2016.03.29.
Vadludak okozta károsítás és ellenük való védekezés Észak-Amerikában
Kanadai lúd A populáció állapota: - Észak-Amerikában a legszélesebb körben elterjedt lúdféle - New Jersey államban 2 különböző viselkedésű kanadai lúd populációt különítenek el: --> rezidens és --> vonuló.
Rezidens kanadai ludak - Azok a ludak, melyek fészkelnek az államban - télen, a hűvösebb időszakokban délebbre húzódhatnak - 2002-ban a rezidens vadludak populációnagysága New Jerseyben 96.800 volt - az Atlanti-térségben mintegy 1,1 millió rezidens kanadai lúd él - az Egyesült Államok észak-keleti részén 1990 és 1999 között a rezidens vadludak száma a 3-szorosára nőtt
Vonuló kanadai ludak - A vonuló kanadai ludak vagy elrepülnek, vagy októbertől márciusig New Jerseyben maradnak - tél közepén megvizsgálták a vízimaradak populációnagyságát, amely azt mutatta, hogy 1996-2000 között New Jerseyben átlagosan 190.000 madár volt
A kanadai lúd károsítása - a városban - A legtöbb kár New Jerseyben keletkezik, ahol nagyon megn őtt a kanadai lúd sűrűsége à főleg az ürülékük okozza a legnagyobb kárt: - pázsitokon és parkokban, - lakóépületek járdáin, - iskolák, kórházak területén. - a kanadai lúd jelenléte potenciális veszélyt jelent az emberekre, hiszen ürüléke számos egészségügyi problémát okozhat - emellett egy más típusú kár is el őfordulhat: a ludak túlságosan lelegelik a parkok pázsitjait - fészkelő szezonban agresszívak is lehetnek, ezért személyi sérülések is előfordulhatnak A repülőtereken is komoly károkat, s őt baleseteket tudnak okozni, amelyek emberi életeket veszélyeztetnek, valamint jelent ős anyagi veszteséggel is járhatnak.
A kanadai lúd mezőgazdasági kártétele - Mezőgazdasági kártétele magában foglalja a növényi pusztítást: - kukorica, - szója, - őszi búza, - rozs, - lóhere, - zöldség- és egyéb növények. àez csökkenti a terméshozamot, és növeli az erózió esélyét. Ezen kívül a libalegeltetés során természeti er őforrások, mint például őshonos mocsári élőhelyek és vizes élőhelyek sérültek meg, és szűntek meg, mivel a madarak letaposták azok növényzetét.
vadlúd károsítás szójában
1
2016.03.29.
A károk elleni védekezési lehetőségek
3. Élőhelybe való beavatkozás -> a növényzet és a vizes területek megváltoztatása vagy eltávolítása, melyek él őhelyet jelenthetnek a vadludak számára
1. Ne etessük a ludakat! -> a legfontosabb első lépés, hogy be kell szüntetni a ludak etetését
A.) Vegetáció -> a vadludak általában rövid füves területeken táplálkoznak, és ahol víz is van à célszerű ezekre a területekre angol borostyánt, bükkönyt, vadvirágokat és egyéb talajtakaró növényeket telepíteni
- ha etetjük őket, teljesen hozzászoknak az ember jelenlétéhez, majd számuk egyre inkább növekszik à betegségek előfordulása egyre inkább megnő (pl. kacsák vírusos bélgyulladása, vagy botulizmus)
2. Házi kacsák ás ludak eltávolítása -> ezek a háziállatok csaliként is szolgálhatnak, hiszen vadon él ő társaikat odavonzzák, ahol nagyobb táplálékkínálat áll a rendelkezésükre - erre nincs szövetségi vagy állami rendelkezés, azonban a megyei és önkormányzati törvényeket és rendeleteket be kell tartani, amik el ő is írják, hogyan kell eltávolítani az állatokat
B.) Víz -> víz közelében lévő fészkelés megakadályozása à a vizes területektől kerítések segítségével tartsuk távol őket C.) Kerítés -> a védett és védendő területeket be kell keríteni, és a kerítést szilárdan a földhöz kell rögzíteni -> ez lehet csirke drót, sűrű növény, más növényzet vagy más egyéb forgalomban lévő anyag (huzalból is készülhet, bár az láthatatlan, ezért sérülést okozhat) /egyéb eszköz: Mylar-szalag à fényvisszaverő szalag, mely elriasztja a madarakat/ D.) Zászlók, műanyag kukazsákok -> karóra szögezve kell elhelyezni az udvaron, a part szélén, vagy végig a vízparton úgy, hogy a szél mozgassa őket egy kicsit
E.) Léggömbök -> a levegőbe kell fellógatni őket -> kis területen visszatartja a ludakat, hiszen ez alatt nem szívesen tartózkodnak F.) Riasztószerek -> 2 kémiai szer: metil-anthranilate (MA) és antrakinon -> az MA nem mérgező! à emberekre és háziállatokra nem káros
4. Zavarás -> pirotechnika, propán ágyúk, kutyák, járm űvek, zavaró hangok, vagy más egyéb eszközök által (a propán ágyúhoz állami engedély szükséges) -> a zavarások különböz ő fajtái esetleg jobban hathatnak a vonuló egyedekre -> néhány eszköz használatánál szólni kell a rend őrségnek, mivel néhánynak a hangja olyan lehet, mint egy lövésnek
5. Populációba való beavatkozás A.) Reproductive Control (Fogamzásgátló szerek) B.) Szabályozott sportvadászat -> nem csökkenti a rezidens ludak számát, azonban az általuk okozott kárt igen -> 3 szezon: - szeptember - november végén 1 hét, vagy december végén 1-2 hét, esetleg január eleje - téli szezon: január közepét ől február közepéig C.) Vadludak eltávolítása/áttelepítése -> március 21. és augusztus 31. között -> legkönnyebb, mikor röpképtelenek à június végétől július elejéig -> más eszközökkel: csapdákkal, hálókkal
Kép forrása:http://www.gooseproof.com/images/Gdamage2.jpg
Kép forrása: http://images.google.com/imgres?imgurl=http://www.gooseproof.com
2
2016.03.29.
