VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő)

Vaccinum febris flavae vivum

Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.5 - 1

07/2012:0537

VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM Sárgaláz vakcina (élő) DEFINÍCIÓ A sárgaláz vakcina (élő) a sárgaláz vírus 17D törzséből készített, előkeltetett tyúktojásban szaporított, fagyasztva szárított készítmény. A vakcinát a feliratnak megfelelő módon, közvetlenül felhasználás előtt kell feloldani, hogy tiszta folyadék keletkezzen. ELŐÁLLÍTÁS A vakcina előállítása vírus oltócsíra-tétel rendszeren alapul. Igazolni kell, hogy az előállítás módszere emberre nézve mindig megfelelő immunizáló képességű és ártalmatlan élő sárgaláz vakcinát eredményez. Az előállítási módszert validálni kell annak igazolására, hogy a termék, amennyiben vizsgálnák, megfelelne az embergyógyászati immunszérumokra és vakcinákra előírt abnormális toxicitási vizsgálat (2.6.9) követelményeinek. A tengerimalacokra vonatkozó vizsgálatot a következőképpen módosítjuk: minden egyes tengerimalacot a vakcina tíz emberi adagjával, két-két különböző helyre beadva oltunk, majd 21 napig megfigyelés alatt tartunk. Referenciakészítmény. A neurotropizmus vizsgálatban a vakcina olyan gyártási tételét használjuk referenciakészítményként, amelynek esetében ismert, hogy emberben megfelelő eredményeket adott. A virémia (viszcerotropizmus) és az immunizáló képesség vizsgálatokban a vírus inoculum titerének vizsgálatához, valamint a hatóérték-meghatározás során a vakcina gyártási tétel titrálásához Nemzetközi Egység/ampulla egységekben kalibrált referenciakészítményt kell használni. A Nemzetközi Egység a Nemzetközi Standard meghatározott mennyiségében levő aktivitás. A Nemzetközi Standard Nemzetközi Egységekben kifejezett egyenértékét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozza meg. A VÍRUS SZAPORÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ KÖZEG Az oltócsíra-törzstétel és az oltócsíra-szaporítótétel, valamint minden egyes vakcina gyártási tétel előállítására a vírust meghatározott kórokozóktól mentes (SPF) csirkeállományból (5.2.2) származó csirkeembrió szöveteken szaporítják. OLTÓCSÍRATÉTELEK A 17D törzset az adott törzs eredetére és az izolálást követő műveletekre vonatkozó feljegyzések alapján kell azonosítani. A vírus oltócsíratételeket nagy mennyiségben állítják elő, és –60 °C alatti hőmérsékleten tárolják. Az oltócsíra-törzstétel és az oltócsíra-szaporítótétel nem tartalmazhat humán eredetű fehérjét, illetve hozzáadott szérumot vagy antibiotikumot. Indokolt és engedélyezett esetek kivételével, a vírusnak a kész gyártási tételben a 17D törzs eredeti izolátumának 204. és 239. átoltása közötti átoltásokból kell származnia. Az oltócsíra-szaporítótétel csak az oltócsíra-törzstételből végzett első átoltás lehet. A vakcina gyártási tétel előállítása során a szövetek fertőzésére felhasznált oltócsíratételt köztes átoltás nélkül használjuk, így a vakcinavírus nem



származhat az ártalmatlansági vizsgálatokban megfelelőnek bizonyult oltócsíratételből végzett egynél több átoltásból. Csak az az oltócsíratétel követelményeknek.

használható

fel

vírusszaporításra,

amely

megfelel

az

alábbi

Azonosítás. A sárgaláz vírust minden egyes oltócsíra-törzstétel és oltócsíra-szaporítótétel esetében sejttenyészetben specifikus antitestekkel végzett szérumneutralizációval vagy molekuláris módszerekkel (pl. nukleinsav amplifikációs módszerekkel (NAT) vagy szekvenálással) kell azonosítani. Idegen kórokozók (2.6.16). Minden egyes oltócsíra-törzstétel feleljen meg az alábbi vizsgálatok követelményeinek: −

baktériumokra és gombákra vonatkozó sterilitási vizsgálat (a 2.6.16 fejezetben, a Vírusoltócsíra és vírusaratások pontban leírtak szerint),

−

mikoplazmákra vonatkozó vizsgálat (a 2.6.16 fejezetben a Vírus-oltócsíra és vírusaratások pontban leírtak szerint),

−

mikobaktériumok ra vonatkozó vizsgálat (a 2.6.16. fejezetben a Vírus-oltócsíra és vírusaratások pontban leírtak szerint).

