vagy médiaközpontú dominancia )

DR. MAGYAR MIKLÓS: A TANULÁS = ÉLETTEVÉKENYSÉG (Tanuló és/vagy médiaközpontú dominancia )

Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: Hogyan kerül a csizma az asztalra? Azaz miért foglalkozom általános tanuláselméleti kérdésekkel egy multimédia konferencián? Ezzel összefüggésben: Ismét tanúi lehetünk annak, hogy a korábbi gyakorlDWQDN LVPpWOGpVHNpQW SO televízió, képmagnetofon, számítógép stb.) egy új oktatástechnikai eszköz, információhordozó alkalmazási fétise kezd kialakulni. Ez egyszerre jó, és rossz. Jó mert, fontos a multimédia hasznosítása a tanulási folyamatban, mert az eddig EHPXWDWRWWSpOGiNLVHJ\pUWHOP&HQEL]RQ\tWMiNKRJ\PLO\HQOHKHWVpJHNNHOEYtWKHWD tudásközvetítés eszköztára. Ugyanakkor rossz, mert a multimédia is csupán egy eszköz, információhordozó, amely konkrét didaktikai feladat megoldását, pontosítható cél megvalósítását segít(het)i. $PLNURHOHNWURQLNDIHOJ\RUVXOWWHP&IHMOGpVHD]LQIRUPDWLNDWpUQ\HUpVH~MWtSXV~ NLKtYiVDWDQXOiVLIRO\DPDWEDQUpV]WYHYWDQXOypVWDQXOiVLUiQ\tWyV]iPiUDHJ\DUiQW A tanulás mindenkor gazdaság, társadalom és technológia-IJJ$PLHJ\EHQD]WLV jelenti, hogy az adott kor embere számára, az éppen aktuális kultúraközvetítés tárgya, és/illetve az adaptáció eszköze lehet a technika/technológia eredménye. (]pUW WDOiQ HOIRJDGKDWy KRJ\ D  V]i]DG NLKtYiVDL HOWW iOOy Hmber számára lényegi kérdés annak megválaszolása, hogy a csúcstechnika rendelkezésére álló eredményét felhasználhatja-e és hogyan a tanulás eredményessége érdekében. A társadalmi-gazdasági-technológiai változások hatása megjelent az oktatás-képzés területén és az egyes ember mindennapjaiban, tanulási tevékenységében is. $ PRGHUQL]iFLy HUHGPpQ\HNpQW HJ\ ~M KHO\]HW iOOW HO $ JOREDOL]iFLy IRO\DPDWD DPHO\ V]NVpJV]HU&HQPLQGHQNLV]iPiUDHJ\IDMWDEL]RQ\WDODQViJRWHUHGPpQ\H]HWW$]H]WHOLGp] okok lehetnek: - az információs társadalom létrejötte, - a mondializációs sokk, - a tudományos és technikai, illetve - a civilizációs sokk. $ PHJROGiV OHKHWVpJpW a kognitív társadalom NLDODNtWiVDpVP&N|GWHWpVHMHOHQWKHWLDPHO\EHQD]iOWDOiQRVP&YHOWVpJ~MUDIHOpUWpNHOGpVHpV D PXQNDYiOODOyL DONDOPDVViJ NLIHMOHV]WpVH NXOFVWpQ\H]1 $ PHJYDOyVtWiV VRUiQ IHOPHUO NpUGpVHNUHDGKDWyYiODV]FVDNNRPSOH[PyGRQNH]HOKHW(1. ábra). $]DQJROV]iV]WHUOHWUODPXQNDQpONOLVpJNH]HOpVpQHNHJ\LNHV]N|]HNpQWPHJMHOHQlife long learning fogalom és szemlélet elterjedése összefüggésben van a globalizáció folyamatával. A modernizációs kihívásokra (a technológia és a kommunikáció) adható YiODV]RN W|PHJRNWDWiVL YiOWR]DWDLQDN HUHGPpQ\HV P&N|GWHWpVH D SUREOpPD IHOROGiVD pUGHNpEHQ FpOV]HU& PHJYL]VJiOQL D WDQXOiVQDN D] HGGLJLHNWO HOWpU PiVIDMWD pUtelmezését. Ebben az összefüggésben nem feledkezhetünk meg a tanulás (kultúraközvetítés, befogadás) mágikus funkciójáról sem. A nemtudó ember számára az új ismeret, a tapasztalat hiánya a titok. A tanulás feltárja ezt a titkot, s a tanuló ezáltal, beavatottá válik (megtanul írni, olvasni, beszélni egy idegen nyelvet, alkalmazza a számítástechnikát stb.).

