ki.

Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítási események az alábbiak lehetnek…

Válasz A: szerződésszegéssel okozott kár és szerződésen kívül okozott kár bekövetkezése és a biztosítottal szembeni kártérítési igény jelentkezése. Válasz B: csak büntetőjogi felelősséget maguk után vonó eseményekből eredő kár bekövetkezése. Válasz C: csak szerződésszegéssel okozott kár bekövetkezte és a biztosítottal szembeni kártérítési igény jelentkezése.

Mekkora mértékben köteles a Kártalanítási Számla kezelője helytállni?

Válasz A: Amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti. Válasz B: 75%-ban. Válasz C: 50%-ban.

Az alábbi személyek közül kitől nem követelheti – a jogszabályban meghatározott esetekben - a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését?

Válasz A: A biztosított.

Válasz B: A gépjármű vezetője. Válasz C: A gépjármű tulajdonosának a közeli hozzátartozója.

Felelősségbiztosítási szerződés esetén ki áll közvetlen szerződéses jogviszonyban a biztosítóval?

Válasz A: A károsult. Válasz B: A biztosított. Válasz C: A károsult és a károkozó egyaránt.

Ki követelheti a felelősségbiztosítási szerződés alapján, a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint, hogy a biztosító térítse meg azt a kárt, amelyért a biztosított a felelős?

Válasz A: A károsult.

Válasz B: A biztosított és a károsult közösen. Válasz C: A biztosított.

Válassza ki a helyes választ! Ha a károsult kárát a károkozó megtérítette, akkor…

Válasz A: kárbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az ő vagyonában így esett kárt a biztosító térítse meg. Válasz B: felelősségbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az általa a károsultnak térített összeget a biztosító fizesse vissza. Válasz C: életbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az ő nem-vagyoni kárát a biztosító térítse meg.

Válassza ki a helyes választ! Ha a károsult hitelt érdemlő módon tudomást szerez arról, Válasz A: akkor sem érvényesíthet közvetlenül igényt a biztosítóval szemben. hogy a károkozónak felelősségbiztosítása van, a Polgári Törvénykönyv szerint… Válasz B: akkor közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítheti az igényét. Válasz C: akkor igényét akár a biztosítóval, akár a károkozóval szemben közvetlenül érvényesítheti.

Kit terhel kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéskötési kötelezettség?

Válasz A: A tulajdonost. Válasz B: Az üzembentartót. Válasz C: A tulajdonost és az üzembentartót. Válasz D: A gépjármű vezetőjét.

Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás…

Válasz A: … szerződési feltételeit a biztosítók jogszabályi megkötés nélkül, szabadon határozzák meg. Válasz B: … vontatóra és mezőgazdasági vontatóra nem vonatkozik. Válasz C: … esetében a szerződő és az üzembentartó ugyanaz a személy.

Gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási szerződés hatálya ___________, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak a területére terjed ki, Válasz A: az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. Válassza ki a mondatba illő helyes választ! Válasz B: az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, valamint Svájc Válasz C: az Európai Unió, Oroszország, Ukrajna, valamint Svájc és Norvégia

Ha többen is felelősek az okozott kárért, s rendelkeznek felelősségbiztosítással, a károsult kitől követelheti a kár megtérítését?

Válasz A: Ha megállapítják a fő felelőst, akkor csak attól. Válasz B: Csak minden károkozótól külön-külön. Válasz C: Bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését.

„…….. a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős” Mi illik a kipontozott részbe?

Válasz A: Felelősségbiztosítási szerződés alapján…

Válasz B: Kárbiztosítási szerződés alapján…, Válasz C: Életbiztosítási szerződés alapján….

Ha a biztosító nem értesült a biztosított ellen indított perről, és ezért abban nem vett részt, a bírósági határozat alapján akkor is köteles rendezni a teljes kárt felelősségbiztosítási alapon.

Válasz A: Igaz.

Válasz B: Hamis.

Ha a gépjárművemben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó járműve okoz kárt, kárigényem megtérítése iránt …

Válasz A: bármely belföldi biztosítóhoz fordulhatok.

Válasz B: a Kártalanítási Számlát kezelő MABISZ-hoz fordulhatok. Válasz C: a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhatok.

Amennyiben parkoló gépjárművemben az éjszaka során ismeretlen üzembentartó járműve kárt okoz, kárigényemet …

Válasz A: a Kártalanítási Számlát kezelő MABISZ-szal szemben érvényesíthetem. Válasz B: saját kötelező felelősségbiztosítómmal szemben érvényesíthetem. Válasz C: legfeljebb casco biztosításom alapján érvényesíthetem.

Amennyiben ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoznak személyi sérülést, a kárt …

Válasz A: a Kártalanítási Számlát kezelő MABISZ téríti meg. Válasz B: a MABIASZ téríti meg. Válasz C: az ismeretlen üzembentartó felelősségbiztosítója téríti meg.

A maradékjog mely fajtáit ismerjük?

Válasz A: Díjfizetés szüneteltetése, érdekmúlás, visszavásárlás. Válasz B: Visszavásárlás, díjmentes leszállítás, kölcsön. Válasz C: Díjfizetés szüneteltetése, érdekmúlás, nyereség visszajuttatás.

Hány érvényes életbiztosítás köthető ugyanazon természetes személy halála esetére?

Válasz A: Csak egy, a többi semmis. Válasz B: Több is, feltéve, hogy az egyes szerződések kedvezényezettjei különbözö személyek. Válasz C: Több is, korlátozás nélkül.

Válassza ki a helyes választ! Visszavásárláskor a szerződés…

Válasz A: nem szűnik meg. Válasz B: megszűnik. Válasz C: csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban.