Madárleukózis vírusok (2.6.24). Minden egyes oltócsíra-törzstétel feleljen meg a madárleukózis vírusokra vonatkozó vizsgálat követelményeinek. Idegen kórokozók (2.6.16). Minden egyes oltócsíra-szaporítótétel feleljen meg az alábbi vizsgálatok követelményeinek: −

vizsgálat felnőtt egereken (csak intraperitoneális beadás esetén) (a 2.6.16 fejezetben, a Vírusoltócsíra pontban leírtak szerint),

−

vizsgálat tengerimalacokon (a 2.6.16 fejezetben, a Vírus-oltócsíra pontban leírtak szerint),

−

baktériumokra és gombákra vonatkozó sterilitási vizsgálat (a 2.6.16 fejezetben, a Vírusoltócsíra és vírusaratások pontban leírtak szerint),

−

mikoplazmákra vonatkozó vizsgálat (a 2.6.16 fejezetben, a Vírus-oltócsíra és vírusaratások pontban leírtak szerint),

−

mikobaktériumokra vonatkozó vizsgálat (a 2.6.16 fejezetben, a Vírus-oltócsíra és vírusaratások pontban leírtak szerint),

−

egyéb idegen kórokozók jelenlétére vonatkozó vizsgálat sejttenyészetekben: 5 ml semlegesített oltócsíra-szaporítótételt, mely legalább 500 000 (5,7 log10) Nemzetközi Egységnek felel meg, folyamatosan fenntartott majomvese- és humán sejttenyészetekre, valamint elsődleges csirkeembrió fibroblaszt sejtekre oltva vizsgálunk idegen kórokozók jelenlétére; a sejteket 36 ± 1 °C-on inkubáljuk és 14 napig megfigyelés alatt tartjuk; az oltócsíra-szaporítótétel megfelel a vizsgálat követelményének, ha nincs idegen kórokozó jelenlétére utaló bizonyíték; a vizsgálat csak akkor értékelhető, ha a sejttenyészeteknek legalább 80%-a életképes marad,

−

madárvírusok: 1 ml semlegesített oltócsíra-szaporítótételt, mely legalább 100 000 (5,0 log10) Nemzetközi Egységnek felel meg, legalább 20 előkeltetett, 9-11 napos SPF tojás (5.2.2) allantoisz-üregébe, valamint legalább 20 előkeltetett, 5-7 napos SPF tojás (5.2.2) szikzsákjába oltva vizsgálunk madárvírusok jelenlétére; az oltócsíra-szaporítótétel megfelel a vizsgálat követelményének, ha sem az allantoisz-, sem a szikzsák-folyadékban nem mutatható ki