Vö.: Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Fehér könyv az oktatásról és a képzpVUO81(6&2(XUySDL%L]RWWViJ0h0%S 1996. p. 9-25.

1

1

Fontossá vált a tanulóközpontúság és a médiaközpontúság HJ\PiVW HUVtW KDWiViQDN EL]WRVtWiVD 2O\DQ WXGiVW N|]YHWtW WHFKQROyJLiN DONDOPD]iVD DPHO\HN WiPRJDWMiN D] eredményes tanulást. (EEHQDYH]HWpVRULHQWiFLyMDDYHYLW|PHJ LJpQ\HNiWWpWHOHV NLHOpJtWpVH$NXOW~UDpVD média összefüggésében a folyamaWEDQ PHJMHOHQ pV WHUMHG W|PHJRNWDWiVL V]NVpJOHWHN HUHGPpQ\HV NH]HOpVpKH] D VDURNSRQWRN PRGHUQL]iFLyV IHOWpWHONpQW pUWHOPH]KHWN (]HN a technológia és a kommunikáció.2 $ J\RUVtWRWW WHPEHQ IHMOG WHFKQLND pV WHFKQROyJLD P&N|GWHWpVHHJ\YiOWR]yiWDODNXló kommunikáció keretei között új kihívást jelent. Napjainkban a modernizáció következményeként "a kommunikációs eszközöknek (a technológiának) ötödik forradalmát éljük. A számítógépes hálózatok, vagy a számítógépek által közvetített kommunikáció, az információra nyílt rendszerek összekapcsolásának megjelenését szokás újabban ötödik kommunikációs forradalomnak tekinteni." 3