Az alábbiak közül melyik nem minősül maradékjognak?

Válasz A: Nyereség visszajuttatás. Válasz B: Visszavásárlás. Válasz C: Díjmentes leszállítás.

Az alábbiak közül mely esetben mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól életbiztosítás esetén?

Válasz A: Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Válasz B: Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos vagy gondatlan magatartása következtében vesztette életét. Válasz C: Ha a biztosított a szerződő szándékos magatartása következtében vesztette életét.

Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződésben a szerződő személyének megváltoztatásához…

Válasz A: általában a régi és az új szerződő írásos nyilatkozata szükséges. Válasz B: a régi szerződő írásos nyilatkozata elegendő. Válasz C: az új szerződő írásos nyilatkozata elegendő.

Válassza ki az alábbiak közül az életbiztosításra vonatkozó helyes választ!

Válasz A: Életbiztosítás esetén a biztosító kötvényt nem állíthat ki. Válasz B: Életbiztosítás esetén a biztosító csak névre szóló kötvényt állíthat ki. Válasz C: Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási összeget csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni.

Egy életbiztosítási szerződés biztosítottja az alábbiak közül mely esetben léphet a szerződő helyébe, ez utóbbi hozzájárulása nélkül?

Válasz A: Ilyen nem lehet, a szerződőnek minden esetben hozzá kell járulnia a módosításhoz. Válasz B: Bármilyen esetben, hisz a szerződő hozzájárulására soha nincs szükség. Válasz C: A szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőző esetben.

Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítások…

Válasz A: jellemzően több éves tartamúak. Válasz B: kárbiztosítások. Válasz C: biztosítási eseménye a biztosítottak egészségi állapotával kapcsolatos.

Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződés biztosítottja…

Válasz A: tarthat igényt a maradékjogokra. Válasz B: megváltoztathatja a kedvezményezett személyét. Válasz C: és kedvezményezettje lehet ugyanaz a személy.

Megszűnik-e az életbiztosítás díjmentes leszállítás esetén?

Válasz A: Igen, azonnali hatállyal. Válasz B: Igen, a díjmentes leszállítást követő 30. napon. Válasz C: Nem.

Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! A befektetés eredménye. Az életbiztosítások tekintetében a díjtartalék befektetésének eredménye, amelyet a biztosító részben eleve beszámol a díjba (technikai kamat), részben pedig (e fölötti hozam esetén) a szerződőnek adja (többlethozam- visszatérítés).

Válasz A: Vállalkozói díjrész.

Válasz B: Bruttó díj. Válasz C: Hozam.

Válassza ki a helyes választ! Haláleseti életbiztosítás esetén a biztosítási esemény…

Válasz A: a szerződő halála. Válasz B: a biztosított halála. Válasz C: a kedvezményezett halála.

Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! Ha csak később jut a biztosító tudomására a szerződéskötéskor már fennállott lényeges olyan körülmény, amely a kockázatvállalását lényegesen befolyásolja, erre…

Válasz A: az életbiztosítás szerződés fennállásának első 5 évében hivatkozhat.

Válasz B: az életbiztosítás szerződés fennállása alatt korlátlan ideig hivatkozhat. Válasz C: az életbiztosítás szerződés fennállásának első évében hivatkozhat.

Válassza ki a helyes választ! A várakozási idő életbiztosítás esetén azt jelenti, hogy…

Válasz A: ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító 15 napig nem fizet. Válasz B: ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni. Válasz C: ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül nem következik be, a biztosítási szerződés megszűnik.

Mikor kerül sor díjmentes leszállításra életbiztosítás esetén?

Válasz A: Díjfizetés megszüntetésekor. Válasz B: Szerződés megszűnésekor. Válasz C: Biztosítási esemény bekövetkezésekor.

Beállhat-e a közlési kötelezettség megsértése ellenére a biztosító fizetési kötelezettsége Válasz A: Nem, a biztosító mindenképpen mentesül. életbiztosítás esetében? Válasz B: Igen, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 3 év már eltelt. Válasz C: Igen, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

Válassza ki a helyes választ! Olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont elérése.

Válasz A: Viszontbiztosítás. Válasz B: Életbiztosítás. Válasz C: Házassági biztosítás.

Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak.

Válasz A: Törvényi engedmény.

Válasz B: Visszakövetelési jog. Válasz C: Maradékjog.

Főszabály szerint mekkora lehet legfeljebb a 20 éves lejárati TKM-je a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosításnak az MNB erre vonatkozó ajánlása alapján?

Válasz A: 3,5%

Válasz B: 5% Válasz C: 10%

Díjfizetés elmulasztása esetében az életbiztosítási szerződés főszabály szerint megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn. Mikor szűnik meg mégis a szerződés?

Válasz A: Ha a biztosító ezt a szerződési feltételekben előre kiköti.

Válasz B: Ha a biztosító a szerződést felmondja. Válasz C: Ha a biztosított kéri a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését.

Melyik állítás igaz az alábbiak közül?

Válasz A: Tiszta kockázati életbiztosítás esetében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartamon belül meghal, akkor a kedvezményezett részére kifizeti a biztosítási összeget. Válasz B: Kockázati életbiztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartam lejáratakor életben van, akkor számára kifizeti a biztosítási összeget. Válasz C: A tisztán elérési életbiztosítások célja a nem várt esemény okozta anyagi katasztrófa kiküszöbölése.

Haláleseti biztosítás esetén a biztosító számára „jó ügyfél”…

Válasz A: a beteg biztosított. Válasz B: az egészséges biztosított. Válasz C: a rokkant biztosított.

