Vaccinum papillomaviri humani (ADNr)
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.2 - 1
07/2011:2441
VACCINUM PAPILLOMAVIRI HUMANI (ADNr) Humán papillómavírus vakcina (rDNS)
DEFINICIÓ A humán papillómavírus vakcina (rDNS) egy vagy több humán papillómavírus (HPV) genotípus fő kapszidfehérjéjének (L1) tisztított vírusszerű részecskéiből (VLP) előállított készítmény. Az antigének ásványi hordozó, például alumínium-hidroxid vagy víztartalmú alumínium-foszfát felületéhez adszorbeálódhatnak. A vakcina adjuvánsként 3-O-dezacil-4’-monofoszforillipid-A-t tartalmazhat. Az antigéneket rekombináns DNS technikával nyerik. ELŐÁLLÍTÁS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A vakcinának emberben bizonyítottan specifikus semlegesítő ellenanyagok képződését kell előidéznie. Az előállítási eljárásról igazolni kell, hogy folyamatosan olyan vakcinát eredményez, amely minőségét tekintve hasonló a klinikailag hatékonynak és ártalmatlannak bizonyult vakcinával. Az előállítási eljárást validálni kell annak bizonyítására, hogy a készítmény, amennyiben vizsgálnák, megfelelne az embergyógyászati immunszérumok és vakcinák abnormális toxicitására végzett vizsgálatok követelményeinek (2.6.9). A vakcinát a kapszid fehérjét kódoló vírusgén kifejezésével állítják elő élesztőben vagy rovarsejt/bakulovírus vektor expressziós rendszerben. A létrejövő VLP-ket tisztítják és immunogén készítménnyé alakítják. Az expressziós rendszerek alkalmasságát és biztonságosságát az illetékes hatóság hagyja jóvá. A vakcina gyártása oltócsíra/sejtbank rendszeren alapul. Indokolt és engedélyezett esetek kivételével a vakcina gyártására felhasznált vírus és sejtek átoltásainak száma (az oltócsíra/sejtbank rendszertől számítva) nem haladhatja meg azt az átoltásszámot, amelyet a klinikai vizsgálatok során az ártalmatlanság és hatékonyság tekintetében megfelelőnek bizonyult vakcina előállításánál alkalmaztak. Referenciakészítmény. Referenciavakcinaként a klinikai vizsgálatok során hatékonynak bizonyult vakcina gyártási tételt vagy egy azt reprezentáló gyártási tételt kell használni. A referenciavakcinát lehetőleg stabilizálni kell. Bizonyítani kell, hogy a stabilizációs módszernek nincs jelentős hatása a hatóértékmeghatározás érvényességére. JELLEMZÉS A VLP-k jellemzését a vakcina kifejlesztése során előállított tételeken végzik el, beleértve az eljárás validálásához használt gyártási tételeket is. A jellemzés magában foglalja a fehérje-összetétel meghatározását, például olyan technikák alkalmazásával, mint nátrium-dodecilszulfát–poliakrilamid gélelektroforézis (SDS-PAGE) és Western blot vagy tömegspektrometria, peptidtérkép-vizsgálat és/vagy terminális aminosav-szekvencia analízis. A hatékonyság szempontjából alapvető konformációs epitópok jelenlétének igazolására meghatározzák a VLP-k morfológiai jellemzőit és az aggregáció mértékét is. A
Vaccinum papillomaviri humani (ADNr)
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.2 - 2