9(=(7e6 /($'(56+,3 .,7(5-('e6



WpUEHQLG EHQ (67(16,21 JURXQGWLPH

7g0(*2.7$7È6 0$66('8&$7,21

*/2%$/,=È&,Ï */2%$/,=$7,21 .20081,.È&,Ï

7(&+12/Ï*,$ 7(&+12/2*<

&

P N|GWHWpVIXQFWLRQ

&20081,&$7,21

1. ábra

Q\HOYODQJXDJHPpGLDPHGLD V]iPtWyJpSHViWYLWHOFRPSXWHU

V]DNNpS]pVSURIHVVLRQDO

WUDQVPLVVLRQQHWZRUNV\VWHP

WUDLQLQJ

1. ábra

$ NRPPXQLNiFLyUyO YDOORWW NRUiEEL IHOIRJiVXQNWyO D 6KDQQRQ IpOH iWYLWHO pUWHOPH]pVWO LOOHWYHD]LQWHUDNFLyVPRGHOOWO HOWpUHQDWpQ\OHJHVHOpUpVKHO\HWWD]HOpUKHWVpJUHpVQHP D]HVHPpQ\DFVHOHNPpQ\WHOMHVtWpVpUHFpOV]HU&DKDQJV~O\WKHO\H]QL4 Ezt biztosítani látszik a számítógépes hálózatokkal folytatott kommunikáció mint tömegkommunikáció (az Internet, PLQW P&N|G |VV]HNDSFVROW Q\tOW UHQGV]HU5 Ezzel szinkronban az alkalmazó számára új WtSXV~ N|YHWHOPpQ\ D WHFKQROyJLD KDWpNRQ\ P&N|GWHWpVH pV az eredményes kommunikáció HV]N|]WXGiVNpQWYDOyPHJMHOHQtWpVH$W|PHJRNWDWiVHJ\EHQDIHOQWWHNRNWDWiViWLVMHOHQWL$ IHODGDW VRNUpW& $] DQDOIDEHWL]PXV WRYiEEL FV|NNHQWpVH D] ~M WtSXV~ IXQNFLRQiOLV DQDOIDEHtizmus enyhítése, a túlélésre való felkészítés, a szakképzés, az új szerephelyzetekre, feladatPHJROGiVRNUDW|UWpQNRQGLFLRQiOiVVWE „A jó pap holtig tanul.” $] LVPHUW N|]PRQGiVW VRNV]RU KDOORWWXN LGp]WN NO|QE|]  -val II., Bp. 1997. p. 26-28. Vö.: Horányi Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája felé. In: Európai Szemmel. Bp. 1997/1. p. 12-13. Vö.: Horányi Özséb: i.m. p. 16. 5 Vö.: Marrill Morris-Christine Ogan: Az Internet mint tömegkommunikáció. In: Replika, Bp. 23-24/1996. december. p. 278. 2

9|.R]PD7DPiV$W|UWpQHOHPM|Y MH,Q,VPHUNHGpVD](8

3 4

2

élethelyzetekben nem gondolva arra, hogy ez napjainkra esetünkben is konkrét valósággá válhat. $] HPEHUL pOHWV]DNDV]RN GRPLQiQV WHYpNHQ\VpJHL MyO HONO|QtWKHWN HJ\PiVUD pSOQHN KHO\HWKDJ\YDDPiVLNNHWWQHNHONpV]tWYHDIRO\WRQRVViJRW  ♦ a gyermekkorban a játék, ♦ az iskoláskorban a tanulás, ♦ DIHOQWWNRUEDQDmunka. Ezek után talán könnyen belátható, hogy a tanulás, amely egész életünkön át tartó folyamat, élettevékenység. (KKH] WDOiQ D OHJHJ\V]HU&EE PHJN|]HOtWpVW .XUW /HZLQ PHJIRJDOPD]iVD NtQiOMD Äa WDQXOiVHUHGPpQ\H W|EEHWWXGQLPLQWDQQDNHOWWH´S ez már humánstratégiai kérdés, azaz a problémakör tanuló- és tanulásközpontú, gyakorlatorientált megközelítése. Ezen a ponton FpOV]HU& W~OOpSQQN D WDQXOiV FVDN SHGDJyJLDL YDJ\ SV]LFKROyJLDL pUWHOPH]pVpQ $ továbblépéshez szükséges filozófiai alapot a marxi programra6pSONDJDni élettevékenység felfogás adja.7 Ebben az összefüggésben a tanulás egy egész életen át tartó folyamat, tevékenységek és feladat-megoldások sorozata, amely nincs mindig feltétlenül intézményhez (pl.: iskolához) kötve. Ugyanakkor nem nélkülözheti a tanulási-tanítási folyamatban UpV]WYHYN V]HPpO\LVpJpW pV P&N|GpVpW iWIRJy pV UHQGV]HUW DONRWy WHYpNHQ\VpJmegnyilvánulásokat.8 Ezek (2. ábra): ÉLETTEVÉKENYSÉG – MEGNYILVÁNULÁSOK ACTIVITY OF LIFE MANIFESTATIONS M: megismerõ tevékenység cognitive activity

K: kommunikációs tevékenység communication activity

M

K Tanulás Learning

GY Gy: gyakorlati (átalakító) tevékenység practical (transformational)