hemagglutináló ágens, továbbá ha az embriók és a korioallantoisz-membránok a makroszkópos patológiai vizsgálatban típusosak; a vizsgálat csak akkor értékelhető, ha a beoltott tojásoknak legalább 80%-a 7 nap után is életképes marad. Madárleukózis vírusok (2.6.24). Minden egyes oltócsíra-szaporítótétel feleljen meg a madárleukózis vírusokra vonatkozó vizsgálat követelményeinek. Vizsgálatok majmokban. Minden oltócsíra-törzstétel és oltócsíra-szaporítótétel feleljen meg a következő, majmokban végzett virémia (viszcerotropizmus), immunizáló képesség és neurotropizmus vizsgálatok követelményeinek. A majmok a Macacus alfajból származó egyedek, melyek a sárgaláz vírusára fogékonyak, és az oltócsíra-vírus beadásakor nem rendelkeznek sárgaláz elleni védettséggel. Az állatoknak egészségeseknek kell lenniük, és korábban nem részesülhettek intracerebrális vagy intraspinális beavatkozásban. Továbbá az állatok egyéb módon nem kaphattak neurotróp vírus tartalmú készítményt vagy a sárgaláz vírussal kapcsolatban álló antigént. Minden egyes vizsgálathoz legalább tíz majmot használunk. Vizsgálati adagként 0,25 ml-t használunk, mely legalább 5000 (3,7 log10), de legfeljebb 50 000 (4,7 log10) Nemzetközi Egységgel egyenértékű; a fertőző vírus meghatározása in vitro titrálással, sejttenyészetben történik. A vizsgálati adagot, érzéstelenítést alkalmazva; az egyes majmok egyik frontális lebenyébe fecskendezzük, és a majmokat legalább 30 napon át megfigyelés alatt tartjuk. Virémia (Viszcerotropizmus). A viszcerotropizmust a szérumban jelen lévő vírusmennyiséggel jellemezzük. A beoltás utáni második, negyedik és hatodik napon minden vizsgált majomtól vért veszünk, és a mintákból a szérumot elkülönítjük. Minden szérumból 1:10, 1:100 és 1:1000 hígítást készítünk, és az egyes hígításokat legalább 4-4, a vírusmennyiség meghatározására használt sejttenyésztő edénybe oltjuk. Az oltócsíra-tétel megfelel a vizsgálat követelményének, ha egyik szérum sem tartalmaz 500 (2,7 log10) NE/0,03 ml-nek megfelelő vírusmennyiségnél többet, és legfeljebb egy szérum tartalmaz 0,03 ml-ben 100 (2,0 log10) NE-nek megfelelő vírusmennyiséget meghaladó értéket. Immunizáló képesség. A vizsgálati adag beadása utáni 30. napon minden egyes majomtól vért veszünk, majd a vérmintákból a szérumot minden egyes mintában elkülönítjük. Az oltócsíra-tétel megfelel a vizsgálat követelményeinek, ha a védettség a vizsgált majmok legalább 90%-ában kimutatható. A védettséget a szérum sárgaláz vírus-neutralizációjával igazoljuk, az alábbiakban leírtak szerint. Mivel bizonyított, hogy a szérum kis hígításai (pl. 1:10) a vizsgálatot befolyásoló, nem specifikus gátló anyagokat tartalmazhatnak, az ilyen szérumot a gátló anyagok eltávolítása érdekében kezelni kell. Minden egyes majom szérumának 1:10, 1:40 és 1:160 arányú hígítását 17D vakcinavírus azonos térfogatainak olyan hígításával keverjük össze, amely az alkalmazott titrálási módszerben optimális plakkszámot fog eredményezni. A szérum–vírus keverékeket vízfürdőben 1 órán át 37 °C-on inkubáljuk, majd jeges vízben lehűtjük; minden szérum–vírus keverék 0,2 ml-ét 4-4 sejttenyésztő lemezre visszük, és a továbbiakban a vírusmennyiség meghatározásnál megadottak szerint járunk el. Hasonló módon tíz lemezre a vírus ugyanilyen mennyiségét oltjuk, majd a lemezekre olyan majomszérum 1:10 arányú hígításának azonos térfogatát visszük, amelyről ismert, hogy sárgaláz vírusneutralizáló ellenanyagot nem tartalmaz. A megfigyelési szakasz végén összehasonlítjuk a vírussal és az ellenanyagot nem tartalmazó szérum keverékével oltott lemezeken észlelt plakkok számának középértékét a vírussal és az egyes majmokból származó immunszérum keverékével oltott lemezeken észlelt plakkok számának középértékével. A vizsgált majmok legfeljebb 10%-ának széruma esetében engedhető meg, hogy 1:10 arányú hígításban ne csökkentse 50%-kal a plakkok számát.