Ha a biztosított, mielőtt az életbiztosítási szerződés díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a szerződő mely díjakért lehet felelős?

Válasz A: A folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért.

Válasz B: A teljes biztosítási időszakban esedékes díjakért. Válasz C: A fennmaradt biztosítási tartamban esedékes díjakért.


Válasz A: A díjmentes leszállítás után az új biztosítási összeg mindig magasabb, mint az eredeti szerződés aktuális biztosítási összege volt. Válasz B: A díjmentes leszállítás után az új biztosítási összeg mindig alacsonyabb, mint az eredeti szerződés aktuális biztosítási összege volt. Válasz C: Így nem lehet összehasonlítani az eredeti és a leszállított biztosítási összeget, az módozattól függ.

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást!Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott ____________, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja.

Válasz A: lényeges körülményekről

Válasz B: bármilyen körülményről Válasz C: biztosítási eseményről

Melyik állítás a helyes az alábbiak közül?

Válasz A: A biztosító vegyes életbiztosítás esetén arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartam során meghal, akkor a kedvezményezett számára kifizeti a kockázati biztosítási összeget. Amennyiben a biztosított a tartam végén Válasz B: Vegyes életbiztosítás esetében, ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg. Válasz C: A kockázati életbiztosítások célja a hosszú távú megtakarítások kezelése.

Az alábbiak közül mely biztosítás esetén érvényesül a díjmentes leszállítás?

Válasz A: Életbiztosítás. Válasz B: Felelősségbiztosítás. Válasz C: Kárbiztosítás.

Hogyan érinti a visszavásárlási összeget az, ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg?

Válasz A: A visszavásárlási összeg a biztosítási összeggel növekszik. Válasz B: Nem érinti, a biztosító köteles a visszavásárlási összeget kifizetni. Válasz C: A biztosító nem köteles a visszavásárlási összeget kifizetni.

Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Az a kamatláb, amellyel Válasz A: technikai kamatláb. a biztosító az életbiztosítási díj és díjtartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg; Válasz B: értékkövetési kamatláb. Válasz C: kalkulált kamatláb.

Mit fizet a biztosító tiszta kockázati életbiztosítás alapján, ha a biztosított a tartam végén életben van?

Válasz A: Az aktuális biztosítási összeget. Válasz B: A visszavásárlási értéket. Válasz C: Semmit.

Egy örökjáradék…

Válasz A: egy évjáradék és egy törlesztő járadék összege. Válasz B: egy évjáradék és egy halasztott örökjáradék egyesítése. Válasz C: egy annuitás és egy halasztott örökjáradék egyesítése.

Válassza ki a helyes választ! Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg,

Válasz A: a biztosító köteles a visszavásárlási összeget kifizetni. Válasz B: a biztosító nem köteles a visszavásárlási összeget sem kifizetni. Válasz C: a biztosító követelheti a visszavásárlási összeg kifizetését.

A biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Mit köteles a biztosító visszatéríteni?

Válasz A: A visszavásárlási összeget.

Válasz B: A díjtartalékot. Válasz C: A meg nem szolgált díjat.

Mennyi ideig hivatkozhat a biztosító a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményre életbiztosítás esetén, mely csak később jut a biztosító tudomására és a kockázatvállalását lényegesen befolyásolja?

Válasz A: A biztosítási szerződés fennállása első évében.

Válasz B: A biztosítási szerződés fennállása első 2 évében. Válasz C: A biztosítási szerződés fennállása első 5 évében.

Mikor hivatkozhat a biztosító a szerződéskötéskor már fennállott, de a szerződéskötést Válasz A: Minden esetben. követően tudomására jutott lényeges körülményre a Polgári Törvénykönyvben meghatározott határidőn belül? Válasz B: Ha a körülmény a kockázatvállalását lényegesen befolyásolja. Válasz C: Ha a körülmény a kockázatvállalását érintheti.

Az annuitás egy olyan pénzáramlás-sorozat, amely…

Válasz A: végtelen hosszan tart, és évente azonos nagyságú pénzösszeget biztosít. Válasz B: egy adott időtartamon belül meghatározott számú, állandó nagyságú pénzösszeget biztosít. Válasz C: egy adott időtartamon belül meghatározott számú pénzösszeget biztosít, amelyek nagysága változik.

Válassza ki a helyes választ! A határozott idejű haláleseti biztosítás biztosítási összeg kifizetése nélkül megszűnik…

Válasz A: a biztosított tartam közbeni halálakor. Válasz B: ha a biztosított életben van a tartam végén. Válasz C: soha nem szűnik meg kifizetés nélkül.

Mi a díjmentes leszállítás?

Válasz A: A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás, rövidebb lejárattal díjfizetés nélkül hatályban marad. Válasz B: A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás, változatlan lejárattal díjfizetés nélkül hatályban marad. Válasz C: A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás megszűnik.

Milyen hosszú várakozási idő köthető ki az életbiztosítási szerződésben érvényesen?

Válasz A: Maximum 15 nap. Válasz B: Legfeljebb 3 hónap. Válasz C: Nem hosszabb, mint hat hónap.

Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez…

Válasz A: a biztosított hozzájárulása szükséges. Válasz B: a biztosított hozzájárulása nem szükséges. Válasz C: a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti.

Megváltoztathatja-e a szerződő fél az életbiztosítások kedvezményezettjének személyét?

Válasz A: Nem, egyszer adható meg kedvezményezetett és az nem változtatható. Válasz B: Igen, írásbeli nyilatkozattal, a biztosított írásbeli hozzájárulásával. Válasz C: Igen, akár szóban is.

Az alábbi állítások közül melyik hamis?

