vagy Palesztina? IZRPA_SZNKT

2017.09.18.

Budapesti Corvinus Egyetem Izrael és/vagy Palesztina? IZRPA_SZNKT

Történelmi előzmények és összefüggések az ókortól az 20. századig 2017. szeptember 20.

Paragi Beáta [email protected]

Mai témáink •

• •

• •

• •

A térség földrajzi adottságai, történelmi, gazdaságtörténeti háttere, lakói. Eredetmítoszok. Izraeli királyságok, azt követő egyéb birodalmak. Arab-iszlám terjeszkedés, majd Oszmán Birodalom. A cionizmus kialakulásának európai gyökerei és a zsidó állam megteremtésének alapjai (18821948) Palesztínában. Az arabpalesztín nacionalizmus gyökerei (XIX. Század közepétől az 1940es évekig). Arab-izraeli háborúk Az oslói folyamat jelentősége

Bibó István (1990): A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai - Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntõbíráskodás (IV. rész: Két területi államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet), in Válogatott tanulmányok 1935-1979. Budapest: Magvető (pdf) Ajánlott: • Lewis, Bernard (1998: 1-24): The Multiple Identities of the Middle East. New York: Schocken Books • Kedurie, Elie (1976: 3-5, 159-184, 309-319): In the Anglo-Arab Labirinth. The McMahon-Husayn Correspondence and its Interpretations, 1914-39. Oxford: Cambridge University Press

Éghajlat, földrajz, topográfia • • • • • •

•

Földközi tenger keleti medencéje; termékeny félhold Legalacsonyabb pont: -410 m Holt-tenger Legmagasabb pontjai: Izrael: 2814m (Hermon-hegy, Golán-fennsík); Golán-fennsík: 1208 m (Meron-hegy); Palesztin területek: 1020m (Tell Asur) Időjárás: hosszú, forró, csapadékmentes nyarak (július-szeptember 20-40 °C); rövid, hűvös, csapadékos tél: november – február (0-5-10 °C) Csapadék: az éves mennyiség 70%-a télen; hó: Golán és Jeruzsálem környéke; területi eloszlás: nem egyenletes (északon, Golán: 1100 mm/év, Negev déli része: 100 mm/év) mezőgazdasági művelés ott, ahol csapadék min. 300 mm/év – Izraelben: kb. 15,5%; PaT: 15% – páratartalom: 60-70%

1

2017.09.18.

Földrajz, 2. Izrael Területe: 20770 km2 Határainak hossza: • Libanon: 79 km • Szíria: 76 km • Egyiptom: 226 km • Gázai-övezet: 51 km • Nyugati Part: 307 km • Jordánia: 238 km • tengerpart: 273 km

Palesztina • nem összefüggő • szárazföldi területe 6217 km2: Nyugati Part (Ciszjordánia, 5853 km2), Gázaiövezet ( 364 km2) • tengerpart: 40 km • határai: Izrael: 307 km; Jordánia: 97 km Egyiptom: 12km

Etnikai és vallási sokféleség Etnikai csoportok • Zsidók • Arabok • Drúzok • Egyéb (örmények, görögök)

Vallás - Zsidó - Iszlám (szunnita) - Keresztény: görög ortodox, római keresztény, görög katolikus, örmény ortodox, asszír és szír ortodox keresztény egyházak, etióp ortodox, kopt keresztény, …

Történelmi-bibliai gyökerek Jerikó: Legkorábbi folytonosan lakott település (ie. 9000) Tengeri és helyi népek • főníciaiak/kánaiták (sémi) • filiszteusok (Dny) (indoeurópai) • arámiak, arameusok (sémi) Óbabiloni birodalom (ie. 19-18. sz.) Izrael állam/királyság – ie. 1000 k. Asszír Birodalom (ie. 724) – a zsidó törzsek egy része „eltűnt a történelemből” Újbabiloni birodalom (fogság, ie. 626-539) – 586: az első templom lerombolása Perzsa Birodalom (ie. 550-330 sz.) – 538: visszatérés Izraelbe; 516: a második templom építésének kezdete (bef.: Nagy Heródes, ie. 19.)