É É: értékorientációs tevékenység value-oriented activity

2. ábra $ WDQXOiVL IRO\DPDW D IHONpV]tW V]HPpO\LVpJIHMOHV]W WHYpNHQ\VpJ OHtUKDWy H QpJ\ .0DU[$WNH,N|Q\Y$ÄWRWiOLVHPEHU´IRJDOPiQDNPHJKDWiUR]iVát adja. In: Marx-(QJHOVP&YHLN|WHW.RVVXWK.LDGy%S p. 456. M. Kagan: Kísérlet az emberi tevékenység rendszerként való elemzésére. Filozófiai Szemle, Bp. 1972. 5-6. szám p. 674-684. 8 Vö.: M. Kagan: i.m. 681. p.

6

7

3

élettevékenység-megnyilvánulás egymásra ható viszonyrendszereként. Ez egyben azt is jelzi, hogy a rendszer egészének alakulása, változása olyan folyamatban történik, ahol az egyes elemek állapota fejlettséJL V]LQWHQNpQW V]NVpJV]HU&HQ HOWpU pV D V]RFLDOL]iFLy iOWDO meghatározó dominanciája változó. Ez egyszerre teremthet: a rendszeren belül, a személyiség HJpV]pQHN HJ\VpJHV KDWiVDNpQW PHJQ\LOYiQXOy YLV]RQ\ODJRV HJ\HQV~O\W pV D IHMOGpV PpUWpNHNpQW LGOHJes (átmeneti) arányeltolódást egy-egy élettevékenység-megnyilvánulás javára. A fentiek igazolására emlékezetükbe idézek néhány alapelvet, amelyekkel életük során Önök is találkozhattak: „Nem nekem tanulsz, hanem magadnak. A tudás az egyetlen kincs, ami örökké a tiéd marad. Úgy tanulj, hogy a jég hátán is meg tudj élni! SemPL VHP KDV]RQWDODQ DPLW WDQXOV] 1HP WXGKDWRG HOUH KRJ\ PLNRU OHV] Ui szükséged!” 8J\H LVPHUVHN H]HN D JRQGRODWRN" 0HJWDSDV]WDOKDWWXN YDODPHQQ\LHQ ÄWDQtWyLQN´ E|OFV HOUHOiWiViW pV ~WPXWDWiViW 0LQGD] DPLW HOUH MHOH]WHN PiUD YDOyViJJi YiOW $NNRU Pivel PDJ\DUi]KDWyD]DNHWWVDWWLWGYLV]RQ\XOiV DPLYHODWDQXOiVWNH]HOMN" Engedjenek meg erre is néhány példát: ♦ ♦ ♦ ♦

„Nagyon gyorsan megtanult járni! Még nincs négyéves, és már egyedül, önállóan öltözködik. Már tudott olvasni, amikor iskolába ment. Saját maga kitakarítja, és rendben tartja a szobáját, pedig csak nyolcéves.”

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

„A tanulás a fiataloknak való, én már öreg vagyok ahhoz. $]pQIHMHPPiUQHPIRJMDDEHW&W Jaj, csak matematikát ne, abból mindig gyenge voltam! )HOQWWQNPLNRPSXWHUHNPHJYLGHy nélkül is. Mégis boldogultunk. 1LQFVQHNHPDUUDLGPKRJ\WDQXOMDN´