Válasz A: Életbiztosítási szerződésben bárki lehet haláleseti kedvezményezett. Válasz B: A kárbiztosítási szerződésben a biztosított személye változhat. Válasz C: A csoportos életbiztosítási szerződésben a biztosítottak személye változhat.

Az alább felsorolt állítások közül melyik az a maradékjog, amelynek lényege, hogy biztosító az addig felgyülemlett díjtartalékot egy ugyanolyan fajtájú, egyszeri díjas biztosításnak tekinti, melynek tartama a biztosítás eredeti tartamából hátralévő idő alapján, összegét pedig a biztosított aktuális kora alapján határozzák meg?

Válasz A: Visszavásárlás.

Válasz B: Rendszeres pénzkivonás. Válasz C: Díjmentes leszállítás.

Mihez igazodik a biztosító szolgáltatása hitelfedezeti életbiztosítások esetén?

Válasz A: Általában a biztosítási esemény bekövetkezésekor fennálló hiteltartozáshoz. Válasz B: A biztosító által vállalt kockázathoz. Válasz C: A hitelt nyújtó bank elvárásaihoz.

Melyik életbiztosítási termékre vonatkozik a következő állítás? Mindenképpen csak a biztosított halálakor, s mindenképpen kifizetéssel szűnik meg.

Válasz A: A vegyes biztosításra. Válasz B: Az elérési biztosításra. Válasz C: Az egész életre szóló biztosításra.

Egy annuitás…

Válasz A: egy évjáradék és egy halasztott örökjáradék egyesítése. Válasz B: egy örökjáradék, és egy évjáradék különbsége. Válasz C: egy örökjáradék és egy halasztott örökjáradék különbsége.

Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződésben a szerződő személye a szerződés tartama alatt…

Válasz A: nem változhat. Válasz B: csak a régi szerződő hozzájárulásával változhat. Válasz C: általában a régi szerződő írásbeli hozzájárulásával változhat.

Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől _______________ öt év már eltelt.

Válasz A: a biztosítási esemény bekövetkeztéig

Válasz B: a biztosítási szerződés felmondásáig Válasz C: annak módosításáig

Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Olyan biztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, Válasz A: Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint.

Válasz B: Hitel. Válasz C: Elérésre szóló vegyes biztosítás.

Mentesülhet-e az életbiztosító a fizetési kötelezettsége alól a biztosított közlési kötelezettségének megsértése esetén?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, de csak a szerződés fennállásának első 5 évében.

Megszűnik-e az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződés megkötéshez adott hozzájárulását visszavonta?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, feltéve, hogy a biztosított a szerződő írásos hozzájárulásával nem lép be a szerződésbe. Válasz C: Nem.

A biztosított, mielőtt az életbiztosítási szerződés díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe beléphet. Felel- Válasz A: Igen, kizárólag ő felel. e ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő? Válasz B: Igen, a biztosítottal egyetemlegesen felel. Válasz C: Nem felel.

A felsoroltak közül melyikre jellemző különösen, hogy biztosítási esemény általában a biztosított halála vagy életben léte?

Válasz A: Életbiztosítás. Válasz B: Felelősségbiztosítás. Válasz C: Kárbiztosítás.

Mi a maradékjog?

Mi a kötvénykölcsön?

Az életbiztosítás haláleseti szolgáltatása…

Válasz A: A kárbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása esetében fennmaradnak. Válasz B: Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése mellett történő megszűnése esetében fennmaradnak. Válasz C: Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. Válasz A: A kérbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a Válasz B: Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási Válasz C: Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legalább a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő a biztosítási esemény bekövetkeztekor számol el. Válasz A: mindig kamatadó-mentes. Válasz B: csak akkor kamatadó-mentes, ha a szerződés tartama legalább 10 év volt. Válasz C: csak akkor kamatadó-mentes, ha a szerződés tartama legalább 10 év, vagy élethosszig szóló volt.

Mikor nem szűnik meg az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződés megkötéshez adott hozzájárulását visszavonta?

Válasz A: Ha a biztosított a szerződésbe a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával belép. Válasz B: Ha a szerződő a szerződésbe belép. Válasz C: Ha a biztosított új kedvezményezetett jelöl.

Kit illet meg a visszavásárlási összeg akkor, ha a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól azért mentesül, mert a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét?

Válasz A: Az örökösöket illeti meg, de a kedvezményezett abból részesülhet.

Válasz B: Az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet. Válasz C: A kedvezményezettet illeti meg.

Életbiztosítással rendelkező ügyfél számára átmeneti pénzzavar esetén melyik a legjobb Válasz A: Visszavásárlás. megoldás az alábbiak közül? Válasz B: Díjmentes leszállítás. Válasz C: Kötvénykölcsön.

Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Mikor köteles a biztosító az alábbiak közül a visszavásárlási összeg helyett a díjtartalékot visszatéríteni?

Válasz A: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 5 éven belül közlési kötelezettséget sértett. Válasz B: Ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg. Válasz C: Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében halt meg.

Mikor köteles az életbiztosító az alábbiak közül a biztosítási összeg helyett a díjtartalékot visszatéríteni?

Válasz A: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 3 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Válasz B: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.. Válasz C: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.

Mikor köteles az életbiztosító az alábbiak közül a díjtartalék helyett a biztosítási összeget téríteni?

Válasz A: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 1 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Válasz B: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Válasz C: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.

Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

Válasz A: A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 év már eltelt. Válasz B: A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől számított 3 év már eltelt. Válasz C: A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

Alapesetként szükséges-e a szerződő fél hozzájárulása ahhoz, hogy a biztosított az életbiztosítási szerződésbe belépjen?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, csak a biztosítóé kell.

Mi alapján kerül megállapításra a díjmentes leszállítási összeg?