2

2017.09.18.

Ókori Izrael Egyiptomi fogság után Mózes és a kőtáblák (1200-as évek) Bírák kora (ie. 1250-1050) - első Knesszet (mai Nablusz, 1200) Izraeli Királyság(ok) • Saul (ie. 1047-1007) • Dávid (ie. 1007-1005, csak Judea), (1005-967: Judea és Izrael), Jeruzsálem megalapítása • Salamon (ie. 971-931, első templom), majd halála után: – D: Judea (Jeruzsálem) – É: Izrael (Szamaria) – ie. 364: első templom lerombolása

A Római Birodalom időszaka Nagy Sándor, Macedón Birodalom (ie. 332-142) majd egyiptomi fennhatóság ie. 63: Róma (Pompeius) meghódítja a késbbi Palesztína nevet viselő provinciát i.sz. 66-70. 70. augusztus: Jeruzsálem elpusztítása i. sz. 132-133 (Bar Khoba felkelés) Szíria-Palesztína Josephus Flavius: A zsidó háború Spiró György: Fogság, http://www.fogsag.hu/

Nicolas Poussin (1640)

zsidó diaszpóra kezdete

Josephus Flavius: A zsidó háború

kiseloadas

3

2017.09.18.

(Kora) középkor VII. Század – arab-iszlám terjeszkedés • Jeruzsálem elfoglalása (636) • Sziklamecset építése Kelet-Római, Bizánci Birodalom Szeldzsuk törökök Keresztes hadjáratok (XI-XIII. sz.)

Oszmán Török Birodalom (1516-1916) földtulajdon közigazgatás: szandzsákok, vilajetek társadalmi csoportok, vallási közösségek (Bernard Lewis) Egyiptom: Mohammed Ali • egyiptomi-török háború (1831) • egyiptomi közig. egységek – egészen Szíriáig/Anatóliáig • 1840: az európai hatalmak garantálják az Egyiptom feletti szuverenitást (a szultánnal szemben)

Jaffa

Jeruzsálem, 1898

Az arab-izraeli konfliktus gyökerei és háttere Politikai eszmeáramlatok • nacionalizmusok – Európaszerte, periférián különösen komplikált – cionizmus eszméjének megjelenése Európában - arab-palesztin identitás Palesztinában - Népek önrendelkezési joga (I. világháború, Wilson) • Kommunizmus eszméje • 2. világháború után: hidegháború • Majd a „történelem végének” korszaka: demokratizációs hullámok (és kudaracok: MENA)

Nagyhatalmi játszmák - Európából kiindulva (I. és II. világháború) - (1945/60-ig) Európa határain túl (Afrikában és a Közel-Keleten is): gyarmatosítás, illetve Népszövetség mandátumrendszer, majd - (II. vh után) ENSZ és dekolonizáció - (1945-90) hidegháború (és annak exportja) - (1990 után) demokráciaexport

4

2017.09.18.

A (politikai) cionizmus háttere Európában - A „zsidó probléma” létezése (antiszemitizmus, kirekesztettség) vs. fokozatos emancipáció, törvény előtti egyenlőség (19. sz.) - A korabeli zsidóság két utat követhet - Új kötődések (asszimiláció), emancipáció, modernizáció (NyugatEurópa) - Régi, zsidó hagyományok követése (Kelet-Európa)

A zsidó kérdés megoldásának alternatívái: - „bund” vagyis szocialista mozgalom (kommunizmus, internacionálé) – 1939-ig az európai zsidóság nagy része számára ez az elsődleges - cionizmus - Kivándorlás/bevándorlás (1. vh-ig 3 millió zsidó, ebből 70-80e Palesztinába)

Mítoszok a korabeli Palesztinával kapcsolatban: http://www.youtube.com/watch?v=5WuiBdlddU&feature=related

A (politikai) cionizmus gyökerei Keleten • orosz, ukrán pogromok • III. Sándor jóváhagyásával: mozgalmak a Palesztina területére való kivándorláshoz, pl. Bilu (1882); Cion Szerelmesei (1884) • Leo Pinsker: Önemancipáció (1884)