+ROKRJ\DQpVPLpUWDODNXOKDWNLDNpWIpOHYLV]RQ\XOiVDWDQXOiVKR]"$YiODV]IHOWHKHWHQ DV]RFLDOL]iFLyVIRO\DPDWEDQNHUHVKHWDPHO\QHNHJ\LNiOORPiVDNpQWPHJMHOHQLND]LVNRODpV KDWiVUHQGV]HUH 9DODPL QHP YDJ\ URVV]XO P&N|GLN pOHWQNQHN HEEHQ D V]DNDV]iEDQ (]W látszik igazolni az a tény, hogy a tanulást általában az iskola képével kapcsoljuk össze, ahol DODSYHWHQ WDQtWiV KDWpNRQ\ViJD D IRQWRV /HKHW KRJ\ H]W D] eGHVDQ\iN MREEan csinálják? Nekik mintha az lenne a fontos, hogy gyermekük megtanuljon járni, beszélni stb. Önök, hogyan látják ezt a kérdést? A multimédiák alkalmazása a tanulásirányító munkájának VHJtWpVHPHOOHWWHOVVRUEDQDWDQXOyN|QiOOyWDQXOiViQDNHUHGPpQ\HVVpJpW szolgálja. $ODSWpWHOKRJ\DWDQXOyWFpOV]HU&PLQGLJWDQXOiVNpSHViOODSRWEDKR]QL Ehhez napjainkban a már ismert, tanulást támogató feltételeken kívül szükség van a kulcskvalifikációk9 kialakítására fejlesztésére és kondicionálására is. Olyan nem szakma VSHFLILNXV HV]N|]WXGiVW NpSYLVHO WHYpNHQ\VpJ-HOHPHN PHJOpWpUO pV KDWpNRQ\ P&N|GWHWpVpUO YDQ V]y DPHO\HN QpONO|]KHWHWOHQHN D JOREDOL]iFLy D PRGHUQL]iFLy pV D 9

Vö.: Balogh Andrásné: THFKQLNDLIHMOGpVpVV]DNNpS]pV6]DNNpS]pV-Pedagógiai PhD Füzetek. BME. Bp. megjelenés alatt. p. 27-30.

4

FV~FVWHFKQLND HJ\WWHV KDWiVDNpQW MHOHQWNH] WiUVDGDOPL-gazdasági-technológiai változások következményeinek az egyes ember számára is eredményes kezelésére. Ezek lehetnek: „ az önállóság (ismeretszerzés, feldolgozás, tanulás stb.), a kreativitás, a találékonyság, DWHUKHOKHWVpJ a rugalmasság, a team munka, az információs-kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése, D]LGHJHQQ\HOY&NRPPXQLNiFLy a mobilitás támogató eszközök és tudás birtoklása.” -

Ezzel összefüggésben megkerülhetetlen annak a kérdésnek a megválaszolása is, hogy milyen tudástartalmak elsajátításában támogathat bennünket a multimédia felhasználása, alkalmazása. Mit tanuljunk? ♦ $PLWD]HOGHLQNLVWDQXOWDN" ♦ $PLWDPHJOpYN|Q\YHNPpGLXPRNV]RIWYHUHNWDUWDOPD]QDN" ♦ Amit még nem ismerünk? ♦ Amit mi szeretnénk megtanulni? ♦ $PLHOpUKHWDN|Q\YWiUDNEDQD]LQIRUPDWLNDLhálózaton? ♦ $PLKH]YDQPXOWLPpGLDNRUV]HU&LQIRUPiFLyKRUGR]y" ♦ $PLWNtQiOQDNYDJ\HOpUKHWD]RNWDWiVLSLDFRQ´" ♦ Amiben még nincsenek tapasztalataink? Valamennyi válasz csak részmegoldást tartalmaz. Lehetséges megoldást kínál az az alternatíva, ha azt tanulnánk, – a rendelkezésre álló minták, modellek és közvetítési technológiák hasznosításával -, amire egyénenként szükségünk van ahhoz, hogy képesek legyünk helytállni és megoldani szerephelyzeteinket, feladatainkat változó körülmények között is. Ehhez megIHOHO életvezetési-személyiségfejlesztési programvázlatot nyújthat *iVSiU/iV]Oy~WPXWDWiVDDV]RFLDOL]iFLyUDDPHO\QHNHUHGPpQ\HDVLNHUHVIHOQWWD]HPEHUL HUIRUUiVÄlétrehozása”:10 „a biológiai értelemben vett életképességek, D]HPEHULIHMOGpVKH]V]Nséges diszpozíciók, a szociális képességek, az általános képességek, a speciális képességek, az életvezetési képességek, DNpSHVVpJHNEYtWHWW~MUDWHUPHOpVpWV]ROJiOyNpSHVVpJHNWHUPHOpVH´ (QQHNEL]WRVtWiVDpUGHNpEHQFpOV]HU&IHOROGDQLpVFV|NNHQWHQLDWDQXOiVWJiWOyWpQ\H]NHW: Pszichológiai: Szociológiai - szokások, - életmód -LG -pUGHNOGpV - csoporthatások, - kudarcok, - munkatapasztalatok -HOtWpOHWHN (tanulási tapasztalatok). Biológiai: Egyéb: 10



