Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.8.3 - 1
01/2015:0063
SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes 1. DEFINÍCIÓ A száj- és körömfájás (kérődző) vakcina (inaktivált) egy vagy több megfelelő száj- és körömfájást okozó inaktivált vírus törzset tartalmazó készítmény, mely az adekvát immunogén tulajdonságait megőrzi. Jelen cikkely a kérődzők szájés körömfájást okozó vírus megbetegedés elleni aktív immunizálásra szánt vakcinák alkalmazásáról szól. 2. ELŐÁLLÍTÁS 2-1. A VAKCINA ELŐÁLLÍTÁSA A vakcina vírust sejttenyészetben szaporítják, majd szűréssel vagy más megfelelő módszerrel a sejteket tartalmazó résztől elkülönítik. A learatott vírust megfelelő körülmények között inaktiválják és koncentrálják, tisztítják. A vírust a vakcina előállításhoz közvetlenül, vagy az antigén stabilitásnak megfelelő hőmérsékleten történő tárolás után használják fel. A vakcinát az inaktivált vírusból egy vagy több adjuvánssal összekeverve készítik. Egy adott törzsre vonatkozóan a vakcina egyes egyesített gyártási tételeibe kerülő 146S antigén mennyisége nem lehet kevesebb, mint abban a gyártási tételben, amely az „Immunizáló képesség” pontban leírt vizsgálatban megfelelőnek bizonyult. 2-2. A VÍRUS SZAPORÍTÁSÁRA HASZNÁLT SZUBSZTRÁTUM 2-2-1. Sejttenyészetek. A sejttenyészeteknek meg kell felelniük az állatgyógyászati vakcinák előállításához használt sejttenyészetekre vonatkozó követelményeknek (5.2.4). 2-3. AZ INAKTIVÁLÁSI ELJÁRÁS VALIDÁLÁSA Az inaktiválás közben a vírustitert érzékeny és reprodukálható módszerrel folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az inaktiválási folyamat csak akkor megfelelő, ha a vírustiter csökkenése, logaritmikusan ábrázolva, lineáris, és az extrapoláció azt jelzi, hogy az inaktiválás végén 104 liter folyékony készítményben egynél kevesebb fertőző vírusrészecske fordul elő.
Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.8.3 - 2
2-4. A VAKCINA ÖSSZETÉTELÉNEK KIVÁLASZTÁSA A vakcina minden célállatfaj esetében feleljen meg az ártalmatlanságra (5.2.6) és a hatékonyságra (5.2.7) vonatkozó követelményeknek. Az ártalmatlanság és a hatékonyság bizonyításához az ártalmatlanság (2-4-1. pont) és az immunizáló képesség (2-4-2. pont) vizsgálatok alkalmazható 2-4-1. Ártalmatlanság A vakcináláshoz javasolt alkalmazás minden eljárását és módját végezzük el, és minden vakcinához alkalmazott minden célállatfaj esetében a javasolt legkisebb életkorú állatot használjuk. Válasszunk egy reprezentatív vakcina tételt, mely legalább az egy vakcina tételben elvárható maximális antigén mennyiséget tartalmazza. Minden vizsgálathoz legalább nyolc olyan állat egyedet használunk, melyekben a száj- é körömfájás vírus ellen nincs antitest. Minden egyes állatba a vakcina egy dózisát oltjuk. Amennyiben a javasolt terv alapján egy második dózis is szükséges, azt legalább 14 napos időtartam elteltével alkalmazzuk. Legalább naponta figyeljük meg az állatokat a vakcina legutolsó alkalmazását követő 14 napon keresztül. A vakcina megfelel a vizsgálatban leírtaknak, amennyiben egyetlen állat esetén sem lép fel abnormális lokális vagy szisztémás reakció, vagy a vakcinának tulajdonítható haláleset. 2-4-2. Immunizáló képesség Az immunizáló képesség meghatározását minden egyes, a vakcinában jelenlévő száj-, és körömfájás vírus szerotípusra elvégezzük. Minden vizsgálatot minden egyes ajánlott oltási mód esetében el kell végezni, legalább hat hónapos szarvasmarhákat alkalmazva. A vizsgálatot a legkisebb hatóanyagtartalmú vakcina gyártási tételén végezzük el. Az alább leírt két vizsgálat valamelyike megfelelően demonstrálja a vakcina immunizálóképességét szarvasmarhák esetén. 2-4-2-1. PD50 –felülfertőzési-vizsgálat A vakcina hatóértékét a feliraton feltüntetett adagban lévő, a szarvasmarhák 50%-át megvédő adagok (PD50) számával fejezzük ki. A PD50-et előzetesen oltott, majd a vakcina készítésére használt virulens szarvasmarha vírus szerotípussal azonos 10 000 ID50 adaggal felülfertőződött állatokon határozzák meg, az alábbiakban leírtak szerint. A vakcinavírus használható a felülfertőzésre.
Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.8.3 - 3
A vizsgálathoz legalább 17, száj-, és körömfájástól mentes területről származó szarvasmarhát használunk, amelyeket még soha sem oltottak száj-, és körömfájás ellen, és nem rendelkeznek a száj-, és körömfájás vírus különböző szerotípusait közömbösítő ellenanyagokkal. Legalább három, egyenként legalább öt szarvasmarhából álló csoportot különböző vakcina dózisokkal oltunk. Az eltérő adagolást a vakcina különböző térfogatainak beadásával, nem pedig a vakcina higításával oldjuk meg. Két szarvasmarhát kontrollként alkalmazunk. Például, ha a felirat szerint 1 adag vakcinának 2 ml beadása felel meg, a vakcina 1/4 adagját úgy kapnánk meg, hogy 0,5 ml-t adnánk be, az 1/10 adag esetén pedig 0,2 ml-t. Minden szarvasmarhát 20-22 nap múlva felülfertőzünk intradermálisan a nyelv felső felszínének két pontján (pontonként 0,1 ml-t) egy szarvasmarhából nyert teljesen virulens, a vakcina készítéséhez használt szerotípussal azonos vírusszuszpenzióval úgy, hogy összesen 10 000 ID50-t érjünk el. Az állatokat 8 napon át megfigyelés alatt tartjuk, majd levágjuk. Az állatvédelem figyelembevételével az állategyedek a megfigyelési időtartam vége előtt elaltathatók és nem védettnek nyilvánulnak abban az esetben, ha a beoltott állat száj-, és körömfájás kór tüneteit mutatja: legalább egy lábán lézió figyelhető meg, kontroll állat esetén pedig legalább 3 lábán mutat léziót a kór. A védelemmel nem rendelkező állatokban nemcsak a nyelven, hanem más helyeken is elváltozások figyelhetők meg. A védett állatok esetében csak a nyelven fordulhatnak elő változások. A vizsgálat csak akkor elfogadható, ha minden egyes kontroll állat legalább 3 lábán elváltozás lép fel. A vakcina PD50 tartalmát az egyes csoportokban lévő védett állatok számából számítjuk ki. A hatóérték nem lehet kisebb, mint a feliraton feltüntetett érték, a feliraton feltüntetett legkisebb hatóérték adagonként legalább 3 PD50 legyen. 2-4-2-2. PPG vizsgálat.A következő vizsgálat is alkalmas a szarvasmarha számára alkalmazott vakcina immunizáló képességének kimutatására „A láb általános fertőzése elleni védelem százalékos értéke” (PPG vizsgálat). A vakcina hatóértékét a lábon léziót nem mutató szarvasmarhák százalékban kifejezett mértékévél határozzuk meg. A PPG-t olyan szarvasmarhában határozunk meg, mely egy első vakcinálást követő felülfertőzést kap 10 000 ID50 ugyanazon virulens vírus törzzsel, mint amelyet a vakcina készítésénél az alább leírtakban alkalmaztunk. A vakcinavírust alkalmazzuk felülfertőzésre. Legalább 18 különböző helyről származó, száj-, és körömfájás kórtól mentes, száj-, és körömfájás vírus ellen még soha be nem oltott szarvasmarhát alkalmazunk, melyek szervezetében nincsenek a száj, és körömfájást okozó különböző vírustörzsek elleni antitestek. Legalább 16 szarvasmarhát teljes adaggal beoltunk. Két állatot kontrollként alkalmazunk.
Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.8.3 - 4
Minden szarvasmarhát 20-22 nap múlva felülfertőzünk intradermálisan a nyelv felső felszínének két pontján (pontonként 0,1 ml-t) egy szarvasmarhából nyert teljesen virulens, a vakcina készítéséhez használt szerotípussal azonos vírusszuszpenzióval úgy, hogy összesen 10 000 ID50-t érünk el. Az állatokat 8 napon át megfigyelés alatt tartjuk. Az állatvédelem figyelembevételével az állategyedek a megfigyelési időtartam vége előtt elaltathatók és nem védettnek nyilvánulnak abban az esetben, ha a beoltott állat száj-, és körömfájás kór tüneteit mutatja: legalább egy lábán lézió figyelhető meg, kontroll állat esetén pedig legalább 3 lábán mutat léziót a kór. A védelemmel nem rendelkező állatokban nemcsak a nyelven, hanem más helyeken is elváltozások figyelhetők meg. A védett állatok esetében csak a nyelven fordulhatnak elő változások. A vizsgálat csak akkor elfogadható, ha minden egyes kontroll állat legalább 3 lábán elváltozás lép fel. A vakcinált állatcsoportban védett állatok számából számítjuk a védettség %-os értékét. A vakcina megfelel a vizsgálatnak, amennyiben a hatóérték legalább 75%-a a feliraton feltüntetett értéknek. 2-5. GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLATOK 2-5-1. Azonosítás. Az ömlesztett, inaktivált antigént megfelelő immunkémiai módszerrel (2.7.1) azonosítjuk. 2-5-2. Maradék élő vírus. Az alkalmazott sejttenyészetnek a vizsgálandó vírusra vonatkozó kimutatási határát egy élővírus minta CCID50 értékének és 146S antigén tartalmának meghatározásával kell megállapítani. A sejtek nem megfelelőek a vizsgálathoz, ha 1 µg 146S antigénnek megfelelő vírusmennyiség kevesebb, mint 106 CCID50-et tartalmaz. Az ömlesztett antigén minden egyes gyártási tételének egy meghatározott, legalább 200 adagnak megfelelő részét megfelelő sejttenyészetbe oltva vizsgálni kell a fertőző vírustól való mentesség igazolására. A tenyésztés folyamán a sejteken egyszeri továbboltást végzünk. Annak érdekében, hogy ilyen nagy mennyiségű minták sejttenyészetekben vizsgálhatók legyenek, az inaktivált antigén minta koncentrálható. Igazolni kell, hogy a kiválasztott koncentráció és vizsgálati rendszer nem befolyásolja károsan a fertőző vírusnak a vizsgálati mintában való kimutatását, és a koncentrált inaktivált antigén nem zavarja a vírus szaporodását, illetve nem idéz elő toxikus elváltozásokat. Minden egyes vizsgálat során pozitív kontrollt is alkalmazni kell. 2-5-3. Antigéntartalom. Az ömlesztett inaktivált antigén minden egyes gyártási tételének 146S antigén tartalmát valamely in vitro módszerrel (például cukorsűrűség-grádiens centrifugálással és 259 nm-en végzett ultraibolya spektrofotometriás vizsgálattal) meg kell határozni.
Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.8.3 - 5
2-5-4. A gyártási tétel hatóértékének meghatározása. A „Hatóérték” pontban leírt (3-4. rész) vizsgálatot nem kell elvégezni a vakcina minden egyes gyártási tételének minőségellenőrzése során, amennyiben azt a legkisebb hatóértékű vakcina gyártási tételén elvégezték. Ha a vizsgálatot nem végzik el, más megfelelő, validált vizsgálatot kell elvégezni, melynek elfogadási követelményeit a vakcina azon gyártási tétele alapján állapítják meg, amely a „Hatóérték” pontban leírt vizsgálatban megfelelő immunizáló képességűnek bizonyult. A következő vizsgálat abban az esetben alkalmazható, ha előzőleg az adott antigénre vonatkozó megfelelő megfelelőségi szint megállapítást nyert. Amennyiben egy adott antigénre a megfelelőségi szint már megállapítást nyert, ugyanez a szint alkalmazható ezen antigénnek bármilyen más antigénnel való kombinációjában, amennyiben a vakcina összetétele csak a benne foglalt antigénekben különbözik. 2-5-4-1. Szarvasmarhákon alkalmazható vakcinák. Az oltásra ajánlott legalacsonyabb életkorú, száj-, és körömfájástól mentes területekről származó, száj-, és körömfájás vírus ellen soha nem vakcinázott, a száj-, és körömfájás vírus különböző szerotípusait közömbösítő ellenanyagoktól mentes szarvasmarhákat használunk a vizsgálathoz. Legalább 5 állatot a feliraton feltüntetett módon oltunk be. Minden állatnak a vakcina megfelelő adagját adjuk be. Meghatározott idő után, amely nem lehet több, mint a vakcinázást követő 28 nap, vérmintát veszünk, és egyedileg, valamely validált módszerrel (pl. savó-közömbösítési módszer, ELISA) meghatározzuk minden egyes savóban a vakcinában szereplő valamennyi szerotípus elleni ellenanyag szintjét. A vakcina megfelel a vizsgálat követelményeinak, ha a szarvasmarhában az antitets-titer mértani átlaga nem szignifikánsan alacsonyabb a megfelelőségi szintnél. 2-5-4-2. Egyéb kérődzők számára készült vakcinák. Minden egyes gyártási tétel hatóértékét megfelelő validált vizsgálattal igazolni kell. VÉSZHELYZETBEN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁS: Különösen sürgős esetekben, az illetékes hatósággal való megállapodás alapján, a vakcina gyártási tétele a vizsgálatok befejezését, és a hatóérték meghatározását megelőzően is forgalomba hozható, ha a sterilitási vizsgálatot az ömlesztett inaktivált antigénre és a vakcina többi összetevőjére már elvégezték, továbbá az ugyanebből az ömlesztett inaktivált antigénből készült vakcina egy reprezentatív gyártási tételén már elvégezték az ártalmatlansági vizsgálatot és meghatározták a hatóértéket. Ebben az értelemben a gyártási tétel csak akkor számít reprezentatívnak, ha a felszabadítandó gyártási tétellel azonos mennyiségű antigénből/antigénekből ugyanolyan módon készült. 3. A GYÁRTÁSI TÉTEL VIZSGÁLATA
Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.8.3 - 6
3-1. Azonosítás. Száj-, és körömfájás vírus ellenes antitesteket nem tartalmazó, a vakcinával előzetesen immunizált állat savója – megfelelően érzékeny módszer alkalmazása esetén – közömbösíti a vakcina előállításához felhasznált vírus szerotípusokat. 3-2. Baktériumok és gombák. A vakcina, illetve adott esetben a mellékelt folyadék feleljen meg az Állatgyógyászati vakcinák (0062) cikkelyben előírt sterilitási vizsgálat követelményeinek. 3-3. Hatóérték. A vakcina feleljen meg az „Immunizáló képesség”pontban (24-2) előírt vizsgálat követelményeinek, a vakcinát az egyik ajánlott módon alkalmazva.