Neurotropizmus. A neurotropizmust az enkefalitisz megjelenésének klinikai bizonyítékai, a klinikai tünetek előfordulása és a hisztológiai léziók értékelése alapján értékeljük, tíz, a referenciakészítménnyel oltott majommal összehasonlítva. Az oltócsíra-tétel nem megfelelő, ha vagy a lázas reakciók megjelenése és időtartama, vagy az enkefalitisz klinikai tünetei és a patológiás elváltozások a vírus tulajdonságainak megváltozására utalnak. Klinikai értékelés A majmokat 30 napon át naponta, a főemlősök enkefalitiszének klinikai jeleit jól ismerő személynek kell vizsgálnia (ha szükséges, a majmokat a motoros gyengeség vagy a spasztikus állapot vizsgálatára a ketrecükből ki kell venni). Az oltócsíratétel nem megfelelő, ha az adott oltócsíratétellel oltott majmokban az enkefalitisz súlyos tünetei (például a bénulások előfordulása vagy az, hogy az állat stimuláció hatására sem képes állva maradni) gyakoribbak, vagy az elhalálozási arány nagyobb, mint a referenciavakcinával oltott állatok esetében. Ezek, illetve az enkefalitisz egyéb jelei, például részleges bénulás, összehangolatlan mozgás, levertség, remegés vagy spasztikus állapot a tünetek súlyossága szerint egy skála segítségével számszerű értékekkel jelölhetők. Minden nap minden egyes, a vizsgálatban résztvevő majom kap egy pontértéket a következő skálán: −

1. fokozat: borzas szőr, az állat nem eszik,

−

2. fokozat: hangja visító, nem aktív, mozgása lassú,

−

3. fokozat: reszkető mozdulatok, remegés, összehangolatlan mozgás, végtaggyengeség,

−

4. fokozat: képtelen állni, végtagbénulást mutat vagy halál (az elhullott majomnak minden nap 4 pontot adunk, az elhullás napjától a 30-ik napig).

Egy adott majom esetében a klinikai pontérték az állat napi pontértékeinek átlaga; a csoport klinikai pontértéke az egyes majmok pontértékeinek számtani középértéke. Az oltócsíratétel nem megfelelő, ha a vele beoltott majmok csoportjára jellemző klinikai súlyossági értékek átlaga szignifikánsan nagyobb (P = 0,95), mint a referenciakészítménnyel oltott majomcsoportra kapott átlagérték. Az adott oltócsíratétel elfogadhatóságáról hozandó döntéskor ezen felül kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az állatokra, amelyeknél szokatlanul súlyos tünetek jelentkeznek. Szövettani értékelés Az agyat öt szinten vizsgáljuk, ezek: −

I. tömb: corpus striatum, a chiasma opticum szintjén,

−

II. tömb: a talamusz, a mamilláris testek szintjén,

−

III. tömb: a mesencephalon (középagy) a felső colliculusok (ikertestek) szintjén,

−

IV. tömb: a híd (pons) és a kisagy (cerebellum), a felső olivák szintjén,

−

V. tömb: a nyúltvelő (medulla oblongata) és a kisagy (cerebellum), az oliva magok középalsó szintjén.

A gerincvelő nyaki és ágyéki duzzanatait egyenként hat egyenlő blokkra osztjuk. A paraffinba ágyazott szövetblokkokból 15 µm-es metszeteket készítünk, melyeket gallocianinnal festünk. A gerincvelő minden hemiszekciójához, valamint az agy minden hemiszekciójához számszerű pontértéket rendelünk, az alábbiakban felsoroltak szerint. A károsodásokat a következőképpen értékeljük: −

1. fokozat – minimális: 1-3 kis, helyi gyulladásos beszűrődés; csak néhány neuron degenerációja vagy kiesése,



−

2. fokozat – mérsékelt: 4 vagy több fokális gyulladásos beszűrődés; a neuronoknak a sejtek legfeljebb egyharmadát érintő degenerációja vagy kiesése,

−

3. fokozat – súlyos: mérsékelt fokális vagy diffúz gyulladásos beszűrődés; a neuronok 33– 90%-ának degenerációja vagy kiesése,

−

4. fokozat – igen súlyos: változó mértékű, de gyakran súlyos gyulladásos reakció; a neuronok több, mint 90%-ának degenerációja vagy kiesése.