Vadkár Missouriban Kép forrása: http://www.naturaloregon.org/wp-content/uploads/2009/04/cackling-geese-sauvie-island-odfw-web.jpg
Missouri Department of Conservation Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
cél: stabil állomány
nagy gazdasági jelentőség
IPM
évente 200 000 pld
megelőzés fontosabb
100 M USD
folyamatos ellenőrzés
nagy teríték és meghosszabbított idény ⇔ állomány nő
bevétel → védelmi erőfeszítések negatív hatások függ: állománynagyság, téli időjárás
Vadászati program kidolgozása:
Élőhely-kezelés:
vadászati idény 2 hét / 3 hónap
táplálék, víz, búvóhely
szervezettebb vadászat kell
otthonterületek: 1 (tehén) és >4 négyzetmérföld (bika)
59 gazdálkodási egység (MDC) → regionális gazdálkodás
erdőszél, csalitos
legtöbb egységben van tarvad kilövési engedély
szívesen rájárnak a kultúrnövényekre
jogi háttér van
javaslatok: gyepcsík az erdő és a tábla közt, kevésbé kedvelt növények termesztése, kerítés és riasztás, megfelelő erdőkezelés
emberi problémák
3
2016.03.29.
Riasztó eszközök:
Kerítés:
ágyú, stroboszkóp, sziréna, kutya
nagy állománysűrűség
riasztószerek (egyedi vagy területi)
hagyományos és elektromos
nincs teljes védelem
8 láb magas kell
rövid ideig hatékonyak
5-20 év élettartam
táplálékszűk időszakban figyelmen kívül hagyják őket
leggyakoribb az elektromos
hosszú távon költségesebb a kerítésnél
ideiglenes vagy huzamosabb ideig kint lévő
Mogyoróvajas kerítés
Dupla kerítés
Villanypásztor
Vertikális elektromos kerítés
4
2016.03.29.
Ferde hétszálas kerítés
Városi vadkárelhárítás:
nem csak vidéki probléma külvárosok, elővárosok korlátozott eszközök MDC javaslata: megfelelő növények ültetése puszpáng, magyal, fenyők, som,
Forrás: Pierce, R. A. and Wiggers, E. P.: Controlling Deer Damage in Missouri, University of Missouri, 1997 http://extension.missouri.edu/publications/DisplayPub.aspx?P=MP685
I. Károk n
n
n
Házi és tenyésztett állatok, védett fajok, ember, emberi javak Lábasjószág tartók kára 51,6m$ (2000-USA) Kár megállapítása
Emlős ragadozók Észak-Amerika Károkozás és megelőzés
II. Fajok és károkozásuk 1. Borz - Ásás (állatok, gépek, erózió) - Ragadozás (baromfi, beásás)
• Közvetett jelek n n n n
Csapás Ürülék Fognyomok Vér/vérzés
5
2016.03.29.
II. Fajok és károkozásuk 2. Medvék • Méhészetek (karmolás, fognyom) • Tenyésztett állatok (felnyitás, elrejtés) • Termesztett növények
II. Fajok és károkozásuk 4. Macskafélék • Puma, vörös- és kanadai hiúz • Eltérő méretű zsákmány • Megjósolhatatlan megjelenés
II. Fajok és károkozásuk 6. Oposszumok • Városi károk (szemetesek, madáretetők) • Baromfik • Vad madarak fészkei
II. Fajok és károkozásuk 3. Prérifarkasok, farkasok, kutyák • Tenyésztett állatok • Termesztett növények • Ember (repülőtér, veszettség) • Eltérő jelek lehetségesek
II. Fajok és károkozásuk 5. Rókák • Baromfifélék, kisebb háziállatok, és vadon élők • Ragadozását nehéz kideríteni • Ember (veszettség 1960 >)
II. Fajok és károkozásuk 7. Mosómedvék • Mindenevő ragadozó (szerteágazó károk) • Termények • Kukázás • Épületek
6
2016.03.29.
II. Fajok és károkozásuk 8. Bűzösborzfélék
II. Fajok és károkozásuk 9. Menyétek, nyércek • Rágcsálók, madarak, halak, hüllők, kétéltűek • Baromfik (vér??, fej)
• Ásás emberi környezetben • Baromfi • méhek - Termények • Veszettség!
III. Módszerek
II. Fajok és károkozásuk 10. Elvadult macskák • Széles táplálékspektrum • Eltartóképesség csökkentése más fajokra nézve • Betegségek terjesztői
III. Módszerek n
n
n
n
Állatok bezárása, koncentrálása Őrkutya (nyugodt, ragadozóval aggresszív) Őrláma (főleg kutyafélék, riaszt, támad) Őrszamár (kutyafélékkel szemben ellenszenv)
•
Komplex feladat
•
Egy módszer nem elég
•
Alkalmas
•
Hatékony
•
Szelektív
III. Módszerek n
Kiegészítő etetés (komplex rendszer)
n
Kerítések (elektromos, hálós)
n
Ijesztés (hang, fény, szag)
n
Riasztószerek (szag, íz)
7
2016.03.29.
III. Módszerek
III. Módszerek n
n
n
Beavatkozás a szaporodásba (kutatások ᴓ)
n
kotorékozás (kölykök, nehéz, időigényes)
n
Csapdák (élvefogó, lábfogó, hurok)
n
Hívás – lelövés
n
Vadászkutyák (kereső, támadó)
n
Védőnyakörv (méreg, szelektív, drága)
n
M-44 (szódium-cianid, nem szelektív)
Human-wildlife conflicts n Óriási károk n
• Élelem • Emberi létesítmények n
Légi vadászat (vegetációfüggő, hó előnyös)
Elektromos nyakörvek (ragadozón)
Károkozás becslése? • Rejtőzködő életmód, éjjeli aktivitás • Gyakran közvetett nyomok • Csapdázás
Denevérek Hód, pézsmapatkány és nutria n Őzegér és fehérlábú egér n Földi mókus n Mormoták n Vakond n Tasakospatkányok n Prérikutyák n Nyúlalakúak n Valódi mókusok n Erdei egerek n Közösségi rágcsálók n n
8
2016.03.29.