Válasz A: A technikai kamatláb. Válasz B: A díjtartalék. Válasz C: A többlethozam.

Mi alapján kerül megállapításra a díjmentes leszállítási összeg?

Válasz A: Az éves díj. Válasz B: A kezdeti biztosítási összeg. Válasz C: A díjtartalék.

Megszűnik-e az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződése megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonta?

Válasz A: Igen, kivéve, ha a biztosított - a szerződő hozzájárulásával – a szerződő helyébe lép. Válasz B: Igen, feltéve, hogy a biztosított - a szerződő szándékától függetlenül - nem lép a szerződő helyébe. Válasz C: Nem.

Melyik életági termék nem visszavásárolható?

Válasz A: A meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás. Válasz B: A tiszta elérési biztosítás. Válasz C: Az egész életre szóló (whole life) életbiztosítás.

Miért nem vásárolható vissza a tiszta elérési biztosítás?

Válasz A: Mert nincs díjtartalék. Válasz B: Az antiszelekció veszélye miatt. Válasz C: Mert a futamidő végén a díjtartalék 0.

Azonos feltételek esetén a meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosításnak magasabb a díja, mint a vegyes életbiztosításé.


Azonos feltételek esetén a vegyes életbiztosítás biztosításnak magasabb a díja, mint a meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosításé.


Legalább hány biztosítási eseményt tartalmaz egy olyan életbiztosítás, amelyik megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 96. pontjában meghatározott nyugdíjbiztosítás fogalmának?

Válasz A: Kettőt.

Válasz B: Hármat. Válasz C: Négyet.

Az életbiztosítási szerződés esetében melyik felet illeti meg rendes felmondási jog a törvény erejénél fogva?

Válasz A: A szerződő felet. Válasz B: A biztosítót.

A befektetési egységhez kötött életbiztosításnál ki dönti el, hogy melyik alapba fektet? Válasz A: Biztosított. Válasz B: Szerződő. Válasz C: Kedvezményezett.

A befektetési egységhez kötött, hozamgaranciával nem rendelkező életbiztosításnál ki viseli a befektetés kockázatát?

Válasz A: Biztosított. Válasz B: Kedvezményezett. Válasz C: Szerződő.

Melyik az a biztosítási termék, amely egyben szolgáltatja a biztosítás és a befektetés lehetőségét egy szerződésben?

Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítás. Válasz C: Hagyományos vegyes életbiztosítás.

Maradékjogai a kedvezményezettnek vannak.


Az életbiztosítási díjtartalék befektetési eredményének, a díjszámításnál figyelembe vett hozamot meghaladó része.

Válasz A: Többlethozam. Válasz B: Technikai kamat. Válasz C: Garantált hozam.

A díjmentes leszállításkor a kiegészítő biztosítások megszűnnek.

Válasz A: Hamis.

A technikai kamat …

Válasz A: minimális mértékét jogszabály határozza meg.

Válasz B: Igaz.

Válasz B: maximális mértékét jogszabály határozza meg. Válasz C: mértékét a biztosító szabadon állapíthatja meg.

A felsoroltak közül melyik jellemző az életbiztosításokra?

Válasz A: A káringadozás mértéke nagy. Válasz B: A biztosítási esemény a tartam alatt legfeljebb egyszer következik be. Válasz C: A biztosítási díjkalkuláció egy évre történik.

Melyik folyamatos díjas életági terméknek nincs általában maradékjoga?

Válasz A: A határozott tartalmú kockázati életbiztosításnak. Válasz B: A vegyes életbiztosításnak. Válasz C: Az egész életre szóló (whole life) életbiztosításnak.

Hány kedvezményezettet lehet megnevezni az életbiztosításban?

Válasz A: Szolgáltatásonként egyet. Válasz B: Szolgáltatásonként kettőt. Válasz C: Ahányat az ügyfél szeretne, de a szolgáltatásból jutó arányt meg kell határozni.

Kötelező-e megjelölni az életbiztosítási szerződésekben a kedvezményezettet név szerint?

Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem. Válasz C: Általában igen, de nem minden esetben.

Ha a biztosított hozzájárulása nélkül kötötték meg az életbiztosítást, …

Válasz A: a szerződés egésze semmissé válik. Válasz B: a szerződés a kedvezményezettet jelölő részében semmissé válik. Válasz C: a szerződés az ajánlatnak megfelelően hatályba lép.

A biztosított hozzájárulása nélkül kötött életbiztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis.


A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.


Mire vállal kötelezettséget a biztosító életbiztosítási szerződésben?

Válasz A: Amennyiben bekövetkezik a biztosítási esemény, meghatározott pénzösszeget fizet a kedvezményezett részére. Válasz B: Amennyiben bekövetkezik a biztosítási esemény, meghatározott pénzösszeget fizet a szerződő részére. Válasz C: Amennyiben bekövetkezik a biztosítási esemény, csak a visszavásárlási értéket fizeti a kedvezményezett részére.


Válasz A: A díjmentes leszállítás esetén a biztosítás nem szűnik meg. Válasz B: A díjmentes leszállítás esetén a biztosítás meg szűnik. Válasz C: A díjmentes leszállítás esetén vissza kell fizetni a közvetítői jutalékot.

Melyik időpontban szűnik meg az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződés Válasz A: Annak a hónapnak a végével, amelyben a biztosított nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik. megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonta? Válasz B: Amikor a biztosított nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik. Válasz C: A biztosítási időszak végével.

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja kizárólag a szerződő hozzájárulásával léphet annak helyébe.


Mit fizet a biztosító a kedvezményezettnek életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán következett be?

Válasz A: Díjtartalékot.