Megfigyelték, hogy a sárgaláz vakcina a majom agyába beadva a központi idegrendszer különböző anatómiai képződményeiben okoz szövettani elváltozásokat, változó gyakorisággal és súlyossággal (I. S. Levenbook et al., Journal of Biological Standardization, 1987, 15, 305-313). Ezen két indikátorra alapozva, az anatómiai struktúra célterületekre, megkímélt és megkülönböztetett területekre osztható. A célterületek azok, amelyek a majmok többségében súlyosabb specifikus elváltozásokat mutatnak, tekintet nélkül az oltócsíratétel neurovirulenciájának fokára. Megkímélt területek azok, amelyek csupán minimális specifikus elváltozást mutatnak és csak a majmok kis részében. Megkülönböztetett területek azok, ahol a súlyosabb specifikus elváltozások gyakoriságában szignifikáns emelkedés figyelhető meg olyan oltócsíratételek esetében, ahol a neurovirulencia magasabb fokú. A Macacus cynomolgus és Macacus rhesus majmok esetében a megkülönböztetett és célterületek az alábbi táblázatban találhatók. Majom típusa Macacus cynomolgus

Macacus rhesus

Megkülönböztetett terület globus pallidus putamen elülső/mediális talamuszmag laterális talamuszmag nucleus caudatus globus pallidus putamen elülső/mediális talamuszmag laterális talamuszmag nyaki duzzanat ágyéki duzzanat

Célterület substantia nigra

substantia nigra nyaki duzzanat ágyéki duzzanat

Az oltócsíratétel végső értékelésénél a megkülönböztetett és a célterületekre vonatkozó pontértékeket vesszük figyelembe. Az egyes majmok pontértékét úgy számítjuk ki, hogy minden egyes hemiszekció egyedi célterületére kapott pontértékeket összeadjuk, és elosztjuk a vizsgált területek számával. A pontértéket a megkülönböztetett területekre ugyanilyen módon számítjuk ki. A pontok átlagértéke a vizsgált csoportra kétféle módon számolható: (1) az egyes majmokra számolt megkülönböztetett területek pontértékeinek összegét osztjuk a majmok számával, és (2) az egyes majmok cél és megkülönböztetett pontértékeinek összegekét osztjuk a majmok számával. Ezt a két pontérték átlagot vesszük figyelembe az oltócsíratétel elfogadhatóságának megállapításakor. Az oltócsíratétel nem megfelelő, ha bármelyik lézió pontértékének átlaga szignifikánsan nagyobb (P = 0,95), mint a referenciakészítménnyel oltott állatokban kapott átlagérték. VÍRUSSZAPORÍTÁS ÉS ARATÁS Az előkeltetett tyúktojásokkal végrehajtott minden műveletet aszeptikus körülmények között végzünk el, olyan területen, ahol az előállítás ideje alatt egyéb kórokozókkal vagy sejtekkel nem dolgoznak. A tojások legalább 2%-át, de nem kevesebb, mint húsz és nem több mint nyolcvan tojást nem fertőzött kontroll tojásként félreteszünk. Az ellenőrzött hőmérsékleten végzett beoltás és inkubálás után csak az élő és típusos embriók arathatók. Az aratás idején a kontroll tojásokat a fertőzött tojásokkal megegyező módon kezeljük, így állítjuk elő a kontroll embriómasszát. Az embriók korát az aratás idején a tojások inkubátorba helyezésének időpontjától számítjuk; az embriók kora nem lehet több,