Nyugaton • Moses Hess: Róma és Jeruzsálem (1862) • Herzl Tivadar: A zsidó állam (1896), illetve Ősújország

A cionizmus intézményesülése askenázi eredet nem vallási, hanem politikai (nacionalista) mozgalom: politikai szuverenitás a cél 1882: első európai zsidó telepesek az Oszmán Birodalom területén* 1894: Dreyfus-per 1896: Der Judenstaat (Herzl Tivadar) 1897: első Cionista Kongresszus (Bázeli program, 4 pont) Cionista (Világ)szervezet * A zsidó jelenlét (a 2. század óta) Palesztina területén folyamatos, de az Oszmán Birodalom idószakában már minimális volt (Hebron, Jeruzsálem, északon Szafed, Tiberias)

5

2017.09.18.

Bázeli Program (1897) •

• • •

Palesztina gyarmatosítása zsidó mezgazdasági és ipari munkásokkal A zsidóság intézményes összefogása Palesztinában A zsidó nemzeti tudat erősítése önálló kormány

Szervezők: Max Nordau és Herzl Tivadar Herzl naplója: „If I were to sum up the Congress in a word – which I shall take care not to publish – it would be this: At Basle I founded the Jewish State”

Zsidó bevándorlás az első világháború előtt bevándorlási hullámok

Mikor

zsidó bevándorlók száma (fő)

első alija

1882-1903

kb. 30ezer

második alija

1904-1914

40 ezer

honnan érkeztek Oroszország, Kelet-Európa és Jemen Oroszország, Kelet-Európa

harmadik alija negyedik alija

alija bet (ötödik alija)

Térségbeli érdekek az I. világháború idején • Egyesült Királyság • Franciaország • Hasemita arabok (Husszein bin Ali, mekkai saríf) –függetlenség reményében • Zsidó Szervezet • „nemzetközi közösség”

6

2017.09.18.

Husszein-McMahon levelezés (1914-16)

McMahon levele (1915. október 24.) The districts of Mersin and Alexandretta, and portions of Syria lying to the west of the districts of Damascus, Homs, Hama and Aleppo, cannot be said to be purely Arab, and must on that account be excepted from the proposed delimitation. Subject to that modification (…) I am authorized to give you the following pledges on behalf of the Government of Great Britain (…) Great Britain is prepared to recognize and uphold the independence of the Arabs in all the regions lying within the frontiers by the Sharif of Mecca.

Sykes-Picot megállapodás (1916)

7

2017.09.18.

Balfournyilatkozat (1917)

kiselőadás

Feiszál – Weizman megállapodás (1919) Husszein két fia: - Fejszál (Sz-L, helyett/után: Irak 1921- 1933) és - Abdullah (Jordánia) Feiszál – Weizman megállapodás (1919. jan. 3.) • Párizs környéki béketárgyalások előtt • Cionista világ(Szervezet) és a Hidzsázi Arab Emírség nevében kötik meg • Chaim Weizman • Fejszál feltételesen elfogadja a Balfour deklarációt – ha GB tartja magát a korábbi ígéreteihez (pl. arab függetlenség Szíriában – ám ezt végül Fro. megszállja)

A brit mandátum időszaka (1920-47) 1919: King-Crane Bizottság jelentése a török területek vonatkozásában

1920: San Remo: brit mandátum 

Transzjordánia leválasztása (Lausanne-i jk, 1923)  Nagy-Izrael elképzelés (revizionlisták)  Nagy-Szíria  Jordánia: a Hasemitauralkodók elképzelései

[1922, cenzus: 84 ezer zsidó és 661 ezer arab] Fehér könyvek (1920 – 1939, több)

helyi arab és zsidó közösségekkel való viszony Sir Herbert Samuel 1922. június (fehér könyv): betelepülés addig, amíg nincs zsidó többség; „speciális eszközök” megilletik a Zsidó Ügynökséges saját belső ügyeit illetően; MINDEN lakos palesztinnak számít 1924-26: több zsidó távozik, mint amennyi érkezett 1936-39 arab felkelés (bővebben: októberi óra) 1937, Peel-bizottság – első felosztási terv

8

2017.09.18.