Válasz B: Biztosítási összeget. Válasz C: Az addig befizetett díjakat.

Mit fizet a biztosító a kedvezményezettnek életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága Válasz A: Díjtartalékot. miatt következett be. Válasz B: Biztosítási összeget. Válasz C: Az addig befizetett díjakat.

Mit fizet a biztosító a kedvezményezettnek életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a szerződéskötéstől számított negyedik évben elkövetett öngyilkossága miatt következett be.

Válasz A: A visszavásárlási összeget.

Válasz B: Biztosítási összeget. Válasz C: Az addig befizetett díjakat.

Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, …

Válasz A: a kedvezményezett kijelölését csak a biztosító hozzájárulásával lehet visszavonni vagy megváltoztatni. Válasz B: a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. Válasz C: a kedvezményezett későbbi kijelölése csak akkor lép hatályba, ha az életbiztosítási kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki.

Mit fizet a biztosító életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be.

Válasz A: Díjtartalékot. Válasz B: Biztosítási összeg. Válasz C : Az addig befizetett díjakat.

Kinek fizet a biztosító életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be.

Válasz A: A kedvezményezettnek. Válasz B: A szerződőnek. Válasz C: A biztosított örökösének.

Alapvetően melyik jogszabályokból ismerhetők meg az életbiztosítási szerződések szabályai?

Válasz A: Büntető Törvénykönyv, Polgári Törvénykönyv. Válasz B: Büntető Törvénykönyv, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Válasz C: Polgári Törvénykönyv, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény.

A biztosítás díjának és összegének az árszínvonalhoz évente egy alkalommal történő igazítását így nevezzük:

Válasz A: értékcsökkentés. Válasz B: értéktartás. Válasz C: értékkövetés.

Mit nevezünk (befektetési egységekhez kötött) unit linked terméknek?

Életbiztosítási szerződésnél melyik eset jár a biztosító mentesülésével?

Válasz A: Olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot a jogszabályoknak megfelelően kötelezően államkötvényekbe helyezi befektetés céljából, a szerződésben előre meghatározott Válasz B: Olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot saját döntése alapján eszközalapokba helyezi befektetés céljából, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint. Válasz C: Olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az ügyfél döntése alapján eszközalapokba helyezi befektetés céljából, a szerződésben előre meghatározott Válasz A: Kárenyhítési kötelezettség megsértése. Válasz B: Szándékos, jogellenes cselekmény miatti biztosítási esemény. Válasz C: Súlyos gondatlanság.

Igaz-e, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások estén az egységek értéke Válasz A: Igaz. csökkenhet? Válasz B: Hamis.


Mi a technikai kamatláb?

Válasz A: Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító nem köteles más nyelven tájékoztatást adni a szerződés létrejöttéről. Válasz B: Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy a szerződő kérésére más nyelven köteles Válasz C: Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy a szerződő kérésére más nyelven köteles egyértelműen tájékoztatni a Válasz A: Az a kamatláb, amit az unit linked életbiztosítások hozamszámításánál használunk. Válasz B: Az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a baleset- és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításához használ. Válasz C: Az a kamat, amit a kötvénykölcsön visszafizetésekor számít fel a biztosító.

A technikai kamatlábat alkalmazzák a kárbiztosítási szerződések díjkalkulációinál is.


Kit illetnek meg a maradékjogok az életbiztosításnál?

Válasz A: A szerződőt. Válasz B: A biztosítottat. Válasz C: A kedvezményezett.

Az alábbiak közül melyik az a biztosítási szerződéstípus, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjba vonulás stb.) elérése.

Válasz A: Viszontbiztosítás.

Válasz B: Befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítás. Válasz C: Fronting.

A felsoroltak közül melyikre jellemző, hogy a biztosítási esemény kizárólag a biztosított halála.

Válasz A: Kockázati életbiztosítás. Válasz B: Vegyes életbiztosítás. Válasz C: Term fix életbiztosítás.

A felsoroltak közül melyikre jellemző, hogy a biztosítási esemény kizárólag a biztosított életben léte.

Válasz A: Elérési biztosítás. Válasz B: Vegyes életbiztosítás. Válasz C: Term fix életbiztosítás.

Életbiztosítási tevékenységre melyik állítás igaz?

Válasz A: A törvény értelmében újonnan alapított biztosító végezhet élet és neméletbiztosítási tevékenységet is. Válasz B: A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. Válasz C: Életbiztosítási tevékenységet csak kompozit-, vagy életbiztosító végezhet.

Az életbiztosítások…

Válasz A: csak éves biztosítási időszakra szólhatnak. Válasz B: csak összegbiztosítások lehetnek. Válasz C: biztosítási eseménye a biztosított betegsége.

A meghatározott időszakra szóló (term fix) életbiztosítás mellé köthető kiegészítő kockázati életbiztosítás.


Kizárhatják-e a felek balesetbiztosítás esetén a felmondási jogot?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, de legfeljebb 3 évre.

Alkalmazni kell-e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a kedvezményezett kijelölésére és jogaira vonatkozóan?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak a biztosított örököse tekintetében. Válasz C: Nem.

Módosulhat-e a veszélyviselésnek megfelelően a biztosítási összeg balesetbiztosítás esetén a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Igen, amennyiben a felek ebben előzetesen megállapodnak. Válasz C: Nem.

Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a balesetbiztosításra?

Válasz A: A biztosítási összeg nem esik korlátozás alá. Válasz B: A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt nem támaszthat. Válasz C: A felmondás joga korlátozható.

Alkalmazni kell-e a balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, kivéve a belépési jogot. Válasz C: Nem.