VLP jellemzése elvégezhető atomerő mikroszkópiával és transzmissziós elektronmikroszkópiával, dinamikus fényszórással, az epitópok térképezésével, valamint a semlegesítő monoklonális ellenanyagokkal szembeni reakcióképesség alapján. Ezenfelül, adott esetben, mérik a fehérje-, a lipid-, a nukleinsav- és a szénhidráttartalmat is. A rovarsejtekből származó maradék gazdasejt eredetű fehérje szintjének meg kell felelnie az illetékes hatóság által megállapított elfogadható ártalmatlansági kritériumnak. SEJTBANKOK ÉS OLTÓCSÍRATÉTELEK Előállítás rekombináns élesztősejtekben. Az előállításra csak olyan sejtbankok használhatók fel, amelyeket azonosságuk, mikrobiológiai tisztaságuk, szaporodási sajátságaik és stabilitásuk tekintetében megfelelően jellemeztek. A génhomogenitást vizsgálni kell a törzssejtbankok és szaporító-sejtbankok jellemzésére. A gazdasejt és az expressziós vektorok biológiai jellemzőinek teljes körű leírását meg kell adni. A klónozott gének gazdasejtben történő expressziójának elősegítése és szabályozása érdekében végzett élettani eljárásokat részletesen le kell írni. Ennek tartalmaznia kell a gazdasejt genetikai markereit, az expressziós vektor konstrukcióját, genetikáját és szerkezetét, valamint a klónozott gén eredetét és azonosítását. Meg kell adni a beillesztett gén és a környező vektorszegmensek nukleotidszekvenciáját, valamint a beillesztett gént tartalmazó vektor restrikciós enzim térképét, továbbá azokat az adatokat is, amelyek bizonyítják, hogy az expressziós rendszer a rekombináns szaporító-sejtbank tárolása során is stabil marad, az előállításra használt vagy azt meghaladó átoltásszámon. Előállítás rovarsejt/bakulovírus expressziós rendszerben −
Rovarsejt szubsztrátum. Csak olyan sejtbankokat szabad az előállításra felhasználni, amelyeket azonosság, tisztaság, sejtszaporodási jellemzők, stabilitás, idegen kórokozók és daganatkeltő képesség szempontjából megfelelően jellemeztek. A jellemzést az előállítás megfelelő szakaszaiban, az 5.2.3 Embergyógyászati vakcinák előállítására szánt sejtszubsztrátumok és a 2.6.16 Vizsgálat idegen kórokozókra humán élővírus-vakcinákban című általános fejezeteknek megfelelően kell elvégezni. Külön figyelmet kell fordítani a rovareredetű vírusokra, elsősorban azokra, amelyek emberben potenciálisan patogének (pl. arbovírusok). A rovarsejtek járulékos fertőző kórokozói nem szükségszerűen rendelkeznek sejtkárosító hatással. Emiatt a vizsgálatokat nukleinsav-amplifikációs módszerek és más technikák, például elektronmikroszkópos vizsgálat és együtt-tenyésztés alkalmazásával végzik.
−
Rekombináns bakulovírus. A rekombináns bakulovírus vektor alkalmazása oltócsírarendszeren alapul, melyben az eredeti vírus és az oltócsíra-törzstétel, illetve -szaporítótételek között meghatározott, az illetékes hatóság által jóváhagyott átoltásszámmal rendelkezik. A rekombináns bakulovírus expressziós vektor a HPV L1 antigént kódoló szekvenciát tartalmazza. A expresszált HPV L1 antigének minőségének és állandóságának igazolása céljából az expressziós szerkezet szakaszait nukleinsav-amplifikációs módszerrel vizsgálják, a tisztított rekombináns fehérjéken végzett egyéb vizsgálatokkal kapcsoltan. A HPV vakcina előállítására felhasznált rekombináns bakulovírusokat feljegyzett történetük alapján azonosítják. Ez a klónozott gén eredetére és azonosságra, valamint a bakulovírus expressziós vektor(ok) konstrukciójára, genetikájára és szerkezetére vonatkozó adatokat is tartalmaz. Az expressziós szerkezet genetikai stabilitását a bakulovírus törzstételétől kezdve legalább az előállítás során alkalmazott legmagasabb szintig, de lehetőség szerint ezt a szintet meghaladva kell igazolni.
A rekombináns bakulovírus oltócsíratételeket nagy mennyiségben állítják elő, és a stabilitás szempontjából kedvező hőmérsékleten tárolják. Csak olyan oltócsíratétel használható a vírusszaporításra, amely megfelel a következő előírásoknak.