Népszövetségi mandátumrendszer

A brit mandátum időszaka II. A modern Izrael megteremtésének intézményi előzményei (19201948): Legitimáció: mandátumszerződés (1922. július 24.): - britek: tvh és közigazgatási hatalom - Balfour-nyilatkozat elismerése; IV. cikk: Zsidó Ügynökség Cél: társadalmi, gazdasági önfenntartás/ ellátás - kormány ~ Zsidó Ügynökség (David Ben Gurion) - 1920, Általános Héber Munkásszövetség Hisztradrut) - 1921, Hagana (britek ellenzik) - független iskolarendszer, mezőgazdasági termelés, ipari üzemek

Politikai áramlatok és későbbi politikai pártok közötti kapcsolatok - későbbi „baloldal”: Ben Gurion és környezete, szakszervezetek - ellenzék: - revizionisták (V. Zsabotinszkíj) – későbbi jobboldal, Likud - a palesztínai kommunista (Palesztín Kommunista Párt), illetve a marxista ideológiájú Hashomer Hatzair, amely a kétnemzetiségű államot preferálja – későbbi Mapam/Meretz - Vallásos pártok – még nem nagyon (Agudat, 1912)

Zsidó bevándorlás a mandátumidőszakban bevándorlási hullámok

Mikor

zsidó bevándorlók száma (fő)

első alija

1882-1903

kb. 30ezer

második alija

1904-1914

40 ezer

harmadik alija

1919-1923

30 (40) ezer

negyedik alija

1924-1929

50 (80) ezer (kb. 25 ezren távoztak is)

Lengyelország, Magyarország

1933-1936 (1929-1939)

170 ezer (250 ezer)

Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia

alija bet (ötödik alija)

honnan érkeztek Oroszország, Kelet-Európa és Jemen

Oroszország, Kelet-Európa Kelet-Európa

9

2017.09.18.

A palesztinai zsidóság intézményesülése -

-

héber nyelv modernizálása (Ben Jehuda) 1909, Tel Aviv megalapítása Zsidó Nemzeti Alap: földvásárlás, mezőgazdasági művelés, kibbutzok szociális intézmények (oktatás, egészségügy) 1919: zsidó Nemzeti Tanács (Vád Leumi) megválasztása: a helyi zsidóság képviselőtestülete 1929: Zsidó Ügynökség (kvázi kormány) Politikai pártok - zsidó-arab, kommunista - Mapai (1930, Ben Gurion) - radikálisok – revízionisták (Vlagyimir Zsabotyinszkíj) szakmai szervezetek, munkás érdekvédelem (Hisztadrut) – nemzeti köntösben, az arab munkások rovására önvédelem: Hagana (Hisztadrut), Palmach

A zsidóság helyzete Európában • Növekvő és intézményesülő antiszemitizmus és zsidóüldözés • Kivándorlás: több hullámban • Elsődleges cél: NyugatEurópa, Amerika, Ausztrália • 1933, nürnbergi törvények

Demográfiai változások Palesztinában arabok

zsidók

1922

660-700 ezer

84-93 ezer

1931

864 ezer (82%)

174 ezer (16%)

1936

983 ezer (71%)

382 ezer (28%)

1941

1,12millió (68%)

490 ezer (30%)

1946

1,3millió (67%)

600 ezer (31%)

forrás: Justin McCarthy, The Population of Palestine (NY: Columbia UP), p36.

A (palesztinai) arabok (1922-1945) Politikai szervezettség a két világháború között • Helyi nemesség, földbirtokosok • Muszlim-keresztény szervezetek küldöttjeiből: Első Arab Kongresszus (1919), majd Arab Végrehajtó (Hatalom) létrehozása (1920-34) – minden palesztinai lakost képviselni szeretett volna, de a britek másként gondolták • Legfelsőbb Muszlim Tanács (britek jóváhagyásával, Hajj Amin (jeruzsálemi mufti) vezetésével (pragmatikus) • Sokkal kevesebb joguk van, mint a zsidóknak • Radikalizálódás (közeledés Hitlerhez) csak 1936 után arab felkelések (1929, 1936-39) • 1930, Passfield-féle fehér könyv – zsidó bevándorlás korlátozásának ösztönzése • Peel-Bizottság javaslata (1936-37)

10

2017.09.18.