Vadkár kérdése az EU tagországokban (FACE közlés alapján)
Letális > nem letális módszerek Élőhelymódosítás n Kirekesztés n Elijesztő eszközök n Kémiai riasztószerek n Füstölés n Mérgek n Csapdák és hurkok n Lelövés n
n
n
n
n
n
n
n
n
A VADKÁR IGEN SOKBA KERÜL
- Németország: a vad mindenütt „res nullius” (uratlan jószág), de vadkárügyekben eltérő a tartományi szabályozás. A vadkárt – tekintettel arra, hogy a vadászati jog szorosan a földtulajdonhoz kötődik – a gazdálkodó a vadállomány kezelésével tudja megelőzni, illetve csökkenteni. Svájc: a vadsűrűség megállapítása az erdőművelési terv szerves része, ugyanakkor a vadkár megel őzésre fordított összeg nem hárítható át az erdőgazdálkodóra, mivel az nem részesül a vadgazdálkodás bevételeib ől. Több európai országban a vadászok csak abban az esetben kötelesek a vadkárt megtéríteni, ha azt valóban vad okozta (ezt a gazdálkodónak kell bizonyítani), vagy ha túl nagy a vadállomány-sűrűsége (ezt szintén a kárigényt benyújtónak kell igazolnia).
n
n
n
n
A svájci Erdészeti Egyesület Vadkárbizottságának 35 oldalas jelentésében az olvasható, hogy az erdő természetes megújuló képességét fenn kell tartani. A vad az erdőhöz tartozik, és a vadásznak (de az erdésznek is) meg kell tanulnia az erdőt és a vadat mint elválaszthatatlan egységet látni. Amennyiben segít az erdő funkcionális ökológiai rendszerének megőrzésében, jelentősen hozzájárul a magasabb rendű életközösség fenntartásához.
- Anglia: a vadászatra jogosult nem felelős a kárért (a legtöbb esetben azonban a vadászok ÖNKÉNT hozzájárulnak a vadkárok kompenzációjához) - Hollandia: közvetett vadkártérítés. A kárt a kormány téríti meg a egy ún. Vadkárrendezési Alapból, melybe a vadászatra jogosultak fizetnek be - Belgium: a helyi vadászok EGYÉNILEG, közvetlenül a gazdálkodónak térítik meg a kárt. - Franciaország: kollektív felelősségviselés. Tartományonként vagy régiónként minden vadász befizet egy bizonyos összeget a Vadkár Alapba, és a kárt abból rendezik.
n n n n
n n
n
n n
Németország Baden-Württenberg tartományának állami erdeiben például a vadrágás elleni technikai védekezés költsége 20 év átlagában (1988-2008) 18 millió euró, ami az erdővédelemre fordított összes költség 75%-a. Figyelemre méltó statisztikai adatot közöl egy svájci szaklap (Jagd&Natur), amely szerint egy szarvas évenként körülbelül 2 millió, egy őz pedig 750 ezer hajtást rág le.
Hazánkban a vadkárelhárító kerítések teljes hossza meghaladja az 7,2 millió métert, amely az ország kerületének közel 3-szorosa! JÓ EZ? Mit lenne inkább a teendő? Ésszerűbb jogi háttér biztosítása Nagyvadállomány ökonómiai vadeltartó-képesség szintjén tartása Természetszerű erdőgazdálkodás (szálaló üzemmód) Élőhely-fejlesztés – biológiai vadkárelhárító módszerek alkalmazása Folyamatos párbeszéd az érdekeltek és a szakemberek között Állami szerepvállalás (pl. Vadgazdálkodási Alap létrehozása) Biztosítási rendszer kidolgozása (gépjármű felelősségbiztosítás mintájára)
9
2016.03.29.
n n
n
n
n
n
Felhasznált irodalom: Csányi S., dr. (2003): A vadgazdálkodás és a vadászat az európi unióban Gödöllő, p 18. Klátyik J. (1996): Vad-, kár-, térítés. Inga-V Bt., Pécs. p 163. Klátyik J. (2003): Nemzeti kincsünk a vad… /Vadkárok, vadászati és vadban okozott károk/. Inga-V GSZI Kiadó, Pécs. p. 256. Walterné dr.Illés V. (1990): A vadkár , Venatus Kiadó, Szentendre p 57. Walterné dr.Illés V. (1991): A vadkár II., Venatus Kiadó, Szentendre p 64.
Jogesetek – vaddal való ütközés (?) Kovács Virág Vadgazda MSc II.