Alkalmazni kell-e a balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait a biztosító mentesülésére?

Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Igen, ha a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékosan okozta. Válasz C: Nem.

Támaszthat-e igényt a balesetbiztosító a kárért felelős személlyel szemben?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak azt követően, hogy a biztosított részére a biztosítási összeget megfizette. Válasz C: Nem.

Köteles-e a biztosított bizonyítani balesetbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, melynek eredményeként a nem halálos baleset bekövetkezett, jogellenes volt?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Nem, a biztosító köteles bizonyítani. Válasz C: Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani.

Korlátozás alá esik-e a balesetbiztosítási összeg?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak a baleseti halál tekintetében Válasz C: Nem.


Válasz A: A balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára. Válasz B: A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára. Válasz C: A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására, kivéve a belépési jogát.

Mennyiben módosulhat a biztosítási összeg a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül?

Válasz A: Ha a felek ebben előzetesen megállapodnak, a biztosító veszélyviselésnek megfelelően. Válasz B: Ha a biztosított ezt utólagosan jóváhagyja. Válasz C: Ha a felek ebben előzetesen megállapodnak, a biztosító veszélyviselésétől függetlenül a felére csökken.

Alkalmazni kell-e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a biztosított részéről Válasz A: Igen. szükséges hozzájárulás tekintetében biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához? Válasz B: Igen, ha nem a biztosított a szerződő fél. Válasz C: Nem.

Válassza ki a balesetbiztosításra vonatkozó helyes állítást!

Válasz A: Balesetbiztosítási szerződésben a felek érvényesen megállapodhatnak a felmondási jog korlátozásában. Válasz B: Kötvényben a felek érvényesen megállapodhatnak a felmondási jog korlátozásában. Válasz C: A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg.

Jogosult-e a balesetbiztosítás biztosítottja a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulásának visszavonását követően a szerződésbe belépni?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával. Válasz C: Igen.

Hány napos felmondási idővel mondható fel a balesetbiztosítási szerződés?

Válasz A: 8 Válasz B: 15 Válasz C: 30

Válassza ki az igaz választ! Balesetbiztosítás…

Válasz A: a biztosítási összeg korlátozások alá esik. Válasz B: a biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat. Válasz C: azok a kockázati tényezők, amelyekre a biztosító a veszélyt átvállalta, a biztosítási szerződés tartama alatt jelentősen változhatnak.

Mikorra mondható fel a balesetbiztosítási szerződés?

Válasz A: A biztosítási időszakon belül bármikor. Válasz B: A biztosítási időszak végére. Válasz C: A biztosítási időszak 1. napjára.

Válassza ki az alábbiak közül a balesetbiztosításra vonatkozó helyes választ!

Válasz A: A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat. Válasz B: A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt nem támaszthat. Válasz C: A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt csak a szerződés megkötését követő első 5 évben támaszthat.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz a balesetbiztosításra?

Válasz A: A biztosítási összeg nem esik korlátozás alá. Válasz B: A felmondási jog korlátozható. Válasz C: A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat.

Hogyan mondható fel a balesetbiztosítási szerződés?

Válasz A: Írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel. Válasz B: Szóban, bármikor, 15 napos felmondási idővel. Válasz C: Írásban, a biztosítási időszak végére, 8 napos felmondási idővel.

Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ!

Válasz A: A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél. Válasz B: A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél. Válasz C: A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni.

Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek a felmondási jogot balesetbiztosítás esetén 3 évre kizárják?

Válasz A: A felek ezen időtartam alatt a szerződést nem mondhatják fel. Válasz B: A szerződés ezen kikötése érvénytelen és a felek a felmondási jogukat a kikötés ellenére korlátlanul gyakorolhatják. Válasz C: A szerződés az időtartam lejártát követően megszűnik.

Alkalmazni kell-e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a biztosított belépési Válasz A: Nem. jogára vonatkozóan? Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, de hozzájáruló nyilatkozatát nem vonja vissza.

Milyen formában mondható fel a balesetbiztosítási szerződés?

Válasz A: Határozatlan időre kötött szerződés esetén kizárólag írásban. Válasz B: Kizárólag szóban. Válasz C: Írásban és szóban egyaránt.

A balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához, ha a szerződést nem ő köti meg, szükséges-e a biztosított írásbeli hozzájárulása?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem, csak a megkötéséhez. Válasz C: Nem, csak a módosításához.

Balesetbiztosítási szerződésben az alábbiak közül ki lehet kedvezményezett a Polgári Törvénykönyv alapján?

Válasz A: Senki. Válasz B: Csak a biztosított örököse lehet. Válasz C: Szerződésben megnevezett személy.

Válassza ki az alábbiak közül a balesetbiztosításra vonatkozó helyes állítást!

Válasz A: Balesetbiztosítási összeg nem esik korlátozás alá. Válasz B: Balesetbiztosítási összeg mindig korlátozás alá esik. Válasz C: Balesetbiztosítási összeg korlátozás alá eshet.

Mentesül-e balesetbiztosítás esetében a biztosító, ha a biztosított fél halálát a biztosítási összegre jogosult okozta?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, feltéve, hogy a biztosítási összegre jogosult magatartása szándékos volt.

Milyen címen jár a balesetbiztosítási összeg?

Válasz A: Díjfizetés ellenében szolgáltatott biztosítási összeg címén. Válasz B: Kártalanítás címén. Válasz C: Kártérítés címén.

Mit jelent az, hogy a balesetbiztosítási összeg nem esik korlátozás alá?