Vaccinum papillomaviri humani (ADNr)
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.2 - 3
Azonosítás. Az oltócsíra-törzstételt és -szaporítótételeket a beillesztett gén HPV típusának eredete szerint megfelelő módszerrel, például nukleinsav amplifikációs módszerekkel (NAT) (2.6.21) azonosítják. A vírus koncentrációja. Az előállítás állandóságának nyomon követése céljából az oltócsíra-törzstétel és -szaporítótételek víruskoncentrációját meg kell határozni. Idegen kórokozók (2.6.16). Az oltócsíra-szaporítótétel feleljen meg az oltócsíratételekre és a kontrollsejtekre vonatkozó követelményeknek. Különös figyelmet kell fordítani a Spiroplasma fajokra és a rovareredetű vírusokra, elsősorban azokra, amelyek emberben potenciálisan patogének (pl. arbovírusok). VÍRUSSZAPORÍTÁS ÉS -ARATÁS A sejtbankokkal, illetve a bakulovírus oltócsíratételekkel és az azt követő sejttenyészetekkel végzett minden műveletet aszeptikus körülmények között kell végezni, olyan helyen, ahol más sejtekkel nem dolgoznak. Indokolt és engedélyezett esetben a rovarsejt/bakulovírus expressziós rendszerben olyan tárolt vírus köztitenyészet is használható vírusszaporításra, amely megfelel a következő 5 követelménynek. Azonosítás. Minden egyes tárolt vírus köztitenyészetet, a HPV típusa szerint, specifikus ellenanyag felhasználásával végzett immunológiai módszerrel, vagy molekuláris azonosító vizsgálattal – pl. NAT (2.6.21) – kell azonosítani. Bakteriális és gombaszennyezettség. Minden egyes tárolt vírus köztitenyészet feleljen meg a sterilitási vizsgálat követelményének (2.6.1). A vizsgálathoz minden egyes táptalajra a készítmény 10 ml-ét visszük fel. Víruskoncentráció. Az előállítás állandóságának nyomon követése céljából minden egyes tárolt vírus köztitenyészet víruskoncentrációját megfelelő módszerrel – pl. plakk-képzés vagy NAT (2.6.21) – meg kell határozni. Idegen kórokozók (2.6.16). Minden egyes tárolt vírus köztitenyészet feleljen meg az idegen kórokozók vizsgálatára vonatkozó követelményeknek. Kontrollsejtek. Annak a készítménynek a sejttenyészetéből származó kontrollsejtek, amely készítményből minden tárolt vírus köztitenyészet származik, feleljenek meg az azonosítási vizsgálat követelményeinek és az idegen kórokozókra vonatkozó előírásoknak (2.6.16). Előállítás rekombináns élesztősejtekben. Az azonosságot, a tisztaságot, a plazmid-retenciót és a termelés állandóságát az előállítás megfelelő szakaszaiban meg kell határozni. Előállítás rovarsejt/bakulovírus expressziós rendszerben. A rovarsejttenyészeteket a rekombináns bakulovírus, illetékes hatóság által jóváhagyott mennyiségével fertőzik. A vizsgálat előtt több egyedi aratást össze lehet önteni. Antibiotikum hozzáadása sem az aratás időpontjában, sem a gyártás későbbi szakaszában nem megengedett. EGYEDI ARATÁSOK Csak olyan egyedi aratás vagy egyesített egyedi aratások használható(k) fel a tisztított monovalens antigén elkészítésére, amely(ek) megfelel(nek) a következő előírásoknak. Azonosítás. Minden egyes egyedi aratást a megfelelő HPV típusa szerint immunológiai meghatározással vagy molekuláris biológián alapuló meghatározással, például hibridizációval vagy polimeráz láncreakcióval (PCR) azonosítunk.
Vaccinum papillomaviri humani (ADNr)
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.2 - 4
Bakteriális és gombaszennyezettség. A rovarsejt /bakulovírus expressziós rendszerben történő előállítás esetében az egyedi aratás feleljen meg a sterilitási vizsgálat követelményeinek (2.6.1). Élesztősejtekben történő előállítás esetében az egyedi aratást megfelelő tápfolyadékra oltva kell a tenyészet tisztaságára vonatkozóan vizsgálni, annak biztosítása céljából, hogy kizárólag a gazdaszervezet növekedjen. Idegen kórokozók (2.6.16). A rovarsejt/bakulovírus expressziós rendszerben történő előállítás esetében az egyedi aratás feleljen meg az idegen kórokozók vizsgálatára vonatkozó követelményeknek. Külön figyelmet kell fordítani a rovareredetű vírusok kimutatására, a „Sejtbankok és oltócsíra tételek” részben leírtaknak megfelelően. Kontrollsejtek. A rovarsejt/bakulovírus expressziós rendszerben történő előállítás esetében a kontrollsejtek feleljenek meg az azonosításra szolgáló vizsgálat követelményeinek és az idegen kórokozókra vonatkozó előírásoknak (2.6.16). Külön figyelmet kell fordítani a rovareredetű vírusok kimutatására, a „Sejtbankok és oltócsíra tételek” részben leírtaknak megfelelően. TISZTÍTOTT MONOVALENS ANTIGÉN Az aratásokat validált