Résztvevők n
Felperesek
n
Alperesek
Mi történt? n n
n n n
I. r.: szgk. vezetője II.r.: szgk. utasa III.r.: szgk. utasa
n n n
I.r.: Kft (tgk.) II.r.: vadásztársaság III.r.: tgk. vezetője
n
n n n
2007.09.05. 21:45 – III.r. alperes – főúton, egyenes szakasz, éjszakai sötét, zuhogó eső Jobbról, fás-bokros területről egy szarvasbika nekiugrott a tgk-nak, annak jobb oldali „A” oszlopával ütközött Áttért a menetirány szerinti bal oldalra (55-61 km/h) Szemben: szgk. 33-40 km/h – összeütköztek Felperesek: 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülések
2008.02.12. határozat
Felperesek kárigénye
(a kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárást befejezte)
Igazságügyi műszaki szakértő n
n
n
n
n n n
III.r. alperes részéről észlelési, vagy cselekvési késedelem nem volt megállapítható, a 67-77 km/h-ban valószínűsített ütközési sebessége az út- és látási viszonyoknak megfelelő, még biztonságos sebességnek volt tekinthető személygépkocsi balra való elkormányozása életszerű, az nem kizárható olyan vezetéstechnikai hiba, mely a jármű felborulását okozta volna, a III.r. alperes részéről nem volt megállapítható sem bűncselekmény megalapozott gyanúja, sem pedig szabálysértés gyanúja nem merült fel Felperesek fellebbeztek – elutasították (2008.10.15) De: Zala Megyei bíróság – a másodfokú határozatot megsemmisítette az ügy nem tartozott a Ket. hatálya alá - a hatóságnak nem volt hatásköre az eljárásra (de: nem zárja ki a bíróság a perben okirati bizonyítékként értékelje)
n
n
n
Tgk-ra fennálló kötelező gépjármű felelősség-biztosításra tekintettel kárigényüket a keresetindítás előtt az I.r. alperes felé bejelentették. Felhívták egyúttal a III.r. alperest, hogy - annak érdekében, hogy az I.r. alperes peren kívül megtérítse kárukat - nyilatkozzék a baleset vonatkozásában a felelősségének elismeréséről. – nem tett eleget I.r. alperes a kárrendezési eljárás során : a gépjárműben és a ruházatban keletkezett károk kapcsán teljesített kifizetést a felperesek felé
10
2016.03.29.
Felperesek kárigénye n
I. és II.r alperesek fizessenek (15 napon belül):
Felperesek kárigénye n n
n n n n n n n n
I.r. felperes részére: 3.000.000.-Ft nem vagyoni kártérítés + kamata 280.000 Ft + kamata - ápolás, gondozás, háztartásvezetés 168.960 Ft útiköltség (ápolás, gondozás) 63.800 Ft – útiköltség (kórházi látogatás) 20.000 Ft – figyelmességi csomagok 38.132 – elmaradt jövedelem rendkívüli munkateljesítmény – 2008.02.01-től havi „kb. 30.000 Ft”
n
n n n
n n n
n
II.r. felperes részére: 3.000.000. Ft nem vagyoni kártérítés + kamata 280.000 Ft + kamata – ápolás, gondozás (III.r. felperessel közösen) 345.925 Ft – útiköltség 52.800 Ft – kórházi látogatás 6.000 Ft - figyelmességi csomagok III. r. felperes részére: 2.000.000 Ft + kamata - nem vagyoni kártérítés 150.000 Ft + kamata – „tehenek kényszereladásából származó” „mezőgazdaságban és az állattartásban kieső munkaerő ellenértékeként” - 2007. október 1. napjától 2015. június 17. napjáig havi 30.000.-Ft
A felperesek „problémái” n n
n
n
n
Vitatták: A rendőrség ténymegállapításait
A felperesek keresete az I.r. alperessel szemben jogalapjában megalapozott, míg a II. és III.r. alperesekkel szemben alaptalan volt.
A szakértő által kiállított szakvélemény megalapozottságát – nem vizsgálta meg a gépjárműveket (ütközési nyomok – sebesség megállapítása); fényképfelvételeket nem vette figyelembe helyszínrajz nem a tényleges ütközési pontokat tartalmazza az elsődleges ütközés és a két gépkocsi ütközése között nem a feltüntetett 19,6 méteres távolság volt, hanem 99 méter volt
Hivatkozott jogszabályok n
n
Ptk.324.§/1/ - a követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik
Hivatkozott jogszabályok n
Ptk.339.§/1/ - aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 6:519. § [A felelősség általános szabálya] - Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
n
Ptk.348.§/1/ - ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. 6:540. § [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért] (1) Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.
6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
11
2016.03.29.
Hivatkozott jogszabályok n
Ptk.346.§/1/ - ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
Hivatkozott jogszabályok n
n
n n
6:535. § [A veszélyes üzemi felelősség] (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
n
n
n
n
Hivatkozott jogszabályok n
n n
Vtv.81.§/1/ - vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. II.r. alperes: per megszüntetése A bíróság elutasította: a kárért felelős személlyel való közlésére ír elő határidőt, mely egyébként sem keresetindítási, sem pedig elévülési határidőnek nem tekinthető
n n n n n
kettő, egymástól jól elkülöníthető ütközési folyamat 1.: tgk ütközött a vaddal 2.: tgk ütközött a szgk-val Veszélyes üzemek találkozása (Ptk. 346. §) Felperes csak a másodlagos ütközésben volt érintett Kártérítési igényt a II. r. alperessel szemben nem érvényesíthettek (Vtv.75.§/3/ )
Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 49. § (5). Hatálytalan: 2014. III. 15-től. 6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség] (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. (2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. (3) A kártérítési követelés három év alatt évül el.
Vaddal való ütközés? n
n n n
n
II. r. alperes megkérdőjelezte, hogy a III. r. alperes valóban ütközött vaddal – bíróság viszont valónak fogadta el Friss patanyomok árokban (kitaposott ösvény) Tgk. jobb oldalán vadszőrzet a tehergépjárművön azonosítható olyan sérülés, mely egy vaddal való ütközés során alakulhatott ki (szakértői vélemény) Tanú (a felperesek mögötti gk): amikor kiszállt a gépkocsiból, akkor látott egy szarvasbikát, ami balról jött át az úton és a jobb hátsó lába sérült volt, azt húzta, majd átugrotta az árkot és elment a sérült gépkocsi felől
Tgk vezetőjének felelőssége
Vadásztársaság felelőssége n
Vtv.75. § (3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.
n
n
n
n
n
balesetet megelőző közlekedési szabályszegés, vagy vezetéstechnikai hiba nem volt megállapítható A szakértő csak a balesetben részes gépjárművek ütközéskori sebességét tudta rögzíteni. a rekonstruálható ütközési folyamat alatt mindegyik járműnek magasabb volt a behatárolható ütközéskori sebessége, mint a számított elvárható sebesség értéke a tgk üzembentartója: Kft (I. r. alperes) - így őt veszélyes üzemi felelősség nem terhelte társaság alkalmazottjaként munkaidejében, két szolgálati hely között közlekedve, s ezáltal a munkaviszonyával összefüggésben okozta a kárt
12
2016.03.29.