Órai feladat

A második világháború 1939, fehér könyv korlátozásai – MIÉRT? 1942, New York Biltmore-program: • the fulfillment of the original purpose of the Balfour Declaration and the Mandate • to found there a Jewish Commonwealth • unalterable rejection of the White Paper of May 1939 • that Palestine be established as a Jewish Commonwealth integrated in the structure of the new democratic world Holocaust Európában

… és következményei 1945 után (is): Palesztina területére a zsidó bevándorlás illegális • mivel a Fehér Könyv (1939) rendelkezéseit az angolok fenntartják • táborok: Ciprus, 1946. aug – 1947. dec. Terrorcselekmények támadások angolok és egymás ellen - zsidó félkatonai szervezetek (Irgun, Stern) - arab szervezetek részéről

11

2017.09.18.

Megoldási kísérletek (1945-1947) Angol-Amerikai Vizsgálóbizottság (1945-46) javaslata I. That Jew shall not dominate Arab and Arab shall not dominate Jew in Palestine; II. That Palestine shall be neither a Jewish state nor an Arab state.” Nagy Britannia végül feladja… • Bevin-terv (5 év brit védnökség, többnemzetiség állam) • 1947. febr.: London az ENSZ hatáskörébe utalja a kérdést, amely létrehozza az UNSCOP-ot

Az ENSZ felosztási terve ENSZ vizsgálóbizottság (UNSCOP): • United Nations Special Committee on Palestine (1947. május 15-től) • Tagok: 11 ország (egyetlen arab sem) • többségi javaslat (erről szavaz a Közgyűlés) • kisebbségi javaslat (föderális állam)

181. számú közgyűlési határozat (1947. november) - nem kötelező érvényű - 33 igen, 13 nem, 10 tartózkodás - 1 arab (45%), 1 zsidó állam (55% vs. 7%) - Jeruzsálem: nemzetközi igazgatás (corpus separatum) - gazdasági egység - brit kivonulás: 1 éven belül - https://www.youtube.com /watch?v=NU3H-VsyJ28 (3 p)

Reakciók Zsidó vezetés - Ben Gurion vezetésével a Zsidó Ügynökség, ha taktikai okokból is, de elfogadja

Arab Magasabb Bizottság - elutasítja, sok okból: - demográfia - Jeruzsálem (iszlám szent hely, nem dönthetnek róla csak a palesztin arabok) - földtulajdon – 50 éve szinte még minden az övék volt - A korabeli vezetés csak azon az áron fogadhatta volna el, hogy saját legitimitását teljesen elveszti a helyi lakosság körében

12

2017.09.18.

1947-1948 • 1947. nov – 1948. május: lényegében polgárháború; április: Deir Jaszini mészárlás (Irgun); májusra mintegy 400e arab hagyta el otthonát (pár hónap alatt) • A britek rendet tenni nem tudtak, a kivonulást készítették elő • 1948. május 14: angolosan távoztak, formális hatalomátadás nem volt • Izrael függetlenségének egyoldalú kikiáltása: 17,00 (bővebben: 10.04.); Hagana – IDF (Izraeli Védelmi Erők) • Első arab-izraeli háború (5 arab állam) – Izrael számára: függetlenségi háború (haderő, IDF létrehozása (minden más illegális); kb. 60ezer, harmaduk világháborús veterán) – palesztin olvasatban a tágabb eseménysor: nakba (arab haderő: kb. 70ezer)

Az első arab-izraeli háború • • • • •

(1947. nov-től) kezdete: 1948. május 15. vége: 1949. január 1949. ENSZ KGY. 194. 1949. február – július: fegyverszüneti megállapodások: – Egyiptom (február 24.) – Libanon (március 23.) – Jordánia (április 3.) – Szíria (július 20.)