módszerek alkalmazásával kell tisztítani. Amennyiben rovarsejt/bakulovírus expressziós rendszer szubsztrátumot használnak, az előállítási eljárást validálni kell annak igazolására, hogy képes kiküszöbölni (eltávaolítani és/vagy inaktiválni) a véletlenszerűen előforduló vírusokat és rekombináns bakulovírusokat. A letöltés előtti késztermék elkészítéséhez csak olyan tisztított monovalens antigén használható fel, amely megfelel a következő előírásoknak. Az illetékes hatóság jóváhagyásával az alábbiakban leírt egy vagy több vizsgálat elvégzése elhagyható, ha azokat az adszorbeált monovalens antigénen végzik. Összes fehérje. A teljes fehérjetartalom meghatározását validált módszerrel kell elvégezni. A tartalomnak az adott termékre vonatkozó határértékeken belül kell lennie. Antigéntartalom és -azonosítás. Minden egyes antigéntípus mennyiségét és specifikusságát megfelelő immunkémiai módszerrel (2.7.1), például radioimmun meghatározással (RIA), enzimhez kötött immunszorbens meghatározással (ELISA), immunoblot vizsgálattal (lehetőség szerint védő epitóp elleni monoklonális antitestet használva) vagy radiális diffúzióval kell meghatározni. Meghatározható az antigén/fehérje arány is, amelynek adott esetben a készítményre jóváhagyott határértéken belül kell lennie. Antigéntisztaság. Minden egyes monovalens antigén tisztaságát megfelelő módszerrel (pl. denzitometriás mennyiségi meghatározással végzett SDS-PAGE, amelynek kimutatási határa nem rosszabb, mint 1% szennyező, a teljes fehérjetartalomra vonatkoztatva) kell meghatározni. Minden egyes vizsgálat validálására referenciakészítményt kell használni. A fehérje tisztaságát az L1 fehérje és az összes fehérje sávok arányából számítjuk, és százalékban fejezzük ki. A vakcinában jelen levő genotípusok esetében a tisztaságra számított értéknek az adott készítményre jóváhagyott határértéken belül kell lennie. Az ép L1 monomerek százalékos aránya. Az antigéntisztaság vizsgálata az L1 monomerek integritásának vizsgálataként is szolgál. Az ép L1 monomerek százalékos aránya az ép L1 monomereknek a teljes fehérjemennyiségre vonatkoztatott aránya, százalékban kifejezve. VLP-méret és -szerkezet. A VLP-k méretét és szerkezetét megfelelő módszerrel, például dinamikus fényszórással kell megállapítani és nyomon követi. A méretnek az adott készítményre jóváhagyott határértékeken belül kell lennie. Összetétel. Adott esetben a fehérje-, lipid-, nukleinsav- és szénhidráttartalmat meg kell határozni.
Vaccinum papillomaviri humani (ADNr)
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.2 - 5
Gazdasejt és vektor eredetű DNS: legfeljebb 10 ng DNS, a vakcina egy humán dózisának megfelelő mennyiségű tisztított antigénben. A meghatározást minden egyes monovalens tisztított antigén esetében érzékeny módszerrel végezzük. Maradék gazdasejt eredetű fehérjék. Elvégezzük a maradék gazdasejt eredetű fehérjékre vonatkozó vizsgálatokat. A fehérjetartalomnak az adott készítményre jóváhagyott határértéken belül kell lennie. A bontáshoz és tisztításhoz használt vegyszerek. A tisztításra vagy az előállítás egyéb lépései során használt vegyszerek vizsgálatát el kell végezni. A vegyszertartalomnak az adott készítményre jóváhagyott határértékeken belül kell lennie. Sterilitás (2.6.1) Minden egyes monovalens antigénnek meg kell felelnie a sterilitási vizsgálat követelményeinek. A vizsgálathoz minden egyes táptalajra a készítmény 10 ml-ét visszük fel. ADSZORBEÁLT MONOVALENS ANTIGÉN A tisztított monovalens antigéneket ásványi vivőanyagokra, például alumíniumsókra lehet adszorbeálni. A letöltés előtti késztermék készítésére csak olyan adszorbeált monovalens antigén használható, amely megfelel az alábbi követelményeknek. Sterilitás (2.6.1). Minden egyes adszorbeált monovalens antigénnek meg kell felelnie sterilitási vizsgálat követelményeinek. A vizsgálathoz minden egyes táptalajra a készítmény 10 ml-ét visszük fel. Bakteriális endotoxinok (2.6.14). Minden egyes adszorbeált monovalens antigént vizsgálni kell bakteriális endotoxinokra. A bakteriális endotoxin tartalomnak az illető készítményre jóváhagyott határértékeken belül kell lennie. Antigéntartalom és -azonosítás. Minden egyes antigéntípust megfelelő immunkémiai módszerrel (2.7.1), például radioimmun meghatározással (RIA), enzimhez kötött immunszorbens meghatározással (ELISA), immunoblot vizsgálattal (lehetőség szerint védő epitóp elleni monoklonális antitestet használva) vagy radiális diffúzióval kell azonosítani. Az