Vadbiológiai, vadgazdálkodási szempontból Az I.r. alperes köteles volt a felpereseket a közlekedési balesettel okozati összefüggésben ért károk megtérítésére.
n
n
II. és III.r. alperesekkel szemben előterjesztett keresetet elutasította n n n
n n
n
Felperesek 15 napon belül fizessenek: II. r. alperesnek: 200.000 Ft perköltséget III. r. alperesnek: 250.000 Ft perköltséget
Időjárás - hőmérséklet
Időjárás – bőgés – tehenek keresése – MIÉRT NEM TERMÉSZETES, KISZÁMÍTHATÓ VISELKEDÉS?
Vadászati törvény változása – hasonló ítélet? n n n
n n
n
n
Ezen az útszakaszon mennyire jellemző a bikák átkelése? A környező területeken vannak-e tehenek, bikák? Milyen az útszakaszt körülvevő terület (fedettség, erdő/mg., lakott terület, zavarás…VADÁSZTATÁS??? – a baleset idején a helyszínen vadászat nem volt)
I. r. alperes: II. r. alperes veszélyes üzemi felelősségét ellenben megalapozza az, hogy a perbeli esetben a vaddal való ütközés nem a vad természetéből adódóan, a kiszámítható viselkedése szerint történt. Ez pedig semmiképpen nem tekintethető olyan, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső rendellenességnek, ami a II. r. alperes felelősség alóli mentesülését megalapozhatná
Időjárás - csapadék
Vadbiológiai, vadgazdálkodási szempontból n
Miért nem volt kint tábla? az elmúlt 40 évben nem volt vadütközés !?
n
Veszélyes üzemek találkozása (2007) Ítélet nem változott volna – mivel: Nem a Kft vagy a tgk vezetője perelte be a Vt-t (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
Elmúlt 40 év – valóban nem volt vadütközés? – és akkor már tábla sem kell?
13
2016.03.29.
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
2011. évi CLXXV. Törvény Civil törvény n
2. § (9): felelős személy: a civil szervezet vezető tisztségviselője, létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil szervezet döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult.
n
n n
n
Megállapította: 2013. évi CCXIII. törvény 7. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től. Ptk. 3:65. § [Az egyesületi tag jogállása]: (4) A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
n
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról n
n
n
78. § (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles: a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni 79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében: b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni
n
n
Voltak-e mg-i munkák a baleset idején a helyszín közelében?
P) cikk
n
(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Hatályos: 2012. XII. 22-től.
77. § Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. 8. § (1) A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.
Mi lett volna, ha…? n
n
n
34. § (1) A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) n
28. § (3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.
n
n
n
… a Kft bepereli a vadásztársaságot? A veszélyes üzem működéséből eredő károk 346. § (1) Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. (2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. (3) Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában mindegyik fél maga viseli.
14
2016.03.29.
Mi lett volna, ha…? n
n
n
n
Köszönöm a figyelmet!
6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség] (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. (2) A vadászatra jogosult mentesül a felel ősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. (3) A kártérítési követelés három év alatt évül el.
autonavigator.hu
Az eset bemutatása Vadgazdálkodási kár- és értékbecslés l
Jogeset elemzése
l l
Készítette: Rung Áron Vg Msc II. évf.
l l
Az eset bemutatása II. l
l
l
l
A vadkárszakértők a gyümölcsös gazdájának (felperes) mulasztásait figyelembe véve kármegosztást javasoltak 90-10 % arányban, az alperesre terhesebben Ezt az első fokú bíróság el is fogadta, és 4 885 472 Ft kártérítés kifizetésére kötelezte az alperest Az alperes 50-50 %-os kármegosztást talált volna elfogadhatónak, mert véleményük szerint a kárt a felperesnek kellett volna észlelnie és jobban együtt kellett volna működnie, ezért fellebbezett A másodfokú bíróság az ítéletet helyben hagyta, azzal az indoklással, hogy a felperes mulasztásának mértéke nem haladta meg a kár rá rótt 10 %-os arányát
Hántáskár történt gyümölcsösökben, egy alma és egy körte ültetvényben Gímszarvasok okozták 2008-2009. telén A gyümölcsösök erdővel határosak, be voltak kerítve, de nem magasított kerítéssel, és egyedileg nem védték a törzseket Az előzetes együttműködés nem volt megfelelő A kárt későn észlelték, és jelentették a vadászatra jogosultnak, mikor már a fák nagy része károsodott
Értékelés vadbiológiai szempontból l
l
l
Erdők közé ékelt gyümölcsösnél az ilyen kár természetesnek tekinthető l Jól hozzáférhető, valószínű kis törzsátmérőjű, nem túl vastag és kemény kérgű fák l Lehet, hogy volt hullott gyümölcs is A kár teljes megelőzésére csak az a megoldás, hogy ne tudjon bejutni a szarvas a gyümölcsösbe A törzsek egyedi védelme is csak a fa kipusztulását előzheti meg, a teljes kárt nem
15
2016.03.29.
Értékelés vadbiológiai szempontból II. Értékelés vadbiológiai szempontból III. l
l
l
l
Valószínű a kár összege alapján, hogy itt kipusztultak a fák – az egyedi törzsvédelem is ért volna valamit A megoldás a komoly kár ellen a megfelelően magas és erős kerítés lett volna Emellett egyeztetni kellett volna a gyümölcstermesztőnek a vadgazdálkodóval, hogy figyeljen rá oda Vadkárelhárító vadászatot valószínűleg nem lehetett volna eredményesen alkalmazni – túl nehezen behatárolható a károkozás időszaka
l
l
l
Értékelés jogi szempontból II.