mint 12 nap. Homogenizálás, majd centrifugálással végzett tisztítás után az embriómassza kivonatot az alábbiakban leírtak szerint vizsgáljuk, és további feldolgozásig –70 °C-on, vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk. A vírusaratások egyesíthetők. Emberi fehérjék a vírusszuszpenzióhoz a termelés egyik szakaszában sem adhatók. A készítményhez csak olyan stabilizátor adható, amely emberben bizonyítottan nem rendelkezik antigén és érzékenyítő tulajdonságokkal. Csak olyan egyszeri aratás, illetve adott esetben egyesített egyszeri aratások használhatók fel letöltés előtti késztermék vakcina előállítására, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek. Azonosítás. A sárgaláz vírust minden egyszeri aratás esetében sejttenyészetben, specifikus ellenanyagokkal végzett szérum-neutralizációval, vagy molekuláris módszerekkel (pl. NAT, szekvenálás) azonosítjuk. Bakteriális- és gombaszennyezettség (2.6.1). Az egyszeri aratás feleljen meg a sterilitási vizsgálat követelményének; minden táptalaj esetében 10 ml készítményt vizsgálunk. Mikoplazmák (2.6.7). Az egyszeri aratás vagy egyesített egyszeri aratások feleljenek meg a mikoplazma vizsgálat követelményének; 10 ml készítményt vizsgálunk. Mikobaktériumok (2.6.2). Az egyszeri aratás vagy az egyesített egyszeri aratások 5 ml-ét Mycobacterium spp. jelenlétére olyan tenyésztéses módszerekkel vizsgáljuk, amelyekről ismert, hogy érzékenyek az adott mikroorganizmus kimutatására. A kontroll tojások embriómasszájának vizsgálata. Az alábbi vizsgálatok alapján a kontroll tojások kivonata semmilyen idegen kórokozó jelenlétére utaló jelet nem mutathat. Vizsgálat egyéb kórokozók kimutatására sejttenyészetben. A kontroll tojások embriómasszájának 5 mles mintáját folyamatosan fenntartott majomvese és humán sejttenyészetekre, valamint elsődleges csirkeembrió fibroblasztokra oltjuk. A sejteket 36 ± 1°C-on inkubáljuk, és 14 napon át megfigyelés alatt tartjuk. A kontroll tojások embriómasszája megfelel a vizsgálat követelményeinek, ha igazolható, hogy semmilyen idegen kórokozó nincs jelen. A vizsgálat csak akkor értékelhető, ha a sejttenyészetek legalább 80%-a életképes marad. Madárvírusok. A kontroll tojásokból származó embriómasszából tojásonként 0,1 ml-t 10 db előkeltetett (9-11 napos) SPF tojás (5.2.2) allantoisz-üregébe, valamint 10 db 5-7 napos előkeltetett SPF tojás (5.2.2) szikzsákjába oltunk, majd a tojásokat 7 napon át inkubáljuk. A kontroll tojások embriómasszája megfelelő, ha sem az allantoisz- sem a szikzsák-folyadékban nem mutatható ki hemagglutináló ágens, továbbá ha a makroszkópos patológiai vizsgálat során a vizsgált embriók és korioallantoisz-membránok normális állapotúnak bizonyulnak. A vizsgálat csak akkor értékelhető, ha a 7 napos megfigyelési idő alatt a vizsgált tojások legalább 80%-a életképes marad. Víruskoncentráció. A letöltés előtti késztermék vakcina készítéséhez szükséges hígítás kiszámítására minden egyes egyszeri aratást a Hatóérték-meghatározás pontban leírtak szerint titrálunk.



LETÖLTÉS ELŐTTI KÉSZTERMÉK VAKCINA A fentiekben leírt vizsgálatokban megfelelőnek bizonyult egyszeri aratásokat, illetőleg egyesített egyszeri aratásokat egyesítjük és újra tisztítjuk, majd meghatározzuk a fehérje-nitrogén tartalmat. Megfelelő stabilizátor alkalmazható és az egyesített aratás megfelelő mértékben hígítható. Csak az a letöltés előtti késztermék vakcina használható fel kész gyártási tétel előállítására, amely megfelel az alábbi követelményeknek. Bakteriális- és gombaszennyezettség (2.6.1). A letöltés előtti késztermék vakcina feleljen meg a sterilitási vizsgálat követelményének; minden táptalaj esetében 10 ml készítményt vizsgálunk. Fehérjenitrogén-tartalom: emberi adagonként legfeljebb 0,25 mg, a stabilizátor hozzáadása előtt. KÉSZ GYÁRTÁSI TÉTEL A letöltés előtti késztermék vakcinát aszeptikus körülmények között, steril, garanciazáras tartályokba töltjük, majd fagyasztva szárítjuk, olyan nedvességtartalom eléréséig, amely a vakcina stabilitása szempontjából már elfogadható. A tartályokat ezután úgy kell lezárni, hogy az anyag szennyeződéstől és nedvességtől védve legyen. Csak az a kész gyártási tétel szabadítható fel, amely megfelel a hőstabilitás vizsgálat, valamint az Azonosítás, Vizsgálatok és Hatóérték-meghatározás pontok alábbiakban előírt követelményeinek. Amennyiben a letöltés előtti késztermék vakcinában az ovalbuminra vonatkozó vizsgálat megfelelő eredménnyel zárult, ez a vizsgálat a kész gyártási tétel esetében elhagyható. Hőstabilitás. A fagyasztva szárított vakcina kész gyártási tételének legalább 3 tartályát száraz állapotban 14 napon át 37 ± 1 °C-on tartjuk. A felmelegített és a tároláshoz előírt hőmérsékleten tartott mintákban párhuzamosan meg kell határozni a vírustartalmat, a Hatóérték-meghatározás pontban leírtak szerint. A felmelegített vakcina víruskoncentrációja legfeljebb 1,0 log10 egységgel lehet alacsonyabb, mint a nem felmelegített vakcináé. AZONOSÍTÁS A feliraton feltüntetett módon feloldott vakcinát specifikus sárgaláz vírus antitesttel elegyítve, ezek fogékony sejtkultúrák fertőzésének képessége jelentős mértékben csökken. Más lehetőségként: a feliraton feltüntetett módon feloldott vakcinában jelen levő vírus molekuláris módszerekkel (pl. NAT, szekvenálás) sárgaláz vírusként azonosítható. VIZSGÁLATOK Ovalbumin: emberi adagonként legfeljebb 5 µg ovalbumin, megfelelő immunkémiai módszerrel (2.7.1) meghatározva. Víztartalom (2.5.12): legfeljebb 3,0%. Bakteriális- és gombaszennyezettség. A feloldott vakcina feleljen meg a sterilitási vizsgálat (2.6.1) követelményeinek. Bakteriális endotoxinok (2.6.14): emberi adagonként legfeljebb 5 NE.