Válasz A: Azt, hogy a balesetbiztosítási összeg nem igazodik a tényleges kár mértékéhez. Válasz B: Azt, hogy a balesetbiztosítási összeget nem terheli adó. Válasz C: Azt, hogy a balesetbiztosítási összegből a biztosító nem vonhatja le saját követeléseit.

Ha balesetbiztosítás esetén az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Milyen biztosítási összeggel marad fenn a szerződés?

Válasz A: Csökkentett biztosítási összeggel.

Válasz B: Változatlan biztosítási összeggel. Válasz C: Szerződésben meghatározott nagyobb biztosítási összeggel.

Balesetbiztosítási szerződésben a kedvezményezett állítása hogyan történhet a Polgári Törvénykönyv alapján?

Válasz A: A szerződő jelöli. Válasz B: A biztosított jelöli. Válasz C: A szerződő jelöli a biztosított írásos hozzájárulásával.

Balesetbiztosításnál támaszthat-e igényt a biztosító a kárért felelős személlyel szemben?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak azt követően, hogy a biztosított részére a biztosítási összeget megfizette. Válasz C: Nem.

Balesetbiztosításnál mikor módosulhat a veszélyviselésnek megfelelően a biztosítási összeg a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül?

Válasz A: Ha a felek ebben előzetesen megállapodnak.

Válasz B: Bármikor, ebben külön megállapodni nem szükséges. Válasz C: Ha a biztosított ezt utólagosan jóváhagyja.

Az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A biztosított akaratától független, hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított személyi sérülést szenved, illetve meghal.

Válasz A: Baleset.

Válasz B: Mentesülés. Válasz C: Függő életbiztosítási esemény.

A baleseti halál lehet biztosítási esemény az életbiztosításban és a neméletbiztosításban is.


A baleseti halál csak az életbiztosításban lehet biztosítási esemény.


A baleseti halál lehet biztosítási esemény életbiztosításoknál.


Egészségbiztosításnál a biztosítási kockázatra fedezetet nyújtó szervezet?

Válasz A: A gyógykezelést végző állami egészségügyi intézmény. Válasz B: A szerződést megkötő biztosító. Válasz C: A nemzeti társadalombiztosítási szerv.

Válassza ki a hamis állítást!

Válasz A: Az egészségbiztosítási szerződés fő szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza. Válasz B: Az egészségbiztosítási szerződés összeg-, vagy kárbiztosítás jelleget is ölthet. Válasz C: Az egészségbiztosítási szerződés esetén a biztosítási esemény bekövetkeztéért felelős személyre a felelősségbiztosítás egyes speciális szabályait is alkalmazni kell.

Egészséges személy részére nyújthat-e szolgáltatást biztosító egészségbiztosítási szerződés alapján?

Válasz A: Nem, ezt jogszabály zárja ki. Válasz B: Igen, pl. szűrővizsgálatok költségének megtérítésére, ha ezt a szerződés lehetővé teszi. Válasz C: Igen, de csak ún. "rejtett megbetegedés" esetén.

Az egészségbiztosításra az életbiztosítás szabályait …

Válasz A: nem kell alkalmazni. Válasz B: csak akkor kell alkalmazni, ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték. Válasz C: bizonyos körben mindig alkalmazni kell.


Válasz A: Egészségbiztosítás csak összegbiztosításként köthető. Válasz B: Egészségbiztosítás köthető kárbiztosításként is, ilyenkor a kárbiztosítás szabályai irányadóak, de eltérésekkel. Válasz C: Egészségbiztosítás csak kárbiztosításként köthető, a betegségbiztosítás szabályainak értelemszerű alkalmazásával.

Egészségbiztosítási szerződésben…

Válasz A: várakozási idő nem köthető ki. Válasz B: várakozási idő ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás vagy a biztosítandó személynek a felek által ismert tartós betegsége esetén e betegségre köthető ki. Válasz C: minden esetben kiköthető várakozási idő.


Válasz A: Egészségbiztosítási szerződésben kiköthető várakozási idő maximuma 1 év. Válasz B: Egészségbiztosítási szerződésben várakozási idő nem köthető ki. Válasz C: Egészségbiztosítási szerződésben kiköthető várakozási idő legfeljebb 3 év lehet, melybe korábbi egészségbiztosítás időtartama, bizonyos feltételek teljesülése esetén, beszámít.

A biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége…

Válasz A: a biztosítási kockázat jelentős növekedésének tekintendő. Válasz B: nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének. Válasz C: az egészségbiztosítás esetében irreleváns.

Válassza ki a hamis állítást!

Válasz A: Az egészségbiztosítási szerződést rendes felmondással csak a szerződő fél szüntetheti meg. Válasz B: A rendes felmondás lehetőségét az egészségbiztosítás körében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény nem zárja ki teljes körűen. Válasz C: Az egészségbiztosítás körében a törvény a biztosító részére rendkívüli elállási jogot biztosít.

Mikor köteles az életbiztosító az alábbiak közül a biztosítási összeg kifizetésére?

Válasz A: Ha a biztosított halálát a szerződő fél jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta. Válasz B: Ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg. Válasz C: Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében halt meg.

Mikor jogosult az életbiztosító az alábbiak közül a biztosítási összeg helyett csak a visszavásárlási összeget kifizetni?

Válasz A: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 3 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Válasz B: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.. Válasz C: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.

Mikor köteles az életbiztosító az alábbiak közül a visszavásárlási összeg helyett a biztosítási összeget téríteni?

Válasz A: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 1 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Válasz B: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Válasz C: Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.

Jogi szempontból minek minősül a balesetbiztosítási összeg kifizetése?

Válasz A: Díjfizetés ellenében szolgáltatott biztosítási összeg. Válasz B: Kártalanítás. Válasz C: Kártérítés.

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza

Recommend Documents