 1948. október 1. Gázában Nagy-Palesztína „állam”  ideiglenes határok: a Gázai-övezet Egyiptom katonai igazgatása alá került, a Nyugati Partot (Ciszjordánia) annektálta (a nemzetközi közösség nem ismerte el), létrehozva a Ciszjordániából és Transzjordániából álló Jordániai Hasemita Királyságot; Jeruzsálem megosztott Izrael (Ny) és Jordánia (K) között.

Változások 1947 novembere és 1949 januárja között - Izrael területe, határai - a palesztin arab állam nem jön létre - a palesztin lakosság jelentős része (700e fő) válik menekültté (lásd majd: 10.04. és 11.08.)

13

2017.09.18.

További arab-izraeli háborúk (2) 1956, Szuez (a Gázai-övezetet Izrael elfoglalja, majd 1957. márciusában kivonul) (3) 1967, hatnapos (a Gázai-övezet, a Nyugati part és K-Jeruzsálem is izraeli megszállás alá került, hasonlóan a Sínai-félszigethez és a Golán-fennsíkhoz (amely utóbbi nyugati részét Izrael annektálta; a az ún. palesztin területeket Kelet-Jeruzsálem kivételével nem annektálta Izrael, státuszukban változást az oslói békefolyamat (1993-2000) hoz.

További arab-izraeli háborúk II. (4) 1973, negyedik (jom kippúri) – nincs közvetlen területi változás. Kissinger inga-diplomáciája  Szíria: 1974. március megállapodás a Golán megosztásáról (UNDOF)  Egyiptom: 1978 (Camp David); 1979 (békeszerződés); 1982 (kivonulás, Sínai-fsz. átadása) 1978: Litani-hadművelet (Libanon) (5) 1982, libanoni beavatkozás (Békét Galileának), melynek hátterében a PFSZ Dél-Libanonból való kiűzése áll – hívják libanoni háborúnak is 2006: második libanoni/júliusi háború

14

2017.09.18.

Miért nehéz a palesztin kérdés rendezése? (órai beszélgetés) Bibó István (1990): A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai - Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntőbíráskodás (IV. rész: Két területi államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet), in Válogatott tanulmányok 19351979. Budapest: Magvető

Az arab-izraeli konfliktustól (1970es évek) az izraeli-palesztin kérdésig (1990es) Arab-izraeli viszony • Utolsó többszereplős háború: 1974, jom kippúri háború • azóta Izrael és az arab államok lényegében tiszteletben tartják a de facto határokat • Egyiptom-Izrael: de jure határ is (1979 óta: békeszerződés) • Szíria-Izrael: Golán megosztva (máig) • Jordánia-Izrael: változás 1988-ban (Nyugati parti igények hivatalos feladása), majd 1994 (békeszerződés, de jure határok) • Libanon-Izrael (mandátum-, illetve 1949-es határok), (1978, 1982, 2005)

A palesztin függetlenségi mozgalom alakulása (bővebben: októberi óra): • 1964: PFSZ megalakulása • 1967: megszállt területek (PFSZ Jordániába költözik) • 1970: fekete szeptember (Jordániából Libanonba) • 1974: az ENSZ a PFSZ-t elismeri a palesztin nép egyetlen és törvényes képviselőjének • 1978, 1982: az izraeli hadsereg beavatkozása Libanonban – a palesztinok miatt (a PFSZ kénytelen végül Tuniszba költözni) • 1987: első intifáda kezdete a megszállt területeken. Nem PFSZkezdeményezés.

Következő témánk I. (10.04.) A modern Izrael (‫)יִש ְָׂראֵל‬ megteremtésének körülményei és első évtizedei. Történelmi események és nemzeti narratívák, mítoszok. Politikai pártok és áramlatok. Társadalmi tagozódás, illetve bevándorlás a XX. század második felében. Napjaink társadalmi problémái, törésvonalai. Az új antiszemitizmus jelensége jelentése. A zsidó és demokratikus állam jelentése, dilemmái.

15

2017.09.18.