HATÓÉRTÉK-MEGHATÁROZÁS A fertőzővírus-tartalom meghatározásához a vakcina legalább 3 tartályának tartalmát sejttenyészeteken titráljuk. Minden egyes meghatározás validálására a megfelelő vírus referenciakészítmény egy tartályának tartalmával 3 párhuzamos titrálást végzünk. A referenciakészítmény vírustartalmát kontrollgrafikon segítségével kell nyomon követni, és a készítmény titerét minden laboratórium a történeti feljegyzések alapján állapítja meg. A vakcina minden egyes tartályának víruskoncentrációját, a referenciakészítmény párhuzamos titrálásai során kapott víruskoncentráció értéket, valamint az ennek megfelelő kombinált víruskoncentrációt a szokásos statisztikai módszerek (például 5.3) segítségével számítjuk ki. A vakcina 3 tartályára kapott kombinált víruskoncentrációt a referenciakészítmény párhuzamos titrálásai alapján kapott értékhez viszonyítjuk, az eredményt Nemzetközi Egységekben fejezzük ki. A vakcina kombinált víruskoncentrációja nem lehet kevesebb, mint 3,0 log10 NE emberi adagonként, és nem lehet nagyobb, mint az adott termékre az illetékes hatóság által jóváhagyott felső határérték. A meghatározás nem értékelhető, amennyiben: –

–

a referenciakészítmény 3 párhuzamos meghatározásból számított becsült víruskoncentrációjának konfidencia intervalluma (P = 0,95) nagyobb, mint ± 0,3 log10 NE; a referenciakészítmény víruskoncentrációja 0,5 log10 NE-nél nagyobb mértékben eltér a megállapított értéktől.

A meghatározást meg kell ismételni, amennyiben a vakcina kombinált víruskoncentrációjának konfidencia intervalluma (P = 0,95) nagyobb, mint ± 0,3 log10 NE. A minta víruskoncentrációjának a szokásos statisztikai módszerekkel (5.3) történő kiszámításához csakis az érvényes meghatározások eredményei használhatók fel. A vakcina kombinált víruskoncentrációjának konfidencia intervalluma (P = 0,95) nem lehet nagyobb, mint ± 0,3 log10 NE. Indokolt és engedélyezett esetekben más hatóérték-meghatározási módszer is alkalmazható; ilyenkor előfordulhat, hogy eltérő validitási és elfogadhatósági kritériumokat kell alkalmazni. A vakcinának azonban, amennyiben vizsgálnák, ebben az esetben is meg kell felelnie a fenti vizsgálat követelményeinek. FELIRAT A feliraton fel kell tüntetni: –

az előállításhoz használt vírustörzs nevét,

–

hogy a vakcinát csirkeembrióban állították elő,

–

a minimális vírustartalmat,

–

hogy kerülendő a vakcina érintkezése fertőtlenítőszerekkel.

VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő)

Recommend Documents