9|*iVSiU/iV]Oy%HYH]HWpVD]HPEHULHU IRUUiVRNWHUPHOpVpEH-37(7,3pFVS

-101.

5

- fáradtság, - öregedés, -V]HPpO\LVpJMHOOHP]N

- a változások hatása, - a tanulói támogatás hiánya, - új típusú funkcionális analfabetizmus.

Fontos, hogy újragondoljuk és elemezzük tanulásirányítói tevékenységünket. Így nagyobb DYDOyV]tQ&VpJHKRJ\FV|NNHQWKHWNPHJV]QWHWKHWNDWDQXOiVHUHGPpQ\WHOHQVpJpWHOLGp] tanulásirányítói tevékenységhibák: a mechanikus, gépies, sablonos cselekvés, a kommunikációs zárlat kialakítása, DKLiQ\RVIHONpV]OWVpJDUXWLQV]HU&P&N|GpV a helytelen viszonyulás, a normaVpUWPDJDWDUWiV a hiányos okfeltárás, a megalapozatlan döntés, D]DODFVRQ\V]tQYRQDO~PyGV]HUWDQLNXOW~UDP&N|GWHWpVH D]LJpQ\WHOHQSHGDJyJLDLV]DNPDLYH]HWLWHFKQROyJXVLWHYpNHQ\VpJ az empátia, az emberismeret hiánya, D]HJ\WWP&N|GpVKLiQ\D a tDQXOiVLIRO\DPDWEDQUHMOOHKHWVpJHNNLKDV]QiOiViQDNHOPXODV]WiVD a szerepzavar, a szerepkonfliktus, az azonosulási problémák megjelenése. -

Tisztelt Konferencia. Hölgyeim És Uraim! Az átalakulási folyamat következménye, hogy a társadalom, a gazdaság, a csúcstechnika DONDOPD]iVDPLQGHQNLYHOV]HPEHQJ\|NHUHVHQHOWpUN|YHWHOPpQ\HNHWWiPDV]WIRO\DPDWRVDQ DPHO\HN HUHGPpQ\HV WHOMHVtWpVH QHP OHKHWVpJHV FVDN D UpJL EHLGHJ]GpVHN DODSMiQ Új dimenziók, korábban nem ismert csúcstechnikák, csúcstechnológiák, felgyorsult élethelyzetek, ~MWtSXV~IXQNFLRQiOLVDQDOIDEHWL]PXVNLDODNXOiViQDNOHKHWVpJHVWE0LQGH]V]NVpJV]HU&HQ PyGRVtWKDWMDDV]RFLDOL]iFLyD]pOHW~WWHUYH]pVDSiO\iUDW|UWpQIHONpV]OpVDSiO\DPyGRVtWiV gyakorlatát.

Hogyan függ össze ez a tanXOiVUyODONRWRWW~MV]HU&IHOIRJiVXQNNDO" Van-e megoldás az új helyzet eredményes kezelésére? alkalmazásproblematikájára? Feloldja-e fétist?