Olvasnivalók Kiselőadásokhoz (a felsorolt és egyéb fileokat emailben tudom küldeni): *Baruch Kimmerling (1993): Patterns of militarism in Israel. European Journal of Sociology, 34, pp 196-223. *Sammy Smooha (1990), Minority Status in an Ethnic Democracy: The Status of the Arab Minority in Israel, Ethnic and Racial Studies 13/3: 389-413. *Nadim Rouhana and Asad Ghanem (1998), The Crisis of Minorities in Ethnic States: The Case of Palestinian Citizens in Israel. International Journal of Middle East Studies 30: 321-346. *Cohen, S. (2007). Tensions Between Military Service and Jewish Orthodoxy in Israel: Implications Imagined and Real. Israel Studies 12:103-126. Film (új): Samuel Maoz, Foxtrot, 2017

Nelson, C. et al (2015): The History of Israel. In C. Nelson and G. N. Brahm (eds): The Case against the Academic Boycott of Israel. Chicago: MLA Members for Scholar’s Rights, pp. 385-440. Ajánlottak: Buber, Martin (2005): A Land of Two Peoples. Chicago: University of Chicago Press, pp. 324, 47-57, 81-91. Gazdik Gyula (2003): Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői. Külügyi Szemle, 2003 (1): 3-33. Barari, H. A: (2004, részletek): Israeli Politics and the Middle East Peace Process, 19882002. New York: Routledge-Curzon. Regev, Motti (2000) To Have a Culture of Our Own: On Israeliness and Its Variants. Ethnic and Racial Studies 23/2: 223-247 Reich, Bernard (2007: 315-367): „State of Israel” in Long, David E. (et al, eds): The Government and Politics of the Middle East and North Africa. Boulder, Co: Westview Press

Következő témánk II. (10.04.) Palesztín politikai rendszer, társadalmi összefüggések (‫) فلسطين‬ A palesztín nemzeti identitás formálódása, a palesztín nacionalizmus kibontakozása, annak arab egységhez és önálló palesztín állam víziójához fűződő viszonya. A palesztín menekültkérdés, illetve a diaszpóra szerepe, jelentősége. Az arab-izraeli kérdés palesztín-izraeli konfliktussá válásának folyamata. A palesztín belpolitika szerveződése, az emigrációban tevékenykedő PFSZ létrehozása, tevékenysége az első évtizedek eseményei tükrében (19641974-1988). A helyi (Nyugati Part, Gázai övezet) lakosság és a PFSZ közötti kapcsolat alakulása 1993-ig. Izraeli katonai és civil adminisztráció a megszállt területeken (1967-1994). Változások az oslói folyamattal dióhéjban. A zsidó és iszlám vallás hasonlóságai

Olvasnivalók

Parsons, Nigel (2005): The Politics of the Palestinian Authority. London: Routledge, pp. 55-119.

Kiselőadáshoz:

Verbit, M. F. (1981): The Political Character of Judaism and Islam: Some Comparisions” in: Curtis, M. (ed) (1981): Religion and Politics in the Middle East. Boulder: Westview Press, pp. 69-77

Mahmoud Darwish költészetének politikai jelentősége: http://www.mahmouddarwish.com/english/i ntroduction.htm Made in Palestine (2003), http://www.stationmuseum.com/Made_In_ Palestine/Made_In_Palestine.htm Gannit Ankori (2006) Palestinian Art, (google books) http://www.brandeis.edu/facultyguide/pers on.html?emplid=b50d8e86cf884cbbdb0de 8a3ad6c0c71fe8e660b . Bashir Makhoul and Aissa Deebi with Ryen Bishop, ed (2013) Otherwise Occupied. Venice Biennale (pdf)

Ajánlott források: Selim, Mohamed, E (1991): The Survival of a Non-State Actor: The Foreign Policy of the PLO. In Korany, Bahgat és Dessouiki, A: E., (eds): The Foreign Policies of Arab States. The Challange of Change. Boulder: Westview Press Khalidi, Rashid (1997: 145-209): Palestinian Identity. New York: Columbia University Press Mishal, Shaul – Sela, Abraham (2000: 1326): The Palestinian Hamas. New York: Columbia University Press Robinson, Glenn E. (2007: 368-402): „The Palestinians” in Long, David E. (et al, eds): The Government and Politics of the Middle East and North Africa. Boulder, Co: Westview Press

16