antigén/fehérje arányt meg kell határozni. Az ásványi vivőanyag koncentrációja. Adott esetben minden egyes adszorbeált monovalens antigént vizsgálni kell az ásványi vivőanyag-tartalomra. A vivőanyag-tartalomnak az illető készítményre jóváhagyott határértékeken belül kell lennie. ADSZORBEÁLT 3-O-DEZACIL-4’-MONOFOSZFORIL LIPID-A ÖMLESZTETT KÉSZÍTMÉNYE Ha a vakcina 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A-t tartalmaz, annak meg kell felenie a 3-O-dezacil-4’monofoszforil lipid-A (2537) cikkely követelményeinek. Amennyiben a 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A ömleszett folyadékot a vakcinához való hozzáadást megelőzően adszorbeálják, úgy az ömleszett adszorbeált 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A-nak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek. A 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A adszorpciójának foka. A kötött 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A-ban jelen levő nem kötött 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A mennyiségét alkalmas módszerrel, például a centrifugálást követően szárazra párologtatott felülúszóban megtalálható 3-O-dezacil-4’monofoszforil lipid-A (2537) zsírsavak gázkromatográfiás kvantitatív mérésével határozhatjuk meg. pH (2.2.3). A pH-nak az adott készítményre elfogadott határértékeken belül kell lennie. Sterilitás (2.6.1). Az ömlszetett folyékony készítménynek meg kell felelnie a sterilitási vizsgálat követelményeinek. A vizsgálathoz minden egyes táptalajra a készítmény 10 ml-ét visszük fel. LETÖLTÉS ELŐTTI KÉSZTERMÉK VAKCINA
Vaccinum papillomaviri humani (ADNr)
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.2 - 6
A letöltés előtti késztermék vakcina az egyes tisztított monovalens antigén HPV típusokból, vagy adszorbeált monovalens antigén HPV típusokból közvetlenül készül. A letöltés előtti késztermék vakcinához a formulálás során mikrobiológiai tartósítószer, ásványi hordozó, például alumíniumsó, valamint adjuvánsként 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A adható. A kész gyártási tétel előállításához csak olyan letöltés előtti késztermék vakcina használható fel, amely megfelel az alábbi követelményeknek. Mikrobiológiai tartósítószer. Ha a készítmény mikrobiológiai tartósítószert tartalmaz, annak mennyiségét megfelelő kémiai vagy fizikai-kémiai módszerrel meg kell határozni. A mikrobiológiai tartósítószer mennyisége a felhasználásra szánt mennyiség 85–115%-a legyen. Sterilitás (2.6.1). A letöltés előtti késztermék vakcina feleljen meg a sterilitási vizsgálat követelményének. A vizsgálathoz minden táptalajra 10 ml anyagot viszünk fel. KÉSZ GYÁRTÁSI TÉTEL Csak az a kész gyártási tétel szabadítható fel, amely megfelel az „Azonosítás”, „Vizsgálatok” és „Hatóérték-meghatározás” pontok alábbiakban előírt követelményeinek. Feltételezve, hogy a letöltés előtti késztermék vakcinán a mikrobiológiai tartósítószer tartalomra vonatkozó vizsgálatot (adott esetben) elvégezték, és az megfelelő eredménnyel zárult, ez a vizsgálat a kész gyártási tétel esetében elhagyható. Amennyiben a letöltés előtti késztermék vakcinával in vivo vizsgálatot végeztek, feltéve, hogy az megfelelő eredménnyel zárult, a kész gyártási tétel esetében ez a vizsgálat is elhagyható. Adjuvánsok. Ha a vakcina adjuvánst tartalmaz, annak mennyiségét meg kell határozni, és a mért tartalomnak, a várható értékre vonatkoztatva, bizonyíthatóan az elfogadható határértékeken belül kell lennie. A 3-O-dezacil-4’monofoszforil lipid-A meghatározására például a gázkromatográfia alkalmas. Az adszorpció mértéke. Az adszorpció mértékét minden egyes antigénre és (adott esetben) a 3-Odezacil-4’monofoszforil lipid-A-ra is meg kell határozni. AZONOSÍTÁS Megfelelő immunkémiai módszerrel (2.7.1) igazolni kell, hogy a vakcinában jelen vannak a különböző típusú HPV antigének. A vakcina azonosítására az in vitro vizsgálat is alkalmas. Ezenfelül, adott esetben, a 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A-tartalom meghatározása egyben a 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A azonosítására is szolgál. VIZSGÁLATOK Alumínium (2.5.13): legfeljebb 1,25 mg emberi adagonként, ha adszorbensként alumínium-hidroxidot vagy kristályvizet tartalmazó alumínium-foszfátot használnak. 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A: felhasználásra szánt mennyiség 80–120%-a. A 3-O-dezacil-4’-monofoszforil lipid-A-tartalmat gázkromatográfiával (2.2.28) határozzuk meg.