Értékelés jogi szempontból l
l
l
Az ítélet megindokolható a 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) vadkárra vonatkozó fejezetének rendelkezései alapján Jogos a kár megosztása, mivel mindkét fél köteles lett volna a másikat értesíteni a károkozás közvetlen veszélyéről és együttműködni vele a kár megelőzése érdekében Mindkét fél köteles lett volna a vadkár megelőzésében közreműködni, például megfelelő vadkárelhárító berendezés építésével (kerítés)
l
l
l
l
Értékelés jogi szempontból III. l
l
A vadászati törvény vonatkozó része ugyanolyan mértékben kötelezi a vadászatra jogosultat és a föld használóját a vadkár megelőzésére Reális ez? l A vadászatra jogosult sokkal összetettebb rendszert kezel, nagyobb területen – sokkal kevesebb ráhatása van a saját gazdálkodásának tárgyára l A föld használója könnyebben tudja ellenőrizni a saját területét, és az ő elsődleges érdeke lenne a vadkár megelőzése
Ha olyan kerítés van, amin a szarvasok csak akkor tudnak átjutni, ha megrongálják Ha ezt mind a két fél ellenőrzi, akkor biztos, hogy nem bírt volna ekkora kár keletkezni Ha a megfelelő kerítés költségeit elfelezik, valószínű mindenki jobban járt volna
A megosztás mértéke (90-10 %) ugyanakkor megkérdőjelezhető A két fél a rendelkezésre álló tények alapján nagyjából egyforma mértékben nem teljesítette kötelezettségeit a vadkár megelőzésével kapcsolatban Az alperes által felvállalt 50-50 %-os kármegosztás, vagy valamilyen ehhez közeli érték véleményem szerint reálisabb lett volna Ha abból indulunk ki, hogy a vadkár megelőzése elsődlegesen a károsult érdeke, különösen érdekes a kár megosztásának mértéke – semmi olyan megelőző intézkedést nem tett a károsult, amely valóban hatásos lett volna
Értékelés jogi szempontból IV. l
l
l
l
A kárt mezőgazdaságban, a jogszabályban megnevezett vadfaj (gímszarvas) okozta Így vadkárnak minősül, tehát a Vadászati Törvény kapcsolódó rendelkezései vonatkoznak rá, nem pedig a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó része A Vadászati Törvény és a Természetvédelmi Törvény értelmében a vad élőhelyét védeni kell, ebben az esetben azonban a növénykultúra jellegzetességei mégis indokolják a vad teljes kizárását kerítés segítségével – az élőhely rombolását A 2008-2009-óta történt jogszabályi változások ezt az ügyet nem befolyásolják
16
2016.03.29.
Egy, a vadkár fogalmához kapcsolódó bírósági ítélet bemutatása és értékelése
Köszönöm a figyelmet!
Készítette: Márton Mihály Agrármérnöki (MSc) Szak
A per előzménye • • •
A bírósági ítélet bemutatása
• •
•
•
• •
Elsőfokú ítélet n
n
„A fentiek alapján a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság az előzetes bizonyítási eljárás során a Pp. szabályait, illetve a 14/2002.(VIII.1.) IM. rendelet 33/A.§-ában írtakat betartotta, jogszabálysértés a városi bíróság terhére az előzetes bizonyítási eljárás során nem állapítható meg.” „A felperes a zabot learathatta volna, hiszen a zab törvényben szabályozott végleges vadkár becslési időpontja minden év augusztus 1. napja. A felperes az előzetes bizonyítás iránti eljárást csak ezt követő időpontban indította meg és az ezzel kapcsolatos beadványa 2007. augusztus 8. napján érkezett a bíróságra. Az igazságügyi szakértő a 2007. július 24én készült fényképek alapján tett megállapításokat.” Fellebbezés
Egy Zala-megyei gazda 3 hektár zabot vet. Vadkár keletkezik rajta Vadkárbecslés (jegyző előtti eljárás): 2007. július 24., fényképek készülnek Nincs megegyezés a Vt.-vel Előzetes bizonyítási eljárás (Zalaegerszegi Városi Bíróság) Az igazságügyi szakértő 2007. október 2-án tart helyszíni szemlét (A gazda a Vt.-vel [„B” Zrt.] ezen a napon peren kívüli megállapodást kötött) Emiatt a gazda nem tudta betakarítani a zabot Pert indít a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon, melyben az alperes a Zalaegerszegi Városi Bíróság
Másodfokú ítélet n n n n
Győri Ítélőtábla Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye Indoklás: • „A fentiek alapján a megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy az előzetes bizonyítási eljárásban az eljárt Zalaegerszegi Városi Bíróság az eljárási határidőket megtartotta.” • „Az eljárási határidők vonatkozásában a Zalaegerszegi Városi Bíróság részéről jogellenes magatartás, mulasztás nem állapítható meg. Így a kártérítés konjunktív feltételei hiányoznak, ezért a kártérítés megállapítására nem kerülhet sor, mivel a felperes keresetének a jogalapja hiányzik.”
17
2016.03.29.
Első fok n
Elemzés
Első fok n
Mit vizsgált a megyei bíróság? • A ZVB a határidőket betartotta-e? • Felelősségre vonható-e a ZVB a felperest (gazda) ért kár tekintetében?