A

multimédia

$NpUGpVHNUHDGKDWyYiODV]RNYpOKHWHQLJD]ROQLOiWV]DQDND]WDWpQ\WKRJ\DSUREOpPDN|U kezelése csaN NRPSOH[ PyGRQ OHKHWVpJHV $ PHJROGiV IHOp YH]HW ~WRQ PHJWHWW NH]GHWL OpSpVHNEL]WDWyDNGHNRUiQWVHPHOpJVpJHVHN$](XUySDL8QLyKR]W|UWpQFVDWODNR]iVHKKH] ~MDEE HVpO\W DG (]W HUVtWL D V]HPOpOHWpEHQ LV ~M D] egész életen át tartó tanulás négy alappillérét hordozó program: ♦ ♦ ♦ ♦

- „megtanulni megismerni, - megtanulni másokkal együtt élni, - megtanulni dolgozni, - megtanulni élni.”11

- megismerés, - kommunikáció, - átalakítás, - értékképzés.

Az új kihívásoknak való megfeleléshez az átfogó szocializációt (beleértve a felnWWNRUL 11

Vö.: Oktatás - rejtett kincs. A Jacques Delors vezette nemzetközi Bizottság jelentése. Osiris Kiadó – Magyar Unesco Bizottság. Bp. 1997. p. 71-81.

6

V]RFLDOL]iFLyWLV HJ\V]HPOpOHWpEHQLVPiVIDMWDWDQXOiVLJ\DNRUODWpVPLQVpJLWHYpNHQ\VpJHW személyiség-IHMOHV]WpVW HOPR]GtWy WXGDWRV WDQXOiVLUiQ\tWiV pOHWSiO\D-alakítás, karrier WDQiFVDGiV Q\~MWKDW  VHJtWVpJHW D P&N|GWHWpVKH] V]NVpJHV SHGagógiai infrastruktúra NLDODNtWiViYDOHJ\WW(]NO|Q|VHQRO\DQLGV]DNEDQKDQJV~O\RVSUREOpPDDPLNRUHJ\V]HUUH megoldandó feladat az új típusú funkcionális analfabetizmus csökkentése és az esély EL]WRVtWiVD D] ~MUDNH]GpVKH] D PXQNDHU-piacon való versenyképességhez. S ez már humánstratégiai kérdés, azaz a problémakör tanuló- és tanulásközpontú, gyakorlat-orientált megközelítése. A feladatmegvalósítás során talán számunkra is egyre inkább általánosan elfogadott lesz az a tanulásirányítási gyakorlat, amely szerint nem az a fontos, hogy mi mit akarunk tanítani, hanem az, hogy a tanuló mit akar tanulni, hogy eredményesen oldhassa meg feladatait, és szerephelyzeteit. Ezt a folyamatot segítheti, ezzel összecseng Zsolnai József felfogása és értelmezés a pedagógia világában, a tanulási folyamatban „EHQQHOpYHPEHU´ alapviszonyairól: ♦ - „Az én mint …PHJLVPHU ♦ - Az én mint…kommunikáló. ♦ - Az én mint… kreáló. ♦ - Az én mint… pUWpNHOHPEHU.”12 Az oktatástechnológia, a programozott oktatás, a videotechnika, a számítástechnika, az informatika, a multimédia térhódítása a képzési, tanulási (a pedagógiai) folyamatokban V]NVpJV]HU& .DWDOL]iWRU V]HUHSN QpONO|]KHWHWOHQ 6DMQRV D IHMOGpV YDODPHQQ\L iOORPiViQiOV]LQWHW|UYpQ\V]HU&HQYLVV]DWpUWD]~MHV]N|]LQIRUPiFLyKRrdozó, technológia GRPLQDQFLiMDFVRGDV]HUNpQWW|UWpQNH]HOpVHIHOKDV]QiOiVD$]HUHGPpQ\WLVPHUMN A csoda létrehozói mi magunk vagyunk, akik résztveszünk a tanulási, tanulásrányitási IRO\DPDWRNEDQpOHWWHYpNHQ\VpJNpQWpOMNPHJD]HJ\PiVWN|YHWIHOadatok megoldását, s N|]EHQWDQXOXQNVHJ\UHW|EEHWWXGXQNPLQWDQQDNHOWWH Végezetül engedjék meg, hogy idézzem Michel Foucault! „Tudjuk, hogy mit csinálunk, gyakran azt is tudjuk, hogy miért csináljuk azt, amit csinálunk, de amit nem tudunk az az, hogy amit csinálunk, annak mi lesz a következménye. ËJ\ YDJ\XQN H]]HO QDSMDLQNEDQ D] LQIRUPDWLNDL YLOiJKiOy D WiYN|]OpVL P&KROGDN D FV~FVWHFKQLND V]pGOHWHV WHP& IHMOGpVpQHN JOREDOL]iOyGy YLOiJiEDQ D PXOWLPpGLD oktatási, tanulási alkalmazásával, felhasználásával is. .|V]|Q|PPHJWLV]WHOILJ\HOPNHW Keszthely, 1999. május 27.