adott
esetben
alkalmas
módszerrel,
például
Mikrobiológiai tartósítószer. Ha a készítmény mikrobiológiai tartósítószert tartalmaz, annak mennyiségét megfelelő fizikai-kémiai módszerrel meg kell határozni. A mikrobiológiai tartósítószer
Vaccinum papillomaviri humani (ADNr)
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.2 - 7
mennyisége nem lehet kevesebb, mint a hatásosnak bizonyult legkisebb mennyiség, ugyanakkor nem lehet több a feliraton feltüntetett érték 115%-ánál. Sterilitás (2.6.1). A vakcina feleljen meg a sterilitási vizsgálat követelményének. Bakteriális endotoxinok (2.6.14): legfeljebb 5 NE, emberi adagonként. Ha az adjuváns nem teszi lehetővé az endotoxin-tartalom meghatározását, a megfelelő vizsgálatot a gyártás közben kell elvégezni. HATÓÉRTÉK-MEGHATÁROZÁS A hatóérték-meghatározást in vivo vizsgálattal, vagy olyan in vitro vizsgálattal lehet elvégezni, amelynek elfogadási feltételeit az in vivo vizsgálattal szemben végzett összehasonlító tanulmányban már megállapították. In vivo vizsgálat. A megfelelő in vivo vizsgálat során a vizsgálandó vakcina, valamint egy referenciakészítmény legalább három-három hígítását használjuk fel. Minden egyes hígításhoz megfelelő törzsből származó és megfelelő számú nőstény egérből álló csoportot használunk. A vakcina hígításához R nátrium-kloridnak a vakcina előállításához használt alumínium adjuvánst tartalmazó oldatát használjuk. A beadás időpontjában 6-8 hetes egereket 0,5-0,5 ml vakcinával oltjuk. A preimmunizációs szérummintát az oltás előtt, a végső szérummintát pedig a 21. és 28. nap közötti meghatározott időpontban vesszük le. Az egyedi szérummintákat minden egyes HPV típus elleni specifikus semlegesítő ellenanyagra, megfelelő immunkémiai módszerrel (2.7.1) vizsgáljuk. A vizsgálat csak akkor értékelhető, ha: −
mind a vizsgálandó, mind a referenciavakcina esetében az ED50 az állatokba beadott legkisebb és legnagyobb adag közé esik;
−
a statisztikai vizsgálat nem mutat jelentős eltérést a linearitástól vagy a párhuzamosságtól;
−
a konfidenciahatárok (P = 0,95) az illető készítménye jóváhagyott határértékeken belül esnek.
In vitro vizsgálat. Minden egyes antigén genotípusra immunkémiai vizsgálatot (2.7.1) végzünk. Az L1 fehérje védőhatást kiváltó epitópjaira specifikus monoklonális ellenanyagokat felhasználó enzimhez kötött immunszorbens meghatározás (ELISA) és radioimmun meghatározás (RIA) megfelelőnek bizonyult. A meghatározáshoz a vizsgálandó vakcinának és a gyártó referenciakészítményének megfelelő számú hígítását használjuk, és az adatok elemzésére megfelelő modellt alkalmazunk. Az antigéntartalomnak minden egyes típusra az adott készítményre jóváhagyott határértéken belül kell lennie. FELIRAT A feliraton fel kell tüntetni: −
a vakcinában levő L1 fehérje mennyiségét és a HPV genotípusát;
−
a vakcina előállításához használt sejtszubsztrátumot;
−
a vakcinához adott adszorbens és/vagy adjuváns nevét és mennyiségét;
−
hogy a vakcinát tilos fagyasztani.