Első fok n n
Első fok n
n
n
n
n
Határidők: (1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról) 2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. (2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. 95. § (1) A bíróság a beadványt legkésőbb a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül megvizsgálja és annak alapján intézkedik. (2) Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő
Az előzetes bizonyítási eljárás: • 2007.08.08.: A gazda beadja kérelmét az előzetes bizonyítási eljárásra a ZVB-nál • 2007.08.13.: A ZVB felszólítja hiánypótlásra a gazdát • 2007.08.16.: A Bíróság elnöke az ügyben soronkívüliséget rendel el, valamint a gazda átveszi a hiánypótlási végzést • 2007.08.22.: A gazda eleget tesz a hiánypótlásnak • 2007.08.29.: A ZVB kötelezi a gazdát a szakértői díj előlegezésére • 2007.09.12.: A gazda előlegezi a szakértői díjat • 2007.09.17.: A ZVB értesül a szakértői díj előlegezéséről, majd meghozza a szakértő kirendeléséről szóló végzést • 2007.09.19.: Az érintett felek és a szakértő átveszik a végzést • 2007.09.26.: A szakértő kitűzi a helyszíni szemle időpontját (ez azonban nem felel meg a gazdának) • 2007.10.02.: A helyszíni szemle időpontja. A gazda és a
Határidő: „A fentiek alapján a megyei bíróság megállapította, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság az előzetes bizonyítási eljárásban az eljárásjogi határidőket betartotta, a felperesi kérelmekhez, hiánypótlási cselekményekhez képest, 5 napon belül, 8 napon belül intézkedett, a szakértő kirendeléséről a gazdasági hivatal értesítésével egy napon, késlekedés nélkül hozta meg az 5. sorszámú végzését.„
Első fok n n
Felelősség: „A felperes az előzetes bizonyítás iránti eljárást csak ezt követő időpontban indította meg és az ezzel kapcsolatos beadványa 2007. augusztus 8. napján érkezett a bíróságra. Ezek a határidők már a vadkár becslési időpont bejelentését követő időpontok voltak és a vadkár állapotával kapcsolatban 2007. július 24-én "A" kárszakértő fényképfelvételeket készített. Az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt szakértő ezen fényképfelvételek alapján tett megállapításokat a vadkárral kapcsolatban a felperes zabföldjével, kukoricaföldjével kapcsolatban. Így a megyei bíróság álláspontja szerint a felperesnek az előzetes bizonyítási eljárással kapcsolatosan a szakértő helyszíni szemléjének megtartásakor nem a helyszíni szemle idején tapasztaltakról kellett állást foglalnia, hanem "A" kárszakértő által 2007. július 24-én készített fényképfelvételekből tudta a vadak által okozott kár mértékét megbecsülni. A felperes a fényképfelvételek hitelességét elismerte. Ezért a felperesnek nem kellett volna várnia a zab learatásával annak érdekében, hogy az igazságügyi szakértő a helyszíni szemlét megtartsa, mivel a vadkár már 2007. július 24-e előtt bekövetkezett. Ugyanakkor a július közepétől augusztus közepéig tartó nagy meleg a növényzetet valósággal elégette.
18
2016.03.29.
Első fok n n
n
Felelősség: „Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének akkor van helye, ha a kártérítés általános (Ptk.339.§.(1) bekezdés) és különös (Ptk.349.§.(1) bekezdés) feltételei fennállnak. A polgári jogi kártérítési felelősség három általános előfeltétele - a jogellenes magatartás, a kár és a jogellenes magatartás valamint a kár közötti okozati összefüggés fennállása. Ezen feltételek konjunktívak, ha bármelyik hiányzik, a kártérítési felelősség megállapítására nem kerülhet sor.” „A fentiek alapján a megyei bíróság okszerűen és megalapozottan jutott arra az álláspontra, hogy az alperes részéről az előzetes bizonyítási eljárás során jogellenes magatartás, mulasztás nem állapítható meg, így a kártérítés konjunktív feltételei hiányoznak.”
Első fok n n
n
Első fok n
n
6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 6:548. § (1) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható. (2) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.
Tisztázatlan kérdések n
2007 vagy 2008? • „A nem peres eljárásban a Zalaegerszegi Városi Bíróság Elnöke az alperes neve Elnökének levele alapján 2008. augusztus 16-án az ügyben soronkívüliséget rendelt el. Erre figyelemmel megállapította a megyei bíróság, hogy a felperes 2007. augusztus 22-én tett eleget a 2. sorszámú hiánypótló végzésben foglaltaknak és 2007. augusztus 29-én a 3. sorszámú végzését a városi bíróság meghozta…” • „Az elsőfokú eljárás adatai alapján tényként állapítható meg, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság Elnöke 2008. augusztus 16. napján rendelt el az ügyben soronkívüliséget. Ezt megelőzően 2007. augusztus 13. napján kelt a Zalaegerszegi Városi Bíróság Pk.51.764/2007/2. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzése. Ezt a végzést a felperes 2007. augusztus 16. napján átvette és a hiánypótlásnak 2007. augusztus 22-
Őszi vagy tavaszi zab? • „A megyei bíróság az előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői szakvélemény alapján megállapította, hogy 2007. év július közepétől augusztus közepéig tartó nagy meleg a le nem aratott zab növényzetet valósággal elégette. A szakértő álláspontja szerint a zab törvényben szabályozott végleges vadkár becslési időpontja minden év augusztus 1. napja.” • 2007.08.08.: A gazda beadja kérelmét az előzetes bizonyítási eljárásra • Vhr. 82. § Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni: • a) őszi gabona október 1.–augusztus 15. • b) tavaszi gabona április 1.–augusztus 1.
Értékelés vadbiológiai szempontból
Tisztázatlan kérdések n
Felelősség: Ptk.339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ptk.349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.
n
Vadkár keletkezésének időpontja (július 24-től visszaszámolva): • Minimum: július 20. (viasz- vagy teljes érés) • Maximum: június 4. (bugahányás vagy tejes érés)
n
A legtöbb esetben tejes éréskor keletkezik az állományban vadkár, elsősorban rágás formájában, amelyet főként a vaddisznó és a
19
2016.03.29.
Felhasznált források n
n n
n
n
n
n
n
Varga Z. és Kása R. (2011): Vadkár. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 184 p. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Köszönöm a figyelmet!