12

Zsolnai József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 1996. p. 21, 23.

7

Irodalom:

1. Balogh Andrásné:7HFKQLNDLIHMOGpVpVV]DNNpS]pV6]DNNpS]pV-Pedagógiai PhD Füzetek. BME. Bp. megjelenés alatt. 2. Barkóczi Ilona –3XWQRN\-HQ Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó. Bp. 1980. 3. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó. Bp. 1985. 4. Falus Iván (szerk.) Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 1998. 5. Gáspár László:%HYH]HWpVD]HPEHULHUIRUUiVRNWHUPHOpVpEH-37(7,3pFV 6. Horányi Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája felé. In: Európai Szemmel. Bp. 1997/1. 7. M. Kagan: Kísérlet az emberi tevékenység rendszerként való elemzésére. Filozófiai Szemle. Bp. 1972. 5-6. Szám 8. Kovács Ilma: Új út az oktatásban? Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Bp. 1997. 9. Kozma Tamás:$W|UWpQHOHPM|YMH,Q,VPHUNHGpVD](8-val II., Bp. 1997. 10. Krisztián Béla:)HOQWWQHYHOpVpVKXPiQUHSURGXNFLy,Q$QGUDJyJLDLROYDVyN|Q\Y, JPTE. FEEFI. Pécs. 1996. 11. Magyar Miklós – Sevidiné Balassa Ildikó: A tanítási-WDQXOiVLIRO\DPDW~MV]HU& értelmezése. A tanár-tanuló megváltozott szerephelyzete. Keszthelyi Akadémiai Alapítvány. 1998. 12. Magyar Miklós: A tanulás = élettevékenység. Csokonai Kiadó. Kaposvár. 1999. 13. Marrill Morris - Christine Ogan: Az Internet, mint tömegkommunikáció. In: Replika, Bp. 23-24/1996. december. 14. K. Marx:$WNH,N|Q\Y$ÄWRWiOLVHPEHU´IRJDOPiQDNPHJKDWiUR]iViWDGMD,Q0DU[(QJHOVP&YHLN|WHW.RVVXWK.LDGy%S 15. Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. VOLOS Bt. Bp. 1993. 16. Oktatás - rejtett kincs. A Jacques Delors vezette nemzetközi Bizottság jelentése. Osiris Kiadó – Magyar Unesco Bizottság. Bp. 1997. 17. Paul Roeders: A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó. Bp. 1996. 18. Tanítani és tanulni.$NRJQLWtYWiUVDGDORPIHOp)HKpUN|Q\YD]RNWDWiVUyOpVDNpS]pVUO UNESCO Európai Bizottság. MÜM. Bp. 1996. 19. Zrinszky László:$IHOQWWNpS]pVWXGRPiQ\D2..(5%S 20. Zsolnai József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 1996.

8