Alapok n
Egy vadkár-per értékelése
• 2006 április 13 este 11 • őz-gépjármű ütközés • 2.219.710 ft kár n
Felperes (VT) n n
n
Balesetért az útkezelő a vétkes Vadvédelmi berendezések kezelése és ellenőrzése az autópálya-kezelő felelőssége A sofőr azonban az autópálya-kezelőt nem perelte be „az autópálya létesítését és fenntartását speciális szabályok rendezik, ilyen a KTSZ. ME-073713/1994. és az MSZ. 073713-86. számú szabványok. A szabványok egyértelműen leírják, hogy az autópálya létesítése a vadon élő állatok életkörülményét megváltoztatja. Az autópálya mellett a vadvonulást gátló, az átugrást is akadályozó kerítéssel, vadriasztó prizmákkal, tükrökkel vagy más eszközökkel kell a nagyvadakat az autópályáktól távol tartani, illetve a környezetvédelmi tervműveletek élővilág védelmi pontjában meghatározott helyeken és módon, a vadon élő állatok vonulását és átkelését szabályozó vadkerítést illetve vad
Per • „A felperes keresetében kérte a bíróságot kötelezze az alperest 2.682.081.- Ft kártérítés, annak járulékai valamint perköltség megfizetésére.” Értelmezése:? • Vt 2.682.081 Ft fizetett • Majd beperelte az autópálya kezelőjét ugyanennyire
Készítette: Mihalik Bendegúz VGM MSc II. évfolyam
n
Kár
Felperes n n
n
n
Ezt (karbantartás) a kezelő nem tette meg Vadászatra jogosult nem korlátozhat sebességet „Az autópálya rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a korábban megjelölt szabvány által megkövetelt akár az építéskor akár utóbb a létesített vadvédelmi kerítés megakadályozza a vadak útra történő feljutását.” Kerítés több helyen (fotók) is a föld felett 30 cm-el húzódott, bizonyos helyeken 50-
20
2016.03.29.
Alperes (autópálya-kezelő) n
n
n
n
n
A kereset elutasítását és a perköltség megfizetését kérte Baleset nem a vadvédelmi berendezés meghibásodása miatt következett be A kezelő nem jogosult annak megállapítására, hogy a vadvédelmi berendezés rendeltetésszerűe VTv szerint vadvédelmi rendszer átadását követően, annak ellenőrzése és az esetleges hiányosságok bejelentése, a vadászatra jogosult kötelezettsége „felperes nem tudta bizonyítani az eljárás során azt, hogy az őz - aki a balesetet okozta - az autópályára a vadvédő kerítés felperes által megjelölt résein jutott be és nem a közeli feljárónál”
Alperes n
n
Alperes n
n
VTv 75.§. (3) bekezdése értelmében a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt a vadászatra jogosult köteles megtéríteni, a Ptk. fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint. A Vtv. 78.§. (4) bekezdése szerint a vadászati jog jogosultja a mezőgazdálkodáson és erőgazdálkodáson okozott kár megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél illetve fenntartójánál megfelelő vadvédelmi berendezések létesítését illetve közúti jelzések elhelyezését kezdeményezi. Az út létesítője, fenntartója - amennyiben a vadászati jog jogosultja a létesítés vagy elhelyezés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
Ítélet n
n
n n
n
Ítélet n n
n
n
Dabas, 2009 szeptember VT nyer az autópálya-kezelővel szemben 15 nap alatt 2.682.081 ft kártérítés+kamat Plusz 570.020 ft perköltség
Kifogásolta, hogy a baleset után 16 hónapnál később tett bejelentést a kerítés állapotával kapcsolatban Jogszabály (Országos Közutak Kezelésének Szabályozásáról szóló 6/1998. (III.11.) KHVM. rendelet 3.§-a, valamint mellékletének 3.2.) szerint napi 2-szer kell ellenőrizni az utat, ezt ők sokkal sűrűbben (nappal 2, éjjel 4 óránként) tették meg
Kárt nem rongálódás, hanem építési hiányosságok okozták Tehát az autópálya-kezelő felelőssége lett volna megelőzni Felelősség a kerítés átvételéért Szabványnak megfelelő kerítés nem egyenlő biztonságos kerítéssel (szabvány...) Kerítés egyébként acélsodronyból volt
Vadászati törvény n
n
81. §317 (1) „Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.” (VT: 16 hónap+) de valóban vadban okozott kárért pereltek? (Nem?) (8) „A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”
21
2016.03.29.
Állatvédelmi törvény
n
n
n
n
n
„E törvény hatálya kiterjed:...(e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik” „2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása” (sofőr) 43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat eloírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlodéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni. (kezelő/VT?) (2) Az állatvédelmi bírságot – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az állat-egészségügyi hatóság szabja ki. (3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állategészségügyi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követo
PTK 2013 (2014) n
n
n
n n
Értékelés n n n n n
n n
Kerítés magassága nem tisztázott 60 cm széles lyukon átfér egy őz Szerintem: kerítés nem minősül vadvédelminek Felelős mindkét fél, hiszen egy eleve rossz kerítést húztak fel (kezelő), aminek ellenőrzését nem, vagy nem jól (inkább nem) végezte el a VT Kezelő nem is szabvány kerítést húzott fel Jogi és vadbiológiai szempont közt nem látok különbséget, a vad mozgását nem tudja a VT közvetlenül befolyásolni, közvetetten kerítéssel, elterelő etetéssel...
Felhasznált irodalom n
n
n n
1996/LV törvény (vadászati törvény) 1996/LIII törvény (természetvédelmi törvény) 1998/XXVIII törvény (állatvédelmi törvény) 2013/V törvény (PTK) Magyarország Alaptörvénye
6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelõsség] (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelõsséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelõsséggel, akinek a vadászterületérõl a vad kiváltott. (VT) (2) A vadászatra jogosult mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenõrzési körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ. (kezelő?) (3) A kártérítési követelés három év alatt évül el. (2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. (kerítéshibáról szólni)
Értékelés n
n n n
n
Őzről nem tudunk, feltételezhetően elpusztult Állatvédelmi kérdések Ki veszélyeztette? Előző gondolatmenet szerint mindkét fél Volt-e vadat vonzó berendezés-nem tisztázott
Köszönöm a figyelmet! Fotók: www.vezess.hu/hirek/oz_repult_at_egy_ auto/27513/
22
